A nagy földi légkörzés magyarázata

Vázlat
I.Légnyomás fogalma
Légnyomás változás okai, izobárok
A szél kialakulása
A szélirányt változtató , a föld forgásából
származó kitérítő erő hatása (északi, déli
félgömb),

vázlatrajz készí- II. Magyarázat: magas- és alacsony légnyomási

tése területek kialakulása (hőmérsékleti okok, ciklo-
nok, anticiklonok,)
Leszálló- és felszálló légáramlási övezetek kiala-
kulásának okai

III. Az eltérítő erő segítségével, szélirányok

- passzát szelek (ÉK-i, DK-i)
- nyugatias szelek (ÉNY-i, DNY-i)
- sarki szelek (ÉK-i, DK-i)

A trópusi monszun a nagy földi légkörzés része. A trópusi

monszunszél évszakos irányváltoztatása, nyári csapadék-
maximumok kialakulása. A szél az óceán felől fúj.

A nagy földi légkörzés jelentősége, a légkör hőmér-

sékleti kiegyenlítődése a sarkok és a trópusok között.
Az állandó szelek tartják mozgásban a tengeráramlá-
sokat.
Kidolgozás

Légnyomás: Az atmoszféra tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt gyakorol a testekre.

Ennek felületegységre kifejezett értéke a hektopaszkálba (hPa) megadott légnyomás.
Az eltérő felmelegedési földfelszíni pontok adatait a hőmérséklettel adhatjuk meg. Az eltérő
hőmérséklet légnyomáskülönbséget hoz létre. Ezeket a földfelszínnel párhuzamosan haladó
légnyomás, a szél egyenlíti ki. A szél mozgásának irányát a Föld tengelye körüli forgása
befolyásolja.
A szél: Két szomszédos területen a levegő eltérő mértékű felmelegedése miatt
légnyomáskülönbség alakul ki. A légnyomáskülönbség kiegyenlítésére légáramlás, légkörzés
indul meg, amelyben a levegő a magas nyomású helyről az alacsony nyomású hely felé
áramlik. A szelek arról a világtájról kapták a nevüket ahonnan fújnak.
Coriolis-erő: A Föld forgásából eredő eltérő erőt Coriolis francia matematikusról nevezték el.
A Föld tengely körüli forgását a mindenütt azonos szögsebességgel és a forgástengelytől
távolodva, vagy alacsonyabb földrajzi szélességek felé haladva növekvő kerületi sebességgel
jellemezhetjük
A szélességi körök mentén alacsony-és magas nyomású zónák alakulnak ki.

A nagy földi légkörzés jelentősége, a légkör hőmér-

sékleti kiegyenlítődése a sarkok és a trópusok között.
Az állandó szelek tartják mozgásban a tengeráramlá-
sokat.
A Földön féltekénként három nagy szélrendszer alakult ki:
- keleties irányú sarki szél
- nyugati szél
- keleties passzátszelek rendszere.

 Passzát szél (ÉK-i,DK-i): A 30. szélességi kör tájékáról az egyenlítő felé fújó az
északkelti, illetve a délkeleti passzát. A passzátszél csaknem állandóan fúj, iránya és
sebessége alig változik. A levegő az Egyenlítő vidékén az erős felmelegedés és a
passzát szelek összeáramlása miatt felmelegedik. A vízszintes légnyomás ritka és
gyenge.
 Nyugatias szelek (ÉNY-i, DNY-i): A 30. és a 60. szélességi körök mentén a felszín
közeli rétegben, a mérsékelt övre jellemző, szinte állandóan fújó szelek. Ciklonokat és
anticiklonokat sodornak magukkal kelet felé. Közben a Föld forgásából származó
eltérítő erő mindkét félgömbön módosítja a légáramlások útját. Az eltérítő erő
nagysága a sarkok felé növekszik. A 60. szélességi kör mentén kialakuló alacsony
légnyomású öv az oda kisodródó számtalan ciklonból tevődik össze. Az anticiklonok
az északi félgömbön délkelet felé sodródnak és a 30. szélességi kör mentén
létrehozzák a magas légnyomású övet.
 Sarki szelek (ÉK-i, DK-i): A sarkvidékeken a nehéz hideg levegő felhalmozódása
miatt magas a légnyomás. A magas légnyomású anticiklonokból a hosszúsági körök
mentén kifelé áramlik a hideg levegő, de a forgás kitérítő hatása miatt az Északi-
sarkvidéken északkeleti, a Déli-sarkvicéken a délkeleti szelek válnak uralkodóvá.

Izotermavonal: a Föld évszakosan a legmelegebb pontjait összekötő vonal = hőmérsékleti

egyenlítő.
Monszun: Évszakosan irányváltozást mutató felszínközeli szélrendszer. Oka a tengerek és a
szárazföldek eltérő felmelegedése. A nyári monszun tengeri szél, esővel jár. A téli monszunok
szárazok. Monszunról akkor beszélünk, ha a téli nyári szélirány legalább 120 fokban eltér.