5.

A dyscalculia fogalma,
kialakulásának összefüggései a mozgás az auditív a vizuális percepció, a
beszéd és anyanyelvi rendszer fejlődésével.
A diszkalkulia tünetei.
A fejlesztés módszerei.
2.1. A diszkalkulia fogalma
A diszkalkulia terminológiája a gyógypedagógia és határtudományainak fejlődésével a XX. század
elejétől folyamatosan változott. A kutatások eredményeként egyre pontosabb meghatározások
születnek, melyek pontosítják a diszkalkulia leírását.
A hazai szakirodalomban már a század elején foglalkozott Ranshburg Pál a matematikatanulás
nehézségével. 1905-ben Arisztmaszténia néven illette azokat az iskolai tanulási nehézségeket,
melyek hátterében nem található meg sem az értelmi fejlődés zavara, sem oktatási vagy egyéb
környezeti probléma. Napjainkban számos specialista foglalkozik hazánkban is a diszkalkulia
vizsgálatával, okainak, terápiájának tanulmányozásával.
Dékány Judit (1989) a diszkalkuliát szint alatti teljesítményként definiálja. Az egyén
matematikában a tőle elvárt képességek szintjétől kórosan elmarad. Hátterében a motorikus, a
perceptív funkciók területén létrejött károsodás, a rövidtávú emlékezet vagy a figyelem súlyos
zavara húzódhat meg.
Mesterházi Zsuzsa (1999) szerint a diszkalkulia magában foglalja azokat a matematikatanulási
nehézségeket, amelyek különböző intelligenciaszint mellett a matematika tanulásakor
eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkoznak
meg.
A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 2004) rendszerén belül a diszkalkulia a mentális és
viselkedési zavarok alfejezetben, az aritmetikai készségek zavara (Dyscalculia) (F81.2) egységben
szerepel a következő meghatározással: „Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem
magyarázható egyszerűen mentális retardációval, vagy nem megfelelő oktatással.”
Farkasné Gönczi Rita (2007) a diszkalkulia terminológiáját a matematikai teljesítményben
bekövetkező zavarként jellemzi, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés,
örökletes és/vagy szerzett sérülés eredménye.
A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit:
„Specifikus számolási zavar. Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, kevésbékutatott, mint az
olvasási zavar. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések,
szabályok (pl. invariancia, mennyiségállandóság elve) megértésének, a számjegy, számkép
felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számneveket
szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításánaknehézsége, miközben más teljesítmények pl. az
olvasás-írás, idegennyelv-tanulás, rajz jó színvonalúak. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi
zavarok ismegfigyelhetők.”
A fenti meghatározásokat összegezve: Diszkalkuliás az a gyerek, akinél a matematikához
szükséges részképességek fejlődése tartósan és jelentősen elmarad, mely hátterében a
neurológiai struktúra, ill. funkció eltérése, az idegrendszer károsodása állhat. Ez a speciális
számolási zavar, ép intellektusú gyermekeket is érint, akik más területeken jól teljesíthetnek.
Tanulási zavaruk a matematikai fogalmak, műveletek, eljárások elsajátítása és alkalmazása során
jelentkezik.
2.2. A diszkalkulia fajtái
Bődör Jenő szerint a diszkalkulia megjelenési formái a nehezítő tényezők tükrében a következők:
Figyelmi diszkalkulia: mely a figyelemzavar és motoros zavarok hatására alakulhat ki.
Emlékezeti diszkalkulia: az emlékezeti hibák felületes szövegészlelésből, gondolkodási műveletek
elégedetlenségéből adódnak.
Grafikus - olvasási diszkalkulia: az elsődleges nyelv használatának zavara nehezíti vagy gátolja a
matematikai szimbólumok elsajátítását, alkalmazását, az absztrakt fogalmak megértését, nem
alakul ki a matematikai nyelvhasználat, a matematikai kommunikáció.
Badian a megjelenési formák alapján csoportosította a matematikai zavarokat:
Számjegyek olvasási és írási zavara: ritkán előforduló típus, inkább diszlexia mellé társul, ezért a
diszlexia tünetei elfedhetik a diszkalkulia tüneteit.
Téri tájékozódási diszkalkulia: a numerikus gondolkodás és a szóbeli feladatvégzés fejlettebb az
írásbeli számolási képességeknél. Jellemző, hogy a csökkenő sorrendben történő számlálás
nehézséget jelent. Gondot okoz az írásban történő műveletvégzés. Nehézséget jelent a
számjegyek sorban és oszlopban való elrendezése. Az óra leolvasása hibás.
Műveletvégzési diszkalkulia: nem értelmezi helyesen a műveleteket, összetéveszti, felcseréli
őket, mind fejben, mind írásban. A probléma oka a gondolkodásban és az emlékezeti
működésben van.
Figyelmi diszkalkulia: hipoattentív-szindrómás gyermekek között van. Tünetei: pontatlan
műveletvégzés, maradékok elhagyása, tizedesvessző elmaradása, fejben való műveletvégzés
nagy probléma.
