Oktatás, gazdaság, jog

Fehérvári Anikó
Fehervari.aniko@ppk.elte.hu
 A kurzus célja

• Tájékozottság a társadalomtudományi kutatások alapvető szakirodalmában

• Bemutassa a különböző nevelésszociológiai szemléleteket és feltárja az

oktatás és társadalom összefüggéseket.

• Alapvető ismeretekkel rendelkezzen a szociológiai kutatási módszerekről,

lehetőségeiről.

• Nyitottság a társadalmi problémák iránt.

 A kurzus témái
• Társadalom szerkezet kialakulása: társadalmi egyenlőtlenségek okai, funkcionalista és konfliktuselméleti,
harmóniaelméleti megközelítések (Durkheim, Weber, Marx, Parsons, Lenski), hatalomelméletek (Mills). Bourdieu
rétegződéselmélete és habituselmélete.
• Társadalomszerkezet és rétegződés Magyarországon (Ferge Zsuzsa, Kolosi Tamás).
• Társadalmi mobilitás: irányai, fajtái, zárt és nyílt társadalom (Sorokin, Hradil, Breen, Róbert Péter).
• Egyenlőtlenségi és mobilitási indikátorok. (oktatási jelzőszámok kiemelése)
• Oktatás és gazdaság összefüggései, oktatásfinanszírozás. Főbb elméletek: emberi tőke elmélet bemutatása, az
oktatást, finanszírozást befolyásoló tényezők, a különböző iskolai végzettségek egyéni és társadalmi megtérülései,
költséghaszon-elemzések az oktatásban.
• Oktatás és jog. A jog világa – alapfogalmak: jogi norma – jogszabály (jogalkotás), jogágak. Az egyes jogágak
fogalomkészlete. Emberi jogok, alapjogok: nemzetközi egyezmények, alaptörvény, Ab és bírósági gyakorlat,
személyiségi jogok – gyermekjogok. Magyar közjogi berendezkedés, legfontosabb jogintézmények – hatalmi ágak.
Fontosabb oktatási törvények (1985, 1993, 2011). Néhány kapcsolódó egyéb fontos jogszabály
 Kötelező irodalom

• Varga Aranka (szerk.) (2015): A nevelésszociológia alapjai. PTE, Pécs. [URL: http://mek.oszk.hu/14500/14566/html/index.html
 Ajánlott irodalom
• Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. [URL:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba/adatok.html]
• Angelusz Róbert, Éber Márk Áron és Gecser, Ottó (2010, szerk.): Társadalmi rétegződés olvasókönyv. ELTE, Budapest.
[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto/ad
atok.html]
• Bíró Endre (2000): Jogok az iskolában. Jogismereti Alapítvány, Budapest.
• Bukodi Erzsébet (2001): Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle, é. n. 2. sz. 35–57. [URL:
http://www.szociologia.hu/20012_szam/] [tematikus szám a társadalmi jelzőszámokról]
• Gordon Győri János (2014, szerk.): Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. A multikulturális
és interkulturális szemlélet elméleti alapjai és történeti vonatkozásai az oktatásban. Eötvös Kiadó, Budapest. [URL:
http://www.eltereader.hu/media/2014/09/gyori-II-beliv_reader.pdf]
• Némedi Dénes (2006): Durkheim. ELTE Hallgatói Információs Központ, Budapest. [URL:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/durkheim-durkheim/adatok.html]
• Lengyel György és Szántó Zoltán (2005): A gazdasági élet szociológiája. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. [URL:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_02_Lengyel_Gyorgy-
Szanto_Zoltan_szerk_A_gazdasagi_elet_szociologiaja/adatok.html]
• Szilágyi Péter (2014): Jogi alaptan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [URL:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/adatok.html]
• Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest.
[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtan/adatok.html]

5
 Mi a társadalom?
• Általános leírás

• Politikai értelmezés
Tagjai egyetértőlegesen megosztanak egymással
valamilyen kölcsönös érdeket vagy hasznot – ország
állampolgárainak közössége

• Társadalomtudományos meghatározás
 Mi a társadalom? –
Társadalomtudományos meghatározás
• Több, mint az egyének puszta halmaza, a társadalom élőlények szervezett
közössége
• Egyének között állandónak mondható viszony van
• A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló
területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező
emberek csoportja. (Giddens, 1995)
• Bizonyos állandó és egyetemesnek tekinthető cél által egybekapcsolt
egyéneknek szabályok által rendezett összességét tekintjük társadalomnak.
• Meghatározott embercsoportok kölcsönös, együttes tevékenységének
összessége, egysége, amely komplett rendszerré szerveződik
• Milyen elemek alkotják a társadalmat? Csoport
 ‚Menny és pokol’

8
Oscar Ruíz fotója Mexikóvárosról, a nyomornegyed és a luxus lakónegyed találkozása
 9
Bansky
 Bevezető
• Az oktatáskutatás egyik örökzöld elemzési témája az egyenlőtlenségek
vizsgálata. A modern társadalmak megjelenésével együtt járt az az eszmény,
hogy az oktatás mindenki számára hozzáférhető. A társadalomtudósok
kutatási eredményei szétoszlatták ezt az illúziót, és rámutattak arra, hogy
bizony vannak egyenlők és még egyenlőbbek.

• Arról azonban különböző vélekedések léteznek, hogy vajon milyen jellemzők

okozzák az egyenlőtlenséget, illetve hogyan jelenik meg ez az oktatásban és
lehetséges-e egyáltalán ennek megszüntetése.

10
Értelmezési keret: főbb egyenlőtlenségi
elméletek, Andorka (2006)

Harmóniaelmélet,
funkcionalista

Konfliktuselmélet

11
 Egyenlőtlenség, de hogy?
• Munkamegosztás miatt (Marx és Weber)
• Marx szerint a társadalom az osztályokra tagozódik, amelyet a
termelőeszközökhöz való viszony határoz meg.
• Weber a gazdasági dimenzión (amelyet nemcsak a
tulajdonviszonyok, hanem a munkamegosztásban elfoglalt hely is
meghatároz) túl a társadalomszerkezet még további két
dimenzióját különbözteti meg, melyek a hatalmi és a
társadalmi megbecsültség.

