Villamos Alállomás-Ellenőrzés, Kezelés: 11287-12 Számú Szakmai Követelménymodul

Villamos alállomás- ellenőrzés, kezelés
11287-12 számú szakmai követelménymodul
1
1. Mutassa be az állomásellenőrzések feladatát, gyakoriságát!
– Állomásellenőrző bejárások szerepe kezeletlen állomásokban
– Állomásellenőrzések kezelt állomásokban
– Állapotfelmérés szerepe alállomásokban
– Diagnosztikai vizsgálatok alállomásokban
Az alállomás ellenőrzés szerepe

Az alállomásellenőrzés az üzemeltetés része. A hálózatok és berendezések műszaki
állapotát az üzemeltető szakterületeknek rendszeresen ellenőriznie kell. Az ellenőr-
zést a belső szabályzatoknak megfelelően szemrevételezéssel (bejárásokkal), mű-
ködési próbákkal, illetve mérésekkel kell végrehajtani.
Az ellenőrzés célja a műszaki állapot és az üzemeltetést akadályozó körülmények
felmérése. Az ellenőrzésnek olyannak kell lennie, hogy az üzemeltető időben képes
legyen felismerni a berendezések műszaki állapotának romlását, és meghatározni a
szükséges üzemeltetési, javítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatokat.
A műszaki állapot ellenőrzése során kiemelten kell foglalkozni az élet-, balesetve-
szély illetve jelentős anyagi kár elhárításával.
Az alállomásellenőrzés folyamata
 Kül- és beltéri primer készülékek és berendezéseknek szemrevételezéses, mű-
ködés ellenőrzése
 Ellenőrzési jegyzőkönyvek valamint a jelentés helyszíni kitöltése
 A jelentés továbbítása
 Beavatkozás
 Dokumentálás
Az alállomásellenőrzés módszere
Szemrevételezéses ellenőrzés
Gyűjtősín: Sínek, síntartók, szigetelők  tisztítás, sodronyok épsége  szál-
törés, kisodródás, távolságtartók, kötések  lazulás, repedés, elszíneződés
(melegedés), termo víziós ellenőrzés
Túlfeszültség levezetők: Szigetelő  tisztaság, épség, levezetés számláló,
földelővezető épsége
Transzformátorok: Átvezető szigetelők  tisztaság, épség, légszűrők  töltet
elszíneződés, olajzár, csapok, szelepek állapota, olajszint, olajminőség, zsírzó
helyek
Mérőváltók: szigetelés  épség, tisztaság, olajállás, nitrogén gáznyomás, tö-
mítések, csatlakozások  szerelvények épsége
Szakaszolók: szigetelők  épség, tisztaság, csatlakozások, érintkezők  be-
égés, hajtómű, rudazatok, segédérintkezők
Megszakítók: szigetelők  épség, tisztaság, olajszint, olajállás mutatók, SF6
gáznyomás, tömítettség, hajtás, állásjelzés
Tokozott berendezések: Tokozás épsége, alsó nyomáscsökkentő membránok
bezártsága, kábelvégek mechanikai rögzítése, köpeny-földelés
2
Kondenzátor: Kondenzátorok épsége, tisztasága, impregnáló anyag-folyások
Segédüzemi berendezések: Túláramvédelmi készülékek, akkumulátor-töltő,
akkumulátor állapot, akkumulátorsav a teleptálcán, sínek, kötések
Világítási berendezések: Szabadtéri, belsőtéri üzembiztonsági világítás szem-
revételezése
Vezénylő épület: Ajtók zártsága, állapota, helyiségek állapota
Működés ellenőrzés
Transzformátorok: hőmérők üzemkészség, fokozat jelző üzemkészsége, ke-
ringtető szivattyúk-, ventillátorok üzemkészsége, szabályzóhajtás üzemkész-
sége, hajtásszekrény fűtés üzemkészsége
Szakaszolók: Reteszelés, parancsadó lámpák üzemkészsége, szekrény-fűtés
üzemkészsége
Megszakítók: Szekrényfűtés üzemkészsége
Tokozott berendezések: Tokozott berendezésfűtés üzemkészsége
Segédüzemi berendezések: Segédüzemi átkapcsoló automatika üzemkész-
sége, akkumulátor helyiség fűtés üzemkészsége.
Világítási berendezések: Szabadtéri, belsőtéri üzembiztonsági világítás üzem-
készsége, be- és átkapcsoló automatika üzemkészsége
Számítástechnikai, telemechanikai berendezés ellenőrzése

Berendezéseket tápláló szünetmentes tápegységek ellenőrzése (váltakozó áramú
betáplálás elvételét követően áttér-e a tápegység egyenáramú táplálásra).
Távfelügyeleti rendszer esetén a berendezés állapotának lekérdezése.
Számítógépes helyi megjelenítő adatainak helyszíni frissítése, korábbi nyugtázatlan
állapotok lenyugtázása, eseménynapló kiolvasása, hiba esetén további intézkedés
kezdeményezése.
Védelmes munkahelyről a védelmek állapotának lekérdezése, események nyugtá-
zása.
Hírközlési berendezés ellenőrzése

Berendezéseket tápláló szünetmentes tápegységek ellenőrzése (váltakozó áramú
betáplálás elvételét követően áttér-e a tápegység egyenáramú táplálásra)
 telefonvonal ellenőrzése (ipari és országos)
 Telemechanikai összeköttetés leellenőrzése
 8 csatornás hibajelző ellenőrzése
Vagyonvédelmi berendezés ellenőrzése

Riasztóberendezések ellenőrzés (próbariasztás), hang és fényjelző berendezés mű-
ködőképességének ellenőrzése. Üzemirányítási kapcsolat ellenőrzése (a riasztásnak
a 8 csatornás hibajelzőn keresztül az ÜIK-ba meg kell érkezni).
3
 Kerítésvédelmi rendszer / mikrohullámú sorompó
 Ajtó-, ablak nyitásérzékelő
 Beltéri mozgásérzékelő
Környezetvédelmi berendezés ellenőrzése

Zárt transzformátoralap olajszint ellenőrzés, csapadékvíz kiszivattyúzás az olajlevá-
lasztón keresztül. Meghatározott olajszint felett speciális szakszemélyzettel kell meg-
oldani az olaj kiemelését, elszállítását, ártalmatlanítását.
Akkumulátortelep ellenőrzése (sérült akkumulátor, akkumulátorsav a padozaton, te-
leptálcán).
Alállomás zajterhelése.
Szennyvízakna telítettségének ellenőrzése.
Alállomási munkavédelmi berendezések ellenőrzése

Az alállomásra előírt munkavédelmi eszközök darabszámának ellenőrzése.
Munkavédelmi eszköz bevizsgálási idejének érvényességének ellenőrzése.
Világítási berendezés ellenőrzése

Üzemi és biztonsági lámpatestek épségének működőképességének ellenőrzése
Üzemi világítás, biztonsági világítás automatikus áttérésének ellenőrzése.
Tűzvédelmi berendezés ellenőrzése

Tápfeszültség ellenőrzése.
Füstérzékelők, vonalérzékelők lepróbálása.
Tűzi víztároló vízszint ellenőrzése. Szintjelzők lepróbálása.
Tűzoltó berendezések időszakos felülvizsgálati dátumának ellenőrzése.
Távfelügyelet esetén a tűzoltórendszer paramétereinek lekérdezése, az eseménytár
kiolvasása.
Üzemirányítási kapcsolat ellenőrzése próbariasztással (a riasztásnak a 8 csatornás
hibajelzőn keresztül az ÜIK-ba meg kell érkezni).
Diagnosztikai vizsgálatok
Az alállomási diagnosztika az alállomás berendezésein a különböző villamos, termi-
kus és mechanikai paramétereinek ellenőrzését, valamint a különböző szigetelő
anyagok szigetelő, dielektromos tulajdonságainak mérését jelenti. A diagnosztikai
méréseket az állomásgazda megrendelésére és tudtával, erre speciálisan kiképzett
és feljogosított szakemberek végezhetik, előzetesen feszültségmentesített berende-
zéseken. A diagnosztikai mérésekhez szerelési felügyelő jelenléte szükséges. A
munkaterület átadását a munkaterület kijelölését és elhatárolását a belső szabály-
zatok előírásai szerint kell végezni.
4
A vizsgálatok eredményei szolgálnak alapul a szükséges üzemeltetési, javítási, kar-
bantartási, illetve fejlesztési feladatok meghatározásához.
Transzformátor diagnosztika
Szigetelési ellenállásmérés
A nagy– és középfeszültségű tekercsek szigetelési ellenállásának mérése a földelt
„kazánhoz” (külső burkolat) képest.
Cél: A transzformátor tekercsek szigetelésének általános állapotának megállapítá-
sára, durva hibák kiszűrése.
Visszatérő feszültség mérés
Általában a kisebb feszültségű tekercselés kapcsait rövidre zárva 2 kV DC feszültsé-
get kapcsolunk a rövidre zárt kapcsok és a föld közé olyan elrendezésben, hogy a
transzformátor többi tekercse rövidre van zárva, és a földre van kötve. (Az így kiala-
kított kapcsolásban a transzformátor minden szigetelőrendszer rétegeződése a mé-
rés tárgyát képezi.) Három tekercselésű transzformátor esetén a középső tekercse-
lésre kell kapcsolni a 2 kV-os mérőfeszültséget és a többi tekercset földelni kell. A
mérés folyamán a töltés – kisütés – szigetelőrendszerből visszatérő feszültség
csúcsértékének mérése ciklusokból kapott eredmények egy görbét alkotnak, amely-
nek maximum helye és értéke megadja a transzformátor szigetelésére vonatkozó
centrális időállandót.
Cél: A transzformátor megbontása nélkül villamos méréssel információt kapunk a
társított olaj-papiros rendszer szigetelési állapotáról, nedvességtartalmáról, amely a
szigetelési képességet hátrányosan befolyásolja.
Általános olajvizsgálat
Az olajtöltetből vett minta analizálása külső laboratórium bevonásával. Az olaj fizikai
és kémiai jellemzőinek jegyzőkönyvön történő rögzítése.
Cél: A transzformátor olajtöltetének minősítése.
Olajban oldott gázok (hibagázok) analízise
Üzem közben, ill. kezdődő meghibásodás esetén a szigetelőolaj a hibahelyeken ke-
letkező gázokat oldatba viszi. A transzformátor olajtöltetéből vett olajmintából egy
gázkromatográf segítségével kinyerik ezeket az oldott gázokat, amelyeknek a meny-
nyisége (ppm-ben) a kezdődő meghibásodás (pl.: szigetelés belsejében létrejövő
részleges kisülés, helyi melegpont, menetzárlat, nagy energiájú belső ív) jellegére
utal.
Cél: A transzformátor olajtöltetének minősítése.
A transzformátor, és az átvezető szigetelők kapacitásának és veszteségi tényezőjé-
nek (tgδ) mérése
A transzformátor tekercsei valamit a tekercsek és a föld közötti kapacitások és vesz-
teségi tényezők határozhatók meg a mérőfeszültség változtatásának és a vizsgálati
idő függvényében. A transzformátor nagyfeszültségű kondenzátor átvezetőinek vizs-
gálata, a rajtuk kialakított mérőpont segítségével. A transzformátorra, átvezető szi-
getelőre kapcsolt mérőfeszültség folyamatos csökkentése mellett mérjük egy - spe-
5
ciálisan e célra kialakított - mérőhíd segítségével az átvezető kapacitását és veszte-
ségi tényezőjét.
Cél: Szigetelési állapot ellenőrzése. (A tgδ hirtelen növekedése a feszültség –vagy
idő függvényében a szigetelési állapot romlását jelzi. Egy jó szigetelés veszteségi
tényezője a feszültség függvényében nem változik, vagy kis mértékben növekszik.)
Rövidzárási impedancia mérése
A túlterhelések (zárlat, bekapcsolási áramlökés), ill. a tekercseket összenyomó erő
csökkenése következtében a vezetők geometriája megváltozik, ennek a kimutatására
szolgál a rövidzárási impedancia mérés.
Cél: Tekercstorzulás kimutatása.
Fokozatkapcsoló vizsgálata (dinamikus ellenállás mérése)
A fokozatkapcsoló átkapcsolási idejét, az egyes fázisok átkapcsolása alatti ellenállás-
változást, valamint a fokozatkapcsoló hajtás motor áramfelvételét mérjük egy sok-
csatornás mérési adatgyűjtő segítségével a nagyfeszültségű kapcsokon, valamint a
motor betáplálásánál.
Cél: A fokozatkapcsoló érintkezők állapotáról a mechanikus szerkezetek állapotvizs-
gálata.
Áttételmérés a fokozatkapcsoló minden állásában, mindhárom fázisban
A transzformátor áttételét vizsgáljuk a fokozatkapcsoló minden állásában és mindhá-
rom fázisban.
Cél: A tekercsek, a menetszigetelések épségének vizsgálata.
Fokozathajtás teljesítményfelvételének regisztrálása
A fokozathajtás teljesítményfelvételének (wattos és meddő) regisztrálása az átkap-
csolás ideje alatt.
Cél: A fokozathajtás mechanikai vizsgálata.
Az egyes tekercsek ohmos ellenállás mérése
A tekercsek kivezetéseire rendre egyenfeszültséget kapcsolunk – amelynek nagysá-
gát úgy állítjuk be, hogy a körben folyó áram min. 10 A legyen – egyenáramú ohmos
ellenállást mérünk.
Cél: Menetzárlatok kiszűrése, fokozatkapcsoló helyes működésének ellenőrzése,
átmeneti ellenállások vizsgálata.
A transzformátor zajszintjének mérése
A mérés során a transzformátortól meghatározott távolságokban és magasságban
meghatározott mérési pontokon mérünk zajszintet. A mérési eredményekből meg-
határozásra kerül a transzformátor hangnyomás – és hangteljesítmény szintje.
Cél: Tekercs- és a vasmag mechanikai, valamint a hűtőrendszer állapotvizsgálata.
6
Megszakító diagnosztika
Átmeneti ellenállás mérése
A készülék főáramkörébe megfelelő nagyságú egyenáram injektálásán, majd ezen
áram hatására a primer csatlakozási pontokon (a csatlakozásoknál és a főérintkezőn)
a feszültségesés mérésén alapul.
Cél: érintkezési helyek ellenőrzése.
Szigetelési ellenállásmérés
Szigetelési ellenállás mérése a megszakító érintkezői között kikapcsolt állapotban a
porcelántesten kerülőág kialakításával (guard elektróda).
Cél: A megszakító szigetelésrendszerének általános (durva) vizsgálata.
Szivárgó áram mérése
A megszakítóra AC nagyfeszültséget kapcsolva, nyitott állapotban mérjük a szigete-
lésben folyó áramot (mérés közben a porcelántestre kerülőágat kell kialakítani).
Cél: A megszakító szigetelésrendszerének vizsgálata.
Kapcsolási önidő és mozgásdiagram felvétele
A megszakító pólusok kapcsolási önidejének ellenőrzése, beállítása. Az egyes fázi-
sokba felszerelt pólusok együttfutásának ellenőrzése, beállítása.
Cél: A megszakító hajtásának és beállításának ellenőrzése.
Hajtás vizsgálata
A rugó felhúzó motor áramfelvételének és felhúzási idejének vizsgálata.
Szemrevételezéses ellenőrzések
A megszakító szigetelőinek, tartószerkezetének, tömítéseinek szemrevételezéses
vizsgálata: tartó és forgószigetelők, fémöntvények, kiöntési helyek, tartószerkezet,
olajállás-jelzők, olajszint, olajminőség, tömítések, hajtásszekrény, a hajtás-
szekrényben lévő alkatrészek (tömítettség, motor, erőátvitel, segédérintkezők stb.),
kapcsolási állapotjelzők, korrózióvédelem
Kisolajterű megszakítók oltókamra olajának vizsgálata
Cél: A szigetelőolaj általános vizsgálata.
SF6 oltóközegű megszakító gáz paramétereinek vizsgálata
Gáznyomás ellenőrzés, térfogat százalékmérés, harmatpont (nedvességtartalom)
mérés, bomlástermék mérés.
Cél: A szigetelés általános vizsgálata.
Részleges kisülésmérés
A megszakítóra AC nagyfeszültséget kapcsolva, nyitott állapotban mérjük a részle-
ges kisülést.
Cél: Szigetelési állapot ellenőrzése.
7
Infrakamerás diagnosztika
Ideális módszer a termikus hibahelyek okozta veszélyek megelőzéséhez.
Célja a rendellenes melegedések korai felderítése; a melegedés miatti meghibáso-
dások megelőzése; az energia veszteségek detektálása; a javítások, ill. karbantar-
tások optimális időpontjának és tartalmának diagnosztikai megalapozása és tervez-
hetősége; ezzel, valamint a közvetlen és a közvetett károk bekövetkeztének megelő-
zésével az eredő üzemeltetési költségek minimalizálása.
Előny: üzem közben, zavartatás nélkül felderíthetők a villamos berendezések, távve-
zetékek, kábelek, rendellenes melegedései; kefekopások; örvényáram okozta mele-
gedések.
8
2. Mutassa be a korlátozások rendszerét!
– Korlátozások országos energiahiány esetén
 A frekvenciafüggő korlátozások rendszere
 Az FTK relék feladata
 Frekvencia független automatikus korlátozások
 A szóbeli korlátozások rendszere
 Rotációs kapcsolási rend
– Korlátozások alállomási üzemzavar esetén
 Alállomás leterhelése
Villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága
Egyszeres hiba (n-1) elve:
A hálózat bármely egyetlen elemének (transzformátor, vezeték, kábel és a hozzájuk
tartozó kapcsoló berendezés) kiesése esetén a rendszerhasználók korlátozásra
átmenetileg sem kerül sor, illetve a villamosenergia-rendszer olyan kialakítása, hogy
az egyszeres hiányállapotban sem felhasználói kiesés, sem az üzemben maradó
hálózaton túlterhelés, illetve feszültség-, frekvencia zavar nem lép fel. A kiesés után
üzemben maradó rendszer továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki
követelményeket. /Középfeszültségű hálózat esetében (a hálózat sugaras üzeméből
fakadóan) nem garantálható az (n-1) elvnek megfelelő ellátási üzembiztonság. Az
egyszeres hibák esetén a folyamatos energiaellátás nem biztosítható./
Villamos energia korlátozás szerepe, rendeleti háttere

Átmeneti vagy tartós teljesítmény-, és energiahiány, valamint energiarendszer ösz-
szeomlás elkerülése érdekében villamos energiakorlátozásra kerül sor. A korlátozá-
sok egyes típusaira előzetes terv, illetve korlátozási sorrend készül.
A villamos terheléskorlátozás típusai:
 Üzemzavari
Frekvenciafüggő Terhelés Korlátozás (FTK)
Frekvencia független terheléskorlátozás (FKA)
 Előrelátható (kormányrendelet szerinti Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR))
A korlátozási sorrendek részét képezik a Közüzemi szerződéseknek.
A korlátozási sorrendet 3 évenként, illetve szükség esetén kell frissíteni.
A korlátozási sorrendeket a MAVIR Zrt. által meghatározott korlátozási típusra, foko-
zatszámra és teljesítményre kell összeállítani a középfeszültségű vonalak legutolsó
decemberi mérésnapi csúcsterheléseinek, valamint a meghatározott nagyfogyasztók
szerződéses teljesítményeinek figyelembevételével.
A korlátozási sorrendek összeállítását a 285/2007 Korm., valamint az Üzemi Sza-
bályzat és a Krízisterv előírásait alapul véve kell elvégezni. "A villamosenergia-
korlátozás eljárásrendje" a MAVIR Zrt. honlapján található.
9
Alapelvek:
 A krízis bekövetkezésének elhárítása, megelőzése a villamosenergia-rendszer
valamennyi szereplőjének és a hatóságoknak elsőrendű feladata.
 A krízis megelőzését a rendszerirányító illetve a hatóságok elsősorban piac-
szabályozó eszközökkel biztosítják, a villamosenergia-ellátási szabályzatok
előírásainak betartásával.
 A rendszerirányító utasításait az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan
megkülönböztetés tilalmán alapulva adja ki.
 A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető felhasználói
kikapcsolások legfeljebb 6 órás időtartamra alkalmazhatók. Ha a jelentős za-
var a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor a rendszerirányítási tevékenység
engedélyese és az elosztó hálózati engedélyes a kikapcsolásokra az RKR-t
köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár
következzen be.
Krízisfokozatok:
 válsághelyzet veszélye I. (tartalékkapacitás 10%-ra csökken, tüzelőanyag
készlet folyamatossága 3 napon belül veszélybe kerül)
 válsághelyzet veszélye II. (tartalékkapacitás 7%-ra csökken, tüzelőanyag
készlet folyamatossága 2 napon belül veszélybe kerül)
 válsághelyzet (tartalékkapacitás/nemzetközi kooperációtartós hiánya, tüzelő-
anyag tartós hiánya, ország/országrész több napos üzemszünete)
Terheléskorlátozás:
 A terhelés csökkentésének automatikus végrehajtására a frekvenciafüggő ter-
heléskorlátozó (FTK) rendszer áll rendelkezésre, amelynek működése hazai
üzemzavar esetén nem valószínű, a nemzetközi hálózat frekvenciastabilizáló
hatása miatt.
 A felhasználói terhelés gyors csökkentése a frekvenciától független korlátozó
automatika (FKA) rendszer igénybevétele útján érhető el, melyet a Rendszer-
irányító kézi indítással működtet.
 A 6 órát meg nem haladó időtartamú üzemzavarok esetén a rendszerirányító
az Üzemi Szabályzat rendelkezései szerint jár el.
 A 6 órát meghaladó időtartamú üzemzavarok esetén a felhasználók rotációs
elv alapján történő kikapcsolásával, a Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR) al-
kalmazásával biztosítható a forrásoldalon jelentkező hiánnyal arányos terhe-
léscsökkentés. A felhasználók terhelési csoportba sorolását, a csoportok terü-
leti elhelyezkedését és a csoportokhoz tartozó felhasználói teljesítményeket a
krízistervvel egyidejűleg elkészített RKR tartalmazza. Az RKR alkalmazását il-
letve a szükséges kikapcsolási fokozatot a rendszerirányító rendeli el, és az
elosztó hálózati engedélyesek hajtják végre.
10
Rotációs kapcsolási rend, védett és létfontosságú fogyasztók
Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR): a villamos energia felhasználók különböző cso-
portjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése
céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos kikapcsolását és a kikapcsolásának gya-
koriságát, fokozatait meghatározó eljárás.
Az RKR elkészítése:
 az elosztók megadják az alapvető felhasználók kivételével a felhasználói ter-
helést,
 az átviteli rendszerirányító az alapvető felhasználók kivételével 18, hozzávető-
legesen egyforma terhelési csoportot alakít ki. A terhelési csoportokat egyen-
ként megjelöli (pl. A, B, C stb.),
 3 órás kikapcsolási idő alapján az 1. fokozatban csak egy terhelési csoport ke-
rül kikapcsolására, a 2. fokozatban kettő, a 3. fokozatban három és így to-
vább, míg a 18. fokozatban mind a tizennyolc csoport, ezért a 9. fokozattól 3
óránál hosszabb idejű kikapcsolásra is sor kerülhet,
 a terhelési csoportok kikapcsolását a hálózat üzemeltetőinek kikapcsolásra elő
kell készíteni, az elosztó a fokozatonkénti kikapcsolási teljesítményeket a kö-
zépfeszültségű vonalak terhelései és 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítmé-
nyű felhasználók között oszthatja fel,
 kikapcsolásra felvett középfeszültségű leágazásokon alapvető felhasználó
nem lehet megfelelő hálózatfejlesztés eredményeképpen 2020. év után.
Létfontosságú felhasználók
 Szénbányák a nem nélkülözhető teljesítmény mértékéig
 Közforgalmi repülőterek, valamint repülésirányító és repülésbiztonsági beren-
dezések
 Vasúti vontatás
 Országos és térségi gázfogadó állomások, fontosabb gáztárolók, nyomásfo-
kozók, kompresszorok
 A VET hatálya alá tartozó termelők, elosztók, valamint az átviteli rendszerirá-
nyító, a villamosenergia-ellátási tevékenységük körében és mértékéig
 Nagyobb térséget ellátó (regionális és városi) víztermelők, szállítók és
szennyvíztisztítók
 Árvíz-, illetve belvízvédekezés idején a belvízmentesítést szolgáló szivattyúte-
lepek
 Életmentő, illetőleg fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények az egés-
zségügyi hatóságokkal, fenntartókkal történő konzultáció alapján
 Fontosabb hírközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges berendezések, ki-
véve, ha rendelkeznek a hálózattól független önálló villamosenergia-ellátó be-
rendezéssel
 Olajfinomító, létfontosságú olajszivattyú állomások
 Katasztrófavédelmi irányító központok
 Az alapvető élelmiszer előállítását biztosító felhasználók
11
FTK frekvenciafüggő terheléskorlátozó automatika
(5000 MW rendszerteljesítménynél 200 MW kiesése az 50 Hz hálózati frekvenciát 49
Hz-re csökkenti.)
Az automatika feladata: frekvencia érzékelése két lépcsőben, és az előre beprog-
ramozott leágazások lekapcsolása a határérték túlhaladásakor.
Az automatika indul: első fokozat 47Hz, második fokozat 45 Hz hálózati frekvenciára.
FKA frekvencia független terheléskorlátozás

A felhasználói terhelést csökkentő, a frekvencia értékétől függetlenül működő auto-
matika rendszer, amely – élesített állapotban – előre meghatározott üzemi esemé-
nyek bekövetkezésekor automatikusan működhet és a Rendszerirányító saját hatás-
körében kézi indítással is működtetheti.
Korlátozások alállomási üzemzavar esetén

Több egyidejűleg fellépő meghibásodás esetén előfordulhat, hogy a rendszerhaszná-
lók teljes körű ellátása lehetetlenné válik. Ekkor alkalmazzák az adott állomás ellátási
területére vonatkozó leterhelési tervet. A leterhelési terv végrehajtását a területileg
illetékes üzemirányító rendeli el. Az alállomási leterhelési terv naprakészségéről az
illetékes üzemirányító gondoskodik.
12
3. Foglalja össze az alállomások feladatát, felépítését, a kezelők feladatát!
– Az alállomás általános feladata
– Az alállomás felépítése
– Az alállomás-kezelés lehetséges változatai
– Az állomáskezelő feladata
Alállomás
Az energiapályák találkozási/elágazási csomópontjaiban létesített berendezések,
amely a villamos energiatermelő, átalakító és szállító berendezések között megvál-
toztatható kapcsolatot hoznak létre, valamint a villamos jellemzők mérését, érzékelé-
sét, a kapcsolókészülékek működését lehetővé teszik.
Alállomások lehetnek:
 Erőműi
 Hálózati
o Alaphálózati (NAF, NAF/NAF)
o Főelosztó hálózati (NAF, NAF/KÖF)
o Elosztó hálózati (KÖF, KÖF/KIF)
 Kommunális (elosztó hálózati)
 Ipari
Transzformátorállomás
Transzformátorállomásnak nevezzük az elosztó hálózati NAF/NAF, NAF/KÖF,
KÖF/KÖF, KÖF/KIF betáplálási pontokat.
Kapcsolóállomás
Két vagy több betáplálási pont összekötésére, és villamos energiaelosztására szol-
gál, anélkül, hogy a villamos energia feszültségét, áramát megváltoztatná. NAF,
KÖF, KIF hálózatokon is alkalmazzák.
Alállomások kialakítása a kapcsoló berendezés elhelyezése alapján

 Szabadtéri
 Magas elrendezés jellemzője az, hogy a szakaszolók a megszakítók felett 4m-
el magasabban vannak elhelyezve.
 kis alapterület.
 nagy mennyiségű portál, alap, karbantartása, szerelése nehézkes.
 Közép magas elrendezés a legelterjedtebb megoldás. A szakaszolók a talaj-
szint felett 2,-3 m magasan alapokra, állványokra szerelv helyezkednek el.
 mérsékelt helyigény, áttekinthető, karbantartása-, szerelése kedvezőbb.

 nagy mennyiségű portál, alap.
13
 Alacsony elrendezésű berendezésekben a talajszint felett alacsony kb. 0,5 m
alapokon helyezik el a készülékeket. Életvédelem céljából egyes készülékeket
körül kell keríteni. (korlát, védőháló)
 kisebb beruházási költség.
 nem elég áttekinthető.
 Tokozott berendezés a legkorszerűbb megoldás, SF6 gáztöltésű modul-
rendszerű kapcsoló berendezés.
 kis helyigény (hagyományos szabadtéri berendezés 10%-a), megbízható,
csekély karbantartási igényű.
 drága
 Belsőtéri
 Épített cellás berendezésben a cella a kapcsolóberendezés szerkezeti eleme,
ami a szomszéd cellától nem éghető fallal van elválasztva. A cellafalak vasbe-
tonból, eternitből épülnek. A cellaosztások szabványosak (1,2; 1,5; 1,8; 2,4m)
 átlátható, szellős szerkezet, jelenlegi berendezésekkel egy cellán belül több
leágazás is kialakítható
 nagy helyigény
 Tokozott berendezés esetén rekeszelt fémtokozású berendezés kerül beépí-
tésre.
 kis helyigény, megbízható, csekély karbantartási igény
 a berendezés drága, de ezt ellensúlyozza a kisebb épület
Típustervi főelosztó hálózati alállomás kialakítás
14
Alállomási leágazások
Vonali leágazás
Feszültség alá helyezés Kikapcsolás

- földelő szakaszoló KI - megszakító KI
- vonali szakaszoló BE - gyűjtősín szakaszoló KI
- gyűjtősín szakaszoló BE - vonali szakaszoló KI
- Megszakító BE - földelő szakaszoló BE
Transzformátor leágazás
Bekapcsolás Kikapcsolás
- primer oldali szakaszoló BE - szekunder oldali megszakító KI
- primer oldali megszakító BE - szekunder oldali szakaszoló KI
- szekunder oldali szakaszoló BE - primer oldali megszakító KI
- szekunder oldali megszakító BE - primer oldali szakaszoló KI
Gyűjtősín mező
Gyűjtősín összefogás Gyűjtősín szétbontás

