Az egészségügyi jog alapjai

Készítette: Bajzi Rozália

 Hogy került a jog az eü.
tevékenységbe?
Egészségügyi tevékenység sokáig működött jogi
szabályozás nélkül:
önszabályozás jellemezte
az eü. személyzet által saját maga számára
megfogalmazott etikai normák alapján
dolgozott.
 A jog szerepe régen
Sokáig a jog szerepét csak abban látták,
hogy az orvost néha bünteti bíróság, bár
ezek a perek hosszú ideig az orvos felmentésével
záródtak
Az egészségügyi szakma valamiféle immunitást
élvezett, elenyészően ritka volt a jogi úton
történő számonkérés.
 A jog szerepe ma
Az egészségügy működését meghatározó
jogi normák tömege jelent meg, amelyek
a mindennapi tevékenységet is alapvetően
meghatározzák.
Mindennapi munkája során az egészségügyi
személyzet állandóan szembesül jogi
kérdésekkel, amelyek megoldása nélkül
a szakmai munkáját se tudja színvonalasan végezni
(pl. tájékoztatás, beleegyezés, adatvédelem)
 A jogi anomáliák oka
A jogi problémák megoldásában rendszerint az
eü. személyzet magára marad
A kórházak által foglalkoztatott jogászok
általában nem az egészségügyi jogra
specializálódtak)
Mára már az egészségügyi jog annyira
specializálódott, hogy nem nagyon látja
át az egészségügyi jog egészét egy szakember.
 A jogi rendszer egyéb sajátossága

Az eü. Személyzetnek az igazságszolgáltatásban

is gyakran kulcsszerepe van
pl. látlelet kiállítása, halottvizsgálat, gondnokság
alá helyezés, egészségbiztosítás keretében járó
ellátások igénylése, stb.
 Az eü. szabályozás fokozatai

jogszabály
szakmai szabály
etikai szabály
bírói gyakorlat
 Jogi hierarchiák
Legfelsőbb törvényünk az Alaptörvény!
Jogszabályi hierarchia:
törvény – OGY alkotja
kormányrendelet – kormány alkotja
miniszteri rendelet – miniszter alkotja
hierarchiában feljebb állóval nem lehet ellentétes
jogszabályok hatályos állapota ingyenesen
hozzáférhető (pl. net.jogtar.hu)
Néhány fontosabb egészségügyi tárgyú
törvény:
Egészségügyi törvény 1997. évi CLIV. tv.
Egészségügyi adatkezelési tv. 1997. évi XLVII.
tv.
Egészségbiztosítási tv. 1997. LXXXIII. tv.
Gyógyszertv. 2005. évi XCV. törvény
a magzati élet védelmérıl szóló 1992. évi LXXIX.
törvény
Jogállási tv. 2003. évi LXXXIV. törvény
ÉS
az ezekhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendelet
 Szakmai szabályok
mikor kell kontrollra visszahívni a beteget?
hogyan kell a transzfúziót elvégezni? mikor kell
császármetszést végezni? hogyan kell vért venni?

jogszabállyal nem szabályozott területeken ad szabályokat

példa: büntetőjogi felelősség – mikor kell
elindulnia az ügyeletes orvosnak?
kitölti tartalommal a jogszabályokat
lehet írott, íratlan szakmai szabály
írott: szakmai irányelv, protokoll, módszertani
 Etikai normák

