Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Acemoglu Daron Miert Buknak El A Nemzetek

    Uploaded by

    Tóth Kálmán
    172 views463 pages
    The document is a JPEG image file showing a photograph of a group of people sitting together at a table outside. There are 8 individuals in the picture, most smiling and looking at the camera. The group appears to be enjoying a meal together on a sunny day.

    Original Description:

    Original Title

    Acemoglu Daron Miert Buknak El a Nemzetek

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    TXT, PDF, TXT or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    The document is a JPEG image file showing a photograph of a group of people sitting together at a table outside. There are 8 individuals in the picture, most smiling and looking at the camera. The group appears to be enjoying a meal together on a sunny day.

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as TXT, PDF, TXT or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as txt, pdf, or txt
    172 views463 pages

    Acemoglu Daron Miert Buknak El A Nemzetek

    Uploaded by

    Tóth Kálmán
    The document is a JPEG image file showing a photograph of a group of people sitting together at a table outside. There are 8 individuals in the picture, most smiling and looking at the camera. The group appears to be enjoying a meal together on a sunny day.

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as TXT, PDF, TXT or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as txt, pdf, or txt
    of 463

    {\rtf\ansi\deff0\ansicpg1252

    {\fonttbl
    {\f0\froman times new roman;}}
    {\colortbl\red0\green0\blue0;\red0\green0\blue255;}
    {\info{\author Daron}}
    \jexpand\viewkind1\viewscale100
    {\shp
    {\*\shpinst
    \shpleft106\shptop0\shpright12146\shpbottom15840
    \shpfhdr0\shpwr3\shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2028\shpz0\shpbxpage\shpbypage
    \absh15840\absw12240{\sp{\sn shapeType}{\sv 75}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn pibFlags}{\sv 2}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn fEditedWrap}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn pib}{\sv {\pict
    \jpegblip
    FFD8FFE000104A46494600010100000100010000FFDB004300080606070605080707070909080A0C140
    D0C0B0B0C1912130F141D1A1F1E1D1A1C1C20242E2720222C231C1C2837292C30313434341F27393D38
    323C2E333432FFDB0043010909090C0B0C180D0D1832211C21323232323232323232323232323232323
    2323232323232323232323232323232323232323232323232323232323232323232FFC0001108025001
    9703012200021101031101FFC4001F00000105010101010101000000000000000001020304050607080
    90A0BFFC400B5100002010303020403050504040000017D010203000411051221314106135161072271
    14328191A1082342B1C11552D1F02433627282090A161718191A25262728292A3435363738393A43444
    5464748494A535455565758595A636465666768696A737475767778797A838485868788898A92939495
    969798999AA2A3A4A5A6A7A8A9AAB2B3B4B5B6B7B8B9BAC2C3C4C5C6C7C8C9CAD2D3D4D5D6D7D8D9DAE
    1E2E3E4E5E6E7E8E9EAF1F2F3F4F5F6F7F8F9FAFFC4001F010003010101010101010101000000000000
    0102030405060708090A0BFFC400B511000201020404030407050404000102770001020311040521310
    61241510761711322328108144291A1B1C109233352F0156272D10A162434E125F11718191A26272829
    2A35363738393A434445464748494A535455565758595A636465666768696A737475767778797A82838
    485868788898A92939495969798999AA2A3A4A5A6A7A8A9AAB2B3B4B5B6B7B8B9BAC2C3C4C5C6C7C8C9
    CAD2D3D4D5D6D7D8D9DAE2E3E4E5E6E7E8E9EAF2F3F4F5F6F7F8F9FAFFDA000C03010002110311003F0
    0F04A28A2A0A0A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A28
    00A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A
    28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A
    4009E82980B45145200A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800
    A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28
    A2800A28A2800A28A280138029323B0A53D48AD4D2F4D175996507CA1C019E49AD631727643516DD919
    63E98A5CE2BA46D16CCA3615813D0EEE95CF4F03DBCAD1B8C32D39D294371CA0E3B8CA28A2B12441D39
    ADDD16DE392DE6675C93F2927D2B0874E6BA0D0E6778248B8DA9F77B75ADE85B9B534A76E6D4C5BB411
    DD4A806006200A8474A9EF5E492EE469461F38231500E9512DD99BDC5A28A2B300A28A2800A28A2800A
    28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800AD4F0E69F0EABE22D3EC2E0B88AE2611B1438383E9C5
    65D6BF85EF6DF4EF14E997972FE5DBC33AB48F8CE07738A6846B2E99A2EB4B796DA3ADF59DF5BC6F224
    37532CAB385E58060AA55B1CE39071556C3C33F6DF095EEADE76DB88D8982DC0E658D71E630F61B87E4
    7D2AF4377A2F8765BABEB5D4C6A57D2C7247024303A4716F041662F824804E001DFAD5D8FC5BA1E9FA8
    69F143A5FDAADACA1FB37DA0CCE9BD581121D9D0E77375F6AA031B4CB2D120F0CB6A9AA5B5EDCBB5DFD
    9D52DEE16200050D9E55B3D7DAAE49E12B28755B8796EE68F4786CE3BC77641E6857036C78E9B8938FC
    334FB6F13C5A06932DA69172B215D50CCA24843092100633B81C74FAD3E7D7B4AB9D735713DC5C49A6E
