Gyógypedagógus-szerepek az együttnevelést segítő szakmai szerepekben

A már elsajátított speciális szakértelem és gyógypedagógiai kompetenciák is bővítésre,

továbbfejlesztésre szorulnak. A gyógypedagógiai segítségnyújtás hatékonyságát jelentős
mértékben befolyásolja a pedagógussal, a szülővel való foglalkozás. Ezért a hagyományostól
eltérő gyógypedagógusi szereplők és tevékenységrendszer kezdett körvonalazódni a
gyakorlatban, amit a társadalmi és intézményi elvárások, az együttnevelésben érintettek
elvárásai, gyógypedagógusok önmagukkal szemben támasztott szakmai elvárásai
folyamatosan alakítottak.
Tanárszerep:
 Korlátozottan jelentkezik.
 ritkábban fordul elő, hogy a gyógypedagógus tradicionális tanári szerepben
tevékenykedik
 tanérszerepre való felkészítés hagyományosan jelen van a szakemberképzés
történetében
 szükséges ismertek megszerzése, szükséges képességek fejlesztéséhez segítség
 hatékonyságnak feltétele: módszerek differenciálása és a pedagógiai segítségnyújtás
gyermekhez történő igazítása
 kéttanáros modell: két szakember együttműködése, több figyelmet igénylő, tanulási
problémákkal küzdő gyermekek a tanórán részesülnek gyógypedagógiai
segítségnyújtásban, habilitációs, rehabilitációs célok beépülése a tanóra oktatási,
nevelési céljai közé, ilyenkor a gyógypedagógus tanár szerepben részt vesz az
ismeretátadásban, tantárgyi ellenőrzésben-értékelésben,
 Tanárszerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák:
o Közreműködés a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs
tevékenység szervezésében, kivitelezésében
o Egyéni és csoportos fejlesztés tanórai keretek között
o Segíti a differenciálást korszerű tanítási-tanulási technikákkal
Terapeutaszerep:
 Nevelési-oktatási program keretében vagy azt kiegészítve
 célirányos és intenzív segítségnyújtás
 1992-es reformtanterv: tanári és terapeutaszerepek szétválasztása
 elsajátítandó kompetencia: együttnevelt SNI-s tanulók, gyerekek egyéni és csoportos
fejlesztése
 terápiában kevésbé aktív, inkább megértő, értelmező szerep
 Terapeutaszerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák:
o Egyéni fejlesztési terv készítése: szakértői vélemény, diagnózis alapján
o egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozások
tartása
o terápiás fejlesztő tevékenység (egyéni, csoportos)
o egyénhez igazított terápiák, módszerek
o alapos egyéni felkészülés
o rendszeresen ellenőrzi, értékeli a gyermekek, tanulód fejlődését, felülvizsgál,
módosítja az egyéni fejlesztési tervet
o a fejlesztésről és eredményről nevelőpartnereit tájékoztatja
Diagnosztaszerep:
 nevelés, oktatás, fejlesztés céljaival összefüggő intellektuális és pszichikus tényezők
fejlettségi szintjének feltárása pedagógiai vizsgálatok segítségével
 problémafeltáró, eredményvizsgáló diagnosztikai módszerek
  Diagnosztaszerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák
o Pedagógiai diagnosztikai vizsgálatokat végez (tanév elején, terápiás
csoportbeosztást megelőzően)
o SNI megállapításakor a szakértői véleményben foglaltakat kiegészíti saját
pedagógiai diagnózisával
o állapotfelmérést végez, szükség esetén további vizsgálatokra irányítja a
gyermeket
Tanácsadószerep:
 szakértő-ügyfél jellegű kapcsolat dominanciája (kliens-konzulens helyett)
 a tanácskérő (ügyfél) személyes problémákat hoz, amelyek megoldásához a tanácsadó
(szakértő) segítségét kéri
 az együttnevelés során végzett gyógypedagógiai tanácsadás alkalmi jellegű, rövidebb
folyamat
 a szerepvállalás aszimmetrikus: a tanácsadó szakértelme, tapasztalata révén tud
valamit, amit a tanácskérő nem
 a tanácsadó tevékenysége kapcsolódik a gyógypedagógiai terápiához
 a tanácsadás kiterjed az együttnevelés teljes intézményi folyamatára
 Tanácsadószerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák
o SNI-s gyerekekkel, tanulókkal való foglalkozáson túl segítséget nyújt a
befogadó intézmény pedagógusainak tanácsadás formájában
o Javaslatok egyéni fejlesztéshez
o Tanácsokat ad SNI-s gyermekek nevelési céljainak meghatározásához
o segítség differenciált tanórai foglalkoztatás megszervezéséhez
o tanácsot ad a szülőnek a gyermek otthoni környezetének kialakítására,
gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatban
Koordinátorszerep:
 koordináció jelentése: irányítás, egyeztetetés, összehangolás
 együttnevelés folyamatában: olyan tevékenység, amely során az SNI tanuló
ellátásában eltérő feladatokkal, kompetenciákkal rendelkező szervezetek, szereplők
tevékenységét az együttnevelés hatékonysága érdekében összehangolják
 széles körű együttműködés: egészségügyi, szociális, köznevelési intézmények
 Koordinátorszerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák:
o Segíti az SNI-s gyermek intézménybe történő felvételét, egyéb intézménybe
történő áthelyezésének folyamatát
o állapotfeltáró és felülvizsgálatok kezdeményezése a tankerületi, megyei
valamint az országos szakértői bizottságoknál
o intézményvezető megbízásából irányítja, koordinálja az intézményben működő
fejlesztőfoglalkozásokat
o segíti a gyermek nevelési, oktatási folyamatában részt vevő többi szakember
kapcsolattartását, teammunkáját
o szükség esetén segíti a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolattartást
Konzultációs szerep:
 additív kompetencia
 a konzultáns feladata: célzott beszélgetésekkel segítse a sérült személyeket,
családjukat, szűkebb közösségüket életük, együttélésük különböző szakaszaiban
 együttnevelés folyamatában megvalósuló konzultációt inkább tanácskozásként
értelmezhetjük
 önkéntes együttműködés különböző szakterületeket képviselő szereplők között
  konzultáció célja: egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése,
befolyásolása, közös vélemény kialakítása
 közös kooperáló munkafolyamat
 tudás, tapasztalat megosztása, kompetenciák kölcsönös elsajátítása
 Konzultációs szerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák
o Hospitálás és konzultáció keretében tájékozódik a gyermek óvodai, iskolai
teljesítményéről, a munkát hátráltató körülményekről, a fejlesztőmunkában
tapasztalható nehézségekről, a befogadó intézmény személyi és tárgyi
feltételeiről
o többségi pedagógusok számára konzultációs lehetőséget biztosít
o esetmegbeszélések tartása
o állandó kapcsolatot tart fenn az óvodák, iskolák vezetőivel, felkérésre
konzultációt biztosít
o részt vesz a szülői értekezleteken, fogadóórákon biztosítja a szülők számára a
konzultációs lehetőséget
Oktató (szakember) szerep:
 az együttnevelésben résztvevő gyógypedagógusok gyógypedagógiai tudásának a
kollégák, illetve szülők felé irányul
 gyógypedagógus oktatói, képzői feladatokat lát el: előadások, belső képzések,
módszertani segédanyagok készítése
 Oktatószakember-szerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák:
o Eladások tartása az együttnevelést érintő témakörökben
o Belső képzés formájában ismeretek továbbadása
o hatékony speciális didaktikai módszerek, tanulásszervezési eljárások
bemutatása, ajánlása
o nyílt napok szervezése: foglalkozások megtekintése
o differenciált tanulásirányítást elősegítő feladatbankokat állít össze
Hivatalnokszerep:
 adminisztrációs, dokumentációs tevékenységek
 Hivatalnokszerephez kapcsolódó feladatok, kompetenciák:
o Csoportnaplók vezetése
o Egyéni fejlődési napló vezetése
o SNI-s gyerekek nyilvántartása
o Tanév tervezett feladatairól munkaterv készítése
o kimutatásokat, statisztikákat készít
o Pedagógiai véleményt készít
o Szakmai beszámoló készítése
o Hospitálásról feljegyzések készítése
o Adatszolgáltatások az intézmény vezetése számára
o Munkaidő-nyilvántartást vezet
o Megszervezi és elkészíti munkarendjét
o Terápiás csoportbeosztás készítése