Koragy - Interv. Elmélete

Kora gyermekkori intervenció
elmélete, az eltérő
fejlődésmenet korai markerei
(ALGY-GYK-0044)
Kereki Judit
2020/2021_2
2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 1

Kora gyermekkor
• Gyermeki fejlődés szakaszai
o Prenatális: fogantatástól megszületésig

o Csecsemő-és kisdedkor: születéstől 2-3 éves korig
o Óvodáskor (kisgyermekkor): 3-6 éves
o Iskoláskor: 6-12 éves
o Serdülőkor: 12-18 éves (20-as évek eleje)
• Kora gyermekkor
o 0- 5-6-7 éves korig
o A World Health Organization a kora gyermekkort a prenatális
szakasztól a gyermek 8 éves koráig értelmezi (United Nations,
2010)
o Iskolába lépésig

Fogalma Célja Rendszere
A gyermek személyes
fejlődésének Szűrés, probléma-
előmozdítása felismerés, jelzés
A fogantatástól a
gyermek iskolába
lépéséig a gyermekekre
és családjaikra irányuló
ellátások szolgáltatások A család Probléma azonosítása,
összessége, beleértve a kompetenciáinak állapotmegismerés,
speciális ellátásokat, megerősítése diagnosztizálás
szolgáltatásokat.
- Univerzális Habilitációs/rehabilitációs,
- Célzott A család és a gyermek (pszicho)terápiás,
szociális befogadásának gyógypedagógiai tanácsadó,
elősegítése (korai) fejlesztő
tevékenység, juttatások
rendszere
Forrás: European Agency for Special Needs and Inclusive Education, 2010 nyomán
Szélesebb értelemben
A szélesebb értelemben vett kora gyermekkori intervenció
magában foglalja
a pre- illetve perikoncepcionális időszak preventív jellegű
szolgáltatásait, valamint a fogantatástól a gyermek iskolába
lépéséig a gyermekekre és családjaikra irányuló ellátások
szolgáltatások összességét.
Beletartozik minden olyan tevékenység, amely a gyermekek és
családjaik speciális támogatását szolgálja a gyermek személyes
fejlődése, a család saját kompetenciájának megerősítése, valamint a
család és a gyermek szociális befogadása érdekében.
Szemléletében kiemelten fontos a prevenciós elem, beleértve a
mentális egészséget, a viselkedésszabályozást veszélyeztető
kapcsolati mintázatok kedvező befolyásolását.
(Kereki és Szvatkó, 2015)

Terminológiai tisztázatlanságok
• Fogalomhasználat az egészségügyi ellátásban
– Korai intervenció
• Szociális/gyermekvédelmi terület, köznevelés
– Koragyermekkori fejlesztés, koragyermekkori nevelés
• Ellentmondások az köznevelési területen belül
használt terminológia értelmezésében
– Korai fejlesztés, korai intervenció, kora gyermekkori
intervenció, családközpontú kora gyermekkori
intervenció

A fogalomhasználat nem egységes 1.
Korai fejlesztés, korai intervenció, kora gyermekkori
intervenció?
„Orvosi vonalon korai intervencióról

beszélünk, ez a terminus technicusa és a
gyógypedagógusok nevezik korai
fejlesztésnek.” (Intézményvezető1)

intervenció?
„Nálunk a korai fejlesztés részét képezi a
családdal való foglalkozás, ami elválaszthatatlan a
korai fejlesztéstől. A fejlesztés tényleg csak arra
fókuszál, ha így belegondolunk mélységében, hogy
csak a gyerekekkel foglalkozunk, de
tulajdonképpen a családot sem hagyhatjuk ki, mert
szoros részét képezi a családdal való
foglalkozásunk is. Lehet mondani, hogy ez a korai
intervenció, de mi korai fejlesztésnek hívjuk.”
(Intézményvezető2)

intervenció?
„Különbözőek vagyunk, én azt gondolom az
intervenció az sokkal szélesebb és több lehetősége
van, tehát komplexen fogja meg azt a családot, ahová
a fogyatékos gyerek születik vagy született. A korai
fejlesztés az inkább egy szelete szerintem a korai
intervenciónak, amikor kifejezetten egy terápiás
módszerrel vagy többel próbálunk egy gyereknek
segíteni. Az intervenció az számomra mindig több, a
család, a szűkebb-tágabb környezetnek a segítése,
tanácsadás, és szerintem a gyakorlatban ezt csináljuk.
Csak nem azt mondjuk, hogy fejlesztés, de biztos,
hogy ezt használjuk, ezzel dolgozunk.”
(Intézményvezető3)Kereki Judit ELTE BGGYK
2021.04.09. 8
Kik tartoznak a kora
gyermekkori intervenció
célcsoportjába?

CÉLCSOPORTOK
Célcsoportok problématerület szerint
Minden gyermek
Fejlıdési rizikóval
született, megkésett, eltérı
fejlıdéső, fogyatékos, krónikus
beteg, ritka betegséggel élı
gyermekek
Pszichés
Szociálisan fejlıdés
hátrányos szempontjából
helyzető sérülékeny
gyermekek gyermekek
Kiemelten
tehetséges …és családjaik
gyermekek
Eltérő értelmezések feloldásának
lehetősége
 A kora gyermekkori intervenció minden
gyermekre és családjukra kiterjed
 Különböző szükségletek felől közelít
 A gyerekek differenciált szükségletei szervezik,
hogy mikor, mely szinten/szinteken kapja az
ellátást.
 A hatékony beavatkozás célpontja a szülő, a
pedagógus, vagy más együttműködő szakember
is lehet.
Fejlődési rizikóval született, megkésett, eltérő fejlődésű,
CÉLCSOPORTOK
fogyatékos, krónikus beteg, ritka beteg gyermekek I.
• Fejlődési rizikó miatt preventív ellátásra jogosultak.