részben írott (Etikai kódex),

részben íratlan normák

betartásukon a szakmai kamarák őrködnek -
megsértését szankcionálják (Etikai bizottság)
 A betegek jogai és kötelezettségei
azon jogosultságok összessége, amelyek az
ellátást igénybe vevőt megilletik az egészségügyi
ellátás során
magyar nyelvben kevéssé szerencsés, mert aki
eü. ellátást vesz igénybe, az nem feltétlenül beteg
(angolul, németül a Patient szó sokkal kifejezőbb)
az egészségügyi szolgáltatási igénybevételéhez
kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezések
beteg mint fogyasztó – ellentmondásos jelenség,
már a kifejezés is gyakran ellenérzéseket kelt
 A szolgáltatás
Ingyenes egészségügyi ellátás mítoszának
szertefoszlása (igénybevételkor térítésmentes
versus ingyenes)
tudatosabb jogérvényesítés
bírói gyakorlat változása az egészségügyi
szolgáltatók kártérítési felelősségének megítélése
során (eü. tevékenység immunitásának
lépülése)
személyzet-beteg kapcsolat megváltozása
bizalom helyett jogi elemek előretörése
 Nemzetközi jogállás
számtalan ajánlás:
WHO 1994
kötelező dokumentumok:
EURÓPA TANÁCS
BIOMEDICÍNA EGYEZMÉNY
egyetlen egészségügyi jogi tárgyú nemzetközi
egyezmény
 A törvényben nevesített jogok
 Az egészségügyi ellátáshoz való jog
 Az emberi méltósághoz való jog
 A kapcsolattartás joga
 A gyógyintézet elhagyásának joga
 A tájékoztatáshoz való jog
 Az önrendelkezéshez való jog
 Az ellátás visszautasításának joga
 Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
 Az orvosi titoktartáshoz való jog
 Az eü. ellátáshoz való jog
A beteget megillető jogosultságok közül a legalapvetőbb
ez biztosítja a betegek számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférés
lehetőségét.
Két részre bontható:
a biztosítottnak milyen körben van hozzáférése a
közfinanszírozott ellátásokhoz, mely ellátásokat
támogat a társadalombiztosítás, melyek azok,
amelyek részleges vagy teljes térítés ellenében
férhetők hozzá, ez elsősorban egészségbiztosítási
probléma.
mi az, ami annak is jár, aki nem biztosított
 Biztosítottnak járó ellátások
Térítésmentesen (háziorvosi ellátás, járóbeteg, fekvőbeteg
szakellátás, rehabilitáció)
Részleges térítés mellett pl.
nemi átalakító műtét
fogszabályozó 18 éves életkor alatt
Beutaló nélküli igénybevétel teljes térítés mellett pl.
extrém sportok közben bekövetkezett baleset
hivatásos sportolók sporteü. ellátása
kizárólag esztétikai céllal végzett beavatkozások
nem eü. célból végzett művi meddővé tétel
 Nem biztosítottnak járó ellátások
Eütv. 6. § Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő,
illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító
ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek
csökkentéséhez

A sürgős szükség fogalma alatt ebben az értelemben az Eütv. az egészségi

állapotban bekövetkezett olyan változást érti, amelynek következtében
azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe
kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Azt, hogy ebben az összefüggésben mi tartozik ide,

