BŐRÖK KIKÉSZÍTÉSE HÁZILAG

Szárítás

Az irhát a zsírtól és a pólyától alaposan meg kell tisztítani és tompa késsel levakarni. Ezután a
gereznát deszkalapra vagy rámára, bundás felével a deszkának fektetve, kifeszítjük és rögzítjük.
Rögzítés céljára kiválóan megfelel kisfejű kárpitszög. Ügyeljünk arra hogy a bőr sehol ne vessen
ráncot .A kifeszített gereznákat szellős,hűvös száraz helyen szárítsuk ki.

Tartósítás

A munka egyszerűsítése céljából a munkaidő csökkentése és az anyag kímélése miatt a bőröket

kikészítés előtt -amíg több összegyűlik-tartósítani, kell .A kifeszített bőrt legegyszerűbb módon
konyhasóval tartósíthatjuk.
A gondosan letisztított irharészt előbb alaposan sózzuk be, majd kezünkkel körkörösen dörzsöljük
be a bőrbe. A besózott bőröket az előbb leírtak szerint szárítjuk. Száradás után a bőrt hosszú ideig
tárolhatjuk egymásra rakva oly módon, hogy a szőrmés oldalra a szőrmés oldalt fektetjük, a
besózott oldalra a besózott irha kerül. Időnként ajánlatos átnézni a bőröket,2-3 hónap után újra
sózni.

Vegyszerek
Bórax: méregtelenítő anyagként használatos, legjobban por alakjában alkalmazhatjuk.
Timsó:a káli timsó(kálium-aluminium-szulfát) por alakú cserzőanyag. Kiválóan alkalmas a bőr és a
bunda előkészítésére, előkezelésére és eltartására.
Konyhasó: a friss bőrcserzésre a legjobb anyag.
Naftalin: színtelen, fényes kristályokból áll, a penészedést kiválóan megakadályozza, egyben
rovarűző szer is.

A kikészítés szakaszai
1.Nedvesítés
A megszáradt, besózott gereznákat, 6-8 órát át langyos vízben áztatjuk. A só higroszkópos, ezáltal a
bőr sok vizet vesz fel és könnyen puhul.
2.Húsolás
A felpuhult bőröket kétlábú bakra fektetjük és a felesleges kötőszövetet,a pólyákat
eltávolítjuk,lekaparjuk a bőrről. Mindig a szőrök dőlésének irányával ellentétes irányban, a faroktól
a fej felé haladjunk. Ezt a munkát addig csináljuk, amíg a gerezna hús- és hártyamentes lesz. Erre a
műveletre kiválóan megfelel egy tompa fűrészlap is.
3.Zsírtalanítás
Fa vagy zománcos edénybe zsírtalanítsunk. Erre a célra kiválóan alkalmasak a zsíralkoholt
tartalmazó mosószerek (pl. ultra). 10 l. 30-35 fokos vízben mossuk ki a gereznát. Ezután egy kissé
hígabb oldatban újra átgyúrjuk a bőrt,majd azt követően bő vízzel alaposan kiöblítjük.
4.Viztelenítés
A bőrből nyomkodjuk ki a felesleges vizet, tegyünk rá rongyot, hogy a szőr felszínén felszívja
felesleges vizet. A bőrt nem szabad kifacsarni, csak erőteljes összenyomással szabad a felesleges
vizet eltávolítani.
5.Cserzés
A cserzőanyagokat kétféle módon állíthatjuk elő: készíthetünk pépet vagy oldatot. Ha pépet
készítünk, akkor azt a húsos oldalra kenjük. Cserzőoldat készítésénél az egész bőrt az oldatba
helyezzük.
Cserzőpép:1 kg búzaliszthez 1 tojás sárgáját,0.15 kg káli timsót és 0,60 konyhasót adunk az
összekevert anyaghoz annyi lágyvizet (pl. esővíz) öntünk, hogy pépes jól kenhető oldatot kapjunk.
Ezzel a péppel kenjük be a bőr húsos oldalát. Ilyen eljárással finom chévre glaces módon készült
bőröket kapunk, amelyek rendkívül lágyak és tetszetősek.A cserzőpépet 2-3 nap után kézzel
letördeljük a bőrről,ezt követően kezünkkel aprókat fogva,összedörzsöljük a két felületet.Ha ezután
is keménynek találjuk a bőrt ,akkor a húsos felét vékonyan kenjük át glicerinolajjal majd szellős
helyre terítsük ki a már kész bőrt 1-2 napra.
Cserzőoldat:10 liter lágy vízhez 600 gramm konyhasót,150 gramm káli timsót és 1 kg búzakorpát
vagy árpakorpát adunk. A korpát előzőleg kis mennyiségű, kb.40 fokos vízben 3-4 napig erjesztjük,
míg a keverék egészen sűrűvé válik. Az erjesztett korpát tiszta vízzel hígítjuk, és ezután adjuk hozzá
a sókeveréket. A cserzőlé kezdetben kb. 30 fokos legyen.A bőröket 3-5 napig tarjuk benne, utána
száraz szellős és árnyékos helyen 2-3 napig szárítsuk,majd kezünkkel a bőrt puhára tördeljük
miközben a dara és a korpa is kihullik a szőrök közül.

