Méréstudomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A méréstudomány vagy méréstan (metrológia) a mérés tudományos ismeretköre. Az ide tartozó elvek,
módszerek ismerete és normák tudatos és következetes alkalmazása biztosítja a mérési eredmények széles
körű felhasználhatóságát és kölcsönös elfogadhatóságát.

A méréstudomány tárgykörébe minden beletartozik, ami a méréssel kapcsolatos, legyen az a mérési eljárás
megtervezése, lefolytatása vagy az eredmények elemzése.

Metrológia másik jelentése mértéktörténet. Ebben az esetben a mértékek történetével, kialakulásával

foglalkozó történelmi segédtudományt értjük alatta. Feladata, hogy a különböző korokban használt
mértékegységeket a mai ember számára összehasonlíthatóvá és valóssá tegye.

Tartalomjegyzék
Fő területei
Főbb fogalmak
Mérés
Mérőeszköz
Mérték
Mértéktípusok
Mértékrendszer
Mérésügy
A metrológiának mint segédtudománynak hasznosításának területei
Kialakulásának okai
Rövid történeti áttekintés Magyarország vonatkozásában
Legfontosabb mértékegységek 1848 előtt
A mérésügyet érintő fontosabb jogszabályok
Mérésügyi fogalmak értelmezése
Méréstechnikai rövidítések
Irodalom
Jegyzetek
Külső hivatkozások

Fő területei
Tudományos metrológia
Törvényes metrológia
 Ipari metrológia

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[1] feladata mindhárom területet átfogni

Főbb fogalmak

Mérés

Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének a meghatározása.

Lásd bővebben: mérés

Mérőeszköz

A mérőeszköz önmagában vagy kiegészítő eszközökkel együtt mérésre használt eszköz.

Mérték

Adott mennyiség egy vagy több ismert értékét használata során változatlanul reprodukáló vagy előállító
eszköz, például: súly, mérőedény (egy vagy több értékű, skálázott vagy skála nélküli), etalon ellenállás,
mérőhasáb, etalon jelgenerátor, anyagminta. Az adott mennyiség referenciamennyiségnek nevezhető. A
mérendő fizikai jelenségek szerint a mértékeknek több fajtája van: hossz- föld- illetve területmértékek,
űrmértékek három alfaja (híg, száraz, térfogat) súly- és darabmérték. Ezek együttese a mértékkészlet.

Mértéktípusok
Természetes: A természetből mintegy magától értetődően keletkezett, például emberi test
része, egésze, mozgása, teljesítőképessége, termőföld adottsága. Ezeknek többnyire nincs
mérőeszköze.
Mesterséges: Kialakításához már elvonatkoztató képesség szükséges, részint az előbbi
kiegészítésére, részint a természetes lehetőség hiányában annak pótlására hozták létre.
Ezeknek többsége egyúttal mérőeszköz is.

Mértékrendszer

Az egyazon fajtához tartozó egyes mértékegységek között olyan konkrét összefüggés is létezhet, hogy az
egyik a másikból származtatható, egyik a másikkal kifejezhető. E mértékek rendszert alkotnak.

Hosszmértékek
Földmérték rendszerek
Híg űrmérték (bormérték) rendszerek
Száraz űrmérték (gabonamérték) rendszerek
Súlymérték rendszerek

Mérésügy
A mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi,
igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az
egységeket, egységesíteni igyekeznek a mértékeket, kialakítják a szervezetet, és ellenőriztetik a
végrehajtást.

A metrológiának mint segédtudománynak hasznosításának

területei
Történeti földrajz
Gazdaságtörténet
Tudomány történet
Hadtörténet

Kialakulásának okai
A mértékrendszerek kialakulását a valós igények kényszerítették ki, egyrészt az emberek egymás közötti
kapcsolataiban a mindennapi élet követelményei (mezőgazdaság ipar, kereskedelem fogalmainak
mértékegységeinek meghatározása), másrészt társadalmi állami szervezetek kialakulása (törzsi területek,
birtokhatárok, adók, honvédelemmel kapcsolatos fogalmak és mértékek meghatározása). A fejlődés előre
haladtával egyre fontosabbá vált az egységesítés illetve a mértékek összehasonlíthatósága.

