Projektpedagógia

You might also like

Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 6

Elmélet

A projekt (projectum latin = előre helyezett dolog) meghatározott cél elérésére irányuló határidő-,
költség-, erőforrás- és minőségkorlátokkal rendelkező, adott szervezeti környezetben megtervezett
és végrehajtott tevékenységsorozat, amely konkrét célokat valósít meg, és a célok eléréséhez
erőforrásokat rendel. Időben és térben jól körülhatárolt összetett feladat, amely a kijelölt világos
céloknak megfelelő tevékenységek és a rendelkezésre álló erőforrások összehangolt ésszerű
felhasználásával valósítható meg.

A meghatározásból következik, hogy a projektnek egyértelműen meghatározott a kezdete és a


befejezése; van konkrét, mérhető eredménye; valamint egyszeri tevékenység, amely egyedi terméket
állít elő.

A projektmenedzsment, mint a vezetéstudomány része, a projekt szakszerű, általános értelmezését


fogalmazza meg, amely szerint „olyan egyszer elvégzett munka, melynek jól meg határoz ható kezdeti
és befejezési időpontja van” (Verzuh 2006, p. 25). Erre a tevékenységre úgy tekint, mint olyan
egymással kapcsolatban levő tevékenységek sorozatára, amelynek célja terv szerinti produktumok
létrehozása (Henczi 2009). Az összetett, komplex, egyedi feladat el végzésének célját, feltételeit,
folyamatát, szükségleteit a projektterv, mint alapvető dokumentáció határozza meg. A feladat
vonatkozhat a társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a technikai, a művészeti, a gyakorlati élet
területére, akár a pedagógia területére is. (Ismerünk városrendezési projekteket, metróépítési
projekteket, műemlék-felújítási projekteket, pedagógiai projekteket stb.) A projekt felelős vezetője a
projektmenedzser, több személy esetén a menedzsment.

Projekt Pedagógiai projekt


társadalmi szempontból új, fontos CÉL kettős: a projektben meghatározott
produktum létrehozása végeredmény létrehozása, és a
tevékenység eredményeként
megvalósuló nevelési folyamat
eredménye
társadalmilag fontos TARTALOM az adott tanuló, tanuló csoport
érdeklődésének megfelelő, ezért
általuk fontosnak tartott
önálló egyéni munkán és/vagy MEGVALÓSÍTÁS önálló egyéni munkán és/vagy páron
páron és/vagy csoporton belüli és/vagy csoporton belüli
munkamegosztáson alapul munkamegosztáson alapul
Az egyéni vagy kooperativitáson
alapuló önálló tanulás gyakorlása
maga is cél.
csak akkor elfogadható, ha mind EREDMÉNY eredménye nem feltétlenül felel meg
részleteiben, mind egészében részleteiben a tevékenység elején
összhangban van a projekt céljával, megfogalmazott elképzeléseknek, az
a terv dokumentációval eredmény sokkal több, mint ami a
prezentációban megjelenik. Minden
olyan (azonnali vagy távlati) változás
eredménynek számít, amely a tanulók
tudásában, képességeiben,
attitűdjeiben, maga tartásában a
projektmunka eredményeként
végbement, és a projekt hatására a
későbbiekben (immár a projekt
szervezők által követhetetlenül) végbe
fognak menni.
projektmenedzser, IRÁNYÍTÓ „projektgazda”, az erre vállalkozó
projektmenedzsment pedagógus, pedagóguscsoport

A projekt oktatás kritériumai eszerint a következők:


1. A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjék.

2. A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.

3. Adjon módot individualizált munkára.

4. Adjon módot csoportmunkára.

5. Kidolgozása összefüggő, hosszabb idő tartamra nyúljon el.

6. A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.

7. Interdiszciplinaritás jellemezze.

8. A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező


partnerekként dolgozzanak együtt. 9. A tanulók ön állóan döntsenek, és legyenek felelősek saját
döntéseikért.

10. A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanácsadó funkcióba.

11. A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek.

A pedagógiai projekt fő szakaszai:


• a projekt gondolatának érlelése, inkubációs szakasz, explicit funkciója az érintettek hangulati és
tartalmi ráhangolódása a projekttevékenységre, implicit funkciója az érintettek számára azzal
kapcsolatos tapasztalatok biztosítása, hogy milyen út vezet(het) az ötlettől a megvalósítás
elhatározásáig

• a projekt indítása:

• a projekt definiálása, e szakasz eredménye a téma pontos rögzítése, a kapcsolódó felelős


személyek és a globális időtartam, valamint a munka közös szabályainak meghatározása
• a projekt megtervezése, a tervezőmunka a projekthez kapcsolódóan a célokból (a
végeredményből, a produktumokból és a pedagógiai célból) indul ki, s az azok hoz vezető
tennivalókra, utakra, feladatokra terjed ki, személyekhez, időtartamhoz kapcsolódó
pontossággal.

