421
Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei.
Fi-őde Vilmos-tól.
kőfaragó mester- és legény-jelek iránt, ritkán tapasz-
A talunk azok fontosságához mért érdeklődést. A régi
építészeti műemlékek renoválásakor figyelemre is alig
méltatják őket s jó szerencse, ha áldozatul n e m esnek
a javító munkálatokat v é g z ő kőfaragó vésőjének; pedig
ezek a jelek, ha olvasásukhoz értünk, különösen a
középkor építészetének történetéhez f o n t o s adalékokkal
járulnak.
Talán magamnak se tünt volna fel ezek értéke és
jelentősége, ha nem építőpáholy (Baahütte) kötelékében
töltöm el ifjú éveimet. Ez úton felismervén a szóban-
forgó jelek fontosságát, szabad óráimban nagy buzga-
lommal gyűjtöttem ő k e t * Erre különösen b ő alkalom
nyílott azokban a felsőmagyarországi templomokban
(Kassa, Bártfa, Kis-Szeben stb.), m e l y e k n e k 1880-tól
1896-ig tartó rekonstrukciójakor, mint építésvezető
működtem közre.
Mielőtt ezek ismertetésére áttérnék, m e g j e g y z e m , h o g y
sok régi műemlékünkön v a g y nem, v a g y csak igen
kevés mester- és legényjelet találunk. í g y például a
XIV. és X V . századból származó gölniczbányai plébánia
templomnak restauráltam részein, e g y e t l e n egyre se
bukkantam. Ennek a furcsa jelenségnek magyarázatául
az szolgálhat, h o g y a szóbanforgó építmény eredetileg
kolostor-templom volt, már pedig a kolostori építmé-
nyeken, a kőfaragó-jelek jóformán mindenütt hiányoznak.
Feltűnő az is, hogy efféle jelekben e g y é b k é n t n e m
szűkölködő műemlékek északi felén ilyeneket ritkán
találunk. Kühlbrandt Ernő tanár a brassói templomról
írt monográfiájában** ezt mondja: Noha a jelek száma
a templom déli oldalán igen nagy, ilyenekre az északi
oldal felső falán és ablaktagozatain alig akadnnk.
Ugyanezt tapasztaltam é n is mindazokban a felső-
magyarországi templomokban, melyeket megvizsgáltam.
Kühlbrandt tanár azt mondja, hogy ennek a jelenségnek
oka alkalmasint a babona volt, a mestei-ek nem tartották
tanácsosnak jeleiket a templomnak arra az oldalára
bevésni, a mely a sötétség országa felé tekintett. Ezt a
magyarázatot jobb hiányában magam is elfogadom.
A kőfaragó-jelekről Rziha Ferenc tanár alapos
tanulmányában*** a k ö v e t k e z ő k e t mondja: Geometriai
ábrák alakjában jeleket készíteni épp oly régi szokás, mint a
hdtura maga; s azt mint minden jelképzést, annál
sűrűbben használták, minél tökéletlenebb volt s minél
kisebb körre szorult az írás mestersége, mert egy jellel
azt, a mit akartak, megmondhatták, hitelesíthették, bemu-
tathatták és megismertethették.
így volt ez a kőfaragó iparban is. Már a legrégibb
görög és római m ű e m l é k e k kövein feltaláljuk a mes-
* A jeleket szaruból készített lapáttal tisztogattam meg a
törmeléktől, habarcstól és piszoktól; kemény szerszám erre nem
alkalmas, mert megsérti az éleket. Nagyon kell ügyelni arra is,
hogy a jelek újabb korból származó átalakítása vagy toldásai
tévútra ne vezessenek, a XVII. század mesterei a hamisításnak
ezt a nemét előszeretettel űzték, azonban laikus kezekre valló
munkájuk hamar szembeötlik. A megtisztított jel eredetinek
talált részeit puha agyagba formázzuk s a nyert formát, vagyis a
jel negativ mását, gipszszel leöntjük. A hol ez bármi okból nem
lehetséges, a jel felszínére szívós és nyújtható papirost feszítünk
s a mélyedéseket széles lapos és tompa élű puha ólommal a
papirosba nyomkodjuk. Azonban gipszmásolat sokkal jobb és
tökéletesebb, mint a papirosból készített, ezért a hol csak lehet,
a másolás elsőnek leírt módját használjuk. f . V.
** Die ev. Stadtpfarr. Kirche in Kronstadt. 1898.
**:< Studium über Steinmetz-Zeichen, Wien. 188-3.
terek jeleit s ez időtől kezdve a művelődés minden
korszakában szerepelnek, de rituális testületi jelzéssé
alkalmasint a n é m e t építő páholyok (Bauhütte) tették.
A reánk maradt kisszámú oklevelek, a straszburgi
páholyt mondják az építő testületek fejének. K é s ő b b
ilyen páholy Bécsben, Kölnben és Bernben is keletkezett,
mely utóbbi a XVI. században székhelyét Zürichbe
tette át. A z o n b a n a straszburgi páholy domináló befo-
lyását a német birodalom többi építő testületeire m é g
abban az időben is megtartotta, midőn a szász páholyok
a reformáció idejében különváltak és a főpáholy szék-
helyéül Drezdát, k é s ő b b pedig Rochlitz-ot tették meg.
Nemsokára elszakadtak a csehek, melyek főpáholyul a
prágait jelölték ki. Ú g y látszik, h o g y a későbbi tárgya-
lások folyamán a straszburgi főpáholy a különválást
jóváhagyta s mind a drezdai, mind a prágai főpáholyt
elismerte, a mi abból tűnik ki, h o g y az új főpáholyok
s ezek hatáskörébe tartozó fiókok, pörös ügyeikben
való ítélkezések első fóruma gyanánt, nem e g y ízben
a straszburgit jelölték ki.
A XVIII. században elhintett és a XIX. században
uralkodóvá vált eszmék következtében az építő páho-
lyok a céhek sorsára jutván, lassankint megszűntek.
A legszívósabbak egyike a drezdai páholy volt, melynek
nagymestere, Hübner m é g 1865. év végén, a bemutatott
remekek alapján több legényt avatott fel. A b b a n az
időben m é g a hamburgi, stettini, schleswigi stb. páholy
is létezett.
H o g y a szász páholy fennállásának legutolsó idejéig
szorosan a rochlitzi páholy szabályaihoz tartotta magát,
magam is bizonyíthatom, mert 1861-től 1866-ig, mikor
annak kötelékébe tartoztam, m i n i i g ezek alapján ítél-
keztek az időnkint egybehívott ding elé került pörös
ügyekben.
A működő vagy a j ö v ő b e n keletkező fiókpáholyok
annak a főpáholynak fenhatósága alá tartoztak, a
melynek kerületében volt a székhelyük.
A már említett n é g y főpáholy hatáskörét már az
1459-ben kelt s legrégibbnek tartott szabályzat kör-
vonalozza.*
E messze elágazó szövetség tagjainak a l e g n a g y o b b
titokban tartott szertartásokat kellett betartaniok. Elő-
írták a beszédmodort, a ruházatot, a viselkedést, a
szimbolikus jeleket s minden felszabadult segédtől
megkövetelték, h o g y olvasni, szimbolikusan jelezni vagy
beállítani, más szóval mértanilag rendezni tudja páholyá-
nak mesterjelét. Ezen mutatta b e a mesterré avatandó
* <Dis ist das Gebiett, das gon (zu) Strassburg gehört, was
• obwendig der Wusel und Frankenlant untz am Dűringer-
«walt und Babenberg untz an des Bystum gen Eystetten,
«von Eystetten bis gon Ulm, von Ulm bis gon Augspurg,
«und von Augspurg byst an den Adelberg (Arlberg ?) untz
«an welschlant; Myssener (Meissner) laut und Düringen
«und Sahss heim- (Sachsen-) lant; Frankfürt und Hessen
• lant und auch Schwobenlant: das sol gehorsam sin.»
Item: «Meister Lorentz Spanning, Werkmeister des Baues zu
«Sant Steffen zu Wyen, dam gehört zu; Lanipach, Styern,
• Verckhusen, Ungern aus und die Donau abhin.»
Item: «Meister Steffan Hurder, Bauemeister zu sant Vyncencien
<zu Bern sol alléin das Gebiet in den Eytgenossen habén.»
Item: «Meister Cunrad von Kain, meister der Styfft doselbst
«und alle síne nochkummen glicher wlse so Ihme zuge-
chören: das übrige gebiet hinabe, was da uff Stott (auf-
«steht) von Förderunge und Hűtten, die in der Ordnunge
«sint oder darzu kumen möchtcnd.»
422 Fröde Vilmos 1900. évfolyam.

l e g é n y a geometriai szerkezetekben való jártasságát, A Rziha-féle kulcsot gyűjteményem keretében, szintén

v a g y a mint németül mondották: den gerechten Stein- csak ily értelemben használtam.
metzgrund. Ha majd a magyarországi kőfaragó-jeleket is lehetőleg
Minden páholynak, de a kiválóbb fiókoknak is, mind összegyűjtötték s azokat a szomszéd államokban
építő-iskolájuk volt, a melyben a növendékeket oktatták. találhatókkal g o n d o s a n összehasonlították, szerkeszthetünk
Ha ezek az előírt vizsgálatot letették és a remekbe e g y tökéletesebb kulcsot, mely a valóban létezettel
készített munkadarab is bevált, felszabadultak. talán teljesen m e g is egyezik.
Minden fiókpáholynak megvolt a maga kulcs-sémája, Ha ez megtörtént, a hazai műtörténelem több homá-
m e l y e t a főpáholytól kapott s a m e l y a főpáholy kulcs- lyos pontját világíthatjuk meg, azonban a kutatást ki
sémájának részletét alkotta. kellene terjeszteni az építőművészettel rokon iparművé-
Sajnálattal konstatálhatjuk, h o g y egyetlen e g y oklevél- szeti tárgyakon található mesterjelekre is; különösen az
b e n s e akadunk a szóban forgó mesterjelek kulcsára; ö t v ö s s é g remekei jöhetnek szóba, mert ez az iparág
oly titokban tartották azt, h o g y szerkezetükről irataik- Magyarországban igen virágzott.
ban e g y sorral s e emlékeznek m e g ; h o g y azonban a Mielőtt tanulmányom tulajdonképpeni tárgyát ismer-
mesterjelet, mint a tisztelet legkiválóbb jelvényét, nagy tetném, néhány szóval a Rziha-féle kulcsról m o n d o m
b e c s b e n tartották, a többek között bizonyítja a rochlitzi el a szükséges tudnivalókat (1. az I. gyűjteményt). A
főpáholynak 1462-ben kelt szabályzata (az Urkunde von nevezett tanár tanulmánya szerint
der h o h e n Morgensprache zu Torgau) is.* I. a strassburgi páholynak négyzetbe szerkesztett jele
E szerint a mesterjelek tulajdonképpen szövetségi volt s a kerületébe tartozó fiókpáholyok is ilyeneket
j e l v é n y e k voltak, melyeket a testület tagjának szabály- használtak. A német páholyoknak kijelölt teridetek mű-
zatilag előírt ü n n e p s é g e k között, csak a mester adhatott emlékein, leginkább négyzetbe szerkesztett kőfaragó jeleket
át; azt idegennek vagy társának el n e m ajándékozhatta, találunk.
se el nem adhatta s azon valamit csak a páholy tud- II. A kölni kerület páholyai mesterjelüket egyenszárű
tával változtathatott. háromszögbe szerkesztették.
A mesterjelek elvesztett kulcsának megtalálása érde- III. A bécsi főpáholy és fiókjai e célra a n é g y e s ívet
k é b e n legtöbbet fáradozott Rziha tanár, a ki 9 0 0 0 ilyen (Vierpass) használták.
jelet vett segítségül, hogy a főkulcsot megszerkeszthesse. IV. berniek, illetőleg zürichiek pedig a hármas ívbe
Fáradságos munkájában nyilván segítségére volt a bécsi (Dreipass) szerkesztették mesterjelüket, azonban m e g -
f ő p á h o l y két legutolsó tagja is, t. i. Schmidt F . dóm- jegyezzük, h o g y a hármas ívbe szerkesztett jelekkel
építő mester és Kayser Károly Rudolf építész Csehországban sokkal sűrűbben találkozunk, mint Svájc-
N o h a Rziha tanár összeállította kulcsot n e m tekint- ban, a mit annak tudhatunk be, h o g y a főpáholylyá
hetjük minden izében helyesnek é s igaznak, hisz Rziha emelt prágai testület is, a jelek szerkesztésére ezt az
m a g a is a már idézett könyvében azt csak muthmass- alakot kapta.
liche Schlüssel-nék mondja, mégis a további kutatások • H o g y a Rziha-féle eljárás szerint a mesterjelek nyit-
alapjául elfogadható. ját (a kulcsba állítást) eltalálhassuk, elsősorban ismernünk
kell annak a körnek átmérőjét, a m e l y b e azoknak leg-
* Artikel 25: «Und ob ein Meister oder geselle kemen die das n a g y o b b része beleillik. Megjegyezzük azonban, h o g y
• Handwerck oder die Kunst kunden und begert eines a jelek felvételekor nemcsak az alakra, hanem az e g y e s
tZeichens von einem Werckmeister, dem sol er seinen vonalak hosszára és az e g y e s pontoknak egymástóli
• Willen darumb machen, und zu Gottesdienst geben, was
• Meyster und Gesellen erkennen. Und soll das Zeichen távolságára is p o n t o s a n ügyeljünk (beirdált jeleknél a
• zwiffelt (zweifach) «schenken Meystern und gesellen.» barázda mértékadó). A jelek redukált nagyságban való
Artikel 26 «Ein Meyster soll seinen Diener sein Zeichen nicht felrakása nem tanácsos, mert k ö n n y e n hibázhatunk
• lenger vorhalten den XII1I Tag, es were den das er dem Előfordul az is, h o g y ugyanaz a mester kétszeres
• Meyster etliche Zeit verseumet hette, da soll der Diener és félszeres nagyságban is megörökítette jelét. A z
«ihm sein willen vor darumb machen, und das verschenken.»
Artikel 27: Ein Meyster sol auch keinen aufsatz machen einem előbbieket az oszloptörzsek felső részén találjuk, de
• Diener sein Zeichen zu verschenken, denn etzlichen geist- szerepelnek, mint fekvő hézag (Lagerfuge) jelek is, az
• lichen, denn er dazu bith für einen Pfenning semeln vor utóbbiakat pedig a v é k o n y bordákba vagy ablakoszlo-
• XV. gl. ein Braten vor XV. gl. Fleisch zwey stübichen pokba (Pfostensteg) vésték.
«weins, und soll nicht mehr biteh denn X gesellen, bith
«er darüber, so mag der Diener mehr kauffen, so wirt der A magyar mesterjelek legnagyobb része 88'5 mm
• meyster darinne nicht gefert.» (3V2 angol hüvelyk vagy egész pontosan 3 1 /* rajnai
Artikel 30: «Do mag ein meister seinen Diener ein Zeichen hüvelyk) átmérőjű körbe írható. Ez alul, a mint Kühlbrandt
•verleihen in seinen Lerjaren zu wandern, wenn der meister
«nit Förderunge hette, das er Ihn müsst lassen wandern.» tanár mérései igazolják, a brassói jelek se tesznek ki-
Artikel 31: «Es soll kein meister seinen Diener kein Zeichen vételt; ezek legtöbbjének kulcsnagysága mintegy 9 0 mm.
• lassen verschenken, er habe den ausgedint.» A szöveg közé fogott táblázatban kronologikusan és
Artikel 72: Welcher geselle nicht hülfe bithet, seinen stein rendszerbe foglalva állítottam össze az ismeretes felső-
• ausz oder einzuwenden, brengen oder umwenden wenn
• es not ist, oder sein Zeichen anschlecht ob er recht gemacht magyarországi kőfaragó-jeleket; ebből az összeállításból
• sey, aber es sol geschehen, ehe man den stein besihet, az világlik ki, h o g y a Rziha-féle n é g y kulcson kivül
• das er in das Láger kommt ungefraget, oder verdiget van m é g e g y ötödik is.
«ungefinget (unausgefertigt), der soll geben zu pusze ein Az I. (strassburgi) kulcs nyitja a jelek 38'fio°/o-ának
•halb pfunt wachs.»
Artikel 94: Wo ein geselle nicht auszgedlnet hat, welcher (ebben Kassa 38'44%-kal szerepel.)
• geselle sein Zeichen gekauft hat und nicht verdint hat, wo A II. (kölni) kulcs nyitja a jelek 36'08%-ának (ebben
• ein mittler oder helfer auffsetzet und lernet sie stein Kassa 35"93°/o-kal szerepel.)
• hauen, bey dem soll niemand stehen.» (in Arbeit treten). A III. (bécsi) kulcs nyitja a jelek 12'o3°/o-ának (ebben
Az 1563-iki bázeli céh-szabály ezt mondja: Kassa 12 - 8i°/o-kal szerepel.)
Artikel 59 : «Es soll auch keiner sein *ehrenzeichen*, das Íme A IV. (bern-prágai) kulcs nyitja a jelek 4'88%-ának
• von einem Handwerck verlyhen und vergönt worden ist, (ebben Kassa 8'64%-kal szerepel) és
• für sich selbs und eigenes gewalts nicht endern, so ers
• aber ihm zu endern vermeint, solle ers mit gunst, wissen az V . kulcs nyitja a jelek 4'38°/o-ának (ebben Kassa
• und willen eines gantzen Handwerks thun.» 4'18%-kal szerepel.)
 Frőde Vilmos gyűjtötte felsőmagyarországi mesterjelek.