o azokat az előzetesen megjelenő jelzéseket tekinthetjük kockázati
tényezőknek, amelyek valószínűsíthetően a későbbi nemkívánatos fejlődési
utak, elakadások oki hátterében állnak
o A korai fejlődést veszélyeztető biológiai meghatározottságú rizikótényezők
közül az egyik leggyakoribb a koraszülöttség.
• A legkorábbi életszakaszban a szakemberek nem szívesen beszélnek

fogyatékosságról. A korai organikus sérülések inkább csak
rizikótényezőkként azonosíthatóak:
o fogyatékosságot eredményező állapotok, pl. a szindrómák, a központi
idegrendszer rendellenességei miatt bekövetkező eltérő fejlődés,
o az átlagtól eltérő (atipikus) vagy megkésett fejlődésű csoport, pl. a motoros
funkciók, a hallás-, látás-, beszéd-, a kognitív funkciók megkésett vagy
eltérő fejlődése
Fejlődési rizikóval született, megkésett, eltérő fejlődésű,
CÉLCSOPORTOK
fogyatékos, krónikus beteg, ritka beteg gyermekek II.
• A biológiai hátránnyal, illetve rizikóval élő gyermekek csoportját részben lefedi

a sajátos nevelési igényű kategóriába besorolt gyermekcsoport:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (2011. évi
CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 4. §, 25).
• Krónikus beteg gyermekek ellátása elsősorban az egészségügyi ágazathoz

kötött, ám megkerülhetetlen ellátásuknak bio-pszicho-szociális kontextusban
való értelmezése.
o hosszan tartó, általában lassú progressziójú betegségek sorolhatóak ide,
amelyek sokszor a korai életévekből eredeztethetőek (WHO, 2005).
• Ritka betegség
o ha 2.000 lakosból kevesebb, mint egy esetben fordul elő.
Pszichés fejlődés szempontjából
CÉLCSOPORTOK
sérülékeny gyermekek I.
• A pszichés vagy pszichoszomatikus problémákkal
küzdő, illetve a pszichés fejlődés szempontjából
sérülékeny gyermekek és családjaik
• A gyermekek legkorábbi életszakaszában

előfordulhatnak olyan fejlődési elakadások, amelyek
többek között
o regulációs zavarokat (a figyelem és megnyugvás zavarai,
evészavarok, alvászavarok), majd később
o viselkedésszabályozási problémákat (pl. agresszió,
impulzivitás, túlzott visszahúzódás) vagy
o az érzelmi-hangulati élet területén megnyilvánuló
rendellenességeket (pl. kényszeres és kapcsolódó zavarok,
depresszió, szorongásos zavarok) eredményeznek.
CÉLCSOPORTOK
sérülékeny gyermekek II.
A lelki egészség szempontjából fontos a prevenció, a
megelőző szolgáltatások.
•A különböző rizikótényezők miatt preventív ellátásra
jogosultak köre:
o az egyéni, főképpen biológiailag meghatározott sajátosságok,
mint például a születéskori éretlenség, a tápláltsági állapot
o a környezeti rizikótényezők:
o például a szülő ártó nevelési eszközei,
o a házastársi konfliktusok,
o a családban történt negatív életesemények,
o ha a szülő szenved krónikus betegségben,
o ha a szülő fogyatékossággal él vagy mentálisan beteg. Például
a pszichiátriai beteg anyák esetében a gyermek
veszélyeztetettsége a kötődés sérült voltában, a nem illeszkedő
interakciókban stb. nyilvánulhat meg (F. Lassú és mtsai, 2011).
CÉLCSOPORTOK
sérülékeny gyermekek III.
A protektív tényezők között tarthatjuk számon
• a csecsemők könnyű temperamentumát,
• aktív, élénk válaszkészségét,
• kevésbé irritábilis viselkedését,
• pozitív visszajelzéseit,
• a szoros kötődés kialakításának lehetőségét,
• az anyák kompetens, a gyermekkel folytatott interakcióban mutatott
magas válaszkészségét,
• az érzelmileg meleg, biztonságot nyújtó gondozói magatartást,
• és a család stabilitását, tágabb társadalmi támogatottságát.
A kedvező fejlődési kimenetel hátterében álló tényezők között jelentős

szerepet játszanak az anyai-családi változók.
A kora gyermekkori intervenciónak ki kell terjednie a rizikótényezők
jelenlétével terhelt gyermekek körére, a gyermekek fejlődésének követése
mellett cél kell, hogy legyen a korai lelki egészségvédelem fókuszba
állítása. (Kereki és Szvatkó, 2015)
CÉLCSOPORTOK
Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek
• Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, akinek esetében az alábbi körülmények
közül egy fennáll: (1) a szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony
iskolai végzettsége, (2) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony
foglalkoztatottsága, (3) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve
lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek szegregátumnak
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy
szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan
biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek [1997. évi XXXI.
törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 67/A. § (1)]
• Halmozottan hátrányos helyzetű (a) az a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, akinek esetében
a szülő (gyám) alacsony iskolai végzettségére, az alacsony foglalkoztatásra
vagy az elégtelen lakókörnyezetre vonatkozó kitételek közül legalább kettő
fennáll, (b) a nevelésbe vett gyermek, (c) az utógondozói ellátásban részesülő
és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt [1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 67/A. § (1)].
Kiemelten tehetséges gyermekek
CÉLCSOPORTOK
Kiemelten tehetséges gyermek (tanuló), aki átlag feletti általános

vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással
rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,
elkötelezettség [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 4. §
14.].
Protokoll alapján a gyermekek 3 éves kortól kapják meg ezt a
szolgáltatást (Szecsődi és Hujber, 2015).
Kettős különlegességgel rendelkező tehetségek, akik a kora
gyermekkori intervenció más célcsoportjaival átfedést képeznek, így pl.
a hátrányos szociokulturális helyzetűek, viselkedési és érzelmi
zavarokkal, tanulási zavarokkal küzdők, érzékszervi, mozgásszervi,
autizmus spektrum zavarral élők stb. (Gyarmathy, 2013a, 2013b)
CÉLCSOPORTOK
Mi az a korai fejlesztés?
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai
fejlesztés és gondozás
A köznevelés egyik alapfeladata, pedagógiai szakszolgálati tevékenység [A
köznevelési törvény 18. § (2) a)]
„A korai fejlesztés és gondozás feladata a komplex koragyermekkori prevenció,

tanácsadás és fejlesztés: az ellátásra való jogosultság megállapításának
időpontjától kezdődően
• a gyermek fejlődésének elősegítése,
• a család kompetenciáinak erősítése,
• a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.
A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei

• a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás,
• a kognitív, a szociális, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése,
• a mozgásfejlesztés és
• a pszichológiai segítségnyújtás.”
(15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 4. §.)
Kik tartoznak a korai
fejlesztés
célcsoportjába?

