„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az

állatok értik.” Mozaikok az orosz zeneszerző,
Igor Fjodorovics Sztravinszkij életéből -
Ujkor.hu

„A fegyelem, az önként vállalt »feszesség« igénye a természetünkben van, s nemcsak a

művészetben mutatkozik meg, de minden tudatos emberi cselekvésben is. A rend igénye
nélkül nem jöhet létre semmi, s eltűnésével minden felbomlik.” (Gespräche 1961. 136.)
Ezek a sorok – ahogy az alábbiakban is látni fogjuk – nemcsak az Igor Sztravinszkij életét
olyannyira átható fegyelmet és rendszeretetet tükrözik, hanem alkotói attitűdjét is.

Sztravinszkij 1903-ban. (Forrás: wikipedia)

A fiatal Sztravinszkij

Igor Fjodorovics Sztravinszkij egy zenész család harmadik gyermekeként látta meg a
napvilágot a Szentpétervár közelében fekvő Oranienbaumban, 1882. június 17-én.
Családtagjaihoz meglehetősen vegyes érzelmek fűzték, híres operaénekes apját alig látta,
erőszakos jellemű anyját, és két bátyját pedig nemigen szerette. Egyedül öccsével ápolt jó
viszonyt.

Bár abszolút hallása volt – elvileg képes volt hét különböző hangmagasságot
megkülönböztetni a repülő zúgásában –, nem számított csodagyereknek. Kilenc éves
korában szülei zenetanárt fogadtak fel mellé, ekkor kezdett el zongorázni és a
zenelmélettel ismerkedni. Zenei ambícióit azonban később sem támogatta családja,
ugyanis jogi pályára szánták. A Szentpétervári Egyetem Jogi Karán megkezdett
tanulmányait végül nem fejezte be, 1905-ben a Véres Vasárnapot (Кровавое
воскресенье) követően két hónapra bezárták az egyetemet, így utolsó vizsgáit már nem
tehette le.

1 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Véres Vasárnap, 1905. (Forrás: Википедия)

1902-től mindinkább a zenének szentelte életét. Megismerkedett Nyikolaj Rimszkij-

Korszakovval, aki azt tanácsolta neki, hogy kora és egyénisége miatt ne iratkozzon be a
Szentpétervári Zenekonzervatóriumba, hanem inkább tőle vegyen magánórákat. Így
1905–1908 között Rimszkij-Korszakovtól elsajátította a zeneszerzés minden csínját-
bínját. Az évek alatt olyan szoros kapcsolat alakult ki közöttük, hogy Sztravinszkij szinte
második apjának tekintette mesterét.

Balról jobbra: Igor F. Sztravinszkij, Rimszkij-Korszakov, Nagyezsda

Rimszkaja-Korszakova, Maximilian Steinberg, Jekatyerina G. Sztravinszkaja
1908-ban (Forrás: wikipedia)

1905-ben eljegyezték egymást unokatestvérével, Jekatyerina Gavrilovna Noszenkoval.

Bár az ortodox egyház ellenezte az első unokatestvérek között kötött házasságot, a pár
1906 januárjában mégis egybekelt. Az esküvőt rövidesen gyermekáldás követte, 1907-ben
megszületett Fjodor, majd 1908-ban Ludmilla, 1910-ben Szvjatoszlav Szulima, 1914-ben

2 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

pedig Marija Milena. Sztravinszkij bár mindig is igyekezett egyengetni gyermekeinek

útját, egyáltalán nem volt mintaapa, sőt élete végére összes gyermekével megromlott a
viszonya – még peres ügyeik is voltak.

Milyen ember volt Sztravinszkij?

Sztravinszkij meglehetősen sajátos személyiségű, sokarcú egyéniség: rendszerető,

mélységesen egocentrikus és hiú volt. Sokszor órák hosszat állt a tükör előtt, és ha
észrevett az arcán egy pattanást, képes volt lemondani minden aznapi programját.
Embertársaival szerfelett ambivalens módon viselkedett, hol perlekedett, hol pedig
kedves volt velük. Jellegzetes humora is volt egyben, egyszer úgy vélekedett magáról,
hogy „ha egyszer felfal egy oroszlán, ő majd elmondja nektek, mi a helyzet. Azt fogja
mondani, hogy az öregnek kemény, de finom húsa volt.” (Isserlis 2015. 151.) Bár kicsi,
törékeny volt, és egész életében végig kísérte a betegeskedés – hol a tuberkulózis, tífusz,
gyomorvérzés, hol pedig a sérv, görcsös fejfájás gyötörte – roppant energikus és
kiemelkedő munkabírású volt. Noha gyakorta ivott – kedvenc itala, a whisky miatt
számtalanszor azt mondta, hogy a Strawisky név jobban illene hozzá –, dohányzott és
rendezett dőzsöléseket, igencsak hipochonder volt. Ha valaki köhögött vagy tüsszentett
mellette, azon nyomban köddé vált, nehogy ő is beteg legyen. Részletes betegnaplót
vezetett, amiben rendszeresen feltüntette aktuális panaszait és gyógyszereit, sőt
környezetében mindenkitől elvárta, hogy nagy odafigyelést tanúsítsanak egészsége iránt.
Még a súlyos betegségben szenvedő első feleségének, Jekatyerinának is saját egészségi
állapotáról panaszkodott leveleiben.

