el kellett végezni.

Megoldhatatlan feladat lett volna ez, ha az Országos Levéltár

forrásanyagot feltáró, sőt — több esetben — megmentő eljárásával távoli,
részben elpusztult levéltárakat évek során le nem fényképeztet s az okleveleket
így hozzáférhetőkké nem teszi. Ily módon időtrabló vidéki utazások nélkül
Budapesten lehetett az anyagnak túlnyomó részét összegyűjteni. Még Fejér-
pataky másolatainak Budapest ostroma alatt elpusztult 1389—1392 évi részét
is sikerült a fényképek segítségével, ha nem is teljesen, a külföldi — mint a
zágrábi dalmáciai, bécsi levéltárak leszámításával, pótolni. Mily mértékben
szolgáltak Fejérpataky másolatai alapul a kivonatok elkészítéséhez, azt az
olvasó a szövegek után függesztett (F.) szigla alapján állapíthatja meg. A má­
sodik lépés a nyomtatásban már megjelent oklevelek regesztáinak ellenőrzése
és revíziója volt. Mivel Fejérpataky a külpolitikai vonatkozású okleveleket
elmellőzte, néhány regeszta lapja pedig az ostrom alatt elkallódott, pótolni
kellett a hiányokat, majd fel kellett dolgozni a kb. 1890 óta megjelent forrás­
közléseket, valamint az általa át nem vizsgált folyóiratokat. (Századok, Turul
stb.) A határ, ameddig szükségesnek látszott visszamenni, Fejér Codex diplo-
maticus-ának megjelenése volt. Mivel ez a teljességre törekvő kiadvány újra
lenyomatta a régebbi oklevélközléseket, feleslegesnek látszott Pray, Kerchelich,
Katona, Szirmay, Mocsáry stb. munkáit Fejérpataky után mégegyszer átvizs­
gálni. A reájuk vonatkozó utalások tehát Fejérpataky megállapításai. A revizió
során Fejérpataky által készített valamennyi regesztát, egybevetve az eredeti
szöveggel, újra kellett fogalmazni. Nemcsak a stílus egységére való törekvés
kívánta ezt meg. Helyet is akartunk nyerni a Fejérpataky által kényszerűségből
kiemelt genealógiai részek elhagyásával, másrészt meg akartuk könnyíteni
a történetkutatók munkáját a társadalomtörténeti szempontból fontosabb
mozzanatok kiemelésével.
A kiadatlan oklevelek sajtó alá rendezésénél, a következő eljárás lát­
szott a legalkalmasabbnak : A kivonat az oklevelek tartalmát, a törté­
netkutató által hasznosítható minden részével együtt, magyarul adja
vissza, azon kifejezéseket s jellegzetes részeket azonban, amelyek értelmét
magyarul csak több szóval vagy félreértésre alkalmat adóan lehetne tolmácsolni,
szószerint közölve. Következetesen mellőzi a kivonat a) a királyi privilégiumok
záradékában felsorolt egyházi és világi méltóságok lajstromát, b) az iktató­
parancsokból vagy jelentésekből a királyi emberek neveit, kivéve, ha azok az
udvarból küldettek ki, c) a bírósági utasításoknál és az ítéletleveleknél pedig
mellőzve a bírságolásokra, halasztásokra vonatkozó részeket, a bizonyítékul
felmutatott 1387 előtti oklevelek tartalmáról pedig csak a per megértéséhez
szükséges részeket emelve k i , a perfolyam elbeszélését általában a lehető leg­
rövidebbre vonja össze. Ily megszorításokkal sikerült is elérni, hogy az eleve
tervezett keretek közé 13 év okleveles anyagát bele lehetett illeszteni.
