~ Prolégus~ (narrétor) Minden, ami rendi és dllandé, elpérolog. Egy Kidltviny Kiadésshor s2ukségelttl ABEcE, felttingen elhelyerett Les, 22s, 3.45, feliagulds é kilontéle magy é pic ‘ak, b-k, ck felsorakoztatésa a. salleken ‘a megayeésreményében és az esemék ter jesntésére és ards, kills, kéromkodés, 1 provdt az abszolieételem forméjahor kell alkalmazni, meyeéfolhatatlann tenn » ‘A eselekvés ellen vagyok, €5 a folytonos ellentmondast szererem, de az dlités ellen is vagyok, sem mellette, sem ellene nem vagyok, €: senkinek nem akarok megma sgyardzni semmit, mert gyl6lémaj6 tales. mr Avért értam kidlevényt, mert nines mit Sotétstg. Fay hatalmastlltek-rakéta ég mondanom. 6s sakriségyijeézsinérja egészen kozelr OL extrém lassiedsban. Tob) szdz seikra_Mindig esak magameél beszélek, mert nem elmosédve tovasodrédik, maj a rakéta _akarok senkit megayézn, nines jogom sen fscsthothizva begyullad... kit az én utedmba csdbiani, senkit nem Kotelezek arra, hogy kovessen, mindenkl ‘a maga médiin csindja a mGvészetet, vagy tgy, hogy megismeri a cillagos nyughe- Iyek fle nyflvessz6ként replés gyBaybrét, a vagy gy, hogy leszll a banyakbs, shot fa hullak a termékeny garesdk virdgai nyilnak e Akad valaki, aki azt bisa, hogy megtall ta a egész emberiség kizds lel alapist? Hogyan is lehetne rendet teremteni a veg telen és alaktalan variécidk kéosedban, ami az ember? Karl Marx Friedrich Engels Tstan Taara Phitippe Soupaute= Ssituactontsmus — Kids (46 van, a edban egy elhagyatott ‘pari létestmény romjat.Felednik 4a kordbban mar Idtotgytjedssndr, tra kozelrl és lasitva, dm exieal nappa, finyben. A rakétafeszdl. A kép hdrom ids née vt, ak gyermeki Grémmel <émuldosnak és ijabb raktdkatgyijeanak ‘meg. A hétérben ke fi sdrkinyt ereget ‘Az eldtrben egy morco, seakllas hajlékealan ff 2705, mocskos kabdtban imdanyag palackokkal tell bevdsérlékocsi¢. tol, mellette ven, fekete kuti ugavia ‘arakésdkat. A kép ati égen flrobband rakéedkra vat, mindezt egy drén ssomszigébdlldjuk, a magasbél. Messze, lent a fdn a arom né al, a hajlékzalan {férfpedig kométosantjdraindul ‘A drénkameralassan pésztdzza oz ipart léteteményt, majd else, végg ethagyoee ‘grirépletek flot haladva. Goarrdvor) Folytatukea mévészetevolicigit. Az ides tutat tenek maguknak. A térsadalom su vetében léteznek, mint magvak, arsa vat. va, hogy mivészek & gondolkodsk stjén sakkenjenek szarba, /sa emberiség éppen trténelménck legmé- Iyebb vl ll. A régi vilig haldoli, gy Gj van sziletoben, A kapitalistavilég- rend, amely eqdig uralta a gazdaségi, poli thal ats regia ead ‘Am egyre esak Gjabb és még puszttdbb hi bordkat szabadit a vildgra. A Tévol-Kelet ebben a pillanatban is indulatokt6l for. rong, aminek kovetkezményei hatnak majd ar egész emberiségre. A mélyUl6 gazdaséei vlsig egyre nagyobb &snagyobbsillyalne hezedik a Fold Iakosségara..Azokra, akik erik vagy escik munkijat dldozzik ri. ) Ex a