5.

Hálózati címzés

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Tartalom

5.1 IP-címek és alhálózati maszkok

5.2 IP-címek típusai
5.3 IP-címek beszerzése
5.4 IP-címek karbantartása

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 IP-címek és
alhálózati maszkok
5.1

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 IP-címek
 Az IP-cím egy logikai hálózati cím, ami azonosítja az
állomást
Minden eszköznek amelyet hálózatban használnak
rendelkeznie kell IP címmel
pl. munkaállomások, kiszolgálók, hálózati nyomtatók és IP-telefonok

 Csomagok továbbítása
– A forgalomirányítók IP-t használnak a továbbítására
– A csomagnak tartalmaznia kell a forrás és a
célhálózat azonosítóját
CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Ping, tracert, Ipconfig
 PING parancs
– Összeköttetés ellenőrzése,
– Speciális csomagokat (ICMP) küld a célállomásnak

Célállomás

Válasz jelzése

Elérési idő

Statisztikai adatok

 Használata
– ping [-t] [-n szám] <célállomás neve | célállomás IP-címe>
CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
Az útvonalkövetés – tracert,
traceroute

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Ipconfig parancs
 Az ipconfig kapcsolói:
/all az összes információ megjelenítése
/release konfiguráció eldobása
/renew konfiguráció megújítása

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 IP-címek felépítése
(5.1.2. Játék)
Egy IP-cím nem más, mint 32 bináris számjegy (nullák és egyesek) sorozata.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 IP címek felépítése
 2 részből áll: az első rész a hálózatot, a második konkrét
számítógépet azonosít
– Egy-egy oktet értéke 0-255 tartományba esik
– Az IP-cím egyedi

Az alhálózati maszk jelöli ki, hogy az IP-cím melyik része a

hálózatcím és melyik az állomáscím.
 IP-cím + alhálózati maszk együtt használatos
 IP-cím, az alhálózati maszk is 32 bit hosszú

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
IP-címek és az alhálózati maszkok

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
IP-címek típusai
5.2

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Az IP osztályok
 „A” osztály
– 16 milliónál több állomás
– Első oktet a hálózati cím, a többi három az állomások címzésére szolgál (/8)
– Első bitje mindig 0
– A 0 és a 127 kezdetű címek fenntartottak, hálózati címként nem
használhatóak
– 1-126 közé eső első oktetes IP-k A osztályúak
– A 127.0.0.0 helyi hurkok tesztelése

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 A, B, C osztályú IP-címek
 „B” osztály
– Első két oktet a hálózati cím, a második kettő az
állomások címzésére szolgál (/16)
– Első oktet első két bitje mindig 10
– 128-191 közé eső első oktetes IP-k B osztályúak

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 A, B, C osztályú IP-címek
 „C” osztály
– Első három oktet a hálózati cím, az utolsó az
állomások címzésére szolgál (/24)
– Első oktet első három bitje 110
– 192-223 közé eső első oktetes IP-k C osztályúak

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 D osztályú IP-címek
 „D” osztály
– IP alapú csoportcímzés
– Szórásos cím: egyedi hálózati cím, amely az erre a címre küldött
csomagokat az IP-címek egy előre megadott csoportjához
irányítja
– Első oktett első négy bitje 1110
– 224-239 közé eső első oktetes IP-k D osztályúak

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 E osztályú IP-címek
 „E” osztály
– Az IETF (Internet Engineering Task Force) saját kutatásaihoz
tartja fenn
– Első oktett első négy bitje 1111
– Az interneten E osztályú címeket nem használnak
– 240-255 közé eső első oktetes IP-k E osztályúak

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
IP címosztályok és paramétereik

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Nyilvános és magán IP-címek
Minden állomásnak, amely közvetlenül csatlakozik az Internetre,
egyedi nyilvános IP-címre van szüksége.
Nyilvános IP-címek
• Globális jelentőségűek, szabványosak
• ISP (internetszolgáltató) vagy más regisztrációs szervezettől kell
kérni (fizetni kell érte)
• Egyediek
• IP címtartomány kezd kimerülni
-> új sémák kifejlesztése;
CIDR, IPv6

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Nyilvános és magán IP-címek
– Saját IP-címek
– Azok a saját hálózatok amelyek nem csatlakoznak az internetre
tetszőleges állomáscímeket használhatnak
– Érdemes nem találomra választott kiosztás
-> RFC 1918 három IP-címtartomány
– Saját cím fordítása internetes csatlakozáshoz
-> NAT (hálózati címfordítás), a forgalomirányítók végzik