Az oklevéltár tehát közli a nyomtatásban már megjelent valamennyi
magyar vonatkozású oklevél rövid regesztáját a kiadások s azok súlyosabb
hibái feltüntetésével, az őrzési helyet, mégpedig ott, ahol meg lehetett állapítani,
levéltári jelzetükkel együtt, a kiadatlanok közül pedig a fontosabbak részletes
kivonatát. Ez a kivonat a keltet feloldva, majd zárójelben eredeti formájában
oly módon megrövidítve közli, hogy a szakember ellenőrzésül még felhasznál­
hassa, végül az oklevél alaki leírását nyújtja a levéltári jelzettel együtt. Az apró
betűvel szedett regeszták és a nagyobb betűs kivonatok a napi dátum szerint
elrendezve következnek egymás után. Azoknak a könyveknek a címeit, amelyek­
ben egynél több kiadott oklevél található, a rövidítések jegyzéke tünteti fel,
az egyetlen oklevelet tartalmazóké a regesztánál olvasható. A kiadatlan oklevelek
a következő gyűjteményekből származnak : Az Orsz. Levéltár középkori
gyűjteménye (Dl.), amely a régi diplomatikai osztályon és a múzeumi törzs­
anyagon kívül tartalmazza a családi levéltárak középkori okleveleit is,
ugyancsak az Orsz. Levéltár fényképgyűjteménye (Fkgy.), Bánffi cs. lt.,
Kolozsvár (Cluj), Battyány cs. lt. Körmend, Bártfa (Bardejov) város lt,
bécsi állami lt., Besztercebánya (Banská Bystrica) város lt., Bocabánya
(Niznia Boca) község lt., Bobrovniczky cs. lt. Rózsahegy (Ruzomberok)
Bölöni cs. l t . Nagyvárad (Oradea), egri káptalan magán és orsz. lt.,
Eperjes (Presov) város lt., Erdélyi Múzeum lt. Kolozsvár (Cluj), esztergomi
káptalan magán és orsz. lt., esztergomi prímási egyházi és világi l t . , Feste­
tics cs. lt. Keszthely, Fráter cs. l t . Nagyvárad (Oradea), Hoenning cs. l t .
Puhó (Puchov), jászói konvent magán és orsz. l t . , Kassa (Kosice) város és
az ottani Múzeum lt., Kismarton (Eisenstadt) és Körmöcbánya (Kremnica)
városok lt., leleszi konvent magán és orsz. lt., Lőcse (Levoca) város lt., a
Magyar Tudományos Akadémia kérirattára, Nagyszombat (Trnava) város lt.,
nyitrai püspöki lt., pozsonyi káptalan magán és orsz. lt., Szatmárnémeti
(Satu-Mare) város lt., szepesi káptalan magán és orsz. lt., Trencsén (Trencin)
város lt., Vécsey cs. lt. Sárközújlak (Sivada), Wertner Mór gyűjteménye
Pozsony (Bratislava), zágrábi káptalan magán és orsz. lt., zárai helytartósági
lt., Zólyom (Zvolen) város l t .
A kiadvány minden teljességre törekvés ellenére, hiányos. Oly nagy
egyházi testületek, mint a pozsonyi és a szepesi káptalanok, a jászói és a leleszi
konventek levéltárainak anyaga Fejérpataky másolatában és az Országos
Levéltár fényképgyűjteményében egyaránt csak töredékesen állott rendelkezé­
sünkre. Ugyanez mondható Kassa, (Kosice) Nagyszombat (Trnava) levéltárairól,
a kolozsvári (cluji), nagyváradi (oradeai) gyűjteményekről. Teljesen hozzá­
férhetetlenek voltak a galgóci (hlohovaci), kisselmeci (stiavnickai), homonnai
(humennéi), pozsonyi (bratislavai) családi levéltárak, nem szólva azokról, amelyek
Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában 1945 óta napfényre kerülhettek. De
hiányos a nyomtatásban megjelent oklevelek sorozata is. Már a kötet nyomása
közben előtűnt egy-egy töredékes oklevélközlés, amely elkerülte figyelmünket,
a külföldi forráskiadványokban pedig nyilván több — bár csak távoli — magyar
vonatkozású oklevél lappanghat, mint amennyiről számot adtunk. Mentsé­
günkre legyen, hogy csak a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában
található oklevélkiadványokat használhattuk, úgy, amint gyűjteményüket
Hellebrandt Árpádnak jegyzéke (1909) feltünteti. Főleg a németországi városok
újabb forráskiadványai, az ausztriai helytörténeti irodalom, a dalmáciai és
velencei monográfiák, rejthetnek magukban olyan szövegeket, amelyeknek
számbavétele kötelességünk lett volna. A hiányok tudata arra sarkal bennünket,
h°gy egyrészt a kimaradt darabokat állandóan számon tartsuk a kiadványt
majdan lezáró pótfüzet számára másrészt a már munkába vett második kötet
anyagát, kérve levéltáraink és könyvtáraink, de külföldi szaktársaink figyel­
meztetését, tanácsát és támogatását, a mostaninál teljesebbé igyekezzünk
tenni.