vélsig leréntotta a leplet a kapital musrél. Minden eddiginél nyilvanvalébb, hogy egy tolvaléson és esaldson, munka- nélkiliségen és megfélemlitésen, éhinsé gen és haborin alapulé rendszer, A kapl talizmus vélséga ezenkivil tetten érhets 1 mivészetekben is, A burzsodzia tObbé rmér nem halad6 térsadalmosztdly, é est- méi sem eldremutatsk tabbé, Eppen ellen kez6leg: ahogy a burzso4 vildg a mélybe zuhan, egyre inkabb visseatér a Knépkor vallisi dogmaihoz. A fasisata politika kéz a Kéaben jar a neokatolikus gondolkodés- sal. A modern mivészet a folytonos alko- tis kényszerét, az objektivitis megsz4l- lott hajszolésétsl szenved, Elsigetelten & ceréclenil dll a térsadalom el6tt, amelys {it pusetulsnak sya alattnyé. ‘Annyugati mavészet, amely egykoron lelke sen Unnepelte az uralkod6kat & pépakat, faye inkabb a buresod esumék dlesbitésé. ain nek esakb2év6 vélik. fs most, hogy a gaz- = Fluxus / Merz /Performanss ~ bantsétok fel a g&zgépeker, {gy esindljatok vvasitkédbt!Fog}étok az alsészoknyt ach 6k, a parokit, valamine 2 koresolyat, & objatok Gket oda, ahové valdk, de esakis a megfelel6idGben! (@monoton beszéa vége) (olyeayja a magyarézdst, mostantél nyugodcabban bese) Hasznéljunk emberesapdat, automata pis tolyt, pokoll gépezeteket — természete sen mindet mévészileg stgyGrt formabant Flexibilis csdvek haszndlata pedig kifeje zetten javallott! KGvetelem az 6sszes anyag hasondlatt, a hegeset6pakatol a héromne- ayedes hegedig. Még az embereket is fel Ishet hasendlni. (bese a tdncosokhoz, majdelkildt6keo) Kévetelem az dss2es mOvészi er6 hare ba sz6ltést, hogy elkészilhessen a cotélis rials (egyedil marad a seinpadon, elégedetlen hhangon bezeél magdban) ‘Tengermélyldridsok gigantikus merevedése Yvonne Rainer Emmett Wiliams Philip Corner ‘John Cage Dick Higgins Allen Buboff Larry Miller Brie Andersen ‘Tamas Schmit ‘en Vautier George Mactunas Mierle Laderman Ukeles ‘Kure Schwitters = Koncepeudlis mavészet / Minimalizmus ~ Egy évéstdisban a hro}vas6 az 6 adds lt visezaszémlalst vara, llendra a sminket, denés ax egyes hire szovegét,csendben, magdban asyakorola Oket. A rendexé elkexd avisszasedmldlést, majd a hiolvasé clkezd belvasni a hireket a bemondak szokdsos éneklds hangnemeben, Ekezd Kérdesgetn egy riportert (ait ugyantigy CCare-nek hivnak, mint 62), aki valaszol nek ‘A riporter nagykabdban van, e@y esermy ala all zuhogé esSben, mikézben hls helysetnrbl jelentkestk be. (narrécishallhats, mig a képen a €16 ads okésiletett Lehatiul) fs lehet méatkotss. gy gondo A konceptuélis mivészetben az dtlet vagy ‘a koneepeié a munks legfontosabb aspektu- sa. Ha egy mivése a mivészet konceptus lis forméjat hasznélja, az aztjelenti, hogy sminden tervet é dontést elére elintézet, 4 Kivitelezés pedigtsat4n mechanikus Ugy. ‘Az let géppé lesz, amely mivészetet cs. pl. Be a fata mavészet nem elméleti, nem is elméletek illuszrécisja, hanem intuit és