jogszabály nem határozza meg, azt a szakmai szabályok döntik el.
 Az eü. ellátáshoz való jog
Az Eütv. a sürgős szükség fogalmát a fentitől eltérő
értelemben is használja (142.§), mikor kimondja,
hogy a sürgős szükség körébe tartozó ellátásokat a
jogviszony előzetes igazolása nélkül minden, a
Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy
részére biztosítani kell.
Ebbe a körbe azonban csak a jogszabály [a sürgős
szükség körébe tartozó egyes egészségügyi
szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM
rendelet] által meghatározott ellátások tartoznak.
 Intézmény és orvosválasztás joga
a beteg fő szabály szerint megválaszthatja, hogy
melyik szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást
(intézményválasztás joga),
joga van arra is, hogy – a választott orvos
egyetértésével – az ellátását végző orvost
megválassza (orvosválasztás joga),
ezt azonban számos rendelkezés korlátozza.
 Az intézményválasztás joga
Az intézményválasztáshoz fűződő jognak egyrészt általános szakmai,
másrészt – a közfinanszírozott ellátások körében - finanszírozási
korlátai vannak.
Az intézményválasztáshoz fűződő jog szakmai korlátja, hogy a választás
joga csak akkor gyakorolható, ha a választott intézmény szakmai
szempontból megfelelő, rendelkezik az adott beteg ellátására jogosult
szervezeti egységgel.
Az intézményválasztáshoz fűződő jog gyakorlásának finanszírozási
korlátja
beutalási rend
utazási költségtérítés
teljesítményvolumen korlát
 Az intézményválasztás joga
Az ellátás egy része beutalóval vehető igénybe
Egyes szolgáltatások csak részleges térítéssel
Lakhely szerinti beutalási kötelezettség
(eltérően a fogadó orvos írásbeli nyilatkozatát
követően)
Szabad kapacitás hiányában a területen kívüli
ellátás elutasítható.
 Beutalási felelősség
Megalapozhatja az egészségügyi szolgáltató kártérítő felelősséget, ha a
beteget nem utalja a megfelelő progresszivitási szintű egészségügyi
szolgáltatóhoz.
Pl: magas kockázatú ikerterhes anyát nem utalta magasabb ellátási
magasabb ellátási szintet biztosító egészségügyi intézménybe annak
ellenére, hogy
tisztában volt vele, hogy nála a kockázatos szülés személyi és tárgyi
feltételei hiányoznak.
Az újszülöttek az elhúzódó szülés és az elégtelen neonatológiai ellátás
miatt maradandó idegrendszeri károsodást szenvedtek, és a bíróság
álláspontja
szerint az újszülöttek károsodása okozati összefüggésben állt azzal a
mulasztással, hogy nem utalták tovább a terhes nőt a megfelelő tárgyi
és
személyi feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóhoz.
 Az orvosválasztás joga
Az orvosválasztás joga a legteljesebben az
alapellátásban érvényesül, bár a háziorvosok
degresszív finanszírozása, és az, hogy az orvos
többlet utazási költsége nem kerül
finanszírozásra, ezt is korlátozza
 Az orvosválasztás joga
Fekvőbeteg ellátásban - az intézet működési
rendjének (munkarendjének) megfelelően
gyakorolható.
Részleges térítési díj mellett igényelhet másik
orvost (kivétel ez alól a terhesgondozás és a
szülészeti ellátás)
A részleges térítési díj mértékét az egészségügyi
szolgáltató határozza meg, az erről szóló
tájékoztatót jól látható helyre ki kell függeszteni.
 A második vélemény joga
A betegnek joga van arra, hogy a kezelőorvos
által megállapított kórismével, a javasolt
terápiával, valamint a kórházból történő
tervezett elbocsátásával vagy máshova történő
beutalásával kapcsolatban kezdeményezze más
orvos által történő vizsgálatát, és kikérje annak
véleményét.
 A kapcsolattartás joga
Kórházi tartózkodás alatti kapcsolattartás
(személyesen, szóban, írásban)
 Feltételekhez kötve
 Betegtársakat figyelembe véve
 Betegellátás zavartalan biztosítása mellett
(házirend, speciális szabályok)
 A kapcsolattartás joga
A súlyos állapotú betegnek (annak, aki állapota miatt önmagát
fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem
szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van) joga van
arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője,

törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy
törvényes képviselője által megjelölt személy
mellette tartózkodjon.

Nem jelenti azt, hogy biztosítani kell a 24 órás benntartózkodás jogát.