- egyik oldali szakaszoló BE - gyűjtősín megszakító KI
- másik oldali szakaszoló BE - egyik oldali szakaszoló KI
- gyűjtősín megszakító BE - másik oldali szakaszoló KI
15
Az (n-1) hibaelv megvalósítása az alállomások kialakításánál
Egyszeres hiba (n-1) elve: A hálózat bármely egyetlen elemének (transzformátor,
vezeték, kábel és a hozzájuk tartozó kapcsoló berendezés) kiesése esetén a rend-
szerhasználók korlátozásra átmenetileg sem kerül sor.
 Transzformátor- és kapcsolóállomások primer betáplálása legalább két függet-
len vonallal történik.
 Transzformátorállomásokban legalább két transzformátor épül be
 Legalább kettős gyűjtősínrendszer, illetve másfél megszakítós diszpozíció ki-
alakítása
Főelosztóhálózati transzformátorállomás középfeszültségű oldalán általában már
nem biztosított az (n-1) elvnek megfelelő ellátási üzembiztonság.
Az alállomás feszültségáttételei és teljesítményei

Típus Feszültségáttétel Teljesítmény Elhelyezés
Erőműi 15,75/132 kV 10-250 MVA Szabadtéri/belsőtéri
15,75/220 kV Belsőtéri
15,75/400 kV
22/132 kV
11/132 kV
Alaphálózati 220/132 kV 160-1100 MVA Szabadtéri
400/132 kV Szabadtéri/tokozott
400/220 kV szabadtéri
750/400 kV
Főelosztó hálózati 132/35 kV 16-63 MVA Szabadtéri/belsőtéri
132/35/22 kV Tokozott belsőté-
132/22 kV ri/belsőtéri
132/22/11 kV
132/11 kV
132/35/11 kV
Elosztó hálózati 35/0,4 kV 0,025-2,5 MVA Ipari szabadtéri
22/0,4 kV Oszlop
11/0,4 kV Belsőtéri
Az alállomások kezelésének változatai

Kezelt állomás (24 órás szolgálat áll rendelkezésre, a telemechanikai rendszer (táv-
működtetés, távjelzés távmérés) miatt ma már nem jellemző, az alaphálózati táppon-
tok is kezeletlenek, de a szakszolgálatot még tartanak.)
Kezeletlen állomás (Telemechanizált állomás, amelyben minden beavatkozás
távműködtethető. Szakszemélyzet folyamatosan nem tartózkodik az állomásban,
csak bonyolultabb üzemzavar, illetve hálózatos/alállomási munkavégzés esetén.)
16
Állomásfelelős
Az állomásfelelős az üzemeltető személyi állományába tartozó személy, akit az
üzemeltető jelöl az adott alállomás egyszemélyi felelős üzemeltetőjének (az adott
feladat végrehajtásához személyre szóló, helyhez, időhöz és feladatkörhöz kötött
írásbeli megbízással (feljogosítás) rendelkeznek)
Feladata: az irányítása alá tartozó alállomás irányítása, felügyelete, ellenőrzése, va-
lamint fejlesztési-, bővítési javaslatok kidolgozása. Naprakész teljes körű tájékozott-
ság az alállomásban történő eseményekről, gondoskodik a dokumentációk rendben-,
és aktuális állapotban való tartásáról.
Helyettesítés: az állomásfelelősök egymás helyettesítését meg tudják oldani, mert
mindegyikük szakképzett, kioktatott, működési területükön helyismereti vizsgával
rendelkeznek minden alállomásra.
Szolgálat átvétele: az állomásfelelősnek az átvétel előtt minden az alállomással kap-
csolatos információt be kell gyűjtenie, hogy akadálytalanul tudja folytatni az átadó
munkáját.
 aktuális üzemviteli állapot megismerése
 alállomás területén folyó munkavégzés ismerete
 alállomás területén függő munkák tételes ismerete
 ütemezett munkák ismerete
 előre látható munkák beavatkozások megismerése
 tervezett beavatkozások megismerése
 meglévő feszültségmentesítési utasítások megismerése, átvétele
Az információk begyűjtése után a szolgálatátvétel megvalósítható, ennek tényét az
üzemirányító szervezetnek jelenteni kell.
17
4. Részletezze a magyar villamosenergia-rendszer üzemirányításának felépítését,
feladatát, kapcsolatát a villamosenergia-rendszerrel!
– A magyar energiarendszer felépítése
– Az együttműködő energiarendszer szerepe
– Az üzemirányítási rendszer felépítése
– Az üzemirányító szervezetek feladata
– Az üzemirányító szervezetek és az irányított berendezések kapcsolata
A magyar energiarendszer felépítése, szerepe

A fogyasztók villamos energiával való ellátása együttműködő villamosenergia-
rendszerek által valósul meg. Ezek az általában nagy földrajzi kiterjedésű rendszerek
adják meg a lehetőségét annak, hogy az energiaellátás biztonságos és magas szín-
vonalú legyen. A rendszeren belül a villamos hálózatok biztosítják az átvitelt, a szállí-
tást és az elosztást, eljuttatják a megtermelt energiát a fogyasztókig.
A villamosenergia-rendszerek alkotóelemei: erőművek, hálózati összeköttetések, ál-
lomások (transzformátor-, és kapcsolóállomások).
A villamos energiát erőművekben állítják elő. Magyarországon egyelőre a centralizált
villamos energia előállítás a meghatározó (nagy erőművek állítják elő az ország vil-
lamos energiaszükségletének nagy részét). Az erőművek helyét földrajzi, gazdasági
és felhasználási szempontok figyelembevételével határozzák meg. A villamos ener-
gia felhasználási helyei, a városok, települések, ipari- és mezőgazdasági üzemek
jelentős távolságra lehetnek az erőművektől, ezért a fogyasztókat a termelőkkel ve-
zetékhálózat köti össze. A villamos energia fogyasztása a mindennapi élethez igazo-
dik, ezért földrajzi helytől, évszaktól és napszaktól függően az igényelt villamos telje-
sítmény időben erősen változó jellegű.
Az erőművek generátorai 6-22 kV nagyságú feszültséget állítanak elő. Ez a feszült-
ség alkalmatlan nagyobb távolságra való szállításra, ezért a generátorok feszültségét
még a helyszínen feltranszformálják a szállításhoz megfelelő értékűre (132 kV, 220
kV, 400 kV, 750 kV). A feszültséget a távolság és az átviteli teljesítmény határozza
meg.
Névleges feszült- Alkalmazott ke- Névleges átviteli Átviteli távolság

ség resztmetszet képesség névleges átviteli képes-
ségnél, 5% feszültség-
eséssel
750 kV 4x500 mm2 2100 MVA 900 km
2
400 kV 2x500 mm 650 MVA 400 km
3x240 mm2 650 MVA 300 km
220 kV 1x500 mm2 350 MVA 110 km
2
2x240 mm 450 MVA 90 km
2
132 kV 1x240 mm 250 MVA 50 km
35 kV 95 mm2 20 MVA 10 km
22 kV 95 mm2 12 MVA 6 km
18
11 kV 240 mm2 7 MVA 6,5 km
0,4 kV 95 mm2 0,2 MVA 0,1 km
A nagy átviteli kapacitású hálózatok (220 kV, 400 kV, 750 kV) az országos alapháló-
zatok. Az alaphálózat látja el a jelentősebb csomópontokban lévő u.n. alaphálózati
transzformátorállomásokat. Az alaphálózat és az alaphálózati transzformátorállomá-
sok a MAVIR tulajdonában vannak.
Az alaphálózati transzformátorállomások a főelosztóhálózat betáplálási pontjai, innen
indulnak a 132 kV-os vezetékrendszerek. Főelosztóhálózati feszültséget csak az igen
nagy fogyasztók igényelnek, a többi felhasználó miatt újabb transzformációt kell beik-
tatni az u.n. főelosztóhálózati transzformátorállomásokban (NAF/KÖF). Középfe-
szültségű (35 kV, 22 kV, 11 kV) vezetékrendszer, biztosítja a települések, és a köze-
pes felhasználók villamosenergia-ellátását. A kis teljesítményigényű végfelhasználók
(lakosság, kis üzleti felhasználók) kisfeszültségű (0,4 kV) ellátást igényelnek, ezt a
feszültségszintet újabb transzformáció (KÖF/KIF) biztosítja. A főelosztóhálózattól a
kisfeszültségű hálózatig, a villamos energiaátvitel elemei az elosztóhálózati engedé-
lyesek tulajdonában vannak.
A villamos hálózatokkal valósítják meg az erőművek együttműködését, a termelt
energia országon belüli elosztását, valamint az egyes országok villamosenergia-
rendszerei közötti kapcsolatot, azaz együttműködést (kooperációt). A villamos ener-
gia előállítására, átvitelére és elosztására szolgáló berendezések összességét villa-
mos műveknek nevezzük, ezek együttműködő rendszerét pedig villamosenergia-
rendszernek.
Alaphálózat: az erőművekben termelt villamos energia összegyűjtésére, az erőművek
együttműködésére, valamint az összegyűjtött energiának a nagy fogyasztói súlypont-
okba szállítására szolgálnak. Ezek a hálózatok alkotják az országos villamosenergia-
rendszer gerincét.
Nemzetközi kooperációs hálózat: a szomszédos országok alaphálózatait kötik össze.
A nemzetközi kooperáció villamosenergia-import illetve -export céljára szolgálnak.
Főelosztóhálózat: feladata a villamos energia szállítása az alaphálózati csomópont-
okból az elosztóhálózat táppontjaiba.
Elosztóhálózat: középfeszültségű hálózatok, amelyek a főelosztóhálózatból táplált
transzformátorállomásokat kötik össze a fogyasztói transzformátorállomásokkal vagy
a középfeszültségű fogyasztókkal.
Fogyasztói elosztóhálózat: a kisfeszültségű hálózatok, amelyek a fogyasztók közvet-
len ellátására szolgálnak. A hálózatok kialakítását, a hálózat rendeltetése és a táplált
fogyasztók energiaellátásának üzembiztonsági igénye szabja meg.
Hurkolt hálózat: a vezetékek egymással összekapcsolt, bonyolult, zárt rendszert al-
kotnak. A vezetékek több csomópontot és fogyasztói táppontot kötnek össze, ezért
ez a hálózat a legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz egyidejűleg több úton juthat
el az energia, ezért itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy bonyolult védel-
met igényel és a létesítési költsége nagy. Ilyen kialakítású az alaphálózat és a
főelosztóhálózat.
Sugaras hálózat: egy pontból táplált, többszörösen szétágazó nyitott vezetékrend-
szer, amelyben az energia a fogyasztókhoz csak egy úton juthat el. Előnye, hogy a
19
hálózat jól áttekinthető, a hibahely könnyen meghatározható, védelme egyszerű. Hát-
ránya, hogy üzemzavar esetén nagy terület maradhat energia nélkül, valamint a há-
lózat végén nagy feszültségesés adódik.
Íves vagy gyűrűs hálózat: Íves hálózatnál két különböző táppontot összekötő veze-
tékív, gyűrűs hálózatnál egy táppont különböző gyűjtősín szakaszáról induló és visz-
szatérő gerincvezetékből, valamint a hozzá kapcsolódó leágazásokból áll. Előnye,
hogy a fogyasztók két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás esetén a
megfelelő szakasz kizárható, és a többi fogyasztó ellátható. Hátránya, hogy a táp-
pont kiesése esetén az összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a hálózat
védelme bonyolultabb.
Célvezeték (tápvezeték): elosztóhálózat táppontjából induló, és egyetlen fogyasztót
ellátó vezeték, amelyhez más fogyasztói leágazások nem kapcsolódnak.
Párhuzamos vezeték: nagy fontosságú csomópontokat vagy üzemeket köt össze két
vagy több vezetéken keresztül. Ezek egymás tartalékául szolgálnak.
Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fo-
gyasztó érintése után visszatér a táppontba. A körvezeték kialakítható két táppontból
indítva is. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket összekötő vezetékszakaszokról további
leágazások nincsenek. A körvezetékre csatlakozó fogyasztó üzemszerűen mindig két
irányból kap táplálást, ami az energiaellátás minőségét és biztonságát növeli. Hátrá-
nya a nagyobb beruházási költség, valamint a táppontok kiesése az összes fogyasz-
tót érinti.
A magyar energiarendszer kapcsolata a nemzetközi energia-

rendszerekkel
A folyamatos, zavartalan villamosenergia-szolgáltatás csak úgy biztosítható, ha az
egyes fogyasztókörzetek között összeköttetések épülnek ki, vagyis kooperáló rend-
szert hoznak létre. Országhatáron belül nagy átviteli képességű, úgynevezett szoros
belső csatolás van kialakítva, ezek az u.n. rendszerkörzetek. A rendszerkörzetek
összekapcsolásából alakultak ki a nagy energiarendszerek. Ezek kooperációját ne-
vezzük magasabb szintű együttműködésnek. A különböző rendszerkörzetek közötti
villamos kapcsolat átvivő képessége erősen korlátozott, az országok közötti maga-
sabb szintű együttműködést általában csak néhány nagyfeszültségű távvezeték biz-
tosítja.
A rendszeregyesítés (kooperáció) előnyei:
 Csökkenthető az erőművi teljesítménytartalék, mert az egyes erőművek
üzemzavar vagy karbantartás esetén a kooperációs összeköttetések által ki-
segítik egymást.
 Az együttműködő energiarendszerekben jelentkező csúcsterhelések kiegyen-
líthetők, ugyanis az egymástól távolabb eső területeken az időzónák, a mun-
karitmus és a helyi feltételek miatt nem egyszerre jelentkeznek a maximális
teljesítményigények.
 Az együttműködő energiarendszerekben a kisegítés lehetőségéből adódóan,
nő az egyes rendszerek megbízhatósága, ezáltal a villamosenergia-
szolgáltatás minősége is.
20
 Biztosabb feszültség- és frekvenciatartás érhető el
 A fogyasztókat tervszerűen idegen körzetből vásárolt energiával láthatjuk el,
ha ez gazdaságosabb, mint helyben előállítani a szükséges energiamennyisé-
get
 A hálózati hurkolás miatt csökken a hálózati veszteség
Európa villamosenergia-rendszerei
Földrajzi elhelyezkedése révén Magyarország két nagy rendszeregyesülés határán
helyezkedik el, mégpedig a nyugati UCTE és a keleti UPS/IPS rendszeregyesülés. A
magyar villamosenergia-rendszer több évtizeden keresztül párhuzamosan járt a volt
KGST-országok rendszereinek egyesülésével (UPS/IPS).
Az UCTE (Union for the Coordination of Transmission of Electricity, a nyugat-európai
villamosenergia-rendszer irányító és üzemeltető társaságok egyesülése) 16 európai
ország villamosenergia-rendszerirányítója és érdekeinek koordinálója. Az UCTE há-
lózatán közel 360 millió embert látnak el villamos energiával, az éves
villamosenergia-fogyasztás kb. 2000 TWh, a csúcsterhelés 300 GW, a beépített tel-
jesítmény 500 GW. A magyar villamosenergia-rendszer az UCTE-nek 2001-től lett
teljes jogú tagja.
Szinkronüzem, szigetüzem
Szigetüzemnek nevezzük, ha egy vagy több termelő egy fogyasztói csoport
villamosenergia-ellátását önmaga biztosítja (pl. hálózat független aggregátoros táplá-
lás)
 független villamosenergia-rendszer alakítható, nem kell közcélú hálózati kap-
csolatot kiépíteni.
 termelés és fogyasztás egyensúlyát folyamatosan biztosítani kell (termelés-
szabályozás, vagy energiatárolás/átalakítás), üzembiztonsági tartalékot hely-
ben kell biztosítani, drága megoldás.
Szinkronüzemnek nevezzük, ha a termelő berendezés a villamosenergia-rendszerrel
összekapcsolva üzemel. Az összekapcsolás folyamata a szinkronozás (a két rend-
szer csak azonos feszültség, frekvencia, fázishelyzet és fázissorrend esetén kap-
csolható össze). Az összekapcsolás után a termelő berendezés a villamosenergia-
rendszer részévé válik, azzal azonos feszültséget és frekvenciát tart (a termelő be-
rendezés a nagyságrendekkel nagyobb villamosenergia-rendszer villamos jellemzőit
érdemben megváltoztatni nem tudja).
 a termelő berendezés egy nagyteljesítményű irányított rendszer részévé válik,
üzembiztonsági tartalékot a rendszerben bárhol képezni lehet, stabilitás, gaz-
daságos.
 rendszerösszeomláskor, a berendezés is kiesik, szigetüzem kialakítására
zömmel alkalmatlan.
Az üzemirányítási rendszer felépítése hierarchiája

Az üzemirányítás a hálózatok üzemállapota feletti rendelkezés és a rendszer felü-
gyelete. (üzem-előkészítés, operatív irányítás, üzemértékelés)
21
Feladata: a villamosenergia-rendszer oly módon történő operatív irányítása,
hogy a villamos energiaszolgáltatás szabványos paraméterekkel és folyama-
tosan biztosítva legyen. Egy berendezésnek csak egy üzemirányítója lehet!
Az üzemirányítási rendszer hierarchikus felépítésű csúcsán az országos
villamosenergia-rendszer rendszerirányítója áll. Az üzemirányítás a teljes
villamosenergia-rendszerre kiterjed, legalsó szintje a kisfeszültségű hálózat üzemirá-
nyítását végző diszpécserközpont, koordinátor.
Rendszerirányító: az országos villamosenergia-rendszer legfelsőbb szintű üzemirá-
nyítója.
Feladatköre: a rendszerszintű üzemirányításba bevont erőművek, a nemzet-
közi kooperáció és az átviteli hálózat üzemirányítása, a KDSZ-ek, a BVTSZ fe-
lügyelete, valamint a rendszerszabályozás.
BVTSZ, KDSZ: az elosztói hálózati engedélyesek felső szintű üzemirányítói a Buda-
pesti Villamos Teherelosztó Szolgálat (BVTSZ) és a Körzeti Diszpécser Szolgálatok
(KDSZ).
Feladatkörük: a főelosztó hálózatok (esetenként a 35 kV-os hálózatok) üzem-
irányítása, a rendszerszintű üzemirányításba be nem vont termelő egységek
üzemének irányítása és az üzemirányító központok felügyelete. Technikai le-
hetőségeik függvényében szabályozási feladatokat is ellátnak.
ÜIK: az elosztói engedélyesek középszintű üzemirányító szervezeteket (Üzemirányí-
tó Központokat) működtethetnek.
Feladatkörük: a középfeszültségű elosztó hálózat üzemirányítása. Az üzem-
irányító központok felügyelik egy-egy jól körülhatárolt fogyasztói területen a vil-
lamos energiaelosztási tevékenység műszaki feladatainak végrehajtását és el-
látják a hatáskörükbe tartozó középfeszültségű (11, 22 és 35 kV-os) elosztó
hálózat üzemének irányítását.
Erőművek: rendszerszintű irányításba bevont erőművek szinkron meg-szakítóit a
rendszerirányító, a nem bevontakat a BVTSZ, KDSZ irányítja, az erőművek egyéb
kapcsoló berendezéseit maguk az erőművek irányítják.
Feladatkörük: az erőművek fő- és segédberendezéseinek a generátorok háló-
zati csatlakozását biztosító gyűjtősín szakaszolók és az erőmű indítását és
házi üzemi ellátását szolgáló hálózati csatlakozás megszakítóinak, gyűjtősín
szakaszolóinak üzemirányítása.
Diszpécser központ, koordinátor: a kisfeszültségű hálózat üzemirányítását végzik.
Az üzemirányítás feladatai
Operatív irányítás:
Hálózatfelügyelet, operatív mérések
Üzemirányítói beavatkozások
Operatív munkaigények elbírálása (KFMU)
Üzembe helyezések, hálózati próbák
Hibahely behatárolás
Teljesítményszabályozás (hatásos-, meddő-)
Terheléskorlátozás
22
Üzem előkészítés:
Normál kapcsolási állapot
Tervezett munkák (éves-, havi-, heti-, napi feszültségmentesítési terv)
FAM tervezés különleges üzemállapot
Üzemviteli utasítások elkészítése
Üzemértékelés:
Üzemi események gyűjtése, értékelése
Üzemi események rögzítése:
Naplózás (üzemi napló, kapcsolási sorrend, távmondat)
Ügyeleti szolgálat irányítása
Szolgálat beosztása és váltása,
Készenléti szolgálat kijelölése
Jelentés, tájékoztatás, adatszolgáltatás:
Napi jelentés
Üzemzavari jelentés
Havária jelentés
Call center tájékoztatása a tervezett munkákról
Média tájékoztatása
MEKH tájékoztatás
A kapcsolási feszültségmentesítési utasítás szerepe

Az üzemirányítás a KFMU-k alapján koordinálja, és engedélyezi a hálózaton illetve a
transzformátor- és kapcsolóállomásokban a berendezések tervszerű feszültségmen-
tesítését, figyelembe véve a hálózat aktuális üzemállapotát.
Feszültségmentesítési tervek, megadott határidőig történő igény bejelentésért az
üzemeltető felelős.
A leadott feszültségmentesítési tervek alapján az üzemelőkészítő elvégzi a szüksé-
ges egyeztetéseket és dönt az engedélyezésről, vagy elutasításról. Az igény elbírá-
lásának eredményéről a bejelentő visszajelzést kap.
Kapcsolási sorrendkönyv
Az alállomásban, vagy távvezetéken (kábelen) végzett munkát a munkaengedélye-
zés rendjének megfelelően előre be kell jelenteni. Ha kapcsolási sorrendet kell készí-
teni azt a kapcsolási sorrendkönyvben kell elkészíteni.
A kapcsolási sorrendkönyv zömmel már elektronikus, és sorrendkészítő program se-
gíti a kitöltést.
Az adott berendezés üzemirányítója jogosult maghatározni a kapcsolási sorrend ké-
szítőjét.
Ha a kapcsolási műveletek irányítása vezényléssel történik, a vezénylést kiadó köte-
les a kapcsolási sorrendet elkészíteni. Üzemzavari esetekben, illetve élet és vagyon-
biztonság veszélyeztetése esetén kapcsolási sorrendet nem szükséges előre készí-
teni, mivel ekkor a kapcsolási művelet idő hiányában nem tervezhető meg.
23
A kapcsolási feszültségmentesítési utasítás készítésének folyamata
A tervezhető (nem üzemzavari), erősáramú berendezések kikapcsolásával járó mun-
kákhoz feszültségmentes munkavégzéshez KFMU-t, egyéb, feszültségmentesítést
nem igénylő munkákhoz kapcsolási sorrendet kell készíteni.
A kapcsolási, feszültségmentesítési igényeket az üzemeltetőhöz – eszközgazdához,
a berendezésfelelőshöz (állomásgazda, vonalgazda, területgazda) - kell benyújtani.
Ők felelősek a KFMU-nak előírások szerinti, megfelelő időre történő elkészítéséért.
Elemzés során meg kell határozni, hogy a munkát, műveletet hogyan kell végrehaj-
tani, és milyen biztonsági előírásokat, óvintézkedéseket kell betartani a biztonság
fenntartása érdekében.
Meg kell vizsgálni, hogy a munka végrehajtása során mindvégig fenntartható-e a
munkát végzők biztonsága feszültségmentes munkavégzéssel vagy a munka csak a
feszültséghez közeli, vagy a feszültség alatti munkavégzés előírásainak betartásával
végezhető el.
 A KFMU készítéssel járó munkákhoz szükséges organizációs bejárás meg-
szervezése a berendezésfelelős feladata. (A munkavégzést megelőző 30 nap
kiértesítési időtartamot számítva célszerűen 45 nappal a tervezett munka idő-
pontja előtt elvégezni).
 Az organizációs bejárást követően a KÖF KFMU igényt a KFMU készítőjének
az ütközések elkerülése érdekében regisztráltatnia kell az üzemlőkészítőnél.
Meg kell adni a munkavégzés tervezett helyszínét, idejét, időtartamát, módját,
a kikapcsolással érintett becsült fogyasztói számot, és kiesett fogyasztóórát.
 A kapcsolási és feszültségmentesítési igényeket a munkavégzés tárgyhetét
megelőző héten le kell adnia az üzemirányításnak.
 A nem engedélyezett KFMU-t annak a személynek kell kijavítania, aki a kifo-
gásolt rész készítéséért felelős. Ezután az engedélyezési folyamat újraindul.
 Az engedélyezett KFMU-t az igényt beküldő eszközgazdának visszaküldik a
munkavégzés időpontja előtt két munkanappal.
 Az engedélyezett dokumentum csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a készí-
tő, ellenőrző, engedélyező személyek neveivel, és eredeti vagy elektronikus
aláírásaival vannak ellátva.
 A koordinátor csak ellenőrzött és engedélyezett KFMU-t adhat ki végrehajtás-
ra.
 A koordinátor a kinyomtatott KFMU végrehajtását csak eredeti aláírással ren-
delheti el. A végrehajtó szerelőnél kinyomtatott, az illetékes koordinátor által
kézzel aláírt, engedélyezett, színes rajzot tartalmazó KFMU kell, hogy legyen!
 Több üzemirányítási szintet érintő munkákhoz csak egy – azonos tartalmú -
KFMU készüljön, annyi példányszámban, amennyi a végrehajtáshoz szüksé-
ges.
 Végrehajtáskor a munkaterület átadását követően a KFMU azon példányát,
melyen a munkaterület átadás történt, a munkát végző csoportnál kell tartani a
munkaterület visszavételéig.
24
 A végrehajtott KFMU-kat, és a KFMU-k előkészítésével kapcsolatos levele-
zést, dokumentumokat két teljes naptári évre visszamenőleg kell tárolni a ké-
szítő, üzemirányító, és végrehajtó szervezeti egységeknél.
Az üzemirányítás szerepe az alállomáson végzett kapcsolásokban

Az alállomásban végzendő munkálatok egyszemélyi felelőse az állomásfelelős. Az
alállomás berendezéseit operatív irányítás és vezénylés szempontjából fel kell osz-
tani az üzemirányítók között, azzal a feltétellel, hogy egy berendezés csak egyetlen
üzemirányító hatáskörébe tartozhat.
Alállomáson végzendő kapcsolás tehát az állomásgazda és az üzemirányító össze-
hangolt munkáját követeli meg.
 Alállomási főberendezéseken végzendő munkák esetén szükségessé váló ki-
kapcsolásokat és feszültségmentesítéseket a diszpécsertől csak az illetékes
alállomás felelős kérheti.
 Alállomási főberendezéseken tervszerű kapcsolások előtt, amennyiben több
főberendezést érint (pl. gyűjtősín áttérés), kapcsolási sorrend tervet kell készí-
teni. Amennyiben a kapcsolásokat az üzemirányító kapcsolási műveletként
irányítja, a helyszínen kapcsolási tervet nem kell készíteni.
 Kapcsolást igénylő alállomási műveletek megkezdése előtt a munkálatok ve-
zetője az illetékes alállomás felelősnél tartozik jelentkezni és a berendezés ki-
kapcsolását kérni. Az alállomás felelős ezután engedélyt kér az üzemirányító-
tól a szükséges kapcsolási műveletek elvégzésére. Az engedély elbírálásáról
(megadásáról, vagy elutasításáról) naplóbejegyzést kell készíteni.
 A munka megkezdése előtt az állomásfelelős végrehajtja, vagy végrehajtatja
az üzemirányító által engedélyezett kapcsolási műveleteket. A műveletek be-
fejezése után bejelenti az üzemirányítónak a befejezés idejét, melyet mindkét
helyen naplóznak. Ezután az állomásfelelős a munkaterületet átadja a munkát
végző csoportnak.
 Az alállomásban végzendő munkálatok elvégzésére csak az alállomás felelős
adhat engedélyt.
 A munka elvégzése után az illetékes állomásfelelős meggyőződik a berende-
zés üzemkészségéről, ezt haladéktalanul bejelenti az üzemirányítónak, majd
végrehajtja, vagy végrehajtatja az üzemirányító által engedélyezett kapcsolási
műveleteket. Ezen bejelentés után a berendezést feszültség alatt állónak kell
tekinteni.
25
5. Mutassa be a jellegzetes alállomásképeket, alállomási leágazásokat, magyarázza
el az alállomási üzemirányítási hierarchiát!
– Alaphálózati állomások
– Másfél megszakítós diszpozíció
– Főelosztó-hálózati állomások
– Erőmű- alállomások
– Elosztóhálózati állomások
Alaphálózati állomások
A nagy átviteli kapacitású hálózatok (220 kV, 400 kV, 750 kV) az országos alapháló-
zatok. Az alaphálózat látja el a jelentősebb csomópontokban lévő u.n. alaphálózati
transzformátorállomásokat. Az alaphálózat és az alaphálózati transzformátorállomá-
sok a MAVIR tulajdonában vannak.
750 kV-on és 400 kV-on a jellemző diszpozíció a másfélmegszakítós kialakítás. (két
leágazáshoz 3 megszakító tarozik, így leágazásokként két megszakító van)
 üzembiztos, egy leágazás másfél megszakítóval, modulárisan bővíthető
 drága, bonyolult védelmi és reteszelési rendszer
220 kV-on a jellemző diszpozíció a kétgyűjtősínes kialakítás.
 üzembiztos, egy leágazás megszakítója kiváltható a gyűjtősínáthidaló megsza-
kítóval
 drága, bonyolult védelmi és reteszelési rendszer
26
Főelosztóhálózati állomások
Főelosztóhálózati állomások (132 kV/KÖF) az elosztók terhelési pontjaiban találha-
tók, tulajdonosai is az elosztók.
132 kV-on alkalmazott diszpozíciók:
T leágazás (gyűjtősín nélküli kialakítás, csak transzformátormező, transzformátoron-
ként 1 db megszakító)
 egyszerű, olcsó, kis helyigényű, egyszerűen bővíthető
 védelmi rendszere bonyolultabb
 állomás (egyszerűsített vonali mező 3 db megszakító, 1 db önálló győjtősín-, 2 db
transzformátor mező)
 egyszerű, olcsó, kisebb helyigényű
 védelmi rendszere bonyolultabb, csak átalakítással bővíthető
Gyűjtősínes (teljes értékű vonali, gyűjtősín és transzformátor mező min. 5 db meg-
szakító)
 önálló mezők saját védelmi rendszerrel, egyszerűen bővíthető
 drága, nagyobb helyigény
egyszeres T kialakítás kettős T kialakítás  állomás kialakítás
Főelosztóhálózati állomások KÖF kialakítása