12
 Milyen csoportokra bontja a társadalmat a
munkamegosztás?
• A társadalmi csoportokat a szociológia klasszikusai, de a mai
tudomány művelői is másképp definiálják:
– Osztály (Marx)
– Rend (Weber)
– Réteg (Geiger)
• A kutatók egy része elutasítja a réteg kifejezést és osztályokban
gondolkodik, míg mások szinonimaként vagy egymás mellett
használják a két fogalmat.

13
 Osztály versus réteg
• Az osztály megközelítés - elméleti nézőpont, nem
feltétlenül hierarchikus viszont jelentenek.
• A réteg megközelítés - graduális jellegű, és a besorolás
alapját empirikus vizsgálatok jelentik.

14
Réteg-elméletek – funkcionalista megközelítés
• A rétegek vizsgálatának korai klasszikusai Davis és Moore.
Szerintük nincs olyan társadalom, amely ne rétegződne, de a
rétegződés fokát és fajtáját nézve, különbségek vannak az
egyes társadalmak között.
• A rétegződés úgy alakul ki, hogy a társadalom a különböző
pozíciókhoz különböző jutalmakat rendel (azok fontossága
alapján). A társadalmi egyenlőtlenség ezekből az eltérő
jutalmakból ered.
• Ugyanakkor Davis és Moore szerint minden társadalomban
egyforma a főbb pozíciótípusok közötti presztízsmegoszlás.

15
 Réteg-viták
• Huaco: hibás az a feltételezés, miszerint a társadalom a
jutalmakban a társadalomban betöltött funkciók alapján részesíti
az egyén, mivel Huaco szerint a funkciókat és azok fontosságát
nem lehet empirikusan leírni.
• Grandjean kereslet-kínálati közgazdasági elemzést végzett Davis-
Moore modelljén és szintén arra a megállapításra jutott, hogy
nehezesen megragadható a Davis és Moore által használt
funkcionális fontosság fogalma.

16
 Réteg-viták 2.
• Buckley szerint az egyenlőtlenség szó használatával is baj van,
mivel két értelemben is megjelenik, egyrészt, mint különbségek,
másrészt, mint értékítélet, mint méltánytalanság. Vajon mekkora
lehet az a különbség a társadalmi rétegek között, amely még
méltányosnak tekinthető.
• Mayntz úgy véli, hogy a funkcionalista rétegződéselméletben a
tehetséget velünk születettnek tekintik és ezáltal tagadják a
nevelés és oktatás bárminemű szerepét.
• Parsons igyekszik meghatározni a funkcionális fontosság
fogalmát. Parsons szerint az egyéni képesség, teljesítmény
okozta egyenlőtlenség a társadalom számára elfogadható.

17
 Parsons rendszerelmélete
• Minden társadalomnak négy feladatot kell ellátnia, azaz négy
funkciója van, és ennek megfelelően minden társadalmon mint
rendszeren belül négy további alrendszer működik:

Alrendszer Funkció

A társadalom céljainak
1. Politika
meghatározása

Az eszközök hozzárendelése a
2. Gazdaság célokhoz, vagyis a célok
megvalósítása

A társadalom tagjainak,
3. Kultúra
tevékenységüknek integrálása

A társadalom fennmaradásához
szükséges értékek és normák
4. Személyiség
átadása az egyik nemzedéktől a
másiknak, szocializáció
 igazságos társadalom
• https://www.youtube.com/watch?v=LY72Auddj8k (az
egyenlőtlenségekről)

• Van-e igazságos társadalom?

• Mi az az egyenlőtlenség, ami a társadalom számára
elfogadható?

19
 Mivel igazoljuk az egyenlőtlenséget?
• 3 társadalmi csoport vizsgálata (nagyvállalkozók, köztisztviselő, munkanélküli)
• Legfőbb szervező elv: teljesítményelv
• Nemcsak a teljesítményeinek az értékét kérdőjelezik meg, hanem az általuk betöltött társadalmi
státuszt magát is a hozzá kapcsolódó sajátos jogokkal, illetve jutalmakkal együtt. -> normatív elemek
• A nagyvállalkozókat érő különböző kritikák és politikai támadások: a privatizáció eljárása, de
általánosságban a politikai kapitalizmus 1990 után működő rendszerének megítélése van terítéken.
• A köztisztviselőket és a közalkalmazottakat érő kihívások: a közfeladatok szakszerű és kiszámítható
ellátása valóban megköveteli-e egy sajátos jogokkal, illetve kötelességekkel rendelkező munkavállalói
státusz fenntartását.
• A munkanélküliek, illetve a leszakadók: hol húzódik az egyenlőség, illetve egyenlőtlenség szférájának
a határa, miként körvonalazható a szociális jogok csoportja, s ezek milyen alapon illetik meg az
egyéneket.

Huszár Ákos (2011) Társadalmi rétegződés és az egyenlőtlenségek igazolása. Szociológiai

Szemle, 21(3): 107–124. 20
 Társadalmi rétegződés- konfliktuselméleti
megközelítés
• Marx (osztályelmélet), Bourdieu (tőkeelmélet)
• Marx: a termelőeszközékért/tulajdonért folytatott harc
• Bourdieu szerint a társadalom felhalmozott történelem, a
tőkefelhalmozás pedig nemcsak anyagi formában létezik.
-> bevezeti a gazdasági mellett a kulturális és társadalmi
tőke fogalmát, ahol ez utóbbi kettő gazdasági tőkévé
konvertálható.

21
 Szimbolikus tőkék
• Társadalmi tőke: “kapcsolati tőke” illetve ennek egy aspektusát
kiemelve “lekötelezettségi-tőke” értelmében formázta meg
• Kulturális tőke: a különböző társadalmi osztályokból származó
gyerekek iskolai teljesítményében megfigyelhető
egyenlőtlenségek magyarázata. Az a speciális profit, amit a
különböző osztályból és az egyes osztályok különböző frakcióiból
származó gyerekek el tudnak érni az iskolai piacon a kulturális
tőke különböző osztályok és ezek frakciói közötti elosztásának
útján. -> szellemi javak értelmében használja

22
 Bourdieu és az oktatásszociológia
• Bourdieu: kutatási adatok szerint a munkás családokból
származó egyetemi hallgatók tanulmányi sikeressége
jelentősen gyengébb volt a francia egyetemen, mint a
polgári és a magasabb társadalmi csoportokból származó
hallgatók esetében. -> “Les Heritiers” (Az örökösök)
című könyve

23
 Bourdieu elméleti modelljének kialakulása
• Felismeri, hogy nem egyszerűen diszfunkcionális
működés ->a társadalmi egyenlőtlenségek iskolai
egyenlőtlenséggé, majd innen a diplomák, licenciák révén
eltérő karrier-eséllyel felruházva, ismét társadalmi
egyenlőtlenséggé visszaalakításának folyamata.

