A test, mint a kontextus váltás tere, avagy egy grotowskiánus színházi megközelítés

fenomenológiai haszna.
A test, mint trauma
VÁZLAT

Hipotézissor:

A dolgozat gondolatmenetét képező hipotéziseknek a következő a sorrendje:

A kontextusváltás fogalma kapcsolatban áll a Heideggeri igazság (aletheia) fogalmával:
Radnóti S: Autonómia és heteronómia - Heidegger: A műalkotás eredete.

Ha ezt sikerül bebizonyítanom, akkor a következő feladatom az lesz, hogy az

igazság(aletheia) fogalmát a mindennapok szövetében is felleljem, rámutatva, hogy az
igazság kapcsolatban áll a létérzékeléssel: Heid: Lét és idő, Levelek a humanizmusról -
Freud: A kíséreteties.

A következő megvizsgálandó állítás, hogy a művészet viszonyban áll az elemzett

mindennapi fenoménokkal és az igazsággal. A művészet közegén belül a színház és az
igazság viszonyát fogom vizsgálni, azaz a katarzis és az igazság viszonyát:
Heid: A műalkotás eredete - Arisztotelész: Poétika.

Ezután azt fogom megmutatni, hogy Grotowski színháza és felfogása, miként leli fel a
katarzist a néző és a játszó testének viszonyában: Grotowski: A szegény színház felé, A
színészi technika stb.

Majd hogy ezen a felismerésen tovább dolgozva Grotowski eljutott addig a pontig, amíg
felismerte, hogy ez a viszony magában az egyes testben is meg van, hogy az igazság
dialektikája a testben, a testtel, testként történik meg: Grotowski: A performer

Következő lépésként az eddigiekből való tanulság levonása következik, egy (új) testdefiníció
megalkotása, amely megmutatja miként lehet a test a kontextusváltás tere, azaz hogy az
igazság(aletheia) elsősorban mint testérzet jelentkezik, illetve hogy ennek a fordítottjáról van
tulajdonképpen szó, azaz, hogy a testérzetet az igazság konstituálja:
Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája, A látható és a láthatatlan.

Ezután következik a dolgozat alcímének kibontása, annak a definíciója,, hogy az eddigi

fejtegetések fényében miként kell értenünk a testet; a testet mint traumát.

Az utolsó bizonyítási feladatom pedig az lesz, hogy az eddigieket összesítve megmutassam,

hogy a testünk más(dolg)okkal relációban képes önmagát érzékelni, azaz, hogy a
más(dolg)okkal való relációban létezünk, ahol a ban/ben képzőt szó szerint kell értenünk.

Függelék: A percepció redukciója, mint a lét jellege, A fizikai tér, mint magunkra vetett
tekintet, A szem és az asztal.
Vázlat:

Absztrakt

Előszó
+
A dolgozat, mint a totális aktus beható elemzése.

A Heideggeri igazság (aletheia) és a kontextusváltás (Radnóti S.) kifejezések viszonya

Az ontikus és az ontologikus létmód valamint a szorongás és a kísérteties aletheia-hoz való

viszonya

Az Aletheia és a művészet viszonya - egy színházi megközelítés (katarzis és Aletheia)

Grotowski munkássága I.fázisának elemzése: a színházi évek (a katarzis a nézőnek a játszó

éltali testtel való szembesülése)

Grotowski munkássága II.fázisának elemzése: a parateátrális időszak (ehhez a

szembesüléshez a nézőre sincs szükség)

A test, mint a kontextusváltás tere: Merleau-Ponty test-fenomenológiának segítségével az

eddigi fejtegetések elemzése

(Új) test definíció: A test, mint trauma

Az eddigi fejtegetések következménye: más(dolg)okkal relációban “van” a létezés

+
Függelék

Bővebb vázlat:

Absztrakt

Előszó: Grotowski szövegeinek nehézségei, motivációk és célok, (a trauma kifejezés eredeti

jelentése)

+
A dolgozat gondolatmenetének rövid vázolása, mint a totális aktus (Grotowski terminusa)
beható vizsgálata.

Elsőként arra van szükség, hogy meghatározzam, mit ért Heidegger az igazság kifejezés
alatt. Másodszor Radnóti Sándor kontextusváltás kifejezését kell definiálnom
Ezután a kettő viszonyát kell megvizsgálni.
Radnóti S: Autonómia és heteronómia - Heidegger: A műalkotás eredete.
Következő lépésként az igazság és a szorongás, valamint az igazság és a kísértetiesség
viszonyának elemzése következik, illetve az igazság viszonya az ontikus és ontologikus
létmódváltással.
Heid: Lét és idő, Levelek a humanizmusról - Freud: A kíséreteties.

Ezután az igazság és a művészet viszonyának elemzésére lesz szükség, ezen keresztül

juthatok el a színházhoz, ahol is a katarzis és az igazság viszonyát vizsgálom meg.
A műalkotás eredete - Arisztotelész: Poétika.

Mindezt azért teszem, hogy Grotowski munkásságának első fázisát: a színházi éveket
elemezhessem e viszony (igazság-katarzis) lehetséges összefüggéseivel. Azaz mit jelent
az, hogy ha Grotowskinál a katarzis abban rejlik, hogy test a testtel (néző és játszó)
szembesül, hogy láthatóvá válik a test a színészen keresztül?
Grotowski: A szegény színház felé, A színészi technika, American Encounter stb.

Következő lépésként Grotowski második alkotói fázisát fogom elemezni, s a Performer című
szöveget, amellett érvelve, hogy Grotowski munkásságának állomásai egymásra épülő
felismerésekből táplálkoznak, azaz, hogy Grotowski azért hagyta ott a színházat, mert rájött,
hogy a színész néző viszony egy testen belül is létezhet. (“Ketten vagyunk: A madár aki néz
és a madár aki szemez.”)
Grotowski: A performer

Ezek után a test (egy új) definiciójára lesz szükség, melyhez a korábbi fejtegetések mellett
Merleau-Ponty test-fenomenológiáját fogom felhasználni. Azt igyekszem kimutatni, hogy az
igazság elsősorban testérzetként jelentkezik, illetve hogy ennek a fordítottjáról van
tulajdonképpen szó, azaz, hogy a testérzetet az igazság konstituálja.
Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája, A látható és a láthatatlan.

Ebből tudom majd levonni azt a következtetést, hogy a test miként definiálható traumaként.
És mit is jelent itt a trauma szó.

Ha mindez tisztázva lett, még az azon való elmélkedés maradt hátra, hogy mindezekből a
gondolatokból nem más következik, mint, hogy más(dolg)okkal relációban létezünk. Mit is
jelent ez pontosan, mi ennek a jelentősége és hogyan helyezkedik el ebben az egészben a
test.
+

Függelék: Függelékként szeretném a dolgozatba tenni, a mindezekből származó további

fejtegetéseket, gondolatok szabad áramlásaként, melyek kifejtése és alátámasztása egy
következő kutatás témája/feladata lesz:
a percepció redukciója, mint a lét jellege - a magány és a testgyakorlás viszonya: a
testgyakorlás hogyan helyezhet minket a más (dolg)okkal relációban létezés
diszpozíciójába, mely a létről való gondolkodás alapfeltételeként is értelmezhető. A fizikai
tér, mint magunkra vetett tekintet.
valamint ehhez kapcsolódóan:
A szem és az asztal – a filozófia módszereinek (hagyományos eljárásainak) kritikája.