nem vagy bejelentkezve vitalap közreműködések fiók létrehozása bejelentkezés

szócikk vitalap olvasás szerkesztés laptörténet Keresés a Wikipédián

I. Johanna nápolyi királynő [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kezdőlap Ez a szócikk I. Johanna nápolyi királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: I. Johanna (egyértelműsítő lap).
Tartalom
Kiemelt szócikkek Anjou Johanna (ismert még mint Nápolyi Johanna, olaszul: Giovanna
d’Angiò, franciául: Jeanne d’Anjou; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1326/1327 –
Anjou Johanna
Friss változtatások
Lap találomra Muro Lucano, Nápolyi Királyság, 1382. május 22.), a Capeting–Anjou-házból
Tudakozó származó nápolyi királyi hercegnő, aki Nápoly királynője, valamint Provence és

Részvétel
Forcalquier grófnője 1343-tól 1382-es haláláig, továbbá Akháj fejedelem 1373
és 1381, valamint harmadik házassága révén mallorcai királyné 1363 és 1375
Kezdőknek
Segítség között. Johanna volt Róbert nápolyi király unokája, Károly, Calabria hercege és
Közösségi portál Marie de Valois leánya.
Kapcsolatfelvétel
A pápaság támogatásával meg tudta védeni trónját Nagy Lajos magyar
Adományok
királlyal szemben, ám idős korára a durazzói herceg, Károly börtönbe záratta
Eszközök majd meggyilkoltatta. Négyszer házasodott, első férje András magyar királyi
Mi hivatkozik erre? herceg, akit megfojtottak (nem tudni, hogy Johannának volt-e szerepe benne),
Kapcsolódó második hitvese Tarantói Lajos, akitől két korán elhunyt leánya született,
változtatások
harmadik férje IV. Jakab mallorcai király, míg negyedik férje Braunschweigi
Speciális lapok
Ottó lett.
Hivatkozás erre a
változatra
Lapinformációk Tartalomjegyzék [elrejtés]
Hogyan hivatkozz erre a 1 Származása
lapra?
2 Uralkodása Ágotha Imre Ede rajza Giotto di Bondone
Wikidata-adatlap
3 Házasságai és gyermekei falfestménye alapján

Nyomtatás/exportálás 4 Jegyzetek
5 Forrás Nápoly királynője
Könyv készítése
Letöltés PDF-ként I. Johanna
Nyomtatható változat Uralkodási ideje
Származása [ szerkesztés ]
1343. január 20. – 1382. május 12.
Társlapok
Johanna 1326 körül született a Nápolyi Királyság központjában, Nápolyban, a Koronázása 1344. augusztus 28.
Wikimédia Commons
Capeting-dinasztia Anjou-házának tagjaként. Apja Károly, Calabria hercege, 1352. május 23. (Lajossal)
Más nyelveken aki Róbert nápolyi király és Aragóniai Jolán fia volt. Apai nagyapai dédszülei II. Elődje Róbert
English Károly nápolyi király és Magyarországi Mária királyné (V. István magyar király Utódja III. Károly
‫العربية‬ leánya), míg apai nagyanyai dédszülei III. Péter aragóniai király és Szicíliai
Életrajzi adatok
Deutsch Konstancia királyné (Manfréd szicíliai király leánya) voltak.
Español Uralkodóház Capeting–Anjou
Édesanyja a Capeting-dinasztia Valois-házából származó Marie de Valois
Français Született 1326/1327
hercegnő, Charles de Valois és Mahaut de Châtillon leánya volt. Anyai
Italiano Nápoly
Română nagyapai dédszülei III. Fülöp francia király és Aragóniai Izabella királyné (I.
Elhunyt 1382. május 22.
Slovenščina Jakab aragóniai király leánya), míg anyai nagyanyai dédszülei III. Guy saint- (56–57 éves kora körül)
中⽂ poli gróf és Bretagne-i Mária grófné voltak. Johanna szülei másod- Muro Lucano
unokatestvérek voltak, mivel apai nagyanyai dédapja és anyai nagyapai Nyughelye Szent Klára-bazilika
23 további
nagyanya is I. Jakab király és Magyarországi Jolán királyné gyermeke volt.
Édesapja Károly, Calabria hercege
Hivatkozások
szerkesztése Johanna volt szülei négy gyermeke közül a második. Egyetlen felnőttkort
Édesanyja Marie de Valois
megért testvére Mária, Alba grófnője, aki többek között Károly, Durazzó
Testvérei Mária, Alba grófnője
hercegének, valamint II. Fülöp tarantói herceg felesége is volt.
Házastársa András, Calabria hercege
Lajos, Provence és
Uralkodása [ szerkesztés ] Forcalquier grófja
IV. Jakab mallorcai király
Nagyapja, Róbert király, fiúutódok hiányában[1] őt jelölte a nápolyi trónra,
Ottó braunschweig–
melyet a királyság hűbérura, a pápa is támogatott ellentétben Károly Róbert
grubenhageni herceg
magyar király jogos trónigényével.[2] A magyar igényeket azonban nem
Gyermekei Károly, Calabria hercege
lehetett figyelmen kívül hagyni a Magyar Királyság nemzetközi súlyánál fogva,
Katalin királyi hercegnő
így 1333-ban Károly Róbert elutazott Nápolyba másodszülött fiával, András Franciska királyi hercegnő
herceggel, és nyélbe ütötte fiának Johannával történő eljegyzését. Vallás nyugati keresztény
Megegyezett nagybátyjával, hogy közösen fognak uralkodni, tehát András
herceg is tényleges nápolyi király lesz. A pápa szentesítette az eljegyzést, de
Károly Róbert halála után Róbert nápolyi király megváltoztatta végrendeletét,
melyben csak Johannát nevezte meg örökösének.