A m e s t e r j e l e k n y i t j a
az I. főkulcs a II. főkulcs a kombinált tulci a III. főkulcs a IV. főkulcs Össze-
4-t sen
rt
N építésének la II IIa II b Ik Ií+Ilí III HL/ IIU lik IV IVa darab
I Ib Ic
u0 műtárgy neve
ideje
wo a l a k j a a l a k j a a l a k j a a l a k j a a l a k j a

a Legrégibb templom XIV. sz. 26— 332,

7

b Mesterjelek.. ... ... ... ... ... a XIV. sz. 268,

2-ik feléből 8 = 1 2 9 = 1 8 5 = 1 139=1 152=1 !69=2 _ 7
Kassa középkorból való épületei

c Régi kövek. _ ... ... ... . . ... a XIV. sz. 10, 30 — 86— 140, 146 — 153— 247— 301 — 334—
vége 1 = 1 11= 2 35— 6 96=11 141=2 149=4 164=12 250=4 305=5 337=4 51

d Sanktuárium és diadalív . . ... ... ... 1390—1410 97, 165— 251 —

9 8 = 2 142=1 _ 174=10 253=3 _ 306=1 329=1 338=1 19

e A mellékhajó falai ... ... 1410—1430 2, 3, 12, 13, 36— 99 — 143, 175— 254— 270— 283— 307— 339—
1 4 = 3 1 4 = 3 49=14 107=9 144=2 150=1 195=21 257=4 273=4 285=3 286=1 318=12 346=8 85

A dom belseje ... 1430—1460 5, 15— 50— 108— 196— 258— 274— 287— 292— 319— 347—
f 7 = 2 19=5 7 3 = 2 4 133=26 151=1 233=38 266=9 280=7 291=5 297=6 325=7 330=1 358=12 143

S Mátyás király korabeli épület ... 1460—1490 20— 74— 234— 298— 326,
_ 2 5 = 6 83=10 134=1 145=1 _ 243=10 _ 281=1 300=3 3 2 7 = 2 331=1 35
Mesterjel
h Mátyás király halála után emelt épület 1495—1498
3

i Mesterjelek. . ... . . ... 1472 — 1516 135 — 244—

138=4 246=3 267=1 _ 282=1 9

7 18 59 54 7 6 95 21 2 13 3 6 9 28 3 28 351)
K
IV = 31 db (100%)
ad I = 138 db = 38*44% ad II = 121) db = 35 o3°/o Kb. = 15 db ad III = 46 db = 12'8i0/o = 8-64%
= 418%
Mesterjel
k Bártfai plébánia templom .... 1450—1470
_ 360=1 361=1 362=1 363=1 364=1 365=1 _ _ _ 366=1 7
Mesterjel
l Kisszebeni plébánia-templom ... 1460—1490 367- 370, 372, 374,
369=3 371=2 373=2 _ 375=2 9
Mesterjel
m Eperjesi plébánia-templom ... ... . 1450—1490
1

n Szepesváraljai Zápolya-kápolna . . ... XV. sz. 377, 379— 382—

2-ik fele 8

0 A ferencrendiek okolicsányi-temploma... XV. sz. 385—

2-ik fele 4

7 20 66 57 7 6 105 22 3 11 3 7 14 29 3 29 388
A
nr 9t> í4K
 424

1 gyujtemeny Az 5. 16. 64 es 98. jelek I, la, \b, illetőleg 1c nyitja a strassburgi négyzetes kulcshoz tartozik. A 142., 150., 195. és
2 >0. jelek II, 1I«. IIb, illetőleg I k nyitja a kölni háromszegletes kulcshoz tartozik. A 284., 291., 297 és 306 jelek III Illa IIK
Illetőleg lile nyitja a bécsi négyesívű kulcshoz tartozik. A 331. és 333. jelek nyitja a bem-prágai hármasívű kulcshoz tartozik. A 268!
és 282. jelek nyitja kombinált (felsőmagyarországi ?) kulcshoz (U - f Ili és Ile, tartozik.
XXXIV. kötet XVIII. füzet. Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei
425

Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet Köilonye.