Az oklevéltárban az eligazodást a hely- és névmutató hivatott meg­
könnyíteni azzal, hogy feltünteti a változatos formákban jelentkező hely- és
személynevek mai alakját, a tárgyi vonatkozásokat pedig címszók szerint
csoportosítja, s ezzel a regesztraközléseknél különben sem szokásos magyarázó
lábjegyzeteket pótolni próbálja.
 RÖVIDÍTÉSEK
Alapi = Alapi Gyula: Komárom vár-
megye levéltárának középkori oklevelei.
Komárom, 1917.
Áldásy : Cimeres levelek = A M. Nemzeti
Múzeum könyvtárának címeres levelei.
Bp. 1904—23.
Alsófehérm. évk. = Az alsófehérmegyei tör­
ténelmi, régészeti és természettudományi
egylet évkönyve. 1888—1903.
Alsószlavónia = Alsó-Szlavóniai okmány­
tár. Szerk. Thallóczy Lajos és Horváth
Sándor. Bp. 1912. (Magyarország mellék­
tartományainak oklevéltára, III. k.,
Mon. Hung. Hist. Dipl. X X X V I . k.)
Anjou = Anjoukori okmánytár. Szerk.
Nagy Imre, Bp. Nagy Gyula, Bp.
1878—1920.
Apponyi = A Pécz-nemzetség Apponyi-
ágának az Apponyi grófok családi levél­
tárában őrizett oklevelei. Bp., 1906.
Arch. Ért. = Archaeológiai Értesítő. Bp.,
1868—
Arch. Közi. = Archaeológiai Közlemények.
Pest, 1859—1899.
Archív = Archív des Vereines für sieben-
bürgische Landeskunde. Nagyszeben,
1843—
Balássy : Heves vm. = Balássy Ferenc :
Heves vármegye története. Eger,
1890—97.
Bánffy = Oklevéltár a Tomaj-nemzetség-
beli losonczi Bánffy-család történeté­
hez. Szerk. Varjú Elemér, Iványi Béla.
Bp. 1908—1928.
Barabás : Székely okit. = Székely Oklevél­
tár, 1219—1776. Közzéteszi Barabás
Samu. (Magyar Történelmi Tár X X V I I I .
k.) Bp., 1934.
Bárány : Torontál vm. — Bárány Ágos­
ton : Torontál vármegye hajdan. Buda,
1845.
Bárdosy = Bárdosy I. : Supplementum
analectorum terae Scepusiensís. Lőcse,
1802.
Bártfai Szabó : Forgách = Bártfai Szabó
László : A Hunt-Paznan nemzetségbeli
Forgách-család története. Esztergom,
1910.
Bártfai Szabó : Óbuda = Bártfai Szabó
László : Óbuda egyházi intézményei a
középkorban. Bp., 1935.
JEGYZÉKE
\ Bártfai Szabó : Pest = Bártfai Szabó
László : Pest megye történetének ok­
leveles emlékei. 1002—1599-ig. Bp.,
1938.
Bártfai Szabó : Széchenyi == Bártfai Szabó
László : A sárvár-felsővidéki gróf Szé­
chényi-család története. Bp. 1911.