22 kV: Beltéri cellás vagy tokozott vagy, kültéri tokozott berendezés, régebben kettős
gyűjtősín rendszer, jelenleg egyszeres középen megszakítóval osztott gyűjtősín, két
betápláló mezővel, szükséges számú vonali leágazással, szükség esetén egy, vagy
gyűjtősín felenként kialakított kondenzátor leágazással. Csillagpont zömmel Petersen
tekercsen keresztül földelt, kiterjedt kábelhálózat esetén hosszúföldelt.
27
11 kV: Beltéri cellás vagy tokozott berendezés, régebben kettős gyűjtősín rendszer,
jelenleg egyszeres középen megszakítóval osztott gyűjtősín, két betápláló mezővel,
szükséges számú vonali leágazással, szükség esetén egy, vagy gyűjtősín felenként
kialakított kondenzátor leágazással. A vonali leágazások zárlatkorlátozó fojtótekercs
után indulnak. A leágazás rendelkezhet saját fojtóval, két leágazást tartalmazó iker-
fojtóval, vagy leágazás csoportot ki-szolgáló fojtós elrendezésben. Csillagpontja
hosszúföldelt.
28
Erőművi állomások
Blokk kapcsolású (egységkapcsolású) erőmű
Az egységkapcsolás lényege, hogy a ge-
nerátor megszakító nélkül kapcsolódik a
főtranszformátorhoz, valamint az, hogy
üzemszerűen a generátor kapcsairól
közvetlenül segédüzemi transzformáto-
ron táplálja a saját segédüzemét. A se-
gédüzem tartalék ellátását az indító-
transzformátor látja el, amely állandóan
feszültség alatt tartja segédüzemi gyűj-
tősínt.
A blokk kapcsolású erőmű, a nagyfe-
szültségű hálózathoz alaphálózati alállo-
másban csatlakozik, amelyet nem feltét-
lenül az erőműben alakítanak ki.
Az újabb erőművek blokk kapcsolású
erőműként kerültek és kerülnek kialakí-
tásra.
Előny: egyszerűbb kialakí-

tás, nincs szükség generá-
tor fe-szültségű kapcsoló
berende-zésre, a blokk kö-
zös védelemi rendszerrel
üzemelhet, a NAF kitáplá-
lás miatt az alapháló-zati a
kapcsoló berendezés az
erőművön kívül is elhe-
lyezhető.
Hátrány: meghibásodás
egy teljes blokk kikapcsolá-
sát vonja maga után, ké-
szülékek berendezések kö-
zös igény-bevétele nem va-
lósítható meg
29
Generátorfeszültségű gyűjtősínes erőmű (régebbi erőművek)
Az erőmű generátorai az erőmű gyűjtősínre csatlakoznak, az erőmű segédüzem is
vagy ezen a feszültségszinten van, vagy erről kerül transzformálásra segédüzemi
transzformátoron keresztül.
Olyan ipari és városi erőművekben használják ezt a megoldást, ahol a generátor-
feszültségű gyűjtősínről elláthatók a fogyasztók. Az alap-, vagy főelosztó hálózatba
való csatlakozás az erre a gyűjtősínre csatlakozó kooperációs transzformátorokon
keresztül valósul meg.
Előny: közvetlen felhasználható a termelt villamos energia, a berendezések egyen-

ként védelemmel láthatók el (szelektív), a kooperációs transzformátor, illetve a se-
gédüzemi transzformátor a teljes erőművet képes ellátni nem csak egy blokkot.
Hátrány: védelmi rendszere bonyolultabb (gyűjtősín zárlat, illetve közeli hálózati zár-
lat tévesen beindíthatja a generátorvédelmet is, komoly alállomást (nagy alapterület)
kell kialakítani az erőművön belül
30
KÖF/KÖF elosztóhálózati alállomások
Jelenleg ilyen alállomások már nem létesülnek. Kialakításuk kettős
gyűjtősínrendszerű, vagy egyszeres középen megszakítóval osztott gyűjtősín, két
gyűjtősín felenként kialakított kondenzátor leágazással. Csillagpont kezelését a fe-
szültségszint határozza meg 35 kV-on és 22 kV-on Petersen tekercsen keresztül föl-
delt, 11 kV-on hosszúföldelt.
Az (n-1) hibaelv megvalósítása az alállomások kialakításánál

Egyszeres hiba (n-1) elve: A hálózat bármely egyetlen elemének (transzformátor,
vezeték, kábel és a hozzájuk tartozó kapcsoló berendezés) kiesése esetén a rend-
szerhasználók korlátozásra átmenetileg sem kerül sor.
 Transzformátor- és kapcsolóállomások primer betáplálása legalább két függet-
len vonallal történik.
 Transzformátorállomásokban legalább két transzformátor épül be
 Legalább kettős gyűjtősínrendszer, illetve másfél megszakítós diszpozíció ki-
alakítása
Főelosztóhálózati transzformátorállomás középfeszültségű oldalán általában már
nem biztosított az (n-1) elvnek megfelelő ellátási üzembiztonság.
31
6. Foglalja össze az alállomás felépítését, az alkalmazott készülékeket és szerepü-
ket a villamosenergia-szolgáltatásban!
– Az alállomás szerepe a magyar villamosenergia-ellátásban
– Az alállomás felépítése
– Az alállomás lehetséges feszültségáttételei
– Az alállomás készülékei és feladata
– A szabadtéri gyűjtősín felépítése és szerelvényei
– A segédüzem szerepe és változatai
– Vezénylőtábla vagy alállomási helyi megjelenítő
Az alállomás szerepe a magyar villamosenergia-ellátásban

Alállomás
 Erőműi
 Hálózati
 Ipari
Kapcsolóállomás
32
15,75/400 kV
22/132 kV
11/132 kV
750/400 kV
132/22/11 kV
132/11 kV
132/35/11 kV
22/0,4 kV Oszlop

 Szabadtéri
 Magas elrendezés jellemzője az, hogy a szakaszolók a megszakítók felett
4m-el magasabban vannak elhelyezve.
 drága
33
 Belsőtéri
 Épített cellás berendezésben a cella a kapcsoló-berendezés szerkezeti eleme,
 nagy helyigény
tésre.
Az alállomás készülékei és feladata

Szakaszoló: Leágazások árammentes állapotban való ki-, és bekapcsolása (áram
útjának kijelölése), zárt állapotban zárlatbiztosság, kikapcsolt állapotban a feszült-
ségmentesség kritériumának megfelelő leválasztás biztosítására.
Terheléskapcsoló: ívoltó-berendezéssel ellátott szakaszoló, amely alkalmas névleges
áram ki-, be-, transzformátor üresjárási áramának-, a hálózat kis kapacitív áramának
kapcsolására. Zárlati áram megszakítására nem alkalmas.
Megszakító: Üzemi és zárlati áramok ki-, bekapcsolása, az alkalmazott helyen a fel-
lépő zárlati teljesítmény üzembiztos megszakítására.
Mérőváltó: Nagy áram I>10A, és nagy feszültség U>1000V mérésére. A mérőváltók a
nehezen nagy költséggel megmérhető mennyiségek olcsó egyszerű mérését teszik
lehetővé a transzformátor elvét felhasználva.
Transzformátor: mozgó alkatrészt nem tartalmazó, a nyugalmi indukció alapján mű-
ködő, csak váltakozó áramú rendszerben használható villamos átalakító berendezés,
amely a feszültség nagyságát változtatja meg. A villamosenergia-rendszerben alkal-
mazott transzformátorokat három csoportba oszthatjuk:
 Erőműi transzformátorok (a termelt energia szállítható 132, 220, 400 kV feszült-
ségre való alakítása)
 Elosztói transzformátorok (az országot behálózó alaphálózati 220, 400 kV, fő-
elosztó hálózati 132 kV, és elosztó hálózati 35, 22, 11 kV, és a kisfeszültségű 0,4
kV-os feszültségszint egymás közti transzformációjának biztosítása)
 Fogyasztói transzformátorok (középfeszültségű 35, 22, 11 kV elosztóhálózatra,
kisfeszültségű 0,4 kV elosztóhálózatra csatlakozó, a fogyasztó berendezés által
igényelt feszültségszintet biztosító transzformáció)
Kondenzátortelep: fázisjavítás (NAF/KÖF transzformátor-, KÖF hálózat meddőigé-
nyének biztosítása) felharmonikus-szűrés (nagy frekvencián alacsony impedancia
1/(C)) feszültségszabályozás (bekapcsolt kondenzátor emeli a gyűjtősín feszültsé-
get).
34
Túlfeszültség korlátozó: hálózaton megjelenő belső- vagy légköri eredetű túlfeszült-
ségek levezetésére alkalmas eszköz, amely szikraköz nélküli, csak feszültségfüggő
ellenállásból felépített berendezés.
A szabadtéri gyűjtősín felépítése és szerelvényei

A gyűjtősínek a kapcsoló berendezés központi elemei, széthúzott csomópontjai.
Gyűjtősínek osztályozása
 Anyag: réz vagy alumínium ötvözetek
 Kivitel: sodronysín, csősín, idomsín
 Elrendezés: vízszintes, függőleges, ferde, háromszög
 Gyűjtősín rendszerek
Egyszeres (osztatlan, osztott)  egyszerű, olcsó,
 karbantartáskor nagy zavartatás
Kettős osztatlan (hagyományos, segédsínes)  egyszerű áttérés,
 bonyolult, drága
Kettős osztott (szakaszolóval, kombinált módon)  egyszerű áttérés,
Poligon (hagyományos, módosított)  zárlatbiztos, két megszakító,
 drága
egyszeres osztatlan egyszeres osztott
kettős osztatlan
35
kettős segédsínes
Poligon
Sodronysín szerelvények:
Az öntvények ALSi10Mg alumíniumból, míg a bilincsek kovácsolással AlMgSi1
anyagból készülnek. A kötőelemek nagyszilárdságú 8.8-asnak megfelelő rozsdamen-
tes A4-80-as csavarok.
36
Csősín szerelvények:
A csőszerelvények kiválasztásánál ügyelni kell a csősínek hőmérsékleti dilatációjá-
val.
Így például ha csak két ponton van megfogva a sín az egyik fix, míg a másiknak min-
denképpen dilatációsnak kell lennie. Az öntvények ALSi10Mg alumíniumból, míg a
sodrony csatlakozó bilincsek kovácsolással AlMgSi1 anyagból készülnek.
A kötőelemek nagyszilárdságú 8.8-asnak megfelelő rozsdamentes A4-80-as csava-
rok.
Segédüzem szerepe és változatai

Erőművek, kapcsolóállomások, transzformátorállomások működtetéséhez segéd-
üzemi energiára van szükség.
Cél: a berendezések üzembiztos, zavartalan működésének biztosítása.
Biztonság: elsődleges szempont. A segédüzemi berendezésnek akkor is rendel-
kezésre kell állnia, ha a létesítmény fő energiaútjai feszültségmentesek.
Fajtái: váltakozó áramú segédüzem 6 kV, 3 kV, 0,4 kV/50Hz,
egyenáramú segédüzem 220V DC,
szünetmentes táplálás 240 V 50 Hz
37
Segédüzemi fogyasztók csoportosítása biztonság szerint
 Létfontosságú segédberendezések üzemzavara, táplálásának megszűnése
azonnal, vagy rövid időn belül a léte-sítmény teljes leállását okozná. (tápvíz-
szivattyú, turbina hűtő-, turbina csapa-dékvíz szivattyú)
 Korlátolt fontosságú segédberendezések üzemzavara a létesítmény azonnali
teljes leállását nem okozza, de az üzemet kedvezőtlenül befolyásolja. (előme-
legítő-szivattyú, nyersvíz-szivattyú, transz-formátor hűtői, kazánventillátorok)
 Korlátoltan nélkülözhető segédberendezések a tartaléktól és az üzemi állapot-
tól függően nélkülözhetők. (szénszállító beren-dezés, vízkivételi mű)
 Üzem-független segédberendezések működésük független a létesítmény
üzemétől. (gépházi daru, javítóműhely)
Vezénylő táblák, képernyős megjelenítők

Vezénylő berendezés:
 Vezénylő tábla (nagyelemes-, kiselemes-, mozaik-)
 Vezénylő asztal (erőművek esetén gépegységenként)
 Helyi megjelenítő (korszerűbb állomásokon a teljes állomás egy számítógépről
üzemeltethető. Előnye minden információ rendelkezésre áll, egyszerűbb dön-
tés, a lehetséges alternatívák ellenőrzése, az optimum megtalálása, hibák ki-
küszöbölése.)
Vezénylőtábla készülékei:
Mérőműszerek: táblaműszerek (A, kV, MW, MVAr)
regisztráló berendezések (vonalírók, elektronikus regiszte-
rek)
Jelző berendezések állásjelzők (transzformátor fokozatjelző, Petersen állásjel-
ző, megszakítók-, szakaszolók ellentétes állásjelzése)
állapotjelzők (feszültségjelzők, rúgóállapot-jelzők)
hibajelzők (hibajelző relék, összesített hibajelzés)
Vezérlőberendezések nyomógombok (transzformátor fokozat-, Petersen állítás)
nyugtázó kapcsolók (kézi működtetésű szakaszolókhoz)
működtető nyugtázó kapcsolók (megszakítók-, motoros
szakaszolók működtetésére)
38
39
7. Fejtse ki a blokk-kapcsolású és a generátorfeszültségű gyűjtősínes erőműi ál-
lomások felépítését!
– Az erőművek szerepe a villamosenergia-rendszerben
– Az erőművek felépítése villamos szempontból
– Az erőműi alállomás feladata és lehetséges diszpozíciói
– Erőműi alállomási leágazások
– Erőmű kapcsolódása a magyar villamosenergia-rendszerhez
Erőmű
Azt a folyamatot, amely során a természet energiáit villamos energiává alakítják, vil-
lamos energiatermelésnek nevezzük. A villamos energiát erőművekben állítják elő.
Az alkalmazott energiaforrások alapján megkülönböztetünk:
 Hőerőmű (szén-, gáz-, olajtüzelésű)
1. Szén 10. Kazándob
2. Malom 11. Lefúvás
3. Szén-levegő keverék 12. Gőztúlhevítő
4. Friss levegő 13. Nagynyomású turbinába
5. Aláfúvó ventilátor 14. Nagynyomású turbinából
6. Léghevítő 15. Újrahevítő
7. Gáztalanított tápvíz 16. Középnyomású turbinába
8. Tápvízelőmelegítő 17. Salak eltávolítás
9. Elgőzölögtető 18. Füstgáz a kéménybe
 Kombinált ciklusú hőerőmű
40
 Vízerőmű (folyómederbe telepített-, tározós-, szivattyús-tározós-, ár-apály-, hul-
lámerőmű)
 Atomerőmű (moderált-, szaporító reaktoros)
 Megújuló energiát hasznosító erőmű (szél, nap, biogáz, geotermikus, stb.)
Erőművek felépítése villamos szempontból

Az erőművek kapcsolási képét hálózathoz való illesztésük, és segédüzemük kialakí-
tása adja meg.
Blokk kapcsolású (egységkapcsolású) erőmű

Az egységkapcsolás lényege, hogy a generátor megszakító nélkül kapcsolódik a fő-
transzformátorhoz, valamint az, hogy üzemszerűen a generátor kapcsairól közvetle-
nül segédüzemi transzformátoron táplálja a saját segédüzemét. A segédüzem tarta-
lék ellátását az indítótranszformátor látja el, amely állandóan feszültség alatt tartja
segédüzemi gyűjtősínt.
41
A blokk kapcsolású erőmű, a nagyfeszültségű hálózathoz alaphálózati alállomásban
csatlakozik, amelyet nem feltétlenül az erőműben alakítanak ki.
Az újabb erőművek blokk kapcsolású erőműként kerültek és kerülnek kialakításra.
Előny: egyszerűbb kialakítás, nincs szükség generátor feszültségű kapcsoló be-
rendezésre, a blokk közös védelemi rendszerrel üzemelhet, a NAF kitáplálás miatt az
alaphálózati a kapcsoló berendezés az erőművön kívül is elhelyezhető.
Hátrány: meghibásodás egy teljes blokk kikapcsolását vonja maga után, készülékek
berendezések közös igénybevétele nem valósítható meg.
Generátorfeszültségű gyűjtősínes erőmű

Az erőmű generátorai az erőmű gyűjtősínre csatlakoznak, az erőmű segédüzem is
vagy ezen a feszültségszinten van, vagy erről kerül transzformálásra segédüzemi
transzformátoron keresztül.
Olyan ipari és városi erőművekben használják ezt a megoldást, ahol a generátor-
feszültségű gyűjtősínről elláthatók a fogyasztók. Az alap-, vagy főelosztó hálózatba
való csatlakozás az erre a gyűjtősínre csatlakozó kooperációs transzformátorokon
keresztül valósul meg.
Előny: közvetlen felhasználható a termelt villamos energia, a berendezések egyen-
ként védelemmel láthatók el (szelektív), a kooperációs transzformátor, illetve a se-
gédüzemi transzformátor a teljes erőművet képes ellátni nem csak egy blokkot.
Hátrány: védelmi rendszere bonyolultabb (gyűjtősín zárlat, illetve közeli hálózati zár-
lat tévesen beindíthatja a generátorvédelmet is, komoly alállomást (nagy alapterület)
kell kialakítani az erőművön belül.
42
Erőművek csoportosítása üzemeltetési módjuk szerint
Alaperőműveket, amelyek az energiarendszer alapterhelését viszik, olyan terhelést,
amely egész évben viszonylag egyenletes.
Menetrendtartó erőműveket, az olyan váltakozó terhelésű erőmű, amelyik a napi ter-
helési görbe csúcsidőn kívüli, viszonylag kisebb terhelésváltozásainak fedezésére
szolgál.
Csúcserőműveket, melyek kihasználása jóval kisebb, rosszabb hatásfokúak, indulá-
sa viszonylag gyors, rugalmas, gyorsan igény bevehető tartalékot jelentenek. Ilyen
erőművek a gázturbinás erőművek vagy a vízerőművek közül a tározós erőművek.
43
8. Határozza meg a főelosztó/elosztóhálózati állomások szerepét a magyar ener-
giarendszerben, mutassa be felépítésüket!
– A főelosztó-hálózati alállomások szerepe
– A főelosztó-hálózati alállomások feszültségszintjei, teljesítménye
– A főelosztó-hálózati állomások építési módozatai
– Primer diszpozíciók
– A gyűjtősín szerepe, műszaki megoldások
– Középfeszültségű kapcsoló berendezések
Az alállomás szerepe a magyar villamosenergia-ellátásban

Alállomás
 Erőműi
 Hálózati
 Ipari
Kapcsolóállomás
44
15,75/400 kV
22/132 kV
11/132 kV
750/400 kV
132/22/11 kV
132/11 kV
132/35/11 kV
22/0,4 kV Oszlop

 Szabadtéri
 Magas elrendezés jellemzője az, hogy a szakaszolók a megszakítók felett
4m-el magasabban vannak elhelyezve.
 drága
45
 Belsőtéri
 Épített cellás berendezésben a cella a kapcsoló-berendezés szerkezeti eleme,
 nagy helyigény
tésre.
Főelosztóhálózati állomások
Főelosztóhálózati állomások (132 kV/KÖF) az elosztók terhelési pontjaiban találha-
tók, tulajdonosai is az elosztók.
132 kV-on alkalmazott diszpozíciók:
T leágazás (gyűjtősín nélküli kialakítás, csak transzformátormező, transzformátoron-
ként 1 db megszakító)
 állomás (egyszerűsített vonali mező 3 db megszakító, 1 db önálló győjtősín-, 2 db
transzformátor mező)
egyszeres T kialakítás kettős T kialakítás  állomás kialakítás
46
Egy gyűjtősínes (teljes értékű vonali, gyűjtősín és transzformátor mező min. 5 db
megszakító)
 önálló mezők saját védelmi rendszerrel, egyszerűen bővíthető
 drága, nagyobb helyigény
Egyszeres segédsínes (teljes értékű vonali mező, segédsín irányában szakaszolóval,

segédsín mezővel)
 segédsín megszakítóval kiváltható a vonali megszakító,
47
Kettős osztatlan (teljes értékű vonali mező villaágas szakaszolóval, gyűjtősín áthidaló
mezővel)
 a két független gyűjtősín között egyszerű áttérés,
Kettős gyűjtősín segédsínnel (teljes értékű vonali mező villaágas szakaszolóval, gyűj-
tősín áthidaló mezővel, segédsín mezővel)
 a két független gyűjtősín között egyszerű áttérés,
 segédsín mezővel kiváltható a vonali mező,
48
Szabadtéri középmagas elrendezés:
49
Belsőtéri SF6 gáztöltésű modul-rendszerű kapcsoló berendezés:
Főelosztóhálózati állomások KÖF kialakítása

11 kV: Beltéri cellás vagy tokozott berendezés, régebben kettős gyűjtősín rendszer,
jelenleg egyszeres középen megszakítóval osztott gyűjtősín, két betápláló mezővel,
szükséges számú vonali leágazással, szükség esetén egy, vagy gyűjtősín felenként
kialakított kondenzátor leágazással. A vonali leágazások zárlatkorlátozó fojtótekercs
után indulnak. A leágazás rendelkezhet saját fojtóval, két leágazást tartalmazó iker-
50
fojtóval, vagy leágazás csoportot ki-szolgáló fojtós elrendezésben. Csillagpontja
hosszúföldelt.
Zárlatkorlátozás
A kialakuló zárlati teljesítmény a táppont „villamos” távolságától függ:
Legnagyobb zárlati teljesítmény az átviteli hálózaton 750, 400, 220 kV: 6000-8000 MVA
NAF elosztó hálózaton 132 kV: 5000 MVA (22 kA)
KÖF 35 kV-os szabadvezetékes elosztóhálózaton 400 MVA (6,6 kA)
KÖF 22 kV-os szabadvezetékes elosztóhálózaton 400 MVA (10,5 kA)
KÖF 11 kV-os transzformátorállomási gyűjtősínen 400 MVA (21 kA)
KÖF 11 kV-os kábeles elosztóhálózaton (fojtó után) 150 MVA (8 kA)
Ahhoz hogy a KÖF kábeles hálózaton az előírt zárlati teljesítmény alakuljon ki, a
gyűjtősín zárlati teljesítményét le kell korlátozni. Erre azért van szükség, mert a régi
kábelek, illetve a kábelhálózati kapcsoló berendezések zárlattűrő képessége cca. 8
kA.
Zárlatkorlátozást 6 kV-on, 11 kV-on, 22-on és 35 kV-on is alkalmaznak, de legelter-
jedtebb a 11 kV-os alkalmazás (itt adódik a nehezen kezelhető zárlati teljesítmény)
Zárlatkorlátozás elve
A zárlati útban sorosan elhelyezett impedancia (zárlatkorlátozó fojtó) csökkenti a ki-
alakuló zárlati teljesítményt. Az elvárt zárlati teljesítményértékre való csökkentést
biztosító fojtó reaktanciája kiszámítható:
U 2 U 2 112 112 
XF      0,5
S ZU S ZE 150 400 fázis
Zárlatkorlátozó fojtó jellemzői
Háromfázisú, természetes levegőhűtésű, belsőtéri felállításra alkalmas légmagos
alumínium tekercs 2000-2700 mm magas 1000-1200 mm átmérőjű. Névleges árama
250-1000A, impedanciája 0,3-2 . A fojtó sorba kapcsolódik a vonali leágazással
(leágazásokkal), rajta 3-8% feszültségesés, 6-30 kW veszteség képződik.
Zárlatkorlátozó fojtó elhelyezése
A fojtótekercs cellákban helyezhető el, a cellák falai, ajtói vasmentesek legyenek. A
födém és az alap összefüggő betonacél szálakat nem tartalmazhat. A cella szellőzé-
sét meg kell oldani. Ha két készlet fojtó kerül egymás közelébe felállításra, a zárlati
erőhatást ki kell számolni, ha szükséges az összedőlés miatt a födémhez rúgós szo-
rítószerkezet beépítése is szükségessé válhat.
51
 egyedi fojtós leágazás (a)
 egyszerű védelmi megoldás, a szomszédos vonalak zárlatai a fojtó miatt ke-
vésbé zavarják a leágazás fogyasztóit
 drága, nagy helyigényű, leágazásokként kell fojtótekercset kialakítani
 ikerfojtós leágazás (b,c)

 olcsóbb, kisebb helyigényű megoldás
 bonyolultabb védelmi rendszer, a szelektív kikapcsolás miatt, az ikerkábel
egyikén bekövetkező zárlat feszültségcsökkentő hatása a másik kábelen fojtás
nélkül megjelenik.
 csoportos fojtós leágazás (d)

 olcsó, kis helyigényű megoldás
 bonyolultabb védelmi rendszer, a szelektív kikapcsolás miatt, az a kábelcso-
port egyikén bekövetkező zárlat feszültségcsökkentő hatása a többi kábelen
fojtás nélkül megjelenik.
52
9. Mutassa be a gyűjtősín rendszerek jellegzetes kapcsolásait, az egyes gyűjtősí-
nek kapcsolási szabadságfokát!
– Az egyszeres osztott gyűjtősín kapcsolási képe
– U elrendezésű gyűjtősín rendszer
– Kettős gyűjtősín sínáthidaló mezővel
– Kettős gyűjtősín sínáthidaló mezővel, hosszanti bontással, lehetséges megoldá-
sok
– Kettős gyűjtősín segédsínnel, lehetséges megoldások
– Egyéb gyűjtősín-megoldások
Gyűjtősín feladata
A gyűjtősínek a kapcsoló berendezés központi elemei, széthúzott csomópontjai.
Gyűjtősínek osztályozása
 Anyag: réz vagy alumínium ötvözetek
 Kivitel: sodronysín, csősín, idomsín
 Elrendezés: vízszintes, függőleges, ferde, háromszög
 Elhelyezés: beltéri, kültéri, tokozott
 Energiaútban betöltött szerep: primer, szekunder, segédüzemi
Gyűjtősínek jelölése
L1 (R fázis)  zöld
L2 (S fázis)  sárga
L3 (T fázis)  piros
Gyűjtősínek méretezése
Üzemi-, zárlati melegedésre, feszültségesésre, mechanikai szilárdságra, gazdasá-
gosságra
Egyszeres gyűjtősín rendszer

 kis helyigény, kis berendezésigény, egyszerű átlátható kialakítás
 gyűjtősín karbantartás csak teljes, vagy fél sín kieséssel végezhető,
vonalak, betáplálások átrendezése egyszerűen nem megoldható
53
Kettős gyűjtősín rendszer
 két független gyűjtősín (K külső, B belső)
gyűjtősín karbantartás zavartatás nélkül megvalósítható
eltérő felhasználási igények, vagy csillagpontkezelés alakítható ki
leágazások egyszerű áttérése a két sínrendszer között
leágazási megszakító kiváltása a gyűjtősín-áthidaló megszakítóval
 nagy helyigény, nagy készülékigény, nagy költség, bonyolult reteszfeltételek
U alakú gyűjtősín elrendezés
Sínátérés lépései kettős gyűjtősín rendszer esetén

Feladat: jelen helyzetben „A” leágazással áttérni a belső gyűjtősínre.
Mivel a két gyűjtősín azonos potenciálon van (sínáthidaló mező össze-
kapcsolja a két sínt) zárható az „A” leágazás belső gyűjtősín szakaszo-
lója, majd nyitható a külső gyűjtősín szakaszoló.
Feladat: sínáthidaló mező kikapcsolt helyzetében „A” leágazással áttérni a bel-
ső gyűjtősínre.
Első feladat a két sín azonos potenciálra hozása a sínáthidaló mező-
vel. Zárjuk a sínáthidaló mező külső- és belső gyűjtősín szakaszolóját,
54
ellenőrizzük a külső és belső gyűjtősín feszültségét (feszültségkülönb-
ségét), ha két külön transzformátorról tápláljuk a két sínt azonos fe-
szültségszabályozó fokozatba kapcsolunk, majd zárjuk a sínáthidaló
megszakítót. Ezután mivel a két gyűjtősín azonos potenciálon van
zárható az „A” leágazás belső gyűjtősín szakaszolója, majd nyitható a
külső gyűjtősín szakaszoló.
K
B
A B C D E
Kettős gyűjtősín rendszer segédsínnel

 három független gyűjtősín (K külső, B belső, S segédsín)
eltérő felhasználási igények, vagy csillagpontkezelés alakítható ki
leágazások egyszerű áttérése a két sínrendszer között
leágazási megszakító kiváltása a gyűjtősín-áthidaló megszakítóval
segédsín mezővel kiváltható a vonali mező
 nagy helyigény, nagy készülékigény, nagy költség, bonyolult reteszfeltételek
55
Poligonkapcsolású gyűjtősín rendszer
 rugalmas, többféle kapcsolási kép kialakítható vele
önálló gyűjtősín mezőt nem tartalmaz, gyűjtősín védelmet nem kell kialakítani
 nagy zárlati teljesítmény, nagy készülékigény, nagy költség, bonyolult retesz-
feltételek
Másfél megszakítós gyűjtősín rendszer

Gyakorlatilag egy hatoldalú poligon, amelynek szemközti csúcsai gyűjtősínhez csat-
lakoznak. Előnyei hátrányai azonosak a poligon kapcsolású gyűjtősín rendszerrel,
kiegészítve azzal, hogy egyszerűen modulszerűen bővíthető
56
Gyűjtősín nélküli kialakítás (T leágazás)
egyszeres T kialakítás kettős T kialakítás
Vonali mező nélküli kialakítás ( állomáskép)

A  állomás (egyszerűsített vonali mező 3 db megszakító, 1 db önálló győjtősín-, 2
db transzformátor mező)
57
10. Körvonalazza a segédüzem szerepét, üzembiztonságának fontosságát!
– A segédüzem rendeltetése, fajtái, üzembiztonságának jelentősége
– A váltakozó áramú segédüzem betáplálásának módjai, jellemzői
– Váltakozó áramú segédüzemről ellátott fogyasztók
– Az egyenáramú segédüzem betáplálásának módja, jellemzői
– Egyenáramú segédüzemről ellátott fogyasztók
Segédüzemi energiaellátás
Cél: üzembiztos, zavartalan működés biztosítása
Biztonság: elsődleges szempont. A segédüzemi berendezésnek akkor is rendel-
kezésre kell állnia, ha a létesítmény fő energiaútjai feszültségmentesek.
Fajtái: váltakózó áramú segédüzem 6 kV, 3 kV, 0,4 kV/50Hz,
Főbb szempontok:
 hálózati zavarok a segédüzemi ellátást ne zavarják
 a segédüzem egy részének meghibásodása ne hasson ki a többi rész műkö-
désére
 fontosabb berendezések független táplálással rendelkezzenek
 átkapcsolások, motorindítások (átmeneti feszültségletörések) a segédüzemi
berendezésekben működési zavarokat ne okozzanak
 kialakuló zárlati teljesítményt lehetőség szerint korlátozni kell
 létesítmény részeinek egyszerű indítása
Segédüzemi hálózat kialakítása

Kialakítás: generátorfeszültségű gyűjtősínes
blokk-kapcsolású erőműben generátorfeszültségű gyűjtősínes
tengelygenerátor alkalmazása
független segédüzemi generátor
Betáplálások: a biztonság miatt legalább kettő, a fontosabb fogyasztók mindkét
betáplálásról üzemelhetnek (osztott sínes, töltősínes vagy kettős
gyűjtősínes)
Az üzemi és tartalékbetáplálások közötti átkapcsolást automatika
végzi.