Célcsoportok
A jogszabály alapján összefoglalva, gyógypedagógiai tanácsadás,
korai fejlesztés és gondozás szolgáltatást igénybe veheti a
jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően
mindazon 0-3 éves (helyesen 3 év alatti), indokolt esetben 3-
6 éves gyermek (illetve családjuk), akiknek komplex
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadásra,
fejlesztésre, kognitív pedagógiai tanácsadásra, a kognitív, a
szociális, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztésére,
mozgásfejlesztésre és pszichológiai segítségnyújtásra van
szükségük.
(15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

működéséről. 4. §. alapján)
indokoltsága

A korai beavatkozások jelentősége
Hatás az egyén Hatás a család Társadalmi szintű

szintjén szintjén következmény
• Fejlődés - • Kompetenciák • Hasznosság

sérülékenység erősödése
• Agyfejlődés – • Gyermekek • Későbbi
környezeti erősségeinek, költségcsökkentő
ingerek, képességeinek hatás
gondoskodó felismerése,
kapcsolatok támogatása
• Javulási esélyek • Szükségletekre
növekedése (Pl. adott megfelelő
AITA-TÁRKI-TUDOK válasz
kutatás, 2010)
• Jogismeret,
érdekképviselet


kutatás, 2010)
• Jogismeret,
érdekképviselet
Hatás az egyén szintjén
• Fejlődés – sérülékenység
o Neuropszichológiai kutatások: az idegrendszer fejlődésének
legdinamikusabb időszaka
o Kötődés alakulása – befolyásolja az érzelmi-szociális jóllétet,
személyiségfejlődést, kapcsolatteremtési képességet
o Önszabályozás fejlődésében kiemelt időszak – összefügg a
szociális kompetenciával, alkalmazkodással, iskolai beválással,
tanulásal, a korai önkontroll a későbbi önkontrollal élethosszig
o Legkritikusabb, legsérülékenyebb
• Agyfejlődés – környezeti ingerek, fizikai környezet,
gondoskodó kapcsolatok interaktív módon hatnak
egymásra (rendszerszemlélet)
• Javulási esélyek növekedése (Pl. AITA-TÁRKI-TUDOK kutatás,
2010)
Társadalmi
Hatás az egyén Hatás a család
szintű
szintjén szintjén
következmény

kutatás, 2010)
• Jogismeret,
érdekképviselet
Hatás a család szintjén
• Kompetenciák erősödése
• „Elég jó anya” (Winnicott), „elég jó szülő”
• Gyermekek erősségeinek, képességeinek
felismerése, támogatása
• Szükségletekre adott megfelelő válasz
• Jogismeret, érdekképviselet


kutatás, 2010)
• Jogismeret,
érdekképviselet
Kutatási eredmények Amerikában
• Korai intervenciós programok, longitudinális vizsgálatok
– Abecederian (1972-1980) - fejlődési elmaradással küzdő rizikógyerekek
• 5, 8, 12, 15, 21 éves korukban adatfelvétel
• Pozitív hatás: az intelligenciaszintre, olvasási- matematikai képességekre, az
érettségizettek, felsőfokú intézményekben továbbtanulók arányára
– Perry Preschool (1962-1967)
• 3-11 éves koruk között évente, 14, 15, 19, 27 és 40 éves korukban adatfelvétel
• Társadalmi haszna: a bűnelkövetések és a serdülőkorú anyaság gyakoriságának
jelentős csökkenése, a biztos állással és stabil családi háttérrel rendelkezők
számának növekedése (Karoly et al., 2005)
– Early Childhood Longitudinal Study
• a gyerekek fejlődésének a legfontosabb differenciáló tényezői:
– a család szocioökonómiai státusa, az anya iskolai végzettsége és a család típusa
(egyszülős vagy kétszülős család). A különbségek már az óvodába lépésnél
megmutatkoztak.
Longitudinális vizsgálatok Európában
• National Child Development Study (Nagy –Britannia)
– 1958-as kohorsz, 7, 11, 16, 23, 33,42 éves korban adatfelvétel
– a várandósság alatti dohányzás hatása a középiskolás korban
mért gyengébb matematikai teljesítményre
• EPICURE 1
– 1995-ös születésű, extrém koraszülött babák – többszöri vizsgálat
– A túlélési esélyek, későbbi egészségi állapot, a fogyatékosság- illetve a
későbbi tanulási, viselkedési zavar kialakulásának esélyei
– A 6-10 éves korban megismételt vizsgálatok szerint:
• a gyerekek több mint a fele teljesen egészséges vagy enyhe állapotú
fogyatékos
• negyedüknél továbbra is súlyos vagy közepesen súlyos fogyatékosság
• csaknem negyedüknél - problémák a koncentráló képességgel, tanulással (még
6 évesen is jelentős volt a különbség)

Felnőttkori egészséget veszélyeztető
tényezők
• Alacsony születési súly
– felnőttkori halálozás, krónikus betegségek, magas
vérnyomás, depresszió, szorongás, stb.
• Gyermekkori traumák (érzelmi, testi, szexuális
bántalmazás, addiktív szülők, vér szerinti
szülők hiánya)
• Társadalmi státusz (alacsony gazdasági-
társadalmi háttérben való nevelkedés)
(Kósa Karolina, 2013)
Magyarországi kutatási eredmények
• 2006-ban indult Életpálya felmérés
– 10.000 fiatal életét követi nyomon évi rendszerességgel - Iskolai hátrányok
és az iskolai lemorzsolódás elemzése (Kertesi–Kézdi 2008, 2010)
• Az egészségügy területén több, a korai életévekből kiinduló
longitudinális vizsgálat
– különféle rizikócsoportok (kissúlyú, koraszülött, patológiás koraszülött)
fejlődésének utánkövetése
– összefüggések a kiindulási rizikóállapot és a
később kialakult állapotok (eltérő fejlődés,
tanulási zavar vagy nehézség illetve az
intelligencia) alakulása között (lásd pl. Kalmár
2007, Csiky 2006; Beke 2000).