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Nyilvános és magán IP-címek
• A magáncímeket az állomások a szervezeten belül mindaddig
használhatják, amíg nem kapcsolódnak közvetlenül az Internetre.
• Ezért ugyanazt a magán címtartományt több szervezet is
használhatja.
•A magáncímeket nem irányítják az Interneten és gyorsan blokkolja őket
a szolgáltató forgalomirányítója.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Nyilvános és magán IP-címek
 Vannak olyan magáncímek is, amiket az eszközök
diagnosztikai tesztelésére használhatunk.
Ezt a típusú magáncímet visszahurkolási címként ismerjük.
Az A osztályú 127.0.0.0 hálózatot a visszahurkolási
címekhez foglalták le.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés
Az állomások az IP-címeket használhatják
- egy-az-egyhez (egyedi),
- egy-a-többhöz (csoportos címzés)
- egy-mindenkihez (üzenetszórásos) típusú kommunikációra.
Egyedi címzés:
Egy egyedi célcímmel ellátott csomag egy megadott állomásnak szól.
A leggyakoribb típusú kommunikáció egy IP hálózaton.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés
Üzenetszórásos címzés:
A csomag olyan cél IP-címet tartalmaz, aminél csupa 1-es áll az állomás
azonosítónál.
Ez azt jelenti, hogy a helyi hálózat összes állomása (szórási tartomány)
megkapja és megvizsgálja a csomagot.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés

 A hálózat üzenetszórási IP-címének van egy megfelelő MAC

szórási címe is az Ethernet keretben.
 Az Ethernet hálózatokon a MAC szórási cím 48 darab egyes,
hexadecimálisan megjelenítve FF-FF-FF-FF-FF-FF.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés
Csoportos címzés:
A csoportos címek lehetővé teszik a forráseszköz számára, hogy
eszközök egy olyan csoportjának küldjön csomagot, amelyek többes
címzésű csoporthoz tartoznak, csoportos IP-címe van.
A csoportos címek tartománya 224.0.0.0-tól 239.255.255.255-ig terjed.

Például:
- távoli játékokat,
- távoktatás
- videokonferencia

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés

Csoportos MAC cím: egy speciális érték, ami hexadecimális

01-00-5E-vel kezdődik.
A vége pedig a csoportos IP-cím alsó 23 bitjének
átalakításával áll elő (01-00-5E-0F-64-C5)

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
IP-címek beszerzése
5.3

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
Statikus és dinamikus cimhozzárendelés
Alapvető ismeretek – TCP/IP ismeretek
– Az internet alapvető protokoll családja
– Több protokollból álló szabálykészlet
– A munkaállomásokon az operációs rendszer eszközeivel
kell konfigurálni (lehetőség van automatikus
konfigurálásra is)
– Az alapvető konfigurációs
paramétereket a hálózati adminisztrátor adja meg
– Minden számítógépnek rendelkeznie kell egy címmel
ahhoz, hogy az interneten kommunikálhasson – IP cím

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Statikus és dinamikus cimhozzárendelés
Statikus címhozzárendelés:

A statikus hozzárendelésnél a hálózati rendszergazdának kézzel kell

beállítania a hálózati információkat az állomáson.
Minimálisan ez az IP-címet, alhálózati maszkot és az alapértelmezett
átjárót tartalmazza.

Dinamikus címhozzárendelés:
A DHCP lehetőséget biztosít a címzési információk automatikus
hozzárendelésére, úgymint IP cím, alhálózati maszk, alapértelmezett
átjáró és egyéb beállítási információk. A DHCP általában a nagy
hálózatokon előnyös, mivel csökkenti a hálózati kiszolgálószemélyzet
terheit és látszólagosan kizárja a beviteli hibákat.
CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP kiszolgálók
DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol

• Ügyfél/Kiszolgáló jellegű szolgáltatást nyújt.

• A DHCP lehetővé teszi, hogy egy IP-hálózat DHCP-ügyfelei egy
DHCP- kiszolgálótól kapják meg konfigurációjukat.
• A kiszolgáló feladata az IP-címek kiosztásának kezelése, illetve az
ügyfelektől érkező kérések megválaszolása
• Egyetlen DHCP-kiszolgáló több alhálózatot is ki tud szolgálni.
• A DHCP forgalomirányítók, kapcsolók és kiszolgálók konfigurálására
nem alkalmas. Az ilyen típusú állomásoknak állandó IP-címeket kell
adni.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP kiszolgálók

 Rendszergazdák úgy szokták beállítani a DHCP-

kiszolgálókat, hogy azok megadott készletből osszák ki a
címeket.
 Az ügyfelek a címeket meghatározott időtartamra bérlik.
Amikor a bérlet lejár, az ügyfélnek új címkérést kell küldenie,
ilyenkor általában újra ugyanazt a címet kapja meg.
 A DHCP-kiszolgálók más adatokat is képesek átadni, így a
DNS- és a WINS- kiszolgálók címeit és tartományneveket