    B30A191F69692DA40430E09190A723AF434014AD6C342D784D6BA5417B657F1C6D242934EB32DC6D049
    5C855DAD8048EA38A8B50F0B3DBF862C35AB4B813F991192EA1C7CD0FCC406F7538EBD8FD4559D39B47
    F0C4B2EA10EB11EA57DE53A5AA5BC4EAA8594A9672E07404F001CD412788FEC6BA24D64E1DEDAD0C173
    13AFC8E0BB128C3B820FF922906A66EBDA6C3A6DCDAC70B3B096D219DB79E773A8247EB576C3C346F7C
    277BAAFDA317113660831CCB1AE3CC61F4DCBF91F4A4F15EADA7EADAB4371A6C72456CB690C42394E4A
    155008CF7191F956EDBF8B743D36FB4E8A1D2FED56F6507D9CDC199D37AB83E61D9D39DCDD7DA8031AD
    74DD2B4FD16DB54D6D6E2E24BB2DF66B3B790444A29C177720E0678000EC6AC697A6F87B5AF105AC16A
    2FD6DE48E5927B66652E8514B00B201820E3FBBC5497171A1EAF611696FA88B47D3E4912CEEA489CC53
    40CC58060A0B2B0F5C1EBED4ED12E745D07C4B65343ABC92158A559AF162658D1990AAEC18DC4027AE0
    7B0A6067B5B68F7B7F636769A56A562D3DC246F25C5C8932A481C0F2D79E7D69DAA783EF2CFC4CBA5DA
    3A5C432B3182E87086304E589EDB7073E98AB5737A23D4B4BBBBAF15AEACB6F748E536CC4C6A0824FCE
    A076FAD54BFF0014DF95D56CAD2E0FF675E5CC9280579DA5B24027900F1903D0502346EFC2161A7EB7A
    A25C5EC8FA56990C2F2CD1A8DF333A82AA99E06493C9E8055482C342D7E2B98F4982F6CAFA085A64867
    9D6649D5465802154AB6327B8E2AFDD788B49BDD4354B3B89251A76A36F6CBE7C69968A589000DB7B8C
    EE07BE3A554B49747F0BC771756FAA26A5A84D03C302C11BAC71075DACEE5C024E09C003BF5A0644FA7
    68DA0D95AB6AF0DDDEDEDD42B702082710AC31B7DDCB1562588E71818155ED34CD3353BCD51ACCDD456
    D6F64F731094AEF0C31C12382393CF1F8568ADFE9FAD269D7CDAA45A56AD650A40CD730B4914A10615C
    6D56E71804118AD27D7748BDD464826D4631BF4892CE4BE3686349252D9CED419C638C903A500723A16
    9B0EA6FA82CCCEBF67B196E176E065940201F6A2D34D8A7F0CEA7A8B33F9B6D3431A007821F7673FF00
    7C8AD5D30E93A1EA6D1B6AD1DE5A5E5A4B6F2CD6F0B830EF1804AB819E707E94DBB9F4CD27C3773A65A
    6A31EA37179711CB23C31BAC71A206C0CB804B12DE9818A00E5A8A28A81851451400DFE1147F09A3F84
    51FC26A85D453D7AD757A6204D3E103A919FCEB944E5ABB28576411AFA281FA575E156AD9BD05ADC79E
    466B035E43F6A47EECBCFE15D0563EBEBFBA85BDC8ADEBABC19B56D6261514515E59C627A569E86E52F
    4AE7E5753C7AD667A55DD1CEDD422FC7F956D4DDA48A87C486EA2776A131E7EF77AA9D4D69EAB013A83
    8046580201EF54DAD9C44A761DC5C8C639A2717CCC249DC868A575D8DB72091D71495912145145200A2
    8A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A280107DDA9ADEDDEE58AC6A090324960001F8D455A9A698ED
    EDDAE24432AB379663ED8EB935A455DD87157666CB1BC52323AED75E08A9ECEC2E6FCCA2DE2DFE4C4D3
    49C81841D4F356353B6304B1B33176946F2C463AF4FA56D785ACEE6DCEAF34D6D2C713693332BB21008
    2000727B13449598A4ACCE761B1B99ACA7BC8E177B780A8964038527A67F2342D85D369ED7E21736AB2
    089A50380D8CE0FE15E91A2584363A4D868F77A969F6F1EA5133DFC53CDB64064FF55F2E3B615BF1359
    BA5DCBF87BC217F67A85B79B6E75416F796EC3EF2F97DB3D1811907D45211C4C16175756D71710C2EF1
    5B28799C74404E067F1AD86F05EB696EB3BC3691A3462501EFA056DA4641DA5C1E47B57411EA1623C33
    E21D2B460FF00D9D0DAA3B4B22ED92E24322FCCC3B63A01E99F5AAFE2E3A61B98D5F47BF96F3EC16F8B
    84B9023CF94BCECF2CF1FF0002A40605B786357BBD3D6FE1B6436E5599374E8AF22AF52A8583301EA05
    62E315DC6976EDACC3A5E89AC699708EF1EDB0D460CE5118923703C3A673DC11CD739A4690DA9788A0D
    33CC50866DB2CBFC2A8A7E663E80004D0053BBB0BAB2481AE607884F109622DFC687A11F91AAC8A6475
    45196620015E8DE278175BD06E6E63BEB0B9974D9F30476D36F64B46E30463A2903FEFAAE0E0865B6D4
    608E689E371221DAEA54F514C2E6BEA1E0BD774F8269A7B34D96E33308AE2295A31D32CA8C4A8FAD56D
    3FC31AA6A567F6BB78635B72DB44B713C70A337A29761B8FD2BBBD5134CB6D5BC61A8698D7971AAC5E7
    452DBCA1511639095775C12582FA1C7506B9AF1541717369A2DD5A4664D33FB3E28A2F2C6563900FDE2
    9C746DD9273CF39A40641F0E6AE3588F486B265BD97FD5C6CCA030C672189C6303AE7146A3E18D5B4B8
    127BBB68C44EFE5AC90CF1CABBBD0946383F5AEDF4347B5B8F075A6A28E6F91EE1FCA7244896ECA7629
    EE3243103DEB388B6BAF08EA1F60D32E34B486F2092532CA65139248550481B48C93819CE7DA981CB5C
    E8BA8DB1BE12D9B8FB0BAA5CE30C222781923E87DAABC7A65DCD6A2E5212F0198401948C97232171D7F
    4AF45BDD525D1F51F1BDD46892A9BDB74961906565425F729F623FCF15427B1583C2D6D77E1D90CC973
    AB472DA4790658A4087F76C3D41E87B8C1A00E5755F0D6A9A342B35EDBC6A85F6131CF1C9B1FFBAC149
    DA7D8D5887C17AEDCC31CA96B0AF9ABBA2496E228E490762A8CC18E7E95B8D6FA7EA6936B973A64DA64
    D697711BE84E4C13067F9B686E55BAFCB923E98ACAF15E9FAB4DE32BC6304F7125C4E5ED9E352C24427
    E42847518C6314018CBA4DFC9F6B55B497759AEEB852BF344320648EBD48151C563732D8CF7A91E6DE0
    65491F23E52D9C0F7CE0F4AF48B8D4E5D3357F115D5BBC725EDBE936B1DD1C0659250D12C81BB1CF20F
    E35937B6963FF00082EABA9E9922ADA5D5D5BE6D8B65EDA41BF721F51C820F71EE0D007074514540C28
    A28A0028A28A00744BBA545F5602BB303200F4AE3ED066F211FED8FE75D81E95DF84D99D343A877ACAD
    7BFE3D233E8FF00D2B507F4ACDD747FA129F471FD6B6ADF0335A9F0B39DA28A2BCA3844ABBA5248F7CA
    63EAA724FA0AA5EB5A9A13A25CB237DE7185ADE9AF791505EF234AFE08CDCC1230CEE7085719157D941
    5208C8C74A5C03DA90F208EF5E872DAECECE5B5CE4AE66576609955CF0BB40155C53E6431CCC8DC1538
    A8C75AF325BB3865B8EA28A2B300A28A4C0C673C530168A28A4014514E97AA7FB82980DA28A29005145