54
426 Fröde
A z ö t ö d i k k u l c s h o z 17 jel tartozik, e z e k e t v a g y az
I. é s II. kulcsnak t. i. a n é g y z e t n e k é s a h á r o m s z ö g n e k
(I b -j- II b) k o m b i n á c i ó j á b ó l előálló alapalakba, v a g y
p e d i g a kétszeres R z i h a - f é l e triangulatumba (II c -j- II c',
a m e n n n y i b e n 6 h á r o m s z ö g helyett 12-ó't veszünk) szer-
k e s z t h e t t e m be.
N o h a e z e k n e k a rendestől teljesen elütő j e l e k n e k
s z á m a c s e k é l y , a z o k lerajzolását é s beállítását m é g i s
s z ü k s é g e s n e k tartottam, m e r t készítésük s z a b a t o s volta
j o g o s használatuknak l e g f ő b b bizonyítékául tekinthető.
A régi p á h o l y o k o k l e v e l e i b ő l v i l á g o s a n kitetszik, h o g y
a X V . század m á s o d i k felében, n é h á n y n é m e t fiókpáholy,
(így a szász és a c s e h ) arra törekedett, h o g y a strassburgi
f ő p á h o l y prioritásának elismerése mellett, m a g á n a k külön
hatáskört ( e i g e n e G e r e c h t s a m e ) a l k o s s o n . E f f é l e törek-
v é s e k k e l a XVI. században is találkozunk. I g e n való-
színű, h o g y a X V . században M a g y a r o r s z á g virágzó
é s t e k i n t é l y e s é p í t ő páholyai szintén k ü z d ö t t e k önálló-
ságukért, a mit a X V . század m á s o d i k f e l é b e n nyilván
ki is vívtak. Igaz u g y a n , h o g y erről a régi o k m á n y o k
n e m e m l é k e z n e k m e g , d e a m e s t e r j e l e k állításomat
e r ő s e n támogatják.
M i n d e n e k e l ő t t f e l t ű n ő az a j e l e n s é g , h o g y é p p e n
a n n a k a f ő p á h o l y n a k (t. i. a b é c s i n e k ) , a m e l y h e z közel-
s é g e miatt a magyarországi fiókok tartozhattak volna,
m e s t e r j e l e náluk a ritkábbak k ö z é tartozik. A gyűjtött
f e l s ő m a g y a r o r s z á g i j e l e k 12'63%-a tartozik ide, m é g
k e v é s b b é van a b é c s i f ő p á h o l y jele E r d é l y b e n képviselve.
A Kühlbrandt-féle g y ű j t e m é n y b i z o n y s á g a szerint a
b r a s s ó i t e m p l o m 5 3 k ő f a r a g ó j e l e k ö z ü l 28, vagyis
52'83°/o a strassburgi, 22, vagyis 41'5i°/o a kölni és 3,
v a g y i s 5 ' 6 6 ° / o a b é c s i kulcs szerint s z e r k e s z t h e t ő ; a
prágai f ő p á h o l y j e l e t e l j e s e n hiányzik. E z e k r e az adatokra
t á m a s z k o d v a v a l ó s z í n ű n e k tartjuk azt, h o g y a bécsi é s
prágai páholy j e l e i t n e m magyarországi é p í t ő testülethez
tartozó m e s t e r e k v a g y l e g é n y e k v é s t é k b e , hanem
o l y a n külföldiek, a kik M a g y a r o r s z á g o n tették m e g
vándorútjokat s e g y - e g y h e l y e n h o s s z a b b - r ö v i d e b b ideig
tartózkodtak.
H a Magyarország ö s s z e s k ö z é p k o r b e l i kőfaragó-jeleit
ö s s z e g y ű j t ö t t ü k é s hovátartozóságukat g o n d o s a n m e g -
állapítottuk, b i z o n y á r a m é g biztosabb t á m a s z p o n t o t talá-
lunk arra, h o g y a m a g y a r é p í t ő - p á h o l y o k már a X V .
század f o l y a m á n elváltak a nyugati f ő p á h o l y o k t ó l s e g y
v a g y t ö b b önálló f ő p á h o l y t alkottak.
A felhasznált é p í t ő a n y a g o k e g y n e m ű s é g é b ő l , az építő-
kövek megmunkálásának és a kőmetszé^eknek azonos
voltából, k ü l ö n ö s e n p e d i g a h a s o n l ó hivatásra szánt
profilok e g y b e v á g á s á b ó l azt következtethetjük, h o g y
1. a Szent-Erzsébetről n e v e z e t t é s a mai d ó m helyén
állott e g y hajós t e m p l o m o t , *
2. a Szent Mihályról n e v e z e t t é s a régi Erzsébet-
t e m p l o m t ó l 2 0 »z-nyire d é l f e l é épített t e m p l o m o t * * é s
3. az Erzsébet-templomtól északnyugatra l e v ő ú. n.
* Az Erzsébet-templomból azok az alapzati falak maradtak meg,
melyeket 1884-ben fedeztem fel és pontosan le is rajzoltam, ezek
alkották a kórus talapzatát a lábazattal együtt. Néhány köböl
való részletre akadtunk a lebontott falakban és a feltöltésekben,
ezeket a kassai dóm építő irodájában helyeztük el. A második
(a mai) dóm építéséhez felhasznált régi műtárgyak a félkörösen
ívelt alsó nyugati karzat, továbhá az orgonakórus, meg a mellék-
hajók oszlopainak és az utóbbiak ablakainak egynémely részlete.
Frőde Vilmos.
** Ez a templom, melyet átalában kápolnának neveznek,, noha
teljesen kiképezett diadalíve van, mind e mai napig megtartotta
eredeti alakját, eltekintve természetesen az északi részhez toldott
ujabbkori építménytől. F. V.
Vilmos 1900. évfolyam.
dominikánus templomot? e g y i d ő b e n u g y a n a h h o z az építő-
p á h o l y h o z tartozó ugyanaz az építőmester építette.
E n n e k a h á r o m m ű e m l é k n e k történetéről megbízható
adataink n i n c s e n e k , csak a n n y i t tudunk, h o g y az Erzsébet-
t e m p l o m az 1380-iki n a g y tűzvészkor pusztult el, m i d ő n
a S z e n t - M i h á l y - t e m p l o m is megsérült. E z a tűzvész a
város l e g n a g y o b b részét elhamvasztotta, s z o m o r ú emlé-
keit a mai útszint alatt lVa ^ - n y i r e s o k h e l y e n m e g -
találhatjuk. A z 1556-iki t ű z v é s z nyomai az útszint alatt
8 0 í7«-nyire vannak.
A z o n b a n a második, a mai S z t . - E r z s é b e t - t e m p l o m
k e l e t k e z é s é n e k idejéről s i n c s e n e k p o n t o s adataink. Az
e l s ő hiteles f e l j e g y z é s e k e t a X V . század k ö z e p é n kelt
városi s z á m a d á s k ö n y v e k b e n találjuk,** a z o n b a n ezek s e
m o n d a n a k s o k a t , úgy, h o g y az é p í t k e z é s e k idejét ille-
t ő l e g tisztán a mesterjelekre, a felhasznált k ő n e m e k r e
é s a m e g m u n k á l á s módjára vagyunk utalva. E z e k b ő l
kell l e o l v a s n u n k mindent.
A d o m i n i k á n u s t e m p l o m m e g m a r a d t k ö z é p k o r i részén
mesterjelek n i n c s e n e k , a m i n e k oka n y i l v á n az, h o g y
a kolostori é p í t m é n y e k r e i l y e n e k b e v é s é s é t megtiltották.
A Mihály-templomban csak n é h á n y mesterjelre bukkantam.
A régi E r z s é b e t - t e m p l o m maradványain f e l f e d e z e t t jelek
a kórus záradékfalának lábazatán, a mai d ó m kórusá-
nak talaj színtje alatt vannak.
E z e k e t az I. főkulcsba állítható 6., 9., 26., 27., 28.
ábrák (II. g y ű j t e m é n y ) é s a IV. f ő k u l c s b a állítható
3 3 2 . és 333. ábrák (VII. gyűjtemény) láttatják. A 6 ,
9., 26. é s 2 7 - t e l teljesen e g y b e v á g ó j e l e k e t találtam
a Mihály-templomban, a mi a két é p ü l e t e g y v e z e t é s
alatt való k e l e t k e z é s é t bizonyítja.
A z E r z s é b e t - t e m p l o m 2 ik építő s z a k á b ó l megmaradt
falakon s e találtam annyi jelet, a m e n n y i t j o g g a l vár-
hattam. M ű v e z e t ő v é való alkalmaztatásom előtt a kórus
k ü l s ő felét e l ő d ö m már restauráltatta.
A z alapos á t d o l g o z á s é s megújítás k ö v e t k e z t é b e n
i n n e n m i n d e n jel eltűnt, p e d i g b i z o n y á r a itt is volt
e l é g csak n e m vetettek rá ügyet. A k ó r u s b e l s e j é b e n
n é h á n y m e s t e r j e l r e b u k k a n t a m ugyan, d e e z e k c s e k é l y
száma miatt, az é p í t k e z é s idejét illetőleg, biztos k ö v e t -
k e z t é s t szintén n e m v o n h a t u n k . N e m v o l t a m s z e r e n c s é s
az 1556-iki tűzvészkor t ö n k r e m e n t k ő s z ó s z é k k e l s e m ,
m e l y n e k t ö r e d é k e i t 1 8 8 4 - b e n f e d e z t e m fel é s állítottam
össze. Ez é p p o l y jeltelen volt, mint a Mátyás király
i d e j é b e n készült szentségház. A z o n b a n a s z o r o s a n e g y -
m á s mellé v é s e t t 5 jel, m e l y e t az északi diadalpilléren
a s z e n t s é g h á z m ö g ö t t találtam, csak e n n e k építésére
vonatkozhat. E z e k e t a j e l e k e t a 83., 134., 177., 230.
é s 300. ábrák (III—V. é s VII. g y ű j t e m é n y ) tüntetik fel.
A déli kereszthajó g a z d a g o n áttört királylépcsőjén,
m e l y a s z e n t s é g h á z z a l e g y i d ő b e n készült, k é t egymással
f e l t ű n ő e n r o k o n mesterjel van, m é g p e d i g kétszer ismé-
telve.
M i n d e n e s e t r e feltűnő, h o g y a dómnak, biztos tudo-
m á s u n k szerint, Mátyás király építette r é s z e i n , aránylag
k e v é s (35 d a r a b az e l ő z ő é p í t ő időszak 1 4 3 darabjával
* Ennek a legrégibb részeiből nem sok maradt reánk. Ezek
közé sorolhatjuk a templom alsó falazatát, a torony két alsó
emeletét s azt a főkaput, melyet 9 év előtt találtam meg és tel-
jesen szabaddá is tettem. A templom többi része ujabbkori.
Kassának szóbanforgó 3 legrégibb temploma őseredeti rendel-
tetését mind e mai napig megtartotta. Az Erzsébet-templomot a
magyar, a Mihály-templomot a német és a dominikánus templomot
a tót hitközség építette. Legnagyobb volt az első, utána követ-
kezett nagyság dolgában a harmadik, ezután pedig a második,
csakhogy építészeti szempontból cz a legeredetibb alkotás.
F. V.
** Ezeket kiadta Kemény Lajos dr.: Kassa város régi számadás-
könyvei címen 1892-ben.
XXXIV. kötet XVIII. füzet. 427

szemben) mesterjel található. A felszínes kutató ebből A 3. kimutatás szerint megszakítás nélkül dolgozott
k ö n n y e n bebizonyítottnak véli azt a minden alapot ! egy k ő f a r a g ó 1420-tól 1470-ig, vagyis ötven évig.
nélkülöző állítást, h o g y a szóbanforgó dolgokat olasz A 4. kimutatás szerint hosszabb megszakítással dol
mester készítette olasz munkásokkal. Ezt az állítást, gozott egy kőfaragó 1420-tól 1470-ig, vagyis ötven évig.
különösen a mi a munkásokat illeti, teljesen megcáfolja Az 5- számú kimutatás szerint megszakítás nélkül
a kövek megmunkálásának módja. A z olasz e g é s z e n dolgozott nyolc k ő f a r a g ó 1410-től 1450-ig, vagyis
más modorban és e g é s z e n más eszközökkel dolgozik negyven évig.
ma is, mint a n é m e t és magyar, már pedig a szóban- E b b ő l az összeállításból az tetszik ki, hogy a kassai
forgó munkák minden ize németek, illetőleg magyarok dómnak d, e, f és g korból való épületrészeit minden
kezére vall. D e a mester se lehetett olasz, mert a d ó m megszakítás nélkül készítették a s z ö v e g közé f o g o t t
Mátyás-korabeli részein az olasz góthikának nyomát se táblázat megadta időszakban és az, h o g y a kassai
találjuk. páholynak 1400-tól 1470-ig saját, külön szerkesztett
A kassai páholynak is volt e műemlék létesítésére elég mesterjele volt.*
tehetsége, nem szorult se idegen mesterre, se pedig kül- A mesterjelekből ítélve, a mai kassai dóm építését
földi munkásokra. 1390, és 14.00. között kezdték el és 14.60. körül fejezték
A mesterjelek a Mátyás-korabelieknél fiatalabb épület- bé ; közvetetlenül ezután, tehát Mátyás király uralkodása
részeken is g y é r e n fordulnak elő. A régi orgona alatt, építették hozzá a toldalékokat. E z e k közé tartoznak
helyénél a 131. számút (III. gyűjtemény) és a templom a déli oldal előcsarnoka a kétoldalt hozzákapcsolódó
északi oldalához toldott és 1886-ban lebontott József- déli kápolnákkal, a királylépcső és a szentség-ház. Ezek
kápolnán, a 359. számút (VII. gyűjtemény) találtam. 1490-ben már készen voltak.
A gyűjtött jelek között elég szép számmal vannak Összehasonlítva a kassai mesterjeleket gyűjteményünk
olyanok is, melyek egyazon, vagy különböző korból többi jeleivel, az tetszik ki, hogy a 362. számú bártfai
származó épületrészen kétszer, sőt többször is előfor- teljesen egybevág a 211. számú kassaival, a kisszebeni
dulnak. Az e g y jellel jelölt különböző korabeli épület- 372 számú pedig mása a 243. számú kassainak, végre
részekről bebizonyítható, h o g y e g y mester keze- nagy a hasonlóság a 373. és 374. számú kisszebeni é s a
munkájának alkotásai, melyeket minden megszakítás 231. é s 239. számú kassai jelek között.
nélkül, esetleg 4 0 — 5 0 év alatt készített el.* E g y - e g y Azonban a kassai é s a brassói építőpáholyok között
jelnek többször való előfordulása a tanulmányozás is igen jó viszony lehetett, mert a brassói 2. é s 31.
szempontjából mindig értékes dolog, mert valódiságukat számú é p p olyan, mint a kassai 2. é s 140. számú, aztán
kétségtelenné teszi s ha valaki módosított rajtuk, a nagyon hasonlít a 4. a 4-hez, a 30. a 144-hez és a 38.
hamisítást biztosan felderíthetjük. a 168-hoz; a 10. és 61, a ?9. és 41, m e g a 48. é s 292.
A Kassán gyűjtött mesterjelekből többszörösen for- számú jelek között p e d i g sok rokonvonást találunk.
dulnak elő a következők: Gyűjteményünk mesterjeleinek n a g y o b b részét régi
Kétszer: a 12, 14, 30, 36, 51, 56, 62, 65, 103, 112, sírköveken,** kisebb részét pedig m a g á n az épületen
113, 118, 124, 138, 165, 167, 179, 183, 191, 197, 199, találtam.
201, 216, 241, 242, 343, 252, 266, 275, 281, 299, 311, Kor szerint sorozva, Kassán a következő mester-
314. 329, 336. és 354. számú. jeleket találtam:
Háromszor: a 4, 9, 37, 48, 83, 109, 111, 125, 180, 1. A II. kulcshoz tartozó 139. számú mesterjelet
215, 251, 280, 301. és 319. számú. szkárosi trachitból készített*** és az 1. ábrában előtün-
Négyszer: a 120, 158, 177, 178, 257, 291, 242. és tetett 9 2 cm széles, 198 cm magas és 38 cm vastag
243. számú. sirkövön találtam, m e l y e t beszegett iratos keret f o g
Ötször: a 176. és 341. számú. körül. A belső mezőt három kör alakú iratos szalag
Hatszor: a 10U. számú. tölti ki, melyeknek egybefolyó k é t érintkező részét
Hétszer: a 141. számú. e g y - e g y kiszélesedő szárú kereszt fedi be. A felső körbe
A különböző korból való, de egymással e g y e z ő mester- e g y férfi mellképének kontúrvonalait vésték, az alsó kör
jelek a következők:
1. A d időszak legvégén (lásd a táblázatot), az e idő- * A 2. és 4. kimutatásban szereplő 4 kőfaragó mester, nyilván
szakban és az f időszak elején a 141. számú 7-szer azért hagyta abba hosszabb ideijj kassai munkáját, mert felső
Magyarország más városaiban, melyek a kassai páholy kerületébe
fordul elő. tartoztak, valamely építkezést vezettek. Állításomat igazolja az,
2. A d időszak végéről és az / i d ő s z a k elejéről valók hogy a bártfai és kisszebeni templomokban is kassai mester-
a 165, 167. és 252. számúak. jeleket találtam s bizonyára felső Magyarország más középkori
3. Az e időszak végéről és az f g időszakok legele- épületein is előfordulnak ezek.
A szóbanforgó mesterjelek hosszabb ideig való kimaradását
jéről származik a 4-szer előforduló 177. számú jel. még az is okozhatta, hogy tulajdonosuk vándorúton volt vagy
4. Az e időszak legvégéről és a g időszak kezdetéről egyidőre megvonták egyiktől-másiktól a mesterjel használatának
származik a 299. számú jel. jogát. F. V.
5. Az e és f időszakban vésték a kőbe a 36, 37, ** 1883-tól 1889-ig 44 régi sirkövet találtam, részben a templom-
oszlopok alatt, hol mint alapzatfal-egyenek szerepeltek, részben
100, 103, 176, 179, 183. és 341. számú jelet. pedig a templom talajszintje alatt, hol a sírkövek egyes darab-
Az 1. kimutatás szerint megszakítás nélkül dolgozott jait szerteszét szórták. Ezek gondos összegyűjtése, megtisztítása
e g y kőfaragó 1400-tól 1440-ig, vagyis negyven évig. és összeállítása után kitűnt, hogy a kassai dóm legtöbb s egyben
A 2. kimutatás szerint hosszabb megszakítással dol- legrégibb mesterjele ezeken a leleteken van; úgy hogy a kassai dóm
sirkőgyüjteményénél érdekesebbet az országban nem találunk.
gozott három kőfaragó 1400-tól 1440-ig, vagyis negyven Nagy kár, hogy a 3 legrégibb sirkő mesterjelét már kibetűzni
évig. nem lehetett, mert az Erzsébet-templom második épitőszakában
dolgozó mesterek a kiemelkedő jeleket lefaragták, bizonyára
azért, hogy a sirkő mint alapzatfal-egyen sikot alkosson.
* A szóbanforgó épületrészekhez használt kőben igen kevés A mesterjelekhez hasonló családi jelekkel ékesített sírköveket s
éles kovaszem van, úgy hogy a munkás tüdeje a belehelt portól azokat, melyeknek jelei valódi mesterjeleknek nem bizonyultak,
nem sérülhet meg. Ezt tudva, joggal feltehető, hogy egy-egy figyelmen kívül hagytam. F. V.
munkás, ha jó egészségét egyébként megtartotta, 40—50 évig is *** A XIV. századból való legrégibb sirköveket és Kassa 3 leg-
munkabíró maradhatott. régibb templomát ebből az anyagból készítették, F. V.
54"
428 Frörté Vilmos 1900. é v f o l y a m .