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP kiszolgálók
Alkalmazása:
vezetéknélküli csatlakozási pont (hotspot);
repülőtér vagy kávézó;
oktatási intézmények;
szállodák;
konferencia termek, stb.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP konfigurálása
DHCP ügyfél nem rendelkezik IP-címmel, alhálózati maszkkal vagy
alapértelmezett átjáróval.
Ezt az információt a DHCP kiszolgálótól szerzi be.
A DHCP kiszolgálónak van egy IP-cím tartománya amiket kioszthat az
ügyfeleknek.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP konfigurálása
1. Az ügyfél, amelynek IP-címre van szüksége egy DHCP felderítés
(DHCP Discover) üzenetet küld el szórási címmel.
2. A hálózat minden állomása fogadja ezt a szórásos DHCP
keretet, de csak a DHCP kiszolgáló válaszol rá.
3. A szerver egy felajánlással (DHCP Offer) válaszol, ajánlva egy
IP-címet az ügyfélnek.
4. Az állomás ezután elküld egy igénylést (DHCP Request) annak
a kiszolgálónak, kérve, hogy használhassa az ajánlott címet.
5. A szerver egy jóváhagyással (DHCP Acknowledgement)
válaszol.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP konfigurálása
Minden helyi hálózaton lévő állomásnak a forgalomirányítót kell
átjáróként használnia a többi hálózat felé. Minden állomásnak ismernie
kell a forgalomirányító azon csatolójának IP címét, amivel arra a
hálózatra csatlakozik, amin az állomás van.
Ezt a címet alapértelmezett átjáró címnek hívják

Konfigurációs pataméterek Konfigurálás menete :

(RFC 1533) Elemkészlet (pool) definiálása
Alhálózati maszk Paraméterek megadása
Forgalomirányító Fenntartott címek megjelölése
Tartománynév
Tartománynév-kiszolgáló(k)
WINS-kiszolgáló(k)
CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 DHCP konfigurálása

Automatikus kiosztás
A DHCP egyes ügyfeleknek állandó értékeket, IP
címeket ad
Kézi kiosztás
Az ügyfél IP-címét a rendszergazda adja meg, a DHCP
csak közli ezen értékeket az ügyféllel
Dinamikus kiosztás
A DHCP bocsátja bérletbe az IP-címeket az ügyfél
számára egy előre definiált készletből, korlátozott
időtartamra

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
IP-címek karbantartása
5.4

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Hálózati határok és címtér
A forgalomirányító egy átjárót biztosít, amin keresztül az egyik hálózaton
lévő állomások kommunikálni tudnak más hálózatokon lévő állomásokkal.
Egy forgalomirányító minden interfésze más-más hálózatba csatlakozik.

Az forgalomirányító interfészéhez
rendelt IP-cím és az alhálózati
maszk azonosítja, hogy melyik
helyi hálózat kapcsolódik hozzá
közvetlenül.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Címek hozzárendelése
Az integrált forgalomirányító határként szolgál a belső helyi hálózat és a
külső Internet között.
Sok szolgáltató szintén
DHCP kiszolgálót használ
arra, hogy IP-címeket
osszon ki azon integrált
forgalomirányítók Internet
felőli oldalán, amiket az
előfizetőiknél telepítettek.

A hálózatra, ami az
integrált forgalomirányító
Internet felőli oldalán van,
külső hálózatként
hivatkozunk.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Címek hozzárendelése
Az állomások Internethez való kapcsolódásnak, több módja van.
Az egyedi állomás a kapcsolódás módjától nyilvános vagy magáncímet is kaphat.
Közvetlen kapcsolat
Az előfizetőnek csak egyetlen számítógépe van,
közvetlen kapcsolattal a szolgáltatótól modemen
keresztül. Az állomás a nyilvános címet a
szolgáltató DHCP kiszolgálójától kapja.
Kapcsolódás integrált forgalomirányítón
keresztül
Otthoni vagy kis irodai hálózat kiépítése. A
forgalomirányító a nyilvános címet az ISP-től
kapja meg.
A belső állomások a magáncímeket az integrált
forgalomirányítótól kapják.
Kapcsolódás egy átjáró eszközön keresztül
Az átjáró eszközök egyesítik az forgalomirányítót és a modemet egyetlen egységben, és
közvetlenül a szolgáltatóhoz kapcsolódnak. Az átjáró eszköz a nyilvános címet az ISP-től kapja,
a belső PC-k pedig a magáncímeket az átjáró eszköztől.
CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Hálózati címfordítás
( NAT – Network Address Translation )
 Jellemzők:
» Privát IP-címek publikus címekre történő fordítása
» Emelt szintű biztonság a rejtett belső címek miatt
– Általában véghálózatok határán
értelmezhetők – egyetlen kapcsolat

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Hálózati címfordítás
( NAT – Network Address Translation )
Folyamata:

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés
 Ez a minősített tanári segédanyag a HTTP Alapítvány megbízásából készült. Felhasználása és bárminemű
módosítása csak a HTTP Alapítvány engedélyével lehetséges. www.http-alapitvany.hu info@http-alapitvany.hu
 A segédanyag a Cisco Hálózati Akadémia CCNA Discovery tananyagából tartalmaz szöveges idezeteket és
képeket. A tananyag a Cisco Inc. tulajdona, a cég ezzel kapcsolatban minden jogot fenntart.

CCNA Discovery 1
5. fejezet – Hálózati címzés