Harminckilencedik

Hogy Juliára talála, így köszöne neki:

Az török Gerekmez bu dünya sensüz nótájára

Ez világ sem kell már nekem

Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem!

Én bús szívem vidámsága,

Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Veled Isten áldomása.

Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!

Feltámada napom fénye,

Szemüldek fekete szénje,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!

Szerelmedben meggyúlt szívem

Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!

Juliámra hogy találék,

Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet neki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.
Harminckilencedik

Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki:

Az török Gerekmez bu dünya sensüz nótájára

I. A vers számozása:
Balassi azt tervezte, hogy kiad egy verseskötete, amelyben pontosan 100 vers található. A
100-as szám a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma.
- egy verses bevezető; 33 szerelmes vers; 33 katonaének; 33 istent dicsérő vers
Ez a vers ebben a tervezett kötetben a 39. lett volna.

II. A vers alcíme:

Balassi koráig vers és dallam egyszerre keletkezett. Balassi az első költő, akinél szétválik
szöveg és dallam. Ám még ő is megjelöli azokat a korabeli énekeket, amelyeknek dallamára
lehetett énekelni az ő verseit is.

III. Vershelyzet:
A vers egy véletlen találkozást ír le. A költő összetalálkozik szerelmével, és lelkesen
köszönti őt szavakkal és bókkal (meghajlás).
A vers címzettje: Losonczy Anna. Amikor először szerelmes lett Annába a költő, akkor
Anna más férfi felesége volt. Ezért a lovagi kor szokása szerint álnevet ad az asszonynak a
verseiben. Így lesz Anna a versekben Júlia. A költő határtalan szerelmét az áradó képek
mutatják. Az izgatott lelkiállapotot mindig sok apró kis kép, sok felsorolás jellemzi.

IV. Műfaja: dal – szerelmes dal

V. Formája: vers

VI. Stílusok ötvöződése:

1. Lovagi költészet: (trubadúr líra)
A nő feltétlen tisztelete a lovagi korra jellemző. Erre a korra jellemzőek a
megszólítások is: drágalátos palotám, én fejedelmem; a jelzők halmozása (jelzőfüzér=
egymás mellett álló jelzők):

Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
A lovagok világát idézi az üdvözlet formája is: térdet, fejet neki hajték. Így csak a
királyok vagy isten előtt tisztelegtek az emberek.

2. Reneszánsz:
A középkor korai századaiban minden művész és alkotás istent dicsőítette. Szigorúan
tilos volt személyes érzésekről, földi örömökről verset írni, képet festeni, zenét
szerezni. A témaválasztás jellemzően a reneszánsz életérzést mutatja. Beszél a
szerelemről, a nő szépségéről.
A reneszánsz formai bravúrjai is megjelennek. A legfontosabb gondolat, a szerelmi
vallomás szavai oda-vissza olvashatók:
 Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,

Lelkem óhajt tégedet csak

Szívem meggyúlt szerelmedben.

3. Népköltészet:
A magyar népdalokra jellemző szókincs található a versben: lelkem, rózsám, violám.
Jellegzetesek a költői képek – nagyon sok a metafora: szívem vidámsága, piros
rózsám, kis violám.
Verselése is a magyar népdalokra emlékeztet.

VII. Verselés
1. Rím:
Bokorrím (a a a a )
2. Ritmus:
Verselése ütemhangsúlyos, felező nyolcas, ami a legrégebbi magyar versforma.

Összegzés:
És minderre hogyan reagál Júlia?
A költő áradó szavaira, térdre borulására a válasza:

Kin ő csak elmosolyodék

Ez a mosoly szelíd, szánakozó. Kiderül belőle, hogy Júlia egyáltalán nem viszonozza a költő
érzelmeit.