III. gyűjtemény. Az 57—8-t. számú jelek nyitja az I/' kulcs (a 04. számú jelet illetőleg lásd az 1. gyűjteményt is). A 85—97 és a
99—133, számú jelek nyitja az lc kulcs. (Az I. gyűjtemény 98. számú jele is ide tartozik.)
IV. gyűjtemény. A 135—138. jelek nyitja \c kulcs. A 139—145. jelek nyitja a II. kulcs (142-őt illetőleg lásd az I. gyűjteményt is).
A 146—151. jelek nyitja a II« kulcs (a 150. jelet illetőleg lásd az I. gyűjteményt is). A 153—184. jelek nyitja a 110 kulcs.
430 Frörté Vilmos 1900. é v f o l y a m .

V. gyüjtemeny. Valamennyi jel nyitja a Ili kulcs. Megjegyzendő, hogy a 195. számú az I. gyűjteményben is szerepel, a 211. a bártfai
363. számúval, a 231. a kisszebeni 373. számúval és a 243, a kisszebeni 372. számúval rokon.
X X X I V . k ö t e t X V I I I . füzet. Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei 431

VI. gyűjtemény. A 247 — 259. és a 261—266. jelek nyitja a IIc kulcs, ide tartozik az I. gyűjtemény 260. számú jele is. A 269. számú
jel nyitja a kombinált \b -f- 1U kucs, a 270—281. számú jeleké a kombinált IIc' kulcs, a 283 — 285. jeleké a III. kulcs és a 286—290.
jeleké a Illa kulcs. A 268., 282., 284. és 291. számú jel az I. gyűjteményben szerepel. (Az ll> -f- IIb, IIc', III, illetőleg Illa kulcs.)
 419 Katona Lajos 1900. évfolyam.

ZM.

VII. gyűjtemény. A 292—300. jelek nyitja Ilii kulcs. A 301—305 és 307—328. jelek nyitja a IIL- kulcs (az I. gyűjtemény 300. számú
jele is ide tartozik). A 329—330. jelek nyitja a IV. kulcs (329-hez rokon a kisszebeni 374.). A III. kulcsba illő 331. számú jelet lásd
az I. gyűjteményben. A 332., 334—359. számú jelek nyitja a 1V« kulcs. A szintén idetartozó 333-ik számú jelet lásd az I. gyűjte-
ményben. A 343. számú hasonlít a 366. számú bártfaihoz.
X X X I V . k ö t e t XVIII. f ü z e t . Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei 433

VIII. gyűjtemény. A 360—366. jelek a bártfai, a 368—375. jelek a kisszebeni és a 376. jel az eperjesi plébánia-templomban van.
A 377—384. jelek a szepesváraljai Zápolya-kápolnában és a 385—388. jelek az okolicsányi franciszkánus templomban találhatók.
A 362 rokon a kassai 211-hez, a 366 rokon a kassai 343-hoz, a 368 a kassai 172-höz, a 372 a kassai 243-hoz, a 373 a kassai 231-hez,
a 3.74 a kassai 329-hez és a 377 a kassai 14-hez.

