Bevezető

0
Miért tanuljunk közgazdaságtant?

A 6 kreditért!!☺
Mert jó állást akarok!
Művelt szeretnék lenni!
Tudni szeretném miért van recesszió, infláció,
munkanélküliség
Vállalkozni szeretnék
Jó gazdasági döntéseket akarok hozni
1
 Néhány kérdés és dilemma

▪ Miért olyan drága ma az albérlet Budapesten?

▪ Meddig maradjak az iskolapadban?(Mesterképzés)
▪ Jövedelmünk mekkora részét költsük el?
▪ Vegyünk-e fel diákhitelt?
▪ Miért van munkanélküliség vagy munkaerőhiány?
▪ Miért ilyen gyenge a forint?
▪ Miért jóval alacsonyabbak Magyarországon a
fizetések, mint Ausztriában? 2
 Mi a célunk??

▪ Normatív közgazdaságtan:
▪ Hogyan kellene viselkednünk?
▪ Hogyan tehetjük döntéseinket jobbá?
▪ Leíró közgazdaságtan:
▪ Hogyan viselkedünk valójában?
3
 Mikroökonómia

▪ A gazdasági szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal

foglalkozik

▪ Általánosítható viselkedési jellemzőit keresi

▪ Döntési alternatíváit, gazdasági reakcióit vizsgálja

4
Az elméleti közgazdaságtan logikája

▪ Modellekben gondolkodunk
▪ Leképezzük a valóságot
▪ Meghatározzuk a modell feltételrendszerét
▪ Absztrakciót alkalmazunk
▪ A „Ceteris paribus” elv
5
 A főszereplőről

▪ Döntéseiben következetes?

▪ Mindig racionális?

▪ Csak az egyéni érdek számít??

6
 Objektív racionalitás

▪ Ismerjük az összes alternatívát

▪ Tökéletes informáltság
▪ Preferencia rendszer
▪ A legjobb megoldás kiválasztása

7
 Korlátozott racionalitás

▪ Az emberi elme korlátozott kapacitása

▪ Kielégítő megoldásokra való törekvés

▪ Szubjektív, heurisztikus döntéshozatal

8
 Racionalitás és önérdek

▪ A fogyasztó racionalitása
▪ Az üzleti racionalitása
▪ A termelési tényezők tulajdonosainak
racionalitása
▪ A kormányzati, irányítószervek
racionalitása
9
2. A modern gazdaság

10
 A modern gazdaság kettős funkciója
és a szükséglet fogalma

▪ 1. Emberi szükségleteket elégít ki

▪ 2. Anyagi alapot teremt a közjavak működéséhez (oktatás,
egészségügy, honvédelem…)

▪ A szükséglet:
▪ A gazdaság működtetésének célja és hajtóereje a
szükségletek kielégítése.
▪ A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet,
termékek és szolgáltatások iránti igény, amely cselekvésre
készteti a fogyasztót. 11
 A szükségletek tipizálása

▪ Jellegük szerint:
▪ Anyagi szükséglet:
▪ kielégítése termékekkel, anyagi jószágokkal történik
▪ Nem anyagi szükséglet:
▪ kielégítése valamilyen szolgáltatás igénybevételével történik
▪ Alanyaik szerint: egyéni és közösségi szükségletek
▪ Az egyének létfenntartásával kapcsolatos igényeket, amelyeket
különböző termékekkel és szolgáltatásokkal elégítünk ki, egyéni
szükségletnek nevezzük. (élelmiszerek, ruházati cikkek, különböző
iparcikkek…)
▪ Azokat az igényeket pedig, amelyek kielégítése a társadalom
fennmaradásához, zavartalan működéséhez szükségesek, közösségi
szükségleteknek nevezzük. (honvédelem, a közbiztonság, a jogrend, a
tömegközlekedés…) 12
 A szükségletek tipizálása

▪ Kielégíthetőségük szerint megkülönböztetünk teljes,

tényleges(effektív) és lappangó (látens) szükségleteket
▪ A teljes szükségletek körébe az adott időpontban jelentkező és
kielégítésre váró igények összessége tartozik.
▪ E szükségletek egy része a gazdaság adott fejlettségi szintjén
kielégíthető, másik részének kielégítését a gazdaság, a társadalom
fejlettségi szintje még nem teszi lehetővé.
▪ A tényleges, más néven effektív szükségletek azok a
szükségletek, amelyek a társadalom, a termelés adott fejlettségi
fokán már tömegméretekben kielégíthetőek.
▪ A teljes és az effektív szükségletek közötti különbséget a lappangó
vagy más néven látens szükségletek köre adja - ezek a már
megjelent, de tömegméretekben még nem kielégíthető szükségletek.
13
 Javak

▪ Javaknak nevezzük azokat a dolgokat, amelyek:

▪ Hasznosak és alkalmasak emberi szükségletek
kielégítésére.