GYAPJÚ MINT ALAPANYAG

A gyapjú nyírása
A merinó juhot évente egyszer, még a tavaszi kihajtás előtt kell nyírni. Évente kétszer nyírhatók a
hosszabb gyapjút adó juhfajták. Megfelelő gyapjúnyerés érdekében a bundát már az élő juhon
ápolni kell. Óvni kell a juhot olyan gyomoktól, amelyek a juh bundáját megtépik, vagy amelyeknek
tüskés magvai a bundába kapaszkodnak; nem szabad a juhot olyan festékanyaggal (szurok, kátrány,
mínium stb.) megjelölni, amely gyári mosással nem távolítható el; óvni kell a juhot a megázástól, a
túlságos napsütéstől és a poros utakról; nem szabad a juhot túlmeleg, párás, fülledt, csepegő
mennyezetű istállóban tartani, vagy zárt helyen összezsúfolással megizzasztani.
A gyapjúnyírásra száraz, meleg időt kell választani. A korán nyírt gyapjú fehérebb, tisztább, de
vigyázni kell, hogy a juhok ne fázzanak meg. Csak száraz bundájú juhot szabad megnyírni, mert a
megizzadt juhok bundája bemelegedhet, és így károsodhat. A nyírás megkezdése előtt a bundáról
lecsüngő koloncokat le kell vagdosni, a juh lábairól a bundájáról minden takarmányt, szalmát vagy
egyéb szennyező anyagot le kell szedni, hogy ezek nyírása közben a bundába ne keveredhessenek.
A lenyírt zsíros gyapjú kezelése és előválogatása
Közvetlenül a nyírás után előválogatják a gyapjút, a színgyapjú elkülönítés céljából. A bundát a
ritka szövésű háló vagy lécráccsal ellátott válogató asztalra helyezik, óvatosan szétterítik és anélkül,
hogy szétszakadna, megrázzák. A benne lévő szennyeződések, magányos fürtök és a nyírással
keletkezett szecska kihullik belőle.
A bundából kiszedik a színgyapjúnak nem minősülő részeket (kolonc, erősen takarmányos részek,
elsárgult csapos fürtök, nemezes részek, tiltott jelzéssel szennyezet fürtök, hasláb).
Bundánként kirakva, többször átforgatva, addig szikkasztják, ameddig a gyapjú egyöntetűen száraz
tapintású nem lesz, fürtvégződései szilárdak, nem képlékenyek.
Tárolás
Feltétlenül szükséges, hogy a raktárak fedettek legyenek. Ezentúl követelmény, hogy a rakatok alatt
faalátétek legyenek a légmozgás biztosítására, a rothadás megakadályozása érdekében.
Válogatás
A válogatás célja, hogy a gyapjúból eltávolítsuk a hibás részeket, az idegen anyagokat.
Legfinomabb a váll és a válltáj; az oldalrész, a nyak és far felé durvul a minőség. A finomság
becslése vizuálisan és tapintással történik.
Mosás
A gyapjú mosás feladata általánosságban, hogy a zsírosgyapjúban lévő vízben oldható, emulgálható
és oldószerben oldódó idegen anyagokat eltávolítsa. Mint az izzadságmirigy terméke, természeténél
fogva vízben oldódó és ennek következtében a gyapjúról könnyen eltávolítható. A növényi
szennyeződések szokásos mosási eljárással nem távolíthatók el. A gyapjúban bogáncs, különböző
fűfajták és takarmányrészek fordulnak elő. A nyersgyapjú esetenként, a vidék sajátosságainak
(homokos vagy humuszos) megfelelő jellegzetes színt kap, pl: vöröses, szürke, vagy sárgás. Ezeket
részben mechanikai módon kell eltávolítani, részben zsírral együtt kell leoldani.
A mosás feladata, hogy a leggyorsabban leülepítse, ill. a mosóvízben maradt részt emulgálva tartsa,
nehogy kicsapódhasson ismét a gyapjúra.

