Professional Documents
Culture Documents
HEAD MódszertaniGyűjtemény Etananyag
HEAD MódszertaniGyűjtemény Etananyag
HEAD MódszertaniGyűjtemény Etananyag
GONDOLKODÁS
AZ ISKOLÁBAN I.
módszergyűjtemény tanári kézikönyv
Európai Szociális
Alap
Designgondolkodás
az iskolában I.
Szerzők:
Pais Csernátony
Panni Fanni
Designgondolkodás az iskolában I.
módszergyűjtemény · tanári kéziköny v
MOME
BUDAPEST
2018
Designgondolkodás az iskolában II.
módszergyűjtemény · tanári kéziköny v
Szerzők: Pais Panni, Csernátony Fanni
© MOME 2018
ISBN 978-615-5134-21-0
Tartalomjegyzék
Designgondolkodás 8 — 19
feltárás 22 — 36
— Gondolattérkép (Mindmap)
23
— Interjú 26
— „5 Miért” 29
— Kérdőív 31
— Terepszemle (Szafari) 33
— Gyűjtés 36
értelmezés 37 — 48
— Perszóna 38
— Empátiatérkép 41
— Víziómontázs 44
— Pontosított feladatkiírás 46
ötletelés 49 — 60
— Közös ötletelés (Brainstorming)
50
— Csendes ötletelés (Brainwriting)
54
— Őrült 5-ös 55
— Ötletmixelés 56
— Mi lenne ha…? — Inspiráló kérdések 57
— Ötletek csoportosítása 59
kidolgozás 61 — 69
— Pöttyszavazás 62
— Koncepció-képregény 63
— Prototípus 66
— Tesztelés 68
A programban részt vevő
pedagógusok visszajelzései:
M O ME
Pontosított
Feladatkiírás
É
K
R
ID
TE
O
LM
LG
O
E
Z
Z
Á
É
Feladatkiírás Végeredmény
S
S
Ö
FE
TL
LT
E
Á
TE
R
Á
LÉ
S
A tervezés négy fő lépésre bontható, ame- helyzetekben is jól jöhet, ha képesek vagyunk
lyeket végigkövetve bárki képes lehet kreatív a minket érintő problémákra megfelelő mó-
eredményeket létrehozni. A folyamat minden don reagálni. A kreatív problémamegoldási
esetben a lehetőségek és problémák feltárá- képesség éppen ezért mind a szakmai, mind
sával kezdődik, a kutatómunka eredményeinek a személyes fejlődésben kulcsszerepet kap —
értelmezésével folytatódik, majd ezt követi egyrészt segíti az elhelyezkedést a munkaerő-
az ötletelés szakasza, ahol lehetséges meg- piacon, másrészt lehetővé teszi, hogy a saját
oldásokat sorolunk fel, hogy ezek közül végül életünket tudatosan tervezzük és alakítsuk. A
a legjobbat válasszuk és dolgozzuk ki. Ezek gyorsan változó és fejlődő világban csak így
a tervezési szakaszok körkörösen ismétlőd- lehetünk képesek rugalmasak maradni, alkal-
hetnek, ahogy tervünket továbbfejlesztjük. mazkodni a körülményekhez, és előrelépni.
Ezeket az ismétléseket nevezzük iterációnak.
