.

~Cffi©U~~lUJ
~- . . ~~ ~@
,·. .
.

; ,
·... lrta Nick Arnold lllusztraci6k :
TonY De Saulles · ,
Ennek
lottekl
 Nick~d
Kaotikus kemia
 Nick Arnold

KAOTIKUS
KfMIA

Egmont
Budapest, 200 1
 d~~~
, BEVEZETES •
A kemiat egyetlen sz6val ossze lehet foglalni - HUH! A ke-
Forditotta mia a tudomanynak azon aga, amely vegytiletekkel es kem-
Bekesi J6zsef csovekkel foglalkozik. A huh a legjobb sz6 ra! Ez a Rettento
tudomany legrettent6bb resze.
Szakmailag ellenorizte Ha valaki zavarosnak tar~a a termeszettudomanyokat,
akkor annak a kemia kortilbeliil olyan tiszta lesz, mint a sar.
Janosi Laszlo Egyszen'ien kaosz lesz tole az ember agyaban.
El6szor is ott vannak azok a kaotikus hangzasu kemiai ne-
vek. Peldaul a polimetil-metakrilat. Azaz a pul6veredben lev6
muszal, ha esetleg nem tudnad.

1901 _ 19 o1 Olloi ut 255.

540 A 84 FS00314818 NAtYON SZEP POLIAKRIL~
ARNOLD, NICK NITRIL Ol.fOZEKEP VAN!* ·
KAOTIKUS KEMIA

1
111\!llt~!ljll i~Hil~l II "I.IMYAJII~ TmZIK AMilSZAIAS PllltSIP!

Ezek a hosszu szavak nagyreszt latin es gorog eredetuek.

A kemia neha teljesen kaotikussa valik. F6leg akkor, amikor
Text copyright© Nick Arnold, 1997 vegyeszek beszelgetnek sajat kaotikus k6dnyelvtikon:
Illustration copyright © Tony De Saulles, 1997

Kiadja az Egmont-Hungary Kft., Budapest, MMI

Minden jog fenntartva!
A kiadvany eredeti cime Chemical Chaos
First published in the UK by Scholastic Ltd., London
A sorozat eredeti cime Horrible Science
A kiadasert felel Tompa Agnes iigyvezeto igazgat6
Fcleliis szerkeszto Polgar Anita · Muszaki vezeti'i Orlai Erno
Nyomdai eli'ikeszites P.R.S. Bt.
ISBN 963 627 564 5

5
M a gyarul:
1. A viz meg nem forrt fel. PFUJ! El ~OUALMASAN
2. Kerem a cukrot. ~OPOS!
3. Tejsav = aludttej.
A vegyeszeknek meg az agya is kaotikusnak tunik. Ktilonben
miert vizsgalgatnanak lucskos kukoricapelyhet? (A vegyeszek
allitasa szerint a 18 %-nal tobb tejet tartalmaz6 kukoricape-
hely tul lucskos ahhoz, hogy vizsgalni l~hessen.)

ZO?. rEJfAitfALOM!?
A Kaotikus kimia rendet teremt a kemiat ural6 zurzavarban,
hogy a vegen te teremthess kaoszt kemiatanarod eleteben a
sajat kiserleteiddel...

'
UliSfENI
SIKEitOLl: KOVAcS!

Nos, pontosan errol sz61 a Kaotikus kimia! Nem arr61 persze,

amiket az iskolaban tanulsz - hanem a m6kas es bamulatos E~Y POLOO
SIZTOS:
dolgokr61, azokr61, amiket val6ban meg szeretnel ismerni ... AfUPOMANY SOHA NEM
a ronda, bugyborekol6 zold vegytiletekrol, a bi.idos es neha
LESZ Ati~l!
mergezo folyadekokr61, a kemcsovekrol, a buzrol, a robba-
nasokr61 es a furfangos felfedezesekrol.

6 7
~KAOTIKUS KfMIKUSOK ~.
A kemikusok kedves kaotikus kutat6k. K emiai ismereteik re-
gen kifej ezetten korlatozottak voltak, es kelek6tya kiserleteik-
kel is kizar6lag kaoszt keltettek. Az elso kemikusokat alkimis-
taknak neveztek. Ok aztan kifejezetten masok voltak, mint a
nagy ti:ibbseg. Meg furcsak.
Kepzeld el, hogy egy ktili:ini:isen unalmas kemia6ran
vagy, es nagyon elalmosodsz. A kovetkezo pillanatban rejte-
lyes szobaban talalod magad... Az asztalnal idos ferfi til.
Konyvet olvas. Ktilonos alaku uvegek, gyertyacsonkok es
mocskos lombikok veszik ki:irtil. A ki:izelben egy asztalon tin-
tastivegek, foszlott ludtoll-pennak, olajos rongyok es regi, do-
hos konyvek allnak. A kaotikus arnyak kozi:itt metelyezo
mergekkel teli tivegcsek sorakoznak egymas hegyen-hatan. A
padl6n patkanyragta etelmaradek. Az i:iregember magaban
nevetgel. Aztan recseg6 hangon felolvas egy varazslatot...
Ijeszto? Ne agg6dj, NEM 6 a kemiatanarod! 500 evvel ko-
rabbra kalandoztak a gondolataid, s megismerted a varos
kemikusat. Illetve... 500 evvel ezelott a kemikusokat nem
kemikusoknak, hanem alkimistaknak hivtak.
8 9
Megjegyzes
Kedves olvaso! A konyvben el0fordul6 kemikus sz6-
nak meg veletleniil sines koze a kemekhez! A kemi-
kusokat magyarul vegyeszeknek nevezziik. Vilcigos?
AL.ANTAS AL.KIMISTAK
Az alkimia a r6mai kori Egyiptomban es az 6kori Kinaban
alakult ki. Az alkimia anyagok kemiai ismeretenek, a magia-
nak, valamint a flioz6fianak a kevereke. Gyakorlatiasabban
megki:izelitve a dolgot az alkimistak olcs6 femekb61 pr6bal-
tak aranyat kesziteni. Ime az egyik receptjtik:
A VEN ALKIMISTA ARANYCSINAL6
RECEPI']E
1. Vegy nemi tims6t (aluminium, ken, kalium es
ioxigen kevereke).
2. Adj hozzci szenport, piritet (vasercet) es nehciny
sepp higanyt (az a szaladgcil6s fern a lcizmerobOl).
3. Mindezt j6l keverd el.
"4. Kever} hozzci hcirom dekafahejat (fii.sze- ' ·~~-'
-~,
·res illatu fakereg) es feZ tucat tojcisscirgcit.
Addig keverd, mig nyul6s masszcit nem kapsz. 'J '·
5. Ekkor adj hozzci egy j6 darab friss l6trcigycit,
•
· Keverd tovcibb. ~
.6. Vegiil adj hozzci nemi repiil0s6t. (Ez az .. ~
~ amm6nicib6l es kl6rb6l cill6 mergezo vegyiilet a
vulkcinok belsejeben talcilhat6.)
~ 7. Forr6 kemenceben siitiigesd j6 hat orcin
· keresztiil. Vegiil szintiszta aranyat kapsz. Ha
. -'~
 Megjegyzes: A RAVASZ RUTHERFORD
Kedves olvas6! Szamtalan kudarcuk ellenere az alkirnistak eltek es vinigoztak.
Kiprobtilastival ne ftiradj.
Melyen hittek a bolcsek kovenek nevezett anyagban, mely -
Nern rnukodik - becssz6!
egyes allitasok szerint - arannya valtozta~a a kozonseges fe-
Noha egyesek gU.nyt uztek belole, az alkimia kifejezetten di- meket. Senki sem tudta, pontosan mi a bolcsek kove, es hol
vatosnak szamitott. Meg a kiralyok is megpr6balkoztak vele. lehet megtalalni. Az alkimistak azonban meg voltak r6la gyo-
II. Karoly brit kiralyt allit6lag az a higany mergezte meg, zodve, hogy aki megtalalja, orok eletti lesz. Termeszetesen
amit alkimiai kiserletei soran hasznalt. Tud6starsa, Sir Isaac senki sem fedezte fel a megoldast. Egeszen napjainkig...
Newton is kiserletezett az anyaggal, es ket evre megorult. 1911-ben az uj-zelandi Ernest Rutherford felfedezte, ho-
gyan lehet a femeket arannya valtoztatni. A femek atomjai,
az anyagokat alkot6 paranyi reszecskek jelentettek a kulcsot.
Az aranycsinalashoz egy nagy energiaju sugarral apr6 dara-
SIKEWL bokat kell kitepni az atomokb6l. Az atomok megvaltoztatasa
JAitfAK A reven meg lehet valtoztatni az atomok alkotta anyagot.
HI~ANY~
Rutheford megsem oldotta meg a problemat!
KiStftLErEK,
1. Az atomok nagyon paranyiak, rendkiviil nehez oket elta-
U¥.AM?
lalni a sugarral.
2. Legkonnyebben a platina nevti fembol lehet aranyat csi-
nalni. Az viszont dragabb, mint az arany!
.: ·E;t biztos nem- tudtad!
3. Ha tehat aranyat akarsz, akkor az a legolcs6bb, ha be-
: A Geber (vagy Jeber) nevii arab zro hires alkimistimak sztimitott.
mesz a legkozelebbi ekszeruzletbe!
Namarmost az fireg Geb sztimtalan elmeletet alkotott, vis;:;ont pocsekul
,.
... irt. Ami azt illeti.' a k:iserleteit bemutat6 unalmas kiinyvei nyomtin sztir-
' mazik a ,,gibberish)) (iires fecseges) angol s;:;6. Sqjnos nem Geber volt
{ az egyetlen tud6s, aki iires jecsegesen ki:viil semmit sem alkotott...
~t,,. .... ·••······

ime meg egy alkimista triikk, amit nem pr6balnek ki a he-

lyedben:

A folyadekok fehnelegitese A MULT KAOTIKUS KEMIKUSAI

A folyadekkal teli uveget vedd koriil l6tragyaval. A tragyaban Az l 700-as evek soran a tud6sok komolyan erdeklodni kezd-
levo bacilusok kemiai reakci6kat inditanak el, melyek hOt ter- tek a vegyuletek irant. Ugy ertem, mar nem csak a bolcsek
melnek. Tenyleg mUkodik- de a teadat inkabb egy termosz- kove erdekelte oket. El is hagytak az alkimia sz6b61 az 'al'
ba toltve pr6bald melegen tartani. Az nem olyan budos. sz6tagot, es egyszeruen kemikusoknak hivtak magukat. Az

10 11
'al' arabul kulonben is csak azt jelenti, hogy 'a'. A kemia tu-
domimyat azonban sokan oriiltsegnek tartottak. Ju~tus v~n
Liebig jovendobeli tud6st peldaul alaposan lehordtak az lS-
kolaban, mert nem csinalta meg a hazi feladatat. A tanar
megkerdezte tole, mi akar lenni, mire Justus kbzblte, hogy
kemikus. Erre ...
AZ EOESZ oszrALY FWE!EOES
NEVE!ES&EN 10¥.1 Kl. SENKI SEM
Hl!rE EL, HOOY AKEMIAr... !ANULNI
IS LEHE!.
Volt egy ember, aki rendkiviil sokat tett azert, hogy ez ave-
lemeny megvaltozzon. Antoine Lavoisier-nek ( 1743-17~4)
hivtak. Egyesek egyenesen a modern kemia at)janak ~evez1~.
1789-ben azonban a forradalom vegigsoport Franc~aorsza­
gon, es Lavoisier igencsak kaotikus helyzetben talalta magat.
A NEP EllENSEGE?
Terror tombolt Franciaorszagban, de senki sem merte kiej-
teni a szajan a sz6t. Barkit, barmikor letart6ztathattak. A
Forradalom teren a tavaszi napfenyben kotogeto oregasszo-
nyok nap mint nap tobb k.ivegzest neztek vegig.
1UPHA!NA,
HOOY HIA&A
KONYOROO!
- Adja ide azokat az aktakat! - reccsent ra az allamugyesz
ujonnan k.inevezett irnokara. - Igen, azokat. A Lavoisier poi-
gar ugyeben keszulteket!
12
A fiatal ferfi lazasan keresgelt az asztalan. Nem lett volna
okos dolog megvarakoztatni az allamugyeszt. Antoine Fau-
quier-Tinville min dig sietett.
- Merci ... koszonom - futotta at az al!amugyesz a papirokat.
- Aha, Antoine Lavoisier ... az ad6szed6 ...
- Es nagy tud6s ... - kockaztatta meg az irnok.
- Ki mereszeli ezt allitani? - iivbltbtt fel az iigyesz.
LAVOISIER AIWW! AKI PEPIO
MASf MONP, AZ MEO
NAovon A.rwli>!
Az irnok elejtette ludtollat, es felboritotta a tintatart6jat.
- Nem ugy ertettem!- hebegte. - Azt akartam mondani,
hogy Lavoisier nagy aru16! 6, bolond fejem!
-Nos- higgadt le az ugyesz -, lassuk, mit mondanak az
iratok.
Hangosan olvasta az iratot, azon a nyers hangon, amivel
a bir6sag ele allitott vadlottakat szokta megfelemliteni.
- Antoine Lavoisier. Szuletett 1743-ban. A nagynenje,
az apja es a nagyanyja nevelte ... Hm ... Streber volt az isko-
laban. Az egyik tanevben csak termeszettudomanyokat es
matematikat tanult! Piha! Aztan ket evig csak filoz6fiat!
Piha! Piha! Tizevesen irta az elso tudomanyos dolgozatat...
a kis okostojas! Kesobb felfedezte, hogy a gipsz vizet tar-
talmaz, az asvanyvizben pedig apr6 s6darabkak vannak.
Nagyon hasznos ... mondhatom ... Ha-ha-ha!
13
 - T-t-tudom - dadogta az irnok a tollaert hajolva - , hogy
Lavoisier arul6 ... de ... 6 jott ra, hogy a viz hidrogenb61 es
oxigenb61 all. Aztan 6 fedezte fel a leveg6ben lev6 gazokat
is. Arra is 6 jott ra, hogy a kemiai elemeket nem lehet meg-
semmisiteni ... csak megvaltoztatni ...
- Eleg, maga iit6dott! - csattant fel az iigyesz. - Azt hiszi,
kemia6rara jottem?! Aha ... itt vannak a szaftos reszek! Lavoi-
sier polgar 1768-ban ad6szed6 lett. Az egyik bara~a azt allit-
ja: ,A nala elkoltott ebedek hirtelen sokkal finomabbak let-
tek." Az ad6szed6k a nep ellensegei! Hala a forradalomnak,
mara mar mind bortonben csiicsiil!
Az ugyesz komoran elmosolyodott.
- Majd megla~uk, hogy fej nelkw is izleni fog-e nekik az
a finom ebed! - huzta el az ujjat a torka el6tt, s kozben re-
kedten felvihogott.
- Bocsasson meg, uram ... meg iktatnom kell nehany ira-
tot! - menekiilt ki remiilten a helyisegb61 az irnok. Futtaban
majdnem ledontott a labar61 egy sziirke kabatos, vekony fer-
fit. A joveveny feher, rizsporos par6kajat61 eltekintve egy-
szeruen oltozkodott. Az biztos, hogy nem ugy nezett ki, mint
Franciaorszag leghatalmasabb embere. Pedig az volt.
- Robespierre polgartars! - iidvozolte az allamiigyesz ha-
rnis mosollyal. - Micsoda brbm es megtiszteltetes! A papirok
mar csak az on alairasara varnak.
- A nep ujabb ellensege? - kerdezte Robespierre. Nem
varta meg, hogy hellyel kinaljak; leiilt, es elkezdte tanulma-
nyozni az iratot. - Lavoisier. Igen, emlekszem ra. Kezdetben
a forradalom hive volt. Segitett az uj metrikus swyrendszer
kidolgozasaban. A forradalom el6tt is Franciaorszagert dol-
gozott: 16porgyarai voltak. Nagy veszteseg lenne.
Az iigyesz a homlokat rancolta. Nem tudta, hogy Robespi-
erre komolyan beszel, vagy csak a hliseget akarja pr6bara tenni.
- Forradalmunk hose, Marat polgartars arul6nak nevezte
Lavoisiert az ujsagcikkeiben - felelte idegesen.
14
- Igen, tudom - b6lintott Robespierre. - Marat azonban
egy felresikerult tud6s, es Lavoisier ezt eleg tapintatlanul a
szemebe is mondta. Ezert gyilloli annyira Marat.
- Ertem. Tehat kegyelmezziink meg Lavoisier polgartars-
nak?
Robespierre nem felelt. Hidegen elmosolyodott, es kine-
zett az ablakon. A kezeben t6rkent meredezett a toll.
Antoine Lavoisier pere 1794. majus 8-an kezd6dott. A
tud6s - a bortonben tbltbtt hat h6nap utan - sapadtan es
faradtan alit a targyal6teremben. Tobbszor is kerte, hogy be-
fejezhessen egy eletbevag6an fontos kemiai kiserletet. Vajon
megkegyelmezett neki Robespierre?
a) BUNOS. ,A Koztarsasagnak nines sziiksege tud6sokra."
- itelkezett a bir6. Lavoisiert meg aznap delutan lefejez-
tek.
b) NEM BUNOS. ,A Koztarsasag megkimeli az ilyen nagy
tud6sok eletet." - itelkezett a bir6.
c) BUNOS. ,De kap egy h6napot a kiserlet befejezesere."
- itelkezett a bir6.
""7? S!
vw ilfUt uvquo?v art!}W J3!-f!Oo.TTJ "1-3JJ.WUf.L -13lnbnog 'f?J'Z3il?rt~:'l wqOf
g'Z"'f1"W!'f V "'f?lJ?J,l V1,J1?JV1f Sf '1'lJUlJV1V1f (J1J(J1'ZS(Ja]" ".Lf21:QS(JqO([ qqgSf'f
]Vrfr/VU91f 1?)! "t"'f!PmrJOpuoiJ 13'Zsrf2a 'fVSJ uaq(/f 'Zp'ZS uapu~Ut 9JUOSV1f
-z"lf!UIV '1alaf v 7?v w_!Jh;rq t2o1f '?01f1fV ~'l"u 71dJl"'f1VUVJJ~rl UdJ7"rf2"
gzssppu~w" :no?vwJvilof rf2J v_{jp1.vq ~t2" 13_'1S"!OmTJ (v zsvzpA
15
KAOTIKUS KORTARS KEMIKUSOK ,
Ma tobb ezer kemikus eJ a vilagon. Csak az Egyesiilt Alla-
L0 MJl Kokbatt
mokban tabb mint 140 000 kemikus kutat uj vegyUletek utan!
keverik ossze a ·
Egyesek ultrakonny{i femeket vagy ujfajta muanya~okat ke-
kiilottoozo vegyiileteket
resnek. Masok uj elelmiszer-alapanyagokat vagy gyogyszere- Alo~ttbikok altalabatt
ket. Lassuk, mivel dolgoznak! kup alakuak, az aljuk
Japos.
K emiai laboratorilllll
Els6 ranezesre mulatsagosnak tunnek ezek az eszkozok, azon-
ban mindegyiknek megvan a maga feladata.
roLCSERrel roltik
KEMCSOVEKbett a folyadekokat a
tar1jak a fei!Melegitett lo~ttbikokba, hogy azok
attyagokat. Clgy tteiM tte froccsettjettek szet
egeted !Meg az
ujjaidat.J
)
ctasd fetttJ.
Sziriipapir

HOMEROvel ~tterik a vegyutetek

SlUrd)PAPiR ~ papirsziiro,
w:el valasz1jak szet a szilard
es a folyeJa>ny vegyuteteket.
Afolyekotty alkotOele~tt aflltegy
G I
Itt kell
- -...... i:isszeha.ltattl

Vegyiilet C,legkrett.J hO~ttersekletet.

a papirott, a szilard darabok
Fi:irteltttes Fi:irteltttes fettttakadttak. Valahogy ugy, &eleillik a
folyadek ~ttlttt a kciverozobett. tOicserbe
Ca ttagyl teajal

!
MELEtifOPULf ~ hasottlit
a villattyrezsara.
Ebed~ttelegitesre es rozesre
FOlOPOHARAKbatt tar1jak a folyadekokat ~ haszttald is kivcito.
ittkcibb ezeket es tte a ttagyi Jegszebb ldttai porcelattjat1
16 17
 Fel mered fedezni ••• a sajat titkos anYa!!odat?
CSEPPENfO a Ids met1t1yisegU vegytiletek meresere. Ha nevetsegesnek tunnek a kemikusok, itt az alkalom, hogy
Kis csepp te is megtegyel egy nevetsegesen egyszeru felfedezest.
:::

~§
Hozzavalok
e 2 teaskanal tisztitott borko
Ezt osszettvott~va lehet szabalyoztti e I csesze so
a cseppek ltlettttyiseget. • 2 csesze liszt
Es ttehatty bottyolultabb berettdezes: • 2 csesze viz
• 2 evokanal olaj
~AZKtWMAfO~f{Af Ettttek Tennival6k
a rejtelyes gepezemek a 1. Egy nagy serpenyoben keverd ossze a lisztet es a sot.
belsejebett olyatt vegyiiletek 2. Add howi a vizet es keverd el joL
vattttak, amelyek elttyelik, s 3. Add howi a borkot es az olajat, es- keverd el joL
igy szetvalogatjak a kedvettc 4. Tedd serpenyobe az eredmenyt es egy felnott segitsege-
labszago~at alkotO kiilottbozo vel, al.lando kevergetes mellett lassu tuzon fozd, egeszen
gazokat. lgy megtudhatod, addig, amig ossze nem surusodik. Hagyd kihUlni. Rendes
potttosatt mibol is tevodlk feltalalohoz illoen most mar csak ki kell talal.nod, mire
.........,~~........---......~ ossze az az istetti bUz. lehet hasznalni a felfedezesedet. Nem tudod? Ne aggodj
SPEKff{OSZKOP Leherove -teszi, hogy a felmelegitett - ime nehany oriilt otlet!
vegyiiletek altalldbocsatott fetty- es szittmitttazat alapjat1
azottositsd a
vegyiiletet.
Majdttem olyatt,
mit1t amikor
otthott tevet
ttezel.

· ···-~- ~
UIVAroS
: Ezt biztos nem tudtad! FULJEVAWK
.. Ma mar robotok vegzik a laborat6riumokban az unalmasabb filada-
·, tokat, peldaul a mintavetelezest. Milyen kcir, hogy a kemia hcizi meg-
oldcisara meg nem jrjlesztettek ki robotokat! Yegul meg kell al.modnod ujonnan felfedezett anyagod ne-
Vet... van valami otleted? ·

18 19
Kaotikus kemiai kifejezesek 4. A ket vagy tobb atom osszekapcsol6dasakor letrejovo
Vajon kohogoroham tor a vegyeszekre, amikor olyan neve- szerkezetet molekulanak nevezziik. A 2H2 ket hidrogen-
ket tala.Inak ki, mint peldaul a polivinil-klorid? Szerinted mit atompart jelbl, a H 20 pedig egy ket hidrogenatomb6l es
jelent? egy oxigenatomb61 all6 molekulat.
5. Ami azt illeti, a H 20 nem mas, mint a kemikusok k6dja
a kozonseges, unalmas vizre.

Kemikus barkibol lehet. Elkepzelheto, hogy mar regen

NEM CSOMAOOLfAP JE kemikus vagy, csak nem tudsz r6la. Nem hiszed? Gondolj
POLIVINIL-KLOIOPJA, APA! bele: minden egyes alkalommal, amikor fozol vagy moso-
gatsz, a kemiit alkalmazod. Dobbenetes, igaz?

OLYAN ESZKO.ru VAN szUKSEKM

AMIVEL OSSZE LEflEr KEVERNI AKULONJOZO
VE~VOLErEK MOLEKULAin

A KEMIAI NEVEK
Sz6val hogy dontik el a tud6sok, hogy hi\jak az ujabb es
ujabb anyagokat? Es muszaj ilyen hosszu, bonyolult neveket FAKANAL
kitala.Iniuk? ~ .J_;
1. Lavoisier 1787 -ben javasolta, hogy egysegesitsek a vegyii-
letek neveit. Azelott minden tud6s sajat rejtelyes elneve- ~,;; ;;>». . :>
zeseit haszna.Ita. A kemiai kifejezesek persze meg rna is
kulonosek, de legalabb abban biztos lehetsz, hogy nem a
tanarod talalta ki oket.
2. Jons Jakob Berzelius sved tud6s alit elo azzal az otlettel,
hogy az abece betuivel jeloljek a kemiai elemeket. igy
lett a hidrogen ,H", az oxigen pedig , 0" - egyszeru,
nemde?
3. A sved tud6s kovetkezo otlete az volt, hogy szamokkal je-
lbljek, hany atom talalhat6 egy-egy vegyiiletben. igy a H 2
azt jelenti, hogy ,ket hidrogenatom". Zsenia.Iis, igaz?

20
21
 A KONYHAI KEMIALABOR
KAOTlKUS KONYHAl KEMlA Barrnilyen bibetetlenw bangzik, a konyhatok tulajdonkeppen
olyan, mint egy kemiai laborat6rium.
Mi koze a f6z6cskezesnek a kemiaboz? Nem sok. Csak
annyi, bogy kemia nelkw elkepzelbetetlen lenne a f6zes. Er- ALEVES ME~ NEM ERrE EL AZ OPllMALIS
rol sz61 az egesz - gyantls alkot6reszekr61, melyeket menzai Kottlcav keverii- HOMWEKLErET...
ebednek bivunk, vagy eppen egy renitens reakci6r61, ami alkaht~atossag
(tall

,:~er_o-J·t. . :~ -~ 'l.l~ ~:y-£~ :.

miatt odaeg apa sajat keszitesu rizsfelfujtia.

TENYEK A KONYHAI KEMIAROL

Fe111

NEv EleltMiszer vegyszerek

Nehany konybai gep varazslatosan basonlit azokboz a szer-
kentylikhoz, amiket a tud6sok haszna.Inak.
ALAPrENYEK Alegtobb etel egy Mgyobb tttolekufakba
ret1dezodo, SZet1 t1eYU at1yag atotttjaibOI all. Az etelek Kukta
izet1ek vagy ..kiilalakJat1akM feiJavitasara gyakrat1 A kukta ugy mukodik, bogy a viz
1ovabbi vegyszereket adt1ak hozza. magasabb h6fokon forr benne,
mint a.Italaban, igy az etelek gyor-
sabban f6nek meg. Nagyon ha- If
A REfrENfO RESZLEfEK sonlit az autoklavnak nevezett be- ~\\
A19. szazadban a legkiilonbozobb aM\raanll(af rendezeshez, amivel peldaul az
kevertek az etelekhez, orvosi muszereket fert6tlenitik. ~

hogy tovabb elaiiJanak. Termosz

Aliszthez peldaul porra Roppant hasznos, ba melegen
orolt csotttot adtak. akarjuk tartani a teankat (vagy .
Az eperlekvarba pedig apr6 hidegen, peldaul egy forr6 nyari
faepreket -rnttek, hogy napon). A termoszt egy kemikus
valosagosabbnak tiinJon! tala.Ita fel. 1892-ben Sir James
Dewar fejlesztett ki egy olyan ket-
t6sfalu tarol6edenyt, amiben bi-
degen tarthatta vegyszereit.