24
 Bourdieu elmélete
• Bourdieu szerint az oktatási rendszernek kettős funkciója
van: egyrészt saját rendszerének, másrészt az adott
társadalmi rendszernek a megőrzése.
• Az iskola hozzájárul az osztályviszonyok
újratermelődéséhez és mindezt úgy tudja elleplezni, hogy
közben az iskola az autonóm működés látszatát kelti.

25
 Habitus fogalma
• Bourdieu arra is választ keres, hogy vajon az egyén miért
hajlandó alávetnie magát vakon az iskolai tekintélynek. ->
habitus fogalmának bevezetése
• A habitus az, amely elősegíti egy társadalmi csoport
reprodukcióját, oly módon, hogy közvetíti az elődök
észlelési, értékelési, cselekvési sémáit.

26
 Reprodukciós stratégiák
• Reprodukciós stratégiák: termékenységi, örökösödési, gazdasági,
házassági, ahol fontos szerepet tölt be a nevelési stratégia is,
amely a családok oktatási stratégiáját fogja össze.
• Arra is rámutat, hogy az egyes osztályok által használt
stratégiákat vizsgálva azt is számba kell vennünk, hogy az egyes
osztályok más-más esélyekkel rendelkeznek a (munkaerő vagy
az oktatási) piacon.

27
 DiMaggio kutatása, 1998
• Bourdieu elméleti modelljét tesztelte empirikus eszközökkel. Kulturális
reprodukció és a kulturális mobilitás modelljének beválását empirikus
adatokkal tesztelte.
• A kulturális tőke erős pozitív hatást gyakorol az iskolai osztályzatokra,
különösen az irodalomra és a történelemre, vagyis a magas presztízsű
státuszkultúrában való részvétel jelentős pozitív hatást gyakorol a jegyekre.
• Az amerikai társadalomban kevésbé kötődik a kulturális tőke a szülők iskolai
végzettségéhez, mint ahogyan azt várta, illetve Bourdiue elmélete állította.

28
 DiMaggio feltételezése
• A kulturális tőke lényeges szerepet tölt be a társadalmi
egyenlőtlenségi rendszer kialakításában, de ezt nem elsősorban
az előnyös pozíciók továbbörökítése, hanem az alacsony státuszú
családokból származók esélyeinek javítása révén teszi.
• Az alsóbb társadalmi osztályok gyermekei azok, akik az általuk
örökölt kulturális erőforrásokat másoknál nagyobb haszonnal
tudják felhasználni a társadalmi státusz megszerzéséért folyó
küzdelemben.

29
 DiMaggio modellje
• A társadalmi reprodukció modellje: A kulturális tőke a magas
státuszú családból érkező diákok számára kamatozik a legtöbbet,
míg az alacsony státuszú családi háttérrel rendelkezők számára
a legkevesebbet.

A társadalmi mobilitás modellje: A kulturális tőke szerepe

nagyobb az alacsony státuszból induló gyerekek
felemelkedésében, mint az elit pozícióból indulók
státuszmegtartásban. Vagyis a kulturális tőke erősebben hat az
alacsony, mint a magas státuszú családból származó gyerekek
státuszmegszerzésére.

30
 DiMaggio versus Bourdieu
• Feltételezi, hogy a kulturális tőkének nem csupán a
társadalmi státusz reprodukálásában van szerepe, hanem
annak megváltoztatásában is.
• A szülői háttér csak részben magyarázza a gyerek
kulturális tőkéjét, vagyis a kulturális tőke korrigálható.
(USA és Fr.o. különbsége is lehet- nyitott-zárt társadalom)

31
 És ha nem a munkamegosztás mentén
kategorizálunk?

• A mai szociológiában az osztály és a réteg mellett egy új

csoportosítási mód is megjelent, az élethelyzet, életstílus.
• Beck (1982) szerint a modern társadalmakban már elmosódnak
az osztályok és a rétegek közötti határok. A társadalmi
egyenlőtlenségek szerkezete a fejlett országokban változatlan,
ugyanakkor az emberek életfeltételei látványosan megváltoztak,
ezért indokolt egy másfajta csoportosítási módot választani az
eddigiek helyett. -> Utasi életstílus csoport elmélete

32
Polgári: az utazás, a szabadidő és
sport, a vendéglátás, az
audiovizuális és
számítástechnikai
eszközök, divat.

Tevékeny kispolgár:
kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés
fizikai/manuális aktivitás

Kultuorientált: közepes/alacsony
jöv., kiemelkedően magas a
kultúrával-művészettel
kapcsolatos kiadás

Kiábrándult alsó: cigaretta és az

alkohol

Otthonközpontú: lakásjavítás,
szépítés, tartós fogyasztási cikkek
Vastagh Zoltán (2013): Életstílus vagy státuszfogyasztás,
33
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 11. szám 1092-1117
 Hálózatelméleti megközelítés
• A társadalmi struktúra társadalmi entitások (személy,
társadalmi csoport, ország/régió) közötti relációk
hálózataként értelmezhető.
• Az egyén/csoport társadalmi helyzetét a társadalmi
kapcsolataiban elfoglalt helye jelöli ki, cselekvése e
viszonyrendszer jellegzetességeire (pl. erősség, irány,
csomóponti szerepkör) vezethetők vissza (Burt 1982). Az
egyén cselekvése céltudatos (saját érdekét követi.)
• Gyenge és erős kötések elmélete (Granovetter 1973).
34
 Az egyenlőtlenség értelmezése
• Hradil szerint a társadalmi egyenlőtlenség a szűkösen
rendelkezésre álló javak egyenlőtlen elosztását jelenti a
társadalom tagjai között.
• Az egyenlőtlen esély fogalma: a hozzáférés lehetőségére
vonatkozik. Hradil azt is megállapítja, hogy minél fejlettebb egy
ipari társadalom, annál inkább az iskolai végzettség határozza
meg az egyenlőtlenséget.
• Nyitott társadalom, ahol a társadalmi státuszt nem a család vagy
születés határozza meg, hanem az egyéni teljesítmény. ->
szerzett javak, iskola
• Zárt társadalom, ahol a társadalmi státuszt az öröklött javak
határozzák meg. 35
 Egyenlőtlenségek társadalmak felett?
• Giddens és Beck írásai arra hívják fel a figyelmet, hogy az
egyenlőtlenség egy társadalomban, egy nemzeten belül
értelmezhetjük csak.
• Az egyenlőtlenség relatív, nincsenek abszolút mérőszámai. USA
és Costa Rica férfi esete (egy amerikai fekete férfi kilenc évvel él
kevesebbet, mint egy costa rica-i, akinek négyszer kevesebb a
fizetése)->alacsonyabb státus, gyengébb önérzet stb. miatt