A tervezés lépéseinek megtanulását, tudatos
A tervezés során divergens és konvergens alkalmazását, és a kreatív gondolkodáshoz
szakaszok követik egymást. A feltárás és az szükséges képességek fejlesztését nem le-
ötletelés divergens (széttartó) szakasz, hiszen het elég korán elkezdeni. Napjainkban az
ilyenkor az információk, illetve az ötletek hal- oktatásban nagy hangsúlyt kap minden olyan
mozásáról van szó. Ezekben a szakaszokban pedagógiai módszer és technika, amely meg-
a mennyiség fontosabb, mint a minőség: a próbálja feloldani a frontális tanítás korlátolt
célunk az, hogy kiszélesítsük a lehetőségek lehetőségeit, és a tudásátadás mellett a
spektrumát. Az értelmezés és a kidolgozás képességfejlesztést is előtérbe helyezi. A
konvergens (szűkítő) szakaszok, amelyek egy tervezői gondolkodás oktatására használt 9
konkrét megoldásra szűkítik a rengeteg lehe- technikák ehhez nyújtanak konkrét, gyakor- —
kidolgozása stb.) újszerű válaszokat adjunk, vezető úton azzal, hogy izgalmas projekteket
amelyek jobban megfelelnek a diákok változó talál ki, megteremti a tervezéshez szükséges
igényeinek. kreatív környezetet, a feladatmegoldás folya-
matát megfelelően strukturálja, és az elké-
A tanulók számára a designgondolkodással szült megoldásokra konstruktív visszajelzése-
megközelített feladatok nem csak szórakoz- ket adva tereli a csapatokat. Eközben fontos,
tatóbbak, hanem motiválóbbak is a hagyomá- hogy a csapatdinamikát megfelelően irányítsa,
nyos módszereknél, hiszen az órákon elsajá- az átmeneti elakadásokat és a csapattagok
tított tudást rögtön a gyakorlatban is tudják között esetlegesen felmerülő konfliktusokat
alkalmazni, megtapasztalhatják az alkotás pedig segítsen kezelni különböző ráhangoló
sikerélményét, és hatással lehetnek a saját játékokkal és a megfelelő tervezői módszerek
környezetükre. kiválasztásával.
Pedagógus neve:
Iskolatípus / intézményforma:
Kiinduló problémahelyzet:
Projekt végeredménye:
Időtartam:
FELTÁRÁS
ÉRTELMEZÉS
ÖTLETELÉS
KIDOLGOZÁS
FOGLALKOZÁS CÍME Állatvédelmi kampány (MINTA)
HÁZI FELADAT
Jó példák felkutatása
az interneten
Tervezési Tevékenységek / Idő Produktum Eszközök
szakasz Feladatok
KIDOLGOZÁS
HÁZI FELADAT
Milyen élmény volt számodra
a csapatmunka? Mit figyeltél meg,
hogyan viszonyultak a diáktársaid
a kihelyezett alkotásokra? Mennyire
értékeled hatékonynak a munkát?
Designgondolkodás az iskolában D E S I G N G O N D O L KO D Á S
Kevés jó megoldási lehetőséget Világosan definiálja, hogy kinek, Nem ad kellő támpontot ahhoz,
enged meg; a feladatban már meg hova és miért tervezünk, de nem hogy el tudjuk kezdeni a feltárási
vannak határozva a terv részletei mondja ki, hogyan szakaszt, mert a meghatározott cél
túl komplex vagy homályos
Tervezzetek egy A1—es méretű tér- Hogyan segíthetnénk az Tervezzétek újra az iskola
képet az aulába, ami segíti az eliga- iskolába újonnan érkezőket kommunikációs rendszerét!
zodást az iskolában! a tájékozódásban?
Tervezzetek fára szerelhető Hogyan érhetnénk el, hogy az isko- Tegyétek állatbaráttá az iskola
madáretetőt az iskolaudvarra laudvaron a madarak ételt és biz- környékét!
PET palackból! tonságos pihenőhelyet találjanak?
Tervezzetek egy kiállítást, Hogyan ismertethetnénk meg Dolgozzátok fel a tanult történelmi
amiben egy terepasztal és az a többi osztállyal is a tanult kort vizuális formában!
azt körülvevő plakátok bemutatják történelmi kor legfontosabb
a tanult történelmi kor használati jellemzőit úgy, hogy az fel-
tárgyait, viseletét és a fonto- keltse az érdeklődésüket?
sabb történelmi eseményeket!
