Homérosz: Odüsszeia

Keletkezés:
 a Kr.e. 8. században, egy emberöltővel (25-35 év) az Iliász után
 szerzője jól ismerte az Iliászt, mintának tekintette, túl is akarta szárnyalni
 a két eposz kiegészíti és magyarázza egymást, nincs olyan történet, melyet mindkét
eposz elmondana
Téma:
 A Trója pusztulása utáni 10 évből egy eseménysort emel ki:
 Odüsszeusz hazatérése Ithakába
Ideje:
 a jelen ideje 40 nap, viszont világa térben és időben tágabb – a múlt részletes
visszatekintő elbeszélések útján idéződik fel (a trójai ostrom utolsó mozzanatai, az azt
követő 10 év kalandjai)
Szerkezet:
 bonyolultabb, mint az Iliászé
 3 fő szálon fut a cselekmény:
 Télemakhosz útja
 Odüsszeusz hazatérése és bosszúja
 a phaiákok szigetén előadott kalandsor
Felépítése:
Segélykérés: az eposz írója Kalliopéhoz, az eposzírás múzsájához fordul segítségért az
alkotáshoz
Propozíció (témamegjelölés)
I-IV. ének:
 Télemakhosz elindul, hogy apjáról hírt szerezzen
 Ithaka bemutatása
 Pénelopé megismerése, hűsége bizonyítása – 3 éve 108 kérő ostromolja, és dőzsöli
vagyonát
V-VIII. ének:
 Odüsszeusz 7 éve Ogügié szigetén Kalüpszó nimfa foglya
 Hermész azzal a hírrel érkezik a szigetre, hogy az istenek megbocsátottak
Odüsszeusznak, ezért a nimfának haza kell engednie
 Odüsszeuszt már régóta gyötri a honvágy, és sem a csodálatos sziget, sem az örökifjú
istennő, sem az örök élet ígérete nem tudja feledtetni vele a családját, otthonát
 tutajt ácsol, és elérkezik a phaiákok mesebeli hazájába
 itt megismeri a király lányát, bizalmába férkőzik, és Nauszikaá szerelmét elnyerve
esélyt kap a hazatérésre a királytól
  ő maga most már óvatos, csírájában elfojtja vágyait, és lemond a kényelmes élet
lehetőségéről a phaiákok földjén
IX-XII. ének:
 a phaiák király udvarában Odüsszeusz feltárja kilétét, és elmeséli kalandjait
 mesei mélyréteg jelenik meg 10 időrendben elmondott kaland formájában (a mesére
vágyó hallgatóság igényeinek kielégítése, a korábbi események rövid összefoglalása, a
hazatérés gondolata előtérben marad)
Kalandok:
Pl.:
A lótuszevők szigete
A küklopszok szigete (TK 86-87.o.)
Kirké szigete
Alvilág (TK 88.o.)
Szirének (TK 89.o.)
Szkülla, a hatfejű tengeri szörny
Héliosz marháinak megdézsmálása
Kalüpszó szigete
XIII-XXIV. ének:
 Odüsszeusz visszatér Ithakába koldusnak öltözve, ahol sok megaláztatának van kitéve
(megvetik, lenézik, kigúnyolják), de ő megfékezi indulatait, és nem fedi fel önmagát
 Télemakhosz és Odüsszeusz találkoznak, és társaikkal szövetkezve leszámolnak a
kérőkkel egy íjverseny keretében
 az ítéletet jogosnak érezzük, mivel a büntetés megfelelt a bűnnek
 Pénelopé és Odüsszeusz találkozása idilli
 Megoldás: isteni közbeavatkozásra (Pallasz Athéné) helyreáll a rend, a család egyesül,
győz a belátás, a józan ész, a jog és az erkölcs.
A család szerepe:
A műben kiemelt szerepet kap a család, ami a fő értékké válik, hiszen ez a hazatérés legfőbb
oka és célja. Az Iliász ezzel szemben az egyéni dicsőséget eszményíti. A mű végén a család
egysége helyreáll, s Télemakhosz felnőtté válik. Az ő utazása, mint ahogy az Odüsszeuszé is
jelképes. A hajóút ősi toposz, ami az élet, a sors, a felnőtté válás, a hazatérés szimbóluma.
Az istenek szerepe:
A műben az istenek szerepe korlátozottabb, kevesebb istent szerepeltet a szerző, mint az
Iliászban, és az istenek nem avatkoznak be közvetlenül az emberek életébe. Az ember felelős
saját sorsának alakulásáért, nem az istenek játékszere többé. Saját jelleme, lelke, akarata van.
A társak pusztulását is saját ostobaságuk, mohóságuk okozza. Az Odüsszeia hőse a felnőtt
ember, aki nemcsak vállalja, hanem alakítja is a rámért sorsot. Legfőbb jellemzője a
kíváncsiság, az egyéni kezdeményezés, a világ megismerésének vágya, ami újabb és újabb
kalandokba sodorja, fejleszti jellemét, egyéniségét.

Az új embereszmény

AKHILLEUSZ ODÜSSZEUSZ

 bátor ember  bölcs, leleményes, politikus ember

 az ERŐ vezérli  az ÉSZ vezérli
 öntörvényű  megfontolt, tanul a hibáiból
 vakmerő, harcias  önkritikus, körültekintő, fegyelmezett
 tapasztalatai által személyisége
gazdagodik
 harci dicsőségben nyert halhatatlanságra  hosszú, boldog életre vágyik
vágyik
 a legfőbb érték számára a HÍRNÉV  a legfőbb érték számára az ÉLET
 a halált önként vállalja, a héroszeszmény  okos, találékony és megfontolt, hogy
megtestesítője elkerülje a halált
 kíváncsi, ravasz, kezdeményező
 katona, mesterember, hajós
 számára is fontos a hírnév, de nem élete
értelme