22
23
Suto 5. Az ecetet gusztustalanul megsavanyodott borb6l keszitik.
Arra haszmlljuk, hogy fel- Ebben a reakci6ban az ecet bakteriumok vegtermekekent
melegitsuk az eteleinket, keletkezik. Pfuj!
eloidezve ezzel a swesnek 6. A pirit6s olyan kenyer, amelyben a szen reszlegesen meg-
nevezett kemiai reakci6t. egett. A fustot, ami neha kijon a kenyerpirit6b61, apr6
szendarabkak alkotjak.
Most pedig alljon itt nehany eszbont6 etelerdekesseg.
Ebedszunetben barmelyik baratodat lenyugozheted! (Meg FRISS SZEN ~ A
nagyobb lesz a dobbenet, ha azt is elmondod nekik, iga- KEPVENCEM!
zab61 mit eszel.)

fGY CSOKORNYI TENY AZ ETELEKROL

1. Az ego erzest, amit akkor erzel, ha csipospaprikat eszel,
egy kapszaicinnek nevezett kemiai anyag okozza. A ku-
tat6k szerint az ego nyelvre a legjobb orvossag egy j6ko-
ra adag fagyi! Tragikus! Tizorai tanarteszt
./
~ Ha eleg bator (vagy eleg vakmero) vagy, kopogj be a tanari
szoba ajtajan, es tedd fel a kovetkezo kerdest a tanarodnak.

ffi\NkiSZOJAI
E&Y£SEK AliASCSEszDEN ~
AliAr ONnK AliJHEZ.
2. A malnas joghurt malnaillatat egy ionon nevezeru mester- Mi~ MAsOK AliJET A
seges anyag okozza. Ezt kezdetben ibolyakb61 vontak ki. liAHOZ. A mro
KOZOff
Jaj! VAN-E KULONJSE& iDEN.
3. A megsult tesztamasszaban gazbuborekok talalhat6k! A ES HA IKN. MIE~.f?
sutopor ugyanis egy savat es egy szenben gazdag kemiai
anyagot is tartalmaz. Amikor ezek felmelegednek, a ke-
miai reakci6 soran szen-dioxid keletkezik.
ivar;p.tof 'iifrml wau '?31f./JJ v 'f!-lUP PPI v 'iifflll!w 'JfOSWfl:Ul
4. A salatabntet tulajdonkeppen emulzi6. Nem, nem egy fes-
'fJf 17nso~rqif v tJO'l.f '?v uva 11f?'g ·?S3J i:t!J .f.3mvJ..toj J(lJll1l31 v 1Jll!-W3
tekfajta. Az emulzi6 olyan keverek, amelyben a ket alko-
9 '~ yywoq tqa?v'Jf qqrn JV'fJ!Os .to;pfV '1J.f31 ::cspv ?OlflPI v vH ''f!l
t6resz nem keveredik el tokeletesen egymassal. Nehany
-u.toq VJJfl!ln:Jf~OUl qq9.ufv 3?f?.t /(J3 tqa?v'Jf 7J '?31.f./JJ 7J ?S3JU..Q 11}?1 lO'f!UIV
6ranyi allas utan a salataontet ecetretegre es olajretegre
'?lJuqVJ.tUJ 1?1~~3a !}rlm tqa?v'Jf !f23 ./JJ V ·~squ..C(J.7pf uva 'W'iJ ZSV]!'A
valik szet.

24 25
KAPRAZATOS VALTOZASOK
A teakesziteshez hasonloan a sutes is arrol szol, bogy vegyii-
leteket addig melegitiink, amig azok valamilyen modon meg-
valtoznak. Peldaul a sult krumpli 190 °C-on sul meg, mig a
fagylalttolcsernek ehhez 70 °C-on jo par orara van sziiksege.
De mi okozza a dramai valtozasokat?
Tedd fel a kovetkezo borzalmasan beugratos kerdeseket
kemiatanarodnak!
1. Tejforralaskor a tej miert fut ki?
2. A stitoolaj forraspon~a magasabb, mint az a bomersek-
let, amin a tepsi olvad. Hogyan lebet megis sutni vele?
rnergezo) remek mutragyakat lehet kesziteni A foszfatban
gazdag mutragyak bagyomanyos forrasa a guano, mely Peru
par~ai menten, a szigeteken tobb meteres vastagsagban gyu-
lik fel. A kulonos anyag eredete pedig ... tenyleg tudni aka-
rod? Megemesztett balcsontban gazdag regi madarurulek. Ja
igen - a csontok foszfatban gazdagok, ezert az orolt csont
idealis novenytapszer.
~------~--~----~
orr JON ~ KtszOLJETEK A
VOVROKKEL!

·uo(v7o ?v w.au '731? ?v J,IJS w?;a !Jarl uvqS1J).l,of v

J9q7J?VifJ ").},of U7J.{jUOQS1}).},oj 110'fO?SiJ3Ul V ?WV '?VULJVl.lVJ p?za J31f
?"V "l jlrifi'f ifzp3Q _{31 V 'pVSV1fiJ3W 'fVSJ J,;J?StCiJ:J iJ3Jf).l,JS? V ·i}o;,vaV'f
U31J!J-1,9 .llJUl 71VJV iJ3Jf)J,,ZS? V .W1 !JarJ UVqS1}).},oj V J1JU-:J 0 00 [
J?JJ3qJ?J.l.Q}f "Uf.W131 'ffpvr(joj V 'fVU10'fJV 13if31f;, giJiJ,TJ:fo?ss_q wq?.Q'f S?1Jif
-3J3Ul 'f.ZULV '?VULJV1J,V1 13'ff'fSJ.Qqwpif.iJS? 9.icfv .W1 V "[ 3fOZSV[!JA
Manapsag a mutragyakat tlgy keszitik, bogy kensavat
kevernek ossze sziklakbol szarmazo foszfattal. Kemiai vegyii-
letek persze nem csak a mutragyakban talalbatok. Egyes
etelek gyakorlatilag kemcsoben szulettek.

fGY SIKAMLOS TORTENET - A MARGARIN

III. Napoleon francia csaszar versenyt birdetett. A tema: sze-
TISZTATALAN MUTRAGYAK genyek szamara olcso, vajat belyettesito anyag feltalalasa.
Meg a zoldsegek sem mente- Hippolyte Mege-Mouriez ugy okoskodott, hogy ,amit a
sek a kemia rejtelmes mes- HO~Y M£RESZnEP! EN tebenek meg tudnak csinalni, arra en is kepes vagyok"' es
terkedeseitol. A termesztett £~Y ILY£NH£l HOZZA belevagott a dologba.
novenyekre egy sor gyomirto, S£M NvULNEK!
I I
rovarirto, gombaolo es bakte- Tud valaki olyan
riumolo szert szornak, bogy zsiradtkot ktszfteni,
mego\jak oket a ronda boga- ami jobb a vajnal?
raktol es gyomoktol. Aztim Siker esetln
ott vannak a mutragyak is ... trtesftend6:
A foszforbol, pontosabban III. Nap6leon csaszar
foszfat nevu szarmazekabol U. i.: Nagy jutalom
(amely az emberre erosen

26 27
1869-ben a tud6s eloa.Ilt a magikus margarinrecepttel:

Houavalok
tMarhafaggy6
folozOtt teJ
Jeg
disztto gyotMornedvei
?'--

TennivalOk
1. Melegitsiik fel a marhafaggylit egy tehen testh6mersekle-
tere.
2. Fokozatosan ontsiik hozza a diszn6 gyomornedveit.
3. Keverjiik ossze vizzel es tejjel.
4. Egy megfelelo dezsaban kopuljuk meg a kevereket.
HozzAVAL6K G6Rcs6 ALATT
A legtobb boltban kaphat6 elelmiszer csomagolasan feltun-
tetik, hogy mib61 kesziilt. Nemelyik alapanyag meglehetosen
furan hangzik. A margarin peldaul a.Italaban a kovetkezo
anyagokb61 all:

5. Tegyiink hozza jeget, hogy lehUljon.
6. J6 alaposan preseljiik ossze az egeszet.
Mouriez a meggazdagodas remenyeben rogton egy egesz
margaringyarat alapitott. Franciaorszag es Oroszorszag kozott
azonban kitort a haboru, ezert be kellett zarni az iizemet.
I I
HAJOJ{UZNI
MFNTEM. KET
EV MULVA
JOVOK!
Ket evvel kesobb holland kereskedok megvasaroltak az ot-
letet, es elarasztottak a vilagot margarinnal. Mondanom sem
kell, hatalmas penzeket zsebeltek be. 191 0-ben az a.Ilati zsir
hiinya miatt az emberek novenyi olajok vagy budos halolaj
haszna.Iatara kenyszeriiltek. ..
HU~
e hidrogenezett olajok
e emulgea.I6szer
• antioxidansok HOOY NEM VAJ!
e vitaminok
e viz
Az emulgeal6szerek kettos tulajdonsagli szerek. Az olajhoz, illet-
ve a vizhez is hasonlitanak. Ez a csoda.Iatos molekula tehat
kepes osszefogni az olaj- es vizmolekulakat.
Az antioxidlmsok megakada.Iyozzak, hogy a margarin megro-
moljon vagy megavasodjon. A zsa.Iya es a rozmaring ter-
meszetes antioxidansokat tartalmaz, ezert az elelmiszergyart6k
eloszeretettel haszna.Ijak ezt a ket novenyt.
A hidrogenezett azt jelenti, hogy a margarinhoz egy hidrogen-
nek nevezett kemiai elemet kevernek, mely kemenyebbe,
vaJszen'ibbe teszi az alapanyagot.
A vitaminok (kiilonfele kemiai anyagok) szamos etelben meg-
tala.Ihat6k. A vitaminok segitenek megorizni egeszsegiinket.
A margarin nem tartalmaz vitaminokat, igy azokat ut6lag
keverik hozza, hogy egeszsegesebb legyen.

28 29
 ren no. Pfuj! Az eleszt6 artalmatlan, am borzalmas rokonai
sulyos b6rfert6zeseket es tiido-, illetve belbetegsegeket okoz-
hatnak.
Hozzaval6k
~----~'·'· • egy kis szaritott eleszto
KAOTIKUS KEMIAI KUTYULOA • ket teaskanal es egy evokanal
A margarin mellett kemikusok mas eteleket is el6allitottak e egy kisebbfajta tal vagy csupor
kemiai anyagokb61 - es a legtobbet nem szivesen enned e cukor
meg! e langyos viz
1. Alexander Butlerov rajott; hogy a formaldehidb61 gliik6zt Tennival6k
(sz616cukrot) lehet eloallitani. A formaldehid szornyen 1. Keverj ossze 2 teaskanal eleszt6t 2 ek. langyos vizzel.
biidos szer. Holttestek konzervalasara hasznaljak. 2. Keverj hozza egy ev6kanalnyi cukrot.
2. A masodik vilaghaboru alatt nemet kemikusok kitalaltak, 3. Keverj hozza egy teaskanal szaritott eleszt6t.
hogyan lehet olajb61 zsirt kesziteni - csak eppen nem sii- 4. Hagyd allni a talat meleg helyen koriilbeliil egy 6raig, az-
t6olajb61, han em olyanb61, amit aut6kban hasznalnak ... tan nezd meg, hogy mi tortent.

a) A keverek elenkpiros szinuve valtozik.

b) A folyadek habossa valik es fura szagot araszt.
c) A keverekben apr6 kristalyok keletkeznek - es biidos .
.'f8113'JJ?S
Fel mered fedezni ... a konYhai vegyeszkedest?
-?Jt J.tOq J,9q?/f!1,9?S .tOJ(!WV 'Sf .tO'f'IV 'J{!Ufl.t.Ql ?:Ef .qmf V ?3 - J3W.t81
Pr6balj meg egy kis kemiai kaoszt teremteni otthon a kony-
haban az alabbi kiserleti receptek segitsegevel.
Wf!xo.zp-Uf?s 8rlJ3Jl! 'lJOZfOJf!V s? '1o.tym v Yrtif ,91?S3J? -:zv (q zsvzpA

1. E:melyito eleszto 2. Az egetnivalo cukor

Az eleszto nem pusztan egyszeru vegyiilet. Helyesebb Jenne A cukor bonyolult vegyiilet. Tobbek kozott szen-, hidrogen-
ELeszt6nek hivni, ugyanis el! Igen, az eleszto apr6 gombak- es oxigenatomokb61 all. Szamos edesseg tulajdonkeppen egy
b61 all - ahhoz a peneszhez hasonlit, ami a szikkadt kenye- bizonyos h6mersekletre felhevitett cukor. Peldaul az egetett

30 31
 I / /
cukor 116 °C-on, a karamell 120 °C-on keszul. A legforr6bb
cukor a ... grillazs. igy kell elkesziteni:
Hozzaval6k
• egy felnott, aki segit Arnikor zsiros edenyeket kell mosogatnod, vagy le akarod
e 25 g vaj a.ztatni magadr61 a koszt a furd6kadban, szivod egy kicsit a
e 100 g porcukor fogadat, igaz? De hat a dolognak meg kell lenni ... ilyenkor
e 7,5 ml viz jonnek kap6ra a kiilonfele kemiai tisztit6szerek. Ugyan mi-
• egy cukorh6fok-mer6 hez kezdenenk nelkiiluk? Va16szinuleg ket kezzel vakargat-
• egy evokanal es egy serpenyo nank magunkr61 a koszt - bizony!
• egy tal jeghideg viz
• nehany gerezdre vagott alma hejastul TENYEK A SZAPPANROL
e szendvicstu az almaszeletekhez
Tennival6k
1. Szurj bele egy-egy szendvicstlit az almaszeletekbe.
2. A serpenyoben keverd ossze a cukrot, a vizet es a vajat.
3. Melegitsd fel a kevereket 160 °C-ra. Idonkent kavard ALAPT'ENVEK Aszappatt olyatt s6feJeseg, a11tit zsirokbOJ
meg. A cukor barna, ragacsos masszava valtozik. szar~ttazo savakbOI es lugokbOJ!dszim,ek. Aszappatt az
4. Merits bele egy almagerezdet a keverekbe. Vigyazz - a r~g, a11tit ettttek a keverelatek a teteJerollefiilozttek.
nagyon forr6! Aztan martsd bele az almat a hideg vizbe,
es tartsd ott koriilbeliil 20 masodpercig, hogy lehuljon. Amrmro RESZLEl'EK Aro~ttalak
5. Edd meg! szerittt az elefatttkOrt szappattas
fiirdWellehetett a leghatekottyabbatt .
kezeltti. Az elefatttkOr roppattt .. •% o 0•
~~ gusztustala" bmgseg. Apro ferg t/o ••0 °., o~~o 0

~o~.'--~
0
okozzak, alltelyek belltaszttak •0 0

.
fl • • 0
az e~ttber bOre ala o
J. MeQJeQyzes: Aszappa.ooira n!Jesett
haszotttalalltlak blzottyult..

Ezutan mar nines mas dolgod - csak a mosogatas. Fel-

foghatatlan, honnan jon ez a sok mosatlan. Mindenesetre ne SZAPPANOPERA
csiiggedj, a legnagyobb tud6sok is mind ezt csinaljak. Sze- I. Az els6 szappa~ zsir es faszen keverekeb61 allt. V al6-
rencsere napjainkban jobbnal jobb tisztit6szerek allnak a szinilleg egy olyan ember talalta fel, aki alaposan oda-
takaritani vagy6 rendelkezesere ... egette az ebedjet.

32
33
2. Franciaorszagban a galloknak nevezett 6kori nep mar
2000 ewel ezel6tt hasznalt szappant. Ugy tartottak, hogy
a kecskezsirb61 keszult szappan selymesse es csillog6va te-
szi a hajat.
3. A 18. szazadi szappan forrasban lev6 zsirb61 es sz6dab61
keszult. A lugos sz6da hatasara valtozott a zsir szappan-
na. A till sok lug azonban konnyen szetmarja a b6rt! Brrr!
4. Szerencsere 1853 el6tt a szappan ad6ja olyan magas volt,
hogy sok ember nem engedhette meg maganak.
5. 1900-ban az emberek szappannal mostak. (Akkoriban a
mos6port meg nem talaltak fel.) A szappan a ruhakat
megsargitotta, ezert mosas utan kekiteni kellett azokat.
Ennek hatasara a ruhak ismet fehernek latszottak.
Szuperszappan . c) A szappanos tiikbr nedves lesz, de nem parasodik be. A
A szappan a szappanmolekulak alakja miatt alkalmas tisz-
talkodasra. A szappanmolekulak hosszu farka hozzatapad a
koszhoz, fejresze pedig elektromos er6k reven vonzza a viz-
molekulakat. Az eredmeny? A szappanmolekula egyszeruen
beran~a a koszt a vizbe, amit igy aztan le tudunk mosni.
Kou~
~Szappatt­
tttolekula
34
fel mered fedezni ..• a szuPer szaPPankiserletet?
flo zzaval6k
• ket tiikor
e egy furd6szoba
e szappan
Tennival6k
1. Kend be az egyik tiikrbt vekonyan szappannal.
2. Nyisd meg a melegvizes csapot. Csak az egyik tukor pa-
rasodik be. Vajon melyik lesz az ... es miert?
a) A szappanos tiikor parasodik be, mert a szappan vonzza
a vizgozben levo vizet.
b) A szappanos tiikor nem parasodik vagy nedvesedik be,
mert a szappan miatt a viz nem fer hozza az uveghez.
szappan megakadalyozza, hogy a vizg6zben levo viz viz-
cseppeket alkosson az uvegen.
[ (a ZSVJPA I
Mos6szEREK- HAT EZ MEG Ml A szosz?
Az els6 mos6szereket a nemetek fejlesztettek ki az I. vilag-
haboru soran k6szenkatranyb61. A haboru alatt a szappan-
hiany sz6 szerint erezheto problemava valt, ezert aztan
rnos6szereket kezdtek hasznalni. Csakhogy hasznalhatat-
35
lannak bizonyultak, ugyanis nagyon er6sen kellett vehik dor- Ten;:;idek Semmi kozuk az enzimekhez! A tenzidek olyan
zsolni a b6rt, hogy legyen valarni habjuk. Szerencsere azon- j{emiai anyagok, arnelyek eltavolitjak a koszfoltokat, es nem
ban a mos6szer remekiil tisztitotta a gyapjupul6vereket! hagyjak, hogy azok barmi mashoz hozzatapadjanak mosas
j{ozben.

A ro;:;sdagatl6 s;:;erek megakada!yozzak, hogy a rozsda megegye

a mos6gep fontos bels6 reszeit.
Koszfalok Az allagjavit6k ahhoz sziiksegesek, hogy a mos6por szemcsei
Csoda!atos, hogy mi minden bele nem fer egy doboz mos6- ne tapadjanak egymashoz, es jobban old6djanak a vizben.
porba. A ,biol6giai" mos6porok enzimeket tartalmaznak. Az optikai fehiritok olyan anyagok, arnelyek elnyelik a terme-
Ezek az anyagok a!talaban el6 szervezetekben talalhat6k, es szetes napfenyt, es kekes fenyt vernek vissza helyette. igy az
arra szolga!nak, hogy ket kemiai anyag kozott lejatsz6djon als6nadragod a feherebbnel is feherebbnek latszik. Pedig
egy reakci6. A mos6porenzimek eltuntetik az undok etelma- hidd el, az egesz nem ti:ibb ugyes kemiai trukknel.
radvanyokat, a vert es a tojast. Az enzimek ekozben va!to-
zatlanok maradnak.
IKN,KOVAcS, AZ
ALSONEMUU
KAPRAZATOSAN
FEHER - UE MOST
MENJ SZEPEN
HAZA, ES OLTOZZ '--G.-"'if",

FEU

Mindentudo :mosoporok A kos;:;tas;:;it6k olyan kemiai szerek, arnelyek apr6 elektromos

Egy doboz mos6porban az enzimeken kiviil a kovetkez6 dol- toltest adnak a koszreszecskeknek, igy azok szinte leugra!nak
gok rejt6znek: a ruhadr6l.

36 37
 Ez t biz tos ne~n tudtad!
hulladekokat. Veletleni.il beleejtett egy keveset a WC-~e.
A mos6szerek filtalcildsa e!Ott az emberek mos6sz6dcival mostak. A
Mit gondolsz, mit tapasztalt? Hogy az ~nyag - a mt-
mos6sz6da hasonlit a sziks6hoz - amit az rJsi egyiptomiak halottak '
ratkasa - pompasan tisztit! A sikert megsztmatolva Harry
konzervcildscira hasznciltak. A sziks6 ugyanis kiszaritotta a holttestet,
mielrJtt p6!Jaba csavartrik volna. A s;:;iks6val tehat a kos;:;os p6!Jat is ,ogton gya.-at alapitott, ;, hamru-o'an ~
kimoshattcik ~!p'ut~al!

I I u

EO.ESZSE&UO.VI
FIO.Y£LM£Zf£r£S!
[gyes tiszrit6szerek, 1ttltrt pejdaul a
ttcitrottlug vagy a WC~tiszfftO borzallttasatt
utldok vegyszereket 1artal1ttazttak. Eltiitttetik
a balctUfulttokat ~ 1ttegls jobbatt ieszed,
ha t.ivol~ttaradsz tiiliik. Ugyattls re~ttelciil
eltiitttetik az unakat Is!
•
KAOTIKUS KEMIA A FUROOSZOBABAN
A ftirdoszobakban csak ugy hemzsegnek a legrafiniltabb ke-
miai anyagok.
1. A csapb61 foly6 viz a talajban lev6 k6zetekb61 kiold6d6
s6kat tartalmaz (peHiul kalcium- es magneziums6kat).
2. Ha a vizben tUl sok a kalcium es a magnezium, akkor
ugynevezett kemeny vizet kapunk. A kemeny viz szap-
pannal habositva undorit6 csapadekot kepez.
3. A fomisban lev6 vizben az addig oldott kemiai anyagok
oldhatatlan anyagokka viltoznak. Ekkor keletkezik az a
ronda lerak6das, a vizk6 is. A vizk6 tulajdonkeppen kalci-
um-karbonatb61 ill - ugyanabb61, mint az iskolai kreta. A
kalcium-karbonat az elektromos vizforral6kat is kedveli.
4. Az els6 WC-tisztit6k robban6szerekb61 kesztiltek! 19 19-
ben egy mernok, Harry Pickup talilta fel oket, amikor
eppen egy robban6anyag-gyarb61 szillitotta el a veszelyes
-~-~
s. A hintopor a vulkanokb61 szarmazik. A hintopor, a tal-
kum alapanyaga egy magnezium-szilikatnak nevezett ~e~
gytilet. Olyan kozetekben fordul el6, amel~ek kemtat
szerkezete a fold alatti h6 hatasara megviltozik.
NA FIUK ErrOl. AVUI.KANI HIN~
roror.r61. KIROJJANO
FORMA&AN I.ESlrEK! /
6. Egyes fogkremek habkovet is tartalmaznak, a.:n.i, szinte~
vulkani k6zetekb61 szarmazik. (Habkovet drogenakban ts
vasarolhatsz. A sarok megvastagodott b6renek ledorzso-
lesere haszniljak.)
7. A fogkrem arra szolgil, hogy eltavo,litsa a fogakr61 ~ bak-
teriumokat es a k6sza etelmaradvanyokat. Az elso fog-
kremek olyan szemcses anyagokat tartalmaztak, mint a
kreta vagy a csiszol6por. Az biztos, hogy eltavolitottak a
legapr6bb foltokat- csak eppen a fogakat is lekoptattak!

38
39
 ~ " (( / /

Fel mered fedezni... a sajat keszitesu fo!!kremet? , : (!iEUit®:

Hozzaval6k fURFANGOS FELFEDEZESEK / , , , '
• s6
e cukor A veletlenek, balesetek, kudarcok kaotikus kavalkadja j6 par
• egy tal es egy nelkulozhetetlen anyag felfedezesehez vezetett. A tud6sok
kanal jobb, ha nyitva tar~ak a szemiiket, ha nyomon akarjak ko-
Tennival6k vetni mindazt, ami egy kiserlet soran tortenik. Neha persze
1. Keverd ossze a s6t es a cukrot egy keves vizzel, amig ke- teljesen mas lesz a vegeredmeny, mint amire eredetileg
nocsos nem lesz. szamitottak. ..
2. Moss vele fogat.
KAOTIKUS KEMIKUSOK KOMMENTARJA
Megjegyzes Ezeket az anyagokat a 19. szazadban tenyleg ime igy jellemezte nehany kaotikus kemikus a felfedezeseit.
hasznaltak. Te azonban egynel tobbszor ne pr6bald ki! A cu- Mondd el oket a kemiatanarodnak is!
kor nem tesz j6t a fogaidnak. Jobb, ha sajat fejlesztesu fog-
,Minden nagy felfedezes puszta
kremed hasznalata utan igazi fogkremmel is fogat mosol.
tal8lgatissal kezdodik."
Bizonyos kiserleteket jobb nem megismetelni.
SIR ISAAC NEWTON (1642-1727),
A fogkrem csak egy azok koziil a kulonos, amde m6d-
a gravitaci6 felfedezoje es az
felett hasznos anyagok kozul, amelyeket kemikusok almodtak alkimia rajong6ja.
meg. Erdekes modon a kemiai ka.osz neha csodalatos velet-
len felfedezesekhez vezetett. '
,A balsiker a siker anyja."
HIDEKI JUKAVA (1907-1981),
aki felfedezte, hogy az atomok
milyen meg apr6bb
reszecskekbOl allnak.

RENPJEN · A,, ,Legnagyobb felfedezeseimet

HAJAM ~EM NOff legnagyobb bakloveseim nyomin
Kl,fOLE, PE ertem el."
SZAlSZORfA SIR HUMPHRY DAVY (1778-1829),
JOJJAN HALLOK! szamos uj vegyillet felfedezoje.

Nem egy rna is hasznalt anyag szerencses veletlennek ko-

szonheti felfedezeset.

40 41
 NYOLC FURFANGOS FELFEOEZES nem valt be, am remekiil eljatszottak vele. Egy elelmes
1. Teflonnal vonjak be a modern palacsintasiit6ket es ede- keresked6 az uj anyagb61 uj jatekot talalt ki. Harom nap
nyeket. 1955 6ta hasznaljak erre a celra, es akkort61 is alatt el is adott 750 000 nyiminyorni labdat.
csak azert, mert a feltalal6 felesege pocsek szakacs volt.
Alland6an Jeegette az etelt a serpeny6ben.
tmONK. " WMIKUfAfO NYU~I!
IPEJE NEzP,
LAJORA~
l.ENNE MILYEN
POI.tOZNI fORIUM MMASIUt
EtY ~ PAffAN...
KICSif... • ~-_..,...,
l

2. A paus;::papirt I 930-ban fedeztek fel - tevedesb6l. Az egyik
papirgyarban egy munkas tul sok kemenyitot ontott a
papirpeppel teli kadba. Az eredmeny eros, am atlatsz6
papir lett.
3. A papir zsebkendot eredetileg ujfajta sminklemos6 kendonek
terveztek. Miutan azonban az emberek megirtak a gyar-
t6nak, hogy milyen nagyszeruen lehet vele orrot fujni,
I 924-tol kezdve eldobhat6 zsebkendokent arultak.
4. A vulkanizrilt gumi. A korai gumi cip6talpak nagy meleg-
ben egyszeruen megolvadtak. 1844-ben aztan Charles
Goodyear rajott, ha kent ont a forrasban levo gumihoz,
ragacsos masszat kap, ami mar nem olvad meg olyan
konnyen.
6. A kenoolaJial 1690-ben egy fajdalmas iziileti betegseget, a
reumat gy6gyitottak. Legalabbis pr6baltak. Az elkepeszto
elkepzeles szerint ha j6 ablakpantok olajozasara, akkor
biztosan j6 az iziileti bantalmak ellen is!
7. A bakelitet, egy muanyagfajtat 1907-ben talalta fel velet-
leniil Leo Baekeland. Az amerikai vegyesz eppen form-
aldehiddel kiserletezett. Munkaasztalan ott hevert ebedje,
egy sajtos szendvics. Leo veletleniil raloccsantotta a vegy-
szert a szendvicsre, es meglepve vette eszre, hogy a sajt
muanyagga valtozott!

