5.

TÉTEL: JÓZSEF ATTILA ANYAMOTÍVUM

I. Élete
• A XX. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Költészetének középpontjában a XX.
század alapkérdései állnak. Költészete a kor költői törekvéseinek szintézise.
• 1905. április 11-én (Költészet Napja) született Budapesten, édesanyja Pőcze Borbála
• József Attila hároméves korában az apja otthagyja a családot, kivándorolt Amerikába, így tudja a
család, de igazából Erdélyben él új családjával -› nyomor és szegénység szakad a családra
• 1910-12 között a két kisgyermeket (Etelt, és Attilát) nevelőszülőkhöz kénytelen adni az anya Öcsödre
kerülnek, ahol a nevelőszülők kijelentik, hogy Attila név nincs, helyette Pistának szólítják -›
személyiségtorzulást eredményez
• 1912-ben visszatér Budapestre, ahol a család eltartásában segédkezik, gyermekként éli át a háborút
• édesanyja 1919. decemberében meghal, Attila ekkor 14 éves, rokonoknál van ételt kérni, így elbúcsúzni
sem tudott, a legidősebb lány, Jolán férje, Makai Ödön lesz a gyámja
• 1920 makói gimnázium diákja
• 1922 a Szépség koldusa c. kötettel indult el pályája, amihez atyai mentora, Juhász Gyula írta az előszót
• 1924 szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója, tanárnak készül, de a Tiszta szívvel c.
versei miatt konfliktusba került Horger Antallal, aki azt mondta, hogy ilyen lelkületű ember nem való
gyerekek közé, ezért eltanácsolják
• a Lázadó Krisztus c. verse miatt perbe fogták istengyalázás címén, de a Kúria felmentette
• Bécsben tölt az egyetemen egy évet, majd a Sorbonne hallgatója lesz (avantgárddal kerül kapcsolatba)
• 1930 illegális kommunista párttal kapcsolatba kerül, azonban hamar eltávolodik tőle
• Baumgarten-díj: Babits Mihály ítéli oda a díjat, szociális háttér, költői tehetség alapján kapja meg
• ’30-as évek: elkezd pszichoanalízisre járni
• 1937-ben súlyosbodik az állapota à skizofréniával kezelik egy szanatóriumban
• 1937-ben elgázolta egy tehervonat Balatonszárszón,
II. Anyamotívum
• Anyja halála után az amúgy is bizonytalan érzelmi alapokon álló fiú élete még viszontagságosabbá
vált. 
• József Attila szemlélete: szerette édesanyját; a világháború alatt sokat segített neki; úgy érezte, hogy az
anyja elhagyta -› emiatt dühös, csalódott volt
• Hiányérzetet kívánja feloldani az anyakép -› elképzelt anya képe: gondoskodó, féltve-szeretve ölelő
anya, idealizált anyakép -› olyan figura, aki nem létezik -› rádöbben József Attila arra, hogy nem ilyen
anyja volt, ezért kiszínezi az emlékeit
• Kötődés és elszakadás, szeretet és harag, a veszteség fájdalma és bűntudat – mindez benne volt József
Attila alapvetően negatív anyaélményében.
• Gyermek- és ifjúkorában szeretetet szinte egyáltalán nem kapott, így felnőtt korában a szerelmi
kapcsolataiban próbálta meglelni és pótolni azt.
• Két megoldás van a túllépésre:
- mindenható szerelem – anya kép
- valamilyen módon feloldani a hiányt -› analízis
• József Attila szerelmeiben rendkívül erős kötődésélményt élt át, ezért különösen kétségbeejtő volt
számára, ha véget ért egy kapcsolat.
• Korai művei közül a Tiszta szívvel első versszaka erőteljesen fejezi ki a kötődés, a legalapvetőbb
emberi kapcsolatok hiányát: „Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se
szemfedőm, se csókom, se szeretőm.” 
