A regény műfaji jellemzőinek változásai a .

század világirodalmában

- XX. században a regény műfaja alapvetően megváltozott. A XIX. századi realista regény cselekménye
szigorú ok-okozati összefüggésekben, valóságosnak ható térben és időben bontakozott ki, a szereplők
is valódi, élő emberek hatását keltették.
- valóság tükörszerű megjelenítése -> a világot kis részletben mutatta be.
- A külső terek egyre inkább metaforikus jelentéssel bírnak, a belső terek a tudat működésének,
például az emlékezet terévé válnak.
- Az időszerkezet is átalakult. A szubjektív, belső idő vált uralkodóvá a regényekben.
- Átalakult a jellemábrázolás a modern regényben. A modern írókat az egyéniségen keresztül az
emberi lélek működése és az emberiség létkérdései foglalkoztatták, ezért az alakok sokszor inkább
allegorikus figurák.
- A modern regényekre jellemző a szubjektivizálódás.
- Egyre lényegesebb elem lett a belső monológ, segítségével a szereplő belső lelki folyamatait
követhetjük nyomon.
- Az intellektualizálódás is dominánssá válik a művekben. -> filozofikus gondolatok tartják össze a
cselekményt.
- Bulgakov A Mester és Margarita című művében saját kora problémáival foglalkozik. A regény több
idősíkon játszódik. Az egyik az evangéliumi történet átirata, amely párhuzamosan fut a Bulgakov
korában játszódó sátáni ténykedéssel. A művet rejtélyessé, filozofikussá teszi a Bulgakov saját korára
és a bibliai szimbólumokra vonatkozó számos utalás, talán ezért annyira népszerű ma is. A szovjet
rendszer erőteljes bírálata miatt hazájában hatalmas felháborodást keltett , és csak 1967-ben
jelenhetett meg.