7.

tétel
A középkori magyar királyság megtermése

A magyarság számára a X. sz. végén a fennmaradást a keresztény feudális Európához való

csatlakozás jelentette. A törzsfők hatalmának megtörését és a keresztény ország fölépítését Géza
fejedelem kezdte el. Az államalapítás, a keresztény feudális monarchia létrehozása I.Szent István
(997-1000: fejedelem; 1001-1038: király) nevéhez fűződik. Intézkedéseinek sora az újonnan
létrejött feudális állam megszilárdítását szolgálta.

1. Először is a hatalmát kellett megszilárdítania

 Apja az öröklődési rend megváltoztatásával biztosította számára a fejedelmi
hatalmat (a szenioratust (a nemzetség legidősebb tagja lesz a fejedelem) és a
leviratust (az uralkodó feleségét megörökli a következő uralkodó) eltörölte és helyette
bevezette a primogenitúrát (mert az első szülött fiút illeti a trón).
 A pogány törzsfők azonban ragaszkodnak a régi rendszerhez és fellázadnak és
fellázadtak ellene. Leszámolt a lázadókkal:
- 998-ban Veszprémnél legyőzte Koppányt és elrettentő példaként felnégyeltette.
(négy vármegye kapujára fejüket kitűzette: Győr, Veszprém, Gyulafehérvár,
Esztergom)
- 1003-ban az erdélyi Gyulával számolt le
- 1008-ban a Temesvár vidék, Ajtonyt is legyőzte
 A legyőzött törzsfők és nemzetségfők földjeinek elvételéve az ország területének
nagy részét megszerezte. Megért a helyzet arra, hogy a fejedelemséget királyság
váltsa fel. Patrionális királyság, ahol a hatalom alapja a föld.
 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban. 1000. december
25-én koronázta meg Asztrik apát Esztergomban a II. Szilveszter pápától kapott
koronával, a koronázásba a Német-római császár is beleegyezett. A fejedelemséget
felváltotta a királyság = monarchia.

2. Megkezdte a keresztény feudális monarchia intézményrendszerének a kiépítését

 Felismerte, hogy az új állam megszilárdításának elengedhetetlen feltétele, az új hit, s
kereszténység megerősítése. Az egyház támogatása a keresztény Európához kötődést
és a királyi hatalom megerősödést szolgálja. Ezért kiépítette a független magyar
katolikus egyházszervezetet és törvényeivel biztosította működését. A katolikus
egyház világi és szerzetesi oldala is kiépült.
a. Világi:
- 10 egyházmegyét, püspökséget szervezett:
Duna-Tisza közén hármat (Egeri, Váci és Kalocsai)
Tiszántúlon kettőt (Csanádi, Bihari)
Erdélyben egyet (Gyulafehérvári)
Dunántúlon négyet (Veszprémi, Esztergomi, Pécsi és Győri)
- Ezek közül Kalocsa és Esztergom érseki rangot kapott és így nem került
német érsekség uralma alá a magyar egyház, független maradt
- Elrendelte, hogy 10 falunként épüljön egy kőtemplom.
- Vasárnaponkénti templomba járást kötelezővé tette, csak a tűzőrzők és a
betegek maradhattak otthon.
- Az istentisztelet zavarását büntette.
 - Megkövetelte a keresztény szokások megtartását pl. böjti időszak, gyónás,
- A pogány szokások gyakorlását tiltotta.
- Biztosította az egyház működésének anyagi alapját földadományokkal és a
tized (dézsma) bevezetésével.
- Megkezdte a püspökségi székesegyházak mellett működő káptalanok alapítása,
amelyek a püspök munkáját segítették élükön a prépost állt, tagjai a kanonok
voltak, akik különböző feladatokat láttak el (őrkanonok-értékek
számontartása, éneklő-énekkar, olvasó-iskola). A káptalanok voltak a
magyar középkor „közjegyzőségei”, az oklevél kiadás helyei.
- A püspökök és az alsópapság közötti kapcsolat biztosítására az esperességek
létrehozása vált szükségessé. Az esperességek területe egybeesett a
vármegyékkel.
b. Egyházi:
- István bencés apátságokat is hozott létre, (Pannonhalma, Pécsvárad,
Zalavár)
- Kolostorokat is alapítottak a XI. sz-ban (Veszprém völgyi apácakolostor).
- Az egyház élén Esztergom érseke, a prímás állt.
- A hittérítő munkában fontos szerepe volt Asztrik apátnak, Radla, Domonkos
érseknek, és Szent Gellért püspöknek.

