Nepmozgalmi Kezikonyv 2021

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
NÉPMOZGALMI KÉZIKÖNYV
Budapest, 2021
 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
Készült
a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály
Népesedési statisztikai osztályán
Kézirat lezárva:
2021. január
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés................................................................................................................................ 5
Házassági lap.......................................................................................................................... 7
Válási lap.............................................................................................................................. 13
Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap..........................................................................21
Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap bíróság által történő felbontás esetén...........27
Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap közjegyző által történő felbontás esetén......35
Élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vétele lap.................................................41
Nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vétele lap.......................47
Élveszületési lap................................................................................................................... 53
Halálozási lap....................................................................................................................... 65
Halottvizsgálati bizonyítvány...............................................................................................73
Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról........................................................81
Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány..............................................................................85
Perinatális halálozási (kórszövettani) értesítő.......................................................................91
Magzati halálozási lap..........................................................................................................95
Függelék
Egyes általános kérdések megválaszolásának szabályai.....................................................105

Szállítólevél a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai adatszolgáltatás továbbításához.......115
A Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi adatgyűjtésért felelős szervei.....................117
A népmozgalmi témához kapcsolódó jogszabályok...........................................................117
3
Bevezetés
A népmozgalmi adatok gyűjtésével, feldolgozásával, az adatok védelmével és

nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos szabályokat a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi
CLV. törvény (továbbiakban: Stt.) tartalmazza. A Stt. 30. §. (1) bek. szerint a népmozgalmi
statisztika körébe tartozik a születés, a haláleset, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítése, az élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, a házasság felbontása,
valamint érvénytelenné nyilvánítása, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása,
megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése (a továbbiakban együtt:
népmozgalmi esemény).
A népmozgalmi statisztika a Stt. 30. §. (3) bek. szerint meghatározott adatköröket
gyűjti, melyeket a Stt. 30. §. (5) bek. szerint a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban:
KSH) részére az anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltatók, a halottvizsgálati
bizonyítvány kiállítására jogosult orvosok, a bíróságok és a közjegyzők, valamint a hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt szervek kötelesek szolgáltatni.
Az anyakönyvvezetők a születéssel, halálesettel, házasságkötéssel és a bejegyzett
élettársi kapcsolatokkal összefüggő adatok szolgáltatását végzik. Az egészségügyi
szolgáltatók a születéssel, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvosok a
halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat szolgáltatják. A bíróságok a házasság, illetve a
bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásáról, a közjegyzők pedig a nem peres eljárás során
felbontott bejegyzett élettársi kapcsolatokról, valamint az élettársi nyilatkozat
nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnéséről kötelesek
adatot szolgáltatni.
A népmozgalmi statisztikai adatok gyűjtése a KSH által kidolgozott és működtetett –
az érintett szervek felügyeletét ellátó minisztériumokkal egyeztetett – rendszerben történik.
Jelen kézikönyv a népmozgalmi eseményekkel kapcsolatos statisztikai
adatszolgáltatás menetét, módját ismerteti, valamint segítséget nyújt az adatszolgáltatók
számára a különböző nyomtatványok kitöltéséhez.
5
Házassági lap
1. A házassági statisztika adatgyűjtési rendszere
1.1. Az adatgyűjtés szervezete

A házasságkötésekkel összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező. Az adatgyűjtésért országosan a KSH
felelős, amely irányítja és ellenőrzi az adatszolgáltatók és az adatgyűjtésben közreműködő
egyéb szervek munkáját.
A községekben és a városokban (kerületekben) a helyi önkormányzat polgármesteri
hivatala az adatgyűjtés felelőse. Az adatszolgáltatásban anyakönyvvezetők működnek
közre.
Az egységes adatgyűjtés kiterjed az ország területén történt valamennyi
házasságkötésre, a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség tehát a külföldiek hazánkban
történt házasságkötéseire is vonatkozik.
1.2. Az adatszolgáltatás módja, az adatszolgáltatók feladata

Az adatszolgáltatók a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
végrehajtását szabályozó 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. mellékletének megfelelő
adattartalom („Házassági lap”) megküldésével tesznek eleget a házassági statisztikához
szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az anyakönyvvezetők az anyakönyvi
kerületükben előfordult valamennyi házasságkötésről az esemény időpontjában (évében)
érvényes statisztikai adatszolgáltató lap szerinti adatokat kötelesek a KSH-nak megküldeni.
A házasságkötési szándékbejelentés felvételekor az anyakönyvvezetők a
népmozgalmi adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat elektronikusan rögzítik az
anyakönyvezéshez szükséges adatokkal egyidejűleg az elektronikus anyakönyvi rendszer
(EAK) erre a célra kifejlesztett felületén. A házasság megkötését, valamint az EAK
rendszerben történő lezárását követően az EAK rendszer automatikusan összeállítja a
statisztikai házassági lap adattartalmát képező adatcsomagot
Az elektronikus formában összeállított statisztikai adatok az anyakönyvi bejegyzést
követően az EAK rendszerből a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon (KKSzB)
keresztül kerülnek továbbításra a KSH felé. A KSH-nak átadott, de az EAK adattartalmát
nem képző statisztikai adatok automatikusan törlésre kerülnek a KSH-tól érkezett sikeres
adatfogadás visszaigazolását követően.
2. Házassági statisztikai adatszolgáltatás
2.1. Az adatszolgáltatás nyomtatványa

Az anyakönyvvezetők a „Házassági lap” adattartamának megfelelő adatokat
elektronikusan rögzítik az elektronikus anyakönyvi rendszer (EAK) erre a célra kifejlesztett
felületén. A házassági adatszolgáltatás alapnyomtatványa, a „Házassági lap” elektronikus
változatban elérhető a KSH honlapjáról is a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek,
nyomtatványok/Törvény által elrendelt népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
http://www.ksh.hu/2021_torveny_altal_elrendelt_adatgyujtesek
7
2.2. A „Házassági lap” kitöltésének általános szabályai
A „Házassági lap” kérdéseire a válaszadás módja különböző.
A kérdések egy részét legördülő listából a megfelelő rész kiválasztásával lehet
megválaszolni.
Több esetben a válasz számokkal adható meg, amelyeket szintén a legördülő
listákból lehet kiválasztani (pl. gyermekek száma).
Néhány kérdés (pl. lakóhely, foglalkozás) a megfelelő helyre beírt szabad szöveges
bejegyzéssel válaszolható meg.
Helységnevek bejegyzésekor a község vagy a város hivatalos nevét szabad csak
beírni, Budapestnél a kerületet is fel kell tüntetni.
A kérdezett személyre nem vonatkozó kérdéseket üresen kell hagyni.
A részletes kitöltési útmutató a KSH honlapján elérhető „Házassági lap” nyomtatvány

kérdéseinek sorrendjét követi.
2.2.1. Azonosító adatok

Az „Házassági lap” jobb felső sarkában lévő elkülönített rész a jelentett esemény
néhány fontos azonosító adatának bejegyzésére szolgál.
a.) Anyakönyvi azonosító
Az összefüggő 5 kódhelyre annak a községnek, városnak, fővárosi kerületnek a
településazonosító törzsszámát kell beírni, ahol az eset történt.
b.) Eseményazonosító
A házasságkötés sikeres anyakönyvezésekor az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer
(EAK) által képzett azonosító kód, amely egyedileg azonosítja az eseményt. Az
előnyomtatott „HAE” után következő hat kódhelyre az esemény sorszámát kell jobbra
igazítva és előnullázva beírni. Az előnyomtatott „20” után következő két kódhelyre az EAK
rendszerbe kerülés évének utolsó két számjegye kerül (pl.: HAE-000620-2021).
2.2.2. A házasságkötésre vonatkozó kérdések
01. A házasságkötés helye

Annak a városnak, kerületnek, községnek a neve, ahol a házasságot kötötték. Az
esemény időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést kell beírni. Budapesten történt
esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
02. A házasságkötés időpontja
Év, hó, nap nem lehet ismeretlen ennél a kérdésnél.
2.2.3. A férj és a feleség adatai
03. Házassági családi és utóneve(i)

A jelenlegi házasságkötést követően viselt családi és utónév kerül bejegyzésre.
04. Születési családi és utóneve(i)
A születéskor anyakönyvezett családi és utónevet szükséges itt feltüntetni.
05. Születésének helye
Ország: A születési hely országát a kérdőív kitöltésekor érvényben lévő
országhatárok szerint kell bejegyezni.
8
Település: A születési hely települését a kérdőív kitöltésekor érvényben lévő
településnév szerint kell bejegyezni.
06. Születésének időpontja
07. Családi állapota a házasságkötés előtt
E kérdés kitöltésének szabályait lásd a 107. oldalon.
08. Magyarországi lakóhelye (állandó lakóhelye)
09. Magyarországi tartózkodási helye
10. Külföldi lakcím
11. Állampolgársága
Erre a kérdésre az anyakönyv alapján kell beírni az ott bejegyzett választ. Ha a
szóban forgó személy külföldi, feltétlenül szükséges bejegyezni az illető állampolgárságát.
12. Hányadik házassága a jelenlegi
A házasságkötés(ek) számát kell beírni.
13. Ha nem először köt házasságot, előző házassága mikor szűnt meg
Amennyiben az előző házasság a házastárs halála következtében szűnt meg, akkor a
házastárs halálának időpontját, ha válás által szűnt meg a házasság, akkor a bírói ítélet
jogerőre emelkedésének időpontját kell bejegyezni és nem a különélés kezdetét.
14. Élve született és életben levő gyermekeinek száma
Az élve született gyermekek számába beleszámítanak az élve született, de időközben
meghalt gyermekek is. Az életben levő gyermekek számába bele kell számítani a családból
kivált, elköltözött (pl. házas) gyermeket is, de nem szabad számba venni az örökbe fogadott
vagy a családban nevelt, nem vér szerinti gyermeket.
15. Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége
16. a) Gazdasági aktivitása
b) Ha jelenleg nem foglalkoztatott és gyermekgondozás (-nevelés) címén
ellátásban részesül, akkor az ellátás igénybevétele előtt közvetlen dolgozott-e?
17. Foglalkozása, munkaköre
18. Foglalkozási viszonya
9
Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §–a alapján kötelező!
KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL Anyakönyvi azonosító:
HÁZASSÁGI LAP Eseményazonosító: HAE - - 2 0
01. A házasságkötés helye: község, város kerület
02. A házasságkötés időpont ja: 2 0 év hó nap
A FÉRJ ÉS A FELESÉG ADATAI A FÉRJ A FELESÉG
Házassági családi és
03.
utóneve(i):
Születési családi és
04.
utóneve(i):
ország
05. Születési helye:
település
06. Születésének időpontja: év hó nap év hó nap

nőtlen (1) – özvegy (3) – elvált (4) – hajadon (1) – özvegy (3) – elvált (4) –
házassága megszűnt (5) – özvegy házassága megszűnt (5) – özvegy
07. Családi állapota a házasságkötés előtt: bejegyzett élettárs (7) – elvált bejegyzett bejegyzett élettárs (7) – elvált bejegyzett
élettárs (8) – bejegyzett élettársi élettárs (8) – bejegyzett élettársi
kapcsolata megszűnt (9) kapcsolata megszűnt (9)
irányítószám
település
Magyarországi
08. közterület neve
lakóhely:
közterület jellege
házszám, helyrajzi szám
irányítószám
település
Magyarországi
09. tartózkodási közterület neve
hely:
Külföldi ország
10.
lakcím: település
magyar magyar
11. Állampolgársága: nem magyar, nem magyar,
mégpedig: mégpedig:
12. Hányadik házassága a jelenlegi:
Ha nem először köt házasságot,

13. év hó nap év hó nap
előző házassága mikor szűnt meg:
Élve született és életben levő a) élve született: a) élve született:

14.
gyermekeinek száma:
b) életben van: b) életben van:
10
nincs iskolai végzettsége (0) nincs iskolai végzettsége (0)

általános (elemi, polgári) iskola 1-7 osztály (1) általános (elemi, polgári) iskola 1-7 osztály (1)
általános (elemi, polgári) iskola 8 osztály (2) általános (elemi, polgári) iskola 8 osztály (2)
szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül ( pl.: szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül ( pl.:
szakmunkásképző iskolai, szakiskolai bizonyítvány) (3) – szakmunkásképző iskolai, szakiskolai bizonyítvány) (3) –
középiskolai érettségi, képesítő (4) – középiskolai érettségi, képesítő (4) –
15. Legmagasabb befejezett iskolai végzettség:
főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc)
szerzett oklevél (5) – szerzett oklevél (5) –
egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc)
szerzett oklevél (6) szerzett oklevél (6)
tudományos fokozatot igazoló oklevél tudományos fokozatot igazoló oklevél
(PhD, DLA) (7) (PhD, DLA) (7)
foglalkoztatott (01) – foglalkoztatott (01) –

nyugdíj vagy megváltozott munkaképességűeknek nyugdíj vagy megváltozott munkaképességűeknek
járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) – járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) –
gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes,gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes,
gyed, gyet) mellett foglalkoztatot t (03) – gyed, gyet) mellett foglalkoztatot t (03) –
a) Gazdasági aktivitása: nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) – nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) –
(A 17-18. kérdések munkanélküli (05) – munkanélküli (05) –
– 05-07 válaszok esetén az ellátásban részesülő inaktív, m égpedig: ellátásban részesülő inaktív, m égpedig:
érintett utolsó foglalkozására, gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban
– 09-11 válaszok esetén az részesülő (pl.: gyes, gyed, gyet) (06) – részesülő (pl.: gyes, gyed, gyet) (06) –
16. eltartóra vonatkoznak.) nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek
ellátásaiban részesülők (07) – ellátásaiban részesülők (07) –
egyéb inaktív kereső (08) – egyéb inaktív kereső (08) –
eltartott, m égpedig: eltartott, m égpedig:
nappali tagozatos tanuló (09) – nappali tagozatos tanuló (09) –
háztartásbeli (10) – egyéb eltartott (11) háztartásbeli (10) – egyéb eltartott (11)
b) Ha jelenleg nem foglalkozt atott és

gyermekgondozás (-nevelés) címén
ellátásban részesül, akkor az ellátás igen (1) – nem (2) igen (1) – nem (2)
igénybevétele előtt közvetlen dolgozott-e?
17. Foglalkozása, munkaköre:
alkalmazott (1) – alkalmazott (1) –

alkalmi munkavállaló (2) – alkalmi munkavállaló (2) –
közfoglalkoztatott (3) – közfoglalkoztatott (3) –
18. Foglalkozási viszonya: egyéni vállalkozó, önálló (4) – egyéni vállalkozó, önálló (4) –
társas vállalkozás dolgozó tagja (5) – társas vállalkozás dolgozó tagja (5) –
szövetkezet dolgozó tagja (6) – szövetkezet dolgozó tagja (6) –
segítő családtag (7) segítő családtag (7)
Megjegyzés:
A kiállítás kelte:
, év hó nap
P. H.
az anyakönyvvezető aláírása
11
12
Válási lap
1. A válási statisztika adatgyűjtési rendszere
A válásokkal összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi

CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező. Az adatgyűjtésért országosan a KSH felelős, amely
irányítja és ellenőrzi az adatszolgáltatók és az adatgyűjtésben közreműködő egyéb szervek
munkáját.
hivatala az adatgyűjtés felelőse. Az adatszolgáltatásban anyakönyvvezetők, bíróságok
működnek közre.
Az egységes adatgyűjtés kiterjed az ország területén történt valamennyi válásra, a
bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség tehát a külföldiek hazánkban történt válásaira is
vonatkozik.
1.2. Az adatszolgáltatás módja és ideje
Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Válási lap”-okon tesznek eleget a

válási statisztikához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A bíróságok a „Válási
lap”-ot az eseményről általuk készítendő „Jegyzőkönyv”-vel egy időben töltik ki. A „Válási
lap”-ok az anyakönyvezéshez és a személyiadat-nyilvántartáshoz rendszeresített
„Jegyzőkönyv”-nek általában tartalmilag részben eltérő olyan változatai, amelyeken
nincsenek kizárólagosan anyakönyvezési, illetőleg személyiadat-nyilvántartási célokat
szolgáltató adatok (pl. személyi azonosító).
A házasság felbontásáról, érvénytelenné nyilvánításáról, illetve a kereset
elutasításáról a kötelék kérdésében jogerős ítéletet hozó, illetőleg az ítélet jogerőre
emelkedését megállapító bíróság tölti ki a „Válási lap”-ot, amelyet a „Jegyzőkönyv”-vel
együtt a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek kell megküldenie.
Az anyakönyvvezető a bíróságoktól beérkezett, valamint az anyakönyvvezető által
kitöltött bizonylatokat a „Szállítólevél a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai
adatszolgáltatás továbbításához” című nyomtatvány kíséretében heti ütemezésben, de
legkésőbb a beérkezést követő hó 5-ig a KSH területileg illetékes főosztályának 1 továbbítja.
Az adatszolgáltatás egyes részkérdéseinek (pl. nemleges jelentések megküldése)
szabályozásában a KSH területileg illetékes főosztálya 1 felelős.
A KSH területileg illetékes főosztályán1 történik a „Válási lap”-ok kódolása és az
adatok rögzítése.
1.3. Az adatszolgáltatók feladatai
1.3.1. A bíróságok feladatai

A kötelék kérdésében jogerőre emelkedett házassági perről (a házasság felbontásáról
vagy érvénytelenítéséről, illetve a kereset elutasításáról) a bíróságok a „Válási lap”
kitöltésével szolgáltatnak adatokat a népmozgalmi statisztika céljára.
11
Lásd a 117. oldalon.
13
A bíróságok az ítélet jogerősítő záradékkal történő ellátását követően hét napon belül
kötelesek kitölteni a „Válási lap”-ot, és megküldeni a „Jegyzőkönyv”-vel együtt
 a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén a házasságkötés helye szerint
illetékes anyakönyvvezetőnek,
 ha a házasságot külföldön kötötték, akkor a Budapest Főváros Kormányhivatala
Hazai anyakönyvi osztályának.
A kereset elutasítása esetén a bíróság székhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek
csak a kitöltött „Válási lap”-ot kell megküldeni.
1.3.2. Az anyakönyvvezetők feladatai
A felbontott (érvénytelenített) házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető
a jogerőre emelkedett házassági perrel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el:
a.) Ellenőrzi az adatok teljességét és helyességét, valamint a válaszok közötti
összefüggéseket.
b.) A statisztikai lapok hiányosan kitöltött kérdéseit lehetőség szerint pótolja, illetve
ezen kézikönyv kitöltési útmutatójától eltérő módon megválaszolt kérdések adatait javítja.
c.) Ha az anyakönyvvezető azt tapasztalja, hogy valamelyik bíróság az
adatszolgáltatást nem az előírásoknak megfelelően vagy nem az előírt határidőre teljesíti,
erről értesíteni kell az intézet vezetőjét, és kérni kell intézkedését a mulasztás
megszüntetésére.
d.) Az anyakönyvvezetők feladata az azonosító adatok bejegyzése a kérdőívre.
e.) Az összegyűjtött anyagot heti ütemezésben, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap
5-ig a „Szállítólevél a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai adatszolgáltatás
továbbításához” című nyomtatvány kíséretében továbbítja a KSH területileg illetékes
főosztályának1. Az adatszolgáltatás egyes részkérdéseinek (pl. nemleges jelentések
megküldése) szabályozásában a KSH területileg illetékes főosztálya 1 felelős.
2. Válási statisztikai adatszolgáltatás
2.1. Az adatszolgáltatás nyomtatványai, a nyomtatványellátás, a beszerzés módja

A válási adatszolgáltatás alapnyomtatványa a „Válási lap”. Az adatszolgáltatók saját
maguk gondoskodnak a statisztikai adatok szolgáltatásához szükséges nyomtatványok
beszerzéséről. A nyomtatványok a Pátria Nyomda Zrt.-nél szerezhetők be.
2.2. A „Válási lap” kitöltésének általános szabályai
A válaszokat olvashatóan, golyóstollal kell beírni.

A kérdésekre a válaszadás módja különböző.
A kérdések egy részénél az előnyomtatott válaszok egyikének aláhúzásával lehet
válaszolni. Az „állampolgársága” kérdésnél, ha a szóban forgó személy külföldi, feltétlenül
szükséges bejegyezni az illető állampolgárságát is a megfelelő részbe.
Több esetben a válasz számokkal adható meg. Egyes kérdéseknél a számokat az
előnyomott fogazott részekbe (kódhelybe) lehet beírni (évszámok, időpontok, gyermekek
száma). Több kérdésnél a vonallal jelölt részre kerül a bejegyzés.
Néhány kérdésre (pl. lakóhely, foglalkozás) a megfelelő megnevezés bejegyzése a
válasz. Az ott található kódhelyek a később elvégzendő kódolásra szolgálnak.
1
14
A kérdezett személyre nem vonatkozó kérdőpontokat üresen kell hagyni.
beírni. Budapestnél a kerületet is fel kell tüntetni, római számmal.

A „Válási lap” jobb felső sarkában lévő elkülönített rész a felbontott
(érvénytelenített) házasság néhány fontos azonosító adatának bejegyzésére szolgál. Ezeket a
rovatokat teljes egészében az anyakönyvvezető tölti ki.
a.) Házasságkötés anyakönyvi azonosítója
Az összefüggő 5 kódnégyzetbe annak a községnek, városnak, fővárosi kerületnek a
településazonosító törzsszámát kell beírni, ahol a házasságot kötötték.
b.) A házasság megszűnés eseményazonosítója
Az előnyomtatott „HAE” után következő hat kódhelyre a házasságkötés
eseményazonosítóját kell jobbra igazítva és előnullázva beírni, a következő négy kódhelyre
pedig a házasságkötés éve kerül (pl.: HAE-000620-2016). A 2015. július 1-je előtt kötött
házasságok esetében, amennyiben nem áll rendelkezésre az EAK rendszer által generált
eseményazonosító, úgy a korábban használatban lévő házassági anyakönyvi bejegyzés
folyószámát, évét (pl.: 158/2000) kell bejegyezni.
2.2.2. A váló felekre vonatkozó kérdések
01. A házasságkötés helye

Annak a városnak, kerületnek, községnek a neve, ahol a házasságot kötötték. Az
esemény időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést kell beírni. Budapesten történt
esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
02. A házasságkötés ideje
03. A házasságot jogerősen felbontó bíróságok megnevezése és kódszámai:
Budapest 0001 9
Bács-Kiskun megye 0003 7
Baranya megye 0002 8
Békés megye 0004 6
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0005 5
Csongrád megye 0006 4
Fejér megye 0007 3
Győr-Moson-Sopron megye 0008 2
Hajdú-Bihar megye 0009 1
Heves megye 0010 7
Jász-Nagykun-Szolnok megye 0016 1
Komárom-Esztergom megye 0011 6
Nógrád megye 0012 5
Pest megye 0013 4
Somogy megye 0014 3
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0015 2
Tolna megye 0017 0
15
Vas megye 0018 9
Veszprém megye 0019 8
Zala megye 0020 4
04. Az ítélet jogerőre emelkedésének ideje
2.2.3. A férj és a feleség adatai
05. Családi és utóneve (a házasság felbontása előtt)

A személyi adatok igazolására szolgáló okmányok alapján kerül kitöltésre.
06. A házasságkötés előtti családi állapota
07. Születésének helye (országnév)
A település hivatalos magyar elnevezése, országnév a kérdőív kitöltésekor érvényben
lévő országhatárok szerint.
A személyi adatok igazolására szolgáló okmányok alapján kerül kitöltésre. Év, hó,
nap nem lehet ismeretlen ennél a kérdésnél.
09. Magyarországi lakóhelye a kereset beadásakor
10. Magyarországi tartózkodási helye a kereset beadásakor
11. Külföldi lakcíme a kereset beadásakor
Erre a kérdésre bevallás alapján kell írni a választ. Ha a szóban forgó személy
külföldi, feltétlenül szükséges bejegyezni az illető állampolgárságát.
13. A jelenlegi válás hányadik válása
A válás(ok) számát kell beírni.
14. Összes élve született és életben lévő gyermekeinek száma
Az élve született gyermekek számába beleszámítanak az elvált férj, feleség összes
élve született vér szerinti, de időközben meghalt gyermekei is. Az életben lévő gyermekek
számába bele kell számítani a nagykorú, a családból kivált, elköltözött (pl. házas) gyermeket
is, de nem szabad számba venni az örökbe fogadott vagy a családban nevelt, nem vér
szerinti gyermeket.
15. A felek közös, 18 éven aluli, életben lévő gyermekeinek száma
Az elvált feleknek a felbontott házasságuk előtt, illetve alatt született közös kiskorú
gyermekeik számát kell bejegyezni, valamint hogy közülük mennyi a 0–6 éves és a 7–17
éves. A két korcsoport gyermekszámának egyeznie kell az összes kiskorú gyermek
számával.
16
16. a) A perben a gyermek elhelyezéséről döntöttek-e
Csak a jelenleg felbontott házasságból, illetve a házasságkötést megelőző együttélésből
származó gyermekelhelyezést kell beírni. Ha nem született közös gyerek vagy már
nagykorú, akkor ezt a kérdést üresen kell hagyni.
b) ha igen, hol helyezték el

