Zsírsavak oxidációja

Szerepe: energiatermelés – főleg izomszövetben, májban, vesében – agyban nem !

A zsírsavak H/O aránya jóval nagyobb mint a szénhidrátoké – magasabb energia-

tartalom

Aerob körülmények között zajlik le – mitokondrium a fő helye

1. Páros szénatomszámú hosszú szénláncú telített zsírsavak ( > C12)

2. Páros szénatomszámú hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak
3. Páratlan szénatomszámú zsírsavak (főleg aminosav/nukleotid anyagcserében !)
4. Nagyon hosszú ( > C20) zsírsavak – peroxiszómában
5. Elágazó láncú (növényi) zsírsavak – peroxiszómában
6. Alfa-oxidáció (peroxiszóma) és omega-oxidáció (endoplazmatikus retikulum)
Knoop kísérlete (1904): ω-fenilezett zsírsavak lebontását vizsgálva jött rá, hogy az
oxidáció C2-es egységekben történik – a fenilcsoport „jelzésként” rajta maradt
a láncon – az izotópos jelzések „elődje”.

( CH2)n COOH
 A zsírsavak aktiválása
tiokináz
1. R – COOH + CoA-SH + ATP R – CO – S – CoA + AMP + PPi
tioészter-kötés
2. PPi 2 Pi irreverzibilis !

Az első lépés intermedierjeként először acil-adenilát keletkezik: R – CO – AMP, ez

bomlik tovább CoA-SH hatására. Az enzim a mitokondrium külső membránjában
illetve az endoplazmatikus retikulumban található.
A keletkezett acil-CoA-ra a mitokondrium membránja nem permeábilis.
Ezért karnitinhez kapcsolódik, amelyet a karnitin-aciltranszferáz I katalizál:

Az acil-karnitin átjut a membránon és belül a karnitin-aciltranszferáz II egy

CoA-SH segítségével visszaalakítja acil-CoA-vá.
Karnitin: (N,N,N-trimetil-2-hidroxi-3-aminovajsav), lizinből és metioninból
képződik, részben a táplálékkal kell felvenni.
 A zsírsavak β-oxidációjának lépései I.
1. 2.
 A zsírsavak β-oxidációjának lépései II.
3. 4.
A zsírsavak β-oxidációjának lépései III.I
A megrövidült szénlánc egymást
követő újabb ciklusokon megy át,
amíg 2 acetil-CoA lesz a végtermék.

Ha a szénatomok száma „n”, a

ciklusok száma (n/2) – 1.

Ciklusonként egy NADH, egy FADH2,

egy acetil-CoA és egy rövidült acil-CoA
keletkezik.

A β–oxidáció termékeinek sorsa:

NADH és FADH2 : terminális oxidáció

Acetil-CoA : citrátkör (+ terminális
oxidáció)
Acil-CoA: újabb oxidációs ciklus
A zsírsavak β-oxidációjának lépései IV. - összefoglalás
 A zsírsavak β-oxidációjának energiamérlege
Példa: a palmitinsav – C16 – ciklusok száma (n/2) – 1 = 7
Palmitoil-CoA + 7 FAD + 7 NAD+ + 7 CoA-SH + 7 H2O
8 acetil-CoA + 7 FADH2 + 7 NADH + 7 H+
A keletkezett ATP kiszámítása:
8 acetil-CoA a citrátkörben: 8 x 12 = 96 8 x 10 = 80
7 FADH2 a terminális oxidációban: 7 x 2 = 14 7 x 1.5 = 10.5
8 NADH a terminális oxidációban: 7 x 3 = 21 7 x 2.5 = 17.5
ATP felhasználása a zsírsav-aktiválásban 1 x 2 = -2*
Összesen 129 ATP 106 ATP
Az újabb adatok szerint FADH2-re csak 1.5, NADH-ra csak 2.5 ATP-vel számolnak a
terminális oxidációban. Ebben az esetben a 8 acetil-CoA csak 80, a 7 FADH2 csak
10.5, a 7 NADH csak 17.5 ATP-nek felel meg, ez összesen 106 ATP.
*Azért kell 2 ATP-vel számolni, mert az AMP visszaalakítása 2 ATP-t igényel.
256 g (1 mól) palmitinsav – 106 mól ATP; 180 g (1 mól) glukóz 32 mól ATP (256 g ~
46 ATP), arány:106/46 = 2.30 (Vázizom: Glic3P sönt esetén 2.46 !)
 Telítetlen zsírsavak oxidációja
A táplálékkal felvett zsírban jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav található.

