Catilina elleni beszéd

Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra? quamdiu etiam furor iste tuus nos eludet? quem ad
finem sese effrenata iactabit audacia? Nihilne te nocturnum praesidium Palati, nihil urbis vigiliae, nihil
timor populi, nihil concursus bonorum omnium, nihil hic munitissimus habendi senatus locus, nihil horum
ora voltusque moveruntí? Patere tua consilia non sentis? constrictam iam horum onmium scientia teneri
coniurationem tuam non vides?
Mégis meddig élsz vissza a türelmünkkel Catilina? Ez a te haragod mégis meddig fog minket kigúnyolni?
Mégis féktelen vakmerőséged meddig fog kijátszani téged? Vajon téged sem a Palitus éjszakai védelme,
sem minden jóknak a gyülekezése (szenátus ülése), sem pedig itt a szenátus ülésének megerősített helye,
sem pedig azoknak arca és tekintete nem indít meg téged? Nem gondolod, hogy ki fog derülni a te
összeesküvésed? Nem látod, hogy azoknak mindnek tudomása van a te leleplezett összeesküvésedről?

Catilina, mint elszegényedett nemes a római polgárháborúban, a Sulla-párt híveként tűnt fel, és kétes
eredetű vagyonra tett szert. Africa provinciában lett propraetor, míg itteni zsarolása miatt perbe nem
fogták. Ezért hiába pályázott a consulságra. Ekkor elhatározta, hogy erőszakkal szerzi meg a főhalmat.
Elsősorban az alsóbb néprétegekre támaszkodott, a veteránokra és a gladiátorokra. Hatalomra kerülése
esetén az adósságok eltörlését ígérte.
Marcus Tullius Cicero

 Klasszikus latin próza mestere

 Homo novus (ősei közül még senki sem viselt magasabb állami hivatalt)
 De a felemelkedés törvényes útját választotta
 Suo anno
o Minden hivatalt a lehető legkorábbi életkorban töltött be, egészen consulságáig
 Köztársaság híve volt
 Kr.e. 106-ban a latiumi Arpiumba született lovagrendi családba.
 Gondos nevelésben részesült: retorika, jog, filozófia, poetika
 Görögországba utazott, és ott valamint a rodoszi retorika iskolában fejlesztette szónoki tudását
 Majd questor, aedilis és praetor lett
 Kr.e. 63-ban konzullá választják
o Ekkor fojtotta el a Catilina-féle összeesküvést, amiért pater patriae címmel tüntették ki.
 Az első triumvirátus megalakulása után szembekerült Caesarral
 Catilina híveinek bírói ítélet nélkül való kivégzéséért perbe fogták és száműzték
 Caesar és Pompeius között kitört polgárháborúban Pompeius oldalár állt
 Csak Caesar kegye miatt térhetett vissza Rómába
 Caesar meggyilkolása után Octavius mellé állt, a proscribáltak listájára került és Kr.e.43-ban megölték
 Filozófiai művei
o Erkölcstan területére tartoznak
o Lánya, Tullia halála után készültek
o Témái: igaz barátság, erkölcsi jó és rossz fogalma, boldogság kérdései, öregkor dicsérete
 Teológiai művei pl: De natura deorum
 Államelméleti művei pl: De re publica

Cicero a szónok

 Egyet jelent az ékesszólással

o Az ékesszólás fontos eszköz a politikai pályán
 Ifjú korától kezdve tudatosan készült erre a pályára
  25 éves korában már megalapozta hírnevét a Sextus Roscius Amerinus érdekében mondott beszédével,
amelyben Sulla egyik pártfogoltját leplezi le a proscriptiókkal kapcsolatos szennyes vagyonszerzési ügyben
 Korabeli divatos szónoki stílusok: ázsiai, attikai
o Cicero kezdetben az ázsiai követője, majd görögországi tanulmányútja után a kettő közötti középút
híve.
 Példaképe Démoszthenész
 Fontosabb művei:
o Verres elleni beszédek
o De impero Cn. Pompei
o Orationes in Catilinam
o Antoinus elleni Philippicák
 Száznál több beszédéből csak kb. a fele maradt fenn

Cicero levelezése

 Cicero emberi tulajdonságait megismerjük belöllük

 Felszabadított rabszolgája, Tiro Cicero halála után kiadta a leveleket
 A csiszolt latin próza nyelvén íródtak
 931 darabjából 70 Cicerónak írt levél, a többit ő írta különböző személyekhez
o Ad familiares (családtagjaihoz, barátaihoz, Tirohoz íródott)
o Ad Atticum
o Ad Quintum fratrem
o Ad M. Brutum

A klasszikus retorika

 A szónoklás művészete és tudománya, az ókori görögök és latinok által kidolgozott szabályok szerint
 A kifejezés koronként különböző jelentéssel bírt: a görögöknél a rábeszélés és a meggyőzés tudománya volt,
Cicerónál már a rábeszélés eszköze
 A szónok előadásával és beszédével kapcsolatban követelmény a rendezett külső, a tiszta beszéd, az erkölcsi
fedhetetlenség
 Az ideális szónok: ékes beszédű filozófus, intelligens és „polgári hasznossággal” bír
 Szónoki beszéd szerkezete
1. Bevezetés
2. Elbeszélés
3. Témafelvetés
4. Érvelés
5. Bizonyítás
6. Cáfolás
7. Befejezés
 A szónok fő feladatai
1. Felkészülés
2. Elrendezés
3. Megfogalmazás, stílus
4. Előadás (méltósággal és eleganciával)
 A tökéletes szónok három stílusnemben kiemelkedő
1. Egyszerű (amikor tanít)
2. Közepes (ha gyönyörködtet vagy megindít)
3. Fennkölt (amikor meggyőz)