Batthyány = Batthyány Ignatius : Leges
ecclesiasticae rcgni Hungáriáé et pro­
vinciarum adiacentium. Gyulafehérvár-
Kolozsvár, 1785—1827.
Békefi : Cikádor === Békefi Rémig : A
czikádori apátság története. Pécs, 1894.
Békefi : Káptalani isk. = Békefi Rémig :
A káptalani iskolák története Magyar­
országon 1540-ig. Bp., 1910.
Békefi : Népoktatás — Békefi Rémig : A
népoktatás története Magyarországon
1540-ig. Bp., 1906.
Békefi : Pásztó = Békefi Rémig : A pász­
tói apátság története. 1190—1702.
1342—1812. (A zirczi, pilisi, pásztói és
szentgotthárdi ciszterczi apátságok tör­
ténete. I I I . kötet.) Bp., 1898.
Békefi : Pilis = Békefi Rémig : A pilisi
apátság története. 1184—1541. (A zirczi,
pilisi, pásztói és szentgotthárdi cisz­
terczi apátság története. I. kötet) Pécs,
1891.
Békésvárm. évk. = A békésvármegyei régé­
szeti és müvelődéstörténelmi társulat
évkönyve. 1875—1893.
Benkó : Farkas cs. = Benkó Imre : Az
inárcsi Farkas cs. története. Nagykőrös,
1903.
Blagay = A Blagay-család oklevéltára.
Szerk. Thallóczy Lajos és Barabás
Samu. Bp., 1897. (Mon. Hung. Hist.
Dipl. X X V I I I . k.)
Botka = Botka Tivadar : Barsmegyei ok-
levéltár. (Kézirat gyanánt).
Bunyitay = Bunyitai Vince : A váradi
pürpökség története. Nagy-Várad,
1883—84.
Chaloupeckij = Chaloupeckij, Václav :
Kniha 2ilinská. Bratislava, 1934.
Chorényi : Illava = Chorényi József :
1339—1526. Illava okmánytára. Tren-
csén, 1896.
Codex dipl. maioris Poloniae = Codex di-
plomaticus maioris Poloniae. Editus cura
societatis literariae Posnaniensis. Pos-
naniae, 1877—81.
Codex dipl. Mor. == Codex diplomaticus et
epistolaris Moraviae. Olmütz-Brünn,
1836—1903. (Megindította Boczek Ant.)
Csáky = A kó'rösszegi és adorjáni gróf
Csáky-család története. Oklevéltár. Bp.,
1919.
Densusianu = Densusianu Nie. : Docu­
mente privitoare la istoria Românilor
1199—1345. Bukarest, 1887.
Deutsche Reichstagsakten = Deutsche
Reichstagsakten. Hrsg. durch die hist.
Kommission bei der k. Akad. d. Wissen-
schaften (zu München). München-Gotha,
1867—
Dipl. Emi. s;? Magyar Diplomáciai Emlékek
az Anjou-korból. Szerk. Wenzel Gusz­
táv. Bp., 1874—76.
Doc. Val. = Documenta históriám Vala-
chorum in Hungária illustrantia. Cor. E .
Lukinich et adiuv. L . Gáldi edid. A.
Fekete Nagy et L . Makkai. Bp., 1941.
Dogiel = Dogiel Mathias : Codex diploma­
ticus regni Poloniae et magni duc.
Lituaniae. I. k. Vilna, 1758.
Domanovszky = Domanovszky Sándor : A
szepesi városok árumegállító joga.
Lőcse és Késmárk küzdelme az árumeg­
állításért. 1358—1570. Bp., 1922.
Eder : Observationes = Eder Josephus :
Observationes criticae et pragmaticae
ad históriám Transsilvaniae sub regibus
Arpadianae et mixtae propaginis. Nagy­
szeben, 1803.
Egri egyházm. tört. = Adatok az egri egy­
házmegye történelméhez. Szerk. Kandra
Kabos, Leskó József. Eger, 1885—1907.