36
 Páneurópai egyenlőtlenség
• Beck: van-e páneurópai egyenlőtlenség -> az
egyenlőtlenségek egy társadalmon belül vannak -> az
egyenlőtlenség kezelése az állam a forrásokat újra osztja
-> az EU is újra oszt: támogatott és támogató országok
vannak -> ez az állapot tarthatatlanná vált

37
 Európai egyenlőtlenség
• A cél Európán belül a határok felszámolása, gazdasági,
oktatási rendszerek közötti korlátok felszámolása;
releváns lesz-e a kérdés -> azonos munkáért azonos bér
(képviselői fizetések!) A társadalmi egyenlőtlenség nem
lehet páneurópai -> Európában csak földrajzi/területi
egyenlőtlenségről beszélhetünk

38
 egyenlőtlenségi
dimenziók
Wilkinson-mutató

• https://www.youtube.com/watch?v=HEvDxg_UeDU

• Milyen mutatókat használnak az egyenlőtlenség

vizsgálatokban?
• Milyen eredményt emelhetünk ki?
39
 Részösszegzés
• Társadalmi hierarchia kialakulása: funkcionalista,
konfliktus, hálózat elméletek (társadalom -- az egyén áll a
középpontban; az eltérő pozíciókhoz tartozó jutalmak -- a
javakért folytatott harc okozza az egyenlőtlenséget --- a
társadalmi struktúra kialakulását a társadalmi entitások
közti relációk hozzák létre.)
• Az egyenlőtlenségek általában csak egy adott
társadalmon belül értelmezhetők

40
TÁRSADALMI MOBILITÁS, ISKOLA

41
 Treiman elmélete
• Treiman megállapítja, hogy minél fejlettebb egy ipari
társadalom, annál inkább az iskolai végzettség határozza
meg a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt
hely és nem a származás.
• A modern ipari társadalmakban az iskola a legfőbb
mobilitási csatorna.

42
 Társadalmi mobilitás
• Az egyenlőtlenségek a társadalmi hierarchiában elfoglalt
helyet fejezik ki, a mobilitás az ebben a hierarchiában
való mozgást.
• Nincs stabil értelmezési kerete, számtalan tényezőtől
függhet ez a mozgás (háború, pol.szerk.változás, egyéni
szintű változások- házasság, válás)

43
 Mobilitások
• Intergenerációs mobilitás- szülők státuszához képesti
mozgást vizsgálja, az Intragenerációs - az egyén karrier-
pályáján belüli mozgásé.
• Cirkuláris mobilitás - csak bizonyos egyének cserélnek
helyet a társadalomban.
• Egyéni, csoportos, strukturális mobilitás.

44
Ha ennyire komplex a mobilitás, akkor mégis milyen
fokmérői lehetnek?
• Lipset és Bendix: egy adott társadalmat vagy valamely
korábbi időszakaihoz képest lehet megítélni, vagy más
országokhoz képest.
• Az egyenlő lehetőségek modellje: nem is a mobilitás
arányai az érdekesek, hanem az, hogy mennyire
egyenlőtlenek az ahhoz az úthoz vezető lehetőségek.

45
 Inter-és intragenerációs mobilitás
• Stabil társadalmakban az intergenerációs mobilitás
gyakoribb, mint az intragenerációs. Ez főként az
iskoláztatás következménye, vagyis az egyén leginkább
pályája elején kerül magasabb osztályhelyzetbe és csak
ritkábban szakmai előmenetele révén.

46
 Sorokin
• A vertikális mobilitás minden társadalomban jelen van.
• Az egyház és a hadsereg mellett Sorokin az iskolát
tartja a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb
intézményének.
• Lift-hasonlat: az iskola liftként szállítja az utasokat (fel-
le, van ahol a közbenső emeleteken nem áll meg)
• Az iskola szelektálja az egyéneket-> ez a társadalmi
pozíció elosztásának alapja

47
 Az iskola, mint mobilitási csatorna
működése
• Az iskola szelektálja az egyéneket-> ez a társadalmi
pozíció elosztásának alapja
• Az egyén el sem jut az iskolába.
• A versenyek, vizsgák, rangsorok, minősítések és
buktatások a szelekció módjai.
• Minél nagyobb egy képzési szinten az iskolai expanzió,
annál magasabb szintre tolódik a szelekciós
mechanizmus.
48
 Származás v. iskolázottság
• Ganzeboom, Treiman és Ultee három generáción
keresztül vizsgálták a társadalmi mobilitást.
• Következtetéseik: a szülői foglalkozásnál az iskolai
végzettség hatása erősebb a foglalkozási státuszra, és az
iskolázottság hatásának foka független a származástól,
viszont az oktatás fontos eszköze az előnyök
átörökítésének.

49
 Aaronson (2008)
• Amerikai társadalom vizsgálata: 1940 és 2000 között.
• A nyolcvanas évek után az oktatásnak nagyobb a hatása
az intergenerációs mobilitásra, mint előtte.
• Az intergenerációs mobilitás időben szorosan nyomon
követi az egyenlőtlenségi trendeket.

50
 Chetty, Hendren, Kline és Saez (2014)
• Az szja bevallásokat elemezték minden 1980-82 között
születettnél.
• A vagyoni eloszlások alapján a nyolcvanas években a
társadalom alsó ötödébe megszülető gyerekek csupán 8
százaléka volt képes arra, hogy felnőtt korára a legfelső
ötödbe kerüljön.
• A középső ötödbe született gyerekeknek pedig húsz
százaléka volt képes feljutni a felső ötödbe.