    140053E1B89ADC930CAE99EBB4E29941FBB55101CF34B2001DD98039F98F7AB6759D48E9C34E37D73F6
    207220F30ECFCAA9514AE04B35C4D71319A695A490E3E76393C54B71A85DDC8659EE65903BEF70CC486
    6C6377D715568A2E2258EE25892448E4755946D9029C6E19CE0FAD692F8A75E8EDD6DD358BE58557604
    13B602FA0F6AC8A28B81A36FAF6AD6B64D676FA95D456CF9DD124A429CF5E2A9C53CD03334323C6CCA5
    58A9C641EA3E951514EE32686E66B70EB0CAE9BD4A3ED38DCBE87DA967BBB8BA9FCFB89E4965E3E7762
    4F1D39350514AE05A17D76B7135C8B9944D3061249BCEE60DF7B27BE7BD49A7EB5AA692196C350B9B50
    FCB08A52A0FE55468A7702D2EA77AB7E2FC5DCC2F036F13EF3BF77AE6A6BED6F55D4C20BED46EAE421C
    A09652C01F519359F452B88B125F5D4A27F32E657F3D834B9727791D09F5EA698B712A45E5A48E13707
    DA0E06E1DFEB515145C0D0BED7355D521482FB51BAB98D39559652C07BF34FB7F10EB367686D2DB55BB
    86D88C79493305C1F6ACCA28B8132DC4D1C72AA4AEAB28DB200C70E339C1F5E46698B348B1B46AEC11C
    82CB9E0E3A66994517185145148028A28A0028A28A009AC8137518070778E6BAFCE38AE4F4D19BF807F
    B55D68AEFC2ECCE9A1B09E9597AE67EC4BFDDDE335A9E959BAEFFC7803E8E3FAD6F57E066B53E167394
    5145794708D3F7454D6E48B88F0DB4EE1CFA5427EE8A70EA2AD6E0BE23B61D3D7DE8A86D438B4883FDE
    D83352FB57AA9E899E82DAE636BB0064499579CED240AC66864450CCAC15B9048E0D75F34293A6C9065
    720E289238DA12AE8A500FBA7A57354A1CCDC8C274AEEE718BD291BAD3E5DBE73ED185C9C0A6375AE26
    B539642B74A948C5A03FEDFF004A8EA723FE25AA7FE9A1FE5444A4414514540843D29F2FDE4FF74530F
    4A9EE800F1607FCB35AD16C043451456601451450014514500145145001451450014514500145145001
    451450014514500145145001451450014514500145145001451450014514500145276E69698177491FF
    131847B9FE55D48AE5F45FF009082FF00BA7F957502BD0C37C27551D84ACED6BFE41C7FDE15A359FAC8
    1FD9CE7DC7F3ADAB7C0CD27F0B39AA28A2BC938429627F2E547C6769CE0D250B8DC33D334E3B8D1D95B
    CBE74292818DC338A90D3230046A146170314E6E95EBC764772D846708ACCC7000C93581A86ACF3168A
    23B62E84E3935BEC37295F518AE3245D92329EC48AE6C4C9A49231AD26B442514515C0730983D2B5DAC
    88D155C3679F3318FC2B1FF00881AE9E45CE8BB7D2215BD28A7734A693B9CD51451581993D95BB5CDCA
    44BDCF3EC2B5759B20B124918E106D38F4A66831B09A472A7695C0635AB7685ED25503712BC0AEDA749
    3A6DB37842F0D4E468A18156208208EA0D15C4D180514514806D29A01CD3A1FF5A9FEF0AB5B86E5D4D1
    EF1D4308B83EAC29DFD8D783FE598FFBE8574A3A0FA52FD7A577470D16B53A9518D8E3AE6D65B57092A
    8048CF5CD4407AD6AEBDFF1F49FEE7F5AC8C9C5724E3CB2691CD256761D451456220A28A2800A28A280
    0A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A28035B58B1585FCF43C3B72B8E86B2
    738E6BA7D56DE4B9851625DC4364F38AC09EC67B600CC9B43703915D55A1695D235A91B4B42CE89FF00
    1FDF4435D377AE7342FF008FD6FF0070FF004AE8FBD7461BE036A1F089505D40B75018D89009CE4558A
    4CFB56ED5D58D5AB993FD8107FCF57FD2B2F52B35B2995118B02B9E6BAAAE7F5EFF008F98FF00DCAE6A
    F4E318DD1CF521151BA3269ABD69D49DC570239D1D85A9DD6B093DD07F2A9FB54500C41183FDD1FCAA5
    ED5EC476477C44AE42F9425F4CA082039AEBEB91BFF00F9084DFEF9AE6C57431AFB220A28A2BCF39858
    D0BB8503249C0AEB5E126C4C23AECDBF8E2B3F4
    38636B76728A5C3F048E456C57A3429DA377D4E9A50D3D4E21D4AB1CF5149D706B7B5C8624B7574450C
    5B9207278AC115C9521C92B184E3CB2B1D669A00B0871E956BBD56D37FE41F0FFBBFD6AD9EB5E943E14
    76436472DAA802FE40071915471C75AE80D9C777A95C79B9DAA07038CD66EA96D15ADD7971676E01E4E
    6B82A537AC8E59C5FC452A28A2B98CC4E76D3A2FF5ABFEF534024E00C9ABF636125C4983F211CFCC0F3
    5AC22DBD0A8ABB3A61D053BFC681C02683D2BD55B1DC8E775FF00F8F95FF73FAD64F635ADAF7FC7DA7F
    B9FD6B27B1AF32AFC6CE1A9F131D4514560485145140051451400514514005145140051451400514514
    00514514005145140051451401DB76159BACC6AD625C8F9948C1F4CD68F6AA5AAA33D84814671827E99
    AF5EAABC19DB3F84CBD079BC6FF73FA8AE87BD73DA17FC7EB7FB9FD45743DEB3C3FC02A1F08EA28A2B7
    351BDBF1ACFBFD30DECE1F7840063A6735A3D68C52945495989C5356673971A24D11FDDB09140C93D31
    5241A2BB401E470AD9DC0019C8ADC9BFD43FFBA6887FD447FEE8FE5587D5E0A465EC6371CBF2A81E829
    D4515BAEC6C2118AE4EFA2717937CA7EF9EDEF5D676A6919F4ACEAD3E74653873687185180C907F2A68
    E587D6BAFBD506C66E07DC35CA451B4932A28F989C015C752972348E79D3E5691D65ADBC76F0858D700
    F26A7A620C2283D40029E6BD08AB2475C55915EEE08E78089173B4122B903CD76B202C8CA3A90457192
    2949591BA83835C78A5AA673D75A9D569DFF0020F8BFDDFEB56C555D37FE3C22FF0076AD0AEA8FC08E8
    8EC51B507FB46EB8ECB54F56B0B89EE04B12175231C56C629DD6A654938F2B25C2EACCE64E8F77B3718
    C67FBA0F359EE8D1C85186181C115DAD73C96AD2EB2EAC9B80725BD2B9AA5051B72984E95AC912E8F60
    E1C5CC8005032A08EBEF5B98148011C01814B5D74E9A82B1D108A8AB0EA28A4ED5651CE6B6185EE19B2
    368C0F4ACB1F74D6A6BDFF001FABFEE0ACB5E86BCCABF1B386A7C42F414A22763C06FCA9BED5D7597FC
    78C3FEE0A74A9FB463A70E7763922AC9D411F5A422B675FFF005D09FF0067FAD622FA544E3CB2B1328D
    9D87D1451590828A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A00ED8D57BD19B394
    019250F02AC1A86EFFE3D5FE95ECC95D58F425B191A3432437AC24564257B8F7ADD1D4D1DE96A69C392
    362611E5560A28A2ACB0A28A2801A406041E878A0000003A0A7514005145140051451400C740E851864
