László-Ury Veronika RODECJ

Ukránok foglalkoztatása Magyarországon 2022

Úgy gondoltam egy viszonylag aktuális témáról írok foglalkoztatáspolitika

témában. A harmadik országbeliekhez képest már korábban is voltak
bizonyos könnyítések, ezek határos ország lévén a szerbekre is
vonatkoztak. Lépcsőzetes szeretném bemutatni, mik az általános és mik a
speciális szabályok az ukránok esetében.

Munkavállalás EU (EGT) állampolgárként

A 2007. évi I. törvény (a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező

személyek beutazásáról és tartózkodásáról) hatálya alá tartozó személyek
munkavállalása Magyarországon 2009 január 1 óta engedélymentes. Ebbe
a körbe az EU állampolgárokon kívül Izland, Liechtenstein, Norvégia és
Svájc állampolgárai tartoznak.

Az engedélymentesség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy

foglalkoztatásukkor a munkáltató számára nem keletkezik
többletkötelezettség. Ha még nem dolgozott Magyarországon a
munkavállaló, akkor tajszámot és adóazonosítót kell számára igényelni, a
száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodást be kell
jelenteni az idegenrendészet felé, az engedélymentes foglalkoztatás tényét
pedig az illetékes kormányhivatalnál. Ezek ugyan admininsztratív
kötelezettségek, tehát a munkavállaló foglalkoztathatósága semelyik
hatóság döntésétől nem függ, de előállhat olyan helyzet, amikor a
munkáltató azért nem foglalkoztatja az ebbe a körbe tartozó személyt, mert
az ügyintézést komplikáltnak tartja.

A szabályozás részletei bizonyos esetekben kiterjednek az EGT

állampolgárok családtagjaira is.

1
László-Ury Veronika RODECJ

Munkavállalás harmadik ország állampolgáraként

A nem EGT állampolgárok foglalkoztatásának szabályai már jóval

összetettebbek. Elsősorban a 2007. évi II. törvény (a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról) rendelkezései az
irányadóak, de több kormányrendelet is vonatkozik rájuk. Tajszámra és
adóazonosítóra ilyenkor is szükség van, az idegenrendészet felé is be kell
jelenteni a munkavállalót, de a legnagyobb különbség, hogy általános
esetben munkavállalási engedélyre is szükség van.

Nincs szükség engedélyre:

• a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként elismert,

továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy
magyarországi munkavégzéséhez, továbbá
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
magyarországi munkavégzéséhez,
• 445/2013. Korm. rendelet alapján nincs szükség engedélyre (a
kormányrendelet huszonnyolc különböző esetet sorol fel, néhány
példa: diplomáciai képviselet, oktatási tevékenység, egyházi
szolgálat, tudományos vagy művészeti tevékenység meghatározott
esetei).

Munkavállalás engedéllyel

Foglalkoztatóként munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell igényelni,

mely esetben munkaviszony csak az adott foglalkoztatóval létesíthető. A
kérelmet a kormányhivatlnak kell beadni. A munkavállalási engedélyt alap
esetben akkor adják ki, ha magyar (vagy engedélymentes) munkavállalóval
az adott álláshely nem tölthető be. Emiatt a kérelem benyújtását
megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidőben ugyanarra a pozícióra,
ugyanazokkal a feltételekkel munkaerőigényt kell bejelenteni ugyancsak a
kormanyhivatalnál. A kérelemhez csatolni kell azokat a dokumentumokat
(hiteles fordításban), amelyek alátámasztják, hogy a munkavállaló a pozíció
betöltésére alkalmas. Ilyen lehet például a diploma vagy szakképzettséget
igazoló más dokumentum, nyelvvizsga bizonyítvány (vagy ehelyett a

2
László-Ury Veronika RODECJ

munkáltató nyilatkozata arról, hogy a munkavállaló nyelvtudásáról

meggyőződött).

Látható, hogy itt már az EGT esethez képest a munkáltatónak keletkezett

többletköltsége, mivel a munkavállalási engedély igényléshez sokszor
ügyvédhez fordulnak, illetve a hiteles fordítások elkészítése is elég drága
lehet, különösen ritkább nyelvek esetében. Maga az eljárás sem díjmentes,
belföldi személyes megjelenés esetén 39 000 forint igazgatási szolgáltatási
díjat kell megfizetni, az Enter Hungary felületen történő előterjesztés esetén
ez valamivel kevesebb, 24 000 forint. Az engedély meghosszabbításakor
ennél valamivel alacsonyabb összeget kell fizetni.

