Idegenhonos Boritoval

Az elmúlt időszakban megjelent nagy- mint például a burgonyabogár kutatásá-
számú idegenhonos és sok esetben invá- ra létrehozott keszthelyi és az amerikai
Idegenhonos és inváziós fajokkal kapcsolatos kutatások az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében
ziós kártevők és kórokozók azt képet fehér szövőlepke vizsgálatára alapított
erősíthetik bennünk, hogy ez az új, nyíregyházi laboratóriumok.
modern, globalizált világunkra jellem-
Kontschán Jenő (szerk.)
ző problémakör. Ez részben igaz is, Az elmúlt évtizedekben a fokozódó
hiszen a nyitott határok, a nemzetközi klímaváltozás, a növekvő globális keres-
áru- és személyforgalom korábban sosem
tapasztalt intenzitása és a klíma jelentős
átalakulása lehetőséget teremt hazánk-
kedelem és a nyitott határok miatt újabb
és újabb idegenhonos és inváziós kór-
okozók, valamint kártevők jelentek meg
Idegenhonos
ban, vagy a Kárpát-medencében eddig
nem tapasztalt mezőgazdasági károsítók
megjelenésére, megtelepedésére és a káro-
hazánkban, amelyek megismerése és az
ellenük való környezetbarát védekezés
az egyik legfontosabb feladata az intézet-
és inváziós fajokkal
kozására is. Azonban már korábban is igen
komoly problémát okoztak az igenhonos
kártevők, amelyek a XIX. században az
nek. Ezekből az új kutatási eredményeiből
szeretnénk néhányat most megismertetni.
A most bemutatott eredményeink komp-
kapcsolatos kutatások
ATK Növényvédelmi Intézet jogelődjének
megalapításához is vezettek.
lexek, olvashatunk az újonnan kimutatott
károsítókról, az ellenük való környezet- az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont
Az intézet több mint 140 éves történel- barát védekezés lehetőségeiről, valamint Növényvédelmi Intézetében
mét végig kísérték az idegenhonos, sőt idegenhonos fajok anyagcseretermékei-
sokesetben inváziós károsítók elleni kuta- nek potenciális növényvédelmi lehetősé-
tások, amelyek egyes speciális vidéki labo- géről is, sőt még a kétéltűinket fenyegető
ratóriumok létrejöttét is eredményezték, idegenhonos gombabetegségekről is.
Idegenhonos és inváziós fajokkal
az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont
Növényvédelmi Intézetében
Idegenhonos_tordelt_2.indd 1 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos és inváziós fajokkal
az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont
Növényvédelmi Intézetében
A kötetet összeállította:
KONTSCHÁN JENŐ
BUDAPEST
2021
3
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Agrártudományi Kutatóközpont
Növényvédelmi Intézet
Azon képek, amelyeknél nincs a forrás megjelölve, azok a szerzők eredeti képei.
Kiadó:
INFORM Kiadó
Felelős vezető:
Bolyki Etelka
ISBN 978-615-5666-50-6
Budapest, 2021/46
4
TARTALOM
Kontschán Jenő: Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Almási Asztéria és Salánki Katalin: A paradicsom bronzfoltosság vírus (tomato spotted wilt virus,
TSWV) megjelenése, előfordulás és változatossága Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Ágoston János, Almási Asztéria és Salánki Katalin: Hagymás dísznövények növények vírusos
megbetegedéseinek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Kolozsváriné Nagy Judit, Bozsó Zoltán és Schwarczinger Ildikó: A szilvafélék xantomónászos
foltosodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Németh Z. Márk: Idegenhonos és inváziós növénykórokozó gombák Magyarországon . . . . . . . . . . . . . 23
Bakonyi József: Történelmi és jelenkori migrációk a fitoftóra nemzetségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Viczián Orsolya, Kiss Balázs és Mergenthaler Emese: Egy nem válogatós betolakodó, az amerikai
lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) és „lovasa” a fitoplazma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Móricz M. Ágnes: Idegenhonos inváziós növények, mint a bioaktív anyagok forrása . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna: Magyarországon előforduló idegenhonos meztelencsiga fajok
és potenciális kártételük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Páll-Gergely Barna és Turóci Ágnes: Idegenhonos éticsiga fajok hódítása Budapesten és országosan 44
Kontschán Jenő: Idegenhonos laposatkák és takácsatkák Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Szita Éva: Inváziós pajzstetvek (Hemiptera, Sternorryncha, Coccomorpha) Magyarországon . . . . . . . . 54
Koczor Sándor: Idegenhonos és inváziós kabócafajokkal kapcsolatos eredmények az ATK Növény-
védelmi Intézetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Kontschán Jenő és Kiss Balázs: Idegenhonos levélbolhák Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Kiss Balázs: Villáminvázió a föld körül – A pettyesszárnyú muslica hódító évtizede . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Bozsik Gábor és Szőcs Gábor: Titkos „férgek” tizedelik a ciprusféléket: hogyan segíthetünk az új
kutatási eredményeinkkel? A borókaszú és a boróka-tarkadíszbogár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Imrei Zoltán: Díszbogarak előfordulása, kártétele és monitorozása, különös tekintettel az ázsiai kőris-
rontó karcsú-díszbogárra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Hettyey Attila, Ujszegi János és Herczeg Dávid: Invazív kórokozók hatása a hazai kétéltűekre és a
természetvédelmi kezelés egy lehetséges módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Kötetünk szerzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
5
BEVEZETŐ
Az elmúlt időszakban megjelent nagyszámú Állami Vetőmagvizsgáló és Növényélet- és Kórtani

idegenhonos és sok esetben inváziós kártevők és Állomással történő egyesüléssel (1932) vált Magyar
kórokozók azt a képet erősíthetik bennünk, hogy Királyi Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó
az új, modern, globalizált világunkra jellemző ez a Növényvédelmi Kutató Intézetté. Ebben az időszak-
problémakör. Ez részben igaz is, hiszen a nyitott ban jöttek létre azon vidéki laboratóriumok, amelyek
határok, a nemzetközi áru- és személyforgalom egyes inváziós kártevők biológiájának mind jobb
korábban sosem tapasztalt intenzitása és a klíma megismerésére szolgáltak, ilyen volt a burgonya-
jelentős átalakulása lehetőséget teremt hazánkban, bogár kutatására létrehozott keszthelyi és az ameri-
vagy a Kárpát-medencében eddig nem tapasztalt kai fehér szövőlepke vizsgálatára alapított nyíregy-
mezőgazdasági károsítók megjelenésére, megte- házi laboratóriumok.
lepedésére és a károkozására is. Azonban már Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klíma-
korábban is igen komoly problémát okoztak az igen- változás, a növekvő globális kereskedelem és a
honos kártevők, amelyek a XIX. században az ATK nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és
Növényvédelmi Intézet jogelődjének megalapításá- inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg
hoz is vezettek. A XIX. század második felében a hazánkban, amelyek megismerése és az ellenük
szőlőket veszélyeztető, Észak-Amerikából származó való környezetbarát védekezés az egyik legfonto-
kártevő, a filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae) igen sabb feladata az intézetnek. Ezekből kutatási ered-
komoly károkat okozott mind hazai és mind európai ményeiből szeretnénk néhányat most megismer-
szinten. Ezért 1880-ban Herman Ottó javaslatára tetni. A most bemutatott eredményeink komplexek,
a védekezés kidolgozására létrejött Budapesten olvashatunk az újonnan kimutatott károsítókról, az
a Debrői út (mai neve Herman Ottó út) 15. szám ellenük való környezetbarát védekezés lehetőségei-
alatt az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás, ami a ről, valamint idegenhonos fajok anyagcsereterméke-
mai Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi inek potenciális növényvédelmi lehetőségéről is, sőt
Intézet jogelődjének tekinthető. Később az Orszá- még a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gomba-
gos Filoxéra Kísérleti Állomás Magyar Királyi Állami betegségről is.
Rovartani Állomássá alakult, amely a Magyar Királyi Kontschán Jenő
7
A PARADICSOM BRONZFOLTOSSÁG VÍRUS (TOMATO
SPOTTED WILT VIRUS, TSWV) MEGJELENÉSE, ELŐFORDULÁS
ÉS VÁLTOZATOSSÁGA MAGYARORSZÁGON
Almási Asztéria és Salánki Katalin
A paradicsom bronzfoltosság vírus (vagy para- ségnövények szélesebb körben és többféle módon
dicsom foltos hervadás vírus, tudományos nevén történő fogyasztásával (frissen fogyasztott, kony-
tomato spotted wilt virus, röviden TSWV) szinte hai felhasználás, mirelit termékek, konzervipari
az egész világon elterjedt növény kórokozó, igen feldolgozás) egyre nagyobb az igény ezeknek a
széles és változatos a gazdanövényköre (1. ábra). növényeknek az előállítására. Mind szabadföldi,
Az emberiség számára fontos, nagy területen mind zárt termesztő közegben (üvegház, fóliasá-
nagy mennyiségben termesztett mezőgazdasá- tor) történő termesztése folyamatosan növekszik,
gi, kertészeti haszonnövények, zöldségnövények, ill. a termésmennyiségek növekednek. A vírusfer-
dísznövények körében minden évben jelentős ter- tőzés a termés mennyiségét és minőségét is nega-
mésveszteségeket okoznak a TSWV járványok, tív irányban befolyásolja, a paradicsom, paprika
így egyre nagyobb a gazdasági jelentősége. Mind stb. beltartalmi értéke (vitaminok, antioxidánsok,
a világon, mind Európában a paprika, paradicsom likopin-, cukortartalom) csökken, de akár a növé-
és más fontos zöldségnövény és dísznövény ter- nyek pusztulását, szélsőséges esetben 90%-os
mesztő régiókban nagy károkkal jár a vírusfertő- termésveszteséget okozhat, illetve a torzult, foltos
zés gyors terjedése. A modern egészségtudatos paradicsom, paprika bogyók eladhatatlanná válnak
táplálkozási szokások előtérbe kerülésével a zöld- (2. ábra).
1. ábra: TSWV fertőzés különböző zöldség-, dísz- és fűszernövényeken. Borsó

(fotó: Salamon Pál); krizantém; saláta; padlizsán; bazsalikom (forrás: internet)
8
A paradicsom bronzfoltosság vírus (tomato spotted wilt virus, TSWV) megjelenése, előfordulás és változatossága... 9
2. ábra: TSWV fertőzés tünetei fogékony paradicsom és paprika bogyón, levélen.

(Alsó képsor: Tóbiás István fotói)

10 Almási Asztéria és Salánki Katalin
A TSWV a vírusok között is különleges helyet hervadása, pusztulása követett, erről a szemmel
foglal el, mivel nemcsak a gazdanövényen belül látható tünet együttesről kapta a nevét. Hazánkban
képes szaporodni, de a vírus terjesztésében köz- először a ’70-es években azonosították, akkor a
reműködő (vektor) rovarfajok, tripszek (3. ábra) dohánytermesztésben okozott károkat. A cigaretta-
szervezetében is fennmarad, és még szaporodik is. gyártás számára fontos kritérium, a dohánylevelek
Amelyik rovar egyed a vírusfertőzött növényi részek minősége romlott a mozaikos foltos tünetek miatt, a
szívogatása közben fölvette a vírust, egész élet- termésmennyiség pedig csökkent a növényekben a
tartama alatt hordozza azt, így táplálkozása során vírus hatására kialakult erőteljes növekedésgátlás,
képes újabb növényeket megfertőzni. Ezért lénye- törpülés, majd a növény teljes elhalása következ-
ges a vírus elleni védekezés során a vírusátvitelben tében (4. ábra). A következő évtizedekben a TSWV
szerepet játszó tripszek elleni védekezés. A vírusok előfordulása szórványos volt, és gazdasági jelentő-
ellen, ha egyszer megfertőzték a gazda szervezetet, sége sem volt számottevő.
a fertőzött növények megsemmisítésén kívül nincs A szabadföldi paradicsom- és paprikatermesz-
mit tenni, mivel a vírusok a gazdanövény minden tésben is azonosították a TSWV előfordulását,
sejtjébe bejutnak, felhasználják a gazdaszervezet azonban aránylag jól lehetett védekezni a vírus ter-
anyagcsere folyamatait, anyag-és energia készle- jedésével szemben a dohánytripsz elleni megfelelő
tét, ugyanakkor a növényeknek nincs olyan véde- permetezéssel. A klímaváltozással, a globális felme-
kezési mechanizmusa, ami a vírusokat képes lenne legedés következtében egyre több kártevő képes
eliminálni. A növényi vírusok, így a TSWV ellen a áttelelni valamilyen formában hazánkban, így ma
megelőzés az egyetlen stratégia. Ennek egyik fon- már a szabadföldi termesztésben is nagyobb koc-
tos pillére ellenálló, rezisztens fajták előállítása és kázatot jelent, hogy már a palántázás idején, korán
termesztése. A vírus elleni rezisztencia vizsgálatá- jelen vannak a TSWV terjesztésében szerepet ját-
hoz ismernünk kell a rezisztenciában szerepet játszó szó áttelelt tripsz egyedek, amelyek hordozhatják
folyamatokat, a vírus-gazdanövény között kialakuló a vírust és azonnal képesek a kiültetett palántákat
kölcsönhatásokat. megfertőzni. Másrészt áttelelő gyomnövényekben
A TSWV előfordulását a világon először Auszt- is jelen lehet a vírus és ezek is a TSWV fertőzési
ráliában írták le az 1930-as években, ott azonosítot- forrásaként szolgálhatnak. A vírus jelentősége
ták a vírus kórokozót, és mivel a paradicsom leve- hazánkban akkor nőtt meg ugrásszerűen, amikor a
lén bronzos foltok jelentek meg, melyet a növény ’90-es években a TSWV másik hatékony, üveghá-
3. ábra: A TSWV rovar vektora. Dohánytripsz és nyugati virágtripsz (forrás: internet)

zakban elterjedt vektorát, a virágtripszet behurcol- A világszerte problémát kiváltó TSWV kóroko-
ták (valószínűleg Hollandiából) a megnövekedett zó ellen a TSWV-vel szemben rezisztens paprika
mértékű, nagyobb földrajzi távolságokat összekötő ill. paradicsomfajták előállítása kínált megoldást. A
szaporítóanyag/palánta kereskedelem révén. Ekkor nemesítőknek vad paprika, chili és paradicsom fajok-
hirtelen igen jelentős járványok törtek ki elsősorban ból/fajtákból sikerült rezisztenciagént hagyományos
üvegházban, ill. fóliasátorban termesztett paprika, keresztezéssel termesztett fajtákba bevinni, és így új,
paradicsom ültetvényekben (5. ábra). rezisztens fajtákat létrehozni. A rezisztens paprikán
a TSWV csak helyi, loká-
lis tüneteket (nekrotikus
foltokat, léziókat) okoz a
fertőzés helyén (levélen,
vagy bogyón), de a vírus
részecskék nem képesek a
növény többi részébe eljut-
ni és azt megbetegíteni (6.
ábra). Ezek a rezisztens
fajták egy ideig védelmet
jelentettek a TSWV nor-
mál, vad törzsével szem-
ben. Azonban a termesz-
tésben a rezisztens fajták
tömeges és mára szinte
4. ábra: TSWV fertőzés termesztett dohány növényen kizárólagos alkalmazása
(hasonlóan a monokultúrás
agrárgazdálkodáshoz) világszerte a rezisztenciát
áttörő, agresszívebb vírus törzsek megjelenésé-
hez vezetett. Ugyanis egy ültetvényben általában
a vírus genetikailag kismértékben eltérő változatai
(izolátumai) alkotnak egy víruspopulációt, és a gaz-
danövényben megtalálható rezisztenciagén egyfajta
szelekciós nyomásként azoknak az izolátumoknak
a túlsúlyba kerülését segíti elő, amelyek képesek
a rezisztencia áttörésével a gazdanövényben szét-
terjedni és szaporodni. Sajnos, a mai napig mind
paprika, mind paradicsom nemesítése során azt az
egyetlen rezisztenciagént tartalmazzák a nemesített
fajták, amelyet először azonosítottak, minden erőfe-
szítés ellenére nem sikerült újabb rezisztenciaforrást
találni. Ezért a gyorsan megjelenő rezisztenciatörő
törzsekkel szemben ezek a fajták többé nem nyújta-
nak védelmet, fogékonnyá válnak. Magyarországon
a 2009-2010-es években írták le a rezisztenciatörő
5. ábra: TSWV járvány fóliasátorban termesztett törzs előfordulását üvegházban és fóliasátorban a
paprika állományban (fotó: Tóbiás István) szentesi paprikatermesztő régióból. A Növényvédel-

12 Almási Asztéria és Salánki Katalin
mi Intézet virológusai 2015-ben elvégezték a szente- is igaznak bizonyult. Tehát a TSWV evolúciójában a
si régióban súlyos károkat okozó TSWV izolátumok rezisztenciatörő törzsek kialakulása alapvetően úgy
molekuláris jellemzését. Filogenetikai törzsfát készí- tűnik, hogy egy-egy földrajzi régióban lokálisan tör-
tettek a hazánkból és a külföldi országokból leírt ténik, egymástól függetlenül, párhuzamosan. Mind-
vad típusú és rezisztencia törő törzsek bevonásával, amellett a kereskedelem, nagy távolságra történő
amely alapján az egyes vírustörzsek közötti rokon- áruszállítás (pl. szaporítóanyag, palánta) is szerepet
sági viszonyok feltérképezhetőek. A vizsgálatok játszik a vírus távoli területekre történő behurcolásá-
eredményei alapján megállapították, hogy a Szen- ban. Kollégáink 2019-ben spanyol és török paprika-
tesen komoly károkat okozó izolátum a legközelebbi termesztő régiók rezisztenciatörő TSWV izolátumait
rokonságot Bulgáriából származó izolátumokkal vizsgálva megállapították, hogy a TSWV izolátumok
mutatta. A filogenetikai elemzés azt is bizonyítot- diverzitása jelentősen megnőtt, egyetlen ültetvény-
ta, hogy a Szentesen azonosított rezisztenciatörő ben sokféle TSWV izolátum azonosítható, melyek
törzs helyben, a már jelenlévő TSWV izolátumból korábban az adott országban nem voltak jelen. Leg-
alakult ki. A rezisztenciatörésben szerepet játszó újabb vizsgálataink szerint Magyarországon ugyan-
vírusfehérjében az un NSs fehérjében összesen két ez a folyamat figyelhető meg, korábban nem azono-
pontmutációban tér el a vad típusú és a rezisztencia sított izolátumok jelentek meg, melyek új kihívások
törő törzs egymástól, és a más országokban izolált elé állítják a növényvédelmi szakembereket.
rezisztenciatörő törzsekben ez a változás nem fordult Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a
elő. Ezek közül a mutációk közül az egyik jelenléte leírtak alapján elsődleges fontosságú a vírus elleni
elég a rezisztenciatörő tulajdonság kialakulásához. védekezési stratégia kidolgozásához ezeknek az
Ezek alapján levonható az a következtetés, hogy alapkutatási eredményeknek az ismerete és fel-
hazánkban az elsőként azonosított rezisztenciatörő használása. Az intézetünkben folyó kutatások és a
törzs helyben jött létre az itt elterjedt normál törzs- termelőkkel történő kapcsolattartás nagymértékben
ből, és ez a tendencia több külföldi törzs esetében hozzájárulnak a TSWV elleni védekezés sikeréhez.
6. ábra: Lokális tünetek TSWV fertőzött rezisztens paprikán. (Baloldalt két fotó: Tóbiás István)

7. ábra: TSWV fertőzés rezisztens paprika növényeken. Baloldalon TSWV normál törzzsel fertőzött
– csak lokális léziók láthatók; jobb oldalon rezisztencia áttörő törzzsel fertőzött növény – a tünetek a felső,
nem fertőzött leveleken is megjelentek
IRODALOM
Almási, A., Csilléry, G., Csömör, Z., Nemes, K., Palkovics, L., Salánki, K. & Tóbiás, I. (2015): Phylogenetic analysis of Tomato
spotted wilt virus (TSWV) NSs protein demonstrates the isolated emergence of resistance-breaking strains in pepper.
Virus Genes, 50: 71–78.
Almási, A., Nemes, K., Csömör, Z., Tóbiás, I., Palkovics, L. & Salánki, K. (2017): A single point mutation in Tomato spotted
wilt virus NSs protein is sufficient to overcome Tsw-gene-mediated resistance in pepper. Journal of General Virology,
98(6): 1521–1525.
Almási, A., Nemes, K., & Salánki, K. (2020): Increasing diversity of resistance breaking pepper strains of Tomato spotted
wilt virus in the Mediterranean region. Phytopathologia Mediterranea, 59(2): 385–391.

HAGYMÁS DÍSZNÖVÉNYEK NÖVÉNYEK VÍRUSOS
MEGBETEGEDÉSEINEK VIZSGÁLATA
Ágoston János, Almási Asztéria és Salánki Katalin
A hagymás dísznövényeket szinte kizárólag vege- még nagyobb veszélyt jelentenek egy új kórokozó
tatív úton szaporítják így a vírusos betegségek elő- behurcolásában.
fordulása igen gyakori, ami jelentős növény-egész- A hagymás növények díszkertészeti szempont-
ségügyi problémát okoz. A vírus fertőzött növények ból igen jelentősek, az évelő lágyszárú növények
semmilyen kezeléssel nem gyógyíthatók, ráadásul közzé sorolják őket. A fontosabb hagymás növé-
a tünetek a fertőzést követő évben jelennek csak nyek tavasszal virágoznak, amikor még jellemzően
meg a növény levelein és virágain. A növényeket kevés más növény ad díszt. A legismertebb tava-
nyugalmi állapotban szállítják, ezért a vírusok- szi hagymások a hóvirág, a nárcisz, a jácint és a
ra jellemző mozaik, levél- és virágtüneteket csak tulipán. A hagymás és gumós növények népsze-
néhány hónap elteltével lehet megfigyelni, amikor rűsége visszavezethető könnyű kezelhetőségükre,
a vírus átvitelért felelős állatok – főként levéltet- termeszthetőségükre, vázatartósságukra, jó időzít-
vek – már szétterjeszthetik a környező haszonnö- hetőségükre, valamint nyugalmi állapotban rend-
vényeken vagy gyomokon a kórokozókat. A másik kívül gazdaságosan szállíthatók igen nagy távol-
gyakori jelenség, hogy bizonyos vírusok tünetmen- ságokra. Ezeket a növényeket fenti előnyeik miatt
tesen vannak jelen a hagymás növényekben, így előszeretettel ültetik parkokba (1. ábra), virágtar-
1. ábra: Fürtös gyöngyike (kék), tulipán (piros) és nárcisz (fehér) összeültetés egy parkban
14
Hagymás dísznövények növények vírusos megbetegedéseinek vizsgálata 15
tókba, erkélyládákba, cserepekbe, házikertbe,

valamint fontos tavaszi vágott virágok.
Tulipán
A tulipán gazdaságilag a legjelentősebb hagy-

más növény Magyarországon és világszerte.
Magyarországon először 1753-ban említi Lippay
János Posoni kert című művében. A tudomány
jelenlegi állása szerint 102 elfogadott tulipán faj,
és több mint 6700 tulipánfajta létezik. A termesztés
fő központja Hollandia, ahol 22-23 ezer hektáron
termesztenek tulipánt évente, főként a tengerpar-
ti homoktalajokon. Hollandiában a tavasz erősen
szeles és csapadékos, ami kedvez a tulipán ter-
mesztésének, valamint a levéltetvek így kevésbé
telepszenek meg a növényeken. Ez azért fontos,
mert a legtöbb növényi vírust levéltetvek terjesztik.
A tulipán termesztés egyik legfontosabb mozzanata
a vírusok elleni védekezés. Virágzás előtt 2 napon-
ta, virágzás után pedig heti 1–2 alkalommal járják
végig a táblákat a dolgozók. Ekkor a fajtaidegen,
torz és beteg növényeket kiássák az állományból
és megsemmisítik őket. 2. ábra: ’Zomerschoon’ Rembrandt tulipán, a világ
A XVII. század eleji leírásokban találkozunk elő- legöregebb vírusfertőzött növénye
ször a tulipán színtöréssel, melyet többféle vírus is
okozhat. A színtöréses tulipánok lepellevelein külön- Korábbi tudományos eredmények igazolták,
féle mintázatok és színvariációk keletkeztek, melyek hogy a tulipán színtörését elsősorban un. potyvírusok
akkoriban nagyon népszerűek voltak (2. ábra). okozzák, azonban ezek pontos azonosítása és
A korabeli arisztokrata osztály előszeretettel gyűj- molekuláris jellemzése nem történt meg. Magyar-
tötte ezeket a tulipánokat, mely státusszimbólummá ország különböző területeiről 20 helyről gyűjtöttünk
vált, később pedig a tulipán mániát (Tulipomania) tulipán mintákat. Három vírusfajt azonosítottunk,
okozta. A kor híres festői – Vermeer, Rembrandt melyek tulipánon színtörést okoznak: A Rembtandt
– is szívesen örökítették meg ezeket a különleges tulipán színtörés vírust, a tulipán színtörés vírust és a
virágokat. Később pont Rembrandt munkásságá- liliom foltosság vírust. Kísérleteink során vizsgáltuk a
nak hatására a színtöréses tulipánokat Rembrandt vírusok országon belüli eloszlását, melynek eredmé-
tulipánoknak nevezték el, ezáltal kronológiailag a nyeként megállapítottuk, hogy a Rembrandt tulipán
második, de minden más szempontból a legelső színtörés vírus csak régi fajtákon, az un. Rembrandt
jól dokumentált növényi vírusos megbetegedés lett. tulipánokon fordult elő. A liliom foltosság vírus és
Akkoriban a holland termesztők még nem ismerték a tulipán színtörés vírus széleskörűen elterjedt az
a tudományos hátterét a színtörésnek, de rájöttek, országban, egy populáción belül azonos mértékben
hogy a tünetes hagyma egy darabját, ha beoltják vannak jelen, és nincs fajta preferenciájuk. A fertő-
egy egészséges, egyszínű virágú fajta hagymájába, zést okozó vírus faja és a fajtákon megfigyelt tünetek
akkor a színtörés átvihető. között nem volt összefüggés. Egy azon tulipánfajtán

16 Ágoston János, Almási Asztéria és Salánki Katalin
azonos vírusfajjal való fertőződés esetén is változa- •• A világ legöregebb tulipánjáról származó
tos tünetek jelentkeztek, valamint különböző vírusfa- vírust az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
jok azonos fajtán okoztak azonos tüneteket is. Fertő- munkatársai is vizsgálták.
zési kísérleteink alapján bebizonyítottuk, hogy a ’Van
Eijk’ fajta mindhárom vírus fertőzésére fogékony, Nárcisz
sőt, egyszerre mind a három vírus is megfertőzhet
egy növényt. Elsőként számoltunk be a tulipán liliom Másik legismertebb tavaszi virágunk a nárcisz.
foltosság vírus fertőzöttségéről Magyarországon. Jelenleg 187 faja és több mint 2600 fajtája létezik.
Elsőként számoltunk be tulipán színtörés vírus ese- A legtöbb nárcisz fajtát Nagy Britanniában termesz-
tében a fajon belüli rekombinációról, valamint liliom tik, a Holland kereskedők rendszeresen importálják
foltosság vírus esetében többszörös rekombinációt ezeket a növényeket. A nárcisz termesztése hason-
tártunk fel. Rembrandt tulipán színtörés vírus ese- lít a tulipánéhoz, azzal a különbséggel, hogy a nár-
tében javaslatot tettünk két rendszertani alcsoport cisz virágszára nem leveles, így a virág levágása
létrehozására, liliom foltosság vírus esetében pedig nem okoz termésveszteséget. Vegetatív szaporítá-
további adatokkal támasztottuk alá más kutatók által sa sarjhagymákkal történik, illetve az anyaghagy-
felállított két rendszertani alcsoport létezését. ma cikkekre történő vágásával a növény új sarjak
képzésére ösztönözhető. Ez a szaporítási módszer
Tudta-e? szintén kedvez a vírusok terjedésének, mert a
•• Hogy a tulipán Magyar közvetítéssel került növényi vírusok jelentős része vegetatív szaporí-
Bécsbe, majd onnan Hollandiába. tással és növényi nedvvel is átvihető. Érdekesség,
•• Tulipánt magról szinte csak a nemesítők hogy a nárciszokon található vírusok magán a virá-
nevelik. Az elvetett mag 1–2 év múlva csírá- gon nem okoznak tüneteket, csak a növény levelein
zik, csírázás után még 6–8 évet kell várni az (3. ábra).
első virágzásig. Kísérleteink során négy vírusfajt sikerült azono-
•• Ahhoz hogy egy új fajta bevezetésre kerül- sítanunk: lovagcsillag mozaik vírust, nárcisz késői
jön, 25 éven át kell a kertésznek szaporítani sárgulás vírust, nárcisz mozaik vírust, nárcisz látens
a növényeket. vírust. Az okozott tünetek alapján a vírusfajok nem
•• Hogy Hollandiában a tulipán virágait kitör- különíthetők el. A vírusok genetikai hátterét elemez-
delik, hogy a növény ne érleljen magot, így ve megállapítottuk, hogy legközelebbi rokonságban
serkentve a hagymát a sarjképzésre és a Japán, Amerikai, és Taiwani vírusokkal áll. A lovag-
hagyma méretének növelésére. csillag mozaik vírust pedig a mi kutatócsoportunk
•• A ’70-es és ’80-as években a magyar ter- írta le először nárciszról, mint új gazdanövényről.
melők tulipánt exportáltak Hollandiába, mert
nálunk hamarabb visszahúzódtak a növé- Tudta-e?
nyek, így már decemberre ki lehetett ezeket •• Nem csak sárga virágú nárcisz fajták létez-
a hagymákat virágoztatni. nek. Vannak fehérek, krémszínűek, narancs-
•• Ha tavasszal levágjuk a tulipánt a leveles sárgák, rózsaszín színűek, és zöld színűek
szárával együtt, a hagyma következő évben is.
nem virágzik, vagy elpusztul. •• A mediterránban őshonos zöld virágú fajok
•• A Rembrandt tulipánok között egy fajtán belül ősszel virágzanak, ezek sajnos Magyaror-
sincs két egyforma virágmintázatú egyed. szágon nem télállók.
•• A világ legöregebb vírusfertőzött növénye •• A nárciszt nem kell minden évben felszedni,
2020-ban ünnepelte 400-ik születésnapját sőt, jobban fejlődik, ha csak 4-5 évente van
(2. ábra). átültetve.

Hagymás dísznövények növények vírusos megbetegedéseinek vizsgálata 17
3. ábra: ’Tete-a-Tete’ nárcisz fajtán megjelenő vírustünetek zöld bimbós (A) és virágzó (B) állapotban, valamint elvirágzás
után szabadföldön (C)
•• Magyarországon Zala-, Vas- és Somogy Kutatómunkánk során minden gyanús növényt meg-
megyékben vadon fellelhető a védett csil- vizsgáltunk, többféle módszerrel is, hogy abszolút
lagos nárcisz (Narcissus stellaris), ez az megbizonyosodjuk a vírusok jelenlétéről.
egyetlen őshonos nárciszunk. Színes kála esetében a leopárd kontyvirág
•• Eddig 21 vírusfajt írtak le nárciszokról a kuta- mozaik vírust azonosítottuk. Ez a vírus gyakorlatilag
tók. tönkre tette egy magyarországi termelő állományát.
•• Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet mun- A levelek és a virágok a felismerhetetlenségig eltor-
katársai leírtak egy amarilliszeket (másnéven zultak, eladhatatlanná váltak (4. ábra). Az idő mele-
lovagcsillag) megbetegítő vírust nárciszról, gedésével a tünetek mérséklődtek, de nem tűnetek
mint új gazdanövényről (3. ábra). el. A vírus genetikai hátterét elemezve megállapítot-
tuk, hogy legközelebbi rokonságban egy Új-Zéland-
Egyéb hagymás növények ról azonosított vírussal áll.
vírusbetegségei Gyöngyike esetében a gyöngyike mozaik vírust
azonosítottuk, mely legközelebbi rokonságban
Kutatóink számos más hagymás dísznövény Hollandiából származó vírusokkal áll, valamint egy
vírusbetegségeit is vizsgálták, mint például színes korábban sehol nem azonosított, új vírust is felfedez-
kála (4. ábra), őszi vetővirág, fürtös gyöngyike (5. tünk, melyet gyöngyike klorotikus foltosság vírusnak
ábra). Jellemzően a vírusos megbetegedések a neveztünk el (5. ábra).
levelek- és virágok torzulásával, a virág- és levélszín Őszi vetővirágról, mint új gazdanövényről a nár-
megváltozásával, a levélen foltos vagy csíkos moza- cisz késői sárgulás vírust írtuk le. A beteg növények
ik tünetek megjelenésével, a növény törpülésével és növekedésben visszamaradtak, nem virágoztak,
akár elpusztulásával is járhatnak. Az esetek jelentős valamint hamarabb vonultak nyugalomba. A vető-
részében a vírusfertőzött növények értéktelenek, virág vírus legközelebbi rokonságban Japánból és
tovább termesztésre, valamint vágott virág előállí- Magyarországról azonosított nárcisz késői sárgulás
tásra alkalmatlanok, így megsemmisítésük javasolt. vírusokkal áll.

18 Ágoston János, Almási Asztéria és Salánki Katalin
4. ábra: Egészséges (A) és vírusfertőzött (B, C) ’Picasso’ színes kála növények
5. ábra: Gyöngyike klorotikus foltosság vírus tünetei ’Pink Sunrise’ fajtán. (A) levél felszínén a virágbimbó felszínre
törésekor és a fonákon (B)
IRODALOM
Ágoston, J., Almási, A., Nemes, K., Salánki, K. & Palkovics, L. (2020): First report of hippeastrum mosaic
virus, narcissus late season yellows virus, narcissus latent virus and narcissus mosaic virus in daffodils
from Hungary. Journal of Plant Pathology, 102: 1275–1276.
Ágoston, J., Almási, A., Salánki, K. & Palkovics, L. (2020): Genetic diversity of potyviruses associated with
tulip breaking syndrome. Plants, 9(12): 1807.
Ágoston, J., Almási, A., Salánki, K., & Palkovics, L. (2021): Identification and characterization of a new
potyvirus infecting Muscari in Hungary. European Journal of Plant Pathology, 159: 685–691.