„Néha felmerül bennem,

Hatás az egyén Hatás a családhogy Társadalmi szintű
gondolkodik-e a gyereken valaki, vagy
csak egy költségvetési
sérülékenység erősödése tényező egy
• Gyermekek
kódszámmal,
• Agyfejlődés – ami azonnal
erősségeinek,
nem termel
• Későbbi
költségcsökkentő
környezeti
GDP-t. Mert az,képességeinek
ingerek, hogy
felismerése,
negyven év múlva
hatás
fog GDP-t termelni,

gondoskodó amikor nem egy
támogatása
kapcsolatok • Szükségletekre
elfekvőben
• Javulási esélyek fekszik, hanem dolgozni tud,
adott megfelelő
növekedése (Pl. válasz
az momentán
AITA-TÁRKI-TUDOK
senkit nem érdekel.”
• Jogismeret,
(Szülő)
kutatás, 2010) érdekképviselet
Társadalmi szintű következmény
James. J. Heckman,
közgazdasági Nobel-díjas
tudós szerint a
költségvetési deficit
visszaszorításának és a
gazdaság megerősítésének
egyetlen és legbiztosabb
módja: a korai
gyermekévekbe való
befektetés (Warren, 2010).

Forrás: Heckman, 2008
Forrás:
2021.04.09.Doyle et al 2009 Kereki Judit ELTE BGGYK 37
Programokhoz kapcsolódó költség-haszon
elemzés eredményei
Programok A követésben A program egy Az egy Az egy Haszonköltség-
részt vevő gyermekre gyermekre gyermekre ráta (bruttó
populáció jutó bruttó jutó bruttó jutó nettó haszon /
kora összköltsége haszon haszon bruttó költség)
($) társadalmi társadalmi
szinten ($) szinten
Abecedarian 21 42 871 138 635 95 764 3,23
Perry 27 14 830 129 622 114 792 8,74

Preschool
Perry 40 14 830 253 154 238 324 17,07

Preschool
Forrás: Karoly-Kilburn 2005, 110-111.o. alapján Kereki J.

Gyermeki jogok a nemzetközi
dokumentumokban I.
• „A gyermek élvezi a társadalombiztosítás juttatásait.
Joga van az egészséges növekedésre és fejlődésre;
ebből a célból különleges gondoskodást és védelmet
kell biztosítani mind a gyermek, mind az anya
számára, beleértve a megfelelő születés előtti és
születés utáni gondoskodást. A gyermeknek joga van
a megfelelő táplálkozásra, lakásra, szórakozásra és
orvosi szolgáltatásokra. (ENSZ Nyilatkozat a
gyermekek jogairól, 1958, 4. alapelv)

dokumentumokban II.
• A fizikailag, szellemileg vagy
társadalmilag hátrányos helyzetben
levő gyermeknek a helyzete által
megkívánt különleges kezelést, oktatást
és gondoskodást kell biztosítani.” (ENSZ
Nyilatkozat a gyermekek jogairól, 1958,
5. alapelv)

dokumentumokban III.
• „Az Egyezményben részes államok elismerik a
gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz
való jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és
gyógyító-nevelésben részesülhessen. Erőfeszítéseket
tesznek annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek
se legyen megfosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak
az igénybevételére irányuló jogától.” (A Gyermek
jogairól szóló ENSZ Egyezmény, 1989, 24. cikkely,
1.bek.)

dokumentumokban IV.
• „Az Egyezményben részes államok a sérülés
korai felismerését, illetve mérését, kezelését
célzó programokat biztosítanak, amelyeket
különböző tudományterületekről érkező
szakemberek csoportja végez. Ezzel
megelőzhetők, csökkenthetők, vagy
megszűntethetők a fogyatékosságot okozó
tényezők.” (United Nations Organization,
1993, 2. szabály, 1. §)
Gyermeki jogok a hazai
jogszabályokban
“A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának
megfelelően és életkorától függően korai
fejlesztésben és gondozásban…vegyen részt a
vonatkozó jogszabályokban meghatározottak
szerint.” (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 13. §., 1.)
“A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy
fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint
fogyatékosságát megállapították.” (1998. évi XXVI.
törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról, 13. §., 3.)

Gyermekvédelmi törvény
• Szülő kötelessége, hogy a gyermeke testi,

értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges feltételeket biztosítsa
• Nem kötelezhető arra, hogy a korai fejlesztést
igénybe vegye (0-3 éves életkor) - ?????
• Kötelező védőnői szolgáltatás

Történeti gyökerek
Kora gyermekkori
intervenció
Kora gyermekkori Egyéni szükségletekhez