Vegyes típusú diszkalkulia: ide tartoznak az egyéb diszkalkulia formák. Pl. Gerstmann-
szindrómához tartozó
2.3. A diszkalkulia okai
A szakirodalom megkülönböztet elsődlegesen kialakult számolási gyengeséget; és másodlagos
számolási zavarokat.
Az elsődlegesen kialakult számolási gyengeség hátterében idegrendszeri sérülés, örökletes
tényezők húzódnak meg, mely következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a
gondolkodás, az emlékezet és a figyelem. Az organikus ok lehet pre-, peri- ill. postnatális
eredetű.
A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakció következményei, a számolással kapcsolatos
stressz hatásaként keletkeznek. A félelem, szorongás - melyet az osztálytársak, pedagógus, szülő
nem megfelelő magatartása is kiválthat – gyakran vezethet számolási zavarokhoz.
2.4. A diszkalkulia tünetei
A diszkalkulia hatékony fejlesztését nagyban befolyásolja, hogy milyen hamar ismerik fel a
problémát. Potenciálisan diszkalkulia –veszélyeztetettnek tekinthetők a beszéd gyenge, a
megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésű, a diszfáziás és a diszlexia – veszélyeztetett
gyermek.
2.4.1. Óvodáskori tünetei
Már óvodás korban jelző értékű lehet a mozgás, a beszéd, a viselkedés korosztályi szinttől való
eltérése, mint pl.:
- nagymozgásbeli ügyetlenség; mely tornagyakorlatok és körjátékok végzése, versek,
mondókák ritmikus szavalása, tapsolása során figyelhető meg.
- kialakulatlan ill. bizonytalan tájékozódás saját testén, térben, síkban
- nyelvtani és tartalmi hibák a tér- és időfogalmak kifejezésére; viszonyszavak helytelen
használata
- menekülés a kifinomult, precíz mozgást igénylő feladtok elől: gyurmázás, puzzle, rajzolás,
színezés, legó építés stb.
- idegenkedés a számlálástól, bármilyen vers vagy szövegtanulástól
A számolási zavar megelőzésében különösen nagy az óvópedagógusok felelőssége. Fontos, hogy
a gyermek környezete minél korábban felfigyeljen az esetleges részképességbeli elmaradásokra.
A gyermek egész életében átélt kudarcokat lehet megelőzni, ha a jelző tüneteket időben
észreveszik és együttműködve a logopédussal/fejlesztőpedagógussal/gyógypedagógussal maguk
is beépítik a célzott, játékos képességfejlesztést a foglalkozásokba. A részképességek deficitje az
óvodában és az általános iskola első két osztályában fejlődési sajátosságként és a fejlesztés
irányának megjelöléseként tekinthetők. Ebben a korai szakaszban csak diszkalkulia –
veszélyeztetettségről beszélhetünk.A diszkalkulia veszélyeztetett gyerekek számára a
diszkalkulia-prevenciós foglalkozásokon általában a következőképességek játékos fejlesztése
folyik:
- komplex képességfejlesztés: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás,
beszéd
- számemlékezet
- tájékozódás saját testen, térben, síkban, időben
- grafomotoros fejlesztés
- számfogalmak megalapozása, kialakítása
- matematikai relációs szókincs kialakítása
- matematikai műveletek értelmezése cselekvésben
- szövegértés (először konkrét cselekvéssel, majd képek segítségével)
2.4.2. Iskoláskori tünetei
A diák tanórán - és nem csak matematika órán - hanem szinte minden órán mutathatja a
diszkalkulia apró jeleit.
Matematika órán jelentkező tünetek :
- gond a négyzethálóban való tájékozódás; a relációs jelek, számok, részeredmények
elhelyezése a négyzethálós lapon; és a műveletvégzés iránya.
- gyakran visszatérő, azonos jellegű számolási hibák (pl.: maradék megtartásának
nehézsége; irányok felcserélése kivonás vagy osztás során; soralkotások, szimbólumok
használata…)
- alapvető fogalmi hiányosságok (pl.: szorzás, osztás; síkidom és test közötti különbség,
kerület és terület terén)
- alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok (pl.: mértékegységek és azok átváltása terén)
- az analógiák kiépítése lassú, nehézkes (pl.: matematikai, kémiai és fizikai képletek és
összefüggések tartalmi hiánya és problémás alkalmazása)
A matematika órán kívül megfigyelhető tünetek:
- gondot jelent az ének-zene órákon a hangjegyek, illetve a kotta olvasása, írása; a
rajzórákon a testek ábrázolása
- rendezetlen füzetvezetése az irány- és sortartás nehézsége miatt (a motoros funkciók
érintettsége)
- nem a feladatát végzi (a nyelvi fogalom- és utasításértése is alacsony szintű)
- kapaszkodókat keres, túláltalánosít
- rugalmatlan a feladatváltásban
- figyelme szétszórt; emlékezete rövidtávú; fáradékony
- viselkedésére sokszor lassúság, passzivitás, bizonytalanság (állandó radírozás, áthúzás),
vagy épp kontroll nélküli figyelemfelkeltés, bohóckodás jellemző
- többször elkésik, mert nem jó az időérzékelése
- szókincs aktiválási nehézség, szövegértelmezési problémák
A diszkalkulia tünetei gyakran nehezen ismerhetők fel, mert a jó intellektusú diák képes
kompenzálni, egy-egy feladattípust eredményesen megoldani, ezzel rossz osztályzatait
kompenzálni.