Ha nem döntöttek gyermekelhelyezésről, akkor üresen marad.
17. A bíróság tartási kötelezettséget megállapított-e
Ha igen, akkor kinek a javára.
Ha nem, akkor a b) rovat üresen marad.
22. A jogerős ítélet tartalma
A megfelelő válasz aláhúzandó.
23. A keresetet indító fél
Az a személy, aki a válókeresetet beadta.
24. A kereset beadásának ideje
Ennél a kérdésnél az év, hó, nap nem lehet ismeretlen.
25. A kötelék kérdésében hozott jogerős ítélet kelte
26. A bíróság a közös lakás használatával kapcsolatos igényről döntött-e
Ha igen, akkor kinek a javára (feleség – férj – megosztva).
27. Házassági vagyonjogi igényt érvényesítettek-e
A kérdőív kitöltésére fordított idő
A kérdőív kitöltésére fordított időt kell megadni percekben. A kitöltési időbe tartozik
a kért adatok összegyűjtése, a kérdőív kitöltése, valamint a kitöltött kérdőív ellenőrzése.
17
Az adatsz olgáltatás a statisz tikáról sz óló 2016. é vi C LV. törvé ny 30. §-a alapján köte le z ő!
KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL Házasságkötés anyakönyvi azonosítója:
VÁLÁSI LAP
a köte lé k ké rdé sé be n joge rőre
e me lke de tt ház assági pe rről A házasságkötés eseményazonosítója:HAE - -
01. A házasságkötés helye:

________________________ _______________község, város _________ kerület
02. A házasságkötés ideje: év hó nap
A házasságot jogerősen elsőfokú: __________________________________ ügyszám: _______

03.
felbontó bíróság megnevezése: másodfokú: __________________________________ ügyszám: _______
Az ítélet jogerőre
04. év hó nap
emelkedésének ideje:
__________________________________ __________________________________
Családi és utóneve:
05.
(a házasság felbontása előtt) __________________________________ __________________________________
nőtlen (1) – özvegy (3) –elvált (4) – hajadon (1) – özvegy (3) – elvált (4) –
A házasságkötés előtti házassága megszűnt (5) – özvegy bejegyzett házassága megszűnt (5) – özvegy bejegyzett
06.
családi állapota: élettárs (7) –elvált bejegyzett élettárs (8) – élettárs (7) –elvált bejegyzett élettárs (8) –
bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt (9) bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt (9)
07. Születésének helye (országnév):
08. Születésének időpontja:

év hó nap év hó nap
irányítószám
Magyarországi település
lakóhelye a közterület neve
09.
kereset
beadásakor :
házszám, helyrajzi sz.
irányítószám
Magyarországi település
tartózkodási közterület neve
10.
helye a kereset
beadásakor:
Külföldi lakcíme ország

11. a kereset
település
beadásakor:
magyar – nem magyar, magyar – nem magyar,
12. Állampolgársága:
Hányadik válása a
13.
jelenlegi: _______________________________ _______________________________
Összes élve született és életben a) élve született a) élve született

14.
lévő gyermekeinek száma:
b) életben van b) életben van
A felek közös, 18 éven aluli, életben összesen ebből: 0-6 éves 7-17 éves
15.
lévő gyermekeinek száma:
a) A perben a gyermek elhelyezéséről igen (1) – nem (2)

16. döntöttek-e,
anyánál (1) – apánál (2) – anyánál, apánál megosztva (3) –
b) ha igen, hol helyezték el: más személynél (4) – intézetben (5)
a) A bíróság tartási kötelezettséget igen (1) – nem (2)

17. megállapított-e, a gyermek(ek) javára (1) – a feleség javára (2) – a férj javára (3) –
b) ha igen, kinek a javára: a gyermek(ek) és a feleség javára (4) – a gyermek(ek) és a férj javára (5)
18

Legmagasabb befejezett iskolai középiskolai érettségi, képesítő (4) – középiskolai érettségi, képesítő (4) –
18.
végzettsége: főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc)
tudományos fokozatot igazoló oklevél (PhD, DLA) (7)

nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű- nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű-
eknek járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) – eknek járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) –
gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes, gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes,
gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) – gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) –
– 05-07 válaszok esetén az ellátásban részesülő inaktív, mégpedig: ellátásban részesülő inaktív, mégpedig:
eltartott, mégpedig: eltartott, mégpedig:
b) Ha jelenleg nem foglalkoztatott és
igénybevétele előtt közvetlen
dolgozott-e?

a házasság felbontása:
a) egyező akaratnyilvánítás esetén (1) –
22. A jogerős ítélet tartalma:
b) nem egyező akaratnyilvánitás esetén (2) –
a házasság érvénytelenítése (3) – a kereset elutasítása (4)
23. A keresetet indító fél: a férj (1) – a feleség (2) – az ügyész (3) – más személy (4)
24. A kereset beadásának ideje: év hó nap

A kötelék kérdésében hozott
25. év hó nap
jogerős ítélet kelte:
a) A bíróság a közös lakás
használatával kapcsolatos igen (1) – nem (2)
26.
igényről döntött–e:
b) ha igen, kinek a javára: a feleség javára (1) – férj javára (2) – megosztva (3)
A házassági perben házassági

27. igen (1) – nem (2)
vagyonjogi igényt érvényesítettek-e:
A kérdőív kitöltésére fordított idő: 1. kitöltő esetén: perc 1. kitöltő esetén: perc
A kiállítás kelte: _______ év ___________________ hó _______ nap
a kédőívet kiállította P. H. a bíró
19
Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap
1. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó statisztikai adatgyűjtési

rendszere

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a
statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a és a bejegyzett élettársi kapcsolatokról,
az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alapján kötelező.
Az adatgyűjtésért országosan a KSH felelős, amely irányítja és ellenőrzi az adatszolgáltatók
és az adatgyűjtésben közreműködő egyéb szervek munkáját.
közre.
Az egységes adatgyűjtés kiterjed az ország területén történt valamennyi bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítésére, a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség tehát a
külföldiek hazánkban történt bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéseire is vonatkozik.

Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített a „Bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítése lap”-okon tesznek eleget a statisztikához szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségüknek. A polgármesteri hivatalok a „Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
lap”-ot az eseményről általuk készítendő „Jegyzőkönyv”-vel egy időben töltik ki. A
„Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap”-ok az anyakönyvezéshez és a személyiadat-
nyilvántartáshoz kitöltendő jegyzőkönyveknek tartalmilag részben eltérő olyan változatai,
amelyeken nincsenek kizárólagosan anyakönyvezési, illetőleg személyiadat-nyilvántartási
célokat szolgáltató adatok (pl. személyi azonosító).
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről az anyakönyvvezető állítja ki a
„Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap”-ot, és heti ütemezésben, de legkésőbb a
tárgyhót követő hónap 5-ig a „Szállítólevél a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai
adatszolgáltatás továbbításához” című nyomtatvány kíséretében megküldi a KSH területileg
illetékes főosztályának1. Az adatszolgáltatás egyes részkérdéseinek (pl. nemleges jelentések
A KSH területileg illetékes főosztályán1 történik a „Bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítése lap”-ok kódolása és az adatok rögzítése.

Az anyakönyvvezetők az anyakönyvi kerületükben előfordult valamennyi bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítésről az esemény időpontjában (évében) érvényes statisztikai lapot
kötelesek kitölteni.
Az anyakönyvvezető a működési területén történt valamennyi bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítéssel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el:
1
21
a.) Az anyakönyvezés előtt kitölti a „Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap”-ot,
ellenőrzi a válaszok közötti összefüggéseket.
b.) Az anyakönyvvezetők tennivalója az azonosító adatok bejegyzése a kérdőívre.
c.) Az összegyűjtött anyagot heti ütemezésben, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap
2. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó adatszolgáltatás
alapnyomtatványa a „Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap”. A helyi önkormányzatok
(anyakönyvvezetők) elektronikus úton az anyakönyvezést támogató rendszeren keresztül
érik el a statisztikai adatok szolgáltatásához szükséges nyomtatványokat. Ezen kívül a
„Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap” elektronikus változata letölthető a KSH
honlapjáról is a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, Nyomtatványok /Törvény
által elrendelt népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
2.2. A „Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap” kitöltésének általános szabályai

A „Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap”-okat minden esetben az
anyakönyvezés előtt kell kiállítani, mivel azok olyan kérdéseket is tartalmaznak, amelyek az
anyakönyvekben nem szerepelnek, illetve amelyekre az anyakönyvi bejegyzés előírásaitól
eltérő módon kell válaszolni.
A válaszokat számítógépen vagy a kinyomtatott nyomtatványon olvashatóan,
golyóstollal kell beírni. A kérdésekre a válaszadás módja különböző.
A kérdések egy részénél az előnyomtatott válaszok egyikének aláhúzásával, vagy az
elektronikus változatnál a megfelelő rész kiválasztásával lehet válaszolni. Az
„állampolgársága” kérdésnél, ha a szóban forgó személy külföldi, feltétlenül szükséges
bejegyezni az illető állampolgárságát is a megfelelő részbe.
előnyomott kódhelyekbe lehet beírni vagy az elektronikus változatnál a legördülő listából
lehet kiválasztani (évszámok, időpontok). Több kérdésnél a vonallal jelölt részre kerül a
bejegyzés.

11
22
Az „Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése lap” jobb felső sarkában lévő elkülönített
rész a jelentett esemény néhány fontos azonosító adatának bejegyzésére szolgál.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének sikeres anyakönyvezésekor az
Elektronikus Anyakönyvi Rendszer (EAK) által képzett azonosító kód, amely egyedileg
azonosítja az eseményt. Az előnyomtatott „BTE” után következő hat kódhelyre az esemény
sorszámát kell jobbra igazítva és előnullázva beírni. Az előnyomtatott „20” után következő
két kódhelyre az EAK rendszerbe kerülés évének utolsó két számjegye kerül (pl.: BTE-
000620-2021).
2.2.2. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó kérdések
01. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye

Annak a városnak, kerületnek, községnek a neve, ahol a bejegyzett élettársi
kapcsolatot létesítették. Az esemény időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést kell
beírni. Budapesten történt esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
02. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja
2.2.3. A bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített felek adatai
03. Születési családi és utóneve(i)

A születéskor anyakönyvezett családi és utónevet szükséges itt feltüntetni.
06. A bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített felek neme
Erre a kérdésre minden esetben válaszolni kell, a rovat nem lehet üres.
07. Családi állapota a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtt
08. Magyarországi lakóhely
09. Magyarországi tartózkodási hely
23
12. Hányadik bejegyzett élettársi kapcsolata a jelenlegi
A bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésének számát kell beírni.
13. Ha nem először létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot, előző bejegyzett élettársi
kapcsolata mikor szűnt meg
Amennyiben az előző bejegyzett élettársi kapcsolata az élettárs halála következtében
szűnt meg, akkor az élettárs halálának időpontját, ha az előző bejegyzett élettársi kapcsolata
megszűnt, akkor a bírói ítélet jogerőre emelkedésének, illetve a közjegyzői végzésnek az
időpontját kell bejegyezni és nem a különélés kezdetét.

24
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
Anyakönyvi azonosító:
BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI
KAPCSOLAT
Eseményazonosító: B T E - - 2 0
LÉTESÍTÉSE LAP
01. A bejegyzés helye: község, város
02. A bejegyzés időpontja: 2 0 év hó nap
A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSAK ADATAI A. B.
Születési családi és
03.
utóneve(i):
06. Neme: férfi (1) - nő (2)
nőtlen/hajadon (1) – özvegy (3) – nőtlen/hajadon (1) – özvegy (3) –

elvált (4) - házassága megszűnt (5) – elvált (4) - házassága megszűnt (5) –
Családi állapota az élettársi
07. özvegy bejegyzett élettárs (7) – özvegy bejegyzett élettárs (7) –
kapcsolat bejegyzése előtt:
elvált bejegyzett élettárs (8) – elvált bejegyzett élettárs (8) –
irányítószám
település
Magyarország
08. i lakóhely: közterület neve
irányítószám
település
Magyarország
09. i tartózkodási közterület neve
hely:
ország
10. Külföldi lakcím:
település
magyar magyar
11. Állampolgársága: nem magyar, nem magyar,
Hányadik bejegyzett élettársi

12.
kapcsolata a jelenlegi:
Ha nem először létesít bejegyzett

élettársi kapcsolatot, előző
bejegyzett élettársi kapcsolata mikor
13.
szűnt meg: év hó nap év hó nap
25
A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSAK ADATAI A B
nincs iskolai végzettsége (0) – nincs iskolai végzettsége (0) –
általános (elemi, polgári) iskola 1-7 osztály (1) – általános (elemi, polgári) iskola 1-7 osztály (1) –
általános (elemi, polgári) iskola 8 osztály (2) – általános (elemi, polgári) iskola 8 osztály (2) –
szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül
(pl.: szakmunkásképző iskolai, (pl.: szakmunkásképző iskolai,
szakiskolai bizonyítvány) (3) – szakiskolai bizonyítvány) (3) –
Legmagasabb befejezett iskolai
14. középiskolai érettségi, képesítő (4) – középiskolai érettségi, képesítő (4) –
végzettség:
főiskolai, felsőfokú alapképzésben főiskolai, felsőfokú alapképzésben
(BA/BSc) szerzett oklevél (5) – (BA/BSc) szerzett oklevél (5) –
egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc)egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc)

nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű- nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű-
eknek járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) – eknek járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) –
gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.:
gyes, gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) – gyes, gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) –
15. eltartóra vonatkoznak.)
nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűeknyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek
ellátásban részesül, akkor az ellátás
igénybevétele előtt közvetlen igen (1) – nem (2) igen (1) – nem (2)
dolgozott-e?

A kérdőív kitöltésére fordított idő: perc

Megjegyzés:
A kiállítás kelte:
, év hó nap
P.H.
26
Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap
bíróság által történő felbontás esetén
1. A bejegyzett élettársi kapcsolat bíróság által történő megszűnésének statisztika

adatgyűjtési rendszere
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével összefüggő statisztikai

adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező. Az
adatgyűjtésért országosan a KSH felelős, amely irányítja és ellenőrzi az adatszolgáltatók és
az adatgyűjtésben közreműködő egyéb szervek munkáját.
hivatala az adatgyűjtés felelőse. Az adatszolgáltatásban anyakönyvvezetők, bíróságok
működnek közre.
élettársi kapcsolat megszűnésére, a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség tehát a
külföldiek hazánkban történt eseteire is vonatkozik.
Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Bejegyzett élettársi kapcsolat

megszűnése lap a kötelék felbontása kérdésében jogerőre emelkedett ítéletről”
nyomtatványon tesznek eleget a szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A bíróságok az eseményről általuk készítendő az anyakönyvezéshez és a személyiadat-
nyilvántartáshoz szükséges „Jegyzőkönyv”-vel egy időben töltik ki a statisztikai lapot. A
„Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a kötelék felbontása kérdésében jogerőre
emelkedett ítéletről” nyomtatvány a jegyzőkönyvnek tartalmilag részben eltérő olyan
változatai, amelyeken nincsenek kizárólagosan anyakönyvezési, illetőleg személyiadat-
nyilvántartási célokat szolgáltató adatok (pl. személyi azonosító).
Az anyakönyvvezető a bíróságoktól beérkezett, valamint az anyakönyvvezető által
A KSH-ban történik a „Bejegyzett élettársi kapcsolatok megszűnése lap a kötelék
felbontása kérdésében jogerőre emelkedett ítéletről” nyomtatványok kódolása és az adatok
rögzítése.
1.3.1. A bíróságok feladatai

A kötelék felbontása kérdésében jogerőre emelkedett ítéletről (felbontásáról vagy
érvénytelenítéséről, illetve a kereset elutasításáról) a bíróságok a „Bejegyzett élettársi
11
27
kapcsolat megszűnése lap a kötelék felbontása kérdésében jogerőre emelkedett ítéletről”
nyomtatvány kitöltésével szolgáltatnak adatokat a népmozgalmi statisztika céljára.
A bíróságok az ítélet jogerősítő záradékkal történő ellátását követően hét napon belül
kötelesek kitölteni a statisztikai lapot, és megküldeni a „Jegyzőkönyv”-vel együtt a
 a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása vagy érvénytelenítése esetén a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes
anyakönyvvezetőnek,
 ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön kötötték, akkor a Budapest Főváros
Kormányhivatala Hazai anyakönyvi osztályának.
A kereset elutasítása esetén a bíróság székhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek
csak a kitöltött statisztikai lapot kell megküldeni.
A felbontott (érvénytelenített) bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye
szerint illetékes anyakönyvvezető az alábbi feladatokat látja el:
összefüggéseket.
c.) Ha az anyakönyvvezető azt tapasztalja, hogy valamelyik bíróság az
erről értesíteni kell az intézet vezetőjét, és kérni kell intézkedését a mulasztás
megszüntetésére.
2. A bejegyzett élettársi kapcsolat bíróság által történő megszűnésére vonatkozó

statisztikai adatszolgáltatás
2.1. Az adatszolgáltatás nyomtatványa, a nyomtatványellátás, a beszerzés módja

A bejegyzett élettársi kapcsolat bíróság által történő megszűnésére vonatkozó
adatszolgáltatás alapnyomtatványa a „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a
kötelék felbontása kérdésében jogerőre emelkedett ítéletről”. A nyomtatvány elektronikus
változata letölthető a KSH honlapjáról a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek,
nyomtatványok/ Törvény által elrendelt népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
1
28
2.2. A „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a kötelék felbontása kérdésében
jogerőre emelkedett ítéletről” kitöltésének általános szabályai
előnyomott fogazott részekbe (kódhelyekbe) lehet beírni vagy az elektronikus változatnál a
legördülő listából lehet kiválasztani (évszámok, időpontok). Több kérdésnél a vonallal jelölt
részre kerül a bejegyzés.

A „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a kötelék felbontása kérdésében
jogerőre emelkedett ítéletről” jobb felső sarkában lévő elkülönített rész a felbontott
(érvénytelenített) bejegyzett élettársi kapcsolat néhány fontos azonosító adatának
bejegyzésére szolgál. Ezeket a rovatokat teljes egészében az anyakönyvvezető tölti ki.
a.) Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés anyakönyvi azonosítója
településazonosító törzsszámát kell beírni, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítették.
b.) A bejegyzett élettársi kapcsolat eseményazonosítója
Az előnyomtatott „BTE-” utáni hat kódhelyre a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének eseményazonosítóját kell jobbra igazítva és előnullázva beírni. Az
előnyomtatott „20” után következő két kódhelyre az esemény EAK rendszerbe kerülés
évének utolsó két számjegye kerül.
2.2.2. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó kérdések
01. A bejegyzés helye

02. A bejegyzés ideje
03. A bejegyzést jogerősen felbontó bíróságok megnevezése és a jogerőre emelkedett
ítélet ügyszáma
Erre a kérdésre minden esetben válaszolni kell.
29
04. Az ítélet jogerőre emelkedésének ideje
2.2.3. A bejegyzett élettársak adatai
05. Családi és utóneve (a bejegyzés felbontása előtt)

06. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtti családi állapota
09. A bejegyzett élettársak neme
10. Magyarországi lakóhelye
11. Magyarországi tartózkodási helye
külföldi feltétlenül szükséges bejegyezni az illető állampolgárságát.
14. Hányadik bejegyzett élettársi kapcsolata szűnik meg jelenleg
A felbontott bejegyzett élettársi kapcsolat(ok) számát kell beírni.
30
19. A jogerős ítélet tartalma
20. A keresetet indító fél
Az a személy, aki a válókeresetet beadta.
21. A kereset beadásának ideje
22. A kötelék kérdésében hozott jogerős ítélet kelte
23. A perben gyermek elhelyezéséről döntöttek-e
Ha igen, akkor hol helyezték el.
24. A bíróság tartási kötelezettséget megállapított-e
25. A bíróság a közös lakás használatával kapcsolatos igényről döntött-e
26. Vagyonjogi igényt érvényesítettek-e
31
Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. é vi CLV. törvény 30. §-a alapján kötele ző!
KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL Bejegyzett élettársi kapcsolat
BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT létesítés anyakönyvi azonosítója:
MEGSZŰNÉSE LAP A bejegyzett élettársi kapcsolat
a kötelé k felbontása kérdésében joge rőre emelke de tt eseményazonosítója: B T E – – 2 0
íté letről
01. A bejegyzés helye: község, város kerület
02. A bejegyzés ideje: 20 év hó nap
A bejegyzést jogerősen elsőfokú ügyszám:

03.
felbontó bíróság megnevezése: másodfokú ügyszám:
Az ítélet jogerőre emelkedésének

04. 20 év hó nap
ideje:
05.
(a bejegyzés felbontása előtt)
nőtlen, hajadon (1) – özvegy (3) – elvált (4) – nőtlen, hajadon (1) – özvegy (3) – elvált (4) –
A bejegyzett élettársi kapcsolat házassága megszűnt (5) – özvegy bejegyzett házassága megszűnt (5) – özvegy bejegyzett
06. élettárs (7) – elvált bejegyzett élettárs (8) – élettárs (7) – elvált bejegyzett élettárs (8) –
létesítése előtti családi állapota:
09. Neme: férfi (1) – nő (2)
irányítószám
település
Magyarországi
lakóhely:
irányítószám
település
Magyarországi
hely:
Külföldi ország
12.
lakcím:
település
magyar magyar
Hányadik bejegyzett élettársi
14.
kapcsolat megszűnése a jelenlegi:

15.
tudományos fokozatot igazoló oklevél (PhD, DLA) (7) tudományos fokozatot igazoló oklevél (PhD, DLA) (7)
32
nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) – nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) –
a) Gazdasági aktivitása:
munkanélküli (05) – munkanélküli (05) –
(A 17-18. kérdések

dolgozott-e?

a bejegyzés felbontása:
a) egyező akaratnyilvánítás esetén (1) –
19. A jogerős ítélet tartalma:
b) a Csjt. 18. §-ában meghatározott egyéb esetekben (2) –
a bejegyzés érvénytelenítése (3) – a kereset elutasítása (4)
20. A keresetet indító fél: A. fél (1) – B. fél (2) – az ügyész (3) – más személy (4)
21. A kereset beadásának ideje: év hó nap

A kötelék kérdésében hozott
22. jogerős ítélet kelte: év hó nap
a) A perben gyermek elhe- igen (1) – nem (2)

23. lyezéséről döntöttek-e,
b) ha igen, hol helyezték el: A. fél-nél (1) – B. fél-nél (2) – megosztva (3) – más személynél (4) – intézetben (5)
a) A bíróság tartási kötelezettsé- igen (1) – nem (2)

24. get megállapított-e, a gyermek(ek) javára (1) – A. fél javára (2) – B. fél javára (3) –
b) ha igen, kinek a javára: a gyermek(ek) és A. fél javára (4) – a gyermek(ek) és B. fél javára (5)
a) A bíróság a közös lakás

használatával kapcsolatos igen (1) – nem (2)
25.
igényről döntött–e:
b) ha igen, kinek a javára: A. fél javára (1) – B. fél javára (2) – megosztva (3)
26. Vagyonjogi igényt érvényesítettek-e: igen (1) – nem (2)
A kérdőív kitöltésére fordított idő: 1. kitöltő esetén: perc 2. kitöltő esetén: perc
A kiállítás kelte: év hó nap
P. H.
a kédőívet kiállította bíró/ közjegyző
33
Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap
közjegyző által történő felbontás esetén
1. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszűnésének statisztika
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével összefüggő statisztikai

adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező. Az
adatgyűjtésért országosan a KSH felelős, amely irányítja és ellenőrzi az adatszolgáltatók és
az adatgyűjtésben közreműködő egyéb szervek munkáját.
hivatala az adatgyűjtés felelőse. Az adatszolgáltatásban anyakönyvvezetők, közjegyzők
működnek közre.
élettársi kapcsolat megszűnésére, a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség tehát a
külföldiek hazánkban történt eseteire is vonatkozik.
Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Bejegyzett élettársi kapcsolat

megszűnése lap a felek közös megegyezése alapján a közjegyző által lefolytatott nemperes
eljárásról” nyomtatványon tesznek eleget a szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A közjegyző az eseményről általuk készítendő az anyakönyvezéshez és a személyiadat-
nyilvántartáshoz szükséges „Jegyzőkönyv”-vel egy időben töltik ki a statisztikai lapot. A
„Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a felek közös megegyezése alapján a
közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásról” nyomtatvány a jegyzőkönyvnek tartalmilag
részben eltérő olyan változatai, amelyeken nincsenek kizárólagosan anyakönyvezési,
illetőleg személyiadat-nyilvántartási célokat szolgáltató adatok (pl. személyi azonosító).
Az anyakönyvvezető a közjegyzőtől beérkezett, valamint az anyakönyvvezető által
A KSH-ban történik a „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a felek közös
megegyezése alapján a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásról” nyomtatványok
kódolása és az adatok rögzítése.
1.3.1. A közjegyzők feladatai

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről a közjegyzők a „Bejegyzett élettársi
kapcsolat megszűnése lap a felek közös megegyezése alapján a közjegyző által lefolytatott
11
35
nemperes eljárásról” nyomtatvány kitöltésével szolgáltatnak adatokat a népmozgalmi
statisztika céljára.
A közjegyzők a határozat hozatalt követően hét napon belül kötelesek kitölteni a
statisztikai lapot és megküldeni a „Jegyzőkönyv”-vel együtt
 a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes
anyakönyvvezetőnek,
 ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön kötötték, akkor a Budapest Főváros
Kormányhivatala Hazai anyakönyvi osztályának.