nevelés igazodó speciális
nevelés, oktatás
Anya- és
gyermekegészségügyi Gyermeki fejlődéshez 45
ellátások köthető kutatások (Meisels és Shonkoff,
2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 2000, 2009)
Források
Orvostudomány, Egyéni Nature-nurture
Kora
szülészet, szükségletekhez Gesell, Skinner
gyermekkori
gyermekgyógyászat igazodó speciális Piaget,
nevelés (Hippokratész) nevelés-oktatás Korai
Európai Szervezett anya-, interperszonális
csecsemő-, illetve Itard, Seguin kapcsolatok
filozófusok,
gyermekgondozás Intézményes Harlow, Spitz,
teológusok,
Gyermekápolás gyógyító nevelés Ainsworth,
pedagógusok
írásai (pl. Platón, Gyermekgyógyászat Bowlby
differenciálódása 1. Felejtés és Intelligenciafunk-
Ariès, Erasmus,
Szervezett védőnői elrejtés ciók károsodásá-
Luther, Kálvin,
szolgálat 2. Szűrés és nak megelőzése
Comenius, Locke,
Házi gyermekorvoslás elkülönítés (Skeels és Dye , 1939)
Rousseau, Key)
3. Azonosítás és
Intézményesülés
segítségnyújtás
dame school, Gyermeki
4. Nevelés-oktatás
infant school, Anya- és gyermek- fejlődéshez
és befogadás
nursery school egészségügyi (Caldwel, 1973; Turnbull
köthető
ellátások et al, 2009) kutatások
Történeti áttekintés (nemzetközi) 1.
Skeels & Dye
• 1940-es,1950-es évek
– Korai beavatkozások megjelenése
– Tapasztalatok Amerikában, Európában
• Hospitalizáció következtében az intelligenciafunkciók károsodása a
korai életévekben még megszüntethető személyes odafordulással
• Cerebrális parézises gyermekeknél eredményes a korai beavatkozás
• 1960-as évek
– Orvosi modell
– Korai terápia
– Szülők részvétele - laikus modell

• 1970-es évek
– Differenciálódó ellátás
– Szülő, mint koterapeuta
Otto Speck -
Fogyatékos gyermekek korai
• 1980-as évek azonosítása és fejlesztése
– Bio-pszicho-szociális modell
– Szülő, mint partner
– Korai intervenció

1990-es, 2000-es évek – Nemzetközi trendek
• A gyermek fókuszú megközelítéstől a családfókuszú megközelítésig
• A család működésének izolációs modelljétől az ökológiai
rendszerszemléletű modellig
• A deficitorientált megközelítéstől az erősségalapú megközelítésig
• A fragmentált szolgáltatásoktól a családoknak nyújtott holisztikus
megközelítésű egységes, integrált szolgáltatásokig
• A multidiszciplináris team működéstől az interdiszciplináris team
munkán keresztül a transzdiszciplináris megközelítésű team
tevékenységig
• A szegregált központhoz rendelt szolgáltatásoktól az inkluzív közösség-
alapú szolgáltatásokig
• A multiszektoriális megközelítéstől az interszektoriális megközelítésig
2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK (Moore, 2008; 2011; KPMG, 2014)
49
Történeti áttekintés (hazai)
• 1970-es évek eleje
– Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola –
Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet
– a kisdedkorú értelmi, érzékszervi és halmozottan sérült gyermekek
diagnosztizálásával kezdtek foglalkozni
• 1980-as évek
– óvodás kor előtti gyerekek mozgásfejlesztése
– Irányított családi nevelés
– Képzés: speciálkollégium
– 1986 - a bölcsődei ellátásban elindul
a fogyatékos gyermekek gondozásának, korai fejlesztésének gyakorlata
• 1990-es évektől első korai fejlesztő központok

Nemzetközi intézményrendszer

A kora gyermekkori szolgáltatások
közös jellemzői Európában
• Szolgáltatási lehetőségek
– Minden érintett gyermekhez és családjukhoz a lehető legkorábbi
szakaszban jusson el
• Hozzáférhetőség
– A támogatási szolgáltatások a célpopuláció valamennyi tagjához
eljussanak
• Anyagi elérhetőség
– Ingyenes vagy minimális térítéssel
• Interdiszciplináris team-munka
• Változatos szolgáltatások
(European Agency for Development for Special Needs and Inclusive Education, 2010)

A kora gyermekkori intervenciós
elmélet és gyakorlat nemzetközi szintű
megközelítése
• Az európai országokban közigazgatási szempontból szinte
sehol sem homogén a kora gyermekkori intervenciós rendszer
• Három ágazat osztozik a feladatokon (egészségügyi, szociális,
oktatási) különböző hangsúlyokkal
• Az érintettek körének meghatározása
• Különböző részletezettségű protokollok
– Pl. Írország - a terápiás foglalkozások óraszámát korosztályok szerint
(és sérültség típusok szerint is) differenciálják

Néhány szabályozási terület
• Átfogó jogszabály vagy ágazati megközelítés
• Az érintettek körének meghatározása
– Észak-Amerika: 0-3 év, Európa: a bevont korosztály változó
– fejlődési rizikó, sérült állapot
• A korai ellátásból az oktatásba való átmenetre
különböző gyakorlatok, nincs egyértelmű stratégia
• Különböző részletezettségű protokollok
– Pl. Írország - a terápiás foglalkozások óraszámát
korosztályok szerint (és sérültség típusok szerint is)
differenciálják
Zero to three

Finanszírozási rendszerek fajtái
• Normatív finanszírozási rendszerek
– Keresletoldali normatív támogatás
• Gyermekhez kötött
• Viszi magával a fejkvótát az ellátó intézménybe
• Angolszász országok, Dánia, Hollandia
– Kínálatoldali normatív támogatás
• Az állami normatíva az önkormányzatokhoz jut el
• Ellátási kötelezettség
• Döntés a felhasználás helyéről, módjáról
• Szolgáltatásfinanszírozási rendszerek

Intézményrendszer
szerveződésének különbségei
• Lassan kialakuló szervezeti háttér
– Görögország, Észtország, Csehország
• Több évtizedes tapasztalat
– német nyelvű országok
– koragyermekkori intervenciós központok
• Szervezett intézményrendszer helyett az
önkormányzatok feladata a kora gyermekkori
intervenció megszervezése
– Svédország, Norvégia
Német nyelvterület
• Több évtizedes múlt

• Kiterjedt, jól működő intézményrendszer
• Nagy tartományi interdiszciplináris korai
fejlesztő központok
• Szociálpediátriai központok (Németország)
• Rendszerszemlélet
• Szülői részvétel és beleszólási jog
Angolszász nyelvterület
• Anglia
– Nemzeti szűrési program
– Protokollok kapcsolják össze a szolgáltatásokat
– Decentralizált rendszer
– Törekvés, hogy a kora gyermekkori intervenciós szolgáltatások és/vagy
ellátások a lehető legközelebb kerüljenek a családokhoz
– Szülői partnerség
– Team around the child
– Kulcsszemély
– Stabil interdiszciplináris teamek
• Írország
– Diagnosztizálás kórházakban
– Ellátási dokumentum