5. A nyiminyomit, a pattog6 gyurmat akkor fedeztek fel, ami-

kor 1943-ban tud6sok szilikonb61 mesterseges gumit pr6- 8. A szenben talalhat6 anyagokb61 kesziilt festeket 1856-ban
baltak eloallitani. A kapott anyag aut6guminak ugyan veletleniil fedezte fel egy fiatal zseni - William Perkin.

42 43
 1 I I
4. Alegtobb tudos feladta
EtV SZINES EtVENISEt voltta, Perkitt azottbatt
L Perldtt tlzettket eves volt atttlkor egy barafja tttllta1ott tteld ttehatty kivattcsi ter~tteszetii volt.
erdekes ketttlal kiserletet £zert aztatt alkoholt otrtiitt
a ~ttasszahoz, ~ttely gyottyorii
bibor krfstalyokka va~

S. Meg sosetK latott hasottlo bibort! £zutatt Perkitt tiJ dologgal

probalkozott: festiket akart eliiallitatti a kristalyokbol. Mftrt kideriilt,
a kristalv selye~ttfestesre ldvaloatt alkal~ttas.

1, ~z ffju ~llia~tt ugy dot1t01t ii is kiprobal ttihatty kiserletet. Par evvel

kesobb felvetelt ttyert a Kiralyi rertKeszettudotKattyi £gyetetKre. ~PEKES
ELEKlV.OMA~NESES

8. Perkitt elkUidiitt egy darab ~ttegfestett seiYtKet egy sk6t cegttek. A

kiiveticezii valaszlevelet kapta.

"' TiJzteft wa{tam, IJ

'· £gyszer husvi11cor eppett

Ha az On a{m{fdfwaett djardJ nem rn&agoJan
a ke~ttfa hcizi feladataval kti{tJtgeJ, ~r kttJegtdenu{ a az ~Cegtrttk_e­
vesziidiitt idesapja kerti
csiirjibett. Akittitt ttevezetii Je66 mWmany, amivd v~ m{~ztunk.
gyogyszert probcilta eliiallitattt I
TiJztdettef: PiffarJ, Perth
kiiszittkcitrattyb61.
Az eredtKitty egy gusrtustalatt \\ JUHE!
fekete trutvtKo lett.
lehet valatKI ettttel biztatObb1
1. Az lfju WilliatK ravette az idesapJat hogy alapitsattak egy gyarat
az uj festik eliiallitasara. Afestiket ~ttalyvattak tteveztik el.

44 45
 tt 1906~batt Uttttepseget
l A ~ttalyvaszitt divatossa es ttepszeriive valt Ha~ttarosatt ~ttlttdet~klllyet ret~deztek a ~ttalyva felfedezesenek
akart vlselttl. Meg a belyegzokhiiz is ezt haszttcittak. etttlekere.
Avilag leghiresebb tudosai es gyar~
iparosai tttittd tttegjeletltek.
Adiszvet~deg a 63 eves
Wllliattt Perkin volt.

9. Wllllaltt olyatt ~dag lett hogy e!ete derekcitt, gs evesetl tL SaJnos Wllliattt nettt sokkal ezutcitt ttteghalt. Ugy latszlk,
visszavonulhatott. Epittetett ~ttaganak egy uJ kastervt sa.Jcit a sok izgalo~tt tttegcirtott ttekl!
laboratOrlu~ttlttal.
POKI, AZ E&£SZ
:---"('1 E~Y KIS FEJFAJAs-
SAI. KEZPOPOff.

Kiizbet1 a tudosok tovabb kiserlete.mk a tttUanyagokkal.

Es ttteg tiibb felfedezest tettek... veletfet~UI.
to. tS69~bet~ feltalalt
egy ~ttasik viiriis EZ&Em0L A
feste!cet azottbatt fORfENELEM~
egy ne~ttet tudos, ha KONYVEKJE!
csak egyetfet1 nappal
is, de ~ttegelo.m MICSOPA
a felfedezesbet~! FELFEPEZES!

ES ~AZVAGOK!

47
 TENYEK A MUANYAGROL

ALAPrENYEK A t~tUanyagok hosszu, lancszerii

~
11tolekulakb61 allnak, lltelyek sok szenatolltot
tartallltaznak. ~yakran benzinbol, szenbOI, roldgazb61
gyapJub61 vagy eppen tab61 szart~taz6 vegyiilmkbOI '
kesziilnek. At~tUanyagok erosek es t~tegis rugalt~tasak
lltert OSSZegabafyodott IMOfekufakbOf alfnak. ' f. FESfEKszORO l VIZESHORPO

AmTENTO RESZLETEK ZVDI ·o SIWVH

Manapsag egyes
t~tUanyagok kesobb
lebot~tlanak a roldben.
Szen-dioxidb61 es vizool
kesziilnek, lltikroszkopikus
baktenut~tok
belsejeben. A t~tUanyagot
eltavolit.iak,
a bakteriut~tokat pedig
elforraiJak!
MUANYM KOP0~6r
f£SSOO PAIU.JJA tOO
FORINn LEIJOMLIK
•t ZVDI "9 .'fVU?VUlJV1.lVJJJ.U'fV - ZVDI ·~ t7FqgJ.l?J.U13?S v 'fJUSJ.Vf
Vlf 'J?ssp 'fJWPl UI3U tLfiJ ''fVU?vWJVJ.lVl 11'!-.l'fV - ZVDI •t ZVDI ·[
pu rfrf?'lg?a WJJ?v uotCWJwOpnJ FlUJllJH V t"!'l PJ7Jq94 JN 7J«fll.l
-VJVa PQlU(!?J VZf 'uo??1}11J 91poq v rC2oZf "JJw v??otjppmfV gJJ?.l'f'IVJ
'I}QVJV VJUV!C2 t2J - SIWVH '('; ·zqJ!13!J 0Q- ZVDI ·1 :yozsvtPA
KAOTIKUS KEMIAI KIFEJEZESEK
Egy kemikus igy sz61 a bani~ahoz: ,Az als6nadragom poli-
hexametilen-adipamidb61 kesziilt. Szerinted nem veszelyes?"

p>fa JO'iiiJ.lpvU9SJV UOJ.WU f!UV!C2n 'fU~'Uif'l - U13N zsvzpA I

PARATLAN MUANYAG FEJTORO
E~epe~zto, hogy mi mindent gyartanak manapsag muanyag-
bol. M1t gondolsz, az alabbi targyak koziil melyik kesziilt mu-
anyagb61 es melyik nem?
1 KONYVsoltir6 Ezt biztos netn tudtad!
ValOsziniileg mflszalas ru/zat viselsz/ A legtiibb mflszalas anyag, pel-
. daul a poliiszter, az akril, a vis;)c6z es a nqlon miianyagokb6l kesziil.
•... Persze a ntqlont is veletleniil Jedeztek jel. igy tiirtent...

L POS I. ELPOSHATO POHAR

48 49
~EGESETT NYULOS ESET
Korabban semmi ehhez foghat6 nem letezett a foldon . Eros,
akar az ace!, remekiil lehet goly6aJI6 mellenyekhez hasznal-
ni. A szalai azonban olyan vekonyak, mint a p6khal6. Ra-
adasul hetkoznapi anyagokb61 kesziil; benzinb61, foldgazb61,
vizbol es levegob61.
A tortenet 1928-ban kezdodott, amikor egy halk szavt1,
papaszemes kemikus, bizonyos 'Vallace Hume Carothers
csatlakozott a hatalmas vegyipari vaJlalathoz, az amerikai
DuPonthoz.
- Fiatalember - sz6lt a vaJlalat alelnoke, Charles Stine. -
Kiilonos feladatom van a maga szamara. A ce!unk az, hogy
selymet allitsunk elo asvanyi anyagokb61.
A legtobb ember ezt valaszolta volna:
- Hu, ez aztan kemeny di6!
Carothers azonban egyszeruen csak elgondolkozott.
- Azt hiszem, a polimerekkel kellene kezdeniink. Azokkal
az osszekapaszkodott molekulillal, amiktol a selyem olyan
eros es rugalmas. Mit gondol, lehetseges?
U~YAN MAR - HA ASD.Y£MHER-
NYOK KEPEsEK ti, AKKOR MilS!
bizarr folyadekokkal teli iivegek olvashatatlan cimkekkel. 6
azonban itt erezte otthon magat - es mellesleg itt erte el a
Iegnagyobb sikereit.
Ot ev kutat6munka utan Carothers uj talalmannyal aJlt
elo - a nejlonnal. Ami azonban nem volt j6 semmire! A nej-
lon ugyanis csupan atlatsz6 muanyagpaca volt egy kemcso
aljan. Viszont nem olvadt meg, csak nagyon magas homer-
sekleten. Vajon hogyan lehetne ruhaanyagnak alkalmas sza-
lakat kesziteni belole?
Carothers figyelme ezek utan a poliamidok fele fordult.
Egyik nap Julian Hill, Carothers egyik asszisztense egy poli-
amiddal teli kemcsovel babralt. Lenytigozve figyelte, hogy
egy iivegcsovel milyen hosszu szalakat kepes kihuzni az
anyagb61 - a szalak olvadt mozarella sajtra ernlekeztettek
egy pizza tetejen.
- Varjuk meg, amig kimegy a fonok - mondta a tob-
bieknek. - El akarok vegezni egy kiserletet!

- Azt hiszem - folytatta Carothers - a legjobb az lesz, ha

kifejlesztiink nehany uj molekulat.
- Fiam, ez a maga dolga. Adjon bele apait-anyait!
Carothers laborat6riuma hamarosan kiilonfele alaku
iivegcsek kaotikus labirintusava valt. Voltak ott lombikok es

50 51
 ~~ nem alit masb61, minthogy a folyos6n olyan hosszu-
EMBER ALK01TA CSOOAK
ra , n~Jt?tt~ egy poliamid sza.Iat, amennyire csak tudtak.
Nehany ev mwva haboru dwt a foldon, es a nejlon donto
Mokas latvany lehetett, ugyanis a sza.I tobb meter hosszusa-
jelentosegli hadianyagnak bizonyult. Ejt6erny6ket keszitettek
gtl.ra nyU!t!
bel6le, majd a haszna.It ejt6erny6ket ujrahasznositottak -
, 1Nyulas kozben a poliamid molekulak rogzi.iltek v agyiS· a
N • ,
harisnya keszi.ilt beloliik.
sza .nagy~n eros lett. VajOn vegrehajthat6 ugyanez a nejlon-
Manapsag a nejlonb61 mar nem csak harisnyat, hanem a
nal 1s? K1derult, hogy igen.
kotelt61 a sz6nyegen at a fogkefek sortejeig minden elkepzel-
A d:a:nai ittorens lehet6ve tette, hogy csoda.Iatos uj anya-
het6 dolgot keszitenek. Es a nejlon csak egy a megszamlal-
gokat alhtsan~ elo: Azt persze nem tudjuk, hogy reaga.It
hatatlan, ember alkotta anyagok koziil.
Carothers amikor VIsszaert. Akar ezt is mondhatta volna:
Lehet, hogy furcsa, de az osszes ilyen anyagban van vala-
- Latom, ti aztan tudjatok huzni az id6t!
mi kozos. Mindegyik atomokb61 epi.il fel - azokb61 a nyam-
~ nepo?harisnyit az 1938-as vilagkia.Ilitason mutattak be.
vadt kis izekbol, amik annyira Uizbe hozzak a tud6sokat.
A nokbol all6 kozonseg Charles Stine szavait hallgatta:
Hat igen - ideje visszaterni az alapokhoz.

NAtY RAKAS ROZOtA -----

ATOMOK VAtYfOK!

, A legjobb ~ egeszben az volt, hogy a nejlon gyartasa ol-

csob? volt, mmt a s;:l~eme, igy tobb ember engedhette meg
magan.ak. A hallgatosagnak szemmel lathat6an tetszett a do-
log, m1~~l zug6 ~apsviharban tOrt ki. A holgyek olyan han-
gosan kia.Itoztak es tapsoltak, hogy szinte a mennyezet is be-
leremegett. Carothers azonban nem erte meg a sikert...

F ata.Iis fina.J.e
1936-ban, novere hala.Iat kovetoen Carothers letargiaba zu-
hant. A kovetkez6 evben sajat kezevel vetett veget eletenek
Alig 41 eves volt. .

52 53
 BAMULATOS ATOM~ I t \ '
- es meg mindig zsugorodik! Most mar OTSZAzSZOR
kisebb, mint korabban! He, hova tunt?

Az atomok bamulatosak. Marmint bamulatosan kicsik. Es

bamulatosan fontosak. Vegi.il is a vilagon minden beloliik
eptil fel... meg te is.

A TANARNO OSSZEMENT
A gepezet keszen all. Nagyon klassz, tele van csovekkel es
lampacskillal. Mar csak egy bator, vagyis inkabb botor on- • . _I; • fit. . .> {t :>( (

kentes jelentkezore van sziikseg, aki hajland6 belemertilni az

ismeretlenbe. Ez a valaki megtapasztalja a zsugorit6sugar
• -:, . .
.,
• \ ' il ~·
" Vi"' ~
' ... •.
. v .J (., *... \-
.....~~
~~ ;
.. :, ....;.,.. ? ., ...." ..r~"' rrN .. .J
bamulato~ erejet - es remelhetoleg eletben marad, hogy ta- A Iegkisebb, szemmel meg lathat6 targy kortil~eltil ~~­
pasztalatait megossza veltink. tized millimeter nagysagti. A tanarno mostanra mar ennel IS
Az acelidegzetu jelentkezo keszen all. A Rettento tudomarry apr6bb. Ha keznel lenne egy mikroszk6p, a legkisebb tar~
e~dekeben olyan helyre indul, ahonnan lehet, hogy nines negyszazad reszet meg lathatnad. A tanarn~t azonban m~r
VIsszaut. Ez a h6sies va.Ilalkoz6 pedig nem mas ... mint a nem. 6 mostanra kisebb, mint a legparanytbb csepp, am1t
kemiatanarod! egy sprays dobozb61 kirujsz - egy millimeter 50 000-ed resze!
Ez aztan tenyleg miniatur!
A hihetetlentil osszement tanarn6 egyre csak zuhan,
egyenesen egy rakas goly6bis fele, amelyek ugy kavar?gn~,
mint tollpihek a szelviharban. A goly6k ugy neznek ki, r_nm~
megannyi apr6 bolyg6 kusza felh6kkel kortilveve. A_ tanarno
- h6sies kemiatanarod - megerkezett az atomok bamulatos
birodalmaba!

PARANYI PIRINYOK
e Ha sorba a.Ilitunk egymilli6 atomot, olyan hosszu sort ka-
punk, mint ennek a mondatnak a vegen a pon~.. ,
Beall a sugar ala, es hirtelen zsugorodni kezd. Mar csak ak- e Ha egy kicsit osszepreseljiik 6ket, akkor egy milliardszor
kora, mint a babad ... egyre kisebb lesz ... egy szempillantas- egymilliard - vagyis 1 000 000 000 000 000 000 - atom
s~ ~zelott meg OTVENSZER ekkora volt... most mar eleg is elfer... egy gombostti fejen. .
kics1 ahhoz, hogy beleferjen a zsebedbe. Aztan ... mi az ott? e Egyetlen gytiszube akar hatszazmilli6-trilli'6 - vagyts
Egy hangya vagy egy szt1nyog? Nem, nem, csak a tanarno 600 000 000 000 000 000 000 000 - atom is belefer.

54 55
 Ha az atomok ilyen apr6k, honnan tudjuk egyiltalim, hogy 1. Az atom kozepen egy atommag nevu gomb tal,hlhat6,
U:teznek? amit elektronok vesznek kbrul. Az elektronok apro elekt-
romos toltesek.
Dicsosegcsarnok
Dbnokritosz (kb. i. e. 46G-370)
Nemzetiseg gorog
Demokritoszt ,nevet6 filoz6fusnak" is neveztek. Senki sem
tudja, miert. Nyilvim j6 paran kinevettek, mert azt allitotta,
hogy az atomok leteznek. Az elkepzelese a kovetkez6 volt:

vAQ.J FEL~E E~Y PARA~

SAJror... AzrAN vA~P ME~ 2. Az elektronok 6ri.ilt m6don kavarognak. Nem lehet 6ket
E~YSZER FEL~E. ES ME~ nyomon kovetni.
E~YS?ER ES ME~ E~YSZER.
VE~L AKKORA PARA~Of
KAPSZ, AMlf MAR NEM
fUPSZ FEL~EVA~NI. EZ AZ
AfOM!
Akko~iban keves ember hitt az atomok letezeseben, igy De-
mokntoszt sem vettek komolyan. Nehany szaz ev elteltevel
azonban beigazol6dott az elmelete, igy - ha megeli - 6 ne-
vethetett volna a vegen ...
3. J 6, ha tudod azonban, hogy az elektronok nem szabadon
Ezt biztos ne1n tudtad! , k6sza!nak. Pa!yakon helyezkednek el.
Manapsag a tud6sok lagak) sot le is fenykepezik az atomokat. Ehh£z ~
e~ .sp~cidlis szerkezetet has.()Uilnak. Ez a zsenialis gepezet z1gy \ Fel mered fedezni .•. hogyan fjgyeld meg az atomokat?
mtikodik) hogy egy adott pontban megmbi az atomok kiizti elektromos ' Hozzavalok
erot. Pingponglabdrihoz hasonlit6) remek kepeket ad. • ket 6ran at a hUt6ben hutbtt viz
• etelszinezek
e egy nagy uveg
Tennivalok
fGY BAMULATOS ATOM BfLSEJEBfN
1. Toltsd meg az uveget felig forr6 vizzel.
Terjunk vissza osszezsugorodott kemiatamirodhoz: mit latna, 2. Adj hozza nehany csepp etelszinezeket, es keverd ossze.
ha tenyleg bemereszkedne egy atom belsejebe? Hit ezt: 3. Ontsd az uvegbe a hideg vizet. Mi tbrtenik?
56 57
 a) Semmi az egvilagon. Az alullev6, melegebb viz marad,
SLI
l senki sem rohogte halalra magat. Kekule ekkor· dontotte
'1
ahol volt. hogy inkabb kutat6 lesz, es tobbet megtud a rejte yes tu-
e,l al-'-1
b) A fehillev6 hidegviz reteg, legalabbis ugy tunik, lesullyed domanyr6l. Az 1854-es ev mar Londonban t dlta.
es elkeveredik a melegvizzel.
c) A melegviz lathat6an felfele mozog. I

A MEtALMOPOff FELFEPEZES
1185+. Kekule egy ett~eletu buszott szutty6kalt.

·wo7v 9J1,0pupa p.i,IJ!JJ.ZW ICU1J11fU ?v

(11J1f31 J1Jl11JJ 1zwv ·rvuJOJ,opupa n1iif wq'Z.Q'Jf S7Jif2'ow "J1JUZ1JJn3ffJJOW
1 Egyszer csak kavarg6 atotKok jeletttek !Keg a $. Aztatt felebredt
?,za2fJp_Z1f v yvuJo?ow uvqqvmt('jj Z1JJn3ffJJOW ?,za2fJ'jfJW v (;1 zsvz?'A
sze~tte el&tt.

Az atomokkal foglalkoz6 kemikusok legnagyobb problemija

az volt, hogy nem tudtak, hogyan kapcsol6dnak egymashoz
az atomok. Altalaban szamtalan predz tudomanyos kiserle-
tet hajtottak vegre, aztan a biztonsag kedveert megismeteltek
oket - es abban remenykedtek, hogy majd rajonnek a meg-
oldasra. Valaki azonban teljesen mar iranyb6l kozelitette
meg a problemat... +.Az alo~ttb61~tteresz 5. Elhatarozta. hogy Ids golyokbol es palcl-
o1tetet ~tteritett. kclkbOI atotK~ttodelleket ldszit Olyattokat,
~ttlttt egy kirakOs jatek.
Dicsose£!csarnok
Friedrich Kekule (1829-1896)
Nem;:;etiseg nemet
Kekule mar az iskolaban is nagyon szeretett rajzolni, es
epitesznek keszult. Egyik nap veletlenul reszt vett egy gyil-
kossagi targyalason. Az ifju Kekulet lenyugozte a bunos
ellen felhozott predz tudomanyos bizonyitek, amin raada-

58 59
 Kekule igy jott ra, hogy egy-egy kemiai anyagban hogyan n A leg'fijbben
kapcsol6dhatnak egymashoz az atomok. Vilagrasz616 azottban ALMOUOZZ
felfedezes volt- es mindez egy egyszen1 alom miatt tbrtent! "evetsegesnelc CSAK.,
1artottak az KEKULE!
elldpzeleset...
t. 1862 0ettt Jelg/uttt. Kelcule ujabb altttot 1. Es tttlndekO.zbett egy
larott. Kiinvvet irt raadasul egy kU!onosett ttteg tttakacsabb ketttlal
tttakacs na1Mval kiiszfcOdiitl: , , , utan
· Kekule bebizonyitotta
probletttan roprengett Tobbevnyi ti.irelmes kiserletezes ~ , u· fes-
, . i azat Csodas felfedezese lehetove tette, ho?Y ~
almal g es
tekfajtakat , . szamt
, al an egye'b hasznos anyagot fejlesszenek
~ENZOL = E~Y VE- ki.
~VULIT ASZEN~EN =
12 ATOM. VAJON
HQtYAN \ I
UNUEZOUNEK EL?
t £fb6blskolt Altttaban lcigyok Jelemelc 1t1eg
a szettte eiOtt. He, tttlert Is ne?

I \

9. Az egylk kigy6 a sajat farkaba harapott.

60 61
 ~~~ fNGEOETLEN ELEMEK J• • tek Daltonb6!. Hamarosan azonban az arcukra fagyott a
:oso1y. A kiserletek ugyanis Daltont igazoltak. ~iresse va.It,
es nem o1yan regen meg szobrot is a.Ilitottak neki.
Az atomok ti:ibb mint szazfele va.Itozatban leteznek. A ku-
li:infele va.Itozatokat elemeknek hivjuk. Szegeny kemikusok
eveken kereszti.il vaksi:itetben tapogat6ztak, miki:izben siker-
teleniil pr6baltak osztalyozni a kemiai anyagokat. Az ele-
mek i:itlete egy unatkoz6 brit tud6s, John Dalton fejebol
pattant ki.

Dicsose!lcsarnok
John Dalton (1766- 1844)
Nemzetiseg brit
John Dalton nem tartozott a vicces fick6k ki:ize. Ellenben
6rakon at beszelt a tudomanyr61, a tudomanyr61, es a tudo-
manyr61. Gondolom kitala.Itad, hogy Dalton is kemiat tani-
tott. Akkoriban koran kezdtek a tanarok: J ohn Dalton pelda-
ul mindi:issze 12 eves volt, amikor eloszi:ir a katedrara lepett.
KAOTIKUS KEMIAI ELEMEK
A foldi:in 90-nel ti:ibb elem letezik. A tud6soknak uj elemeket
is sikeriilt eloallitaniuk paranyi anyagdarabokb61. Eze~nek
azonban megvan az a ros~z szokasuk, ~ogy. nehany tlze~­
masodperc alatt szetesnek. Alljon itt egy .kis utikalauz azokrol
az elemekrol, amelyek nem ilyen udvanatlanok.

I ELEMEK t'IKALAUZA
ME~HOOY
UNALMAS?! E\.EM NEVE E\.EM NEVE
AKKORFOOP Alu•ttittlutM Szett
,EZEKET E\.OFO!tPUL E\.OFOmL
A LUPfOLLAKAf Aroldbett es szildakbatt ~yetMatttokbatt. bettzolbatt.
ts KJ
FO JELLE~zmsst~ korotMbatt es a ceruzad hegyett.
KOttttvii es fotttos fell\. FO JE\.U~ZffiSSEOE
rattkpattcelok. fazekak. kerti Az etMberimt leggyakorlbb
szeJcek es evoeszkiizok a1otMja. atMi egy
gyartasara r-.....2:::::......;...--:1
ldcslt furcsa. tMert
A ti:ibbi tud6shoz hasonl6an Dalton is tudta, hogy a vizet has%ttcl1Jak. az etMberek
hidrogenre es oxigenre lehet bontani. A hidrogent es az oxi- Meg ruhakat is altalabatt tte"' ugy
gent azonban mar nem lehetett tovabb bontani, igy hat lehet keszrtetti ttezttek ld. lMittt
elnevezte oket e1emeknek, sot mi ti:ibb azt is kijelentette, beliile. egy darab sz~.
hogy minden elem egyfajta atom. A tud6sok persze gtinyt

62 63
 ELEM NEVE
OlotM
ELOFORUUL
Hat a ceruzadbatt re~~teJhetOleg
ttetM. Sokkal ittkabb tireg
tetMplo~~tok tetejetl.
Fo JELLE~zmssi"
Ha tiirtetletesett ~~tegettttoo,
raJOttttei, hogy ttagyott
lltergezo attyag,
Es ttagyo11 11ehez, 1 . . : _ 1
tehat lehetiileg 1~/
tte ejtsd ra a ~
tattarod Iabara.
ELEM NEVE
KalclutM
nOFORUUL
reJbett, kretabatt, lltarvatty~
batt, a csotttokbatt es a tiirtitt
csotttokat rtigzkij gipszbett.
FO JELLE~Z£fESSE"
Ha tiizbe teszed, a kalciutM
csodas vtirtis lattggal eg.
ELEM NEVE
nEM NEVE
Klor Hidrogetl
ELOFORUUL
nOFORUUL
Atettgervizbett es az asztali Csillagokbatt. ANap peJdaul
so batt.
hidrogetlbiil all. Meg az ls~~tert
Fo JnLE~zErESSE~E vilagegyetetM 97 szazaleka Is.
Re~~tek baktenu~~tolo, Vagyis a hldrogetl a leggyakorlbb
de tte ttagyott eletM.
szagoiJ bele!
FO JnLE~zmssi"
A hidrogetl a (egktittttyebb eletM,
tehat felfele szall.
Ezert egykor leggtilftbtik
felftiJasara haszttciltak.
ELEM NEVE A raketak iizetMattyagabatt
Ret is hidrogetl vatt. A hidrogetl~
ruM NEVE szulfid az a gciz, a~~titiil a
nOFORUUL HeJIUIM
Fold alatlf kozetekbett. zapto}cis olyatt biidtis.
nOFORUUL ~Uzbo~~tbattak azert tte
Fo JELLE~zmssi" A levegiibett. haszttcild, ugyattls ~~tergezo!
ftibbek ktiztitt elelctro~~tos veze~
tekelcet es a farllteredet tissze~
tarto patetttokat gyartattak
FO JnLE~zmsst"
Leggti~~tbtik felftiJasara
a
1.q,~
~~~qD
belole. A ktirnyezetszettttyezes haszttciiJcik. Ktittt1yebb a •
hatasara leJatsz6do levegiittel ezert a lufi felfele
ketMial reakclo szall. Ha beleJegzed a
ztildde heliutMot olyatt hattgod lesz.
varazso(Jaa ~~tlttt Mild egernek.