A felbontott bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes
anyakönyvvezető az alábbi feladatokat látja el:
összefüggéseket.
c.) Ha az anyakönyvvezető azt tapasztalja, hogy valamelyik közjegyző az
erről értesíteni kell a közjegyzők felügyeleti szervét, és kérni kell intézkedését a mulasztás
megszüntetésére.
2. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszűnésére vonatkozó

statisztikai adatszolgáltatás

A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszűnésére vonatkozó
adatszolgáltatás alapnyomtatványa a „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a felek
közös megegyezése alapján a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásról”. A
nyomtatvány elektronikus változata letölthető a KSH honlapjáról a
www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, nyomtatványok/Törvény által elrendelt
népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
1
36
2.2. A „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a felek közös megegyezése
alapján a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásról” kitöltésének általános
szabályai
előnyomott fogazott részekbe (kódhelyekbe) lehet beírni vagy az elektronikus változatnál a

A „Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése lap a felek közös megegyezése alapján
a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásról” jobb felső sarkában lévő elkülönített rész
a felbontott bejegyzett élettársi kapcsolat néhány fontos azonosító adatának bejegyzésére
szolgál. Ezeket a rovatokat teljes egészében az anyakönyvvezető tölti ki.
a.) Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés anyakönyvi azonosítója
településazonosító törzsszámát kell beírni, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítették.
b.) A bejegyzett élettársi kapcsolat eseményazonosítója
Az előnyomtatott „BTE-” utáni hat kódhelyre a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésének eseményazonosítóját kell jobbra igazítva és előnullázva beírni kerül. Az
előnyomtatott „20” után következő két kódhelyre az esemény EAK rendszerbe kerülés
évének utolsó két számjegye kerül.
2.2.2. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó kérdések
01. A bejegyzés helye

02. A bejegyzés ideje
03. A nem peres eljárást lefolytató közjegyző neve, székhelye, eljárás ügyszáma
Erre a kérdésre minden esetben válaszolni kell.
04. A megszüntető végzés jogerőre emelkedésének ideje
37
2.2.3. A bejegyzett élettársak adatai
05. Családi és utóneve (a bejegyzés felbontása előtt)

06. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtti családi állapota
09. A bejegyzett élettársak neme
10. Magyarországi lakóhely
11. Magyarországi tartózkodási hely
14. Hányadik bejegyzett élettársi kapcsolata szűnik meg jelenleg
A felbontott bejegyzett élettársi kapcsolat(ok) számát kell beírni.
38
39
Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi C LV. törvény 30. §-a alapján kötelező!
KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL Bejegyzett élettársi kapcsolat
BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT létesítés anyakönyvi azonosítója:
MEGSZŰNÉSE LAP A bejegyzett élettársi kapcsolat
a fele k közös me ge gye zése alapján a közjegyző által eseményazonosítója: B T E – – 2 0
lefolytatott nempere s eljárásról
01. A bejegyzés helye: község, város kerület
02. A bejegyzés ideje: 20 év hó nap

A nemperes eljárást lefolytató
03. közjegyző neve, székhelye, eljárás ügyszám:
ügyszáma:
A megszűntető végzés jogerőre
04. 20 év hó nap
emelkedésének napja:
05.
(a bejegyzés felbontása előtt)
nőt len, hajadon (1) – özvegy (3) – elvált (4) – nőtlen, hajadon (1) – özvegy (3) – elvált (4) –
A bejegyzett élettársi kapcsolat házassága megszűnt (5) – özvegy bejegyzett házassága megszűnt (5) – özvegy bejegyzet t
06. élettárs (7) – elvált bejegyzett élet társ (8) – élettárs (7) – elvált bejegyzett élettárs (8) –
létesítése előtti családi állapota:
bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt (9) bejegyzett élet társi kapcsolat a megszűnt (9)
09. Neme: férfi (1) – nő (2)
irányítószám
település
Magyarországi
lakóhely:
irányítószám
település
Magyarországi
hely:
Külföldi ország
12.
lakcím:
település
magyar magyar
Hányadik bejegyzett élet társi
14.
kapcsolat megszűnése a jelenlegi:
nincs iskolai végzettsége (0) nincs iskolai végzet tsége (0)

szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül ( pl.: szakképzettség éret tségi bizonyítvány nélkül ( pl.:
Legmagasabb befejezett iskolai középiskolai érett ségi, képesítő (4) – középiskolai érettségi, képesítő (4) –
15. főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc)
végzettsége:
40
Élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vétele lap
1. Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó statisztika

Az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat nyilvántartásba vételével

összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a
alapján kötelező. Az adatgyűjtésért a KSH felelős, amely irányítja és ellenőrzi az
adatszolgáltatók és az adatgyűjtésben közreműködő egyéb szervek munkáját.
Az adatszolgáltatásban közjegyzők működnek közre.
Az egységes adatgyűjtés kiterjed az ország területén történt valamennyi élettársi
nyilatkozat nyilvántartásba vételére a felek állampolgárságától függetlenül.
1.2. Az adatszolgáltatók feladatai, az adatszolgáltatás módja és ideje
Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló

nyilatkozat nyilvántartásba vétele lap”-on tesznek eleget a szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségüknek. A közjegyzők az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat
nyilvántartásba vételével egy időben töltik ki a statisztikai lapot, amelyet legkésőbb a
nyilvántartásba vételt követő hó 5-ig kell továbbítani a KSHNEP elnevezésű hivatali kapun
keresztül Excel formátumban.
A KSH-ban történik a „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat
nyilvántartásba vétele lap” statisztikai célú feldolgozása.
2. Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó statisztikai

adatszolgáltatás

Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó
adatszolgáltatás alapnyomtatványa az „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat
nyilvántartásba vétele lap”. A nyomtatvány elektronikus változata letölthető a KSH
honlapjáról a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, Nyomtatványok/ Törvény által
elrendelt népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
42
Élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vétele lap
1. Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó statisztika

Az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat nyilvántartásba vételével

Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló

nyilatkozat nyilvántartásba vétele lap”-on tesznek eleget a szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségüknek. A közjegyzők az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat
A KSH-ban történik a „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat
2. Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó statisztikai

adatszolgáltatás

Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó
adatszolgáltatás alapnyomtatványa az „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat
nyilvántartásba vétele lap”. A nyomtatvány elektronikus változata letölthető a KSH
honlapjáról a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, Nyomtatványok/ Törvény által
42
2.2. Az „Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat nyilvántartásba vétele lap”
kitöltésének általános szabályai
A válaszokat számítógépen Excel formátumban kell kitölteni. A kérdésekre a válaszadás
módja különböző.
A kérdések egy részénél a megfelelő rész kiválasztásával lehet válaszolni. Az
Több esetben a válasz számokkal adható meg. Egyes kérdéseknél a számokat a
2.2.1. Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételére vonatkozó

kérdések
01. Az eljáró közjegyző neve, székhelye
Annak a közjegyzőnek a nevét, székhelyét kell beírni, aki az élettársi kapcsolat
fennállásáról szóló nyilatkozatot nyilvántartásba vette.
02. Az élettársi kapcsolat fennállásának nyilvántartásba vételéről szóló végzés jogerőre
emelkedésének napja
2.2.2. Az élettársak adatai
03. Az élettársak neme

06. A nyilvántartásba vételkor az élettársak családi állapota
07. Magyarországi lakóhelye (állandó lakóhelye)
A lakóhely az a község, város, ahol a polgár él és bejelentett lakóhelye van. Ebbe a
rovatba csak a község vagy város nevét, a budapesti kerületet, valamint az irányítószámot
kell bejegyezni, a közelebbi lakcímet nem.
Amennyiben a szóban forgó személy lakóhelye ismeretlen, ezt kell bejegyezni a
rovatba. Hajléktalan személyről azt a tényt kell beírni, hogy hajléktalan.
43
08. Magyarországi tartózkodási helye (ideiglenes lakóhelye)
A tartózkodási hely az a község, város (kerület), ahol a polgár – lakóhelye végleges
elhagyásának szándéka nélkül – 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik és bejelentett
tartózkodási helye van.
A szabadságvesztés büntetésüket töltő személyeknél nem szabad bejegyezni
tartózkodási helyül azt a községet, várost, ahol a büntetés-végrehajtási intézet van.
A tartózkodási hely rovatba csak a község vagy város nevét, a budapesti kerületet,
valamint az irányítószámot kell bejegyezni, a közelebbi lakcímet nem. A tartózkodási
helyként szereplő település megnevezését akkor is be kell jegyezni, ha az megegyezik a
lakóhelyként megnevezett településsel.
11. Életben lévő gyermekeik száma
A gyermekek számát kell beírni.
44
Az adatszolgáltatás a hivatalos statisz tikáról sz óló 2016. é vi CLV. törvé ny 30. §-a alapján köte le ző!
KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT FENNÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE LAP
Az eljáró közjegyző neve,

01.
székhelye:
Az élettársi kapcsolat
fennállásának nyilvántartásba
02. 2 0 év hó nap
vételéről szóló végzés jogerőre
AZ ÉLETTÁRSAK ADATAI A. B.
03. Neme: férfi (1) – nő (2) férfi (1) – nő (2)
nőtlen, hajadon (1) – nős, férjes (2) – özvegy (3) – nőtlen, hajadon (1) – nős, férjes (2) – özvegy (3) –
elvált (4) – házassága megszűnt (5) – elvált (4) – házassága megszűnt (5) –
A nyilvántartásba vételkor az bejegyzett élettárs (6) – özvegy bejegyzett élettárs (7) – bejegyzett élettárs (6) – özvegy bejegyzett élettárs (7) –
06.
élettársak családi állapota: elvált bejegyzett élettárs (8) – elvált bejegyzett élettárs (8) –
Magyarorszá irányítószám
07. gi
lakóhely: település
Magyarorszá irányítószám
08. gi
tartózkodási település
Külföldi ország
09.
magyar magyar
11. Életben lévő gyermekeinek száma:

12.
45
b) Ha jelenleg nem foglalkoz-
tatott és gyermekgondozás (-
nevelés) címén ellátásban részesül, igen (1) – nem (2) igen (1) – nem (2)
akkor az ellátás igénybevétele
előtt közvetlen dolgozott-e?

A kérdőív kitöltésére fordított idő:
46
Nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba
vétele lap
1. A nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vételére
vonatkozó statisztika adatgyűjtési rendszere
A nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vételével

Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról

szóló nyilatkozat nyilvántartásba vétele lap”-on tesznek eleget a szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségüknek. A közjegyzők az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat
A KSH-ban történik a „Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat
2. A nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vételére

vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás

A nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vételére
vonatkozó adatszolgáltatás alapnyomtatványa a „Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló
nyilatkozat nyilvántartásba vétele lap”. A nyomtatvány elektronikus változata letölthető a
KSH honlapjáról a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, Nyomtatványok/ Törvény
által elrendelt népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
47
2.2. Az „Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat nyilvántartásba vétele
lap” kitöltésének általános szabályai
A válaszokat számítógépen Excel formátumban kell kitölteni. A kérdésekre a
válaszadás módja különböző.
A kérdések egy részénél a megfelelő rész kiválasztásával lehet válaszolni. Az
Több esetben a válasz számokkal adható meg. Egyes kérdéseknél a számokat a
2.2.1. A nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnésének nyilvántartásba vételére

vonatkozó kérdések
01. Az eljáró közjegyző neve, székhelye
Annak a közjegyzőnek a nevét, székhelyét kell beírni, aki az élettársi kapcsolat fenn
nem állásáról szóló nyilatkozatot nyilvántartásba vette.
02. A megszűnő élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének napja
03. Az élettársi kapcsolat fenn nem állásának nyilvántartásba vételéről szóló végzés
jogerőre emelkedésének napja
2.2.2. A volt élettársak adatai

04. Az élettársak neme
07. Az élettársi kapcsolat fenn nem állásának nyilvántartásba vételkor az élettársak
családi állapota
08. Magyarországi lakóhely (állandó lakóhelye)
A lakóhely az a község, város, ahol a polgár él és bejelentett lakóhelye van. Ebbe a
rovatba csak a község vagy város nevét, a budapesti kerületet, valamint az irányítószámot
kell bejegyezni, a közelebbi lakcímet nem.
48
09. Magyarországi tartózkodási hely (ideiglenes lakóhelye)
A tartózkodási hely az a község, város (kerület), ahol a polgár – lakóhelye végleges
elhagyásának szándéka nélkül – 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik és bejelentett
tartózkodási helye van.
A tartózkodási hely rovatba csak a község vagy város nevét, a budapesti kerületet,
valamint az irányítószámot kell bejegyezni, a közelebbi lakcímet nem. A tartózkodási
helyként szereplő település megnevezését akkor is be kell jegyezni, ha az megegyezik a
lakóhelyként megnevezett településsel.
12. Életben lévő gyermekeik száma
A gyermekek számát kell beírni.
49
Az adatsz olgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. é vi C LV. törvény 30. §-a alapján kötelező!
KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT FENN NEM ÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE LAP
Az eljáró közjegyző neve,

01.
székhelye:
A megszünő élettársi kapcsolat
02. fennállásáról szóló nyilatkozat 2 0 év hó nap
bejegyzésének napja:
Az élettársi kapcsolat fenn nem
állásának nyilvántartásba vételéről
03. 2 0 év hó nap
szóló végzés jogerőre
A VOLT ÉLETTÁRSAK ADATAI A. B.
04. Neme: férfi (1) – nő (2) férfi (1) – nő (2)

nőtlen, hajadon (1) – nős, férjes (2) – özvegy (3) nőtlen, hajadon (1) – nős, férjes (2) – özvegy (3)
Az élettársi kapcsolat fenn nem elvált (4) – házassága megszűnt (5) – elvált (4) – házassága megszűnt (5) –
07. állásának nyilvántartásba vételkor bejegyzett élettárs (6) – özvegy bejegyzett élettárs (7) – bejegyzett élettárs (6) – özvegy bejegyzett élettárs (7) –
az élettársak családi állapota: elvált bejegyzett élettárs (8) – elvált bejegyzett élettárs (8) –
Magyarországi irányítószám
08.
lakóhely: település
Magyarországi irányítószám
09. tartózkodási
hely: település
Külföldi ország
10.
magyar magyar
12. Életben lévő gyermekeinek száma:

13.
50
– 05-07 válaszok esetén az ellátásban részesülő inaktív, m égpedig: ellátásban részesülő inaktív, m égpedig:
eltartott, m égpedig: eltartott, m égpedig:
dolgozott-e?
köztisztviselő, közalkalmazott (1) – köztisztviselő, közalkalmazott (1) –

egyéb alkalmazott (2) – egyéb alkalmazott (2) –
egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül (3) – egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül (3) –
16. Foglalkozási viszonya: egyéni vállalkozó alkalmazottal (4) – egyéni vállalkozó alkalmazottal (4) –
szövetkezeti tag (6) – szövetkezeti tag (6) –
A kérdőív kitöltésére fordított idő:
51
Élveszületési lap
1. Az élveszületési statisztika adatgyűjtési rendszere
Az élveszületésekkel összefüggő statisztikai célú adatszolgáltatás a statisztikáról

szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező. Az adatgyűjtésért országosan a KSH
hivatala az adatgyűjtés felelőse. Az adatszolgáltatásban anyakönyvvezetők, egészségügyi
intézetek működnek közre.
Az egységes adatgyűjtés kiterjed az ország területén történt valamennyi
élveszületésre, az adatszolgáltatási kötelezettség tehát a külföldiek hazánkban történt
élveszületéseire is vonatkozik. 2013. május 31. óta az adatgyűjtés kiterjed a magyarországi
lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szülésére, amennyiben az esemény
anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül. Jelen kézikönyv a külföldön történt
eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatás részleteit nem tárgyalja.
1.2. Az adatszolgáltatás módja, az adatszolgáltatók feladata

adattartalom („Élveszületési lap”) megküldésével tesznek eleget a születési statisztikához
szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az egységes adatgyűjtés kiterjed az ország
területén történt valamennyi élveszületésre, az adatszolgáltatók az esemény időpontjában
(évében) érvényes statisztikai adatszolgáltató lap szerinti kérdéseket kötelesek kitölteni.
Az egészségügyi szolgáltatók a népmozgalmi adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat
az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges adatokkal együtt elektronikusan rögzíti az erre a
célra kifejlesztett felületen. Ezt követően az adatok az EESZT útján elektronikusan kerülnek
továbbításra az elektronikus anyakönyvi rendszer részére. Az anyakönyvvezető az EAK
rendszerben ellenőrzi az EESZT által megküldött adatokat és kiegészíti az
anyakönyvezéssel kapcsolatos adatokkal. Az egészségügyi intézményen kívüli
élveszületésről az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető rögzíti a teljes
statisztikai adattartalmat a bejelentő személytől (pl. szülőtől, rokontól, orvostól) kapott
információk (adatok) alapján.
A születés anyakönyvezését követően az EAK rendszer automatikusan összeállítja az
élveszületési lap adattartalmát képező adatcsomagot. A statisztikai adatok az anyakönyvi
bejegyzést követően az EAK rendszerből a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon
(KKSzB) keresztül kerülnek továbbításra a KSH felé. A KSH-nak átadott, de az EAK
adattartalmát nem képző statisztikai adatok automatikusan törlésre kerülnek a KSH-tól
érkezett sikeres adatfogadás visszaigazolását követően.
53
2. Élveszületési statisztikai adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatók az „Élveszületési lap” adattartamának megfelelő adatokat
elektronikusan rögzítik az erre a célra kifejlesztett felületen. A születési adatszolgáltatás
alapnyomtatványa, az „Élveszületési lap” elektronikus változatban is elérhető a KSH
honlapjáról a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, nyomtatványok/Törvény által
2.2. Az „Élveszületési lap” kitöltésének általános szabályai
Az „Élveszületési lap” kérdéseire a válaszadás módja különböző.

megválaszolni.
A részletes kitöltési útmutató a KSH honlapján elérhető „Élveszületési lap” nyomtatvány

Az „Élveszületési lap” jobb felső sarkában lévő elkülönített rész a jelentett esemény
néhány fontos azonosító adatának bejegyzésére szolgál. Ezeket a rovatokat teljes egészében
az anyakönyvvezető tölti ki.
Az élveszületési esemény sikeres anyakönyvezésekor az Elektronikus Anyakönyvi
Rendszer (EAK) által képzett azonosító kód, amely egyedileg azonosítja az eseményt. Az
előnyomtatott „SZE” után következő hat kódhelyre az esemény sorszámát kell jobbra
rendszerbe kerülés évének utolsó két számjegye kerül (pl. SZE-000601-2021).
54
2.2.2. A gyermekre vonatkozó kérdések
01. Születési helye

A születéseket azon a településen kell anyakönyvezni, ahol megtörténtek. A település
neveként a születés időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést kell beírni.
Budapesten történt esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
02. Születési ideje

Év, hó, nap nem lehet ismeretlen ennél a kérdésnél, óra, perc lehet ismeretlen (99).
Amennyiben a gyermek éjfél után, de 1 óra előtt született, az óra kódnégyzetébe 00 a
bejegyzés.
03. Neme
Erre a kérdésre a születési anyakönyvbe bejegyzett választ kell beírni. Ha az újszülött
külföldi állampolgárságot kap, feltétlenül szükséges bejegyezni az állampolgárságát.
05. Születési neve

05.1. Születési családi neve
05.2. Születési utóneve(i)
Erre a kérdésre a gyermeknek a születési anyakönyvbe bejegyzett családi és utónevét
kell beírni.
2.2.3. A szülők adatai
06. Az anya születési családi és utóneve(i)

Az anya házassági családi és utóneve(i)
A megfelelő okmányok alapján kell e rovatokat kitölteni. Az első rovatba az anya
születési anyakönyvébe bejegyzett családi és utóneve kerül. A második rovatba az anya
házasságában használt családi és utónevét kell beírni.
07. Az anya családi állapota

08. Van élettársi kapcsolata

A hivatalos jogi helyzettől függetlenül kell kitölteni.
09. A szülők házasságkötésének időpontja

Csak akkor kitöltendő, ha a 07. kérdésnél az anya családi állapota házas.
A következő kérdéscsoport az apára és az anyára egyaránt vonatkozik.

Az apára vonatkozó adatokat az anya családi állapotától függetlenül mindig be kell
jegyezni. Az „apa ismeretlen” választ csak abban az esetben jegyezzék be, ha az apa
55
személye ténylegesen ismeretlen, azt nem lehet megállapítani. Ilyenkor az apa születési
időpontja rovatba „az apa ismeretlen” választ kell bejegyezni, és az apára vonatkozó többi
rovatot üresen kell hagyni.
10. Az apa, anya születésének helye: ország

Az apa és az anya születési helyének országát a kérdőív kitöltésének évében
érvényben levő országhatárok szerint kell bejegyezni.
Az apa, anya születésének helye: település
Az apa és az anya születési helyének települését a kérdőív kitöltésének évében
hivatalos településnév szerint kell bejegyezni.
11. Az apa, anya születésének időpontja
12. Az apa, anya magyarországi lakóhelye

13. Az apa, anya magyarországi tartózkodási helye

14. Az apa, anya külföldi lakcíme

15. Az apa, anya állampolgársága

Az adatszolgáltató erre a kérdésre bevallás alapján írja be a választ, külföldiek
esetében feltétlenül szükséges az illető állampolgárságát a megfelelő részbe bejegyezni.
16. Az apa, anya iskolai végzettsége

17. a) Az apa, anya gazdasági aktivitása

b) Ha jelenleg nem foglalkoztatott és gyermek-gondozás (-nevelés) címén ellátában

részesül, akkor az ellátás igénybevétele előtt közvetlen dolgozott-e?
18. Az apa, anya foglalkozása, munkaköre

19. Az apa, anya foglalkozási viszonya

56
2.2.4. Az anyára és az újszülöttre vonatkozó adatok
20. Többes szülés esetén:

a.) hányas szülés
b.) hányadik szülött
Nem többes szülés esetén 20. a.) = 1, illetve 20. b.) = 0. Ikerszülés esetén mindegyik
élve született gyermekről külön-külön kell „Élveszületési lap”-ot kitölteni. Ekkor a 20. a.)
kérdésnél a többes szülés típusát kell beírni (kettes, hármas, négyes stb.), a 20. b.) kérdésnél
pedig, hogy azon belül a magzat hányadikként jött a világra.
Abban az esetben, amikor többes szülésből élve született gyermek jön a világra, a
vele együtt esetlegesen halva született magzatról „Magzati halálozási lap”-ot kell kiállítani,
amely mindig késői magzati halálozásnak minősül, függetlenül a magzat súlyától, hosszától,
illetve a terhesség időtartamától. Fontos, hogy a halva született magzatot is be kell számolni
a 20. b.) hányadik szülött kérdésnél, ha utána még élő gyermek született.
1. példa: Az anyának hármas ikrei születtek, de a középső gyermek halva született.
A helyes kitöltés:
Az 1. gyermek lapja: 20. a.) hányas szülés: hármas (3)

20. b.) hányadik szülött: első (1)
A 2. gyermekről „Magzati halálozási lap”-ot kell kiállítani.
A 3. gyermek lapja: 20. a.) hányas szülés: hármas (3)
20. b.) hányadik szülött: harmadik (3)
21. A gyermek hányadik terhességből származik
Nem lehet kitöltetlen. Az anya élete folyamán eddig bekövetkezett összes terhességét
be kell jegyezni, függetlenül attól, hogy azok kimenetele élveszületés, késői magzati
halálozás (halvaszületés), korai vagy középidős magzati halálozás (spontán vetélés),
terhességmegszakítás vagy méhen kívüli terhesség volt.
22. Az anyának hány gyermeke született élve (a jelenlegit is beleértve)

a.) élete folyamán és hány él közülük
b.) jelenlegi házasságából és hány él közülük
Mindkét számba bele kell számítani a jelenlegi élveszülöttet, tehát azt a gyermeket,
akiről az „Élveszületési lap”-ot kitöltik.
Az élete folyamán élve született gyermekek számába beleszámítanak az élve
született, de időközben meghalt gyermekek is.
Az életben levő gyermekek számába – a családban élő gyermekeken kívül – bele kell
számítani a családból már kivált, elköltözött vagy házas gyermeket is, de nem szabad
számba venni az örökbe fogadott vagy a családban nevelt, nem vérszerinti gyermeket.
A jelenlegi házasságból élve született gyermekek számába csak a ténylegesen ebből a
házasságból származó (tehát a házasságkötés időpontja után született) gyermekeket kell
számba venni.
Fontos, hogy az életben levő gyermekek számának megválaszolásánál figyelemmel
kell lenni arra, hogy a bejegyzés nem az anyakönyvezés, hanem a gyermek születésének
időpontjára vonatkozik.
57
Fokozott figyelmet kíván a kérdés megválaszolása a többes szülések esetében. Mivel
a többes szülés egy szülést, de két vagy több szülöttet jelent, így az élve született és életben
levő gyermekek száma „Élveszületési lap”-onként, az anyakönyvezés sorrendi szabályainak
megfelelően emelkedik.
1. példa: Az anya második élve született gyermekéről töltjük ki a kérdőívet. Az első

gyermek is a jelenlegi házasságából született.
22. a.) élete folyamán 02 ebből él 02

22. b.) jelenlegi házasságából 02 ebből él 02
2. példa: Az anyának jelenlegi szülése előtt ugyanebből a házasságból két életben levő
gyermeke volt, az újszülött is élve született, de rövid idő múlva – még az anyakönyvezés
előtt – meghalt.