2.4.3. A mindennapi életben megjelenő tünetek
A diszkalkuliás emberek az élet egyes területein is nehezebben boldogulnak. Sok felnőtt nem
ismeri problémájának hátterét. Néhány jellemző tünet a számolási zavarral küzdők
mindennapjaiból:
- a vásárlástól való idegenkedés (elég pénze van-e, mennyi a visszajáró, borravaló…)
- az időbeosztás nehézsége, az óra olvasásának nehezített megtanulása, események
sorrendjében tapasztalható nehézségek
- pontozásos, táblajátékokat és sport játékokat nehezen érti meg, ill. követi
- mértékegységekkel kapcsolatos tevékenységeket kerüli (főzésnél inkább bögrés receptet
használ, mint konyhamérleget…)
- bizonytalan a tájékozódásban, térkép használatban
- kiveri a víz, ha számokról van szó, vagy ha számolnia kell (banki-, postai ügyek intézése…)
A diszkalkuliás emberek nem értik a számokkal, számolással kapcsolatos helyzeteket.
Nehézségeik ellenére képesek önálló életre, de fontos, hogy elfogadó és segítőemberek (pl.:
munkatársai, főnöke…) vegyék körül.
2.5. A diszkalkulia jogi háttere
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény megkülönbözteti a matematikatanulási
nehézséget és a diszkalkuliát.
A matematika tanulási nehézség a törvény 4. paragrafusa 3. bekezdése alapján BTMN, azaz
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló.
A diszkalkulia tanulási zavar, a matematika tanulási zavara (SNI). A törvény 4. paragrafusa 25.
pontja alapján a diszkalkulia sajátos nevelési igényű (egyéb pszichés fejlődési zavarral, súlyos
tanulási zavarral küzdő) tanuló.
Mindkét esetben szakértői bizottság által adható kedvezmények az alábbiak:
- értékelés alóli mentesítés, szöveges értékelés
- az osztályozó, javító, felvételi vizsgán hosszabb felkészülési idő
- az írásbeli beszámolón eszközhasználat engedélyezése
- az írásbeli beszámoló szóbelivel történő felváltása és fordítva
- az érettségi vizsgán más tantárgy választásának biztosítása
3. A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV)
Hazánkban a Dékány Judit által kidolgozott diszkalkulia vizsgálatot használják leggyakrabban a
diákok szűrésére .
A diszkalkulia vizsgálat három részből áll : az orvosi és a pszichológiai vizsgálat mellett a
pedagógiai (logopédiai) vizsgálat. Az orvosi vizsgálat célja a neurológiai eltérések és kóros
elváltozások feltárása. A pszichológiai vizsgálat a gyermek intelligencia-struktúráját és a
különböző részképességek állapotát térképezi fel. Ezeket a vizsgálatokat a Nevelési
Tanácsadókban, a Pedagógiai Szakszolgáltató Központokban vagy a Tanulási Kepésségeket
Vizsgáló Szakértői Bizottságokban végzik. A pedagógiai (logopédiai) vizsgálat a tanuló
matematikai tudásszintjéről, gondolkodási módjáról, matematikához való hozzáállásáról
tájékoztat.
3.1. A DPV fő jellemzői
A DPV komplex vizsgálati módszer, mely neuropszichológiai alapokra épül és a legfőbb fejlődés
lélektani elméletekre támaszkodik. A DPV különböző életkorú gyerekek vizsgálatát szolgálja.
Óvodás korban prevenciós célzattal végezhető; iskola alsó tagozatán az osztályfokonként
kidolgozott vizsgálati anyag a számolási nehézségek okainak feltárásában nyújt segítséget. A
felső tagozatosok és gimnazisták számára előkészületben lévő vizsgálati anyaggal teljesedik majd
ki a formális oktatásban résztvevő diákok DPV tesztje.
A DPV struktúra és eljárás orientált vizsgálati módszer, mely lehetővé teszi a számolás során
használt mentális folyamatok feltárását, megismerését, megfogalmazását. A teszt feltérképezi a
gyermek által használt számolási technikát azáltal, hogy hangos gondolkodásra és a bevett
számolási technikák bátor alkalmazására bíztat. Nem a feladat eredményére kíváncsi csupán,
hanemaz eredményhez vezető utat szeretné feltárni. Az elfogadó, bátorító légkör segíti a
számolási nehézséggel küzdő gyerek vizsgálati eljárásban való aktív, szorongásmentes
részvételét. A gondolkodási folyamatok megfogalmazása tudatosabb mentális munka felé tereli
a diákot, lehetőséget ad a tévesztések felfedezésére, az önkontroll fontosságának
megtapasztalására. Közben a vizsgálatvezető felmérheti a diák nyelvhasználatát, a matematikai
fogalmak alkalmazását.