A SZILVAFÉLÉK XANTOMÓNÁSZOS FOLTOSODÁSA
Kolozsváriné Nagy Judit, Bozsó Zoltán és Schwarczinger Ildikó
A nemzetközi árukereskedelem és a klímaválto- A kórokozó morfológiája,

zás folyamatosan új növényvédelmi kihívások elé gazdanövényköre és földrajzi
állítják a növénytermesztőket. A kertészeti, vagy elterjedése
faiskolai árukkal gyakran kerülnek be az ország-
ba látensen fertőzött növényi anyagok. Ráadásul A X. arboricola pv. pruni (továbbiakban Xap)
az utóbbi évek szélsőséges időjárása, szokatlanul Gram-negatív, pálcika alakú, 0,2–0,8×0,8–1,7 µm
enyhe telei, vagy meleg, de csapadékos tavaszai, nagyságú, aerob, motilis, egyetlen poláris flagellum-
fokozottan kedveznek például a mediterrán régió- mal rendelkező baktérium. A Xanthomonas elneve-
ból érkező, melegkedvelő, hazánkban addig isme- zés a görög „xanthus” (sárga) és a „monas” (mozgó
retlen növényi kórokozók megtelepedésének és alak) szavak szóösszetétele, amely e nemzetséghez
járványok kialakulásának. Egy ilyen eset kapcsán tartozó baktériumfajok telepeinek táptalajon meg-
kezdtünk el foglalkozni öt éve, a feltehetően fertő- figyelhető sárga pigmentjére utal. A X. arboricola
zött faiskolai szaporítóanyaggal behurcolt, karan- névben az „arboricola” latin kifejezés jelentése:
tén baktériummal, a Xanthomonas arboricola pv. „fán lakó”, vagyis azokat a fajokat soroljuk ide, ame-
pruni-val. lyek gazdanövényei fásszárúak. A Xanthomonas
A Xanthomonas arboricola pv. pruni a Prunus arboricola komplexen belül a szilvafélék (Prunus
nemzetségbe tartozó növényekre specializálódott nemzetség) fajaira specializálódott baktériumot
baktérium, azokon súlyos levél- és termésfoltoso- X. arboricola pv. pruni-nak hívjuk.
dást, illetve ágfekélyt idéz elő, jelentős gazdasági A X. arboricola pv. pruni okozta baktériumos
kárt okozva világszerte. levél-, gyümölcsfoltosodás és ágfekély a csonthéja-
Hazánk a kétezres évek elejéig mentes volt ettől sok és a mandula jelentős baktériumos betegsége.
a növényi kórokozótól. Az első hazai adat Németh Termesztett növényeink közül legfogékonyabb e
Józseftől származik, aki japán szilván (Prunus kórokozóval szemben a kajszi, a nektarin, az őszi-
salicina) azonosította. A kórokozó terjedését, vél- barack és a mandula, de képes súlyos tüneteket
hetően az akkori gondos karantén intézkedéseknek okozni szilván, cseresznyén és meggyen, ezen kívül
köszönhetően hosszú időre sikerült megállítani. számos dísznövény fajon, például a balkáni babér-
Azonban az elmúlt években ismét fellépett e beteg- meggyen is. Több országban karantén kórokozónak
ség, de előfordulása már nem lokalizálódott egy minősül, az EPPO A2 listán szerepel.
helyre; az ország több területéről és eltérő gazda- A Xap-ot 1903-ban Észak-Amerikában írták le
növényekről – termő kajszi-, őszibarack- és mandu- először. Napjainkban is jelentős károkat okoz Kíná-
laültetvényből – is kimutattuk. Ezeken a gazdanövé- ban, Dél-Afrikában, Ausztráliában (Queensland),
nyein való előfordulásáról korábban nem volt adat Új-Zélandon és Uruguayban. Lokálisan jelen van az
Magyarországról USA-ban, Kanadában, Brazíliában, Argentínában,
19
20 Kolozsváriné Nagy Judit, Bozsó Zoltán és Schwarczinger Ildikó
Mexikóban, Indiában, Pakisztánban, Japánban és kihullik, a levelek lyukacsossá válnak. Máskor a

Dél-Koreában. Európába feltehetően az 1930-as foltok összeolvadnak, elszáradnak (1. ábra). A bak-
években került be, ahol Olaszországban detektál- térium okozta tünet abban különbözik más hasonló,
ták először, és kezdetben csak néhány alkalommal például a sztigminás levéllyukacsosodástól, hogy
számoltak be kártételéről. Azonban az 1970-es évek a xantomónász okozta foltok alakja szabálytalan,
végétől, főként az Olaszország északkeleti részén gyakran levélerekkel határolt, nem kör alakú és a fol-
található szilva és őszibarack ültetvényekben már tokat legtöbbször sárga udvar veszi körül. Ezen kívül
rendszeresen fellépett a betegség, ami a baktérium a xantomónász okozta foltokon gyakori a baktérium
ezen a területen való megtelepedését jelzi. Európa nyálkacseppek előtörése is. Az őszibarackra és a
más országaiban (Belgium, Bulgária, Franciaország, nektarinra jellemző a levelek zászlószerű sávos –
Németország, Olaszország, Moldova, Montenegró, barna-sárga-zöld – elszíneződése. Súlyosabb fertő-
Hollandia, Románia, Szlovénia, Spanyolország, zés hatására a levelek hirtelen elsárgulnak, és korai
Svájc, Ukrajna) egyelőre csak lokálisan fordul elő. lombhullás következik be. Ezáltal csökken a növény
asszimilációs felülete, jelentősen legyengítve a fát.
A betegség tünetei A baktérium a még éretlen kajszi terméseken
apró, néhány milliméteres, sötétzöld foltokat okoz,
A tünetek először a levélfonákon jelennek meg. ezek később 3–10 mm-es barna, besüppedő fol-
A foltok vízzel átitatottak, szabálytalan alakúak, tokká alakulnak és összefolynak (1. ábra). A foltok
2–3 mm-esek. Később a foltok nekrotizálódnak és közepe gyakran kiszárad, berepedezik, amelyből
a levél színén is jól kivehetők, közepük gyakran baktérium nyálkacseppek törnek elő. A foltokat 2–3
1. ábra: Xantomónászos foltosodás tüntei ’Zebra’ és ’Bergecot’ kajszi levelén és gyümölcsén. Kezdetben a levél fonákán
2–3 mm-es vízzel átitatott foltok jelennek meg (A). A levél színén ezek a foltok áteső fényben világoszöldnek látszanak
(B). A foltok nekrotizálódnak, majd összefolynak, gyakran világoszöld, vagy sárga sáv veszi körül őket. A kiszáradt,
jellemzően szögletes foltok gyakran kihullanak a levélből, így olyan lesz, mintha sörétespuskával lyuggatták volna ki
(C–E). Az éretlen zöld termésen a kezdeti foltok szintén aprók, vízzel átitatottak (F), majd barna besüppedő, világosabb
udvarú foltokká válnak (G, H). A foltok az érett gyümölcsön összefolynak, berepedeznek, kiszáradnak (I)
(Fotó: Szabó Z. és Schwarczinger I.)

A szilvafélék xantomónászos foltosodása 21
mm-es vízzel átitatott sáv öleli. Őszibaracknál a romhullástól lombhullásig tart. A primer fertőzés 14
foltok mérete az idősebb terméseken sem haladja °C és 19 °C közötti hőmérsékleten, három egymást
meg a 3–4 mm-t, ugyanakkor összeolvadva gyak- követő esős nap után következik be. A járványhoz
ran nagykiterjedésű termésparásodás formájában 19–28 oC hőmérséklet, és szeles, csapadékos
jelennek meg. A mandula termésen a foltok kez- időjárás szükséges. A másodlagos fertőzési forrá-
detben besüppedők, majd később szemölcsszerű- sok a növényfoltokon kialakuló baktériumcseppek,
en kidudorodnak. A mandula esetén a sötét foltok amelyek rovarok, szél és eső révén, vagy növény-
nemcsak a gyümölcs mezokarpiumán, hanem az ápolási munkák során kerülhetnek egyik fáról a
endokarpiumán is láthatók. másikra. A kórokozó nagyobb távolságra történő ter-
Ágfekélyek leggyakrabban a szilván fordul- jedésében a fertőzött vegetatív szaporítóanyagnak
nak elő. A fekélyek először azokon a vesszőkön van elsődleges szerepe.
jelennek meg tavasszal, ahol a baktérium áttelelt.
A vesszőkön lévő elnyúló foltok kezdetben vízzel Fajtafogékonyság
átitatottak, majd az egészséges vesszőnél söté-
tebb színű felületi sebekké alakulnak. A hajtáso- Külföldi szakirodalmi adatok alapján a kajszi
kon, nyáron keletkezett fekélyek szintén vízzel fajták közül az ’Orangered’ rezisztens, a ’Goldbar’
átitatottak, de gyakran lilásbarnák, később besüp- fogékony, a ’Bergarouge’, ’Bergeron’, ’Goldrich’ és
pedő sebekké válnak. ’Kioto’ közepesen fogékony. Őszibarack esetén az
E kórokozó a termésen kiváltott tünetek révén O’Henry’, a ’Babygold’ és a ‘Rich Lady’ fogékony,
rontja a gyümölcs eladhatóságát és piaci értékét. Az a ’J. H. Hale’ mérsékelten fogékony, a Cresthaven’,
általa okozott levélfoltosodás és súlyosabb esetben ‘Harrow Diamond’, ‘Redhaven’ mérsékelten rezisz-
a korai lombhullás miatt a növény asszimilációs felü- tens és a ‘Candor’, ‘Clayton’, ‘Redkist’ rezisztens.
lete is csökken. Mindez kihat a fa életképességére A mandula fajták közül fogékony a ’Fritz’, ‘NePlus’,
és a termés mennyiségére. Egy felmérés szerint a ’Anto eta’, ’Guara’, ’Marta’, ’Mas Bovera’, ’Vayro’,
Xap-okozta termésveszteség elérheti a 23–47%-os mérsékelten fogékony a ’Nonpareil’, ’Butte’, ’Carmel’
is évente az Észak-Spanyolország-i mandula ter- és a ’Price’. Hazai megfigyeléseink szerint az elmúlt
mesztő régióban. Ha a baktérium behatol a belső öt évben a Xap előfordult ’Bergarouge’, ’Bergecot’,
kéregszövetbe is, akkor mélyen ülő fekélyes sebeket ’Flavor Cot’, ’Sweet Cot’, ’Magyar kajszi’, ’Toyesi’,
képezve deformálja az ágakat, ami végül akár az ’Tardif de Valence’ és ’Zebra’ kajsz fajtákon, ’O’
egész fa pusztulását is eredményezheti. Henry’, ’Royal Time’, ’Royal Summer’, ’Redcal’ és
’Cresthaven’ őszibarackon, és ’Tétényi bőtermő’,
A betegség kialakulása és a kórokozó ’Tétényi rekord’, ’Tétényi kedvenc’ és ’Fournat de
terjedése Brezenaud’ mandula fajtán. Közülük a ’Bergecot’
kajszi fajtán, az ’O’ Henry’ őszibarackon és a
A kórokozó a fán kialakult fekélyes sebekben, ’Fournat de Brezenaud’ mandula fajtán alakultak ki
az ősszel fertőződött levélripacsokban és az alvó- a legsúlyosabb tünetek. Gyümölcsön legsúlyosabb
rügyekben telel át. Kora tavasszal a baktérium tüneteket a ’Bergecot’ és a ’Tardif de Valence’ kajszi
szaporodni kezd és a növény felületén megjelent fajtán, míg legsúlyosabb levéltüneteket a ’Lady Cot’,
baktériumcseppek széllel, esővel vagy lecsepegő a ’Zebra’ és a ’Flavor Cot’ fajtákon figyeltünk meg.
harmattal kerülnek a fakadó rügyekre és levelek- Tapasztalataink összhangban vannak az irodalmi
re. A baktérium a növény természetes nyílása- adatokkal, miszerint a levél- és terméskártétel mér-
in; gázcserenyílásokon, paraszemölcsökön, őszi tékét a tavaszi, sziromhullást követő időjárás hatá-
levélhulláskor a levélripacsokon, vagy sebzéseken rozza meg, továbbá, hogy a kórokozó gyors terje-
keresztül jut be a növénybe. A fertőzési időszak szi- déséhez, meleg és csapadékos időjárás szükséges.

22 Kolozsváriné Nagy Judit, Bozsó Zoltán és Schwarczinger Ildikó
A kórokozó azonosítása set tudunk. Ezért a kórokozó előfordulásának és

kártételének átfogó hazai felmérése, és a nálunk
A baktérium azonosításához a biokémiai tesztek termesztett külföldi, illetve magyar nemesítésű
mellett molekuláris (PCR alapú) módszereket, két gén csonthéjasok fajtafogékonysági vizsgálata a jövő
(ftsX és gyrB) szekvencia analízisét, és patogenitási feladata. Ezek az eredmények a hazai termesztők
vizsgálatokat alkalmaztunk, de a kórokozó gyors, rutin- számára nélkülözhetetlen információkkal szolgálnak
szerű vizsgálatához már több teszt is kereskedelmi for- majd. Az egyes fajták Xap-pal szembeni fogékony-
galomban kapható, mint például a Loewe Biochemica ságának az ismerete alapvetően fogja befolyásolni
GmbH (Németország) PCR-alapú, vagy az Agdia Inc. a fajtaválasztást. Például a hazánkban is közkedvelt
(USA) xantomónászokra specifikus ELISA-kittje. kajszifajtát, a ’Bergecot’-ot az elmúlt években, több
ültetvényben is kénytelenek voltak a gazdák kivágni,
A kórokozó elleni védekezés mivel erős Xap-fogékonysága miatt a tünetek megje-
lenését követően a növényvédő szeres kezelés már
A Xap elleni védelem elsősorban a megelőzésen: hatástalan, a fertőzött gyümölcs pedig eladhatatlan
a kórokozómentes szaporítóanyag használatán, a tole- volt. Ugyanakkor ezek a kutatási eredmények a
ráns vagy rezisztens növényfajták kiválasztásán és a nemesítők számára is hasznosak lesznek, akiknek
növényegészségügyi szabályok szigorú betartásán ala- a rezisztens fajták rezisztenciagén-forrásként szol-
pul. E kórokozó ellen hatásos antibiotikumok (a sztrep- gálhatnak majd.
tomicin vagy az oxitetraciklin) használata – a többi Euró- A Xap hidegtűrésének vizsgálata választ adhat
pai Uniós tagországhoz hasonlóan – hazánkban sem arra, hogy vajon képes-e ez a “melegkedvelő” bak-
engedélyezett, ezért a vegyszeres védekezési lehető- tériumfaj hazai körülmények között áttelelni, vagyis
ségeink a réztartalmú szerekre korlátozódnak. Ezeket számítani kell-e tartós megtelepedésére hazánkban.
azonban a téli lemosó permetezés mellett a két legfon- Tekintettel arra, hogy más növényi kórokozó
tosabb fertőzési időszakban, vagyis lombhulláskor és a baktériumhoz hasonlóan a Xap elleni védekezés
sziromhullást követően is használnunk kell, miközben is főként megelőzésre, illetve réztartalmú szerek
figyelnünk kell a különböző növények eltérő rézérzé- használatára korlátozódik, ezért a kutatás másik
kenységére is. A fajtaválasztás és a növényvédőszeres iránya a Xap elleni új alternatív védekezési módok
kezelések mellett fokozottan ügyelnünk kell arra, hogy vizsgálata. Ilyen ígéretes kutatási irányt és biológiai
megbízható forrásból, garantáltan baktériummentes védekezésre is alkalmas, hatásos módszert jelent-
szaporítóanyagot szerezzünk be, mivel ez a karantén het a jövőben a növényi eredetű bioaktív anyagok,
kórokozó sokáig tünetmentesen ott lehet a növényben. vagy a baktérium természetes ellenségei közül a
A kórokozó korábban a szaporítóanyag előállításban és bakteriofágok (vagyis baktériumot fertőző vírusok)
forgalmazásban zárlati károsítónak minősült, de a jelen- felhasználása. Fágterápiás módszerrel több más
leg érvényben lévő hazai szabályozás alapján a továb- kultúrnövény (pl. paradicsom, káposzta, dió, gom-
biakban vizsgálatköteles, de már nem zárlati károsító. ba, citrusfélék) xantomónászos bakteriózisa ellen
jó eredményeket értek el eddig Nyugat-Európában
A kutatás iránya a jövőben és Észak-Amerikában. Napjainkban a fágterápia
nemcsak a növényvédelem, de a humán és állat-
A X. arboricola pv. pruni hazai elterjedéséről gyógyászat és az élelmiszeripar egyik dinamikusan
és gazdanövényei fajtafogékonyságáról még keve- fejlődő ága.
IRODALOM
Kolozsváriné, N.J., Bozsó, Z., Szatmári, Á., Süle, S., Szabó, Z., Király, L. & Schwarczinger, I. (2020): First report of bacterial
spot caused by Xanthomonas arboricola pv. pruni on almond in Hungary. Plant Disease, 104(2): 562–562.
Schwarczinger, I., Bozsó, Z., Szatmári, Á., Süle, S., Szabó, Z. & Király, L. (2017): First report of bacterial spot caused by
Xanthomonas arboricola pv. pruni on apricot in Hungary. Plant Disease, 101(6): 1031.
Schwarczinger, I., Bozsó, Z., Szatmári, Á., Süle, S., Szabó, Z., Nagy, G. & Király, L. (2018): First report of bacterial leaf spot
caused by the quarantine pathogen Xanthomonas arboricola pv. pruni on peach in Hungary. Plant Disease, 102(8): 1654.

IDEGENHONOS ÉS INVÁZIÓS NÖVÉNYKÓROKOZÓ GOMBÁK
MAGYARORSZÁGON
Németh Z. Márk
A gombák hagyományos, tág értelemben polifiletikus bát, amelyeknél az import mértéke is a legmagasabb.
csoportot alkotnak az élővilágban, azaz olyan orga- Érdekes módon az idegenhonos gombák megjelené-
nizmusok, amelyek morfológiájukban és ökológiai se sokkal jobban korrelál az import mértékével, mint
szerepükben gyakran hasonlítanak, de nem egy az adott terület méretével vagy földrajzi fekvésével.
közeli rokon leszármazási csoportba tartoznak. Az újonnan észlelt idegenhonos, illetve inváziós
Ebben a fejezetben a gombák alatt a Fungi csoport- gombák számának növekedése valószínűleg nem
ba tartozó organizmusokat értjük; a következő fejezet áll meg, hiszen a globális kereskedelem mértéke
foglalkozik a hagyományosan gombának tekintett, is növekedik. Ezen kívül a gombáknak több olyan
de a Fungi kláddal nem közeli rokon, a Heterokonta tulajdonsága van, amely elősegíti ezt a folyamatot:
csoportba tartozó Oomycota organizmusokkal. jellemzően magas evolúciós potenciállal rendelkez-
A gombák, bár szinte minden élőhelyen meg- nek, azaz könnyen alkalmazkodnak, és sokuk nagy
találhatók, kevésbé feltűnőek, mint például az edé- távolságra is képes eljutni.
nyes növények vagy az emlősállatok, ezért lényege- Ahhoz, hogy megalapozottan el lehessen dön-
sen kevesebbet tudunk róluk. Különösen igaz ez a teni egy adott gombáról, hogy idegenhonos-e, teljes
gombák inváziós képességéről, terjedéséről, illetve bizonyossággal tudni kell azonosítani. A növények-
új területeken való megtelepedéséről rendelkezé- kel és állatokkal szemben azonban a gombákat
sünkre álló ismeretekre. Ezt tük-
rözi az a tény is, hogy a különbö-
ző országok idegenhonos, vagy
inváziós fajokat felsoroló listáin
alig néhány gombafaj szerepel;
a hazai listán, az idegenhonos
inváziós fajok tudásbázisában
pedig egyáltalán nincsen gomba.
Ennek oka nem elsősorban az,
hogy a gombák kevésbé terjed-
nének, illetve lennének képesek
inváziókra, hanem egyszerűen
az, hogy kevés információval ren-
delkezünk róluk.
Az újonnan kimutatott idegen-
honos gombák száma exponen-
ciálisan növekedett az utóbbi két
évszázadban. Azokban az orszá-
gokban figyelnek meg legna- 1. ábra: Az orgonalisztharmatot okozó idegenhonos Erysiphe syringae
gyobb számú idegenhonos gom- termőtestjei
23
24 Németh Z. Márk
általában nehéz észlelni, kimutatni, azonosítani és dísznövénykereskedelem, amely a bejutó idegen-

ehhez speciális – például molekuláris biológiai vagy honos gombák egyik legfőbb forrása, de egyes
tenyésztésen alapuló –, módszerekre van szükség. gombák bekerülhetnek például növényi magokon,
Amikor egy új gombafajt fedeznek fel egy adott vagy magokban is. Magokban terjedhet például a
területen, sokszor nem nyilvánvaló, hogy azon a Sphaeropsis sapinea, a hazánkban is megtalálha-
helyen őshonos-e. Ez azért lehetséges, mert a tó patogén, amely a fenyőkön okoz hajtáselhalást.
gombák elterjedésével, biogeográfiájával kapcsola- A Tilletia-fajok (a kőüszög kórokozói) spórái gabo-
tos ismeretek is erősen hiányosak. Sok gombafajt naszemek között fordulhatnak elő. Nagyon gyakori,
kozmopolitának, tehát az egész világon előforduló hogy külföldről érkező gyümölcsök és fűszerek hor-
organizmusnak tartanak, ebből következően az doznak kórokozó organizmusokat. Jellemző példa
adott fajt bárhol találják is meg, nem titulálják ide- a Fusarium-fajok banánon való bejutása. A feldol-
genhonosnak. Sok esetben azonban kiderül, hogy a gozott faanyag is hordozhat kórokozó gombákat,
széles elterjedésűnek gondolt gombafajok valójában amelyek a fával együtt szállítódnak. Így kerülhetett
csak morfológiailag azonosak, de származástanilag Európába a híres-hírhedt Ceratocystis platani, amely
különböző egységeket, külön fajokat képeznek. a platánfák tömeges pusztulásáért felelős a konti-
A legtöbb idegenhonos gomba Észak-Amerika nensünkön.
és Ázsia területéről kerül Európába. A betelepü- Az újonnan bekerült növénykórokozó gom-
lő idegenhonos növénykórokozók az ellenük való bák mielőbbi felismerése az ellenük való védeke-
növényi ellenállóképesség teljes, vagy részleges zés egyik kulcsfontosságú eleme, emiatt az ATK
hiánya miatt komoly veszélyt jelenthetnek a mező- Növényvédelmi Intézet, mint a hazai növényvéde-
gazdaságra, erdészetre és természetes ökosziszté- lem egyik legfontosabb műhelye, ezt kiemelkedő fel-
mákra, kihatva ezzel a társadalom életminőségére adatának tekinti. Ennek megfelelően intézetünkben
is. A patogén gombák gyakran a gazdanövénnyel évtizedek óta folyik intenzív kutatómunka az ide-
együtt kerülnek hazánkba. Tipikus példa erre a genhonos növénykórokozó gombák felismerésének,
azonosításának, kimutatásának
terén. Ezekből az eredmények-
ből mutatunk be néhányat a
következőkben. Mivel az intézet
növénykórtani kutatásainak egyik
fő vonala a lisztharmatgombák
vizsgálata, ezért a legtöbb példa
a lisztharmatgombák közül kerül
ki, azonban néhány más kóroko-
zót is felhozunk példaként, mivel
a kutatásaink más gombacsopor-
tokra is kiterjednek.
A szőlő az ország egyik leg-
fontosabb gazdasági növénye.
A szőlőt számos kórokozó és
kártevő támadja, kórtana bonyo-
lult, és rengeteg feladatot ad
a növényvédelemnek. A szőlő
2. ábra: Laboratóriumi körülmények között, táptalajon nevelt szőlőlevélen tőkeelhalása egy komplex, gaz-
fenntartott szőlőlisztharmat daságilag is fontos növényvédel-

Idegenhonos és inváziós növénykórokozó gombák Magyarországon 25
mi probléma, a világ több szőlőtermelő vidékén, és különböző gombaölő szerekkel szembeni ellenál-
hazánkban is gondokat okoz. Számos, a szőlő szál- lással kapcsolatosak. Külön figyelmet érdemel, hogy
lítószöveteiben élő gombát hoztak összefüggésbe a olyan E. necator genetikai csoportok jelenléte is
betegséggel, és nyilvánvalóvá vált, hogy kórokozók bizonyítást nyert, amelyeket csak Amerikából mutat-
egész sora lehet felelős a betegségért. A kórokozók tak ki, sőt, olyan, teljesen új genotípust is azonosítot-
a növény fás részeit kolonizálják és elszaporodva tunk, amelyet sehol máshol a világon nem mutattak
részleges elhalást (nekrózist) okoznak. A gomba még ki.
anyagcsere-termékei eljuthatnak a gazdanövény
szállítószövetein keresztül a zöld nem fás részekbe,
és ott további tünetek kialakulását okozhatják. Ennek
során elszíneződhetnek (klorózis), vagy elhalhat-
nak a levelek, a súlyos betegség pedig az egész
tőke elpusztulásához vezethet. Egy hazai kutatás
során számos gombát izoláltak tünetes tőkékről.
Az egyik gomba azonosításában intézetünk kutatói
is részt vettek. Az azonosításhoz, mint a gombák
esetén sokszor, ebben az esetben is molekuláris
módszerekre, és számítógépes elemzésre volt szük-
ség. Kiderült, hogy egy nemrég újonnan leírt fajról
van szó, amely a Dothiorella omnivora nevet vise-
li. Kérdéses, hogy a kórokozó idegenhonos, vagy
őshonos-e, de valószínű az előbbi, hiszen az ismert
gazdanövényei sem őshonosak. Ebben a munkában
elsőként mutatták ki Európában szőlőnövényekből
ezt a gombát, és bizonyításra került a kórokozó
képessége is, mivel egészséges szőlőkre juttatva az
eredeti betegséggel egyező tüneteket okozott.
A szőlő egyik legfontosabb betegsége a sokak 3. ábra: Erysiphe necator által okozott lisztharmat
által ismert lisztharmat. A szőlőlisztharmat kóroko- papajacsemetén
zója az Erysiphe necator, amely egy idegenhonos
gomba. A szőlőlisztharmat a feltételezések sze- A szőlőlisztharmatgomba nem feltétlenül vá-
rint Észak-Amerikából származik, és a 19. század lasztja kizárólag a szőlőt gazdanövényének, bár
közepén került Európába, valószínűleg fertőzött kétségkívül a szőlőt fertőzi leggyakrabban. A liszt-
szőlőnövényekkel. Egy újabb elmélet szerint az harmatbetegséget intézetünk kutatói megfigyel-
ázsiai eredet lehetősége is felmerült, mindenesetre ték kísérleti célra, illetve hobbinövényként nevelt
a kórokozó hazánkban mindenképpen jövevényfaj. papajanövényeken is. Amikor az ország két pont-
A gomba megfertőzi a növény zöld részeit, sőt, a ján gyűjtött, lisztharmattal fertőzött papajaleveleket
szőlő termését, a bogyókat is károsíthatja. Egy ilyen, megvizsgálták, a mintákban négy különböző liszt-
már több, mint másfél évszázada jelen lévő kóroko- harmatgombát mutattak ki. Közöttük volt a szőlő-
zó is tartogat újdonságokat, hiszen e régen jelen lisztharmatot okozó E. necator is. Ez az eredmény
lévő kórokozónak újabb és újabb genetikai típusait igazán meglepő, hiszen az E. necator-t korábban
mutatták ki intézetünk munkatársai. Kiderült, hogy a gazdaspecifikusnak tekintették, és csak néhány
szőlőlisztharmatgomba egyes populációiban meg- bizonytalan adat utalt arra, hogy esetleg más növé-
találhatók azok a genetikai változások, amelyek a nyeket is megfertőzhet. A munka során ezt kísérletek-

26 Németh Z. Márk
kel is bebizonyították. A papaját fertőző másik három Általánosságban igaz, hogy számos hazánkban
lisztharmatgomba az általában keresztesvirágú jelenlévő lisztharmatgomba Európán kívülről került
növényeket fertőző E. cruciferarum, az uborkaliszt- az országba. A közelmúltban egyébként számos
harmatért felelős Podosphaera xanthii, valamint egy idegenhonos lisztharmatgomba-fajról derült ki, hogy
ismeretlen, további adatok híján nem azonosítható amellett, hogy idegenhonos, invazívnak is tekint-
faj is. Ez utóbbi a szemléletes példája annak, hogy hető. Az E. flexuosa, amely a vadgesztenyefákat
ha egy gombacsoport nem kellően ismert, hiányo- fertőzi, valamint az E. elevata, amely a platánokat
sak a meglévő adatok, akkor azt is nehéz, vagy károsítja, hazánkban is megtalálhatók. Ezeket a
lehetetlen eldönteni, hogy melyik fajjal van dolgunk, fajokat korábban csak Észak-Amerikából ismerték,
emiatt azt pedig sokszor lehetetlen megmondani, azonban megjelentek Európában, majd országról
hogy őshonos, vagy idegenhonos fajról van-e szó. országra terjedtek, eljutva Magyarországra is. Inté-
zetünk kutatói az elsők között voltak, akik hazánkban
megtalálták, és jelentették ezeknek a gombáknak a
megjelenését. A két faj erősen fertőzi a gazdanövé-
nyét, és komoly járványokat idézett elő, ezért invá-
ziós fajoknak tekinthetők. A hazánkban szintén ide-
genhonos, a hóbogyó-lisztharmatot okozó gomba
(E. symphoricarpi) egy ellenpélda, mivel bár idegen-
honos, de nem inváziós. Viszonylag lassan terjedt el
Európa számos országában, és jutott hazánkba is,
azonban nem okozott nagyobb járványokat.
A platánlisztharmattal kapcsolatban említett
E. elevata nem csak a platánokon okozott komoly
károkat, de intézetünk kutatói dísznövényként tartott
gránátalma fákon is megfigyelték a gomba által oko-
zott lisztharmatbetegséget. Ez volt a világon első,
hogy ezt a fajt gránátalmáról mutatták ki. A gránát-
alma lisztharmat alaposabb vizsgálata azt is kimu-
tatta, hogy az elsősorban az uborkalisztharmatért
felelős, de például a papaját is fertőző P. xanthii is
képes megfertőzni.
Az idegenhonos kórokozó gombák érdekes
4. ábra: Erős lisztharmatfertőzés szőlőbogyókon módon nem csak az ellenségeink lehetnek, hanem
segíthetik is a növényvédelmet. Intézetünk kutatói
Sokkal több ismeretünk van azonban az orgo- a biológiai növényvédelem lehetőségeinek bőví-
nát fertőző lisztharmatgombákról. Egy több európai téséért is elkötelezettek. Egy ilyen munka során a
országon átívelő kutatás során, melyben intézetünk parlagfű elleni biológiai védekezés lehetőségét vizs-
kutatói is részt vettek, kiderült, hogy az orgonák gálták. A parlagfű Észak-Amerikából származik, és
lisztharmatfertőzéséért két különböző faj lehet fele- mára inváziós gyomnövénynek számít Magyaror-
lős. Magyarországon mindkettő megtalálható, és szágon. Mezőgazdasági hatása mellett elsősorban
külön érdekesség, hogy mindkét kórokozó gomba allergén pollenje miatt közismert. Az intézet kutatói
idegenhonos: az egyik (E. syringae) feltételezhető- megfigyeltek egy gombák által okozott betegséget,
en Amerikából, míg a másik (E. syringae-japonicae) amely képes elpusztítani a parlagfű szárát, leveleit,
Ázsiából származik. virágait, potenciálisan csökkentve ezzel az allergén

Idegenhonos és inváziós növénykórokozó gombák Magyarországon 27
hatásokat. Kiderült, hogy a parlagfűn időként megta- követően biológiai védekezési célokra lenne hasz-
lálható, a betegségért felelős, morfológiailag hason- nálható a parlagfű ellen.
ló gombák két különböző fajba tartoznak, ráadásul a Mivel az idegenhonos gombák száma a jövő-
korábban ismert gombanemzetségek egyikébe sem ben valószínűsíthetően tovább nő, az intézet fontos
sorolhatók be, tehát különleges, és új fajokról van feladata, hogy azonosítsuk, és minél jobban megis-
szó. Kísérletekkel bizonyították, hogy biotróf életmó- merjük a hazánkban már megtalálható őshonos és
dot folytatnak, és az életciklusuk egyes részleteire is idegenhonos kórokozó gombákat. Ez előfeltétele
fény derült. Az egyik faj Amerikában található meg, annak a másik fontos feladatunknak, hogy az ide-
míg a másik faj Eurázsiában. Kérdéses azonban, genhonos, újonnan betelepülő, és akár potenciáli-
hogy a parlagfűn hazánkban megtalált faj őshonos-e san invazív növénykórokozókat minél gyorsabban
Magyarországon. Eredetére vonatkozóan két hipoté- felismerhessük és kimutathassuk. Ez a hatékony
zist fogalmaztak meg, az egyik feltételezés szerint növényvédelem előfeltétele, amelyre munkánk
idegenhonos. A gomba biológiája sok más szem- során törekszünk.
pontból is tisztázatlan, azonban jobb megismerését
IRODALOM
Csikós, A., Németh, M.Z., Frenkel, O., Kiss, L. & Váczy, K.Z. (2020): A fresh look at grape powdery mildew (Erysiphe necator)
A and B genotypes revealed frequent mixed infections and only B genotypes in flag shoot samples. Plants, 9: 1156.
Nemes, K., Salánki, K. & Pintye, A. (2019): Punica granatum (pomegranate) as new host of Erysiphe platani and Podosphaera
xanthii. Phytopathologia Mediterranea, 58(3): 707–711.
Seress, D., Kovács, M.G., Molnár, O. & Németh, M.Z. (2021): Infection of papaya (Carica papaya) by four powdery mildew
fungi. Phytopathologia Mediterranea, 60: 37–49.