• a projekt végrehajtása, A projekt kidolgozás folyamatában a diákok valódi önállóságán van a


hangsúly, s a pedagógus szerepe inkább indirekt, facilitátor, szupervizor, tanácsadó, a folyamatok
katalizátora.

• a projekt lezárása:

• prezentáció,

• értékelés.(belső)

PALÁNTA
AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK NÉGY ALAPPILLÉRE

 A személyközpontú pedagógia
Bátorító nevelés, árnyalt értékelés, beszélgetőkörök, szerződések, napirend.

 Egyéni haladási tervek, differenciálás


A gyerekek alsó tagozaton érettségüknek megfelelő ütemben haladnak, akár egyénenként is
különböző ritmusban és követelményeknek megfelelően; a felső tagozaton pedig a
differenciálás különböző fajtáival teremtünk optimális tanulási környezetet.

 Projektpedagógia
Az alsó tagozaton projektek láncolatán keresztül sajátítják el tanulóink a tanuláshoz
szükséges kompetenciákat, az érdeklődésüknek megfelelő ismereteket; felső tagozaton
komplex természetismeret projektek és különböző tantárgyi és tantárgyközi projektek,
témahetek kínálják a projektpedagógia szemléletmódjának megfelelő oktatást.

 Szülői együttműködés
Arra törekszünk, hogy lehetőleg egyenrangú félként osszuk meg a gyerekekért vállalt
felelősségünket.
Alsó tagozat

A negyedikes tananyag és az aktuális életkori sajátosságok kiváló lehetőséget nyújtanak ún. egész
tanéven átívelő keretprojektek megjelenésére is. Ilyen volt a Kincskereső projekt, amelyben a
negyedik osztályos témák: a természet, az energia, a haza, a barátság egy-egy kincsként jelent meg, s
a tanító leleményességén múlik, hogyan tudja mindezt pl. egy kalóz levelein keresztül feladatokba
„csomagolva” megjeleníteni és átélhetővé tenni a gyerekek számára.

Ilyen keretprojekt volt a Csillagok háborúja is, amelyben a negyedikesek ifjú padavanokként készültek
a felső tagozatos jedivé válásra. Próbák sora állt előttük – ezek a próbák persze kapcsolatban álltak a
tananyaggal is - de ami igazán különlegessé tette ezt a projektet, az volt, hogy a jedi-tanoncoknak
komoly tanulásmódszertani követelményeket is támasztott a jedik tanácsa. (Ebben a tanító és a
szülők is részt vettek). Voltak napi, heti tennivalók, amelyek mind-mind azt készítették elő, hogy a
gyerekek képessé váljanak saját tanulásuk irányításéra, szabályozására és felkészüljenek a
tanóránként változó tanszerek, tankönyvek és tanárok érkezésére.

Felső tagozat

Szinte adja magát, hogy a két nagy művet, a János vitézt és a Toldit projektben dolgozzák fel a
gyerekek. A csoportok választanak egy-egy mesterséget: filmesek, növényszakértők,
fegyverszakértők, meteorológusok, társasjáték készítők vagy futurológusok látnak hozzá a mű
megvizsgálásához, átdolgozásához, feldolgozásához. Milyen produktumok készültek?

A János vitézhez például növényhatározó és időjárásmutató készült, de a legnépszerűbb a Mese Tv


adása volt. Több műsort is fogattak a gyerekek: híradót, ahol megtudhattuk, János vitézzel mi minden
történt: felgyújtotta, legyőzte, megmenekült. Főzőműsort, ahol bemutatták a kőpizza elkészültét,
természetesen óriások számára. És nem maradhatott el a kibeszélő show sem: egy nyafka francia
királylány beszélt Jancsihoz fűződő érzéseiről és az udvari intrikákról. Mikor megnéztük az elkészült
alkotást, kitűnt: diákjaink jól látják a média fonákját és elsőrendű paródiákat készítettek.

A Toldi fegyverszakértői a buzogány, nyíl és parittya történetét, készítési módját kutatták ki és


mindhárom fegyverről bemutató füzetet írtak, majd a fegyvereket elkészítették, amit a többiek
kipróbálhattak. A futurológusok átírták a Toldit mai történetté, ennek különlegessége az volt, hogy
minden énekből egy-egy versszakot felező tizenkettes verselésbe is átültettek. A Társasjáték készítő
csapat egy térbeli játékot készített, amelyen a Toldi valamennyi helyszíne megtalálható: minden
helyszínen 10-10 kérdés várta a játékosokat. A tanulók készítették a kérdéseket is.

Matematikából az aránypárok és a százalékszámítás adta az apropót egy projektfeladathoz.


Kedves hetedikes Diákok!