A következő évben, 1343-ban meghalt a nápolyi király is, és végrendelete

értelmében csak unokáját, Johannát kiáltották ki királlyá I. Johanna néven.
András még a királyi címet sem kapta meg felesége mellett. András herceget
mellőzték a nápolyi udvarban, és nyíltan sértegették, melyet a magyar királyi Anjou Johanna címere

udvar, és különösen az anyakirályné, Łokietek Erzsébet kevéssé tűrte, ezért A Wikimédia Commons tartalmaz
1343-ban a magyar kincstár jelentős aranykészleteivel Nápolyba utazott, hogy Anjou Johanna témájú
előmozdítsa rég nem látott fia királlyá koronázását. Utazásával annyit elért, médiaállományokat.

hogy VI. Kelemen pápa ígéretet tett András herceg királlyá koronázására.
András halála előtt nem sokkal hivatalosan is megkapta a királyi címet, és készülhetett a pápai koronázására. 1345.
szeptember 18-án Aversában azonban az ifjú királyt várandós felesége közvetlen környezetében meggyilkolták. Johanna
bűnrészessége a gyilkosságban mai napig tisztázatlan maradt. A pápa felmentette a gyilkosság vádja alól, de a magyar
királyi udvar Johannát mindvégig férjgyilkosnak tartotta. Három hónappal később, 1345. december 25-én Johanna megszülte
gyermekét, egy fiút, akit dédapja után Martell Károlynak neveztek el.

Nagy Lajos 1347/48-ban és 1350-ben büntetőhadjáratot indított Johanna megbuktatására, aki a fia nélkül 1348. január 15-én
hajón elmenekült az országból, és az Avignonban regnáló pápa védnöksége alá helyezte magát. A kis Martell Károlyt a
nagybátyja, a magyar király elismerte az öccse fiának, és 1348 elején Visegrádra küldte, de az 1348–49-ben dúló
pestisjárványban, amely miatt a hadjáratot is meg kellett szakítania Nagy Lajos királynak, hamarosan, 1348. május 10-én
vagy június 19-én Visegrádon életét vesztette a kis trónörökös a magyar királynéval, Luxemburgi Margittal együtt, aki 1349-
ben halt meg.

1351-ben térhetett vissza csak királyságába második férjével, Tarantói Lajossal, akivel még 1346. június 20-án kötött
házasságot. A házasságból két leány, Katalin ls Franciska hercegnők született, de mindketten csecsemőkorban meghaltak.
Johannát 1352. május 23-án Rómában[3] férjével együtt királlyá koronázták. Rossz előjel volt, hogy férjének, Tarantói
Lajosnak a szertartás közben a fejéről leesett a korona. Ekkor halt meg a házaspár második kislánya, Franciska hercegnő.