 Létfontosságú segédberendezések: Üzemzavara, táplálásának megszűnése
azonnal, vagy rövid időn belül a léte-sítmény teljes leállását okozná. (tápvíz-
szivattyú, turbina hűtő-, turbina csapa-dékvíz szivattyú)
 Korlátolt fontosságú segédberendezések: Üzemzavara a létesítmény azonnali
58
 Korlátoltan nélkülözhető segédberendezések: A tartaléktól és az üzemi álla-
pottól függően nélkülözhetők. (szénszállító beren-dezés, vízkivételi mű)
 Üzem-független segédberendezések: Működésük független a létesítmény
Segédüzem veszélyforrásai
 Többirányú betáplálás illetve automatikus átérés miatt a segédüzem feszült-
ségmentesítése bonyolult körültekintést igénylő feladat.
 Többirányú betáplálás, erős nagy zárlati teljesítményű elemekről történő táplá-
lás miatt komoly zárlati teljesítmény adódik, a berendezések kiválasztásánál, a
berendezés szerelésénél ezt figyelembe kell venni.
 Az akkumulátor üzemeltetését, karbantartását a cellákra vonatkozó előírások,
technológiai utasítások betartásával kell végezni.
 Az akkumulátor/akkumulátortelep savkezelését az előírások, technológiai uta-
sítások betartásával kell végezni.
Váltakozó áramú segédüzem

Korlátoltan nélkülözhető-, üzem-független segédberendezések táplálására kialakított
rendszer. (A létfontosságú váltakozó áramú segédberendezéseket szünetmentes
táplálásról üzemeltetik)
Biztonság: legalább két betáplálásos rendszer, átkapcsoló automatikával. Mivel
az erőmű elindulni csak segédenergiával képes, ezért a segédüzem
tartalék ellátását az indító transzformátor biztosítja.
Fajtái: blokk-kapcsolású erőműben generátorfeszültségű gyűjtősínes gép-
egységenként főelosztóval, tartalék ellátás a főelosztók között,
és/vagy a fő gyűjtősínről külön összekötésen keresztül
Feszültség: 0,4 kV, 3 kV, 6 kV / 50Hz  10%
Energiaigény: porszén tüzelés esetén akár 10%. Olaj vagy gáztüzelés estén az önfo-
gyasztás kevesebb; 5 – 8 %, így az energiaigény: 4-16 MVA (3 kV, 6
kV), 1-2 MVA (0,4 kV)
Kialakítás: 0,4 kV mereven földelt csillagpont, nullázásos érintésvédelem
3 kV, 6 kV szigetelt csillagpont a nagyobb üzembiztonság miatt
Erőművekben a segédüzemi fogyasztók zömmel háromfázisú aszinkron motorok,
amelyek segédüzemi elosztóba csatlakoznak, ezeket a segédüzemi transzformátorok
táplálják. 100 kW-ig a motorok 0,4 kV-osok, a nagyobbak 3 kV, 6 kV-osok.
Hőerőművekben a legnagyobb teljesítményű hajtómotor a tápszivattyúkhoz kell.
A váltakozó áramú segédüzem látja el a következő fogyasztókat

tüzelőanyag szállító berendezéseket
szénőrlő malmokat
59
levegő és füstszívó ventillátorokat
salakoló, zagyoló berendezéseket
keringtető szivattyúkat
turbinák szivattyúit
a transzformátorok olaj keringtető szivattyúit
a hűtőventillátorok motorjait
az erőmű általános és tartalék világítását
az egyenáramú segédüzem akkumulátor töltő berendezéseit
a szabadtéri hajtásszekrények fűtését
a helyiségek villamos fűtését
légszolgáltató berendezések kompresszor motorját
a vízköd oltó berendezések szivattyúit
műhely berendezéseket
Váltakozó áramú segédüzem kialakítása blokkapcsolású erőmű
esetén
60
Váltakozó áramú segédüzem kialakítása alaphálózati alállomás ese-
tén
Váltakozó áramú segédüzem kialakítása főelosztó hálózati

alállomás esetén
61
Egyenáramú segédüzem
Létfontosságú és korlátolt fontosságú segédberendezések táplálására kialakított
rendszer (az egyenáramú energia tárolható).
Biztonság: két akkumulátorteleppel, egy, vagy két töltőberendezéssel alakítják ki,
mobil telep csatlakozási lehetőséggel. A tervezett kapacitás kezelt léte-
sítményeknél 2 óra, kezeletleneknél 4 óra.
Fajtái: két töltőberendezés esetén két gyűjtősínes rendszer
töltősínes rendszer (csak a betáplálásoknál két gyűjtősínes a rendszer)
Feszültség: 220V 10%
Kialakítás: földelt negatív kapocs, két betáplálás főbiztosítón keresztül, automati-
kus átkapcsolással
Egyenfeszültség szétosztása: AM alapvédelmi működtető feszültség
TM tartalékvédelmi működtető feszültség
J jelzőfeszültség
R reteszelő feszültség, szakaszoló vezérlés
V vezérlő feszültség
VJM összevont vezérlő-, jelző-, mezőgép fesz.
A automatika feszültség
TEM mezőgép tápfeszültség
K egyéb (földzárlati feszültség)
KL megszakító hajtás
RL szakaszoló hajtás
 közös negatív
Egyenáramú segédüzem fogyasztói

Megszakítók, szakaszolók működtető tekercsei
Védelmek kioldó áramkörei
Automatikák áramkörei
Jelző berendezések
Reteszkör berendezései
Biztonsági világítás, irányfény
Vészszivattyúk
Gyorszárak
Akkumulátortelepek
Savas akkumulátor ( PbSO4 +H2O+ PbSO4    Pb +2H2SO4+ PbO2 )
Cellafeszültségek: 1,8V 2,1V
Kapacitás: 2x150 Ah /10h 2x112 Ah/3h 2x75 Ah/1h (felület)
Elektrolit: tiszta kénsav (H2SO4) desztillált víz (H2O) párolog, rekombináció
Üzeme: kényes a túltöltésre, mélykisütésre, kapacitása hőmérsékletfüggő,
felületfüggő. Töltése csepptöltő berendezéssel 2,23 V/cella
Cellaszám: 220V x1,1=242 V Max. cellaszám 242V/ 2,23 V= 108 db (105-108)
62
Akkumulátortöltő
Csepptöltés (2,23 V/cella, önkisülésnek megfelelő töltőáram)
Névleges áram a 10h kisütőáram 1,5-2 szerese
A töltő a fogyasztók ellátására nem alkalmas (dinamikus terheléseket nem bírja, fel-
harmonikus tartalmú DC)
Akkumulátorhelyiség
Kialakításáról külön szabvány rendelkezik (száraz,
hűvös, közel állandó hőmérsékletű, nincs kitéve rez-
gésnek, megfelelő szellőzésű, marópárás, robbanás-
veszélyes, mérsékelten tűzveszélyes)
Akkumulátor tartószerkezeten, saválló burkolat,
robbanásbiztos szerelés, kézmosási lehetőség, össze-
folyó gyűjtőballonnal, fűtés, technológiai utasítás.
Jelenleg: (száraz, hűvös, közel állandó hőmérsékle-
tű, nincs kitéve rezgésnek, mérsékelten tűzveszé-
lyes)
Akkumulátor tartószerkezeten, teleptálca, kézmosási
lehetőség, fűtés, technológiai utasítás.
Egyenáramú segédüzem kapcsolása üzemmódjai

Felépítés: két akkumulátortelep, egy, vagy két töltőberendezés, esetleg mobil te-
lep csatlakozási lehetőséggel.
Kialakítás: két gyűjtősínes rendszer
egy gyűjtősínes osztott sínes rendszer
töltősínes rendszer
egy gyűjtősínes rendszer
63
11. Mutassa be az erőművek váltakozó áramú segédüzemének szerepét, feszült-
ségszintjeit, fajtáit, üzembiztonságának jelentőségét!
– A segédüzem szerepe az erőmű működtetésében és üzembiztonságának kérdése
– A váltakozó áramú segédüzem szerepe
– A váltakozó áramú segédüzem betáplálásának módja, feszültségszintjei és
egyéb jellemzői
– A váltakozó áramú segédüzem által táplált legfontosabb berendezések
Erőművek indulásához és folyamatos működésükhöz segédüzemi energiára van
szükség.
Biztonság: elsődleges szempont. A segédüzemi berendezésnek akkor is rendelke-
zésre kell állnia, ha a létesítmény fő energiaútjai feszültségmentesek.
Főbb szempontok:
désére
Segédüzemi hálózat kialakítása

Kialakítás: generátorfeszültségű gyűjtősínes
blokk-kapcsolású erőműben generátorfeszültségű gyűjtősínes
Betáplálások: a biztonság miatt legalább kettő, a fontosabb fogyasztók mindkét
betáplálásról üzemelhetnek (osztott sínes, töltősínes, vagy kettős
gyűjtősínes)
Az üzemi és tartalékbetáplálások közötti átkapcsolást automatika
végzi.

azonnal, vagy rövid időn belül a létesítmény teljes leállását okozná. (tápvíz-
szivattyú, turbina hűtő-, turbina csapadékvíz szivattyú)
64
legítő-szivattyú, nyersvíz-szivattyú, transzformátor hűtői, kazánventillátorok)
pottól függően nélkülözhetők. (szénszállító berendezés, vízkivételi mű)
Váltakozó áramú segédüzem

Korlátoltan nélkülözhető-, üzem-független segédberendezések táplálására kialakított
rendszer. (A létfontosságú váltakozó áramú segédberendezéseket szünetmentes
táplálásról üzemeltetik)
Biztonság: legalább két betáplálásos rendszer, átkapcsoló automatikával. Mivel
az erőmű elindulni csak segédenergiával képes, ezért a segédüzem
tartalék ellátását az indító transzformátor biztosítja.
Fajtái: blokk-kapcsolású erőműben generátorfeszültségű gyűjtősínes gép-
egységenként főelosztóval, tartalék ellátás a főelosztók között,
és/vagy a fő gyűjtősínről külön összekötésen keresztül
Feszültség: 0,4 kV, 3 kV, 6 kV / 50Hz  10%
Energiaigény: porszén tüzelés esetén akár 10%. Olaj vagy gáztüzelés estén az ön-
fogyasztás kevesebb; 5 – 8 %, így az energiaigény: 4-16 MVA (3 kV, 6
kV), 1-2 MVA (0,4 kV)
Kialakítás: 0,4 kV mereven földelt csillagpont, nullázásos érintésvédelem
3 kV, 6 kV szigetelt csillagpont a nagyobb üzembiztonság miatt
Erőművekben a segédüzemi fogyasztók zömmel háromfázisú aszinkron motorok,
amelyek segédüzemi elosztóba csatlakoznak, ezeket a segédüzemi transzformátorok
táplálják. 100 kW-ig a motorok 0,4 kV-osok, a nagyobbak 3 kV, 6 kV-osok.
Hőerőművekben a legnagyobb teljesítményű hajtómotor a tápszivattyúkhoz kell.
A váltakozó áramú segédüzem látja el a következő fogyasztókat

tüzelőanyag szállító berendezéseket
szénőrlő malmokat
levegő és füstszívó ventillátorokat
salakoló, zagyoló berendezéseket
keringtető szivattyúkat
turbinák szivattyúit
a transzformátorok olaj keringtető szivattyúit
a hűtőventillátorok motorjait
az erőmű általános és tartalék világítását
az egyenáramú segédüzem akkumulátor töltő berendezéseit
a szabadtéri hajtásszekrények fűtését
65
a helyiségek villamos fűtését
légszolgáltató berendezések kompresszor motorját
a vízköd oltó berendezések szivattyúit
műhely berendezéseket
Váltakozó áramú segédüzem veszélyforrásai

Váltakozó áramú segédüzem kialakítása blokkapcsolású erőmű

esetén
66
Black Start
Rendszerleállás utáni újraindulás szigorú sorrendű és feltételű előírása.
Magyarországon a helyreállítási terv két részre osztja fel a villamosenergia-rendszert.
Az egyik részben a Lőrinci Erőmű indul elsőként majd a Mátrai és Tiszai erőmű. A
másik részben pedig a Dunamenti erőmű segíti a Paksi atomerőmű újraindítását. A
rendszer helyreállításához több feltétel, körülmény szükséges:
 erőművenként 600-800 kW-nyi kármentő diesel egységnek kell rendelkezésre
állnia, hogy teljes kiesés esetén tudják a turbógenerátor gépegységek tenge-
lyét forgatni.
 létre kell hozni, egy úgynevezett "átviteli hálózati gerincet", a szomszédos
energiarendszerek segítségével, hogy gyorsan (20-30 perc) kialakuljon egy
útvonal, az olyan erőművek külső táplálásához , amelyek nem rendelkeznek
önindítási képességgel.
 számításokra van szükség annak érdekében, hogy ismertek legyenek a táplá-
ló hálózat feszültség és meddőteljesítmény viszonyai. Az erőművek üzemének
helyreállítása után a fogyasztói terheléseket fokozatosan kell visszakapcsolni
(10MW-os lépcsőben).
 viselkedési szabályok: teljes feszültség kimaradás esetén, ügyelni kell a meg-
szakítók kapcsolási sorrendjére és várni a rendszerirányító utasításait.
"Black Start" tesztek:
2003 Lőrinci erőmű indította a Mátrai erőmű IV. blokkjának
2005 Paksi Atomerőmű 3. blokkjának házi üzemét táplálták a Dunamenti erőmű gáz-
turbinájáról.
67
12. Magyarázza el az egyenáramú segédüzemi berendezések és a sűrített levegős
berendezések feladatát!
– A segédüzemi energiaellátás szerepe és üzembiztonsági kritériumai
– Az egyenáramú segédüzem szerepe
– Az egyenáramú segédüzem betáplálásának módja, feszültségszintje és egyéb
jellemzői
– Az egyenáramú segédüzem kezelésének veszélyforrásai
– Az egyenáramú körvezetékek szerepe és kialakítása
– A sűrített levegős segédüzem jelentősége, alkalmazása napjainkban
– A villamos és mechanikai reteszelés feladata
Biztonság: elsődleges szempont. A segédüzemi berendezésnek akkor is rendelke-
zésre kell állnia, ha a létesítmény fő energiaútjai feszültségmentesek.
Főbb szempontok:
désére

azonnal, vagy rövid időn belül a létesítmény teljes leállását okozná. (tápvíz-
szivattyú, turbina hűtő-, turbina csapadékvíz szivattyú)
pottól függően nélkülözhetők. (szénszállító berendezés, vízkivételi mű)
68
Egyenáramú segédüzem
Létfontosságú és korlátolt fontosságú segédberendezések táplálására kialakított
rendszer (az egyenáramú energia tárolható).
Biztonság: két akkumulátorteleppel, egy, vagy két töltőberendezéssel alakítják ki,
mobil telep csatlakozási lehetőséggel. A tervezett kapacitás kezelt léte-
sítményeknél 2 óra, kezeletleneknél 4 óra.
Fajtái: két töltőberendezés esetén két gyűjtősínes rendszer
töltősínes rendszer (csak a betáplálásoknál két gyűjtősínes a rendszer)
Feszültség: 220V 10%
Kialakítás: földelt negatív kapocs, két betáplálás főbiztosítón keresztül, automati-
kus átkapcsolással
Egyenáramú segédüzem fogyasztói

Megszakítók, szakaszolók működtető tekercsei
Védelmek kioldó áramkörei
Automatikák áramkörei
Jelző berendezések
Reteszkör berendezései
Biztonsági világítás, irányfény
Vészszivattyúk
Gyorszárak
Akkumulátortelepek
Savas akkumulátor ( PbSO4 +H2O+ PbSO4    Pb +2H2SO4+ PbO2 )
Cellafeszültségek: 1,8V 2,1V
Kapacitás: 2x150 Ah /10h 2x112 Ah/3h 2x75 Ah/1h (felület)
Elektrolit: tiszta kénsav (H2SO4) desztillált víz (H2O) párolog, rekombináció
Üzeme: kényes a túltöltésre, mélykisütésre, kapacitása hőmérsékletfüggő,
felületfüggő. Töltése csepptöltő berendezéssel 2,23 V/cella
Cellaszám: 220V x1,1=242 V Max. cellaszám 242V/ 2,23 V= 108 db (105-108)
69
Akkumulátortöltő
Csepptöltés (2,23 V/cella, önkisülésnek megfelelő töltőáram)
Névleges áram a 10h kisütő áram 1,5-2 szerese
A töltő a fogyasztók ellátására nem alkalmas (dinamikus terheléseket nem bírja, fel-
harmonikus tartalmú DC)
Akkumulátorhelyiség
Kialakításáról külön szabvány rendelkezik (száraz,
hűvös, közel állandó hőmérsékletű, nincs kitéve rez-
gésnek, megfelelő szellőzésű, marópárás, robbanás-
veszélyes, mérsékelten tűzveszélyes)
Akkumulátor tartószerkezeten, saválló burkolat, rob-
banás biztos szerelés, kézmosási lehetőség, összefo-
lyó gyűjtőballonnal, fűtés, technológiai utasítás.
Jelenleg: (száraz, hűvös, közel állandó hőmérsékle-
tű, nincs kitéve rezgésnek, mérsékelten tűzveszé-
lyes)
Akkumulátor tartószerkezeten, teleptálca, kézmosási
lehetőség, fűtés, technológiai utasítás.
Egyenáramú segédüzem kapcsolása üzemmódjai

Felépítés: két akkumulátortelep, egy, vagy két töltőberendezés, esetleg mobil te-
lep csatlakozási lehetőséggel.
Kialakítás: két gyűjtősínes rendszer
egy gyűjtősínes osztott sínes rendszer
töltősínes rendszer
egy gyűjtősínes rendszer
Segédüzem veszélyforrásai
 Az akkumulátor üzemeltetését, karbantartását a cellákra vonatkozó előírások,
technológiai utasítások betartásával kell végezni.
 Az akkumulátor/akkumulátortelep savkezelését az előírások, technológiai uta-
sítások betartásával kell végezni.
70
Sűrített levegős berendezések
 Sűrített levegős berendezéseket az újabb kapcsoló berendezésekben már
nem alkalmaznak. Sűrített levegő volt szükséges a megszakítók hajtásához,
valamint a légnyomásos megszakítók ívoltásához. A legnagyobb légszükség-
lete az ívoltásnak volt.
 Általában kétlépcsős sűrítő berendezést használtak.
 A villamos hajtású K kompresszor a V visszacsapó szelepen keresztül tölti a
nagyobb nyomású tartályt, majd ez a Ny nyomásredukáló szelepen keresztül
a fogyasztók nyomásával megegyező, kisebb nyomású tartályhoz csatlakozik
a B biztosítószelepeken keresztül. A kompresszor automatikusan, nyomás-
kapcsolóval indítható és állítható le.
 A sűrített levegős berendezések problémája, hogy a lehűlt sűrített levegőből a
benne levő nedvesség kicsapódik, és a tartályokban, a csővezetékekben
rozsdásodást okoz, ami a kapcsoló berendezésekbe kerülhet. A leghatáso-
sabb vízkiválasztás, a levegő expandálása, ezért van szükség a két különböző
nyomású tartályra. Az összegyűlt vizet a VL vízleeresztő szelepeken eresztik
le a tartályokból.
 A tartályokat úgy kell méretezni, hogy a bennük tárolt levegővel egy feszült-
ségszint összes megszakítóját ki lehessen kapcsolni, ill. a gyors visszakap-
csolásra engedélyezett leágazásokban egy ki-be-ki ciklust végre lehessen haj-
tani velük.
71
13. Foglalja össze az alállomási vezénylőberendezések szerepét, kialakításának
műszaki megoldásait!
– A vezénylőtábla szerepe az alállomás üzemeltetésében
– Az alállomási helyi megjelenítő szerepe
– A „szekunderezés” műszaki megoldása
– A telemechanikai alközpontok feladata
– A reteszelés megoldása
– A távműködtetés lehetséges szintjei
Vezénylő berendezések
Erőművek, transzformátorállomások, kapcsolóállomások teljes áramutainak központi
helyről történő ellenőrzésére, berendezéseik működtetésére szolgál.
Részei: működtető berendezések
jelző berendezések vezénylőtábla vezénylőterem
mérő berendezések
távközlési berendezések
védelmi berendezések
automatikai berendezések relétábla reléhelyiség
Vezénylőterem kialakítása
A létesítmény központi helyisége. Beavatkozáskor, üzemzavar esetén a kezelő innen
irányítja a létesítményt. Ide futnak be a mérések, jelzések, innen indulnak a működte-
tések. A nagy mennyiségű kábel miatt kábelcsatornát vagy álpadlót alakítanak ki. A
vezénylő helyiségből kilátást kell biztosítani a létesítményre (ablak, monitorok)
Külön helyiség: vezénylőtábla (nagyelemes-, kiselemes-, mozaik vezénylő)
reléhelyiség (védelmek, automatikák, elszámolási mérések)
Vezénylő és reléhelyiség: korszerűbb állomásokban (vezénylőtábla nincs, helyette
helyi megjelenítő számítógép, illetve ennek működés-
képtelensége esetén, a relé szekrényeken, belsőtéri KÖF
tokozott berendezéseken elhelyezett beavatkozó szervek)
Vezénylő táblák, képernyős megjelenítők

Vezénylő berendezés: vezénylő tábla (nagyelemes-, kiselemes-, mozaik-)
Vezénylő asztal (erőművek esetén gépegységenként)
helyi megjelenítő (korszerűbb állomásokon a teljes állo-
más egy számítógépről üzemeltethető. Előnye minden in-
formáció rendelkezésre áll, egyszerűbb döntés, a lehetsé-
ges alternatívák ellenőrzése, az optimum megtalálása, hi-
bák kiküszöbölése.)
Vezénylőtábla készülékei
Mérőműszerek: táblaműszerek (A, kV, MW, MVAr)
regisztráló berendezések (vonalírók, elektronikus regiszte-
rek)
72
Jelző berendezések állásjelzők (transzformátor fokozatjelző, Petersen állásjel-
ző, megszakítók-, szakaszolók ellentétes állásjelzése)
állapotjelzők (feszültségjelzők, rúgóállapot-jelzők)
hibajelzők (hibajelző relék, összesített hibajelzés)
Vezérlőberendezések nyomógombok (transzformátor fokozat-, Petersen állítás)
nyugtázó kapcsolók (kézi működtetésű szakaszolókhoz)
működtető nyugtázó kapcsolók (megszakítók-, motoros
szakaszolók működtetésére)
Vezénylő berendezések villamos ellátása

Ellátása az egyenáramú segédüzemről, készülékcsoportonként, un. körvezetékkel
történik.
A táplálás kimaradását másik feszültségről, esetleg váltakozó feszültségről jelzik.
Jelzőkészülékek, jelzőáramkörök
Állásjelzők (transzformátor fokozatjelző, Petersen állásjelző, megszakítók-, szaka-
szolók ellentétes állásjelzése)
Állapotjelzők (feszültségjelzők, rúgóállapot-jelzők)
Hibajelzők veszélyes üzemállapot (az üzemvitelt kedvezőtlenül befolyásolja)
védelem működött (alap-, fedővédelmi működések)
segédüzemi hiba (feszültséghibák)
összesített hibajelzés (az előbbi hibák alapján közös jelzéseket hoz lét-
re, amit a felügyeleti helyre továbbít. 8 csatornás hibajelző A, B, C hiba)
Korszerű létesítményekben minden jelzés a telemechanikai rendszeren keresztül az
ügyeleti helyre továbbítódik.
Mérőműszerek, mérőáramkörök
Mérőműszerek táplálása mérőváltókon keresztül történik …kV/0,1kV, …A/5A, …A/1A
Feszültségkörök kialakítása: biztosított feszültségkörök, 1F, 3F kivitel, földelt S
fázis, 1,5 mm2 kábelkeresztmetszet.
Áramkörök kialakítása: rövidre zárható kivitel, 2F, 3F kivitel, 2,5 mm2, 4
mm2 kábelkeresztmetszet
73
Alkalmazott műszerek: kV, A, MW, MVAr táblaműszerek (osztálypontosság
2.0), kWh, kVArh fogyasztásmérő műszerek a se-
gédüzemi fogyasztás meghatározásához, határmé-
réshez (osztálypontosság 0,5).
Különleges műszerek (U0 feszültségmérő műszer,
°C mérőműszer)
Zavaríró berendezés (a védelmi működés környe-
zetében regisztrálja a feszültség és áram értékeket,
a hibák tisztázása érdekében)
Működtető áramkörök
Nyomógombos működtetés fokozatkapcsolók, szabályozások
Nyugtázó kapcsoló 90°-os kapcsoló kézi működtetésű szakaszo-
lókhoz (ellentétes állás jelzés a tengelyben
elhelyezett lámpával. BE kapcsolás  lámpa
világít  reteszlámpa világít, retesz mágnes
húz a szakaszolónál  szakaszoló bekap-
csolása  nyugtázó kapcsoló lámpa elalszik.
Működtető nyugtázó kapcsoló 9015°-os kapcsoló megszakítókhoz, moto-