 Megteremtette a modern közigazgatás alapjait, a királyi vármegyék rendszerének

kiépítésével
- A korábbi vérségi szerveződés helyett területi alapon szervezi meg a
közigazgatást.
- 45 vármegyét (comitatust) hozott létre, melynek védelmi, igazgatási, bírói szerepük
volt, élén az ispán (comes) állt. Az ispánok közvetítésével terjedt ki a királyi
hatalom az egész országra. Ők személyesítették meg helyi szinten a királyi hatalmat.
Az ispán feladata:
- A király nevében bíráskodhatott megyéjében.
- Beszedte a királyi jövedelmet, a beszedett jövedelem 1/3 része az ispáné
maradt.
- Háborúk esetén ő vezette a megye haderejét.
- Részt vettek a királyi tanácsban
- Vármegyék lakói:
 a várkatonák
 a várjobbágyok (várkatonák tisztjei)
 a várnépek (az élelmezését látta el az előző kettőnek)
- Vármegyénként 2-3 udvarházat hozott létre, élükön az udvarispán állt. Nem volt
állandókirályi székhely, az udvar vándorolt. Ezért a király és kíséretének
élelmezését az udvarházak látták el.
- Koronázási hely: Esztergom, míg a temetkezési hely Székesfehérvár volt.
- A királyi vármegye különböző tulajdonú (királyi, egyházi, magán) földterületekre
terjedt ki.
A vármegye területi felépítése:
 Központ a királyi vár
 Királyi birtokok veszik körül
 Egyházi és magánföldesúri birtokok
 - A vármegyei szervezet vezetője a királyi udvar bírája, a nádorispán volt, a király
után az első világi méltóság

 További intézkedései
- István vezette be a dénárt, mint fizetőeszközt. Rajta szerepel Stefanus Rex, Régió
Civitas
- A királyi udvarban megindult a latin nyelvű írásbeli ügyintézés.
- A királyi hadsereg alapját a vitézek, a várjobbágyok és a várkatonák alkották.
- Két törvénykönyvet adott ki, melyek foglalkoznak a tulajdon kérdésével, a hit
védelmével, a bíráskodással, végrendelkezéssel.
- Fiához, Imréhez írt Intelmeiben az államszervezés és a kormányzás alapjairól
szól

 Az állam irányítása
- A fejedelmi tanács helyébe a királyi tanács lépett, mely az uralkodó munkáját
segítette.
- A királyi tanács tagjai voltak a törzs és nemzetségfők, valamint a király által
kinevezett főméltóságok (püspökök, ispánok, érsekek, királyi család tagjai).
- A király helyettese a nádor volt.
- István állam szervezete, a közigazgatási rendszer a nyugati mintát követi, főbb
elemei a frank modellre hasonlítanak.

3. Külpolitikája
István király békességre törekedett szomszédaival.
- Henrik halála után Német-római császár II.Konrád lett, aki megtámadta Magyarországot
1030-ban, de István győzött a felégetett föld taktikáját alkalmazta. 1031-ban békét kötöttek.
- II. Bazileosz bizánci császárral pedig szövetséget kötött.
- Keleten Bölcs Jaroszláv államával, rokoni kapcsolatot építve, jó viszonyt alakított ki.
- A besenyők néha-néha betörtek az országban majd bebocsátást kértek, s a magyar királyok a
peremterületeken határvédelmi feladatokkal letelepítették őket.
- Magyarország kapcsolattartó politikát játszott Kelet és Nyugat között. Ezt a célt szolgálta a
Jeruzsálemi zarándokút megépítése.

4. Uralkodása idején megkezdődött a feudális társadalom alapvető rétegeinek a

kialakulása
Az István kori társadalmat megismerhetjük törvényeiből:
a. Uralkodó réteg (Földbirtokos réteg)
Király: - a magyar társadalom élén a király állt
- hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg
- fontos döntések előtt kikérte a királyi tanács véleményét
Előkelők (Nagybirtokosok): - megerősödő egyházfők
- törzsi vezetők
- külföldről bevándorolt lovagok
Vitézek (Közép réteg): - saját földbirtokkal rendelkeznek
- a király kíséretének tagjai
Várjobbágyok: - Várkatonák tisztjei
 b. Alsóbb réteg (Földműves réteg)
Földjeiket vesztett szabadok: - vagy szabad földekre vándorolnak
- vagy egy nagybirtokos oltalmát választották,
szolgáltatásokra kötelezték magukat (de megőrizték szabad
jogállásukat).
Szolgák (Szabadosok, felszabadított, de továbbra is függésben élő rabszolgák)
- Dolgoztak a birtokosok uradalmaiban, velük uruk
korlátlanul rendelkezett.
- A század végétől egy részük a birtokosok terményhányad
fejében saját földet adtak

5. Trónutódlás problémája
- István fia Imre herceg 1031-ben egy vadászat során életét vesztette
- Unokatestvére, Vazul igényt tart a trónra, de István megvakítatta és fülébe forró ólmot
öntetett. Fiai, András, Béla, Levente elmenekültek az országból.
- István utódjául nővérének fiát, Orseoló Pétert jelöli meg.
- 1038. augusztus 15-én halt meg és Székesfehérváron temették el.

6. István jelentősége:
- Hazánkat a keresztény Európához kapcsolta.
- A Kárpát-medencében megszilárdította a magyarság hatalmát.
- Nem jutottunk a lovas nomád elődeink sorsára, vagyis nem tűntünk el a történelem
süllyesztőjében.
- 1038-ban Könyves Kálmán kérésére szenté avatták. Ez mutatja, hogy a nyugati
kereszténység befogadta országunkat a keresztény népek közösségébe.