A gazdaság egyik
A javak korlátozott
A szükségletek Ez szűkösséget fő feladata a
mértékben állnak
végtelenek idéz elő szűkös forrásokkal
rendelkezésre
való gazdálkodás

14
 • A természetben korlátlanul
állnak rendelkezésre
Szabad • -Eredeti állapotban
fogyasztható
javak -Ingyenes
-Elvileg korlátlan mennyiségű
A javak
csoportosítása
eredetük
szerint
• Anyagi jellegű (termékek)
Gazdasági • Nem anyagi jellegű
javak (szolgáltatások)

15
Az újratermelés(egyszerű, bővített,
szűkített)

1.
Termelés

4. 2.
Fogyasztás Elosztás

3.
Csere
16
3. Mit, hogyan, kinek?

17
 A gazdaság erőforrásai

Termelési tényezők
Vállakozó(E):
Természeti Tőke K): Feladata az
erőforrások(A): Munka(L): összes termelési
Másodlagos
Elsődleges Elsődleges erőforrások tényezőt
termelési tényező termelési tényező egységbe
Reáltőke(gépek, szervezni,
Lehet: Megújítható berendezések)
megújítható és erőforrás működtetni,
nem megújítható Pénztőke irányítani

18
 A munkafolyamat

1. tervezés
2. szervezés
3. munkavégzés
4. ellenőrzés
5. visszacsatolás
19
 Természeti Munka:
erőforrások:
földjáradék munkabér
A
tényezőjövedelmek
Vállalkozó:
Tőke:
vállalkozói
kamat,
nyereség,
osztalék
profit

20
Gazdasági szereplők és
gazdasági rendszerek

21
A gazdasági szereplők
Fogyasztás alapegységei
HÁZTARTÁS Céljuk a szükségletkielégítés
Jövedelem és vagyonközösségben élnek

A termelés alapegységei
VÁLLALAT Profitorientáltak
Szigorú pénzügyi, számviteli rendszerük van
Közhatalmi funkció
ÁLLAM Köztulajdonosi funkció
Érdekegyeztető, gazdaságszervező funkció

NONPROFIT Alapítványok, egyesületek

KÜLFÖLD Export-import

22
 Koordinációs mechanizmusok

▪ Piaci (a piaci mechanizmus szabályoz, magántulajdon

jellemzi)

▪ Bürokratikus (tervek, utasítások, jogszabályok a fő

irányítási elvek, állami tulajdon a jellemző)

▪ Etikai (erkölcsi törvények,gentlemen’s agreement)

▪ Agresszív (diktatúrákra, maffiára jellemző) 23

 Gazdasági rendszerek

▪ Tiszta piacgazdaság
▪ Tervutasításos gazdaság
▪ Vegyes gazdaság
24
 A gazdaság működése
▪ A gazdálkodás olyan céltudatos tevékenység,
amely során a rendelkezésre álló erőforrások
lehető legeredményesebb felhasználása történik.
https://safeYouTube.net/w/uYmR

▪ Gazdaságosság megnyilvánulása:
▪ Maximum elv: a rendelkezésre álló eszközökkel a
lehető legnagyobb eredmény elérése
▪ Minimum elv: az eredmény elérése minél kisebb
ráfordítással történjen 25
A közgazdaságtan 7 alapelve
 1-4.alapelv:
Hogyan hoznak döntéseket az emberek?
1. Alapelv: Az emberek átváltásokkal szembesülnek
TRADING OFF

▪ Véges erőforrások→ Szűkösség

▪ Szűkösség → Gazdálkodás
▪ Gazdálkodás → Hatékonyság
▪ Hatékonyság versus Méltányosság
▪ 7. fejezet Fogyasztók, termelők és a piacok hatékonysága
 Ha valami mellett döntünk, az valami másról való lemondást jelent

▪ Milyen átváltásokkal szembesülünk az alábbi esetekben?

▪ Egy család arról dönt, hogy vásároljon-e új autót.
▪ Az Országgyűlés arról dönt, hogy mennyit fordítson
honvédelemre.
▪ Az oktató arról dönt, hogy mennyit készüljön a szemináriumra.
▪ Egy friss diplomás arról dönt, hogy menjen-e nappali mester
képzésre.
 2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte

▪ Felvételt nyertünk a BGE-re.(Legyen példa egy önköltséges hallgató)

▪ Úgy terveztük, hogy szombaton részmunkaidőben dolgozni fogunk. Egy
barátunk azonban elhív egy buliba. Mi a bulizás valódi költsége?
▪ A vállalat, amelyet vezetünk 20 millió Ft-ot fektetett már be egy új termék
kifejlesztésébe. Közben azonban a konkurencia is megjelenik egy hasonló
termékkel, így a várható bevétel csak 15 millió forintra tehető. A projekt
befejezéséhez még 4 millió forintra lenne szükség.
▪ Folytassuk a projektet??
 Mibe kerül nekem a 0%-os THM a diákhitel 2-nél?

▪ Ki nem vett fel diákhitelt?