Azt is fontos megjegyezni, hogy megtörténhet, hogy a kérelmet elutasítja

a hatóság, például amennyiben: az adott tevékenységre a Nemzeti
Foglalkoztatási Alapból támogatott képzés van folyamatban, a
foglalkoztatónál egy éven belül csoportos létszámleépítés történt, a
feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától a cég
elzárkózott.

Külön eset a szezonális munkára vonatkozó engedély, amikor a

foglalkoztatás egyszerre nem haladja meg a kilencen, tizenkét hónapon
belül pedig a száznyolcvan napot.

Munkavállalási engedéllyel, de munkaerőpiaci vizsgálat nélkül

Az eljáró hatóság mérlegelési jogköre korlátozott bizonyos esetekben. Ilyen

lehet például a kulcsszemélyzet (a külföldi kapcsolt vállalkozásban magas
beosztásban megszerzett, a szervezetre specifikus tudással rendelkezik), a
diplomáciai képviseletek személyzete, vagy a menekültek házastársa
számára igényelt munkavállalási engedély.

Korábbi könnyítések a szomszédos oszágokra vonatkozóan

2004-ben még évi 65 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki harmadik

országbelieknek, ez a szám 2016-ra nagyjából a tizedére esett vissza,

3
László-Ury Veronika RODECJ

miközben több területet is munkaerőhiány súlytott. A hiányt több irányból

próbálta enyhíteni a kormány, képzési programokkal, béremeléssel
(közvetetten a munkáltatói adóterhek csökkentésével) illetve a szomszédos
harmadik országokból érkező vendégmunkások foglalkoztatásával.

Ez a könnyítés csak az NGM közleményben foglalt hiányszakmákra

vonatkozik. A jelenleg hatályos verzióban ide tartozik például az
informatikus, programozó, bizonyos mérnökök, a kasszás, a kőműves, a
targoncás, a vízvezeték-szerelő, a varrónő. Az ukrán munkavállalókat
egyéb módon is próbálta a kormány Magyarországra csalogatni: a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap 82 millió forintot költött Ukrajnában megjelentetett
álláshirdetésekre. A cél nem csak a kárpátaljai magyarság volt, a hirdetések
Ukrajna minden részében megjelentek és hívták fel az ukránok figyelmét,
hogy Magyarországon több szakmában várják őket. A magyar fizetések
vonzóbbak lehettek mint az ottaniak.

A szabályozás értelmében 2017 július 1 óta a szerb és ukrán munkavállalók

az NGM közleményben megnevezett szakmákban 90 napig
engedélymentesen foglalkoztathatók, utána pedig a munkavállalási
engedélyt munkaerőpiaci vizsgálat nélkül lehet kérni részükre. Utóbbi azért
is érdekes, mert bár az ukránok 2017 júniusa nélkül vízum nélkül léphetnek
Magyarország területére, ez száznyolcvan napon belül kilencven nap
tartózkodást enged meg.

Akik nem a hiányszakmák valamelyikében dolgoznak, azok számára

munkavállalási engedélyt kell igényelni.

A tajszám és adóazonosító igénylés továbbra is szükséges, az

engedélymentes foglalkoztatást pedig a foglalkoztatás helye szerint
illetékes kormányhivatal részére be kell jelenteni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az EFO törvény egyértelműen és a korábbiakhoz képest viszonylag

szigorúan fogalmaz: harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy
letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági

4
László-Ury Veronika RODECJ

idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint (azaz

egyszerűsített foglalkoztatás keretében) létesített munkaviszony alapján.

Új jogszabályok 2022

2022 februárjától az orosz ivázió következményeként korábban sosem

látott számú ukrán érkezett Magyarországra. A státuszuk és a szándékaik
is különbözőek. Vannak magyar-ukrán kettős állampolgárok, vannak akik
nyelvi okokból tőlünk valamelyik szláv országba utaznak tovább. Vannak
akik már most vissztértek hazájukba, de olyanok is vannak akik menedékes
státuszt igényeltek. Vannak akik önerőből megengedhetik maguknak a
magyarországi tartózkodást, mások humanitárius segítségre szorulnak.

Március 9-én a kormány tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet

rendelt el, egyelőre szeptember 6-ig.