A DPV adaptív, instrukció orientált teszt , mely a fejlesztés, taníthatóság oldaláról közelíti meg a
számolási nehézséggel küzdő gyerek problémáját, fejlesztésének lehetőségeit. A teszt során a
diák a feladatvégzéshez szükség esetén segítséget is kaphat. A vizsgáló standard keretek közt,
fokozatosan segíti a diákot, még a helyes választ is megmondhatja. A diáknak éreznie kell, hogy a
vizsgálatvezető arra kíváncsi, amit a diák tud, a hiányosságokat nem kell eltitkolnia, azok
pótlásával fejlődhet ismerete. Közben a vizsgáló információt gyűjt a gyerek gondolkodásáról,
együttműködéséről, munkához való hozzáállásáról, taníthatóságáról.
A DPV a számfogalom vizsgálatot kis számkörben végzett műveletekkel kezdi mérni minden
életkorban. A DPV kézikönyvben az osztályfokoknak megfelelő számfogalmi szintek, számolási
stratégiák leírása segíti a vizsgálatvezetőt a számolási biztonság feltérképezésében. A számkörök
fokozatos bővítése során végzett munka a biztonság érzetét nyújthatja a diáknak, önbizalmát
növelheti.
A DPV a műveletvégzés tempóját a diák saját pszichomotoros tempójához méri. Nem mér
reakcióidőt. A gyerek a saját tempójában, nyugodt körülmények közt dolgozik, időkorlát nem
feszélyezi, így a maximális tudását nyújthatja.
A fentiekben összefoglalt ismérvek követésre méltó útmutatói lehetnek minden matematikát
tanító számára. Megmutatják, hogy a matematikatanulás megfelelő körülmények közt; apró,
fokozatos lépéseket követve; a gyermek gondolkodását feltérképezve és arra építve a legtöbb
gyermek számára érthetővé, könnyebben elsajátíthatóvá válhat.
3.2. A DPV feladatcsoportjai, részfeladatai
A DPV hat nagy feladatcsoportból és azok alcsoportjaiból épül fel. A részpróbákon belül a
feladatok száma eltérő, de elegendő a megbízható méréshez. A DPV a következő
feladatcsoportokból és részfeladatokból áll:
1. Tájékozódás
1.1. Relációk alkotása
1.2. A relációs szókincs / grammatika használata
1.3. Bal-jobb differenciálás
2. A számfogalmat megalapozó képességek/készségek/ismeretek
2.1. Számlálás adott számkörben
2.2. Mennyiségállandóság
2.3. Számemlékezet
2.4. Globális mennyiség felismerés
2.5. Számnév-számjegy egyeztetése adott számkörben
2.6. Mennyiségi relációk adott számkörben
2.7. Helyiérték-fogalom adott számkörben
3. Pótlás, bontás, alapműveletek
3.1. Pótlás, bontás 10-es számkörben
3.2. Összeadás, kivonás
3.2.1. Összeadás, kivonás 10-es, 20-as számkörben
3.2.2. Összeadás, kivonás 100-as, 1000-es számkörben
3.3. Szorzás, bennfoglalás
3.4. Írásbeli műveletvégzés 1000-es számkörben
4. Szöveges feladatok
5. Matematikai – logikai szabályok
6. Aritmetikai tények
5. A kisiskolások diszkalkulia vizsgálatára készült teszt pszichológiai háttere és a
Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatán használt módszerek,
eszközök, feladatok kapcsolata
Iskolánk alsó tagozatán az eredeti Montessori eszközök mellett a gyerekek egyéni igényeit
figyelembevevő, továbbfejlesztett, saját készítésű eszközök segítik tanulóinkat a matematikai
ismeretek megértésében, gyakorlásában. Nagy hangsúlyt fektetünk a diákok egyéni ismereteire,
képességeire építő, kis lépésekkel haladó tanulás körülményeinek megteremtésére, hogy a
számolási nehézséggel küzdő diákjainknak is pozitív élményben lehessen részük a matematika
órákon. Eszközeink, játékaink tudatos rendszerezéséhez, továbbgondolásához, fejlesztéséhez
útmutatóul a DPV teszt és annak pszichológiai háttere szolgálhat.
5.1. Tájékozódás
A DPV méri a téri és időbeli tájékozódást, mert a téri tájékozódásért is felelős jobb agyfélteke
működése szoros kapcsolatban áll a számolási képességekkel. (pl. Az ujjgnózis az alapja az ujjak
eszközszintű használatának; az irányfelismerés nélkülözhetetlen a számjegyírásban, a számjegyek
helyi érték szerinti írásában, olvasásában, a műveletvégzésben; számegyenes használatában; a
geometria tanulmányozásában…)
A DPV a relációk alkotását saját testen, térben, és síkban cselekvéshez kötötten kezdi mérni. Az
idői tájékozódás mérése többnyire mentális szinten történik. A relációs szókincs/grammatika
megfigyelése által kaphat a vizsgálatvezető képet a diák tájékozódás során használt aktív és
passzív szókincséről, nyelvtani ismereteinek alkalmazásáról. A bal-jobb megkülönböztetése
nemcsak a matematika tanulás során nélkülözhetetlen, de az írás, olvasástanulás is
elképzelhetetlen nélküle.