    1EA2AB2D85AA481D630181C839356E8A4E29EE89693168A28A650DAE3AEFF00E3F26FF7DBF9D7626B99
    BEB4952E2493CB7F2CB677638AE6C4A6D230ACAE91BBA77FC78C1FEED5A150DB2AA411A8185DA302A61
    5BC3E146B0D85A28A2A8A13AF155E3B658EE649831264E315638A33ED49A4C4D5C5A28A298C291BEE9A
    5A2802BCF6905C83E646092319EF5CD5E594B6AD965C216214920D7595CE6B84FDB40CF1B4719AE6C44
    63CB730AD156B99D0AE678D4F42C07EB5D9A800003A0AE36DFF00E3E22FF7C7F3AEC474A9C2F5150EA6
    7EB36ED35B2B22E4A124FD315CC9EB5DAC89BE375F504571920DAE47A1A8C4C6CEE45656770A28A2B8C
    C428A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A00ED8F4A82EFF00E3DA4FA54E7A
    5319448A55C641AF69EC7A23FBD2D369474A64A62D145148A0A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A
    28A2800A28A2800A8A68FCD85D4FF001291F4A93F8FF0A5A1AB888E34D88AB9CE0633525140A36D0614
    5145001451450014514500145145003474CD67DEE962F66F34C85780318CD68E78A314A51525664B8A7
    A3309F49168D1CA25DD8914631EF5B7DAA1BC89E689550721C1FC01A9BDEA210516D22631E56EC3AB90
    BF4F2EFA65F4635D7D733AD47B2F8B7AA83596255E29915D69733E8A28AF38E50A28A2800A28A2800A2
    8A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2803B7A28A2BDA3D11B4EA6BD28E94D92B4168A28A4505145
    140051451400514514005145140051451400514514009DE968A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A
    2800A28A2800A28A2800A28A2801B8E6B98D5DDDEF5830202F0A3DABA8EC0D646B76CAD12CE3EF0E0FB
    8AC3111728E865595E260514515E61C6145145001451450014514500145145001451450014514500145
    1450076F451457B47A214514500145145001451450014D7A7535E9A004A5EF40E9477A005A28A290051
    4514005145140051451400514514005145140051451400521E94B450014514500145145001451450034
    D666B71C8D68194FCAA72C2B4BBD646B71AF94B279A55BA6CCF515956F8199D4F80C2A28A2BCA38828A
    28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A00EDE8A28AF68F4429B4EA2980514514
    8028A28A006D14EA6BD31DC51D28EF4894BDE810B45145200A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A2
    8A2800A28A2800A43D29690F4A602D145148028A28A0028A28A006D50D4B4EFB628746C48A38C9E0D68
    718A07D2A651525664C926ACCE2A689E095A3718653834CCE4735D25FE92972CD2C6DB1CF5CF4359674
    7BB07022CFFC08579F3A328BD8E395392651A287468E464618653834560D10145145200A28A2800A28A
    2800A28A2800A28A2800A28A2803B7A28A2BDA3D10A28A6D301D45145200A28A2800A6BD14531D851D2
    8EF40E9477A042D145148028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A290F4A005A
    28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A28030757B18611E72B105CFDCF7AC6EF5D75D5AC57281650
    78E841C62A849A75A5942D2CA1A5EC0138AE2AB45F35D6C734E9BBDD181487A53E531990F94182FF00B
    5D6987A5727539C5A28A2A4028A28A0028A28A0028A28A0028A28A00EDE8A28AF68F4428A28A0028A28
    A0028A28A0029AF4EA6BD340094BDE81D28EF400B45145200A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A2
    8A2800A28A2800A43D2968A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A004F41591AF8FDCC38FE
    F1AD7ED514B0453A6C95432FF2A8A91728D9113575638DC67BD2648E2B6AE3430819D26454FF006F8C7
    E35997301B79761757E33953915E74A9CA3B9C6E2D6E454514562485145140051451400514514005145
    1401DBD14515ED1E885369D45300A28A290051451400DA29D4D7A63B8A3A51DE91297BD02168A28A401
    451450014514500145145001451450014514500145145001487A52D21E94D00B45145200A28A2800A28
    A2800A28A2800A28A2800A28A28039FD5AFDD9FECE836AA1E491D4D664F3493C9BE46DCD8EB8C574D7D
    696D70BE64DF2ED1F781ED5CDCEB128508DB8E4E4E7AFA570568C94AED9C75134F521A28A2B90C828A2
    8A0028A28A0028A28A0028A28A00EDE8A28AF68F4428A29B4C07535FA52F76ABD269853468B51F30624
    90A6CC74C6696C228E292AFE97A69D4EE1E21208F6A17C919CE2A860EEC77CE28B85C28AB9A8E9D3699
    7090CDD590383F5AD6B7F0D5ADDE560D6217655DC405E828724272473DB451B45686A5A7DB59C48D06A
    115CB16C15418C7BD453E9B35B585B5E38FDDCE4851DC7D7EBCD17417454C518ABDA5698DAA3CCAB284
    F2A32F92339AA1BA8B8EE2E68CD6AD86832DD5B7DAE79E3B5B5ED249FC5F415349E1D125BBCDA75EC37
    8106591786FCA97320E646267FCE68CFF009CD5BB4D3A7BE86E5A119681433263922A9E4FA5170BA01D
    694D5B3A6CC34BFED06F9622E1173D4FBD5434FD010B4514503133466AEE97A71D4EECC02411FCA5B24
    67A5258E9771A8DDB5BC001DA7E676E1547A9A3990AE88E1B2B8B8B696E2341E545F7D8903155FB574E
    BA6466C8E990EB16A5CBEE29B71B9876CD623E993C3A9A58CE3648CC173D473DC54A92EA24FB94CF233
    483AD5AD4ACCE9F7D2DA970E6338DC063356748D206A8B3B35C2C09080CCCCB918AABE971DF42AC9637
    1159C77522058A438424F5FC2AB9AE8751B6B79AD1036B56CE2DE3DB1C6898CFEBD6A2B0D02DAFD6209
    AA422675CF95B391FAD4F3771737730F1EF4BD2B5350D2ADACE1768F538A6954E3CB55C1ACA3549DC69
    DC5A28A281851451400514514005145140195ADBC8B68AAA0EC63F311FCAB9CE86BB39A149A16898655
    AB29F408CA92B336EED915C95E94A52BA39EAD3937746074EA297A74A9EEACE5B47D9201CF420F5A87B
    571B567667359ADC28A28A800A28A2800A28A2800A28A2803B6FCE929D457B773BEC37F3FC2B4747B51
    7174D23C4658E15DEC9FDEF41F9D678E94E12388DA30E4231C919E0E2931B27D42D4D9DF4B09E80E57D
    C1E95D0DB416B71E0FB75BBBAFB3209D887DA5B279E2B967964942EF72DB46D5C9CE07A5694BA842FE1