A római gyerekek élete

 A kisfiúk már egyévesen bíborszegélyű tógát kaptak, 7 éves korukig anyjuk, apjuk nevelték őket a
lánytestvéreikkel együtt
  7 évesen apjuk felügyelete alá kerültek, az apa megtanította nekik a 12 táblás törvényeket, a földművelés és
katonáskodás alapjait
 Az elemi iskolákban (ludus) írásra, olvasásra, számolásra tanították a fiúkat
 Az iskolákba egy rabszolga (paedagogus!) kísérte a gazdagabb gyerekeket
 Tanító: ludimagister
 Tanítás reggel és délután volt október közepétől június közepéig
 A fiút 11-12 éves korában grammatikai iskolába (schola) küldte
o Itt a grammaticus foglalkozott vele
o Görög nyelvtant tanítottak, Homérosz eposzait és latin költőket olvastak
 A római fiúk 17, később 15 éves korukban a bíborszegélyű tógát fehér férfi tógával, toga virilis-sel cserélték
föl
o Március 17-én, Liberia ünnepén tették le a régit a házi Istenek előtt, s ájánlották fel nekik
 Ebben az életkorban íratkozhattak be a retorikai iskolába, majd a filozófiai iskolába lehetett ezután menni
 Lányok
o Anyjuk tanította őket a háztartás vezetésére
o Elemi iskolákban vagy otthon megtanultak olvasni

Tulius Terentiae suae, Tulliolae suae, Ciceroni suo s.d.

Et litteris multorum et sermone omnium perfertur ad me incredibilem tuam virtutem et fortitudinem esse teque nec
animi neque corporis laboribus defatigari. Me miserum! Te ista virtute, fide, probitate, humaniate tantas aerumnas
propter me incidisse, Tulliolamque nostram, ex quo patre tantas voluptates capiebat, ex eo tantos percipere luctus!

Sokaknak a leveléből és mindenkinek a beszédéből eljutott hozzám, hogy a te hihetetlen erényességed és bátorságod
és te sem a léleknek sem a testnek terhelésében nem fáradsz meg. Ó én szerencsétlen! Te magad bátorságban,
hűségben, becsületességben, emberségben és miattam oly sok megpróbáltatásokat kaptál, és a mi Tuliolánk, akinek
a saját apjától sok örömöt kellett volna kapnia, attól oly sok bánatot élt ált (szenvedett el).

A római lakóház (domus)

 Tehetős embereknél
o Ha az utcáról belépünk, akkor a vestibulumban leszünk
o Ezt követi az átrium: díszes csarnok, ahol a ház ura a clienseit fogadja. Nevét az áter=fekete szóból
kapta, mert itt volt a tűzhely és a falak feketék voltak a füsttől.
 Teteje befelé lejt, ezért a tetőnyíláson az eső beesik a középen lévő vízmedencébe
 Fényt is innen kap
 Padló márványból van, mozaikkép borítja
 A falakat freskók díszítik
 Az átriumból mindkét oldalon szobák nyílnak, szintén festett falakkal. A két utolsó nyitott
helyiségben őrzik az ősök szobrait
 Bejárattal szemközti, oszlopokkal elválasztott oldala a tablinum
 Napközben itt dolgozik a családfő, itt van a családi levéltár
o Ház hátsó része a Peristylium:
 szobák, amik körbejárható, oszlopos tornácból nyílnak
 Középen, a kertben szobrok, szökőkutak vannak a virágok között
 Oldalt hálószobák, fürdők, kamrák, konyha. A tűzhely mellett a házi istenek szobra volt
(larárium)
 Ebédlőhelyiség (triclinium)
 Szegény embereknél
o 3-4 emeletes háztömbökben éltek
o Egy háztömb 4 utcára nézett, insula-nak (szigetnek) nevezték
o Zsúfolt, rossz higénia
Kérdések: Kitől származik? Szerző levelezése; milyen helyzetben írta a levelet? (száműzetésében); kiknek írta: lánya,
anyja, felesége;kortársak: Cézár, Pompeius; Augustus, Mecénás, Vergilius, Horatius, Vergilius, Horatius; capiebat
szótári alakja: capio3 cepi, captum (fog, elkap, szerez, megszáll); miserum: miser, -era, -erum: szerenycsétlen,
nyomorult; virtutem: virtus, -utis f (erény, bátorság)

Támadó beszédek Cicirótól; patientia szótári alak és származék: patientia, -ae f (türelem)->páciens; habendi szótári
alakja: habeo2 –ui, -itum: bir, birtokol; urbis: urbs, urbis f (város); horum szótári alakja és kire vonatkozik: hic, haec,
hoc (ez)->