51
52
 Upward Mobility in the 50 Biggest Metro Areas: The Top 10 and Bottom 10

Odds of
Odds of Reaching
Reaching
Top Fifth
Rank Top Fifth Rank
Starting from
Starting from
Bottom Fifth
Bottom Fifth
1 San Jose, CA 12.9% 41 Cleveland, OH 5.1%

2 San Francisco, CA 12.2% 42 St. Louis, MO 5.1%

3 Washington DC, DC 11.0% 43 Raleigh, NC 5.0%

Jacksonville,
4 Seattle, WA 10.9% 44 4.9%
FL
5 Salt Lake City, UT 10.8% 45 Columbus, OH 4.9%
Indianapolis,
6 New York, NY 10.5% 46 4.9%
IN
7 Boston, MA 10.5% 47 Dayton, OH 4.9%
8 San Diego, CA 10.4% 48 Atlanta, GA 4.5%

9 Newark, NJ 10.2% 49 Milwaukee, WI 4.5%

10 Manchester, NH 10.0% 50 Charlotte, NC 4.4%

53
 A mobilitást befolyásoló tényezők
• területi/lakóhelyi szegregáció, vagyoni egyenlőtlenség,
családszerkezet, társadalmi tőke (közösségi, civil élet
szervezettsége) és az iskolarendszer
• magasabbak az iskolai tesztpontszámok, illetve kisebb a
lemorzsolódás, ott nagyobb a mobilitás.

54
 Breen, 2004. – eu-i mobilitási vizsgálat
• 1970-2000 között 11 ország 117 mobilitáskutatás (cenzus,
háztartáspanel, egyéb survey jellegű vizsgálatok) adatait
használta fel
• az egyenlőtlenségek nem csökkentek a vizsgált időintervallumban
• az iskolázottság továbbra is fontos mobilitási csatornát jelent
valamennyi európai társadalomban
• oktatáshoz való hozzáférési esélyek erőteljesen társadalmiháttér-
függők

55
 Breen kutatási eredményei
• Franciaország, Olaszország és Németország inkább a
rigid országok közé tartozik
• Az északi államok inkább a nyitottabb országok közé
sorolhatók. Magyarország is ez utóbbi csoportba tartozik.
• Időbeni változás: a holland társadalom fokozatosan
nyitottá vált az évek során.

56
 Racionális döntéselmélet
• Az egyéni viselkedést, választásokat, döntéseket vizsgálja.
• A racionális cselekvéselméleti modell Boudon nevéhez köthető:
az iskolaválasztásban a családi háttér kettős hatása érvényesül
• Az elsődleges hatást a kulturális tőke átörökítése jelenti, a
másodlagost, a lehetséges tanulói utak közül a gyerek számára a
legmegfelelőbb választása.

57
Oktatás-foglalkoztatás rendszere és a mobilitás
kapcsolata
• Két elmélet:
– az oktatási rendszer feladata az általános képzettségi szint emelése,
– a speciális munkaerő-piaci szükségletek kielégítése, vagyis a
szakmaspecifikus képzés.
• Müller (2005): az oktatás különböző szintjeiről és típusairól milyen esélyekkel
kerülnek a fiatalok a munkapiacra.) Ebben a tipológiában az egyik végletet
azok az országok alkotják, ahol duális szakképzés működik (pl.
Németország, Ausztria), itt a legszorosabb az oktatás és a munkapiac
kapcsolata. A skála másik végpontját azok az országok alkotják, ahol a
közoktatásban egyáltalán nem jelenik meg a szakképzés (pl. USA, Kanada).

58
 Társadalmi mobilitás és jövedelmi
egyenlőtlenségek
• Gini-index: jövedelmi egyenlőtlenség mérésére alkalmas
index, az elmúlt évtizedben nőttek az egyenlőtlenségek
az egész világon.
• Miles Corak amerikai közgazdász pozitív összefüggést
talált az egyenlőtlenségek (Gini index) és a társadalmi
mobilitás, vagyis immobilitás között, ebből alkotta meg a
Nagy Gatsby görbét.

59
 Nagy Gatsby görbe
• Minél alacsonyabbak az egyenlőtlenségek, annál
alacsonyabb a nemzedékek közötti immobilitás.
• Corak 13 országot vizsgált meg: az észak-európai
országokat kicsi egyenlőtlenség és alacsony immobilitás
jellemzi, az USA-t, Angliát és Olaszországot a
legnagyobb mértékű.

60
Nagy Gatsby göbre - adatok

61
 Részösszegzés
• Mobilitás – komplex fogalom, többféle irányú lehet, relatív
fogalom (országon belüli, országok közötti, mobilitási
esélyek összehasonlítása)
• Az iskola fontos mobilitási csatorna
• Végzettség versus származás hatása

62
EGYENLŐTLENSÉGEK ITTHON

63
 Magyar társadalom egyenlőtlenségi viszonyai
• Ferge, Andorka vizsgálatai (60-as, 70-es évek – a
munkamegosztáson van a hangsúly)
• A magyar modell igen hasonlít a kapitalista
rétegkategóriákhoz, vagyis nem valósult meg a társadalmi
egyenlőség eszménye.
• Kolosi vizsgálatai (1987., 2000., 2010.): 80-as és 90-es
évek: változatlan társadalomszerkezet, státuszcsoportok,
foglalkoztatottság és társadalmi státusz kapcsolatának
erősödése. 2010-re nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek.
64
Szelényi-féle „két háromszög”
modell (1990)
 Kolosi- ma
• Kolosi 2010-ben közzétett tanulmánya továbbfűzi eddigi
társadalomszerkezeti kutatásait és a négy különböző időpontban
mérő vizsgálatai alapján közel 30 év társadalomszerkezeti
változásait írja le egységes módszertani elvek alapján.
• A tanulmány fontos megállapítása, hogy az elmúlt években nőtt a
foglalkoztatottság és a társadalmi státusz (vagyoni helyzet,
lakáskörülmények, jövedelem) közötti kapcsolat, illetve megnőttek
a társadalmi egyenlőtlenségek.