TÖRTÉNELMI ÉS JELENKORI MIGRÁCIÓK A FITOFTÓRA
NEMZETSÉGBEN
Bakonyi József
A fitoftóra (Phytophthora) talán egyike a legtalálóbb mészetes ökoszisztémák gazda–patogén egyensú-

elnevezéseknek, melyeket növényi kórokozóknak lyát, valamint a művelés alatt álló területek szabályo-
adtak, a görög ’phyto’ és ’phthora’ szavakból álló zott gazda–patogén viszonyát, akár ki is szoríthatják
összetétel jelentése: növénypusztító. Laikusok, a régebbi helyi kórokozó populációkat (invázió),
sőt számos gyakorló mezőgazdász számára a szó vagy fajazonos egyedekkel és közelrokon fajokkal
egyet jelent a burgonya- és paradicsomvész kór- kölcsönhatásba lépve létrehozhatnak új, megvál-
okozójával, a P. infestansszal, pedig a kórokozócso- tozott patogenitású, virulensebb, agresszívebb, a
portnak jelenleg közel 200 tagja ismert, számuk az növényvédő szerekre kevésbé érzékeny változato-
utóbbi néhány évtizedben emelkedett drasztikusan, kat, ill. fajhibrideket. Jelen cikk néhány hazánkban is
köszönhetően a kifinomult molekuláris azonosítási előforduló, az ATK Növényvédelmi Intézetének mun-
módszerek alkalmazásának, valamint új földrészek, katársai által azonosított fitoftóra példáján keresztül
új élőhelyek és új kutatócsoportok bekapcsolódásá- mutatja be, hogy milyen következményekkel járt
nak a kutatásokba. Érdekességük, hogy bár fonalas migrációjuk történelmi távlatokban és a jelenkorban.
telepük révén a valódi mikroszkopikus gombákhoz
hasonlítanak, mégsem azok, hanem a barnamosza- P. infestans
tokkal rokon petespórások (oomicéták), hasonlóan
például a peronoszpórákhoz. A fitoftórák károkozá- A fitoftóranemzetség névadója, Anton de’ Bary
sa gazdasági és ökológiai szempontból is számot- tiszteletes 1870-es években végzett munkássá-
tevő. Jelentős részük nem szántóföldön, hanem ga révén az első kétséget kizáró módon azonosí-
kertészetekben, faiskolákban, erdőkben, parkokban, tott ’mikrogomba’ (ma már tudjuk, hogy valójában
természetes élőhelyeken érzi otthon magát. Sokat- oomicéta), melynek fontosságát napjainkban sem
mondó, hogy globális szinten a szaklapokban emlí- kérdőjelezik meg, jelenleg is a gazdasági és/vagy
tett fitoftórás észlelések mintegy 90 százaléka fás tudományos szempontból legfontosabb fitoftórák
szárú növényekhez kapcsolódik. Egyes fitoftóráknak élére helyezik a szakemberek. A P. infestans a
a hajtások és levélzet esik áldozatul, mások a gyö- sokak által ismert burgonyavész betegség kórokozó-
kereket, gyökérnyaki és száralapi belső élő szöve- ja, de a burgonya rokon növényeit (pl. paradicsom)
teket támadják, ezért sokszor láthatatlanul, nehezen is szívesen támadja, képes mindössze néhány nap
kezelhető módon vagy éppenséggel megállíthatat- alatt óriási károkat okozni a lombozat teljes elpusztí-
lanul pusztítanak és terjednek, akár kontinenseken tásával, de a gumót és paradicsombogyót is fertőzi.
át beteg élő növények globális kereskedelme révén. A tragikus következménnyel járó európai, elsősor-
Becslések szerint a fás szárú növények vékony gyö- ban írországi burgonyavészjárványt ez a kontinen-
kérzetét érintő betegségek kétharmadát és a gyökér- sünkre bevándorló kórokozó váltotta ki az 1840-es
nyaki betegedések 90 százalékát fitoftórák okozzák. években, aminek következtében milliók haltak éhen
Növényi kórozók migrációja, különösen idegen- és/vagy vándoroltak amerikai földre. A járvány oka
honos szervezetek esetében, nem kívánt módon a kórokozó Észak-Amerikából eredő migrációja volt,
befolyásolhatja a biodiverzitást, megbonthatja a ter- ugyanis olyan új változat (HERB-1 klónvonal) érke-
28
Történelmi és jelenkori migrációk a fitoftóra nemzetségben 29
zett Európába, mellyel szemben

az Írországban szinte egyedü-
liként termesztett Lumper bur-
gonyafajta nem volt ellenálló.
Husz Béla 1941-ben megjelent
’A beteg növény és gyógyítása’
c. szakkönyve szerint a betegség
Szepes vármegyében lépett föl
először Magyarországon (1846).
Valószínűleg az írországival
azonos klón okozta, mely közel
50 évig egyeduralkodott Euró-
pában az 1900-as évek elején
bekövetkező kiszorításáig egy
szintén az amerikai földrészről
érkező újabb klónszerű változat 1. ábra: Burgonyavész jellemző tünete levélen. (Fotó: Nagy Zoltán Árpád)
(US-1) által. Ezzel azonban még
nem ért véget a P. infestans kontinenseket átívelő
vándorlása, hiszen 1976-ban újabb törzsei kerültek
Mexikóból Európába, majd onnan egyéb kontinen-
sekre fertőzött burgonyagumókkal. Ennek az immár
szemünk láttára zajló újabb világméretű migráció-
nak az volt a sajátossága, hogy a patogén nem csak
egy, hanem többféle változata érkezett, ezek idővel
kiszorították a korábbi egyeduralkodó populációt,
mert annál agresszívabbak és virulensebbek voltak,
valamint már ivarosan is szaporodtak, ami tovább
növelte a biológiai szempontból előnyös genetikai
változékonyságukat. Tetézte a bajt, hogy eme új
populációban megjelentek a burgonyavész elleni
védekezésben széleskörűen alkalmazott gombaölő
szerekkel szemben toleráns/rezisztens változatok
is. Az új populáció képviselőjét 1996-ban észleltük
először egy ún. A2-es párosodási típusú, a fenilamid
típusú fungicidekre érzéketlen, összetett virulenciájú
izolátum alakjában. A következő években pedig azt
is kiderítettük, hogy egyáltalán nem egyedi jelenség-
ről volt szó, kizárólag az új populációkra jellemző
fenotípusos, biokémiai és genotípusos jegyekkel
bíró változatos P. infestans populációt találtuk, vagy-
is Magyarországon is az európai trendeknek megfe-
lelő változások zajlottak le. Ennek oka nagy valószí- 2. ábra: Hazai P. infestans izolátumok (oszlopokban)
nűséggel Európa más országaiból érkező fertőzött változatos DNS-ujjlenyomatai mutatják, hogy a kórokozó
burgonyagumók voltak. magyarországi populációja genetikailag sokszínű

30 Bakonyi József
P. ×alni és P. uniformis gazdaság Rt. Dél-Hansági Erdészetében a P. uni-

formist az egykori Nyugat-magyarországi Egyetem
A burgonyavész kórokozójával ellentétben a oktatói találták meg, majd 2001-ben Hévízen a
P. ×alni (’×’ utal a hibrid jellegre) és a P. unifor- P. ×alnit azonosítottuk mézgás égeren. A 2000-es
mis meglehetősen új keletű fitoftórák, legalább- években elsősorban Zala és Győr-Moson-Sopron
is ismertségüket tekintve, égerfák gyökér- és megyékben végzett felméréseink az agresszí-
gyökfőpusztulását okozzák. A fitoftórás égervész- vebb P. ×alni dominanciáját igazolták, hasonlóan
ként is emlegetett betegséget valójában három az európai helyzethez. Az Erdészeti Tudományos
fitoftóra is kiválthatja, a trió harmadik tagja a Magyar- Intézet 2002–2006-ban végzett felmérése szerint
országon még nem azonosított P. ×multiformis. azonban a betegség akkor nem jelentett nagy koc-
A világon először angol kutatók számoltak be az kázatot a hazai égerállományokra. Honnan ered-
1990-es években az égerfák egy olyan szokatlan nek ezek a hazánkban minden valószínűség szerint
fitoftórás betegségéről, melynek okozói különböz- idegenhonos fitoftórák? A kérdésre csak részleges
tek minden akkor ismert fitoftórafajtól. Angliában választ adott a tudomány, elsősorban egy francia
és Walesben ennek a vizes, nedves élőhelyeken INRA kutatócsoport révén, melynek munkájába
fontos fafajnak körülbelül 10%-a pusztult el a kór bekapcsolódtunk. Az égerfitoftórák molekuláris
miatt, melyet hamar más európai országokból (pl. genetikai jellemzői (mikroszatellitek, sejtmagi és
Ausztria, Franciaország, Hollandia, Németország, mitokondriális DNS-eik stb.) arra utaltak, hogy a
Svédország stb.) is kimutattak. A jelenség fon- csupán Európában észlelt P. ×alni a komplex másik
tosságát alátámasztandó, a New Scientist tudo- két tagja, a P. uniformis és a P. ×multiformis között
mányos folyóirat 1999-ben egy ördögi kórokozó természetes úton zajló hibridizáció eredményeként
ámokfutásaként jellemezte a betegséget. Azóta jött létre. Az esemény pontos helye és ideje azon-
Európa-szerte észlelték a betegséget. Magyar- ban nem ismert, valószínűleg európai faiskolákban
országon először 1999-ben a Kisalföldi Erdő - történhetett több egymástól független alkalommal,
3. ábra: Fitoftórás égervész tünetei: egy a betegség következtében ritkuló, fakózöld lombozatú mézgás égerfa (balra),
ugyanaz a fa törzsalapi része a betegségre utaló ’kátrányfoltokkal’ (középen) és a külső kéreg alatti kiterjedt nekrózissal
(jobbra)

Történelmi és jelenkori migrációk a fitoftóra nemzetségben 31
fertőzött csemeték kitelepítése pedig biztosította a genetikai vizsgálataink igazolták, fitoftóráink való-
betegség eljutását további élőhelyekre, ahonnan ban a P. nicotianae és a P. cactorum természetes
már természetes vízfolyások révén terjedt tovább. hibridjei voltak, melyek legelső képviselőit hollandi-
A hasonlóan hibrid eredetű és eddig szintén csak ai üvegházi tápoldatkultúrákban termesztett vitor-
Európában előforduló P. ×multiformis származá- lavirágon és kankalinon találták meg 1998-ban, s
sa még ennyire sem tisztázott. Mivel szülőfajai melyet német szakemberek üvegházi muskátli-
teljesen ismeretlenek, nem tudni, hogy Európá- ról P. ×pelgradis néven írtak le 2009-ben. Egyéb
ban keletkezett-e vagy behurcolták. Némileg több ismertebb gazdanövényei és előfordulási helyei:
információnk van a komplex harmadik tagjáról. ciklámen (Hollandia), levendula (Olaszország,
A P. uniformis nem hibrid eredetű faj, Európán kívül Hollandia), naspolya (Peru, Tajvan és Libanon) és
Alaszkában is megtalálható, de lényeges különb- rododenron (USA). Hogyan és hol keletkezhettek?
ségek vannak a két populáció között. Az európai Biztos és mindenre kiterjedő válasz sajnos még
populáció genetikai értelemben sokkal kevésbé nem adható, lévén kevés ilyen hibridizolátum ismert
változatos, mint az alaszkai, ebből következően a világon. A szülőfajok mindegyike a fitfotórák azo-
előbbi egy behurcolt populáció lehet, míg utóbbi nos filogenetikai csoportjába tartozik, de azon belül
feltehetően őshonos. A legbátrabb elképzelések mégis kissé elkülönülnek. Elválásuk kb. 220 millió
szerint nem kizárt az európai P. uniformis populá- éve kezdődhetett. Természetes kereszteződésük
ció alaszkai eredete, de ennek igazolása további ténye azt jelenti, hogy genetikai állományuk még
vizsgálatokat igényel. Mindenesetre az valószí- nem tér el oly mértékben, ami megakadályozná
nűnek tűnik, hogy tulajdonképpen a P. uniformis élet- és szaporodóképes hibridjeik kialakulását.
bekerülése Európába teremtette meg a biológiai Az eddig ismert hibridek kivétel nélkül csak egyik
alapokat az égerfitoftóra járványos fellépésére a szülő (P. nicotianae) mitokondiumát (anyai ágon
vele közelrokon P. ×multiformisszal való hibridizá- öröklődő sejtszerv) tartalmazták, ezért valószínű-
ció útján. leg ivaros szaporodással keletkeztek a hibridek,
nem pedig ivartalan képleteik fúziójával. Európá-
P. ×pelgrandis ban mindkét szülőt behurcolt, de régóta jelen lévő
kórokozónak tekintik, rendkívül sok és számos
A hazai díszfaiskolákban károsító fitoftórákat közös gazdanövényfajt képesek megfertőzni, s
mértük fel a Pannon Egyetem, Georgikon Kar előfordulnak azonos élőhelyeken is (szimpatrikus
Növényvédelmi Intézetével közösen 2008–2009- fajok). A P. nicotianae például kifejezetten gyakori,
ben, mikor tipikus gyökér- és szártőrothadásos de a P. cactorum is megtalálható díszfaiskolákban
tüneteket mutató puszpáng, hamisciprus, havas- és üvegházakban, ahol a növények nagy válasz-
szépe és levendula növényekről kitenyésztettünk téka és intenzív, sokszor mesterséges tápközeg-
négy sajátos fitoftóraizolátumot. Különlegessé- ben folyó nevelése ideális környezetet teremt a
gük az volt, hogy magukon hordozták két ismert fitoftóráknak. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a
fitoftóra, a melegtűrő P. nicotianae és a némileg hibrideket eddig kizárólag ilyen díszfaiskolákból,
alacsonyabb hőmérséklethez szokott P. cactorum üvegházakból vagy onnan származó növények
morfológiai jegyeit, hőtűrésük pontosan az emlí- alkotta ültetvényekben mutatták ki, kvázi emberi
tett fajoké közé esett, ivaros spóráik pedig jelen- tevékenység közvetett hatása következtében ala-
tős hányadban életképtelenek voltak. E jellemzők kulhattak ki. Érdekesség, hogy genetikai elemzé-
általában olyan fajhibridek tipikus iskolapéldái, sek szerint az eltérő növényekről és földrajzi régiók-
melyekben a morfológiailag, fiziológiailag és gene- ból származó hollandiai hibridek minden bizonnyal
tikailag eltérő szülőfajoktól származó örökítőanyag legalább kettő egymástól független hibridizációs
még nem stabilizálódott. Gyanúnkat molekuláris esemény során keletkeztek, azaz nem egyetlen

32 Bakonyi József
klónt képviselnek. Az azonos gazdanövényről Hasonló eredményeket kaptunk levenduláról szár-

származók viszont minden esetben oly mértékben mazó olasz, holland és magyar tenyészetek vizsgá-
hasonlítottak egymásra, hogy esetükben joggal latakor, ezért elképzelhető, hogy a magyar hibridek
merült fel a gazdanövény-specializáció és a klónok legalább egy része érintett migrációs folyamatok-
általi terjedés lehetősége fertőzött növényekkel. ban, de hazai kialakulásuk sem zárható ki teljesen.
4. ábra: P. ×pelgrandis képletei: (a) A kerek női ivarszerv nyelét teljesen átölelő
P. nicotianae típusú hím ivarszerv (nyíl), (b) női ivarszerv nyeléhez oldalt
kapcsolódó P. cactorum típusú hím ivarszerv (nyíl), (c) P. cactorumra jellemző,
tartójáról leváló ivartalan szaporítóképlet, sporangium, rövid kocsánnyal (nyíl),
(d) P. nicotianaera jellemző, tartóján (nyíl) maradó sporangium
IRODALOM
Bakonyi, J. & Érsek, T. (1997): A burgonyavész fenyegető jelei Magyarországon. Növényvédelem, 33: 221–228.
Bohár, GY., Bakonyi, J., Dula, T., Garamvölgyi, I. & Érsek, T. (1999): A Phytophthora infestans új populációi Magyarországon.
Növényvédelem, 35: 301–306.
Szigethy, A., Nagy, Z.Á., Vettraino, A.M., Józsa, A., Cacciola, S.O., Faedda, R. & Bakonyi, J. (2013): First report of
Phytophthora × pelgrandis causing root rot and lower stem necrosis of common box, lavender and Port-Orford-cedar
in Hungary. Plant Disease, 97(1): 152.

EGY NEM VÁLOGATÓS BETOLAKODÓ, AZ AMERIKAI
LEPKEKABÓCA (METCALFA PRUINOSA) ÉS „LOVASA”
A FITOPLAZMA
Viczián Orsolya, Kiss Balázs és Mergenthaler Emese
Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) Észak- a barnától a szürkéig változhat, jellemzően 6–9 mm
Amerikából származó, világszerte elterjedt sok táp- hosszúak, a hímek és a nőstények testméretében,
növényű inváziós kártevő, melyet 2004-ben találtak megjelenésében nincsen jelentős különbség. Trapéz
meg először hazánkban, Budapesten és környékén. alakú elülső szárnyaik, melyeken számos fehéres
Mintegy tíz év alatt a faj az egész országban elter- pötty található, nyugalmi helyzetben cserépszerűen
jedt, és gyakran igen nagy egyedszámban van jelen. takarja testük nagy részét, ami némileg a lepkékhez
Táplálkozásából eredő közvetlen kártételét általá- teszi őket hasonlatossá. Szemük okkersárga, néhol
ban viszonylag csekélynek tartják, bár egyes növé- pirosas színnel. Jelenlétükre a lárvákon lévő hófehér
nyeken nagy tömegben megjelenve szívogatásával viaszszálak és a viaszváladék hívja fel a figyelmet,
hervadást okozhat. Ennél jelentősebb a városi élő- amely folyamatosan termelődik és a tartózkodási
helyeken, dísznövényeken fehér viaszváladékával helyükön tartósan fel is halmozódik.
és a táplálkozása során ürített mézharmaton meg-
telepedő korompenész révén okozott esztétikai kár.
Növényvédelmi szempontból igazán veszélyessé
az teszi, hogy táplálkozása során egyes növénybe-
tegségek terjesztője lehet. Intézetünkben 2020-ban
igazoltuk egy tesztnövényfajon, a bársonyvirágon,
hogy az amerikai lepkekabóca képes egy komoly
betegségeket okozó kórokozó, a fitoplazma, egyik
növényről a másikra történő átvitelére. A fitoplazmák
a baktériumokhoz hasonló felépítésű, sejtfal nélküli,
a növényi háncsszövetben élő mikroorganizmusok,
melyek kizárólag élő szervezetben képesek élni és
szaporodni. A növények különböző részein rendkívül
1. ábra: Amerikai lepkekabóca
súlyos tüneteket okozhatnak. Mivel az amerikai lep-
kekabóca számtalan lágy- és fás szárú növényfajon
szívogat, ezért fitoplazma átvivő képessége a jövő- A faj lárvái és imágói szúró-szívó szájszervükkel a
ben súlyos következményekkel járhat. növények szállító edénynyalábjaiból, elsősorban a
háncsszövetből táplálkoznak. Zavarásra ugrólába-
Az amerikai lepkekabóca ikkal pattanva menekülnek, majd szárnyra kapva
kisebb távolságra arrébb repülnek. Nagyobb távol-
Az amerikai lepkekabóca rendszertanilag a ságokra azonban önerőből nem tudnak eljutni, mivel
kabócák alrendjén belül a lepkekabócák családjába rossz repülők.
tartozik. Angol nyelvterületeken a fajt citruskabó- Évente egy nemzedéke fejlődik. Tojás alakban
cának nevezik, mivel a citromfákon, illetve citrusfé- telel át a károsított növény vesszőinek kérge alatt.
léken okoz komoly károkat. A kifejlett imágók színe Tojásrakáskor elsősorban a puha kérgű fás szárú
33
34 Viczián Orsolya, Kiss Balázs és Mergenthaler Emese
növényeket részesíti előnyben, mint a hárs, a kőris, Az amerikai lepkekabóca felbukkanása

a juhar és a kecskerágó. Hazánkban a lárvák már és elterjedése
március elején kikelhetnek, de gyakoribb az áprilisi–
májusi tömeges kelés az adott élőhely hőmérsékleti Az amerikai lepkekabóca Észak-Amerikából
viszonyaitól függően, kártételük szintén ettől fogva származik. Sok tápnövényű, gyorsan terjedő (invá-
várható. A petéből kikelő lárva sárgászöldes színű, ziós) faj, amelynek hazánkban jelenleg alig van ter-
zavarásra szintén pattanva menekül. A lárvák mind mészetes ellensége. Kártételének eddig elsősorban
fás szárú növények fiatal levelein, mind a környezet- a dísznövényeken és gyümölcsfákon okozott esz-
ben található lágyszárú növények hajtásain, levelein tétikai értékromlást tartották, illetve súlyosabb ese-
táplálkozhatnak. Öt lárvastádiumuk van, az 1–5 mm tekben fellépő hervadást. Mára már igazoltuk, hogy
nagyságú lárvák a levelek fonákján az erek mentén, képesek egy súlyos betegséget okozó mikroorganiz-
frissen növő hajtásokon kolóniákban élnek. A kifej- must, a fitoplazmát is terjeszteni. Európában először
lett egyedek májustól jelennek meg és kezdik a Olaszországban találták meg 1979-ben, ahonnan
tojásrakást. Egy nőstény általában 90–100 petét rak. tovább terjedt a környező országokba, és folyama-
tosan terjed azóta is. Jelenleg
a világ sok országában megta-
lálható, amiből jól látszik, hogy
különböző éghajlati körülmények
között is képes szaporodni, meg-
találták már Kanada legészakibb
pontján és Kubában is. Az is
látható, hogy a domborzati aka-
dályok sem állítják meg a terjedé-
süket. A faj gyors terjedésének fő
forrása az, hogy mi emberek tud-
2. ábra: Amerikai lepkekabóca imágó fitoplazmával fertőzött bársonyvirágon tunkon kívül szállítjuk őket nagy
és ostorfán távolságokra. Európai elterjedé-
sükért valószínűleg elsősorban
az importált kertészeti növények
tehetők felelőssé, hiszen a növé-
nyekkel együtt a kérgük alatt
elhelyezett lepkekabóca tojások
is bekerülnek észrevétlenül a
célországokba. Több éves vizs-
gálattal igazolták, hogy nem csak
a tojások, hanem kifejlett egye-
dek is gyakran nagy távolságra
elkerülhetnek a járművekre, vagy
azok belsejébe kerülve. Mivel az
állományok természetes terje-
dési képessége viszonylag cse-
kély, ezért megjelenésük gyak-
3. ábra: Tipikus kép az amerikai lepkekabóca viaszos váladékával borított ran évekig mozaikszerű marad.
növényről A hazánkban egyre szárazabbá

Egy nem válogatós betolakodó, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) és „lovasa” a fitoplazma 35
és melegebbé váló éghajlati viszonyok kedveznek e és kukorica ültetvényekben is jelentős kártételéről

kártevő felszaporodásának, így még nagyobb mér- számolnak be.
tékű elterjedése várható. A faj növényi betegségeket terjesztő szerepét
többen vizsgálták, de 2020-ig egyedül egy baktéri-
Az amerikai lepkekabóca leggyakoribb um a Pseudomonas syringae amerikai lepkekabó-
tápnövényei hazánkban cával történő átvitelét igazolták. Több vírusátviteli
kísérletet is végeztek szőlőn, valamint gyümölcsfélé-
Az amerikai lepkekabóca első egyedeit platán- ken, de az átvitel egyetlen esetben sem történt meg,
fa sarjhajtásain figyelték meg hazánkban, de mint így a következtetések szerint a kártevő nem vektora
nem válogatós – sok tápnövényű faj hamarosan a vizsgált vírusoknak.
nagy számban felbukkant a következő növényfajo- Számos laboratóriumban vizsgálták, hogy az
kon is: juhar, vadgesztenye. borbolya, galagonya, amerikai lepkekabóca megfertőződhet-e különböző
mályva, orgona, szil, valamint ostorfa, iszalag, fitoplazmákkal, illetve terjesztheti-e azokat. Bár több
ördögcérna, fehér eperfa, zselnicemeggy, kései fitoplazmafaj előfordulását is kimutatták a lepkeka-
meggy, kökény, fehér akác, vadrózsa és szőlő. bócákban, de az egészséges növények megfertőzé-
Várható tápnövénykörének bővülése. A leginkább sét nem tudták alátámasztani.
érintett növénycsaládok a következők: ősziró-
zsafélék, kenderfélék, pillangósvirágúak, diófa- Az amerikai lepkekabóca fitoplazma
félék, árvacsalánfélék, rózsafélék és szappanfa- vektor szerepének tisztázása
félék. Mára már alig található olyan elterjedtebb
növénycsoport, amelyen előfordulását ne mutatták 2012-ben és az azt megelőző néhány évben
volna ki. súlyos fitoplazmás fertőzést tapasztaltunk bársony-
virágokon. A virágok elzöldültek, sok esetben a szi-
Az amerikai lepkekabóca kártétele romlevelek helyén kis levelek képződtek, végül az
egész növény elsárgult, majd elpusztult. A bársony-
A legszembetűnőbb kártételük a parkokban, a virágokon és a körülöttük levő ostorfákon feltűnően
lakott területeken és a faiskolákban levő dísznövé- sok amerikai lepkekabóca volt látható. A rovarokból
nyek díszítő értékének csökkenése, mivel a rovar és a gazdanövényekből kivont DNS-minták elemzé-
által termelt viaszos váladék teljesen és tartósan sével megállapítottuk, hogy a beteg bársonyvirágok
beboríthatja a hajtásokat. Ezen kívül az állat nagy és a lepkekabócák egyaránt tartalmazták az ősziró-
mennyiségű mézharmatot ürít, amelybe a lárvák, zsa sárgulás fitoplazmát. Ezen információk alapján
illetve a kifejlett egyedek testfelületén képződött betegség-átviteli kísérleteket állítottunk be. Lepke-
viaszpelyhek beleragadnak, és ezen megtelepedhet kabóca lárvákat és kifejlett egyedeket gyűjtöttünk,
a korompenész is. Egyes extrém esetekben a lár- melyeket rövidebb időre beteg, fitoplazma-fertőzött
vák szívogatása következtében a hajtások, vesszők, bársonyvirágokra tettünk, ezt követően áthelyeztük
ágak torzulhatnak, amely súlyos esetben hervadást, őket egészséges bársonyvirágokra, ahol folytatták a
száradást és a növény pusztulását okozhatja. Ritkán táplálkozásukat, végül megvizsgáltuk az eredetileg
előfordul, hogy a rovar táplálkozása következtében a egészséges virágokat, hogy megjelent-e bennük a
szőlő jelentősen károsodhat, sőt a sav- és cukortar- fitoplazma. Kísérleteinkkel igazoltuk, hogy az ame-
talom is megváltozhat. A kezdetben főként közterü- rikai lepkekabóca képes volt egyik bársonyvirág
leti díszfákon megjelenő kártevő mára általánosan növényről a másikba átvinni az őszirózsa sárgulás
elterjedtté vált, mediterrán területeken például szőlő fitoplazmát.

36 Viczián Orsolya, Kiss Balázs és Mergenthaler Emese
és 2018 közötti országos felmé-

résben 39 vizsgálati helyszínből
38 esetben megtalálták. Ezekből
arra következtethetünk, hogy a faj
éghajlatunkon képes fennmaradni
és szaporodni. A honos potenci-
ális természetes ellenségek, mint
fátyolkák, katicabogarak, zengő-
legyek számottevően nem tudják
visszaszorítani a kártevő populá-
cióját. A kémiai védekezés a köz-
területekre vonatkozó szabályok
betartásával a fiatal lárvák elleni
védelemre használható eljárás,
4. ábra: Az amerikai lepkekabóca fitoplazma vektorszerepének folyamat ábrája bár a hatásos készítmények más
rovarokra gyakorolt káros hatása
Az amerikai lepkekabóca elleni miatt inkább ellenjavallt.
Mivel ma már tudjuk, hogy az amerikai lepke-
védekezési lehetőségek
kabóca képes az őszirózsa sárgulás fitoplazmát is
Eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában az ame- terjeszteni, ezért a faj potenciális betegségterjesztő
rikai lepkekabóca legjelentősebb természetes (vektor) szerepét a jövőben figyelembe kell vennünk.
ellensége a lepkekabóca-ollósdarázs (Neodryinus Az őszirózsa sárgulás fitoplazma nem csak dísznö-
typhlocybae). A fajt 1987-ben betelepítették Olasz- vényeket, fákat károsít, de a legtöbb zöldségfélét is
országba a lepkekabóca elleni biológiai védekezés megbetegítheti, sőt egyes szántóföldi kultúrákat (pl.
céljából. Az lepkekabóca-ollósdarázs nősténye a repce) is érinthet. Tekintettel arra, hogy az amerikai
lepkekabóca-lárva testébe petézik, majd a darázs lepkekabóca sok tápnövényű, az őszirózsa sárgulás
lárvája a kelést követően fokozatosan feléli a kabó- fitoplazma pedig szintén széles gazdakörrel rendel-
ca testét. A védekezési módszer lényege, hogy a kezik, ezért a betegség átvitelére számos lehetőség
lepkekabóca-ollósdarázs petecsomóit (kokonok) adódik.
kihelyezik a lepkekabócák gócpontjaihoz, ahonnan Feltételezhető az is, hogy az amerikai lepkeka-
a darázs képes továbbterjedni és újabb kabócákat bóca más, szintén széles gazdakörrel rendelkező
parazitálni. Magyarországon ugyan nem telepítet- fitoplazmákat is képes terjeszteni, amik ugyancsak
ték be a lepkekabóca-ollósdarazsat, de már találtak komoly gazdasági károkat okozhatnak a különböző
általa parazitált amerikai lepkekabócát, sőt egy 2015 növénytermesztési ágazatokban.
IRODALOM
Kiss, B., Karap, A., Kis, A. & Szita, É. (2013): Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) és a tujakabóca (Liguropia
juniperi) előfordulása hazai autópálya pihenőhelyeken. Növényvédelem, 49(12): 571–575.
Mergenthaler, E., Fodor, J., Kiss., E. Bodnár, D., Kiss, B. & Viczián, O. (2020): Biological and molecular evidence for the
transmission of aster yellows phytoplasma to French marigold (Tagetes patula) by the flatid planthopper Metcalfa
pruinosa. Annals of Applied Biology, 176(3): 249–256.
Viczián, O., Fodor, J., Bodnár, D. & Mergenthaler, E. (2021): Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa): igazoltan új
fitoplazma vektor. Növényvédelem, 82(1): 12–18.

IDEGENHONOS INVÁZIÓS NÖVÉNYEK, MINT A BIOAKTÍV
ANYAGOK FORRÁSA
Móricz M. Ágnes
A természetes élőhelyek biodiverzitása, azaz az ott szők (Solidago gigantea és S. canadensis) allergiát
élő növény- és állatfajok sokfélesége függ a hely okoznak. A MÉTA adatbázis alapján egyes élőhelyeken,
földrajzi adottságaitól és az élőlények alkalmazko- mint a mocsárréteken, az ártéri réteken és a cserjések-
dóképességétől. Új fajok egyedeinek a megjelené- ben számos inváziós növény talált megfelelő környe-
se természetes folyamat, de ezeket általában az zetet a terjeszkedésre, amelyek közül a legjellemzőb-
ott élők rövid időn belül kiszorítják. Azonban egyes bek az aranyvesszők (Solidago spp.), a gyalogakác
idegenhonos fajok nagyon gyorsan alkalmazkodnak (Amorpha fruticosa), az akác (Robinia pseudoacacia),
az új környezethez és képesek megtelepedni, elsza- a keserűfüvek (Fallopia spp.) és az amerikai kőris
porodni, az őshonos fajokat kiszorítani, csökkentve (Fraxinus pennsylvanica), illetve a cserjésekben még a
a biológiai sokféleséget. Ezeket a fajokat invazív süntök (Echinocystis lobata), a kőrislevelű juhar (Acer
vagy özönfajoknak nevezzük. Az invazív fajok egyre negundo) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima).
nagyobb számban való megjelenését a globalizáció A különböző réteken és ligetekben az akác, az arany-
különösen segíti, mivel pl. nagy számban kerülnek vesszők és a mirigyes bálványfa mellett jellemző lehet
új kertészeti és haszonnövény fajok a világ minden a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) is.
pontjára. Így a biodiverzitás és az őshonos fauna és A homoki borókás-nyárasokban leginkább az akác, a
flóra megőrzése egyre nagyobb terhet ró a környe- selyemkóró (Asclepias syriaca) és a bálványfa terjed.
zetvédelemre, a behurcolt fajok pedig gondot okoz- A felmérés óta, az utóbbi évtizedben a selyemkó-
hatnak a mezőgazdaságban is, akár mint a növény- ró további területeket hódított, többek között réteket
patogén vektor rovarok tápnövénye. és kaszálókat (1. ábra). Erdőkben főleg az akác, az
A MÉTA program 2008-as felmérése alapján ecetfa (Rhus typhina) és a mirigyes bálványfa terjed,
Magyarországon 1,8 millió ha területen van termé- bár egyes helyeken, különösen a szurdokerdőkben az
szetes (3,3%), természetközeli (32.6%) vagy degra- aranyvessző is. A szántóföldi inváziós gyomnövények,
dált növényzet (64,1), ezeken a területeken kívül nem mint a selyemmályva (Abutilon theophrasti), az üröm-
maradt fenn semmi az eredeti ökoszisztémákból. levelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a kölesfajok
A természetes növényzet visszaszorulásának több (Panicum spp.), a szerbtövisfajok (Xanthium spp.), a
oka is van, mint pl. a rossz erdőművelés, a túlzott madársóskafajok (Oxalis spp.), a kanadai betyárkóró
vadállomány és a vízigényes területek kiszáradása, (Conyza canadensis) és a kicsiny gombvirág (Galinsoga
de a legártalmasabb tényező kétséget kizáróan az parviflora) elszaporodása a mezőgazdaságban okoz
idegenhonos özönnövények terjedése. Az invázió nagy gondot [4]. Habár az aranyvesszők a szántófölde-
által veszélyeztetett területeket tekintve a legkevés- ken nem jellemzők, az inváziójukkal szemben nagyon
bé veszélyeztetett tájegységünk az Alföld (4,5%- sokféle élőhelynek kicsi az ellenállóképessége, külö-
a), míg a legproblémásabb a Kisalföld (7,5%-a). nösen a mocsárréteket és a sásosokat (35%-át), vala-
Magyarországon közel 80 inváziós növényfaj van mint a lápokat és a kaszálókat (40%-át) veszélyeztetik.
jelen, amelyek közül több egészségügyi problémákat Az inváziójukat segíti, hogy nagy a szármagasságuk és
is okoz. Például az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia vegetatív (gyökérből sarjhajtással) és generatív (mag-
artemisiifolia), továbbá a magas és kanadai aranyvesz- gal) szaporodásra is képesek.
37
38 Móricz M. Ágnes
1. ábra: Selyemkóró ikertüszőtermései (balra) és szétszóródott repítőszőrös magvai (jobbra) egy erdei réten
Az Asteraceae családba tartozó aranyvessző Almár területéről írtak le [6]. A szintén amerikai
fajok lágyszárú, sárga virágú, évelő növények, ame- eredetű S. rugosa (ráncoslevelű aranyvessző) eddig
lyek gyakran 1–2 m magasra is megnőnek. Magyar- Svájcban és Nagy-Britanniában telepedett meg
országon egy aranyvessző faj őshonos, a közön- bizonyítottan. Magyarországon csak a közelmúltban
séges aranyvessző (Solidago virgaurea, 2. ábra), kezdték el árusítani kertészetekben, így hamarosan
amelynek természetes élőhelye Eurázsia és Észak- ennek a fajnak is várható a hazai kivadulása, mivel
Afrika. Észak-Amerikában közel 120 aranyvessző a többi említett idegen fajhoz hasonlóan ez is évente
honos, amelyek közül a S. gigantea (magas arany- kihajt a földben jelen lévő és terjedő rizómájából, s
vessző), S. canadensis (kanadai aranyvessző) ezáltal folyamatosan egyre nagyobb területet hódít-
és S. graminifolia (Euthamia graminifolia, fűlevelű hat meg. Az említett fajok egyértelműen megkülön-
aranyvessző) növényeket (2. ábra) körülbelül 250 böztethetőek a föld feletti részüknek a vizsgálatával.
évvel ezelőtt hozták be Európába dísznövénynek. Az egymáshoz nagyon hasonló magas és a kanadai
Azóta a legtöbb európai országban elvadultak és aranyvesszők megkülönböztetése legegyszerűbben
invazív özöngyommá váltak (3. ábra). A S. gigantea a szár szőrözöttségével lehetséges, mivel a magas
és S. canadensis egész Európában elterjedt, míg a aranyvessző szára csupasz, a másiké szőrözött.
S. graminifolia főleg Németország, Lengyelország, Több aranyvessző növény gyógynövényként is
Svájc, Olaszország és Franciaország területein ismert. Az Európai Gyógyszerkönyvben is szerepel
elszórtan jelent meg, így ez tekinthető közülük a a közönséges aranyvessző (Solidaginis virgaureae
legkevésbé invazív fajnak. Kivadult S. graminifolia herba), valamint a magas és a kanadai aranyvesz-
növényt Magyarországon először 2008-ban, Eger- sző (Solidaginis herba) föld feletti hajtásrésze,
2. ábra: Néhány aranyvessző faj

Idegenhonos inváziós növények, mint a bioaktív anyagok forrása 39
amelyek flavonoid, szaponin és terpén tartalmú Kutatásunk célja az aranyvesszőkben lévő bio-
drogok. A tradicionális népi gyógyászatban mint aktív anyagok kimutatása és azonosítása, amellyel
vizelethajtót és gyulladáscsökkentőt alkalmazzák újabb motivációt adhatunk ezen növényeknek a kör-
ezeket a növényeket, ami segítséget nyújt a kisebb nyezetünkből való eltávolítására, ami így kettős, öko-
húgyúti panaszoknál, viszont hiperszenzitív reakci- lógiai és gazdasági haszonnal is járhat. A bioaktív
ókat vagy gyomor-bélrendszeri zavarokat okozhat. anyagokra nagy szükség van a növényvédelemben,
Az észak-amerikai indiánok az aranyvessző gyöke- valamint a humán és állatgyógyászatban. Gondol-
rének a főzetét tüdőbetegségek kezelésére, a föld junk csak az antibiotikumoknak és fungicideknek
feletti részeket pedig láz és fájdalom kezelésére a (multi)rezisztens mikroorganizmusok elterjedése
alkalmazták. okozta hatékonyságvesztésére. De új hatóanyagok
Az aranyvesszők föld feletti részeinek kivonatait adhatnak megoldást új betegségek kezelésére vagy
sokan kutatták már, és többek között antimikrobiális, helyettesíthetnek nem elég hatékony vagy mellékha-
antimutagén és gyulladás gátló hatást mutattak ki. tással bíró vegyületeket is.
Ezzel szemben kevés tanulmány található a gyöke- A baktériumokat és gombákat ölő/gátló, valamint
rek kivonatainak a hatásáról. a különféle enzimeket (pl. kolinészteráz, glükozidáz,
3. ábra: A hazánkban idegen invazív aranyvesszők európai elterjedtsége.

honosodott idegen invazív helyenként invazív kultivált kérdéses a jelenléte
forrás: http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/query.asp

40 Móricz M. Ágnes
amiláz, lipáz) gátló vegyületek kimutatására, egy- aranyvessző (S. speciosa) gyökereinek vizsgálatá-
szerre sok minta szűrésére alkalmas, hatás irányítot- ból adódtak. A gyökérkivonatokban antibakteriális,
ta eljárásokat dolgoztunk ki. A módszerekben közös, kolinészteráz gátló (az Alzheimer-kór kezelésére
hogy láthatóvá tesszük velük a különböző növényi alkalmaznak kolinészteráz-gátló gyógyszereket) és
részekből készült kivonatok (rétegkromatográfiával) antidiabetikus (glükozidáz és/vagy amiláz-gátló)
elválasztott komponenseinek a biológiai aktivitását. anyagokat mutattunk ki. A magas aranyvessző gyö-
Következő lépésként az érdekesnek mutatkozó aktív keréből több, Fusarium avenaceum gombát haté-
komponenseket jellemezzük, azaz meghatározzuk, konyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült
hogy milyen kémiai vegyületcsoportba tartoznak, kivonnunk. Ez a gomba az egyik felelőse a hazai
mekkora a tömegük, hogyan lehet elválasztani és kalászos gabonák fuzáriumos betegségének, és
megkülönböztetni őket a mátrix többi komponen- világszerte nagy gazdasági károkat okoz a mérsékelt
sétől. Ezek elsősorban elválasztástechnikai, spekt- övben. A közönséges, a fűlevelű és/vagy a muta-
roszkópiai és spektrometriai analízisek elvégzését tós aranyvesszőkben azonosított komponensek
jelentik, melyek szükségesek a már ismert vegyü- (poliacetilének és egy benzil-benzoát származék) a
letek kiszűréséhez és az újak izolálási eljárásának Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana
kidolgozásához. A tiszta anyagok kinyerése lehető- gombát is gátolták. Utóbbi barna levélfoltosságot,
vé teszi azok szerkezetének azonosítását, valamint gyökérrothadást és csíranövény foltosságot okoz
biológiai aktivitásának megerősítését és számszerű- pázsitfűféléken, így pl. búza és árpa gabonanövé-
sítését (pl. a legkisebb aktív koncentráció vagy az nyeken.
50%-os hatást adó koncentráció meghatározása). Az ATK Növényvédelmi Intézetben folyamato-
Az eddig közölt eredményeink az őshonos san bővítjük a tesztekbe bevonható növény kóroko-
közönséges, az invazív magas, kanadai, fűlevelű és zók körét, és folytatjuk az aranyvessző növények
ráncoslevelű aranyvesszők, valamint egy Európá- bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek a fel-
ban csak botanikus kertekben megtalálható mutatós térképezését.
IRODALOM
Móricz, Á.M., Jamshidi-Aidji, M., Krüzselyi, D., Darcsi, A., Böszörményi, A., Csontos, P., Béni, Sz., Ott, P.G. & Morlock, G.E.
(2020): Distinction and valorization of 30 root extracts of five goldenrod (Solidago) species. Journal of Chromatography
A, 1611: 460–602.
Krüzselyi, D., Bakonyi, J., Ott, P.G., Darcsi, A., Csontos, P., Morlock, G.E. & Móricz, Á.M. (2021): Goldenrod root compounds
active against crop pathogenic fungi. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 69(43): 12686–12694.
Móricz, Á.M., Krüzselyi, D., Ott, P.G., Garádi, Zs., Béni, Sz., Morlock, G.E. & Bakonyi, J. (2021): Bioactive clerodane
diterpenes of giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.) root extract. Journal of Chromatography A, 1635: 461–727.

MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ IDEGENHONOS
MEZTELENCSIGA FAJOK ÉS POTENCIÁLIS KÁRTÉTELÜK
Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna
Magyarországon körülbelül 30 meztelencsiga faj él. de mára meghódította a kontinens legtöbb részét.
Ez a szám folyamatosan változik, az elmúlt három Kinyújtózva 8–10 cm hosszú, barna, vagy narancs-
évben két faunára új faj került leírásra Magyarorszá- sárga színű meztelencsiga, feje és tapogatói feke-
gon, és több idegenhonos faj publikálása folyamat- ték, talpa szürke színű (1. ábra). A génuszba tartozó
ban van. Jelenlegi tudásunk alapján a meztelencsiga többi fajhoz hasonlóan a jobb oldalon elhelyezkedő
fajok közül körülbelül 5–10 inváziós és/vagy tényle- légzőnyílása a pajzsának felezővonalától anterior
ges vagy lehetséges kártevő. irányban (tehát a fej felé) helyezkedik el. Sikerét
A legfontosabb meztelencsiga kártevők a spa- növeli, hogy urbanizált környezethez könnyen alkal-
nyol meztelencsiga (Arion vulgaris), a hálózatos mazkodik, a táplálékban pedig nem válogat, azonban
meztelencsiga (Deroceras reticulatum), a sárga- természetközeli élőhelyeken is gyakran előfordul.
szalagos meztelencsiga (Arion fasciatus), a buda- A malaccsiga kinyújtózva elérheti 10 cm-es hosz-
pesti meztelencsiga (Tandonia budapestensis), szúságot, bár általában kisebb (6–7 cm). Könnyen
a pincelakó meztelencsiga (Limacus flavus) és felismerhető rózsaszín, tömzsi testéről és a pajzs-
potenciálisan két, Magyarországon újonnan felfe- tól a farokig húzódó háti tarajáról (2. ábra). Balkáni
dezett faj: a feketefejű meztelencsiga (Krynickillus eredetű faj, amelyet nemrégiben jeleztek Pozsony-
melanocephalus), valamint a malaccsiga (Tandonia ból és Kárpátaljáról. Esőzések alkalmával tömeges
kusceri). Legtöbbször friss, zöld leveles és húsos megjelenésével lehet számolni, bizonyos területe-
termésű haszonnövényeket (saláta, uborka, káposz- ken csak ezzel a fajjal lehet találkozni. A spanyol
ta, eper) pusztítanak, de van köztük földalatti növé- meztelencsigához hasonlóan könnyen alkalmazko-
nyi részeket, gyökérzöldségeket, burgonyát fogyasz- dik az emberi környezethez, előfordulása gyakoribb
tó faj (budapesti meztelencsiga),
vagy készletkártevő is (pince-
lakó meztelencsiga). A felsorolt
meztelencsigák többsége azon-
ban őshonos, ezért a követke-
zőkben csak a legjelentősebb
idegenhonos kártevők fajokat
mutatjuk be.
A legnagyobb tömegben
pusztító inváziós kártevő a spa-
nyol meztelencsiga, augusztustól
októberig esős időszakokban
tömeges elszaporodásra és óri-
ási károkozásra képes. Európa
nyugati részéről, Délnyugat-Fran-
ciaország területeiről származik, 1. ábra: A spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris) külső megjelenése
41
42 Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna
városi, kertvárosi helyeken, mint

természetközeli területeken.
Károkozásáról még nincs adat,
ugyanakkor a génuszba tartozó
több rokon fajt is jelentős konyha-
kerti kártevőként tartunk számon.
A feketefejű meztelencsiga
kinyújtózva 5–7 cm-es, teste vilá-
gos (piszkosfehér/ólomkék), farki
része általában világosbarna,
feje és nyaka jellemzően mindig
fekete (3. ábra). Északkelet-
Törökországból, a Kaukázusból
és a Krím-félszigetről szárma-
zik, de betelepült Litvániába,
2. ábra: A malaccsiga (Tandonia kusceri) külső megjelenése
Lettországba, Németországba
és Ukrajnába is. Bár sporadikusan újabb és újabb évre bukkannak fel faunára új fajok, populációikat
területeken jelenik meg nagy távolságokra egymás- érdemes hosszútávon monitorozni, hogy az esetle-
tól, nagyméretű, összefüggő elterjedési terület nem ges kártételről pontos adatok álljanak rendelkezé-
mutatható ki. Az emberi jelenléthez nem annyira sünkre. A meztelencsigák gyűjtése és monitorozá-
kötött, a felbukkanása legtöbbször természetközeli sa azonban sokszor akadályokba ütközik, hiszen a
helyeken történik néhány példány jelzésével. A szak- magánkertek alkotják elterjedési területeik jelentős
irodalomban van adat ennek a fajnak a károkozásá- hányadát, ezek pedig a kutatók számára hozzáfér-
ról; étrendjében tökfélék, saláta, káposztafélék és hetetlenek. Ezért az adatgyűjtésbe érdemes bevon-
szamóca szerepel. ni érdeklődő laikusokat, természetkedvelőket, kis-
Összességében megállapítható, hogy az ide- kerttulajdonosokat, hogy egyfajta “citizen science”
genhonos fajok terjedésének vizsgálatakor felmerül projekt keretében (pl. közösségi média felületeken
az emberi terjesztés nagy szere-
pe: a meztelencsigák kertészeti,
mezőgazdasági árukkal, egy
földlabdában megbújva hosszú
utakat is kibírhatnak. A széthur-
colt fajok közül pedig többen
telepednek meg sikeresen és
válnak potenciálisan inváziós
fajjá, a sikerük okára azonban
csak feltételezéseink vannak.
Valószínűsíthető, hogy az emberi
zavaráshoz való alkalmazkodás
és a változatos táplálékfélék elfo-
gadása előnyt jelenthet a specia-
lista fajokkal szemben.
Mivel a meztelencsigák 3. ábra: A feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus) külső
rendkívül alulkutatottak, és évről megjelenése

Magyarországon előforduló idegenhonos meztelencsiga fajok és potenciális kártételük 43
hirdetve), meztelencsiga felmé-

résekben való részvételükkel
értékes adatokhoz juthassunk.
Több sikeres magyar kutatás
is zajlott “citizen science” fel-
mérés segítségével, amelyek
során a kutatók (Turóci Ágnes
és Páll-Gergely Barna) arra
keresték a választ, hogy milyen
meztelencsiga fajok élnek az
emberek kertjeiben, mely fajok
okoznak nekik károkat, mit
fogyasztanak az egyes fajok,
vagy védekeznek-e a kerttulajdo- 4. ábra: A spanyol meztelencsiga elleni védekezés főbb formái (2018-as
nosok a meztelencsigák kártéte- kérdőíves felmérés)
le ellen valamilyen módszerrel.
Az egyik legnagyobb projekt három éven keresz- szedik és elpusztítják őket, de gyakori a metaldehid-
tül vizsgálta a spanyol meztelencsiga elterjedését az tartalmú csigaölő granulátum használata is (ennek
országban (2005, 2010 és 2018), legutolsó évben vásárlásához ma már növényvédelmi szakképesítés
egy kérdőíves felmérésben 853 válaszadó vett szükséges). Sokan szárító hatású anyaggal (só,
részt. A válaszadók közel kétharmada rengeteg mész, hamu stb.) szórják körbe a megvédeni kívánt
vagy sok meztelencsigát észlelt és a tendencia azt kertrészt és elterjedt a kerttulajdonosok körében
mutatja, hogy aki több éve észleli a környezetében a sörcsapda is: egy tálba sört öntve és azt leás-
a fajt, az az elmúlt néhány évben nagyobb tömeg- va, az italban lévő illóanyagok odacsalogatják a
ben való elterjedést tapasztal. A károkozásra vonat- meztelencsigákat, amelyek beleesve az 5% körüli
kozó kérdésre válaszolók 86%-a nyilatkozott úgy, alkoholba, elpusztulnak (4. ábra).
hogy okozott nekik károkat a faj, míg 14%-uk nem A meztelencsigák okozta kár tehát nem elha-
tapasztalt károkozást. A felmérés eredménye alap- nyagolható, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a
ján a spanyol meztelencsiga nem válogat a táplá- fajok többsége nem okoz számottevő károkat, ese-
lékban: mind a legkülönfélébb zöldségeket, mind a tükben nem jellemző a tömeges megjelenés sem,
virágokat előszeretettel pusztítja, a válaszadók dön- vannak erdőlakó, emberkerülő fajok és akad védett
tő többsége pedig igyekszik valamilyen módszerrel faj is közöttük: a kárpáti kék meztelencsiga (Bielzia
védekezni ellenük. A legtöbben egyszerűen össze- coerulans).
IRODALOM
Páll-Gergely, B., Majoros, G., Domokos, T., Juhász, A., Turóci, A., Badacsonyi, L., Fekete, J. & Asami, T. (2019): Realtime
Social Networking Service rapidly reveals distributions of non-indigenous land snails in a European capital. Bioinvasions
Records, 8(4): 782-792.
Turóci, Á., Fehér, Z., Krízsik, V. & Páll-Gergely, B. (2020): Two new alien slugs, Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko,
1851 and Tandonia kusceri (H. Wagner, 1931), are already widespread in Hungary. Acta Zoologica Academiae
Scientiarum Hungaricae, 66 (3): 265-282.
Turóci, Á., Fehér, Z., Varga, A., Zsigó, Gy. & Páll-Gergely, B. (2020): A spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris Moquin–
Tandon, 1855) gazdasági károkozása és a védekezés lehetőségei. Növényvédelem, 81(8): 361-369.

IDEGENHONOS ÉTICSIGA FAJOK HÓDÍTÁSA BUDAPESTEN
ÉS ORSZÁGOSAN
Páll-Gergely Barna és Turóci Ágnes
Bevezetés, előzmények éti csigáról. Meglepő módon a posztot több mint

600-an osztották meg pár nap alatt, valamint inter-
A „csiga” szó hallatán legtöbbünknek a nagy- netes hírportálok, napilapok és rádióműsorok is
méretű és közkedvelt éti csiga (Helix pomatia) ugrik röviden beszámoltak az akcióról. Az inváziós csigák
be. Ez nem meglepő, hiszen ez Magyarországon a hirtelen kaptak egy kis médiafigyelmet, és ahogy vár-
legnagyobb testű csigafaj, amely országszerte elter- tuk, el is kezdtek az adatok özönleni. A Facebook-os
jedt és gyakori. Közeli rokona az ugarcsiga (Helix akció során több mint száz adatközlővel beszélget-
lutescens), amely egy kisebb termetű, agyagsárga tünk, amely segítségével feltárhattuk a két faj jelen-
héjú, főleg az Alföldön honos faj. Talán nehéz elkép- legi elterjedési területét főleg Budapesten, és kisebb
zelni, de az ilyen nagytermetű és sokak által ismert mértékben, az egész országban. Az első héten jött
fajok esetében is érhetik a kutatókat meglepetések. be az adatok zöme. Az adatgyűjtés azóta is folyama-
Egy 2016-os publikációban adták a világ tudtára tos, bár sokkal kisebb intenzitású. Az alábbiakban
cseh kutatók, hogy az éti csiga molekuláris és ana- összegezzük mindazt, amit a két faj magyarországi
tómiai vizsgálata szerint a közkedvelt éti csigánk betelepülésről, elterjedéséről, és a károkozásáról
nem egy, hanem két fajba tartozik Kelet-Európában tudunk.
(Görögországtól Csehországig). A másik faj a Helix
thessalica nevű, amelynek a déli éticsiga nevet java- A cirádás éticsiga (Cornu aspersum)
soljuk. Utóbbi fajt eddig csak a Bükk hegység északi
részéről ismerjük, és a két faj rendszertani helyzeté- Külleme: Rendkívül változatos megjelenésű faj,
nek kutatása folyamatban van. de könnyen elkülöníthető a Helix fajoktól az általá-
Az említett három őshonos éticsiga fajon kívül ban kisebb, vékonyabb falú héjától, és jellegzetes,
még további két, hasonló méretű és megjelenésű „cirmos” színezetéről. Továbbá, a héj alakja is más:
faj is ismert az országból, ezek viszont nem ősho- az utolsó kanyarulat jobban kitágul a korábbiakhoz
nosak, hanem az elmúlt pár évtized behurcolásá- képest, mint a Helix fajok esetében.
nak eredményei. Egyikük a cirádás éticsiga (Cornu Elterjedése: Már az 1970-es években ismert
aspersum), amely a Földközi-tenger vidékének a volt Tihanyból, ahol ma is stabil populációi ismer-
nyugati, másikuk pedig a fehérsávos éticsiga (Helix tek. Drimmer László, a Magyar Természettudomá-
lucorum), amely a Mediterráneum keleti részéről nyi Múzeum nyugdíjas önkéntese az 1990-es évek
származik. A két fajnak csak néhány adata szerepelt elején intenzíven gyűjtött Budapesten, és a fajt még
a szakirodalomban, viszont jártunkban-keltünkben nem találta meg. 2010-ig 10-nél kevesebb adata volt
gyakran találkoztunk velük a fővárosban, sejteni ismert főleg Budapestről és Pest megyéből, tehát a
lehetett, hogy jóval elterjedtebbek. behurcolás főleg a rendszerváltás után kezdődhetett
Hogy pontosabb képet kapjunk a két inváziós meg. Az adatgyűjtésünknek köszönhetően össze-
faj hazai elterjedéséről, 2018 júliusában egy felhí- sen 180 lelőhelyről ismert, amelyből 18 származik
vást tettünk közzé a Facebookon, amely tartalma- a fővároson és közvetlen környékén kívülről (Moson-
zott képet a két invazív fajról, valamint az őshonos magyaróvár, Bakonyszombathely, Dad, Keszthely,
44
Idegenhonos éticsiga fajok hódítása Budapesten és országosan 45
1. ábra: A–B: cirádás éticsiga. A: Budapest XX. kerület, XXIII. u., (Fotó: Süle Éva); B: Diósd, Balatoni út és Baross utca
kereszteződése, (Fotó: Békefi Nóra). C–G: fehérsávos éticsiga. C–D: Ajka-Padragkút, dél-délkeleti faluhatár,
(Fotó: Szabó Márton); E: Budapest, 20. ker., Emília u. 12, (Fotó: Gorli Zsolt); F: Budapest, II. ker., Mechwart liget,
(Fotó: Málinger Zsolt); G: Budapest, XII. ker., Apor Vilmos tér, (Fotó: Derzsi Elekes Andor); H–I: éti csiga. H: Budapest
XI. ker., Dayka Gábor utca 81, (Fotó: Szabó Péter); I: Budapest, 20. ker., Emília u. 12. (Fotó: Gorli Zsolt)

46 Páll-Gergely Barna és Turóci Ágnes
Badacsonytördemic, Tihany, Kőröshegy, Dunaföld- elüt a héj alapszínétől, mint az az éti csigánál látha-
vár, Gyöngyös, Eger, Nyíregyháza, Hajdúsámson, tó. Az élő csiga teste is sötétebb, barnásabb.
Békéscsaba). Budapesten elsősorban a pesti Elterjedése: 2010-ben összesen hat hazai
részen elterjedt és helyenként tömeges. adata volt, ebből 3 volt Budapestről. A már emlí-
Élőhelye: Gyakorlatilag minden városi bokros tett Drimmer-féle gyűjtések még nem tartalmazták.
területen és kertben képes stabil populációkat létre- A budapesti Jókai-kertből az 1990-es évektől ismert
hozni. egy stabil populációja. A felmérésünk eredménye,
Károkozás: Konyhakerti kártevő, illetve valószí- összesen 80 lelőhelyről lett ismert, amelyből a Buda-
nűsíthető, hogy kiszorítja az őshonos éti csigát, bár pesten kívüli előfordulások csupán hetet tesznek ki
erre nincs közvetlen bizonyíték. A következő megfi- (Ajka, Balatonvilágos, Kaposvár, Hetényegyháza,
gyeléseket kaptuk a budapesti kerttulajdonosoktól: Lajosmizse, Gyöngyöshalász). Budapesten főleg a
„árnyliliomokat egy éjszaka alatt megcsócsálták”; budai oldalon elterjedt.
„egy éjszaka alatt lelegelik a veteményest”; para- Élőhelye: Kissé „válogatósabbnak” tűnik, mint a
dicsomot, uborkát, spenótot, mángoldot, mindent, cirádás éticsiga, és talán lassabban is terjed. Gyak-
egy eső után nem lehet végigmenni a kerten, mert ran mászik fel házfalakra és kerítésekre, ahova akár
előmásznak a rejtekükből, és ropognak az ember 3–4 méter magasban odatapad és várja a kedvező
talpa alatt.” időszakot (esőt, harmatot).
Károkozás: A cirádás éticsigához hasonlóan
A fehérsávos éticsiga (Helix lucorum) konyhakerti kártevő, azonban úgy tűnik, hogy kevés-
bé tűri a zavarást. A következő megfigyeléseket
Külleme: Éti csiga méretű, de jellemzően lapo- kaptuk a budapesti kerttulajdonosoktól: „esőzések
sabb. A héj színe sötétebb, mint az éti csigáé, leg- alkalmával az úttestet teljesen elborítják, ilyenkor a
inkább csokoládébarna. A fehér spirális sáv jobban kertemből 30–40 darabot teszek ki, a díszcsalánt,
2. ábra: A cirádás éticsiga (sárga négyzet) és a fehérsávos éticsiga (piros kör) elterjedése Magyarországon
Készült a Google Earth programmal

Idegenhonos éticsiga fajok hódítása Budapesten és országosan 47
3. ábra: A cirádás éticsiga (sárga négyzet) és a fehérsávos éticsiga (piros kör) elterjedése Budapesten és környékén
Készült a Google Earth programmal
büdöskét eszik”; „a kertben a mályvarózsát tették látszik, hogy sok helyen (kertek, útmenti sövények,
tönkre”. Ez a faj is valószínűleg kiszorítja az éti csigát, stb.) az egyik vagy a másik behurcolt lett uralkodó,
amelyre Prágában már volt konkrét megfigyelés, ahol míg az éti csigának alig pár élő példánya kerül elő.
egy jól körülhatárolható területről teljesen kiszorította Az inváziós fajok elpusztítása minden esetben
az őshonos fajt alig több mint egy évtized után. indokolt, azonban a csigákat (legalábbis a „háza-
sakat”) az emberek nagy többsége nem szívesen
Aktuális kutatások és teendők öli meg, ezért mi sem adunk hasonló tanácsokat.
A kutatások szerint az cirádás éticsiga kb. 50 méte-
Mindkét faj esetében vizsgáljuk, hogy kiszo- res körben mozog, és leggyakrabban egy adott
rítja-e az őshonos éti csigát Budapesten. Sajnos a „bázisra” tér vissza. Ezért ha valaki nem szeretné
mennyiségi viszonyok csak hosszú távon mondanak a kertjében látni ezeket a nagytestű csigákat, és
biztosat, és nem rendelkezünk megbízható adatok- megölni sem szeretné őket, az összeszedheti, és 50
kal a két faj inváziója előttről. Az mindenesetre már méternél messzebbre szállíthatja őket.
IRODALOM
Páll-Gergely, B., Majoros, G., Domokos, T., Juhász, A., Turóci, Á., Badacsonyi, L., Fekete, J. & Asami, T. (2019): Realtime
Social Networking Service rapidly reveals distributions of non-indigenous land snails in a European capital. Bioinvasions
Records, 8(4): 782–792.

IDEGENHONOS LAPOSATKÁK ÉS TAKÁCSATKÁK
MAGYARORSZÁGON
Kontschán Jenő
Az atkák igen változatos és majdnem minden élő- Két pár szemük van. Egyes csoportok farki része
helyeket benépesítő csoportjának két olyan is tagja elkeskenyedhet, illetve az elülső szegélyen páros
van, amelyek gazdasági szempontból kiemelkedő szarv alakú nyúlvány lehet.
fontosságúak, mind hazai, mind nemzetközi gya-
korlatban. Ezek a magyarul takácsatkáknak neve- Atkák az orchideákon
zett, Tetranychidae család tagjai valamint, míg a
másik a laposatkáknak vagy ál-takácsatkáknak Ma már szinte minden otthonban, lakásban
hívott Tenuipalpidae család fajai. Mindkét család a találkozhatunk a szobában tartott orchideák egye-
Tetranychoidea öregcsaládba (vagy családsorozat- deivel, sokszor változatos színekben, formákban
ba) tartozik, amelyek jellegzetes növényi parazita nagy tömegben és elérhető áron kerülnek keres-
atkák. Ennek az öregcsaládnak a tagjai sikeresen kedelmi forgalomba. Szinte természetes, hogy
alkalmazkodtak a növényeken való életmódhoz és a ezeknek a nagy tömegben termesztett szoba-
növényekből történő táplálkozáshoz. Mindkét család növényeknek is vannak kártevői, amely közül az
fajokban gazdag, világviszonylatban mintegy 1200 egyik egy idegenhonos atkafaj, a pillekosboratka
takácsatkát, és mintegy 900 laposatka fajt isme- (Tenuipalpus pacificus), amely egy széleskörűen
rünk, amelyből 40 takácsatka és 21 laposatka faj él elterjedt kártevő ízeltlábú faj. Hazai előfordulásá-
hazánk területén. ról először néhány éve számoltak be, amikor egy
Mindkét család közös jellemzője a módosult xLaeliocattleya labiata orchidea növényen felfe-
csáprágó, amely hosszú, vékony injekciós tű alakú. dezték, majd a későbbiekben a közkedvelt lepke-
Ez a speciális módosulása a csáprágónak segíti a orchidea fajokról (Phalaenopsis spp.) is előkerült.
táplálkozást a növényekből, azonban ellentétben a Nagyon jellegzetes apró vöröses-barnás színezetű
növényeket szívogató rovarokkal, amelyek a növé- atka. Az ivari dimorfizmusa igen egyedi, a hímek
nyek szállítónyalábjait szúrják meg, ezek az atkák farki régiója elkeskenyedő. A tojásaik apró, ovális,
egyesével szúrják meg a növényi sejteket, majd a vöröses színezetűek. Ezt az atkafajt először Pana-
sejtalkotóit szívják ki. Így a kárképük igen jellegze- mában fedezték fel, majd a világ számos pontjáról
tes, apró fehér pöttyök, foltok formájában figyelhető előkerült, ahol jelentős károkat okoz az üvegházi
meg. orchidea kultúrákban. A kártétele nagyon jellegzetes
a különböző szobában tartott orchidea növényeken.
Laposatkák Az alsó és középső kifejlett levein gyakran az egész
levéllemezre kiterjedő szívogatás nyomait lehet
A laposatkák lágy, puha, gyengén szklerotizált, megfigyelni, ami az epidermisz sejtek kifehéredését,
lapított testű atkák. Testüket két elkülönült részre a károsodott levelek pontozottan ezüstös csillogását
osztható a hátioldalon. Az elülső testrészt proteroso- eredményezte. A kárképe a levelek színén és fonák-
mának nevezzük és három pár szőrt, míg a hárulós ján egyaránt megfigyelhető, az idősebb, alsó leve-
testrészt opisthosomának hívjuk háti szőrei száma lek felületén, főként a levélszínen bordó, parásodó
változó, felülete az egyes csoportokra jellemző lehet. epidermisz elszíneződést is előfordul. Emellett a
48
Idegenhonos laposatkák és takácsatkák Magyarországon 49
1. ábra: A pillekosboratka (Tenuipalpus pacificus) és kártétele, valamint a Facebook-on megosztott felhívás a reakciókkal
virágzó növény virágzati tengelyén hasonló kártétel A felhívás során több levélminta is érkezett postai
látható, a virágon viszont az atka károsítása miatt úton, amely segítségével a hazai ismert előfordulá-
a sziromlevelek megbarnulhatnak. Néhány évvel sokat meg tudtuk sokszorozni.
ezelőtt a hazai orchideakedvelők segítségét kértük,
hogy e rejtett életmódú atkafaj hazai elterjedését Egy idegenhonos vírusvektor
feltárhassuk. Számos a Facebook-on megtalálható
orchideakedvelő csoportba felhívást tettünk, hogy A trópusi eredetű Brevipalpus californicus nevű
aki gyanús kártételt tapasztal kedvenc növényein az laposatka faj nem őshonos nálunk, a hazai klimati-
jelezze számunkra és küldjön mintát a fertőzésből. kus viszonyok nem megfelelőek a faj képviselőinek.

50 Kontschán Jenő
Ettől függetlenül megtalálható hazánkban, eddig egy budapesti kiindulási gócot feltételez, valószínű-
szobában tartott datolyapálmáról és tarka sárkány- leg valamilyen szobanövény elosztó/ellátó központ-
fáról került elő. ba kerülhettek be a fertőzött növények és innen ter-
Ez az atkafaj is apró, vöröses-barna atka, ame- jedtek szét az országba.
lyet jellegzetes mintázata alapján lehet elkülöníteni a Bár mindkét faj melegkedvelő és szabadban
rokon fajokétól. De az elkülönítése még a nehezen nem fordul elő, azonban más állatcsoportoknál már
azonosítható atkafajokkal szemben is igen problé- megfigyelték azt (pl. az Oxydus gracilis üveghá-
más, négy úgynevezett morfotípusa van ennek a faj- zi ikerszelvényes sikeresen kolonizált üvegházon
nak, és ezekből az Olaszországból ismert morfotípus kívüli területeket is), hogy a védett helyről kikerülve
került elő hazánkból. A faj pontos azonosítása igen néhány generáció alatt alkalmazkodnak a szabad
fontos, mert sok más laposatkával szemben ez a faj területen levő élőhelyekhez. Ilyenek például a mele-
vírusvektor is, több növényi vírus (pl. nuclear citrus gebb telekkel rendelkező városi élőhelyek, de a klí-
leprosis virus, citrus leprosis virus N (CiLV-N), citrus maváltozás okozta enyhébb telek miatt a zárt helye-
necrotic spot virus (CiNSV)) átviteléért is felelős, így ken kívüli megtelepedésre egyre nagyobb esély van.
kártétele nem csak a növény szívogatásával jelent-
kezik, hanem a különböző vírusok átvitelével is. Takácsatkák
Bár az atkafaj szemmel is megfigyelhető volt a
növényeken, olyan jelentős és észlelhető kártételt, A takácsatkák lágy, puha, gyengén szklerotizált
mint az orchideákon előforduló rokon faj esetében, atkák. Testük gyakran háti oldalon egy kutiku-
nem tapasztaltunk. la mélyedéssel választja el a proteosomát és az
Mindkét laposatka faj esetében azt lehet meg- opisthosomát. A proterosomán három vagy négy
figyelni, hogy ezek az idegenhonos fajok kizáró- pár szőr található. Az opisthosoma háti szőrei száma
lag szobanövényeken fordulnak elő, szabadban 9-10 pár. A háti szőrök alakja sima tű-alakú vagy pil-
élő orchideákon és más növényen nem élnek, így lás lehet. Két pár szemük van. Az összes láb lábszá-
nyugodt szívvel feltételezhetjük, itt is azt kell felté- rán úgynevezett duplex szőrök találhatóak. A lábak
teleznünk, hogy a két faj hazai megjelenése emberi végén vagy fésű alakú függelék vagy hosszú T-alakú
behurcolás következménye. Az orchideán élő faj szőrök vannak. Takácsatkák a nevüket hálókészítő
esetében jól megfigyelhető, hogy Budapest környé- képességükről kapták, egyes takácsatka fajok képe-
kére koncentrálódik az előfordulás, ami esetlegesen sek különböző hálókat készíteni, amelyeknek nagy
2. ábra: A puszpáng takácsatka (Eurytetranychus latus) és kártétele

szerepük van mind a lesodródás, mind a ragadozók hazánkban is igen kedvelt dísznövények a bambu-
elleni védekezésben. szok, amelyeket erőszakos terjedésük ellenére is
sokfele ültetnek magánkertekbe is. Azonban nem
A szegény embert az ág is húzza: csak bambusz növényeket hoztak be hazánkba,
a puszpángatka hazai megjelenése hanem két ázsiai eredetű kártevő takácsatkáját is.
A Schizotetranychus bambusae jellegzetes
Hazánkban korábban nagy számban telepí- hosszú szőrű takácsatka, amely leggyakrabban a
tették a puszpángot, vagy másik nevén a „buxust”. levelek tövénél figyelhető meg. Hálót képző takács-
Ez a mediterrán elterjedésű növény díszítő értéke atka faj, azonban a háló felépítése nagyon vékony,
mellett, azért is számított egy nagyon jelentős dísz- főleg a levelek tövében látható. Ezek az atkák főleg
kert alkotónak, mert alig volt kártevője. Ez azon- a fiatal levelet károsítják, elődlegesen esztétikai kárt
ban megváltozott 2011-ben amikor hazánkból is okozva. A másik bambuszon élő takácsatka faj, a
előkerült a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima Stigmaeopsis nanjingensis testének elülső részein
perspectalis), amely nagyon gyorsan szétterjedve levő szőrök eltérő hosszúságúak, így könnyen elkü-
hazánkban a hazai puszpáng állományok jelentős löníthető a másik fajtól. Ez a faj Jellegzetes hálót
részét elpusztította. E nagyon komoly kártevő mel- képző, az úgynevezett szociális takácsatkák közé
lett néhány évvel ezelőtt megjelent hazánkban ezt tartozik, ahol a vízszintes, lapos háló védelme alatt
a növényt a szívogatásával is károsító puszpáng együtt találhatóak a kifejlett egyedek, a fiatalok és
takácsatka (Eurytetranychus latus). Korábban csu- a tojások.
pán néhány helyről ismertük, azonban az elmúlt Megvizsgáltuk, hogy két kereskedelmi forga-
években már mindenfele megtalálható. Nagyon jel- lomban kapható ragadozó atkafaj a Phytoseiulus
legzetes narancssárga-vöröses színezetű atka. A tes- persimilis és a Stratiolaelaps scimitus (kereskedel-
te ovális, a háti oldalon rövidebb, pillás szőrök ülnek. mi forgalomban lévő neve: Hypoaspis miles) milyen
A tojásai narancssárgák, felülről kissé lapítottak. hatékonysággal vethető be a bambuszon élő atkák
Kártétele könnyen felismerhető tipikus takács- ellen. A Phytoseiulus persimilis dupla akkor haté-
atka kárkép. Apró sárgás-fehéres pontok jelennek konysággal volt bevethető a Schizotetranychus
meg a levelek színén, amelyek nagyobb foltokká bambusae atka ellen, mint a Stratiolaelaps scimitus.
olvadhatnak össze a szívogatás következtében. Viszont egyik ragadozó atkafaj sem volt képes
Az örökzöld lombozaton okozott kártétel csökkenti a áthatolni a Stigmaeopsis nanjingensis speciális
bokor díszítő- és esztétikai értékét, továbbá lerontja lapos hálóján, így megállapítottuk, hogy a keres-
a tő egészségi állapotát így okozva lassú sorvadá- kedelemben kapható atkák nem használhatóak a
sát, pusztulását. Azon takácsatkák közé tartoznak, Stigmaeopsis nanjingensis ellen.
amelyek hálót nem készítenek.
Észak-Amerikai takácsatkák hazai
A távol kelet takácsatkái hazánkban nyitvatermőkön
Ázsia nagy részén, de elsődlegesen Kelet- és A különböző nyitvatermők (fenyők, tuják, cip-
Délkelet Ázsiában a különböző bambusz (vagy rusok és társaik) előszeretettel ültetett növények
botnád) fajok igen jelentős szerepet töltenek be városi parkokban, kertekben, sőt sok esetben az
az emberek mindennapi életében, lakóépületeket, utópályák pihenőiben is. Örökzöld jellegüknél fog-
használati eszközöket készítenek belőle, illetve va egész évben díszei lehetnek a környezetüknek,
egyes részeit élelmiszerként is fogyasztják. Emellett azonban rajtuk is jó néhány növényi károsító atka él,
kedvelt dísznövény is, parkokban, városi tereken számos őshonos faj található ezeken a növényeken,
gyakran találkozhatunk velük. Európában, és így gyakran azonban a jelenlétükre semmilyen utalás

52 Kontschán Jenő
nincs, míg más esetekben a kártétele ezeknek a között kizárható, így feltételeznünk kell, hogy ezt
fajoknak szemmel látható. A korábbi feltárásaink a két takácsatkát szaporító növénnyel hozták be
során egy ritka takácsatka nem két Észak-Amerikai Európába, majd hazánkba. Jelenleg olyan nagy
eredetű faját találtuk meg fenyőféléken és más nyit- egyedszámban nem látható, ami megfigyelhető
vatermőkön. kártételként is jelentkezne, de felhívja arra a figyel-
3. ábra: Stigmaeopsis nanjingensis egyedei és tojásai a jellegzetes hálók alatt és az egyedi kárképe
A Platytetranychus thujae faj előkerülése met, hogy más kevésbé ismert vagy még rejtőz-
hazánkból egy igen jelentős felfedezés volt, mert ködő kártevők már megérkezhettek és bármikor
amikor Budapesten egy parkban ültetett fenyő- komolyabb fognak okozni.
ről előkerült, az nem csak az első hazai, hanem
az első európai felbukkanása volt a fajnak. Aztán
az ország több pontján is sikerült kimutatni külön- Zárógondolat
böző tuja és hamisciprus fajokon, nagyon gyakran
az M1-es autópálya pihenőiben is. A közel rokon A klímaváltozás és a globális kereskede-
faj Platytetranychus libocedri csupán néhány apró lem miatt az elmúlt időszakban számos új kárte-
különbségben (pl. a háti szőrök alakja) tér el a vő rovarfaj jelent meg hazánkban. Ez a jelenség
rokon fajétól, azonban csupán Budapesten az ELTE éppúgy megfigyelhető ennél a két atkacsalád-
Füvészkertjében különböző ciprusokról és borókák- nál is. A Délkelet-Ázsiából származó botnádak-
ról sikerült kimutatni. kal behurcolt a Stigmaeopsis nanjingensis és a
Mindkét faj első hazai előfordulása az első Schizotetranychus bambusae takácsatka fajok
európai előkerülést is jelentette, ez annak köszön- vagy Észak-Amerikából származó nyitvatermők-
hető, hogy ezeket a nehezen azonosítható fajokat kel bekerült Platytetranychus thujae és P. libocedri
kevesen vizsgálják, és valószínűleg Európa több nevű takácsatka fajok jól példázzák a növényke-
pontján is előfordulnak, de valahogy eddig senki reskedelemmel való kártevő behurcolást, amelyek
sem találta őket. Mivel a természetes terjedés a megtelepedve esztétikai vagy gazdasági kárt okoz-
takács atkák esetébe Észak-Amerika és Európa hatnak a dísznövényeken. De ugyan ez a példa a

lakásban tartott növényeknél megjelenő kártevő nrumban nagyon gyakori és igen komoly kártevő
atkáknál is, ahol a károsítás (pl. a Tenuipalpus Tetranychus evansi takácsatka faj, amely spontán ter-
pacificus esetében) a teljes növény pusztulását is jedésének köszönhetően már Szerbia északi részein
okozhatja. is fellelhető, a magyar határtól kevesebb, mint 100
Bár eddig csak behurcolt atkát említettünk, azon- kilométerre, így a hazai felbukkanása ennek a fajnak
ban vannak olyan fajok, mint például a Mediterrá- a közeli jövőben bármikor várható lesz.
IRODALOM
Kontschán, J. & Ripka, G. (2017): Checklist of the Hungarian spider mites and flat mites (Acari: Tetranychidae and
Tenuipalpidae). Systematic and Applied Acarology, 22(8): 1199–1225.
Kontschán, J., Kiss, E. & Ripka, G. (2018): Magyarország takácsatkái és laposatkái (Acari: Tetranychidae és Tenuipalpidae).
Növényvédelem (különszám): 3–70.
Kontschán, J., Kiss, E. & Ripka, G. (2019): Can we use the social media for acarological research? The case of the
phalaenopsis mite (Tenuipalpus pacificus Baker, 1945) (Acari: Tenuipalpidae) in Hungary. International Journal of
Acarology, 45(6-7): 1–3.