cdl nell. Mindegy, hogy végs6 formsja milyen lest, egy atletbél kell kiindulnia. Nem talsé- gosan fontos, hogyan néz Ki a mialkotis ‘A koncepei6t6l a realizécidig vezet6 fo- Iyamat az, ami a mivésat foglalkoztata Deha mara mvész a munksnak fzikai rea list adott,akkor az ayitva Al mindenki sziméra, belegrive a mivéstis. (anirovass beset kesd, cegyenesen a kamerdba) 16 estée, Hélgyeim &s Uraim! ‘A jelenkor 6sszes mive hamis. Nem azért, mert mind masola, lenyGlés vagy uténzat Jenne, hanem mert mindbél hidnyzik az ‘energia, a kurdasi és a szenvedély. Minden ‘ember hamisttvdny. Minden ember hamis. Nemesek axért, mert lenytgiz6 Konnyedséggel esal és hazudi ‘vagy mert gyors hatérozottsiggal sylal & 4, hanem mert az ember modern kiberfor. mja az Isteané Vile Ember. [A sebesség fontosabb, mint az id6 vagy 4 t6r, A sebesség hatalom, A sebesség le ”= Konceptudlis mivéset / Minimalizmus ~ hetSve tesal a feretsjékoztatést, megzavar. 4a ax idbt és a tert, a scbesség kiméletlen 4 megalluuvdst nem Ismer6 uratkods. ‘A nagy sebesség Irint megszllottségunk miatt nines id6 és hely a vissratérésre Maris tl kés6 van, a ma az emiékét vese- tetttegnap. (ariporter fle fordul, aki egy mésik képernyin lthatd,ariportr vélaszoD Cate, lehetséges-e egyéltalin a haladés, amikoraeselekves aza eselekvés Mtvinya? Amikor a szem rezzenéstelenll mul? Amikor a tudls étalakul informéel6vé? ‘Amikor szavak esak dtban vannak és é- telmiket vesztik? Amikor a pirbescéd vélemény? Amikor nem Kell tudnod semmit, mégisazt hihe ted, mindent tudsz2 Amikor reflektélnl annyit tesz, mint kor be bmn? ‘Amikor a szemlél6dés nem més, mint 6: magunkon gondolkodni? Cate? (a riporter vétaszol) ‘Nos, Cat, talin mindeat tudndnk kezelni, hha nem tétongana egy fekete lyuk az or unk elt: mégpedig az a flismerés, hogy a lét abszolit megtapasttalését6l immér megiosztotak minke, ‘Az ember valaha még eredeti volt, s6t au tentikusnak is nevezhetnénk. De mostan- ra mindez halott, & véget ért. Az ember leserétnes és noah. Cate ) 28 (hirolvas6) smi van a mavészettel? Képes elviselni ext a sok esapést, Cate? Sf (erriportervélaszl, mikbzben ers sl fj az aredba) Nyilvan nem, hiszen a mivészet kirbevesz minket A imdvészet nem a ,semmib6l” teremts- dk, de igazség szerint a ,brmib6l” sem filja meg a helyét. A kreativités nem jut ‘sak dgy az esztnkbe. Vannak erdk és ha- talmak, amelyek veszélyes ugedsokkal, t8- résekkel, hibikkal, meréseséggel és bitor- ‘siggalalkotnak. Cate? (hirovasé) Ertem. fs mi a helyzet « koncepruslis mi- vésnettel? ‘A konceptuslis mivészettel foglalkox® mi vésonek az a efja, hogy munkét seem ‘vonatkozésban érdekessé tegye 2 szemlél6 sedmara, ext sat seeretné, hogy az érzelem tekintetében ézannak, sedraznak hasson Mindenesetre mince okunk feltétlein hogy a konceptuélis mavész. untatn!akar- né a nézst (@ riporter vélaszo,hirtelen monoton hhangon kesd el Bess) Nos, Cate, nem