A feladat lehet egészen egyszerű (például egy tárgy vagy egy játék megtervezése) vagy komp-
lex (például egy több elemből álló kiállítás vagy egy esemény megtervezése). Ha kevés idő áll
rendelkezésre vagy fiatalabb korosztállyal dolgozunk, válasszunk inkább egyszerű feladatokat.
EGYSZERŰ KOMPLEX
15
HE AD
Designgondolkodás az iskolában D E S I G N G O N D O L KO D Á S
be a csapatok.
— Videókészítés — Írjatok meg egy egyoldalas
történetet! Minden csapat cserélje ki a törté- Ha már a folyamat kezdő- és végpontjait meg-
netét egy másik csapattal! A húzott történetet határoztuk, fel kell építenünk egy feladatsort
egy videóban mondjátok el! a tervezési folyamat négy szakasza szerint.
Ez segíti a csapatokat abban, hogy eljussa-
Egyéb témák nak az elvárt eredményekig. Ezt különböző
— Menza — Tervezzétek újra a menzát, hogy részfeladatok meghatározásával érhetjük el,
kellemesebb legyen ott étkezni! amelyeket az módszergyűjteményből válogat-
hatnak ki a projektet vezető oktatók aszerint,
— Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában — hogy melyik feladatok illeszkednek a legjobban
Tervezzetek a szelektív gyűjtésre felszólító a témájukhoz és az időkeretükhöz.
kampányt és hulladékgyűjtőket az iskolába és
környékére, és készítsétek el a prototípuso- Az önálló tervezést segíti, ha a feladatokat
kat egyszerű anyagokból! Teszteljétek, hogy egészen kis lépésekre bontjuk le — így biz-
egy nap alatt melyik típusból mennyi szemét tosíthatjuk, hogy a tanulók ne vesszenek el
gyűlik így össze! a részletekben. A csapatok hajlamosak a fél
óránál hosszabb feladatok esetén elkalandoz-
— Egészségnapi kampány — Tervezzetek kam- ni. A szűk időkeretek inspirálók lehetnek, és
pányt, amiben tájékoztatjátok a diáktársaito- elősegítik az aktív és intenzív munkát. Ezért
kat az egészséges életmód fő szabályairól, és
motiváljátok őket azok betartására!
06 Egy kezdetleges ötlet vagy koncepció egyszerűsített,
kézzelfogható és kipróbálható modellje.
Designgondolkodás az iskolában D E S I G N G O N D O L KO D Á S
mindig adjuk meg, mennyi idő van egy-egy 07. Meg lehet-e határozni konkrét célcsopor-
feladatra. Ha azt látjuk, hogy kevéssel a meg- tot, amely számára készülnek a tervek? (osz-
adott idő lejárta előtt minden csapat távol áll tálytársak, iskolatársak, szülők, városlakók stb.)
még a befejezéstől, természetesen adhatunk
pluszperceket.
Tervezési feladatok
Segíti a haladást és az értékelést is, ha minden facilitálása 07
egyes feladat és szakasz végén be kell mutatni
az eredményeket a teljes csoport előtt valami- Ha megvan a megfelelő struktúra, akkor nincs
lyen vizuális vagy kézzel fogható formában. A más dolgunk, mint biztosítani a tanulók szá-
csapatok így betekintést nyerhetnek egymás mára a munkához szükséges információkat,
munkájába, és motiválja őket, ha látják, hogy eszközöket és körülményeket.
a többiek már előrébb tartanak. Minden rész-
feladat elkészítése sikerélmény lehet, és teret 01. Ismertessük előre a feladatot rövid, világos
adhat a visszajelzéseknek is, ami új lendületet instrukciókkal, és mondjuk el előre az érté-
ad a munka következő szakaszához. kelés szempontjait! Legyen világos a csoport
számára, hogy a feladatok aktív részvételt
igényelnek. Győzzük meg a tanulókat, hogy
Szempontok a foglalkozástervek bízzanak a folyamatban, mondjuk el nekik,
felépítéséhez: hogy ha a részfeladatokat megoldják, biztosan
jutnak valamilyen értékelhető eredményre.