tMeggy6Jtsd a
kelftfafattar
E
Ue csak e~~tlatt ttehogy

. . HMM. ·
' elt , _ !iNYl£~ SliP!
begrpsz I '
rezet
A New York~!
areuel
borkott
Ez azert vatt igy, \\ ~
tMert a hattg
heliutMbatt
gyorsabbatt terJed. ~
,. ~ ,\
~\..:J,...
:::::,
Szabadsag~ ~~tlttt levegiibett. /
tabci11 -
szobor egy A hattgod tehat \\
kicsit ~~tagasabba.
tettgeribetegttek cittcogc)sabbci
tiittik... valild

64
65
 ELEM NEVE nEM NEVE fNGEOETLEN ELEMEK KERoO(OE
Oxight Eziist Az elemek nemelyike bizony meglehetosen ktili:ini:is. A ki:i-
vetkezo allitasok ki:iztil meJyik tUlsagosan furcsa ahhoz, hogy
nOFOitM nOFOUUL igaz legyen?
Mlttdmfele. Aleggyakorlbb elettt Fold alatti kiizeWJcbett.
a Foldiitt.
FO Jnu~zrnsst&E IGAZ vagy HAMIS
FO Jnu~zrnsstK A% etttberek az arattyho%
Meg szerettese. hollY a Ieveglibet1 hasottloatt el0wremtt81 aiiQafJak 1. A foszfor nevti elemet egy alkimista fedezte fel, amikor
talalhatO atotttok eQYOtOde oxight. ttta(llllcra. Puccos ev6es%k0%tlelc sajat vizeletenek i:isszetetelet tanulmanyozta.
NeJkiiliik lltostattra eQiszm Is llteQfU%1. Az el~~tult 50 Mat 2. Az ittrium, erbium, terbium es itterbium elemek egy sved
halottak lmttittk. Vattttak. aldk az e~~tberek 100 000 totttta kofejto utan kaptak nevtiket.
a%t hlszlk. ha ffszta oxloittt eziistpWt 3. A diszprozium nevii elemet 1886-ban fedeztek fel. A ne-
lelegezttek be, iovcibb elttek. SaJttos haQYtak el. ve gi:iri:igtil azt jelenti: ,nagyon btidi:is".
tevedttek. a tudosolc ugyattls VaJott hovci
raJOttek. hoQY a tUI sok oxlgitt fiitthmtt
beliQzese eQYmesm kciros. et11tvl
11tlvel szerbttiik
veszetyes -..::-~~
• • - eziist?
Azt itt Is
tttertekbett tttegetttell .\ szeretttittt , \
a virttvo~~tast. ••.; tud=ttl~..·:..._.....::::::;:~=~~!

nEM NEVE nEM NM

PlutOttiUIM Kilt 4. A szelent egy sved tud6s, Berzelius fedezte fel. Sajnalatos
nOFOitM noFOitM m6don addig nem vette eszre, hogy mergezo, amig a sze-
Nuldearis realdorokbatt. f6%hcitty6kbatt. Rossz szagli sarga len meg nem mergezte!
AiU!Meueftlett ttettt. attyag. Kftiiro t6%hatty6k eloszere- AtYOMlOM·
FO Jnu~zmsst&E Mtei hcittvJcik ld ...aQUkb6I.
Aplutbttluttt hlhete11miilttterQe%ii. FO Jnu~zrnsstK
Fitttttek ttu ld. de a Ievegiibett Attttak ldeJitt kittko ttevett
tttegzoldiil. Nedves IeveQiibm pedlg ls~~tertik. is tttelasszal keverve
IattQra kap! Az az etttber: QYerekebtek adtak,
aid 1940-bm felfedezte. llvOIIYSZert. Mlvel
QYUfasdobozbatt :-.Jv(_, UttdoritO ize volt
tartott belole eQY .).j~(....t valoszitt6Ieg a c 5. A kadmiumot akkor fedeztek fel, amikor veletlentil bele-
darabot. Hat ttettt ) · QYerekek Is eloszere-
( kertilt egy gy6gyszerestivegbe.
1
furcsa7 l'!,.._rf Mtd hattvtcik ld... 6. A kriptont arr61 a bolyg6r61 neveztek el, ahonnan Szu-
permen szarmazik.

66 67
 7. A berillium felfedezoje felesegerol, Berillrol nevezte el az
elemet. Ezt biztos nem tudtad!
Az iisszes elem megtatalhat6 az itgyneuezett peri6dusos rendszerben)
amit egy zsenitilis orosz kbnikus) Dimitrij Mengye0eu (1834-1907)
allitott iissze. A peri6dusos rendszer lenyege a kiivetkeza:
1. Az elemeket a legkiilsO h~'ukon leva elektronok sztima szerint cso-
portositotta.
2. Az egyes csoportokban leva elemek hasonl6an viselkednek) ha mtis
kbniai anyagokkal keuerik iissze aket.

Oicsosegcsarnok
Dimitrij Mengyelejev (1834-1907)
Nemzetiseg orosz
A tud6sok altalaban rengeteg problemaval kuszkodnek. Men-
gyelejev azonban egy igazi szappanoperaban elt. Az apja
8. Az asztacium nevli elem olyan ritka, bogy az egesz vila- tanar volt, de megvakult. Az anY.ia iranyitotta a csaladi tiveg-
gon nines bel ole tobb, mint 0, 16 gramm. gyarat, es 14 gyereket nevelt fel. Dimitrij 14 eves volt, amikor
9. A tecbneciumra eloszor a selyemberny6k gub6iban buk- a gyar leegett.
kantak ra. Dimitrij Szentpetervarra ment kemiat tanulni. A peri6du-
10. A luteciumot Parizs 6si r6mai neve utan neveztek el. sos rendszert ugy dolgozta ki, bogy az elemek neveit papir-
kartyakra irta, es rendezgetni kezdte oket, akarcsak kedvenc
ZVDI 'OI kartyajatekaban - a paszianszban. 1955-ben a 101. elemet
'SIWVH '6 'U13JJ qmf!J23J5likJ v ?y ZVDI ·a 'SIWVH 't Mengyelejev tiszteletere mendeleviumnak kereszteltek el.
'«'fO'f!t< .ZJU3'fJ_( J?v J.TJ2.Q.t.QJ1 11f!J V jJl3q3J wq.t!} ?v Jl3'ft(Ufl UOJ Dimitrij tehat lap lett a sajat kartyajatekaban ...
-rf.U'f V 11Jf! 'SJWVH '!) pf3J?3pif.tO'P(V s <lJ1J3f2?a Jo'JvtCuv '023a fJOf/
wqJJgrz.rJS313?st(jj9t(jj t(j}g ?SJt(j}grz l3'UlfU !JWU 13Mut1fO.lJS lfJ'!-IP!.l.!l t(j}g wq T:18 ~ IO£t{.
-L !8! ZVDI 'f 'lJV1f3J3q uop9w SOlV71JU.WS sn.zp?.t3f! S"g ZVDI 'I' l§ El f£7 Ml!l rENYl£0 SOKAf
NMYON menw!Elmmt'il
m~n
·((!li.Jf/3 ??1f3u« :ywp_{l?v J911J?v3J 'SIWVH ·f: ·no J3/Y31?3Jl3/l3UL3J3 JONYOWLfNAK K£u.m
SOUL7J?s SJ <'11J.hf1f 'f3uAq.l3'JU J3r{j31f v ZVDI ·z ·wqmqs v lJ2r?J!fl rUNIK! tD!l G\fill'fl
f'!UVrt:ln .tqftsof v - ll.Qp!Jr/3J'ibUL uodJJvu 33J!JUJ?S9JVA ·m31 wq-699! til mm r!Hl
l?SJ?3p3Ji3j <("UVSOJ'Z!q v.!frnl Ul3S .l'f.U3S J911J?V'il'f <c'669J-c'0£9 J) TJOrl mBlmmmG
puv.tg 31£! 113H 3rl3U Vlf'!'lU'!-'f.JV ?V ZVDI 3p <nuopun 'I :yozS'111PA \U · mm
'EH~ lil ~ Gl t£1
'filtfliDUlfl\lil
68
69
 A OOLOG NfM ILYfN fGYSZfRU
~nnyi /enne. Egyediil a peri6dusos ·r:·ndszert kell ismerned KAOTIKUS KEMIAI VALTOZASOK
es az : ~mek csoportiait. Egyszeni, nemde? Hc:lt.. . nem H o '
e~ ki~sit bonyolitsuk a dolgot, a kemiai anyagok ;ill~d6~ Minden vciltozik - ez a mondas annyira igaz, hogy mara
va.Itozasban vannak, es szeretnek keveredni egymassal 0 mar kozhellye vcilt. De pontosan MIERT vaJtoznak meg a
zavarodtaJ? Meg nem? No nem bai M "d r M. ss~e- dolgok? Nos, a kemiai anyagok eseteben ez legfokeppen a
.. tk r . :~··· ClJ wgsz. ond1uk hideg es meleg hatasainak koszonheto. Az eredmeny pedig...
a kove ezo IeJezetben!
N

:~
egy kaotikus kemiai kavarodas.

Ez t biztos ne1n tudtad!

Nyilvan jejbOl fojod, hogy a viz folyekony, a vas szilard es az oxigen
ANVU,KEm
EtYKIS VIZ[ll . lignemu. Nem, nem es NEM! Val6jaban BARMELYIK kbniai
:' anyag lehet folyekony, szilard vagy lignemu. Ez csak att!Jl.fiigg, hogy
az adott anyag milyen meleg az adott pillanatban. 0 °C alatt a viz
megszilardul es jegnek hiljuk. E foliitt a /Wmerseklet foliitt a viz ...
nos... viz, I 00 °C-on fi!forr es gazza, vagyis vi;:gozze valik.
l• ... • . . . .. ..........

TOMOR TITKOK
Vajon elgondolkoztaJ-e mar valaha is azon, hogy egyes anya-
gok miert kemenyek, masok miert rugalmasak? Maskeppen
fogalmazva, megfordult-e mar a fejedben, hogy a neniked
kedvenc porcelanvazaja miert torik el azonnal, es kokemeny
pogacsaja miert... egyszeruen kokemeny?
fme a vaJasz.
e A szilard targyakban az atomok egymashoz vannak kap-
csolva. A lenyeg az, hogy mikent rendezodnek el.
e Ha nyUl6s szalakban allnak, akkor a targy nyUlekony lesz,
mint egy gumiszalag. llyenkor nagyon konnyii elmozd.i-
tani oket.

/
/

70
71
 • A nagyon kemeny anyagokban, mint a gyemant, az ato- ja a helyukon az atomokat. Egy kicsit azonban mindegyik
mok szoros es eros racsszerkezetet vesznek fel. atom elmozdulhat. Ezert hajlekonyak a femek - persze,
csak ha e1eg eros vagy!

1'£SSEK. NEM
NEI!Ezl

• A puhabb anyagokban, peldaul a grafitban - ebb6l ke- fORRO PILLANATOK

szw a ceruzahegy - az atomok 1aza retegekbe rendezod-
nek, amelyek fokozatosan 1ekopnak, mikozben irsz.
KEVVESANYV!
l'UPNAL NEKEM KULPENI ME~
NEHANY CERUZAf... HOPPA!
• A porcelanban az atomok szorosan egymashoz nyom6d-
nak es erosen kotodnek. Ha egyetlen atomi kotes e1sza-
kad, maris torik a vaza!
ime nehany erdekes teny a mego1vad6 es megszilardul6 viz-
rol.
1. Eszak-Kanadaban nehany t6 a fenekig befagy. A fagyas
egyetlen jegkristalyb61 indul ki, ami egyre nagyobbra es
nagyobbra no. A vegen tehat a t6 is egyetlen hatalmas
jegkristallya valik.
2. Mikozben a viz megfagy, kitagul, es mindent szetroppant
maga korw - egeszen pontosan negyzetcentimeterenkent
140 kilogrammos erovel. Ez e1eg ahhoz, hogy e1sullyesz-
szen egy haj6t, vagy halalra nyomjon egy embert!
3. Amikor a vizmo1ekulak egyeswnek es megszilardulnak a
1eveg6ben, elkezd esni a h6. E16fordul, hogy egy jegdarab

sn,;Mi ANW- W.Kl-_.-~ ,

nem pottyan le rogton a foldre, hanem egy hideg felh6
belsejeben sodr6dva j6korara megn6. Amikor aztan 1e-
NEH~NY AfOMI ... %
esik, az a jegveres. A 1egnagyobb ilyen jegdarabot 1970-
/J ben talaltak Kansasban. Az atmeroje 19 cm-es volt!
RESZECSKE! __ _j_j~j
j'>(._Z_
\ \ \ l J /
'
' ....AIL ·~~ a ...
-_ c:::::;.~~..:::1~~-
~6st ............ ·~-
• A femekben az atomokat lokdosod6 e1ektronok veszik
korul. (Egy kicsit olyanok, mint a tanarok a jatsz6teren 4. Azert tudsz h6goly6t gylirni, mert a h6 reszben meg-
tiz6rai szunetben.) Az elektronok e1ektromos toltese tart- o1vadt jeg, es eleg puha ahhoz, hogy megformald. Aho1

72 73
 igazim hideg van, peldaul az Antarktiszon, a h6 kemeny
es porhany6s. A Deli-sarkon tehat nem val6szinu, hogy
Tanarnyuz6 teszt
h6csatat tudnal vivni. Termeszetesen barmi lehet folyekony - a kell6 h6mersekle-
ten. Ha ugy gondo1od, hogy a kedvenc tanarodnak tu1sago-
5. Ez tbrtenik, amikor megolvasztod a jeget... A jegben a
san dus a haja, tedd fel neki a kovetkez6, borzaszt6an go-
vizmolekulak er6sen fogva vannak, es csak kicsit moco-
roghatnak. nosz kerdeseket.
1. Az iiveg evszazadok a1att lassan lesiillyed az ablakkeret-
6. El6fordulhat, hogy egy anyag molekulai egyaltalan nem
ben. Akkor most szilard vagy folyekony?
mocorognak, de ez csak nagyon alacsony, -273,15 °C-os 1
2. A zsebszamol6gepeken la.that6 fekete kijelz6 apr6 krista-
h6mersekleten lehetseges. Ez az abszolut nulla fok.
lyokb61 all. Szilardak vagy folyekonyak?
7 . .Ahogy a jeg olvad, molekulai h6energiat vesznek fe1, es
3. A menzai vaniliasod6 szilard vagy folyekony?
egyre jobban mocorogni kezdenek. Aztan egyszer csak ki-
szabadulnak, vagyis vizze valtoznak.
":-- OJvado Jegkocka

8. Ha meg jobban melegi~iik, a molekulak elkezdenek egy-

re gyorsabban mozogni, majd a vegen fejest ugranak a
leveg6be, es g6zze valtoznak.
~··- ~····· · ··· .
Ezt biztos nem tudtaJ! . ,
1. A kiiliinbii<:/J anyagok kiiliinbiizo Mmersekleten olvadnak meg es val- , ..
toznak gtizza. Ez az atorryaJk kiizti kiiteseken muli.k. Ha ezek a kif- ~
tesek erosek, akkor rengeteg Menergitira van sziikseged, hogy filszakitsd :.
oket. I!Jenkor az anyag olvadaspon!Ja magas.
2. Nagy hidegre van sziikseg ahhoz, hogy a gazok cseppfo!J6ssa val-
J'anak. A fo!Jekony oxigenhez peldaul -188,191 °C-os Mmirseklet kell.
Ha az oxigent meg akarod szilizrditani, meg sokkal hidegebb, -
. 218,792 °C-ra lesz sziikseged. Szerencsere a termeszetben i!Jen M- ·,
\' mirsekletek nem fordulnak elo, kiiliinben komo!J gondjaink lennenek a '
\~~~!;!jY~J~~-,,.. .,
4. Ha a heliumgazt -271 °C-ra hu~iik, cseppfoly6ssa valik.
Meg a pohar falan is felkuszik. Ez most szilard vagy fo-
lyekony?
·JfrpvtCjoJ ~3P'f1(.13Qn?s tf23 ?'j[
'S.rr.pf!}il J! ?JI 'J 'llfP.l'!J!?S V SlJ1UO.l.lOWOif2 S9pupf ((23 Sf l.l?Jffpvt(joj
V 1UOQ J?f 'llfP'!OJJWf V 1UOQ if2JI f.liifJ 'J'IJ'P57J rfr/m.firto 9.lr/v
~313'!iw.l wpwv 'uvtCjo J!rt:fva - Jf?pvtCfofn3?3wu JfVUP!OJJWf tf23 ?JI ·c
t'Jf!J!UW'f 3Uf.1 J{Vu£UWfftCfof .l!JW .lOJf!WV 'JfVp.l'!J!?S J'! .lwtJfV ~fW 11?1f31
'33W JfVUpvOJ.O U13U V.l1JS7J1V1f ~iiJ3W Jf.ZWV 'JfOt{j1J1J?.iJf J'!J'If:!J3QS Jf3?Jf
·n.q?_f?J! f}113Jf V JOlfUIVA 'S'!lv./JniJq ?JI 'l jtUOJf?t{jO!] '[ 3fOZst1l¥.A

74
75
 igazan hideg van, peldaul az Antarktiszon, a b6 kemeny
es porhany6s. A Deli-sarkon tehat nem val6szinu, bogy
b6csatat tudnal vivni.
5. Ez tortenik, amikor megolvasztod a jeget... A jegben a
vizmolekulak erosen fogva vannak, es csak kicsit moco-
roghatnak.
6. Elofordulhat, bogy egy anyag molekulai egyaltalan nem
mocorognak, de ez csak nagyon alacsony, -273,15 °C-os
h6mersekleten lehetseges. Ez az abszolut nulla fok.
7. Ahogy a jeg olvad, molekulai h6energiat vesznek fel, es
. egyre jobban mocorogni kezdenek. Aztan egyszer csak ki-
szabadulnak, vagyis vizze valtoznak.
8. Ha meg jobban melegi~iik, a molekulak elkezdenek egy-
re gyorsabban mozogni, majd a vegen fejest ugranak a
levegobe, es gozze valtoznak.
E~-t~J,.. ....... .
.
1. A kiiliinbiidf anyagok kiiliinbozo /Wmersekleten olvadnak meg es val- .•
toznak gazza. Ez az atorrgaik kOzti kO'teseken mitlik. Ha ezek a kO'- ~
tesek erosek, akkor rengeteg /Wenergiara van sziikseged, fwgy felszakitsd ~
oket. 1/yenkor az anyag olvadasponija magas.
i
2. Nagy hidegre van sziikseg ahhoz, fwgy a gazok cseppfoly6ssa val- ~
yanak. A folyekony oxigenhez peldtiul -188,191 °C-os hOmb'seklet kelt. ..
. Ha az oxigent meg akarod sziltirditani, meg sokkal hidegebb, - '
218,792 °C-ra lesz sziikseged. Szerencsere a termeszetben ilyen hO- ·,
(: mb'sekletek nem fordulnak elO, kiiliinben komoly gond)aink lennenek a '
··-~~~~·,,. .
· ., ';
74
Tanarnyuz6 teszt
Termeszetesen barmi lebet fo1yekony- a kell6 bomersekle-
ten. Ha ugy gondo1od, hogy a kedvenc tanarodnak rulsago-
san dus a h~a, tedd fel neki a kovetkez6, borzaszt6an go-
nosz kerdeseket.
1. Az tiveg evszazadok alatt lassan 1estillyed az ab1akkeret-
ben. Akkor most szilard vagy folyekony?
2. A zsebszamol6gepeken lathat6 fekete kijelz6 apr6 krista-'
lyokb61 all. Szilardak vagy folyekonyak?
3. A menzai vaniliasod6 szilard vagy folyekony?
4. H a a heliumgazt -271 °C-ra hu~iik, cseppfoly6ssa valik.
Meg a pohar falan is felkuszik. Ez most szilard vagy fo-
lyekony?
"Jf?pvtCjof 'J3fl!l{J:;Qn-:cs tJa ':!~
'S.cpp[!!.il Jf ':!~ 'J '1J.?Pl.1Jl!':!S V S1J1UOJ.J.OUJ.OtJ S1Jp17f'Jf tJa S? 'Jl!Jf?pvtCjoj
V JUOq J?f 'J.l?fl!OJ]Wf V JUOq tJ~ i.tiifd ']TJJ(ZJI} rfrfm.tVzo I}J.r/V
'Jna'JwJ. wq!w.v 'uvtCjo J?-t(jjva - 'f?pvtCiofna-:caaau 'fVUP'!OJJWf tJa ':!~ 'E
j'(!!!UWJ 3U?'f '{Vu£UWf?t(jof l.Ji!U JW{'fUJ.V ''fVp.1.1Jl!':!S J?- JW{'{V 'J?UJ. 'f/?lP1
"Jaw. 'fVUpvrlJO UJ.:JU VJ.T}S1J1Vl{ 'J:J]:JUJ. 'f!W.V ' fOt{j1J1J?-l.¥ J?-J1JP3r/S 'f:J':!~
'11.r:?':!.rr.t 911"'1 v zmrvzvA ·sfJ1VlJrwq -:c~ 'l jt'uowtCjog ·c 3fOZS11l~.A
75
 a) A harom folyadek szepen elkeveredik.
KEUEREM·KAUAROM b) A viz a felszinen marad, az olaj kozepre sullyed, a szorp
Bolyg6nk legnagyobb reszet ke- pedig az uveg aljara.
vert anyagok alkotjak. Vegyel c) Az olaj a felszinre emelkedik, a viz kozepen marad, a
egy mely lelegzetet. Egyetlen szorp pedig lesullyed.
korttyal kaotikus kavalkad jut a
tudodbe: oxigen, nitrogen, hid-
rogen es meg nehany egyeb
gaz, csak a rend kedveert. Ezek
az atomok alaposan ossze van-
oak keverve, de tudod mit? A Ezt biztos nern tudtad!
vicces az egeszben az, hogy Ha egy szilard anyagot rengeteg vi;:,zel keversz el, akkor a szilard ~·
semmi sem tbrtenik kozttik, anyag neha felold6dik. De miert? A vizmolekulaban ket hidroge- .
egyetlen arva reakci6 sem! natomot egy oxigenatom kapcsol iissze. Furcsan hangzik, de a, hid-
Amikor osszekeversz ket gazt vagy folyadekot, az egyes rogenatomok elektrorgait az oxigenatom egyszerilen ellopja. Igy a
anyagok atomjai gyakran addig terjeszkednek, amig tokelete- hidrogeneknek pozitiv tiiltesiik lesz, mig az oxigennek negativ. Az
sen el nem keverednek. Persze a fenti mondattal nem min- artatlanul vizben lebego molekulizkat ezek az erok kepesek
den keverek ert egyet. SZETS,(A.KiTANI. Bm, meg leimi is rossz ....
Ha egy folyadek nehezebb a viznel, akkor lestillyed a viz-
~ ::-.-

~; JY~Lrt~(fl•)_~(~
reteg ala - de nem keveredik vele. Pr6bald ki az alabbi kao- ) ::;;y . "-./L . o
tikus kemiai koktelt ... ' -..)•• .
0 7;, 0

FELJOMWNK!
~.. <.. )~'-0'mA~
)~f ·- l r ~.
Hozzaval6k
e egy magas uveg
• viz (erdekesebb, ha hozzaadsz nehany csepp etelszine-
zeket)
e olaj
• szorp (kb. annyi, mint az olaj) FtAKONCATLAN KEUEREKEK
• esernyo (sztikseg szerint) K emiai anyagokat nemcsak osszekeverni lehet, hanem szet-
e sziv6szal (sztikseg szerint) valasztani is. Peldaul ha egy anyag vizzel kevert, akkor elfor-
Tennival6k ralhatod r6la a vizet, es ott marad neked az eredeti anyag.
1. Onts az uvegbe nagY.iab61 egyforma mennyiseget a hit- Ha mar a viz elvonasanal tartunk, akkor j6, ha tudsz arr6l,
rom folyadekb6l. hogy ezzel kapcsolatban egyszer egy tud6snak, a nemet Fritz
2. Dlj le, es vard meg, mi tortenik. H abernek nagy on kulonos otlete tamadt ...
3. Valassz az alabbi Mrom lehetoseg koztil ...
77
76
 a) A harom folyadek szepen elkeveredik.
KEVEREM·KAVAROM b) A viz a felszinen marad, az olaj kozepre si.illyed, a szorp
Bolyg6nk legnagyobb reszet ke- pedig az i.iveg aljara.
vert anyagok alko~ak. Vegyel c) Az olaj a felszinre emelkedik, a viz kozepen marad, a
egy mely Ielegzetet. Egyetlen szbrp pedig lesi.illyed.
korttyal kaotikus kavalkad jut a
ti.idodbe: oxigen, nitrogen, hid-
rogen es meg nehany egyeb
gaz, csak a rend kedveert. Ezek
az atomok alaposan ossze van-
nak keverve, de tudod mit? A Ezt biztos nem tudtad!
vicces az egeszben az, hogy Ha egy szilard anyagot rengeteg vizzel keversz el, akkor a szilard ~·
semmi sem tortenik kozti.ik, anyag neha jelold6dik. De miert? A vizmolekulaban .ket hidro~e- .
egyetlen arva reakci6 sem! natomot egy oxigenatom kapcsol iissze. Furcsan hangzzk, ~e a,hzd-
Amikor osszekeversz ket gazt vagy folyadekot, az egyes rogenatomok elektronjait az oxigenatom egyszerilen elloPJa. lgy a
anyagok atomjai gyakran addig terjeszkednek, amig tokelete- hidrogeneknek pozitiv tiiltesiik lesz, mig az oxigennek negativ. Az
sen el nem keverednek. Persze a fenti mondattal nem min- artatlanul vizben lebegff molekulakat ezek az erffk kepesek
den keverek ert egyet. SZETSZAKiTANI. Bm, meg leimi is ross<; ....
Ha egy folyadek nehezebb a viznel, akkor lesi.illyed a viz-

~ '~~Lfl(ft<J/Ii;~w. FELJOMW~
reteg ala - de nem keveredik vele. Pr6bald ki az alabbi kao-
tikus kemiai koktelt...