esak az érzelmi reakels celvirésa akadilyozza meg, hogy a néx5 befogadja ext a mavészettformét, A kon- ceptuslis movészet nem feltétlenil logikus. ‘A logikét arra is lehet haszndlni, hogy l- ‘ehvva a mOvész valédi sxindékit, a szem- lélot pedig abba a hitberingassa, hogy érti = Konceptudlis mvéset / Minimalismus ~ ‘a munkit, vagy hogy belle paradox szitus it vezessink le (példéul logikit a logikit TansigboD. Cate? a monoton bestédvége) (@hirolvasé monoton hangon vilaszo0 logikas, perceptslisan viseont togikus. Es amennyire én értem, az sete nem tet! Donyoulinak Tenn. Pont ellenkez6- leg: legrkeresebbdtletek 8 része nevet sgesen egysert. Am te azt mondod, nem igazin sat, hogy a néal megértie a m vst elgondolisdt monoton besséd vége) (Griporter foytaria) cate, ha a mivész egyszer kiadta mivét 4 kezéb6l, tabbé mér nem tudjairinyitant, hogyan értelmeri a mUalkotist a szemlé 16. Kilonbéz6 emberek ugyanazt kilbnbd- 2Bképpen fogitk értelmezni. A primary Structures’, a yreductive arty a rejective art’, 4 cool art” é8 a mini act” mind egy titkos ayelv része, melyet mikritikusok hhasendlnak, amikor a mdvéscet! foly6iea tok tal kommiunikélnak egyméseal. (anirotvass flbeszaktia,viceelni proba) Még a ,mini ar” alegjobb, mert bizonyé +a nagyon kiesi mtirgyakra vonatkozlk, e lehet, hogy a mini mivész maga is na yon kis (ariporterhdta mage egy alacsony fet hated e0) Kosztiném szépen, Cate. (porte Nagyon seivesen, En is készdndm, (a hirotvass ossefoglalia a gondolatit ‘@kamerdba) A konceptuslis mGvészet a mivek alkoté- sak egyik médja esak, mis mvésceknek és médszerek felelnek meg [A konceptuslls mivészet esak akkor j6, hha az otlet Gmikzben a hirobvas folytatia a milsort, technikusok leccerelk az x6. &ss2lépet, amely a viharosid6jérdst simuldlea az €16 kapesolésban) Gondola, forma, tartalom, Gondola: a mavészet Keenésthes elengedhe: tetlen, egyben elegend6 a gondolt létezése. Forma: ltezése elengedhetetlen, ém mags bban nem elégséges egy gondolat megiele nitéshez ‘Tartalom: az osszefigges megléte sz ses, de nem elég a formahoz, amin keresz. {la gondolat realizsl6dik Sot Lewite Elaine Sturtevant “Adrian Piper 2»20 = Fim gy tanérnd bessl nyole-ileneéves tanulékhos, majd kioezta a dlgozat kérdéset. Rorbestel ax oszedlyteremben, {figell a gyerekeket,akika feladatokon dolgoznak, uastgayia dket. (narracls kesdik, mig a gyerekek «feladatokra Koncentrdinak) Keépzelik el a szemet a néaipont ember al Jetta tirvényének béklysja nil, a kompo- “iciondlislogikaelitéltenélkl svemet, egy suemet, amely a letben Iitott szestrgyat az szlelésesods kalandjén keresetl smeri ‘meg! Vajon hinyfée sunt lt egy kisgyermek ‘a mezén, aki még nem ismerl a yzild fogal mat? Hényfée szivirviny létezhe egy tudat Jan seem szdméra? HanyfGle véltozatot vesz sure az a sem a héhullémban? Képzeljink cl egy liktetsvilégo, tle megfoghatatlan slakzatokkal, a mozgés végtelenvaridcidival 