    B86C06EF39262E78E3152D325A37B43B3D3ADEE667B4D4BED0FE4B653CB238F5AC4F0FDA2DD6A9E6483
    F736E0CAFF00874A6685A8C3A6DDC92CDBB6B44CA368CF26A6B2D6134CD2644B4C8BC964CB3328202F6
    1EF5366B4159A2E6A123EB9A13DE3291716B29CF1FC04FF004A87C27FF1FB75FF005EED4B63E29B8339
    4D44892D5D4ABAAA007A555D1F50B6D36FAE5D8B989E36442179F6CD1669582CED629585A35F5FC36C9
    D5DB04FA0EE7F2AEAA69175737FA5226121506DB8EEBC1AC0D1B50834CFB4DC104DC942B0F1C027B935
    3C1E2BD452E11A49159030DCBB00C8A1A6C1A6C93C2C08B8BE07A8B76EB580002E01E99E6BA2B4D5B4C
    B5D6AF2E00945B4E840017904F5AAD28F0E794FE5BDE79983B7206334EEEE3D6E58F15B32CB6702E45B
    A400A01D33543C3F24B1EBB6BE5672CFB48F51DEAD5BEB16577611D96AF0BB8887EEE68FEF28F4352C7
    A9693A5067D361966B96185966E36E7D28E9616B6B1A36322D96AFAECB000446A5C0ED9EA6AB9D2B4ED
    55D75549561B43F35C47DD5BD07D6B2B4DD4E3B78B52FB417692E622A0819CB1ACC596458DA30EC11B0
    5941E0E3D6928BB8289D56B17EB7FE1659638C4712DC6C8D4765038AE4AB57EDF01F0F25810FE689FCC
    3C718FAD375D86CADEF523B342804637A939C355474D0A8E9A13E9DA57DA34B918C44C9367CA6FEEEDF
    F001E958D8FC29E279728C256CC7F70E7EEFD29D0C8A972924E9E6A86CB293F7A9AB8F535FC25C6B07F
    EB937F2AB501687C29A8490F123CFB5C8F4A48B53D134F696EECA29FCF742AB1B7DD4CD66E95AB9B092
    559A3135BCDC4B19FE62A5A6C97A997D3A7E15D75E932A787E697FD7B1009EE47154449E198E4F38477
    6E7A884F4FCEAA5C6B2D7BABC1772AEC86161B635E76A83DA87EF6C84EEC3C4BFF002305D7FBDFD2AFF
    85D627B2D4D6672919886E6033814B7B75E1DBFBB92E656BC0EE7276818A874DD474BB292FE26F3FECD
    3A854207CD8A3ECD83A58AD776BA2C76CED6BA8CB34C3EEA344467F4A7785FFE460B6FC7F953A45F0E7
    94DE5B5F6FC7CB9C63355746BD8AC3548AE66DDE5AE73B464F4A3A0F7456BFF00F8FEB8FF00AE8DFCEA
    1FF1A96E64135CCB22E76B39233F5A8BFC6AD6C5A168A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A00C
    6D4F4D32CCD2A4AB9232558FF002AC0ED5D26A760B70A6512AA301CEE3806B9B2304838E3D2BCFAF1B4
    B638AAAB485A28A2B94CC28A28A0028A28A0028A28A00EDE8A28AF68F443AD263DE81DEB4B47B5594CB
    7056576B72ACA91A862727D0D0DD84DD8CEA2B4C69F0CB15D4E4DC16472362A8DC9C672C3EBE9552C2C
    CDEDD795BC22804B31E807F9C0A574172AE6AE0D2AFCDBF9E2D2531633BB69C62A18C0B7BC4132F11C8
    3729F63CD75FA8FF6AC971FDA5A45CF9D6C5788D1B3B38FEED0E5606CE46DACEE6ECB0B785E42BD768E
    953B68FA8AA966B29800324EDE05470DE5E4133B413491C921F9B61C64D743ABDEDC69DA247612DC3C9
    797037CC59B2517D3FCFBD4B6C96DA39F834DBDB9884905ACB221E372AE4525C69D7B6A8249EDA48D33
    8CB2E066BA4B28B519BC256EBA61712F9CD9D8E178ACABFB7D6834106A2F2EC95C050EE1867F3F7A149
    DC39999D6D65737A48B7824931D76AF4A2E6C2EACC8FB4DBC9167A6E1815BFAF6A32E9B2A695A7B1862
    8906E2BD5D8FBD67DC4DADCB60D0DC25C35BE7712E878FC68BBDC39990586997334B0CC6D6692DF7649
    45CE403CD4DAEA5CC97AF73259BC1093B630CBB78ADA822D4E6F0A590D34C8240EC5B636DE39F5AC4D5
    23D621F293527976B37CA1DC30A5777B8AF76663A3C6E51D4AB0EA08C629EB6F3340D3AC6C615382F8E
    01AEC75AD3EDB552B14384D423855C29E92AE3A5645BC6D1F84B5047055D665041EA0D3E61F318D3DAC
    F6ACA2789E32C32BB86323DA816F3C9035C08DCC4A70D263806B7ED81D7F4136BF7AF2D0E63F565F4A8
    F599E3B28ED3498CE63830F391FC4DD48A399DEC1CDAD8CA4D2AFE483CF4B494C58C860BC545059DC5D
    B325B42F2B01C851935D6EA1FDA771226A3A35CF9B6E107EE91BEEF1FDDEF54BC2E6796EF5023709DA2
    3EC7767F4A39987315EEED6E868B05AC3A7CEA532F348D1E327D8D61C714934812246773D15464D6EDC
    DBF89A0B69259DEE042AB9626518C7E753C129D13C3515D4007DB2ED88DE47DD1ED4D3B204EC8C59747
    D46DE3324B6732A0EE57A552EB5B56B7FAFB832C0D732AB6464A96535912C7224ACB2A9570790C30734
    D3EE34C6628C56BDCE9514063502EB2E53F78546CE7FFD7529D121330449275026F29BCC5009EBCAFE5
    47320BA30F1462B5FFB2EDFED263617712AA339DEA0138F4A20D220B82248A499E164660028DF95C71E
    9DE8E641CC64E68CD6A43636925EBDBC9F6B8C852C032A83C0C9CD2C5A6DB4B666E516F1D3CC2A02283
    8007534B982E65D149C6E38CE3DE96A8A0A28A2800A28A2800A28A2800A6BD3A8A00A1AA5B4B756A122
    EA0E4AFAD6049A7DD4472D13E3D40CD75BD28E2B1A9414DDCCA74949DCE25811C118A2BA8D4DA38AD1A
    46855DB381B866B9766DCC4ED033D874AE1A94F
    91D8E69C395D828A28AC480A28A2800A28A2803B7A28A2BDA3D11074AB7657AB6B14F1BC2645940CE1C
    A918FA0AA83A5253136695BEA50DACC658ECFE70D946F34E471D0FF007BF4A86DB517B58A5548A36694
    82CCEB918EB8C554C518A9E543B22E3CD16A3A92C97045BAC84091D46707B9C56FD868B7B61A8A4F6D7
    D0FD8C30264126032FA115CA51938C64E3D3349AB92D1D869F696FA8788EF3514286DE26FDD82400EF8
    EBF4AA1A8685AA5D5C4D7933C196CB11E68E00EC2B9D24AF4269779F56FCA972BDC5CA75769673DEF85
    2086D6544904CCC7326DE2B2EF749D434F896EA7991C230C7EF771CFD3F0AC8248EE68C93DCD0A20A2C
    EA6F6D62F1218EFAC2E224BADA04B0BB00723B8AB2A6F6C749BE1AADFA319212914664DC738EC2B8DE4
    1C8247D2824B7539A394394EB22B3B8BEF0AD945693AA3ABB16CC9B78C9AC8BFD22FACE249AEA5475DC
    0712EE22B2B257B93464B77228E561CA6F788AE1E1D62DE6824DAEB0A10CA7A1AB775AB5BEA7E1AB93B
    562BB254CAA3F8B1FC43D6B95E3D28E3D2AB947CA6CF859CA6BF07CDB410C0F3818C552B80936B1289A