18 01. Van-e benne kutatásra, önálló tájékozó- Hangsúlyozzuk, hogy a feladat mindenki szá-
— dásra lehetőség? (interjú, megfigyelés, terep- mára megoldható, nem kell hozzá különleges
M O ME munka, szakirodalmi tájékozódás stb.) adottság vagy kézügyesség, viszont fontos a
csapatmunka, a nyitottság és az optimizmus.
02. Van-e benne csapatmunka? (közös ötle-
telés, közös alkotás) 02. Alakítsunk ki kisebb csapatokat! A ter-
vezésben kiemelten fontos szerepet kap a
03. Van-e lehetőség kreatív ötletelésre, di- kooperáció. A 3-4 fős csapatok tudnak a leg-
vergens gondolkodásra? (Nyitott végű-e a jobban működni, mind a kreativitás, mind
feladat? Fontos, hogy ne egy vagy kevés a hatékony csapatmunka szempontjából.
megoldás legyen lehetséges — ne egy előre Ilyen esetben több szempont tud érvénye-
meghatározott dolgot kelljen megvalósítani, sülni, a feladatokat meg lehet osztani, de
hogy a megoldások minden csapat esetén még mindenki beleszólhat a végeredmény
különbözzenek egymástól.) kialakításába. A páros munkában könnyen
kialakulhat véleménykülönbség, és két fél
04. Megjelenik-e a tervezés négy fázisa (fel- között nehezebben oldható fel a konfliktus.
tárás, értelmezés, ötletelés, kidolgozás)? Az 5–6 fős csapatoknál már előfordulhat, hogy
valaki kivonja magát a munkából és hagyja,
05. Van-e konkrétan elkészülő végeredmény hogy a többiek dolgozzanak helyette is. Ennél
csapatonként? (Plakát, társasjáték, előadás, nagyobb számú csapat esetén pedig már ne-
videó, modell, tárgy stb.) hézséget okoz a csapattagok számára, hogy
végighallgassák egymást, érvényesítsék saját
06. Kötődik-e egy vagy több tantárgy tananya- szempontjaikat és közösen döntést hozzanak,
gához a választott projektfeladat?
között több idő telik el, hiszen a tanulóknak kísérletezés, hiszen ha új dolgokat akarunk
ilyenkor újra meg újra rá kell hangolódni a létrehozni, kénytelenek vagyunk ismeretlen
tervezésre. terepre merészkedni, ahol gyakran hibázunk
először, másodszor, harmadszor is. Fontos,
04. Tisztázzuk előre a játékszabályokat! Csa- hogy tanuljunk ezekből, és a tanulságokat
patmunkában a normálisnál nagyobb lehet a beépítsük. A kísérletezéshez meg kell terem-
hangzavar. Ezért jó, ha előre kitalálunk valami- tenünk azt a biztonságos környezetet, ahol
lyen egyezményes jelet (hangjel, kézfeltartás a hibázás lehetőségét mindenki elfogadja
stb.), amire mindenki köteles megszakítani — nem úgy, mint egy matekdolgozatnál vagy
a munkát, akkor is ha még nincsen kész, és egy történelemfelelésnél.
csendben figyelni, amíg elmondjuk a követ-
kező instrukciót. Számoljunk vele, hogy a tanulók számára ele-
inte szokatlan lehet ez a felállás, és mindig
05. Felügyeljük a munkát! A csapatmunka kommunikáljuk előre az értékelés módját és
során járjunk körbe, hallgassunk bele az asz- szempontjait. Magyarázzuk el, hogy ebben
talnál folyó beszélgetésekbe. De csak abban az esetben nincs rossz megoldás, csak az,
az esetben lépjünk közbe, ha a csapat nem a ha valaki nem csinál semmit, vagy nem veszi
témáról beszél, vagy ha azt látjuk, hogy nem ki a részét megfelelően a közös munkából.