VEGYI TULAJDONSÁGOK
A gyapjú vegyi felépítése
A gyapjú állati fehérje, túlnyomó részben keratin. A keratint polipeptid-láncok alkotják, amelyek
hajtogatott alakúak (-keratin), illetve húzóerő hatására kiegyenesednek (-keratin).
A szálas anyagokban a polipeptid-láncokat oldalirányú erők egymáshoz kapcsolják, és ezáltal
térhálós szerkezet keletkezik.
Fény hatása a gyapjúra
A napfény komoly károsodást okoz a gyapjún. Fény hatására a cisztinkötések hidrolizálódnak, a kén
egy része kénhidrogénné alakul, majd kénsavvá oxidálódik.
A cisztinkötések felbomlása szilárdságcsökkenést okoz, a keletkező kénsav pedig a szálakat
sárgásbarnára színezi és rideggé, törékennyé teszi.
Hő hatása a gyapjúra
Ha a gyapjút 100-150 C-on száraz levegőben hosszabb ideig hevítjük, nedvességtartalmát elveszti,
szilárdságából veszít és érdessé válik. Nedves levegőben hűtve ismét nedvességet vesz fel, és többé-
kevésbé visszanyeri eredeti tulajdonságait, de fényét már nem. Jó tűzálló tulajdonságait már Plinius
is leírta a História Naturalisban, amelyet még a középkorban is mint mértékadó tudományos munkát
használtak; az ecettel kezelt gyapjúnemezt tűz és kard ellen ajánlotta. Ma - igaz korszerű
kikészítéssel - tűz elfojtására, színházi függönyök, Formula 1-es pilóta, tűzoltó és kohász
védőruhának alkalmazzák.
A hideget jól bírja. Fagyasztva (-40, -50 C-on) a gyapjú még hajlékony és vegyi változást nem
szenved.
Víz és vegyszerek hatása a gyapjúra
Vízben normális körülmények között a gyapjú nem oldódik. Desztillált vízben 2 óráig főzve 0,25
%-ot veszít súlyából. 12 órás főzéssel azonban szakító erejének 25 %-át elveszíti. Víz hatására a
szálak 10 %-os duzzadást mutatnak, szárítás után azonban visszanyerik eredeti méreteiket.
Nyomás alatt főzve 120 C fölött teljesen feloldódik.
100 C hőmérséklet gőz hatása rövid ideig nem káros, hosszabb idő után azonban gyengíti a
szálakat.
A nedvesség és hő a kikészítési eljárások fő eszköze. Hatásukra a gyapjú plasztikussá válik és
tartósan alakítható.
A gyapjú alkáliákra különösen érzékeny. Híg ásványi savak a gyapjút duzzasztják, de nem károsak.
A gyapjú 2 %-s H2SO4-ben egy-két óráig főzhető károsodás nélkül.
Tömény savak erősen gyengítik a gyapjút.
Kártevők hatása a gyapjúra
A gyapjút mint általában a fehérje tartalmú anyagokat a baktériumok és penészgombák igen
könnyen rongálják. A moly a gyapjú legismertebb és legveszedelmesebb kártevője. A
tulajdonképpeni károkozó a keratintartalmú anyagokkal táplálkozó molyhernyó, amely rövid idő
alatt tönkre teszi a gyapjút.