)~ /)~ J~r-~~\.~
)~(·~I~·
Hozzaval6k ; .. (._
e egy magas i.iveg
• viz (erdekesebb, ha hozzaadsz nehany csepp etelszine- .;.::.....,...:.:.:.J.!-:9..........,,..__,..--
zeket)
e olaj
e szorp (kb. annyi, mint az olaj) FtAKONCATLAN KEVEREKEK
e esernyo (szi.ikseg szerint) Kemiai anyagokat nemcsak osszekeverni lehet, hanem szet-
e sziv6szal (szi.ikseg szerint) valasztani is. Peldaul ha egy anyag vizzel kevert, akkor elfor-
Tennival6k ralhatod r6la a vizet, es ott marad neked az eredeti anyag.
1. Onts az i.ivegbe nagyjab6l egyforma mennyiseget a ha- Ha mar a viz elvonasanal tartunk, akkor j6, ha tudsz arr61,
rom folyadekb6l. hogy ezzel kapcsolatban egyszer egy tud6snak, a nemet Fritz
2. Olj le, es vard meg, mi tortenik. Habernek nagyon ki.ilonos otlete tamadt. ..
3. Valassz az alabbi harom lehetoseg kozi.il ...
77
76
Oicsosegcsarnok
Fritz Haber (1868-1934)
Nem;:;etiseg nemet
Fritz Haber alacsony, szigoru tekintetu ember volt. A regi
fenykepek tanusaga alapjan rnindig makulatlanul oltozko-
dott. Egy keresked6 fiakent eletet a kemianak es szulofoldje
szolgalatanak szentelte. Igen - Fritz volt Nemetorszag titkos
fegyvere .
Az I. vilaghaboru (1914-1918) elott Fritz feltalalt egy uj
eljarast, amivel egy amm6nianak nevezett anyagot lehetett
eloallitani. Felfedezesenek j6 es kevesbe j6 kovetkezmenyei
egyarant voltak.
• A j6 hir: az amm6niab61 olcs6 mutragyakat lehet gyar-
tani, aminek a novenytermesztok igencsak megortiltek.
• A rossz hir: az ammonia a robban6szerek alapanyagaul
is j61 bevalt. Ennek mar kevesbe ortiltek azok, akiket az
els6 vilaghaboru soran amm6niaval robbantottak fel...
EN NAtVOJJ 0oMJAKAT
AKARTAM, NEMJOMJAKAn
78
A nemetek vegiil elvesztettek a haborut. Az orszag romok-
ban hevert, es egy arva petakja sem volt. Fritznek ekkor is-
met tamadt egy remek otlete.
Fritz aranyra vadaszik
Ha par milliard forintot akarsz osszeszedni, nem eleg, ha
vasarnaponkent lemosod apa kocsijat. Menj inkabb arany-
mos6nak! Ahol tenger van, ott arany is van - tobb milli6
tonna ebbol a sarga, kincset er6 anyagb6l! Gondolj bele ... a
fold 71 szazalekat 6ceanok fedik, ami a fold vizkeszletenek
97 szazalekat jelenti~ :Es akkor meg nem szamoltad a mil-
1i6nyi foly6t, patakot es csermelyt, amelyek mind-mind ara-
nyat mosnak ki a sziklakb6l, es a tenger fele szalli~ak!
Van azonban egy icurka-picurka kis problema. Az arany
icurka-picurka atomok es rogok formajaban talalhat6. Ezek
pedig osszekeveredtek tobbtrilli6 tonna tengervizzel, s6kkal
es a tengerben oldott mintegy hetven kemiai anyaggal.
Az elmwt otven evben nem kevesebb, mint otven tud6s
allt el6 a legktilonfelebb otletekkel aranymosa~ ugyben. Es
MINDEGYIK kudarcot vallott!
Fritzet es kutat6tarsait mas fab6l faragtak. Kibereltek a
Hansa nevli 6ceanjar6t, es az aranyban gazdag tengerek fele
indultak. A terviik az volt, hogy elparologta~ak a vizet, majd
ktilonfele anyagokkal elvalasz~ak az aranyat a tobbi szilard
alkot6reszt61.
79
 Harom expedici6 es nyolc kutatassal toltott ev utan azon-
ban feladtak. V egiilis erthet6 ... Egyrnilliard vodor 6ceanviz
kimerese utan ugyanis atlag negyvenben fogsz aranynyo-
mokra bukkanni - HA szerencsed van. A tengerekben ren-
geteg arany van, de meg sokkal tobb viz. Egyszeruen nem Gazok nelkullenne aztan csak gaz! Nem tudnank lelegezni,
eri meg a veszodseget. es ami meg rosszabb, a luflkat sem lenne mivel megtolteni.
A gazok neha kifejezetten kaotikusak - kulonosen akkor,
HMM, ACSENVES~OcEAN KIPIPALVA,
amikor eppen embereket mergeznek meg vagy felrobban-
MOSf NEzzUK AZ AfLANnt..
nak! Neha persze egeszen erdekesek, sot, mulatsagosak -
mint peldaul a dinitrogen-oxid, ismertebb neven a kejgaz.

Fritzr61 nem most hallunk utoljara. A kovetkez6 fejezetben

is felbukkan, meg ha eleg csUf szerepben is.

... a tttacskatttat ... az autOt

eliitiittek elloptak

TENYEK A GAZOKROL

ALAPrENYEK Agazok ato~ttok vagy ato~tthal~ttazok.

J aJttelyek ossze~vissza siivitve kavarogttak. re is erezheted
a gazatoJttokat a levegobett, a~ttikor szeles idoben ki~ttesz
a szabadba.
ARm'ENfO f{ESZLErEK
I Egyes gazok Jttergezoek! (lasd Jtteg az alabbiakat.J

80 81
 Fel mered fedezni... a ~azkfserleteket?
Ezt biztos nern tud tad ! 1. Meg akarod fogni a gazt?
A ncwon .forr6 gaz plazmlwa alakul. Vcwis langol6 filhOve, ami eteg Hozzavalok
.forr6 ah/zoz, hogy leszakitsa az elektronokat az atomokr6l. Hiiha! A e egy lufi
Nap is i!Jen lzidrogenbOl es Jzeliumb6l all6 plazma, a hOmerseklete Tennival6k
r kiizepen kiiriilbeliil 15 000 000 oc. Az Jzetkiiznapi fenycsiivekben is 1. Fujd fel a lufit, es az ujjaddal fogd be a nyilasat.
·. { plazma talalhat6. Szerencsere azert nem i!Jen .forr6! 2. Nyomd ossze j6 erosen.
Mi tortenik?
a) Minel jobban nyomod, a ballon annal kemenyebb lesz.
BOZBOMBAK b) Minel jobban nyomod, a ballon annal puhabb lesz.
Egyes kemikusoknak nines eppen j6 szaguk. Ennek mar csak c) A ballon nem valtozik.
azert is igy kell Iennie, mert kiilonben nem tudnanak btidos
anyagokat eloallitani. A szag pedig nem mas, mint azon gaz-
molekulak, amiket beszippantunk a leveg6b6l. Ha pedig va-
lami igazan btidoset akarsz erezni, akkor .. 0

2. Keszits sajat gazt!

Hozzav alok
• egy vekony nyaku uveg felig megtoltve vizzel
e egy lufi (ugyanolyan, mint az elobb)
e 2 sz6dabikarbonat tabletta
A tudomany koriilbeliil 17 000 kiilonbozo szagot ismer. A Tenniv al6k
legbtidosebb ezek kozul az etil-merkaptan es a butilszeleno- 1. Fuj d fel a lufit teljesen, majd engedj ki egy kis levegot.
merkaptan. Mindket gaz olyan orrfacsar6an budos, mint a 2. Fektesd az uveget az oldalara, es tedd be a ket tablettat
pocegodorbe dobott rothad6 kaposzta, bagyma, fokhagyma az tiveg nyakaba.
es odaegetett pirit6s EGYDTTVEVE! Pfuj! 3. Huzd ra a lufi nyilasat az tiveg nyakara.
Ha a penzedert valami igazan erosre vagysz, akkor meg 4. Mozgasd meg egy kicsit az uveget, ugy, bogy a tablettak
mindig ott van a vanillin. Ezt az anyagot laborat6riumban a vizbe essenek.
allitottak elo, es - ki bitte volna - vanilia illata van. Csak- Mi tortenik?
bogy olyan tomeny, bogy harom tizezred grammnyi is eleg a) Az uveg beszivja a lufit.
belole, bogy egy j6kora fedett sportcsarnok illatarban usszon. b) Az egesz felrobban (persze csak egy kicsit).
Remelem, a vanilias fagyiba azert lagyabb aromat tesznek. c) A lufi felfuj6dik.

82 83
3 . Buborek bibi Dicsosegcsarnok
Hozzavalok Joseph Priestley (1733- 1804)
• egy uveg szensavas asvimyviz, kola vagy eppen a kedvenc Nemzetiseg angol
uditod Priestley egyik bani~a, Sir Humphry Davy ezt mondta r6la:
Tennivalok
Razd fel alaposan az uveget, korillbelul ket percig. Lassan -
LASSAN! - nyisd ki, es nezd meg, mi tortenik.
a) Semmi. ... SENKI EM~ERFIA NEM
b) Egy rakas buborek meg gaz szabadul ki az uvegbol. FEUEZErr FEL ME~ ENNYI ·
c) A buborekok lesullyednek az uveg aljara. UJ ES ERUEKES ANYA&Of!"
·Jf3U?3Jtldf3Jf Jf()){f.Wqnq Sf 'spwotCu v
W'Jpt.QSJ '70J{VQn'Jf v po1vavsJJJ VH ·wq?Ja v Jf!P9PJOJif?7J'i v lJVJV spw
-ow ·uva 17V!Ul Jffloqnqpzxozp-Uf?s qlc/v 'JJJJ'ifu31 v Sf'is?JQ (q ·[ v
.JfVUJJ1J J9qUlOJVUf'if!xO Jf'Jf Sf J9qUlOJVUf?S !(23 'Jf1?Jn'Jfdf0Ul V uvq?p'J (De csak azert nero, mert meg senki sem elemezte ki a het-
v wqq:g ·Jf.Z?3Jf13J3Jf pzxo!p-Uf?S Sf 'J3??Ja v Jf3UQ?J vqq!JJ{V31 Jf1?11dfqVJ foi menzai ebedet.) J oe kilenc nyelven beszelt, a matekhoz
v (a ·;; iJfVUwotCuv?sf!a wqqJS,913 J1JUUV f! JfOWOJV ?v 'powotCu uvq azonban nero nagyon ertett. 1790-ben valamiben
-qo_[ J?UZJV ·J?SS.Q ?SJ3Sf1Q JOUlOJV?p'J uCup11JYJ!W (v ·1 3fOZSVJPA osszekulonbozott az akkori kormannyal, es a politikai ellen-
felei osszetorettek laborat6riumat. A tud6st nagyon
megviselte az eset, es az USA-ba menekiilt. Vajon te tudnal
Priestley fejevel gondolkodni? Keress magyarazatot egyik
Ezt biztos ne~n tudtad! hires kiserletenek eredmenyere!
A 3. kiserlethez hasonl6an a mefytengeri biwarok vereben is buborekok
keletkeznek) ha tul gyorsan jifnnek jet a jelszinre. A keszonbetegsegnek Egerfogo
nevezett allapot ktinnyen vegzetes lehet! H ogy ezt megakadafyoaak) a 1. 1674-ben J ohn Mayow, egy masik tud6s egy egeret es
buvarok egy tulnyomrisos kamraban varakoznak egy darabig, hogy a egy gyertyat tett egy befottesuvegbe.
testiik hozzriszolgon a nyomrisvaltozrishoz.

HAT EZ GAZ!
A levego legnagyobb reszt nitrogenbol all. Egyes novenyek
novekedesehez szukseges, a mienkehez azonban aligha. Ben-
nunket sokkal inkabb az oxigen es a szen-dioxid erdekel.

84 85
2. Rovid id6n behil a gyertya kiaiudt, az eger pedig elajult.
3. 1771-ben Priestley vegigegetett egy gyertyat egy bef6t-
tesuvegben. Ezutan mentaagat helyezett el az uvegben.
4. A noveny egeszseges maradt.
5. Nehany h6nappai kes6bb Priestley betett egy egeret is.
Ezuttai az egernek nem lett semmi baja.
6. Vegtil a tud6s visszatette a gyertyat is. A gyertya egett, a
noveny egeszseges maradt es az eger vigan cincogott.
H ogyan magyaraznad meg az eredmenyt?
a) Az eger olyan gazt termelt, amit a noveny felhasznalt. A
gyertya szinten ezt a gazt hasznalta.
h) A noveny a gyertya altai termelt gazt hasznalta, majd
olyat termelt, ami az egernek kellett.
c) A gyertya olyan gazt termelt, amit az eger es a noveny is
felhasznalt.
·~.zu::z~'J~m 1.zw wtJi~7 'Jf~u.q'J~
1Uf~XO Sf 'JOP?XD.zp-Uf::ZS V v.lf7JU::ZSV1fJaf i"UfaQU V - W'JJ
1774-ben Priestley higany-oxidot melegitett, hogy egy szin-
telen, szagtaian gazt nyetjen. A gazt belevezette egy edeny-
be, aztan beletett egy egeret. Az eger lathat6an boldog es
egeszseges volt. Ezutan Priestley is beleszippantott a gazba.
Melyik gaz volt az?
a) A noveny altai termelt gaz.
b) A gyertya altai termelt gaz.
c) Az eger altai termelt gaz.
86
'J9 ~~::Z~WU 'Jf~UUf'JzxO - 1J~JJ::ZSf'Jf J9qpzxo-tiiD'ffz1( J!UID 'J::ZV - J1?::Zp'J
'f!Sl?Ul MJJS!J!-IJ 13?S!OiliTJ P.ZXIJ'!p-Uf::ZS ~WU V ·::z~'J~lfl.Vf q'J~ ::ZV JZUIV
JU?W ''ZvuvtCifn ::zp'J 1l~Ul131 JVJJTJ vtCj13tJi v dJio1f 'n.o.tiJ.t (l?.Wf v ~11~1::Z~a7~
qq,9S?¥ Z'J!D) 13.2S!oary 'v[ipmq Of.ztJi~ 6ps~ud uvq-[8Ll (v zsvzpA
: Ezt biztos nem. tudtad!
-,Joseph Priestley Jede;:;te jet a s;:;ens011as italokat. Egy ford!fkadb6l es
nehlmy borosiivegblfl ofyan s;:;erkentyut barkacsolt, ami s;:;en-dioxid-
buborekokat eregetett a vi;:;be. A viz m6kasan pe;:;sgett, es kiiliinbii;:;O
gyiimiilcslevekkel remekiil lehetett i;:;esiteni. Priestley a;:;onban egy disz-
n6 h6fyagjaban tarolta a ga;:;t, e;:;ert sokan arr6l panas;:;kodtak, hogy ~
a;:; italnak ,malac" i;:;e van. ''
::zv dJio1f 'J3UI..l31
(q ZSVJ!JA
Tancknyuz6 teszt
Ki fedezte fel az exigent - Priestley vagy Lavoisier?
·p.t JUV~q JJ~~1fJS JlD)J 's9pnJ
PfM tJi~ uvqqp.tO'Jj J~arq tii1J1f?U ~1Uf~O ::ZV ·~s 'J(!!'Jf!dJi'g ZSVJ!JA
Dicsosegcsarnok
Karl Scheele (1746-1786)
Nem;:;etiseg sved
Karl Scheele olyan uj elemeket fedezett fel, mint az oxigen,
a kl6r es a nitrogen. A sors azonban csunyan kibabralt a tu-
d6ssai. Karl irt egy konyvet a felfedezeseirol, amit azonban
87
a kiad6kkal val6 viaskodas miatt 28 evig nem adtak ki! Ekoz- ~ . ,,,, ..
,