66
A magyar társadalom, 2014. Forrás:
http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/Osztalyletszam2014_MTATK.pdf
 A magyar társadalom rétegződése
(KSH, 2011)
• Hazai társadalom foglalkozás szerkezete eltérő képet mutat a többi európai
országhoz képest

• Szellemi – különösen a magas szintű szakképzettséget igénylő – munkát végző

csoportok aránya kisebb

• Betanított vagy képzetlen munkát végzők aránya magasabb

• 1980’as évektől kezdve egyre kevesebben tartoztak a középrétegek különböző

csoportjaihoz

• Elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a munkaerőpiacról kiszakadók aránya

 A magyar társadalom rétegződése (KSH,
2016)
• A réteghierarchia felső és alsó csoportjai nagyobb arányban
bővülnek, mint a középső szegmenshez tartozók.
• Bővült a foglalkozási szerkezet felső szegmense (az
alkalmazottként dolgozó felső értelmiségiek, az alsószintű
vezetők körének bővülése)
• A szakképzett ipari munkásság bővült, amelyhez hozzájárult,
hogy körükben a legjellemzőbb a külföldi munkavállalás, 5,4%-uk
dolgozik az országhatáron kívül.
• A betanított munkát végzők aránya stagnált, míg az egyszerű
munkát végzők köre tovább bővült, 9,7% volt 2016-ban.
70
 foglalkozások presztízse
• Mit gondol, melyek a legnagyobb presztízzsel rendelkező
foglalkozások Magyarországon, ha a presztízst a tudás,
megbecsültség, pénz és hatalom dimenzióival
értelmezzük?

71
 Tudás
Társadalmi
erkölcsi
megbecsültség
Pénz
Hatalom

https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_13_a_foglalkozasok_presztizse 72
 rejtett egyenlőtlenségi dimenziók
• https://www.youtube.com/watch?v=EZhvT9-QRbQ

• Melyek a mai társadalom rejtett egyenlőtlenségi

dimenziói?
• Mit tehet ezek ellen az oktatás?

73
Coleman után a világ

EGYENLŐTLENSÉGEK AZ OKTATÁSBAN

74
 Korai egyenlőtlenség vizsgálatok
• A két világháború közötti oktatáskutatók is rámutattak arra, hogy a
különböző társadalmi osztályok eltérő eséllyel kerülnek be
bizonyos iskolatípusokba, így pl. a munkásosztály gyermekei az
iskoláskorú tanulók arányához képest jóval alacsonyabb
arányban kerülnek be a gimnáziumi képzésekbe -> Lawton
• Amellett, hogy az oktatási rendszer nem biztosítja az egyenlő
bejutás esélyét, további probléma, az iskolában maradás kérdése
is, mivel a munkásosztály körében magas az iskolaelhagyók
aránya.

75
 Lawton vizsgálata
A korai iskolaelhagyás legfontosabb okai:
1. az otthon fizikai feltételei,
2. a szülők jövedelme,
3. a szülők iskolából való kimaradásának ideje,
4. a szülők oktatással kapcsolatos attitűdjei,
5. az iskola képessége a munkásszármazású tanulók
asszimilálására,
6. a család nagysága
Szubkultúrális okok (érték és normakülönbségek, melyek
családstruktúrával, család nagysággal, gyerekneveléssel
mérhetők)
76
 Berstein kutatásai
• az iskolai tudásátadást, a tudásanyag társadalmi rendszerét és
strukturáltságát kutatja
• Megállapítja, hogy az angol iskola nagyon korán szelektál, a
diákoknak nagyon hamar el kell dönteni, hogy milyen irányban
szakosodnak (pl. természet vagy társadalomtudomány) és az
egyén státusa a képességek alapján történő csoportosításon
keresztül mindig pontosan meghatározott. A társadalmi struktúra
tehát képességi struktúrává alakul át az iskolában.

77
 Kommunikáció- Berstein szerint
• Az egyének a kommunikáció folyamatán keresztül sajátítják el
társadalmi szerepeiket
• A társadalmi szerep bonyolult kódolási tevékenységként fogható
fel
• A társadalmi szerep elsajátításának helyszínei: család, kortárs,
iskola, munkahely
• Berstein elemzi a családokban létező különböző kódokat

78
 Nyelvi kód
• Berstein megállapítása az is, hogy az iskola saját
kommunikációs rendszerrel, kóddal rendelkezik és azok a
társadalmi rétegek, amelyek ismerik ezt a kódrendszert
(középosztály), sikeres az iskolai pályafutásuk, míg azok,
akik nem ismerik (munkásosztály), kudarcra vannak
ítélve.

79
 Mollenhaeur kutatása (szülői értékek)
• Az iskola a társadalmi struktúrát képezi le
• Az iskola azért nem képes többre, mert már az iskolába lépés
előtt eldőlnek az egyén esélyei, melyeket a családi nevelés
határoz meg.
• Mollenhauer a szülői értékorientációk vizsgálatakor megállapítja,
hogy a szülői értékek körében háttérbe szorulnak a demokratikus
értékek (legfontosabb az engedelmesség, konformitás), így
nagyban harmonizálnak a tanítók értékeivel, mindkét szereplő a
rendszer stabilitására törekszik.

80
 Coleman kutatása, 1966.
• Az iskolának nincs számottevő hatása diákjainak eredményeire, sokkal
inkább a szülők szocio-ökonómiai státuszának van befolyása. (ő volt az első
matematikai statisztikai modelleket alkalmazó)
• Az iskolai változók a diákok eredményeinek alig 10 százalékát magyarázzák.
• Az iskolák között nagyok a különbségek a diákok eredményeiben (feketék és
fehérek között). A fekete iskolásoknak csak 15%-a produkálja ugyanazt a
teljesítményt, amit a fehérek 50%-a. Ennek révén indult egy deszegregációs
program, feketék és fehérek integrált oktatás, amely kudarcba fulladt. (‘white
flight’)

81
 Jencks kutatása
• Coleman eredményeit sokan bírálták, különösen azért,
mert kevés iskolai változót vett figyelembe vizsgálata
során.
• Coleman eredményeit igazolta, vagyis azt, hogy a diákok
családi háttere a legmeghatározóbb szempont az
eredményességükre.

82
 Bírálatok
• E kutatások bírálatainak középpontjában leginkább a módszertan
áll, vagyis az, hogy milyen változók mentén vizsgálható az iskola
hatása, mik vannak hatással a tanulók teljesítményére. Ha a
tanár-diák arány, a tanár képzettsége, a gyakorlatban eltöltött idő,
a fizetés nem mutat szoros összefüggést a tanuló
teljesítményével, akkor vajon mi?
• Voltak olyan kutatások, amelyeknek középpontjában az
osztálytermi munka, az iskolai klíma volt, és akadtak olyanok is,
amelyek arra a kérdésre kerestek választ, hogy mitől sikeres egy
iskola, melyek lehetnek az eredményesség mutatói.