65 a szinskala megszémléhatatlan érnyala- aban pompies seinekkel! Képzeljnk elegy skezdetben vala az Ige" el6t vilégot! En- fediink teret az dgynevezettallucindei nak, é5 lépjtink be az éraékelés birodalmd- ba, fogadjuk be az slomképeket, akée ren, kr aka Iituk Set! Nem feletenil ell eltompulnia az elme s2emének a eseesem6- kor atin, (aandrnd beszélni kesd, és Kiosrja a teszteke) Semml sem eredetl, Lopjtok béshonnan, amt insprdlteket vagy felkeltt a fan aatokatFogadatok be sgl mete, Gj flmeket, zent, Kényvehar, festméayeket, fenyképeket, verseket, mola, véetlen esnclgetéscket,eptésetet,hidakat, tcl feliraokap ka, felhOket,tavakat & ten ‘gercket, enyeket és érnyékokay/ Viszont sak azokatayatok le, amik ene keel Allnak hozzitk. Ha gy testek, a mivetck, bir lopot, hitles lesa/A hitless felbe- csithetetlen,eredetség nem lteik|Azzal ne is trddjetek, hogy took, honnan Ioptdok,inkab dle neki, és hides sétek, ha tigy tetszik. Am mindig emlékez- Zetek ara, mit mondott Jean Le Godard Nem az a fontos, hogy honnan veszel dol gokat, hanem az, hogy hogyan hasznalod fel Ske” (iceottaprébb rondcsokat cadva kirbeséedl ROzben a gyerekek 1 dolgezatra koncentrélnak) ‘A forgatéisnak a helyszinen Kell zalania ellgkek és diszlet nd. Nem! Zenét sem lehet hasznélni, hacsak nem éppen ott 261, ahol forgatunk (sak kézi kamera haszndthats. AA film legyen szines. Nem hasznélhats semmi mesterséges vildgités. {Az optkai stir srigordan tls. 'A film nem tartalmazhat felscines eseleke ményt. dsbeli és térbeli elidegenités nem megen- sgedett ‘Aasinerfilmek nem elfogadottak ‘A rendez6t nem stabad feltintetni a stab- listen (ax egéseoszely eked siimmgnt, mad «a tandrralegyite monoton hangon bese) ‘Tart6ekodom a sat (olésem megjelenitésé t6l, Nem vagyok tbbé mGvész.Filmemre nem mint mire tekintek, mert a pillanat fontosabb szimomra az egésznél. A legfObd cflom, hogy a szereplGimb6l és helyszineim: bal kikényseritsem az igazsigot.Eskiscdm, hogy ezeket minden rendelkezésemre alld ceszkézzel végher is vszem, akira flésé5 Dérmely exztétikai mepfontolis rvéséra is. (amonoton bessédvége) (ind normdlisan beseélnek) A tények normékhor, a2 igazség pedig fel- ismerésekhez veret. (megeedal a eseng6, a diékok Kirohannak ‘aszinetre, @narrdciéfolytatidik) [A mozifimekben hizédik az igazsig egy rélyebb rétege is 6 létezik olyasmi, hogy postikus, mémoriesigazség. De ex oly re} télyes 6 illékony, hogy esake az alkotés, a Képzel6ers és stilzalés révén juthatunk cl hoz. ‘Stan Brakhage ‘im Jarmusch Lars von Trier ‘Thomas Vinterberg Werner Hereog 3(narrécié, mikdsben az ele jelenetben _megismertgyerckek extrém las(edsban ‘Missanak az iskolaudvaron) Habordban dllok a saj4t korommal, a térté- rnelemmel, & bérminem megesontosodott 65 élelemmel éitatort hatalommal. Egy vagyok a milliobé, aki nem feel meg az elvirdsoknak: nines otthonom, esa ddom, elveim, egy hely, amelyet