INVÁZIÓS PAJZSTETVEK (HEMIPTERA, STERNORRYNCHA,
COCCOMORPHA) MAGYARORSZÁGON
Szita Éva
A pajzstetvek valamennyi faja élő növényeken szí- onok, autók kerekébe vagy akár a cipőtalpunkba
vogató rovar, számos közülük komoly gazdasági ragadt földdel is eljuthatnak távoli földrészekre.
kártevő. Apró termetűek, testhosszuk többnyire A passzív terjedés természetes útjainak szerepe,
1–6 mm között van, az 1 cm-es fajok már óriásnak mint a lárvák sodródása a széllel, illetve átvitel
számítanak. Speciális életmódjuk miatt külsőleg madarak és rovarok testfelületére tapadva, kevésbé
nagyon változatosak, sok fajuk teste annyira elválto- jelentősek a gyors elterjedésükben.
zott, hogy felületesen szemlélve nem is gondolnánk, A globális klímaváltozás további fontos tényező
hogy rovarral állunk szemben. A pajzstetvek több- az egyes fajok elterjedésének változásában, mivel
nyire váltivarúak, de sok faj képes szűznemzéssel az egyes fajok elterjedési területei gyakran észa-
is szaporodni. kabbra tolódnak, valamint az nemzedékeik száma is
Elsősorban gyümölcsfélék, erdei növények és nőhet a hőmérséklet emelkedése miatt. A melege-
dísznövények kártevői. A növények nedveit szívo- dő éghajlat és az emberi települések – elsősorban
gatva azok gyengülését és végső esetben pusztu- a nagyvárosok – körül megfigyelhető ún. hősziget
lását is okozhatják. A közvetlen kártételük mellett effektus együttesen kedvező körülményeket teremt-
jelentős közvetett kárt is okozhatnak, egyrészt hetnek a melegkedvelő idegenhonos fajok megtele-
növényi betegségek terjesztése révén, másrészt pedésének is.
egyes fajok erős mézharmat kiválasztása miatt a Magyarország pajzstetű faunája világviszonylat-
mézharmaton megtelepedő korompenész – fekete ban is jól feltártnak számít. Hazánkban jelenleg 276
bevonatot képezve a növényen – jelentősen rontja pajzstetű fajt ismerünk, melynek közel 25%-a ide-
azok fotoszintetizáló képességét. genhonos faj. Ha Európa pajzstetű faunáját nézzük,
A pajzstetű fajok aktív terjedése igen lassú, a behurcolt fajok aránya kb. 30%, hiszen a mediter-
mivel a nőstények szárnyatlanok, és a fajok túlnyo- rán országokat még jobban érinti a más kontinensek
mó többségénél csak az 1. stádiumú lárvák képesek hasonló éghajlati viszonyai közül véletlenül bekerülő
aktív helyváltoztatásra. A hímek repülnek ugyan, de és megtelepedni képes rovarok hada.
rövid élettartamuk (néhány nap) korlátot szab ter- Az idegenhonos pajzstetű fajok kisebb hánya-
jeszkedésüknek, és a faj tovább terjedésében nős- dát adják azok a fajok, amelyek eredeti élőhelyének
tények nélkül nincs szerepük. Sokkal nagyobb jelen- klímája hasonló a magyarországihoz, ezek jelentős
tősége van a pajzstetveknél a passzív terjedésnek. része inváziós fajként igen hamar el is terjedt az
A passzív terjedési módok közül legjelentő- országban szabadföldi körülmények között, gyakran
sebb a növényi szaporítóanyagok általi terjesztés komoly gazdasági károkat is okozva. A behurcolt
(nemzetközi dísznövény kereskedelem) és az élel- fajok legnagyobb részével azonban kizárólag üveg-
miszer kereskedelem (pl. gyümölcsök), mivel apró házakban, lakásokban, import növényeken és gyü-
termetüknek és rejtett életmódjuknak köszönhetően mölcsökön találkozhatunk. Ezek számára többnyire
a szemrevételezéses karantén vizsgálatok gyakorta nem megfelelőek Magyarország éghajlati viszonyai.
átsiklanak felettük. Fontos szerepe van a megnöve- Azonban számos közülük a klímaváltozás miatt
kedett közúti és légi forgalomnak is, mivel a kami- komoly inváziós kártevővé válhat. Az alább bemu-
54
Inváziós pajzstetvek (Hemiptera, Sternorryncha, Coccomorpha) Magyarországon 55
tatásra kerülő fajok elsősorban a szabadföldi körül- Mediterrán tuja-kagylóspajzstetű –

mények között megtelepedett inváziós fajok közül Carulaspis minima
kerülnek ki, de néhány potenciális inváziós fajra is
szeretném felhívni a figyelmet. A nőstény pajzsa piszkosfehér, kerekded, a lár-
vabőr excentrikusan helyezkedik el rajta (2. ábra),
Kagylós pajzstetvek családja – a teste világosbarna, testvége sárga, A hím pajzsa
Diaspididae hosszúkás, fehér, nagyon apró. A nőstény a pajzs
alá rakja a petéit. Nőstény alakban telel át.
Mediterrán eredetű faj, Magyarországon a 2009-
Leander-pajzstetű – Aspidiotus nerii 2012 között végzett sztráda-fauna kutatás során
mutattuk ki a jelenlétét, vélhetően korábban behur-
A nőstény pajzsa 2–3 mm átmérőjű, kerek, fehér colták már.
színű (1. ábra), a teste citromsárga. A hím pajzsa Elsősorban ciprusfélék (tuja, hamisciprus, boró-
hosszúkás, piszkosfehér. Ivaros és szűznemzéssel ka stb.) kártevője, de fenyőféléken is találkozhatunk
szaporodó populációik is ismertek. vele. Súlyos fertőzés esetén az ágak elhalását,
Mediterrán eredetű faj, azonban mára a tró- végsősoron a növény pusztulását okozhatja.
pusi-szubtrópusi éghajlatú területeken mindenhol
elterjedt kártevő, északibb területeken pedig, ahogy
hazánkban is, üvegházakban és lakásokban gya-
korta találkozhatunk vele. Nyáron a szabad térre
kihelyezett dézsás növényeken sokszor előfordul,
ezidáig szabadföldi megtelepedését nem észleltük
Magyarországon.
Polifág faj, mintegy 600 tápnövénye ismert. Főbb
tápnövényei közé tartoznak a citrusfélék, az olajfa,
az oleander, pálmafélék, de számos dísznövényen
is előfordulnak. Elsősorban a leveleken és nem fáso-
dott hajtásokon telepszenek meg. A citrus- és oliva-
termesztésben elsődleges kártevőnek tekintik.
2. ábra: Mediterrán tuja-kagylóspajzstetű. Nőstény pajzsok
Kaliforniai pajzstetű – Comstockaspis

perniciosa (korábban Diaspidiotus
perniciosus)
A nőstény pajzsa kör alakú, 1,5–2,1 mm átmérő-
jű, általában sötétszürke színű (3a. ábra). A nőstény
teste a pajzs alatt lapos, kerek, citromsárga színű.
A hím pajzsa hosszúkás, ovális. Elevenszülő, pete
alakban telel. Magyarországon a szakirodalom sze-
1. ábra: Leander-pajzstetű. Nőstény és lárva pajzsok rint évente két nemzedéke van, azonban megfigye-

56 Szita Éva
léseink szerint a klímaváltozás hatására gyakran Eperfa-pajzstetű – Pseuadulacaspis

megjelenik egy részleges harmadik generáció is. pentagona
Ennek vizsgálata szexferomoncsapdák segítségével
jelenleg is zajlik. A nőstény pajzsa 2,0–2,5 mm átmérőjű, fehé-
Távol-Keletről hurcolták be Kaliforniába a 19. res színű, ovális alakú, excentrikus körökkel. Egyes
század közepén, ahol hamarosan tömeges méretek- tápnövényeiken az ágak kérgét borító vékony via-
ben szaporodott el. Európába a 19. század vége felé szos epidermisz hártya alá rejtőznek (4a. ábra).
juthatott el, első Magyarországi előfordulását 1928- A nőstény testének színe sárga (4b. ábra). A hím
ban közölték. Ma már Európában és hazánkban is pajzsa 1 mm hosszú, fehér, nagy tömegben kókusz-
általánosan elterjedt. reszelékszerű bevonatot képeznek a tápnövényen
Polifág faj. A legkülönbözőbb fás és lágyszárú (4c. ábra). A nőstény a petéket a pajzs alatt rak-
növényeken fordul elő, több mint 400 növényfajról ja le. Nőstény alakban telel át. Magyarországon a
mutatták ki. Mint kártevő, hazánkban elsősorban korábbi szakirodalmi adatok szerint két nemzedéke
almán, körtén, ribiszkén, szilván, cseresznyén, van, de a klímaváltozás miatt az ország déli részén
meggyen, egresen, őszibarackon fordul elő. A fer- a nemzedékszám változóban van, ennek vizsgá-
tőzött növényeken a kérget teljesen beboríthatják lata szexferomoncsapdák segítségével jelenleg
az élő és elpusztult tetvek pajzsai (3b. ábra). A szí- is zajlik.
vogatás következtében a fák fejlődése csökken és Kelet-ázsiai eredetű, Európába 1885-ben Olasz-
szakaszossá válik a termésképzés, ezt egyes ágak, országba hurcolták be véletlenül. Magyarországon
majd az egész fa pusztulása követheti. A fiatal fák, először az 1920-as években találták meg Baranya
különösen az őszibarack, igen rövid idő alatt elpusz- megyében. Az 1970-es évek elejéig nem volt jelentős
tulnak a kártétel következtében. A szívogatás helyén változás a hazai elterjedési területében. Az eperfa-
a gyümölcsökön, a leveleken és a kérgen piros foltok pajzstetű melegkedvelő, természetes módon lassan
(„lázfolt”, „lázkiütés”; 3c. ábra) képződnek, kivéve az terjedő ízeltlábú, ezért a klímaváltozás monitorozá-
őszibarackot, szőlőt, egyes almafajtákat, amelyeken sára kiválóan alkalmas faj. Ugrásszerű terjedésében
olajos folt keletkezik. Világszinten a harmadik legsú- azonban valószínűleg antropogén hatások is jelen
lyosabb karanténkártevő pajzstetű faj. voltak. Ugrásszerű terjedését, Európához hason-
3a-c ábra. Kaliforniai pajzstetű. 3a. nőstény és L2-es lárva pajzsok, fotó: R.J. Gill, invasive.org; 3b. Erős fertőzés ágon
(alma), fotó: Haltrich A.; 3c. Lázkiütés termésen (körte), fotó: Haltrich A.

4a-d ábra. Eperfa-pajzstetű. 4a. nőstény pajzsok; 4b. nőstény pajzsok eperfa epidermisze alatt;
4c. a nőstény teste a pajzs alatt; 4d. hím pajzsok orgonán
lóan, az 1970-es évek közepétől figyelték meg, mára csonthéjasok és dísznövények kártevője. A legtöbb-
gyakorlatilag mindenhol megtalálható (4d. ábra). ször eperfán, őszibarackon, fekete ribizlin, cseresz-
Polifág faj, több, mintegy 300 tápnövénye ismert. nyén, sárgabarackon, szőlőn, kivin és dión okozhat
Elsősorban fásszárú lombhullató gyümölcsfák, főleg károkat. Az eperfa-pajzstetű az egyik legfontosabb
4e. ábra. Az eperfa-pajzstetű terjedése Magyarországon. Forrás: Kozár és mtsi, 2013.

58 Szita Éva
kagylós pajzstetű kártevő a világon. Súlyos gaz- Teknőspajzstetvek családja – Coccidae

dasági károkat okoz az USA-ban, a dél-amerikai
országokban és Franciaországban elsősorban Indiai teknőspajzstetű – Ceroplastes
őszibarackon és cseresznyén. Görögországban és ceriferus (Fabricius)
Törökországban az őszibarack és a kivi egyik legve-
szedelmesebb kártevője. Magyarországon szintén A nőstény 1,5–3 mm-es vörösbarna színű, ovális
az őszibarack termesztésben okoz gondot. Több alakú állat, melyet a háti oldalon 3–6 mm átmérőjű
országban karantén listán szereplő faj. jellegzetes piszkosfehér, kupola alakú viaszhéj borít,
amely a feji résznél szarvszerűen kicsúcsosodik (6a.
Kecskerágó-pajzstetű – Unaspis euonymi ábra). Idős nőstényeknél a viaszhéj gyakran piszkos
rózsaszín, ahogy a test alapszíne átüt a viaszborí-
A nőstény pajzsa 2–3 mm hosszú, hajlott, bar- táson. Szűznemzéssel szaporodó faj. Nőstény alak-
nás, rózsásbarna színű (5. ábra), a teste narancs- ban telel át, egy nemzedéke van.
sárga, körte alakú. A hím pajzsok fehérek, 3 hosz- Vitatott eredetű inváziós faj, nem tisztázott,
szanti bordával. A nőstény a pajzs alá rakja le petéit. hogy Ázsiából vagy a neotropikus területekről hur-
Nőstény alakban telel át, évente 2, néha részleges colták-e szét. Európa mediterrán térségeiben szin-
3. nemzedéke is kifejlődik. te már mindenütt megtalálták. Magyarországon
Mediterrán eredetű faj, hazánkban csak a buda- 2016-ban mutattuk ki Budapesten három tápnövény
pesti lelőhelyei voltak ismertek az 1960-as évekig. fajon (fehér eperfa, ezüst juhar, juharlevelű platán,
Az örökzöld kecskerágó fajok dísznövényként való 6b. ábra). A többi hazánkban kimutatott Ceroplastes
széles körű elterjedésével országszerte megtalál- fajjal ellentétben, amelyekkel csak beltéri körülmé-
hatóak. nyek között találkozhatunk időnként, ez a faj képes
Elsősorban kecskerágó (Euonymus sp.) fajokon volt szabadföldön is megtelepedni, populációja
él, de hozzávetőleg további 50 tápnövénye ismert. azóta is stabil.
A kecskerágó fajokon okoz súlyos kártételt, különö- Polifág faj, több mint 120 tápnövényét ismer-
sen városi utcákon, parkokban és tereken, de erde- jük. Gazdasági kártevő faj, főleg gyümölcsfák
inkben is gyakran találkozhatunk erősen fertőzött és dísznövények lehetnek érintettek. Potenciális
kecskerágó példányokkal. magyarországi tápnövényei például az alma (Malus
domestica), szilva fajok (Prunus spp.), füge (Ficus
carica), valamint juhar fajok (Acer spp.), borbolya
(Berberis), kecskerágó fajok (Euonymus spp.), pla-
tán (Platanus), buxus (Buxus), som fajok (Cornus
spp.), tűztövis (Pyracantha), fehér eperfa (Morus
alba), fűz fajok (Salix spp.).
Lágy teknőspajzstetű – Coccus

hesperidum Linneaus
A nőstény 4–6 mm átmérőjű, tojás alakú,
lapos, aszimmetrikus, a test elülső része keske-
nyebb, színük sárga, zöldes és sárgásbarna is lehet
(7a-b. ábra). A pigmentsejtek gyakran kereszt alakú
5. ábra: Kecskerágó-pajzstetű. Nőstény pajzsok, rajzolatot alkotnak. A test felülete puha, elasztikus.
fotó: J.A. Weidhass, bugwood.org A világ legtöbb részén szűznemzéssel szaporodik,

6a-b ábra. Indiai teknőspajzstetű. 6a. Nőstény; 6b. Fertőzés eperfán, fotó: Érsek L.
hímeket csak angliai és orosz üvegházi populációk- Ostorfa teknőspajzstetű – Coccus

nál észleltek. pseudomagnoliarum
Kozmopolita faj, az egész világon elterjedt
a szubtropikus dísznövényekkel. Mérsékelt ég - A nőstény 5–7 mm hosszú, ovális, enyhen dom-
övön, így hazánkban is, gyakori faj az üvegházi ború. A fiatal nőstények matt, világos barnásszürke
és lakásokban lévő dísznövényeken egyaránt. színűek, a testfelületük puha és rugalmas (8a. ábra).
Magyarországon 2010-ben észlelték szabadföldi Az idősebb nőstények színe sötétebb, erősen dom-
jelenlétét, de azóta nem találtunk áttelelni képes borúakká és szklerotizáltakká válnak. Szűznemzés-
populációt. sel szaporodó faj, L2-es lárvastádiumban telelnek
Polifág faj, ismert tápnövényeinek száma hazánkban. Egy nemzedéke van évente.
meghaladja a 700-at. A világ leggyakoribb pajzs- Ázsiai eredetű faj, innen kerülhetett be Európá-
tetű kártevő faja. Sokhelyütt citrus kártevőként ba és az Egyesült Államokba. Európában 1970-es
tartják számon, de más trópusi-szubtrópusi gyü- években jelezték először, azóta számos helyen gaz-
mölcsfák, valamint üvegházi dísznövények jelen- dasági kártevőnek számít. Magyarországon 2013-
tős kártevője. ban találtuk meg először Budapesten és Kecskemé-
ten, valamint azóta országszerte. A meglévő populá-
7a-b ábra. Lágy teknőspajzstetű. Nőstények és különböző stádiumú lárvák. fotók: 7a – wikimedia.org; 7b. G. Pellizzari

60 Szita Éva
8a-b ábra. Ostorfa teknőspajzstetű. 8a. Nőstény. 8b. Erősen fertőzött nyugati ostorfa ág; fotók: Fetykó K.
ciók mérete alapján a faj megtelepedése hazánkban alakú, színe fiatalon világosbarna feltűnő mintá-
jóval korábban történhetett. zattal (9a. ábra), később sötétebb barnává válnak
Polifág faj, leginkább a citrusféléken károsít, más (9b ábra). Szűznemzéssel szaporodó faj, L2 lárva-
tápnövényein ritkán okoz kárt. Magyarországon a nyu- ként telel, évente egy generációja van.
gati ostorfán élnek jelentős populációi, ahol is helyen- Észak-Amerikai eredetű faj, innen hurcolták be
ként komoly ágpusztulást is okozhatnak a városi kör- a világ más részeire. Magyarországon az 1950-es
nyezetben leromlott kondíciójú fáknál (8b ábra). években mutatták ki először.
Oligofág faj, tápnövényei a ciprusfélék közül
Életfa-teknőspajzstetű – Parthenolecanium kerülnek ki leginkább, mint pl. a nyugati tuja, keleti
tuja, virginiai boróka, stb. Ritkán okoz jelentős kárt,
fletcheri
viszont szabadföldön megtelepedett behurcolt faj-
A nőstény 3,0–3,5 mm hosszú és 2,5–3,0 mm ként figyelmet érdemel.
széles, erősen kidomborodó, majdnem félgömb
9a-b ábra. Életfa-teknőspajzstetű. 9a. Fiatal nőstények, fotó: L. Graney, bugwood.org; 9b. Idős nőstény

Viaszos pajzstetvek családja – Viaszos szőlő-pajzstetű – Planococcus

Pseudococcidae ficus
A nőstény 2–4 mm hosszú, teste ovális, piszkos

Viaszos citrom-pajzstetű – Planococcus
rózsaszín, szürkésfehér viasz szemcsékkel borított
citri (Risso) (11. ábra). A test körül 18 pár viaszszál található,
melyből az utolsó pár valamivel hosszabb. A hím
A nőstény 4 mm hosszú, a teste ovális, rózsa- kb. 1,5 mm hosszú, sötétbarna, 1 pár szárnya van.
színű vagy zöldes (10. ábra). A test középvonalán a Ivarosan szaporodó faj. Hőmérséklettől függően 3–7
vékony porszerű viaszrétegen átlátszik a test színe. nemzedéke is lehet.
A test körül 18 pár viaszszál található, melyből az Valószínűleg mediterrán vagy közép-ázsiai
utolsó pár valamivel hosszabb. Ivaros úton szapo- eredetű faj. Trópusi, szubtrópusi szőlőtermesztő
rodik, hőmérséklettől függően évente akár 6 nem- területek egyik jelentős kártevője. Európa mediter-
zedéke is lehet. rán részein mindenhol előfordul. Magyarországról
Ázsiai eredetű trópusi, szubtrópusi faj, amely az ezidáig nem került elő, azonban a környező déli
egyik legelterjedtebb kártevő faj világszerte. Mérsé- szomszédos országok borvidékein előfordul. A jelen-
kelt éghajlaton, így Magyarországon is, elsősorban legi klímaszcenáriók alapján megjelenése elsősor-
üvegházakban fordul elő, azonban a manapság ban a hazánk déli borvidékein várható. Azonban
divatos dézsás növények nyári kitelepítésével folya- fertőzött oltványok révén bárhol felbukkanhat. A faj
matosan lehetőséget teremtünk számukra a szabad- megtelepedését segítheti, hogy gyakran hangyákkal
földi megtelepedéshez is. asszociáltan élnek, így nemcsak a tápnövény tövé-
Polifág faj, szinte bármilyen virágos növényen nek repedéseiben bújhatnak meg, hanem a hangyák
képes fejlődni, több mit 500 tápnövénye ismert. Tró- leviszik őket a talajba akár 30–40 cm mélyre is. A faj
pusi és szubtrópusi területeken számos gyümölcs és korai detektálását szexferomoncsapdák segítségé-
dísznövény súlyos kártevője, mérsékelt éghajlaton vel segítjük elő.
az üvegházi dísznövény és zöldségtermesztésben Polifág faj, elsősorban a szőlő jelentős kártevője,
okoz károkat. de további kb. 40 tápnövénye ismert, köztük az alma
is. Fontos vírus és fitoplazma terjesztő ágens.
10. ábra. Viaszos citrom-pajzstetű. Nőstények, 11. ábra. Viaszos szőlő-pajzstetű. Nőstények,
fotó: altechron.com fotó: info.agrimag.it

62 Szita Éva
Comstock pajzstetű – Pseudococcus

comstocki
A nőstény 5 mm hosszú, a teste ovális, szür-

kés-rózsaszínű, fehér porszerű viasz borítja. A test
szegélyén 17 pár viaszszál látható, amelyből 15
pár azonos hosszúságú, az utolsó előtti pár 2-szer
olyan hosszú, mint a többi, és az utolsó pár a test
félhosszával egyenlő (12. ábra).
Ázsiából származó faj, trópusi, szubtrópusi terü-
leteken gyakori kártevők. Hazánkban eddig nem ész-
lelték, de a viaszos szőlő-pajzstetűhöz hasonlóan a
12. ábra. Comstock pajzstetű. Nőstények,
környező országokban már megtelepedett, valamint fotó: canr.msu.edu
2010-ben Ausztriában (Bécs) szexferomoncsapda
segítségével hím példányaikat fogtuk.
Polifág kártevő, fő tápnövénye az eperfa Köszönetnyilvánítás
(Morus sp.), de gyakran tömegesen fordul elő
almán, őszibarackon, szőlőn, dión, cukorrépán, A munka anyagi hátterét a Nemzeti Kutatási,
burgonyán is. A növények föld feletti és föld alatti Fejlesztés és Innovációs Hivatal OTKA FK131550
részein élnek. számú kutatási témapályázata biztosította.
IRODALOM
Fetykó, K., Szita, É. & Konczné Benedicty, Z. (2013).: Coccus pseudomagnoliarum (Kuwana) (Hemipterea: Coccidae)
teknőspajzstetű megjelenése városi környezetbe telepített nyugati ostorfán (Celtis occidentalis). Növényvédelem, 49:
565–569.
Kozár, F., Konczné Benedicty, Z., Fetykó, K., Kiss, B. & Szita, É. (2013). An annotated update of the scale insect checklist of
Hungary (Hemiptera, Coccoidea). ZooKeys, 309: 49–66.
Szita, É. & Érsek, L. (2017). Az indiai teknőspajzstetű (Coccomorpha: Coccidae: Ceroplastes ceriferus) szabadföldi megje-
lenése Magyarországon. Növényvédelem, 73: 148–151.

IDEGENHONOS ÉS INVÁZIÓS KABÓCAFAJOKKAL
KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK AZ ATK NÖVÉNYVÉDELMI
INTÉZETÉBEN
Koczor Sándor
A kabócák (Hemiptera: Archaeorrhyncha, Clype- először Franciaországból közölték 1960-ban. Euró-

orrhyncha) a szipókás rovarok rendjébe (Hemiptera) pai megjelenése óta folyamatosan terjedt és sorra
tartoznak. Világszerte több, mint 27 ezer fajuk azonosították számos ország szőlőültetvényeiben.
van, Magyarországról eddig több, mint 550 faju- Magyarországon az első példányokat 2006-ban
kat mutatták ki. Rendszertani szempontból két találták meg. Az inváziós kártevőt kiemelt növényvé-
különálló csoportot alkotnak: az Archaeorrhyncha delmi jelentősége miatt magyar-olasz kormányközi
(Fulgoromorpha) és a Clypeorrhyncha (Cicado- együttműködésben célzottan kereste a Növény- és
morpha) alrendeket. Korábban a két alrendet együtt Talajvédelmi Központi Szolgálat (a Nemzeti Élelmi-
az Auchenorrhyncha alrendbe sorolták, az utóbbi szerlánc-biztonsági Hivatal elődje) a megyei szol-
időben azonban egyre szélesebb körben elfogadott gálatokkal együttműködve, végül az ATK Növényvé-
a nézet, hogy nem monofiletikus csoport, hanem két delmi Intézet kutatóival egymástól függetlenül, több
különálló törzsfejlődési ágat képviselnek. megyében is azonosították a kártevőt, az eredmé-
A fajok túlnyomó többsége növényevő, azonban nyek közös közleményben jelentek meg.
jóval kisebb számban, de előfordulnak gombafona-
lakon szívogató fajok is. Ragadozók, illetve parazita
életmódúak nincsenek közöttük. A növényevő kabó-
cafajok legnagyobb része a növények szállítószö-
vetein táplálkozik, azonban vannak a mezofillumból
táplálkozó fajok is. A szállítószövetekből táplálkozó
kabócák között előfordulnak növényi kórokozókat
terjesztő fajok, amelyek jelentős károkat képesek
okozni az érintett növényállományokban.
Az utóbbi évtizedekben számos rovarcsoportból 1. ábra: Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus)
voltak olyan fajok, amelyeknek az eredeti elterjedési felülnézetben
területükön kívül sikerült megtelepedni. Szétterjedé-
sük feltehetően túlnyomórészt emberi közvetítéssel Az amerikai szőlőkabócának hazánkban évi
történt, véletlen behurcolás következtében. A behur- egy nemzedéke van, tojás alakban telel. Elsődle-
colás után egyes idegenhonos fajok az új régiókban ges tápnövénye a szőlő, de alkalomszerűen néhány
különösen sikeresen, invázió-szerűen terjednek, egyéb növényfajon is táplálkozhat, őshazájában
amely a növénytermesztés szempontjából is hordoz számos tápnövénye ismert. Növényvédelmi jelen-
kockázatokat. tőségét nem közvetlen kártétele okozza, hanem az,
Az idegenhonos, inváziós kabócafajok közül hogy a szőlő aranyszínű sárgaságát (Flavescence
feltétlenül szükséges kiemelni az amerikai szőlő- dorée) okozó fitoplazma kórokozónak (Candidatus
kabócát (Scaphoideus titanus) (1. ábra). A faj a Phytoplasma vitis) legfőbb terjesztője (vektora). Ez
mezeikabócák (Cicadellidae) családjába tartozik. a fitoplazma a szőlőültetvények egyik legjelentő-
Észak-Amerikából származik, jelenlétét Európában sebb kórokozója, amely a fertőzött növények, nem
63
64 Koczor Sándor
megfelelő védekezés esetén pedig

hosszabb távon az egész ültetvény
pusztulását okozhatja. Karantén
besorolás alá esik, bejelentési
kötelezettséggel bír.
A kártevő rovarfajok elleni
védekezésben kulcsfontosságú,
hogy rendelkezésre álljon megfele-
lő módszer az adott faj detektálásá-
ra és monitorozására. Kabócafajok
esetén általában a széles körben
használt sárga színű ragacsla-
pokat alkalmazzák, az amerikai
szőlőkabóca esetén olaszországi
tanulmányok azonban piros színű
csapdák használatát javasolták.
A Magyarországon, standard szí-
nekkel végzett színpreferencia 3. ábra: Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) egyedek ragacslapon
vizsgálataink nem támasztották alá
a piros színű csapdák alkalmasságát, a sárga és a ban a közelmúltban. Az amerikai szőlőkabócával
zöldessárga színűek azonban megfelelőnek bizo- szemben ez a faj Kelet-Ázsiából származik, felte-
nyultak (2. és 3. ábrák). hetően az előbbi fajhoz hasonlóan szintén növényi
Az amerikai szőlőkabóca mellett a mozaikos- szaporítóanyagokkal került Európába. Jóval kisebb
kabóca (Orientus ishidae) (4. és 5. ábrák), egy szin- figyelem övezte, mint az amerikai szőlőkabócát,
tén inváziós mezeikabócafaj is felbukkant hazánk- azonban annál jóval gyorsabb ütemben terjedt és
feltehetően terjed napjainkban is.
Első európai adatai 1998-ból,
Olaszországból származnak, azóta
számos európai országból közölték
jelenlétét. Első hazai adata 2010-
ből származik.
A mozaikos kabócának ha-
zánkban évi egy nemzedéke
van, feltehetően tojás alakban
telel. Az amerikai szőlőkabócával
szemben meglehetősen széles
tápnövénykörrel rendelkezik, fel-
tehetően ez is hozzájárul gyors
terjedéséhez és megtelepedésé-
hez. Növényvédelmi jelentőségét
elsősorban az adja, hogy potenci-
ális terjesztője a szőlő aranyszínű
sárgaságát okozó fitoplazmának.
2. ábra: Sárga színű CSALOMON® ragacslap szőlőültetvényben A fitoplazmát kimutatták fogott

Idegenhonos és inváziós kabócafajokkal kapcsolatos eredmények az ATK Növényvédelmi Intézetében 65
4. ábra: Mozaikoskabóca (Orientus ishidae) oldalnézetben
egyedekből, emellett kísérletesen is igazolták, hogy

képes a kórokozó átvitelére. Ugyan a fitoplazma átvi-
tele ép növényekre kisebb hatékonyságú, mint az
amerikai szőlőkabóca esetében, a faj gyors terjedé-
se és polifág életmódja miatt mindenképp figyelmet
érdemel.
A kötetben szerepelnek az amerikai lepkekabó-
ca (Metcalfa pruinosa), egy szintén idegenhonos,
inváziós kabócafaj fitoplazma-átvitelével kapcsola-
tos eredmények, erről részletesen Viczián Orsolya 5. ábra: Mozaikoskabóca (Orientus ishidae)
és munkatársai számolnak be. felülnézetben
IRODALOM
Dér, Zs., Koczor, S., Zsolnai, B., Ember, I., Kölber, M., Bertaccini, A. & Alma, A. (2007): Scaphoideus titanus identified in
Hungary. Bulletin of Insectology, 60(2): 199–200.
Koczor, S. (2016): A gyanús jövevény: Orientus ishidae. Agrofórum Extra, 66: 68–70.
Koczor, S., Hegyi, T., Galli, Zs. & Tóth, M. (2013): Milyen színű csapdát használjunk a szőlő aranyszínű sárgaságát
(Flavescence dorée) terjesztő amerikai szőlőkabóca monitorozására? Integrált Termesztés a Kertészeti és Szántóföldi
Kultúrákban, 30: 67–71.