ros szakaszolókhoz (ellentétes állás jelzés a
tengelyben elhelyezett lámpával. BE kapcso-
lás 90° lámpa világít  BE működtetés
+15° készülék bekapcsolódik  nyugtázó
kapcsoló lámpa elalszik. A működtetési hely-
zetet benyomott elfordított tengellyel hozzuk
létre)
74
75
14. Mutassa be az alállomások hírközlési rendszerét, feladatát, eszközeit!
– A kommunikációs rendszerrel szemben támasztott követelmények
– A kommunikációs lehetőségek változása
– Az alkalmazott kommunikációs eszközök fajtái
– A kommunikációs rendszer egyes elemeinek felhasználása
– Az adatátviteli sebességgel szemben támasztott követelmények változása
Hírközlő berendezés
A villamosenergia-rendszer üzeme a távközlési hálózat felhasználásával irányítható.
A távközlési kapcsolatok az egész országra és a nemzetközi távvezetéki összekötte-
téseknek megfelelően az országhatáron túlra is kiterjednek. A távközlési berendezé-
sek fogalom alatt a távbeszélő, távmérő, távállásjelző, távszámláló, a jel- és adat-
átviteli, a távirányítással kapcsolatos (távműködtetés, távparancsadás, távszabályo-
zás) készülékeket, a védelem technikával szorosan összefüggő távközlő berendezé-
seket értjük.
Az egyes létesítményeket egymással és az irányító központtal összekötő átviteli
rendszer lehet vezetékes vagy vezeték nélküli.
Vezetékes kapcsolatok földkábelen, légkábelen vagy légvezetéken, ill. a nagyfeszült-
ségű távvezetékekre telepített vivőfrekvenciás (TVF) összeköttetéseken létesülnek.
Vezeték nélküli megoldások lehetnek ultrarövid-hullámú (URH) és mikrohullámú kap-
csolatok.
Üzembiztonság szempontjából az összeköttetések rendszerint megkettőzöttek. Példa
egy 132/22 kV-os alállomás távközlési berendezéseire:
 Az alállomás hírközlési kapcsolatát a közcélú hírközlő hálózatból bérelt 2 digitális
csatorna biztosítja
 Az alállomásban városi fővonal üzemel telefonként és telefaxként
 Az alállomás iparági négyjegyű melléken hívható
 Az ÜIK-ra nyolccsatornás távhibajelző ad információt
 A távközlési berendezések szünetmentes ellátással rendelkeznek
 A 132kV-os vonali mezőben a TVF szerelvények NTV telefon működését bizto-
sítják.
A magyar energiarendszerben az üzemviteli és üzemirányítási feladatok távközlési
rendszereit a következőképpen csoportosítják:
Iparági országos távbeszélő hálózat
(Analóg kéthuzalos összeköttetés)
Nagyfeszültségű távvezetékekre telepített vivőfrekvenciás hálózat (TVF)
(A TVF speciális villamosenergia-ipari hírközlési mód, átviteli útként a nagyfeszültsé-
gű távvezetéket alkalmazza. Előnye, hogy nem szükséges külön távközlési utat épí-
teni és fenntartani. A berendezések 40 - 500 kHz közötti frekvenciasávban működ-
hetnek, a NAF hálózat jelátvitelre megfelelő csatolóelemekkel használhatók fel.)
76
Közvetlen összeköttetés
(Analóg vagy digitális összeköttetés)
Mikrohullámú hálózat
(Nagy mennyiségű információ vezeték nélküli eszközökkel ponttól pontig történő átvi-
telének gazdaságos megoldása. Az ilyen rendszerek semmilyen fizikai össze-
köttetést nem igényelnek. A csatornaforrás szerepét a rádióadó tölti be, amely az
általa kibocsátott rádiófrekvenciás jelet, a vivőt a továbbítani kívánt jel ütemében mo-
dulálja és az adóantenna segítségével kisugározza. A jelet a vevőantenna fogja föl
és juttatja el a demodulátor szerepét betöltő rádióvevő bemenetére, amelynek kime-
netén a vivőfrekvenciáról leválasztott, demodulált jelet kapjuk vissza.)
URH rádióhálózat
(Működési elve megegyezik a mikrohullámú átvitellel, csak frekvenciasávban és sáv-
szélességben tér el attól. Előnyei: gyors telepíthetőség, olcsó egyszerű. Hátrányai:
frekvenciagazdálkodási problémák, korlátozott hatótávolság, időjárás-függő hullám-
terjedési tulajdonságok)
Telemechanikai rendszerek
(Bérelt távközlési vonalon, vivőfrekvenciás-, vagy mikrohullámú átvitellel történik)
77
15. Részletezze az alállomások telemechanikai rendszerét, feladatát, felépítését!
– A telemechanikai rendszer általános felépítése és működése
– A telemechanikai rendszer és az üzemirányítás kapcsolata
– A telemechanikai rendszer funkciói
– A telemechanikai rendszer alapvető információforrásai
– A telemechanikai rendszer részei, funkciói
Telemechanika
Villamosenergia-rendszer számítógépes üzemirányítása.
 Távmérés (perces mérési adatok)
 Távjelzés (kapcsolókészülék-, szabályozó-, fokozatkapcsoló- állásjelzése, távhi-
ba jelzés)
 Távszabályozás (szabályozó-, fokozatkapcsoló távszabályozása)
 Adatátvitel (alállomás  ÜIK, KDSZ, MAVIR)
 Adatkezelés (adatfeldolgozás, archiválás)
Az operatív rendszerirányítást támogató on-line funkciók bonyolultságuk, illetve fel-
használásuk szerint két csoportba sorolhatók: EMS és SCADA funkciók.
SCADA - Supervisory control and data acquisition (felügyeleti szabályozás és adat-
gyűjtés)
EMS - Energy management system (Energia [elosztást] kezelő rendszer)
SCADA funkciók
A SCADA által használt programok jórészt kis számítási igényűek és igen rövid (né-
hány ms) válaszidejűek.
Távmérések, távjelzések fogadása
MW és Mvar áramlások, gyűjtősín feszültségek, frekvencia mérések, megszakító-,
szakaszoló állásjelzések, transzformátorszabályozók fokozatállása, stb.
A rendszerirányításhoz szükséges információk az irányított objektumoktól az irányító
központba hírközlő (telemechanika) rendszeren keresztül jutnak el digitális táviratok,
és/vagy analóg jelek formájában. Az információk dekódolása, primer hihetőség-
vizsgálata (a sérült adatok kiszűrése), fizikai adatbázisba szervezése ciklikusan futó
programokkal valósul meg. Általában nincsenek bonyolult algoritmusok, a programok
néhány ms futási idejűek. Az adatbázis frissülésének ciklusideje másodperc nagy-
ságrendű. Az állásjelzés változások megszakíthatják a ciklikus feldolgozást és el-
sőbbséggel kerülnek feldolgozásra.
Valós idejű adatbázis készítés rövid, néhány másodperces frissülési idővel.
Megjelenítés
A ciklikusan frissülő információk képernyőkön, illetve sématáblán jeleníthetők meg.
Előre generált, változatlan struktúrájú képernyő háttéren (background) rendszerezett
formában helyezik el a frissülő adatokat. Az egyes képernyő-tartalmak, pl.: az átviteli
hálózati séma kivetítőn is megjeleníthetők, a legfontosabb mért adatokat (pl.: erőmű-
vek termelése, határkeresztező vezetékek teljesítmény áramlásai, frekvencia) szám-
kijelzős táblaműszerek is mutatják.
78
Naplózás
Az adatbázis információk az üzemértékelés számára megfelelő ciklusidővel archivá-
lódnak. Az üzemi naplók alapján készülnek az energia-elszámolások, napi jelenté-
sek. Az esetleges üzemzavarok kiértékeléséhez fontos támpont a kapcsolási sorren-
det őrző eseménynapló és a (közel egyidejű) mért adatok archiválásával készülő
napló.
Határérték figyelés
Veszélyeztetett, illetve veszélyes állapotok felismerésénél figyelmeztető jelzéseket
küld az üzemirányító személyzet számára, indítja a naplózást.
Topológia analízis
A kapcsolási állapotnak, a hálózat egybefüggőségének ellenőrzésére, a változások
regisztrálására, üzemzavar felismerésre szolgál.
Távparancsadás
Az irányító személyzet parancsait és az EMS által számított, a diszpécser által kikül-
désre engedélyezett beállítási értékeket a SCADA a telemechanika rendszeren ke-
resztül közvetíti az irányított objektumokhoz.
EMS funkciók
Az EMS szoftverekre jellemző, hogy az üzemállapot elemzése alapján működnek,
viszonylag nagy számítási igényűek, gyakran használnak iterációt.
AGC - automatikus erőművi hatásos teljesítmény szabályozás
SCADA mérésekre alapozva meghatározza a területi szabályozási hibát ebből a sze-
kunder teljesítményszabályozásba bevont gépegységek számára szabályozási célér-
téket számít.
Teljesítményáramlás számítás
A tervezett kapcsolások, átterhelések hatásának előzetes elemzése az állapotbecs-
lés által meghatározott rendszerállapotban.
Valós idejű hálózatszámítás
Futási ciklusideje beállítható, szokásos értéke: 5 perc. A valós idejű hálózatszámítás
egy ciklusában végrehajtódó funkciók:
 Topológia feldolgozás (aktuális hálózati állapotnak megfelelő hálózati modell
előállítása)
 Állapotbecslés (meghatározza az energiarendszer legvalószínűbb állapotát és
ebből adatbázist hozzon létre)
 Üzembiztonsági analízis (az üzemállapot biztonságosságát elemző, eljárás)
 Zárlatszámítás (az állapotbecsült hálózaton végez valós idejű zárlatszámítást)
 U-Q ütemezés és szabályozás (a hálózati csomópontok feszültségének adott
értékre szabályozásához, illetve adott értéktartományban tartásához meghatá-
rozza az erőművek meddőteljesítmény termelését, a terhelés alatt szabályoz-
79
ható transzformátorok fokozatállását, valamint a meddőkompenzáló elemek
(söntfojtók, kondenzátorok) kapcsolási állapotát)
 DTS = Diszpécseri tréning szimuláció (oktatási, gyakoroltatási célú
rendszerszimuláció)
Telemechanika rendszer elemei

Információforrás (különböző paraméterű fizikai és logikai jellemzők pl.: mérőváltók,
állásjelzések)
Mérőérték-átalakítók távadók (az információforrás jelét digitális jelekké alakítja)
Helyi feldolgozórendszer telemechanikai alközpont (információk összegyűjtése, vizs-
gálata, rendezése, kódtáviratok összeállítása, kommunikáció a telemechanikai köz-
ponttal, érkező parancsok értelmezése, visszaigazolása és végrehajtása)
Adatátviteli út (modem, távközlési vonal bérelt-, vivőfrekvenciás-, mikrohullámú átvi-
tel)
Központi feldolgozórendszer telemechanikai központ (összes információ összegyűj-
tése, vizsgálata, rendezése, parancsok kiadása)
A telemechanizált üzemirányítás előnyei

 Állásjelzés késedelem nélkül
 On-line mérési adatok
 A védelem- és automatikai jelzések sorrendje alapján az események követhetők,
logikai értékelés segíti a diszpécsert (szakértői rendszer)
 Megjelenítés: sémán, képernyőn, nyomtatón
 Az események automatikus naplózása
 Távműködtetés alkalmazható kezeletlen állomásokban
 Minden információ hihetőségi vizsgálaton megy át
 A rendszer az adatokat archiválja, ez alapján statisztika készülhet
 Alkalmassá tehető helyi kommunikációs eszközök (billentyűzet, képernyő) csat-
lakoztatására is (ezzel már nincs szükség a klasszikus vezénylőtermekre és ve-
zénylő berendezésekre)
80
16. Fejtse ki az alállomások környezetvédelmi és munkavédelmi veszélyeit!
– A feszültség jelenlétéből fakadó veszélyek, érintésvédelem
– A kapcsolási műveletek veszélyforrásai, védőeszközei
– A feszültségmentesítés és a feszültség alá helyezés veszélyforrásai, védőeszkö-
zei
– Az olajelszivárgás veszélyei (környezetszennyezés, tűzveszély), a védekezés
megoldása
– Az akkumulátorok kezelésével kapcsolatos veszélyforrások és védőeszközök
– A kondenzátortelepek kezelésével kapcsolatos veszélyforrások és védőeszközök
Alállomások környezetvédelmi veszélyforrásai

 Szigetelőolaj
 Akkumulátor sav
 PCB tartalmú berendezések (kondenzátorok)
 Zajterhelés
Szigetelőolaj (transzformátorok, olajszigetelésű ellenállások)

Zárt transzformátoralap kerül kialakításra, amely képes felfogni egy adott mező teljes
olajtartalmát. Általában összefolyókon keresztül az alapok közösítve vannak, így biz-
tosítják a megfelelő térfogatot. A transzformátoralap kémlelőnyílást, szintjelzést és
olajleválasztót tartalmaz. Az olajleválasztón keresztül a víz (csapadékvíz) eltávolítha-
tó. Az olaj kiemelése, elszállítása speciális kezelést igényel, csak szakcég végezheti.
Akkumulátor sav (akkumulátort telep)

Nyitott edényes akkumulátortelep:
Akkumulátorhelyiség kialakításáról külön szabvány rendelkezik (száraz, hűvös, közel
állandó hőmérsékletű, nincs kitéve rezgésnek, megfelelő szellőzésű, marópárás,
robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes)
 akkumulátorok tartószerkezeten kerülnek elhelyezésre,
 saválló burkolat kialakítása szükséges,
 robbanásbiztos szerelést és berendezéseket kell alkalmazni,
 kézmosási lehetőséget kell kialakítani,
 összefolyót kell kialakítani gyűjtőballonnal,
 fűtésről kell gondoskodni,
 technológiai utasítást kell készíteni a telep és savkezeléshez.
Zárt akkumulátortelep:
Akkumulátorhelyiség kialakítása ebben az esetben engedményeket tartalmaz: (szá-
raz, hűvös, közel állandó hőmérsékletű, nincs kitéve rezgésnek, mérsékelten tűzve-
szélyes)
 akkumulátorok tartószerkezeten kerülnek elhelyezésre,
 saválló burkolat helyett megengedett a teleptálca kialakítása,
 kézmosási lehetőséget kell kialakítani,
 fűtésről kell gondoskodni,
 technológiai utasítást kell készíteni a telep és savkezeléshez.
81
PCB tartalmú berendezések (kondenzátorok)
A régi kondenzátoregységek szigetelőanyagai klofént (PCB-t) tartalmaznak, ez bőrre
jutva, illetve gőze belélegezve veszélyes. 2010-ig az ilyen szigetelőanyaggal készült
kondenzátorokat le kell szerelni speciális szakcéggel meg ártalmatlanítani kell.
Alállomások zajterhelése
A zajterhelést a transzformátorok okozzák, a lemezelt vastest nem megfelelő rögzí-
tés, vagy idősebb transzformátor esetén meghaladhatja az adott területre előírt zaj-
terhelést. A zaj a transzformátor cseréjével, vagy speciális zajelnyelő falakkal csök-
kenthető.
Alállomások munkavédelmi veszélyforrásai

 ív és áramütés veszélye.
 magasban végzett tevékenységek veszélye.
 anyagmozgatás veszélyei, különös tekintettel a nagy fémtárgyakra.
 elesés, elcsúszás veszélye
 tűzveszély
 tévesztés lehetősége
 feszültség közelsége
 tartószerkezet állékonyságának romlása
 alkalmazott vegyi anyagok
 energia tárolós hajtások jelenléte
 időjárás okozta rendkívüli személyi és tárgyi igénybevétel
 szerszámok és védőfelszerelések váratlan meghibásodása
Alállomás munkavédelmi eszközei

 egyéni védőkészülék (védősisak, ívvédő álarc, ötujjas ívvédő kapcsolókesz-
tyű, szigetelt gumikesztyű, ívvédő köpeny)
 elsősegélynyújtó eszközök (mentőkötél, hordágy, mentődoboz, elsősegély-
nyújtási útmutató (plakát), oltópokróc)
 feszültség mentesítő eszközök ((feszültségkémlelők (NAF, KÖF, KIF), földelők
és rövidrezárók (NAF, KÖF, Kondenzátor, KIF), lakat, kötél körülhatároláshoz,
piros színű jelzőzászló (feszültség alatti terület), sárga színű jelzőszászló (fe-
szültségmentes terület), tiltótáblák)
 egyéb eszközök (munkaöv+kikötőkötél + biztosító kötél, tiltótáblák, hordozható
akkumulátoros kézilámpa, elválasztó, szigetelő lapok, NKI fogó, saválló védő-
kesztyű, saválló védőkötény, sav ellen védő arcvédő (ívvédő álarc is megfele-
lő), saválló gumicsizma, kettőslétra (nem fém), lépcsős munkaállás)
A feszültségmentesítéshez használt eszközöket az üzemeltetőnek kell biztosítani.
Ezeket az eszközöket az üzemeltető feszültségmentesítéssel megbízott megfelelő
szakképzettségű és helyismerettel rendelkező munkavállalói jogosultak használni.
82
A munkacsoport által a munkavégzés közben kötelezően használandó egyéni és
csoportos munkavédelmi eszközöket a munkacsoport munkáltatója köteles megfelelő
számban és minőségben biztosítani. A munkavédelmi eszközöknek érvényes minősí-
téssel kell rendelkezniük, ezt a megbízó felé kérésre be kell tudni mutatni. A munka-
védelmi eszközök használata a munkavezető és a munkacsoport tagjainak közös
felelőssége. A munkacsoport tagjai védőbakancsot, zárt munka- vagy védőruhát kö-
telesek viselni.
Az alállomásban alkalmazott anyagok közül különösen veszélyesek a különböző
fémszerkezetek a zárlatokozás veszélye miatt. A felhasznált veszélyes anyagok biz-
tonsági adatlapját a munkavégzés helyszínén kell tartani. Ha a kivitelezés során ve-
szélyes hulladékok keletkeznek, azok ártalmatlanításáról gondoskodni kell, ezek kör-
nyezetbe kerülést meg kell akadályozni.
83
17. Beszéljen az alállomások üzemi, szükségvilágítási és irányfény rendszeréről!
– Az üzemi világítás szerepe
– Az üzemi világítás energiaellátási rendszere
– A szükségvilágítás szerepe
– Az irányfény energiaellátási rendszere
– A térvilágítás szerepe és kialakítása
Üzemi világítás
Az üzemi világítás feladata, hogy elégtelen természetes világítás esetén a helyiség
rendeltetésének megfelelő látási viszonyokat biztosítsa. (Az MSZ EN 12464-1:2003
szerint kapcsoló berendezés helyiségben ajánlott megvilágítási érték munkaszinten
200 lux, forgalmi területen, folyosón 100 lux padlószinten.)
Biztonsági világítás
A biztonsági világítás általános célja az, hogy az üzemi világítás megszűnése eseté-
ben lehetővé tegye a helyiség biztonságos elhagyását.
 Kijárati utak biztonsági világítása a helyiség veszélytelen elhagyását, illetve a
tájékozódást biztosítja a menekülő utak, kijáratok irányába, valamint kellő vilá-
gítást hozzon létre a tűzoltó- és biztonsági készülékek felismeréséhez és
használatához.
 Veszélyes munkahelyek biztonsági világítása a veszélyes berendezések ki-
kapcsolásához, leállításához szükséges műveletek elvégzését és a helyiség
biztonságos elhagyását, a tűzoltó- és biztonsági készülékek felismerését biz-
tosítja.
 Nagy terek pánik elleni világítása (alállomások esetében nem szükséges)
84
A biztonsági világítást az üzemi és szükségvilágítástól független hálózatra kötött
lámpatestekkel kell létesíteni. A független hálózatnak legalább egy órán keresztül kell
a biztonsági világítást az üzemi világítás kimaradása után is üzemben tartani.
Az üzemi világítás kimaradása esetén a biztonsági világításnak önműködően át kell
kapcsolódnia a saját tartalék áramforrására. Az átkapcsolás legalább a névleges táp-
feszültség 0,6-szeresénél történjen meg, és a névleges tápfeszültség 0,85-szörösé-
nél nagyobb feszültségnél ne következzen be.
A kijárati utak biztonsági világítását biztosító irányfény a kijárati utat, ajtót jelzi az út-
vonal megvilágítása nélkül. A rálátási irányban legalább 100 cm2 világítófelületű vilá-
gítótestet a többi világítástól független, olyan hálózatról kell táplálni, amely legalább
fél óráig biztosítja rendeltetésszerű üzemüket.
Biztonsági világítási lámpatestek:
 Állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatestek: olyan lámpatestek, amelynek
tartalékvilágítási fényforrásai üzemi és tartalékvilágítás esetén egyaránt mű-
ködnek.
 Nem állandó üzemű tartalékvilágítási lámpatestek: Olyan lámpatestek, amely-
nek tartalékvilágítási fényforrásai csak az üzemi világítás feszültség kimaradá-
sa esetén működnek.
Biztonsági világítást kell elhelyezni:
 minden ki-, és vészkijáratnál;
 lépcsőknél, lépcsőfordulóknál;
 szintbeli eltérésnél;
 irányváltozásnál, folyosó találkozásnál;
 elsősegély állomás közelében;
 tűzoltó-berendezés és segélyhívó közelében.
Biztonsági világítás megvilágítási szintje:
A biztonsági világítás érje el legalább az általános világítás 20%-át 40 lux-ot, 40:1
egyenletesség mellett.
85
Menekülési útvonalak biztonsági előírása
 A menekülési útvonalaknak, vészkijáratoknak akadálytól mentesnek kell lenni-
ük, és lehetőleg közvetlenül a szabadba vagy egy biztonságos helyre kell ve-
zetniük.
 Menekülési útvonalon, és azok közelében éghető anyagot elhelyezni tilos.
 A menekülési útvonalak és vészkijáratok száma, eloszlása és mérete a mun-
kahelyek használatától, berendezéseitől, méretétől és az ott tartózkodó sze-
mélyek lehető legnagyobb számától függ.
 A vészkijáratok ajtóinak kifelé kell nyílniuk. A vészkijáratok nem szabad úgy
bezárni, rögzíteni, hogy azokat ne nyithassa ki könnyen bárki, akinek szüksé-
ge lehet ezek használatára.
 A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzésekkel kell ellátni.
 A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat megfelelő biztonsági világítással
kell ellátni.
86
18. Részletezze az alállomások tűz-és vagyonvédelmi veszélyforrásait, a védeke-
zés eszközeit!
– A szabadtéri környezettel kapcsolatos veszélyek
– A beltéri környezettel kapcsolatos veszélyek
– A tűzoltás alállomáson alkalmazott eszközei
– Az alállomások (köztük a személyzet nélküli alállomások) területére való belépés
szabályai
– Infravédelem kialakítása
Alállomás tűzvédelme
Az állomás tűzvédelmi besorolása „D” mérsékelten tűzveszélyes.
Az olajtartalmú berendezések közelében a besorolás „C” tűzveszélyes.
Nyitott edényes akkumulátortelepet tartalmazó helyiségek „B” fokozottan tűzveszé-
lyes, illetve „C” tűzveszélyes besorolású.
Szabadtéri nagy olajtartalmú berendezések kialakítása

A nagy olajtartalmú berendezések között 800 kg-ig 5m, 800 kg<m<100t 16m,
m>100t 20m távolságot kell tartani. Ha a távolság nem tartható védőfal is alkal-
mazható, amely legalább 1 h tűzállósági határértékű, és az olajszint fölé min. 0,5 m-
ig tart. (az égő berendezés a szomszédos olajtartalmú berendezést ne gyújtsa ki).
A transzformátor sérülés esetén az égő olaj hűtését és az olaj szétfolyásának meg-
akadályozására kőágyat kell kialakítani, melynek szemcsenagysága ~50-70 mm,
rétegvastagsága min. 0,2-0,3 m. A kőágy a fröccsenő olaj miatt minden irányban
nyúljon túl a transzformátor alaprajzi vetületén.
Tűzjelzés
Tűzjelzést kell alkalmazni 3 kV-os feszültségtől az erőmű kapcsoló berendezéseiben,
és 132 kV-os feszültségtől az alállomásokon. Az érzékelés füstérzékelés, vagy vonal-
érzékelés. A jelzés az üzemirányító szervezethez fut be.
Tűzoltás
10 MVA-nél nagyobb teljesítményű transzformátort tartalmazó alállomásokban a leg-
nagyobb teljesítményű transzformátor burkolófelületére számolt 16l/min.m2 térfogat-
áram mellett 10 min oltási időnek megfelelő oltóvíz mennyiség háromszorosa szük-
séges.
Az oltóvíz biztosítása vezetékes vízhálózatról, vagy megfelelő méretű oltóvíztárolóval
biztosítható.
Szabadtéren 400 kV-tól 250 MVA-es transzformátorteljesítménytől, belső téren 132
kV-tól automatikus oltóberendezést kell kialakítani.
132 kV feletti transzformátorállomásokban szabadtéren legalább 4 db 50 kg-os porral
oltó, vagy azzal azonos oltóképességű készülék szükséges. 132 kV-os transzformá-
torállomásokban szabadtéren legalább 1 db 50 kg-os porral oltó, vagy azzal azonos
oltóképességű készülék szükséges.
87
132 kV-os transzformátorállomásokban belsőtéri kapcsoló berendezésében legalább
1 db 50 kg-os vagy 4x12 kg-os porral oltó, vagy azzal azonos oltóképességű készü-
lék szükséges.
Kondenzátortelepek oltásához 1 db 12 kg-os porral oltó, relé-, és vezénylő helyisé-
gekben 2x2 db 5 kg-os halonnal oltó vagy ezzel azonos oltóképességű készülék
szükséges.
Tűzvédelmi utasítás, tűzvédelmi terv

Alállomásonként kell elkészíteni.
Alállomások vagyonvédelme
Szabvány nem írja elő, az üzemeltető dönt a vagyonvédelem kialakításáról.
Kerítésvédelmi rendszer
Megfelelő állékonyságú, és biztonságú kerítés, védelmi rendszerrel kiegészítve. Az
érzékelt mennyiség rezgés (mászás, vágás). Problémája az érzékenység beállítása.
Mikrohullámú sorompó
Kerítésen belül elhelyezett jelforrás és érintkező a kerítésen belüli behatolót érzékeli.
Jól kiegészíti a kerítésvédelmet, közösen alkalmazva a két rendszer érzékelési pon-
tatlansága jól csökkenthető.
Ajtó ablak nyitásérzékelő
Egyszerű érzékelési mód az állomásépület beltéri védelmére
Beltéri mozgásérzékelő
Épületen belül helyiségenként elhelyezett berendezésekkel jó hatásfokú érzékelés
valósítható meg. Kiegészítve z ajtó ablak nyitásérzékelővel a két rendszer érzékelési
pontatlansága javítható.
Riasztás
Helyben az alállomás külső oldalfalán elhelyezett fény és hangjelzést adó riasztó-
berendezéssel. A riasztás jelzés az üzemirányító szervezethez is befut.
88
19. Mutassa be az alállomási személyzet hierarchiáját, felelősségét, munkameg-
osztását!
– Az üzemi személyzettel szemben támasztott követelmények
– A kezelőszemélyzettel szemben támasztott követelmények
– Az alállomások kezelése
– Kapcsolási sorrendkönyv
– Idegen személyekre, munkavállalókra vonatkozó alapvető előírások
Az alállomási személyzet hierarchiája

 Üzemirányító
Az a szakképzett és megbízott személy, illetve az ilyen személyekből álló szolgálat,
amely felügyeli a termelő-, átviteli- és elosztó-berendezések, kábel- és szabad-
vezetékrendszerek és az ezekhez csatlakozó alállomások egészének vagy egy kije-
lölt részének üzemállapotát, utasítást ad az üzemzavar vagy a tervszerű és egyéb
munkák miatt szükségessé váló beavatkozásokra, illetve engedélyezi azokat, és felel
a rábízott berendezés(ek) folyamatos üzeméért.
 Állomásfelelős
Az üzemeltető szervezet személyi állományába tartozó személy, aki az adott
alállomás(ok) egyszemélyi felelős üzemeltetője. Összevontan, gondoskodik az
alállomás(ok) rendjéről, az adott előírás szerinti rendszeres ellenőrzésről, teljes körű-
en tájékozott az alállomásban történő eseményekről, felelős az alállomási dokumen-
tációk rendben tartásáért és aktuális állapotáért.
 Munkahelyi felügyelő
Az a szakképzett és megbízott személy, aki felügyeli elzárt villamos kezelőhelyiség-
ben, illetve szabadtéri villamos kezelőtérben az idegen vállalkozóhoz tartozó szemé-
lyek munkavégzését, függetlenül attól, hogy a munka villamos jellegű-e,
 Védőtávolság betartását felügyelő
Az a szakképzett és megbízott személy, aki feszültség közeli munka esetén felügyeli
a védőtávolság betartását
 Szerelési felügyelő
Az üzemeltető által kijelölt személy, aki az idegenek által feszültség alatt végzett
vagy feszültséghez közeli munkát felügyeli.
 Koordináló személy
Egy meghatározott munka elvégzése során az abban részt vevő egy vagy több mun-
kacsoport és az érintett egy vagy több üzemeltető munkához szükséges tevékenysé-
gét a villamos biztonság szempontjából összehangolja.
 Munkavezető
A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó
személy.
89
Személyzettel kapcsolatos fogalmak
Üzemi személyzet
Az üzemeltetővel munka- vagy szerződéses viszonyban álló azon személyek, akiket
az üzemeltető az üzemi munkák ellátásával állandóan vagy esetenként megbíz.
Kezelőszemélyzet
Üzemi személyzet közül azok, akik az üzemeltetési feladatot meghatározott területen
rendszeresen ellátják.
Idegen személyzet
Az a személy és szervezet, aki, vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemelte-
tővel és nincs vele olyan – munkavégzésre vonatkozó – szerződéses viszonyban,
amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is
tartalmazza.
Személyzet képzettségével, feljogosításával kapcsolatos fogalmak

Egészségügyi alkalmasság:
Villamos munkák végzésére alkalmas testi, lelki állapot, amelyet időszakos orvosi
vizsgálattal ellenőriznek.
Szakképzett személy:
Aki üzemi munkák elvégzésére igazolt erősáramú villamos képesítéssel rendelkezik.
Megfelelő gyakorlattal bír a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésé-
re.
Szakmai gyakorlattal rendelkező személy:
Az üzemeltető által előírt szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállaló.
Kioktatott személy:
Aki meghatározott villamos berendezés használatára, kezelésére és szerelési rész-
munka elvégzésére és ezek közelében előforduló veszélyekre és a szükséges védő-
intézkedésekre bizonyíthatóan kioktatást nyert
Kezelési jogosultság
Az a IV/f. besorolású Önálló hálózatkezelői, Villamos műkezelői, Villamos hálózat-
kezelői képesítéssel rendelkező személyek, akiket az üzemeltető kezelési feladattal
bíz meg. Minden üzemegységnél meg kell határozni a kezelési feladattal megbízható
munkavállalókat.
Megbízott személy:
Aki a vonatkozó villamos berendezésen végzendő munkára megbízást kapott. A
megbízást általában írásban, munkautasítás formájában kell megadni.
90
Helyismereti vizsgával rendelkező személy:
Földrajzilag egyértelműen körülhatárolt területen települt villamoshálózat, vagy vala-
melyik – általában a hálózat feszültségétől függő szakmai fokozatba sorolt – hálózat-
rész irányításának és/vagy kezelésének ismeretével rendelkező személy, aki erről az
ismeretéről az üzemeltető előtt számot adott.
Tevékenységet végző személyek csoportosítása MSZ 1585 szerint

I. szakképzetlen, kioktatásban nem részesült személyek
II. szakképzetlen, általuk végzett tevékenységről műszaki kioktatásban
részesült személyek
III. szakképzetlen, általuk végzett tevékenység villamos veszélyeiről kiok-
tatásban részesült személyek
IV. szakképzett személyek
IV/a. egy meghatározott munkafajtára hatósági vizsgával rendelkező (pl. felvo-
nószerelő)
IV/b. gyengeáramú szakképzettségű, erősáramú berendezés villamos veszé-
lyeiről, magatartási szabályairól hatósági vizsgát tett.
IV/c. erősáramú szakképesítéssel rendelkezők
IV/d. villamosmérnök, villamos technikus, IV/b, IV/c. csoportba tartozó személy,
aki kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezésre bizonyítottan kiokta-
tást nyert.
IV/e. villamos szakképzettségű személy, aki villamos biztonságtechnikai felül-
vizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult.
IV/f. villamos szakképzettségű személy, aki az általa kezelt berendezés keze-
lésére hatósági szakvizsgája van.
V. villamos szakképzettségű személy, akit munkáltatója villamos munkák irá-
nyításával vagy vezetésével bíz meg.
Alállomási munkavégzés tárgyi feltételei

Egyéni védőfelszerelés (védősisak, ívvédő álarc, ötujjas ívvédő kapcsolókesztyű,
szigetelt gumikesztyű, ívvédő köpeny)
Olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek rendeltetése, hogy a
személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy
vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
Mindig a használó testi adottságainak megfelelő méretű védőeszközt kell viselni és
rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
Azonnal ki kell cserélni minden olyan védőeszközt, amin sérülések, szakadások, re-
pedések vagy bármilyen más elváltozások láthatóak. Csak az ép állapotú védőesz-
köz rendelkezik megfelelő védőképességgel.
91
Csoportos védőfelszerelés (feszültség mentesítő eszközök, elsősegélynyújtó eszkö-
zök, egyéb eszközök)
Olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek rendeltetése, hogy a
munkacsoport biztonságos munkavégzését biztosítja, valamint azok az első-
segélynyújtó eszközök, amelyekkel a bekövetkezett sérülések biztonsággal szaksze-
rűen elláthatók.
A feszültségmentesítéshez használt eszközöket az üzemeltetőnek kell biztosítani.
Ezeket az eszközöket az üzemeltető feszültségmentesítéssel megbízott megfelelő
szakképzettségű és helyismerettel rendelkező munkavállalói jogosultak használni.
A munkacsoport által a munkavégzés közben kötelezően használandó egyéni és
csoportos munkavédelmi eszközöket a munkacsoport munkáltatója köteles megfelelő
számban és minőségben biztosítani. A munkavédelmi eszközöknek érvényes minősí-
téssel kell rendelkezniük, ezt a megbízó felé kérésre be kell tudni mutatni. A munka-
védelmi eszközök használata a munkavezető és a munkacsoport tagjainak közös
felelőssége. A munkacsoport tagjai védőbakancsot, zárt munka- vagy védőruhát kö-
telesek viselni.
Az alállomásban alkalmazott anyagok közül különösen veszélyesek a különböző
fémszerkezetek a zárlatokozás veszélye miatt. A felhasznált veszélyes anyagok biz-
tonsági adatlapját a munkavégzés helyszínén kell tartani. Ha a kivitelezés során ve-
szélyes hulladékok keletkeznek, azok ártalmatlanításáról gondoskodni kell, ezek kör-
nyezetbe kerülést meg kell akadályozni.
Alállomási munkavégzés szabályai