    5DA8D3B067C6703279AA98E69ADD29DB5B85B5B9D5DA68579677E93D8DFC46D720F9A24032BEE2ADD9C
    B05D6BFAB1B5740AF0ED56CE016F5AE2F2718C9C1ED9A4040E952E17172F737DFC3DABF96C5EE632B8C
    9067CF14FB192DB55D1974BB89D20B885B30BB9E1BDAB9EC9F53F9D14B947CBDCEBB4DD3B58D3658BCD
    BF8E1B246DCC3CDF948EF5CF6B1324FABDCCB13064690904771548B123049347614D475BB04BB9A33EA
    71CEC8E6D489576F3E712BC7B63DA9FF00DB7234AB24B1190A4C654CB9F94775ACBCD069F2A0B234535
    28239CC8B68D86464653393907D0E38A58F5658D82ADA816E236411AC841F9BA9CFAF159B8A31472A1D
    91712F522BD33C501036152AD26E3C82339C7BD3A0BF8E3B216D2DBB4803970CB294EBF4154714628B2
    1D901C6E6C0C0FAE6968A2980514514005145140051451400514514005145140105C88FC893CD198F1C
    8AE7752B78E358A48A168D1C7F11CD74CE8AEA508CAB704564EAF0471D9AED66C8600066278AE7C446E
    9B31AB1BAB9834514579A7205145140051451401DBD14515ED1E88514514005145140051451400535E9
    D4D7A68051D28EF40E9477A005A28A29005145140051451400514514005145140051451400514514005
    21E94B4500145145001451450014514500145145001451450014514500145145001451450036B2B53D3
    E6BA76983A611785C73EB5AD8A423391EB51520A4AC44A29AD4E240A0F5A92E23F2A6913FBAC4530722
    BCB7A3386D60A28A2A0028A28A00EDE8A28AF68F4429B4EA6D34343A8A28A420A28A2801B453A9AF4C7
    71474A3BD03A523D0217A0AD187C3FABDCD8FDBA1D36E5ED704F9CB19DBF9D668192063AD7D1DA4E9FF
    66F0FF87F44E0131A4D38FF006570C7F362056156A72232A93E53C0AFF42D574B8565BFB09EDA373B55
    A44C027159E6BB6F89BE24FEDDF12BDBC0FBAD2CB31C78E8CDFC47FCFA5713F5AD29B6D5D9716DABB16
    8A28AA2828A28A0028A28A0028A28A0028A28A00290F4A5A43D2980B45145200A28A2800A28A2800A28
    A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A280396D5D3CBD424F46C35501D6B635F8CACB14807
    0548CD637AD799555A6D1C1356931D45145604851451401DBD14515ED1E889D6BA1F09F8565F15C9A84
    16F26CB8B7B7F3620470ED9C60FA573BE95EB1F03A2CEA9AB49FDD8517F327FC2B3AB2718B688A92718
    DD1E5B716F35A5CC96F711B47346C55D1860A9A8ABDC7C7DE0EB5F16D84BACE8651F5081992455FF96B
    B4E0A9FF0068638AF0E6528C55810C0E083D8D14AA29AB8A13524371DAA486296E26486146925760AAA
    A32493DA9A012400393C715ED3E00F075AF86AC53C41AF6C8EEE4DA2147FF00965BB81C7F78E7F0A2A5
    45057EA39CF951E73E2AF0A4FE158F4E4BA9375C5D44649540E1083D07AD68F81FC029E30B4BB99B517
    B530385C2C41F76413EA2BA7F8E71FF00A4E9127AABAFEA2AF7C0EFF9056AFF00F5D93FF41358BA8FD9
    737533737ECF98E5F52F869158783A4D786A8EE5137084C2003F363AEEAC1F05F85D3C59ADBE9CD76D6
    C1616977AA6FE840C638F5AF5BF11FF00C91B9FFEB8FF00ECF5C27C18E3C6B37FD7A3FF00E84B4A1524
    E9B628CE4E0D9BBFF0A5ECA3930DE26DAEBD8C0A08FF00C7AB60F82B5132193FE13FBADE53CBDDB57EE
    FA7DEAE86D6C6C25BBD76E6EECA0B831DC93978C31C08D0E39AE19BE28F8403107C2F2707FE78C5FE35
    8A7396DA992739318DF06EC09DC7C51927AE625FFE2ABCF34ED05750F1747A17DA4AA3DC341E785CF00
    9E719F6AF45FF0085A1E0FDBFF22CBFFDF98BFC6B8BF084F1DCFC4CB19E28FCB8E4BC2E898FBA0E481C
    56D07349F31AC5CECEE768FF0005ACE2204BE23284FF007A051FFB3533FE14D587FD0CEBFF007E97FF0
    08BAF44B8B2B4BCF17482EADA29C2D92902440D8F9CFAD715A9FC40F08699AADCE9F37871D9EDE431B3
    25BC782471C7358C67525B1929CDEC60EA7F0635282032E99A9417DC67CB64F2C9FA1C907F4AF37BCB3
    B9D3EEE4B5BB81E19E33874917041AFA1F4B974ED53483ADF859DA1D84EFB7E423E3AA327201C7715CD
    FC56D2AD756F0BDAF892D902CA817730EAD1B763EE0FF5AD69D697372C8B85577B331F4AF84F63A8E95
    6978FE221134F12C863F294EDC8CE3EF55DFF008535A78FF999D7FEFD2FFF001755749F88DE16B0D2AD
    6D6E3C3AF2CB0C4A8F208623B881C9E4E6BB6F0DEA3E1FF16E8F777969A14702C24A112C299276E78C6
    7D6A672AB1DF614A5511C97FC29AB0FFA1997FEFD2FFF001748DF06F4E5427FE1265E07FCF25FFE2ABA
    C77D0FC3FE07B7D56EF4886E15624DE12252C49E3BD72CFF00143C20C1B1E199012319F222FF001A509
    D496C119547B1E493C621B89230DB8231507D7069829F3BAC93C8E8BB5598903D07A5307435DEB63A96
    C2D14521E940C5A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A29B4
    EA6056BAB65BB81A36E09E87D0D7252A18E42AC3054E0D7695CDEB50793781C0F9641BBF1EF5C989869
    CC73568E9733A8A28AF3CE70A28A2803B7A28A2BDA3D113BD7B0FC0D8FF77AD4A7D625FF00D0ABC7BBD
    7B47C164D9E1FD626F5940FC93FFAF58E23E032ADF09D2E91693DB6950EA9A747BE673235C5B838F3D0
    BB1C8FF6C6783F87D390F885E0C8758B33E28D057CC661BAE214E0B01D580ECC3B8F6AEB6EFC41FF000
    8B78074DD49A2F357F741933C9563CE3DF06AE437D0C718D7B486FB4E9B7437DCC118CE3D6451FDE1FC
    43BFD6B8E32945F3239537177479EFC38F04C56F00F136BA8238221E65BC720EBFED91FC85771AD5B49
    A968D79AADF4653CB8F75A5BB7FCB35041DEC3FBC7F41C75CD5A92EEDEF236D5EFD843A2DA0F32147E0
    4C4749083DBA6D1DCF3E955AC7C44BE2DF04EAF7D1C5E5C789A38D73CED0BC13EF44A5293E663949C9D
    D9CC7C708F769FA44BFF4D1D73F50297E07FF00C82F57FF00AEA9FF00A09A93E318F3BC1FA54FFF004D
    97F54351FC0FFF00905EAFFF005D53FF004135A7FCB92FFE5D9ADE22FF00923971FF005C3FF67AE17E0
    C7FC8E92FFD79BFFE84B5DD788BFE48E5C7FD70FF00D9EB84F831FF0023B4BFF5E6FF00FA12D553FE14
    870FE1B3D4ADB54D32DEF75DB5BDBE8A0696E48C33807063419AE24FC39F03124FFC24B3F3FF004DE3F
    F00E26BD0B4F658A6D7E6645731DD160187A4486BCC1BE35DE8623FB06CF838E643FE159414DB7C8671