Élt-halt a nyelvekért, négyet folyékonyan beszélt, hetet pedig értő módon felhasznált
műveiben. Szabadidejében gyakran ő maga intézte a bevásárlást, időnként eljárt
barátaival moziba – a nézők szerencsétlenségére, mivel minduntalan hangosan kritizálta
a filmeket – vagy étterembe, ahol kedvtelései közé tartozott a pincérek „ugráltatása” és a
csinos nők – drága – terítőre való lerajzolása.

A művészetek nagy kedvelője

Egész élete a komponálás körül forgott, de rendkívül fontos szerepet töltött be életében
az előadóművészet is. Életének középpontjában saját zenéje állt, meg volt győződve arról,
hogy darabjai egytől-egyig kiválóak, és ha arra kérték, hogy javasoljon egyet művei közül,
akkor mindig azt felelte, hogy az összeset ajánlja. Ha valaki a barátja akart lenni, akkor
neki is rajongania kellett Sztravinszkij zenéjéért, különben a mester tudomást sem vett
róla. Emellett rettenetesen dühbe tudott gurulni, ha bárki is kritikával illette műveit,
illetve, ha egy előadó nem ügyelt az általa megadott zenei utasításokra.

Sztravinszkij a zongora felett. (Forrás: rbth.com)

3 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Sztravinszkij művészetek iránti érdeklődése azonban nem volt egysíkú. Nemcsak a zene
iránti szenvedélyéről volt ismert, tehetsége megmutatkozott az írásban és a festészetben
is. Egyik legismertebb írása a Zene költészete, melyben leírta az azóta szállóigévé vált
mondatát: a „zene önmagán kívül semmit sem képes kifejezni” (Стравинский 2012.
231.), tehát nem alkalmas az egyszerű hétköznapok forgatagában született érzelmek
kifejezésére.

„A zene mint jelenség arra az egyetlen célra adatott nekünk, hogy rendet
teremtsen a dolgok között, beleértve legelsősorban a rendet az ember és az
idő között. Hogy ez a rend létrejöhessen, ahhoz szükségszerűen és kizárólag
konstrukcióra van szükség. Ha a konstrukció megvan, és a rend létrejött,
mindent megtettünk.” (Stravinsky 1935. 63.)

Zeneszerző munkássága, és az első alkotói periódus

Míg sok zeneszerző csiszolódó stílusa ugyanaz marad, vagy egyedivé, specifikussá válik az
évek alatt, Sztravinszkij alkotói tevékenységét, zenei nyelvét a legkevésbé sem
nevezhetjük monotonnak. Az operát leszámítva a legkülönfélébb műfajokban alkotott –
az operát nem szerette, mondván „a zene összeházasítható a gesztussal vagy a
szöveggel, de mindkettővel egyszerre bigámia nélkül nem” (Fodor 1876. 66.) –,
darabjainak célközönsége a gyerekektől egészen a felnőtt korosztályig terjedt, stílusa
pedig számtalanszor változott. Munkásságát öt korszakra oszthatjuk. Az elsőt – az
ifjúkori periódust, amely 1908-ig tartott – az orosz nemzeti romantikusok (Csajkovszkij,
Rimszkij-Korszakov) hatása fémjelezte. Ez idő tájt írta a Tűzijáték című zenekari
fantáziáját, melyet Szentpéterváron mutattak be. Ekkor figyelt fel rá Szergej Gyagileg, az
Orosz Balett impresszáriója.

„A múlt az a fészek, ahová nyugodtan lerakhatom tojásaimat.” A világhírt

elhozó második „szakasz”

Második alkotói korszakát már egyfajta forradalmi jelleg hatotta át. Sztravinszkij
szakított a romantikával, és a régi orosz mitikus vagy népmesei anyagokból merített.
Műveiben gyakorta jelent meg varázslat, ősi szertartás vagy egzotikus tánc. Gyagileg
ekkoriban három balettmű megkomponálásával bízta meg, így született meg a zeneszerző
számára világhírt hozó Tűzmadár (1910), valamint a Petruska (1911) és a Tavaszi
áldozat (1913), melyeket Párizsban mutattak be.