Tarantói Lajos 1362-ben halt meg, és a királynő újabb utódok reményében új férjet keresett. 1363-ban a mentálisan
retardált,[4] de testileg jó fizikumú, és a királynőnél 11 évvel fiatalabb címzetes mallorcai királyt,[5] IV. Jakab királyt választotta
férjéül a pápa ajánlására. A házasság úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a
királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor
végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az életéért aggódó Johanna 1366-ban
száműzte férjét Nápolyból, de sohasem váltak el hivatalosan. Jakab ekkor elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával,
majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.

1376-ban negyedszer, a lehetséges utódok további reményében, az ötvenéves királynő az elhunyt férje mostohaanyjának,
Violante de Vilaragut mallorcai királynénak az özvegyéhez, Braunschweigi Ottóhoz ment feleségül. Egy jóst megkérdeztek a
királynő házasságaival kapcsolatban, hogy vajon kinek is szánta őt a sors. Ő azt válaszolta: Másnak, azaz latinul Alio, amely
Johanna férjeinek kezdőbetűiből áll össze: A(ndreas), L(udovicus), I(acobus), O(tho). Az öregedő és a gyermekeit túlélt
királynő ekkor a trónöröklés megoldatlanságával találta szembe magát. Húga, Mária, Alba grófnője 1366-ban
gyermekszülésben vesztette életét, és csak lányai maradtak. Johanna a rokonai mellőzésével II. János francia király fiát, I.
Lajost, Anjou hercegét, jelölte trónörökösévé, majd örökbe is fogadta 1380-ban.

Anjou Lajost az avignoni ellenpápa, VII. Kelemen javasolta, aki mellé végül Johanna állt, míg a törvényes római pápa, VI.
Orbán, akit kezdetben favorizált a királynő, ezért kiátkozta Johannát. Nagy Lajos Orbánt támogatta, aki felhatalmazta a
magyar királyt Johanna trónjának elfoglalására, és trónfosztotta a királynőt 1381-ben. Nagy Lajos maga helyett Johannával
közös unokaöccsüket, ifjabb Durazzói Károlyt jelölte a nápolyi trónra, akinek a felesége, Durazzói Margit Johanna húgának
és a Nagy Lajos által 1348-ban kivégeztetett idősebb Durazzói Károlynak a kisebbik leánya volt, és erőteljes katonai
támogatással Nápolyba küldte a magyar udvarban nevelkedő Károlyt. Johanna egyezkedni próbált, és nem volt hajlandó
lemondani a trónról. Fogadott fia, Anjou Lajos segítségében reménykedve tárgyalásokat folytatott az új uralkodóval
hatalmának megtartása érdekében, azonban kétszínű politikája miatt a III. Károly néven királlyá koronázott durazzói herceg
Muro várában megfojtatta a királynőt 1382. május 22-én. Legnagyobb ellenfele, Nagy Lajos, mintha csak erre várt volna,
mert alig négy hónappal élte túl egykori jegyesét, és öccsének feltételezett gyilkosát.

Házasságai és gyermekei [ szerkesztés ]

Johanna négyszer házasodott, ám első két házasságából származó három gyermeke

sem érte meg a felnőttkort.

Első férje a Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágából származó András herceg, egyben
másod-unokatestvére lett. András Károly Róbert magyar király (Johanna apai nagybátyja)
és Łokietek Erzsébet királyné fia volt, egyben Nagy Lajos magyar király öccse.
Házasságukra 1342. március 31-én került sor Nápolyban. Johanna várandós volt már,
mikor András 1345. szeptember 18-án tragikus körülmények között elhunyt, így férje nem
érte meg gyermekük születését:

Martell Károly királyi herceg (1345–1348), Calabria hercege, pestisjárvány

következtében hunyt el fiatalon.

Második hitvese az Anjou-ház tarantói ágából származó Lajos, Taranto hercege, egyben Johanna harmadik férje, IV.
apai nagybátyja. Lajos volt I. Fülöp tarantói herceg és Catherine de Valois–Courtenay fia. Jakab mallorcai király
Házasságukra 1346. június 20-án, míg közös koronázásukra 1352. május 23-án került
sor Rómában. Kapcsolatukból összesen két leány született, melyek közül egyik sem érte meg a felnőttkort. Leányaik:

Katalin királyi hercegnő (1348–1349), fiatalon meghalt;

Franciska királyi hercegnő (1351–1352), szülei koronázása napján hunyt el.