A tájékozódás fejlesztésével a Montessori iskolában nemcsak matematika órán foglalkozunk.
Osztálytermeinkben a diákok által rendszeresen használt didaktikai eszközök szabad polcokon,
nehézségi fokozatoknak megfelelően balról jobbra; fentről lefelé helyezkednek el. Ez segíti a
diákokat a széles eszközhálózatban való eligazodásban. Egyik eszköz a másikra épül, mintegy
fogaskerékszerű hálózatot alkotva. Így lépésről lépésre haladva jutnak tanulóink el konkrét
tapasztalatokra építve az absztrakt gondolkodásig.
Első osztályosaink az első félévben egy- egy kis szívvel jelzik munkaterületük (pad/kis szőnyeg)
bal felső sarkát; az eszközöket tartó tálcát/kosarat pedig minden tanuló a jobb felső sarokba teszi
a munkavégzés első lépéseként.
Az eszközök munkaterületen történő elhelyezése, kirakása is balról jobbra történik.
Alsó t agozaton gyakran játszunk BINGÓ / MÁTRIX játékot (először földön, majd táblán,
füzetben); nagymozgásos iránygyakorlatokat végzünk aktualitáshoz kapcsolódóan
(rendőrirányítás, hóember mozdulatainak megtervezése, huszárok lovainak vezetése…).
Kézműves tevékenységek közül a gyerekek egyik kedvence a papírhajtogatás, mely lépéseinek
bemutatásakor mindig megnevezzük a hajtás irányát, a hajtásvonalat balról, jobbra haladó
mozdulattal élezzük.
Minden tantermünkben található egy-egy fajta ugróiskola , ahol különböző utasításoknak
megfelelően a kért irányokban haladva folyik a játék.
A szülők figyelmét is felhívjuk a tananyag otthoni játékos gyakorlására, mint számolás gyakorlása
kártyajátékkal, célba dobó/lövő játékokkal (pl. darts, íj, összeadó/szorzó gombfoci…). Ezen
játékok nemcsak a társas készséget, logikát fejlesztik, hanem finomítják a gyermek szem-kéz
koordinációját, az irányok gyakorlására is kiváló lehetőséget adnak.
Az időbeli tájékozódás tudatosítását segítik a reggeli beszélgető körök során a dátum, jeles napok
felidézése. Évszakfánk és sarkunk változtatásával nyomon követjük az időjárás és természet
változását. Naptármunkánk során a diákok koruknak, érdeklődésüknek megfelelő mértékben
ismerkedhetnek meg a hónapok neveinek eredetével, azok régi kifejezéseinek hátterével;
jeleníthetik meg az év részeit a matematikában megismert törtrészek felhasználásával.
5.2. Számfogalmat megalapozó képességek/készségek/ismeretek
A DPV a számlálást több formában teszteli: számlálás (egyesével, majd tízesével) növekvő és
csökkenő sorrendben. A visszafelé számlálás, bár lassabban fejlődik, előkészíti az inverz
műveletek (pl. kivonás) tanulását. Első osztályban ujjszámlálást (szükség esetén tárgyszámlálást)
is végeztet, mely során a diák mozgás-beszéd összhangját, a számlálás ritmusát, tempóját és
számnevek ismeretét, sorrendjét méri fel. A húszas számkörben a számok automatizálódott
sorrendjét; húsz felett a számkör átlépésének módját figyeli a diák számolási készségének
fejlettségének megállapítására.
Iskolánkban rendszeresen használt ujjmondókák, kiszámolók; számokat tartalmazó énekek
tanulása és labdával, babzsákkal történő mozgáskövetése (pl. „Hány lába van…?”) ;
labdapattogtatás, adogatás számolással egybekötve; szám összekötő feladatok kiválóan
alkalmasak a számlálás játékos fejlesztésére magyar és testnevelés órákon is.
A DPV vizsgálja a mennyiségállandóságot, az invariancia elvének kialakulását, mert ez alapozza
meg a helyiérték rendszer és fogalom kialakulását, a műveletek végzését. Öt próba során
térképezi fel, hogy a gyerek mennyire képes a mennyiséget függetleníteni a téri elrendezéstől,
színtől.
Iskolánkban számmérleg használatával; színes szám rudak szőnyegezésével ; számházikók
felépítésével; geometriai formák egymásba alakításával; folyadékok különböző edényekbe
öntésével… segítjük az invariancia elvének megtapasztalását.
A DPV vizsgálja a számemlékezetet, mert a munkamemória elengedhetetlen a számfeladatok
megoldásához. (pl. A tízes átlépés, a maradékok megjegyzése…elképzelhetetlen számemlékezet
nélkül.) A fordított számterjedelem próbája során megfigyelhető a verbális információ rövid idejű
tárolásának, és a mentális manipulációnak működése.