IDEGENHONOS LEVÉLBOLHÁK MAGYARORSZÁGON
Kontschán Jenő és Kiss Balázs
A levélbolhák 3–8 mm hosszúságú, nyári alakban szetes élőhelyeken is megtalálható. Bár jellegzetes,
általában zöldes, téli formájukban barnás színezetű, hármas összetett leveléről is jól felismerhető, első-
de sokszor változatos megjelenésű rovarok. Gazda- sorban április közepétől június közepéig nyíló sárga,
sági jelentősége ellenére az egyik kevésbé ismert lecsüngő fürtű virágzata miatt tűnik szemünkbe ez
hazai növényfogyasztó, fitoparazita rovarcsoport. a viszonylag magasra növő (5–6 m) cserje, amely
Egész évben találkozhatunk a kifejlett egyedeikkel. egyes esetekben kisebb fává is fejlődhet. Az arany-
Nyári időszakban a fő gazdanövényeiken táplálkoz- eső feltételezhetően Közép- és Dél-Európában ősho-
nak és szaporodnak. Ősszel egyes fajaik viszont nos, hazánkba valószínűleg betelepítéssel került.
áttelelni örökzöld nyitvatermő növényekre, főleg
fenyőfélékre vonulnak, de tujákon, borókákon és
rokonaikon is fellelhetőek, míg mások tojás formá-
jában telelnek. Tavasszal térnek vissza a gazda-
növényeikre, ahová a tojásaikat helyezik és ahol a
jellegzetes kinézetű lárváik táplálkoznak. Hazánk-
ból eddig 80 fajt ismerünk, azonban a hazai fauna
feltártsága korántsem egységes. A legtöbb ismert
előfordulás Budapestről, valamint a Balaton-felvi-
dékről származott, azonban az elmúlt évek intenzív
faunisztikai feltáró munkájának köszönhetően az
ország több pontján is előkerültek a csoport hazánk-
ból korábban nem ismert, vagy ritkának vélt fajai.
A levélbolhafajok nem csak közvetlen szívogatásuk-
kal okoznak kárt, elsődlegesen kertészeti és dísznö-
vény kultúrákban, hanem jelentős terjesztői, vektorai
egyes növényi kórokozóknak. Ebből a szempontból
hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű a
csonthéjasok európai sárgulása betegséget okozó
fitoplazma egyetlen vektorfaja, a kajszi levélbolha.
1. ábra: Virágzó aranyeső
Az aranyeső kártevője
Az aranyeső levélbolha (Livilla variegata)
Az aranyeső (Laburnum anagyroides) vagy hib-
ridje a hosszúfürtű aranyeső (Laburnum × watereri) Ezzel az egy nemzedékes levélbolhával legin-
gyakran ültetett dísznövényünk. Elsődlegesen ker- kább a virágzási időszakban találkozhatunk, vagyis
tekben, városi parkokban találkozhatunk vele, azon- április, május és június hónapokban figyelhető meg,
ban hazánk számos területén kivadult, így termé- elsődlegesen a levél fonákján ülve. Testhosszuk
66
Idegenhonos levélbolhák Magyarországon 67
3–4 mm, a színük zöldes, a hím tompább, a nős- Érdekessége a fajnak, hogy az ismert előfordu-
tény élénkebb árnyalatú. A pofakúp hosszú, előre áll, lási adatai elsődlegesen Budapestre és környékére
robosztus, az első szárnyak vége barnás-szürkés. Az koncentrálódnak, a fővároson kívüli területeken az
aranyeső az egyetlen tápnövénye. Esetlegesen más előfordulásáról alig tudtunk valamit. Az elmúlt időszak
növényre is átugorhatnak, de ott nagy valószínűség- feltáró munkáinak köszönhetően már Budapesttől
gel nem táplálkoznak. Bár az aranyeső levélbolhával távolabbi területeken is előkerült a faj. Ez elsősorban
erősen fertőzött növény levelei sokszor torzulnak, a az egész országon végig húzódó autópálya kutatá-
szélei hullámosak lesznek, egyes esetekben kanala- soknak köszönhető, amely során az ország nyugati
sodnak, kérdéses, hogy ezeket a tüneteket ténylege- területeiről is sikerült kimutatni a fajt.
sen az aranyeső levélbolha okozza-e?
A selyemakác kártevője
A selyemakác vagy perzsa

selyemakác (Albizia julibrissin)
átlagosan 6–9 méter magasra
növő, ernyős koronájú fa, amely-
nek levelei aprók, összetettek,
virágai rózsaszínűek, pamacssze-
rű fejecskések, amelyek júniustól
szeptemberig nyílnak Magjai 12–18
cm hosszú, lapos hüvelyben talál-
hatóak. Levelei éjjel összecsukód-
nak. Őshazája Ázsia keleti, vala-
mint déli részei. A 18. század óta
telepített növény Amerikában és
Európában, hazánkban parkokban,
2. ábra: Párzó aranyeső levélbolhák az aranyeső fonákján kiskertekben nagyon gyakori.
A selyemakác levélbolha
(Acizzia jamatonica)
Szintén egynemzedékes levé-
bolhafaj, amely tavasz végétől nyár
közepéig hazánkban majdnem
minden selyemakácon megtalál-
ható. Sokszor igen nagy tömegben
figyelhető meg, elsődlegesen a
levél fonákján ülve. Testméretük
5–7 mm hosszúságú, a színük
nyáron zöld, télen sötétbarnák.
A pofakúp hosszú, előre álló,
robosztus, az első szárnyak a nyári
alaknál áttetszőek, telelő alaknál
3. ábra: Aranyeső levélbolha nőstény füstszínűek. Egyetlen tápnövényű

68 Kontschán Jenő és Kiss Balázs
faj, kizárólag a selyemakácot fogyasztja, azonban ható, hiszen jelenleg az egész országban általáno-
kutatásaink során a telelő egyedeket nagy szám- san elterjedt a faj. A vizsgálatokból az is jól látszik,
ban találtuk borókákon, fenyőféléken és az örökzöld hogy ez az állat főleg a fiatalabb (1–2 méteres) fákon
puszpángon is. válik nagyon tömegessé.
6. ábra: Selyemakác levélbolha telelő alak
4. kép: Selyemakác (Fotó: Futó Valéria)
7. ábra: Selyemakác levélbolha lárva
A judásfa kártevője
A közönséges judásfa (Cercis siliquastrum) szép
lombjáért és tavasszal sok, szép rózsaszínes virág-
zatáért kedvelt és sokfelé ültetett díszfa. A levelei ép
szélűek, sokszor vese vagy szív alakúak. Virágaik
5. ábra: Selyemakác levélbolha nyári alak rózsaszínesek, legtöbbször az ágakon figyelhető-
ek meg, de vannak törzsön ülő virágai is. A termés
Bár a selyemakácot régóta ültetik Magyarorszá- 5–10 cm hosszú, hegyes csúcsú, lapos hüvely,
gon, ez a levélbolha faj csak a 2000-es évek elején amely tavaszig a fán marad. Őshazája a Mediterrán
került elő hazánkból. Valószínű azonban, hogy ez régió, hazánkban sokfele parkokban és magánker-
csak a kutatások alacsony intenzitásával magyaráz- tekbe így gyakran ültetik.

Bár nagyon kedvelt díszfánk a júdásfa, ezt a

levélbolhát is csak a 2000-es évek elején mutatták
ki hazánkból, Budapest belterületéről. Az intenzív
kutatásoknak köszönhetően ma már az ország szá-
mos pontjáról ismerjük, és valószínűleg a legtöbb
ültetett júdásfán megtalálható.
10. ábra: Júdásfa levélbolha imágók

8. ábra: Júdásfa
A júdásfa levélbolha (Cacopsylla pulchella)
Szintén egynemzedékes levélbolhafaj, amely

tavasszal áprilistól júniusig látható, sokszor hatal-
mas tömegben. Tömeges kártételére utal a fák tör-
zsén, ágain és levelein megjelenő mézgás váladé-
kuk. Testhosszúságuk 5–7 mm, sötétbarna állatok,
jellegzetes barna foltozottságú mintázattal az elülső
szárnyukon. Egyetlen tápnövényű faj, kizárólag a
júdásfán találkozhatunk vele.
11. ábra: Erős júdásfa levélbolha fertőzés
Az ezüstfa kártevője
A keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)

kis-ázsiai eredetű, betelepített növényünk. Bokor
vagy fa formájában gyakran találkozhatunk vele,
jellegzetes ezüstös szőrökkel borított keskeny leve-
leivel könnyen felismerhető. Ágai barnák erősen
tövisesek. Jellegzetes álbogyó vannak, amelyeket
ugyanolyan ezüstös szőr borít, mint a leveleket.
9. ábra: Júdásfa levélbolha nősténye A termését nem fogyasztják, bár magas a C-vitamin

70 Kontschán Jenő és Kiss Balázs
tartalma. A növény Elaeagnin alkaloidát tartalmaz, tén, ami annak köszönhető, hogy az ezüstfa mind
áztatós teáját magas vérnyomás ellen használták. a pihenőkbe, mind az autópályák menti területeken
Szélesen tágtűrésű faj. Sokfelé, főleg utak mentén, egy gyakran ültetett sorfa. Valószínűleg hazánkba is
gyakran telepítik, de emellett természetvédelmi terü- az ezüstfával hozták be, és a nagyszámú telepítés-
leteken is intenzíven terjedő, inváziós fafaj is. nek köszönhetően szétterjedt az országban.
13. ábra: Ezüstfa levélbolha feje
12. ábra: Ezüstfa
Az ezüstfa levélbolha (Trioza neglecta)

14. ábra: Ezüstfa levélbolha nősténye
Bár már a 90-es évek elején kimutatták hazánk-
ból, egyike a legkevésbé ismert levélbolháknak. A most bemutatott idegenhonos levélbolhák
Jellegzetes hármas elágazású szárnyerezetéről nem spontán terjedés eredményeként jelentek meg
(Triozidae család jellegzetes bélyege), kihegyesedő hazánkban, hanem a valószínűleg a gazdanövény-
szárnyáról és jellegzetes díszes, szürkés mintázatú nyel együtt történő behurcolás eredményezte hazai
testéről könnyen felismerhető faj. Egyetlen tápnö- jelenlétüket. Gazdasági kártételük nem jelentős,
vénye ismert, kizárólag az ezüstfán táplálkozik és leggyakrabban esztétikai kár, amely a növény levél
fejlődik. alakjának megváltozásában, vagy a növényen a
A fajt alig ismertük hazánkból, azonban a hazai szívogatás nyomán megjelenő mézharmat zavaró
autópálya pihenők rovarfaunájának feltárása során hatásában jelentkezik. Arról nincs információnk,
számos helyről előkerült, megsokszorozva az ismert hogy ezek az idegenhonos kártevők esetlegesen
hazai előfordulásokat. A kutatásaink során kiderült, idegenhonos kórokozókat (pl. fitoplazmákat) terjesz-
hogy ez a kevéssé ismert levélbolhafaj egyike a leg- tenek-e, ennek feltárása a jövő feladata kell, hogy
gyakoribb levélbolha fajoknak az autópályák men- legyen.

IRODALOM
Kontschán, J., Kiss, E. & Ripka, G. (2020): Új adatok a hazai levélbolhák (Insecta: Psylloidea) előfordulásaihoz. Növényvé-
delem, 81(5): 197–202.
Kontschán, J. & Ripka, G. (2021): Új adatok a hazai levélbolhák (Insecta: Psylloidea) előfordulásaihoz II. Növényvédelem,
82(8): 336–341
Kontschán, J., Ripka, G. & Kiss, B. (2021): Jumping plant lice (Hemiptera, Psylloidea) in rest stops of Hungarian highways.
Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, 56(1): 59–69.

VILLÁMINVÁZIÓ A FÖLD KÖRÜL – A PETTYESSZÁRNYÚ
MUSLICA HÓDÍTÓ ÉVTIZEDE
Kiss Balázs
A Kelet-Ázsiából származó pettyesszárnyú, vagy amikor szinte egy időben észlelték a pettyesszárnyú
foltosszárnyú muslicáról (Drosophila suzukii) 2008 muslica jelenlétét Észak-Amerikában, Kaliforniában
előtt őshazáján kívül nem sokan halottak. Még a valamint Európában, Észak-Olaszországban és
rovarvilágban is meglepő, robbanásszerű inváziója Spanyolországban. Későbbi adatok alapján feltéte-
révén a faj alig tíz év alatt szinte a teljes mérsékelt lezhető, hogy a faj mindkét földrészen már néhány
égöv rettegett gyümölcskártevőjévé vált. Erősen évvel az első észlelését megelőzően jelen volt.
szklerotizált fűrészes tojócsövével képes számos Feltűnése után a faj néhány év alatt a két földrész
vékonyabb héjú gyümölcsféle (áfonya, meggy, jelentős részét meghódította, elérte Kanadát és
cseresznye, szamóca, málna, szeder, bodza stb.) Skandináviát. Európán belüli keleti terjedése során
egészséges héját felsérteni, és abba tojásait elhe- 2017-re eljutott Európa keleti határáig, a Kaukázu-
lyezni. Ez a tulajdonsága megkülönbözteti az ősho- sig, illetve Törökországon, Iránon és Pakisztánon és
nos muslicaféléktől, így a közismert ecetmuslicától, indián át elterjedési területe gyakorlatilag elérte ere-
amelyek gyengébb tojócsövükkel csak másodlagos deti élőhelyeit. 2014-ben megjelent Dél-Amerikában
kártevőként lépnek fel a sérült, vagy kórokozók is, ahol mára valamennyi mérsékelt égövi területtel
által megpuhított gyümölcsökön. A lárvák számos rendelkező országban (Chile, Peru, Brazília) megte-
termesztett és vad gyümölcsfélében képesek kifej- lepedett. Afrikában Észak-Afrika mellett Kenya terü-
lődni. Magyarországon a kártevő 2016 óta rendsze- letéről is kimutatták.
resen jelentős gazdasági károkat okoz. Különösen Mint az idegenhonos fajok behurcolásában
a bogyósgyümölcs-termesztőknek jelent nehezen általában, a pettyesszárnyú muslica terjedésé-
kezelhető új kihívást faj, hozzájárulva a közgazda- ben is meghatározó szerepet játszik a rövid idő
sági környezet miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő alatt nagyságrendekkel megnövekedett mértékű
szeder- és málnatermesztés hazai visszaszorulá- nemzetközi és interkontinentális áru és személy-
sához. forgalom. Populációs genetikai vizsgálatok meg-
mutatták, hogy kevesebb, mint tíz év során a faj
A pettyesszárnyú muslica elterjedése Kína különböző részeiről többször, más-más for-
a világon és Magyarországon ráspopulációkból is bekerült Európába és Észak-
Amerikába, illetve Európába az Észak-Ameriká-
A pettyesszárnyú muslica eredeti élőhelyei ban megtelepedett populációkból is eljutottak
Kína, a Koreai félsziget, Japán területén, valamint példányok.
Oroszország déli távol-keleti területein találhatók. Első európai észleléseit követően a fajt 2010-ben
Bár cseresznyén okozott kártétele ebben a régióban fogták meg Szlovéniában és Horvátországban, majd
régóta ismert, de nem jelent az újonnan meghódított 2011-ben Ausztriában és Németországban. Magyar-
területeken tapasztaltakhoz hasonló súlyos problé- országon a pettyesszárnyú muslica első példányai
mát. 1980-ban a fajt megtalálták a Hawaii-szigete- egy országos felderítő program keretében, 2012-
ken, de ennek akkor nem tulajdonítottak nagyobb ben, az M7-es autópálya egyik Somogy-megyei
jelentőséget. A fordulat 2008-ban következett be, pihenőhelyén kerültek elő. A kártevő 2014-re orszá-
72
Villáminvázió a föld körül – A pettyesszárnyú muslica hódító évtizede 73
gosan elterjedt, ebben az évben már nemcsak a A nőstények fő jellegzetessége a mikroszkóp

gyümölcsösökben, de a városi és a természetközeli alatt vizsgálható hosszú, íves, erősen szklerotizált,
élőhelyeken is nagy számban fordult elő, és első fűrészes tojócső, amelynek felépítése alapján a
kártételét is jelezték sarjon termő őszi málnában. faj a rokon fajoktól elkülöníthető. A tojócsövön két
A faj inváziós jellegét mutatja, hogy néhány évvel párhuzamos sorban 30–36 fog található, melyek
megjelenését követően az egész országban az a hátulsó részen sokkal erősebbek, mint a fej felé
egyik legnagyobb egyedszámban előforduló musli- eső oldalon (2. kép). Mint említettük, ez a robosz-
cafajjá vált, egyedszámai az őszi hónapokban rend- tus tojócső teszi lehetővé a vékonyhéjú gyümöl-
szeresen meghaladják a közönséges ecetmuslica csök külső héjának felsértését, és a tojásoknak
mennyiségét. az ép, érésben lévő gyümölcsbe történő elhelye-
zését.
Külső megjelenése
A kifejlett pettyesszárnyú muslica imágók test-

hossza 2,5–3,5 mm, a hímek a nőstényeknél vala-
mivel kisebbek. Összetett szemeik pirosas narancs-
sárgák és hozzátevőlegesen a fej 50%-át teszik
ki, az ecetmuslica szemeinél nagyobbak. A hímek
szárnyán jellegzetes fekete folt található, amiről a
faj a nevét is kapta (1. kép). A szárny foltja alapján
a hímek a hazai gyakorlatban mikroszkópos vizs- 2. ábra: Pettyesszárnyú muslica nőstény fűrészes
gálat nélkül is felismerhetőek. A folt azonban az tojócsőve (fotó: Kákai Á.)
imágók kelését követően az első és második érből
kiindulva csak fokozatosan jelenik meg, így az első A gyümölcsökbe süllyesztett 0,2–0,5 mm hosz-
1–2 napban nem látható. A hímek további megkü- szú ovális tojásokból két légzőszál vezet a gyü-
lönböztető bélyegei az elülső lábak első és második mölcs felszínére. A fehéres színű lárvák (nyűvek)
lábfejízén található, a lábakkal párhuzamosan álló három stádiumon keresztül érik el a bábállapotot.
„párzófésűk”. Ezek már az idősebb bábokon is lát- A bábozódás a gyümölcs szélén, vagy a gyümölcsöt
hatók, lehetővé téve azok nemének megállapítását. elhagyva, a talajon elrejtőzve történhet. A vöröses-
Az ecetmuslica esetében csak az első lábfejízen barna színű bábok két lélegző-nyúlvánnyal rendel-
található párzófésű, melynek fogai a lábra merőle- keznek, melyek jellegzetes, csillagszerűen elágazó
gesen állnak. formája a fajra jellemző (3–4. kép).
1. ábra: Pettyesszárnyú muslica hím (fotó: Kákai Á.) 3. ábra: Sós vízbe helyezett málnából előmászó nyűvek

74 Kiss Balázs
Környezeti igények, fenológia
A pettyesszárnyú muslica széleskörű inváziójá-

nak fényében talán kissé meglepő, hogy a környe-
zeti feltételek tekintetében a pettyesszárnyú muslica
egyáltalán nem tekinthető tágtűrésűnek. Szaporo-
dása és egyedfejlődése 20 és 25 °C között, magas
légnedvesség-tartalom mellett optimális, sem a téli
fagyokat, sem a nyári száraz, forró időszakokat nem
4. ábra: Pettyesszárnyú muslica bábja (fotó: Kákai Á.) viseli jól. Valamennyi fejlődési alaknál jelentős mor-
talitást okoz a –2 °C alatti és +30 °C feletti hőmér-
séklet. A levegő nedvességtartalmára és hőmérsék-
Életmódja letére való érzékenységgel állhat összefüggésben,
hogy a kártevők az erdőszéli csapdákban gyakran
Rokon fajaihoz hasonlóan a pettyesszárnyú nagyobb egyedszámban foghatók, mint a szomszé-
muslica is rendkívül gyorsan szaporodik, ami első- dos gyümölcsültetvényekben.
sorban gyors egyedfejlődésének következménye. A pettyesszárnyú muslica áttelelése imágó
Kedvező hőmérsékleten (20–25 °C) a lerakott tojá- alakban történik. Jellegzetes tulajdonsága a fajnak,
sokból 1–2 napon belül kikelnek a lárvák (nyűvek), hogy alacsony hőmérsékleten nagyobb, sötétebb
majd 8–10 nap alatt a gyümölcsben táplálkozva téli alakjai képződnek, melyek hidegtűrése valamivel
mennek keresztül a három lárvastádiumon, és jobb a nyári alakokénál, szaporodásuk ugyanakkor
végül 5–6 napos bábállapotot követően jelennek késleltetett, azaz kikelésüket követően reproduktív
meg a kifejlett imágók. Összesen tehát akár két diapauzában vannak (5. kép).
hét alatt kifejlődik egy nemzedék. A kifejlett nős-
tényeknek emellett egy 4–5 napos érési időszak-
ra is szükségük van, mielőtt napi tojástermelésük
megindul, illetve eléri az akár a napi 5–10 tojásos
mennyiséget. A nőstények több hónapos (vegetá-
ciós időszakban jellemzően 60-70 napos) életük
során akár több száz tojást is lerakhatnak, így az
egymást követő nemzedékek a természetben nem
5. ábra: Pettyesszárnyú muslica nyári és téli alakjai
különülnek el.
Egy-egy gyümölcsben általában több lárva Magyarországon a pettyesszárnyú muslica csak
talál ható, például egy-egy málnaszemből akár kis mértékben képes áttelelni, tavasszal és nyár
30 imágó is kifejlődhet. A nőstények kifejezet- elején gyakorlatilag a kimutathatóság határán van
ten szívesen raknak tojást a már lakott gyümöl- az előfordulása. Az egyes években július máso-
csökbe. Ennek valószínű oka, hogy a lárvák dik felében, illetve augusztusban kezd megjelenni
táplálkozásának meghatározó részét kitevő jelentősebb számban a csapdákban. Ismert, hogy a
élesz tőgombák hatékonyabban terjednek szét mediterrán régióban a nyári hőségek idején a télen
a gyümölcsben a nagyobb lárvalétszám mellett. fagymentes völgyekből, tengerparti területekről
A nőstények mindemellett a tojásrakással együtt tömegesen vándorolnak a faj imágói a magasabb,
saját élesztőjükkel, általában a Hanseniaspora hűvösebb hegyvidéki területekre. Valószínű, hogy
uvarum faj törzseivel, be is oltják utódaik táplá- a hazai populációk nyári felfutásának megindulá-
lékforrását. sában a déli szelekkel évente újra beáramló álla-

Villáminvázió a föld körül – A pettyesszárnyú muslica hódító évtizede 75
toknak kulcsszerepe van, míg a Magyarországon súlyos a szeder kitettsége, mert a termések fokoza-
áttelelő minimális létszámú állományok szerepe tos érése miatt a lárvák elég idő áll rendelkezésre
másodlagos. Az őszi hónapok folyamán a kártevő a lárvák kifejlődéséhez, így azok a málnával ellen-
rendkívül nagy egyedszámokat ér el, és csökkenő tétben nem kerülnek el az ültetvényről. A kártétel
mennyiségben az első jelentősebb fagyokig fogható súlyosságát jelzi, hogy a kártevő megjelenése miatt
marad. Az egyes évek között több nagyságrendnyi számos termő ültetvényt felhagytak a gazdák. A mál-
különbség tapasztalható az országosan jellemző na esetében a nyári málna kevésbé érintett, a sarjon
csapdázott egyedszámokban, ami elsősorban a termő késői málna esetén a szedési forduló gyako-
nyári időjárás függvénye. Hűvösebb, csapadéko- ribbá tételével a kár némileg mérsékelhető. A har-
sabb nyarakon jóval nagyobb egyedszámokra és madik hazánkban leginkább érintett kultúra az egyre
kártételekre számíthatunk. nagyobb területen termelt fekete bodza. E három
gyümölcsöt azért is érinti súlyosan a pettyesszárnyú
Tápnövények, kártétel muslica megjelenése, mert hasonló módon károsító
kártevőjük korábban nem volt.
A pettyesszárnyú muslica számtalan gyümölcs-
félében, illetve vadon termő húsos termésben képes
kifejlődni. Ezek között olyan, toxikus anyagokban
gazdag termések is vannak, mint a borostyán vagy
a fagyöngy álbogyói. Ezeknek a tavasszal is hozzá-
férhető táplálékforrásoknak jelentős szerepük van a
populációk fenntartásában.
A termesztett gyümölcsfélék közül a pettyes-
szárnyú muslica elsődleges (egészséges gyümöl-
csön megjelenő) jelentősebb gazdasági kártételét
elsősorban puhább héjú bogyósokon és csonthéja-
sokon tapasztalták (cseresznye, meggy, szamóca,
málna, szeder, bodza, áfonya stb.). A tojócső szú- 6. ábra: A lárvák jelenléte miatt megfolyó szeder
rásnyoma szabad szemmel nem látható, de a szúrás
helyén a gyümölcs húsa gyorsan összeesik, besüp- Míg az enyhébb telű mediterrán termőhelye-
ped, a szeder a táplálkozó lárvák hatására megfolyik ken a pettyesszárnyú muslica a cseresznye és a
(6. kép). Közvetett kárt jelent, hogy a gyümölcs köny- meggy kulcskártevőjévé vált, addig Magyarorszá-
nyen hozzáférhetővé válik más kártevők, illetve mus- gon a viszonylag késői tömeges megjelenése miatt
licafajok számára is, illetve hogy a tojásrakás során a kártevőnek a korai gyümölcsfélékben (szamóca,
a gyümölcsbe jutó élesztőgombák és baktériumok is cseresznye, meggy) eddigi tapasztalataink alap-
elszaporodnak. ján nincsen jelentősége. A betakarítást követően a
Az első súlyos, országos kártételeket a faj 2016- fán maradó gyakran nem kis mennyiségű meggy
ban okozta, málnában és szederben helyenként révén ezek az ültetvények ugyanakkor gyakran a
100%-os volt a lárvákat tartalmazó termések aránya pettyesszárnyú muslicák felszaporodási gócpontjait
augusztus második felére. A kártételre azóta minden jelentik, ahonnan a szomszédos gyümölcsösökbe
évben rendszeresen számítani kell, a kár különösen vándorolnak a kártevők. Érdemes még megemlíteni,
csapadékosabb nyarakon súlyos. A termőkörze- hogy a meggy- és cseresznyeültetvényekben a kár-
tek hűtőházai magas fertőzöttségek esetén a gyü- tevő egészen ősz végéig nagy mennyiségben van
mölcsátvételt szüneteltetik, de a megfolyó termés jelen, amit elsősorban az árnyékos, párásabb mik-
piaci nyers értékesítése sem lehetséges. Különösen roklíma magyaráz.

76 Kiss Balázs
Termesztési volumene és értéke miatt érdemes szárnyú muslicára is igaz, hogy az újonnan meg-
még kitérni a szőlőre. Szerencsére a szőlő nem tar- hódított területeken, így Európában, kisebb a
tozik a faj kedvelt tápnövényei közé, a fent említett természetes ellenségek korlátozó hatása, mint
bogyósoknál tapasztalt mértékű kártételt szőlőben őshazájukban. Bár több parazitoid fajt is ismerünk,
nem okoz. Ugyanakkor másodlagos kártevőként melyek a pettyesszárnyú muslica különböző fej-
a sérülésekből, betegségekből eredő terméskárt lődési alakjaiból természetes körülmények között
mindenképpen fokozhatja, illetve egyes vékonyhéjú kifejlődnek, ezek gyakorlati jelentősége egyelőre
fajtákon nem zárható ki elsődleges kártétele sem. elhanyagolható. Igéretes ugyanakkor a Trichopria
drosophilae (Hymenoptera: Diapriidae) nevű báb-
Védekezési lehetőségek parazitoid darázsfaj, mely Olaszországban kereske-
delmi forgalomban is kapható, alkalmazása azonban
A pettyesszárnyú muslica imágói almaecet tartalmú
nagyobb termesztési régiók összefogását igényli.
csapdákkal könnyen csapdázhatók. A csalogatóhatás
A konkrét védekezés mellett a pettyesszárnyú
többféle adalékkal, például vörösborral, élesztő-illat-
muslica felszaporodásának mérséklése érdekében
anyagokkal jelentősen fokozható, bár a hatékonyság
technológiai szempontból kiemelkedően fontos a
növelése gyakran a szelektivitás csökkenésével jár. Az
gyümölcsmaradványok megsemmisítése, illetve
egyedszám csapdázással történő nyomonkövetése
eltávolítása az ültetvényekből, különösen a nyári
alapvető fontosságú, a kártevő egyedszámaiban és
hónapok során. Mivel a kártevő számára kedvezőt-
tömeges megjelenésének időpontjában az egyes évek
len az alacsony légnedvességtartalom, ezért általá-
között tapasztalt jelentős különbségek miatt. A töme-
nosan ajánlható ennek lehetőség szerinti csökken-
ges csapdázás a jövőben a kártevők nem elhanyagol-
tése (gyomkezelés, takarófólia, állománysűrűség
ható mértékű ritkítására is alkalmas lehet.
Noha a pettyesszárnyú muslica megfelelő érzé- szabályozása stb.). Bizonyos esetekben a kártevő
kenységgel reagál az inszekticidekre, a vegyszeres ellen megoldást jelent a pettyesszárnyú muslica
védekezést nehezíti, hogy a gyümölcsben fejlődő lár- imágók 1 mm-es lyukátmérőjű izolátorhálóval törté-
vák a kontakt hatóanyagokkal nem érhetők el, a friss nő távoltartása a növényállománytól.
fogyasztásra szánt gyümölcsöknél gátat jelentenek Összességében elmondható, hogy e hirtelen
az élelmezésügyi határidők, illetve hogy az imágók érkezett polifág kártevő ellen a védekezés még
a kezeléseket követően folyamatosan migrálnak több gyümölcsfélében világszerte nem tekinthető
a környezetből az ültetvényekre, valamint a kevés megoldottnak, amit súlyosbít a különböző időjárá-
engedélyezett hatóanyag miatt nehezen biztosítha- sú évek tapasztalatainak a hiánya. Ugyanakkor a
tó szerrotáció. A jövőben perspektivikus iránynak pettyesszárnyú muslica által jelentett növényvé-
tűnik a csalogatóanyagok és az inszekticidek együt- delmi problémával való szembesülés rámutat arra,
tes alkalmazása, ami lehetővé teszi a gyümölcsök hogy a jövőben egyre nagyobb számban várható
növényvédőszer-terhelésének csökkentését. az újabb és újabb inváziós fajok megjelenése, ami
Az invázió fajok egyik versenyelőnyét a hátra- szükségessé teszi a hazai növényvédelmi kutatási
hagyott természetes ellenségek jelentik. A pettyes- potenciál fenntartását, illetve fejlesztését.
IRODALOM
Kiss, B., Lengyel, G., Nagy, Zs. & Kárpáti, Zs (2013): A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első magyarországi
előfordulása. Növényvédelem, 49(3): 97–99.
Kiss, B., Kis, A. & Kákai, Á. (2016): The rapid invasion of spotted wing drosophila, Drosophila suzukii (Matsumura) (Diptera:
Drosophilidae), in Hungary. Phytoparasitica, 44(3): 429–433.
Orosz, Sz., Kiss, B., Szántóné Veszelka, M., Pestiné Jánoska, Zs., Torzsa, S., Krocskó, G. & Kákai, Á. (2018): A pettyesszárnyú
muslica térhődítása hazánkban. Növényvédelem, 54(6): 237–245.