3. példa: Az anya második élve született gyermekéről szól a kérdőív. Első élve született
gyermeke korábbi házasságából született, de röviddel születése után meghalt. Jelenlegi
házasságából ez az első élve született gyermeke.

4. példa: Házas anyának a jelenlegi az első szülése és ez hármasiker-szülés, mindhárom

magzat élve született.
Az 1. gyermek lapja: 22. a.) élete folyamán 01 ebből él 01

A 2. gyermek lapja: 22. a.) élete folyamán 02 ebből él 02
58
5. példa: Hajadon anya első szüléséről van szó, amelynek eredménye kettős élveszületés. Az
első élve szülött gyermek nyomban megszületése után meghalt, még a második gyermek
megszületése előtt.
Az 1. gyermek lapja: 22. a.) élete folyamán 01 ebből él 01

22. b.) jelenlegi házasságából ebből él
22. b.) jelenlegi házasságából ebből él
23. Az anya jelenlegi terhességét megelőző

a.) élveszülésének ideje
b.) késői magzati halálozásának ideje
Fontos, hogy csak a jelenlegit megelőző terhességekből származó élve-, illetve
halvaszülések időpontját kell beírni, ha több ilyen kimenetelű terhesség is volt, mindig a
legutolsót kell figyelembe venni. Ha nem volt előző terhesség, vagy ha volt, de annak
kimenetele nem élve-, illetve halvaszülés, akkor ez a rovat üresen marad.
Fontos, hogy a többes szülésből származó gyermekek „Élveszületési lap”-jain, ha
volt az anyának előző terhességéből élve-, illetve halvaszülése, akkor annak az eseménynek
az időpontja szerepeljen mindegyik lapon, függetlenül attól, hogy a többes szülés első,
második stb. szülöttjéről töltjük ki a lapot.
1. példa: Az anyának a jelenlegit megelőzően két terhessége volt, az első terhességének

kimenetele egy ikerszülés volt 1994. szeptember 1-jén, amelyből egyik gyermek élve
született, a másik halva született, a második terhességéből 1996. január 31-én még egy élő
gyermeke született.
23. a.) előző élveszülésének ideje: 1996. 01. 31.

23. b.) előző késői magzati halálozásának ideje: 1994. 09. 01.
2. példa: Az anyának ez a második terhessége, amelynek kimenetele hármasiker-szülés volt,

amelyből a középső magzat halva született, és az ezt megelőző terhességéből 1995.
augusztus 15-én egy élve született gyermek született.
Az 1. gyermek lapja: 23. a.) előző élveszülésének ideje: 1995. 08. 15.
A 2. gyermekről „Magzati halálozási lap”-ot kell kiállítani.
A 3. gyermek lapja: 23. a.) előző élveszülésének ideje: 1995. 08. 15.
24. Egyéb szülészeti események száma

Ez a kérdés csak a jelenlegit megelőző terhességekre vonatkozik. Az itt felsorolt
eseményekre számok bejegyzésével kell válaszolni, nem elegendő az esemény szövegének
59
aláhúzása. A késői magzati halálozás kódnégyzeteibe a halva született magzatok számát kell
beírni. Ha az előző kérdésnél volt beírva késői magzati halálozás dátuma, akkor az ott
említett eseményt is bele kell számolni az itt adott válasznál, ebben az esetben a kódnégyzet
nem lehet üres. Ha nem voltak ilyen események, a kódnégyzetek üresen maradnak.
25. a.) Hol történt a szülés

Az „egyéb helyen” választ kell aláhúzni minden olyan esetben, amikor a szülés nem
„intézetben” vagy „lakásban”, hanem egyéb helyen, pl. mentőkocsiban, vonaton, repülőn
történt.
b.) A szülésnél ki segédkezett

Ha intézetben történt a szülés, ennél a kérdésnél az orvos és szülésznő (1) választ kell
aláhúzni.
26. A szülés módja

27. A terhesség időtartama

A terhesség időtartamát betöltött hetekben kifejezve kell számokkal beírni.
28. A gyermek súlya, hossza és 5 perces Apgár-értéke

Az adatokat a szülést levezető orvos vagy szülésznő hivatalos megállapítása
(mérlegelés, mérés) alapján kell bejegyezni. A gyermek születéskori súlyát grammokban, a
testhosszát centiméterekben kell megadni. Az Apgár-értéket a szülést levezető orvos vagy
szülésznő a terhesség időtartamától függetlenül, a magzat érettségi fokának biológiai
ismérvei alapján határozza meg 1-től 10-ig terjedő számskálán. Amennyiben sem orvos,
sem szülésznő nem volt jelen a szülésnél, ezekre a kérdésekre nem lehet válaszolni.
29. Ha van a gyermeknek fejlődési rendellenessége, annak megnevezése

Amennyiben van veleszületett rendellenessége, azt pontosan meg kell jelölni. Két
rendellenesség beírására van lehetőség, besorolásuk a BNO-10. szerint történik.
60
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Anyakönyvi azonosító:
ÉLVESZÜLETÉSI LAP
Eseményazonosító: S Z E – – 2 0
A GYERMEK
község,
01. Születési helye: kerület
város
02. Születési ideje: 20 év hó nap óra perc
03. Neme: fiú (1) – leány (2)
04. Állampolgársága: magyar nem magyar, mégpedig:

Születési neve:
1. Születési családi neve:
05.
2. Születési utóneve(i):
Az anya születési családi és utóneve(i):

06.
Az anya házassági családi és utóneve(i):
hajadon (1) – férjes (2) – özvegy (3) – elvált (4) – házassága megszűnt (5) – bejegyzett élettárs
07. Az anya családi állapota: (6) – özvegy bejegyzett élettárs (7) – elvált bejegyzett élettárs (8) – bejegyzett élettársi kapcsolata
megszűnt (9)
08. Van élettársi kapcsolata? van (1) – nincs (2)
A szülők házasságkötésének
09. év hó nap
időpontja:
A SZÜLŐK EGYÉB ADATAI AZ APA AZ ANYA
Születésének ország
10.
helye: település
irányítószám:
település:
Magyarországi
lakóhely:
közterület jellege:
házszám, helyajzi sz.
irányítószám:
település:
13. Lakóhelye: közterület neve
közterület jellege:
házszám, helyajzi sz.:
Külföldi ország
14.
magyar magyar
nem magyar, mégpedig: nem magyar, mégpedig:

szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül
( pl.: szakmunkásképző iskolai, szakiskolai ( pl.: szakmunkásképző iskolai, szakiskolai
bizonyítvány) (3) – bizonyítvány) (3) –
Legmagasabb befejezett iskolai
16. középiskolai érettségi, képesítő (4) – középiskolai érettségi, képesítő (4) –
végzettség: főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc)
61
A SZÜLŐK EGYÉB ADATAI AZ APA AZ ANYA
gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.:
gyes, gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) – gyes, gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) –
(A 18–19. kérdések munkanélküli (05) – munkanélküli (05) –
– 05-07 válaszok esetén az érintett utolsó ellátásban részesülő inaktív, mégpedig: ellátásban részesülő inaktív, mégpedig:
foglalkozására gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban
– 09-11 válaszok esetén az eltartóra részesülő (pl.: gyes, gyed, gyet) (06) – részesülő (pl.: gyes, gyed, gyet) (06) –
17. vonatkoznak.) nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek

igen (1) – nem (2) igen (1) – nem (2)
ellátásban részesül, akkor az ellátás
igénybevétele előtt közvetlen dolgozott-e?

AZ ANYÁRA ÉS AZ ÚJSZÜLÖTTRE VONATKOZÓ ADATOK
Egyes vagy többes szülés: a) egyes (1) – kettős (2) – hármas (3) – négyes (4) – ötös (5) – hatos vagy annál több
20. a) hányas szülés: b) egyes szülés (0) – első (1) – második (2) – harmadik (3) – negyedik (4) – ötödik (5) –
b) hanyadik szülött: hatodik vagy annál több (6)
A gyermek hányadik
21.
terhességből származik:
Az anyának hány gyermeke a) élete folyamán: ebből él:
22. született élve
(a jelenlegit is beleértve): b) jelenlegi házasságából: ebből él:
Az anya jelenlegi a) élveszülésének ideje: b) késői magzati halálozásának ideje:

23.
terhességét megelőző: év hó nap év hó nap
a) késő magzati halálozás: b) terhességmegszakítás:

24. Egyéb szülészeti események száma:
c) korai és középidős magzati halálozás: d) méhen kívüli terhesség:
a) Hol történt a szülés: a) intézetben (1) – lakásban (2) – egyéb helyen (3)
25.
b) A szülésnél ki segédkezett: b) orvos és szülésznő (1) – csak orvos (2) – csak szülésznő (3) – sem orvos sem szülésznő (4)
hüvelyi úton episiotomiával vagy gátvédelemmel (1) – hüvelyi úton fogóműtéttel vagy
26. A szülés módja:
vacuum extractióval (2) – császármetszéssel (3)
27. A terhesség időtartama: hét
A gyermek súlya, hossza

28. a) gramm b) cm c) 5 perces Apgár érték
és 5 perces Apgár értéke:
Ha van a gyermeknek
29. fejlődési rendellenessége,
annak megnevezése:
A kiállítás kelte: ; év hó nap
az anyakönyvvezető aláírása P.H. a kiállító személy aláírása
63
Halálozási lap
1. A halálozási statisztika adatgyűjtési rendszere
A halálozási eseményekkel összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a statisztikáról

szóló 2016. évi CLV. törvény 30.§-a alapján kötelező. Az adatgyűjtésért országosan a KSH
közre.
Az egységes adatgyűjtés kiterjed Magyarország területén történt valamennyi
anyakönyvezett halálozási eseményre. A bejelentési kötelezettség tehát a külföldiek
hazánkban történt halálozási eseményeire is vonatkozik. 2013. május 31. óta az adatgyűjtés
kiterjed a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett
halálozására is, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor került.
Jelen kézikönyv a külföldön történt eseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra nem terjed
ki.
1. 2. Az adatszolgáltatás módja, az adatszolgáltatók feladata

adattartalom („Halálozási lap”) megküldésével tesznek eleget a halálozási statisztikához
szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az anyakönyvvezetők az anyakönyvi
kerületükben meghalt összes személyről, a csecsemőkorúakról is, az esemény időpontjában
(évében) érvényes statisztikai adatszolgáltató lap szerinti adatokat kötelesek kitölteni.
A halál tényét megállapító orvos vagy egészségügyi intézmény a haláleset helye
szerint illetékes anyakönyvvezetőnek az anyakönyvi eljárás megindításához szükséges
adatokat tartalmazó elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány (e-hvb) továbbításával jelenti
be a halálesetet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) keresztül. Az
anyakönyvvezető az EAK rendszerben ellenőrzi az EESZT által megküldött, a haláleset
anyakönyvezéséhez szükséges adatokat, valamint a népmozgalmi adatszolgáltatáshoz
szükséges adatokat a hozzátartozó vagy az eltemettetésre kötelezett nyilatkozata alapján
elektronikusan rögzíti az EAK erre a célra kifejlesztett felületén.
A haláleset anyakönyvezését követően az EAK rendszer automatikusan összeállítja a
halálozási lap adattartalmát képező adatcsomagot. A statisztikai adatok az EAK rendszerből
a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon (KKSzB) keresztül kerülnek továbbításra a
KSH felé. A KSH-nak átadott, de az EAK adattartalmát nem képző statisztikai adatok
automatikusan törlésre kerülnek a KSH-tól érkezett sikeres adatfogadás visszaigazolását
követően.
Az anyakönyvvezető feladata még ellenőrizni a továbbra is papíron érkező teljes
adattartalmú „Halottvizsgálati bizonyítvány”, a „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány”,
65
illetve „Perinatális kórszövettani értesítő” személyes adatainak helyességét, valamint ráírni
az anyakönyvi azonosítót és az esemény azonosítóját. Ezt követően a továbbra is papíron
továbbítandó népmozgalmi statisztikai adatlapokkal együtt (Válási lap, Bejegyzett élettársi
kapcsolatok létesítésével/felbontásával kapcsolatos lapok) heti ütemezésben, legkésőbb a
tárgyhót követő hónap 5-ig a „Szállítólevél a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai
adatszolgáltatás továbbításához” című nyomtatvány kíséretében az anyakönyvvezető postán
továbbítja a KSH területileg illetékes főosztályának1.
2. Halálozási statisztikai adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatók a „Halálozási lap” adattartamának megfelelő adatokat
elektronikusan rögzítik az erre a célra kifejlesztett felületen. A halálozási adatszolgáltatás
alapnyomtatványa, a „Halálozási lap” elektronikus változatban is elérhető a KSH
honlapjáról a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóknak/Kérdőívek, nyomtatványok/Törvény által
2.2. A „Halálozási lap” kitöltésének általános szabályai
A „Halálozási lap” kérdéseire a válaszadás módja különböző.

megválaszolni.
A részletes kitöltési útmutató a KSH honlapján elérhető „Halálozási lap” nyomtatvány

A „Halálozási lap” jobb felső sarkában lévő elkülönített rész a jelentett esemény
néhány fontos azonosító adatának bejegyzésére szolgál.

A halálozási esemény sikeres anyakönyvezésekor az Elektronikus Anyakönyvi
1
66
előnyomtatott „HLE” után következő hat kódhelyre az esemény sorszámot kell jobbra
rendszerbe kerülés évének utolsó két számjegye kerül (pl. HLE-000601-2021).
2.2.2. Az elhaltra vonatkozó kérdések
01. A haláleset helye

A halálozásokat azon a településen kell anyakönyvezni, ahol megtörténtek.
Ismeretlen vagy talált holttest esetében a haláleset helye a megtalálás helye.
A település neveként az esemény időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést
kell beírni. Budapesten történt esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
02. A haláleset időpontja
Az év, hó, nap nem lehet kitöltetlen. Talált holttest esetében a halálozás körülbelüli
időpontját kell bejegyezni.
03. Az elhalt neme

04. Az elhalt családi állapota

05. Az elhalt születési családi neve, születési utóneve(i), házassági neve

A megfelelő okmányok alapján kell e rovatokat kitölteni.
A születési családi és utónévhez az elhalt születési anyakönyvébe bejegyzett nevet,
az elhalt házassági nevéhez a jelenlegi (illetve a legutolsó) házasságában használt családi és
utónevet kell beírni.
Ha „Ismeretlen a holttest”, tehát a személyazonosság nem állapítható meg, a születési
családi neve rovatba be kell jegyezni, hogy „Ismeretlen holttest”.
06. Az elhalt születési helye

Ország: a kérdőív kitöltésekor érvényben lévő országhatárok szerinti országnevet kell
bejegyezni.
Település: a kérdőív kitöltésekor érvényben lévő településnevet kell bejegyezni.
07. Az elhalt születési ideje

Az év, hó, nap nem lehet kitöltetlen. „Ismeretlen” válasz nem lehet erre a
kérdéselemre. Talált holttest esetében a körülbelüli születési évét vagy valószínűsített korát
feltétlenül be kell jegyezni.
08. Az elhalt magyarországi lakóhelye

09. Az elhalt magyarországi tartózkodási helye

67
10. Az elhalt külföldi lakcíme
11. Az elhalt állampolgársága

12. Ha házas/bejegyzett élettárs volt, az utolsó házasságkötésének/bejegyzett élettársi

kapcsolat létesítésének ideje
Ha az elhalt családi állapota nős/férjes (házas) vagy bejegyzett élettárs volt, be kell
jegyezni az elhalt utolsó házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének
időpontját.
13. Életben lévő házastárs/bejegyzett élettárs születési helye
jegyezni az életben lévő házastárs vagy bejegyzett élettárs születési helyének országát és
települését.
Ország: a kérdőív kitöltésekor érvényben lévő országhatárok szerinti országnevet kell
bejegyezni.
Település: a kérdőív kitöltésekor érvényben lévő településnevet kell bejegyezni.
143. Életben lévő házastárs/bejegyzett élettárs születési ideje

jegyezni az életben lévő házastárs vagy bejegyzett élettárs születési idejét.
15. Életben lévő házastárs/bejegyzett élettárs

a) magyarországi lakóhelye
jegyezni az életben lévő házastárs vagy bejegyzett élettárs magyarországi lakóhelyét. E
kérdés kitöltésének szabályait lásd a 108. oldalon.
b) magyarországi tartózkodási helye
jegyezni az életben lévő házastárs vagy bejegyzett élettárs magyarországi tartózkodási
helyét. E kérdés kitöltésének szabályait lásd a 108. oldalon.
c) külföldi lakcíme
jegyezni az életben lévő házastárs vagy bejegyzett élettárs külföldi lakcímét. E kérdés
kitöltésének szabályait lásd a 108. oldalon.
16. Életben lévő házastárs/bejegyzett élettárs állampolgársága

jegyezni az életben lévő házastárs vagy bejegyzett élettárs állampolgárságát. Ha a szóban
forgó személy külföldi, feltétlenül szükséges bejegyezni az illető állampolgárságát.
68
17. Az elhalt nőnek, illetve az elhalt férfi életben lévő házastársának hány gyermeke
született
a) élete folyamán
b) utolsó házasságából
Erre a kérdésre minden olyan nő esetében válaszolni kell, akinek gyermeke született.
A meghalt férfiak esetében csak „házas” családi állapotú férfiaknál kell az életben lévő
házastárs gyermekeinek számát bejegyezni. Amennyiben a meghalt férfi „nőtlen”, „özvegy”
vagy „elvált” volt, a rovatot üresen kell hagyni.
Az élete folyamán és az utolsó házasságából összesen született gyermekek számába
az élve és halva született gyermekek együttes számát kell beírni.
18. A haláleset közelebbi helye

„Egyéb” választ kell aláhúzni, ha a halálozás nem gyógyintézetben vagy lakásban
történt, tehát az illető „egyéb” helyen, pl. utcán, járművön, mentőkocsiban vagy nem
gyógyító jellegű intézetben (szociális otthonban stb.) halt meg.
19. Az elhalt legmagasabb befejezett iskolai végzettsége
20. a) Gazdasági aktivitása a halála előtt

b) Ha jelenleg nem foglalkoztatott és gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban
részesült, akkor az ellátás igénybevétele előtt közvetlen dolgozott-e?
21. Foglalkozása, munkaköre a halála előtt

22. Foglalkozási viszonya a halála előtt

A további rovatokat csak csecsemőhalálozás esetén kell kitölteni.
Csecsemőhalálozás az 1 éves kor betöltése előtti halálozás. A születésének

évfordulóján meghalt gyermek már nem számít csecsemőhalottnak. A halvaszülöttekről
„Magzati halálozási lap”-ot kell kiállítani.
23. Az élveszületés helye

Az élveszületés helyének, anyakönyvi azonosítójának, valamint
eseményazonosítójának pontos kitöltését a későbbi feldolgozások miatt fokozott
figyelemmel kell kezelni.
Ezt a rovatot akkor is pontosan ki kell tölteni, ha a születés és a halálozás ugyanazon
a településen történt.
69
24. Egyes vagy többes szülés
a) hányas szülés
b) hányadik szülött
Minden csecsemőhalott esetében válaszolni kell e kérdésekre. (A kitöltés szabályait
részletesen tárgyalja az „Élveszületési lap” c. fejezet 20. pontja.)
25. Az anya családi állapota

26. Ha az anya férjes, mikor kötött házasságot

Férjes családi állapotú anya esetében be kell jegyezni a házasságkötés időpontját.
70
Az adatszolgáltatás a statisztikáról sz óló 2016. évi CLV. törvény 30. §–a alapján kötelező!
KÖZPONTI S TATIS ZTIKAI HIVATAL Anyakönyvi azonosító:
HALÁLOZÁSI LAP Eseményazonosító: H L E - - 2 0
01. A haláleset helye: község, város kerület
02. A haláleset időpontja: 2 0 év hó nap óra perc
03. neme: 1 – fiú, férfi 2 – leány, nő

1 – nőtlen, hajadon 2 – nős, férjes 3 – özvegy 4 – elvált 5 – házassága megszűnt
04. családi állapota: 6 – bejegyzett élettárs 7 – özvegy bejegyzett élettárs 8 – elvált bejegyzett élettárs
9 – bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt
születési családi neve:
05. születési utóneve(i):
házassági neve:
ország
06. születési helye:
település
07. születési ideje: év hó nap

AZ ELHALT
irányítószám
település
magyarországi
lakóhelye:
irányítószám
település
magyarországi
tartózkodási helye:
ország
10. külföldi lakcíme:
település
11. állampolgársága magyar nem magyar, mégpedig:
Ha házas/bejegyzett élettárs volt, utolsó

12. házasságkötésének/bejegyzett élettársi
év hó nap
kapcsolat létesítésének ideje:
ország
13. születési helye:
ÉLETBEN LEVŐ HÁZASTÁRS/BEJEGYZETT ÉLETTÁRS
település
14. születési ideje: év hó nap
irányítószám
település
a) magyarországi
közterület neve
lakóhelye:
irányítószám
15.
település
b) magyarországi
közterület neve
tartózkodási helye:
ország
c) külföldi lakcíme:
település
16. állampolgársága magyar nem magyar, mégpedig:
71
Az elhalt nőnek, illetve az elhalt férfi életben összesen született élve született életben van
levő házastársának hány gy ermeke született:
17. a) élete folyamán a)
b)
b) utolsó házasságából
18. A haláleset közelebbi helye: gy ógyintézet (1) – lakás (2) – egyéb (3)
nincs iskolai végzettsége (0) –

általános (elemi, polgári) iskola 1-7 osztály (1) –
általános (elemi, polgári) iskola 8 osztály (2) –
szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül ( pl.: szakmunkáskép ző iskolai,
Az elhalt legmagasabb befejezett
19. szakiskolai bizonyítvány ) (3) –
iskolai végzettsége: középiskolai érettségi, képesítő (4) –
főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) szerzett oklevél (5) –
egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (M A/M Sc) szerzett oklevél (6) –
foglalkoztatott (01) –
nyugdíj vagy megváltozott munkakép ességűeknek járó
ellátás mellett foglalkoztatott (02) –
gy ermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes, gyed, gyet)
mellett foglalkoztatott (03) –
a) Gazdasági aktivitása a halála előtt: nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) –
(A 21-22. kérdések munkanélküli (05) –
– 05-07 válaszok esetén az
ellátásban részesülő inaktív, mégpedig:
érintett utolsó foglalkozására, gy ermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban
– 09-11 válaszok esetén az részesülő (pl.: gyes, gyed, gyet) (06) –
20.
eltartóra vonatkoznak.) nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők (07) –
egyéb inaktív kereső (08) –
eltartott, mégpedig:
nappali tagozatos tanuló (09) –
háztartásbeli (10) – egyéb eltartott (11)
b) Ha jelenleg nem foglalkoztatott és gyermekgon-
dozás (-nevelés) címén ellátásban részesült,
igen (1) – nem (2)
akkor az ellátás igénybevétele előtt közvetlen
dolgozott-e?
Foglalkozása, munkaköre
21.
a halála előtt:
alkalmazott (1) –
alkalmi munkavállaló (2) –
közfoglalkoztatott (3) –
22. Foglalkozási viszonya a halála előtt: egyéni vállalkozó, önálló (4) –
társas vállalkozás dolgozó tagja (5) –
szövetkezet dolgozó tagja (6) –
segítő családtag (7)
CS ECS EMŐHALÁLOZÁS ES ETÉN TÖLTENDŐ KI!
Élve születés helye: község, város kerület
23.
Eseményazonosítója: S Z E - - 2 0
Egyes vagy többes szülés:
a) hányas szülés: a) egyes (1) – kettős (2) – hármas (3) – négyes (4) – ötös (5) – hatos vagy annál több
24.
b) hány adik szülött: b) egyes szülés (0) – első (1) – második (2) – harmadik (3) – negyedik (4) –
ötödik (5) – hatodik vagy annál több (6)
hajadon (1) – férjes (2) – özvegy (3) – elvált (4) – házassága megszűnt (5)
25. Az anya családi állapota: bejegyzett élettárs (6) – özvegy bejegyzett élettárs (7) – elvált bejegyzett élettárs (8)
bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt (9)
Ha az anya férjes,
26. év hó nap
mikor kötött házasságot:
M egjegyzés:
P.H.
az anyakönyvvezető aláírása a bejelentő aláírása
72
Halottvizsgálati bizonyítvány
1. Az adatfelvétel rendszere
1.1. Az adatfelvétel szervezete
A halálozási statisztikának fontos része a halál okára vonatkozó vizsgálat.