értették meg a feladatot. A facilitátornak nem
feladata ötleteket és megoldási javaslatokat Ez nem jelenti azt, hogy semmiféle kriti-
adni vagy döntéseket hozni a csapat helyett, kát vagy visszajelzést nem tudunk adni a
de feltehet inspiráló kérdéseket és javasolhat tervezett megoldásokra. De az értékelésnél
módszereket, amelyek a döntéshozást segítik. és az osztályzásnál inkább a részfeladatok
Designgondolkodás az iskolában D E S I G N G O N D O L KO D Á S
20
M O ME
Tervezői
módszergyűjtemény
A következő fejezetben a tervezési folyamat szakaszban felsorolt módszerek segítségével
négy fázisához találunk konkrét módszereket. rendezzük, csoportosítsuk. Az így megértett
Válasszunk ezek közül olyanokat, amelyek a problémákból formáljuk meg a pontosított
projekttéma feldolgozását a legjobban se- feladatkiírást. Erre próbáljunk az ötletelési
gítik. A módszereket úgy válogassuk össze, technikákkal válaszokat találni, és a kidolgozás
hogy azok eredményei egymásra épüljenek során ezekből gyúrjuk össze azt a koncepciót,
— a feltárás során különböző technikákkal amit modellezünk, kipróbálunk és továbbfej-
összegyűjtött információkat az értelmezési lesztünk.
21
HE AD
Designgondolkodás az iskolában T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y
FELTÁRÁS
Hogyan segítsük a csapatokat abban, hogy A feltárás divergens fázis, amely során a ta-
minél több tudást, ismeretet és inspiráci- nulók elmélyülnek a feladatkiírásban szereplő
ót halmozzanak fel a témával kapcsolatban, témában, és felhalmozzák a témával kap-
ami segíteni fogja a meghatározott probléma csolatos, elérhető információkat. Ebben a
megoldását? szakaszban a csapatok először összegyűjtik,
hogy mi az, amit már tudnak a témáról. Ezt
követően elkezdik bővíteni a tudásukat, minél
Mi történik ebben a szakaszban? több irányba, különböző forrásokat felhasz-
nálva. Nem csak a tárgyi tudást megszerzése,
— Információgyűjtés megértése és elmélyítése a cél, hanem az
— Inspirációszerzés érintettek igényeinek és problémáinak meg-
— Kontextus megismerése ismerése és átérzése is.
— Tananyag elsajátítása
— Önálló kutatómunka
— Megfigyelések
— Empatizálás
22
M O ME
Feltárás
Gondolattérkép
(Mindmap)
vegetáriánus szemétszedés
táplálkozás az erdőkben
ki halásveszély madáretetők
ki helyezése
csökkenő
élettér
megoldások
környezeti
veszélyek
menhelyi kutyák
levegőszennyezés
örökbefogadása
vízszennyezés
Á LL AT V É D E LEM
állatbőr
termékek k u t ya m e n h e ly e k
em ber által
á l l at k í n z á s okozott szervezetek
veszélyek
állatokon
tesztelés
o r v v a d á s z at á l l at r e z e r v át u m o k
túlhalászás
Designgondolkodás az iskolában T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y
Feltárás
Interjú
Interjú időpontja:
KÉRDÉS:
VÁLASZ:
KÉRDÉS:
VÁLASZ:
KÉRDÉS:
VÁLASZ:
A LEGFONTOSABB TANULSÁGOK:
Fogalmazzatok meg közösen három releváns kérdést a témával kapcsolatban.
Miután interjúztatok, jegyezzétek le a legfontosabb elhangzott válaszokat, kulcsszavakat.
(Pl: Számodra mit jelent az a szó, hogy játék? Te milyen játékokat szoktál játszani otthon?)
anna, 11.b.