Íme, a feladatok, amelyeket tetszőleges sorrendben lehet elkészíteni. Van közöttük elméleti,
gyakorlati és kutató tevékenység is. A munkát csoportonként kell végezni, és naplót kell vezetni arról,
hogy személy szerint ki, mit csinált. A munka végén be kell mutatni a termékeket és értékelni kell
egymás feladatait. A munka időtartalma: 2010. szeptember 27-től 2010. október 20.

Bemutató: október 20-án, szerdán. Konzultációs lehetőség a matematika órákon.

Feladatok: Egy téma kiválasztása után, amit csak lehet, csoportosítsatok a választott téma köré!

1.) Írjatok saját szövegezésű szöveges feladatokat: törtrészre, százalék számításra,


arányokra (egyenes, fordított arányosságra) arányos osztásra.
2.) Készítsetek rejtvényt (keresztrejtvény, képrejtvény….stb)!
3.) Játszatok el egy szituációt, amelyben a százalékoknak nagy szerepük van.
4.) Keressetek olyan hivatalos szöveget vagy újságcikket, ami ebben a témában íródott!
5.) Térképkészítés: rajzoljatok egy térképrészletet, arányosan egy kirándulás vagy egy
nyaralás útvonaláról. (Lehet elképzelt út is.)
6.) Varázsháromszögek: út-idő-sebesség és tömeg-térfogat-sűrűség. Rajzoljátok le és
fejezzétek ki a képleteket, majd egy-egy példával magyarázzátok meg az
összefüggéseket!
7.) Az élőlények rendszerezésével kapcsolatos feladatotok: egy-egy általatok kiválasztott
faj százalékos megoszlása a földrészeken vagy az általatok kiválasztott területen,
diagramos ábrázolással.
8.) Művészeti feladatok: az adott aránypárokat valamilyen formában jelenítsétek meg!
(tárgyak, fényképek, puzzle, gyurmafigura, papírmasé, rajz, stb)

Jó munkát! Igényes és részletesen kidolgozott megoldásokat várok!

A Kína projekt a pekingi olimpia idején zajlott a nyolcadikosok részvételével. A gyerekek kiválasztottak
egy-egy kínai találmányt, s a komplex természetismeret vagy a vizuális és környezet kultúra órán egy-
egy találmányt ki is próbáltak. Készítettek puskaport, tusrajzot, selyemfestést, elkészült a Kínai Nagy
Fal makettje. Végül a diákok egy valódi kínai ebédet készítettek, szabályos terítéssel, felszolgálással az
őket tanító tanárok számára.

Az idegen nyelv oktatásának projektjei az angol nyelven előadott előadások voltak, történelemből
elsősorban az ötödik és hatodik osztályban fontos, hogy a gyerekek ne csak az ismeretterjesztő
szövegek elvont gondolataiból ismerjék meg az egyes korszakok törvényszerűségeit. A történelem, a
magyar irodalom és a vizuális kultúra, valamint az idegen nyelv tanárai arra törekszenek, hogy
tanmeneteiket összehangolva lehetőleg ugyanazon korszakot, vagy témát egyidőben tanulják. Így
tanulóinkat ezzel is segítjük az összefüggések meglátásában, a komplex szemléletmód
elsajátításában. Továbbá teret, minőségi időt és szaktanári segítséget biztosít a művészi igényű
produktumok elkészítésére. Pl. 6. osztályban az olvasott balladákról készült kompozíciók végül
kiállításra kerültek.

Az Egyiptom művészete témakör projektként úgy került feldolgozásra, hogy minden tanuló
választhatott egy mesterséget, s annak a mesterségnek megfelelő tárgyat, alkotást készített. Volt
írnok, szobrász. Készült papirusz, piramis modell, kanópusz edény, mozaik. Egy másik évfolyamon
mindenki közösen haladt, tanári irányítással: közösen nagyítottak fel egy falfestményt.

Projektnapok
A projektnapok egészségnevelési, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi témákat kínálnak fel a
diákoknak. A tanulók egyre felkészültebb és mesteribb PPT-ket készítenek munkáik prezentálására.
Esetenként egy-egy évforduló, vagy aktuális esemény is témául szolgálhat, mint például a reneszánsz
évében a Mátyás nap megrendezése.

Témahét
A komplex természetismeret tantárgyhoz kapcsolódva szervezzük meg minden évben a felső
tagozatosok számára a témahetet, amely valójában egy terepgyakorlat valamelyik nemzeti parkban.
Az elmúlt években diákjaink ellátogattak az Aggteleki Nemzeti Parkba, jártak a Kiskunságon, a Duna-
Ipoly Nemzeti Park területén és a Fertő-Hanság Nemzeti parkban. A szakszerű vezetés igénybevétele
mellett tanáraink évfolyamonként különböző programokat és kutatásokat készítenek elő,
munkafüzettel, terepnaplóval. A témahét végeztével a tanulók beszámolnak az elvégzett kutatásokról
prezentációk vagy kiállítás formájában.

You might also like