    527F0943C53E0CF0B693A04F79A66B52DCDD215DB13CA841C9C1E0283581F0FF00FE47BD1FFEBB8FE46
    B5BC49F13AEBC47A2CDA649A5DBDBACA413246E491839F4AC8F0073E3BD1FFEBE07F2AE98A9283E63A1
    29723E63E85439F184FF00F5E29FFA19AF0BF147847C4177E2BD4E7B7D22F248E4B8764758890C09EB5
    ED1776B7371E2D716F7CF684592E4A22B6EF9CFA8A8A095AEEF26B2B6F162CB75103BE14488BA63D463
    22B969CDC1DD1CF0972EA8C4F87FA35CF837C237936AE04324AFE6187209518C01C7727B547E3A71A57
    C2A5B4B8389E548D36F70C48623F0E6B7B4CB6F3A096EF5296E2F750B2660D0BB0DAAC064154181C8E4
    13EB5E21E36F185EF8AF53CCD1B5BDB404AC56F9C95F527D5BF955538B9CEE3827395CE63B8AF6DF831
    FF229EABFF5F0DFFA00AF12EE2BDB7E0C7FC8A7AAFF00D7C37FE802BA311F01BD7F84B5E32FF923F1FF
    00D738BF9D783FF857BCF8CBFE48FC7FF5CE2FE75E0DFE14B0DF0B150D875277A5A2BA4DC28A28A0028
    A28A0028A28A0028A28A004EF4B49DE96800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A28013B5656A
    1A7C9346EC843BEFDC077AD51D28EBC54CE0A4ACC971E65638B7468D8ABA9523B1A6E315A9AF2E2F14F
    AA56564E2BCC9C7964D1C325676168A28AC8476F451457B47A2257B77C271E47803539CFF00CF591BF2
    415E238E2BAAD0FC7DA8E81E1F9746B6B5B57825DFBA49036FF98638C102B1AD1728D919D48B92B23D0
    BE267EE3E17E970F72F0823FE004D70BE00F1BCBE16BFFB3DCB349A5CC7F78BD761FEF0FEA2AAF893C7
    BA8F89B47B6D36EADADA286DD9594C21B270A5467248EF5CBF34A9D2B439644C29FBB66775F113C78DE
    24BBFB0583B269901E0631E6B7F78FB0ED5D9FC273E778035287D24907E682BC4BE95D4F867C7BA8F85
    74F9ED2D2DADA68E76DCC650D91C638C1144E97B9CB10953F76C8F45F89A04DF0BF4C93D1E03FF008E1
    1FD6A1F81DFF20BD5FF00EBAA7FE826B82D63C7FA8EB3E1C8B439ED6D52DE309B5D036FF97A7538FD2A
    3F0AF8EF51F085BDC43656D6D2ACEC198CC1B2303B608ACFD94BD9F293ECE5C963D5FC463FE2CECFFF0
    05C3FF67AE13E0CFF00C8EB27FD79BFFE84B5997BF11B55BFF0CBE8525A5A2DBB2ED2EA1B7F5CFAE2B2
    7C2FE26BBF0AEAAD7F650C32CAD118F6CD9C60907B11E829C694941C4230928347BF41A85A595FEB36F
    7A97004D71B86D81D83298D47040F635CCB783BE1F1249B0BDC9F6B8AE63FE17678833FF20ED3BFEF97
    FF00E2A8FF0085D9AFFF00D03B4DFF00C7FF00F8AACD52A8B6FCCCD539A3A6FF008437E1F60FFA0DE7E
    5715C368B6D6967F172D6DF4F474B44BCC46AF9C818F7E7F3AD23F1B75EDB8FECED3BFEF97FFE2AB91F
    F84A2EFF00E12EFF00848C4307DABCEF37CBE766718F5CD5C213B352348C67ADCFA353FE46F9C7FD38A
    7FE866BC1350D6EE3C3FF00132FF51B727F7578FB97FBCB9E47E55A43E2F6B63506BEFB0D8798D1088F
    0FB700E7FBD9EF5C4EA57F26A9AADCDFCCAAB25C4864609D013E9452A4D5F9854E9B4F53E9237B032D9
    F88ED1F759DC46A9718FEE1FBAC7DD49C1F626BC9FE2BF854693ACAEAD6A98B4BE24B0038493A9FCFAF
    E7591E1EF889AAF87B467D2A3B7B6BAB562485B80C4A82391C11C549A87C45D4B55F0F368D7963692C1
    B022C8436F5C7DD39CE323D688539C25A0469CA3238EF4AF6EF835FF2296A9FF5DDBFF4015E1F8E2BAB
    F0C78F351F0A69F7165696D6D2C7336F6694364718E30456D5A0E51B235A91728D91E9DE33FF00923F1
    FFD728BF9D784575BAA7C43D4F55F0D8D0E7B5B44B70AA37A06DFC74EA7FA57258A5420E09A62A51715
    662D145277AD8D43BD2D14500145145001451450014514500277A5A4EF4B4005369D45300A28A290051
    4514005145140051451400521E94B450060EBEBF3C2DEA08AC4C66B7F5F5FDCC2DE8C47F9FCAB0735E7
    575EFB386AAF785A28A2B9883B7A28A2BDA3D1138AD5D2BC37AC6BB1CB269962F72B1101CA11C13D3A9
    AC9AF67F82476E95ACB7422543FF8E9ACEACDC237444E5CAAE8F3FF00F8577E2CFF00A024FF009AFF00
    8D35BE1EF8B1412744B9C7B6D3FD6BDB6DA6BA1E1F8755D47C4D716B1C8A1998C5085524F1D529B65A9
    DAEA5702DEC3C6C6699BEEC7B20627F0D809AE6F6F330F6D23E7ABFD2EFF4B97CABFB2B8B573D04B195
    CFD33D6AA804900752702BE999EC935C8AEB43D7ADA295C47BD2445C0743C061DD581EDF4AF9DF55D39
    B48F115CE9CE771B79CC79F500F07F2ADA9D6E7DCD215798BEFE06F12C6F0236913069C9110CAFCC719
    F5F406B2F53D26FF0046BAFB2EA36EF6F3ED0C51C8CE0FD2BE96BEE6FF00C3BFF5D9BFF44BD78CFC601
    FF15C37FD7BC7FD6A69D6729598A151C9D99C22234B22C68B9762001EA6BA06F02F899278E07D26612C
    A0945CAFCD8EBDEB1B4EFF0090A5A7FD764FFD0857D3F7ABFF00151E8FFEECFF00FA08AAAD55C1E83A9
    51C59F30EA3A75E6937AD697D034170982C8D8C8CFD2B5BFE109F11F976EFFD9536CB8204472BF36464
    77F4AD4F8A83FE2BFBD1FEC47FFA08AF6661FF0012BF0D7FD7487FF459A99D57149AEA12A8D24CF9D35
    5D1B51D12E56DF51B57B795977847C723F0A8AC34FBBD4EF23B3B181E79D8E1510727D6BBFF008CC0B7
    8B2D028E4DA8007FC08D759E05F0CAF83F44FED3BD83CCD5AF0054887DE19E883DFB93ED54EB5A0A5D4
    3DA5A37EA7959F0378985C8B76D227F34A97D80AE428E3279E2B26F74DBCD3B506B1BB8BCAB95203216
    07693D33826BDDFC57E234F0668524F23ACDAD5F03820700E3D3FBAB9E3D7F1AF0759E5BAD4D679DCC9
    2C928677279249EB4A9CE524DB084E525764BAAE8F7FA1DF35A6A16EF0CC3901870C3D41EE2A81AFA7F
    C47E1DD27C49631586A1B44AEA4C0E0E1D481C95FEA2BC07C55E10D4BC297A62BA4DF6EE4F9370A3E57
    1FD0FB5553ACA5A3DC74EAA96E73D9E6B6E1F07F882E2C60BD8B4C95EDE72047202B8624E0639AC4AFA
    1F40FF009277E1FF00FAE90FFE874EB4DC12B0549B8A563C1F56D1751D0EE16DF53B47B7919772AB119
    23A76AA35E97F1AF8F13D97FD7B7F535E67554E4E514CA83BC6E2D686A7A2DF69115AC979018D6EA212
    C64F75FF001AD1F04680DE23F14DAD9B2E6DD4F
    9931FF6473FAF4FC6BD87E216876BE22F095C3D86C92E34E63B4276DBF797F2A89D5E5928932A9CB2B1