Magyar Mérnök- és Épílész-Egylet Közlönye. 55

434 Fröde
figurális része a n n y i r a elkopott, h o g y a rajzból mit s e m
v e h e t ü n k ki, a harmadik körben kissé balra dülő három-
s z e g l e t e s paizs van, melyet a gerincvonallal és ezt
m e t s z ő két harántvonallal 6 k ö z e l e g y e n l ő m e z ő r e
osztottak. A baloldali felső, a baloldali alsó é s a j o b b -
oldali közbülső m e z ő t 1 c;«-nyire lemélyítették s fel-
színét durván hagyták. A sirkő 8 részre volt törve s
n o h a a darabokból e g y s e m hiányzik, a b e v é s e t t
unciális és lapidáris betűkből álló írást teljesen kibetűzni
m é g s e m lehet, m e r t jórészük lekopott, csak annyit
sejtünk, h o g y ez Kassának l e g r é g i b b sirkövei k ö z é
tartozik, mely a X I V . század első felében, alkalmasint
1330. és 1350. k ö z ö t t készült. H o g y a paizsba vésett
geometriai vonalak mesterjelet képviselnek-e, nyilt
k é r d é s marad; igaz ugyan, h o g y a paizs alakja jól
ö s s z e v á g azokkal, m e l y e k a X I V . századból reánk
1. ábra. A XIV. század első feléből való sirkő. Szélessége 92 cm,
magassága 198 cm, vastagsága 38 cm. Lásd a IV. gyűjteményen
a 139. számú mesterjelet.
maradt m e s t e r k ö v e k e n vannak és a jel nyitja a II. számú
kulcsnak felel m e g , d e ezzel a két ténnyel s z e m b e n
felhozhatjuk, hogy az egymást keresztező három
e g y e n e s alkalmasint a paizs hat m e z e j é n e k határolására
szolgált.
É z t az érdekes sirkövet a dóm e g y i k belső oszlopa
alatt találtam.
2. A II/; kulcsba állítható ij2. számú jelet szkarosi tra-
chitból való 71 cm széles, 191 cm m a g a s és 2 2 cm vastag
irat nélküli sírkőről másoltam le. A z 5 cm széles pál-
c á k b ó l alkotott f e l t ű n ő e n nagy jelet paizs n e m f o g j a
körül. A jel és a k ő n e k széles é s lapos kerete közti
m e z ő másfél cm m é l y . Azt hiszem, h o g y ez n e m m e s -
ternek, hanem legénynek a sírköve volt, ha a rajta levő
jel c s a k u g y a n kőfaragó-jel. Ezt a sirkövet is a d ó m
e g y i k b e l s ő oszlopa alatt találtuk.
3. N i n c s felirata annak a szkarosi trachitból való
Vilmos 1900. évfolyam.
9 0 cm széles, 2 0 8 cm magas és 18 « « vastag sírkőnek
se, m e l y szintén az 1. és 2. pont alatt említett h e l y e n
feküdt. A k ő felső j o b b sarka hiányzik, felszíne p e d i g
itt-ott m e g p ö r k ö l ő d ö t t s a rajta való járástól m e g k o p o t t .
A sima, k e s k e n y ráma aljához szélesen kereteit félkör
csatlakozik, a m e l y b e n k e s k e n y pálcák hármas ívet
alkotnak. A félkörön kereszt áll, m e l y n e k csúcsa a
ráma felső széléig ér s gerendáinak v é g e egyszerű
liliomokká van alakítva. A kereszt és a ráma közötti
mezőt 1 cm m é l y e n v é s t é k ki. A kereszt törzsén találjuk
a s z a b a d o n l e b e g ő háromszögletes paizst, mely balfelé
fordul s a k ő síkjából g y e n g é n e m e l k e d i k ki. A paizs-
ból hiányzik a mesterjel, valószínűen lefaragták azt,
mikor a követ a pillér alá helyezték, azonban az e g é s z
2. ábra. Alkalmasint 1370 körül készített sírkő, 97 cm széles,
197 cm magas és 24 cm vastag. Lásd a III. gyűjtemény 85. számú
jelét.
e l r e n d e z é s n e k , a k é s ő b b leírandó mester-sirkövekhez
való n a g y rokonsága arra vall, h o g y ez is valamelyik
kassai kőfaragó-mester sírköve volt. Alkalmasint 1350.
és 1370. é v e k között készítették.
4. G y ű j t e m é n y e m 8$. számú mesterjele (nyitja az I c
kulcs) teljesen ép, d e szintén fölirás nélküli sirkövön
van. A szkárosi trachitból való lap, 0"97 m széles, L97 m
magas és 0'2i m vastag k ö v e t a 2. ábra láttatja.
A k ő rajzát alkotó 1 cm széles és m é l y rovadékot
vastartalmú masszával töltötték ki. A k ő két hosszanti é s
felső k e s k e n y e b b oldalával párhuzamosan futó rovadék
a kő alsó k e s k e n y e b b oldalán félkörös tagozást (ötös
ívet) alkotva, á t m e g y az erősen balra hajló három-
szegletes paizsba,. m e l y n e k felső e g y e n e s záróvonalából
e m e l k e d i k ki a liliomokban v é g z ő d ő kereszt.
A mesterjelet a paizsba vésték. Ezt a követ 1370.
körül faraghatták; mi ott találtuk m e g , a hol a másik
három volt.
XXXIV. kötet XVIII. füzet. Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó
5. Szkárosi trachitból való az a 8 3 cm széles, 183 cm
magas és 20 cm vastag sirkő is, mely a rajta való
járástól annyira m e g k o p o t t , h o g y széles k e r e t é n e k fel-
iratából csak e g y - k é t betű olvasható el. A keret felső
két sarkát két b e l e i é forduló t o m p a orr díszíti, alsó
s z é l é h e z pedig f é l k ö r ű széles ív csatlakozik, m e l y n e k
m e z e j é t k e s k e n y lécekből alkotott hármasív tölti ki.
E n n e k alján e g y s z e r ű e n hornyolt talapzat van, m e l y b ő l
az ív alatt átbujtatott kereszt e m e l k e d i k ki é s gazdag
liliomokban v é g z ő d ő és orrokkal díszített ágaival a íelső
m e z ő t jól kitölti. A félkörös íven fekszik a balra forduló
háromszegletes paizs, melynek felszínéből hajdan
mesterjel e m e l k e d e t t ki, de lefaragták azt is, mint a 3.
p o n t alatt említett sirkő mesterjelét. A felirat a keret
baloldali felső sarkába vésett keresztnél kezdődik,
c s a k h o g y három e l s ő és utolsó betűjén kívül minden
3. ábra. Alkalmasint 1372-ben készített sírkő. Szélessége 78 cm,
magassága 179 cm, vastagsága 20 cm. Lásd a II. gyűjtemény 8.
számú jelét.
része olvashatatlan. A z utolsó három betűből azt követ-
keztetem, h o g y ez a sirkő 1372-ben készült. A lelet
h e l y e ott volt, a hol a többié.
6. G y ű j t e m é n y e m 8-as számú mesterjele (nyitja az la
kulcs) szkárosi trachitból való 8 7 cm széles, 179 cm
m a g a s és 20 cm vastag sirkövet diszít, melynek archi-
tektonikus e l r e n d e z é s e a 3. ábra tanúsága szerint éppen
olyan, mint az 5. szám alatt említett sirkövé, azzal a
k ü l ö n b s é g g e l , h o g y a két felső sarok orrdiszítménye
helyett a keret 12 cm hosszú törést kapott és az erősen
balra hajló h á r o m s z e g l e t e s paizs széles kerete a fel-
f e k v é s helyén t e l j e s e n összefolyik a félkörös ívvel.
A paizs mélyített mezejéből a széles bütüjű máltai
kereszt emelkedik ki, mely m ö g ö t t a már említett
kereszt törzse látszik. A keret b e v é s e t t irata az olvas-
hatatlanságig lekopott, csak e g y - k é t majuszkula (nagy
betű) maradt épen. Ez a sirkő az 5. alatt említettel
jelet 435
e g y i d ő s lehet, vagyis alkalmasint 1372-ben készült.
Vájjon a paizs keresztdísze csakugyan mesterjel-e, a
felirat kibetűzése előtt teljes biztossággal n e m állít-
hatjuk, annyi azonban b i z o n y o s , h o g y i l y e n mesterjelek
sürüen fordulnak elő. Ezt a sirkövet is az 1—5. k ö v e k
lelethelyén találtuk.
7. A 4. ábrában előtüntetett sirkő szkárosi trachitból
való, s z é l e s s é g e 9 6 cm, magassága 185 cm és vastag-
sága 18 cm. Rajta a g y ű j t e m é n y e m 29. számú m e s t e r -
jele van, m e l y n e k nyitja az I. b kulcs. Architektonikus
s z e m p o n t b ó l ez a sirkő abban különbözik az előbbitől,
h o g y a felső sarkokat az 5. alatt említettekhez hasonlóan,
két orr diszíti, a paizs e g y e n e s e b b e n áll, a kereszt n e m
az alsó keretből, h a n e m a paizs g y e n g é n b e g ö r b ü l ő
záradék-vonalából e m e l k e d i k ki és a hármas ivet majd-
4. ábra. Alkalmasint 1370-ben készített sírkő. Szélessége 9fi cm,
magassága 185 cm és vastagsága 18 cm. Lásd a II, számú gyűj-
temény 29-ik számú jelét.
n e m oly s z é l e s szallag alkotja, mint a m i n ő széles a
paizst tartó ív. A paizs alsó sarkából széles bütüjű kettős
kereszt női ki, m e l y n e k alsó hosszabb ága alatt a
kereszt törzséből két rövid á g nyúlik fölfelé. N o h a
e n n e k a k e t t ő s keresztnek nyitja az I. b kulcs, azt
teljes biztossággal mesterjelnek még s e m mondhatjuk,
mert a k ö v ö n felirat nincs. Hisz a szóban t o r g ó kereszt-
hez teljesen h a s o n l ó van a Bubek- v a g y Be bek-család
címerében is, a mint ezt Bcbek Imre 1446-ból való
p e c s é t j e igazolja. A leirt sirkövet alkalmasint 1370-ben
kétszítették. Ott akadtunk rá, a hol a másik ötöt leltük.
8. Kibetűzhető íelirata miatt igen é r d e k e s az a sirkő,
m e l y e t az 5. ábra láttat. E z is szkárosi trachitból való,
100-5 cm széles, 222 cm m a g a s és 21 cm vastag. A
10 cm széles félkörű ívet, m e l y az iratos kerettel folyik
össze, lVa cm vastag pálcákból alkotott hármas ív diszít.
Az alsó keretből e m e l k e d i k ki a kereszt, melynek
55*
436 Fröde
törzse az ív mögött bujík át, orrokkal díszített ágai
pedig a keretbe nyúlnak. A gyengén balra hajló és a
mezőből kiemelkedő paizs az ív fölött l e b e g s betakarja
a kereszt alsó törzsét. E g y e n e s záradékvonalának bal-
felén félkörös b e m é l y e d é s van. Sajnos, h o g y a mester-
jelet lefaragták róla. A nyomokból ítélve, olyanforma
lehetett az, mint gyűjteményünk 3. számú jele. A keret,
kereszt é s paizs közti mezőt 1, illetőleg IV2 cm-nyire
mélyítették ki. A keret feliratát majuszkulák alkotják.
Az olvasást a keret alsó jobb sarkába bevésett kereszt-
nél kezdjük és jobbról balra, a bal alsó sarokból felfelé
és a bal felső sarokból visszafelé haladva, a következő
szöveget kapjuk:
* f j i c •€S<E • S ( E p U £ £ U S • • S<£3p
.mirt© v-m-<D£c-oüe• Qzrac®.
5. ábra. Seip András mesternek 1374-ben felállított sírköve. Szé-
lessége lOO'ö cm, magassága 222 cm, vastagsága 21 cm.
E szerint a sirkő Seip András mester emlékét őrizte
meg, a ki 1374-ben halt meg s így a mai dóm előtti
templom építésében vett részt. Ezt a sirkövet is a
templom belső oszlopa alatt találtuk.
9. M é g érdekesebb ennél az a sirkő, melyet a 6. ábra
láttat. E n n e k mesterjele gyűjteményünkben 268. szám
alatt szerepel és nyitja a kombinált 1 b -j- II. b kulcs. A
szkárosi trachitból való lap 97 cm széles, 210 cm m a g a s
és 18 cm vastag, b e l ő l e a jobb felső és alsó sarok
hiányzik. Architektonikus elrendezése olyan, mint a 7.
szám alatt leirté, de a részletek sokkal nemesebbek és
a kidolgozás jóval gondosabb, így a kereszt felső ágá-
nak mását a kereszt törzsén is kiképezték s az utóbbi
1 cm-rel mélyebben fekszik, mint a diszítmény.
A kereszt törzse negyedkörökkel határolt talapzatból
emelkedik ki s áttörvén a hármas ívvel díszített bolto-
Vilmos 1900. évfolyam.
zatot, a g y e n g é n balra hajló s csúcsával az ívhez támasz-
kodó háromszegletes paizst tartja, melynek felső záradék-
vonalát baloldalt szintén félkörösen vágták ki. A
g y e n g é n homorú paizsból emelkedik ki a már említett
268. számú mesterjel. A keret betűi épp olyanok, mint
az 5. ábrán előtüntetett sirkőjé, csakhogy vésésük
sokkal finomabb s leolvasásuk szabályszerű sorrendben
a kő balsarkába vésett keresztnél kezdődik és így
hangzik:
* íjl<£ • € 5 ( C • S<£) p U C O • ZIUlíDEH •
32Id(D (31) • u • r t © r t £ (nomini) K ^ C ^ H l i r a
• 2 1 • D • 21T • £ < £ £ • £ 3 £ 3 t U .
Ez a sirkő tehát az 1385-ben meghalt Mater Jacobi
Katalin-mik emlékére készült. Már most az a kérdés,
vájjon a címer mezejéből kiemelkedő geometriai alak
6. ábra. Jacobi Katalinnak 1375-ben felállított sírköve. Szélessége
97 cm, magassága 210 cm és vastagsága 18 cm. Lásd I. gyűjte-
ményünk 268 számú jelét is.
valóban mesterjel-e, v a g y pedig valamely családi szig-
natúra ? A z a körülmény, hogy ezt a jelet csak a négy-
zetből és háromszögből kombinált kulcsba állíthattam
be, n e m tagadja az elsőt, de nem is bizonyítja az utóbbit,
hisz a következő pont alatt leírandó sirkő mesterjele is
csak e kombinált kulcs szerint oldható m e g , pedig
ennek valódisága kétségtelen. Alaposabb kutatással
nyilván ezt a kérdést is megoldhatjuk, egyelőre határo-
zottan állást nem foglalunk. Ezt a sirkövet is épp úgy,
mint a többit, a mai d ó m pillérei alatt találtuk.
10. A 269. számú mesterjel, melynek nyitja a kom-
binált I. b és II. b kulcs, a 7. ábrában előtüntetett sírkőről
való. Ezt is szkárosi trachitból faragták, 100 cm széles,
210 cm magas és 20 cm vastag. Ennek a derékban
ketté tört kőnek jobboldali felső és alsó sarka hiányzik.
E sirkő architektonikus elrendezése teljesen hasonló a
XXXIV. kötet XVIII. füzet. Felső-Magyarország középkori
6. ábrában előtüntetettel. A mesterjel teljesen ép, a
felirás itt-ott n e h e z e n olvasható, azonban hiányai ellenére
is kibetűzhetjük; a k ö v e t k e z ő k é p p e n hangzik:
* fjl<£ • < £ S (<E • S € p U ) C O t S • (3 • 3 •) (f^rölS)
• p<D£<DZT • m m © • D r t í • 211 • £ £ £ • £3t3£ •
© c © • n • u • ©.
Eszerint a sirkövet az 1378-ban elhunyt Athanazius régibb e m l é k é n e k s m e g l e h e t ő s bizonyossággal állítható,
Polon m e s t e r emlékére emelték. Ezt a követ is ott
találtuk, a hol az 1 — 9 alatt említetteket.
Ezzel bemutattuk volna azokat a l e g r é g i b b sírköveket,
melyek Kassa legrégibbb három templomának első lefaragták ugyan, d e a v é s é s m e g m a r a d t nyomai, gyűj-
építő szakában élt m e s t e r e k m ű k ö d é s é n e k idejére némi
világot v e t n e k . Újból k i e m e l e m , h o g y e z e k éppen abból
az anyagból valók, melyet a szóbanforgó három templom
7. ábra. Polon Athanazius mesternek 1378-ban felállított sírköve.
Szélessége 100 cm, magassága 210 cm és vastagsága 20 cm. Lásd
a Vl-ik gyűjtemény 279. számú jelét.
legrégibb részének építéséhez használtak. Az újabbkorbeli
épületrészeket már nem a szkárosi trachitból készítették.
M e g j e g y z e n d ő m é g az is, h o g y a d ó m é p í t é s első
időszakából való sírkövek feliratát bevésett majuszkulák
(nagy betűk) jellemzik, holott a fiatalabb korbelieken,
vagyis a m á s o d i k építő időszakba tartozókon, csakis
minuszkula (kisbetűs) írást találunk.
Foglaljuk most már ö s s z e a leírt 10 sirkő kapcsán
e l m o n d o t t a k b ó l levonható következtetéseket.
E g y e l ő r e figyelmen kivül hagyjuk az 1., 2., 3., 6., 7.
és 9. pont alatt leírtakat, v a g y i s valódi m e s t e r k ö v e k n e k
csak a 4., 5., 8. és 10. számút vesszük.
A 4 - e s n e k csak mesterjele van, felirata és évszáma
nincs, alkalmasint 1370-ből való.
Az 5 - ö s mesterjelét levésték, felirata é s évszáma
olvashatatlan, alkalmasint 1372-ből való.
épületeinek kőfaragó jelei 437
A 8-asnak mesterjeltét levésték, d e írása olvasható,
Seip András mester sirköve 1374-ből.
A 10-esnek mesterjele is m e g van, írása szintén
olvasható, Polon Athanazius síremléke, alkalmasint
1378-ból.
Mivel a 4. pont alatt leirt sírkő 8 5 - ö s számú mester-
jele az I. (I c) főkulcsba p o n t o s a n beállítható, ezt tekint-
hetjük a kassai építő-páholyhoz tartozó mesterek leg-
h o g y az, a kinek emlékére azt készítették, Kassa elsó
építőmestei e, illetőleg a kassai építő-páholy alapítója volt.
Ót követte Seip András, a kinek mesterjelét a sírkőről
t e m é n y ü n k 3-as számú mesterjelére vall; szóval ez is
az I. főkulcsból keletkezett. K ü l ö n ö s figyelemre érde-
m e s Polon Athanazius síremléke, mert ennek mesterjelét
csak az I. -j- II. főkulcs kombinációjába állíthatjuk be.
8. ábra. Címer és felírás nélkül való sírkő a XIV. század első
feléből.
N o h a szorosan v é v e t a n u l m á n y o m keretébe n e m
tartozik, m é g i s n é h á n y szóval m e g e m l é k e z e m a szóban-
forgó sírkövek architektúrájáról is. A 3., 5., 6., 7., 8 ,
9. és 10. pont alatt leírt sírkövek fődísze kivétel nélkül
az e g é s z m e z ő n v é g i g é r ő latin kereszt, melynek törzsét
a félkörbe szerkesztett hármas ív fedi. H a s o n l ó a 4.
p o n t alatt leírt sirkő is, azzal a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y itt
a félkört ö t ö s ív helyettesíti. Ezt a f ő m o t i v u m o t m é g
két sirkövön találtam, melyek a z o n b a n t a n u l m á n y o m
k e r e t é b e n e m tartoznak. Ez a két sirkő is ott feküdt,
a hol a többi s készítésük kora is m e g e g y e z i k azokéval,
c s a k h o g y n e m mesterkövek. A z e g y i k a Kassa melletti
Hradova vár tulajdonosának Obel-nek címerével é k e s -
kedik, a másik cimertelen (8. ábra).
Kassa s z ó b a n f o r g ó legrégibb m ű e m l é k e i n e k architek-
tonikus e l r e n d e z é s é h e z hasonlókat találunk, a XIV.
438 Fröde
században épített alsó-ausztriai Heiligenkreutz kolostor
néhány sírkövén is. Abban az esetben, ha n e m a XIV.
században átalánosan használt sirkő-alakkal van dolgunk,
a mit azonban e d d i g senkisem bizonyított be, ekkor a
heiligenkreutzi és a kassai építő-páholyok között vala-
m e l y e s összeköttetés, bizonyos eszmecsere létezhetett.
Mielőtt a mester-siremlékek második sorozatának
ismertetésébe f o g n é k , két olyanról kell m e g e m l é k e z n e m ,
m e l y e k e t a két sirkősorozat keletkezését elválasztó
teljes száz évi időszakban állítottak fel. Ezek közül az
egyik
11., a kassai d ó m építésének második szakában
használt komlósi trachit-tuffából készült. G y ű j t e m é n y e m
2 8 2 . számú mesterjele díszíti, melynek nyitja a II c' kulcs.
A mint a 9. ábra láttatja, a 100 cm széles, 196 cm
m a g a s és 18 cm vastag lap architekton : kus elrendezése
9. ábra. A XIV. század utolsó tizedében készített sírkő. Széles-
sége 100 cm, magassága 196 cm és vastagsága 18 cm. Lásd az
I. gyűjtemény 282. számú jelét.
a 7. (illetőleg 9.) pont alatt leírt legrégibb sírkövekhez
rokon. A kereszt három felső ága egybeolvad a kerettel
s a k ő felső két sarkán ily m ó d o n keletkezett n é g y s z ö g
oldalait e g y - e g y orr díszíti. Hasonlóan alakították a
kereszt vízszintes ágainak alsó részét is, itt azonban
n é g y orr helyett csak három van, mert a n é g y s z ö g
alsó oldalát a félkörös ív alkotja. A kereszt talapzata
nagyobb, mint az eddig leírtaké volt, a paizs pedig nem
balra, hanem jobbra dől. N o h a a paizs alakja a régi
mesterektől használtakkal egyezik s a paizst díszítő
mesterjel rézsútos vésése is az eredetiség jellegét viseli
magán, sokáig tamáskodtam annak valódi mesterjel
voltában, mert a Rziha-féle kulcsok e g y i k é b e se sikerült
azt beleszerkeszteni.
D e mivel e g y angol szakértő hölgy határozottan a
mesterjel valódisága mellett nyilatkozott, sőt azt is
mondotta, h o g y Yorkban ehhez hasonló jelek szintén
Vilmos 1900. évfolyam.
fordulnak elő, a nyitjának fáradságos keresését újból
folytattam, mire sikerült is a szóbanforgó mesterjelet a
Rziha-féle I c kulcs modifikációjába az I c' kulcsba
állítani. E sirkő korának megállapítása dolgában kiinduló
pontunk az lehet, h o g y hasonló elrendezés üeket csak a
XIV. században, használtak, a X V . században már n e m
fordulnak elő s mivel a régi sirkövet kivétel nélkül a
leégett templom helyén épült új d ó m alapzat- e g y e n é h e z
használták fel, a szóbanforgó sirkövet pedig 1887-ben
a délnyugati középhajó pillérjével összekapcsolt alsó
alapzat e g y e n é b e n találtuk, bízvást állítható, h o g y azt
ijpo. és 14.00. közötti időszakban készítették *
11 a) Ebből a korszakból való a II b kulcsba állított
158. számú mesterjel is, melyet a d ó m alsó templomá-
nak boltozati zárókövébe véstek be. Azonban
arra való tekintetből, h o g y a jel a zárókő oldalán s
n e m a k ö z e p é n van s hasonló jeleket irdaltak néhány
szomszédos kőborda oldallapjaira is, azt vélem, h o g y a
158. számú jel n e m mestertől, hanem valamelyik elő-
munkástól való.
A második építő-szakasz mesterjeleit illetőleg újból
a régi sírkövekhez fordulok, melyeket a dóm utolsó
rekonstrukciós munkálatai idejében, vagyis 1883-tól
1889-ig találtam. Ezek szolgáltatják a legbiztosabb ada-
tokat arra nézve, h o g y Magyarország legremekebb csúcs-
íves építménye mikor keletkezett.
Ezek a mesterjelek, koruk szerint osztályozva, a k ö -
vetkezők:
12. A II b kulcsba állitható 244. számú jel, annak a
rekonstrukciókor lebontott és megújított boltozatnak
egyik zárókövén volt, mely a négyezet mellett való keleti
travét fedte be.
A jelet korrektül készített, e g y e n l ő magas és a zárókő
lapját jól kitöltő pálcák alkotják. E n n e k a mesterjelnek
ismeretlen** tulajdonosa építette tehát 1440-től 1455-ig
a templom magas hajójának remekül formált bol-
tozatát.
13. Gyűjteményem 136. számú mesterjelét, mely az
I c kulcsba állítható be, komlósi trachit-tuffából való
106 cm széles, 186 cm hosszú és 28 cm vastag sírkőről
másoltam le. A lap széles keretébe vésett minuszkula
(kisbetűs) írást kopott volta miatt eddig m é g n e m
sikerült elolvasni.
A m é l y e n fekvő mezőből emelkedik ki a kerettel
szintes régi formájú paizs, melynek mezejét egyenlete-
sen töltik ki a bevésett mesterjel *** éles konturu vonalai.
Ezt a sirkövet 1883-ban találtuk 70 cm-nyíre a délnyugati
mellékhajó kövezete alatt. Alkalmasint a XV. század
derekán készítették.
14. Gyűjteményem 135. számú mesterjelét, m e l y n e k
nyitja az I c kulcs, komlósi trachit-tuffából készített
104 cm széles, 198 cm magas és 25 cm vastag sírkőről
másoltam le. Ez a kassai gyűjtemény legszebb gothikus
sírköve. Öt darabban találtam m e g a d ó m talajszintje
alatt 1883-tól 1887-ig, képét a 10. ábra láttatja. Széles
keret veszi körül a 3 cm m é l y e n fekvő képhelyet. A
keret felső része kétosztású csúcsívre támaszkodik,
m e l y n e k m é l y e n lenyúló liliom díszéből a két szélső
* Mivela sirkő anyaga egyezik a második építő szakaszban használt
kő anyagával, annak készítését az 1400. éven túli időre nem
tehetjük, mert az első mesterek a komlósi követ bizonyára is-
merték, hisz a régi Erzsébet-templom egyes részletét ebből
készítették. F. V.
** Feltűnően hasonlít ez a mesterjel (244.) a híres regensburgi
dómépítő családnak, különösen pedig e család 1495-ben meghalt
tagjának, Roritzer Mátyásnak mesterjeléhez. F. V.
*** Ez a jel rokon gyűjteményem 268. számú mesterjelével,
melyet a 9. pont alatt ismertettünk, F. V.
XXXIV. kötet XVIII. füzet. Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei 439

