& flb
q mint következtetést íogalmazza meg, ha pedig
A képen Berecz Andrós ének- és mesemondó lóthotó.
Hogyon érzékelteíhetioz elmondolt szöveg szerkezeti
egységeit?
A sz§v*g §zark€xe?§ egységei
A szöveg mondatai szoíosan összekapcsolód-
nak egymással, és egymásra épülő szövegegy-
ségeket* hoznak létre. A szövegegységek össze-
függésétegyrészt a jelentésbeli összetartozás,
másrészt a szerkesztés teremti meg. Mindegyik
szerkezeti egység önmagában megszerkesztett,
teljes egész, és beépül egy nagyobb szerkezeti
egysé gbe, azaz b eszetkesztett.
A szöveg kisebb (mikroszerkezeti) egysé-
geit a mondatok teremtik meg melyek ösz-
szekapcsolásával mondattömböket és be-
kezdéseket hozunk létre.
A bekezdéseknél nagyobb (makroszerke-
zeti) egységek a cím, a bevezetés, a tátgya-
lás és a befejezés.
Kisebb szerkexetí egységck cr saav*gher"t
A szöveg elemi egysége a mondat. A mondatok
bekezdéseket hoznak létre a szövegben.
A bekezdés* két vagy több, tartalmilag-logi-
kailag szorosabban összekapcsolódó mondatból
áll. A bekezdés legfontosabb állítását, a teljes be-
kezdés összefoglalását a tételmondat* hordozza.
A bekezdés többi mond ata ezt a tételmondatot
r észletezi, magy ar ázz a, biz ony it1a érvekkel va gy
példákka| s végül levonja a következtetést. A té-
telrrrondat állhat a bekezdés elején - itt találjuk
a leggyakrabban, A bekezdés végéna lényeget
a közepén helyezkedik el, a bekezdés elejét és
végétkoti össze.
A bekezdés mondatai logikai viszonyban
vannak egymással, és kapcsolatukat ábrázol-
hatjuk is a mellérendelő mondatoknál tanult
jelekkel (p1. 1. Reggel időben elindultam az isko-
lába. * 2. De amint kiléptem az ajtón, eszembe
jutott, hogy az irodglomkönyuemet az íróasztalomon
3, Ráadúsul a tornanadrágom is a szá-
felejtettem.
rítón maradt. - 4. Sőt a körzőmet sem pakoltam
-
eI, pedig dolgozatot írunk matekból. 5. Úgyhogy
aisszarohantam értük. * -
6, Azonban a kis késle-
kedés miatt éppen az orrom előtt ment el a buszom.
7. I1y aégül öt percet késtem az első óráróL).
-A bekezdésben szorosabban összetartozó
mondatok mondattömböt* alkotnak. A fenti
példában a2.,3. és 4. mondat egy mondattömb.
A szöveg a jelentés alapján tagolódik bekez-
désekre: témaváltáskor új bekezdés kezdődik.
A bekezdésre tagolás által a gondolatmenet
áttekinthetőbb, könnyebben követhető, ezért
a bekezdések hiánya szövegszerkesztési hiba.
A hosszabb szövegek egy része szakaszokta*
(részekre, fejezetekre) tagolódhat, amelyek szin-
tén az áttekinthetőséget segítik.
A szóbeli szövegekben a bekezdéseket szö-
vegfonetikai eszközök* segítségével- a hang-
súllyal, a hanglejtésse| a beszédtempóval és
a szünettel - jelezzik úgy, hogy a tételmonda-
tokat kiemeljük.
h!*gyobb szer§qeueti egy*óg*k a sxövegbert
A bekezdések létrehozzák a ször,eg bevezetését,
tfugyalását és beíejezését,és így megteremtik
a szöveg nagyobb szerkezeti egységeit. Ezekhez
az egységekhez tartozik a cím is.
1. A círvr
A cím az egész szöveget átfogja. A cím feladata
alapján lehet többek között témamegjelölő cím
(pl. Szigeti ueszedelem), műfajmegjelölő cím (pl"
Ballada a költészet hatalmáról), címkeszerú cím,
mely a szöveg témáját egy szőba sűrítetten jelzi
(pl. asz), valamint reklámszerepű cím, melynek
célja az érdeklődés felkeltése (p1. Mi mindent kell
tudni).