ben mas kutat6k is felfedeztek ezeket az anyagokat, nekik Ez t biz tos netn tudtad!
azonban sikeriilt idoben kinyomtatniuk mindent. Raadasul Az oxigen iinmagriban nem gyulekony, azonban ha mris grizokkal ke-
Scheelet kesobb egy olyan kemiai anyag mergezte meg, amit veredik, igen hamar lringra lobban. 1996-ban egy k6rhrizban az egyik
6 fedezett fel, de semmilyen elismerest nem kapott erte! beteg levette az arcar6l az oxigenmaszkot, es betette a takarqja alri,
hogy rag;ngtson egy cigarettrira. Az rigya megtelt oxigennel es Jelrob-
bant! Es ez meg csak egy kisebb a grizok okozta balesetek kiiziitt!
worrtL, ·.:.:~~ ··.
...__:_ /
~
~~~· ····
, ,.,. \ • L ' \ \
.....· \ ··

HO~YMI
MER~EZrE K1 NEVET A VEGEN?
Sir Humphry Davy (1778- 1829) 19 eves volt, amikor fel-
fedezte a kejgazt, vagy ahogy a kemikusok hivjak, a dinitro-
gen-oxidot. Amikor eloszor beleszagolt, rogton tudta, hogy
valami mulatsagosra bukkant. Olyannyira mulatsagosra,
hogy rogton elfogta a nevet6gorcs.
Az ORULT GEPEZET A kejgaz hamarosan bevonult a szinpadi eloadasok esz-
Mindekozben Lavoisier a hidrogengaz vizsgalataval foglala- koztaraba. Az emberek fizettek azert, hogy vegignezhessek,
toskodott. A levegonel konnyebb anyag idealisnak tunt leg- ahogy a szerepl6k j6 melyet szippantanak az altalaban disz-
gombok megtoltesere, hiszen azok igy konnyeden felszalltak. n6h6lyagban tarolt kejgazb61, aztan pedig bolondot csinal-
Volt azonban egy kis problema - a hidrogen nagyon gy{r- nak magukb61. 1839-ben egy tud6s igy jeliemezte ezeket a
lekony. 1783-ban a francia leggombos, Pilatre de Roziers ki- mutatvanyokat:
pr6balta az ordogi szerkezetet. Szerinted mi tortent? ----------------------~
Egyesek asztalokat es szekeket ugraltak at ~ttasok
~ HIP~O~EN­
JAllON
FOUO
lEVEOOVEl
r
. vegettincs locsogasba lcezdtek. lftegitrt lftasolotak
verekedni ta~ttadt kedviik... Ha ~~tar Itt tartuttk, kejesen
talan csak a nezosereg erem lftagat ..

roLrorr H ala istennek a gaz hatasa alatt az emberek egyaltalan nem

JAllON ereztek fajdalmat.

A PANCSER FELCSER
Egy nagyra taro amerikai fogorvos, Horace Wells sikerteleniil
'lJVZfl3t"wp?s f!.l-/!111} kiserletezett azzal, hogy kejgazzal altassa el betegeit az opera-
vap3'Jf 9?0'JfJVJtlJrz v 'JUvqqolJif Sf no'ffoJ J3?.'fJ1 zq'ffolP'!lf vZSVJ!'A ci6 idejere. Kesobb emiatt megoriilt es megolte magat. Ekoz-

88 89
 ben konibbi tarsa, William T. Morton, egy mUfogsorgyar
biiszke tulajdonosa egy masik kemiai anyaggal, az eterrel
pr6ba.Jkozott.
Egy Charles Jackson nevli professzor tanacsait kovetve
Morton kipr6ba.Jta a gazt kedvenc kutyajan, aztan pedig
onmagan. Egyebkent szerintem meg azel6tt elaludt, miel6tt
megfigyelhette volna, hogy elaludt-e ... Eppen ezert egy be-
tegen is kipr6ba.Ita az etert. Teljes sikerrel! Sajnos a tortenet
szomoru veget ert. Az eter eleg olcs6, es konnyu el6a.Jlitani.
Ezert aztan, hogy Morton penzt keressen, azt a.Jlitotta, hogy
egy teljesen uj anyagot tala.It fel.
Az etert r6zsaszinre szinezte es illatanyagokat adott hoz-
za, hogy ne lehessen raismerni. Aztan elkepeszt6 aron arul-
ni kezdte az iivegcseket. Biztos volt benne, hogy nagy sikere
lesz. A tobbi orvos id6vel rajott, hogy becsaptak 6ket, igy
minden bizalmukat elvesztettek Mortonban.
Morton raadasul csunya vitaba keveredett Charles Jack-
sonnal is arr61, hogy tulajdonkeppen ki fedezte fel az etert.
Egy nap a feltala.J6 olyan cikket olvasott az egyik foly6irat-
ban, amely Jacksonnak tulajdonitotta a sikert. Ezen annyira
felduhodott, hogy menten megiitotte a guta. Persze Jackson
sem jart sokkal kwonbw. Miutan egyszer meglatogatta Mor-
ton sirjat, megoriilt, es dilihazba keriilt.
90
Az elmult otven evben a kejgaz visszanyerte regi fenyet,
mivel rajottek, hogyan lehet mutetekkor altat6szerkent hasz-
na.Ini.
Tehat Horace Wells az, aki a vegen nevethetett volna.
Ha pedig azt hiszed, hogy ez a t6rtenet a legkaotikusabb,
amit valaha is hallotta.I, akkor vard csak ki, amig a tobbi gaz
szele is megcsap ...
A LEGBORZASZTOBB GAZVERSENY
t.KWR
N egyedik helyezett
Fluor. Ezt a gazt ot kutat6 is megpr6ba.Jta el6a.Jlitani - mind
az ot gazmergezesben halt meg. VegUl egy francia tud6snak,
Henri Moissannak (1852- 1907) sikerwt platinaeszkozok se-
gitsegevel fluort kesziteni. A platina egyike azon keves anya-
goknak, amit a fluor nem old fel.
Manapsag a fluoratomok biztonsagosan kis mennyiseg-
ben egy fluorid nevli vegywet formajaban a fogkremekben is
megtalalhat6k. Segitsegiikkel megel6zhet6 a fogszuvasodas.
Szep, szep ... azt azert nem art tudni, hogy a till sok fluorid
hajlamos elszinezni a fogakat.
91
 Az els6 vilaghaboruban a nemet tud6s, Fritz Haber a
Harmadik helyezett kl6rb61 szornyliseges uj fegyvert fejlesztett ki ...
A mocsarakban feltor6 metimgtiz konnyen meggyullad. Ezt a
kiserteties jelenseget nevezzuk lidercfenynek, vagy az ordog
fGY KORTY LEVEGO
lampas{mak. A metan megtalalhat6 meg a tehenek szellen-
- Meselj r6la - kerte Billy.
teseben - meg az emberekeben - , es abban a gazban is,
Arthur McAllsop osszegornyedt a hidegen szemerkel6
amit f6zesre hasznalunk. igy igaz!
es6ben, es megrazta a fejet.
- Mar mondtam, fiam, nem valami szep tortenet.
M asodik helyezett - Azt is mondtad, bogy vigyazni fogsz ram.
Az 6zon molekulait harom osszekapcsol6dott oxigenatom
- Igen, mondtam. Figyelj, csak huzd be a nyakad, es nem
alko~a. Az illata leginkabb a frissen kaszalt szenara emlekez-
lesz semmi baj.
tet, es ugy fedeztek fel, hogy egy kutat6 arra lett figyelmes,
- En megis tudni szeretnem. Hiszen itt vagy, megsem le-
ismeretlen szagot erez a laborat6riumaban.
hetett olyan borzalmas ...
Az 6zon j6 bakteriumol6. Meg j6 emberol6 is, ha tw
A koromfekete egen egy vilagit6raketa lobbant fel. Billy
sokat lelegeznek be bel6le. Szerencsere a legt6bb 6zon 25
szemet bantotta a hirtelen jott ragyogas. Olyan fiatalnak lat-
km magasan talalhat6 a leveg6ben, es a Nap karos sugarait61
szott - amikor a korat kerdeztek, biztos hazudott.
ved bennunket (persze ha ilyen iramban szennyezzuk a !eve-
got, akkor mar nem sokaig).

Elso h elyezett (orrhosszal)

A kl6r. A leveg6szennyezes, amelyben a kl6r-alapu gazoknak
nagy szerepe van, a Deli-sark folott lyukat utott az 6zonre-
tegen. A lyuk olyan mely, mint a Himalaja, olyan nagy, mint
Amerika, es napr61 napra novekszik.
Ez a borzalmas, sargaszold szinu gaz mar evszazadok 6ta
Arthur fels6hajtott. Nem tehetett semmit. A fiu hamaro-
borsot tor az emberek orra ala. 600 evvel ezel6tt egy ostoba
san ugyis ra fog jonni.
alkimista kl6rt aramoltatott at vizen, es azt allitotta, bogy
- Ypern kozeleben voltunk. Gondolom, hallottal az 1915-
kirun6 salataontet. HAT NEM AZ. A kl6r hihetetlenul mer-
os ,csatakr61 arrafele. Szepen sutOtt a nap - aprilishoz kepes
gez6! egesz melegen. Igazab61 semmi dolgunk nem volt aznap. Ep-
--~- Oo
l HOPPA! ME~KE®
K··,lr #
pen teaztunk, amikor bekovetkezett.
- Mi kovetkezett be? - kerdezte Billy.
t,.VAJON MllYEN IZE
- A gaztamadas - felelte Arthur. - A gaz olyan volt, mint
\__ lEHEr?
''-./'-----.A-.~ egy gomolyg6 sarga felh6. Szerencsenkre a szel a legnagyobb re-
szet elfujta masfele. Akkoriban meg nem voltak gazmasz19aink.

93
92
 - Teged is megmergezett?
- Csak egy kicsit. Olyan volt, mint egy borzalmas torok-
fajas. Egyfolytaban kohogtem. Nem volt eppen kellemes, de
legalabb elve meg{lsztam. Aznap ejszaka omleni kezdett az
es6. A bombazas nem maradt abba. Egyetlen percre sem.
Nagy volt a felfordulas. Nem hallottad a sajat hangodat.
Nem volt mit ennunk, nem tudtunk hol aludni. Mikor vegre
kiertunk a tuzvonalb61, minden a feje tetejen allt. A gaz
megsargitotta a fuvet. A fakon nem lattunk egyetlen mada-
rat sem.
Billy egy sz6t sem sz6lt. Csendes ejszaka volt aznap, ha
hegyezte az ember a fulet, meghallotta, mit beszeltek a kato-
nak az ellenseges arkokban. A nemet vezenyszavakat. Aztan
puskaropogas hallatszott, meg egy eltevedt lovedek sivitasa.
- Arthur, ugye most nem fognak gazt hasznalni ellenunk?
Mind a ketten beleszagoltak a levegobe. Csak dohos fold-
szagot ereztek, semmi mast. A labuk alatt, a lefektetett pal-
l6k resei kozott iszapos le tocsogott.
- Nem, Billy, minden rendben lesz. Mar toltenyekben lo-
vik ki a gazt, ami nem robban fel, csak pukkan egyet. Ha te-
hat pukkanast hallasz, villamsebesen tedd fel a gazmaszkot!
Lassan vilagosodott, a kifeszitett szogesdr6tokat huvos
szell6 himbalta. Ideje felkelni - aztan pedig reggelizhetnek.
A katonak hirtelen egy lovedek hangjara lettek figyelme-
sek. A valami gozmozdonykent sivitva szelte at a levegot.
Mind a ketten lekuporodtak, es behUztak a nyakukat.
A vart robbanas csak nem kovetkezett be. Ehelyett a lo-
vedek halk pukkanassal belefur6dott a senkifoldjen a sarba.
Billy elfeheredett.
- Gaz - kiabalta elfw6 hangon. - GAz!
A hir masodperceken belul elterjedt. A meg felalomban
lev6 katonak morogva es atkoz6dva kapkodtak magukra
nyakukra szijazott, kezdetleges gazmaszkjaikat.
Egyetlen ember nem tett semmit. Az az ember, aki mar
megjarta a vegyi hadviseles poklat, es tudta, bogy mire sza-
mitson.
- Ne 6rulj meg, Billy! - kialtotta Arthur McAllsop. - Ez
csak egy fel nem robbant granat! A gazlovedekek teljesen
mashogy sivitanak!
.·'''''\\
"Ez t biz tos nem tudtad!
1. Az I. vilaghtibomban az angolok es a nbnetek iisszesen 123 025 ·~
tonna harci grizt hasznriltak el.
2. Az elsa grizmaszkok puskatisztit6 kendokbOl kesziiltek, amll ·
vizelettel itattak at (a vizeletben Leva vizrol hittek azt, hogy megkoti a ~ '\
, fl pt;;, .,
gazt;. ~J.Y·
3. Vegiil a katonrik ofyan grizmaszkokat kaptak, amik vegre hasznril- .,
hat6ak voltak griztrimadrisok alkalmrival. Az ifj maszkokban s<;in-}
retegek ko'to'ttek meg a mirgezo grizokat.
4. 19 75-bem Dr. Buddy Lapidus a grizmas<;kok o·ttetet felhasznrilva -,
fglesztette ki a konyhai szagelsziv6kat. Ezekben is aktivszenretegek ~
nyelik el a kellemetlen szagokat.
Persze nemcsak a gazok lehetnek veszelyesek. Idonkent a
femek is meglehetosen gyilkosak tudnak am lenni .. 0
95
 2. A bigany olyan fern , amely szobah6mersekleten folye-
kony halmazallapotu. Megnezheted peldaul a h6mer6-
ben. Amint a higany felmelegszik, kitagul a fokbeosztas
Mi az, ami kemeny, fenyes, es nem pattan fel, ha leesik a
menten. Vigyazz - Oroszorszagban egy hideg telen az
foldre? Nem, nem a tamirod kopasz feje, bar az is lehetne.
osszes b6mer6 befagyott -38 °C-on! Ha ilyen hideg van
A femekr61 van sz6! Hova is lennenk femek nelkul? Gondolj
az iskolaban, jobb hazamenni!
csak bele, micsoda kaosz keletkezne! Nem lenne penz, nem
3. A gallium olyan konnyen megolvad, hogy ha a kezedbe ve-
lennenek aut6k, nem lennenek szamit6gepek. Ugyanakkor
szel egy darabot, akkor lassan ragacsos nyalkava folyik szet!
persze gyilkos fegyverek sem lennenek. Nezztink szembe a
JECSULErSZAVAMitA. fANAitNO
tenyekkel...
- E~YSZEitUEN srirMENf A
KEZEMJEN!
TENYEK A FEMEKROL

4. A tantal egy ritka, szl.1rke fern. Regen koponyalemezeket

ALAPrENYEK A fetMek aiotMjai vah)Jabat1 HelM keszitettek bel6le.
I eritttkezt1ek egyl\taSSal ~ egy sereg elektr0t1 yeszj 0ket 5. A platina rna ertekesebb, mint az arany. A vice az, hogy
kiiriil. Ez teszi lehetiive, hogy tMeghaJiitsuk vagy drOtta a 16. szazadban a spanyol kormany ugy velte, a platina-
t1yujtsuk oket. b61 harnis penzt lehet verni. Ezert aztan az orszagban fel-
lelbet6 osszes platinat a tengerbe dobtak!
MENNVIf KElt AZ 6. William H . Wollaston 1800-ban feltalalt egy eljarast,
A mfENfO USZLErEK melynek segitsegevel a platinat hosszu szalakka lehetett
Egyes fetMekt1ek szornyii alakitani, azokb61 pedig kulonboz6 formakat lebetett el6-
szokasaik vat1t1ak. allitani. A kormonfont kemikus rettentoen meggazdago-
es
A rubidiUIMOt a ceziutMot dott. Talalmanyanak lenyeget persze gondosan titkolta. A
peldaul tavol kell tartat1i a titok csak halala utan kertilt napvilagra. Akkor mar ugy-
viztot t1ehogy felrobbat1Jat1ald sem volt sztiksege a penzre ...
7. A titan nagyon nehezen olvad meg. Ezert remektil hasz-
nalhat6 gyors reptil6gepek keszitesere, mivel azok szar-
A femeknek azonban bamulatos titkaik is vannak!
nyai nagyon felmelegednek, amikor nagy sebesseggel ha-
ladva surl6dnak a leveg6t alkot6 molekulillal.
fANTASZTIKUS FEMTENYEK
8. A tud6sok felvetettek, bogy titanb61 mulabakat is lehetne
1. Bizonyos femek a viz szinen lebegnek - peldaul a natrium,
kesziteni. Az biztos, bogy nem rogynanak meg a nap he-
mig reakci6ba nem lep a vizzel es hidrogent nem allit el6.
veto!!
96
97
Az ELKEPESZTO EZUST Dicsose~csarnok
Az eziistot o1yan sze1es korben haszniljak, bogy az ember Charles M. Hall (1863- 1914)
azt hinne, az eziist a 1eghasznosabb fern. Az eziist itt ko- Nemzetiseg amerikai
vetkez6 fe1hasznilasi m6djai kozii1 me1yik nem igaz? PaulL. T. Heroult (1863- 19 14)
Nemzetiseg francia
Charlie-nak egy nap azt mondta a tanara:
~XOPT.AXA
, XEZIZULETEI? AZ, AKI FELFEPEZI,
Meg ma csereltesse
le oket eziistre! ~ HO~YAN LEHEr OLeSON
AJovo ,, ELOALLirANI ALUMiNIU-
befektetese! ~- ." _ Mor. ~AZPA~ ts HiREs
,;·
I I •

LESZ!
Sugarhajtasu
repillc3gep-hajt6mu
elad6.
A ramenos amerikai ifju azonnal eldontotte, bogy 6 1esz
az az ember. Hamarosan kemenyen do1gozott 1egfontosabb
eszkozen ... egy iitott-kopott gaztuzhe1yen egy csurben.
Es bar semmi ese1ye nem volt - Charlie sikerrel jart! A
triikk az, bogy az aluminiumban gazdag bauxitot fe1 kell ol-
dani egy kriolit nevti vegyiiletben. Bamulatos m6don ugyan-
ekkor jutott ugyanerre a felfedezesre a francia Paul Heroult
is! A ket feltalil6 ugyanabban az evben sziiletett, es mind-
ketten ugyanolyan kaotikus koriilmenyek kozott kutattak! Es
ami a legbizarrabb az egeszben ... Ugyanabban az evben hal-
tak meg...
Lehet, bogy az aluminium bamulatos, de akkor sem ...

A BAMULATOS ALUMINIUM Oc.YAN JO. MINT AZ ARANY

Az eziist mellett az aluminium is irt6 hasznos fern. Az alu-
miniumot azonban regen bamu1atosan nehez es draga volt
eloillitani. III. Napoleon francia csaszar, bogy gazdagsagat
fitogtassa, aluminiumbol keszittetett etkesz1etet. .Es csorgot a
gyermekenek.
Igen - ARANY! Az anyag, amir6l milli6nyian ilmodoztak
es ilmodoznak rna is. Kirilyi koronak, kal6zok kincsei, 6kori
penzermek. Az ember evezredeken at harcolt, kiizdott (es
meg is halt) azert, bogy megkaparintsa ezt a magikus femet.
Es neha bo1ondot csinilt magab6l...

98 99
BOL.ONDOK ARANYA
Sir Martin Frobishert senki sem
tartotta bolondnak. A durva be-
szedu yorkshire-i tipikus felfe-
dez6 volt - bator, viharedzett es
elszant.
Frobisher 1576-ban haj6ra szallt, hogy megkeresse aKa-
nada eszaki par~ai mellett Azsiaba vezet6 tengeri utat. Sir
Martin nem tala!ta meg a meses a~ar6t, viszont partra sza!lt
a jeges Baffin-szigeten. Es ott dobbenetes felfedezest tett.
Egy szikladarabra bukkant, mely fenyesen csillogott a
sarkvideki napsi.itesben! Visszaterve Angliaba egy alkimista
meger6sitette Sir Martin gyanujat - aranyat tala!t! Hama-
rosan kitart a kaosz, mivel mindenkinek aranyra
OLYAN EZ AZ AUNY, AHOYAC~K NEzEK.
MINfAfEN~ AZfLAfOM!

Aztan kideri.ilt az igazsag. A Baffin-szigeten nem volt

arany. Csak vaspirit - egy vasercb61 es kenb61 a!l6, igen gya-
kori vegyi.ilet, ami szinte barhol el6fordul. A rosszmajuak a
,bolondok aranyanak" neveztek. Sir Martin es legenysege
Frobisher egy ev mwva nagyobb expedici6val tert vissza a koznevetseg targya lett.
szigetre. Nem piknikezni mentek - jeghegyek es viharos szel-
lokesek kozepette haj6ztak, s arnikor megerkeztek a szigetre, Ht. FROJISHER - NEM ...NEHA CSAK E~Y
hatalmas jegesmedvek vartak 6ket, melyeknek egyetlen MINP ~RANY, AMI HALOM ElfEKrELEN
jatekos suhintasa hala!os volt. De megerte szembenezni a FENYLIK! KO!
veszelyekkel. A csikorg6 hidegben csak csakannyal dolgozva
mintegy 180 tonnanyi aranyosan fenyl6 sziklat fejtettek ki!
A kovetkez6 evben Frobisher mar egesz armadaval indult
utnak, a haj6k fedelzeten izgatott szerencsevadaszokkal. Ez
alkalommal a haj6k 1180 tonna erccel tertek vissza. Hatal-
mas vagyont szereztek - olyan gazdagok lettek, arnire meg
legmereszebb a!maikban sem mertek gondolni. Legalabbis Teged is 16va tett volna a vaspirit? ime nehany tipp, bogy
azt hittek ... ez ne tortenhessen meg!

100 101
LEGY ARANYAS6!
1. Aranymosas
Egy talat merits egy foly6ba, majd homokkal es vizzel felig
telve emeld ki. A talat razogatva szitald ki belole a vizet es
a benne uszkal6 homokszemcseket. Az arany lerak6dik a tal
aljara, aranypor vagy aranyrogok formajaban.
2. Az arany probaja
Az aranyrogot dorzsold hozza egy pr6bak6nek nevezett sotet
kodarabhoz. Ha a rog utan aranycsikok maradnak, akkor az
arany val6di.
Jon LESZ PR6sAu
fENNI!
3. Nyiss aranybanyat!
Eleg sokaig tart, mig az ember kiassa a sajat banyajat.
Vannak tobb ezer meter mely banyak is, ugyhogy inkabb ne
kezdj el a kertetekben asni, hacsak nem vagy biztos benne,
hogy a petrezselyemagyasok alatt arany rejtozik. Ha azon-
ban tenyleg arany van a kert alatti kozetekben ... akkor el-
mondom, hogyan juthatsz hozza.
I
AZ ARANY MEG-SZERZESE
t £gy csottt6 pettzt kell koltetted gepekre ttteg ilyestttire. Ugy harotttsW!ttll-
li6 forittt eJeg is lesz.
1 Ahataltttas gepekkel zuu apr6 darabokra ttehattv ezer iotttta szildat.
Mittdett egyes kodarabot ttteg kell vizsgaltti. ttehogy tevedesoollddobj egy
arattyriigiit. !Nettt till kelletttes feladat.l
102
f. £zutatt orold ttteg oket egy csapagygolyokkal tell hataltttas hettgerbett.
!Sokkal gyorsabb, tttitttha a tttatttad kcivedara16Jat haSZttalnad.l
.f. Akoport keverd el ciattttal lhalalos tttereg!l es viuel. Nyalkas tttasszat
kapsz. ILehetoleg tte a ttappalibatt csittald.l
5. £gy tartalybatt hagyd leiilepedtti a tttasszat. Aztatt tavolitsd el a
kodarabokat. Keresd ttteg az arattvat.
6. Atttasszahoz adj cittkport. £z szetvalasztja a ciattt es az arattyat.
1. Az arattvat olvaszd ttteg egy 1ittkcil ttevii vegyiilettel. A1ittkal houa-
tapad a ttettt kivattaros vegyiiletekhez es felhozza azokat a keverek
tetejere. Oottdosatt halaszd le rola.
S. Meg egy Ids feldolgozas, es a vegett a 1ied lesz egy 99.6 ~-os arattyr(Jd.
£ttttyire egyszerii! INettt az.l
MOSf M~lt ME~KAPOM
AZSE,PENZEMEf. APU?
Most pedig, miutan ennyi veszodseg utan tied az arany,
mit csinalsz vele? Visszadugod a fold ala - egy bank szefjebe.
A vilag aranytermelesenek fele ott kot ki!
..,~ ...... , ·~ -......
Ezt biztos ne~n tudtad!
Az orvostudomimy a tuberkul6zis nevii tiidobetegseg kezelesere hasznal- .
ta az aranyat, az azonban a betegeket is megmergezte. Igen) a femek- ;
. nek van egy kegyetlen oldala is. Ami azt illeti) nyugodtan nevezheijiik '
"' oket gyilkosoknak.
103
 I

GYILKOS MERGEZO FEMEK ~YILKOS FEMFE~YVEREK

A:z 6lom veszelyes anyag. A 16. szazadban a gazdag holgyek
feher 6lomport kentek az arcukra, hogy szebbek legyenek. A L Az els0 vasfegyverek az 11. e. 1500~bat1 az etttber
mereg nehany ev alatt ti:inkretette a boruket - az 6lom be- egbollehullott ttteteori1okb61 rajott hogyat1 hevitse fel
sziv6dott a szovetekbe es vermergezest okozott. A holgyek kesziiltek. a vasercet es t1yerje ki belole a
fetttet ~ az azot1bat1 t1ettt volt

('J
azonban nem tudtcik, mitol csunya a b6ruk, igy meg ti:ibb
tlil eros.
6lmot hasznaltak, hogy elfedjek a seruleseket!

~jH ~, ,~ £Y>l__.........,
f. Avashoz valatttilyet1
tttas fetttet is hozza kellett
adt1i, hogy eleg eros legyet1.
Az etttber I. e. lt.OO~bat1
1. Ev 2.. Ev 3. Ev +. Ev adott eloszor szet1et a
A legmergezobb fern azonban az arzen. Sok-sok ewel vashoz, hogy erosebbe
ezelott legypapir keszitesehez hasznaltcik. A legyek odaragad- -tegye.
tak a papirhoz, es az arzen hatni kezdett... Sajnos nehany
ember is hasonl6 veget ert.

MILY£N
umNrns
HALAL! ..---=~ 1.\'1~~
IN~&&
CSAPNANAK
LE E~Y
OSSZETEKEU
UJSAKAU
Es ez meg nem minden. Kesobb jottek a vaspuskcik es vasa-
Vigyazz, a femek nem csak mergezes utian kepesek gylik, amik vasgoly6kat lottek ki magukb61. Ez meg nagyobb
vegezni az emberrel. A femekbol halalos fegyvereket is lehet kaoszt eredmenyezett a csatamezon. Patakokban folyt a ver.
kesziteni. A verben pedig a vas.

104 105
 -,_ Ez t biztos nent tudtad!
~. Fbn van a veredben! Ezt a Leifontossagu tenyt Vincenzo Menghini
(1704-1759) olasz tud6s fedezte feL Vasreszeleket kevert a kutyai
·. etetebe. Azt akarta kideriteni) hova keriil a vas. Mint kideriilt) a Mi a kozos a rozsdasodasban, a rothadasban es a feny-
{._ kutyak verebe. A viiriis vem:jtekben leva vas magahoz vonaa az oxi- kepezesben? Nem tudod? Mindegyik kemiai reakci6kon ala-
~ genatomokat) igy teszi lehetove) hogy a vir a test kiiliinbozo pon{jaira pul. De pontosan mi az a kemiai reakci6?
·. szallitsa az oxigent. Egyes p6ijeleknek rez van a viriikben) nem vas.
~. Ezert kek a vernk. TENYEK A REAKCIOKROL

Kaotikus kemiai kifejezesek

AAAA! ALAPrENYEK Ake~~tiai reakciok soratt ato~~tok kapcsol6dttak
HIPRAfAlf VAS~OXIPOK! ossze ~ vagy osszekapcsolodott atoJMok valttak szet, es uj
MAR ME~INf EZ AZ vegyiiletek keletkezttelc.
FE10gH10!

Ml EZ. AVILA~ VE~E?

EGY REMES REAKCI6

A vassal az a gond, hogy az oxigenatomokkal 6sszekapcso-
16dva rozsdat hoz letre. Igen - a rozsda vasb61 es oxigena-
tomokb61 all. A rozsdasodast tovabb gyorsitja a viz es a s6.
Ezert uszkalnak regi rozsdas haj6k a s6s tengerekben.
Es a rozsdasodas csak egy a szamtalan remes reakci6
kozul.
AltOZSUA VAS ts OXI~NAfOMOK KEVEriK£. AViz ts ASO
FEl~YO~ifJA AFOLYAMAfOf. 'LA~,LA-,LA ...

POFA n ES MERV A
VIZE'( EM&ER! -.-::;:;--:;_;:.__,......__...;;::,..-~....,.___/-.,__...,--"'

106 107
GYORS REAKCIOK
Ezt biztos nern tudtad!
Amikor az atomok egymasnak iitkoznek, normalis esetben
193 0-ban egymilli6 vegyiiletet ismertek a foldiin - ma j6val tiibb) mint
visszapattannak. Ha azonban eleg gyorsan mozognak, ossze-
ti;::;milli6t! Napjainkban a kbnikusok s;::;amit6gep-programokkal alla-
tapadhatnak, mielott ujra eltavolodnanak egymast6l. Ezutan
piijak meg, hogyan fog kine;::;ni egy vegyiilet a;:; atomok iiss;::;ekapcso-
mar a legkulso elektroncsoportok dontik el, mi tortenik ...
l6dasa utan.
Neha az egyik atom nagylelkuen atadja elektronjait a
masiknak.

Amikor ez tortenik, elektromos ero ragasz~a ossze az ato-
mokat, mint a magnes a femeket. Ezt ionkotesnek nevezziik.
Leggyakrabban a s6kban es egyeb asvanyokban fordul elo.
MEGJOSOLHATO REAKCIOK
Sz6val az atomok osszeutkoznek, es ugy dontenek, hogy
osszeragadnak. V alahogy olyan pr6ba-szerencsenek tunik a
dolog, nem igaz? Pedig nem az. Ernlekszel meg, hogyan pa-
szianszozott Mengyelejev az Elkepes;::;to elemek fejezetben? Hala
Mengyelejev peri6dusos rendszerenek, a tud6sok meg tudjak
j6solni, mi fog tortenni. Nagyon egyszeru a dolog. Minden
azon mulik, hany kiilso elektronja van egy atomnak. Ha erre
elutasit6an reagalsz, akkor meg se pr6balkozz a kovetkezo
rejtvennyel...

REMES REAKCIOK REJTVENY

Ime az atomok. Oket hasznalod majd a rejtveny megoldasa

Az atomok neha megosztoznak az elektronokon. Ilyenkor az

so ran:
-
.
elektronok mindket atom koriil keringenek. Ezt kovalens ko- '
'
tesnek nevezziik. CIJlOM

OKt.
~
OSZTOZZIINK.
HAVER! UNPJEN.
Fl KALCI\IM
r

Koval ens kotes leginkabb nem femek kozott jon letre - foleg
gazok es folyadekok eseteben. Mindket kotesfajta eseten uj
~ •
"
vegyiilet keletkezik. liKEN

108 109
 I

Elso rejtveny Kaotikus kemiai kifejezesek "'

Hany kws6 elektronja van az egyes atomoknak? Olvasd el a
segitseget, majd aJ.lapitsd meg a fenti atomok kws6 elektron- " ·.
szamat! JRUHUHU!
Segitseg NEM lffi CUCN05) Z~g A
1. A kennek hat elektronja van - ez haromszor annyi, mint CU.-Ag N05 ~MAM~OU
a kalciumnak. Kettejiik kozott azonban epp eleg, hogy uj
vegyiiletet hozzanak letre. ES EZ HALALOS?
2. A heliumnak ugyanannyi elektronja van, mint a ken es a
kalcium vegyUletenek.
3. A magneziumnak ketszer annyi elektronja van, mint a
natriumnak es a kaliumnak.
4. A natriumnak es a kl6rnak pontosan annyi elektronja A TEUES KEP
van, hogy letre tudjak hozni a natrium-klorid nevti ve- Az ember azt gondolna, a kemiai reakci6knak semmi koze
gyiiletet. Vagyis a konyhas6t. a mindennapi elethez. Az legalabbis biztos, hogy te bnszan-
5. A natriumnak azonban csak fele annyi elektronja van, tadb6l soha nem vennel reszt egy kemiai reakci6ban. Feny-
mint a kalciumnak. kepezes utan azonban - mar amennyiben latni akarod a
6. Az bsszes tobbi atomnak fele annyi elektronja van, mint vegeredmenyt - kemiai reakci6ra lesz sziikseged.
a heliumnak. 1. Az els6 fotografusok fenyerzekeny eziist-klorid papirt hasz-
naltak. A feny energiaja olyan reakci6t idez el6, mely fe-
NE NYAFOG-J, NEKEM keteve valtozta~a az eziist-kloridot.
CSAK FELE ANNYI 2. A feny feketen jelent meg a fenykepeken. A sotet foltok
VAN, MINf NEKEU! pedig feheren.
3. Amikor valakit lefot6ztak, 6rakig kellett wnie arra varva,
hogy a kemiai reakci6 bekovetkezzen. Ez akar fel napig
Masodik rejtveny is eltarthatott, es kozben az illet6nek egy arcizma sem
Ahhoz, hogy ket elem egyeswjon, bsszesen nyolc elektronnak rezdwhetett!
kell lenni a kws6 palyakon. Mely atomok kepesek osszekap-
csol6dni, es uj vegyiiletet alkotni? Ne feledd, osszesen nyolc
elektronnal kell rendelkezniiik! HOPPA, MAlt ENNYI
AZ IUO? MAUUJON
'!UP9JOSX{VJ(J?SS,Q pn1 UI3S JVUlUlOJV S?JUl U3J1Jf(J}J Uln!J?'l{ V 'Uf'f+Uln i~v ME~ E~v out
-.lJJVJf ;wm??z!Jvw J.9l'f /P9.flw9J.q +wnuwu ;wnyrn tCzq11:1,W1. Jf!POS7JW AUUI~ EN
9 (z 1.. (1{ 1.. (J z (f 8 (a r (p 1.. (1 z (q r (v tCUf11:J.wJ. gsrg :yozsvz~A ME~OEUElOO

110 111
4. Sajnos a vegyuletek a fenykep elkeszulte utim is reakci6-
ba leptek a fennyel, ezert a kepeket csak sotetben lehe tett
nezegetni!
5. Ezt a problemat akkor kuzdottek le, amikor a feltalal6k
felfedeztek egy vegyUletet, ami eltavolitja az ezust-klori-
dot a fenykepekrol.
6. A mai fekete-feher filmeken gyorsan reagal6 ezust-bro-
mid s6k vannak. Ez azt j elenti, hogy pillanatfelveteleket
is keszitbetsz.
7. Fenti s6k kozul egyesek olyan erzekenyek, bogy akar egy
gyertyat is le lebetne velUk fenykepezni a boldon!
112
MEGRAZ6 REAKCIOK
Az egyik rendkiviil basznos reakci6fajta az elektrolizis. Mi-
chael Faraday tud6s szupersztar talalta fel.
Oicsoseecsarnok
Michael Faraday (1791-1867)
Nemzetiseg brit
Micbaelnek nehez gyermekkora volt. A csaladja olyan sze-
genysegben elt, bogy a betevore is alig jutott...
u II I "
JOVO HEn~ NINCS fOJJ!
Bar konyveket nem tudott vasarolni, megis elolvasott ne-
hanyat, melyeket egy konyvkereskedo szamara kellett volna
bekotnie. Nyomban erdeklodni kezdett a tudomanyok irant.
Megkerte hat Sir Humphry Davyt, bogy vegye maga melle
asszisztensnek. Hogy bogynem, Davy eppen akkor ideigle-
nesen megvakult egy kwonbsen veszelyes kiserlet soran.
Faraday tehat megkapta az allast.
Faraday tobbfele vegylileten is megvizsgalta az elektrolizis
folyamatat. Alapvet6en arr61 van sz6, bogy ionkotesu vegyli-
113
 leteket keverunk el vizzel, es elektromos aramot vezetlink az oxigenje kozt tortenik, akarcsak a rozsdasodas eseteben.
oldatba. Az atomok az egyik vagy a masik elektromos p6lus Az alma rothadni kezd.
fele indulnak (mert vonzzak 6ket). A vegyliletek pedig szet- 2. Egy masik almadarabra csopogtess egy kis citrornlevet.
szakadnak! Mi tortenik?
.... ·"'''''· ,.,,.,.
1.
I
Ezt biztos nem. tudtad! ·
: Az elektrolizis egyik felhasznalasi teriilete a galvanizalas. Ha egy ~ NE NvULJ A
: bizonyos femet tartalmaz6 vegyii.letet elektrolizalunk, a fem vekony ~ KistR~
~~ retegben lerak6dik a targy felszinen. igy keszii.lnek peldaul az ezii.st be- ~ LErEMHEZ,
~ vonatit ekszerek. 1891-ben a siitet lelku francia sebesz, Dr. Varlot egy ANYA!
~ holttestet akart femme! bevonni, es sikerrel alkalmazta az efjarast. A
~. felhaborit6 folyamat vegen a holtestet 1 mm vastag rezreteg boritotta.
~ Varlot ezutan 1..-iallitotta bnelyitiJ muvet. Fogadni memek, hogy volt
f nehany di.ibbent reakci6 ...
r. '• •• , . . .... ~ ;.t-1 , , • •6 ··~''" ,J a) Az alma megfeketedik.
b) Az alma nem valtozik.
c) Az alma felold6dik.
GYORSABB ES LASSABB REAKCIOK
Egyes reakci6k mindossze egy masodpercig tartanak - ma- "1(jlYJ(D3.l !qq_rn V 'fl?.fJJS.lOrCffj3_[ UVq7JJV1J1J ¥3tfnu 'JV¥¥0W.OJV1.113J
sok viszont tobb milli6 evig. A vegyeszek legnagyobb sze- gOff uvqpuqv :m Q,3J vq'f!J¥03.t ws !!Off mq?JWO.l1?-J V (q zsv1pA
rencsejere sok reakci6t felgyorsit a h6. A melegtol az atomok
gyorsabban mozognak, tehat gyakrabban utkoznek ossze Persze a savaknak is megvan a maguk ijeszto oldala. A ret-
egymassal. A hutessel viszont le lehet lassitani a reakci6kat. tento reszleteket megtalalod a kovetkezo fejezetben ...
Ezert tartjak hidegen az etelt (es a holttesteket): hogy lelassit-
sak a romlasert felel6s reakci6kat. SAVANyU
CUKOIDr?
Fel mered fedezni ... ho!!Yan alllts me!! e!!Y reakci6t e!!Y
masik reakci6 se!!itse!!evel?
Hozzcivalok
• egy darabokra vagott alma
• egy kis citromle
Tennivalok
1. Ha egy darab almat fedetlenw hagysz nehany 6rara, ak-
kor megbarnul. A reakci6 az alma vegyilletei es a levego

114 115
 i~ ~~
(JESZT~ 2. Az aszkorbinsav a C vitamin masik neve. Ez a hasznos
vegytilet a friss gytimolcsokben talalhat6. Segits~geve.l meg-
el6zhet6 a skorbut nevii halalos betegseg. A C VItarmnt egy
Ott lapulnak a citromban, az ecetben, a teafllben, de meg az magyar tud6s, Szentgyorgyi Albert fedezte fel elsokent. 6
aut6k akkumulatoraban is. Egyes savak gyilkos molekulai a paprikab61 allitotta elo ezt az eletrnento savat. .
szettepik a szelidebb vegyUleteket. fjeszto , mire kepesek. 3. Szereted a narancs- vagy a citromle izet? Nos, azt IS sav
Szembe tudsz nezni a tenyekkel...? adja. Igen, a gytimolcslevekben citromsav van.
4. Az alginsav a tengeri algakban talalhat6. Sutemenyek
TENYEK A SAVAKROL frissen tartasara hasznaljak. Kotszerre teve segit elallitani
a verzest! Meg a fagylaltban is el6fordul - megakada-
lyozza az osszetevok szetvalasat. Gondolj csak ?eie, Ir_li-
lyen kepet vagnanak a barataid, ha elmondanad nekik,
ALAPrENVEK Asavak vizbe keriilve szethasadMk es hogy a fagyijuk algab61 van!
J hidrogeMto~ttokat allitaMk elo. Ezek az a101Mok erOS
eleldro~ttos roltessel rcmdelkezttek, a~tti darabokra szakitja
a tobbi ~ttolekulat! mEtY MALNAr
~SZEPEN,
AJARArOMNAK
A IWTENro tiSZLErEK PEPit KEr tOMJ
Asavak savattYiiak es tteha ALtAr.
biidosek. Vatt egypar olyatt, a~ttitol
jobb, ha tavol tartod lttagad. Ezek
olyatt erosek, hogy az elttberi
szoveteket is kepesek feloldatti! 5. A szalicilsavat az aszpirin keszitesenel hasznaljak. Igen, a
csodalatos fajdalomcsillapit6 egy sav. Legeloszor a fU.zfa-
keregben fedeztek fel. Az emberek regen ragcsaltak a ker-
get, hogy csokkentsek a lazukat. Ne pr6bald ki - undorit6
ize van.
Persze nem minden sav ilyen ijeszto. Neha akar hasznosak 6. R egen rettenetesen hasznos savakat hasznaltak a bor-
is lehetnek ...
gyartasban. A mergez6 burokb61 el6allitott csersav el-
pusztitotta a b6rok rothadasaert felel6s bakteriumokat. A
HASZNOS SAVAK
csersav sok egyeb dologban is megtalalhat6, peldaul a fa-
1. Az aminosavak olyan molekulak, amelyek osszekapcso- keregben, sot, meg egy csesze teaban ~s, de sz:rencsere
16dva feherjeket alkotnak. A tested nagy resze feherjekb6l az emberre nem artalmas. Mas savak VIszont teljesen ha-
all.
szontalanok.
116 117
 5ZORNY0 SAVAS ESOK
Mi a kozbs a kovetkezo helyekben - az atheni Akropolisz, a
londoni Szent Pil-szekesegyhaz, es a washingtoni Lincoln-
emlekrnu? Nem tudod? Mindegyik szepen lassan old6dik ...
az ES6T6L! Az ipar es a kozlekedes rniatt rengeteg ken-di-
oxid gaz kerul a levegobe. Ettol savas lesz az eso. 1974-ben
olyan eso hullt Sk6ciaban, ami annyira savas volt, mint a cit-
romsav. Eleg savanyti lett tole az emberek abrazata.
A problemat tovabb sulyosbi~ak a vulkanok. 1982-ban a
mexik6i El Chichin vulkan tobb ezer tonna savas gazt lovellt
ki az egbe! Kaotikus kemiai kifejezesek
A savas eso egyarant puszti~a a regi es az uj epweteket. Meg 4- SZAZAltKoS
az iskolad is veszelyben van! Hat igen, minden rosszban van £fANSAV
valami j6 .. . ELFOOYOrr
OlPAfRA VAN
A CH~C01H!

~~
Mi a problemajuk?
A savas eso tobb milli6 fat is elpusztit evente.
·?oZfrJ1TJJVS v 1m s:nnx zsv1pA I

HOVALErHK A fOSSIEK? Fel mered fedezni ••. az ei!Yszeru oldatokat?

Egy csont feloldasa
Hozzaval6k
e egy eros, repedesek nelkwi csont; (nem nagy ugy - egy
csirkecsont tokeletes lesz)
e ecet
Tenniv al6k
A halakkal is szornyli dolgokat muvel. Nem novekednek, es Tedd bele a csontot az ecetbe, es hagyd allni 12 6ran ke-
a sav feloldja a cson~aikat!
resztw.
118 119
Mit tortenik a csonttal?
a) Megzoldul.
b) Hajlekonnya valik.
c) A felere zsugorodik.
·;oum~JJVJf
Savanyu titkok
Hozzaval6k
• 15 csepp citromle
• egy csesze tej
Tennival6k
Keverd ossze a hozza-
val6kat. Mi tortenik?
a) A tej halvanykek lesz.
b) A tej undorit6 szagot araszt.
c) A tej osszecsom6sodik.
-l.ZJ v v.tiuoqJif l~1!/ri.Jf3JOW v J13W '~pos9wos:;a?ss_o .ral v (:; zsvz!'A
Tojas az iivegben
Hozzaval6k
• egy friss tojas
• egy kis ecet
• egy pohar
• egy szeles nyaku tiveg
Tennival6k
1. A tojast ket napig aztasd
ecetben. Latsz6lag semmi
sem tortenik vele, de a heja
puhabb es vekonyabb lesz.
2. Ekkor 6vatosan bele tudod
gyomoszolni a tojast egy
120
9o.r! uvq1uos:; v vuopJOJif rzvs
I :; 1823-ban. A SOSOlJ elpuszti~fa a bakteriumokat es Jeloldja a tapM!ikot.
·rzvs 9JV1ff1?1V1 uaqnwo.J.
uvegbe. Aztan megkerdezheted a barataidat, bogy sze-
rinttik hogyan csinaltad ...
"J??f?.l.
t(Jfa wnqVJt 910JfJV JV.ffztfl?.rol v vuopJolif rzvs 9o.r/ uaq1m -:zv zsvz!'A
v (q zsvz!'A
Ezt biztos ne~n tudtad!
'-- A gyomrodban is sOlJ van. Ez:.,t a tenyt William Prout Jedezte fel
~. Hogy akkor miert nem oldjafel az embereket is? A vice az, !wgy neha .~
~ Jeloldja - ifyenkor lesz valakinek gyomorftkefye. A nyalkas gyomoifal ~
'· altaMban megakadtifyozza ezt, de a tid sok SOlJ emesztesi ZOlJarokat ~
f okoz.
c''• .. _,. ;-.;......_ . ~
A KEGYETLEN KENSAV
Olajos, szintelen, es zseU:t csinal mindenbol, de semmi koze
nines a menzai ebedhez. A kensavr6l van sz6 - arr6l a rend-
kivtil eros vegytiletrol, amit csak higitva lehet biztonsagosan
hasznalni.
D e ha olyan veszelyes, akkor miert gyartanak egyaltalan
kensavat? Nos, a kensav is lehet hasznos. Hasznaljak peldaul
a mutragyagyartas soran. Ha kensavat csepegtetunk egy pa-
pirra, akkor az atlatsz6va valik. Gyakran keszul igy a vece-
papir. Szerencsere a savat kesobb kimossak belole, kulonben
rettenetes kenyelmetlensegeket okozna. A kensav azonban
sokkal tobb mindenre kepes ...
ASAVTESZT
A savteszt az, amikor egy specialisan kezelt papirral, a lak-
musszal hatarozzak meg egy sav jelenletet. A lakmusz szine
vorosre valtozik, ha sawal erintkezik. 1949-ben a savtesztet
gyilkossagi ugyben alkalmaztak!
121
 1949-ben egy John Haigh nev(i uzletembert gyilkossaggal (JESZTO SAVAS MERGEK
vado1tak meg. Haigh borzalmas m6dszerrel szabadult meg 1. A rebarbaralevelekben mergez6 dikarboxil-sav talalhat6.
az aldozat holttestet61: kensavban oldotta fel. Azzal idege- Azert van ott, hogy megmergezze a falank herny6kat.
sitette a rend6roket, hogy nines aldozat.
Szerencsere a szarban, amit mi, emberek fogyasztunk,
nines mereg.
, . · , HIRTELEN ELMENT AZ
HO~YAN
~IZONYiTJAK ~E A
~YILKOSSAOOf, HA
~ ~~ ~;:::_;:M . .
E~YSZER NINCS 2. A mehek fullankjaban is sav van, ezert faj a csipestik. A
HOLfTESr? mehcsipest sz6dabikarb6naval lehet semlegesiteni, az
ugyanis lugos kemhatasu.
3. Ha viszont darazscsipesre teszel sz6dabikarb6nat, akkor
az csak meg jobban faj! A darazs merge ugyanis lugos,
nem savas.
Haigh azonban tevedett. A sav nem pusztitotta el a H a tbbbet szeretnel tudni a lugokr61, akkor sztikseged lesz
bizonyitekokat. Maradt nehany borzalmas, arulkod6 nyom - nehany alaptenyre.
es egy teljes, muanyagb61 kesztilt fogsor. Ez ut6bbit azonnal
felismerte a meggyilkolt asszony fogorvosa.
TENYEK A LUGOKROL

, EZT A MOSOLYT,
MRHOL FELISMERNEM!
ALAPTENYEK AJugok kapJilk eJ azokat a ronda
hidroge.,afotttokat atttiket a savak allitanak elo.
Azaz a savas oldatokat visszavaltoztatJilk nonttalissa.
A higokat arrollehet felisttterni, hogy a
Jaktttuszpapir elkekUI tOIU~
ARmENTO USZLETEK Persze a lugok
is Jehetnek veszelyese~ Nehany lug ize
Haigh ezutan beismerte, hogy meg ot masik holttestt61
rettenmsen keserii. EgetO taJdaltttat
szabadult meg ugyanezzel a m6dszerrel. Bir6sag ele allitot-
okoznak a boron.
tak, es az esktidtszek 18 perc alatt meghozta donteset. John
Haigh-et kivegeztek.

122
123
( Ez;··bizto:··~e~ tu:U~dl
\. 1. A litgokb6l6rat lehet kisziteni. Hafilmelegf.y/ik. az amm6nia-litgot,
1. akkor a molekula nitrogenatomja s;;;abafyos re;::gesbe ke;;;d. Vicces
t,•. m6don 1948-ban a tudosok e;;;t a s;;;abafyos re;::gest has;;;nalttik az ido
·meresere!
{.. 2 · A savakat es a litgokat virrigok segitsegevel is ki lehet mutatni. A
~ horten;;;itik fiher es ro;;;sas;;;in virrigokat niives;;;tenek, ha a talaj lugos
illetve kekeket, ha savas. '
S6S TITKOK
Amikor osszekeversz egy savat es egy lugot, akkor azok reak-
cioba lepve egy sot hoznak letre. A so nem csak az az anyag,
amit a siilt krumplidra teszel. Ha kozelebbrol is szemiigyre
veszel egy sot, akkor apro, rendezett alakzatokat fogsz latni.
A sok krista!yokbol allnak.

fel mered fedezni ••. a sorbet titkat?

Hozzava/Ok
• 50 g citromsav-krista!y (gyogyszertarakban kaphato)
e 25 g szodabikarbona
e I 75 g porcukor
Tennival6k
A hozzavalokat gondosan keverd el.
Vegy egy keveset a szadba. Mi tortenik?
a) Ellilul a nyelved.
b) Lassan feloldodik a nyelved.
c) Bizsergeto erzest erzel.

'P3131f31 vssvrws
-zt?ZS <Zalfl1J1.l t38 Zspv 1318ql,qs U1f Z'DZV '/3UIJ.31 10fl'!X~p-~Zs Sf
v
r/,3] vq:rprrm vu9q1V'J{!qvp9Zs sofh:zl v Sf ?JW011?-J svrws (:1 zsv1~A

121 125

Ime egy kerdes, amivel zavarba hozhatod a tanarodat! Mi a
kozos a femekben, az ekkovekben, a csontokban es a sza-
mit6gep-csipekben?
fGY BETEGES FELFEOEZES
A felfedezest Wendell M. Stanley tette. Nehimy dohimy-
levelet megfertozott a mozaikbetegseg virusaval. Kesobb a
szaraz leveleket osszetorte, es felfedezte, hogy a virusok
ronda, tu alaku kristcilyokka vciltoztak.

"J9q7J.fiuor/UI3'Zs 'J{U?Jl3J?
'Zv so;uof Ud,91Udlld1 tCup1ffU sy 711? J9q'JfOtCf7Jlsy.t'J{ rztCiidpu.zw zsvrpA

fGY ATTORO FELFEOEZES

Rene:Just Hauynek l 781 -ben kaotikusan teltek a napp1.
Leejtett egy kalcitkovet a padl6ra. A ko tokeletesen azonos S6s TlTKOK
alaku darabokra tort szet. Hauy erdeklodve meg apr6bb 1. A s6 a natrium es a kl6r nevli elemekb61 all. Mindket
darabokra torte a darabokat egy kalapaccsal. Es a kis to- elem mergezo, am a s6 letfontossagli az egeszsegunk
redekeknek is ugyanolyan lett az alakjuk! Hauy megismer- szempon0ab6l!
kedett a kristcilyokkal!
KEnM, SZORJON
TENYEK A KRlSTALYOKROL E~YKIS
NATRIUM-KLORIP
KRISTALYT A
NEv Kristalyok
SULTJUR~ONYA
ALAPrENYEK A kristalyok Ids dobozhal~~tokba HASA&JAIMRA!
reHdezodtitt ato~~tok. A Ids dobozok egy~~tasba
illet1ek, es Ugyat1olyat1 alaku Hagy dobozokat
alkomak.
2. A kozepkorban az emberek s6s vizben kereszteltek meg
A mTENTO RESZLErEK a gyerekeiket. Ugy hittek, ez szerencset hoz.
Abemgsegeket okoz6 virusokat
kristallya lehet alakitat1i. Avice az,
hogy a kristalyok islltet metre kelt1ek,
a~~tim beketiilHek egy eJolet1ybe.

126 127
3. Franciaorszagban a felhaborodassal fogadott s6ad6 is
hozzajarult a forradalom kiti:iresehez es emberek ezreinek
kivegzesehez.
4. A s6 komoly problemat jelent Azsia egyes reszein. A mo-
csaras teruletek kiszaradasa utan a s6 visszamarad a ter-
m6talajban es elpuszti~a a ni:ivenyeket.
5. Ez azonban semmi a Holt-tengerhez kepest! Ez a belten-
ger a vilag legs6sabb all6vize. Olyan s6s, bogy egyetlen
hal sem el benne!
128
KEGYETLEN KRISTALYKV{Z
A kristalyokat rengeteg fontos terweten alkalmazzak. A ki:i-
vetkez6 allitasok ki:izul melyik till hibetetlen abboz, bogy igaz
legyen?
1. Egy venuszi urutazas soran az urbaj6 ablakait gyemant-
b61 keszitettek.
2. Gyemantb61 keszitik a vedoszemuvegek lencseit.
3. Regebben rubin felbasznalasaval allitottak el6 lezert.
4. Nehany k6rhazban kristalyok segitsegevel puszti~ak el a
bakteriumokat.
5. A tud6sok a kristalyok atomjaiban leki:iti:itt energiat vizs-
galjak. Lebet, bogy a jov6ben az lesz az urbaj6k egyik le-
betseges bajt6anyaga.
6. A regi radi6kban kristalyok is voltak.
"UVrpf'!fp1J1 V 'J[ll1J1JU
-ZSV1f V11JS1J7JtW1J1! wwp sowolpf~J ?v 1V'JfOtff1?1J?-l'l V ZVDI ·g SIW
-VH ·§-1 "!'! 'Jf!plJw uvqp_ti;W.Joj 1p'fins!CwJ sg.J() ~1Jt2J p_fvw '17f!2
-.J(}W ?v 'Jf!?sJrrpf!v.tiuo1v 4TJ1J?-l'Jf V ZVDI "£ SIWVH ·z
·wq?1.f!J!
v
-'%,~ 91.tof 9'Jr(joq v 1.0!17tJWlf wau 1UTJWf·t'J ZVDI ·c
:yozsvlPA
{ ...
' Ezt biztos nem tudtad!
Az ekkiivek a bennii.k livO, paranyi mennyisegii egyeb vegyuleteknek
kiisziinhetik sziniiket. Egy kis kr6m peldaul r6zsaszinne teszi a krista-
!Jokat. Valamivel tiibb kr6m rubinviiriisse. A legtobb gybnimtban
nines semmi!Jen mas vegyii.let, ezbt atlatsz6ak.
~ ........ ~
ELETBEVAG6 TENYEK A GYEMANTOKROL
1. A gyemantok szenatomokb61 epulnek fel. A fold alatt 250
kilometerrel a batalmas h6 es nyomas kenyszeriti az ato-
mokat racsszeru szerkezetbe.
129
2. A gyemantok olyan kemenyek, bogy csak egyetlen do- 6. A gyemantok olyan rejtelyesek, bogy nem meg}ep6 a
loggal lehet elvagni 6ket. Egy masik gyemanttal. Ke- szamtalan gyemantmitosz szwetese. D e VIGYAZZ -
menyseguknel fogva a gyemantokb61 idea!is femvag6 egyes gyemantok bala!os balszerencse atkat hordjak ma-
eszkozoket keszitenek. A fogorvosi fur6 vegen is talal- gukkal. ime egy hires gyemant tragikus tortenete.
hatsz gyemantokat (mar ha oda mersz nezni!).
( NMY~A l A GYH.KOS GVEMANT
Nagy, kek gyemant volt - paratlan szepsegti es ritkasagli.
\ NYlfNI! I
-··--~\(
~-~~~

3. A gyemantokat neha vulkanok kopik ki. Ezert szoktak a

vulkani k6zetekben gyemantbanyakat nyitni. Senki sem tudta, honnan szarmazik. Egyesek azt suttogtak,
4. Azt, hogy a gyemantok szenb61 vannak, Lavoisier fedezte hogy egy indiai istenn6 szeme - amit elloptak a temploma-
fel. Egy batalmas nagyit6val egy gyemantra f6kusza!ta a b6l. Az is lehet, hogy meg is van atkozva.
nap sugarait. A gyemant birtelen eltunt egy szen-dioxid
felboben . A szen-dioxidban lev6 szen a gyemantb61 szar-
mazott.
EZEK SZERINf A
~YEMANr SEM OKOK. ..

El6szor a francia kiraly vette meg, es Marie Antoinette ki-

ralyn6 viselte. A kiralyn6t 1793-ban lefejeztek, es a felb ecsw-
hetetlen erteku gyemantot elloptak!

5. A tud6sok szerint az Uranusz es a eptunusz bolyg6k

rnintegy 15 szazaleka gyemantb61 all. Ha valabogy rajuk
tudnad tenni a kezed, te lennel a aprendszer leggaz-
dagabb embere!
131
130
 A gyemant 1830-ban bukkant fel ujra egy londoni arveresen.
E?Y .bankar, Henry Hope vette meg. Hope egyetlen filler A gyemantot legutols6 tulajdonosa bolcsen odaajande-
nelkul halt meg, iizleti birodalma romokban hevert. kozta egy muzeumnak. :Es a tortenet meg mindig nem ert
Ezutan egy ifju herceg vasarolta meg a gyemantot sze- veget ...
relme szamara. Kesobb lelotte a lanyt.
Nem sokkal kesobb a ko a torok szultanhoz keriilt. Ne-
hany hettel azutan a szultannak le kellett mondania tr6n-
jar61.

1962-ban a muzeum igazgat6ja kiallitasra vitte a gye-

mantot Parizsba, egy kiallitasra... a zsebeben! A repiilogep
negy 6rat kesett, az auto pedig balesetet szenvedett. Az igaz-
gat6 nem serult meg, de soha tobbe nem hurcolta a gye-
mantot sehova...

Ekkor egy gazdag gorog vette meg a gyemantot, aki ha-

marosan meghalt- lezuhant egy szakadekba.

A gyemimtok mas okok miatt is kepesek katasztr6fakat

okozni.

lEVAGNI A FOLOSLEGET
A kovetkezo tulajdonos egy amerikai milliomosno lett aki Premier 0bnimtbil1rya, Del-A.ftika, 1905. januar 26.
egy nyaklancon viselte a gyemantot. A ferje megorult' ket Frederick Wells alig hitt a szemenek. Valami megcsillant a
gyermeke pedig tragikus balesetben elhunyt. ' frissen megnyitott tarna falaba agyazva. Ezert akar meghal-
ni is erdemes. .. Egy hatalmas, tal an 500 gramm sulyt1 gye-
132
133
 m{mtot bamult - akkora volt, mint egy ferfi okle. A dobbent
banyaigazgat6 nehany masodperc mulva mar a zsebkesevel
vajta ki a gyemantot a falb6l.
A vilag legnagyobb gyeman~a volt, igazi, kiralyhoz melt6
darab. A kormany meg is vette 750 000 dollarert VII. Ed-
ward brit kiralynak, a szuletesnapjara.
~OLUOt SZULINAPOf FHSEt
(l 3 ~0LUOt SZULINA,POf... jl rJ
....._\.
Az igazi munka persze csak ezutan kovetkezett hiszen a
' ' '
~emant cs~ egy durva k6 volt. Ahhoz, bogy igazi szepse-
geben pompazzon, darabokra kellett vagni es minden da-
rabot gondosan meg kellett csiszolni.
~lkwdtek hat J. Asscher urnak - a leghiresebb amszter-
daml gyemantcsiszol6nak. Asscher h6napokon at tanulma-
nyozta a kovet, s azon tanakodott, hogyan fog elhasadni. Ha
j61 okoskodik, felbecsulhetetlen erteku gyemantokat kap. Ha
azonban teved, a k6 egyszeruen darabokra torik. A kiraly
134
mindent elveszitene - es Asscber is. Az uzlete tonkremenne,
biszen tobbe senki nem bizna ra egyetlen gyemantot sem.
K oznevetseg targyava valna.
Asscber remeg6 kezzel fogta be a gyemantot a satuba. A
remenyei szerint legjobbnak tartott helyre apr6 rovatkat
vesett. Aztan fogott egy ves6t, es lassan, fajdalmas apr6le-
kossaggal beillesztette a rovatkaba a megfelel6 szogben. A
szaja kiszaradt, a homlokan apr6 izzadtsagcseppek gyon-
gyoztek. A keze rettenetesen reszketett, mikozben felemelte
a kalapacsot. Elerkezett az igazsag pillanata ...
D arabokra torik a gyemant? Vagy tokeletesen szetbasad?
Asscber tudta, soba eleteben nem fogja elfelejteni a kovet-
kez6 perceket ...
T eljes er6b6llesuj tott a ves6re.
Az acelves6 darabokra tort.
A gyemant till kemeny volt; . N ..
Asscbert k6rhazba vittek. Ugy nevetett, mmt egy orwt.
Teljesen osszetort- a gyemanttal ellentetben.
OSSZETO~fEM ... HA-HA ... MICSOVA
Ko. . nro~r Avtso.Mtr £Sz0NK?. .
HUfOff ~vEMANfOf? ... ANYA ... A
LEG-Jon vtsoM. .
Mar att61 is libab6ros lett, ba az ertekes gyemantra gon-
dolt. D e elszanta magat, bogy ujra megpr6balkozik vele.
Nehany beti kezeles utan Asscher visszatert a mubelyebe.
Vegiil elerkezett a rettegett nap. E_z alk~om~al rna~ egy, or-
vas is jelen volt, bogy szukseg eseten elsosegelyben reszes1tse.
135
 Asscher lehunyta a szemet es osszeszoritotta a fogat. lz-
zad6 kezevel megragadta a vesot.
Aztan lesujtott...
A gyemant pontosan a megfelelo helyen hasadt el. Ass-
cher azonban a padl6n fekiidt. Elajult!
A Cullinan-gyemantb61 I 05 gyonyoruen csiszolt gyemant
keszult - mindegyik tobb milli6 fontot er. Ketto az angol
koronazasi ekszereket disziti. A legnagyobb es legszebb, az
Afrika csillaga, a kiralyi jogaron kapott helyet.
MESTERSEGES GYEMANTOK
Ezek utan nem meglepo, bogy sok kemikus pr6balt gyeman-
tot eloallitani. A kiserleteknek tbbbnyire teljes kaosz lett a
vegeredmenye. A sk6t J. B. Hannay peldaul 1880-ban fel-
robbantotta a laborat6riumat, amikor egy vascsoben szenet
hevitett.
Henri Moissan, a fluor felfedezoje tudta, hogy a gyemant
neha meteoritokban is elofordul. Ezert ugy dontott, megal-
koDa a sajat hull6csillagat. Megolvasztott egy darab vasat,
melynek szen volt a kozepeben. Gyemantot azonban nem
talalt.
HENRI, SAJNALOM,
~vEMANT­ KEPVESEM,
~vUrdir i~Y
ittRrtu SIKEROt.r...
136
A tud6sok vegiil rajottek, hogyan lehet gyemantot eloal-
litani. Grafitot kell nagy nyomas alatt 1500 °C-ra melegiteni.
A folyamat soran tobb ezer apr6 kristaly alakul ki. Azonban
meg egy apr6cska gyemant eloallitasa is tobb hetet vesz
igenybe.
Fel mered fedezni... hoi!Yan keszlts kristaiYt?
Hozzaval6k
• egy csesze
• s6 es meleg viz
• etelfestek
Tennivalok
1. A s6t oldd fel a meleg vizben.
2. Add hozza az etelfesteket.
3. A kevereket hagyd meleg, napos helyen korulbeliil ket
napig. Dolj hatra a karosszekben, es varj.
Mi tortenik?
a) Felbecsulhetetlen erteku ekkoveket talalsz a cseszeben.
b) A keverek elparolgott, helyen szines kristalyok marad~ak.
c) Egy kanallal nehany csillog6 darabkat szedhetsz ki a
cseszeb6l.
·13'f!}U{Zs 'f!13'1{
-U.Q'ZS.Q'Jf Jf~UJf?JS3}j31? '2'V Jf3Nf3Ul 'JfV110Jf7V 1VJfONJ!J1S"f.i'Jf vap9JOSJC/VJfiZSS.Q
'iifp~r/ mnJt3JOUl9S v 'JtVJ20JO.l!Jr/'p mnJt3JOUl'ZJrl v (q ZS11l!'A
137
 .
: Ez t b iztos nent tudtad!
~: A Buckminslelfolleren egy 1985-ben fe!fedezett szenjcg"ta neve. Ez a
7; szenfcgta Labda a/.akU, be/i.il iireges kri.stafyoka.t alkot. A nevet Richard
'. Buckminster-Fuller (1895-1983), egy amerikai epitisz utim kapta,
v. aki hason/6 a/.akU kupolrikat tervezett gyarak es kirillitasi epiiletek sza-
~ mara. A Buckminsterfo.llerent egy kicsit nehez kimondani, ezbt a tud6-
. ! sok egyszenJ.en csak buc~-Labdriknak hflJak az a/akatot. Min.dez
"/ nagyon egzotikusan hangzik - pedig egyaltal!m nem az. A buc~-Lab­
~. dak a kifziinseges koromban is elijordulnak.
~ Vzgyaa - a kifvetkez(J fqezetben rengeteg korom kering. A rengeteg ; :
korom pedig eges es tuzes robbanrisok sorim keletkezik/
~ ruuo~1j
138
~(I) Q ~ ~.__,.
LANGOK ES DURRANASOK
~~
Az eges es a robbanas egyaltalan nem ren~:Uli. dolgok.
Egyszeruen csak kemiai reakci6k. .. amik egy kics1t kiker~tek
az ellenorzesiink al61. Az ember evszazadok 6ta hasznos1~p a
langokat es a durranasokat. Lassuk hat kirobban6 torte-
netiiket!
EGY EGETO PROBLEMA
~ Tobb ezer evvel ezelott az egyik osod vegrehajtotta minden
,,~
idok legnagyobb tettet. Felfedezte a tiizet: T~z ~elk~ .me~ a
menzai ebed is rosszabb lenne - nyers zoldseg es ragos hus.
Nem lenne flites es nem lenne elektromossag, mivel ez az
energia is szen vagy olaj elegeteseb61 szar~az~. . em len-
nenek femek mivel nem lenne femolvasztas (kiveve persze
az aranyat). ~s az iskoladat is sarb61 epitettek volna, hiszen
tliz nelkiil nem lehet teglat es iiveget gyartani.
A\.APrENYEK Az eges o!yat1 reakcio, tttely sorat1 oxiget1
vegyUI el az egetett at1yag vegyUiemvel, s kozbet1 hO es
1 fet1y szabadul fel.
AmTENTO RESZ\.ETEK NEM
Az etttberi test is hatttuva
eghet de ehhez hatahttas,
robb szaz fokos hO kell.
139
 3. A tollat martsd bele a citromlebe es ilj vele nehany sz6t
AZ,......,......
UI"-L.I:I
a papirra.
FENYES EXOTERM 4. Tartsd a papirt egy meleg fUt6test ele. Az iras megjelenik.
d.ruAKCION MEtY Miert?
KERESZrUL.. a) A papir feherebb lesz a h6t61, ezert lathat6 az iras.
b) A papir sotetebb lesz a h6t61, ezert lathat6 az iras.
c) A citromle sotetebb lesz a h6t61, ezert lathat6 az iras.

··'lOJ(DS7Jl.z2mt py.aJ<I(}}}J SO'Jf7!7 'ff?W 7<1lf"J SOU::ZSTJlf UOtCihJU r(Uf7

v ::z:g 'lJQVQ v 7U~W "ff? UC!Jfq/glf qqvrfuoS1VJV ??W017~ v (3 zsvz~A

A FELELMETES FOSZFOR
Az egyik legkonnyebben ego elem a foszfor. Az orvosok ev-
szazadokon at gy6gyszerkent hasznaltak ezt a mergez6 anya-
Ez t biztos nern tudtadl got. Azt hittek, hogy hasznal, mert vilagit a sotetben! Aztan
1. A tuz levegot von el, lzogy fenyt es Mt tennefjen. egy feltalal6 felfedezte a foszforos gyufat.
2. A limgok M- es fenyenergitit bocstitanak ki magukbol. A gyerryalting ~
stirga resze el nem egett szenet tartalmaz, me{y a gyerrya anyagtibo(
sztirmazik. EtESZSEtiitVI FitYELMEZfEfES
3. A gtizok tittetsza ltinggal is kepesek egni, ha elig oxigen van ahhoz"=-
hogy tefjesen elegessek a gtizt. 1/yenkor nines visszamarad6 szen- ~
, szennyezodes.
~
'• ... ,. • ,, \ I j. • ' ,l ···lf/l''l
AtYUFA ruztv\JJrASHOZ KIV Ali>
ESZKOZ. SZERENCSERE A KONYV~EN
Fel mered fedezni ... a citrom e!teto titkat? szEnPLo KisERLEHK ELVEtZESEHEZ
Hozzav al6k
• egy fel citrom AZ ISKOLA FELtvUJfASARA NINCS
• egy csesze szOKSEt. EZERf AKAOflKUS
• papir
JELENETEK ELKERULESE ERPEKE~EN
• egy tires tolt6toll
Tennival6k HMYU A tYUFAr A UO~OZ~AN!
1. A citromot facsard bele a cseszebe.
2. A toll hegyet mosd meg es szaritsd meg.

110 141
 A LOBBANO LANG Masok meg ennel is borzalmasabb arat flzettek. A foszfor
John Walker angol kemikus 1826-ban ka.Iium-karbonatot es lassan megmergezte a gyufat gyart6 kislanyokat. A foszfor az
antimont kevert ossze egy bottal. Arnikor kes6bb a k6padl6- odvas fogakon at a testbe jutva rettenetes csontbetegseget,
hoz dorzsolte a botot, hogy letakaritsa a vegere tapadt masz- a.Ilkapocsnekr6zist okozott.
szat, a bot langra lobbant. John Walker feltala.Ita a gyufat. Amikor mindez kiderult, kampany indult a gyufak betil-
tasara. 1888-ban a munkasok sztrajkolni kezdtek. Am az em-
berek egeszen 1912-es betiltasig haszna.Itak a gyufat.
Ma mar ,biztonsagi" gyufat haszna.Iunk, amit 1836-ban
a magyar Irinyi Janos tala.It fel. Alapvet6en ket reaktiv ve-
gyi.ilettel van dolgunk - a natrium-klorattal a gyufa fejen , es
egy foszfor alapu vegyi.ilette1 a doboz o1dalan. Mivel a ve-
gyi.iletek nem erintkeznek egymassal, mig a gyufat meg nem
gyuj~uk, a megoldast biztonsagosnak lehetne tekinteni. Az
A,FI'UtNC~A! EZ els6 biztonsagi gyufak azonban korantsem voltak biztonsa-
MAR ANE~YEPIK gosak. Neha magukt61 fo1robbantak.
KA~Ar AHErEN!

John ugy dontott, meggazdagszik tala.Imanyab6l. Akko-

riban az emberek badogdobozokban hordtak magukkal ko-
vat, acelt es egy darab szaraz tapl6t, hogy tuzet tudjanak
gyl!jtani. Annyi penze mindenkinek volt, hogy megvegye az
uj gyufat!
Ami hala.Iosnak bizonyult. Ha a leveg6 meleg es paras
lett, a gyufa langra lobbant. Raadasul mergezo gazokat kel-
tett. Nehany vasarl6nak nemcsak az ujjai egtek meg...
I

A LOnANO
LAN~

Ma egyedu1 Nagy-Britanniaban evente 100 000 000 000

(szazezer-milli6) gyufasza.Iat haszna.Inak el evente. Ez ossze-
sen 70 000 fa anyaga.

142 143
M6KAS MASINAK - AZ ONGYUJT6 GYUFA Ezt biztos ne1n tudtad!
Ime egy csoda.Iatos, gyufa- es (fakimelo) tala.Imany. Ezt a ha- A metimgaz regen robbanasokat okozott a szenbanyakban: A banya-
rang alaku dobozt egy 19. szazadi francia tud6s keszitette. szok gyerryakkal viltigitottak a siitetben, me!Y embereletek szazait ldive-
~ AtYUFAf telo katasztrifakhoz vezetett. Ma mar ritkak az i!Jen robbanasok

~
7. AHARANt hala iireg baratunknak, Sir Humphry Davynek.
~ \ fETEJE,OL KELL
~~IJ!=:===f;~ar> ==~ KIHUZNI.
Oicsosegcsarnok
Sir Huntphry Davy (1778-1829)
Ha kihUzzuk a gyufat, egy szikra meggytij~a a dobozban le- Nemzetiseg brit
va vegyliletet. Amikor visszatessziik a gyufat, a lang kialszik. Sir Humphry mondta az oktatasr61:
Zsenia.Iis!
CSAK. VIGYAzz, HOL HASZNALOD!
Otiilok, hogy t1etM
TENYEK A ROBBANASOKROL fat1Uifatft
I
szorgaltMasabbat1.
lgy sokkal robb idotM
NEv Robbat1Clsok tMaradt got1dolkodt1i!
ALAPfENYEK A robbat1Cls tulaJdottkeppett az egis egy
fajtija. Legyen ez lecke minden tanarnak. Davy val6ban egyediil is-
LA..Ids erejii"" robbatt6szerek gyors egest es rettg~g merkedett meg a termeszettudomanyokkal, es mondhatom,
gazt eredtttmyezttek. A robbat1Clst a ldloveiiO gaz j6 munkat vegzett. Ot evvel azutan, hogy elolvasta az elso
okozza. kemiakonyvet, mar a kemia professzora volt!
t.. A "ttagy ereju"' robbattoszerek ketttiai reakciok revm 1815-ben Newcastle-be uta-
zott, hogy megvizsga.Ija a szenba-
gyorsabbatt -rnszik ugyattezt. "~...\ \ /1/f ~-::::- Agez
nyakban torteno robbanasok
A REffENfii riszurEK -:_ ~~ 0 problemajat. A gazmintak tanul- felveszi
ah&tes
A robbatt6attyagok felrob* ~ 3/ manyozasa utan rajott, hogy a
robbanasokat a gyertyak langja- tttegakadalvozza
batttjak az etttbert. Furcsa · ·. ,. .,. . agaz
tttodott azottbatt a legtobb serulest 3~~ \::::
I A~
nak intenziv hoje okozza. Ezert
berobbat1Clsat
aztan tervezett egy lampat:
j f \\
I

ttettt a robbattasok, hattettt a •~.. 1

levegobett repiilo targyak okozzak. . '

144 145
Am ahogy a banyaszok elete egyre biztonsagosabba valt, a Es a musketat, amivel at lehetett loni a pancelt. ..
katonake egyre veszelyesebb lett...

A PUSKAPOR ROVIO TORTENETE

1. Egy 7. szazadi kinai alkimista leirta, hogyan kell kenb61,
saletromb61 es faszenb61 puskaport kesziteni.
2. A saletrom a rothad6 sertestragyaban talalhat6. A puska-
porkeszit6k felforraltak az undorit6 masszat, majd lehu-
tbttek, hogy a saletrom kikristalyosodjon.

Es a varosfalak ala helyezheto bombakat...

3 . A keverek nem kivanatos s6tartalmat k6stolassal ellen6-

riztek. Jaj! 5. A haborUk vegleg megvaltoztak. A puskaporral csak any-
4. A kinaiak negy evszazadon at 6riztek titkukat. Aztan az nyi volt a gond, hogy hasznalata utan fi.ist lepte el a csa-
eur6paiak valahogy elloptak a receptet, es feltalaltak az tateret. Ugyhogy a katonak semmit sem lattak...
agy{lt.

146 147
6. A puskaport rna tuzijatekokna.I hasznaljak. Es a konzerv-
hust is hasonl6 vegytilettel tart6si~ak.
CSOPALArOS
AJANPEK!
MIEZ?
Ezt biztos nem. tudtad!
A logyapotot egy kbniai kiiOszJ kiivetoen jedeztek jet. Christian Schon-
bein a konyh!yltban kiserletezett, amikor veletleniil kiiJntiJtt egy salet-
romsavb6l es kensavb6l al/6 kevereket. A t6csat a jelesege kotenyevel
itatta jet. Mivel el akarta keri.ilni az asszonyt6l varhat6 robba-
nasvesze!Yes hefyzetet, a kaotikus kbnikus kiteritette a kiJ"tenyt szarad-
. ni. A kiJ"teny megszaradt.. . es jelrobbant! SchiJ"nbein jelfedezte a
LOgyapotot - a vilag elsO robban6 szo·vetet. A logyapotot az I. vi!Gg-
haboritban a repiilOgepek szamyainak merevitesere hasznaltak.
0URR ES BUMM!
1. A szilveszteri petarda durranasat a higany-fulminat
okozza. Feltalal6ja 1800-ban megsebesult egy el6adason,
mikozben megpr6ba.Ita bemutatni a vegytiletet. A petar-
daban szerencsere csak keves higany-fulminat van -
kulonben eleg zajos veget ernenek a bulik!
2. A TNT - mas neven trinitrotoluol - veszelyes robban6-
szer. Egy TNT-molekula a meretenel ezerszer nagyobb
robbanast okoz. Eleg egy kis razk6das, hogy felrobban-
jon. Vigyazz - a TNT-robbanas nem kis megrazk6dta-
tast okoz!
148
3. Hihetetlen, de egy kilogramm vajban ugyanannyi ener-
gia raktaroz6dik el az atomok kozott, mint egy kilo-
gramm TNT-ben! A vaj azonban finomabb a pirit6son,
es nem robban ...
A BOMBAKESZlTO
A dinamitot Alfred Nobel sved feltalal6 tala.Ita fel. A robba-
n6er6t a nitroglicerin szolga.Ita~a, ami a glicerin es a Schon-
bein a.Ital hasznalt savak olajos kevereke. Noha a vilag egyik
leggazdagabb embere lett, Alfred Nobel egya.Italan nem
orult vagyonanak. Egesz eleteben lelkiismeret-furdalas gyo-
torte. A napl6ja valahogy igy nezhetett ki:
,,
Kedves napl6m!
-~·
Minden kicsuszott a kezembol. A robban6szerek fan-
tasztikusak, bamulatosak es erdekesek. Soha nem
feltem taluk ... de ma felfedeztem, milyen veszelye-
sek, remisztaek ... es halalosak lehetnek. Robbanas
volt a gyarban...
({(.f--._*3£
Az egesz munkam odalett. Es ami a legszomyClbb, a
batyam is meghalt. Hat ilyenek ezek a robban6sze-
rek! Megolik az embereket. Ez borzalmas. Most
" mar soha nem lathatom a batyamat, soha nem
beszelhetek vele.
J; -
,, ,
' '
149
 .,......
De robban6szerhez sem nyulok soha t6bbe! Ha apank
nem nyitotta volna meg a viz alatti banyakat, eszem-
be sem jutott volna azzal az atkozott nitroglicerinnel
jatszadozni.
Nem, ennyi volt, vege. Elegem volt a robbanasokb61!
Es a pukkanasokb61 is! El akarom felejteni a vegyu-
letekkel val6 jatszadozas bamulatos hatasait, >.:
a hangos durranasokat, a tuzijatekokat, a repkedo
szikrakat... EgyszerCJen tul veszelyes. De hat
annyira lenyugozo... Lehet, hogy idonkent megis
csak klserletezgethetnek egy kicsit.
Megpr6balhatntk valami jot is veghezvinni a rob- \:
ban6szerekkel. Talan feltalalhatnek egyet, ami sen-
kinek sem art. Feltalalhatnek egy biztonsagos ~ .,.
robban6szert. lgen, ez az, ezt fog~m tenni! :, <~ .
- ·- --
Zsenialis vagyok! Megcsinaltam! Feltalaltam egy biz-
tonsagos robban6szert, ami egyertelmuen jobba
teszi a vilagot. Hasznalni fogjak a banyakban, es a...
es a... sz6val mindenhol. Az benne a zsenialis, hogy
nem fog felrobbanni, ha valaki veletlenul leejti.
Es nagyon egyszera elkeszlteni. Csak ossze-
kevertem azt az atkozott nitroglicerint
kovafblddel (amit apr6 tengeri allatok porra
150
'.~ ~ -® f5n
orbit kovavazab61 csinaltam). Ez minden! A kovafold
felsilv ja a nitroglicerin alkot6elemeit. Aztan egy
gyutaccsal be lehet gyujtani az egeszet.
Dinamitnak nevezem el az en dragamat!
1Ci~ /7 ~
'.,_,_Jj(_~ )¥: ,~--Rl
.--·-
Enfii)
... ~ ~
Katasztr6fa! Az en csodalatos, eletmenw "
talalmanyom szomyen megvaltozott.
Elvesztettem felette az ellenorzest. Almomban
'
sem gondoltam volna, hogy ilyen gazdagga tesz,
de mi haszna a penznek, amikor a talalmanyomat
fegyverkent hasznaljak? Barcsak ne talalt~m volna
fell Azt szeretnem, hogy a j6 cselekedetelmre
': emlekezzenek, ne a rosszakra.... . .. ~
~~~~~@
·,:- De ha en nem is tudom helyrehozni a dolgot, ~a.l.an
majd valaki mas. A vagyonomat egy nagyon kulon-
leges dlj alapltasara fordltom. Minden evb~n azok
kapjak majd, akik val6ban nagy dolgokat haJtot:ak
vegre a tudomany, a muveszet... es a beke teruleten.
Ez jobba teszi majd a vilagot... igaz?
\
vil' ?
D e vajon tenyleg jobba teszik a vegyiiletek a agot.
151
 Szerencsere az els6 robbanas felhajtotta a kl6rt a leveg6-
be el a kozeli varosokt6l. A szakertok csak tobb nap utan je-
'
lentettek ki, hogy a leveg6 biztonsaggal belelegezhet6. Masok
A vegyi anyagok kaoszt okoznak - ha nem vigyazunk vehik nem voltak ilyen szerencsesek. A vegyiparban kotelez6 szi-
kellokeppen, ha rosszkor robbannak fel, vagy ha szabadjara goru biztonsagi eloirasok ellenere szornyU. balesetek torten-
engedjuk 6ket ugy, hogy fogalmunk sines, mit tesznek a kor- hetnek. Az indiai Bhopalban 1984-ben ketezer ember halt
nyezettel. Lehet, hogy kaotikus kemiai katasztr6fat idezunk meg, amikor egy robbanas nyoman kiszabadult egy merges-
el6? Vagy csak a fejlodes kaoszar61 van sz6? gaz-felh6 egy vegyi uzembol. Es ez meg nem minden ...
A cimlapokra mindig a rossz hirek kerultek. (Az ujabb
izgalmas felfedezesekrol korantsem lehet annyit hallani.) fGY RAGACSOS HELYZET
Kepzeld el a nyersolajat - evmilli6kkal ezelott a fold ala ~e­
n'ilt, rothad6 novenyekb6l es allati tetemekbol keletkezik.
HAL.iu,os KATASZTROFA! Suru, fekete, ragacsos, nagyon mocskos - es az emberek az
eletliket is kockara teszik, hogy megszerezzek. Lyukakat fur-
nak a viharos 6ceanok melyebe, s a legsivarabb sivatagokba
1979.
is elmereszkednek, csakhogy megszerezzek.
december
11.
A kanadal. Ontario
tartomAny M1ss1ssa-
uga varosa k:.ozeM-
ben, nem sok:.k:.al 8j!61
elc5tt k1s1k:.lott egy
106 vagonb61 m6,
vesz6Jyes vegyt anya-
Negyedm11116 embert tele-
gok:.at sz8.llit6 szerelv6ny.
pitettek:. k1, am1k:.or a k:.l6r
Az egytk:. vagonban 90 tonna
elk:.ezdett sztvirognt a tarta-
k:.l6r volt, 11 mAs1kban ped1g
~b61. A t'(izolt6k:. 6jjel-nap-
gyU16k:.ony prop~az. A
pal, meganAs n61k:.iil k:.6ts6g- Hogy rniert? Mert az olaj rettentoen hasznos. Olyan
szemtan:u.k:. besz8mol6ja sze-
beesett haroot vivnak:.. Be anyagokat lehet belole eloallitani, mint peldaul az aut6kat
r1nt k:.aot1k:.us he]yzet alalrult
ak:.arjak:. tc5m.n1 a reped6st.
k1, a hatalmas ~ok:. meg- hajt6 benzin, az utakat fed6 bitumen, es a muanyagok nyers-
E1sc5 pr6b8.lk:.oz8sa1k:. nem jar-
!6k:.ezhetetleniil diihongtek:..
Az egytk:. vagon azonnal !el-
tak:. s1k:.errel. A k:.1telepitettek:. anyagaL
1degesen varjak:. a hirek:.et. A gond csak az, mint sok mas vegyi anyagnal is, bogy az
robbant, egy mAs1k:. ped1g 760
Nem tudJ&lt, m1k:.or t6rhetnek:.
m6terre elrepiilt.
vtssza otthona1k:.ba.
olaj kaoszt okoz, ha kikerul az emberi ellenorzes al6l. Az
olajfoltok tonkreteszik az 6ceanokat, s az aranyszinu homok-