Már első osztálytól nagy súlyt fektetünk a számmemória játékokra, melyek kiválóan alkalmasak
aritmetikai ismeretek memorizálására (pl. szorzótábla tanulása), évszámok tanulására (felső
tagozaton). A kicsik kedvenc játéka a padlóra nagy színes korongok alá rejtett számok ,
számfeladatok és eredményeinek felidézése, megkeresése. Ugróiskolák mezőinek előre
meghatározott számsor szerinti végigjárása a munkamemória fejlesztését is szolgálja.
A DPV a globális mennyiség felismerést saját testen, tárgyképeken és korongképeken kívül a
műveletvégzés közben is vizsgálja. A globális mennyiség felismerés kialakulásának szenzitív
időszaka az óvodáskor, hiánya viszont gátja az iskolai matematikatanulásnak. A 3-4 elemnél
kisebb számosság felismeréséért a tárgykövető rendszer, a több elemű halmaz szummatív
felfogásáért a mintázatfelismerő rendszer a felelős.
Otthonra is javasoljuk a dominókkal, dobókockával, tojástartóval végzett játékokat a globális
mennyiség felismerésének fejlesztésére.
A DPV számnév-számjegyegyeztető próbája során a homogén gátlás elkerülése végett
meghatározott sorrendben diktált számokat kell a diáknak leírni, elolvasni. Ugyanazon szám
hibás írása és olvasása mutat csak kifejezetten numerikus átkódolási hibát, azaz procedurális
hibát. A többjegyű számok helyi értékek szerinti téves kódolása hibás tartalmi azonosításra utal.
A vizsgálatvezető megpróbálhatja a diákot rávezetni a helyi értékek helyes megnevezésével,
értelmezésével a hiba korrigálására. A DPV vizsgálja, hogy a diák felismeri-e a páros ill. páratlan
számokat.
A számjegyek írásának tanulását a kicsik dörzspapírszámok átírásával kezdik, majd grízes/színes
homok tálba vagy táblán krétaporral ujjal vázolják a számjegyeket. Az elsősök kedvenc játékai
közé tartozik a dörzsszámok csukott szemmel történő kitapogatása, majd megnevezése; a társuk
által hátukra /tenyerükbe „vésett” szám kitalálása.
A két és többjegyű számokat a helyi értéknek megfelelő színnel írt lapok egymásra helyezésével,
a számlapok jobb oldali „összerendezésével” rakják ki először diákjaink. A többjegyű számok
olvasását, pedig a számkártyák szétnyitása, azaz „dekompenzálása” segíti kezdetben .
Montessori a páros-páratlan fogalmát a számok és korongok eszközzel vezeti be. Osztályunkban
felfestett ugróiskolában, kirakott számsorokon páros számra két lábbal, páratlan számra egy
lábbal ugranak a gyerekek.
A DPV a helyi érték fogalmat először cselekedtetés útján, a helyi értékek megnevezésével, majd
aritmetikai műveletek közben a helyi értékek alkalmazásával vizsgálja. A teljes két- ill. többjegyű
és kerek számok esetében is meg kell nevezni a gyereknek a helyi értékeket.
Az aranygyöngy készlettel végzett feladatsor segítségével tapasztalják meg tanulóink a helyi-
érték rendszer felépítését, alapozzák meg annak fogalmát. Az egyes gyöngy könnyen elbújik a
gyerekek marokra szorított kezében, a tízes rúd végeit nehéz eldugni az összecsukott kézben, a
százas négyzetet csak két kéz segítségével tudják elrejteni, az ezres kockát pedig két kezük sem
képes betakarni. Az egyes helyi értékek elemeinek súlya is arányosan változik. A számjegyek
írását, olvasását a helyi értékek színeinek megfelelő írása is segíti a számfogalom megalapozását.
Az egyesek zöld, a tízesek kék, a százasok piros, az ezresek zöld színt kapnak a Montessori
számjegyírásban. Ezeket a színeket használjuk a helyiérték szőnyeg/utcák felépítésekor, a
számok birodalmának szőnyegezéséhez, a „sakktábla ” felépítéséhez is.
5.3. Pótlás, bontás, alapműveletek
A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata harmadik szubtesztje a négy alapműveletet veszi górcső alá .
Ez a szubteszt a gondolkodás, műveletvégzés fejlődésének Piaget és más fejlődéslélektani
kutatók által leírt lépéseit járja végig. (Konkrét tapasztalatok szerzésétől az ismeretek
interiorizációján át az elvont, absztrakt gondolkodásig vezető utat figyeli.) Fokozatosan bővülő
számkörökben (10-es, 20-as, 100-as, 1000-es) vizsgálja az egyes osztályfokoknak megfelelő
számolási stratégiákat.