Interjú készítője: Interjúalany: li li ( 3.osztály )
VÁLASZ: ha egy kutya elveszik és nem talál haza, akkor elütheti egy
A LEGFONTOSABB TANULSÁGOK:
Feltárás
„5 Miért”
során is használhatjuk, amikor úgy érez- kérdésekkel kezdenek. (Pl.: Mi a kedvenc tan- —
2. m iért szenvednek ?
— mert rossz körülmények között tartják őket
és kegyetlenül bánnak velük.
30
M O ME
Feltárás
Kérdőív
Hányadikos vagy? 6.
Jelöld be, hogy ezek közül az állítások közül melyikek igazak rád:
Háziállatok védelme 3
Vadállatok védelme 2
Haszonállatok védelme 4
apukám úgy fogta meg, hogy ne érjen hozzá csak papírzsebkendővel, én pedig
Feltárás
Terepszemle
(Szafari)
tos ahhoz, hogy megértsük a tér adottságait, azonban fontos, hogy az elkészült fotókat —
HELYSZÍN:
SZEMPONTOK:
Milyen frekventált ez a hely? Pozitívumok, negatívumok?
Kik és mire használják általában?
MEGFIGYELÉSEK:
Mit figyeltünk meg?
Válaszd ki a helyszínt, ahol terepszemlét végezhetsz. Gyűjtsd össze azokat
a szempontokat, melyek alapján megfigyeléseidet végzed. Készíts fotókat is!
HELYSZÍN:
SZEMPONTOK:
Milyen frekventált ez a hely? Pozitívumok, negatívumok?
Kik és mire használják általában?
MEGFIGYELÉSEK:
Mit figyeltünk meg?
veszélyek: sok a szemét, az eldobott palack és nej lonzacskó, n incs elég fa,
am i n fészket lehetne rakn i. állatvédelem: sok szemetes van kitéve, van egy
Feltárás
Gyűjtés
ÉRTELMEZÉS
HE AD
Designgondolkodás az iskolában T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y
Értelmezés
Perszóna
IDÉZET:
FOGLALKOZÁSA:
KORA:
IDÉZET:
„nagyon szeretnék
egy saját háziállatot,
bárcsak engednék
a szüleim!”
Értelmezés
Empátiatérkép
MIKOR HASZNÁLJUK? — Különösen jól jöhet 04. Folytatják a térkép kitöltését a gondolatok
ez a módszer, ha olyan csoportot vizsgálunk és érzések felírásával.
a projektünk során, amelyről nincsen saját
tapasztalatunk, és nem is tudunk könnyen 05. A végén megfogalmazzák a perszóna
ilyenre tapasztalatra szert tenni. (Pl. milyen problémáit és igényeit.
érzés lehet mozgássérültnek, vaknak, madár-
nak, honfoglaláskori magyarnak vagy kínainak TIPP — A feladatot megkönnyíti, ha a csapatok 41
IDŐ — Perszónánként 15–20 percet érdemes képet, a fiktív karakter szempontjából leírva
adni a kidolgozásra. az eljátszott szituációt.
EMPÁTIATÉRKÉP
MIT GONDOL?
motivációk, érzések, célok
MIT CSINÁL?
viselkedés, reakció, attitűd
PROBLÉMÁK IGÉNYEK
félelmek, akadályok, vágyak, elvárások,
negatív érzések pozitív érzések
Próbáljátok meg beleélni magatokat az általatok vizsgált perszóna
helyzetébe az alábbi kérdések megválaszolásával!