Erd. Muz. = Erdélyi Múzeum. Az erdélyi
múzeumegylet bölcselet-, nyelv- és tör­
ténettudományi szakosztályának kiad­
ványa. 1892—
Esztergomi főkápt. birtokai = Az eszter­
gomi fó'káptalan fekvő- és egyéb bir­
tokaira vonatkozó okmányok tára.
Pest, 1871.
Eszterházy = Gr. Eszterházy János : Az
Eszterházy-család és oldalágainak le­
írásához tartozó oklevéltár. Bp., 1901.
Fábián : Aradm. = Fábián G. : Arad vár­
megye leírása históriai, geographiai és
statisztikai tekintetben. Buda, 1835.
Farlati = Farlati Dániel : Illyrici sacri
tomi V I I I . Velence, 1751—1819.
Fejér = Fejér Georgius : Codex diploma­
ticus Hungáriáé ecclesisticus ac civilis.
Buda, 1829—44.
Fejér : Croatia = Fejér Georgius : Croa-
tiae ac Slavoniae cum regno Hungáriáé
nexus et relationes. Buda, 1839.
Fejérpataky = Fejérpataky László : Ma­
gyarországi városok régi számadás­
könyvei. (Selmeczbány a, Pozsony, Besz-
terczebánya, Nagyszombat, Sopron,
Bártfa és Körmöcbánya városok levél­
táraiból.) Bp., 1885.
Fejérvárm. évk. = A fejérmegyei és Székes­
fehérvár városi történelmi és régészeti
egylet évkönyve. Székesfehérvár, 1893.
Felsőmagy. Múz. Evk. = A felsőmagyar­
országi múzeum-egylet évkönyve.
1874—1889.
Fermendzin = Fermendzin P. Euseb :
Acta Bosnae potissimum ecclesiastica—
Zágráb, 1892. (Mon. hist. slav. merid.
X X I I I . k.)
Florek = Florek Pavol : TurCiansky Sv.
Martin v Stredoveku. 1941.
Fontes rer. Austr. = Fontes rerum Austria-
carum. Oesterreichische Geschichts-
quellen. Bécs, 1849—
Fraknói : Oklevéltár = Fraknói Vilmos :
Oklevéltár a magyar királyi kegyúri
jog történetéhez. Bp., 1899.
Frangepán = A Frangepán-család oklevél-
tára. Kiadják Thallóczy Lajos és Bara­
bás Samu. 1133—1527. Bp., 1910—13.
(Mon. Hung. Hist. Dipl. X X X V . és.
X X X V I I I . köt.)
Gárdonyi = A péchújfalusi Péchy-család
levéltári lajstroma. Szerk. Gárdonyi
Albert. Bp., 1909.
Gelchich : Raguza = Ragusa és Magyar­
ország összeköttetéseinek oklevéltára.
összeállította Gelchich József. Beveze­
téssel ellátta Thallóczy Lajos. Bp., 1887.
Gercken = Codex diplomaticus Branden-
burgensis. E d . Ph. W. Gercken. 1769—
1785.
Gyárfás = Gyárfás István : A jász-kúnok
története. Szolnok, 1886.
Győri Füzetek = Győri történelmi és régé­
szeti füzetek. Szerk. Ráth Károly és
Rómer Flóris. Győr, 1861—65.
Haan = Haan Lajos : Békés vármegye
hajdana. II. k. Oklevéltári rész. Pest,
1870.
Haan-Zsilinszky = Békésmegyei oklevél--
tár számos, hazánk beltörténetére vo­
natkozó adatokkal, összegyűjtötték és
közrebocsájtották Haan Lajos és Zsi­
linszky Mihály. Bp., 1877.
Hadtört. Közi. = Hadtörténelmi Közle­
mények. 1888—
Hajnóci = Lőcse szabad királyi város levél­
tárának tartalomjegyzéke. Közli Haj­
nóci R. József. Lőcse, 1904.