Pengreen

Mediterrán országok
• Fiatal intézményrendszer
– Látványos fejlődés
• Portugália
– Megyei intervenciós központok, koordinációs csoportok
– Családközpontú gyakorlat
– A közoktatási szolgáltatók és a magánkézben lévő
gyógypedagógiai intézmények közötti együttműködés
• Spanyolország (Libro Blanco)
– egyéni családtámogató tervek kidolgozása
– Kora gyermekkori intervenciós központok létrehozása

Skandináv országok
• Nincs külön kiépített kora gyermekkori intervenciós ellátórendszer
• Nincsenek nagy korai fejlesztő központok
• Integráltan tartják az ellátásra szoruló gyerekeket a szociális és
oktatási ellátó rendszer főáramában
• A bölcsődei és az óvodai hálózat igen kiterjedt és jól működik
• A gyermekek nagy része már egy éves
kora után intézményi ellátásba kerül,
az eltérő fejlődésű gyerekek is
• Személyre szabott megközelítés
• Az ellátás megszervezése önkormányzati
feladat
Rendszerszintű megközelítés
A kora gyermekkori intervenció egy átfogó, komplex
fogalom, amely a szűken vett intervenciós
tevékenységen túl egy olyan rendszert jelöl,
amelyben az esélyteremtő, esélykiegyenlítő
beavatkozások egymástól időben, szabályozásban,
finanszírozásban és az intézményrendszer
működése szempontjából is elkülöníthető elemei
jelennek meg, úgy mint:
– 1. a szűrés-jelzés szakasza,
– 2. diagnosztizálás folyamata illetve
– 3. az ellátások, juttatások és szolgáltatások rendszere.

Néhány fontosabb jogszabály
Törvények:
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
• 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
• 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről
• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Miniszteri rendeletek:
• 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
• 51/1997. NM rendelet A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek
megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a
szűrővizsgálatok igazolásáról
• 1/2000. SzCsM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
• 4/2000. EÜM rendelet A háziorvosi tevékenységről
• 49/2004. ESZCSM rendelet A területi védőnői ellátásról
• A vizsgálati és a terápiás eljárásrend kidolgozásáról szóló 23/2006-os (V. 18.) EüM rendelet
• 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről
és fogyatékosságokról

Kapcsolódó szakterületek
SZEREPEK
Egészségügyi
Köznevelés Szociális
Ki a felelős?
Ágazati szerepek
• Célcsoportban különbségek
– Egészségügy, szociális: 0-6 év
– Köznevelés: 0-6 év (0-3 év)
– Fejlesztési tervek (0-7 év)
• Intézményrendszer átalakulása
– Kétszintű rendszer

Szabályozási környezet
a rendelkezések az ágazati törvényeken
belül szórványosan jelennek meg, nehéz
bennük az eligazodás
az ágazati jogszabályok csak néhány

ponton kapcsolódnak össze
többször az egyik ágazat adja a minősítést,

egy másik nyújtja a szolgáltatást
párhuzamosságok a jogosultság
megállapításánál

Finanszírozás jelenlegi hazai gyakorlata
• 2013-tól új feladat-ellátási rendszer
– egyes önkormányzati feladatok állami szintre kerültek
• Köznevelési (közoktatási), szociális ágazatban-
feladatfinanszírozás
• Egészségügyi alapellátásban – NEAK (OEP) által utalt
összeg a szolgáltatás működtetésére kerül
kialakításra
– Háziorvosi rendszer – minőségi indikátorokon alapuló
teljesítményfinanszírozás Probléma a továbbküldéssel!
– Védőnői rendszer – fekvóta alapú és fixdíjas
– Járóbeteg ellátás – tevékenységek után járó pontértékek
– BNO kódhoz rendelt költségek
2021.04.09.
– homogén betegcsoportok 69
Kereki Judit ELTE BGGYK
(súlyszám)
Finanszírozási környezet
Köznevelés
bizonytalan
Egységes szemléletű
Szociális ágazat és az igényekhez
bizonytalan igazodó normatív
finanszírozási
Egészségügy rendszer
nemzetközi összehasonlításban is nagyon
alacsonynak számítanak a kora gyermekkori
intervenciós tevékenységek
finanszírozásának társadalombiztosítási
normatívái

Intézményrendszer

A koragyermekkori intervenció
intézményes szereplői
• A koragyermekkori intervenciós intézményrendszer résztvevői
azok az egészségügyi, köznevelési, szociális, gyermekvédelmi,
gyermekjóléti és egyéb szereplők (intézmények, illetve annak
képviselői), akik a speciális támogatást igénylő (a szociálisan
veszélyeztetett és/vagy sérülten született, fogyatékos vagy eltérő-
illetve megkésett fejlődésű és/vagy a pszichés fejlődés
szempontjából veszélyeztetett, ill. kiemelten tehetséges )
gyermekekkel illetve családjaikkal a gyermek fogantatásától az
iskoláskorig kapcsolatba kerülnek.
• Munkájuk a rendszer működésének különböző szakaszaihoz,

egyrészt a szűrés, jelzés folyamatához, másrészt a diagnosztika
szakaszához, harmadrészt az ellátások, juttatások, szolgáltatások
rendszeréhez kapcsolódik.
EGÉSZSÉGÜGY
Szakemberek
Védőnő Perinatális (neonatális)
-területi, iskolai, kórházi intenzív centrum •szülész- nőgyógyász,
•gyermekgyógyász,
•gyermekneurológus,
Újszülöttosztály, •gyermekpszichiáter,
Családvédelmi Szolgálat
csecsemőosztály •genetikus,
•szemész,
Gyermek habilitációs/ •fül-orr-gégész,
Házi gyermekorvos/ •audiológus,
rehabilitációs
Háziorvos
intézmények •ortopéd szakorvos,
•gyermek-rehabilitációs
szakorvos,
Szülészet, nőgyógyászat Egyéb szakellátás •egyéb szakorvos,
•gyógytornász,
•konduktor.