EMPÁTIATÉRKÉP
MIT GONDOL?
motivációk, érzések, célok
gyerekeket,
akik szaladgálnak
egyedül ül az
iskolapadon az udvaron
PROBLÉMÁK IGÉNYEK
félelmek, akadályok, vágyak, elvárások,
negatív érzések pozitív érzések
Értelmezés
Víziómontázs
Pontosított
feladatkiírás
Példa:
(perszóna)
(helyszín)
(cél)
Határozzátok meg a feltárási szakasz eredményei alapján
a saját projektetek pontos célját az alábbi mondat kiegészítésével!
jakab
(perszóna)
az iskola területén
(helyszín)
(cél)
T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y Designgondolkodás az iskolában
ÖTLETELÉS
Hogyan segítsük a csapatokat abban, hogy Az ötletelés szintén divergens fázis, de ez-
minél nagyobb mennyiségű kreatív ötletet úttal már nem meglévő információkat, ha-
halmozzanak fel, amelyek újszerűek, és meg- nem újszerű ötleteket gyűjtenek a csapatok.
oldást adnak az értelmezési szakaszban defi- Segítsünk a csapatoknak abban, hogy minél
niált problémára? több megoldási javaslattal álljanak elő az ér-
telmezési szakasz végén pontosított prob-
lémafelvetésre! Ebben a fázisban nagyon
Mi történik ebben a szakaszban? fontos a kreatív gondolkodás, de ne lepődjünk
meg rajta, ha az első ötletek nem lesznek
— Ötletek felsorolása kimondottan újszerűek. Természetes, hogy
— Inspirálódás először az ismert megoldások merülnek fel.
— Ötletek kombinálása Éppen ezért ne is ragadjunk le az első ötletnél,
— Csoportosítás még akkor sem, ha az jónak tűnik. Hagyjunk
— Vizualizálás időt a csapatoknak, és vessünk be különbö-
— Ötletek értékelése ző technikákat, hogy el tudjanak szakadni a
megszokott, sztereotip válaszoktól!
49
HE AD
Designgondolkodás az iskolában T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y
Ötletelés
Közös ötletelés
(Brainstorming)
DEFINÍCIÓ — A csapatok több megoldási IDŐ — Általában kell legalább 30 perc arra,
javaslatot találnak ki a pontosított feladatki- hogy a csapatok ráhangolódjanak a feladatra,
írásban megfogalmazott problémára, amelyek és legyen idejük megbeszélni az ötleteket.
közül később ki tudják választani a legjobbnak Vegyük figyelembe, hogy az első néhány ötlet
ítélt koncepciót. A klasszikus brainstorming általában egysíkúbb és unalmasabb lesz: a
szabályai a következők: kreativitás csak akkor indul be, ha kifogyunk
az evidens válaszokból. Éppen ezért érdemes
01. Ne kritizálj! — A brainstorming célja a men�- megszabni, hogy legalább 20–30 ötletig el
nyiség, nem a minőség. kell jutni. Fél óra után azonban gyakran el-
fáradnak a csapatok, ezért ha tovább akarjuk
02. Mondd ki az őrült ötleteidet is! — Az igazán folytatni, mindenképpen tartsunk szünetet,
újszerű gondolatok elsőre butaságnak tűnhet- vagy adjunk segítséget valamilyen inspiráló
nek, mégis ezekből születnek a legkreatívabb játékkal, feladattal!
megoldások.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE
M EN H E LY L ÁTOG ATÁS
az osztályokkal
MADÁRE T E TŐ F E LE LŐS
ki n evezése (pl. m i n den
h éten más osztályból)
PERS E LY
az italautomata PL AK ÁT, HÁZIÁ LL AT NAP
m el let t, am i be ado- am i felh ívja az iskolában, am i kor
mányt leh et dobn i, a figyelm et arra, m i n denki behozhatja
am it ál latvédelem re hogy n e szem etelj ü nk az ál latát az órára
költü nk el
VIDEÓ
a m éh ek pusztu lásáról
M ÉH BARÁT KER T
kialakítása az u dvaron
HANGULATFELELŐS JEGYZETFELELŐS
FÓKUSZFELELŐS IDŐFELELŐS
Ötletelés
Csendes ötletelés
(Brainwriting)
FUNKCIÓ — A csendesebb csapattagok szá- 02. A rendelkezésre álló idő alatt igyekszik
mára ez a módszer biztosítja, hogy az ő ötle- minél több ötletet felírni.
teiket is meghallgassák. A közös ötletelésnél
előfordulhat, hogy valaki dominánsabb, és a 03. Minden ötletet külön post-itre ír fel, rö-
többiek gondolatai így háttérbe szorulnak. viden, olvashatóan.