Az összeadás és kivonás műveletének vizsgálatát megelőzi a számok bontásának és pótlásának
feltérképezése. A szám, mint totális egész, a mennyiségek közti rész-egész viszony kapcsolatok
felismerése az alapja a matematikai műveletek tanulásának. A DPV a
mennyiség/számállandóságot, a bontás és pótlás műveletének végeztetésével figyeli. A számok
bontott alakjait és a pótlás műveletét tevékenykedtetéssel, szóbeli feladatokkal vizsgálja. A
bontás, pótlás végzésekor a műveletértést, az eszközhasználatot, ill. az elvont szintű
műveletvégzést figyeli meg a vizsgálatvezető. A számfogalmak kialakulásának mértékére utal az
eszközhasználat szintje (kialakulatlan/rossz módszerű/alacsony szint vagy interiorizálódott
eszközhasználat) ill. az elvont szintű számolás foka. Az absztrahálás kialakulásában nagy
jelentősége van annak, hogy a matematikaórák anyaga mennyire épül a korábbi ismeretek
felidézésére.
Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a számfogalmak alapozására, műveletvégzések
megtapasztalására; diákjaink konkrét élményeken keresztül jutnak el az absztrakt tudás
megszerzéséig.
Elsőseink a számok bontott alakjait jelenítik meg piros –kék számoló rudak szőnyegezésével;
gyöngyfüzérek kirakásával számházikóban vagy színes gyöngy rudak szőnyegezésével; piros-kék
korongok kirakásával; csíkos táblán számok sok nevének megjelenítésével. Otthon is könnyen
elkészíthető eszközökkel dolgozhatnak még diákjaink, mint pl. babszem játék zacskóban;
mozgatható gyöngyök kirakásával. Sok továbbfejlesztett eszközzel, játékkal rögzítik a tapasztalás
által szerzett tudásukat, mint pl. „Van nekem 2. Mennyi kell még, hogy 10 legyen?”- játék;
„Számpótló sótartó” közös hajtogatása a diákokkal; „Pótlás számdominó” vagy „Pótlás memória”
játéka; Francia kártyajáték 10-re egészítése…
A DPV harmadik szubtesztjének az összeadás és kivonás vizsgálatára használt altesztje nem
tartalmaz verifikációs feladatokat , így elkerülve a helytelen műveleti eredmények
memorizálását. Az intézményes tanulás első éveiben a gyerekek az additív gondolkodást
sajátítják el könnyen. Az iskolába lépés táján a gyerek az összegzési (halmazegyesítés) és a
változási (hozzáadás és elvétel) feladatokat végzi könnyebben, a relációt tartalmazó feladatok
(pl. valamennyivel több/kevesebb) már nehezebbek a hatévesnek. Az alsó tagozatos
tanulmányok vége felé a fordított szövegezésű feladatok tartoznak a legnehezebbek közé.
A DPV teszt a matematikai szimbólumokat tartalmazó feladatok közt szöveg nélküli
számfeladatokat és szövegbe ágyazott matematikai feladatokat tartalmaz. (A matematikai
gondolkodást szöveges feladatok altesztjében vizsgálja.) A DPV hangsúlyt fektet a műveletek
közti kapcsolatok (pl. inverz műveletek), műveleti tulajdonságok (pl. kommutativitás)
felismerésére, alkalmazására.
A műveletek koncepciójának megértését az aranygyöngy készlettel történő közös
problémamegoldás során ismerik meg a gyerekek. A feladatokat mennyiségek és számjegyek
kirakásával is ábrázoljuk az elvégzett műveleteket.
A DPV az egyszerű összeadásokat és kivonásokat külön feladatcsoportban kezeli. A 10-es, 20-as
számkörben előírt és diktált összeadás, kivonás feladatokat szóban és írásban oldja meg a
gyerek. Bár a teszt középpontjában a műveletértelmezés áll, a teszt fontos része a számjegy- és
műveletírás és olvasás, valamint a műveleti szimbólumok tartalmi azonosítása. Nagy hangsúlyt
kap a tízes átlépés menetének értelmezése, bevésése és az analógiák felismerése, használata. A
tízes átlépés több lépcsős procedurális eljárás, mely automatizálódásához idő, sok gyakorlás
szükséges. A diszkalkuliás diák számára ez a folyamat nehézkes, ő általában az analógiák
felismerésében és alkalmazásában ügyesebb. A tízes átlépéses feladatokat minden életkorban
bővülő számkörönként, apró lépésekre bontva kell végezni. A tízes átlépés nem megfelelő
alkalmazásának hátterében a szerialitás gyengesége, a nem megfelelő begyakorlottság,
számfogalmi-, helyiérték-fogalmi kialakulatlanság, figyelemzavar állhat. A probléma
feltérképezése, és a reedukációs folyamat kidolgozása mellett fontos a becslési eljárás
megmutatása, megtanítása már a 10-es, 20-as számkörben is.
A tízes átlépést az aranygyöngy készlettel végzett át/beváltások feladatainak gyakorlásával
alapozzák meg a gyerekek. A tízes átlépés gyakorlására a kígyójátékok is kiváló lehetőséget
nyújtanak, mely során a színes gyöngykígyót aranyszínűvé varázsolnak diákjaink.