4 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Léon Bakst kosztümterve a Tűzmadár bemutatójára. (Forrás: wikipedia)

A Tavaszi áldozat azonban vegyes érzelmeket váltott ki a hallgatóság soraiban. Bár a

közönség egy része üdvrivalgással fogadta, a várt siker mégis elmaradt. Akkora
felháborodást keltett ugyanis a disszonáns zene és a darabban ábrázolt emberáldozat
(különböző, a tavasz eljövetelét ünneplő primitív rituálékat követően áldozatként
kiválasztottak egy fiatal lányt, aki a halálba táncolta magát), hogy végül a rendőrséget is
ki kellett hívni, hogy lecsendesítsék az elégedetlenkedőket. Ugyanakkor ezt a darabot
tekinthetjük a modern balett megszületése pillanatának. Később a koreográfiát
átdolgozták. Bár Sztravinszkij ebben az időben népszerűségre tett szert, műveit a
Szovjetunióban tiltólistára helyezték – egészen 1962-ig.

5 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Karikatúra a Tavaszi áldozat bemutatójáról. (Forrás: ВикиЧтение)

A Sztravinszkij-család 1910-ben Svájcba költözött, ahol Clarensben telepedtek le. Ott

született meg két legkisebb gyermekük. Marija Milena születése után azonban
Jekatyerináról kiderült, hogy tuberkulózisban szenved, így a svájci alpesi Leysin
szanatóriumába került.

A világutazó és a harmadik ciklus

Az 1917-es orosz forradalom lehetetlenné tette Sztravinszkij számára a hazatérést. Így a

család továbbra is Svájcban maradt, 1915-ben átköltöztek Clarensből a Genfi-tó partján
fekvő Morgesba. Igen szegényes körülmények között éltek ekkoriban, mivel Sztravinszkij
a vagyonát is elveszítette a forradalom után. Így alkotói tevékenységének harmadik
szakaszában kisebb formátumú együttesek számára komponált. Amikor anyagi
körülményei lehetővé tették, Európában utazgatott, sőt még Amerikába is eljutott, ahol
„magába szívta” a jazz zene „szellemét”, melynek hatása hamar meg is mutatkozott
munkásságán (Ragtime 11 hangszerre (1918), Rag Music zongorára (1919)). A jazz
stílusúak mellett elkezdett modernebb, disszonánsabb darabokat is írni, mivel úgy
gondolta, hogy kifejezésmódja már idejétmúlt.

1920-ban családjával átköltözött Franciaországba (1934-ben kapták meg a francia

állampolgárságot), ideiglenesen először a bretagne-i Carantec nevű kis halászfaluba,
majd pedig Coco Chanel javaslatára Párizs Garches külvárosába, Chanel villájába. Ma
léteznek olyan teóriák, melyek szerint Coco Chanel és Igor Sztravinszkij viszonyt
folytattak egymással (még film is készült „románcukról”), ám a rejtélyt mind a mai napig
homály fedi. Egyes kutatók szerint kölcsönös szerelem alakult ki köztük, de ami biztos,
hogy kapcsolatuk a kölcsönös inspirációra és megértésre épült. „Ezt a nőt korának ideje
és története kovácsolta, de egyike volt azoknak, akik segítettek a történelem
kovácsolásában. Ragyogó stílusérzéke volt, mindenfajta erőfeszítés nélkül mindig nőies
maradt. Ez nagyon vonzó volt benne. Biztos vagyok benne, hogy beleszerettem volna, de
valószínűleg megevett volna reggelire” – mondta a mester Coco Chanelről.
(Колодяжная 2017.)

6 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Coco Chanel és Igor Sztravinszkij egy asztaltársaság körében (Forrás:

tatler.com)

Féktelen évek: a negyedik szakasz

A zeneszerző negyedik ciklusára a neoklasszicizmus nyomta rá bélyegét, Sztravinszkij a

barokk zenéből merített ihletet és egyfajta hűvös távolságtartás jellemezte. Munkájának
fontos mérföldköve volt az 1920-ban komponált Pulcinella című balett, amely több 18.
századi zeneszerző dallamtöredékeire épült. A darabot 1920. május 15-én állították
színpadra Ernest Anserme karmester vezénylésével és a Pablo Picasso által tervezett
díszlettel. Picassot és Sztravinszkijt különleges élmények fűzték össze. Megesett, hogy
részegen elkövetett szabálysértés során csupán hírnevüknek köszönhették, hogy
megúszták a letartóztatást. Az egyik alkalommal pedig Picasso Sztravinszkijról készített
rajza sodorta bajba a zeneszerzőt. Amikor a vámosok átkutatták a holmijait és
megtalálták a képet, nem akarták elhinni, hogy csupán egy újszerű stílusban készült
képet látnak, nem pedig egy kódolt háborús tervet.