Az alállomás elzárt villamos kezelőtér, ahol az alábbi veszélyforrások egyenként és
halmozottan is felléphetnek:
 tűzveszély
Az alállomás területén az idegen munkacsoport csak 4 szakmai fokozatú feljogosí-
tással rendelkező (NAF/KÖF és a KÖF/KÖF transzformátorállomások kezelésére
vonatkozó feljogosítás) szerelési felügyelő kíséretével közlekedhet.
Szerelési felügyelő szakképzett (IV), kioktatott (elsősegély, mentés), helyismeret,
kapcsolási jogosultság, fizikai alkalmasság
92
A szerelési felügyelőnek meg kell tudnia akadályozni minden olyan tevékenységet,
amely veszélyeztetheti akár a csoport dolgozóinak munkabiztonságát, akár az üze-
melő berendezés üzembiztonságát.
 jelen van az idegen vállalat dolgozóinak oktatásán, és megadja a helyi szempon-
tokat;
 megakadályozza, hogy a kellőképpen ki nem oktatott és jegyzékbe nem foglalt
személyek a feszültség alatti munkahelyen tartózkodjanak;
 szükség esetén biztosítja a szabványszerű feszültségmentes állapotot a munka
tartamára;
 kijelöli a munkahely pontos helyét úgy, hogy a munkahely közelében csak az el-
kerülhetetlenül szükséges berendezések vagy alkatrészek maradjanak feszültség
alatt;
 a munkavégzés folyamatos ellenőrzése, és leállítása, ha olyan változás, amely
veszélyezteti a munkavégzés biztonságát;
 az idegen munkavállalók számára kijelölt útvonalak, munkahelyen biztosítása, fel-
ügyelete, az előírt védőberendezések alkalmazásának felügyelete;
 a munkavégzés során az üzemi berendezések - munkavégzésből adódó – zavar-
talan működésének biztosítása;
 a munkavégzés befejezése, megszakítása esetén az idegen munkavállalók levo-
nulásának, eltávozásának ellenőrzése.
A szerelési felügyelő, hogy feladatainak eleget tudjon tenni, a rábízott munkahelyet

és csoportot csak meghatározott feltételek mellett hagyhatja el. Csoporttag eltávozá-
sához, ha az útvonal nincs kellően biztosítva, kísérőt kell kérnie. Ha a szerelési felü-
gyelőnek el kell távoznia, helyettest kell kérnie, akinek minden tájékoztatást meg kell
adnia ahhoz, hogy az új felügyelő eleget tudjon tenni a feladatának. Ha nem tud he-
lyettesről gondoskodni, a munkát fel kell függeszteni és a csoportot biztonságos tar-
tózkodási helyre kell vezetni.
A szerelési felügyelő a tevékenysége során köteles az alábbi viselkedési normákat
megkövetelni az idegen munkacsoport tagjaitól:
 Az egyértelmű utasításokat megértése, és maradéktalan betartása. Szóbeli utasí-
tás kiadása csak akkor elfogadható, ha azt több személy is hallja, és az utasítás
kiadója meggyőződött arról, hogy azt megértették.
 A munkacsoport tagjai felismerik a közlekedési utakat, arról nem térnek le.
 Önállóan képesek megtalálni a pihenő és egyéb szociális helységeket.
Nem szükséges szerelési felügyelő az alábbiakban:
 Kijelölt közlekedési utakon való haladáshoz (csak gyalogos közlekedés, anyag-
mozgatás nem megengedett)
 Nem munkavégzés céljából emberi tartózkodásra szolgáló helységekben (pl. pi-
henő, öltöző, mosdó, WC, folyosó, lépcsőház)
Naplózás
Minden olyan helyen, ahol üzemi napló van rendszeresítve, az üzemi személyzet
tagjai kötelesek a villamos berendezésekkel és azok tartozékaival kapcsolatos min-
dennemű eseményt abba pontosan bevezetni, illetve rendszeresen és pontosan ve-
zetni.
93
Az alállomáson a következő nyilvántartásokat kel vezetni:
 Üzemi napló (eseménynapló)
 Üzemi napi jelentés
 Védelmi berendezések naplója
 Kapcsolási sorrendkönyv
 Feszültségmentesítési és feszültség alá helyezési utasítás
 Műveleti terv és utasítás
 Hiba napló
 Akkumulátor napló
 Energia elszámolási napló
 Megszakító működési karton
 Transzformátor-terhelési diagram
 Karbantartási napló
 Napi belépési nyilatkozat (biztonsági nyilatkozat)
 Telefonszám jegyzék (URH, mobil telefon hívószámok is)
 Intézkedésre jogosultak névjegyzéke
 Kezelésre (kapcsolásra) jogosultak névjegyzéke
 Ügyeleti szolgálat beosztása
94
20. Foglalja össze a tömegvezérlés szerepét, kialakításának lehetséges műszaki
megoldásait!
– A tömegvezérlés feladata
– A tömegvezérlés lehetséges műszaki megoldásai
– A hangfrekvenciás vezérlés csatlakoztatási lehetőségei
– A hangfrekvenciás rendszer és az scada rendszer kapcsolata
– Az alállomási hangfrekvenciás berendezés legfontosabb elemei és feladata
– Vezérelt fogyasztói berendezések
Hangfrekvenciás központi vezérlés (HKV)

A hangfrekvenciás központi vezérlés olyan távvezérlési módszer, amely lehetővé
teszi több tízezer vevőkészülék egy központból történő villamos hálózaton keresztüli
vezérlését. A villamos hálózat, mint adatátviteli út szerepel a vezérlőjelek számára,
vezérlő frekvenciának alacsony értéket választanak, amely terjedés szempontjából a
hálózati frekvenciához hasonlóan viselkedik.
A rendszer fő részei:
 központi vezérlő konzol (központi helyen KDSZ-ben elhelyezve, feladata a he-
lyi vezérlő konzolokkal való kommunikáció)
 helyi vezérlő konzol (Transzformátorállomásonként vannak elhelyezve, felada-
tuk a teljes transzformátorállomás ellátási területén elhelyezkedő vevőberen-
dezések működtetése. Napi, heti programok, vagy kézi vezérlés)
Jelfelépítés: 32 bit (10 bit azonosítja a hálózati pontot, a vezérlendő berende-
zést bojler, kályha, közvilágítás. 10 bit-pár, tíz csoportot azonosít a vezérlendő
elemeken belül.)
 jelgenerátor (1 kV-os háromfázisú 183 Hz-es vezérlőfrekvencia előállítása 40-
63 KVA kimenő teljesítménnyel)
 sönt (soros rezgőkör, amely a hálózati frekvencia, és a vezérlőfrekvencia elvá-
lasztását végzi)
 csatoláskapcsoló (a jel csatolótranszformátorra való kapcsolását végzi, alap-
helyzetben rövidre zárja a csatoló transzformátor bemenő „primer” kapcsait,
adás esetén megszünteti a rövidzárat )
 csatoló transzformátor (vezérlőfrekvencia becsatolása a középfeszültségű há-
lózatba, soros vagy párhuzamos módon)
 hangfrekvenciás vezérlőkészülék (HKV távirat alapján 1, 2 kontaktus működte-
tése) A vevők program csoportra vannak programozva, szabadon felszerelhe-
tők, önmagukban nem intelligensek, csak a vezérlés végrehajtására alkalma-
sak. Kisfeszültségű hálózaton a jelfeszültség 2%-os (~5V) ami hasonlóan az
50 Hz-es jelhez impedanciákon csökken, hálózatvégeken, transzformáción, il-
letve hálózatra tápláló generátorok esetén.
Hátrány: adóberendezés költsége minden transzformátorállomásban
folyamatos üzemeltetési, és karbantartási költség, segédüzemi
teljesítményigény
95
Rádiófrekvenciás központi vezérlés (RKV)
Vevőberendezések önmagukban intelligensek, kapcsolóóraként működnek, időszink-
ron jelet kapnak. Egyedileg megszólíthatók, átprogramozhatók. Sokkal bonyolultabb
címkódok, országos lefedettség, központi adó Lakihegyen. Nincs transzformátorál-
lomásonkénti költség, drágább vevőberendezés.
96
21. Határozza meg, mi a teendő üzemi balest esetén!
– Baleset, áramütéses baleset
– Jelentéstételi kötelezettség
– Az elsősegélynyújtás menete
– Az áramütéses balesetekre vonatkozó speciális teendők
A balesetet szenvedett személy mentése és a szükséges elsősegélyben részesítése

elsőrendű emberi kötelesség. Ezért minden III., IV, V. csoportba tartózó személynek
meg kell tanulnia és a gyakorlatban jól el kell sajátítania a mentési és elsősegély-
nyújtási ismereteket, hogy azokat szükség esetén célszerűen, megfontoltan és gyor-
san alkalmazni tudja.
A mentés és a segélynyújtás sorrendje

 ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget;
 szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az áramkörből;
 a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség esetén kezdje
meg az újraélesztést! (Minden másodpercnyi késedelem végzetes lehet.);
 azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is;
 szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők (tűzoltók) értesí-
téséről is! Az üzemeltetőt abban az esetben kell értesíteni, ha a baleset az ő vil-
lamos berendezésén történt, vagy a balesetet okozó berendezés kikapcsolása
csak az áramszolgáltatói berendezésből hajtható végre.
Az áramütött személy kiszabadítása

Ha az áramütött személy a villamos berendezésen, áramkörben (fogva) maradt, le-
gelső feladat ebből a veszélyes helyzetből való haladéktalan kiszabadítása.
Vigyázzon a segélynyújtó, hogy a mentés során önmagát ne veszélyeztesse!
Ha az áramütött személy olyan helyen van (magasan a föld felett, létrán stb.), ahon-
nan kikapcsoláskor, az izomgörcs megszűnésekor leeshet és ez súlyos sérülését
okozná, a kikapcsolás előtt – ha ez rövid idő alatt lehetséges – az áramütött személy
megtámasztásával gondoskodjunk a leesés megakadályozásáról.
Kisfeszültségű villamos berendezésen
 Kikapcsolással (az áramkör megszakításával)
 Kikapcsolás nélkül
Nagyfeszültségű villamos berendezésen
Az áramütött személyt az áramkörből való kiszabadítás előtt nem csak megérinteni,
de hozzá közeledni is veszélyes.
A kikapcsolást csak a helyi viszonyokkal ismerős szakember végezheti.
Ha a vezeték leszakadt, lelóg vagy veszélyes közelségbe került, a vezetékhez ne
közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, aki a közeledőket ezektől több méter tá-
volságban tartja. A leszakadt vezeték kb. 10 m-es körzetében lehetőleg ne közleked-
jünk, illetve ha ez (pl, meneküléshez, mentéshez) feltétlenül szükséges, lépéseink
legyenek egészen rövidek (kb. 10-20 cm-esek).
97
Ruhaégés
Ha az áramütött személy ruhája ég, az oltást a kiszabadítás után lehetőleg betaka-
rással (pl. száraz pokróccal vagy saját ruhánkkal) végezzük. Ha erre nincs mód, ak-
kor föld, homok, ezek hiányában víz is használható, azonban vigyázni kell arra, hogy
az oltással újabb áramütést vagy zárlatot ne okozzunk.
Elsősegélynyújtás
Az elsősegélynyújtást az áramkörből való kiszabadítás után azonnal, minden mást
megelőzően kell elkezdeni.
Eszméletén lévő áramütött személy ellátása
Ha az áramütött személy eszméleténél van, akkor szoros ruháit meg kell lazítani,
nyugalomba kell helyezni, és olyan módon kell leültetni, hogy bármikor – segítség
nélkül – le tudjon feküdni.
Eszméletlen áramütött személy ellátása
Ha az áramütött személy nincs eszméleténél, akkor meg kell vizsgálni, van-e légzé-
se. Eszméletlennek kell tartani a balesetest, ha rákiáltásra, kezének megszorítására,
vállának megrázására nem válaszol, lehunyt szemhéjaira ráfújva a szem-héjak nem
rebbennek meg.
 Ha az eszméletlen balesetesnek a légzése rendben van, és nincs nyilvánvaló,
súlyos csonttörése (gerinctörése, medencetörése, többszörös bordatörése, felkar-
vagy combtörése) akkor stabil oldalfekvésbe kell hozni, és állandó megfigyelés
alatt kell tartani, hogy a későbbiek során nem marad-e ki a légzése. Eszméletlen
balesetest itatni tilos!
 Ha az eszméletlen balesetesnek nincs légzése, akkor haladéktalanul meg kell
kezdeni a mesterséges lélegeztetést! Átjárható légút, fej hátraszegése, befúvás
szájból-orrba nyugalmi légzés ütemében, kilégzés figyelése.
 Ha az eszméletlen balesetesnek nincs vérkeringése és légzése, akkor haladékta-
lanul meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetés és kompresszió együttes al-
kalmazását! A mellkas kompressziót olyan személy végezze, aki nem csak el-
méleti, hanem gyakorlati kiképzésben is részesült. (30 kompresszió 2 befúvás.)
Vérzés
 Hajszáleres vérzés a bőrfelületek horzsolásánál keletkezik. A hajszálerekből
gyöngyözik a vér.
 Vénás vérzés e vér lassan folyik a sebből.
 Artériás vérzés a sebből ütemesen, fecskendezve tör elő a vér
Ellátása: Sebkörnyék tisztítása, sérült testrész nyugalomba helyezése, szorítások
megszüntetése, nyomókötés.
Egészségügyi ellátás
Feltétlenül mentőt (orvost) kell a helyszínre hívni, ha a balestes – akár csak egyetlen
pillanatra is – elvesztette az eszméletét (még akkor is, ha ez után segítség nélkül
98
eszméletre tért), félrebeszél vagy ellátásra szoruló külső sérülést szenvedett (még
abban az esetben is, ha ezt a sérülést az elsősegélynyújtó – látszólag – kielégítően
ellátta). A mentő (orvos) értesítésekor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy áramütéses
balesetről van szó, s közölni kell a balesetes állapotát (pl. eszméletlen, légzése
rendben).
Ha a balesetes járóképes, akkor a mentő (orvos) helyszínre hívása helyett megen-
gedett orvoshoz kísérése is, azonban – az időközben bekövetkezhető romlás veszé-
lye miatt – sem a járóképes áramütött személy kíséret nélküli orvoshoz küldése, sem
járóképtelen balesetes orvoshoz szállítása nem megengedett.
Ha a balesetes az áramütés következtében egyetlen pillanatra sem vesztette el az
eszméletét, s nincs is ellátásra szoruló sérülése, akkor kívánságára – de csak az ő
kifejezett kívánságára! – elhagyható a mentő hívása és az orvosi vizsgálat. Ebben az
esetben is fel kell azonban hívni a figyelmét arra, hogy 24 órán belül bármikor fellép-
het rosszabbodás, tehát ezen időn belül ne maradjon egyedül, bármilyen rosszullét
esetén forduljon orvoshoz, s az orvossal közölje, hogy áramütés érte.
99
22. Körvonalazza a transzformátorok védelmi, automatika rendszerét!
– A KÖF/KIF transzformátorok védelmi rendszere
– A NAF/KÖF transzformátorok védelmi rendszere
 differenciálvédelem
 feszültségszabályozás
 gázvédelem
 hőfokvédelem
Transzformátor védelmeinek feladata: a transzformátor minden hibájának érzékelé-

se, és gyors kikapcsolása.
Transzformátorok lekapcsolást kiváltó hibái
 Primer oldali rövidzárlat (mögöttes hálózattól függő zárlati áram)
 Szekunder oldali rövidzárlat (veszélyes 7-10In áram, kapocs közeli zárlat is veszé-
lyes)
 Primer oldali testzárlat (hatásosan földelt (NAF) rendszerben FN veszélyes áram-
nagysággal, nem közvetlen földelt (KÖF) rendszerben Ff zárlat, a csillagpont ke-
zeléstől függő földzárlati árammal)
 Szekunder oldali testzárlat (nem közvetlen földelt (KÖF) rendszerben Ff zárlat, a
csillagpont kezeléstől függő földzárlati árammal, hatásosan földelt (NAF, KIF)
rendszerben FN veszélyes áramnagysággal.
 Menetzárlat (ritka, aszimmetriát okozó zárlat)
 Olajszint csökkenés (szigetelési problémát okozhat)
 Melegponti hőmérséklet elérése (olaj lobbanásponti hőmérséklet elérése)
Transzformátorok rendellenes állapotai (jelzés)
 Túlterhelés (melegedés, élettartam-csökkenés)
 Gázképződéssel járó belső hibák
 Kismértékű olajfogyás
 Hűtés hiba
Elosztó-hálózati (KÖF/KIF) transzformátorok védelmi rendszere
Elosztó-hálózati transzformátorok 35/0,4kV, 22/0,4kV, 11/0,4kV, Zzn5, Dyn5 kapcso-
lási csoportúak, primer oldalon földelés nélküli csatlakozással, szekunder oldalon
kivezetett földelt csillagponttal (az üzemi földelés értéke: 2).
Védelmi rendszerük függ a névleges teljesítményüktől (1 MVA-től kétfokozatú hőfok-
és gázvédelemmel vannak ellátva).
A KÖF/KIF transzformátorok védelme az alábbi elemekből áll:
 primer oldalon olvadóbiztosító (primer patron) 1 MVA-ig
 primer oldalon független késleltetésű túláram-idővédelem 1 MVA-től
 kétfokozatú gázvédelem 1 MVA-től
 kétfokozatú hőfokvédelem 1 MVA-től
100
Főelosztó-hálózati (NAF/KÖF) transzformátorok védelmi rendszere
Főelosztó-hálózati transzformátorok 132/35, 132/22, 132/11 YNd11, YNyndT6 kap-
csolási csoportúak, primer oldalon mereven földeltek, vagy lazított csillagpontúak.
Védelmi rendszerük az alábbi elemekből áll: gázvédelem
fokozatkapcsoló gázvédelem
hőfokvédelem
különbözeti védelem
kétfokozatú túláram-idővédelem
autonóm zárlati tartalékvédelem
Gázvédelem: Buchholz (két fokozat)
Fokozatkapcsoló gázvédelem: RS1000
Hőfokvédelem: Sauter (két fokozat)
Különbözeti védelem: fázisáramokkal fékezett nagy impedanciás védelem
Kétfokozatú túláram-idővédelem: gyorsfokozata gyűjtősín zárlatvédelemre
túláram védelem tartalékvédelemre
Autonóm zárlati tartalékvédelem: segédüzem független tartalékvédelem
Védelmek működésének hatása: transzformátor mindkét oldali megszakítójának ki-
kapcsolása
ETRA indítás
jelzés
101
Transzformátorok különbözeti védelme
A transzformátor belső hibája komoly következményeket okozhat Iz=(100/)*In. Ezért
biztos érzékelés gyors lekapcsolás szükséges Sn>10 MVA esetén szabvány írja elő a
differenciálvédelem alkalmazását.
Működési elv: áramirány összehasonlítás (klasszikus differenciál védelem)
stabilizált különbözeti védelem nagy árambeállítás
áramirány stabilizálás, fékezés
nagy impedanciás védelem
Transzformátor differenciálvédelmének problémái: bekapcsolási áramlökés

fázisforgatási szög
eredő áttétel kiegyenlítése
Bekapcsolási áramlökés: fázisáramokkal fékezett nagy impedanciás védelem
második felharmonikussal (100 Hz) fékezett védelem
második szubharmonikussal (25 Hz) fékezett védelem
Fázisforgatási szög: ciklikus fázis vagy polaritás-csere az áramváltó szekunder
kapcsain
közbelső áramváltó alkalmazása
elektronikus belső kiegyenlítésű védelem alkalmazása
Eredő áttétel kiegyenlítés: 0,8  ae  1,25
közbelső áramváltó alkalmazása
elektronikus belső kiegyenlítésű védelem alkalmazása
Védelem érzékenysége: 0,2…0,5In
Működési idő: max. 40 ms
Három tekercselésű transzformátor esetén két kivezetés között kell számolni és min-
den iránypárt ki kell alakítani.
Védelem működésének hatása: transzformátor mindkét oldali megszakítójának ki-
kapcsolása
ETRA indítás
jelzés
102
Transzformátorok gázvédelme
Buchholz védelem, (Sn> 1 MVA teljesítmény esetén szabvány írja elő)
Gázképződés: kisebb belső hibák hatására az olajban gázképződés indul
(A hiba hatására keletkező ív hője az olajt megbontja,
gázképződést indít. A gáz az olajedényen belül fölfelé ha-
lad, a relében összegyűlik, a benne lévő olajszintet le-
nyomja.)
Olajszint-csökkenés: a szigetelőképesség csökkenését okozza.
Belső hiba (olajlökés): komoly belső zárlat hatására (ív) térfogatváltozás nyo-
másváltozás jön létre.
(Zárlat hatására intenzív gázképződés, túlnyomás alakul
ki, amely az olajedényből a konzervátor felé nyomja az
olajt.)
Felszerelési helye: az olajedény, és a konzervátor közti csőszakaszon
Fokozatai: előjelzés (gázképződésre, olajszint csökkenésre)
kioldás (olajlökésre, nagymértékű olajszint csökkenésre)
A bizonytalan érintkezés miatt segédrelén keresztül öntartásba lép.
kapcsolása
ETRA indítás
Jelzés
Hátrány: tekercsmozgás keltette olajmozgásra tévesen működhet.
Légtelenítő csapon gázminta vehető.

Ellenőrző gombon keresztül a működés leellenőrizhető.
103
Transzformátor fokozatkapcsoló olajlökés védelme
A fokozatkapcsolón belül keletkező zárlat érzékelésére. Működése megegyezik a
gázrelé kioldó részével.
Felszerelési helye: fokozatkapcsoló, és a transzformátor olajedény között
Védelem: RS1000
kioldás (olajlökésre)
Működés után kioldó helyzetben reteszelődik, csak helyszínen nyug-
tázható.
kapcsolása
ETRA indítás
jelzés
Transzformátor hőfokvédelme
Transzformátorra minimálisan szerelt érzékelők: 1 db kapcsolóhőmérő
1 db max. mutatós számlapos mérő
2 db ellenállás távhőmérő
Első fokozat: 85°C. (előjelzés) max. mutatós számlapos hőmérő
Második fokozat 90°C. (kikapcsolás) kapcsolóhőmérő termosztát
Az olajhőmérséklet, a nagy olajtömeg tehetetlenségénél fogva lassan változik, 90°C
olajhőmérséklet esetén a melegponti hőmérséklet (a transzformátor legmelegebb
pontja) elérheti az olaj lobbanáspontjának megfelelő 140°C-os hőmérsékletet!
kapcsolása
ETRA indítás
jelzés
Autonóm zárlati tartalékvédelem (AZT, AZT0)
Egyenáramú segédüzemi tápfeszültség kimaradása, hibája esetén biztosítja a
transzformátor zárlati védelmét. A készülék működéséhez szükséges energiát a vé-
dett berendezés áramváltóiról nyeri. Háromfázisú és egyfázisú kialakítású lehet, a
háromfázisú fáziszárlati tartalékvédelemként (AZT, AZT-2), az egyfázisú földzárlati
tartalékvédelemként (AZT0) alkalmazható. Transzformátorok autonóm tartalékvé-
delmére általában a háromfázisú kivitelt használják, egyfázisú kivitelt NAF szabadve-
zetéki védelemre, illetve gyűjtősínre csatlakozó transzformátoroknál használnak.
Alkalmazásánál be kell tartani a következő előírásokat:
 Szabad áramváltó maghoz lehet csatlakoztatni, más berendezés ne kerüljön
az áramkörbe.
 A védelem táplálását rövid kábellel kell megoldani, ezért a berendezést az
áramváltó és a megszakító közelében a transzformátormezőben elhelyezett
szabadtéri szekrényben kell elhelyezni.
 Kioldó impulzusát közvetlen diódán keresztül adja a megszakító második (tar-
talék) KI tekercsére.
104
 NAF/NAF transzformátorok esetén a transzformátor mindkét oldalán,
NAF/KÖF transzformátorok esetén a NAF oldalon kell elhelyezni.
A berendezések névleges árama: 1A, 5A
A védelem kialakítása: függő késleltetésű túláram-idővédelem
Működtetés: 450 F-os kondenzátoron
Alap és tartalékvédelmi körök szétválasztása

KI1 tekercs AM+ feszültségről
KI2 tekercs TM+ feszültségek
1 alapvédelem AM+ KI1 KI2
2 alapvédelem TM+ KI2
tartalékvédelem autonóm KI2
A különböző feszültségek szétválasztását diódákkal oldják meg.
105
23. Beszéljen a nagyfeszültségű távvezetékek védelmi és automatika rendszeréről!
– A védelmekkel szemben támasztott követelmények
– A távvezetékek alapvédelme
– A távvezetékek fedővédelme
– A távvezetékek automatikái
Védelmi rendszer alapkövetelményei

 Szelektivitás
A hiba felléptekor a védelmek a hibás részt választják le, a rendszer többi része
üzemben marad. (áramlépcsőzés, időlépcsőzés)
 Gyors működés
A hiba termikusan és dinamikusan igénybe veszi a zárlati helyet. A gyors működés a
rongáló hatást csökkenti, a villamosenergia-rendszer stabilitását biztosítja.
 Üzembiztonság
A hiba hatására létrejöjjön a működés, a hibás szakasz lekapcsolása. (alapvédelem,
kettős alapvédelem, tartalékvédelem, fedővédelem, megszakítóberagadás-védelem)
 Egyéb követelmények
Érzékenység (összes zavaró tényezők ellenére megbízható működés)
Egyszerűség (kompromisszumok)
Gazdaságosság (a kár és a védelem árának viszonya)
Védelmi tartalékolás
Az üzembiztonság alapkövetelményből vezethető le, egyszeres hiba (n-1) ne idéz-
hesse elő a zárlat tartós fennmaradását.
Alapvédelem: Azt a védelmet, amely egy berendezés zárlatakor elsősorban hivatott
működni. Az alapvédelmekkel szemben a legszigorúbb követelményeket kell érvé-
nyesíteni. Ha a védelmi rendszer hibátlan, és a hozzá csatlakozó végrehajtó és ki-
szolgáló berendezések is üzemképes állapotban vannak, akkor csak az alapvéde-
lemnek szabad működnie.
Ha egy adott elem alapvédelme nem működik, nem szüntette meg a zárlatot (n-1
elv), akkor a közeli tartalékvédelemnek (régi elnevezés: tartalékvédelem), vagy a tá-
voli tartalékvédelemnek (régi elnevezés: fedővédelem) kell működnie.
Közeli tartalékvédelem (tartalékvédelem): az a védelmi tartalék, amely valamely
alapvédelem hatástalansága esetén működik, és ugyanazt a megszakítót kapcsolja
ki, mint az alapvédelem. Általában ugyanarról a mérőváltókról van táplálva, mint az
alapvédelem, de másik magról és ugyanazt a megszakítót működtet, mint az alapvé-
delem.
Távoli tartalékvédelem (fedővédelem): az a védelmi tartalék, amely valamely alapvé-
delem hatástalansága esetén működik, de más mérőváltókról van táplálva, és más
megszakítót működtet, mint az alapvédelem. A távoli tartalékvédelemmel szemben a
biztonsági igények, valamint a gazdaságosság fontossága miatt, kisebb igényeket
támasztunk, mint az alapvédelmekkel szemben. A távoli tartalékvédelemtől nem kö-
106
veteljük meg feltétlenül a szelektivitást, mivel a legfontosabb feladata a zárlat meg-
szüntetése. Rendszerint nagyobb kiesést okoz, mint az alapvédelemi működés, ezért
a működési idejét egy szelektív időlépcsővel nagyobbra kell állítani, mint az alapvé-
delemét, hogy felesleges működést ne okozzon.
NAF hálózat védelmi-automatika rendszere
NAF hálózat hatásosan földelt csillagpontú rendszer. Leggyakoribb zárlatfajta az FN
zárlat. Fázisonkénti hajtású megszakítókkal egyfázisú kikapcsolás is létrehozható
(sántaüzem).
Alapvédelem/tartalékvédelem:
 Kettős alapvédelem, amellyel nagyfokú biztonság érhető el.
 Elsőrendű alapvédelem 20 ms-on belüli működési idővel.
 Másodrendű alapvédelem 40 ms-on belüli működési idővel.
 Teljes zárlathárítási idő 80 ms-on belüli.
 Védelemként nagyfrekvenciás szakaszvédelmet, vagy távolsági védelmet
használnak.
 „Rövid” L<100 km szabadvezeték esetén elsőrendű alapvédelem nagyfrek-
venciás szakaszvédelem, másodrendű alapvédelem távolsági védelem.
 Hosszú szabadvezeték esetén mindkét alapvédelem távolsági védelem.
Fedővédelmet biztosít:
 Gyűjtősín védelmének, másik vezetékszakasz távolsági védelmének
Átviteli hálózat védelmi blokksémája
107
NAF hálózat automatikai rendszere
Egyfázisú (EVA), háromfázisú (HVA) visszakapcsoló rendszer.
EVA: A zárlatok 90-95%-a FN zárlat, ahol elegendő a zárlatos fázis lekapcsolása,
visszakapcsolása.
A sántaüzemben (2F táplálás) az energia az ép fázisokon és a földön keresz-
tül fenntartható.
Előny: kikapcsolási holtidő alatt megbízható összeköttetés
a holtidő növelhető (biztonsággal kikapcsolódik a hibás szakasz)
Hátrány: fázisonkénti érzékelés (bonyolultabb védelmi, kioldó áramkörök)
fázisonkénti megszakító hajtás,
a hosszú holtidőt a zérus sorrendű tartalékvédelemmel össze kell
hangolni
HVA: 2F, 3F zárlatok utáni visszakapcsolásra.
Előny: egyszerűbb védelmi, kioldó áramkörök
közös hajtású megszakító
Hátrány: rövid holtidő esetén kapcsolási túlfeszültség keletkezik
növelt holtidő esetén szinkronellenőrzés szükséges
Hazánkban a NAF hálózaton emelt holtidejű (1-2s) EVA, rövid holtidejű HVA (0,3-
0,4s) beállítást használnak. EVA működés esetén a végleges kikapcsolás háromfázi-
sú.
Távolsági védelem
Kialakítása: 3F + Zérussorendű érzékelés
Főbb részei, működése
Indítóelemek: Feladatuk a zárlat érzékelése, a védelem ébresztése
Túláram indítás (áramrelé IA, IB, IC, I0) KÖF hálózaton
Impedancia-csökkenési indítás (ZA, ZB, ZC, Z0) NAF hálózaton
Az indítóelemek megszólalásának kombinációja, meghatározza
a zárlatfajtát.
Mérőelem: Feladata a zárlati impedancia meghatározása.
Impedancia csökkenési védelem (1 db).
Irányelem: Feladata a zárlati energiairány meghatározása. Előre tekint.
Teljesítmény-irányrelé (1db).
Időelem: Feladata a három fokozatnak megfelelő késleltetések beállításá-
ra. Időrelé (1 db)
Kiválasztó elemek: Feladata az indítóelemek érzékelése által a zárlat fajtájának
megfelelő áram és feszültség biztosítása a mérőelemnek.
Parancsadó elemek:Feladata jelerősítés, jelsokszorozás
108
Távolsági védelem fokozatainak beállítása
Első fokozat: a védett szakasz 85-90%-ára ad védelmet, önidős 100 ms-on
belüli zárlathárítással.
Második fokozat: a védett szakasz 120-130%-ára ad védelmet, 500 ms-on belüli
zárlathárítással.
Harmadik fokozat: beállítására nincs előírás, a helyi viszonyok határozzák meg, a
zárlathárítás másodpercen belüli. (gyakorlatban nem használják)
Negyedik fokozat: irányérzékelés nélküli fokozat, beállítására nincs előírás, a helyi
viszonyok határozzák meg, a zárlathárítás néhány másodperc.
Blokkséma, lépcsős karakterisztika, ellenlépcsőzés
109
Szakaszvédelem
A szakaszvédelem olyan differenciálelvű védelem, amelynek áramváltói különböző
állomásokon vannak. Az összehasonlítás miatt megbízható jelátvitelt kell biztosítani a
két érzékelési hely között: vivőfrekvenciás összeköttetés
rádiófrekvenciás összeköttetés
Az összehasonlított jel lehet: nem lineáris (áram félhullámok, fázishelyzetek)
logikai (digitális) jelek
Bármilyen hálózati alakzat védelmére alkalmas, mivel csak belső hibára érzékeny
gyors (önidős) kikapcsolás hozható létre.
Nem lineáris összehasonlító elvű szakaszvédelem