 A kapcsolattartás joga
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa
megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés
alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést
követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az
ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki
– újszülöttjével
 A kapcsolattartás joga
A beteget megilleti a vallási meggyőződésének
megfelelő egyházi személlyel való
kapcsolattartásnak és vallása szabad
gyakorlásának joga is.
A beteg – törvény eltérő rendelkezése
hiányában
– jogosult saját ruháinak és személyes
tárgyainak a használatára.
 Az intézmény elhagyásának joga
A cselekvőképes beteg fő szabály szerint
bármikor elhagyhatja az egészségügyi
intézményt, feltéve, hogy ezzel mások testi
épségét, egészségét nem veszélyezteti.
Fertőző betegségek esetében sajátos szabályok
Pszichiátriai betegek esetében sajátos
feltételrendszer és eljárásrend vonatkozik
Azt, hogy a beteg elhagyja az intézményt,
dokumentálni kell.
 Az intézmény elhagyásának joga
A beteg egészségügyi intézményből történő elbocsátásáról a
beteget és hozzátartozóját
lehetőség szerint még 24 órával a tervezett
elbocsátást megelőzően tájékoztatni kell.
Cselekvőképtelen beteg (14 év alatti kiskorú,
cselekvőképességet kizáró gondokság alá
helyezett személy, aktuális állapota miatt a
belátási képesség hiányában szenvedő személy)
csak törvényes képviselőjének hozzájárulásával
hagyhatja el az intézményt.
 Az intézmény elhagyásának joga
az intézményt ebben az esetben felügyeleti,
őrzési kötelezettség is terheli,
köteles gondoskodni arról, hogy a beteg ne hagyja
el az intézményt felügyelet nélkül
amennyiben ezt elmulasztja, és a beteget az
intézmény elhagyása miatt kár éri, akkor a
kórházat kártérítési felelősség terhelheti az
őrzési kötelezettség elmulasztása miatt
nem pszichiátriai osztályon is!
 Az emberi méltósághoz való jog
Alaptörvény is garantálja
Általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának
tekinti, és különféle aspektusaival nevezi meg, például a
személyiség
szabad kibontakoztatásához való jogként, az
önrendelkezés szabadságához való jogként, általános
cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való
jogként.

Az emberi méltósághoz való jogot a Polgári Törvénykönyv

is nevesíti a személyhez fűződő jogok között, amelyet
mindenki köteles tiszteletben tartani, és a törvény
védelme alatt áll.
 Az emberi méltósághoz való jog
Egészségügyi jogi tartalma:
a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el;
a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni;
a beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a
szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el;

az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota

által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon
korlátozható;
a beteg személyes szabadsága – ellátása során –
fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel
vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy
mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható.
 Az emberi méltósághoz való jog
a betegen kizárólag az ellátásához szükséges
beavatkozások végezhetők el;
orvostudományi kutatások esetében a beteg, vagy
hozzátartozója beleegyezésével ezen kívüli
beavatkozások is elvégezhetőek
a beteget csak méltányolható okból és ideig
szabad várakoztatni;
mi a méltányolható ok? ellátási érdek, szervezési
okok, sürgős esetek ellátásának szükségessége,
 Személyes szabadság korlátozása
Személyes szabadság korlátozása kiemelt jelentősége van a személyes
szabadság korlátozására vonatkozó jogi szabályozásnak.

Az egészségügyi ellátásban viszonylag gyakran kerül sor, számos

betegség, kóros állapot van, ami olyan tudatállapottal jár együtt,
amikor a beteg nyugtalan, zavart, tájékozatlan, ezért önmagát, vagy
környezetét veszélyeztetheti, ha elhagyja az osztályt, a kórtermet -
ezt a beteg testi épségének megóvása miatt meg kell
akadályozni nemcsak jog, hanem kötelesség is!