83
 Coleman után 40 évvel
• 2006-ban megismételték Coleman vizsgálatát (Adam
Gamoran és Daniel A. Long, Wisconsin Center for Education
Research University of Wisconsin–Madison)
• 2700 tudományos cikk hivatkozott Colemanre 1966-2005
között – jelenleg is referencia a tudósok számára ez a
kutatás

84
 Szegregáció
• A hatvanas években az USA oktatása faji és etnikai csoportok szerint erősen
szegregált. Még inkább igaz ez a déli államokban, annak ellenére, hogy
1954-ben Brown kontra Board döntés értelmében a fehérek és feketék
különoktatása törvénytelen.
• Azóta ez a faji elkülönítés jelentősen csökkent. 1954-ben a déli feketék
99,9%-a elkülönített oktatásban vett részt, 1968-ban 57%, 1998-ban viszont
67%.
• 1954-1980 között a deszegregációs program révén csökkent az elkülönült
oktatásban résztvevők aránya. A kilencvenes évektől viszont ismét
emelkedésnek indult, a program csődöt mondott. A reszegregáció ma is tart.

85
 Teljesítménykülönbségek
• A hatvanas években a 12. osztályos fekete diákok 85%-ának
teljesítménye a fehérek átlaga alatt volt.
• Ez a különbség csökkent. Leginkább a 80-as években volt
tartósan alacsony, amikor a deszegregációs program működött.
NAEP (National Assessment of Educational Progress) adatok
szerint 2004-ig csökkent a különbség, majd ismét emelkedni
kezdett.

86
 Iskolai hatás
• Coleman szerint az iskolai forrásoknak kevés a hatása a
teljesítményre. C. termelési függvényt használt vizsgálata során.
A fekete doboz modell lényege a bemenet és a kimenet mérése,
nem kell tudni hozzá, hogy mi zajlik bent. Az iskolai hatást öt
tényezővel mérte: iskolai források, tanári minőség, tanári attitűd,
tananyag, diákszervezet jellemzői.
• A magyarázó modelljében ennek az öt hatásnak csak 8% volt a
magyarázó ereje, míg 38% volt a két családi változónak és az egy
egyéni hozzáállás változónak.
• Többen tesztelték később Coleman modelljét és hasonló
következtetésre jutottak, pl. sem az osztálylétszám, sem a tanári
tapasztalat nem növelte a tanulói teljesítményt.
87
 Tanulságok
A 40 év alatt sokszor sokan vizsgálták felül ezt a termelési modellt.
Három közös momentum figyelhető meg ezekben:
1. Néha a nagyobb erőforrás bevonás mégis nagyobb
eredményességet mutat.
2. A minőségi iskola, mint termék meghatározása nehéz.
3. A források felhasználásának módja fontosabb, mint a forrás léte
vagy nem léte.

88
 Iskolaválasztás, utalvány rendszer
• Coleman jelentése hozzájárult ahhoz is, hogy fellángoljanak a
viták az iskolai források elosztásáról, a magán és az állami iskolák
hatékonyságáról. Az USA-ban, de más országokban is, pl. Latin-
Amerika, Svédország, Új-Zéland un. utalvány-rendszer működik.
A hátrányos helyzetű tanulók vehetik igénybe, magániskolákba
járhatnak. Ennek eredményességéről megoszlanak a kutatási
eredmények. (voucher, charter)

89
 Következtetések
• A hatvanas évekhez képest nem sokat változott a helyzet.
Jellemző az erős szegregáció és a családi hatás erős
befolyása az iskolai teljesítményre.
• Javaslat: el kellene fogadtatni, hogy nagyobb haszonnal
jár, ha a hátrányos helyzetű tanulókat integráltan oktatják.

90
 A Harlem Children’s Zone (HCZ) Program
• Geoffry Canada programja: célja elgettósódó harlemi életformát
megváltoztassa, felszámolja
• Háztömbönként indult a program
• Az egyéni specifikus támogatás mellett a hangsúly az egész közösséget
átfogó, több szinten védőhálót nyújtó komplex, összehangolt
szolgáltatáscsomagon van, ennek keretében kezelik az egészségügyi
ellátás, a munkanélküliség, a diszkrimináció és a bűnözés problémáját is.
• Az oktatás áll a középpontban->a legjobbaknak Promise Academy
(magániskolák) vagy Harlem Peacemakers (állami iskolák)

91
 Angol kísérlet – közösségi iskola
• Az iskolák szerepének szélesítése, és integrálása családi és
gyermekvédelmi szolgáltatásokkal.
• Az iskolában az összes közösségi szolgáltatás megtalálható:
az iskola, az orvosi rendelő, a fogorvosi rendelő, a jóléti
szolgáltatások irodái, a rendőrkapitányság, a könyvtár stb.
• Az iskola a felnőttek számára is nyitva áll.
• A kísérlet kedvezően befolyásolta a tanulói teljesítményeket,
különösen a nehézségekkel küzdő tanulók esetében.

92
 Lakóhely hatása
• Los Angeles-i lázadások 90-es évek: 4600 család sorolás útján más környékre költözhetett.
Kontrollcsoportos mérés az ott maradókhoz képest.
• Nem volt igazán mérhető hatása a szülők elhelyezkedésére és keresetére, kevés pozitív
hatása volt a mentális és fizikai egészségükre és főleg egészségügyi hatása volt a gyerekeik
életére.
• Legjobban azok jártak, akik még tinédzserkoruk előtt elköltöztek. Ők átlagosan 31
százalékkal keresnek jobban, mint azok a hasonló korúak, akik maradtak. Jóval esélyesebb
volt az is, hogy bejutottak a felsőoktatásba.
• A jobb környékre került fiatal lányok később, miután családjuk lett, nagyobb arányban
maradtak együtt gyermekük apjával, és nagyobb eséllyel éltek felnőttként is jobb környéken.