e l é g ép állapotban van. A k é p h e l y egy harmadánál
valamivel lejebben emelkedik ki a f ü g g ő l e g e s e n álló s a
képhely majdnem teljes szélességét elfoglaló paizs, mely
alatt a b e g ö n g y ö l t v é g ű iratos szalagot rendezték el. N e m
lehetlen, h o g y efféle szalag díszítette a paizs feletti üres
m e z ő t is, c s a k h o g y ez (alkalmasint az 1556-ik évi tűz-
vészkor) teljesen elpusztult. A tűz ennek a sírkőnek,
m e l y valószínűen a templomban állott, egyéb részeit is
n a g y o n megrongálta.
A paizs a késői gót-stílus formáit láttatja; g y e n g é n
homorú felszínéből emelkedik ki a pálcák félborda
s z é l e s s é g é n e k m e g f e l e l ő magasságban a mesterjel, mely-
nek keresztező pontjától jobbra széles bütüjű kereszt,
balra pedig gothikus a betű e m e l k e d i k ki.
A bevésett gothikus minuszkulák négyszegletes
árkát vastartalmú masszával töltötték ki. A k ő baloldali
sarkába vésett keresztnél kezdve az olvasást, a követ-
k e z ő szöveget kapjuk:
15. A 10-ik ábrában bemutatott sírkőnek s z é p s é g dol-
g á b a n méltó párja az, melyet a 11-ik ábra láttat. Ezen
van g y ű j t e m é n y e m 267. számú mesterjele, m e l y n e k
nyitja a II c kulcs. A komlósi trachit-tuffából való 2 0 3 cm
m a g a s , 97 cm s z é l e s és 22 cm vastag kőnek darabjait
a déli mellékhajó talajszintje alatt találtam meg. Sajnos,
h o g y néhány részlete a legszorgosabb kutatással se
került elő. Készben ezért, részben pedig a d o m b o r -
m ű v ű minuszkulák k o p o t t volta miatt, felírását t ö k é l e -
t e s e n n e m betűzhetjük ki.
A sirkő keretének belső felét a betűk szintjéig ki-
e m e l k e d ő hornyolt l é c szegi be, m e l y a tagozott művel
(Masswerk) szerves egészet alkot. A képhely 1 /s-áig
érő alsó tagozott m ű v ö n áll a paizs, mely felett g y e n -

Inc • i a c e t * f a m o f u (s...) a • b ü s • 2liigufttit • J .