MIKOR HASZNÁLJUK? — Érdemes a cso- 04. Ha lejárt az idő, az első csapattag felolvas
portos ötletelés előtt vagy után alkalmazni. egy ötletet, és felteszi egy nagy lapra. A töb-
biek nem kommentálják, csak meghallgatják.
IDŐ — 5–10 perc az ötletek felírására egyénileg,
a csapaton belüli megosztásra 15—20 perc. 05. Utána a következő csapattag is felolvas
egyet az ötletei közül, és szintén
felteszi a lapra.
54
Ötletelés
„Őrült 5-ös”
stopperóra.
Designgondolkodás az iskolában T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y
Ötletelés
Ötletmixelés
Ötletelés
Mi lenne ha…?
— Inspiráló kérdések
keretek közül, és kevés vagy túlságosan egy- KELLÉK — Inspiráló kérdéskártyák, post-it, HE AD
Ötletelés
Ötletek
csoportosítása
megoldások stb.) —
HE AD
PERS E LY
az italautomata HÁZIÁ LL AT NAP
m el let t, am i be ado- az iskolában, am i kor
mányt leh et dobn i, m i n denki behozhatja
am it ál latvédelem re az ál latát az órára
költü nk el
M éhek védelme
PL AK ÁT,
RECEPTG YŰJ T EM ÉNY MADÁRE T E TŐ F E LE LŐS
am i felh ívja
fi nom vegetáriánus ki n evezése (pl. m i n den
a figyelm et arra,
ételekkel h éten más osztályból)
hogy n e szem etelj ü nk
MADÁRE T E TŐ−ÉPÍTŐ
V ERS ENY, ahol m i n den
osztály ben evezh et és
a legj obbat kitesszük
a régi h elyére
T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y Designgondolkodás az iskolában
KIDOLGOZÁS
61
HE AD
Designgondolkodás az iskolában T E R V E ZŐ I M Ó D S Z E R G Y Ű J T E M É N Y
Kidolgozás
Pöttyszavazás
MO RZSAPERS E LY,
am i be leh et m orzsát
és magokat adakozn i,
am ivel feltöltj ük
a madáretetőt
Kidolgozás
Koncepció-képregény
HE AD
Egészítsétek ki a mondatot és készítsetek illusztrációt
a koncepciótok bemutatására!
morzsapersely
Mi egy olyan -t fogunk tervezni, aminek segítségével
Kidolgozás
Prototípus
Kidolgozás
Tesztelés
A PROJEKT CÍME:
A TESZTELÉS CÉLJA
Mit akarunk kipróbálni és miért?
A TESZTELÉS MENETE
Hogyan fogunk tesztelni?
KÉRDÉSEK A TESZTELŐHÖZ
Mit akarunk tőle megtudni a tesztelés után?
POZITÍV VISSZAJELZÉSEK
Mi tetszett a tesztelőnek?
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
Mit fejlesztene tovább?
Tervezzétek meg előre a prototípus kipróbálásának menetét, majd
jegyzeteljétek le a tesztelők pozitív és negatív visszajelzéseit!
A PROJEKT CÍME:
morzsapersely
A TESZTELÉS CÉLJA
(Mit akarunk kipróbálni és miért?)
POZITÍV VISSZAJELZÉSEK
Mi tetszett a tesztelőnek?
tetszik az ötlet.
jó, hogy a büfében van kirakva, mert itt sok morzsa keletkezik.
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
Mit fejlesztene tovább?
nyí lás, mert sok morzsát mellészórtam. lehetne egyértelműbb, hogy m i lyen
M O ME