Picasso rajza Igor Sztravinszkijról. (Forrás: wikipedia)

1927-ben szerezte opera-oratóriumát, az Oedipus Rexet, 1930-ban pedig a

7 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Zsoltárszimfóniát. Szerződést kötött a francia Pleyel zongoragyártó céggel, amely

meghatalmazottként járt el a jogdíjak beszedésében és stúdióhelyet biztosított
Sztravinszkij számára. Cserébe a zeneszerző beleegyezett abba, hogy korai művei közül
többet is eljátszik Pleyel márkájú zongorán. 1921-ben Párizsban megismerkedett Vera de
Bosset táncos- és színésznővel. Lángra gyúlt köztük a szerelem, így de Bosset elhagyta
férjét, Serge Sudeikin festő- és színművészt. Bár néhány hónappal később ismét
elköltözött a Sztravinszkij-család, ezúttal Biarritz mellé Angletbe (Jekatyerina 1939-ben
bekövetkezett haláláig itt is maradt), Sztravinszkij és de Bosset kapcsolata nem ért véget.
Sztravinszkij kettős életet élt, így hol családjával, hol szeretőjével töltötte idejét, sőt,
turnéira is számtalanszor magával vitte Verat, akivel olyankor mindig nagy luxusban élt
(míg felesége és gyermekei szinte nélkülöztek).

Amerika földjén

Amikor Európa immár második ízben állt a világháború küszöbén, és magát a

betegeskedő Sztravinszkijt elöntötte a gyász Ludmilla lánya (1938. november), majd
felesége (1939. március) és édesanyja (1939. június) halála miatt, elhatározta, hogy maga
mögött hagyja a múltat és USA-ba költözik (egyedül), ahol a munkába temetkezhet. Ez
volt alkotói tevékenységének utolsó szakasza. Az Egyesült Államokban végül ismét
rátalált a boldogság, 1940-ben Bedfordban feleségül vette régi szerelmét, Verat, akivel
Hollywood nyugati részén telepedtek le. 1945-ben felvette az amerikai állampolgárságot,
Vera de Bosset pedig egy barátnőjével, Lisa Sokolovval megalapította a La Boutique
galériát a hollywoodi La Cienega sugárúton.

A pár az USA-ban töltött évek alatt megannyi hírességgel és politikussal alakított ki

kapcsolatot, köztük Christopher Isherwooddal, Dylan Thomasszal, de magával Kennedy
elnökkel is. Vera könyvében megörökítette, hogy egyszer abban a megtiszteltetésben
részesültek, hogy John F. Kennedy meghívta őket vacsorára a Fehér Házba. Ám az este
Vera szerint némileg balul sült el, mivel a zeneszerző jelentős mértékben felöntött a
garatra, és kínos jeleneteket rendezett. Sztravinszkij egyébként azt a tervet forgatta a
fejében, hogy félrehívja az elnököt, és megérdekli tőle, hogy miként kerülheti el az
adófizetést – a beszélgetést Sztravinszkij hazaszállítása azonban meghiúsította.

Sztravinszkij John F. Kennedy, a First Lady, Jacqueline Kennedy és Vera de

8 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Bosset társaságában. (Forrás: whitehousehistory.org)

Új távlatok nyíltak előtte, miután exkluzív szerződést kötött a Bossey and Hawkes
kiadóval. 1951-ben megírta első teljes operáját, amely A kéjenc útja címet kapta. 1959-
ben elnyerte a Sonning-díjat, Dánia legnagyobb zenei kitüntetését (Carl Johan Sonning
/1879–1937/ dán szerkesztő és író végakaratának megfelelően alapították).

Hazatérés

Miután elhagyta hazáját, mindvégig honvágy gyötörte – noha sokszor nyilatkozott úgy,
hogy nem érzi magát különösképp orosznak. Régóta dédelgetett álma, hogy egyszer majd
visszatér szülőföldjére, végül 1962-ben valósult meg, amikor egy koncertsorozatra való
meghívásnak tett eleget. A Moszkvában és Leningrádban adott koncertek nagy sikert
arattak – Leningrádban elvileg 30 ezren álltak sorba jegyért. Útja során több híres orosz
zeneszerzővel is találkozott, köztük Dmitrij Sosztakoviccsal és Aram Hacsaturjánnal.

