Epigramma

Quae legerent omnes, quondam dabat Itala tellus,

Nunc e Pannonia carmina missa legit.
Magna quindem nobis haec hloria; sed tibi maior,
Nobilis ingenio, patria facta, meo.

Amiket mindenki olvasott, egykor Itália föld adta,

Most a Pannóniából küldött dalokat olvassa.
Ez a dicsőség bizony nekünk nagy; de neked nagyobb,
Az én tehetségem által híres, miután a haza által megadatott.

Ez nobis tandem tribuas, pater optime, pacem,

Quae mala cincta procul mortesque repellit acerbas.

Adj nekünk most már, legkegyesebb atya, békét,

Mely a minket körülvevő bajokat és a kegyetlen halált tovaűzi.

Janus Pannonius

 Első név szerint ismert magyar költő

 Csezmicén született
 Pályáját nagybátyja, Vitéz János váradi püspök, majd esztergomi érsek és királyi kancellár,
Mátyás fő bizalmasa egyengette
 Ferrarában, Guarino de Verona híres magániskolájában tanult
 Jogász és egyházjogász lett
 Hazatérése után pappá, később pécsi püspökké szentelték
 Királynő kancellárja volt
 Részt vett a nagybátyja által szervezett, Mátyás király elleni összeesküvésben
 Medveváron halt meg

Epigramma: Rövid, tömör, csattanóra végződő költemény. Kedvelt versformája a disztichon, de más
versformákban is gyakori. Eredetileg sírkövekre, mûemlékekre, isteneknek szánt tárgyakra, épületre
vésték (epigramma=felirat), s ezért tartalmában igen tömör és terjedelmében rövid volt. Késôbb mint
könyvepigramma veszített tömörségébôl, rövidségébôl is. Ma bölcs gondolatot, szellemes gúnyt,
fontos igazságot tömören összefoglaló, gyakran csattanóval végzôdô, viszonylag rövid versek neve, a
disztichonforma már nem feltétlen követelmény.

Martialis epigramma

 12 könyvben
 Disztihonban és hendecasyllabusban is írt
 Nagy hatással volt az utókorra: Janus Pannosius, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petöfi…

Humanizmus: Filozófia, világnézet, művelődési áramlat a XVI–XVII. századi Európában. Lényege az

emberközpontúság, amely szakítást jelentett a középkori istenközpontú világnézettel, de nem
jelentette Isten létezésének tagadását. A humanista művészek és tudósok fontosnak tartották az
egyén szabadságát, a szabad vizsgálódást és a kritikai szemléletet. A humanizmus felfedezte az antik
görög és római kultúrát, és meghatározta a reneszánsz korstílust.
Amfiteátrumi játékok

 A tömegszórakoztatás színtere
 Gladiátorviadalok, állatküzdelmek, és a színi előadások voltak itt
 Fogadásokat is kötöttek rájuk
 Évente többször rendezték meg a játékokat
 4000-6000 fő fért el benne
 díszkapun (porta pompae) vonult be a díszmenet a gladiátorokkal, az ember- és
állatküzdelmek résztvevőivel
 Nemesis: az amfiteátrumi játékok istennője
 Elliptikus küzdőtérből (aréna) és azt körülvevő, lépcsősen emelkedő üléssorokból alakított
nézőtérből (cavea) áll, amelyet az ugyancsak elliptikus alaprajzú homlokzati fal határol
 A korai amfiteátrumok fából készültek
 Az első állandó, kőből készült, sok néző befogadására alkalmas amfiteátrum Colosseum volt

A gladiátorok élete

 Rabszolgák
 Először a tevékenységük a halottak tiszteletével volt kapcsolatos, a küzdelmeket a halott
sírján vívták, az emberáldozatokat helyettesítették ezzel
 A gladiátoriskola celláiban egymástól elkülönítve éltek
 A kiképzés ideje alatt a legszigorúbb fegyelem uralkodott, amelynek betartására a
gladiátoroknak, még a szabad származású „önkénteseknek” is fel kellett esküdniük
 a gladiátoroknak nem volt szabad egymással barátkozni
 különleges étrend: árpalisztből készült, különleges tápértékű kenyér (gladiátori tápszer)
 tartózkodniuk kellett a nőktől mindaddig, míg a kiképzőtiszt meg nem engedte, hogy a
személyzetként dolgozó rabszolganők közül az „újonc” válasszon magának egyet, akivel néha
cellájába vonulhat.
 Néhány (1-2) éves kiképzés után elkövetkezhetett a „bevetés” ideje: az addig együtt élő,
közös gyakorlatokon részt vevő gladiátorokat párokra osztották, akiknek legtöbbször vagy
meg kellett ölniük bajtársukat, vagy maguk maradtak holtan az aréna vérben úszó porondján
 Viadalban különböző fegyvernemet használók kerültek szembe egymással
 Először előjáték volt tompa fegyverekkel, melynek célja az ügyességük bemutatása volt,
reklámozzák magukat a fogadásra
 Utána nagy, utolsó lakomát rendeztek számukra, melynek alkalmával a közönség maga is
bemehetett az arénába, hogy közelebbről megszemlélhesse a maga kiszemelt emberét
 Ha valamelyik gladiátor nem kapott halálos sebet a párviadalban, kegyelemért esedezhetett a
közönséghez és az imperatorhoz, fölemelve jobb keze mutatóujját. Ha az imperator és a
közönség összeszorítva emelte magasba az öklét, a gladiátor megmenekült. Ha azonban
lefelé tartotta a hüvelykujját, ami képletesen annyit jelentett, hogy halál reád, akkor
viadortársa felhatalmazást nyert rá, hogy ellenfele vérét a homokba ontsa.
 A győztes gladiátor egy elefántcsonttáblácskát kapott, amiből ha többet is szerzett, akkor
felhagyhatott ezzel az életmóddal

Kérdések: Mi a költemény címe? Szerző bemutatása. Vitéz János bemutatása. Mely irányzatok
hatják át az író stílusát, témaválasztását? (humanizmus, reneszánsz); Pannónia Olaszország
helyett szerepel, legerent szótári alakja: lego3 legi, lectum (kiválaszt, olvas); Milyen szónak
milyen alakja a missa?, corpore: corpus, corporis n (test); kire utal a nobis és a tibi; nobilis
mondatbeli szerepe: nobilis, -e (nemes, híres)