A „Halottvizsgálati bizonyítvány” képezi a megbízható haláloki statisztika alapját,
ezért nagyon fontos a pontos kitöltése.
Az intézetben történt halálozásról az intézet tölti ki a „Halottvizsgálati

bizonyítvány”-t és küldi el az illetékes anyakönyvvezetőhöz az eseményt követő első
munkanapon.
Az intézeten kívüli halálesetnél a halál okát megállapító orvosnak kell kitöltenie és
továbbítania az anyakönyvvezetőhöz a „Halottvizsgálati bizonyítvány”-t. Ha a
halottvizsgálatot végző orvos csak a halál tényét állapítja meg, akkor a lapot továbbítja a
halál okát megállapító orvoshoz. A halál okát megállapító orvos továbbítja kitöltés után a
„Halottvizsgálati bizonyítvány”-t az illetékes anyakönyvvezetőhöz.
A „Halottvizsgálati bizonyítvány”-t a 6 napnál idősebb elhunyt személyekről kell
kitölteni. Akik a születést követő 0–6 nap alatt haláloznak el, azokról a „Perinatális
halottvizsgálati bizonyítvány” című nyomtatványt kell kitölteni.
Az anyakönyvvezető heti ütemezésben, de a hó utolsó hetének eseményeiről kitöltött
bizonylatokat a hozzájuk tartozó halálozási lappal együtt legkésőbb a tárgyhót követő hónap
5-ig a KSH területileg illetékes főosztályának1 továbbítja.
A KSH területileg illetékes főosztályán1 történik a „Halottvizsgálati bizonyítvány” 1.
c. és 23–31. kérdéseinek rögzítése.
A „Halottvizsgálati bizonyítvány” esetében is a kérdőív pontos kitöltésére fokozott

figyelemmel kell lenni, különös tekintettel a haláloki kérdéscsoportokra. Amennyiben a
KSH-ba beérkező „Halottvizsgálati bizonyítvány” a statisztikai feldolgozás szempontjából
pontatlan, hiányos vagy félreérthető információt tartalmaz, a KSH a lap orvosszakmai
felülvizsgálatát kéri az esemény helye szerint illetékes megyei Kormányhivatalok
Népegészségügyi Főosztályainak közbenjárásával.
2. Az adatszolgáltatás

A jelenleg érvényben lévő „Halottvizsgálati bizonyítvány” 6 példányos, átírható
vegypapíron készül. Az egyes példányok a következők:
I. KSH példánya
1
73
II. Anyakönyvi példány
III. Hagyatéki példány
IV. A hozzátartozó példánya
V. A kiállító egészségügyi intézmény példánya
VI. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal (ÁNTSZ) példánya
Az Európai Unióhoz történt csatlakozás, illetve a haláloki adatok automatizált
feldolgozásának bevezetése 2005-től új „Halottvizsgálati bizonyítvány” kialakítását tették
szükségessé. Ezen a korábbihoz képest új kérdések is szerepelnek, ezért fontos, hogy az
adatszolgáltatók mindig a legújabb a halottvizsgálati bizonyítványt szerezzék be, és azt
használják.
A „Halottvizsgálati bizonyítvány”-ok a Pátria Nyomda Zrt.-nél szerezhetők be.
2.2. A „Halottvizsgálati bizonyítvány” kitöltésének általános szabályai
A nyomtatvány olyan minőségű, hogy az átírást indigó nélkül biztosítja. A

nyomtatványt kemény lapra kell helyezni. A kitöltéshez írógépet vagy golyóstollat, illetve
átírótollat kell használni. Olvasható kitöltésre kell törekedni.
A „Halottvizsgálati bizonyítvány” tetején lévő elkülönített részben szereplő

anyakönyvi azonosítót és eseményazonosítót az anyakönyvvezető jegyzi be.
Anyakönyvi azonosító
településazonosító törzsszámát kell beírni, ahol az anyakönyvet vezetik.
Eseményazonosító
1. a) Az elhalt családi és utóneve

E kérdésnél „ismeretlen” bejegyzéssel kell jelölni, ha az elhalt személy kilétét
megállapítani nem lehetett (pl. talált holttest).
1. b) Anyja születési neve

Az elhalt kilétének pontosabb azonosítása érdekében anyja születési nevét is meg kell
adni.
1. c) Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ)
74
Az elhaltnak az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által kiadott
társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ) kell beírni.
Az elhalt születésének települését kell bejegyezni.
3. Neme, születési időpontja

Erre a kérdésre minden esetben válaszolni kell, nem lehet üres. Talált holttest
esetében a körülbelüli születési évet vagy valószínűsített kort feltétlenül be kell jegyezni.
4. Bejelentett lakóhelyének címe, irányítószáma

Az elhalt személy utolsó bejelentett lakóhelyének (korábban: állandó lakóhely)
címét, irányítószámát kell bejegyezni. E kérdés kitöltésének szabályait lásd a 110. oldalon.
5. Bejelentett tartózkodási helyének címe, irányítószáma

Az elhalt személy utolsó bejelentett tartózkodási helyének (korábban: ideiglenes
lakóhely) címét, irányítószámát kell bejegyezni. E kérdés kitöltésének szabályait lásd a 110.
oldalon.
6. A hozzátartozó (temetést intéző) neve
7. Lakcíme
A hozzátartozó (temetést intéző) személy lakóhelyének címe.
8. Közelebbi megjelölése
Az elhalt személy (temetést intéző) hozzátartozójának közelebbi megjelölésére
szolgál. (Pl. apa, fia, mostohaanya stb.)
9. A halálozás helye
A halálozási eseményeket abban az anyakönyvi kerületben kell anyakönyvezni, ahol
megtörténtek.
Az esemény időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést kell beírni.
Budapesten történt esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
10. Időpontja
Talált holttest esetében a halálozás körülbelüli időpontját kell bejegyezni.

A halálozás helyének közelebbi megjelölésekor a helyszínt kell meghatározni.(Pl. 9.
sz. rovat: A halálozás helye: Budapest I. ker., Úri u. 2., 11. sz. rovat: A halálozás helyének
közelebbi megjelölése: lakás)
A 12–15. sz. rovatok kitöltésekor elfogadható a nevet és címet tartalmazó pecsét használata,
azonban a kérdőív minden példányát le kell bélyegezni.
12. A kezelőorvos neve
75
13. Beosztása és munkahelye (rendelője, osztálya) címe
Az orvos azon beosztását és munkahelyének címét kell beírni, amelyben az ellátást
végezte. (Pl. kezelőorvos, házi orvos, szakrendelő orvosa, szakgondozó orvosa.) A
halottvizsgálatot végző orvos: pl. körzeti ügyelet orvosa, kórházi ügyelet orvosa, házi orvos,
kórházi orvos stb.
14. A halottvizsgálatot végző orvos neve

Az orvos azon beosztását és munkahelyének címét kell beírni, amelyben a
halottvizsgálatot végezte. (Pl. körzeti ügyelet orvosa, kórházi ügyelet orvosa, házi orvos,
kórházi orvos stb.)
16. Kórbonctani vizsgálat szükségessége

Kórbonctani vizsgálat vagy hatósági eljárás elvégzésére a halottvizsgálatot végző
orvos vagy a kezelőorvos tesz javaslatot.
17. A vizsgálat (eljárás) indoka és megjegyzések

E rovatnak kell tartalmaznia azt, hogy a halottvizsgálatot végző orvos a kórbonctani
vizsgálatot, hatósági eljárást miért kéri. (Pl. a hatósági eljárást a hozzátartozó, kezelőorvos
kezdeményezi, vagy pl. rendkívüli halál áll fenn stb.). Ide kerül a halottvizsgálatot végző
orvos azon bejegyzése is, mely a boncolást végző orvos részére jelzi az elhalt személy még
életében tett tiltakozó nyilatkozatát valamely szerv-, szövet- vagy anyagátültetés vagy
gyógyszer-előállítás céljából történő kivételével szemben.
18. A kiállítás kelte
19. A halottasházba szállítás időpontja

A halottvizsgálatot végző orvos, „rendkívüli halál” esetén az eljáró nyomozó hatóság
tölti ki.
20. Az eltemetésre engedélyezett idő

tölti ki.
21. A rendőrhatósági szemlebizottság, az egészségügyi igazgatási szerv megjegyzése

Amennyiben a rendőrhatóság a halottvizsgálatot végző orvos korábbi véleményével
szemben (lásd 16. sz. rovat) a hatósági eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, ezt
ebbe a rovatba jegyzi be. A rendőrhatóság bejegyzését követően az egészségügyi igazgatási
szerv szintén e rovatba tett bejegyzéssel adhat utasítást a kórházi kórbonctani vizsgálat
elvégzésére.
22. Hamvasztással kapcsolatos záradék

A hamvasztással kapcsolatos záradékot – ha a holttestet hamvasztani kívánják – az
illetékes egészségügyi igazgatási szerv képviselője, kórházban elhalálozott személy
hamvasztása előtt a halál okát megállapító kórboncnok vagy az igazságügyi orvosszakértő
állítja ki.
76
A IV. A HOZZÁTARTOZÓ (TEMETÉST INTÉZŐ) PÉLDÁNYA 23–27. PONTJAIT
CSAK ABBAN AZ ESETBEN KELL KITÖLTENI, HA – A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ
ADATOK SZERINT – AZ ELHALT NEM TILTOTTA MEG A HOZZÁTARTOZÓK,
TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ, ILLETVE ÖRÖKÖS TÁJÉKOZTATÁSÁT A HALÁL
OKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VAGY ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ ADATOKRÓL!
23. A halál okát megállapította

Amennyiben a halál okát pathológus, kórboncnok vagy igazságügyi orvosszakértő
állapítja meg, akkor a „pathológus” választ kell megjelölni. A „kezelőorvos” választ kell
választani, amennyiben az elhalt háziorvosa, kórházi kezelőorvosa határozza meg a halál
okát. Ha azonban a 25–26. rovatot más orvos, pl. az ügyeletes orvos tölti ki, akkor
értelemszerűen a „más orvos” választ kell megjelölni. A rovat kitöltése azért fontos, mert a
haláloki kérdéscsoporttal összefüggésben fontos információkat ad a további
feldolgozásokhoz.
24. a) Történt-e boncolás?
24. b) Ha igen, várhatók-e további vizsgálati eredmények?
Meg kell jelölni, ha a boncoláshoz kapcsolódó vegyvizsgálati vagy más eredmények
a nyomtatványkitöltés időpontjában még nem álltak rendelkezésre, ezért elképzelhető, hogy
a megállapított és jelentett halálok a későbbiekben módosul.
A várt eredmények megérkezésekor az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány
módosításáról” c. kérdőívet kell kitölteni. (lásd 81. oldal)
A HALÁLOKI KÉRDÉSCSOPORTOK KITÖLTÉSEKOR A JELENLEG ÉRVÉNYBEN
LÉVŐ „BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSA X. REVÍZIÓJA” ÁLTAL
MEGFOGALMAZOTT ÚTMUTATÁSOKAT KELL ALKALMAZNI.
A halottvizsgálati bizonyítvány 25–31. kérdései – különös tekintettel a haláloki
kérdéscsoportra (25–26. kérdések) – orvosi szakvéleményt képviselnek, amely orvosonként
eltérő lehet. Egy megfelelően kiállított haláloki rész etiológiai magyarázatot ad a halált
okozó események sorrendjére, típusára és összefüggésére. A halálok leírásánál bármely
betegséget, normálistól eltérő állapotot, sérülést vagy mérgezést fel kell tüntetni,
amennyiben feltételezhető, hogy hozzájárult a halálhoz. Ha feltételezhető, hogy alkohol vagy
egyéb anyag használata, dohányzás, korábbi terhesség vagy műtéti eljárás, környezeti
tényezők, mint mérgező gázok belégzése, korábbi bányászfoglalkozás stb. hozzájárult a
halálhoz, akkor ezeket az állapotokat is fel kell tüntetni. A betegségek megnevezésekor
törekedni kell a pontosságra és lehetőség szerint magyar kifejezéseket kell használni.
Kerülendők az orvosi rövidítések, zárójelek, mivel ezek értelmezése eltérő lehet.
25. A halál oka
A 25. I. részbe a halálhoz közvetlenül vezető események sorozatát kell bejegyezni
(mely eltérhet az „Adatlap a kórházi /osztályos/ ápolási esetről” c. nyomtatvány adataitól):
25. I. a) Közvetlen halálok
A halált közvetlenül előidéző betegséget vagy állapotot, sérülést vagy szövődményt
kell megnevezni; a rovat nem maradhat üresen.
77
25. I. b), c) és d) Az alapbetegség szövődményei (ha voltak) és az alapbetegség
A közvetlen halálokhoz vezető eseménysort (az alapbetegséget és szövődményeit)
kell beírni, időrendben visszafelé haladva. Csak akkor kell minden sort kitölteni, ha az
események láncolata több lépcsőből állt. Az alapbetegséget vagy állapotot mindig meg kell
nevezni, és a 25. I. d) rovatban kell feltüntetni.
Amennyiben a halál baleset, öngyilkosság vagy emberölés következménye, az
eseményt a 25. I. d) rovatban kell leírni, a sérüléseket, azoknak helyét és fajtáját a 25.I. a),
b) és c) rovatba kell bejegyezni, a sérülés körülményeit pedig a 29. sz. rovatban kell
részletezni. Minden halált okozó sérülésnél (pl. szúrt seb a mellkason) meg kell adni a
traumát, lokalizációval együtt (pl. a kulcscsont alatti véna átvágása), és a funkciókárosodást
(pl. légembólia vagy szívtamponád). Többszörös sérülés esetén csak a legfontosabbakat kell
súlyossági sorrendbe állítva beírni.
Ha a halál oka nem meghatározható: előfordulhat, hogy a részletes boncolási és
laboratóriumi vizsgálatok (toxikológia, immunológia, virológia, bakteriológia) ellenére a
halál oka ismeretlen marad. Ha ez az eset áll elő, azt kell feltüntetni, hogy a halál oka „nem
meghatározható”. Egy lehetséges bejegyzés lehet a következő: „a halál OKÁT a boncolás és
a toxikológiai vizsgálat nem fedte fel.” A halálozás jellegét viszont, ha lehet, ebben az
esetben is meg kell adni a 27. sz. rovatban.
25. II. Kísérő betegségek vagy állapotok, amelyek közvetlenül nem járultak hozzá a
halálhoz
Azokat a betegségeket, sérüléseket vagy szövődményeket kell fontosságuk
sorrendjében beírni, amelyek a halálhoz esetlegesen hozzájárultak, de a halál okával
közvetlen összefüggésben nincsenek. (Pl. tüdőtágulat, idült hörghurut, egy évnél nem
régebbi combnyaktörés stb.) A rovatban egyszerre több betegséget vagy állapotot is fel lehet
tüntetni, mögöttük zárójelben megadva a kezdet és a halál között eltelt hozzávetőleges időt.
Ha a halálhoz korábbi erőszakos eredetű sérülések vagy állapotok is hozzájárultak,
akkor be kell jegyezni a sérülés helyét, módját és idejét, még akkor is, ha az több éve vagy
évtizede keletkezett.
26. A kezdet és a halál között eltelt hozzávetőleges idő

A kezdet és a halál között eltelt hozzávetőleges idő alatt a betegség vagy kóros
állapot kezdete (lehetőség szerint nem a diagnosztizálása), illetve az erőszakos/baleseti
esemény időpontja és az elhalálozás közötti hozzávetőleges időtartam (perc, óra, nap, hét,
hónap, év) értendő. Pl.:
25. I. a) Idült májelégtelenség 26. I. a) 4 hó;
25. I. b) A máj másodlagos daganata 26. I. b) 6 hó;
25. I. d) Emlőrák 26. I. d) 2 év;
A rovat kitöltésére azért van szükség, mert bizonyos betegségek kódolásához hasznos
információt ad az időtartam ismerete (heveny vagy idült állapot, betegség késői hatása stb.),
valamint a bejegyzett állapotok sorrendjének pontosságát is alátámasztja. Éppen ezért egy
megfelelően kiállított bizonyítványban a 25. I. a) rovatban szereplő állapothoz a 26.
oszlopban feltüntetett időtartam soha nem haladja meg a b), c) vagy d) vonalon feltüntetett
időtartamot. Ugyanígy a 25. I. b) vagy c) vonalra feltüntetett szövődmények időtartama sem
haladhatja meg a 25. I. d) vonalon feltüntetett alapbetegség időtartamát, mivel ezeket az
állapotokat felmenő okozati időrendben tüntették fel.
78
A rovat nem maradhat üresen – ahol az időtartam nem becsülhető, oda „nem ismert”
bejegyzést kell tenni.
Ha a halál egy korábbi sérülés késői utóhatásának következménye, fel kell tüntetni a
sérülés körülményeit. Például egy 3 évvel korábbi gépjárműbaleset következtében beálló
kétoldali végtagbénulás miatt kialakuló tüdőgyulladás esetén:
25. I. a) Tüdőgyulladás 26. I. a) 2 hét;
25. I. b) Kétoldali végtagbénulás 26. I. b) 6 hó;
25. I. d) Gépjárműbaleset 26. I. d) 3 év;
79
27. A halálozás jellege
El kell dönteni, hogy a halálozás természetes okból vagy erőszakos behatás miatt
következett-e be. Ha nem lehet eldönteni az erőszakos behatás jellegét, akkor „nem
meghatározható”-nak kell tekinteni.
A 28., 29. és 30. sz. rovatokat abban az esetben kell kitölteni, ha a halál baleset,
öngyilkosság, emberölés vagy nem meghatározható külső behatás következménye.
28. A sérülés helyszíne

Azt az általános kategóriát kell bejelölni, ahol a sérülés történt. Ne írjunk be cég vagy
szervezeti nevet, illetve postacímet, csak a sérülés helyére vonatkozó általános kategóriát.
Például:
 otthon (ha a sérülés helyszíne lakás vagy hozzá tartozik a lakáshoz, mint a garázs,
kert, udvar, úszómedence stb.)
 bentlakásos intézmény (gyermekotthon, diákotthon, idősek otthona, börtön stb.)
 középület (iskola, kórház, posta, színház stb.)
 sportlétesítmény (tornaterem, futballpálya, (köz)uszoda stb.)
 utca (autóút, autópálya, járda stb.)
 kereskedelmi hely (áruház, bank, étterem, benzinkút stb.)
 ipari létesítmény (ipartelep, bánya, erőmű, építés alatt álló épület stb.)
 gazdaság (gazdasági épületek, gazdasági művelés alatt álló földterület stb.)
Minden olyan helyszínt, mely nem sorolható be a fenti kategóriákba, az „egyéb”
rovatban kell megnevezni.
29. A sérülés módja, oka és körülményei

Részletesen le kell írni, hogy hogyan következett be a sérülés, vagy mérgezés. (Pl.
gépjármű gyalogost gázolt, lépcsőn megbotlott stb.) Szükséges minden körülményt
megjelölni, amely az erőszakos haláleset pontos meghatározásához hozzájárulhat. Pl.
járműbalesetnél mindig fel kell tüntetni a jármű típusát (teherautó, autóbusz, villamos, stb.),
illetve hogy az elhalt vezetője, utasa volt-e a járműnek vagy gyalogos. Minden olyan
eszközt, fegyvert, biológiai vagy vegyi anyagot, drogot meg kell nevezni, mely a sérülést
vagy mérgezést előidézhette. Pl.:
25. I. a) Nyílt agyroncsolódás 26. I. a) 2 óra
25. I. d) Fejlövés pisztollyal 26. I. d) 2 óra
29. Önkezű lövés a jobb halántékba.
30. A sérülés időpontja

A sérülés, vagy mérgezés pontos időpontját (év, hó, nap) mindig fel kell tüntetni. A
sérülés, vagy mérgezés időpontja nem feltétlenül egyezik a halál időpontjával.
31. Terhesség:
Amennyiben az elhalt nő volt, jelöljük meg a megfelelő bejegyzést, ha a halál:
 terhesség idején,
 terhesség után 42 napon belül,
 terhesség utáni 43. nap és egy év közötti időszakban állt be.
Különben pedig hagyjuk üresen a rovatot.
80
Az adatsz olgáltatás a statisz tikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján köte lező!
HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY
Anyakönyvi azonosító: H
Eseményazonosító: L E - - 2 0 Az anyakönyvvezető tölti ki!
1. Az elhalt
a) Családi és utóneve: b) Anyja születési neve:
c) T ársadalombiztosítási Azonosító Jele (T AJ):
2. Születési helye: 3. Neme: férfi (1) – nő (2) neme év hó nap

születési időpontja:
4. Bejelentett lakóhelyének címe, irányítószáma: 5. Bejelentett tartózkodási helyének címe, irányítószáma:
6. A hozzátartozó (temetést intéző) neve: 7. Lakcíme: 8. Közelebbi megjelölése:
10. Időpontja:
9. A halálozás helye: év hó nap
11. Közelebbi megjelölése:
12. A kezelőorvos neve: 13. Beosztása és munkahelye (rendelője, osztálya) címe:
14. A halottvizsgálatot végző orvos neve: 15. Beosztása és munkahelye (rendelője, osztálya) címe:
16. Kórbonctani vizsgálatot: nem tart szükségesnek szükségesnek tart hatósági eljárást tart szükségesnek
17. A vizsgálat (eljárás) indoka és egyéb megjegyzések:
18. A kiállítás kelte: év hó nap

P. H.
a halottvizsgálatot végző orvos aláírása, saját bélyegzője
19. A halottasházba 20. Az eltemetésre év hó nap
szállítás engedélyezett idő:
21. A rendőrhatósági szemlebizottság, az egészségügyi igazgatási szerv álláspontja:
P. H.
aláírás
22. A halál okát megállapító kórboncnok, igazságügyi orvosszakértő, illetve az elhalálozás helye
egészségügyi igazgatási szerv tölti Boncolás nélkül elhamvasztható. P. H.
Boncolás után elhamvasztható. Boncolás után nem hamvasztható el. aláírás
Kitöltés e lőtt olvassa el a Tájé koztató utolsó beke zdé sé t!

23. A halál okát megállapította: 24. a) T örtént-e boncolás? Igen (1) Nem (2)
pathológus (1) kezelőorvos (2) más orvos (3) b) Ha igen, várhatók-e további vizsgálati eredmények? Igen (1) Nem (2)
26. A betegség (esemény) kezdete és a
25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé!
halál
I.
Köz ve tle n
a) a)
halálok
mely az alábbiból következett:
Alapbetegség b) b)
szövődmé nyei mely az alábbiból következett:
(ha voltak)
c) c)
Alapbete gség
vagy állapot d) d)
II. Kísérő betegsé gek vagy állapotok, melyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhattak a halálhoz:
27. A halálozás természetes (1) baleset (2) 28. A sérülés otthon (0) sportlétesítmény (3) ipari létesítmény (6)
jellege: öngyilkosság (3) emberölés (4) helyszíne: bentlakásos intézmény (1) út, utca (4) gazdaság (7)
nem meghatározható (5) középület (2) kereskedelmi hely (5)
egyéb:
29. A sérülés módja, oka és körülményei:
30. A sérülés időpontja: év hó nap
31. T erhesség: A halál beálltakor terhes volt. (1) A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)
A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

P.H.
a halál okát megállapító orvos aláírása, saját bélyegzője
Megjegyzés:
C . 3110-49/V/új r. sz. - Pátria Nyomda Rt. - (Fsz.:5-8900)
Megrendelhető: Pátria-Nyomell 1088 Budapest, Szentkirályi utca 47. T elefon: 266-0534
81
Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról
1. 1. Az adatfelvétel szervezete
A haláloki statisztika alapját a „Halottvizsgálati bizonyítvány” képezi, előfordulhat

azonban, hogy kitöltésekor egyes vizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésre. A
„Halottvizsgálati bizonyítvány”-t ebben az esetben is ki kell tölteni, a 24. b) rovatban
megjelölve, hogy további vizsgálati eredmények várhatók. A vizsgálati eredmények
megérkezésekor az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. kérdőíven
kell a korábban megállapított halálokot megerősíteni vagy módosulását jelenteni.
Az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. kérdőívet az az

intézmény tölti ki, amely a boncolás során a halálok megállapításához vegyvizsgálatot vagy
egyéb vizsgálatot kezdeményezett, és korábban a „Halottvizsgálati bizonyítvány” 24. b)
rovatában jelezte, hogy a vizsgálati eredmények később várhatók. A kérdőívet az
eredmények megérkezésekor kell kitölteni, majd közvetlenül a KSH Népszámlálási és
népesedési statisztikai főosztályának1 kell továbbítani postai vagy elektronikus úton, az
eseményt követő év március 1-ig. E-mail cím: halottvizsgalat@ksh.hu
Elhúzódó vizsgálatok esetén a „Halottvizsgálati bizonyítvány” kitöltése – a halálok

pontos tisztázása előtt is – mindenképpen szükséges. Az ebben szereplő halálokot a KSH
egészen addig ideiglenesnek tekinti, amíg az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány
módosításáról” be nem érkezik.
2.1. A nyomtatványellátás
Az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. kérdőív a KSH

honlapjáról tölthető le a www.ksh.hu/Adatszolgáltatóinknak/Nyomtatványok/Törvény által
2.2. Az értesítő kitöltésének általános szabályai
Az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. kérdőív a

Halottvizsgálati bizonyítványról csak azokat a kérdéseket tartalmazza, melyek az
1
82
azonosításhoz és a halálok módosításához szükségesek. Kiállításakor a „Halottvizsgálati
bizonyítvány” kitöltésének szabályai az irányadóak (lásd 71. oldal).
83
Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező!
ÉRTESÍTŐ A HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
A kérdőív az eredeti Halottvizsgálati bizonyítványt módosító nyomtatvány, melyet akkor kell kitölteni, ha a korábban beküldött
bizonyítványon a 24. b. sz. rovatba be volt jelölve, hogy további vizsgálati eredmények várhatók. Kitöltése abban az esetben is
kötelező, ha a vizsgálati eredmények alapján nem történt változás.
A kérdőív az eredeti nyomtatványról csak azokat a kérdéseket tartalmazza, melyek az azonosításhoz és a halálok módosításhoz
szükségesek.
2. Az elhalt 3. Neme: férfi (1) – nő (2) neme év hó nap

születési helye: születési időpontja:
4. Bejelentett lakóhelye (település):
9. A halálozás helye: 10. Időpontja:

év hó nap
2
26. A betegség (esemény) kezdete és a

25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! halál között eltelt hozzávetőleges idő:
I.
Közvetlen halálok a) a)
Alapbetegség b) b)
szövődményei mely az alábbiból következett:
(ha voltak)
c) c)
Alapbetegség
vagy állapot d) d)
II. Kísérő betegségek vagy állapotok, melyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhattak a halálhoz:
27. A halálozás természetes baleset 28. A sérülés otthon sportlétesítmény ipari létesítmény
jellege: helyszíne:
öngyilkosság emberölés bentlakásos intézmény utca gazdaság
nem meghatározható középület kereskedelmi hely egyéb:
29. A sérülés módja, oka és körülményei:
30. A sérülés időpontja: év hó nap

2
31. Terhesség: A halál beálltakor terhes volt. A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap.
A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap.
A kérdőív kitöltésére fordított idő: 1. kitöltő esetén perc 2. kitöltő esetén perc

2 P.H.
a halál okát megállapító orvos aláírása, saját bélyegzője
Megjegyzés:
84
Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány
Az adatszolgáltatásban anyakönyvvezetők, egészségügyi és egyéb intézetek

működnek közre.
Kitöltendő arról az élveszülöttről, aki a születéstől számított 0–6 napon (168 órán)
belül halt meg és a halva született (méhen belül vagy a szülés közben elhalt) magzatról.
A 0–6 napon belül meghalt újszülöttről kiállított „Perinatális halottvizsgálati
bizonyítvány”-t a halál okát megállapító orvos továbbítja az illetékes anyakönyvvezetőhöz,
aki heti ütemezésben, de a hó utolsó hetének eseményeiről kitöltött bizonylatokat legkésőbb
a tárgyhót követő hónap 5-ig a KSH területileg illetékes főosztályának1 továbbítja.
Az intézetben történt magzati halálozásnál az intézet tölti ki a „Perinatális
halottvizsgálati bizonyítvány”-t, és a halva született magzatról kiállított nyomtatványhoz
csatolva megküldi a KSH illetékes főosztályának1. Beérkezési határidő a tárgyhónapot
követő hónap 5-e. Az intézeten kívüli magzati halálozás esetén az az intézmény tölti ki a
„Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány”-t, ahová a beteget az eseményt követően
szállítják. Azon ritka esetekben, amikor a késői magzati halálozás nem intézetben zajlik le
és az anyát, valamint a magzatot nem szállítják intézetbe, a magzati halálozási lapot és a
„Perinatális halottvizsgálati bizonyítványt” az eseménynél közreműködő vagy arról
tudomást szerzett orvosnak (kezelőorvosnak) kell kitölteni és továbbítani a KSH illetékes
főosztályának1.
Az élve született és a szüléstől számított 0–6 napon (168 órán) belül elhalálozott
esetében az I. számú példány csatolandó a „Halálozási lap”-hoz.
Ha a halál a méhen belüli terhesség 24-ik hete után vagy szülés közben következett
be, vagy ha a méhen belül vagy szülés közben elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege
az 500 g-ot eléri (késői magzati halott), akkor az I. számú példány csatolandó a „Magzati
halálozási lap”-hoz.
A jelenleg érvényben lévő „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány” című

nyomtatvány 6 példányos, átírható vegypapíron készül. Az egyes példányok a következők:
I. KSH példánya
1
II. Anyakönyvi példány
III. Hagyatéki példány
IV. A hozzátartozó példánya
V. A kiállító egészségügyi intézmény példánya
VI. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal (ÁNTSZ) példánya
A „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány”- t a Pátria Nyomda Zrt. készíti és hozza
forgalomba.
2.2. A „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány” kitöltésének általános szabályai

A nyomtatvány olyan minőségű, hogy az átírást indigó nélkül biztosítja. A
nyomtatványt kemény lapra kell helyezni. A kitöltéshez írógépet vagy golyóstollat, illetve
átírótollat kell használni. Olvasható kitöltésre kell törekedni.
A jelentett eseményre nem vonatkozó kérdéseket üresen kell hagyni.
A „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány” lapon a 0–6 napon belül elhalálozott

esetében az anyakönyvi azonosítót és az eseményazonosítót az anyakönyvvezető jegyzi be.
Halva született (méhen belül vagy a szülés közben elhalt) magzat esetében üresen kell
hagyni.
Anyakönyvi azonosító
településazonosító törzsszámát kell beírni, ahol az anyakönyvet vezetik.
Eseményazonosító
1. Az elhalt családi és utóneve

„Halva született” bejegyzést kell tenni halvaszületés esetén, valamint „ismeretlen”
bejegyzéssel kell jelölni, ha az elhalt kilétét megállapítani nem lehetett.
Azt a települést kell bejegyezni, ahol az elhalt született.
3. Anyja neve
4. Neme, születési időpontja

5. A hozzátartozó (temetést intéző) neve
6. Lakcíme, irányítószáma
Az elhalt személy hozzátartozóinak közelebbi megjelölésére szolgál. (Pl. apa, anya,
testvér stb.)
8. A halálozás helye
A halálozási eseményeket azon a településen kell anyakönyvezni, ahol megtörténtek.
A település megnevezéseként az esemény időpontjában érvényes államigazgatási elnevezést
kell beírni. Budapesten történt esemény esetében a kerületet is fel kell tüntetni.
9. Időpontja
Talált holttest esetében a halálozás körülbelüli időpontját kell bejegyezni.

A halálozás helyének közelebbi megjelölésekor a helyszínt kell meghatározni. (Pl. 8.
sz. rovat: A halálozás helye: Karcag, Kátai Gábor Kórház, 10. sz. rovat: A halálozás
helyének közelebbi megjelölése: Újszülöttosztály.)
A 11–14. sz. rovatok kitöltésekor elfogadható a nevet és címet tartalmazó pecsét használata,
azonban a kérdőív minden példányát le kell bélyegezni.
11. A kezelőorvos neve

Az orvos azon beosztását és munkahelyének címét kell beírni, amelyben az ellátást
(pl. kezelőorvos, háziorvos stb.) végezte.
13. A halottvizsgálatot végző orvos neve

Az orvos azon beosztását és munkahelyének címét kell beírni, amelyben a
halottvizsgálatot (pl. körzeti ügyelet orvosa, kórházi ügyelet orvosa, háziorvos, kórházi
orvos stb.) végezte.
15. Kórbonctani vizsgálat szükségessége

Kórbonctani vizsgálat vagy hatósági eljárás elvégzésére a halottvizsgálatot végző
orvos vagy a kezelőorvos tesz javaslatot.
16. A vizsgálat (eljárás) indoka és egyéb megjegyzések

Itt kell bejegyezni, hogy a halottvizsgálatot végző orvos a kórbonctani vizsgálatot,
hatósági eljárást miért kéri (pl. a hatósági eljárást a hozzátartozó, kezelőorvos
kezdeményezi, vagy pl. rendkívüli halál áll fenn stb.).
17. A kiállítás kelte

18. A halottasházba szállítás időpontja
tölti ki.
19. Az eltemetésre engedélyezett idő

tölti ki.
20. A rendőrhatósági szemlebizottság, az egészségügyi igazgatási szerv megjegyzése

Amennyiben a rendőrhatóság a halottvizsgálatot végző orvos korábbi véleményével
szemben (lásd 15. sz. rovat) a hatósági eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, ezt
ebbe a rovatba jegyzi be. A rendőrhatóság bejegyzését követően az egészségügyi igazgatási
szerv szintén e rovatba tett bejegyzéssel adhat utasítást a kórházi kórbonctani vizsgálat
elvégzésére.
21. Hamvasztással kapcsolatos záradék

A hamvasztással kapcsolatos záradékot – ha a holttestet hamvasztani kívánják – az
illetékes egészségügyi igazgatási szerv képviselője, kórházban elhalálozott személy
hamvasztása előtt a halál okát megállapító kórboncnok vagy az igazságügyi orvosszakértő
állítja ki.
22. A halál okát megállapította

A 22. sz. rovat kérdése arra keres választ, hogy a halál okát ki állapította meg.
Kitöltése azért fontos, mert a haláloki kérdéscsoporttal összefüggésben fontos információkat
ad a további feldolgozásokhoz.
23. A boncolást végző orvos munkahelye, címe
A HALÁLOKI KÉRDÉSCSOPORTOK KITÖLTÉSEKOR A JELENLEG ÉRVÉNYBEN

LÉVŐ „BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSA X. REVÍZÍÓJA” ÁLTAL
MEGFOGALMAZOTT ÚTMUTATÁSOKAT KELL ALKALMAZNI!
A Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány 22–26. kérdései – különös tekintettel a haláloki
kérdéscsoportra (24–26. kérdések) – orvosi szakvéleményt képviselnek. A betegségek
megnevezésekor törekedni kell a pontosságra és lehetőség szerint magyar kifejezéseket kell
használni. Kerülendők az orvosi rövidítések, zárójelek, mivel ezek értelmezése eltérő lehet.
A perinatális halálozásoknál a halálokok mellett a BNO-kódszámokat is meg kell adni. Ha
egynél több betegség vagy állapot kerül egy rovatba, akkor mindegyik mellé egyértelműen
fel kell tüntetni a kódszámot.
24. Halálokok
a) A magzat vagy újszülött fő betegsége vagy állapota

Azt az egyetlen legfontosabb betegséget vagy állapotot kell bejegyezni, amely a
legnagyobb mértékben hozzájárult a magzat vagy újszülött halálához. Ennél a rovatnál
kerülni kell a koraszülöttség, asphyxia, anoxia és szívelégtelenség diagnózisok bejegyzését,
mivel ezek nem adnak elegendő információt a halál okára vonatkozóan.
b) A magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota
Ebbe a rovatba kerüljön minden más betegség vagy állapot, melyek még
közrejátszottak a magzat vagy újszülött halálozásában, de az a) rovatba bejegyzett
diagnózishoz képest kevésbé fontosnak tekinthetők.
c) A magzatot vagy az újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot
Az anya magzatot vagy újszülöttet érintő betegségei közül az egyetlen
legfontosabbat kell bejegyezni (pl. a lepény elhalása).
d) A magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot

Ebbe a rovatba kerüljön az anya magzatot vagy újszülöttet érintő betegségei
(állapotai) közül a kevésbé fontosak (pl. az anyai dohányzás miatt érintett újszülött).
e) Egyéb körülmények
Összefüggésben vannak a halálozással, de nem a magzat vagy újszülött és nem az
anya betegségei (pl. szülés szaksegítség nélkül).
25. A halál okának végleges tisztázására kórszövettani vizsgálat

Ha a halál okának végleges tisztázásához kórszövettani vizsgálatra van szükség,
akkor a „készül” választ kell aláhúzni. A kórszövettani vizsgálat eredményeit a „Perinatális
halálozási (kórszövettani) értesítő” című kérdőíven kell jelenteni (lásd 91. oldal).
26. Ha erőszakos volt a haláleset

Baleset vagy emberölés miatt bekövetkezett perinatális halálozás esetén, a megfelelő
választ kell aláhúzni.
a) hol történt (otthon, utcán stb.)

Az erőszakos behatás vagy cselekmény bekövetkezésének helyét (általános
kategóriát) kell bejegyezni.
b) módja, oka és körülményei

Részletesen meg kell jelölni, hogy az erőszakos behatás vagy cselekmény milyen
módon történt (pl. gyomortartalom inhalátiója, vízbefulladás fürdőkádban stb.). Meg kell
nevezni minden olyan eszközt, vegyi anyagot vagy gyógyszert, melyeknek szerepük volt a
halálozás bekövetkeztében.
c) mely testrészt milyen sérülés ért

Az erőszakos haláleset következtében történt sérüléseket, annak helyét és fajtáját kell
bejegyezni (pl. koponyaalap törése, idegen test a nyelőcsőben stb.).
d) időpontja
Az erőszakos behatás vagy cselekmény bekövetkezésének időpontját (év, hó, nap)
mindig fel kell tüntetni. Az erőszakos behatás vagy cselekmény bekövetkezésének időpontja
a halálozás időpontjától eltérhet.
Az adatszolgáltatás a statisz tikáról sz óló 2016. évi CLV. törvé ny 30. §-a alapján köte le ző!
PERINATÁLIS HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY

Anyakönyvi azonosító: Eseményazonosító: H L E - - 2 0 Az anyakönyvve ze tő tölti ki!
1. Az elhalt családi és utóneve:

2. Születési helye: 3. Anyja neve:
4. Neme: fiú (1) – leány (2), születési időpontja: neme év hó nap óra perc
5. A hozzátartozó (temetést) intéző neve: 6. Lakcíme, írányítószáma: 7. Közelebbi megjelölése:
8. Halálozás helye: 9. időpontja: 10. Közelebbi megjelölése:

év hó nap
11. Kezelőorvos neve: 12. Beosztása és munkahelye (rendelője, osztálya) címe:
13. A halottvizsgálatot végző orvos neve: 14. Beosztása és munkahelye (rendelője, osztálya) címe:
15. Kórbonctani vizsgálatot: nem tart szükségesnek – szükségesnek tart – hatósági eljárást tart szükségesnek (A kívánt válasz aláhúzandó!)
16. A vizsgálat (eljárás) indoka és egyéb megjegyzések:
év hó nap
17. Kiállítás kelte:
a halottvizsgálatot végző orvos aláírása
P.H.
18.A halottasházba szállítás 19. Az eltemetésre év hó nap
időpontja: engedélyezett idő:
20. A rendőrhatósági szemlebizottság, az egészségügyi igazgatási szerv megjegyzése:
21. A halál okát megállapító kórboncnok, Boncolás után elhamvasztható.

igazságügyi szakértő, illetve az Boncolás után nem hamvasztható el. P.H.
elhalálozás helye szerint illetékes aláírás
egészségügyi igazgatási szerv tölti ki! (A kívánt rész aláhúzandó!)
22. A halál okát megállapította: boncolás (1) – kezelőorvos (2) – orvos (3) (A kívánt válasz aláhúzandó!)
23. A boncolást végző orvos munkahelye, címe:
24. Halálokok
a) A magzat vagy újszülött fő betegsége vagy állapota:
.
b) A magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota:
.
c) A magzatot vagy újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot:
.
d) A magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot:
.
e) Egyéb körülmények:
25. A halál okának végleges tisztázására kórszövettani vizsgálat: készül –nem készül (A kívánt rész aláhúzandó!)
26. Ha erőszakos volt a halálese t: baleset – emberölés (A kívánt rész aláhúzandó!)

a) hol történt? (otthon, utcán stb.):
b) módja, oka és körülményei:
c) mely testrészt, milyen sérülés érte?

év hó nap
d) időpontja:
27. A kiállítás kelte: P.H.
a halál okát megállapító orvos aláírása
Megjegyzés:
Perinatális halálozási (kórszövettani) értesítő
Abban az esetben kell kitölteni, ha a halál okának végleges tisztázására kórszövettani

vizsgálat készült.
A 0–6 napon belül meghalt újszülöttről kiállított nyomtatványt havonta, a tárgyhót

követő hónap 5-ig a KSH területileg illetékes főosztályának1 kell megküldeni.
A halva született magzatról kiállított nyomtatványt havonta, a tárgyhót követő hónap
5-ig a KSH illetékes főosztályának1 kell megküldeni.

A „Perinatális halálozási (kórszövettani) értesítő” c. kérdőív a KSH honlapjáról
tölthető le www.ksh.hu/Adatszolgáltatóinknak/Nyomtatványok/ Törvény által elrendelt
népmozgalmi adatfelvételek menüpontból:
2.2. A „Perinatális halálozási (kórszövettani) értesítő” kitöltésének általános szabályai
1. Az elhalt családi és utóneve

„Halva született” bejegyzést kell tenni halvaszületés esetén, valamint „ismeretlen”
bejegyzéssel kell jelölni, ha az elhalt kilétét megállapítani nem lehetett.
2. Az anya születési időpontja
3. A születés időpontja
4. Élveszületés esetén a halál időpontja
5. A szövettani vizsgálatot végző orvos neve
6. Munkahelye, címe
1
A HALÁLOKI KÉRDÉSCSOPORT KITÖLTÉSEKOR A JELENLEG ÉRVÉNYBEN
LÉVŐ „BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSA 10. REVIZÍÓJA” ÁLTAL
MEGFOGALMAZOTT ÚTMUTATÁSOKAT KELL ALKALMAZNI!
HALÁLOKOK a kórszövettani diagnózisok szerint
Kiállításakor a „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány” 24. kérdésének kitöltési

szabályai érvényesek (lásd 88. oldal).
a) A magzat vagy újszülött legfontosabb betegsége vagy állapota
b) A magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota
c) A magzatot vagy újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot
d) A magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot

Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező!
*
PERINATÁLIS HALÁLOZÁSI (KÓRSZÖVETTANI) ÉRTESÍTŐ
**
1. Az elhalt családi és utóneve:
2. Az anya születési időpontja: év hó nap
3. A születés időpontja: év hó nap óra perc
4. Élveszületés esetén a halál időpontja: év hó nap óra perc
5. A szövettani vizsgálatot végző orvos neve:
6. Munkahelye, címe:
HALÁLOKOK
a korszövettani diagnózis szerint
a) A magzat vagy újszülött legfontosabb betegsége vagy állapota:
b) A magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota:
c) A magzatot vagy újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot:
d) A magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot:
Megjegyzés:
év hó nap
A kiállító intézet neve:
P.H. ……………………………
az orvos aláírása
*
Csak abban az esetben töltendő ki, ha a halál okának végleges tisztázására kórszövettani vizsgálat készült.
**
Az 1. sz. rovatba halvaszületett bejegyzést kell tenni halvaszületés esetén, valamint ismeretlen bejegyzéssel kell jelölni, ha az
elhalt személy kilétét megállapítani nem lehet.
Küldendő: havonta, a tárgyhót követő hó 5-ig a KSH területileg illetékes főosztályának.
Magzati halálozási lap
1. A magzati halálozási statisztika adatgyűjtési rendszere

A magzati halálozással összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
2016. évi CLV. törvény 30. § alapján kötelező. Az egységes adatgyűjtés a Magyarország
területén történt összes magzati halálozással kapcsolatos eseményre kiterjed. A bejelentési
kötelezettség a külföldiek hazánkban történt eseményeire is vonatkozik.
Az adatgyűjtésért országosan a KSH felelős, amely irányítja és ellenőrzi az
Az adatszolgáltatásban az egészségügyi intézmények működnek közre.

Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Magzati halálozási lap”-on tesznek
eleget a népmozgalmi statisztikához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A
„Magzati halálozási lap”-on kell jelenteni a korai és középidős, valamint a késői magzati
halálozást (halvaszületést). Késői magzati halálozás esetén „Perinatális halottvizsgálati
bizonyítvány”-t, bizonyos esetekben „Perinatális kórszövettani értesítő”-t is ki kell tölteni.
A nyomtatványokat a szükséges okiratok (személyi igazolvány) és a nő szóbeli nyilatkozata
alapján töltik ki. Személyi igazolvánnyal nem rendelkező külföldiek az adatokat más
okirattal bizonyíthatják.
Az intézetben történt magzati halálozásról az intézet tölti ki a statisztikai
adatszolgáltató lapo(ka)t és megküldi a KSH illetékes főosztályának 1. Beérkezési határidő a
tárgyhónapot követő hónap 5-e. Az intézeten kívüli magzati halálozás esetén az az
intézmény tölti ki a statisztikai adatszolgáltató lapo(ka)t, ahová a beteget az eseményt
követően szállítják. Azon ritka esetekben, amikor a késői magzati halálozás nem intézetben
zajlik le és a nőt, valamint a magzatot nem szállítják intézetbe, a „Magzati halálozási lap”-ot
és a „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány”-t az eseménynél közreműködő vagy arról
tudomást szerzett orvosnak (kezelőorvosnak) kell kitölteni és továbbítani a KSH illetékes
főosztályának1.
Az adatszolgáltatatási kötelezettség a kérdőív valamennyi kérdésére kiterjed, ezért
fontos, hogy egyes kérdésekre (pl. a családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás,
foglalkozás és foglalkozási viszony) csak közvetlenül a nőt megkérdezve lehet információt
kapni, utólag a kórházi nyilvántartásból ezek már nem pótolhatók.
A „Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány”-t késői magzati halálozás esetén tölti ki
az intézet halottvizsgálatot végző orvosa és kórboncnoka, majd a szülészeti intézetbe történt
visszaérkezése után kerül továbbításra I. példánya a „Magzati halálozási lap”-hoz csatolva.
Késői magzati halálozás esetén a „Magzati halálozási lap” a „Perinatális halottvizsgálati
bizonyítvány” nélkül nem továbbítható. „Perinatális kórszövettani értesítő” késői magzati
halálozás esetén akkor töltendő ki, ha a halál okának végleges tisztázására kórszövettani
vizsgálat készült. A kitöltött bizonylat továbbítása a „Magzati halálozási lap”-hoz és a
„Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány”-hoz csatolva kell, hogy történjen.
1
Magzati halálozással végződő iker- (többes) szülés esetén a gyermekek számával
megegyező számú „Magzati halálozási lap”-ot kell kitölteni. Ha a két ikerszülöttből az
egyik élve, a másik halva született, egy „Élveszületési lap”-ot és egy „Magzati halálozási
lap”-ot kell kitölteni.
A KSH illetékes főosztályán1 történik a „Magzati halálozási lap”-ok kódolása és az
adatok rögzítése.
2. Magzati halálozási statisztikai adatszolgáltatás

A „Magzati halálozási lap” című nyomtatványokat az adatszolgáltatók a KSH
illetékes főosztályától1 tudják beszerezni, amelynek elérhetőségei a nyomtatvány
fejrovatában, illetve a kiadvány Függelékében megtalálható.
A halottvizsgálati nyomtatványokkal kapcsolatos információk a kiadvány megfelelő
fejezeteiben találhatók.
2.2. A „Magzati halálozási lap” kitöltésének általános szabályai

A válaszokat olvashatóan kell beírni.
A „Magzati halálozási lap” kérdéseire a válaszadás módja különböző.
 A kérdések egy részénél az előnyomtatott válaszok egyikének aláhúzásával lehet
válaszolni.
 Több esetben a válasz számokkal adható meg. Egyes kérdéseknél a számokat az
előnyomott kódnégyzetekbe lehet beírni (évszámok, időpontok, gyerekek száma
stb.).
 Néhány kérdésnél a kipontozott részre kerül a bejegyzés (pl. lakóhely,
tartózkodási hely, foglalkozás). Ezek esetében a megnevezés bejegyzése a válasz.
 A kérdezett személyre nem vonatkozó rovatokat üresen kell hagyni.
2.3. Azonosító adatok

A kérdőív jobb felső sarkában lévő elkülönített rész a jelentett esemény néhány
fontos azonosító adatának bejegyzésére szolgál, amelyek kitöltése kötelező.
Kórházszám:
A 3 kódhelyre annak az intézménynek az azonosító számát kell beírni, ahol a magzati
halálozás (illetve azt követően a nő ellátása) történt. Ezt a számot a KSH adja minden
nőgyógyászati tevékenységet folytató adatszolgáltató számára. Első két számjegye arra a
megyére utal, amelyikben az intézmény található, a harmadik jegy a megyén belüli
azonosítást szolgálja.
Szülési vagy abortusz napló sorszáma:
Az összefüggő 5 kódhelyre az intézményben található szülési vagy abortusz napló
sorszámát kell jobbra igazítva és előnullázva bejegyezni. Amennyiben az intézményben a
két nyilvántartás közül egyiket sem vezetik, akkor a kórházi napló sorszámát kell
bejegyezni.
Év:
A négy kódhely a bejegyzés évére vonatkozik. Az előnyomtatott „20” után a
következő két kódhelyre a bejegyzés évének utolsó két számjegye kerül (pl. 2021).
1
I. A BETEG (a terhes nő) családi és utóneve
1. Születési időpontja
Erre a kérdéselemre minden esetben válaszolni kell, a rovat nem lehet üres.
A kódnégyzetekbe – szükség szerint előnullázott – arab számokat kell beírni:
 év: négy számjegy
 hó: 01-12
 nap: 01-31
2. Családi állapota
Kitöltésének általános szabályait lásd a 107. oldalon.
A férj, élettárs, partner születési időpontja

 hó: 01-12
 nap: 01-31
3. Lakóhelye, tartózkodási helye

A lakóhely az a község, város (Budapest esetén mindig fel kell tüntetni a kerületet
is), ahol a polgár él és bejelentett lakóhelye van.
Külföldi lakóhely esetén a helységnevet az illető országban használatos módon vagy
az adatokat közlő személy ismeretei szerint kell bejegyezni. A külföldi helységnév után az
ország nevét zárójelben fel kell tüntetni.
rovatba. Hajléktalan személyről azt a tényt kell beírni, hogy hajléktalan. A lakóhely rovatba
csak a község vagy város nevét, a megyét, a budapesti kerületet kell bejegyezni, a közelebbi
lakcímet nem.
A tartózkodási hely az a község, város (Budapest esetén mindig fel kell tüntetni a
kerületet is), ahol a polgár – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – 3 hónapnál
hosszabb ideig tartózkodik és bejelentett tartózkodási helye van.
A tartózkodási hely rovatba csak a község vagy város nevét, a megyét, a budapesti
kerületet kell bejegyezni, a közelebbi lakcímet nem. A tartózkodási helyként szereplő
település megnevezését mindig be kell jegyezni, akkor is, ha az megegyezik a lakóhelyként
megnevezett településsel.
4. Iskolai végzettsége
5. Gazdasági aktivitása
8. Előző terhességeinek száma és kimenetele