A 100-as, 1000-es számkörben végzendő összeadás és kivonás során komplex számolást igénylő
feladatokatold meg a diák, mely során a tények előhívásán kívül különböző műveleti eljárások is
szükségesek. A többjegyű számok összeadása és kivonása algoritmusra épül. A munkamemória
és a fonológiai hurok, a procedurális rendszer működése, a figyelem összpontosítása nagy
jelentőséggel bír a számfeladat megoldásában, a részeredmények megjegyzésében és a
műveletsor végrehajtásában. A DPV ezen altesztje különös figyelmet fordít a szóbeli
műveletvégzés menetére, és a helyi érték értelmezésére, alkalmazására. A DPV ezen pontján is
kis lépésekben, a többjegyű számokkal végzendő egylépcsős számfeladatok sorát végzi a diák a
számolási rutinjának megismerésére. A hangos feladatmegoldás során fény derülhet arra a
gyakori hibára, hogy a diák szóbeli műveltvégzéskor az írásbeli műveletvégzés menetét követi-e.
A számolási feladat 20-as számkörre történő leegyszerűsítése mögött a munkamemória-,
szerialitás gyengesége, iránybeli bizonytalanság, számfogalmi, helyi-fogalmi ismeretek
hiányossága, analógiák nehezített felismerése és alkalmazása állhat. A közelítő számolás, a
becslés elvégzésének fontosságára kell felhívni a számolási nehézséggel küzdő fiatal figyelmét,
melyet gyakorlati ismeretekkel célszerű illusztrálni, alátámasztani.
A tízes átlépés gyakorlását, alkalmazását az aranygyöngy készlettel végzett munka után a
jegyjátékkal ill. a számolókeretekkel is begyakorolja a diák a négy alapművelet végzése előtt.
Otthon a játékpénz használatát javasoljuk.
A százas számkör tanulásának második szakaszától lehet felmérnia szorzás és osztás
elsajátításának fokát. Ennek feltétele, hogy a gyerek ismerje az azonos számok összeadását,
elvételét. A hangos feladatmegoldás során győződhetünk meg arról, hogy a gyerek érti-e a
szorzó ill. bennfoglaló tábla felépítésének módját, azok kapcsolatát, és mely szinten áll a tények
bevésése.
Iskolánkban a szorzó és bennfoglaló táblák felépítésére és memorizálására több eszköz áll a
gyerekek rendelkezésére. A színes négyzet-, és köbláncokkal végzett munka előkészíti a
gyerekeket a szorzótáblák megértésére, felépítésére. A szorzás gyöngytáblájával, az azonos színű
gyöngyfüzérek egymás alá helyezésével jeleníthetik meg a kiválasztott szorzótáblát. A
dekanomiális négyzet gyöngy rudakkal történő kirakásával a szorzótáblák közti kapcsolat is
felfedezhető. A színes gyöngy rudak egymás mellé rakásával épített téglalapok és négyzetek
azonosításával is megtapasztalható a szorzás tulajdonságai.
A szorzótáblák memorizálására saját készítésű, otthon is nagyszerűen használható eszközöket,
játékokat alkalmazunk. A gyerekek kedvencei a párban és társaságban is szórakoztató feladatok,
mint a memória játékok; a „Nálam van a 25. Kinél van a 3x3?”; francia kártyával kirakott
játékmezőn a dobókocka és a játékmező számának a szorzata adja a lépés lehetőségét; szorzó
gombfoci ; kő-papír-olló csapatjáték szorzások megválaszolásával…
Az osztás két fajtájának megjelenítésére egy-egy Montessori eszköz áll a gyerekek
rendelkezésére. A részekre osztást a számfeladat eljátszása után a gyöngytáblával jeleníthetik
meg a gyerekek. A bennfoglalás kirakására a jegyjáték nyújt kiváló lehetőséget.
A szorzás és osztás írásbeli műveletvégzését a tesztfelvételkor csak akkor végeztetjük el, ha a
szorzó- ill. bennfoglaló táblák memorizálása már megtörtént. Az írásbeli műveletvégzés során
megfigyelhető a számolási technika módja, iránya, a nulla mint helypótló értelmezése, a
maradék megtartása, áthelyezésének síkbeli elhelyezése. A megfigyelések során pontos képet
kaphatunk arról, mely lépésnél akadt el a diák, közben a helyes lépés felé tereljük.
Iskolánkban az írásbeli szorzás és osztás lépéseinek lejegyzését megelőzi a feladat gyöngy
táblával, ill. gyöngy rudakkal és/vagy gyöngykerettel történő megjelenítése. A számok két vagy
többjegyű osztóval történő szorzása előtt a diákok a szorzás lépéseit a számok birodalmát
reprezentáló sakktáblán rakják ki, vagy a fekvő szorzókerettel ábrázolják.
Az írásbeli osztás lépéseit többjegyű osztóval a jegyjáték kirakásával értelmezik előbb a diákok,
utána jegyzik le.
5.4. Szöveges feladatok
A matematikai gondolkodást ADPV a szöveges feladatok altesztjében vizsgálja. Egyszerű,
összetett, fordított szövegezésű feladatok
5.5. Matematikai – logikai szabályok
többváltozós sorozat rajzban, egy- és többváltozós számsorozat
5.6. Aritmetikai tények
szóbeli műveletvégzés kis számkörben: összeadás, kivonás, pótlás