C r o (m) • • qDonba ' C o n f u l • <Eaf|Oüteü • et * f o n b a t o r
• p u n s • (<Iap) elle • q * o b • ( a n ) n o • b ő • m c c c c l j m
A szalagot ez a felírás díszíti:
o r a t e • be (unt) p r o * eo.
A felírás szerint a követ 1475-ben emelték Crotner
Á g o s t o n kassai konzulnak és ezen* kápolna alapítójának
emlékére.
A sírkő megadta idő, vagyis 1475 körül építették a
déli toldaléképületet s ezt oldalzó két déli kápolnát.
Erre az építkezésre vonatkozik a 14 a pont alatt leírt
hasonló mesterjel is.
14 a) A 14. p o n t alatt leírt 135. számú mesterjelhez
teljesen hasonlót találtunk a délkeleti kápolna, a mai
káptalani sekrestye régi boltozatának zárókövén is, azzal
a különbséggel, h o g y a gothikus a betű helyett gothikus
cl betű állott. E k ü l ö n b s é g okát kutatva rájöttem arra,
h o g y az 1446. és 1480. között feljegyzett városi számadá-
sokban előfordul Crom István neve.** Valószínűen ez az
István és a sirkövön megörökített Á g o s t o n testvérek
voltak. A kápolna építésére a pénzt az utóbbi adta, a
munkát p e d i g István mester készítette el. Azt, h o g y a
két déli kápolna e g y a z o n m e s t e r készítménye, n e m
h i h e t e m el, noha mind a k e t t ő n e k alapozása é s kő-
m e t s z é s e rossz, de az 1477-ben befejezett délnyugati
kápolnának m é g s e m voltak oly m e g r o v a n d ó hibái, mint
10. ábra. Cromcr Ágoston kassai polgárnak 1475-ben felállított
a délkeletinek, a hol a d betűs Crom-féle mesterjelet sírköve. Szélessége 104 cm, magassága 198 cm és vastagsága
találtam. Rossz munka, elhibázott szerkezet é s csúnya 25 cm. Lásd IV-ik gyűjtemény 135-ik számú jelét.
alak jellemezte e n n e k boltozatát. Bizony s o k o k a is
volt a kápolnát készítő mesternek arra, h o g y n é v t e l e n gén fodros keskeny szalag látszik, ebbe van b e v é s v e
maradjon, már a mennyire ezt a páholy Ítélete: a az é v s z á m :
Hiilten Urtcl megengedte.*** 1 - 4-8•3
* Ha a lelet helyéről következtethetünk, a szóbanforgó sirkő A képhely koronáját baldachinszerű, három o s z t á s o s
a templom délkeleti oldalán levő kápolnában (a mai káptalani t a g o z o t t mű alkotja, m e l y két k ö z b ü l s ő és két oldalsó
sekrestyében) állott. Itt 1894-ben befalazott sirt is találtam, mely- (Anjou) liliomban v é g z ő d i k *
ben 2 koporsó volt. Cromcr Ágoston neve a kassai számadó
könyvekben is előfordul a templomépítéssel kapcsolatban. (1459.)
Item davon gegeben herrn Augustin Cromer der Kirchen Sand Elisabelh
hogy csakugyan ő az, abból is kitetszik, mert arccal a mester-
vater fi. j j . F. V.
jeles zárókő felé fordul. A szomszéd fejezeten hasonló alakot
** Nyilván erre vonatkozik ez a feljegyzés : 1480 Item sabbato látunk, csakhogy arckifejezése fájdalmas, egész testével egy
port Lucie abgerechnet mit Stefan steinmetz von wegen der í másik alak térdére borul, mely hivatalos ruhája és ténykedése
Kirchenarbeit Sand Elisabeth hat er von der stat entphangen an után Ítélve birája lehet. Ez jobbjával a delikvens üstökét fogja,
der Kirchenschult fl. 23. baljával pedig annak nadrágját húzza le. Mellettük egy mester-
*** Hogy az építő páholy a hanyag mestert a szóbanforgó rossz legény áll, aki baljával a delikvens lábát tartja, jobbjában pedig
munkájáért megbüntette, kitetszik a következőkből is. A délkeleti korbácsot suhogtat. Mind a két fejezétet 1885-ben szabadítottam
kápolnában (a káptalani sekrestyében) az oldalhajó falazatának meg a rátapadt habarcstól és piszoktól. F. V.
két mellékoszlopát díszítő fejezeten, közel a Crom-féle mester- * A sirkő leírt tagozott műje oly meglepően hasonlít a déli
jelű zárókőhöz, egy-egy igen eredeti jelenetet örökített meg a torony közép- és felső-részének képszékbeli tagozott művéhez és
kőfaragó vésője. Az egyik fejezeten, minuciózus alakításban, kőstrukturájához, hogy az utóbbiakat alkalmasint az a mester
egy ember felső teste látszik, ruházata után Ítélve maga a mester, j készítette, a kinek emlékét a szóbanforgó kő örökíti meg. F. V.
440 Fröde Vilmos
A paizs felszínéből kiemelkedő mesterjel jobboldalán
M, baloldalán p e d i g gothikus U betű van. A keret írása
a balsaroktól k e z d v e olvasandó s így hangzik:
(íj)ic iacet lapitur (?) ombu (?) I n i c o l a u (s)
í D a g m e i f (ter) = = = = = c i u n b = obiit ^ l i m o • fcm *
2 U • ccccí (r) r • v w (?)
Eszerint ezt az 1483-ban készített sirkövet Wagmeister
Miklós kőfaragó emlékére emelték, a ki 1478-ban (?)
halt meg. Minden jel arra vall, h o g y ez a mester készí-
tette a dóm Mátyás király korabeli részleteit, j e l e s e n a déli
toldalék-épületet, a déli t o r o n y felső felét, az északi
t o r o n y lépcsőházát és a d ó m belsejében felállított
szentségházat,* m e g királylépcsőt.
11. ábra. Wagmeister Miklós mesternek 1483-ban felállított sír-
köve. Szélessége 97 cm, magassága 203 cm és vastagsága 22 cm.
Lásd a VI. gyűjtemény 267. számú jelét.
A szóbanforgó sirkő fonákján hattyúval díszített címer
van, mely azonban a tűztől és a rajtavaló járástól nagyon
sokat szenvedett. Ez a címer arra vall, h o g y a sirkő
eredetileg másé volt s csak jó idő multával íaragták
szabad felére a Wagmeister emlékezetére szánt írást és
díszítményeket.
16. A 12-ik ábrában előtüntetett sirkő mesterjele
gyűjteményünk 137. szama alatt szerepel, nyitja az I c
kulcs. A kitűnő minőségű vörös márványlap eredetileg
2 2 7 cm magas, 115 cm széles és 18 cm vastag volt,
baloldalából szélességének circa V^része hiányzik. A
k é p ü n k ö n előtüntetett rész 2 nagyobb é s 4 kisebb
darabját 1887. és 1889. évek közötti időben az észak-
* Henslmannak azt a kijelentését, hogy a szép és rendkívül
szolidan készített szentségháznak Crom volt az építője, nem fo-
gadhatom el. Ez ellen szól a déli kápolnák Crom István mestertől
való rossz munkája és szerkezete. /-', V.
1900. évfolyam.
nyugati négyezet-oszlopok k ö r n y é k é n s a d ó m talaj-
szintje alatt körülbelül 70 ctn m é l y e n találtam. A mesterjel
u g y a n elég ép, d e hiányzik a k ő iratos részéből a nevet
é s foglalkozást megörökítő rész.
A vékony l é c c e l beszegett k e r e t gyengén k i e m e l k e d ő
minuszkulái a lap sima képsíkját veszik körül, melynek
k ö z e p é n van a késői gothstilusban alakított g y e n g é n
h o m o r o d ó paizs 2 cm mély n é g y e s ívvel b e s z e g v e . A
felirat megmaradt része is sokat szenvedett, olvasása a
j o b b alsó saroknál (!) kezdődik s csak ennyit betűz-
hetünk ki:
Í7ÍC tacet f a m . . . . ;
és (2Iti) 110 211 • ccccírrrol.
Eszerint ismeretlen mesterünk 1486-ban halt meg.
A b b ó l , hogy a k ő anyaga v ö r ö s márvány é s n e m az
12. ábra. 1486-ban felállított sírkő. Szélessége 115 cm, magassága
227 cm és vastagsága 18 cm. Lásd IV-ik gyűjtemény 137. számú
jelét.
építkezéshez használt komlósi trachit-tuffa, j o g g a l követ-
keztethető, h o g y 1486-ban a templom építését befejezték.
17. G y ű j t e m é n y e m 138. számú jelét, m e l y n e k nyitja
az I c kulcs, sárgásszürke, k ö n n y e n hámló kárpáti
h o m o k k ő b ő l készített 79 cm széles, 174 cm magas és
2 3 cm vastag sírkőről másoltam le. Ennek architektonikus
elrendezése épp olyan, mint a 16. pont alatt leirtté.
Csak a paizsokban van k ü l ö n b s é g ; a 11. ábrabelinek
j o b b , illetőleg baloldala bekanyarodott s kifelé hajló
f e l s ő vége a záradékvonalhoz balra, illetőleg jobbra
hajló e g y e n e s b e n csatlakozik, holott a 17. p o n t alatt
leírt sírkő paizsának szóbanforgó oldalai, a záradék-
vonalhoz g y e n g é n behajló ívben csatlakoznak.
E n n e k a sírkőnek írása az olvashatatlanságig lekopott,
a paizsból g y e n g é n kiemelkedő mesterjel azonban tel-
j e s e n ép. A t e m p l o m talajszintje alatt mintegy 7 0 cm-nyíre
a délnyugati mellékhajó és a középhajó érintkező helyén
XXXIV. kötet XVIII. füzet. Felső-Magyarország
találtuk 1883-ban; alkalmasint a 16. pont alatt említettel
e g y időben (vagyis 1486 körül) készült.
18. A vörös márványból készített é s a 13. ábrában
előtüntetett sírkő, melynek mesterjele gyűjteményünk
245. száma alatt szerepel és nyitja a II b kulcs, 109's cm
széles é s 2 0 cm vastag. Eredeti magassága 200 cm le-
hetett. a töredék 45 cm-rel kurtább. Ez a XVI. század-
ból fenmaradt sirkő az egyetlen, melyen mesterjelet
lunk. A lap sima felszínéből g y e n g é n emelkedik ki a
korai renaissance formáit mutató paizs kerete és a
mesterjel. A paizs jobbsarkában G, balsarkában Mbetű
van bevésve.
A képhelyet keret n e m veszi körül, ezt tulajdon-
képpen a g y e n g é n bevésett lapidáris betűkből való fel-
irat helyettesíti, melynek megmaradt része így hangzik:
Jobboldal:
NATALE SOLV • SLESIC • A • S •
WEYDN AT.
Talapzat:
MRC- ARIS • HVIC • H • ALAMMSOR.
Baloldal:
ADIVC • T • A • CIN • SOFF • VIRT • VE AMBO
(LARESE)....
A paizs alja és az irat közt:
ANNO • DNI • 1516.
Vájjon ennek a felírás szerint 1516-ban felállított
sírkőnek jele csakugyan mesterjel-er teljes bizonyossággal
nem állíthatjuk: e mellett szól azonban teljesen p o n t o s
szerkezete, a mi családi jeleknél ritka. Ez a kő hajdan
a d ó m belsejében állott, a honnan az 1860-iki renoválás
idejében eltávolították és eladták. Kérésemre 1882-ben
Schuster Konstantin püspök visszavásárolta.
A régi kassai dóm utolsó mesterjelei közé tartozik az,
mely
19. g y ű j t e m é n y e m 84. száma alatt szerepel és
az I b kulcsba állítható. Ez neissei Crompholtz Miklós
mesternek 1497-ből származó jele. A nyugati orom fő-
párkánya nagy hajlatának (Hohlkehl) felső részén talál-
tuk, alatta rézsútosan beirdalt lapidáris betűkből álló
felirat van, mely í g y hangzik:
ANNO 1497 CRISTI ECCL • NICOLAVS
CROPHOLTZ DE NISSA REEDIEICAVI-TVRIM
SVPERIOREM AC CLIEOS TECTALES OS
TRES QVE OIA DESTRVCTA ERAT-PER
OPSIDIONE • CIVITATIS PER ALBERTV •
POLÖÍE REGEM ADDO HORALEGIA - IDE
PLEBANIJOANNIS CROM DOCTORIS • VITRICI
JOANIS CZIMERMÁ • D • OLZTL.
Ezt a feliratot magyarázza az a Crompholtz-tól szár-
mazó pergament,* melyet 1886. őszén az északi torony
* «Anno dni. 1491 Civitas Kascha obsessa erat per ducem Alber-
tum polonie regis filium qui graviter prostratus ante Eperies
cum omni exercitu ad pátriám reduit . . . . (post) patrem in
regem elegitur . . . . obsid cives (multa ?) perpessi sunt, suburbia
decremantur, arbores fructiferi deciduntur . . . . eperjes civi-
tatis hospitale . . . . etiam per destructur.
Redemti cum erant per regem wladislaum boemia regem qui
fráter cornalis erat alberti judex literátus extitit . . . . vafer
Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet Közlönye.
középkori épületeinek kőfaragó jelei 441
egyik f e k v ő hézagában tiszafa-rudacskára csavarva
találtam. A szélein k i s s é megrongált pergamentet
Henslmann tanár, mint a műemlékek országos bizott-
ságának referense, vette át.
Ebből az okmányból az tetszik ki, h o g y (alkalmasint
a rekonstrukciós munkálatok felülbírálására) Kassára
prágai Vencelt* olznai** Czymei mannt és a dóm
talá- rekonstrukciójával megbízott neissei architektust és
kőfaragó-mestert Crompholtz Miklóst*** hívták meg.
Crompholtz Miklósnak mesterjelét, a r e n d e s szokástól
eltérően, n e m veszi paizs körül, úgy. h o g y annak csak
az alája vésett felirat k ö l c s ö n ö z jelentőséget. L e h e t s é g e s
hogy a jel bevésésének idejében Crompholtzot még a
mesterjel hivatalos használata nem illette m e g , azonban
kiemeljük, h o g y annak m i n d e n vonása helyesen van
beállítva.
13. ábra. 1510-ban felállított sírkő. Szélessége 109 &cm, magassága
volt alkalmasint 200. cm, vastagsága 20 cm. Lásd V-ik gyűjtemé-
nyem 245. számú jelét.
homo feron et maturus Cives Opiczer Joannes, Swartz Georg,
Sabrantz János, Jorgius Gábriel, iste post obsidionem . . . .
electus est in judicem.
Item tanta erat paapertas in civitate post obsidionem per
multos annos quod dictu mirabile est neque aequale . . . .
quis piam sensit. . . . post pestem 1496 et 97 reedificata est
turris superior ad tectum eclesie unacum clipeis tectalibus ex
omni parte . . . aquilonis adstante Venceslaum
. . . prag (eusem) Joanem Czymcrman de olzna
Nicolaum Crompholtz architectoneum et lapioidam de Nyssa . .
addidi sunt herologia
undique in conspectu Kaschoviensi.
Constant omnia edificia restaurationis N. propre duo milta flor.
heo tibi repertor scribo et tu posteris seculis memoriale relinquas
multa scribere
Machina.»
* Aki talán identikus azzal a csehországi Vencel mesterrel, a ki
a prágai építő iskola tanítványa volt, fiatal korában, a regens-
burgi dóm építkezésénél praktizált, 1491. körül pedig Prága
ó-városi puskaporos tornyának alsó részét építette.
** Alkalmasint Olzna alatt a szász érchegységi Oelsnitz értendő,
a hol az okmány keltének idejében, vagyis 1491, körül a szép
Jakab-templomot még javában építették.
*** Ez alkalmasint identikus azzal a Méistcr Nikolaus der Parlier-
rel, a ki 1497. után a csehországi Kuttenberg gyönyörű Borbálya
templomának építkezésénél vett részt, Meister Benedikt von Latin
után folytatta azt és 1548-ban be is fejezte.
58
442 Frőde Vilmos: Felső-Magyarország középkori
V é g ü l m é g egy mesterjelet mutatok be, m e l y n e k
tulajdonosáról nincs u g y a n bebizonyítva, hogy a t e m p l o m
építésében is része volt, de az alább elmondandókból
Ítélve, ez legalább is valószínű. Ez a jel
20. gyűjteményem 246. száma alatt szerepel és nyitja a
II. b kulcs. Eredetije a kassai dómmal szemben a f ő u t c a
keleti részén levő s bizonyára a X V . század első f e l é b e n