OKTATÁS - KÖZNEVELÉS
Szakemberek
óvodapedagógus
Pedagógiai szakszolgálati értelmileg akadályozottak pedagógiája/
intézmény tanulásban akadályozottak pedagógiája/
Járási pedagógiai szakszolgálat
Megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálat szakirányon végzett gyógypedagógus,
logopédus,
látássérültek pedagógiája /
hallássérültek pedagógiája
szakirányon végzett gyógypedagógus,
Egységes gyógypedagógiai, pszichopedagógus,
konduktív pedagógiai szomatopedagógus,
módszertani intézmény (EGYMI)
autizmus spektrum pedagógiája
szakirányon végzett gyógypedagógus
gyógytornász,
konduktor
(klinikai szak)pszichológus
Óvoda gyermekpszichiáter
2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK gyermekneurológus 74
SZOCIÁLIS/GYERMEKVÉDELEM/
GYERMEKJÓLÉT
Falu- és tanya- Gyermekek
gondnoki szolgálat átmeneti otthona
Család- és gyermek-
Biztos Kezdet Családok Szakemberek
jóléti •családsegítő
Gyerekház átmeneti otthona
szolgálat, központ
•csecsemő- és
Támogató szolgálat kisgyermeknevelő
Bölcsőde Gyermekotthon
•óvodapedagógus
•pedagógus
Nappali ellátó Területi gyermek-
Mini bölcsőde, •gyógypedagógus
intézmény védelmi szakszolgálat
munkahelyi bölcsőde •gyógytornász,
Fogyatékos
•konduktor
személyek ápoló- Családi Gyámhatóság •(klinikai szak)pszichológus
gondozó otthona bölcsőde
•gyermekpszichiáter
Napközbeni
gyermekfelügyelet
Alternatív
napközbeni ellátások
EGYÉB INTÉZMÉNYEK
Magánellátók Ügyészség
Klebelsberg
Fogyatékos személyek
Központ,
érdekvédelmi szervezetei
tankerületi központok
Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi

Főigazgatóság
Kormányhivatal
Nemzeti Egészségbiztosítási
Rendőrség Alapkezelő
Bíróság Képző intézmények

Gyermekút… Szülők
…és a jogszabályo
Házi gyermekorvos, Járó- (ill. fekvő)beteg ellátó
Védőnő
háziorvos szakorvos
Hazakerülés után iskoláskorig
Érzékszervi eltérések 18 hó alatt
3 év alatt
18 hó-3 év
Megyei/fővárosi pedagógiai Család- és
Járási
szakszolgálat , országos hatókörű gyermekjóléti
pedagógiai szakszolgálat Szolgálat/ központ
szakértői bizottságok
Bölcsőde, gyermekotthon,
3 év felett
fogyatékos személyek
otthona, fogyatékos személyek Óvoda
nappali intézménye
3 év alatt
Szülők
Korai diagnosztikát, terápiát,
Korai fejlesztést végző egyéb intézmény utánkövetést
végző intézet
Egyéb eü. finanszírozású

szolgáltatók,
magánszolgáltatók
Utak az egészségügyben
• Egészségügy-köznevelés között a korai ellátásokat

tekintve alig van szabályozott átjárás
• Egészségügyi szűrési rendszer
• Új kontrollpontok
1, hó- 2hó - 4hó - 6hó - 9hó - 12hó – 15 hó* - 18hó – 2év – 2,5 év*
- 3év - 4év – 5év - 6év – 7év* (összesen 12 korcsoport + 3 kiegészítő)
• Alapellátásból a szakellátásba
• Gyermekvédelmi jelzőrendszer fontossága
• Szakemberek a különböző rendszerekben

A gyermek útja az köznevelési (közoktatási)
ágazati szabályozás tükrében 1.
• Pedagógiai szakszolgálatok szintjei, feladatai
• Tevékenységek
– Szakértői bizottsági
– Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
– Nevelési tanácsadás (0 éves kortól)
– Logopédiai ellátás (0 éves kortól)
– Konduktív pedagógiai ellátás
– Iskola- és óvodapszichológia
– Kiemelten tehetséges gyerekek
– Gyógytestnevelés
– Pályaválasztási tanácsadás
• Út a pedagógiai szakszolgálati intézményhez
•2021.04.09.
Magánellátók szerepe Kereki Judit ELTE BGGYK 79
Korai fejlesztésbe való bekerülés
• Amennyiben az eltérő fejlődés gyanúja a gyermek 0–
3 éves kora között merül fel, a korábbiaktól eltérően
nem szükséges a sajátos nevelési igény megállapítása
ahhoz, hogy a gyermek korai fejlesztésbe kerüljön. (A
korai fejlesztésre való jogosultság és a sajátos
nevelési igény elválik, van olyan korai fejlesztésre
jogosult, aki sajátos nevelési igényű, és van, aki nem.)

Korai fejlesztés: 0-18 hónap
• A 18 hónap alatti gyermekek a 15/2013-as
szakszolgálati rendelet által meghatározott
szakorvosok javaslatára közvetlenül korai fejlesztésbe
kerülhetnek a járási szakértői bizottsághoz. A megyei
és a járási szakértői bizottságok az ő szakértői
véleményüket a gyermekek külön vizsgálata nélkül, a
jogszabályban megnevezett szakorvosok által
felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat
alapján is elkészíthetik. Amennyiben a gyermek nem
rendelkezik orvosi véleménnyel, akkor csak a megyei
szakértői bizottság vizsgálata alapján kerülhet korai
fejlesztésbe.
Korai fejlesztés: 18 hónap- 3 éves
kor
• 18 hónapos és 3 éves kor között a szülőnek a
gyermekkel a megyei/fővárosi pedagógiai
szakszolgálati intézménybe kell eljutnia, ahol a
szakértői bizottsági tevékenység keretében egy
komplex vizsgálat elvégzése után indokolt esetben
sajátos nevelési igényt állapítanak meg (vagy nem),
ez alapján szakértői véleményben tesznek javaslatot
a gyermek ellátására.