eset (azért marasztalták az eü. szolgáltatót, mert nem megfelelő fizikai

korlátozást alkalmazott)
 A korlátozás fajtái
fizikai (a beteg szabad mozgásának megtagadása,
illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel,
fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel
való korlátozása, így különösen az osztály, a részleg
és az intézet elhagyásának megtagadása és
megakadályozása, az intézet területén történő
mozgás korlátozása, az elkülönítést, a testi kényszer,
a rögzítés, valamint a lekötés).
kémiai, biológiai (gyógyszer alkalmazása)
pszichikai (felszólítás a veszélyeztető magatartástól való
tartózkodásra)
 Személyes szabadság korlátozása
Anyagi jogi feltételek:
 sürgős szükség,
 a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége
védelmében
Általános korlát: kínzó, kegyetlen, embertelen,
megalázó vagy büntető jellegű korlátozó
intézkedést tilos alkalmazni.
Időtartam: a korlátozó intézkedés csak addig
tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
 A személyes szabadság korlátozása
általában orvosnak kell elrendelnie
szakápoló csak akkor rendelheti el a korlátozást,
ha nincs állandó orvosi felügyelet, ebben az
esetben a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni
kell, és 16 órán belül jóvá kell hagynia a
korlátozást
amennyiben orvos nem hagyja jóvá a korlátozó
intézkedés alkalmazását, azt meg kell szüntetni.
A személyes szabadság korlátozásának
szabályai
 A korlátozás időtartama alatt a beteg állapotát és testi szükségleteit
rendszeresen ellenőrizni és dokumentálni kell.
 A korlátozás jellege nem lehet kínzó, kegyetlen, embertelen,
megalázó, nem alkalmazható büntetésként.
 A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés
oka fennáll, amennyiben az megszűnik, a korlátozó intézkedést
haladéktalanul meg kell szüntetni.
 A korlátozó módszerek elrendelését és alkalmazását részletesen és
haladéktalanul dokumentálni kell.
 ki rendelte el (ha szakápoló rendelte el, akkor hogy ki és mikor hagyta
jóvá),
 milyen indokból,
 mikor, ki ellenőrizte a beteg állapotát,
 ennek mi volt az eredménye,
 mikor szüntették meg a korlátozó intézkedés alkalmazását.
 A beteg kötelességei
a beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor
köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó
jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési
rendjét.

tájékoztatási kötelezettség: a beteg köteles az őt kezelő

egészségügyi dolgozókat tájékoztatni mindarról, amely
szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő
kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások
elvégzéséhez;
minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről
tájékoztatni az orvosát, valamint arról, hogy milyen
gyógyszereket szed
 A beteg kötelezettségei
arról, hogy milyen jognyilatkozatokat tett a
kezelésével kapcsolatban
betegségével összefüggésben mindenről, ami mások
életét vagy testi épségét veszélyezteti, így arról is, ha
fertőző betegségben szenved, vagy vírushordozó
 rendelkezéseket betartani
 házirendet betartani
 a beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során
kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogai
 Betegjogok érvényesülése
Betegjogi képviselet : betegjogi képviselő feladatait Eütv. tartalmazza
feladata:
a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal
kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak
kivizsgálását,
c) a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi
szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve
- a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget
(ügyvédi megbízást nem fogadhat el!!!)
d) rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a
betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról,
illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
 A betegjogok érvényesülése
1072/2011. (III. 23.) Korm. határozat a Betegjogi, Ellátottjogi és
Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetéséről

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
képviselők foglalkoztatása vonatkozásában a
jogszabályban meghatározott feladatokat.
A főigazgató a betegjogi, ellátottjogi, valamint a
gyermekjogi képviselővel a képviselői feladatok
ellátására munkavégzésre irányuló szerződést köt.
 A betegjogok érvényesítése
A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az
egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni.
ki kell vizsgálni, 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni
a panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal,
illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5
évig meg kell őrizni.
a beteg az egészségügyi szolgáltató által nyújtott
egészségügyi ellátással kapcsolatban a panasszal
érintett egészségügyi szolgáltató részére működési
engedély kiadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnél is
tehet
 A betegek jogainak érvényesítése

egészségügyi államigazgatási szerv –

egészségügyi bírságot szabhat ki, ha a szakmai
szabályok sérülnek panaszeljárásban zárja le az
ügyeket
 A betegek jogainak érvényesítése
közvetítői tanács (az egészségügyi közvetítői
eljárásról 2000. évi CXVI. törvény)
nem vált be
polgári peres eljárás – praktikus okokból a
betegeket megillető jogok közül csak egyeseknek
esetében hatékony eszköz (pl: tájékoztatás,
adatvédelem)