Rövid történeti áttekintés Magyarország vonatkozásában

Magyarországon az első országos földmérés a török elleni fölszabadító harcok után 1601-ben kezdődött,
ekkor még bevallásos módszerrel, a helyben szokásos mértékekkel jelölve a nagyságot. Az 1607-ben
induló úrbéri rendezés során is csak a problematikus esetekben mértek, egyébként bevallás volt. II. József
kataszteri munkálatánál (1786) mérnek először ölrúddal és mérőlánccal, és területmértékben (négyszögöl,
hold) állapítják meg a nagyságot. A rendelkezés érvénytelenítése után ismét bevallás közli az adatot. Csak
1849-ben a földadó ideiglenes rendelete vezeti be ismét a tényleges földmérést, de ezt már mérnökök
végzik geodéziai módszerekkel.

A mérésüggyel kapcsolatos törvények, uralkodói intézkedések még a szóbeliség korában születtek, és a

hagyomány ereje, a szokástörvény tartatta meg évszázadokon keresztül azonos nagyságban. Egészében
először Werbőczy István hármaskönyve (1517) tartalmazza a földmérés mértékeit. A kereskedelem
mértékről elsőnek Zsigmond magyar király 1405 1. dekrétuma rendelkezik: elrendeli, hogy e mértékeket
Buda város mértékeihez kell igazítani. Az idők folyamán számos törvény és rendelkezés törvény született a
mértékekre alkalmazásukra ellenőrzésükre. Ilyenek pl. Mária Terézia úrbéri rendelete (1767), II. József
rendelete az ország kataszteri felméréséről. Számos helytartótanácsi rendelkezés született, és a magyar
országgyűlés is több mértéktörvény javaslatot tesz (1790,1793, 1807, 1813,1825,1825,1841,1843,1844) A
méterrendszer behozatalát Magyarországra 1860-ban kezdik előkészíteni. És ez a munka 1874-ben
fejeződik be. 1876. január 1.-i hatállyal vezeti be az 1874. évi VIII. tc. a francia eredetű, de nemzetközileg
egységes, Európában már sokfelé alkalmazott, ma is használt decimális mértékegységrendszert. Az 1874-es
törvény előkészítésében fontos szerepet játszott Kruspér István, aki később, 1878-tól 1894-től az Országos
Mérésügyi Hivatal elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője is volt. Az Országos
Mérésügyi Hivatal jogutódja 2007 óta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal[2]

Legfontosabb mértékegységek 1848 előtt

 Akó: híg űrmérték, 32 pint vagy 64 icce; 44,30 liter (magyar), 50,80 liter (pozsonyi), 56,59
liter (bécsi) akó
Bécsi hüvelyk: hosszmérték, 2,68 centiméter
Bécsi láb: 31,6 centiméter
Bécsi rőf: textilmérték, 0,77 méter
Bécsi vonal: 2,2 milliméter
Ezüstforint: másként pengőforint; 60 ezüstkrajcár, 2,5 váltóforint = 150 váltókrajcár
Font: súlymérték, 32 lat = 0,55 kg (pozsonyi), 0,56 kg (bécsi)
Garas: 3 krajcár
Húszas: ezüst húszkrajcáros
Icce: híg űrmérték, 2 messzely, 0,839 liter (pozsonyi), 0,84 liter (bécsi)
Körmöci arany: 4 ezüstforint 30 krajcár
Lat: súlymérték, 1,75 dekagramm
Máriás, márjás: pénznem Szűz Mária képével, 17 krajcár
Mázsa: súlymérték; 55,80 kg (pozsonyi), 56 kg (bécsi)
Mérföld: egy ausztriai mérföld 7,58 kilométer
Messzely: híg űrmérték, 0,419 liter (pozsonyi)
Öl: 160 újj, vagy 120 hüvelyk; 3,126 méter
Peták: pénznem, 5 krajcáros váltópénz
Pint: űrmérték, 1,41 liter
Rőf: hosszmérték: 62,20 cm (erdélyi), 77,75 cm (bécsi), 78,30 cm
Váltóforint: papírpénz, 60 váltókrajcár
Vég: változó textilmérték; posztófélénél átlagosan 20 méter, vászonfélénél átlagosan 28
méter