152 153
partok fekete, iszam6s, halott teruletekke va.lnak. A:z aut6k
kipufog6gaza is problemat jelent.
Hol itt a haladas?
A:z 1900-as evek.. 0
A szen fus~e es a kod altal alkotott szmog legszennyezest
okozott a varosokban. Nagy-Britanniaban az 1950-es evek-
ben betiltottak a fustos szenkazanokat.
A:z 1990-es evek ..
0
A:z aut6k kipufog6gazab61 keletkezo szmog legszennyezest
okoz a varosokban. Szerinted mit kellene tenni ez ugyben?
154
A J6 HfREK
Noha a kemia id6nkent rettenetesen kaotikusnak tunhet,
ugyanakkor rendkivw kreativ is. A kemikusok kreativ otletei
mellett a legtobb ember 1egvadabb almai is szelidnek lat-
szanak. Kepze1j csak el egy urhaj6t, mely akar 10 000 oc
h6mersekletet is kepes elviselni anelkiil, hogy megolvadna!
Ha erre azt mondod, hogy ,Mit talalnak ki legkozelebb
ezek a sci-fi ir6k?", akkor bizonyara meglepodsz, amikor
kozlom veled (vagyis most), hogy az anyag mar letezik.
1993-ban talaltak fel. Es nem ez az egyetlen anyag, amirol
elmondha~uk: j6, hogy letezik...
fANTASZTIKUS TENYEK
A kemikusok feltalaltak ...
1. A fluor-antimon nevli szupersavat, melynek old6 ereje a
kensav legerosebb koncentraci6janak huszezer-trilli6-
szorosa (20 000 000 000 000 000 000). Tartsd tavol tole
az ujjad!
2. A H-szivacs nevli szivacsot, mely sajat tomegenek 1300-
szorosat kepes magaba szivni folyadek formajaban.
3. Egy ujfajta cukrot, ami 650-szer edesebb a kozonseges
cukornal. Talinnak hhjak, es a nyugat-afrikai katemfe
noveny magjaib61 kesziil.
155