Lebontásuk a telítetlen kötés eléréséig azonos a telített zsírsavakéval. A lebontás

problémái:

1. A telítetlen kötés cisz-konfigurációjú, de a keletkező enoil-CoA-ban a további

lépésekhez megfelelő helyzetben van – ritka eset, mert a főbb egyszeresen
telítetlen zsírsavak kettős kötései páratlan helyzetben vannak (Δ9)
2. A telítetlen kötés cisz-konfigurációjú, és a keletkező enoil-CoA-ban nincs
megfelelő helyzetben a további lebontáshoz – ez a tipikus eset
3. Az oxidáció során dienoil-CoA keletkezhet (linolsav oxidációjakor)
4. A kettős kötések számától függően kevesebb FADH2, így kevesebb ATP is
keletkezik (az összes ATP-hez képest nem jelentős)
Telítetlen zsírsavak oxidációja I. – cisz kettős kötés „jó” helyen – nem tipikus !

A hidratálás végbemehet, de a keletkező D-3-hidroxiacil-CoA nem szubsztrátja a

dehidrogenáznak, ezért egy epimeráznak kell átalakítania.
Telítetlen zsírsavak oxidációja II. – cisz kettős kötés „rossz” helyen – tipikus !

A palmitoil-CoA vagy oleil-CoA oxidációja során a kettős kötés Δ3-helyzetbe kerül,

ami nem tudna tovább alakulni. A transz-enoil-CoA izomeráz egyidejűleg a kötés
helyét és helyzetét is megváltoztatja, a keletkező transz-Δ2-enoil-CoA szubsztrátja
lesz az enoil-CoA hidratáznak.
Telítetlen zsírsavak oxidációja III.: linolsav – többszörös izomerizáció szükséges !
A páratlan szénatomszámú zsírsavak lebontása
Fiziológiai szempontból inkább az
aminosav- és nukleotid anyagcsere része (a
zsírsav bioszintézis páros szénatomszámhoz
vezet).

A szénlánc lebontása Ac-CoA egységenként

a propionil-CoA megjelenéséig tart. Innen
kezdődik a speciális út: CO2 fixálással egy
anaplerotikus reakció zajlik le, melynek
végterméke a citrátkör egyik intermedierje.
Ezért azok az aminosavak, amelyek ilyen
úton bomlanak le, glukoplasztikusak.

A B12-vitamin két reakcióban vesz részt,

egyik a metilmalonil-CoA-mutáz-reakció.
Hiánybetegség: metilmalonsavuria
 Alternatív zsírsavoxidációs mechanizmusok I.
Bizonyos zsírsavak nem esnek a β–oxidáció enzimeinek specifitása alá. Ezeknek az
oxidációja a máj peroxiszómáiban történhet meg. Ezekben az organellumokban
valósulnak meg a zsírsavoxidáció alternatív útjai is.

1. Nagyon hosszú (> C20) zsírsavak oxidációja

 Alternatív zsírsavoxidációs mechanizmusok II.

ω-oxidáció az endoplazmatikus
retikulumban;
A folyamatot kevert funkciójú
oxigenáz katalizálja – NADPH !
α-oxidáció a peroxiszómákban
Alternatív oxidációs mechanizmusok III. – a fitánsav oxidációja

Jelentősége: a fitol növényekben

fordul elő, a klorofill alkotórésze
bekerül az állatok szervezetébe.
A tejen, állati zsíron keresztül
bekerül az emberi táplálékba

Oxidációja során előfordul:

a. α-oxidáció
b. β-oxidáció
c. Páratlan számú zsírsav
oxidációja (ide tartozik az
izobutiril-CoA lebontása is,
a valin lebontási útján)
 A sivatag hajója tengernyi vizet (és energiát) termel ! 