Vivőfrekvenciás összeköttetéssel, fázis összehasonlítás elvén működnek. A
színuszos áramból négyszögjelet képez, amelyet a túloldali jellel hasonlít.
 Külső zárlat esetén a két jel ~ kitölti egymást
 Belső zárlat esetén az összegzett jelben hiány képződik
A kioldást egy meghatározott hány hozza létre.
Az összehasonlítás egy csatornás (a háromfázisú áramot keverik).
Az összehasonlítás önmagában nem elég a megbízható érzékeléshez (bizonytalan
fázisszögű áramok), ezért ébresztőelemként túláram védelmet alkalmaznak.
A biztonságos működés miatt (áramváltó telítődése, tranziens jelenségek), a védel-
met késleltetik, így önideje 10-30 ms.
A vivőfrekvenciás összekötésre magát a hálózatot használják, egyik fázisán csatoló
kondenzátorral viszik-veszik a jelet, a vivőfrekvenciás jel lezárását hullámzárral biz-
tosítják.
110
111
24. Mutassa be a csillagpontkezelés műszaki lehetőségeit, szerepét!
– A csillagpontrögzítés szerepe
– Szigetelt csillagpont
– Kompenzált hálózatok
– Hosszúföldelt hálózatok
Csillagpont kezelés
A váltakozó áramú energiarendszer háromfázisú. A rendszer csillagpontja és a föld
közötti kapcsolat alapján az alábbi csillagponkezelési lehetőségek vannak:
 Hatásosan földelt rendszer (Legalább egy csillagpontja földelt, fázis-föld zárlata
földrövidzárlat FN, amely a 3F zárlati áram 63%-a. Abban az esetben, ha a rend-
szer minden csillagpontja földelt a földzárlati áram elérheti a 3F zárlati áram érté-
két is, a földzárlati áram csökkentése érdekében csillagpont lazítást lehet alkal-
mazni.)
 Szigetelt csillagpontú rendszer (Csillagpontja föld független, fázis-föld zárlat ha-
tására csak a két ép fázis kapacitív levezetésének megfelelő földzárlati áram tud
kialakulni. Egyszeres földzárlattal tovább üzemeltethető. Kiemelt biztonságú,
vagy sérülékeny rendszerek esetén használják, ilyenek az energia előállító gene-
rátorok, kórházak belső hálózata, bányahálózatok.)
 Nem hatásosan/közvetlenül földelt rendszer (Csillagpontja ellenálláson, vagy im-
pedancián keresztül földelt. Ellenálláson keresztül földelt rendszer a 11 kV-os
kábelhálózatok jellegzetes csillagpont kezelése, az ellenállás (25/50) hatá-
rozza meg a kialakuló földzárlati áramot (250A/125A).
Hangolható Impedancián (Petersen tekercs, földzárlat kompenzáló tekercs) ke-
resztül földelt rendszer a 35, 22 kV-os szabadvezeték hálózat jellegzetes csillag-
pont kezelése, a kialakuló földzárlati maradékáram <13A, így villamos ív tartósan
nem tud kialakulni, ezért ezt a hangolható impedanciát ívoltó tekercsnek is neve-
zik.
112
Nem közvetlenül földelt rendszer földzárlata, földzárlat kompenzá-
lás
Petersen tekercsen keresztül földelt hálózatok földzárlat-érzékelése

Ff zárlatkor kialakuló áram néhány tíz amper (szabadvezetéki hálózat).
A zárlati áram a terhelési áramváltozással azonos nagyságrendű, túláram védelem-
mel nem érzékelhető.
A földzárlat-érzékelés, és a zárlatos vonal kiválasztása

A földzárlat fenntartható, de veszélyes: zárlatos fázis érintése, potenciáltölcsér, fe-
szültségemelkedés az ép fázisokban
Földzárlat érzékelése: zérus sorrendű feszültség érzékeléssel,
zérus sorrendű áram érzékeléssel,
zérus sorrendű teljesítmény érzékeléssel,
földzárlati tranziensekkel történhet.
Magyarországi gyakorlat: érzékelés zérus sorrendű feszültség érzékeléssel
kiválasztás földzárlati áramnövelés (100A) FANOE ellenál-
lással (100)
113
FÁVA automatika
A védelmet indítja: U0 aszimmetria feszültség megjelenése
Késleltetés: a kompenzáló tekercs hatásának kivárása (ívoltás)
FANOE bekapcsolása: mesterséges földzárlati áram (~100A) létrehozása
Tiltás fogadás: FANOE bekapcsolásának tiltása LVA visszakapcsoláskor
Jelzés: földzárlati áramnövelés működött
114
25. Mutassa be az alállomási felügyelet szerepét!
– A helyszíni felügyelet feladata
– Ki végezhet helyszíni felügyelői feladatot
– Mikor kell alállomási felügyeletet biztosítani
– Az alállomási felügyelet feladata a munkaterület-átadásban, -átvételben
Állomásfelelős
Az állomás felelős az üzemeltető személyi állományába tartozó személy, akit az
üzemeltető jelöl az adott alállomás egyszemélyi felelős üzemeltetőjének (az adott
feladat végrehajtásához személyre szóló, helyhez, időhöz és feladatkörhöz kötött
írásbeli megbízással (feljogosítás) rendelkeznek)
Feladata: az irányítása alá tartozó alállomás irányítása, felügyelete, ellenőrzése, va-
lamint fejlesztési-, bővítési javaslatok kidolgozása. Naprakész teljes körű tájékozott-
ság az alállomásban történő eseményekről, gondoskodik a dokumentációk rendben-,
és aktuális állapotban való tartásáról.
Helyettesítés: az állomásfelelősök egymás helyettesítését meg tudják oldani, mert
mindegyikük szakképzett, kioktatott, működési területükön helyismereti vizsgával
rendelkeznek minden alállomásra.
Szolgálat átvétele: az állomásfelelősnek az átvétel előtt minden az alállomással kap-
csolatos információt be kell gyűjtenie, hogy akadálytalanul tudja folytatni az átadó
munkáját.
 aktuális üzemviteli állapot megismerése
 alállomás területén folyó munkavégzés ismerete
 alállomás területén függő munkák tételes ismerete
 ütemezett munkák ismerete
 előre látható munkák beavatkozások megismerése
 tervezett beavatkozások megismerése
 meglévő feszültségmentesítési utasítások megismerése, átvétele
Az információk begyűjtése után a szolgálatátvétel megvalósítható, ennek tényét az
üzemirányító szervezetnek jelenteni kell.
Idegen munkavállaló
Az a személy és szervezet, amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel és
nincs vele olyan szerződéses viszonyban, amely a villamos biztonsági követelmé-
nyeket is tartalmazza.
Idegen munkáltató köteles kijelölni a munkát végzőket és munkavezetőt. (munkave-
zető villamos munka esetén V csoportba tartozó személy legyen)
Feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munka esetén az üzemeltetőnek V. cso-
portba tartozó szerelési felügyelőt is ki kell jelölni.
115
Az üzemeltetőnek és az idegen munkáltatónak előzetesen írásban kell rögzíteni a
munkavégzés feltételeit:
 munkavezető neve
 koordináló személy neve
 szerelési felügyelő neve
Az üzemi követelményeket a koordináló személynek írásban kell közölni az idegen
munkáltató munkavezetőjével.
Szerelési felügyelő
A szerelési felügyelő feladata a feszültség alatti, vagy feszültség közeli villamos
munkák felügyelete a villamos biztonság szempontjából, feladata a villamos védőtá-
volságok betartását felügyelni az érintett berendezésen. Ezen tevékenységének
alapvető módja, hogy figyelemmel kíséri az elkerített munkaterület határait, és meg-
akadályozza, hogy a munkacsoport tagjai azt elhagyják.
A megbízatás a munkaterület átvételtől annak visszaadásáig folyamatosan tart.
Egyéb feltételek megléte esetén a szerelési felügyelő egyidejűleg elláthatja az állo-
másfelelős és munkavezető feladatokat is. A szerelési felügyelő(k) más feladatot,
nem végezhet(nek) és más utasítást, nem kaphat(nak).
Szerelési felügyelő kompetenciái:

 szakképzett (IV)
 kioktatott (elsősegély, mentés)
 helyismereti vizsga
 kezelői (kapcsolási) jog
 az üzemeltető dolgozója
 fizikai alkalmasság
tokat;
tartamára;
alatt;
 az idegen munkavállalók számára kijelölt útvonalak, munkahelyen biztosítása,
felügyelete, az előírt védőberendezések alkalmazásának felügyelete;
116
 a munkavégzés során az üzemi berendezések - munkavégzésből adódó - zavar-
lyettesről gondoskodni a munkát fel kell függesztenie és a csoportot biztonságos tar-
Alállomási munkavégzés szabályai

Az alállomás elzárt villamos kezelőtér, ahol az alábbi veszélyforrások egyenként és
halmozottan is felléphetnek:
 tűzveszély
 Az egyértelmű utasításokat megértése, és maradéktalan betartása. Szóbeli utasí-
117
Szerelési felügyelet
A munkaterületre való belépés, illetve a munkaterület elhagyása csak a szerelési fe-
lügyelő(k) szóbeli engedélyével és csak kísérettel lehetséges. A munkaterületen belül
való mozgás, tevékenység a munkavezető felelőssége. A szerelési felügyelő feladata
a biztonságos munkavégzés felügyelete, hogy a munkavégzők sem testükkel, sem
szerszámaikkal ne kerülhessenek a veszélyes övezeten belülre.
Amennyiben a rendelkezésre álló szerelői létszám nem elégséges bizonyos munkák
elhalasztása válhat szükségessé. Ezen egyeztetés a heti koordinációs megbeszélé-
sen zajlik. Az elhalasztásra kerülő munkák kiválasztásának szempontjai lehetnek:
 Még nem elkezdett munka
 Későbbiekben kevés szervezéssel újrakezdhető munka
 Időjárás által kevéssé érintett munka
 Kisebb bonyolultságú munka
 Olyan munka, mely munkaórában mérve a legtávolabb van a befejezéstől
Amennyiben a munkákhoz meghatározott szerelési felügyeleti létszám még így sem
biztosítható, a munka időütemtervét át kell alakítani a felügyeleti létszámnak megfe-
lelően. A meghatározottnál kevesebb felügyelővel a munka nem végezhető.
A felügyelet kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy hosszú munkák esetén ugyanaz
a személy lássa el a felügyeletet a kivitelezés teljes időtartama alatt.
Előre nem tervezhető üzemi események bekövetkezésekor a szerelési felügyelő jo-
gosult minden munkavégzőt a munkaterületről azonnal levonultatni, illetve az előre
egyeztetett munkaterület adást más időpontra halasztani. Ezekben az esetekben az
üzemeltető köteles a programváltozásról a munkavezetőt azonnal értesíteni.
A szerelési felügyelők munkaterületre, illetve biztonságos munkavégzésre vonatkozó
utasításait az általa felügyeltek kötelesek azonnal végrehajtani.
A szerelési felügyelő(k) a munkaterületet nem hagyhatja(k) el. Ha valamilyen okból
mégis el kell hagynia a munkaterületet, akkor köteles a munkát megszakíttatni, és a
munkacsoportot biztonságos helyen (pl. raktár, pihenő, villamos technológiát nem
tartalmazó helyiség, vagy az alállomás területén kívül) várakoztatni.
Daruzás (vagy más gémmel ellátott munkagép munkavégzése esetén) különös fi-
gyelmet kell fordítani a daru mozgására. Szükség esetén külön megfigyelő kijelölése
lehet szükséges, aki a darugém egy bizonyos ponttól (szerkezettől) való távolságára
figyel, és veszélyes közelség esetén jelzést ad a darukezelőnek. A jelzés és a jelzés-
re használt eszköz meghatározása a munkacsoport napi oktatásánál történik meg.
Bizonyos munkálatok nagy zajjal járnak, mikor az emberi hang nem minősül meg-
felelő jelzésnek (munkagép közelében történő munkavégzés). Ekkor a munkacsoport
és a szerelési felügyelő köteles valamilyen jelzőeszközt használni a veszély jelzésé-
re. Ilyen eszköz lehet:
 Síp, vagy más hangkeltő eszköz
 Jelzőzászló (csak abban az esetben, ha a folyamatos láthatóság biztosított). Ilyen
esetekben az egyezményes jelzésekről előre meg kell állapodni.
 Rádiós távjelző berendezés
 Rádiós adó-vevő berendezés
118
A szerelési felügyelő nem felelős a munkaterületen folyó tevékenységek megfelelő-
ségéért, így különösen:
 Az idegen munkacsoport által alkalmazott technológiához tartozó munkavédelmi
szabályok betartása
 Idegen munkacsoportba tartozó személyek gépkezelő, szerelői jogosultságának
megléte
 Az idegen munkacsoport által alkalmazott gépek, berendezések megfelelősége
 Az idegen munkacsoport munkaterületen belüli mozgásáért, tevékenységéért
Ugyanakkor a szerelési felügyelő (esetenként a munkavezetővel közösen) felelős:
 A földelő- rövidrezárók folyamatos fent létéért
 A munkacsoport tagjainak megfelelő öltözetéért: zárt munkaruha, védőcipő, vé-
dőkesztyű, védősisak
 Az idegen munkacsoport tagjai a munkaterület határain túl nem nyúlhatnak ki sem
testrészükkel, sem szerszámmal vagy munkagéppel, sem pedig felhasználásra
kerülő anyaggal.
 Az idegen munkacsoport tagjai a munkaterületet csak a közlekedési útvonalon
hagyhatják el
A fentieken kívül felelős mindazon eseményekért, melyeket elvárható magatartás
mellett nem szabad megengedni. A teljesség igénye nélkül, néhány példa:
 Sérült szigetelésű hosszabbító használata (a sérülés egyértelműen látható)
 Nem körülkerített munkagödör melletti munkavégzés
 Veszélyes kisgép használata (pl. köszörű) védőszemüveg nélkül
 Rendetlen munkaterület
Amennyiben a fentieket, vagy ehhez hasonló eseményt észlel, a nem megfelelő te-
vékenységet a munkacsoport vezetőjén keresztül le kell állítatnia. Amennyiben a
munkavégzési szabályok sorozatosan megszegésre kerülnek, a szerelési felügyelő
kötelessége a további munkavégzés megakadályozása. Ekkor a munkacsoportot le
kell vonultatni a munkaterületről, a szabályszegéseket be kell jegyezni az építési
naplóba, az alállomási üzemi naplóba és értesíteni kell a munkafelelőst és állomásfe-
lelős.
A felügyeleti tevékenység során előfordulhat, hogy a szerelési felügyelő úgy ítéli
meg, hogy nem képes a továbbiakban a munkacsoport teljes felügyeletére. Ekkor a
további munkavégzést abba kell hagyni, és a munkavezető segítségével a további
munkákat úgy kell ütemezni, hogy a felügyeleti tevékenység ellátható legyen.
Amennyiben a szerelési felügyelő a felügyeleti tevékenységet megszakítja (pl. rend-
kívüli esemény bekövetkezte miatt), vagy a felügyeleti tevékenység megszakad, a
további munkavégzést azonnal le kell állítani.
A munkavégzés leállítása csak dokumentáltan történhet. A leállítás menete:
1. A szerelési felügyelő közli a munkavezetővel a további munkavégzés felfüggesz-
tését (okok megjelölésével), felszólítja a munkavégzőket a munkaterület elha-
gyására. Természetesen a munkavégzés felfüggesztését a munkacsoport veze-
tője is kezdeményezheti.
2. A munkacsoport eltávolítja az általuk elhelyezett földelő-rövidrezárókat. Ameny-
nyiben a munkavégzés felfüggesztése ideiglenes (és ez előre tudott), a földelő
rövidrezárók leszerelése nem indokolt.
119
3. A munkavezető a munkacsoport tagjaival levonul a munkaterületről.
4. Miután a szerelési felügyelő meggyőződött arról, hogy a munkacsoport minden
tagja távozott a munkaterületről, az építési naplóba (vagy ennek hiányában az
üzemi naplóba) bejegyzi a munkavégzés felfüggesztését. Ideiglenes felfüggesz-
tés esetén be kell jegyezni a munkaterületen fennhagyott munkahelyi földelések
számát is. A bejegyzés tartalmazza: pontos időpont, levonulás ténye és oka, uta-
lás arra, hogy a munkacsoport a munkaterületre nem mehet, csak a számukra ki-
jelölt helyen tartózkodhat. A bejegyzést alá kell íratni a munkacsoport minden
tagjával.
5. A dokumentálást követően a munkacsoport tagjai a kijelölt pihenőhelyen (vagy az
alállomás területén kívül) várakoznak.
A felfüggesztés okának megszűnése esetén a munkavégzés folytatódik. A munka-
területre visszavonulás menete:
1. A munkavezető és a szerelési felügyelő dokumentálja a munka folytatását az
építési naplóban. A bejegyzés tartalma: pontos időpont, utalás levonulás okának
megszűnésére, bejegyzés, hogy a munkacsoport a munkakezdéskor átadott
munkaterületen folytathatja tevékenységét. A bejegyzést a szerelési felügyelő és
a munkacsoport vezetője írja alá.
2. Munkacsoport visszavonul a munkaterületre
3. Amennyiben a levonuláskor a munkahelyi földeléseket eltávolították, azokat visz-
sza kell helyezni.
120
26. Körvonalazza a megszakítók felépítését, működési elvét!
– A megszakító felépítése
– A megszakító működése
– Az ívoltás folyamata
– Oltóközegek
Megszakítók feladata
Üzemi és zárlati áramok ki-, bekapcsolása. Kialakításánál fogva az alkalmazott he-
lyen alkalmas a fellépő zárlati teljesítmény üzembiztos megszakítására. (132 kV
5000 MVA 25 kA, 22 kV 400 MVA 12,5 kA, 11 kV 400 MVA 25 kA)
Megszakítók felépítése
Fázisonkénti oltókamra, energiatárolós hajtás egy- vagy háromfázisú kivitelben.
Villamos távműködtetésű rúgóerőtárolós hajtás esetén, a hajtás be-, vagy ki működ-
tető tekercse feszültségimpulzus hatására indítja a kapcsolási műveletet. Biztonsági
okokból két ki tekercset tartalmaz. Az előírt működési ciklusnak megfelelő hajtáski-
alakítás (gyors visszakapcsolásra alkalmas kivitel)
Megszakítók csoportosítása
 Feszültségszint
NAF, KÖF, KIF feszültségű megszakítók
 Oltási rendszer szerint
Légmegszakítók
Kisolajterű
Vákuum
SF6
 Kialakítás
Beltéri
Kültéri (szabadtéri)
 Működtetés
Kézi hajtás
Motoros, rugóerőtárolós hajtás egy-, háromfázisú kivitel
121
Villamos ív
Villamos ív: két különböző potenciálon lévő elektróda között, légnemű közegben fo-
lyó áram
Keletkezése: érintkezők szétválásánál az érintkező felületek lecsökkennek, áramsű-
rűség megnő, az érintkező megolvad, elgőzölög. Töltéshordozók kerülnek a légnemű
közegbe az ív felgyúlad.
Keletkezésének és fennmaradásának feltételei: izzó katódfolt (termikus emisszió),
nagy ívhőmérséklet (hő ionizáció), nagy feszültségkülönbség (ütközéses ionizáció)
Ívoltó tényezők
 ív nyújtása (nő az ívhossz, nagyobb ívfeszültség kell)
 érintkezők hűtése (termikus emisszió csökkentésére)
 ívoszlop hűtése (hő-ionizáció csökkentése)
 ív útjának kiöblítése (váltakozó áram esetén alkalmazható, az ívoszlopban lévő
töltéshordozók eltávolítása)
 ív részekre bontása (ívfeszültség növelése)
 nyomás növelése (csökken az ív átmérője nő az ellenállása, csökken az ütközé-
ses ionizáció, nő a szigetelőanyag villamos szilárdsága)
Légmegszakító
Kisfeszültségen alkalmazott megoldás( pl. kismegszakító)
Felépítés: Érintkezők, felettük réskamrák, deion lemezek.
Működése: A gyors érintkező mozgás ívnyújtást hoz létre, az ív a keletkező hő ha-
tása miatt a réskamrába, vagy a deion lemez közé vándorol. A réskam-
ra tovább csökkenti az ívkeresztmetszetet és hűti az ívfelületet, a deion
lemezek szétszabdalják a villamos ívet, hűtik az ív és az ív talpponto-
kat.
122
Vákuum megszakító
Felépítés: fázisonkénti vákuum oltókamra (9-10 mbar), oltókamra tartó, mechanika
egyszerű kivitelénél, kis elmozdulásánál fogva (6-25 mm) gyakorlatilag
karbantartásmentes. Villamos távműködtetésű rúgóerőtárolós hajtás.
Működése: Az érintkezők szétválásakor az áram fémgőzökkel telített ívben folyik.
Az áram csak a nulla átmenet pillanatáig tud folyni. A fémgőz néhány
mikro szekundum alatt elveszti vezetőképességét, az érintkezők közti
tér visszanyeri villamos szilárdságát.
10 kA alatt egyenletes íveloszlás jön létre. 10-50 kA között az áramok
az érintkező kialakítás miatt körbevándorolnak, csökkentve a beégést, a
termikus emissziót, az ív talppontjának hőmérsékletét. 50 kA felett a
tengelyirányú mágneses tér egyenletes íveloszlást hoz létre.
Az ív fennmaradásához szükséges áram lecsökkenése esetén az ív
megszakad áramlevágás jön létre, túlfeszültséghullám keletkezik. Ma-
napság speciális érintkező anyag használatával a levágási áram 5 A alá
csökkenthető.
123
Kisolajterű megszakító
Felépítése: Megszakító alsó felén található a működtető mechanizmus, e fölött olaj-
tartály, legfelül a hossz-, és keresztirányú oltókamra helyezkedik el.
Működése: Az ívoltás az oltókamra belsejében történik, amely a zárlati áramok
megszakításakor keletkező nagy nyomásnak ellenáll. Az áram meg-
szakításakor keletkező ív oltását az oltókamra rekeszeiben kialakuló
nagynyomású olajgőzök, az olaj hűtőhatása, és az érintkező rúd ív-
húzása együttesen végzi. Az alsó és felső érintkezők tulipánérintkezők.
Az ívnek kitett érintkező részek cserélhetők, anyaga réz-wolfram ötvö-
zet. A képződő túlnyomás golyósszelepen a szabadba távozhat.
124
SF6 megszakító
Felépítés: fázisonkénti oltókamra (2,5 bar). Villamos távműködtetésű
rúgóerőtárolós hajtás.
Működése: Az érintkezők szétválásakor az áram fémgőzökkel telített ívben folyik. A

megszakító kialakítása olyan, hogy a mozgóérintkező elmozdulásakor
az ívtérben növekszik a nyomás, majd hirtelen kiegyenlítődve az ív út-
jából kiöblítődnek a töltéshordozók. Lágy megszakítás jön létre, szá-
mot-tevő kapcsolási túlfeszültség nem képződik.
SF6 gáz előnyös tulajdonságai: átütési feszültsége kétszer akkora, mint a levegőé,
3 bar nyomáson jobb mint a transzformátorolajé.
125
27. Mondja el a gyűjtősín védelem kialakítását, működési elvét!
– A gyűjtősín alapvédelme
– A gyűjtősín fedővédelme
Gyűjtősín védelem
A gyűjtősínek az energiaszolgáltatás lényeges elemei, különleges helyük, koncent-
ráltságuk miatt védelmi problémáik is különlegesek.
A gyűjtősín zárlata, a kialakuló nagy zárlati áram miatt veszélyes, ezért gyors kikap-
csolást igényel.
Gyűjtősínzárlat hatása: termikus, dinamikus hatás, maradandó károsodás, mely
az energiaszolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti.
Védelemi megoldások:
 önálló gyűjtősín-zónát nem tartalmazó állomáskialakításnál (-állomás, kapcsoló-
állomás) nem kell gyűjtősínvédelem
 természetes (leágazások védelmével megvalósított) gyűjtősínvédelem
 önálló gyűjtősín védelem
Védelem működésének hatása: betáplálási megszakító lekapcsolása (3F)
jelzés
Önálló gyűjtősín-zónát nem tartalmazó állomáskialakítás
Természetes gyűjtősínvédelem
A csatlakozó távvezetéki és transzformátor leágazások védelmeivel van megvalósít-
va.
A természetes gyűjtősínvédelem, elvéből adódóan késleltetett, mert a gyűjtősínek az
alap- és tartalékvédelem határán helyezkednek el.
126
Alaphálózati állomásoknál (pl. Sajószöged) a 400 kV-os kialakítás másfél-
megszakítós önálló gyűjtősín zónát nem tartalmaz, gyűjtősínzárlatra a leágazási vé-
delmek működnek.
A 220 kV-os és a 120 kV-os kialakítás kétgyűjtősínes, segédsínes megoldású, cél-
szerű gyűjtősín védelemként leggyakrabban logikai gyűjtősín védelmet alkalmaznak.
127
Önálló gyűjtősín védelem egyedi gyűjtősín védelemmel
Áramszelektív túláram védelemmel. Akkor alkalmazható, ha a leágazások koncent-
rált impedanciával indulnak (fojtó, tr.), mert ekkor a gyűjtősín és a koncentrált impe-
dancián túli zárlati áram között, jelentős különbség van, a gyűjtősínzárlat a kialakuló
áram alapján egyértelműen beazonosítható.
Önálló gyűjtősín védelem logikai reteszelésű gyűjtősín védelemmel
Leágazások túláram védelmeit felhasználva következtetünk a gyűjtősínzárlatra. Ha a
gyűjtősín- és a leágazási védelem is megszólal a leágazáson, van a zárlat, ha vi-
szont csak a gyűjtősín védelem működik, az gyűjtősín zárlatra utal.
Kialakítása körvezetékkel egyszerűen megvalósítható.
hátrány: reteszkör épségét fenn kell tartani, és folyamatosan ellenőrizni, a
zárlathárítási idő nem előzheti meg a leágazási védelmek beállí-
tási értékét.
előny: egyszerű, üzembiztos
128
Önálló gyűjtősín védelem gyűjtősín differenciálvédelemmel
Áramösszegzésen alapuló védelem, amely csak belső zárlatra érzékeny. Gyakorlati-
lag késleltetés nélküli kikapcsolás valósítható meg vele.
A gyártási hibák, és egyéb kiegyenlítetlenséget okozó problémák miatt stabilizált kü-
lönbözeti védelmet kell alkalmazni.
Problémát okozhat közeli külső zárlat esetén az áramváltók telítése (hibás működés).
hátrány: áramváltók telítéséből adódó működési hiba, lehetséges.
előny: gyors működés
Differenciálvédelem működési elve:
A védelem egy különbözeti áramérzékelőt és két fékezőtekercset tartalmaz. Kioldás
akkor jön létre, ha a különbözeti áramérzékelőn áram folyik, és a két fékező teker-
csen különböző áramirány alakul ki. Külső zárlat esetén a különbözeti áramérzékelőn
a két áram különbsége folyik, de mivel a két fékezőtekercsen azonos irányú áramok
folynak, a kioldás nem jön létre (a fékezőtekercs reteszel). Belső zárlat esetén a kü-
lönbözeti áramérzékelőn a két áram összege folyik és a két fékező tekercsen külön-
böző áramirány alakul ki, a kioldás létrejön (a fékezőtekercs nem reteszel).
Gyűjtősín differenciálvédelem működési elve:
129
A gyűjtősín differenciál védelem problémája az, hogy közeli külső zárlat hatására a
gyűjtősín betáplálásain keresztül a hibás leágazás felé igen nagy összegzett áram
folyhat, ami áramösszegzés szempontjából nem okozna érzékelést (I=0), de az
áramváltót a kialakuló igen nagy áram telítésbe viszi, aminek hatására a szekunder
árama nem a primer áram leosztott értéke, hanem annál kisebb, így az áramösszeg-
zés eredménye nem nulla, téves kioldás jöhet létre. Ezért gyűjtősín differenciál véde-
lemként stabilizált, vagy nagy impedanciás differenciál védelmet lehet használni.
130
28. Elemezze a középfeszültségű vezetékek védelmi rendszerét, automatikáit!
– A szabadvezetékek zárlatvédelme
– A szabadvezetékek földzárlatvédelme
– A kábelhálózatok zárlatvédelme
– A kábelhálózatok földzárlatvédelme
– A KÖF-hálózatok automatikái
Védelmi rendszer alapkövetelményei