Ellátási helyszínek 1.
• Amennyiben a szakértői bizottság korai
fejlesztést javasol, ellátási helyszínként a
gyermek lakóhelyéhez legközelebb lévő
pedagógiai szakszolgálati tagintézményt jelöli
ki. Ha ilyen módon nem oldható meg az
ellátás, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás
keretében vagy a pedagógiai szakszolgálati
intézmény fenntartójával szerződött
intézményben kerülhet sor.
Ellátási helyszínek 2.
• A köznevelés speciális szerepe
– Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban,
fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó
bentlakásos intézményében, Biztos Kezdet Gyerekházban, stb.
intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást -
amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak -
az intézményben kell ellátni. A pedagógiai szakszolgálati intézmény a
tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely adott gyermekkel
foglalkozó szakalkalmazottai részére is biztosítja.
• Az intézmények működési rendje és ellátási kötelezettsége
– Szakszolgálat egész évben folyamatosan működik
– Korai fejlesztés év közben is megkezdhető

3 éves kor felett
• A 3 évnél idősebb gyermekek esetében a járási
szakértői bizottság feladata a gyermek teljes körű
pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata,
továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata. Ha a járási
szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a
sajátos nevelési igény valószínűsíthető, a gyermeket
– dokumentációs anyagával együtt – továbbküldi a
megyei szakértői bizottság felé, ahol a sajátos
nevelési igényt megállapítják vagy kizárják.

Korai fejlesztés időtartama
• A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek
állapotának, szükségleteinek, valamint a család
terhelhetőségének függvényében a fejlesztési
feladatok végrehajtásának időkerete a gyermek 0–3
éves kora között legalább heti egy, legfeljebb heti
négy órát, 3–5 éves kora között legalább heti kettő,
legfeljebb heti öt órát kell, hogy jelentsen. 2017.
szeptember 1-től az 5-6 évesekre vonatkozóan
legalább heti 5 óra az időkeret.

HABILITÁCIÓ, FEJLESZTÉS, TERÁPIA
A HAZÁNKBAN LEGGYAKRABBAN
1
AZ ÚJSZÜLÖTT- ÉS
CSECSEMŐKORI
NEUROHABILITÁCIÓS
HASZNÁLT MOZGÁSTERÁPIÁS /
MOZGÁSFEJLESZTŐ ELJÁRÁSOK: 3
TRÉNING KONCEPCIÓJA:
Katona-módszer I.Gyógytornák
II. Manuális terápiák
2
Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia SZRT -
A HAZÁNKBAN LEGGYAKRABBAN Pfaffenrot manuális technika
HASZNÁLT PEDAGÓGIAI HANGSÚLYÚ DSGM - Dévény Speciális manuális technika –
MOZGÁSRENDSZEREK: Gimnasztika módszer
Vojta módszer
Konduktív pedagógia Bowen-terápia
Gyógypedagógiai fejlesztés Craniosacralis terápia
Kokas-módszer III. Reflexkorrekciós terápiák (INPP, TSMT/HRG)
Magyar Mozgáskotta Módszer INPP - mozgás- és készségfejlesztő módszer
HRG - Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika
TSMT I., II. - Tervezett Szenzomotoros Tréningek I., II.
IV. Ingerterápiák
Ayres terápia / DSZIT – Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia
NHT1-2 Neuro-hidroterápia és a Huple®-program
Bazális stimuláció
Egyéb terápiák
Alapozó terápia / Labdaterápia
IKT - Integrált kifejezés- és táncterápia
Lovasterápiák: pszichológiai lovasterápia, hippoterápia valamint gyógypedagógiai lovaglás
és lovastorna
TGYJ - Tunyogi Gyógyító Játékterápia
PROMT - módszer

Koragy - Interv. Elmélete

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Koragy - Interv. Elmélete

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Koragy - Interv. Elmélete

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kora gyermekkori intervenció

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 1

o Prenatális: fogantatástól megszületésig

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 2

Fogalma Célja Rendszere

(Kereki és Szvatkó, 2015)

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 4

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 5

„Orvosi vonalon korai intervencióról

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 6

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 7

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 9

• Fejlődési rizikó miatt preventív ellátásra jogosultak.

• A legkorábbi életszakaszban a szakemberek nem szívesen beszélnek

• A biológiai hátránnyal, illetve rizikóval élő gyermekek csoportját részben lefedi

• Krónikus beteg gyermekek ellátása elsősorban az egészségügyi ágazathoz

• A gyermekek legkorábbi életszakaszában

A kedvező fejlődési kimenetel hátterében álló tényezők között jelentős

• Halmozottan hátrányos helyzetű (a) az a rendszeres gyermekvédelmi

Kiemelten tehetséges gyermek (tanuló), aki átlag feletti általános

„A korai fejlesztés és gondozás feladata a komplex koragyermekkori prevenció,

A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 21

(15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 23

Hatás az egyén Hatás a család Társadalmi szintű

• Fejlődés - • Kompetenciák • Hasznosság

Hatás az egyén Hatás a család Társadalmi szintű

• Fejlődés - • Kompetenciák • Hasznosság

• Fejlődés - • Kompetenciák • Hasznosság

Hatás az egyén Hatás a család Társadalmi szintű

• Fejlődés - • Kompetenciák • Hasznosság

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 31

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 33

„Néha felmerül bennem,

fog GDP-t termelni,

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 35

Abecedarian 21 42 871 138 635 95 764 3,23

Perry 27 14 830 129 622 114 792 8,74

Perry 40 14 830 253 154 238 324 17,07

Forrás: Karoly-Kilburn 2005, 110-111.o. alapján Kereki J.

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 38

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 39

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 40

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 41

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 43

• Szülő kötelessége, hogy a gyermeke testi,

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 44

Kora gyermekkori Egyéni szükségletekhez

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 47

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 48

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 50

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 51

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 52

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 53

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 55

2021.04.09. Kereki Judit ELTE BGGYK 56

• Több évtizedes múlt