Harmadik férje az aragón Barcelonai-házból való IV. Jakab mallorcai király lett. Jakab III. Jakab király és Aragóniai
Konstancia királyné gyermeke volt. Házasságukra 1363. szeptember 26-án került sor az Anjou-erődben. Johanna hamar
áldott állapotba került, ám még 1364-ben elvetélt. A mentálisan retardált férjét annak dührohamai miatt száműzték az
országból, ám a válásra végül csak 1375-ben került sor Jakab halálával.

Negyedik házastársa korábbi férje, IV. Jakab király mostohaapja, Ottó braunschweig–grubenhageni herceg lett. A
szertartásra 1376. szeptember 25-én került sor. A házasságkötéskor ötven év körüli Johanna hitt abban, hogy további fiú
utódokat tud majd életet adni, ám ez a házassága mindvégig gyermektelen maradt.

Jegyzetek [ szerkesztés ]

1. ↑ Mindkét fiát túlélte, és elsőszülött fiának az egyetlen fia 4. ↑ Az elszenvedett lelki kínzások hatására, melyeket a
is meghalt csecsemőkorában. nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor

2. ↑ A magyar király a dinasztia elsőszülötti ágából 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a

származott, míg Róbert nápolyi király csak a harmadszülött mallorcai trónörököst.

fiú volt. 5. ↑ Apját, III. Jakab mallorcai királyt a sógora és hűbérura,

3. ↑ Vagy május 27-én Nápolyban. IV. Péter aragóniai király 1343-ban trónfosztotta, mert nem
volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt.

Forrás [ szerkesztés ]

Irodalom
Szakirodalom

Kulcsár Zsuzsanna: Nápolyi Johanna In: K. Zs.: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 277–306,
1978. ISBN 963-281-359-6
Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest, 1982.
Kiesewetter, Andreas: Giovanna I d'Angiò, regina di Sicilia, Dizionario Biografico degli Italiani 55, Róma, 2001. URL: L.
Külső hivatkozások
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–
1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen
Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten,
Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

Szépirodalom

Passuth László: Nápolyi Johanna , Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1968 URL: L. Külső hivatkozások

További információk
Mittelalter Genealogie/Johanna I. Königin von Neapel – 2014. május 13.
FMG/Sicily/Naples Kings – 2014. május 13.
Andreas Kiesewetter: Giovanna I d'Angiò, regina di Sicilia – 2014. május 13.
Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Gli Angioini (Dinastia di Angiò) – 2014. május 13.
Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2014. május 13.

I. Johanna
Capeting-dinasztia Anjou-ház
Született: 1326/1327 Elhunyt: 1382. május 22.

Nápoly királynője Következő

Előző 1343 – 1382 III. Károly
Róbert Provence és Forcalquier grófnője Következő
1343 – 1382 II. Lajos

Előző Akháj fejedelem Következő

III. Fülöp 1373 – 1381 Giacomo del Balzo

Előző Mallorca királynéja Következő

Violante de Vilaragut 1363 – 1375 Szicíliai Eleonóra

  I. Johanna nápolyi királynő ősei [kinyit]

m · v · sz
Capeting–Anjou-ház [kinyit]

WorldCat · VIAF: 13112243 · LCCN: n79074514 · ISNI: 0000 0000 7821 515X ·
Nemzetközi katalógusok
GND: 11918530X · SUDOC: 027405885 · BNF: cb119454856 · ICCU: IEIV075504

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória: Anjou-kor Capeting–Anjou-ház Nápoly és Szicília királynői Meggyilkolt uralkodók Mallorcai királynék
Salernóiak Tarantói hercegnék 1326-ban született személyek 1382-ben elhunyt személyek

A lap utolsó módosítása: 2021. augusztus 20., 16:44

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért
lásd a felhasználási feltételeket.

Adatvédelmi irányelvek A Wikipédiáról Jogi nyilatkozat Mobil nézet Fejlesztők Statisztikák Sütinyilatkozat