TITKOS „FÉRGEK” TIZEDELIK A CIPRUSFÉLÉKET: HOGYAN
SEGÍTHETÜNK AZ ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEINKKEL?
A BORÓKASZÚ ÉS A BORÓKA-TARKADÍSZBOGÁR
Bozsik Gábor és Szőcs Gábor
Sok kicsi sokra megy: parányi a fa részleges, vagy teljes pusztulásához vezet.
szúbogarak „aknamunkája“ a tuják Az elszáradt nagyobb ágakon kívül a jellegzetes,
pusztulásában „D” betűre emlékeztető kirepülő nyílásai is árulkodó-
ak. Fejlődését befejezve a lárva a járatban bábozó-
Először csak itt-ott szárad el egy ágacska, dik, a bábból kikelő bogár pedig ezen a röpnyíláson
majd barnává válik az egész fa. Múlt évben még keresztül hagyja el fát, hogy aztán repülve keressen
csodaszép örökzöld tuja vagy leylandi ciprus, ker- magának párt.
tünk éke, idénre egyre csak barnul a lombja és
jövőre már csak kivágandó, száradt-fa. Mi ütött
belé? A borókaszú, vagy más néven nagy tujaszú
(Phloeosinus aubei). A ciprusfélék veszedelmes
kártevője. Az alig 2–2,5 mm-es bogarakat aligha
vesszük észre, lárváik viszont a kéreg alatt rejt-
ve hosszú hónapokig tevékenykednek. Noha az
egészséges fáknak csak a kis hajtásaiba képesek
befurakodni, de a légköri aszálytól, szárazságtól
amúgy is szenvedő, legyengült fáknak már a törzsé-
be fúrja az anyajáratait. Ezeknek a fáknak nemso-
kára a vesztét okozza. De nincs egyedül. Újabban
egy másik bogárfaj is kiveszi részét a pusztításból:
a boróka-tarkadíszbogár.
Repülő ékkövek: a gyönyörű,

de veszélyes boróka- tarkadíszbogár
Meleg júniusi–júliusi napokban, napsütötte
órákban egy-egy felreppenő, fényes zöldes-türkiz-
kékes kis bogárka szárnyfedele csillan meg a nap-
sütésben a tujáink, ciprusaink körül: ez a boróka-
tarkadíszbogár (Ovalisia festiva). Az alig 6–10
mm-es, ovális alakú bogárka ártatlannak látszik,
de amilyen gyönyörű, olyan veszélyes. Petéit a fák
kérgének repedéseibe rakja le, a kikelő lárva pedig
befurakszik a kéreg alá, ahol egyre nagyobb jára-
tokat készít. A legyengült, de élő fákat szemeli ki.
Ha egy fában több lárva is „működik“, az rövidesen 1. ábra: Megtámadott tuja (borókaszú) (fotó: Both Gyula)
77
78 Bozsik Gábor és Szőcs Gábor
Váratlan randez-vous: találkozás Ketten egy ellen: borókaszú és boróka-

a díszfaiskolában tarkadíszbogár károsítása tuján
A borókaszú és a boróka-tarkadíszbogár is Arra csupán pár éve figyeltünk fel, hogy a két
a Mediterráneum lakója, ahol a cipusfélék kárte- kártevő nagyon is jól megfér egymás mellett. Meg-
vőjeként tartják számon mindkettőt. A borókaszú figyeléseink szerint sokszor károsítják ugyanazt a
ráadásul egy növénypatogén mikroszkópikus fát. Ezt smaragd tuján sokszor tapasztaltuk, de óriás
gombát is terjeszt (Seiridium cardinale), a gom- tuján (Thuja plicata) is észleltünk hasonló eseteket.
ba által okozott növényi betegséget pedig cip- A megtámadott fa kevésbé képes védezni az együt-
rusráknak hívják. Végül a gomba végez a fával. tes támadás ellen. A díszbogár lárvájának ténykedé-
A szúbogár már régóta megjelent hazánkban is, sét nagyobb ágak teljes lombozatának elszáradása
de felszaporodására, országos méretű terjedé- jelzi, így a fa díszítő értékét hamar elveszti. Termé-
sére csak néhány évtizede figyeltek fel. Ezzel szetesen az együttes károkozás hamarabb vezet
szemben a boróka-tarkadíszbogár újabb jöve- a fa pusztulásához.
vény. Bár a Barcsi-ősborókásból korábban is
ismert volt, de ritkaságnak számított, olyannyira,
hogy akkoriban szerepelt a védett fajok listáján
is. Tömeges felszaporodására, terjedésére, és
ennek nyomán súlyos kártételére csak mintegy
8–9 éve figyeltek fel. És vajon miért szaporo-
dott fel mindkét mediterrán bogárfaj hazánkban
is? Azért, mert a díszfaiskolákban és a városi
zöldterületeken, kertekben rátaláltak az errefelé
értékes díszfáként ültetett tujákra, leylandi cip-
rusokra, hamisciprusokra. A kultúrfajták pedig,
többek között például a smaragd tuja (Thuja
occidentalis ‘Smaragd‘), különösen kedvelt cse-
mege számukra.
3. ábra: Borókaszú hím és nőstény
Kutatással a „zöld“ megoldásért: mit

értünk el, és milyen célokért küzdünk?
Védekezni egy kártevő ellen úgy, hogy hatéko-

2. ábra: Borókaszú telelő járatban nyak is legyünk, ugyanakkor a lehető legkisebb mér-

Titkos „férgek” tizedelik a ciprusféléket: hogyan segíthetünk az új kutatási eredményeinkkel? 79
tékben avatkozzunk bele az ökoszisztéma életébe, zedéke fejlődik-e ki évente. Tavasszal is és ősszel
csak úgy lehet, ha kiismerjük a kártevő szokásait, is felfigyeltek ugyan a tuják környékén repülő imá-
feltárjuk a beavatkozásra leginkább alkalmas pontjait. gókra, de tisztázatlan volt, hogy elhúzódó rajzásról
Annak ellenére, hogy eredeti elterjedési területükön, lehet-e szó, és azt sem lehetett tudni, hogy mikorra,
a Mediterráneum és Kis-Ázsia vidékén mindkét bogár melyik évszakra esik a bogarak párosodása, sza-
fajt régóta kártevőként tartják nyilván, az ott szerzett porodása. Ez utóbbi ismeretre azért volt különösen
ismereteket aligha lehet közvetlenül hasznosítani, nagy szükségünk, hogy a bogarak szexferomon ter-
hiszen más a klíma, más a tápnövény-kör elterjedé- melésének időszakát megtudjuk, hogy aztán ekkor
se, továbbá számolnunk kell a természetes ellensé- kísérelhessük meg a feromon kivonásást, majd
gek (a kártevőket gyérítő, vagyis a nekünk hasznos annak kémiai azonosítását. Erre az ismeretre lehet
rovarok) hiányával, de leginkább azzal, hogy mások alapozni a feromoncsapda csalogatóanyagának
a növényvédelemmel szembeni társadalmi elvárások. kifejlesztését. Hasonlóképpen fontos volt kideríteni,
Egy cipuserdővel borított mediterrán hegyvonula- hogy a bogarak mikor kezdik el készíteni járataikat,
ton sokkal inkább elviseljük ezeknek a kártevőknek hiszen a tápnövény illatanyagai (kairomonja) ilyen-
a jelenlétét, mint például hazánban egy faiskolában, kor fejtik ki vonzó hatásukat. Ez pedig a tápnövény
vagy éppenséggel a saját kertünkben. illatanyagokon alapuló, kairomonnal csalétkezett
bogár-csapdák kifejlesztése szempontjából nélkü-
lözhetetlen.
A több év során legalább havonként (a kritikus
időszakokban hetenként, vagy még gyakrabban)
végzett felvételezéseink során kimutattuk, hogy
a borókaszúnak hazánkban egy nemzedéke fej-
lődik ki. Az imágók nyár végén kelnek ki a fából,
érési táplálkozást folytatnak, majd áttelelő járatok-
ban vészelik át a telet. Ezeket az áttelelő járatokat
a vékony gallyak végéhez közel eső elágazásokba
befurakodva rágják, alig néhány centiméter hosz-
szúak, egyenesek és nem ágaznak el. Itt egyesé-
vel telelnek át. Az áttelelő járataikhoz előszeretettel
választják az ép tujákat. Később ezek az ágvégző-
dések elszáradnak, jelentősen csökkentve ezzel a fa
esztétikai értékét. Tavasszal, időjárástól függően
általában április vége felé bújnak elő ismét az áttelelt
egyedek, majd a nőstények a fák törzsébe, vasta-
gabb ágaiban kezdik el készíteni az anyajárataikat.
A párosodásuk fő szezonja májusra esik. Meleg,
napsütéses időben kutatnak a hímek a járataik
4. ábra: Borókaszú anyajárat bejáratánál várakozó nőstényekre. Párosodás után
a nőstény kiépíti az „U“ alakú anyajáratot és lerakja
Borókaszú tojásait. A kikelő lárvák pedig tovább fúrják a járato-
kat, mindegyik külön oldaljáratot készít. Így alakul ki
A kutatási projektünk kezdetekor még olyan a törzs belsejében a jellegzetes rágáskép. Ellentét-
alapvető ismeretekkel sem rendelkeztünk, hogy ben az áttelő járatokkal, az anyajáratokhoz inkább
hazánkban a borókaszúnak vajon egy vagy két nem- a legyengült fákat választják. Ha egy fát tömegesen

80 Bozsik Gábor és Szőcs Gábor
meglepnek, a fa hamarosan elpusztul. Jó hír, hogy Boróka-tarkadíszbogár

a Mediterráneumban élő populációkkal ellentétben
a borókaszúnak nálunk csak egy nemzedéke fejlő- Díszfaiskolákban pontosan megfigyeltük a boga-
dik ki, de sajnos ez az egy nemzedék is éppen elég rak párosodásának részleteit, így tudjuk hogy melyik
jelentős fapusztulást tud okozni. napszakban csalogatnak (bocsátják ki a feromont).
Miután pontosan tisztáztuk, hogy hogyan vál- Feromonkibocsátáskor a bogarak leszállnak a haj-
tozott meg, hogyan alakult a borókaszú életcik- tásra és jellegzetes testtartást vesznek fel. Ennek
lusa a hazai körülmények között, hozzáláthattuk ismerete azért fontos, mert a kísérletekhez fel-
a szexferomon és a tápnövény kairomonok feltárá- használt bogarak esetében ellenőrizni tudjuk, hogy
sához. Ez utóbbiak vizsgálata során tuja gallyacská- valóban termeltek-e a feromont. Mindezek ismere-
kat fóliával vettünk körül, majd a gallyacskák légterét tében most már nekiláthattunk a szexferomon kivo-
egy speciális szűrőn áramoltattuk át, hogy a levegő- násához. Itt is hasonló technikát alkalmaztunk, mint
be lévő illatot a szűrő felfoghassa. A szűrőről a labo- a borókaszú esetében. A kivonatok biológiai hatását
ratóriumunkban leoldott illatanyagokat pedig egy a bogarak csápján ellenőriztük, a kivonatok a csáp-
különleges gázkromatográf segítségével mutattuk ban ingerületet keltettek, és az így kelekezett ún.
ki. Ez az ún. bioszenzoros gázkromatográf egy olyan akciós potenciált a műszerünk jelezte. A kérdéses
érzékelővel is rendelkezik, amely nem más, mint a szexferomon azonban rendkívül kis mennyiségben
bogár csápja, elektródok közé illesztve. Így a bogár van jelen. Egy bogár kevesebb mint 1 nanogrammot
csápja maga jelzi számunkra az illatanyag sok-sok (ng) termel (1 nanogramm a gramm 1 milliárdomod
összetevőjéből azokat, amelyek fontosak lehetnek része). Ilyen kis mennyiségű anyag meghatározásá-
a tápnövény megtalálásában. A műszer persze meg- hoz csúcstechnológia (rendkívül költséges, csúcs-
lehetősen összetett (elektródok, erősítők, kétcsator- kategóriás tömegspektrométer) szükséges, ezért ezt
nás, szinkronizált adatelemzés), nem csoda, hogy a mérést egy nemzetközileg elismert feromonkémiai
hazánkban csak a mi laboratóriumunkban működik kutatócsoporttal együttműködésben végezzük. Re-
ilyen (sőt, a környező országok sem büszkélkedhet- méljük, hogy mielőbb sikerül feltárnunk a feromon
nek vele). Hasznosnak viszont nagyon is hasznos, pontos kémiai szerkezetét.
mivel segítségével már kb. két tucatnyi illatanyagot
sikerült kimutatnunk (és nemzetközi együttműkö-
désben további vizsgálattal a kémiai szerkezetü-
ket is azonosítani). Ezek közül fognak kikerülni az
illatcsapda csalétkének komponensei. A kísérleti
csalétkekkel ellátott csapdák bevizsgálása képezi
a következő lépcsőfokot. Reméljük, hogy megkez-
dett erőfeszítéseink nemsokára sikerre vezetnek.
5. ábra: Díszbogár tuján 6. ábra: Kísérleti sokvarsás csapda

Titkos „férgek” tizedelik a ciprusféléket: hogyan segíthetünk az új kutatási eredményeinkkel? 81
Mire lesznek jók a csapdák? célzottan alkalmazhatunk peszticikedet a visszaszo-

rításukra. Remény van arra is, hogy összetett varsás
Arra, hogy megmutatják, hogy pontosan mikor csapdáink annyi bogarat fognak össze, hogy ezáltal
rajzanak ezek a kártevők a fáink környékén. Az élet- közvetlenül is hozzájárulnak a kártevő gyérítéshez
ciklusokból adódóan ezeknek a kártevőknek az és ezáltal a fák megvédéséhez. Hogy ez a közvetlen
imágójuk, vagyis a bogarak sebezhetőek, hiszen védekezés hogyan lehet eredményes, hány csapdát
a lárváik ellen a fa belsejében nem tudunk véde- kell alkalmazni, azt a csalogató anyagok kifejlesz-
kezni. A bogarakat viszont befogják a csapdák, így tését követően külön vizsgálatokkal kell tisztázni.
szükség esetén, ha nagymértékben felszaporodnak,
IRODALOM
Bozsik, G. & Szőcs, G. (2016): Borókaszú (Phloeosinus aubei). Agrofórum, 27(12): 26–29.
Bozsik, G., Tröger, A., Francke, W. & Szőcs, G. (2016): Thuja occidentalis: identification of volatiles and electroantennographic
response by the invasive cedar bark beetle, Phloeosinus aubei. Journal of Applied Entomology, 140: 434–443.
Bozsik, G. & Szőcs, G. (2017): Phenology, behavior and infestation levels of the invasive small cypress bark beetle,
Phloeosinus aubei, on some cultivars of Thuja and Juniper spp, in Hungary. Phytoparasitica, 45: 201–210.

DÍSZBOGARAK ELŐFORDULÁSA, KÁRTÉTELE
ÉS MONITOROZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
AZ ÁZSIAI KŐRISRONTÓ KARCSÚ-DÍSZBOGÁRRA
Imrei Zoltán
Magyarországon és nagyobb léptékkel nézve egész rágnak járatokat, főleg a kéreg alatt, ritkábban a
Európában sürgető feladat, hogy felkészüljünk az kéregben. Néhány faj azonban lágyszárú növények
Oroszország felől terjedő ázsiai kőrisrontó karcsú- szárában, gyökerében vagy leveleiben él. A karcsú
díszbogár (Agrilus planipennis) és más, esetlege- díszbogarak a több mint 3000 ide sorolható fajjal
sen megjelenő, a környezetünkre várhatóan jelentős minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdagság-
hatást gyakorló, invazív díszbogarak érkezésére. gal bír a rovarvilágban.
A felkészülés egyik első lépése lehet monitorozás-
ra alkalmas csapdák üzemeltetése, amely lehetővé Az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár
teszi a díszbogarak megjelenésének az észlelését kártétele és terjedése
illetve a rajzáskövetésüket. Az ilyen csapda segítsé-
gével információt szerezhetünk a vizsgált területen Mindezek ellenére ez a rovarcsoport nem
előforduló díszbogár populációkról. Az eddigi isme- kapott jelentősebb figyelmet az ázsiai kőrisrontó
reteink nagy része a díszbogarak tájékozódásáról és karcsúdíszbogár Észak-Amerikába történő véletlen
kommunikációjáról az ázsiai kőrisrontó karcsú-dísz- behurcolását megelőzően. A terjedésével és felsza-
bogár kutatásával elért eredményekből származik, porodásával az egészséges amerikai kőris (Fraxinus
amely mostanra erdőkben és városi parkokban egy- pennsylvanica), fehér kőris (F. americana) és fekete
aránt az egyik legtöbb figyelmet kapott, a megfertő- kőris (F. nigra) fajok erdőalkotó állománya leromlott,
zött kőris állományokat mindeddig teljesen elpusztít- majd az első károsítás után 15 évvel az állományban
va Észak-Amerikában és Oroszországban, amellett, több mint 99% mortalitás lépett fel, és csak magon-
hogy a hazai megjelenése is valószínűleg csak évek cok, illetve olyan levélrágott facsemeték maradtak
kérdése. Európai nézőpontból a már jelen levő kárte- életben, amelyek fás részei a méretükből adódóan
vő díszbogár fajokon túl az ázsiai kőrisrontó karcsú- még nem alkalmasak a díszbogár lárváinak a kifej-
díszbogárhoz hasonlóan, számos Észak-Ameriká- lődésére. A frissen kelő fák több mint a fele még az
ban őshonos díszbogár-faj potenciális behurcolása 5 éves korát megelőzően elpusztul. A kőrisrontó kar-
is nagy kockázatot jelent a számunkra. csú-díszbogár 2018 októberére az Egyesült Államok
35 államában és Kanada öt tartományában találták
Díszbogarak meg (Ontario, Quebec, New Brunswick, Nova Scotia
és Manitoba) (http://www.emeraldashborer.info).
A díszbogarak családjába feltűnően színes, A rendelkezésünkre álló beszámolók és a szemé-
általában fémesen csillogó, jellegzetesen megnyúlt lyes kommunikációk alapján az összes észak-ame-
orsó-alakú bogarak tartoznak. Méretük 2–85 mm rikai kőrisfaj fogékony a kőrisrontó karcsú-díszbogár
között változhat. Körülbelül 15 000 díszbogár-faj él károsítására, amely rendkívül hatékonyan azonosít-
szerte a világon, főleg a trópusi régiókban, közülük ja a gazdanövénykörébe tartozó fákat, még elegyes
Európában körülbelül 300 fajukat találhatjuk. állományokban és ritka előfordulás mellett is. Ezért
A díszbogarak kizárólag növényevő rovarok, valószínűleg a kőrisállományok ritkulása, a szándé-
amelyek lárvái fák, bokrok ágaiban és törzsében kos szórt elegyítés vagy a viszonylag elzárt állomá-
82
Díszbogarak előfordulása, kártétele és monitorozása, különös tekintettel az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogárra 83
nyok fenntartása sem tudja megóvni a kőrisfákat és ra korlátozódik majd, 15–40%-os valószínűségű
nem biztosít hatékony védekezési stratégiát. fehérorosz, ukrán, észt, lett vagy litván területen való
Hasonlóan az észak-amerikai megjelenéséhez, a megjelenést jósolva. Mostanra ismert, hogy a 2021.
fajt véletlenül hurcolták be Ázsiából a moszkvai régi- évben elérte Szentpétervárt, ezzel az EU határait és
óba is, és innen minden irányban terjedni kezdett, több nagyvárosát száz kilométernél kisebb távolság-
ami dél felé volt a legnagyobb léptékű. A 2012. évben ra közelítve meg.
a kőrisrontó karcsú-díszbogár elérte a Fehérorosz-
országgal határos Szmolenszki Régiót, míg a 2013.
évben az Ukrajnával határos Voronyezs Régiót.
1. ábra: Ázsiai kőrisrontó karcsúdíszbogár 2.ábra: Csapda a magas ágakon tölgyben
A 2019. évben a Voronyezs Régió ukrán határ- Az USDA Forest Service erdészeti leltár és elem-
hoz közeli területén nagy A. planipennis egyedsű- zési adatbázisát felhasználva úgy találták, hogy az
rűség mellett élő, leveles ágakat már alig lehetett a USA 48 államában elterülő erdőkben körülbelül 8,7
mezővédő erdősávként zöld juharral (Acer negundo milliárd kőrisfa és csemete található, melyek a felszí-
L.) elegyesen ültetett amerikai kőriseken megfigyelni erdők növényi biomasszájának nagyjából 2,5%-át
ni a saját megfigyeléseim szerint. Ugyanebben az teszik ki. A kőrisek pusztulása okozta zavar az erdő-
évben megerősítették, hogy Ukrajnában is jelen ben nyitott részek, úgynevezett lékek kialakulásához
van a kőrisrontó karcsú-díszbogár. Amíg a 2019. és holtfa felhalmozódásához vezet, ami az erdei
évben csak Luhanszk Régió Makrivka megyéjében életközösségekre összetett hatással van. Érzékelhe-
13,3 ha területen volt az ázsiai kőrisrontó karcsú- tő hatások mutatkoztak a szukcessziós folyamatok-
díszbogár megtalálható, addig a 2020. évben már ban is. A nem honos inváziós növények erőteljesebb
a régió további három Oroszországgal szomszédos növekedést mutattak, változások következtek be a
megyéjében (Troitske, Bilokurakino és Novopskov) talajlakó és növényevő ízeltlábú közösségek össze-
is megtalálták a fajt, 234 ha területen kimutatva a tételében, a madarak táplálkozási viselkedésében, a
kártételét. Korábbi becslések szerint a károsító elter- fajgazdagságban, valamint a közösségek összetéte-
jedési területe várhatóan a 2022. évig Oroszország- lében. A lombkártevőkhöz képest a fás részek káro-

84 Imrei Zoltán
sítói, illetve az inváziós kártevők nagyobb negatív amelyekből a lárvák két héten belül kikelnek. A kike-
hatást gyakoroltak a létrejövő növényi biomasszára, lő lárvák közvetlenül a növénybe hatolva a háncs
és hatásukra hosszabb regenerációs idő volt jellem- belső részéből, a szíjács külső részéből, valamint
ző. Egy gazdasági megközelítésű elemzés a több a kambiumból táplálkoznak, kígyó alakú, ürülékkel
mint 17 millió kőrisfa védelmére, eltávolítására és teli járatokat kialakítva. Négy stádiumot követően
pótlására fordított teljes összeget 10,7 milliárd dollár- a lárvák ősszel befejezik a táplálkozást, és kifejlett
ra becsülte. Ezek az előrejelzések arra utalnak, hogy lárvákként – előbábként – a bábkamrákban telelnek
érdemes lehet jelentős beruházásokat végrehajtani át a kéregben vagy a külső háncsban. Tavasszal a
az izolált ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár popu- bábnyugalom nagyjából három hetet vesz igénybe,
lációk terjeszkedésének lassítására és a kőrisfa- jellemzően április folyamán.
védelem, -eltávolítás és -pótlás végső költségeinek
a késleltetésére, illetve csökkentésére. Más díszbogár-fajok kockázata
Más díszbogár-fajok is hasonló negatív hatással

lehetnek a környezetre, különösen akkor, ha olyan
területre hurcolják be őket, ahol a lehetséges gaz-
danövény-fajok evolúciósan elszigeteltek voltak.
Véleményünk szerint jelentős kockázatot hordo-
zó, így megelőzendő az Észak-Amerikában honos
Agrilus anxius esetleges behurcolása Eurázsiába,
amely a kontinens teljes nyírállományát (Betula
spp.) veszélyeztetheti. Ennek oka az A. anxius és az
ázsiai nyírek egymástól elkülönült evolúciós folya-
mata, amire az eurázsiai nyírek Észak-Amerikában
szerzett faiskolai szaporításban nyert tapasztalatai
mutattak rá, jelezve, hogy valószínűleg nem képe-
sek túlélni a károsítást. Egy másik mód lehet egyes
díszbogárfajok kártevővé válására, ha olyan környe-
3. ábra: A csalogató zöldessárga szín reflektancia zeti változások történnek, amelyek a díszbogárfaj
spektruma (összetétele) számára már élőhelyül szolgáló területen kedveznek
az elszaporodásuknak és terjedésüknek. Az Agrilus
Az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár auroguttatus Észak-Amerika Arizona államában
életmenete honos, és azon fajok közé tartozik, melyeknek
nemrégiben növekedett az elterjedési területe, így
Az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár életciklu- jelenleg a kártevő Kalifornia déli részein is jelen van,
sa általában egyéves, de hidegebb éghajlati viszo- és károsít, ahol korábban ismeretlen volt, ráadásul
nyok között kétévesre is nyúlhat. Az elhúzódó rajzás potenciális veszélyt jelent az európai erdőkre néz-
10 °C alsó fejlődési küszöbhőmérséklettel számolva ve. Az európai tölgyesek (Quercus spp.) néhány
250 foknap (DD) elérésekor kezdődik, jellemzően díszbogárfaját növekvő jelentőségű erdészeti kárte-
májusban indul, és június végén tetőzik. A kifejlett vőként tartják számon. Ilyen faj a szalagos díszbogár
egyedek legalább 10–14 napig a kőrislevelek szélén (Coraebus florentinus), amely a hullámos díszbogár
érési táplálkozást folytatnak az ivaréretté válás és (Coraebus undatus) közeli rokon fajjal együtt a para-
párosodás megkezdése előtt. A nőstények átlago- tölgy (Quercus suber) két legjelentősebb kártevője
san 47 tojást raknak a kéreg réseibe, repedéseibe, a mediterrán régióban, jelentős veszteséget okozva

a parafaiparnak. A C. florentinus díszbogarat Szlo- potú amerikai kőrisek fiatalabb ágairól, melyeket az
véniából, valamint Magyarországról és Németor- ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár egyedek is káro-
szág délnyugati részéből is tölgyesekben előforduló sítottak. Az európai kőris-karcsúdíszbogár gyakori
erdészeti kártevőként írták le, valószínűleg az utóbbi faj Európa teljes kontinentális részén, így az ázsiai
évtizedek meleg és száraz időszakai következtében. kőrisrontó karcsú-díszbogár vitathatatlan terjedé-
Egy másik, melegkedvelő tölgykártevő, a kétpettyes sével egy időben az európai kőris-karcsúdíszbogár
karcsúdíszbogár (Agrilus biguttatus) jelentősége is monitorozása is fontossá válhat, mivel az élő, de már
növekszik, és hatása feltételezhetően összefüggés- legyengített gazdanövényben fejlődik, hozzájárulva
be hozható a fokozott szárazság idején fellépő akut ezzel a fák állapotának teljes leromlásához.
tölgypusztulással az Egyesült Királyságban. Végül, Európa délkeleti határánál, Isztambulban
A boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) popu- két, egyeléssel gyűjtött egyed alapján először jelez-
lációinak növekedése, illetve átterjedése a mediter- ték az Agrilus bilineatus fajt, miután Kis-Ázsiából,
rán régióból Európa északabbra fekvő részeire e Törökország anatóliai régiójában is azonosították.
bogárfaj státuszának veszélyeztetettről károsítóra Az A. bilineatus a kocsányos tölgyesek (Quercus
változását eredményezte. Környezeti változások robur) és szelídgesztenyések (Castanea sativa)
játszottak közre abban, hogy a néhány éve még kártevőjévé válhat a térségben. Észak-Amerikában,
hazánkban ritka, védett fajnak számító boróka- ahol őshonos, már kártevőnek számít elszaporodá-
tarkadíszbogár jelentős kertészeti kártevővé vált. sa miatt a szárazságtól és más abiotikus tényezők
Romániában és Szlovéniában, Magyarországhoz miatt legyengült fákon, és összefüggésbe hozható
hasonlóan, mind a természetes borókásokban, a keleti lombhullató erdőkben megfigyelt kiterjedt
mind a lakott területeken dísznövényként ültetetett fapusztulással. A felsorolt fajok mindegyike jelentős
ciprusokon és borókákon a boróka-tarkadíszbogár inváziós kockázatot jelent más kontinensekre nézve,
populációk növekedését lehet megfigyelni. A káro- így annak érdekében, hogy eredményesen követ-
sított növényállományok egészségi állapotában hessük az esetleges megjelenésüket és a populá-
és esztétikai értékében esett károk következtében cióik mennyiségi viszonyainak a változását, együtt
felmerül az igény e kártevő rendszeres rajzásköve- más díszbogárfajokkal, szükséges a jelenleg rendel-
tésére és a megfigyelt egyedszám függvényében a kezésre álló csapdák értékelése, továbbfejlesztése
védekezésre. A klímaváltozás szerepét az említett és újabb, hatékonyabb monitorozási módszerek
esetekben alátámasztják a vizsgálati adatok, mivel kidolgozása.
a díszbogarak terjedésében mutatkozó tendenciák
nyilvánvalóak. A díszbogarak felderítésének kihívásai
A változékony karcsúdíszbogár (Agrilus viridis)
széles gazdanövénykörrel rendelkező, Európában Az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár populációk
gyakori faj, melyet főként a bükk (Fagus sylvatica) első észlelése általában csak jóval a megtelepedés
kártevőjeként tartunk számon. A nyárfa-karcsú- után következik. Az ilyen észrevétlen populációknál
díszbogár (Agrilus populneus) Közép-Európában nagy lehetőség nyílik a gyors népességnövekedésre
a hibrid nyárfaültetvények veszélyes kártevője. Az és földrajzi terjedésre. A díszbogarak korai észlelése
utóbbi húsz évben a málna-karcsúdíszbogár (Agrilus több időt biztosítana a védekezési stratégia kidolgo-
cuprescens) Európa számos területén a málna jelen- zására és a károsítás okozta hatások elleni intézke-
tős kártevőjévé vált a termővesszők károsításával dések végrehajtására. Az új kártételek észlelésére
alacsonyabb terméshozamot előidézve. és a kis egyedszámú populációk rajzáskövetésére
Nyugat-Oroszországban nagyszámú európai irányuló hatékony módszerek tehát kritikus szem-
kőris-karcsúdíszbogár (Agrilus convexicollis) egye- pontjai a kártevő megfékezésének, városi és erdei
det gyűjtöttek olyan díszfaként ültetett, leromlott álla- környezetben egyaránt.

86 Imrei Zoltán
feromonkomponens és egy kismértékben eltérő

analógjának a csaliként alkalmazását dolgozták ki.
A feromonkomponens kevéssé illékony, így nagyobb
távolságban már nem valószínű, hogy csalogató
hatást képes kifejteni, ezzel korlátozva a csapda-
fogások esélyét. Valószínűleg még nem ismert az
összes, az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár tájé-
kozódását elősegítő, így a rajzáskövetési módsze-
rek fejlesztésére alkalmas szaglási és látási inger,
így azok optimalizált kombinációja sem kerülhetett
még meghatározásra. Ezek a korlátozó tényezők
igencsak megnehezítik az ázsiai kőrisrontó karcsú-
díszbogár jelenlétének észlelését és a populáció-
dinamikai változások megfigyelését, különösen a
magas inváziós kockázattal jellemezhető területekre
történő betelepedésük esetén.
Az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár észak-
amerikai megtelepedésének felfedezésekor a
kutatók kiemelték a bogárfaj monitorozásához
szükséges speciális eszközök hiányát, amely meg-
győződésünk szerint más, potenciálisan jelentős
kártevő díszbogárfajok esetén is korlátot jelent.
Különösen megnehezíti az észlelést, hogy a koloni-
záció kezdetén gyakran észrevétlen marad a káro-
sítás. Az imágók jellegzetes D-alakú röpnyílásainak
(Agrilus és Coraebus fajoknál) felismerése rendsze-
4. ábra: A MULTz kódnevű 5. ábra: Csapda kihelyezés
CSALOMON® csapda
rint megkésett észlelést eredményez kőrisek, az
amerikai gesztenye vagy a tölgyek esetén, itt ugyan-
A fenti példák felhívják a figyelmünket, hogy is a károsítás gyakran a lombkoronában kezdődik,
szükség van a díszbogarak kellően hatékony min- és a következő években folyamatosan halad lefelé,
tavételezési módszereinek kidolgozására Európá- a törzs irányában. A röpnyílások csak akkor vál-
ban és más kontinenseken. Azonban a díszbogár nak észrevehetővé, amikor a fák törzsének alsóbb
imágók jellemzően kisméretűek, gyorsan repülnek, régióiban is megjelennek, de ekkorra már a lárvák
és a párzási időszakuk rövid. Ugyanakkor a leg- elszaporodtak, jelentős kárt okozva a fás részekben.
több faj lárvája a fák és bokrok kérgében vagy lágy- Ezzel ellentétben a nyár- és nyírfajok estén a törzs
szárú növények szárában és gyökerében rejtetten alsó részének vizsgálata a detektálás szempontjából
fejlődik, ezzel megnehezítve jelenlétük vizuális hasznos lehet, ahol a lombkorona tömeges pusztu-
érzékelését. Így a korai károsításokat különösen lását megelőzően már felfedezhetünk röpnyílásokat.
nehéz észlelni, hiszen a lárvák rejtett táplálkozá- Felhívták a figyelmet, hogy tovább csökkentheti a
sa miatt nincsenek a károsításra utaló egyértelmű sikeres detektálás esélyét a gazdanövények egye-
jelek vagy tünetek. netlen eloszlása és a kisszámú, de nagyobb mér-
A díszbogarak csoportjában egyedül az ázsi- tékben károsított „találka fák” léte, ahogy azt az
ai kőrisrontó karcsú-díszbogár egy szexferomon- Észak Amerikában előforduló A. auroguttatus ese-
komponensét határozták meg, majd a szintetikus tén tapasztalták.

ségi mutató kevesebb, mint

5 lárva/csapdafa, míg az
elterjedten használt lila szí-
nű prizma csapda, Manuka
olaj csalétekkel ugyanazon
a területen 35% alatti ész-
lelési valószínűséget ért el
még akkor is, ha az egyed-
sűrűségi mutató 25 lárva/
fa fölött volt. Nagyon kis
díszbogár-egyedsűrűség
6. ábra: Elpusztult kőrisek a Voronyezs régióban (Oroszország) esetén (<5 lárva/csapdafa)
három csapdafa használa-
Lekérgezés észlelési céllal tával az észlelési valószínűség 90%-ra növelhető,
míg 5 db lila színű prizmacsapda esetén csupán 40%
Az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár kártételek érhető el. Egy másik megközelítés szerint, amelynél
észlelésére és eloszlására többek között lekérgezett a lekérgezett fákon ragacsos öveket helyeznek el,
„csapda-fákat” használnak az imágók csalogatása az ázsiai kőrisrontó karcsú-díszbogár fogási esélye
céljából, amit a lekérgezett rész környékén a lárva- növelhető. A csapdafák kérgének lehántása megle-
populáció egyedsűrűségének a vizsgálata követ. Ez hetősen munkaigényes, és az alkalmas fák felkuta-
a módszer jelenleg kis egyedsűrűség mellett a popu- tása is nehézkes lehet, különösen városi vagy más
lációk monitorozásának az egyik leghatékonyabb lakott környezetben, illetve amikor a felvételezést
módja. A kőrisfákat tavasszal lekérgezik azért, hogy több éven át végzik.
a tojásrakó nőstényeket odacsalogassa a sérült felü-
let, majd ősszel a környező kérget lehántva megál- Rajzáskövetés csapdázással
lapítható a lárvák jelenléte és egyedszáma. A csap-
dafák 8–12 cm átmérőjű törzsrészeit lekérgezve a Egy kísérletsorozatban Fluon® por bevonatú,
fa felületének kevesebb, mint 45%-át kell lehántani, világoszöld sokvarsás csapdát (Csalomon® MULTz)
miközben a lárvák legalább fele ezeken a részeken fejlesztettünk díszbogarak csapdázása céljából.
található. Egyetlen csapdafa esetén az észlelés való- A kísérleti területeken, Magyarországon, Oroszor-
színűsége 50% feletti, ha a területen az egyedsűrű- szágban, az Egyesült Királyságban, Bulgáriában
és az Egyesült Államokban bebizonyosodott, hogy
a csapda alkalmas számos tölgyesben előforduló
boróka-tarkadíszbogár csapdázása mellett az ázsiai
kőrisrontó karcsú-díszbogár monitorozására.
Az eredményes csapdázás előfeltétele az opti-
mális csapdaelhelyezés két meghatározó szempont
figyelembevételével. Egyrészt a csapdákat erdő-
széleken vagy magányos fák napsütötte oldalára
kell kihelyezni, és semmiképpen sem zárt árnyékolt
ágakra. Másrészt legalább 4–5 méteres magasság-
ba szükséges a csapdákat akasztani egy kampós
végű pózna segítségével vagy felhúzni egy maga-
7. ábra: Megrágott levelű kőris magoncok san elhelyezkedő ágon átvetett zsinór segítségével.