A mérésügyet érintő fontosabb jogszabályok

Az első magyar métertörvény[3]
73/1952 (VIII. 27.) MT sz. hat. Az Országos Mérésügyi Hivatal felügyeletéről
1067/1954 (VIII. 27.) MT sz. hat. Az Országos Mérésügyi Hivatalról
A mérésügyről 8/1976 (IV. 27.) Minisztertanácsi rendelet és a 61/1984. (XII. 13.) M.T.
rendelet
A mérésügyről szóló törvény XLV/1991[4]
A mérésügyről szóló 136/2004.(IV. 29.) Korm. rendelet (kormányrendelet)

Mérésügyi fogalmak értelmezése

A méréstechnikában használatos kifejezések jegyzéke a vocabulaire international de métrologie, VIM[5]
magyar–angol, illetve[6] angol–francia

Méréstechnikai rövidítések

Irodalom
Acsády Ignác: A mérték- és súlyrendszer története Magyarországon. In Közgazdasági
lexikon 2. köt Budapest, 1900, 641-645
 Alberti, Hans-Joachim: Mass und Gewicht. Berlin, 1957
Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Budapest, 2001
Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a 16. század végéig. Budapest, 1978
Erkey Alfonz: Mérték-, súly-, és pénzisme. Székesfehérvár, 1881
Finály Henrik: A Polgár és kereskedő számvetése. Kolozsvár, 1853
Hinz Walter: Islamische Masse und Gewichte. Leiden 1955
Lukács Ernőné- Tarján Rezsőné : Megmérjük a világot. Budapest, 1978
Prickler, Harald: Alte Getreidmasse in austerreische-ungarische Grenzraum. Eisenstadt,
1966
Velcsov Mártonné: Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben. Budapest, 1974

Jegyzetek
1. Metrológiai alapfogalmak - Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (htt
p://www.mkeh.gov.hu/meresugy/hasznos/
alapfogalmak). mkeh.gov.hu, 2011.
(Hozzáférés: 2011. október 10.)
2. A hazai mérésügy története dióhéjban -
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
Hivatal (http://www.mkeh.gov.hu/meresug
y/hasznos/tortenet). mkeh.gov.hu, 2011
[last update]. (Hozzáférés: 2011. október
10.)
3. 1000 év törvényei (http://www.1000ev.hu/
index.php?a=3&param=5620).
1000ev.hu, 2011. (Hozzáférés: 2011.
február 22.) Az 1874. évi méterrendelet
4. 1991. évi XLV. törvény - a mérésügyről (h
ttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?do
cid=99100045.TV). net.jogtar.hu, 2011.
(Hozzáférés: 2011. október 10.)
5. Metrológiai Értelmező Szótár - Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (htt
ps://web.archive.org/web/201303060717
34/http://mkeh.gov.hu/meresugy/metrolog
ia/vim0). mkeh.gov.hu, 2011. [2013.
március 6-i dátummal az eredetiből (htt
p://www.mkeh.gov.hu/meresugy/metrolog
ia/vim0) archiválva]. (Hozzáférés: 2011.
október 10.) letölthető változat
6. International Vocabulary of Metrology (htt
p://www.bipm.org/utils/common/documen
ts/jcgm/JCGM_200_2008.pdf). bipm.org,
2008. (Hozzáférés: 2011. október 10.)

Külső hivatkozások
Bertényi: A történelem segédtudományai (http://jegyzeteso.blogspot.com/2009/11/bertenyi-t
ortenelem-segedtudomanyaimetr.html)
Műszeroldal (https://web.archive.org/web/20070301214536/http://www.muszeroldal.hu/metr
ology/)
A metrológia alapfogalmai (https://web.archive.org/web/20060116041847/http://www.muszer
oldal.hu/metrology/fogalmak.html)
Átszámítások (konverzió) (https://web.archive.org/web/20050208133129/http://www.answer
s.com/library/Conversions)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méréstudomány&oldid=20684446”

A lap utolsó módosítása: 2018. november 18., 17:01

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.