 Szelektivitás
A hiba felléptekor a védelmek a hibás részt választják le, a rendszer többi része
üzemben marad. (áramlépcsőzés, időlépcsőzés)
 Gyors működés
A hiba termikusan és dinamikusan igénybe veszi a zárlati helyet. A gyors működés a
rongáló hatást csökkenti, a villamosenergia-rendszer stabilitását biztosítja.
 Üzembiztonság
A hiba hatására létrejöjjön a működés, a hibás szakasz lekapcsolása. (alapvédelem,
kettős alapvédelem, tartalékvédelem, fedővédelem, megszakító beragadás védelem)
 Egyéb követelmények
Érzékenység (összes zavaró tényezők ellenére megbízható működés)
Egyszerűség (kompromisszumok)
Gazdaságosság (a kár és a védelem árának viszonya)
Védelmi tartalékolás
Az üzembiztonság alapkövetelményből vezethető le, egyszeres hiba (n-1) ne idéz-
hesse elő a zárlat tartós fennmaradását.
Alapvédelem: Azt a védelmet, amely egy berendezés zárlatakor elsősorban hivatott
működni. Az alapvédelmekkel szemben a legszigorúbb követelményeket kell érvé-
nyesíteni. Ha a védelmi rendszer hibátlan, és a hozzá csatlakozó végrehajtó és ki-
szolgáló berendezések is üzemképes állapotban vannak, akkor csak az alapvéde-
lemnek szabad működnie.
Ha egy adott elem alapvédelme nem működik, nem szüntette meg a zárlatot (n-1
elv), akkor a közeli tartalékvédelemnek (régi elnevezés: tartalékvédelem), vagy a tá-
voli tartalékvédelemnek (régi elnevezés: fedővédelem) kell működnie.
Közeli tartalékvédelem (tartalékvédelem): az a védelmi tartalék, amely valamely
alapvédelem hatástalansága esetén működik, és ugyanazt a megszakítót kapcsolja
ki, mint az alapvédelem. Általában ugyanarról a mérőváltókról van táplálva, mint az
alapvédelem, de másik magról és ugyanazt a megszakítót működtet, mint az alapvé-
delem.
Távoli tartalékvédelem (fedővédelem): az a védelmi tartalék, amely valamely alapvé-
delem hatástalansága esetén működik, de más mérőváltókról van táplálva, és más
megszakítót működtet, mint az alapvédelem. A távoli tartalékvédelemmel szemben a
biztonsági igények, valamint a gazdaságosság fontossága miatt, kisebb igényeket
131
támasztunk, mint az alapvédelmekkel szemben. A távoli tartalékvédelemtől nem kö-
veteljük meg feltétlenül a szelektivitást, mivel a legfontosabb feladata a zárlat meg-
szüntetése. Rendszerint nagyobb kiesést okoz, mint az alapvédelemi működés, ezért
a működési idejét egy szelektív időlépcsővel nagyobbra kell állítani, mint az alapvé-
delemét, hogy felesleges működést ne okozzon.
Középfeszültségű Petersen tekercsen keresztül földelt hálózatok

védelmi rendszere
 Alapvédelem kétfokozatú túláram védelem, zérus sorrendű érzékeléssel ki-
egészítve (nagyáramú fokozat közeli zárlatokra, normál fokozat a teljes vé-
dendő hálózatra, földzárlatvédelem a teljes hálózatra)
 Tartalékvédelem túláram védelem, zérus sorrendű védelemmel kiegészítve
(nem indít automatikát)
 Fedővédelem gyűjtősín védelem, megszakító beragadás védelem
Középfeszültségű hálózatok automatikája

 Kétlépcsős visszakapcsoló automatika (GVA, LVA)
Áram szelektív túláram védelem (kétlépcsős túláram védelem)

Az áramérzékelés kétfokozatú, így a közeli zárlatok hárítási ideje meggyorsítható.
Sugaras hálózatoknál alkalmazzák, gyorsfokozata az első szakasz zárlataira szólal
meg biztonsággal (~80%)
A gyorsfokozat késleltetés nélkül (önidővel) hárít, max. 0,2s.
Kialakítása: a két fokozat egybe építve, általában független késleltetésű földzárlat-
védelemmel együtt.
A védelem alkalmas differenciálvédelemmel el nem látott transzformátorok alapvé-
delmének ellátására is.
132
Középfeszültségű sugaras hálózatok túláram védelme
A sugaras jelleg miatt, a zárlati áram egy úton, a tápoldaltól a zárlati helyig folyik.
A védett szakaszok elején telepített túláram védelem fog működni.
Áramérzékelés: 3F, 2F
Késleltetés: gyorsfokozat (önidő) max. 0,2s
túláram védelem a lépcsőzésnek megfelelően
 egyfokozatú túláram védelem
 kétfokozatú túláram védelem
 kétfokozatú túláram védelem, zérus sorrendű érzékeléssel kiegészítve
133

lással (100)
FÁVA automatika
134
Középfeszültségű kábelhálózatok védelmi rendszere
Zárlatvédelem:
 Alapvédelem túláram védelem, zérus sorrendű védelemmel kiegészítve, késlelte-
tése legfeljebb 1s
 Tartalékvédelem túláram védelem, zérus sorrendű védelemmel kiegészítve (nem
indít automatikát)
 Fedővédelem gyűjtősín védelem, megszakító beragadás védelem
Középfeszültségű kábelhálózatok automatikája

 Kétlépcsős visszakapcsoló automatika (GVA, LVA) légszigetelésű kábelhálózati
berendezések miatt alkalmazunk visszakapcsoló automatikát (a kábelhibákra
nem kellene visszakapcsolni, mert maradó jellegűek).
Középfeszültségű kábelhálózatok kialakítása

Jellegzetes kialakításuk; városi kábelhálózat, ipartelepi elosztóhálózat.
Kiterjedtsége miatt a kapacitív töltőáram értéke Petersen tekerccsel nem kompenzál-
ható, ezért ellenálláson keresztül (25 – 50 Ω) földelt rendszer.
Az alkalmazott hálózatkép kábelív, kábelgyűrű kialakítás, ritkán sugaras kábelháló-
zat.
Ahhoz hogy a KÖF kábeles hálózaton az előírt zárlati teljesítmény alakuljon ki,
szükséges lehet zárlatkorlátozás kialakítása (a kábel, illetve a régi légszigeteléses
kapcsoló berendezések nem bírják ki a nagy zárlati áramokat).
Fojtós leágazások kialakításai a következők lehetnek:
 egyedi fojtós leágazás
hátrány: drága, nagy helyigényű, leágazásokként kell fojtótekercset kiala-
kítani
előny: egyszerű védelmi megoldás, a szomszédos vonalak zárlatai a
fojtó miatt kevésbé zavarják a leágazás fogyasztóit
 ikerfojtós leágazás
hátrány: bonyolultabb védelmi rendszer, a szelektív kikapcsolás miatt, az
ikerkábel egyikén bekövetkező zárlat feszültségcsökkentő hatása
a másik kábelen fojtás nélkül megjelenik.
előny: olcsóbb, kisebb helyigényű megoldás
 csoportos fojtós leágazás

hátrány: bonyolultabb védelmi rendszer, a szelektív kikapcsolás miatt, az
a kábelcsoport egyikén bekövetkező zárlat feszültségcsökkentő
hatása a többi kábelen fojtás nélkül megjelenik.
előny: olcsó, kis helyigényű megoldás
135
Középfeszültségű kábelhálózatok földzárlatvédelme
A kábelhálózatok csillagpontja „hosszúföldelt” az ellenállás által meghatározott föld-
zárlati áram 100–200 A, földzárlattartás nem valósítható meg. A földzárlat-érzékelést
zérus sorrendű túláram védelemmel oldják meg.
 Alapvédelem zérus sorrendű túláram védelem
 Tartalékvédelem zérus sorrendű túláram védelem
 Fedővédelem a hosszúföld ellenálláson érzékelt zérus sorrendű áramérzéke-
léssel
Az alapvédelem a vonali megszakítóra, a fedővédelem a NAF/KÖF transzformátor
KÖF oldali megszakítójára hat. A földzárlatvédelem visszakapcsoló automatikát indít.
Vegyes csillagpontkezelésű állomáskialakítás

A kompenzálható kapacitív áram értéke az alkalmazott berendezések, és az érintés-
védelmi (MSZ 172-2) előírások miatt nem haladja meg a 200 A-t. Ha az állomáskom-
penzáló áramigénye meghaladja ezt az értéket, osztott sínes üzem alkalmazható,
sínfelenként max. 200 A-ig.
Ha az állomásból több kábeles leágazás is indul és a kompenzáló áram meghaladja
a maximális értéket, vegyes csillagpontkezelés is kialakítható. Ebben az esetben a
szabadvezetékes leágazásokat az egyik gyűjtősínfélre rendezik, és e kompenzált
üzemet alakítanak ki, a kábeles leágazásokat a másik gyűjtősínfélre rendezik, és
azon hosszúföldelt üzemet alkalmaznak. Ez az ellátási mód természetesen csak két-
transzformátoros üzemvitellel valósítható meg. Problémát az okoz, ha transzformá-
torhiba miatt megszüntetik az osztott gyűjtősínes üzemet, ekkor a biztosan működő
hosszúföldelt üzemállapotot kell kialakítani.
Szabadvezetéki hálózat visszakapcsolási rendszere

Védelem első kioldása előgyorsított (100 ms), ezt követi a GVA 0,6s holtidővel, a
GVA utáni védelmi kioldás már szelektív ~1s. Az ezt követő LVA holtideje 60s. Az
LVA utáni kioldás vagy szelektív ~1s , vagy utógyorsított (100 ms).
Elő- és utógyorsítást azért alkalmaznak, hogy a hibahelyi rongálódást csökkentsék.
136
Mivel a földzárlati kioldást is visszakapcsolás követi, a földzárlati áramnövelő auto-
matika és a kétlépcsős visszakapcsoló automatika működését össze kell hangolni.
Földzárlatra indul a FÁVA, 3s késleltetés után bekapcsolja az áramnövelő ellenállást
(FÁNOE). A kialakuló áram védelmi működést hoz létre, a védelmi kioldás indítja a
visszakapcsoló automatika GVA ciklusát, visszakapcsoláskor a még bekapcsolt el-
lenálláson újra létrejön a védelmi működést biztosító áram, védelmi kioldás után in-
dítva az LVA ciklust. LVA után végleges kikapcsolás, vagy földzárlattartás progra-
mozható.
Kábel hálózat visszakapcsolási rendszere

Védelem első kioldása előgyorsított (100 ms), ezt követi a GVA 0,5-1s holtidővel, a
GVA utáni védelmi kioldás is előgyorsított (100 ms). Az ezt követő LVA holtideje 30-
60s. Az LVA utáni kioldás szelektív ~1s.
Előgyorsítást a hibahelyi rongálódás csökkentésért alkalmazzák.
137
29. Mutassa be a kompenzált hálózatokon a földzárlatok szelektív kiválasztásának
műszaki megoldását!
– Mit nevezünk földzárlatnak?
– Miért kell alkalmazni szelektív kiválasztást?
– A FÁNOE szerepe
– Az ívelő földzárlat
– A FAM KÜÁ szerepe
Csillagpont kezelés
A váltakozó áramú energiarendszer háromfázisú. A rendszer csillagpontja és a föld
közötti kapcsolat alapján az alábbi csillagponkezelési lehetőségek vannak:
 Hatásosan földelt rendszer (Legalább egy csillagpontja földelt, fázis-föld zárlata
földrövidzárlat FN, amely a 3F zárlati áram 63%-a. Abban az esetben, ha a rend-
szer minden csillagpontja földelt a földzárlati áram elérheti a 3F zárlati áram érté-
két is, a földzárlati áram csökkentése érdekében csillagpont lazítást lehet alkal-
mazni.)
 Szigetelt csillagpontú rendszer (Csillagpontja föld független, fázis-föld zárlat ha-
tására csak a két ép fázis kapacitív levezetésének megfelelő földzárlati áram tud
kialakulni. Egyszeres földzárlattal tovább üzemeltethető. Kiemelt biztonságú,
vagy sérülékeny rendszerek esetén használják, ilyenek az energia előállító gene-
rátorok, kórházak belső hálózata, bányahálózatok.)
 Nem hatásosan/közvetlenül földelt rendszer (Csillagpontja ellenálláson, vagy im-
pedancián keresztül földelt. Ellenálláson keresztül földelt rendszer a 11 kV-os
kábelhálózatok jellegzetes csillagpont kezelése, az ellenállás (25/50) hatá-
rozza meg a kialakuló földzárlati áramot (250A/125A).
Hangolható Impedancián (Petersen tekercs, földzárlat kompenzáló tekercs) ke-
resztül földelt rendszer a 35, 22 kV-os szabadvezeték hálózat jellegzetes csillag-
pont kezelése, a kialakuló földzárlati maradékáram <13A, így villamos ív tartósan
nem tud kialakulni, ezért ezt a hangolható impedanciát ívoltó tekercsnek is neve-
zik.
138
Nem közvetlenül földelt rendszer földzárlata, földzárlat kompenzá-
lás


lással (100)
139
FÁVA automatika
FAM (Feszültség alatti munkavégzés)

Feszültség alatti munkavégzés idejére az alállomásban (KÜA) különleges üzemálla-
potot kell kialakítani. A KÜA kialakítás feltételei:
 Az állomásban automatikus transzformátor átkapcsolást bénítani kell.
 A középfeszültségű vonalakon nem lehet földzárlattartásos üzem.
 A feszültség alatti munkavégzés alá vont leágazás védelme pillanatműködésű
legyen, mint föld-, illetve fáziszárlatra és nem lehet visszakapcsolás.
A különleges üzemállapotnak két fajtáját különböztetjük meg „A” és „B” KÜA
Az „A” KÜA kialakításának menete:
 Az állomásban bénítjuk az állomási a transzformátor átkapcsoló (ETRA-
ÁTRAK) automatikákat. Az automatika bénítására a készüléken lévő kapcsoló
szolgál.
 Az állomásban bénítjuk a transzformátor ívoltótekercs szabályozó
automatikáját. Az automatika bénítására a készüléken lévő kapcsoló szolgál.
140
 A FAM szakaszolót beszakaszoljuk
 A FAM-os leágazás „KÜA” jelű kapcsolóját bekapcsoljuk: ezzel a vonali leága-

zás automatikus és kézi visszakapcsolását megakadályozzuk.
 A FAM-os leágazás védelmének késleltetését alapidőre állítjuk.
 Az állomás összes leágazásában a „Földzárlattartást” bénítjuk.
A „B” KÜA kialakításánál a transzformátorban lévő „KÜA” kapcsolót is bekapcsoljuk.

KÜA üzemállapot fedővédelme (DFAMI)
A vonali leágazások földzárlatvédelme 40-60 A közötti értékre van beállítva, ha vi-
szont a FAM-os szerelő földzárlatot okoz, akkor már az 5 A-es földzárlati áram is ha-
lálos áramütést okozhat.
A DFAMI fedővédelem működési elve:
A védelem olyan érzékeny, földzárlati áramérzékelő, ami már az I0> 1,5 A nagyságú
primer földzárlati áramot is érzékeli. Ha a védelem I0> érzékelője megszólal akkor 0.3
sec múlva kikapcsolja a FAM-os leágazás megszakítóját. Ha a védelem I0>> érzéke-
lője is megszólal, akkor a FAM-os leágazás védelmének elmaradása esetén egy
szelektív időlépcsővel kikapcsolja a transzformátor középfeszültségű megszakítóját,
az U0 feszültség fennmaradása esetén pedig kikapcsolja a transzformátor 132 kV-os
megszakítóját is.
141
30. Részletezze az alállomási kapcsolószemélyzet feladatait, különösen nem tele-
mechanizált állomásokban!
– Ellenőrzési feladatok
– Kapcsolási feladatok
– Kapcsolási sorrendkészítés
– Naplózási feladatok
– Idegen személyek fogadása
– Felügyelet
Az alállomás ellenőrzés szerepe

Az alállomás ellenőrzés az üzemeltetés része. A hálózatok és berendezések műsza-
ki állapotát az üzemeltető szakterületeknek rendszeresen ellenőriznie kell. Az elle-
nőrzést a belső szabályzatoknak megfelelően szemrevételezéssel (bejárásokkal),
működési próbákkal, illetve mérésekkel kell végrehajtani.
Az ellenőrzés célja a műszaki állapot és az üzemeltetést akadályozó körülmények
felmérése. Az ellenőrzésnek olyannak kell lennie, hogy az üzemeltető időben képes
legyen felismerni a berendezések műszaki állapotának romlását, és meghatározni a
szükséges üzemeltetési, javítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatokat.
A műszaki állapot ellenőrzése során kiemelten kell foglalkozni az élet-, balesetve-
szély illetve jelentős anyagi kár elhárításával.
Az alállomás ellenőrzés folyamata

 Kül- és beltéri primer készülékek és berendezéseknek szemrevételezéses, mű-
ködé ellenőrzése
 Ellenőrzési jegyzőkönyvek valamint a jelentés helyszíni kitöltése
 A jelentés továbbítása
 Beavatkozás
 Dokumentálás
Az alállomás ellenőrzés módszere

Szemrevételezéses ellenőrzés
Gyűjtősín: Sínek, síntartók, szigetelők  tisztítás, sodronyok épsége  szál-
törés, kisodródás, távolságtartók, kötések  lazulás, repedés, elszíneződés
(melegedés), termo víziós ellenőrzés
Túlfeszültség levezetők: Szigetelő  tisztaság, épség, levezetés számláló,
földelővezető épsége
Transzformátorok: Átvezető szigetelők  tisztaság, épség, légszűrők  töltet
elszíneződés, olajzár, csapok, szelepek állapota, olajszint, olajminőség, zsírzó
helyek
Mérőváltók: szigetelés  épség, tisztaság, olajállás, nitrogén gáznyomás, tö-
mítések, csatlakozások  szerelvények épsége
Szakaszolók: szigetelők  épség, tisztaság, csatlakozások, érintkezők  be-
égés, hajtómű, rudazatok, segédérintkezők
Megszakítók: szigetelők  épség, tisztaság, olajszint, olajállás mutatók, SF6
gáznyomás, tömítettség, hajtás, állásjelzés
142
Tokozott berendezések: Tokozás épsége, alsó nyomáscsökkentő membránok
bezártsága, kábelvégek mechanikai rögzítése, köpeny-földelés
Kondenzátor: Kondenzátorok épsége, tisztasága, impregnáló anyag-folyások
Segédüzemi berendezések: Túláramvédelmi készülékek, akkumulátor-töltő,
akkumulátor állapot, akkumulátorsav a teleptálcán, sínek, kötések
Világítási berendezések: Szabadtéri, belsőtéri üzembiztonsági világítás szem-
revételezése
Vezénylő épület: Ajtók zártsága, állapota, helyiségek állapota
Működés ellenőrzés
Transzformátorok: hőmérők üzemkészség, fokozat jelző üzemkészsége, ke-
ringtető szivattyúk-, ventillátorok üzemkészsége, szabályzóhajtás üzemkész-
sége, hajtásszekrény fűtés üzemkészsége
Szakaszolók: Reteszelés, parancsadó lámpák üzemkészsége, szekrény-fűtés
üzemkészsége
Megszakítók: Szekrényfűtés üzemkészsége
Tokozott berendezések: Tokozott berendezésfűtés üzemkészsége
Segédüzemi berendezések: Segédüzemi átkapcsoló automatika üzemkész-
sége, akkumulátor helyiség fűtés üzemkészsége.
Világítási berendezések: Szabadtéri, belsőtéri üzembiztonsági világítás üzem-
készsége, be- és átkapcsoló automatika üzemkészsége
Kapcsolási műveletek alállomásokban

A nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű transzformátorállomásokban kap-
csolási műveletek elvégzéséhez két személy szükséges. Az egyik személynek kap-
csolási jogosultsággal rendelkező IV/f. szakképzettségi fokozatú helyismereti vizsgá-
val rendelkezőnek, a másik személynek legalább III. szakképzettségi fokozatúnak, és
mindkettőnek kioktatottnak kell lennie.
Kapcsolási műveletet egy személy csak távműködtetéssel hajthat végre, és csak ab-
ban az esetben, ha kapcsolási jogosultsággal rendelkező IV/f. szakképzettségi foko-
zatú és helyismereti vizsgával rendelkezik.
Azokban a nagy/közép-, közép/középfeszültségű transzformátor- és kapcsoló állo-
másokban, amelyek kezelése egyszemélyesre lett minősítve, olyan kapcsolási műve-
letet kell elvégezni, amelyhez két személy szükséges, akkor a kétszemélyes kezelt
alállomásokban előírt személyi feltételeket a második személy berendelésével a mű-
veletek elvégzéséhez biztosítani kell.
Kapcsolási sorrend
Az alállomásban, vagy távvezetéken (kábelen) végzett munkát a munkaengedélye-
zés rendjének megfelelően előre be kell jelenteni. Ha kapcsolási sorrendet kell készí-
teni azt a kapcsolási sorrendkönyvben kell elkészíteni.
A kapcsolási sorrendkönyv zömmel már elektronikus, és sorrendkészítő program se-
gíti a kitöltést.
143
Az adott berendezés üzemirányítója jogosult maghatározni a kapcsolási sorrend ké-
szítőjét.
Ha a kapcsolási műveletek irányítása vezényléssel történik, a vezénylést kiadó köte-
les a kapcsolási sorrendet elkészíteni. Üzemzavari esetekben, illetve élet és vagyon-
biztonság veszélyeztetése esetén kapcsolási sorrendet nem szükséges előre készí-
teni, mivel ekkor a kapcsolási művelet idő hiányában nem tervezhető meg.
Naplózás
Minden olyan helyen, ahol üzemi napló van rendszeresítve, az üzemi személyzet
tagjai kötelesek a villamos berendezésekkel és azok tartozékaival kapcsolatos min-
dennemű eseményt abba pontosan bevezetni, illetve rendszeresen és pontosan ve-
zetni.
Az alállomáson a következő nyilvántartásokat kel vezetni:
 Üzemi napló (eseménynapló)
 Üzemi napi jelentés
 Védelmi berendezések naplója
 Kapcsolási sorrendkönyv
 Feszültségmentesítési és feszültség alá helyezési utasítás
 Műveleti terv és utasítás
 Hiba napló
 Akkumulátor napló
 Energia elszámolási napló
 Megszakító működési karton
 Transzformátor-terhelési diagram
 Karbantartási napló
 Napi belépési nyilatkozat (biztonsági nyilatkozat)
 Telefonszám jegyzék (URH, mobil telefon hívószámok is)
 Intézkedésre jogosultak névjegyzéke
 Kezelésre (kapcsolásra) jogosultak névjegyzéke
 Ügyeleti szolgálat beosztása
Idegen személyek fogadása, felügyelet

Szerelési felügyelő szakképzett (IV), kioktatott (elsősegély, mentés), helyismeret,

kapcsolási jogosultság, fizikai alkalmasság

tokat;
144
tartamára;
alatt;
 az idegen munkavállalók számára kijelölt útvonalak, munkahelyen biztosítása, fel-
ügyelete, az előírt védőberendezések alkalmazásának felügyelete;
 a munkavégzés során az üzemi berendezések - munkavégzésből adódó – zavar-
lyettesről gondoskodni, a munkát fel kell függeszteni és a csoportot biztonságos tar-
 Az egyértelmű utasításokat megértése, és maradéktalan betartása. Szóbeli utas

A szerelési felügyelő nem felelős a munkaterületen folyó tevékenységek megfelelő-
égéért, így különösen:
 Az idegen munkacsoport által alkalmazott technológiához tartozó munkavédelmi
szabályok betartása
 Idegen munkacsoportba tartozó személyek gépkezelő, szerelői jogosultságának
megléte
 Az idegen munkacsoport által alkalmazott gépek, berendezések megfelelősége
 Az idegen munkacsoport munkaterületen belüli mozgásáért, tevékenységéért
Ugyanakkor a szerelési felügyelő (esetenként a munkavezetővel közösen) felelős:
 A földelő-rövidrezárók folyamatos fent létéért
 A munkacsoport tagjainak megfelelő öltözetéért: zárt munkaruha, védőcipő, vé-
dőkesztyű, védősisak
145
 Az idegen munkacsoport tagjai a munkaterület határain túl nem nyúlhatnak ki sem
testrészükkel, sem szerszámmal vagy munkagéppel, sem pedig felhasználásra
kerülő anyaggal.
 Az idegen munkacsoport tagjai a munkaterületet csak a közlekedési útvonalon
hagyhatják el
A fentieken kívül felelős mindazon eseményekért, melyeket elvárható magatartás
mellett nem szabad megengedni. A teljesség igénye nélkül, néhány példa:
 Sérült szigetelésű hosszabbító használata (a sérülés egyértelműen látható)
 Nem körülkerített munkagödör melletti munkavégzés
 Veszélyes kisgép használata (pl. köszörű) védőszemüveg nélkül
 Rendetlen munkaterület
Amennyiben a fentieket, vagy ehhez hasonló eseményt észlel, a nem megfelelő te-
vékenységet a munkacsoport vezetőjén keresztül le kell állítatnia. Amennyiben a
munkavégzési szabályok sorozatosan megszegésre kerülnek, a szerelési felügyelő
kötelessége a további munkavégzés megakadályozása. Ekkor a munkacsoportot le
kell vonultatni a munkaterületről, a szabályszegéseket be kell jegyezni az építési
naplóba, az alállomási üzemi naplóba és értesíteni kell a munkafelelőst és állomásfe-
lelős.
146
0. Elektrotechnikai alapismeretek
– Egyenáramú rendszerek (áram, feszültség, teljesítmény, Kirchhoff törvények,
eredő ellenállás, hálózat átalakítás, energiaforrás, egyenáramú ív)
– Váltakozó áramú rendszerek (effektív-, csúcsérték, R, L, C elemek, vektorábra,
fázisszög, teljesítmény, rezonancia, háromfázisú rendszer, szimmetrikus-,
aszimmetrikus terhelés, váltakozó áramú ív)
147

Villamos Alállomás-Ellenőrzés, Kezelés: 11287-12 Számú Szakmai Követelménymodul

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Villamos Alállomás-Ellenőrzés, Kezelés: 11287-12 Számú Szakmai Követelménymodul

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Villamos alállomás- ellenőrzés, kezelés

11287-12 számú szakmai követelménymodul

Az alállomás ellenőrzés szerepe

Számítástechnikai, telemechanikai berendezés ellenőrzése

Hírközlési berendezés ellenőrzése

Vagyonvédelmi berendezés ellenőrzése

Környezetvédelmi berendezés ellenőrzése

Alállomási munkavédelmi berendezések ellenőrzése

Világítási berendezés ellenőrzése

Tűzvédelmi berendezés ellenőrzése

Villamos energia korlátozás szerepe, rendeleti háttere

FKA frekvencia független terheléskorlátozás

Korlátozások alállomási üzemzavar esetén

Alállomások kialakítása a kapcsoló berendezés elhelyezése alapján

 mérsékelt helyigény, áttekinthető, karbantartása-, szerelése kedvezőbb.

Típustervi főelosztó hálózati alállomás kialakítás

Feszültség alá helyezés Kikapcsolás

Gyűjtősín összefogás Gyűjtősín szétbontás

Az alállomás feszültségáttételei és teljesítményei

Az alállomások kezelésének változatai

A magyar energiarendszer felépítése, szerepe

Névleges feszült- Alkalmazott ke- Névleges átviteli Átviteli távolság

A magyar energiarendszer kapcsolata a nemzetközi energia-

Az üzemirányítási rendszer felépítése hierarchiája

A kapcsolási feszültségmentesítési utasítás szerepe

Az üzemirányítás szerepe az alállomáson végzett kapcsolásokban

egyszeres T kialakítás kettős T kialakítás  állomás kialakítás

Főelosztóhálózati állomások KÖF kialakítása

Előny: egyszerűbb kialakí-

Előny: közvetlen felhasználható a termelt villamos energia, a berendezések egyen-

Az (n-1) hibaelv megvalósítása az alállomások kialakításánál

Az alállomás szerepe a magyar villamosenergia-ellátásban

Alállomások kialakítása a kapcsoló berendezés elhelyezése alapján

Az alállomás készülékei és feladata

A szabadtéri gyűjtősín felépítése és szerelvényei

egyszeres osztatlan egyszeres osztott

Segédüzem szerepe és változatai

Vezénylő táblák, képernyős megjelenítők

 Kombinált ciklusú hőerőmű

 Atomerőmű (moderált-, szaporító reaktoros)

 Megújuló energiát hasznosító erőmű (szél, nap, biogáz, geotermikus, stb.)

Erőművek felépítése villamos szempontból

Blokk kapcsolású (egységkapcsolású) erőmű

Generátorfeszültségű gyűjtősínes erőmű

Az alállomás szerepe a magyar villamosenergia-ellátásban

Alállomások kialakítása a kapcsoló berendezés elhelyezése alapján

egyszeres T kialakítás kettős T kialakítás  állomás kialakítás

Egyszeres segédsínes (teljes értékű vonali mező, segédsín irányában szakaszolóval,

Főelosztóhálózati állomások KÖF kialakítása

 ikerfojtós leágazás (b,c)

 csoportos fojtós leágazás (d)

Egyszeres gyűjtősín rendszer

U alakú gyűjtősín elrendezés

Sínátérés lépései kettős gyűjtősín rendszer esetén

Kettős gyűjtősín rendszer segédsínnel

Másfél megszakítós gyűjtősín rendszer

egyszeres T kialakítás kettős T kialakítás

Vonali mező nélküli kialakítás ( állomáskép)

Segédüzemi hálózat kialakítása

Segédüzemi fogyasztók csoportosítása biztonság szerint

Váltakozó áramú segédüzem

A váltakozó áramú segédüzem látja el a következő fogyasztókat

Váltakozó áramú segédüzem kialakítása főelosztó hálózati