INVAZÍV KÓROKOZÓK HATÁSA A HAZAI KÉTÉLTŰEKRE
ÉS A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS EGY LEHETSÉGES
MÓDJA
Hettyey Attila, Ujszegi János és Herczeg Dávid
Az invazív kórokozók terjedésének okai elrendelt kényszervágások és embargók okozta

és következményei veszteségekre. Végül, ha a betegség zoonotikussá
válik, vagyis a vad-, haszon- vagy társként tartott
Az invazív fajok terjedése, így az invazív kóroko- állatokról az emberre is át tud adódni, ami például a
zóké is, az elmúlt néhány évtizedben soha nem látott pestis, a lépfene, vagy a veszettség esetében kiala-
léptéket ért el a globalizáció miatt. Az óriási mértékű, kult, de a közelmúltban az ebola, az AIDS, vagy a
egész földet behálózó áruforgalom és a turisztikai és Zika-láz esetében is megfigyelhető volt, akkor mind-
üzleti célú utazások hatalmas volumene, az utazás járt az emberi egészséget és életeket közvetlenül is
időtartamának a modern technikának köszönhető fenyegető problémával állunk szemben.
drasztikus lerövidülése, valamint a vonatkozó sza-
bályok és alkalmazásuk kis hatékonysága is közre- Invazív kórokozók által okozott
játszik a probléma eszkalálódásában. Míg például a betegségek kétéltűeknél
XIV. századi nagy pestisjárvány európai szétterjedé-
se több mint egy évig tartott, a Covid19-koronavírus- A kitridiomikózis egy igen virulens fertőző
járvány Kínából való kijutása után egy hónapon belül betegség, azaz súlyos megbetegedést okoz, ami
minden kontinensre eljutott, újabb hónappal később nagymértékben csökkenti a megfertőződött egye-
pedig az országok nagy többségében már jelen volt. dek túlélési és szaporodási esélyét. Jelenleg is ter-
A fertőző betegségek jelenkori gyors és széleskörű jedőben van, nincs természetes körülmények között
terjedése természetesen nem csak az embereken alkalmazható ellenszere, és a kétéltűeket támadja,
élősködő kórokozókra jellemző, hanem a növénye- miközben ezek világszerte visszaszorulóban van-
ket és állatokat betegítő mikróbákra is. Az invazív, nak, ezért ez a betegség napjaink egyik legnagyobb
vagyis az új területeken elterjedő kórokozók sikeres- természetvédelmi problémája. A kitridiomikózis
ségét és egyben veszélyességét az okozza, hogy az okozta a vadon élő gerinces állatok körében a
általuk megfertőzött gazdaszervezetek, a közös evo- valaha feljegyzett legnagyobb arányú, betegségre
lúciós múlt híján, akár teljesen védtelenek lehetnek visszavezethető biodiverzitás-csökkenést: 200 két-
velük szemben, így a fertőzés terjedése gyors, az éltű faj esetében okozott dokumentált, drasztikus
okozott betegség pedig igen súlyos lehet. egyedszámcsökkenést, és több mint 70 faj végleges
A természetes közösségekben terjedő invazív eltűnését írjuk a számlájára.
kórokozók okozta fertőző betegségeket a napja- A kitiridiomikózis kórokozói a Batrachochytrium
inkban is folyó tömeges fajvesztés egyik legfon- dendrobatidis (Bd) és Batrachochytrium salamandri-
tosabb okaként tartjuk számon. Ugyanakkor, a vorans (Bsal) rajzóspórás gombafajok (utóbbi kifeje-
biodiverzitás-csökkenés mellett a mezőgazdasági zetten a farkos kétlétűeket betegíti meg). Eredetük
állattartásnak okozott károk is ijesztő mértékűek a Koreai-félszigetre tehető, ahonnan az elmúlt száz
lehetnek, gondoljunk csak a távolkeletről származó év alatt terjedtek szét az emberi tevékenység (keres-
madárinfluenza, vagy az afrikai eredetű sertéspestis kedelem és állattartás), valamint természetes folya-
megjelenését követő járványokra és a nyomukban matok (fertőzött állatok migrációja) útján. Amint azt
88
Invazív kórokozók hatása a hazai kétéltűekre és a természetvédelmi kezelés egy lehetséges módja 89
az ATK NÖVI kutatóinak részvételével kimutatták, a az ivarérett egyedek összegyűlnek a szaporodási

Bd Európa nagy részében, és Magyarországon is helyül szolgáló vizekben. Az ebihalakban nem okoz
sokfelé megtalálható (1. ábra). A Bsal-ról jóval keve- betegséget a Bd, mivel esetükben csak a szájkép-
sebbet tudunk, de ez is a Távol-Keletről származik, letekben tud megtelepedni, és abban sem szokott
és Európában egyelőre csak hollandiai, belgiumi és számottevő kárt okozni. Az átalakulás során azon-
németországi vadon élő populációkban mutatták ban szétterjedhet és erősen felszaporodhat a gom-
ki a jelenlétét. A gomba a kétéltűek bőrében él és ba a fertőzött állatok testfelületén. Ilyenkor néhány
szaporodik, majd onnan juttatja ki fertőző képleteit, nap alatt kialakul a betegség, aminek tünete a bőr
a zoospórákat, amelyek újrafertőzik a gazdaállatot, megvastagodása, az erős hámlás, és a fekélyese-
vagy a közelében lévő egyéb kétéltűeket. Gondol- dés. Az állatok apatikusak lesznek, nagymértékben
hatnánk, hogy egy bőrbetegség nem okozhat súlyos lefogynak, és végül sok esetben elpusztulnak. Egy
problémát, de a kétéltűek bőre még egészséges járvány csúcsán frissen átalakult kisbékák teteme-
egyedek esetében is nagymértékben átjárható a inek tömege boríthatja a vizek partját, de kifejlett
víz, a sók és különféle szennyezőanyagok számá- békák esetében is megfigyeltek már kitridiomikózis-
ra, emellett a legtöbb faj esetében, mivel tüdejük okozta tömeges pusztulásokat a nászidőszakban.
kezdetleges, fontos szerepet tölt be a légzésben is. A Bd mellett a kétéltűek másik legpusztítóbb kór-
Éppen ezért ha a bőrük működőképessége lecsök- okozói a Ranavírusok, melyek lineáris, kettős-szálú
ken, az hamar a kétéltűek halálához vezethet. DNS örökítő anyaggal rendelkeznek és rendszertani-
lag az Iridoviridae családba
tartoznak. Az ide sorolt víru-
sokat két külön alcsaládra
bonthatjuk, amelyből az
Alphairidovirinae alcsalád
tagjai a vizes élőhelyekhez
kötődő, változó testhőmér-
sékletű gerincesekben,
vagyis a halakban, két-
éltűekben, és részben a
hüllőkben okoznak kóros
elváltozásokat. A vírus a
gazdasejtek saját DNS-
ének, RNS-einek és fehérjé-
inek előállítását gátolja, ami
a sejt halálához, nagyobb
1. ábra: A Bd magyarországi előfordulása jelenlegi ismereteink szerint: a piros háromszögek léptékben a fertőzött állat
a 2009 és 2015 között gyűjtött Bd-pozitív minták származási helyét, a fekete pöttyök a 2009 elpusztulásához vezethet.
és 2015 között gyűjtött Bd-negatív minták, a fehér pöttyök a 2005 előtt gyűjtött múzeumi
Az egyes Ranavírusok igen
minták származási helyét jelölik (mind Bd-negatív volt). A kördiagramok a 14 vizsgált régió
mintáiban talált Bd-vel fertőzött egyedek arányát ábrázolják (piros: fertőzött egyedek, fehér: erősen eltérnek egymástól
nem fertőzött egyedek). A csillagok a két legintenzívebben mintázott területet jelölik. gazdafaj-spektrumukban,
(Az ábra eredeti közlése: Vörös és mtsai. 2018) illetve az okozott betegsé-
gek lefolyásában és súlyos-
A kétéltűek elsősorban a vizes közegben fertő- ságában. A Frog Virus 3 (FV3) és az ahhoz nagymér-
ződnek meg a Bd-vel, vagyis a vízben töltött lárvális tékben hasonlító (FV3-like) vírusok komoly problémát
fejlődésük során, illetve nászidőszakban, amikor okoznak a természetes kétéltű populációkban, amely

90 Hettyey Attila, Ujszegi János és Herczeg Dávid
járványszerű, tömeges elhullási események formá- az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), a dunai
jában is jelentkezhet. Az FV3 kiemelkedő veszélyes- tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a barna varangy
sége magas fertőző képessége mellett abban rejlik, (Bufo bufo) és a tavi béka (Pelophylax ridibundus)
hogy igen hatékonyan képes gazdafajt váltani, akár egyedeiből mutatták ki a Ranavírusokat, melyek
halak és kétéltűek között is könnyen átadódhat. közül a dunai tarajosgőte populációk voltak a legna-
Bár vita van arról, hogy a Ranavírusok a világ gyobb arányban fertőzöttek.
mely tájain tekinthetők invazívnak, az általánosan
elfogadott tény, hogy terjedőben vannak, aminek Invazív kórokozóval történő
elsődleges oka az emberi tevékenység (kétéltűek megfertőződés rejtett káros hatásai
kereskedelmi célú tenyésztése és áttelepítése, két-
éltűek immunvédelmét károsító vegyszerek tömeges A Bd-fertőzésnek fajonként eltérő következmé-
alkalmazása), de a klímaváltozás is közrejátszhat az nyei lehetnek: vannak fajok, amelyek csak hordozói
egyre gyakoribb és egyre pusztítóbb fertőzési hullá- a gombának, de nem betegszenek meg tőle, mások
mok kialakulásában. A Ranavírusok jelenlétét eddig jóformán el sem kapják a fertőzést, míg megint
legalább 175 különböző gazdafajból, 6 kontinens, 32 mások megbetegszenek, ha elkapják a fertőzést.
országából jelentették. Egy az ATK NÖVI egyik mun- Utóbbi esetben a betegség lehet enyhe, vagy súlyos
katársának közreműködésével magyarországi ter- lefolyású, és akár az egyed elpusztulásával is vég-
mészetes élőhelyeken végzett felmérés bizonyította, ződhet. Még ha életben is marad a betegségen
hogy a Ranavírusok az egész ország területén elő- átesett egyed, lehetnek a fertőzésnek rejtett, de akár
fordulnak (2. ábra). A nyolc vizsgált faj egyedei közül hosszú távon is megmaradó káros következményei.
a foltos szalamandra (Salamandra salamandra), Az ATK NÖVI kutatói kísérletesen vizsgálták, hogy
2. ábra: A ranavírusok hazai előfordulása jelenlegi ismereteink szerint: piros pöttyök jelzik a pozitív eseteket, fekete
pöttyök a negatívakat. Az egyes fajok mellett megjelenő kördiagramok a pozitív (piros) minták arányát jelölik. (Az ábra
eredeti közlése: Vörös és mtsai. 2020)

milyen következményekkel járhat a Bd-fertőzés két úgy tűnik, a fertőzésnek látványos közvetlen hatá-
Magyarországon is előforduló kétéltűfaj, az erdei sok nélkül is lehetnek káros következményei, ami
béka (Rana dalmatina) és a barna varangy esetében jelen esetben az átalakulás után, a kémiai védeke-
(Ujszegi és mtsai. 2021). Hazai kétéltűeken koráb- zés meggyengüléseként manifesztálódott. A meg-
ban nem végeztek hasonló kutatást. Azért is izgal- gyengült kémiai védekezés feltehetően mind a kór-
mas ezen két faj vizsgálata, mert ezek egymástól okozók, mind a ragadozók ellen kevésbé véd, így a
igen különböző anyagokat választanak el bőrükben: Bd-fertőzés látványos pusztulási események nélkül
az erdei béka bőrváladéka nagy mennyiségben tar- is csökkentheti az egyedek túlélési esélyeit, és ezál-
talmaz antimikrobiális peptideket (AMP-k), amelyek tal az érintett populációk hosszútávú fennmaradása
hatékonyan védik az állatokat különféle kórokozók is veszélybe kerülhet.
ellen, míg a barna varangyok bőrében bufadienolid
mérgek termelődnek, melyek elsősorban ragadozók
ellen nyújtanak védelmet, de egyes mikróbákkal
szemben is hatékonyak. A kísérlet során az ebihalak
egy részét mesterségesen fertőzték Bd-vel, a mara-
dékot érintetlenül hagyták (kontroll csoport), majd
a fertőzésnek a lárvális fejlődés alatti és átalakulás
utáni hatásait is vizsgálták.
Az eredmények szerint az erdei béka messze-
menően ellenálló a fertőzéssel szemben, hiszen a
kísérlet végén csak néhány állatról volt kimutatha-
tó a Bd, és a kísérletes fertőzés nem befolyásolta
sem a túlélést, sem a testtömeget, sem a fejlődés
sebességét. Ez egybevág a korábbi terepi meg-
figyelésekkel, melyek során kevés fertőzött erdei
békát találtak Európában és hazánkban egyaránt.
A barna varangy ezzel szemben fogékony volt a fer-
tőzésre, vagyis mind ebihalkorban, mind a kísérlet
végén a megfertőzött egyedek közül sok fertőzött
volt, de a fertőzés nem befolyásolta az előbb emlí-
tett életmenet-változókat, vagyis a vizsgált hazai
barna varangyok igen jól tolerálták a Bd jelenlétét,
sokkal jobban, mint a korábban már vizsgált nyugat-
európai populációk egyedei. A kémiai védekezés-
sel kapcsolatban a kutatók mindkét fajnál ugyan-
azt tapasztalták: a Bd jelenléte ebihalkorban nem 3. ábra: Erdei béka (felül) és barna varangy (alul) juvenilis
befolyásolta az AMP-k, illetve bufadienolid mérgek egyedeinek bőrén található antimikrobiális peptidek (AMP;
termelődését, viszont átalakulás után már csökken- Brevinin 1-Da; a mennyiséget a kromatogram görbe
tette ezen kémiai védekezésben résztvevő anyagok alatti területéből becsülték) illetve bufadienolid mérgek
mennyisége (átlag±SE) lárvakori Batrachochytrium
mennyiségét (3. ábra). Ezt okozhatta az AMP-ket és
dendrobatidis (Bd) fertőzés hatására. A kísérletes
bufadienolidokat elválasztó bőrmirigyek fizikai káro- fertőzést 3 zoospóra (zsp) koncentrációval (0 (kontroll),
sodása, a Bd által termelt, immunvédekezést gátló 20, illetve 2000 zsp/ml) végezték a lárvális fejlődés során.
anyagok, vagy a fertőzés hatására megnövekedett (Az ábra eredeti közlése: Ujszegi és mtsai. 2021,
stresszhormonszint. Bármi is volt a mechanizmus, az illusztrációkat Verebélyi Viktória készítette)

Invazív kórokozók együttes fertőzésének hogy a 22 °C-ról 28 vagy 30 °C-ra megemelt kör-
következményei nyezeti hőmérséklet hogyan befolyásolja a fertőzött
ebihalak túlélését.
A kórokozók együttes előfordulása a gazdaszer- Az eredmények szerint a két békafaj merőben
vezetben gyakori jelenségnek tekinthető a termé- eltérően reagált a kezelésekre. Az erdei békák külö-
szetben. Ahogy azt az ATK NÖVI munkatársai egy nösen fogékonyak voltak a Ranavírus-fertőzésre,
összefoglaló cikkben leírták, az együttes fertőzési ami a túlélésüket is jelentősen lecsökkentette,
események hatása a gazdaegyedekre nagymér- függetlenül attól, hogy a Bd-vel is meg voltak-e
tékben függ a résztvevő kórokozóktól, a különböző fertőzve. Ezzel szemben a Bd-fertőzésre csak
kórokozókkal történő megfertőződés időbeliségétől elenyésző mértékben voltak fogékonyak. Továbbá,
(a fertőzések sorrendjétől és a köztük eltelt időtől), 30 °C-on jóval alacsonyabb volt a Ranavírus fertő-
a külsőleges tényezők közül pedig elsősorban a zési intenzitása, mint 22 °C-on, és feltételezhetően
hőmérséklettől (Herczeg és mtsai. 2021). A Bd és ennek a következményeként több ebihal élt túl a
a Ranavírusok a feljebb írtak alapján komoly fenye- kísérlet végéig, mint 28 °C-on. Ezzel szemben a
getést jelentenek a kétéltű-közösségekre külön- barna varangy ebihalak szinte teljesen leküzdötték
külön is, de az általuk jelentett veszélyt együttes a Ranavírus fertőzést, és a Bd-fertőzöttséget is
előfordulásuk tovább fokozhatja. Arról azonban, minimális szinten tudták tartani. Mindezek követ-
hogy a Bd-vel és Ranavírussal történő együttes keztében a kísérlet során 120 erdei béka és mind-
fertőződés ténylegesen hogyan hat a kétéltűekre, össze 4 barna varangy egyed pusztult el (4. ábra).
illetve hogy milyen kölcsönhatások játszódnak le A 30 °C-os környezeti hőmérséklet ezek szerint a
a kórokozók között a fertőzés során, és ezt milyen Ranavírusokra fogékony fajok számára előnyös
környezeti tényezők befolyásolják, alig tudunk vala- lehet a Ranavírusok jelenlétében, ugyanakkor
mit. Korábbi kutatások szerint a környezeti hőmér- további kutatást igényel annak felderítése, hogy
séklet nagymértékben befolyásolhatja a kétéltűek mely tényezők játszhattak közre a két vizsgált faj
kórokozóinak fertőző- és betegítő képességét egy- fogékonyságában tapasztalt különbségek kialakí-
aránt. A kétéltűek és kórokozóik különböző hőtűrési tásában.
képességgel és különböző
hőmérsékleti optimummal
jellemezhetőek. A legtöbb
kétéltű tolerálja, sőt kedveli
a 30–32 °C feletti környe-
zeti hőmérsékletet, míg a
Bd 27–28 °C felett már nem
szaporodik, a Ranavírusok
pedig 30 °C-ig sokszoro-
zódnak sikeresen. Ezekből
a megfigyelésekből kiindul-
va vizsgálták az ATK NÖVI
kutatói, hogy az erdei béka
Rana dalmatina és a barna
varangy Bufo bufo ebiha- 4. ábra: A Ranavírussal fertőzött, majd a kísérlet során elpusztult, illetve a kísérlet
végéig életben maradt erdei béka ebihalak száma a kísérletes fertőzés után 1 nappal
lak, hogyan reagálnak a kezdődő, 6 napig tartó hőmérséklet-kezelések során. A 30 °C-on kezelt ebihalak
Bd és egy Ranavírus (FV3) szignifikánsan nagyobb valószínűséggel érték meg a kísérlet végét, mint a 28 és 22
együttes jelenlétére, illetve °C-on kezelt egyedek. (Az ebihal illusztrációját Bombay Bálint készítette)

Az invazív kórokozók
elleni védekezés egy
lehetséges módja
A kitridiomikózis, aho-
gyan a kétéltűek több
más fertőző betegsége is,
laboratóriumi körülmények
között jól kezelhető, de
természetes körülmények
között is hatékonyan és
biztonságosan alkalmaz-
ható eljárás ellene mind-
máig hiányzik. Az ATK
NÖVI kutatói egy össze-
foglaló cikkben (Hettyey
és mtsai. 2019) vetették fel,
hogy a Bd és a kétéltűek
eltérő hőmérséklet-igénye- 5. ábra: A lokális melegítés lehetséges eszközei: (a) fűtőpanel, (b) fűtőelemmel
it és hőtűrését ki lehetne felszerelt szárazföldi búvóhely (Natassia Chacon fotója), (c) vízbe helyezhető készülék
használni egy természetes (1: meleg víz kiáramlását megakadályozó oldalfal, 2: hőszigetelés, 3: fűtőelemek, 4:
ebihalak bejutását lehetővé tévő rés, 5: úszók, 6: elektromos kábelek, 7: készülék vízbe
élőhelyeken is alkalmazha-
helyezését segítő felfüggesztés). (Az ábra eredeti közlése: Hettyey és mtsai. 2019)
tó kezelés kifejlesztéséhez.
Az ötlet lényege, hogy természetes élőhelyeken kedett testhőmérséklet hatására eltűnjön róluk a Bd.
kihelyezett aktívan, vagy passzívan fűtött búvóhe- Amennyiben sikerül olyan eszközöket kifejleszteni,
lyek segítségével kellene lehetővé tenni a változó amelyek természetes körülmények között is kellő
testhőmérsékletű kétéltűek számára, hogy kellőkép- hőmérsékletre képesek melegíteni a kétéltűeket, és
pen felmelegedjenek, és az így kialakuló „láz” segít- ezeket az eszközöket a vadon élő kétéltűek szíve-
ségével legyőzzék a kórokozókat. Erre azért van sen használják is, a javasolt eljárás sok faj eseté-
lehetőség, mert a Bd számára ideális hőmérséklet ben jelenthet megoldást a Bd-vel és egyéb hűvös-
(18–24 °C) alacsonyabb, mint a legtöbb kétéltű által adaptált kórokozóval szemben, miközben a kezelés
elérni kívánt testhőmérséklet (26–30 °C), így a két- által a környezetnek okozott károk elhanyagolhatók
éltűek szívesen tartózkodnának a számukra felkínált maradnának. A lokális melegítés így a biodiverzitás
„melegedőkben” (5. ábra), miközben a megemelke- megőrzésének egy fontos eszközévé válhat, aminek
dett testhőmérséklet hatására a Bd szaporodása és segítségével az elkövetkező évtizedek során szám-
növekedése lassulna, vagy akár le is állna. Ahogy talan kétéltűpopulációt és fajt lehetne megmenteni a
azt már említettük, a melegítéssel történő fertőtle- kipusztulástól.
nítés korábbi laboratóriumi vizsgálatokban hatásos-
nak bizonyult. Az ATK NÖVI kutatói jelenleg azon Az invazív kórokozók elleni terápiás
dolgoznak, hogy meghatározzák a hatékony fertőtle- hőkezelés rejtett veszélyei
nítéshez szükséges kezelési hőmérséklet és időtar-
tam kombinációit, és ellenőrizzék, hogy a kétéltűek A Bd-elleni terápiás hőkezelés okozhat problé-
hőkereső viselkedése elég-e ahhoz, hogy ha rendel- mákat is a kezelt egyedeknél, amiket fel kell deríteni,
kezésükre áll megfelelő melegedő hely, a megemel- nehogy nagyobb kárt okozzunk az alkalmazásával,

mint amennyit használunk vele. Emellett a klímavál- szakaszban alkalmazva nagymértékben eltolta az
tozás következtében a legtöbb helyen emelkedik az ivararányt a hímek irányába (6. ábra). A geneti-
éves középhőmérséklet, egymás után dőlnek meg a kai ivarmeghatározás eredményei egyértelművé
melegrekordok és egyre gyakoribbak és súlyosab- tették, hogy a magas hőmérsékleteken tapasztalt
bak a hőhullámok, ami a kétéltűekre, mint változó eltolt ivararányt nem ivarfüggő pusztulás okozta,
testhőmérsékletű és könnyen kiszáradó állatokra is hanem az, hogy a genetikailag nőstény egyedek
jelentős hatással bírhat. Ennek ellenére a megemel- nagy arányban hímekké alakultak. Ezzel szemben
kedett hőmérséklet kétéltűekre gyakorolt káros hatá- a barna varangyok esetében a túlélést és az ivar-
sai alig ismertek. Ezek felderítésére az ATK NÖVI arányt nem befolyásolta a megemelt hőmérséklet.
kutatói erdei béka és barna varangy ebihalakat tet- Az egyedek fejlődése ugyanakkor mind 28, mind
tek ki 6 napig 19, 28, vagy 30 °C-nak az ebihalkori 30 °C hatására felgyorsult, az átalakulásukkor mért
fejlődésük elején, közepén, vagy végén, és felje- tömegük pedig lecsökkent, míg a tartalék tápanya-
gyezték az egyedek túlélését, átalakulásuk idejét, gok mennyisége nem változott. Az eredményekből
és kondícióját. Mivel a kétéltűek ivara genetikailag tehát az látszik, hogy a magas hőmérséklet (28–30
meghatározott, de az ivari fejlődést a hőmérséklet °C), és annak időzítése fajonként eltérő módon és
is befolyásolhatja, a kísérlet végén boncolás útján mértékben befolyásolhatja a kétéltűeket. A vizs-
meghatározták az átalakult fiatal békák nemét gált két faj vonatkozásában megállapítható, hogy
is (fenotípusos ivar), amit erdei békák esetében az erdei béka igen érzékeny a magas hőmérsék-
genetikai ivarmeghatározással is kiegészítettek. letre, míg a barna varangy jól viseli azt. Fontos
A 30 °C-os hőmérsékletnek kitett erdei béka következtetés, hogy az ebihalak kórokozók elleni
egyedek túlélése jelentősen lecsökkent. Az időzí- hőkezelése csak az adott faj életkorfüggő hőér-
téstől függetlenül mind a 28 °C, mind a 30 °C-os zékenységének ismeretében ajánlható. Az ered-
kezelés hatására később alakultak át az egyedek, mények ugyanakkor a klímaváltozás várható, két-
és a 30 °C-os hőkezelések lecsökkentették a test- éltűekre gyakorolt káros hatásait is előrevetítik: az
tömeget és a tartalék tápanyagok mennyiségét. életmenet befolyásolásán túl az ivararány eltoló-
Mindezek mellett a 30 °C-os kezelés az összes dása az érzékeny fajok esetében különösen nagy
vizsgált ebihalkori fejlődési szakaszban alkalmaz- problémát okozhat, hiszen az egyik ivar túlsúlyba
va, a 28 °C-os kezelés pedig a kései fejlődési kerülése a populációk összeomlásához vezethet.
6. ábra: Erdei béka (a) és barna varangy (b) egyedek fenotípusos ivarának alakulása a korai, középső és kései lárvális
szakasz alatt alkalmazott 19, 28, és 30 °C-os kezelések hatására. A fehér oszlopok a nőstény fenotípusú egyedek
számát, a fekete oszlopok a hím fenotípusú egyedek számát, a szürke oszlopok a fenotípusosan hímmé alakult,
genetikailag nőstény egyedek számát jelölik (utóbbit csak az erdei békáknál vizsgálták). Az ebihalak illusztrációit Bombay
Bálint készítette

Köszönetnyilvánítás 3596-8/2016) állították ki. A vizsgálatok pénzügyi

hátterét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innováci-
Köszönjük a Lendület Evolúciós Ökológiai ós Hivatal (K-115402 és K-124375), a Magyar Tudo-
Kutatócsoport munkatársainak és hallgatóinak a mányos Akadémia Lendület programja (LP2012-
kísérletekben nyújtott segítséget. A kutatásokhoz 24/2012), Fiatal Kutatói Ösztöndíja és Bolyai János
szükséges engedélyeket az ATK NÖVI etikai bizott- Kutatási Ösztöndíja, valamint az Innovációs és Tech-
sága, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal (PE/ nológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválóság Program-
KTF/3596-6/2016, PE/KTF/3596-7/2016, PE/KTF/ ja (ÚNKP-20-5 és ÚNKP-21-5) támogatta.
IRODALOM
Herczeg D., Ujszegi J., Kásler A., Holly D., Hettyey A. 2021. Host-multiparasite interactions in amphibians: a review.
Parasites & Vectors, 14: 296.
Hettyey A., Ujszegi J., Herczeg D., Holly D., Vörös J., Schmidt B.R., Bosch J. 2019. Mitigating disease impacts in amphibian
populations: capitalizing on the thermal optimum mismatch between a pathogen and its host. Frontiers in Ecology and
Evolution, 7: 254.
Ujszegi J., Ludányi K., Móricz Á.M., Krüzselyi D., Drahos L., Drexler T., Németh M.Z., Vörös J., Garner T.W.J., Hettyey
A. 2021. Exposure to Batrachochytrium dendrobatidis afects chemical defences in two anuran amphibians, Rana
dalmatina and Bufo bufo. BMC Ecology and Evolution, 21: 135.

96
KÖTETÜNK SZERZŐI Kontschán Jenő – az MTA Doktora, intézetigazga-

tó, osztályvezető, tudományos tanácsadó,
Állattani Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi
Ágoston János – PhD, egyetemi tanársegéd, Intézet
Agrártudományi Tanszék, Neumann János Mergenthaler Emese – PhD, tudományos mun-
Egyetem katárs, Növénykórtani Osztály, ELKH ATK
Almási Asztéria – PhD, tudományos főmunkatárs, Növényvédelmi Intézet
Növénykórtani Osztály, ELKH ATK Növény- Móricz M. Ágnes – PhD, osztályvezető, tudomá-
védelmi Intézet nyos főmunkatárs, Növényi Kórélettani osz-
Bakonyi József – PhD, tudományos főmunkatárs, tály, Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi
Növénykórtani Osztály, ELKH ATK Növény- Intézet
védelmi Intézet Németh Z. Márk – PhD, tudományos munkatárs,
Bozsik Gábor – PhD, tudományos munkatárs, Növénykórtani Osztály, ELKH ATK Növény-
Állattani Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi védelmi Intézet
Intézet Páll-Gergely Barna – PhD, tudományos főmunka-
Bozsó Zoltán – PhD, tudományos főmunkatárs, társ, Állattani Osztály, ELKH ATK Növényvé-
Növényi Kórélettani osztály, Osztály, ELKH delmi Intézet
ATK Növényvédelmi Intézet Salánki Katalin – az MTA Doktora, osztályveze-
Herczeg Dávid – PhD, tudományos munkatárs, tő, tudományos tanácsadó, Növénykórtani
Lendület Evolúciós Ökológiai Csoport, ELKH Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
ATK Növényvédelmi Intézet Schwarczinger Ildikó – PhD, tudományos főmun-
Hettyey Attila – PhD, kutatócsoport vezető, tudo- katárs, Növényi Kórélettani osztály, Osztály,
mányos főmunkatárs, Lendület Evolúciós ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
Ökológiai Csoport, ELKH ATK Növényvé- Szita Éva – PhD, tudományos főmunkatárs, Állattani
delmi Intézet és ELTE Állatrendszertani és Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
Ökológiai tanszék Szőcs Gábor – az MTA Doktora, tudományos
Imrei Zoltán – PhD, osztályvezető, tudományos tanácsadó, Állattani Osztály, ELKH ATK
főmunkatárs, Alkalmazott Kémiai Ökológiai Növényvédelmi Intézet
Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi Intézet Turóci Ágnes – tudományos segédmunkatárs,
Kiss Balázs – PhD, tudományos főmunkatárs, Állattani Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi
Állattani Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi Intézet
Intézet Ujszegi János – PhD, tudományos munkatárs, Len-
Koczor Sándor – PhD, tudományos főmunkatárs, dület Evolúciós Ökológiai Csoport, ELKH
Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály, ELKH ATK Növényvédelmi Intézet és ELTE Állat-
ATK Növényvédelmi Intézet rendszertani és Ökológiai tanszék
Kolozsváriné Nagy Judit – PhD, tudományos mun- Viczián Orsolya – PhD, tudományos munkatárs,
katárs, Növényi Kórélettani osztály, Osztály, Növénykórtani Osztály, ELKH ATK Növény-
ELKH ATK Növényvédelmi Intézet védelmi Intézet

Az elmúlt időszakban megjelent nagy- mint például a burgonyabogár kutatásá-
számú idegenhonos és sok esetben invá- ra létrehozott keszthelyi és az amerikai
Idegenhonos és inváziós fajokkal kapcsolatos kutatások az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében
ziós kártevők és kórokozók azt képet fehér szövőlepke vizsgálatára alapított
erősíthetik bennünk, hogy ez az új, nyíregyházi laboratóriumok.
modern, globalizált világunkra jellem-
Kontschán Jenő (szerk.)
ző problémakör. Ez részben igaz is, Az elmúlt évtizedekben a fokozódó
hiszen a nyitott határok, a nemzetközi klímaváltozás, a növekvő globális keres-
áru- és személyforgalom korábban sosem
tapasztalt intenzitása és a klíma jelentős
átalakulása lehetőséget teremt hazánk-
kedelem és a nyitott határok miatt újabb
és újabb idegenhonos és inváziós kór-
okozók, valamint kártevők jelentek meg
Idegenhonos
ban, vagy a Kárpát-medencében eddig
nem tapasztalt mezőgazdasági károsítók
megjelenésére, megtelepedésére és a káro-
hazánkban, amelyek megismerése és az
ellenük való környezetbarát védekezés
az egyik legfontosabb feladata az intézet-
és inváziós fajokkal
kozására is. Azonban már korábban is igen
komoly problémát okoztak az igenhonos
kártevők, amelyek a XIX. században az
nek. Ezekből az új kutatási eredményeiből
szeretnénk néhányat most megismertetni.
A most bemutatott eredményeink komp-
ATK Növényvédelmi Intézet jogelődjének
megalapításához is vezettek.
lexek, olvashatunk az újonnan kimutatott
károsítókról, az ellenük való környezet- az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont
Az intézet több mint 140 éves történel- barát védekezés lehetőségeiről, valamint Növényvédelmi Intézetében
mét végig kísérték az idegenhonos, sőt idegenhonos fajok anyagcseretermékei-
sokesetben inváziós károsítók elleni kuta- nek potenciális növényvédelmi lehetősé-
tások, amelyek egyes speciális vidéki labo- géről is, sőt még a kétéltűinket fenyegető
ratóriumok létrejöttét is eredményezték, idegenhonos gombabetegségekről is.

Idegenhonos Boritoval

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Idegenhonos Boritoval

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az elmúlt időszakban megjelent nagy- mint például a burgonyabogár kutatásá-

számú idegenhonos és sok esetben invá- ra létrehozott keszthelyi és az amerikai

Idegenhonos_tordelt_2.indd 1 2022. 01. 10. 11:29

Kontschán Jenő: Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Az elmúlt időszakban megjelent nagyszámú Állami Vetőmagvizsgáló és Növényélet- és Kórtani

1. ábra: TSWV fertőzés különböző zöldség-, dísz- és fűszernövényeken. Borsó

2. ábra: TSWV fertőzés tünetei fogékony paradicsom és paprika bogyón, levélen.

Idegenhonos_tordelt_2.indd 9 2022. 01. 10. 11:29

3. ábra: A TSWV rovar vektora. Dohánytripsz és nyugati virágtripsz (forrás: internet)

Idegenhonos_tordelt_2.indd 10 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 11 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 12 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 13 2022. 01. 10. 11:29

tókba, erkélyládákba, cserepekbe, házikertbe,

A tulipán gazdaságilag a legjelentősebb hagy-

Idegenhonos_tordelt_2.indd 15 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 16 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 17 2022. 01. 10. 11:29

4. ábra: Egészséges (A) és vírusfertőzött (B, C) ’Picasso’ színes kála növények

Idegenhonos_tordelt_2.indd 18 2022. 01. 10. 11:29

A nemzetközi árukereskedelem és a klímaválto- A kórokozó morfológiája,

Mexikóban, Indiában, Pakisztánban, Japánban és kihullik, a levelek lyukacsossá válnak. Máskor a

Idegenhonos_tordelt_2.indd 20 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 21 2022. 01. 10. 11:29

A kórokozó azonosítása set tudunk. Ezért a kórokozó előfordulásának és

Idegenhonos_tordelt_2.indd 22 2022. 01. 10. 11:29

általában nehéz észlelni, kimutatni, azonosítani és dísznövénykereskedelem, amely a bejutó idegen-

Idegenhonos_tordelt_2.indd 24 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 25 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 26 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 27 2022. 01. 10. 11:29

A fitoftóra (Phytophthora) talán egyike a legtalálóbb mészetes ökoszisztémák gazda–patogén egyensú-

zett Európába, mellyel szemben

Idegenhonos_tordelt_2.indd 29 2022. 01. 10. 11:29

P. ×alni és P. uniformis gazdaság Rt. Dél-Hansági Erdészetében a P. uni-

Idegenhonos_tordelt_2.indd 30 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 31 2022. 01. 10. 11:29

klónt képviselnek. Az azonos gazdanövényről Hasonló eredményeket kaptunk levenduláról szár-

Idegenhonos_tordelt_2.indd 32 2022. 01. 10. 11:29

növényeket részesíti előnyben, mint a hárs, a kőris, Az amerikai lepkekabóca felbukkanása

Idegenhonos_tordelt_2.indd 34 2022. 01. 10. 11:29

és melegebbé váló éghajlati viszonyok kedveznek e és kukorica ültetvényekben is jelentős kártételéről

Idegenhonos_tordelt_2.indd 35 2022. 01. 10. 11:29

és 2018 közötti országos felmé-

Idegenhonos_tordelt_2.indd 36 2022. 01. 10. 11:29

2. ábra: Néhány aranyvessző faj

Idegenhonos_tordelt_2.indd 38 2022. 01. 10. 11:29

3. ábra: A hazánkban idegen invazív aranyvesszők európai elterjedtsége.

Idegenhonos_tordelt_2.indd 39 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 40 2022. 01. 10. 11:29

városi, kertvárosi helyeken, mint

Idegenhonos_tordelt_2.indd 42 2022. 01. 10. 11:29

hirdetve), meztelencsiga felmé-

Idegenhonos_tordelt_2.indd 43 2022. 01. 10. 11:29

Bevezetés, előzmények éti csigáról. Meglepő módon a posztot több mint

Idegenhonos_tordelt_2.indd 45 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 46 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 47 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 49 2022. 01. 10. 11:29

2. ábra: A puszpáng takácsatka (Eurytetranychus latus) és kártétele

Idegenhonos_tordelt_2.indd 50 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 51 2022. 01. 10. 11:29

Idegenhonos_tordelt_2.indd 52 2022. 01. 10. 11:29