• 1927 első komoly kapcsolata Vágó Mártához fűzte, aki jómódú polgári családból származott, tervezték
a házasságot, de Mártát szülei külföldre küldték, ez távolította őket (Végül: „Egy jómódú leányt
szerettem, osztálya elragadta tőlem”)
• 1930 Szántó Judittal 6 évig éltek együtt nagy megpróbáltatások és szegénység között
• pillanatnyi fellángolás volt a költő életében az a szerelem, ami Marton Mártához fűzte (Óda)
• 1935-36 Gyömrői Edit a pszichoanalitikusa, a magánnyal folytonosan küszködő költő beleszeretett, de
szerelme viszonzatlan maradt, a költőben düh és elkeseredés támadt a nő iránt (Gyermekké tettél, ...Aki
szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj)
• szerelmeihez írt verseiben gyakran jelenik meg az anya hiánya mintha a nőkben is őt keresné
• 1937-ben ismerkedett meg Kozmutza Flórával, utolsó szerelmével, aki viszonozta érzéseit, de a súlyos
pszichés problémákkal küzdő költőt már nem tudta megtartani az élet számára (Flóra)
 Ad Sidera (1923)
• ad siera = az ég felé
• szonett: négy versszakos vers, 2db 4 soros és 2db 3 soros versszak (abba, abba, cdc, dcd)
• 1-2.vszk ugyanúgy kezdődik, a vége hasonló -› Anyám, ki már…
• aggódó anya, ki az állandó nélkülözés miatt aggódik -› „szűkös este” „falat kenyér” „ordítson
pénzért”
• hangulata melankolikus, lemondó
• 1-2. vszk.: az anyjáról ír, gyerekkor, visszaemlékezés képe
• 3-4. vszk.: saját jövőkép, felnőttkor az ő szemszögéből
• tehetségbe vetett hite nagy
Anyám meghalt (1925)
• astofikus - 1versszakból áll, nincs strófákra tagolva, rövid terjedelmű
• szabálytalan -› fokozza a zaklatott hangvételt
• a nyomor köti össze a képeket: lelki nyomor, parasztok nyomora, környezet elhanyagoltsága,
• lelki magány, anyagi helyzet
• fenyegetettség, háborús lét, veszélykép
Anyám (1931)
• előzményverse az Anyám a mosásban gyászkoszorú -› szabad vers, a két versben hasonló képek
jelennek meg
• tisztában van a mosónők társadalmi helyzetével, sorsával, hogy korán halnak, édesanyjának
megöregedése, elfogyása is megjelenik -› szegények számára kizsákmányoló az élet
• megjelenik a felnőtt fiú keserű, ironikus hangja
• záró sorokban megfogalmazza, hogy a szegény embereknek az egyetlen elégtételük az álom, mert
álmukban teljes értékű, emberi életet élhetnek -› tiszta kötényt hordanak, a postás köszön
Mama (1934)
• a vers alaphelyzete a hiányérzet, az elszakítottságérzés
• a felnőtt kori énje reflektál a gyermek és az anya kapcsolatára, amiben nincs egymásra találás
• a gyermek még őszinte, mert kifejezi érzelmeit, de a felnőtt már belátja, hogy az édesanyja mekkora
áldozatot hozott, hogy felnevelhesse őket
• ruha mosása = mennybemenetel előkészítése
• az anya képe, ez az eszményített személy a vers végére hozzáférhetetlen állapotba kerül, az égbe
„költözik”, ezzel a hiány összekapcsolódik egy állandó jelenvalósággal, ami az édesanyának az alakját
meghatározza -› ambivalens érzés a hiány és a jelenvalóság kettőssége
 Kései Sirató (1935-36)
• azt a gyászt írja le, amit 14 éves korában nem tudott megélni
• a mama halálát árulásnak tekinti, vádolja
• cím: kései -› későn írja le az érzelmeit; sirató -›gyászol
• szabályos szerkesztésű, bele van kényszerítve a helyzetbe -› ellentétben áll a hangulattal
• gyermeki énje: düh, harag, csalódottság, indulat -› ki nem mondott, elfojtott érzések törnek a felszínre
• felnőtt énje: hiányérzet, gyász -› bármit megtenne, hogy még egyszer láthassa (káromkodás stb.)
• 1. és 6. vszk.: felnőttkorát mutatja be -› keretet alkot
• 2-5. vszk.: gyermekkorát idézi fel
• olyan oldalát mutatja meg, amit az emberek nem nagyon szoktak -› személyes
• úgy beszél az anyáról, mint egy könnyű vérű nőről, aki odaadta magát a halálnak -› vádolja
• 36 fokos láz -› jelző és a jelzett szó közötti ellentét -› oximoron
• ambivalens érzés: szélsőséges ellentmondásos érzés -› vegyes, átcsapongó érzelmek
o boldogság ‹-› szomorúság
o szeretet ‹-› gyűlölet
• felnőttfejjel kénytelen búcsúzni az anyjától -› pszichoanalitikusa tanácsára írja ki magából érzéseit
• kisgyermek figyelmet akar -› hisztizik, gonoszkodik, rosszalkodik
• Attila szemtelen, provokatív káromkodik, szidalmazza az anyját -› ki akar kényszeríteni egy pofont,
amivel azt tudná bizonyítani, hogy az anya ott van vele, létezik
• „szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet” - maga a költő -› csonka metafora
• alliteráció: kél káromkodni kedve-› érzelmi fokozás tetőpontja
• lágy hangzású szavakkal, réshangokkal csitítja az anya a gyermeket
• úgy van rendben, ha a gyermek temeti a szülőt, de a szülő elvesztése bárkinek, bármikor fájdalmas, nem
tudja feldolgozni a veszteséget -› lelki sérülés
• „Kit anya szült, az mind csalódik végül” -› belátással zárja a verset
• az anya figura többször felbukkan életében, szerelmeiben -› féltő, gondoskodó, óvó szeretet