Új fogyókúrás recept !!! - igaz, kell hozzá egy kis gyaloglás, meg 1-2 púp 
Hasonló elvi alapon nyugszik a medve téli álma (+ glicerinből vércukor !)
 A zsírsavoxidáció szabályozása
MÁJ; IZOM

Jóllakott állapotban:
CAT-I-et a malonil-CoA
allosztérikusan gátolja;
Az acetil-CoA karboxilázt a
citrát aktiválja
Eredmény: zsírsavszintézis

Éhezésben (glukóz hiány):

Acetil-CoA karboxilázt
az acil-CoA gátolja, nem
keletkezik malonil-CoA
Eredmény: zsírsav-oxidáció
 Zsírsavoxidáció éhezésben – ketontestek képződése és felhasználása
Éhezés = biokémiai szempontból glukózhiány; diabetes mellitus
következtében is felléphet, a sejtek nem képesek felvenni és
metabolizálni a glukózt.
Probléma: vannak glukóz-dependens szervek, pl. az AGY.

Ezek a perifériás szövetek képesek energiát termelni bizonyos speciális

vegyületekből, amelyek a zsírsavak különleges oxidációs útján jöhetnek
létre, ha az acetil-CoA nem képes a citrátkörbe belépni - ez glukózhiányban
a citrátkör hiányos feltöltése miatt történhet meg.
Ketontestek: az acetecetsav (ketosav) és annak átalakított termékei,
az aceton és a D-3(β)-hidroxivajsav. A savak erősebb savak a „tipikus”
karbonsavaknál (elektronszívó hatás !), a vér pH-ját csökkentve
súlyos következményekkel járó ketoacidózist idézhetnek elő.
Máj (vese): termelő szerv(ek); egyes perifériás szövetek: felhasználók

CH3 CH3
acetecetsav 3-hidroxivajsav aceton
A ketontest-képződés reakciói a májban és a katalizáló enzimek
A HMG-CoA szintáz mitokondriális
lokalizációjú, sebességmeghatározó
lépés; az izoenzime citoplazmatikus,
ez utóbbi a koleszterin-szintézisben
vesz részt – a kompartmentalizáció
lehetővé teszi a független regulációt

A ketontestek pKa értéke kb. 3.5; anion

formájában vannak jelen.
Ketonemiában a koncentrációjuk
3-5 mM, súlyos esetben akár 20 mM is
lehet (normál érték vérben 0.2 mM)
Hidrofil vegyületek, a vérben eljutnak
a perifériára, a májban nem tudnak
metabolizálódni.
 A ketontestek felhasználása
A perifériás szövetekben folyik, kitüntetett helye az agyban van,
amely energia-szükséglete 75 %-át is képes ebből fedezni.

A CoA-transzferáz a májban
hiányzik, ezért a ketontestek
nem tudnak helyben
felhasználódni.
Éhezésben a ketontestek
képződése fiziológiás
kompenzációs válasz a
glukózhiányra, hogy
a glukóz-igényes szervek
energiát termelhessenek.
A diabetes mellitus a „glukóz-
éhezés” kóros formája.
A ketontestek szintézisének szabályozása
 A béta-oxidációs dal elérhetősége

Eredeti forrása egy könyv és kazetta (1982), szerzője a londoni King’s

College biokémia professzora
A világhálón elérhető szövegek (köztük a beta oxidation song):
http://books.google.hu/books?id=oq9ENyL_d9YC&pg=PA13&hl=hu
&source=gbs_toc_r&cad=4#v=onepage&q&f=false
Youtube változat: https://www.youtube.com/watch?v=6ZhvEirhD1c
Letölthető MP3 változat (köztük a beta oxidation song):
http://www.myfreemp3.cc/mp3/The+Biochemists+Songbook#