Forrás: Raj Chetty, Nathaniel Hendren és Lawrence , 2015. Katz http://www.equality-of-

opportunity.org/images/mto_paper.pdf 93
 Lakóhely hatása 2.
• Chicago lakásprogram 1994-1998. – sorolás útján
költöztek el jobb környékre családok.
• Éves szinten 16 százalékkal keresnek most többet azok,
akik akkor elköltöztek, mint azok, akik gyerekként ott
ragadtak.
• 9 százalékkal nagyobb az esélye annak is, hogy
foglalkoztatják őket.

Chyn: Moved to Opportunity: The Long-Run Effect of Public Housing Demolition on

Labor Market Outcomes of Children, 2016. 94
http://www-personal.umich.edu/~ericchyn/Chyn_Moved_to_Opportunity.pdf
EGYENLŐTLENSÉGEK A MAGYAR
OKTATÁSBAN
95
 Mi jellemzi a hazai oktatást?
• 60-as évek: Az iskola nem képes leküzdeni a társadalmi
egyenlőtlenségeket, szelekciós mechanizmusai révén a
kedvezőbb helyzetben lévő társadalmi csoportok érdekeiket
érvényesíti (Ferge, Gazsó, Andor). Egységes alapfokú képzés,
de képesség szerinti szelekció, pl. tagozatok.
• Az egységes alapfokú képzés, származástól függetlenül,
önmagában növelte az esélyegyenlőséget (Andorka és Simkus).
 Fogalmak
• Oktatási esély: az az elvárás, hogy az oktatáshoz való hozzáférés
ne a jólét, a hatalom vagy a jövedelem függvénye legyen (Levin,
2003). A társadalom minden tagja számára rendelkezésre álljon a jó
minőségű oktatás. Egyenlőtlenségek azonban mindig is léteztek, a
kérdés inkább az, milyen mértékű?
• Hátrányos helyzetű: relatív viszonyt fejez ki (a többségi
társadalomhoz képest). Kutatói megközelítés, (jóléti) állami
megközelítés (jogszabályi). Jogszabályi 2013-tól: nem elegendő
‘csak szegénynek’ lenni. Legalább még egy hátránynövelő
jellemzővel rendelkeznie kell: a szülők alacsony iskolai végzettsége,
tartós munkanélkülisége, vagy elégtelen lakáskörülmények. A
felsőoktatásban: szociálisan hátrányos helyzetű, roma,
fogyatékossággal élő, kisgyermekes, határon túliakat.
 Származás versus iskolázottság (mobilitási
esély)
• Az iskolai végzettség lényeges szerepet játszik az egyén
státuszelérésében. Nem változott e hatás erőssége az évek
során.
• A származás (az apa foglalkozása) ugyancsak erős hatást
gyakorol az iskolázottságra.
• Magyarországon az iskolázottságot a származás jelentősen
befolyásolja.
• Kolosi (2010): 30 év társadalomszerkezeti változásait írja le
egységes módszertani elvek alapján. A tanulmány fontos
megállapítása, hogy az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottság
és a társadalmi státusz (vagyoni helyzet, lakáskörülmények,
jövedelem) közötti kapcsolat, illetve megnőttek a társadalmi
egyenlőtlenségek.
 Mi a probléma a hazai oktatással?
• A magyar iskolarendszer egyenlőtlenségi viszonyai (területi,
településtípusok közötti, iskolák közötti). (Andor, Andor-Liskó, Ferge, Forray,
Gazsó, Kozma, Lannert)
• Családi háttér és tanulói teljesítmény között erős a kapcsolat. (Balázsi,
Kertesi-Kézdi)
• Az iskola növeli a társadalmi háttérből fakadó különbségeket. (Balázsi,
Ferge)
• Az iskola tanulói összetétele és tantestületének minősége között erős a
kapcsolat. (Fehérvári, Széll, Varga)
• A középfokú és a felsőfokú képzés expanziója önmagában nem növelte a
hozzáférési esélyeket.
 Nemzetközi mérések tapasztalatai, PISA-
mérések (egyéni különbségek)
• A matematikai tesztpontszámban a társadalmi hátteret mérő index egységnyi
változása átlagosan 47 pontnyi eltérést okoz – szemben az OECD-országok
39 pontnyi átlagával –, vagyis ennyivel jobb eredményt érhettek volna el a
hátrányos helyzetű magyar gyerekek, ha családi hátterük nem befolyásolta
volna eredményeiket.
• A magyar tanulók teljesítményének 23%-át magyarázza a családi háttér, az
OECD-országok közül csak Szlovákiában rendelkezik a családi háttér még
ennél is magasabb magyarázó erővel.
• A hazai mérések ugyanezt az összefüggést erősítik meg. A tanulók közötti
teljesítménykülönbség 22–27%-át magyarázza a családi háttér.
 PISA-eredmények

Alulteljesítők
Iskolák közötti különbségek (2015):
8 évfolyamos gimnazista (Szingapúr) –
szakközépiskolás (Horvátország) 90-95
pontos különbség
Szakközépiskolás – szakiskolás
(Libanon) 90-95 pontos különbség
Forrás: PISA 2015 Összefoglaló jelentés, PISA 2018
Összefoglaló jelentés, Oktatási Hivatal
Képzések szerinti különbségek,
esélyegyenlőség

102
Forrás: PISA 2018 Összefoglaló jelentés, Oktatási Hivatal
Forrás: PISA 2018 Összefoglaló jelentés, Oktatási Hivatal 103
 Nemzetközi mérésekben tapasztalatai, PISA-
mérések (iskolák közötti különbségek)
• Nálunk az egyik legmagasabb az iskolák közötti teljesítménykülönbségek az
OECD-országok között.
• Az iskolák átlagos szociális összetétele markánsabban hat az eredményekre,
mint a tanulók átlagos szociális, gazdasági és kulturális háttere.
• Ha két tanulónál hasonló a családi háttér, de az iskoláik átlagos szociális,
gazdasági és kulturális hátterét mérő index között félpontos különbség van,
98 pontos teljesítménykülönbség várható a két diák között.
 Mit tehetünk?
• Inkluzív szemlélet, nincs képesség szerinti
elkülönítés
• Tanári minőség javítása
• Kora gyermekkori fejlesztés, óvodáztatás
• Gazdag tanórán kívüli programkínálat (pl.
kulturális, múzeumi programok)
• Pozitív diszkrimináció (célzott programok:
ösztöndíj programok)
• …..