A Kormány március 7-i rendeletében menedékesként védelemben

részesítette az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó
ukrán állampolgárt, azt a hontalan személyt vagy nem ukrán harmadik
országbeli állampolgárt, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi
védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült
Ukrajnában, illetve ezen személynek családtagjait: házastársa vagy a vele
tartós kapcsolatban élő élettársa, az ő vagy házastársának a nőtlen/hajadon
kiskorú gyermekei, tekintet nélkül arra, hogy azok házasságban,
házasságon kívül született vagy örökbe fogadott gyermekek-e, illetve egyéb
olyan közeli hozzátartozók, akik a család részeként együtt éltek a
lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásához
vezető események idején, és akiket abban az időben teljes vagy jelentős
mértékben a menedékes személy tartott el.

A menedékes Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát

vállalni, ha az NGM közleményben foglalt hiányszakmában dolgozik.
Ilyenkor az engedélymentesség nem 90 napig tart, hanem addig amíg a
menedékes státusz fennáll.

5
László-Ury Veronika RODECJ

Az ezen foglalkozások közé nem tartozó munkakörben a munkavállalási

engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások

Március 10-én jelent meg a 96/2022. kormányrendelet az Ukrajna

területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek
munkavállalásának támogatásáról.

A rendelet értelmében amennyiben az ukrán állampolgár március 24-én

vagy utána érkezett Magyarországra Ukrajna területéről, és foglalkoztatása
legalább heti húsz órában történik, Magyarország területén, akkor a
foglalkoztató támogatásra lesz jogosult.

Nem jár támogatás, ha az ukrán munkavállaló a megelőző egy évben már

legalább 90 napot dolgozott Magyarországon, ha a foglalkoztató munkaügyi
kapcsolatai nem rendezettek, vagy ha végelszámolás, felszámolás,
csődeljárás, vagy más megszüntetésre irányuló eljárás van folyamatban.

A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett

nyomtatványon, elektronikus úton lehet igényelni.

A támogatást a munkavállaló lakhatási és utazási költségeire kell fordítani.

A támogatás legfeljebb 12 hónapra adható, összege a munkavállaló
lakhatási és utazási költségeinek 50%-a, munkavállalónként legfeljebb
60 000 forint és a munkavállalóval közös háztartásban élő kiskorú
gyermekenként további 12 000 forint. Ha mindkét szülő ugyanannál a
munkáltatónál dolgozik, a gyerekeket csak az egyik szülő esetében lehet
figyelembe venni. A lakhatási és utazási költségek fennmaradó 50%-kát a
munkáltató és a munkavállaló fele-fele arányban viseli. (V.9-től a
munkáltató ennél többet vállalhat, illetve a munkábajárás költségeit
eltérően, a 39/2010 kormányrendelet szerint kell megtéríteni.)

A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem jár és közterhermentes.

6
László-Ury Veronika RODECJ

A munkaadónak vállalnia kell, hogy a munkavállaló szállását és

munkábajárását biztosítja.

A rendelet azon személyeket támogatja, akik a fegyveres konfliktus elől

jöttek Magyarországra, és itt saját megélhetésük fedezésére munkát
vállaltak.

Április 29-én jelent meg a 172/2022. kormányrendelet az ukrán

állampolgársággal rendelkező személyek foglalkoztatásának
támogatásáról.

Ez a támogatás általánosságban azokat érinti, akikre a korábbi nem

vonatkozott. Ide tartozik az az ukrán munkavállaló aki február 24 előtt
érkezett, vagy már dolgozott itt több mint 90 napot. A másik esetben
támogatást lehet kérni a munkavállaló családtagjára, amennyiben
Ukrajnából érkezett február 24 után és menedékes, menedékesként
elismerését kéri vagy magyar állampolgár.

A feltételek nagyrészt azonosak a másik szabályban foglaltakkal. A

támogatás ősszege 60 000 helyett legfeljebb 30 000 forint plusz
gyermekenként 12 000 forint. Ha a szálláshely a 17/2016 kormányrendelet
szerinti kistelepülésen található, a támogatás mértéke nem 50%, hanem
100% (a felső korlát mellett).

Ez a támogatás azokat az eseteket célozza meg, amikor a család egyik tagja

már Magyarországon dolgozott, és a fegyveres konfliktus kitörése után a
családja is ide követte. Ez elég életszerű döntés, saját ismeretségi körben
is több ilyen esetről tudok.

Szintén április 29-i a 173/2022. kormányrendelet, ami ukrán állampolgárok

egyes költségvetési szerveknél történő foglalkoztatására is kiterjeszti a fenti
két támogatást, ide értve az Országos Kórházi Főigazgatóságot, a Szociális
és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, a Klebelsberg Központ alá tartozó
tankerületi központot, valamint az állam által alapított, illetve fenntartott
szakképzési centrum vagy szakképző intézmény fenntartóját.