Az utolsó, New York-i évek

Utolsó éveiben egészsége annyira megromlott, hogy kénytelen volt lemondani a

nyilvános szereplésekről. Ám egy ideig még eljárt művei bemutatóira, ahol pénzt kért
azért, hogy jelen legyen. 1969-ben New Yorkba költözött feleségével, ahol 1971-ben végül
eltávozott. Kérésének eleget téve azonban nem New Yorkban, de nem is szülőföldjén
helyezték örök nyugalomra, hanem Velencében, a San Michele-szigeten, Gyagileg
közelében.

***

Igor Sztravinszkijban egy roppant sajátos személyiséget tisztelhetünk. Szüntelen

betegeskedő, erősen énközpontú, hagyományokat gyakran nem tisztelő személyiségről
van szó – Hugues Dufourt francia zeneszerző és filozófus szerint megölte a hagyományt.
Igazi világfi, nagy hírnévnek örvendő, módfelett tehetséges, szüntelen újító, sokszínű
repertoárral bíró karmester, zeneszerző és előadóművész volt, aki mégis rendre úgy
érezte, hogy az ő zenéjét nem értik meg a felnőttek – sem a laikusok, sem a művészek –,
ezért mondogatta, hogy „az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.”
(Sayings of the Week 1961.)

Bárdonicsek Dominika

A cikk az Újkor.hu és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Kar Történettudományi Intézet együttműködésének keretében született.

Tájékoztató irodalom

Apagyi Alexandra: Igor Sztravinszkij: Tavaszi áldozat – a mű keletkezése és elemzése.

Záródolgozat, ELTE BTK Zenei Tanszék, 2013. (= http://www.parlando.hu/2013/2013-4
/Apagyi_Sacre.pdf)

Fodor András: Igor Sztravinszkij. Gondolat, Bp., 1976.

Грезин, Иван: Семейный круг Стравинских/Le cercle familial des Stravinski. Наша
Газета. (Aвгуст 2011.) (= https://nashagazeta.ch/news/12141)

Hughes, Allen: Vera Stravinsky, widow of composer, dead at 93. New York Times. (Sept.
1982.) (= https://nyti.ms/29KiDUw)

Igor Stravinsky (1882–1971). Mahler Foundation. (Jan. 2015.)

(= https://mahlerfoundation.org/mahler/contemporaries/igor-stravinsky/)

Igor Stravinsky: The Composer’s Progress. The Washington Post. (May 1982.)
(= https://www.washingtonpost.com/archive/entertainment/books/1982/05/23/igor-
stravinsky-the-composers-progress/002d8b3c-b2a1-4f54-ba9f-576e8cef215a/)

Isserlis, Steven: Miért csapott Beethoven a lecsóba? Történetek híres zeneszerzőkről.

9 / 10 2022. 07. 16. 17:05

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az... https://ujkor.hu/content/az-en-zenemet-legjobban-gyerekek-es-az-allato...

Rózsavölgyi és Társa, [Bp.] 2015. 124–151.

Колодяжная, Анна: Игорь Стравинский и Коко Шанель: правда или вымысел?

«Чтобы творить, нужна некая динамичная сила, а какая сила может быть
могущественнее любви?» Игорь Стравинский. MoiaRussia. Познавательно о
России. (Май 2017.)
(= https://moiarussia.ru/igori-stravinskij-i-koko-shanel/)

Sacchi, Stéphane: Des racines à la matière : l’univers sonore des oeuvres pour guitare de
Maurice Ohana. 2019. (= https://core.ac.uk/download/pdf/231946748.pdf)

Sayings of the Week. The Observer. oct. 8. 1961.

Slim, H. Colin: Annotated Catalogue of the H. Colin Slim Stravinsky Collection.

University of British Columbia Press, 2002.

Stravinsky, Igor: Chroniques de ma vie. Denoël et Steele, Paris, 1935.

Stravinsky, Igor: Gespräche mit Robert Craft. Mainz Zürich, 1961.

Стравинский, Игорь: Хроника Поэтика. Центр гуманитарных инициатив, Москва-

Санкт-Петербург, 2012.

Ezt olvastad?

A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a Debreceni Egyetem Történelmi és

Néprajzi Doktori Iskolája 2022. április 29–30-án tudományos konferenciát rendezett

10 / 10 2022. 07. 16. 17:05