a magamé nak tudhatnék, nines mibél kiindulnom, ahogy azt sem tudom, merre tartok. Hébordban Allok minden példaképpel é vvéglegességgel, az 655205 emlékemmel, me- Iyek a sajt hibéim és sednalmas félelmelm Lineéval tartanak fogsagban, sak olyan pillanatokat és pillanatszerd emberdlt6ket ismerek, melyek dgy «nnek, telve vannak végtelen erdvel, maid mégis szertefoszlanak a leveg6ben. Vildgok alkotéja vagyok, szenzualista, aki imédja a hist, a dallamot és a sététeds 6 kiraj2016d6 kérvonalat ‘Nem tudom a nevedet, ahogy te sem tudha- tod az enyémet De holnap egyitt elkezdink épteni egy vi rest. Lebbeus Woods 18 esatornds filminstalléci6, vetités 6: sesen 130 pere Julian Rosefeldt 2015-ben késsitette el nagyszabést filminstallécigjét, amely a 20. ‘sdzad mivészetére oly jellemz6 manifesztumok viligat idézi fel. Ezek a kisltvinyok 1 killonbiz6 irényzatok, izmusok feldtéseként egy-egy mozgalom kezdeténél sziletek, hogy minél lesebben é megkiilénbéztethet6bben hirdessék kiGtI6k dj 6s formabont6 maveszetielképzeléselt. A szivegek sokszor felhaboritottak a kor konzervatlv polgéri Kozdnaéget: 1909-ben A futuriamus megalapisa és kidlevdnya, 1918-ban a Dada kidl- vwény keltett nagy visszhangot,legut6bb pedig Lars von Trier filmkisltvénya, a Dogma 195 (1995) vltott ki heves reakcidkat filmszakmai KGrokben, Rosefeldt munkaja ext a mara divatjamalt ifejezési formét aktualizélja a jelenben azzal, hogy a tarsadalom legkilnboz6bb rétegeib6l képzel el tizenkét élethelyzetet. ‘Az egyenként 10 pere 30 mésodpercben megfogalmazottfilmettiddk f6szerepldje mi dig egy-egy kiemelt karakter, s mindegyik fOszerepet ugyanaz a nagyszertl szinész- 1nd, az Osear-dfjas Cate Blanchett alakitja. Hol tévébemondéként, hol szeméttelepen doigoré munkésndként, hol punkKént, brokerként vagy hajlktalan férfikéntjelenik ‘meg a filmkockékon. Mindekézben a monol6gok, amelyeket mond, Julian Rosefeldt mavészeti kislivaayokbél dsszedllitote szdvegmontizsai, egyedi értelmet adnak a be= mutatottélethelyzeteknek. [A sbtét térben elrendezett vetitévasznak a felfedezés lehetSségét adjk a néz6nck, aki a térben sétdlva és lellve egy-egy véston elé, észreveszi, hogy a filmek egy ponton dsszecsengenck és egyedi kérusként egy sfkra emelik a teljesen eltérd eg- Pisetencidja szerepldket. Mindezt Cate Blanchett kimagaslo szinta jateka varazsolia felejthetetlenné és teszi a kisllitétér kildnleges élményévé, amely igy egyszerre sz6l ‘a mozgoképrdl, a sxinhéarél és a képasmivészet jelenkori ijérél.Prologus (656 kanée) Kerl Marx ~ Friedrich Engels: A Kommuista Pare kleine (1848) ‘Tristan Teara: Dada kidlvdny 1918 (1918) Philippe Soupaul:Irodalam é a tbbi (1920) Scituacionizmus (hajléktalan) Lucio Fontana: Fehérkidvdny (1946) New York Jolin Reed Club: Kidloniny zt (1922) Constant Nieuwenhuys:Kidltny (1948) Alekszandr Rodesenko: A sruprematsta és a edgy nétkl ako fstbkkidevinya (1919) Guy