A termékenységtörténetre vonatkozó kérdésekre – szükség esetén előnullázott – arab
számokkal lehet válaszolni. A nemleges választ nullázással kell jelezni. Törekedni kell a
terhességek számának, jellegének és időpontjának pontos bejegyzésére. A beteg nő élete
folyamán bekövetkezett összes terhességét kell bejegyezni a jelenlegi nélkül, függetlenül
attól, hogy azok kimenetele mi volt. Ikerszülés egy terhességnek számít.
a) élveszületés: A magzat világrajövetele, amennyiben az életnek valamilyen jelét
(mint légzés vagy szívműködés, illetőleg köldökzsinór-pulzáció) adja, tekintet nélkül arra,
hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. Az élveszületés számába
beleszámítanak az élve született, de időközben meghalt gyerekek is.
– ebből él: a jelenleg is életben levők száma.
b) késői magzati halálozás: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvénynek a
halottakkal kapcsolatos rendelkezései értelmében: halva születettnek (késői magzati
halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha a magzat 24 (teljes) hétnél hosszabb ideig volt az
anya méhében és az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta,
illetve ikerszülés esetén – a magzat korától függetlenül –, ha legalább az egyik magzat élve
született. Ha a magzat kora nem állapítható meg, a halvaszületés meghatározásának alapja a
magzat 500 grammot elérő testtömege vagy 30 cm-t elérő testhossza.
c) korai és középidős magzati halálozás: A fent említett jogszabály értelmében: ha
a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta és 24
(teljes) hétig vagy annál rövidebb ideig volt az anya méhében, illetve ha a magzat kora nem
állapítható meg és testtömege az 500 grammot, testhossza a 30 cm-t nem érte el, vetélést
(korai, illetve középidős magzati halált) kell megállapítani. Ikerszülés esetén nem lehet
korai és középidős magzati halált megállapítani, ha legalább az egyik magzat élve született.
d) terhességmegszakítás: A terhesség szándékos beavatkozással – művi úton –
történő megszakítása.
e) méhen kívüli terhesség: Minden olyan esetben, amikor a megtermékenyített
petesejt nem a méh üregében lévő endometriumban ágyazódik be, méhen kívüli terhességről
van szó. Így méhen kívüli terhesség a hasüregben lévő bármely szerven (leggyakrabban
petefészek) történő beágyazódás, és ha a beágyazódás a petevezető bármely szakaszán (így
a méh izomzatában – intramurális terhesség – is) következik be. Méhen kívüli terhességnek
minősül az az eset is, ha a megtermékenyített petesejt a méhnyak nyálkahártyáján ágyazódik
be (cervikális terhesség). Nem minősül méhen kívüli terhességnek a cervikális abortus, mert
ebben az esetben a megtermékenyített petesejt a méh endometriumán ágyazódott be a
vetélés megindulása előtt.
A jelenlegit megelőző terhesség

a) kimenetele:
b) időpontja:
 hó: 01-12
 nap: 01-31
9. Ha a jelenlegi terhességet megelőző terhesség során nem történt
terhességmegszakítás, az utolsó terhességmegszakítás időpontja:
 hó: 01-12
II. A KORAI ÉS KÖZÉPIDŐS MAGZATI HALÁLOZÁS ADATAI
1. A befejezett terhesség megnevezése

A kérdésnél a felsorolt típusokból kell választani és a kódnégyzetbe beírni.
2. A befejezés időpontja
 hó: 01-12
 nap: 01-31
3. A terhesség időtartama (hét)

A kódnégyzetekbe minden esetben a vérzéskimaradás tartamát vagy – ha az nem
egyértelmű – a terhesség vélt időtartamát kell bejegyezni (pl. 08 hét). Helytelen a
kódnégyzetek üresen hagyása, illetve kérdőjel bejegyzése. Ha a terhesség nagysága, illetve a
vérzéskimaradás tartama nem egyértelmű, valamennyi rendelkezésre álló információ
felhasználásával meg kell határozni a terhesség tartamát.
Az elhalt magzat súlya (gramm)

A kódnégyzetekbe – szükség szerint előnullázott – arab számokat kell beírni.
Az elhalt magzat testhossza (cm)

A kódnégyzetekbe – szükség szerint előnullázott – arab számokat kell beírni.
4. Az elhalt magzat neme

 fiú
 leány
Egyes vagy iker magzat
 egyes
 kettős
 hármas
 négyes
5. A magzati halál oka

A kipontozott sorokba azt a betegséget vagy állapotot kell bejegyezni, amely a
legnagyobb mértékben hozzájárult a magzat halálához. A kódnégyzetbe kerülő tételszámok:
Anyai betegség esetén: BNO-10. revízió XVI. főcsoport P00.0–P04.9.
Magzati betegség esetén: BNO-10. revízió a XVI. Főcsoport P05.0-P96.9, illetve a
XVII. Főcsoport Q00.0-Q99.9.
6. A befejezés módja
A kérdésre csak egy válasz adható. Amennyiben a befejezésnél több módszer – pl.
vákuum aspiráció és control curettage – is szerepel, a hatékonyabb, a befejezésnél nagyobb
jelentőségű eljárást – példánkban a vákuum aspirációt – kell jelezni.
7. A beteg nő állapota a kérdőív lezárása időpontjában

A kérdésre válaszolni kizárólag az előnyomtatott válaszok egyikével lehetséges.
Amennyiben a beteg az intézetből önkényesen eltávozott, állapotát az addig eltelt időszak
lefolyása alapján minősítsük. Ha a befejezést követő periódusban szövődmény nem lépett
fel, a „gyógyultan távozott” választ kell jelezni. A komplikáció teljes szanálódása előtt
eltávozott nők esetében a „további gyógykezelést” igényel a helyes válasz.
8. Az ápolási napok száma

A jelenlegi kórházi ápolása során az egészségügyi intézményben eltöltött napok
számát kell beírni.
9. Az elbocsátás kelte
 év: (négy számjegy)
 hó: 01-12
 nap: 01-31
A terhesség befejezésének időpontja és az elbocsátás kelte azonos dátum is lehet.
III. A KÉSŐI MAGZATI HALÁLOZÁS ADATAI
1. Hol halt el a magzat

A válaszokban szereplő „intézet” nem csupán az adatszolgáltató intézetet jelenti. A
progresszív betegellátással a magasabb szintű intézménybe áthelyezett, de már az áthelyező
szülészeti intézetben elhalt magzatok esetén is az „intézeten belül” (elhalt) választ kell adni.
2. Mikor halt el a magzat

A válaszadásnál a megfelelő – egyetlen – választ kell megjelölni.
3. A szülés időpontja
 hó: 01-12
 nap 01-31
4. A terhesség időtartama, a magzat súlya, hossza

A feleletet a szülést levezető orvos vagy szülésznő hivatalos megállapítása (súly
mérlegelés, hosszúságmérés) alapján kell bejegyezni. A kódnégyzetek üresen nem
maradhatnak.
5. Egyes vagy iker magzat
 egyes
 kettős
 hármas
 négyes
ha iker magzat (kizárólag ikerszülés esetén kell kitölteni), a terhességben:
– a halvaszülöttek száma
– az élveszülöttek száma
a magzat hányadik szülött:
– első
 második
 harmadik
 negyedik
6. Az elhalt magzat neme

 fiú
 leány
7. A magzat fejlődési rendellenessége

Veleszületett rendellenesség előfordulásakor a kódnégyzetbe a BNO-10. XVII.
főcsoport Q00.0–Q99.9 négyszámjegyű tételszámai és ezután az annak megfelelő
megnevezés írandó be. Ha nem volt rendellenesség, végig üres.
8. A szülés megindulásának módja

A szülésindítás a terhesség befejezése az anya betegsége vagy a magzat
veszélyeztetettsége, betegsége vagy elhalása miatt. Az idő előtti burokrepedést követően
nem induló, fájástevékenység miatt alkalmazott fájáskeltés (oxitocinnal, prosztaglandinnal)
nem tekintendő a szülés indításának. Ilyen esetekben a spontán szülés jelölése mellett a
kérdőív megfelelő kérdéseinél jelezni kell az idő előtti burokrepedést, a fájásgyengeséget és
az adott fájáskeltő alkalmazását. A „programozott szülés” olyan – a feltételek betartása
mellett történt – szülésindítás, melyet nem az anya vagy a magzat veszélyeztetettsége vagy
állapota indokol, hanem a spontán megindult szülésnél kedvezőbb anyai és magzati
eredmények. Az elektív császármetszés előre ütemezett műtéti beavatkozás, amelyet az
anya vagy a magzat állapota tesz indokolttá. Abban az esetben jelölhető „egyéb” a szülés
megindulásának módjaként, ha az eset a felsorolt válaszokhoz nem sorolható be.
9. A magzati halál oka

A kérdésnél a szülés lefolyására leginkább kiható – már a terhesség alatt vagy csak a
szülés folyamán észlelt – állapotok, rendellenességek, szövődmények, betegségek BNO-10.
XVI. főcsoport P00.0–P96.9 négyszámjegyű tételszámait és az ennek megfelelő szöveges
megnevezést kell jelezni. Fontos jelezni – ha az adatszolgáltató előtt ismert – a magzat
halálához vezető okot (okokat), mint például nyakra csavarodott köldökzsinór, korai
lepényleválás stb. Ennél a kérdésnél kell feltüntetni a szülés utáni első 2 óra, a
posztplacentáris szak eseményeit – rendellenességeit, szövődményeit – is. Nem kell külön
megjelölni az idő előtti burokrepesztést, a magzat fekvését és a szülés módját, a szülés
kitolási szakában végzett episiotomiát.
A megfelelő BNO-10. tételszámmal és megnevezéssel akkor kell közölni a
a) fokozott terhesgondozás
b) anyai vércsoporttal összefüggő patológia
c) kórházi ápolás
d) terhesség alatti diagnosztikus és terápiás eljárás
e) szülés alatti vizsgáló eljárás és kezelés
f) szülésindítás
g) szülés alatti szövődmények ellátása okául szolgáló konkrét állapotot,
rendellenességet, szövődményt vagy betegséget, ha annak a szülés lefolyásában, illetve a
magzat elhalásában jelentősége volt. A kódnégyzetbe kerülő tételszámok:
Magzatot érintő anyai betegség esetén: BNO-10. revízió XVI. főcsoport P00.0–
P04.9.
Magzati betegség esetén: BNO-10. revízió a XVI. főcsoport P05.0-P96.9,
illetve a XVII. főcsoport Q00.0-Q99.9.
10. A szülő nő állapota a kérdőív lezárása időpontjában

A kérdésre válaszolni kizárólag az előnyomtatott válaszok egyikével lehetséges.
Amennyiben a szülő nő az intézetből önkényesen eltávozott, állapotát az addigi eltelt
időszak lefolyása alapján minősítsük. Ha eltávozásáig szövődmény nem lépett fel, a
„gyógyultan távozott” választ kell jelezni.
A komplikáció teljes szanálódása előtt eltávozott nők esetében a „további
gyógykezelést igényel” a helyes válasz.
11. Az ápolási napok száma

A jelenlegi kórházi ápolása során az egészségügyi intézményben töltött napok számát
kell beírni.
12. Az elbocsátás kelte

 hó: 01-12
 nap: 01-31
A terhesség befejezésének időpontja és az elbocsátás kelte azonos dátum is lehet.

A kérdőív 2. oldalának alján a kiállító orvos aláírásával és pecsétjével igazolja a közölt

adatok teljességét és hitelességét.
Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a alapján kötelező!
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Kórházszám
MAGZATI HALÁLOZÁSI LAP Szülési vagy abortusz

napló sorszáma
Küldendő: KSH Adatgyűjtési Igazgatóság
Lakossági Szolgáltatások Adatgyújtési Főosztály Év 2 0
Haláloki Statisztikai Adatgyűjtó Osztály
6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Levelezési cím: 6001 Kecskemét, Pf. 599.
Telefonszám: 76/484-820
Beérkezési határidő: az eseményt követő hó 5.
Kórház neve:.........……….................…………........................
I. A BETEG családi és utóneve:……….……………..…………………..………………….………………………………………..…….………….
1. Születési időpontja:
év hó nap
hajadon (1) A férj, élettárs, partner születési időpontja:

házas (2) bejegyzett élettárs (6) Csak a 2009. július 1. után
2. Családi állapota:
özvegy (3) özvegy bejegyzett élettárs (7) bejegyzett azonos nemű
elvált (4) elvált bejegyzett élettárs (8) élettársaknál jelölhető! év hó nap
Lakóhelye:
…......................................………...………………….. ….............................….….....……………….
3. (város, község) (megye, kerület)
Tartózkodási helye: …......................................………...………………….. ….............................….….....……………….

(város, község) (megye, kerület)
Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége: nincs iskolai végzettsége (0) –

általános iskola 1-7 osztály (1) –
általános iskola 8 osztály (2) –
szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül (pl.: szakmunkásképző iskolai, szakiskolai bizonyítvány) (3) –
4.
középiskolai érettségi, képesítő (4) –
főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) szerzett oklevél (5) –
egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) szerzett oklevél (6) –
a.) Gazdasági aktivitása: foglalkoztatott (01) –

nyugdíj vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás mellett foglalkoztatott (02) –
gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes, gyed, gyet) mellett foglalkoztatott (03) –
nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) –
munkanélküli (05) –
ellátásban részesülő inaktív, mégpedig:
gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban részesülő (pl.: gyes, gyed, gyet) (06) –
5. nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők (07) –
egyéb inaktív kereső (08) –
eltartott, mégpedig:
nappali tagozatos tanuló (09) –
háztartásbeli (10) –
egyéb eltartott (11)
b.) Ha jelenleg nem foglalkoztatott és gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban részesült, igen (1) – nem (2)
akkor az ellátás igénybevétele előtt közvetlen dolgozott-e?
Foglalkozása, munkaköre:
6. Az 5. kérdésnél adott ……………………………………………………………………………………

05–07 válasz esetén az érintett utolsó foglalkozása,
09–11 válasz esetén az eltartó (férj, szülő) foglalkozása.
Foglalkozási viszonya: alkalmazott (1) –

alkalmi munkavállaló (2) –
Az 5. kérdésnél adott közfoglalkoztatott (3) –
7. 05–07 válasz esetén az érintett utolsó foglalkozási viszonya, egyéni vállalkozó, önálló (4) –
09–11 válasz esetén az eltartó (férj, szülő) foglalkozási viszonya. társas vállalkozás dolgozó tagja (5) –
szövetkezet dolgozó tagja (6) –
segítő családtag (7)
Előző terhességeinek száma A jelenlegit megelőző terhesség

összesen: a) kimenetele:
ebből: élveszületés (érett szülött ) (1)
a) élveszületés
ebből él: élveszületés (2500 gr alatti) (2)
késői magzati halálozás (érett szülött) (3)
b) késői magzati halálozás
késői magzati halálozás (2500 gr alatti) (4)
8.
c) korai- és középidős korai- és középidős magzati halálozás (5)
magzati halálozás terhességmegszakítás (6)
méhen kívüli terhesség (7)
d) terhességmegszakítás
b) időpontja:
e) méhen kívüli terhesség
év hó nap
9. Az utolsó terhességmegszakítás időpontja:

év hó
II. KITÖLTENDŐ: KORAI ÉS KÖZÉPIDŐS MAGZATI HALÁLOZÁS ESETÉN! (Ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta és ha
a fogamzástól számított maximum 24 teljes hét telt el, vagy ha a halott magzat kora nem állapítható meg, de a hossza 30 cm-nél kevesebb, vagy a súlya 500 gr-ot nem éri el.)
spontán vetélés, vetélés egyéb okból, vetélés k.m.n. (1)

1. A befejezett terhesség megnevezése: üszögterhesség (mola), a fogamzás egyéb rendellenes termékei (üres petezsák, missed abortion) (2)
méhen kívüli terhesség (3)
2. A befejezés időpontja:
év hó nap
A terhesség időtartama,
3.
a magzat súlya, hossza: hét gramm cm
A magzat neme:
4. fiú (1) – leány (2) egyes (1) – kettős (2) – hármas (3) – négyes (4)
Egyes vagy iker magzat:
A magzati halál oka:
Anyai betegség:
(A négyzetekbe lehetőleg a BNO-10. l ........................................................................................
5. XVI. főcsoport P 00.0–P 96.9, illetve
XVII. főcsoport Q 00.0–Q 99.9
négyszámjegyű tételszámai és az annak
Magzati betegség:
megfelelő diagnózis megnevezése írandó be.) l ........................................................................................
6. A befejezés módja: curettage (1) – vacuum aspiratio (2) – laparotomia (3) – laparoscopia (4) – egyéb (5)
7. A beteg: gyógyultan távozott (1) – további gyógykezelést igényel (2) – meghalt (3)
8. Az ápolási napok száma:
9. Az elbocsátás kelte:
év hó nap
III. KITÖLTENDŐ: KÉSŐI MAGZATI HALÁLOZÁS ESETÉN! (Ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta és ha a fogamzástól
számított több mint 24 teljes hét eltelt, vagy ha a halott magzat kora nem állapítható meg, de a hossza 30 cm vagy annál nagyobb, vagy a súlya 500 gr vagy annál több.)
1. Hol halt el a magzat? intézeten kívül (1) – intézeten belül (2)
2. Mikor halt el a magzat? szülés előtt (1) – tágulási szakban (2) – kitolási szakban (3)
3. A szülés időpontja:
év hó nap
4. A terhesség időtartama, a magzat súlya, hossza:

hét gramm cm
Egyes vagy iker magzat:

egyes (1) – kettős (2) – hármas (3) – négyes (4)
ha iker magzat, a terhességben:
a halvaszülöttek száma halva született

5.
az élveszülöttek száma élve született
a magzat hányadik szülött első (1) – második (2) – harmadik (3) – negyedik (4)
6. A magzat neme: fiú (1) – leány (2)
A magzat fejlődési rendellenessége:

(Ha van, akkor a négyzetekbe l ......................................................................................................................
7. a BNO-10. XVII. főcsoport Q 00.0–Q 99.9
négyszámjegyű tételszámai és az annak
megfelelő diagnózis megnevezése írandó be.) l ......................................................................................................................
8. A szülés megindulásának módja: spontán (1) – szülés indítás (2) – programozott szülés (3) – elektív császármetszés (4) – egyéb (5)
A magzati halál oka: l ...................................................................................

Anyai betegség:
(A négyzetekbe lehetőleg a BNO-10.
XVI. főcsoport P 00.0–P 96.9, illetve a l ...................................................................................
9.
XVII. főcsoport Q 00.0–Q 99.9
négyszámjegyű tételszámai és az annak l ...................................................................................
Magzati betegség:
megfelelő diagnózis megnevezése írandó be.)
l ...................................................................................
10. A beteg: gyógyultan távozott (1) – további gyógykezelést igényel (2) – meghalt (3)
11. Az ápolási napok száma:

nap
12. Az elbocsátás kelte:

év hó nap
az intézet pecsétje szakorvos aláírása és pecsétje

FÜGGELÉK
Egyes általános kérdések megválaszolásának szabályai
Családi állapot
A családi állapot kitöltésénél a jelenleg érvényes jogi helyzetet kell alapul venni.
Élettársak esetében is a törvényes családi állapotot kell megjelölni (pl. ha egy hajadon nő él
együtt házas férfival, akkor a családi állapotuk hajadon, illetve házas).
Nőtlen, illetve hajadon (1) az a személy, aki még nem kötött házasságot és nem
létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Nős, illetve férjes (házas) (2) az a személy, aki házasságot kötött, házastársa életben
van és akinek törvényes házasságát jogerős bírói ítélet nem bontotta fel, függetlenül attól,
hogy házastársával együtt él-e vagy sem.
Özvegy (3) az a személy, akinek törvényes házastársa meghalt, és nem kötött újabb
házasságot, nem létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Elvált (4) az a személy, akinek házasságát jogerőre emelkedett bírói ítélet bontotta
fel, és nem kötött újabb házasságot, nem létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Házassága megszűnt (5) – azon esetekben kell ezt a választ megjelölni, amikor a
házasságot azért szüntették meg, mivel halotti anyakönyvi bejegyzés holtnak nyilvánító
vagy a halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján az egyik házasfelet
tévesen holtnak tekintették és házastársa újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi
kapcsolatot létesített, de a bíróság az újabb házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat
után megállapítja, hogy a halottnak vélt személy életben van. Ez esetben a korábban kötött
házasságot a tévesen megállapított haláleset időpontjától megszűntnek kell tekinteni.
Az alábbi kategóriák csak azonos nemű párokra vonatkoznak:
Bejegyzett élettárs (6) az a személy, aki anyakönyvvezető előtt létesített azonos

nemű partnerével élettársi kapcsolatot, bejegyzett élettársa életben van és akinek törvényes
bejegyzett élettársi kapcsolatát jogerős bírói ítélet vagy közjegyző nem bontotta fel,
függetlenül attól, hogy bejegyzett élettársával együtt él-e vagy sem. A hatályos jogszabály
szerint ilyen kapcsolat 2009. július 1-jétől létesíthető. Nem tekinthető bejegyzett élettársi
kapcsolatnak a közjegyzőnél nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat, ez a törvényes családi
állapotot nem változtatja meg.
Özvegy bejegyzett élettárs (7) az a személy, akinek törvényes bejegyzett élettársa
meghalt, és nem létesített újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot, nem kötött házasságot.
Elvált bejegyzett élettárs (8) az a személy, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát
jogerőre emelkedett bírói ítélet vagy közjegyző bontotta fel, és nem létesített újabb
bejegyzett élettársi kapcsolatot, nem kötött házasságot.
Bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt (9) – azon esetekben kell ezt a választ
megjelölni, amikor a bejegyzett élettársi kapcsolatot azért szüntették meg, mivel halotti
anyakönyvi bejegyzés holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító jogerős bírósági
határozat alapján az egyik bejegyzett élettársat tévesen holtnak tekintették és élettársa újabb
bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített vagy házasságot kötött, de a bíróság az újabb
bejegyzett élettársi kapcsolat vagy házasság után megállapítja, hogy a halottnak vélt
személy életben van. Ez esetben a korábban létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot a
tévesen megállapított haláleset időpontjától megszűntnek kell tekinteni.
Magyarországi lakóhely (korábban: állandó lakóhely)
A lakóhely az a magyarországi község, város (kerület), ahol a polgár él és bejelentett
lakóhelye van.
A lakóhely rovatba a település nevén kívül az irányítószámát, a közterület nevét és
jellegét (pl. út, utca, tér, köz), valamint a házszámot vagy helyrajzi számot is be kell
jegyezni.
Magyarországi tartózkodási hely (korábban: ideiglenes lakóhely)

A tartózkodási hely az a magyarországi község, város (kerület), ahol a polgár –
lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik
és bejelentett tartózkodási helye van.
A tartózkodási hely rovatba a település nevén kívül az irányítószámát, a közterület
nevét és jellegét (pl. út, utca, tér, köz), valamint a házszámot vagy helyrajzi számot is be
kell jegyezni.
Külföldi lakcím
Külföldi lakcím esetén az országnevet és a helységnevet az illető országban
használatos módon, vagy az adatokat közlő személy ismeretei szerint kell bejegyezni.
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség

A rovat kitöltése során csak az iskolarendszerű oktatásban, az oktatási rendszerben
szerzett végzettségeket szabad figyelembe venni. A végzettségek szintbeli sorrendjét a
válaszok sorrendje határozza meg. Azt az egy választ kell megjelölni, amelyiknél nincs
magasabb szintű befejezett végzettsége. A külföldön szerzett végzettségeket a hazai
iskolafokozatoknak megfelelően kell besorolni.
A nincs iskolai végzettsége (0) választ akkor kell megjelölni, ha az illető személy
egyáltalán nem járt iskolába vagy az általános (elemi) iskola 1. osztályát sem fejezte be. Az is
idetartozik, aki jelenleg az általános iskola első osztályába jár.
Az általános (elemi, polgári) iskola 1–7. osztály (1) választ kell megjelölni, ha az
illető személy az általános (elemi) iskola 1–7. osztályát, vagy a polgári iskola 1–3. osztályát,
vagy a hatosztályos gimnázium 1., vagy a nyolcosztályos gimnázium 1–3. évfolyamát végezte
el, és magasabb végzettséget nem szerzett.
Az általános (elemi, polgári) iskola 8. osztály (2) választ akkor kell megjelölni, ha az
illető személy az általános (elemi) iskola 8. osztályát, évfolyamát vagy a polgári iskola 4–6.
osztályát végezte el, és magasabb végzettséget nem szerzett. Idetartozik az is, aki a
hatosztályos gimnázium 2–5., a nyolcosztályos gimnázium 4–7., továbbá a négyosztályos
gimnázium, szakközépiskola stb. 1–3. osztályát végezte el. Az is idetartozik, aki elvégezte
valamely középiskola befejező osztályát, ám érettségit nem szerzett, kivéve, ha az 1974–1986
közötti években állították ki a középiskolai végbizonyítványát. Ezt a választ kell megjelölni
akkor is, ha szakmunkásképző vagy szakiskolában végzett el évfolyamokat, de szakmunkás-
bizonyítványt, szakiskolai oklevelet nem szerzett.
A szakképzettség érettségi bizonyítvány nélkül (3) válasz akkor jelölhető meg, ha az
illető személy szakmunkás-bizonyítványt, szakiskolai oklevelet, vagy szakképesítő
bizonyítványt szerzett, és érettségije vagy főiskolai, egyetemi oklevele, diplomája nincs. Ilyen
például a szakmunkásképző iskolai, szakiskolai bizonyítvány.
A középiskolai érettségi, képesítő (4) választ kell megjelölni az alábbi esetekben:
 Érettségi bizonyítvány szakképesítés nélkül: ha az illető személy gimnáziumban
vagy szakközépiskolában szerzett általános érettségit. Ebbe a csoportba tartozik az
is, aki az 1974–1986-ban kiállított középiskolai végbizonyítvánnyal rendelkezik.
 Érettségi bizonyítvány szakképesítéssel, képesítő bizonyítvány: ha az illető személy
szakközépiskolában, szakgimnáziumban, technikumban, felsőkereskedelmi
iskolában, középfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetben stb. szerzett
szakképesítést is igazoló érettségit, képesítő bizonyítványt. Idetartoznak az 1949–
1955 között szakérettségit szerzettek is.
 Érettségire épülő iskolarendszerben szerzett középfokú szakképesítő bizonyítvány:
ha az illető személy olyan közép- vagy emelt szintű szakképesítést igazoló
bizonyítványt szerzett, amely megszerzésének előfeltétele az érettségi bizonyítvány
megléte, és megszerzése nem adott felsőfokú szakképesítést. Ebbe a csoportba
tartoznak azok is, akik szakmunkások szakközépiskolájában szereztek érettségit,
képesítő bizonyítványt. Korábban ebben a képzési formában volt lehetséges a
szakmunkásvizsgával rendelkezőknek az érettségi megszerzése. Ez a képzési forma
2003-ban megszűnt.
A főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSC) szerzett oklevelet (5) kell választani
az alábbi esetekben:
 Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben szerzett oklevél: ha az illető személy 1998
után középiskolában vagy felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú
szakképesítő bizonyítványt. A végzettség megszerzésének feltétele az érettségi
megléte. A felsőfokú szakképzés általában kétéves képzés. 1998 és 2003 között ezt
a szakképzést akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek nevezték.
 Főiskolai képzésben szerzett vagy azzal egyenértékű oklevél: ha az illető személy a
főiskola, akadémia, felsőfokú technikum, felsőfokú szakiskola, felsőfokú
óvónőképző vagy tanítóképző intézet stb. valamelyikében alap-, illetve szakirányú
továbbképzés keretében szerzett oklevelet.
 Felsőfokú alapképzésben szerzett (BA/BSc) oklevél: ha az illető személy a jelenlegi
felsőfokú képzési rendszerben alapképzésben szerzett alapfokozatot (BA, BSc).
Egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSC) szerzett oklevél (6) választ a
következő esetekben kell megjelölni:
 Egyetemi képzésben szerzett vagy azzal egyenértékű oklevél: ha az illető személy
valamelyik egyetemen vagy azzal egyenértékű felsőfokú intézményben –
alapképzés vagy kiegészítő képzés, illetve szakirányú továbbképzés keretében –
szerzett oklevelet, illetve diplomát.
 Felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) vagy osztatlan képzésben szerzett oklevél: ha
az illető személy a jelenlegi felsőfokú képzési rendszerben mesterképzésben vagy
osztatlan képzésben szerzett mesterfokozatot (MA, MSc).
Tudományos fokozatot igazoló oklevél (PhD, DLA) (7) választ akkor kell megjelölni,
ha az illető személy tudományos fokozatot szerzett. Nem tartozik ebbe a csoportba az
egyetemi oklevél megszerzésével egyidejűleg kapott doktori (jogász, orvos, fogorvos,
gyógyszerész, állatorvos).
Gazdasági aktivitás
A foglalkoztatott (01) választ kell aláhúzni minden olyan személynél, aki a
megelőző héten nyugdíjban vagy gyermekgondozási ellátásban nem részesült, de legalább
egy órányi, jövedelmet biztosító tevékenységet végzett, vagy rendszeres munkájától csak
ideiglenesen (pl. szabadság, betegállomány) volt távol.
Jövedelmet biztosító munkának kell tekinteni minden olyan tevékenységet – pl. a
segítő családtagként végzett munkát, a közhasznú munkában való részvételt, továbbá az
eseti, alkalmi munkavégzést is –, amelyért ellenszolgáltatásként pénzjövedelem (illetmény,
munkabér) vagy természetbeni juttatás jár. A válaszadás szempontjából nincs jelentősége
annak, hogy az illető személy a végzett munkáért megkapta-e már a járandóságát. A
munkavégzés tényét nem befolyásolja az sem, hogy milyen jogi keretek között –
munkaviszonyban, alkalmi munkaként, munkaszerződéssel vagy anélkül stb.– végezték.
Nem kell figyelembe venni a más háztartásnak vagy intézménynek végzett önkéntes,
ingyenes segítséget (karitatív munkát), a saját ház, lakás építését, felújítását, javítását,
valamint a saját háztartásban végzett munkát, beleértve a kerti munkát is (kivéve, ha ez
utóbbit értékesítési, jövedelemszerzési céllal végzi).
A nyugdíj vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás mellett
foglalkoztatott (02) választ azoknál a
 saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos,
 korhatár előtti ellátásban részesülő,
 rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülő,
 özvegyi vagy szülői nyugdíjas, árvaellátásban részesülő
személyeknél kell bejelölni, akik nyugdíjuk, járadékuk vagy ellátásuk mellett, annak
kiegészítésére a megelőző hét folyamán legalább egy órányi jövedelmet biztosító
tevékenységet végeztek.
A gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás mellett foglalkoztatott (03) választ
kell jelölni azoknál, akik gyermekgondozással összefüggő, rendszeres pénzbeli támogatást
kapnak (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás (GYES),
gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET)) és a megelőző héten
legalább egy órányi jövedelmet biztosító tevékenységet végeztek. A gyermekgondozási
ellátás a saját háztartásban nevelt gyermek(ek) után jár, a vér szerinti vagy örökbefogadó
szülő, illetve annak házastársa, élettársa, továbbá a gyám jogosult rá.
Nappali tanulmányok mellett foglalkoztatott (04) választ akkor kell jelölni, amikor
az illető személy a tanulmányait az adott iskola nappali tagozatán folytatja, és mellette a
megelőző hét folyamán legalább egy órányi jövedelmet biztosító tevékenységet végzett.
A munkanélküli (05) választ kell bejelölni azoknál, akik a megelőző héten nem
dolgoztak, nincs olyan munkájuk, amitől ideiglenesen (szabadság, betegállomány stb.)
voltak csak távol, aktívan munkát kerestek, és ha munkát találnak, azt azonnal – két héten
belül – el is tudják foglalni. (Jelen esetben a munkanélküliségnek nem feltétele, hogy az
illető munkanélküli-ellátásban is részesüljön.)
A gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban részesülő (06) választ kell jelölni
minden olyan esetben, amikor az illető személy gyermekgondozással összefüggő rendszeres
pénzbeli támogatást kap (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás (GYES),
gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET)) és a megelőző héten
jövedelmet biztosító tevékenységet nem végzett. A gyermekgondozási ellátás a saját
háztartásban nevelt gyermek(ek) után jár, a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, illetve
annak házastársa, élettársa, továbbá a gyám jogosult rá.
A nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők (07)
választ kell aláhúzni mindazon
 saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos,
 korhatár előtti ellátásban részesülő,
 rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülő,
 özvegyi vagy szülői nyugdíjas, árvaellátásban részesülő
személyek esetében, akik nyugdíjuk, járadékuk vagy ellátásuk kiegészítésére a megelőző
héten jövedelmet biztosító tevékenységet nem végeztek
Az egyéb inaktív kereső (08) választ kell aláhúzni, ha valaki vagyonából vagy
egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből él. Azoknál
 az egyéb rendszeres segélyben, támogatásban részesülő,
 az eltartási, életjáradéki szerződést kötött,
 a vagyonából, ingatlan bérbeadásából élő,
 a kamatból, osztalékból élő,
 az egyéb (pl. befektetésből stb.) eredő jövedelemből élő
személyeknél, akik a megelőző héten jövedelmet biztosító tevékenységet nem végeztek.
Eltartott az, aki rendszeres önálló jövedelemmel nem rendelkezik, megélhetése
kizárólag (vagy meghatározóan) azáltal biztosított, hogy eltartják őt.
Nappali tagozatos tanuló (09) az általános iskolai, a gyógypedagógiai iskolai, a
szakmunkásképző iskolai, szakiskolai, a középiskolai tanuló, valamint az egyetemi,
főiskolai hallgató, aki tanulmányait az adott iskola nappali tagozatán folytatja.
Háztartásbeli (10) a 15 éves és annál idősebb, nappali tagozaton nem tanuló
eltartott, aki keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik.
Egyéb eltartott (11) választ kell aláhúzni az ún. közületi eltartottaknál; az állami
gondozottaknál, illetve azoknál a személyeknél, akiknek nincs jövedelmük, és
megélhetésükről valamilyen intézmény, közület gondoskodik. Ugyancsak ezt a választ kell
bejelölni minden, az előbbi eltartotti kategóriák egyikébe sem sorolható eltartottaknál, pl.
csecsemőkorúaknál, a 15 éven aluli iskolába nem járó gyermekeknél, a családban élő 15
éves vagy idősebb testi vagy szellemi fogyatékosoknál stb.
A gazdasági aktivitásra vonatkozó b) kérdést csak abban az esetben kell kitölteni, ha a

gazdasági aktivitás a) pontjában a „gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban részesülő
(pl.: gyes, gyed, gyet)" (06) válasz került kiválasztásra. Ha a gyermekgondozási ellátás
igénybevétele előtt közvetlenül dolgozott az illető személy, akkor az igen választ kell
jelölni.
Foglalkozás, munkakör
Azt a foglalkozást kell bejegyezni, amelyet főfoglalkozásként végez, illetve, ha jelenleg
nem dolgozik, azt, amelyet főfoglalkozásként legutoljára végzett. Ha valaki egyidejűleg több
munkakört is ellát, a legjellemzőbb, a munkaideje legnagyobb részét kitöltő tevékenységet kell
beírni.
A foglalkozást, munkakört a lehető legnagyobb részletezettséggel kell bejegyezni, úgy,
hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a ténylegesen végzett tevékenység, az arra
nem utaló, vagy csupán a beosztást, hivatali rangot jelölő általános megnevezést (pl. tanácsos,
főelőadó stb.) nem szabad használni.
A foglalkozási bejegyzésben mindig szerepelnie kell a feladatok szakmai
hovatartozására utaló megnevezésnek is, pl. gyámügyi csoportvezető, szabálysértési
főelőadó, költségvetési pénzügyi osztályvezető, pénzintézeti számviteli ügyintéző.
A foglalkozás megjelölésénél soha nem a megszerzett végzettséget, hanem a
tényleges tevékenységet kérdezzük. Egy közgazdász végzettségű piackutató vagy egy jogi
diplomát szerzett magánnyomozó nem szerepelhet közgazdászként, illetve jogászként,
hanem a ténylegesen végzett tevékenysége alapján a piackutatót vagy a magánnyomozót
kell bejegyezni.
A Foglalkozása, munkaköre kérdést
 a foglalkoztatottaknál,
 a nyugdíj vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás mellett
foglalkoztatottaknál,
 a gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes, gyed, gyet) mellett
 a nappali tanulmányok mellett foglalkoztatottaknál
az érintett jelenlegi;
 a munkanélküliek,
 a gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban részesülők (pl.: gyes, gyed, gyet) és
 a saját jogon nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek ellátásaiban
részesülők esetében
az érintett utolsó foglalkozására,
 a nem foglalkoztatott hozzátartozói jogon nyugdíjasok, járadékosok esetében
a hozzátartozó utolsó foglalkozására vonatkozóan kell kitölteni.
Eltartottak esetében (nappali tagozatos tanuló, háztartásbeli, egyéb eltartott) az eltartó
foglalkozását és foglalkozási viszonyát, közületi eltartottak esetében az „eltartója
közület" szöveget kell bejegyezni.
Foglalkozási viszony
Alkalmazott (1), aki valamilyen munkáltatóval (vállalkozással, magánszeméllyel) –
általában munkaszerződés alapján – munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban áll.
Idetartoznak a kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, bírói, ügyészi,
szolgálati viszonyban dolgozók is.
Alkalmi munkavállaló (2) az, aki stabil munkajogviszony létesítése nélkül és nem is
vállalkozóként vállal valamilyen, jellemzően csak rövid ideig tartó munkát, pl.
mezőgazdasági napszámot, hóeltakarítást, építkezésen segédmunkát vagy családnál
bejárónő, bébiszitter-, kertészmunkát. Alkalmi munkásnak kell tekinteni azokat is, akik eseti
megbízás keretében (nem vállalkozóként) vállalnak el egy adott szellemi munkát (pl. egy
tanulmány lefordítását, egy előadás megtartását).
Közfoglalkoztatott (3) az a személy, akit a helyi önkormányzat, vagy más,
közmunka szervezésére jogosult szervezet közhasznú munkavégzés vagy közmunkaprogram
keretében foglalkoztat. A közfoglalkoztatási programban való részvétel jelenthet
munkavégzést, vagy átmeneti képzési programban való részvételt.
Egyéni vállalkozó, önálló (4) választ kell választani akkor, amikor nem valamilyen
cég, vállalkozás keretei között, hanem az általa végzett tevékenység folytatására jogosító
igazolvány, vagy egyéni vállalkozói engedély alapján végez jövedelemszerző munkát,
függetlenül attól, hogy bejegyezték-e az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Tevékenységét
önállóan vagy alkalmazottakkal együtt végzi (kisiparos, magánkereskedő, mezőgazdasági
kistermelő, szellemi szabadfoglalkozású).
Társas vállalkozás dolgozó tagja (5), aki valamilyen, nem szövetkezeti formában
működő társas vállalkozás (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, betéti társaság,
közkereseti társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtó iroda, oktatói
munkaközösség stb.) munkavégzésre kötelezett tagjaként folytat kereső tevékenységet.
Szövetkezet dolgozó tagja (6) a szövetkezeti formában működő gazdasági
szervezetek (mezőgazdasági szövetkezet, szociális szövetkezet stb.) munkavégzésre
kötelezett tagja.
Segítő családtag (7) az a közreműködő családtag, aki az egyéni vállalkozónak, a
társas vállalkozás tagjainak, illetve a szövetkezeti tagoknak segít a tevékenységükben,
fizetség nélkül, de a háztartás tagjaként részesülve a vállalkozás, a gazdaság eredményeiből.
A Foglalkozási viszonya kérdést
 a foglalkoztatottaknál,
 a nyugdíj vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás mellett
 a gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátás (pl.: gyes, gyed, gyet) mellett
 a nappali tanulmányok mellett foglalkoztatottaknál
az érintett jelenlegi;
 a munkanélküliek,
 a gyermekgondozás (-nevelés) címén ellátásban részesülők (pl.: gyes, gyed, gyet) és
 a saját jogon nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek ellátásaiban
részesülők esetében
az érintett utolsó foglalkozására,
 a nem foglalkoztatott hozzátartozói jogon nyugdíjasok, járadékosok esetében
a hozzátartozó utolsó foglalkozására vonatkozóan kell kitölteni.
Eltartottak esetében (nappali tagozatos tanuló, háztartásbeli, egyéb eltartott) az eltartó
foglalkozását és foglalkozási viszonyát, közületi eltartottak esetében az „eltartója
közület" szöveget kell bejegyezni.
Szállítólevél
a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai adatszolgáltatás továbbításához
A nyomtatvány beszerzés módja

A „Szállítólevél” elektronikus változata letölthető a KSH honlapjáról a
www.ksh.hu/Adatszolgáltatóinknak/Nyomtatványok/ Törvény által elrendelt népmozgalmi
adatfelvételek menüpontból:
Ezen kívül az anyakönyvvezetők elektronikus úton az anyakönyvezést támogató rendszeren
keresztül is elérik a statisztikai adatszolgáltatás továbbításához szükséges nyomtatványt.
A kitöltés általános szabályai

A szállítólevelet adatküldéskor anyakönyvi azonosítónként két példányban, jól
olvashatóan kell kitölteni. Az egyik kitöltött példány az anyakönyvvezetőnél marad.
Az egyes mezők kitöltése

Küldő szerv
A szerv megnevezése és anyakönyvi azonosítója.
Címzett
A KSH Lakossági szolgáltatások adatgyűjtési főosztály területileg illetékes szervezeti
egysége1.
Hét száma
Annak a hétnek a sorszáma, amelyben az adattovábbítás történik.
Lapszám
A kódnégyzetbe az adattovábbítás alkalmával kitöltött szállítólevél sorszáma kerül.
Egy adattovábbításhoz egynél több szállítólevelet kell kitölteni, ha előző évi bizonylatok
továbbítása is történik. Ebben az esetben a szállítólevél felső részére fel kell írni:
„előző évi ”.
A szállítólevéllel továbbítható bizonylatok
– HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY/PERINATÁLIS HALOTTVIZSGÁLATI
BIZONYÍTVÁNY
– BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE LAP
– VÁLÁSI LAP
– BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT MEGSZŰNÉSE LAP
A szállítólevélen az egyes bizonylattípusok mellett található kódnégyzetekbe a

ténylegesen továbbított bizonylatok darabszámát kell beírni.
1
SZÁLLÍTÓLEVÉL
a népmozgalmi anyakönyvi statisztikai adatszolgáltatás továbbításához
Hét száma Lapszám
Küldő szerv:
Címzett: KSH, Lakossági szolgáltatások adatgyűjtési főosztály
1. HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY Darabszám
2. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI Darabszám

KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE LAP
3. VÁLÁSI LAP Darabszám
4. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI Darabszám

KAPCSOLAT MEGSZŰNÉSE LAP
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPMOZGALMI
STATISZTIKAI ADATGYŰJTÉSÉRT FELELŐS SZERVEZET
EGYSÉGEI
SZAKSTATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG
NÉPSZÁMLÁLÁSI ÉS NÉPESEDÉSI STATISZTIKAI FŐOSZTÁLYA
1024 BUDAPEST, II., KELETI KÁROLY UTCA 5-7.
POSTAI CÍM: 1525 BUDAPEST PF. 51.
KSH KÖZPONTI TELEFONSZÁMA.......................06-1-345-6000
FŐOSZTÁLY TELEFONSZÁMA............................06-1-345-6582
A FŐOSZTÁLYHOZ TARTOZÓ ILLETÉKESSÉGI TERÜLET:
ÉLETTÁRSI NYILATKOZAT NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, VALAMINT A
NYILVÁNTARTOTT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT MEGSZŰNÉSE ESETÉN
MAGYARORSZÁG EGÉSZ TERÜLETE.
ADATGYŰJTÉSI IGAZGATÓSÁG
LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ADATGYŰJTÉSI FŐOSZTÁLYA
A FŐOSZTÁLY VESZPRÉMI SZERVEZETI EGYSÉGÉHEZ TARTOZÓ ILLETÉKESSÉGI
TERÜLET:
HÁZASSÁGKÖTÉS, VÁLÁS, BEJEGYZETT ÉLETTARSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE,
BEJEGYZETT ÉLETTARSI KAPCSOLAT MEGSZŰNÉSE, ÉLVESZÜLETÉS ÉS
HALÁLOZÁS ESETÉN:
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG,
KÖZÉP-DUNÁNTÚL,
DÉL-DUNÁNTÚL,
NYUGAT-DUNÁNTÚL,
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KIVÉTELÉVEL.
A VESZPRÉMI SZERVEZETI EGYSÉG CÍME:
8200 VESZPRÉM, RADNÓTI TÉR 2.
POSTAI CÍM: 8210 VESZPRÉM, PF. 1116.
KÖZPONTI TELEFONSZÁM...................................06-88-620-200
A FŐOSZTÁLY SZEGEDI SZERVEZETI EGYSÉGÉHEZ TARTOZÓ ILLETÉKESSÉGI
TERÜLET:
HÁZASSÁGKÖTÉS, VÁLÁS, BEJEGYZETT ÉLETTARSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE,
BEJEGYZETT ÉLETTARSI KAPCSOLAT MEGSZŰNÉSE, ÉLVESZÜLETÉS ÉS
HALÁLOZÁS ESETÉN:
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓBÓL JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE,
DÉL-ALFÖLD.
A SZEGEDI SZERVEZETI EGYSÉG CÍME:
6726 SZEGED, JOBB FASOR 6-10.
POSTAI CÍM: 6701 SZEGED, PF. 410.
KÖZPONTI TELEFONSZÁM...................................06-62-623-800
A FŐOSZTÁLY KECSKEMÉTI SZERVEZETI EGYSÉGÉHEZ TARTOZÓ
ILLETÉKESSÉGI TERÜLET:
MAGZATI HALÁLOZÁS ESETÉN MAGYARORSZÁG EGÉSZ TERÜLETE.
A KECSKEMÉTI SZERVEZETI EGYSÉG CÍME:
6000 KECSKEMÉT, IRINYI UTCA 17.
POSTAI CÍM: 6001 KECSKEMÉT, Pf.: 599
TELEFONSZÁM........................................................06-76-484-820
A népmozgalmi témához kapcsolódó jogszabályok:
 2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról

 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV.
törvény végrehajtásáról
 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes
szabályairól
 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő,
valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes
törvények módosításáról
 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (XII. fejezet A halottakkal kapcsolatos
rendelkezések)
 351/2013. (X.4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos
eljárásról
 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről
 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX.
törvény végrehajtásáról
 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről
 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Nepmozgalmi Kezikonyv 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Nepmozgalmi Kezikonyv 2021

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nepmozgalmi Kezikonyv 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Egyes általános kérdések megválaszolásának szabályai.....................................................105

A népmozgalmi adatok gyűjtésével, feldolgozásával, az adatok védelmével és

1. A házassági statisztika adatgyűjtési rendszere

1.1. Az adatgyűjtés szervezete

1.2. Az adatszolgáltatás módja, az adatszolgáltatók feladata

2. Házassági statisztikai adatszolgáltatás

2.1. Az adatszolgáltatás nyomtatványa

A részletes kitöltési útmutató a KSH honlapján elérhető „Házassági lap” nyomtatvány

2.2.1. Azonosító adatok

2.2.2. A házasságkötésre vonatkozó kérdések

01. A házasságkötés helye

2.2.3. A férj és a feleség adatai

03. Házassági családi és utóneve(i)

HÁZASSÁGI LAP Eseményazonosító: HAE - - 2 0

01. A házasságkötés helye: község, város kerület

02. A házasságkötés időpont ja: 2 0 év hó nap

A FÉRJ ÉS A FELESÉG ADATAI A FÉRJ A FELESÉG

06. Születésének időpontja: év hó nap év hó nap

12. Hányadik házassága a jelenlegi:

Ha nem először köt házasságot,

Élve született és életben levő a) élve született: a) élve született:

nincs iskolai végzettsége (0) nincs iskolai végzettsége (0)

foglalkoztatott (01) – foglalkoztatott (01) –

b) Ha jelenleg nem foglalkozt atott és

17. Foglalkozása, munkaköre:

alkalmazott (1) – alkalmazott (1) –

1. A válási statisztika adatgyűjtési rendszere

1.1. Az adatgyűjtés szervezete

A válásokkal összefüggő statisztikai adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 2016. évi

1.2. Az adatszolgáltatás módja és ideje

Az adatszolgáltatók az e célra rendszeresített „Válási lap”-okon tesznek eleget a

1.3. Az adatszolgáltatók feladatai

1.3.1. A bíróságok feladatai

2. Válási statisztikai adatszolgáltatás

2.1. Az adatszolgáltatás nyomtatványai, a nyomtatványellátás, a beszerzés módja

2.2. A „Válási lap” kitöltésének általános szabályai

A válaszokat olvashatóan, golyóstollal kell beírni.

2.2.1. Azonosító adatok

2.2.2. A váló felekre vonatkozó kérdések

01. A házasságkötés helye

2.2.3. A férj és a feleség adatai

05. Családi és utóneve (a házasság felbontása előtt)

b) ha igen, hol helyezték el

KÖ ZPO NTI STATISZTIKAI HIVATAL Házasságkötés anyakönyvi azonosítója:

01. A házasságkötés helye:

02. A házasságkötés ideje: év hó nap

A házasságot jogerősen elsőfokú: __________________________________ ügyszám: _______

A FÉRJ ÉS A FELESÉG ADATAI A FÉRJ A FELESÉG

07. Születésének helye (országnév):

08. Születésének időpontja:

Külföldi lakcíme ország

Összes élve született és életben a) élve született a) élve született

a) A perben a gyermek elhelyezéséről igen (1) – nem (2)

a) A bíróság tartási kötelezettséget igen (1) – nem (2)

nincs iskolai végzettsége (0) nincs iskolai végzettsége (0)

foglalkoztatott (01) – foglalkoztatott (01) –

20. Foglalkozása, munkaköre:

A házasságot jogerősen elsőfokú: ____________________________ ügyszám: _

A kiállítás kelte: _ év _______ hó _ nap