épített * Stőhr-féle ház kapuzat-vállkövét díszíti. A z
éles konturu, kiemelkedő mesterjel háromszegletes g ó t h
paizson van. K i e m e l e n d ő , hogy ez a mesterjel-gyűjte-
m é n y e m 244. számú jeléhez, melyet a 2. építőszakba
készített templom boltozatának zárókövéről másoltam
le és a II. c kulcsba állítottam, rokon.
Más felsőmagyarországi műemlékről a k ö v e t k e z ő
mesterjeleket soroltam a gyűjteményembe.
21. A bártfai plébánia-templomban csak egy mester-
jelet találtam; ez a 365. számú, m e l y e t a II.c' kulcsba
sikerült beállítanom. A kórus diadalív oszlopnyalábjának
vállkő-konzolján egy szalagra van vésve, melyet a
konzol t ö v é b e n k i e m e l k e d ő férfi tart egyik kezével. A
mester-ruhába öltöztetett alaknak c s a k a felső testét
faragták ki, m é g p e d i g Vs nagyságban. A jel mellé
balra és jobbra az évszámot 14—64. vésték.** H a s o n l ó
alakot találtam a középhajó egyik oszlopának kapiteljén
is, c s a k h o g y itt hiányzik a mesterjel (ha volt, alkalmasint
lefaragták).
22. A kisszebeni templomban az I. b kulcsba állítható
367. számú mesterjelet találtam az északkeleti mellék-
hajó boltozatának egyik vállkövén. A paizs alakja ahhoz
hasonlít, melyet 1480. é s 1490. között használtak a
kőfaragó-mesterek. Sima felszínéből e m e l k e d i k ki a s z é l e s
bütüjű lécekből szabályosan összeállított és a 135. számú
kassai jelhez hasonló mesterjel. Mivel a paizsok alakja
is egyezik, nagyon valószínű, hogy a kisszebeni mester
a Crom-család tagja volt.
23. Az eperjesi plébánia-templom boltozatának e g y i k
záradékkövén találtam a 376. számú mesterjelet, mely-
nek a nyitja a III. a (?) kulcs. Ezt is a kisszebenihez
hasonló paizsból kiemelkedő pálcák alkotják. A s z ó b a n
forgó jelet, állvány hiányában e g é s z pontosan n e m
másolhattam le, ezért annak a III. a kulcsba való szabatos
beállításáról nem kezeskedhetem. Alkalmasint 1480. é s
1490. közötti években készítették ezt is.
Ezzel a lemásoltam mesterjelek ismertetését befejeztem.
Ha már m o s t ezek közül azokat, melyeknek nyitját
megtalálnom nem sikerült, vagy a melyekről bebizo-
nyítani n e m tudjuk azt, hogy csakugyan mesterjelek
* A kassai építő páholy tevékenységének tudható be, hogy a
a város erődített falain belül a XIV. és XV. században igen
élénk építkezés folyt, melynek nyomai évszázadokon át fenmarad-
tak; a pusztítás munkája csak néhány évtized óta tart. A renais-
sance építkezés divattá válásakor a legtöbb régi gothikus hom-
lokzatot átalakították. Kassa, építő-páholyának működése idejében,
Magyarország Nürnbergje lehetett. A szóbanforgó régi házakhoz
szintén szkárosi trachitot használtak. F. V.
** A XV. század második felében, a városi Archívumban őrzött
adatok szerint, Bártfán a következő mesterek működtek:
a) Nictas kőfaragómester, Bártfa polgára, az új (magasbbított)
kórust és a sekrestyét készíti. A jel bevésésének idejében, vagyis
1464-ben bedől a sekrestye boltozata, melyet
bj István kassai mester (talán Crom István) újra felépít;
cj Úrban mester 1482-ben a templom déli főbejáratához elő-
csarnokot s e felett, valamint ettől jobbra és balra kápolnát
épít, szóval itt is olyan elrendezéssel találkozunk, mint az 1460
és 1480 között emelt kassai toldaléképületben.
d) Anspachi Frankin jános mester (az okmány stemazeknek
mondja, a mi nyilván a Steinmetz tótosított alakja) 1486-ban
tornyot épít. (A torony befejezetlen maradt; 1486-ig alkalmasint
a középhajó főpárkányának magasságáig készítették el, még pedig
azon az alépítményen, mely még a román építészet korából ma-
radt meg, mikor ez a templom kolostoré volt.)
épületeinek kőfaragó jelei 1900. évfolyam.
(tehát az 1., 2., 3., 5., 6., 7., 9., 18. és 23. pont alattiakat),
figyelembe nem vesszük, a következő igen nevezetes
eredményt konstatálhatjuk.
a;) A XIV. századból v a l ó kassai mesterjelek közül:
a 4. p o n t alatt leírt 8 5 . számú mesterjel nyitja az I.
főkulcshoz tartozó I. c kulcs;
a 8. p o n t alatt leírt (közelítőleg a 3. számú) mesterjel
nyitja az I. főkulcs:
a 10. pont alatt leírt 269. számú mesterjel nyitja a
kombinált I. és II. főkulcs, tehát I. b II. b.
P) A X I V . századból való kassai mesterjelek közül:
a 11. p o n t alatt leírt 282. számú mesterjel, nyitja a
II. főkulcs II. c' alakja.
a 12. p o n t alatt leírt 244. számú mesterjel, nyitja a
II. főkulcs II.b alakja;
a 13. p o n t alatt leírt 136. számú mesterjel nyitja az
I. főkulcs I. c alakja;
a 14. é s 14. a pont alatt leírt 135. számú mesterjel
nyitja az I. főkulcs Le alakja;
a 15. p o n t alatt leírt 267. számú mesterjel nyitja a
II. főkulcs II. c alakja;
a 16. p o n t alatt leírt 137. számú mesterjel nyitja az
I. főkulcs I. c alakja;
a 17. p o n t alatt leírt 138. számú mesterjel nyitja az
I. főkulcs I. e alakja;
a 19. p o n t alatt leírt 84. számú mesterjel nyitja az
I. főkulcs I. b alakja é s
a 20. p o n t alatt leírt 246. számú mesterjel nyitja a
II. főkulcs II. ^ alakja.
Tehát 5 tartozik az I. é s 4 a II. főkulcshoz.
y) Felső-Magyarország e g y é b templomaiban felvett
mesterjelek közül:
a 21. p o n t alatt leírt 361. számú bártfai jel nyitja a
II. főkulcs II.c' alakja;
a 22. p o n t alatt leírt 367. számú kisszebeni jel nyitja
az I. f ő k u l c s I. b alakja.
Tehát 14 mesterjel közül 8 darabnak nyitja az I.
főkulcs, 5 darabé a II. főkulcs és 1 darabé a kombinált
I. és II. főkulcs; tehát a III. és IV. főkulcs képviselve
nincsen.
Az elmondottak alapján az a véleményem, h o g y a
magyarországi (speciálisan felvidéki) építőpáholyok a
mesterjelek kulcsát a négyzetbe és a háromszögbe (I. és
II., illetőleg I. II. főkulcsba) szerkesztették.
Ezek után még a VlII-ik gyűjteményben összeállított
jelekről óhajtok egyet-mást elmondani. Ezek legényjelek
s össze n e m tévesztendők a mesterjelekkel.
A bártfai templomban n a g y o n kevés ilyen jelet talál-
tam s e z e k is a XV-ik század második feléből valók.
H o g y a X I V . században emelt főhajón* egyetlen e g y
jel sincsen, annak tudható be, hogy azt kolostortem-
plomnak építették. A bártfai 6 legényjel közül, kettőnek
nyitja az I. kulcs, megint kettőnek a II. kulcs, egynek a
kombinált I. —— | II. kulcs é s l-nek a IV. kulcs. A III-as
kulcs n i n c s e n képviselve.
A kisszebeni plébánia-templomban, m e l y e t 1894-ben
konzerváltam, szintén c s a k a XV. század második feléből
való épületrészeken találtam legényjeleket. Jelesen a
pillér kőkockáin, a boltozat vállkövein és bordáin,
meg az ablakok tagozott művén (Maaswerk). A fölfede-
zett 8 legényjelből 4-nek nyitja az I. számú, 2-nek a
II. számú é s 2-nek a III. számú kulcs. N i n c s képviselve
a IV. s z á m ú kulcs.
* A templom legrégibb (román-kori) részéből alig maradt valami,
annyira szétdúlták 1241-ben a mongolok. Az egyetlen emlék az
a kapitel, melyet 1883-ban az alapzat-biztosító munkálatokkor
találtak.
 XXXIV. kötet XVIII. füzet. Mueller H. Ottó: A
A szepesváraljai Zápólya-kápolnában 8 legényjelet
találtak, ezek közül 5-nek nyitja az I. és 3-nak a II.
kulcs. Nincsen a III. és IV. kulcs képviselve.
A ferencrendiek okolicsányi* (Liptómegye) templomá-
ban 4 legényjel van, mind a n é g y n e k nyitja a II. kulcs,
tehát képviselve nincsenek az I., III. és IV. kulcs.
Szóval ebben a n é g y majdnem egyidős templomban
is dominálnak az I. és II. kulcsba állítható kőfaragó-
jelek.
Kiihlbrandt tanárnak gyűjteménye szerint a XV. szá-
zadban épített brassói evangélikus templom legényjelei
között is ez a két kulcs dominál. Az 53 jelből
28-nak nyitja az I. főkulcs (3 = 1., 3 = I«, 10 = 1 b,
1 2 = k),
22-nek nyitja a II. főkulcs (18 = 11,$, 4 = Ili) és
3-nak » a III. » ( 1 = 1 1 1 . , 2 = 111 b).
A IV. kulcs képviselve nincs. A mesterjelek nyitja,
a mint már említettük a II. (II£) kulcs. A tartlau-i
(Brassó mellett) templom mesterjeleinek kulcsa is, ha
a szerkezeti vonalakat a megengedett mértékben szapo-
rítjuk, a IIb jelzetű.
*
K ö z l e m é n y e m b e f e j e z é s e k é p p e n m é g e g y példával
kívánom illusztrálni a mesterjeleknek a műtörténelem
szempontjából való gyakorlati értékét.
E g é s z e n 1884-ig igen s o k f é l e véleményt lehetett
hallani a kassai d o m keletkezéséről, ezek közül egyiket-
másikat, minden alap nélkül, valónak hitték és hirdették.
Mivel Villai-d d Honnecourt francia építész 1 2 4 4 és 1247
közötti években (alkalmasint IV. Béla király meghívására)
Magyarországban néhányszor megfordult s mert a
Sz- Yvedről nevezett braine- i (Soissons) apátsági templom,
m e l y n e k építését 1216-ban fejezték be, n é m i l e g hasonlít
A szivattyú-szelepek.
Mueller
Bevezetés. A szivattyúk é s ezekhez való szelepek
szerkezetének száma annyi, mint a gőzkazánoké és
tűzrostélyoké; azonban, míg az utóbbiak s o k f é l e s é g é t a
tüzelőszer különböző volta okolja meg, a szivattyú-szele-
pekről ezt nem mondhatjuk, mert aránylag ritkább és
kisebb mértékben felmerülő eseteket kivéve, a midőn
hivatásuk iszap, kátrány, paraffintartalmú olaj s más
efféle szállítása, kizárólag vízzel, tehát olyan folyadékkal
dolgoznak, m e l y n e k fizikai tulajdonságai mindig és
mindenütt egyenlők. A víz chemiai hatása, sav- vagy
lúgtartalma csak a szivattyú és a hozzá való szelep
anyagának megválasztását, a hozzákeveredett homok-
salak vagy más efféle anyag pedig az egyes alkotórészek
méretezését befolyásolja. A szerkezet m ű k ö d é s é n e k tör-
vényei ezektől teljesen függetlenek és mégis a szelep
mozgása az, a mire a szerkesztők és feltalálók legfőbb
igyekezetüket irányítják, m e g akarván a szivattyúk e
legfontosabb részének ütését akadályozni. E n n e k okát
a szerkesztők é s feltalálók egyrésze a szelepnek a
fészekre gyakorolt nyomásában, másik része a löket
magasságában, a zárás gyorsaságában vagy a víznek
vezetésében keresi, sokan a szóbanforgó j e l e n s é g e t a víz-
áramlás gyorsaságának, a f é s z e k n e k vagy a fészek és
* A 8 szepesváraljai és a 4 okolicsányi kőfaragó-jelet Rziha
tanár gyűjteményéből vettem át. F. V.
** Ismertette Kajtinger Mihály a Magyar Mérnök- és Építész-
Egylet bányászati, kohászati és gépészeti, gyáripari egyesült szak-
osztályainak 1900, március 17-én tartott ülésében.
szivattyú-szelepek 443
a kassai domhoz, ez utóbbit nem egy műtörténetíró
Villard d'Honnecourt művének vallja s építését a XIII.
századba teszi, holott ha hasonlatosságot keresünk, akkor
inkább a xanteni (Vesztfalia) kollegiat-templomra kellene
utalnunk, mert ennek kórusa a kassai d o m egész keleti
részével egyezik. Lübke W. dr. némileg modifikálja is
az említett véleményt, midőn a kassai d o m építését a
XIV. századba teszi, de azt a tarthatatlan véleményt is
kockáztatja, h o g y a kassai dómmal centrális elrendezést
terveztek.
A legrégibb (egyhajós) templom elrendezésének pon-
t o s megállapítása s az új templomon a régiből m e g -
maradt teljes architektúrái részletek felfedezése, különö-
sen pedig a szorosan összefüggő mester- és legényjelek
a kassai dómról eddig táplált véleményeket lerontják,
illetőleg az elmondottak értelmében helyesbbítik.
*
Magyarország középkori épületein é p e n és hamisítat-
lanúl magmaradt mester- és legényjelek szakértelem-
mel és gonddal való gyűjtése és lelkiismeretes rende-
zése felettébb kívánatos, h o g y a további kutatás az
igazságnak teljesen megfelelő alapot kapjon. Ilyen gyűj-
t e m é n y sok t é v e d é s t deríthet fel és a hazai műtörténe-
lem sok homályos pontjára vethet világot.
N e hagyjuk a kövek igazmondó nyelvét tovább is
figyelmen kívül. A kormány, m e l y az utolsó n e g y e d -
században annyit tett a kiválóbb hazai műemlékek fen-
tartása érdekében, vegye gondjaiba a régészétnek ezt a
teljesen elhagyatott mostohagyermekét s k e z d e s s e el teljes
energiával a hazai mester- és legényjelek gyűjtését,
mielőtt a renoválások következtében azok teljesen el-
I pusztulnának.
H. Ottó-tól.**
a keresztmetszet viszonyának, mások pedig a megterhe-
lésnek, a szelep alakjának, fekvésének vagy veze-
t é k é n e k tulajdonítják, esetleg a nyomás fokozódásában
v a g y az anyagban stb. keresik és a baj orvoslására
tehermentesítik a szelepet, változtatják annak löket-
hosszúságát, alkalmaznak fojtó-készüléket, vagy ütközőt,
alakítják a keresztmetszetet és a szelep fészkét, sőt
az utóbbit el is hagyják, nagyobbítják v a g y csökkentik
a szelep súlyát, használnak légüstöket és egyformán
v a g y változóan m ű k ö d ő rugókat, hosszúra vagy rövidre
szabják a vezetékeket, felszerelik a szelepet segéd-
dugattyúval, esetleg vezérművel és így tovább. Ezt a
n a g y és átalános zavart annak tulajdonítjuk, h o g y a
szelepek mozgásának és ütésének igazi törvényeit
n e m ismerik és sok embert az irányzatos magyarázatok,
egyik-másik szivattyú-rendszert dicsőítő reklámok, hamis
hasonlatok és m e d d ő számítás-módok vezetnek félre.
A szivattyú-szelepek helyes megítélése céljából
ismernünk kell működésük törvényeit. Eddigi ismereteink
a hidraulika törvényeinek némi hézagosságától és
hibáitól eltekintve, m é g legmegbízhatóbbak arra az esetre,
mely a forgattyúval kapcsolt, dugattyu hajtotta vízoszlop-
nak csöveken, légüstökön és szivatyúkon át való moz-
gására vonatkozik. Az idevágó tudnivalókat Fink tanár
ismertette; a mit ismereteink gyarapítása érdekében
azóta tettek, említést is alig érdemel. Fink tanítását a
gyakorlat emberei közül sokan m é g most se követik;
elég szerkesztő akad manapság is, a ki a tápláló
szivattyúnál a légüst alkalmazását szükségtelennek tartja.
56*