▪ Miért nem?
▪ Mi az alternatív költsége a döntésünknek??
▪ A szülők összespóroltak 3 millió forintot a
tandíjadra.
▪ Diákhitel 1: 1,99%
 3. Alapelv: Az emberek marginális értékekben gondolkodnak
Marginális változás: határváltozás, határérték
▪ Határváltozás:
▪ Amikor egy kismértékű elmozdulás hatását vizsgáljuk.
▪ A határváltozás lényege: az éppen aktuális helyzeten túl mit teszünk.
▪ Döntéseink ritkán feketék vagy fehérek:
▪ Nem azt vizsgálom, hogy egyáltalán ne tanuljak a vizsgaidőszakban vagy napi 24 órát,
hanem, hogy szánjak-e még plusz egy órát tanulásra vagy inkább már tévézzek.
▪ Vagyis összevetem a határhasznokat és határköltségeket.
▪ Valamit akkor tesz meg egy racionális döntéshozó, ha a remélt határhaszon nagyobb a
határköltségnél.
 A határköltség (marginális változások)

▪ Tegyük fel, hogy egy légitársaság egy útja 100 000 $, és a repülő 200
férőhelyes.
▪ Tehát minden ülés átlagos költsége 500$.
▪ Tegyük fel, hogy egy indulás előtti gépen van 10 hely, és egy várólistás utas
hajlandó fizetni 300$-t a jegyért.
▪ Mit tegyünk és miért?
▪ Meddig érdemes az árban lemenni? (ne konkrét árra gondoljanak)
 Mit vizsgálok??

▪ 1. Mekkora plusz költség nekem még egy utas? 500$ vagy kevesebb??
▪ Tegyük fel, hogy kap egy kávét, egy tál ételt és egy ásványvizet.
▪ 2. Mekkora plusz bevételt jelent nekem?? (300$)
▪ Megéri akkor 300$-ért adni a jegyet??
 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak
▪ Ösztönző:
▪ Mindaz, ami egy embert cselekvésre késztet.
▪ Az alma árának növekedése mire ösztönzi az embereket?
▪ (Világítsunk rá a helyettesítési hatásra is!)
▪ Ha a kormányzat 270 napról 90 napra csökkenti a munkanélküli
segélyek juttatását, akkor az mire ösztönzi az embereket?
▪ Ha valaki nyugdíj után mégis munkát vállal, akkor erre az időre nem jár
neki a nyugdíj. Mire ösztönzi ez a nyugdíjban lévőket?
 5-7.alapelv:
Hogyan hatnak egymásra az emberek?
 5. Alapelv: Kereskedelem révén mindenki jobban járhat

▪ A saját albérletedben te főztél és te takarítottál.

▪ Ügyes szakács vagy, de felszínesen és lassan takarítasz.
▪ Összeköltözöl egy barátoddal, aki viszont gyorsan és
hatékonyan takarít, de jobb, ha nem eszed a főztjét.
▪ Érdemes „kereskednetek” egymással?
 A komparatív előnyök
▪ Valentin napon az amerikai férfiak több millió szál rózsát adnak kedvesüknek (nem
egyenként, hanem összesen☺)
▪ Ha ezt az USA állítaná elő, az rengeteg erőforrást igényelne:
▪ Fűtött üvegházak, rengeteg energia- és beruházási költség
▪ Tegyük fel, hogy 10 millió rózsaszál miatt le kell mondani 100 000 számítógép
gyártásáról. (Trading off)
▪ Mexikóban azonban a 10 millió rózsaszál előállítása a jó éghajlat miatt jóval kisebb
erőforrás felhasználással jár.
▪ Ugyanakkor a mexikói munkások kevésbé hatékonyak a számítógép előállításában, mint
amerikai kollégáik. (technológia)
▪ Így ott 10 millió rózsaszál alternatív költsége mondjuk csak 30 000 számítógép.
 Összegezzük

𝑨 𝒌𝒆𝒓𝒆𝒔𝒌𝒆𝒅𝒆𝒍𝒆𝒎 á𝒍𝒕𝒂𝒍 𝒏ő𝒕𝒕 𝒂 𝒗𝒊𝒍á𝒈 𝒈𝒂𝒛𝒅𝒂𝒔á𝒈𝒊 tortája 𝟕𝟎 𝟎𝟎𝟎 𝒅𝒃 𝒔𝒛á𝒎í𝒕ó𝒈é𝒑𝒑𝒆𝒍

6. Alapelv:
A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket.

▪ Melyik működik hatékonyabban?

▪ A központosított tervgazdaság(lásd volt szocialista országok)
vagy a szabadpiacok?
▪ 4. fejezet: A kereslet és kínálat ereje a piacon
7. Alapelv: A kormány olykor javíthatja a piaci folyamatok
eredményeit

▪ Hatékonyság vagy méltányosság

▪ Piaci kudarcok
▪ Soroljanak fel olyan eseteket, amikor a piac kudarcot vall, és jó
hogy a kormányzat beavatkozik a piaci folyamatokba.
▪ 10-11. fejezet: Külső gazdasági hatások és közszféra
gazdaságtana
CHAPTER

Köszönöm a figyelmet!

© 2009 South-Western, a part of Cengage Learning, all rights reserved