nJL SOK ACUKOR.
KEPVESEM?
4. A zeolit nevU., parimyi, rosta alaku kristalyokat, amik el-
szigetelik egymast6l az anyagok egyes atomjait. Meg-
talalhat6k az aluminiumban, a sziliciumban, a vizben es
a femekben.
Es VANNAK MEG J6 HfREK •••
A kemikusok kemiai ismereteik segitsegevel urra lehetnek a
vegyi kornyezetszennyezes kaoszan.
1. Ma mar sok aut6ban katalizator talalhat6. A mezeslep
alaku femet platina fedi. Ez csapdaba ejti az auto motor-
ja altai termelt karos vegyweteket, es artalmatlan
anyagokka, peldaul vizze bon~a le 6ket.
2. A kozi:inseges benzinben 6lom van - azert teszik bele
hogy az aut6k motorja ne kopogjon. Sajnos a kipu~
fog6gazba keriil6 6lomt61 meg lehet fulladni. Ne feledd,
hogy az 6lom mergez6! Ezert a kemikusok kifejlesztettek
az 6lommentes benzint, amit a katalizatoros aut6kban
lehet hasznalni.
3. Az emberek minden evben ti:ibb ezer tonna muanya-
got asnak el a foldbe. Micsoda pazarlas! 1993-ban
Nagy~Britanniaban megnyilt egy gyar, ami a muanya-
got Vlsszaalaki~a eredeti alkot6elemeire. igy a hasznalt
muanyagb6l is lehet uj muanyagot kesziteni.
4. Emlekszel meg a kl6r-alapu gazok altai az 6zonretegben
okozott lyukra? A dezodorokban hasznaltak 6ket hajt6ga-
zokkent. Remeljuk, lassan betil~ak oket, es a kemikusok
156
biztonsagosabb gazokat fejlesztettek ki helyettiik. Nemso-
kara nyugodtan dezodorozhatod magad - nem fog buz-
leni t6led a termeszet!
ISfENNEK
HALA!
A KAOTIKUS IGAZSAG
Nem a vegyiiletek okozzak a kaoszt - hanem az emberek. Mi
alli~uk el6 a vegyiileteket. Mi taroljuk, mi hasznaljuk 6ket -
vegs6 soron mi vagyunk a felelosek azert, amit okoznak.
Hasznal h a~uk 6ket j6 celokra, vagy hagyha~uk, hogy
kaoszt es pusztulast okozzanak. A di:intes a mienk. Erdekel,
mit mondott egy vegyesz errol a kerdesr61? Pierre Curie
(1859-1906) es a felesege, Marie (1867- 1934) fedeztek fel a
radium nevU. elemet. Pierre szerint:
Meg IMittdig ugy veJjilk, hogy
art6 szattdelcu kezekbett
a radiUIM veszeJyesse valhat. ..
Ett azottbatt azok kiize
tartozotM, aldk hiszttek betttte,
hogy az etMberiseg tiibb J6t.
tMittt rosszat tesz az uj
tetfedezesekkel.
157
 Nem tudjuk, mit hoz a jov6. Illetve azt tudjuk, bogy a
kemia kaoszab61 meg bamulatosabb es elkepesztobb talal-
manyok bukkannak majd elo. :Es a jovo meg fantasztiku-
sabb, sot remelhetoleg fenyesebb lesz, mint valaha. Ez a
Kaotikus Igazsag!
TARTALOM
Bevezetes .......................................................................... 5
Kaotikus kemikusok ......................................................... 8
Kaotikus konyhai kemia .......... ................................. ... ... 22
Titokzatos tisztit6szerek ........ .................. ......... ... .. .......... 33
Furfangos felfedezesek ... ........................ ........... ...... .. ... .. .. 41
Bamulatos atomok ........................................................... 54
I
Engedetlen e1emek ......... ... ......... ............................... .. .... 62
HUID! Kaotikus kemiai valtozasok ............................................ 70
Gaz van! ........................................................................... 81
Csodalatos gyilkos femek ................................................ 96
Remes reakci6k ................................................................ 107
Ijeszto savak .............. ............ ........... .......... ................. ..... 116
Kritikus kristalyok ............................................................ 126
Langok es durranasok .................................... ................. 139
Kemiai kaosz? .................................................................. 152

158
NynmLa es kololle: Alfoldi Nyomda RL., Debrecen
Felelos vezelo: Gyorgy Geza vezi:rigazgaL6
 Tudomany, a szaftosabb reszeket sem kihagyva!

A Kaotikus kemiat61 szetdurran az agyad! Bizonyara egsz a vagyt61,

bogy megtudd

• miert nem iivegb61 kesziilnek az iivegszemek

• mib61 all a vilag legbiiziisebb biizbombaja
• bogyan keszits ottbon fogkremet.

Ha ugy gondolod, bogy birod gyomorral a tudomany

emelyitobb oldalat, akkor olvasd el ezt a kiinyvet, es szemleld meg
a kaotikus kemiat miikiides kiizben! lsmerd meg a borzalmasan
balszerencses kiserleteket, fedezd fel nehany nagyon ki.iliiniis tud6s titkat,
es pr6bald ki a kaotikus kemia kiserleteit a konybaban.
Tudomanyos tenyek, furfangos fejtiir6k, tanartesztek, kiakaszt6
kepregenyek - a Kaotikus kemia sz6 szerint pezseg az inforrnaci6kt61!

..
RETTENTO TUDOMANY
. 768Ft
A SOROZAT KOTETE!:
YEGZETES ER6K
HUS, VER ES EGYEB NYALANKSAGOK 1901 - 1901 Onoi ut 255.
DAGADT AGYAK 540 A 84 FS00314818
TEBOLYULT TERMESZET
ARNOLD, NICK
GYlLKOS GYOMOK
BOGARAS ROYAROK KAOTIKUS KEMIA

~ l~!~~~~~~l~~ Ill
KAOTIKUS KEMlA

.. 1 JIIIJ