7
László-Ury Veronika RODECJ

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezésétől eltérően a

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Klebelsberg Központ alá
tartozó tankerületi központot által fenntartott szerv közalkalmazotti
jogviszonyt a 96/2022 és a 172/2022 rendeletek hatálya alá tartozó ukrán
állampolgárral is létesíthet.

Egészségügyi dolgozók foglalkoztatása

Március 28-án jelent meg a 121/2022. kormányrendelet az Ukrajnából

menekült egészségügyi dolgozók magyarországi foglalkoztatásának
veszélyhelyzeti szabályairól. A rendelet hatálya alá tartoznak a
menedékesek és az Ukrajnából érkezett (Ukrán állandó lakóhellyel
rendelkező) magyar állampolgárok is.

A rendelet értelmében az Ukrajnában kiállított, államilag elismert

végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okirat alapján
egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy - az Eütv-ben
foglaltaktól eltérően - a szakképesítésének vagy szakképzettségének
Magyarországon történő honosítása vagy elismerése nélkül jogosult
egészségügyi tevékenységet végezni, az elismerési vagy honosítási eljárás
lezárultáig, de a tevékenység végzésére az Eütv. felügyelet melletti
tevékenység végzésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Feltétel, hogy legkésőbb az egészségügyi tevékenység megkezdésekor az

Ukrajnában kiállított bizonyítvány vagy oklevél által tanúsított végzettségi
szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat elismerése
érdekében az elismerési vagy a honosítási eljárást a munkavállaló elindítsa,
de ebben az esetben az elismerési vagy a honosítási eljárásnak nem
feltétele a keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása
céljából kiadott tartózkodási engedély.

Az Ukrajnában kiállított, államilag elismert végzettséget és tudományos

fokozatokat tanúsító okirat alapján orvos, fogorvos, gyógyszerész
szakképesítéssel rendelkező személy a fenti szakképesítések
Magyarországon történő honosítása vagy elismerése nélkül is részt vehet
az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben az

8
László-Ury Veronika RODECJ

elismerési vagy honosítási eljárás lezárultáig. A szakképzésbe lépésekor a

szakképesítése elismerése iránti eljárás elindítására köteles.

Ennek a rendeletnek a foglalkoztatáspolitikai háttere valószínűleg inkább

keresendő a koronavírus-világjárvány miatti orvos és ápoló hiányban. A
nyelvismeret miatt elsősorban a kettős állampolgárok és a kárpátaljai
magyarok élhetnek ezzel a lehetőséggel, különösen mivel a kettős
állampolgárok azok, akiknek nem kell munkavállalási engedély.

A háborús helyzettől függetlenül az idézett négy rendelet hatálya a

koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény
hatályvesztéséig tart.

Összefoglalás

2022 februárja előtt 25-30 ezer ukrán dolgozott törvényesen

Magyarországon. Sajnos friss adatot nem találtam, a becslések alapján az
újonnan elhelyezkedők száma néhány ezer lehet.

Mivel az ukránok foglalkoztatására már korábban is épült több cég illetve

munkaerőkölcsönző, ezeken keresztül viszonylag könnyen tud munkát
találni az, aki szeretne és egyáltalán megteheti (azok a nők, akik férj nélkül,
gyerekekkel érkeztek, ilyen szempontból nincsenek jó helyzetben annak
ellenére sem, hogy a gyerekek bölcsödei és óvodai elhelyezését az állam
támogatja). Ezeknél a cégeknél sok esetben nincs szükség magyar nyelv
tudásra.

A magyar állampolgársággal rendelkezők foglalkoztathatók legkönnyebben.

Mivel a korábbi szabályozás már eleve tartalmazott könnyítéseket az
ukránokkal kapcsolatban, így ők sincsenek sokkal rosszabb helyzetben.
Kivételt képeznek ez alól azok, akik nem rendelkeznek biometrikus
útlevéllel. Nekik érdemes kérniük a menedékes státuszt, az ehhez járó
humanitárius tartózkodási engedélyt a hivatalok elfogadják útlevél helyett.
Sajnos ennek az igénylése néhány hét is lehet.

9
László-Ury Veronika RODECJ

A cégek eddig is és ezután is elsősorban a munkaerőhiány miatt

foglalkoztatták az ukránokat. Bár most megnőtt a foglalkoztatottak száma,
ez valószínűleg csak átmeneti, mivel nem mindenki akar itt maradni.

10