Debord: Seituacionsta klein (1960) Puturizmus (broker) Filippo Tommaso Marineti: A furuizmus ‘megalapitdea és kilevinya (1908) Umberto Boceionl ~ Carlo Carr ~ Lagi Rus solo - Giacomo Balla ~ Gino Severin: A futurist fest Rdlevinya (1910) Guillaume Apolinaire: A futaristahagyomnyellenesség (19123) Daiga Vertov: Mi-kidlny-vtozat (1922) pitészet (gyari munkésnd) Bruno Taut: Lea komolysdggal! (1920) Bruno Taut: Hana! (1921) Antonio Santa A futurist picszetkidevdnya (1914) Coop Himmelb¢Dau: Ax éptésretnek dngolnia kell (1980) Robert Venturi: Nem egyeneséptsue: syengéd kdlevény 1966) Vorticizmus / Kék Lovas / Absztrakt expresszionizmus (partin beszédet mond6 cégveret6) Vasziij Kandinsaki)~ Franz Mare: Bevzet «Der Blaue Reiter antlégidhoe (1912) Barnett Newman: Ex egy fenséges kor (1948) ‘Wyndham Lewis Kdlrny (1914) Stridentiemus / Kreacionizmus (észeg punk) Manuel Maples Arce: Fgy es rcept (1921) Vicente Huidobro: Alkoenunk ell (1922) Naum Gabo - Antoine Pevsner: A realismus kidlesnya (1920) ‘Suprematizmus / Konstruktivizmus (eud6s) [Naum Gabo ~ Antoine Pevsner Realista manifesetum (1920) Kezimir Malevies Sruprematistakidlevény (1916) (Olga Rozanova: Kubizmus,futuriemus, stuprematizmus (1917) Alekszandr Rodesenko: A seuprematista és ‘acdrgy nate allots fst kidrvdnya (1919) Dadaizmus (gydsebeszéa) ‘Tristan Teara: Dada Kdltiny 1918 (1918) ‘Tristan Tara: ‘attr, az antiflosfuskidlevénya (1920) Francis Picabia: ‘Kannibdl Dada Kidlvény (1920) Georges Ribemont-Dessaignes: ‘Dada drei (1920) Georges Ribemont-Dessaignes: A nyllvénosségnak (1920) Paul Eluard: A dada hidny 6 da vagy het rmagyartsé 66 (1920) Louis Aragon: Dada kidlowny (1920) Richard Huelsenbeck: Dadaisa kidlevny (1918) Seiirrealizmus / Spacializmus (oablesaito) André Breton: A szurealizmus kidlvdnya (1924) André Breton: ‘A seirrealizmus mdsodikkidlvdnya (1929) Lao Fontana: Fehérkileény (1946) Pop.art (konzervativ anya) Claes Oldenburg ‘Mlevaldsom a mdse... (1961) Fluxus / Merz / Performansz (koreogrifus) YWonne Rainer: Nem Kalen (1965) Emmett Williams, Philip Corner, John Cage, Dick Higgins, Allen Bukot, Larry Miller, Erie Andersen, Tomas Schmit, Ben Vautier:Szovegek (1963-1978) George Maciunas: Fuss kidleniny (1963) Mies Laderman Ukeles: ‘A karbantarts midst kilevinya (1969) Kurt Schositters: A Merz sefnpad (1919) mivésvet / Minimalizmus Konceptu: (evriportes) Sol Levit ‘A onceptulis mivésetparagrafuso (967) Sol Lewitt: Néhiny mondae a koncepeulis vet (1969) Elaine Sturtevant lol6d szllem sruktrdk (1999) Elaine Sturtevant: Ember kets ember idsolatember hgn (2004) ‘Adrian Piper: Idea, forma, artalom (1965) Film (tanérn6) Stan Brakhage: A Idowny metaford (1963) ‘im Jarmusch A flmkésetésaranyszabdlyat (2002) Lars von Trier / Thomas Vinterberg: Dogma 95 (1995) Werner Herzog Minnesota nytlatkozat (1998) Epil6gus (gyerekek az iskolaudvaron) Lebbets Woods: Kidlstny (1993)