    F3F5276E69294F4AD8BBDCDB4F07F881ECE2BC5D2E536F2EDD8F9186DDD31CD56D5FC3FAAE84D12EA76
    6F6C65CECDE47CD8EBD2BDDEC07FC5B8D14FBDBFF00E862B8FF008E23179A47FB927F315CB1AEDCAC63
    1AADCAC7965A5ADC5F5DC76D6B0BCD3C870A883249ADB7F02F89A39E385B479FCD9012A80A9240EA7AF
    1F8D7A47C39F0C43E1CD24F88B5584FDAE65C5BC58CB283D001FDE6AE83C43AD2784745B8D5EFCACBAA
    5D0DB1440F0BE883FD919C9F5A255DF35A212AAF9AC8F01D4F4ABED1EEFECBA840609C004A160481F85
    54A9EFAF6E352BE9AEEEA5324D3397663DC9A82BAA37B6A6EB6D49ACECEE750BC8AD2D22696E253B511
    7A935BFF00F0AFBC57FF00404B9FFC77FC693E1F8FF8AFF48FFAEDFF00B29AF7EBB37F73AEC96769A81
    B48E3B64938855CB12CC3F8BE95CD56AB84AC8C6A5471763C0BFE15F78AFF00E80973FF008EFF008D1F
    F0AFBC5BFF00405B8FD3FC6BDC9EE1A376493C65023A9C32B240083E868FB58FFA1D6DBFEF982B3F6F3
    23DB48F9CAF74DBDD3AFDAC6EEDDA2BA52018DB1919E9FD2B5DFC0DE268E58627D2270F36446B95F9B0
    327BFA55AF18BABF8F9D85EADE6648FF007CA170DD3FBBC57BD5F28FED9D0BDDA5FF00D175A4EAB8A45
    CEA38A47CCBA9E977DA35D9B4D42DDA0B8500946C6707A74AA7DCD775F16C63C7D72BFF004C22FF00D0
    6B86ADE12E68A66B1778A62D14515450514514005145140197ADAFFA003E8C2B9CEDF8574DAC8CE9CFE
    C45733DBF0AF3F13F19C75BE20A28A2B94C8EDE8A28AF68F444EF5ECDF04BFE413ACFFD754FFD04D78C
    F7AF66F825CE93ACFF00D754FF00D04D615FE032ADF09BBAA68F7BAE7C2C86C34F8C497124685559C2F
    46CF535C37867E187896D3C436575791436D0412AC8D209831C039C002BB88934CD1BC176FAB5FDE6A8
    B12A2EE10DE4A0024E3850D8158ABE31F056A12ADB4BA96B51A39C665B994A7E3F31E2B9632924D2D8E
    78B92BD8EE8DC433EB735F09145AD8DB34724C4FCA589048CFB05E7EB5F3A7883514D5BC597D7D11CC7
    3DC964FF0077381FA015EFD3D843259C7A25F84B8D2EF97CB81914214206429DBC1C8190703A722BC27
    C57E1D7F0BF8964D3F7178B70785C8E590F4CFBF51F855D0B6A551B6A7D077BFF001FFE1DFF00AECDFF
    00A25EBC6BE30FFC8EE7FEBDA3FEB5ECB7BFF1FF00E1EFFAECDFFA25EBC6BE308FF8AE0E7FE7D93FAD1
    43E30A5F11C569DFF00215B4FFAEC9FCC57D417FF00F23268DFEE4FFF00A08AF97F4DFF0090A59FFD76
    4FE62BEA0BFF00F919346FF727FF00D0455627743AFBA3C2FE2B7FC940BEFF00723FFD06BD99BFE413E
    19FFAE90FFE8B35E33F15BFE4A05F7FB917FE822BD99B8D2BC327FE9A43FF00A2CD454F86229FC28A9A
    C785ADEEFC631F8835164169656E362B1E0B839C9F61562F3518B4DB29FC4BAB6638A24C5B424728A7A
    71FDE638FA74AB9204F115CB248BBB4B85B6E0F4B87FF00E247EA7E9502D9C57B6777E1CD50F9A9E5FE
    E9DFAC91763FEF29E0FE1595F6B995F6B9F3BF8875DBBF116B336A376DF339F913B22F651542DBFE3EE
    1FF007C7F3AD1F1268573E1BD6EE34EB907E46FDDBE3874EC6B32DBFE3EA1FF007C7F3AF415B974D8EC
    56E5D0FA6F59B08351D634B867076F972956538656C0C107B1A8EED11ADCE8FE238D2E2CE6F923BB23E
    57F40FF00DD6F7E86AEDD71E21D27FEB94BFC8572971F10AD2DFC5BA8F8775D8905A190245330F97040
    E1C7A73D6BCF49B7A1C766F63CEFC73F0EAEFC3323DDD907B9D309E1FAB45ECDEDEF5E9BE1FF00F9275
    E1FFF00AEB0FF00E875AE449A44386CDFE8B20FFAE8F029FCF7A7EA3DE9F7D0D95BE89A7C7A72A0B517
    311884672B82D9E3DAAE551C924CB73724933CB3E358FF008AA2CBFEBDBFA9AF31AF4EF8D7FF0023459
    FFD7AFF00535C678574493C43E22B4D3D01F2D9F74AC3F8507535D54DF2D34CE8A6ED04D9EA5F0EF4A6
    F0F78365D59A3CDFDF909029EB8270BFAF35D7D9D826837F6F09C3417CBE5CA4F433019CFF00C0B9FC8
    54B9B73A973B63D3F488B3FECF99B7FF655FE75CFF85FC483C75A5EAB6C5952E619CBC07BAAE7287F0C
    57236E4DB395B6DB6792F8F7C3E7C3BE2ABA81548B794F9B09FF0064F6FC3915CCE3835EE7F1134A3E2
    5F0643AB4498BDB1C99540E78E1D4FD08CD785D76519F34753AA9CAF13E8BD3FF00E49C68BF5B7FFD0C
    55DF12785EDF5BF1069BA8DFB28B2D3E3791D49FBCD90467D8633546C3FE49D689FF006EDFFA10ADDB9
    54D62F1AC81FF0040B76FF493DA56ED1FD077FC0570B6D48E57A32B49790AC327887503E5585B216B64
    6FEEFF007C8F53DBD01AF9FF00C57E26B9F14EB725F4F958C7C90459FB89FE3EB5F42C16D1C466F0FDE
    AF996B2A136C5FF008A3EE9F55FE58AF9F3C61E1A9BC2FAECB66DB8C2DF3C121FE243FD7B7E15BE1F96
    ECD28DAE61514515DA759D1FC3EFF91FF48FFAEDFF00B29AFA0E1FF91BAE7FEBC63FFD0DEBE7CF87DFF
    23FE91FF5DBFF006535EEF3D87DBBC5938FB5DDDBECB38CE6093667E66EBC735C988F8BE472D6DCF29F
    107C34F146A1E21D42F6DECA268669D9D099D06413C719AC8BAF865E29B3B596E66B18962890BB913A1
    C0039E335EA573E23F0C595D496F71E2AD4A39A2628F1F9AE70475FE1ACCD63C51E179F47BC8A0F145F
    4B2BC2E123691F0C71C03F2D44673DAC119CFB1E3167FF001FD6DFF5D17F98AFA82FBFE433A0FD66FF0
    0D175F2F597FC7F41FF005D17F98AFA86FF00FE433A0FD66FFD175589DD0EBEE8F14F8BBFF23EDC7FD7
    18FF00F41AE13F86BBAF8B9FF23EDC7FD718BFF41AE17F86BA28FC08DA97C085A28A2B42C28A28A0028
    A28A00CFD5BFE41D2FE1FCEB973D2BABD4F9D3E6FA5729DAB8715F1A392B7C44B05BC97326C45270338
    A2B674287644F3E3E62703E9454468B92B8A34AEAE6D514515E89D821EB5ECDF0497FE251AD7FD744FF
    D04D78CE6BD27E17F8C346F0C586A316AB70D134F22940B133E40073D05635D370D0CAAA6E3A1DD6A7A
    35EEBFF0BA0D3AC4466E248D0A891B68E1B279AF3CB7F839E26967459DACE18C9F99CCC5B03E80575F1
    F8C7C030C6238B55D4A341F7511AE001EC0529F1B78108E756D51C7F74C971CD72C5D48AB24611E75A2
    47593245F6DD1B48B77F31ED1D669587F0A229033E849EDF5AF28F8C97714BE318228CE5E0B750F8EC4
    927F962B5B50F8ADA569B64F6DE18D3CABBE4F9D2AE067FBC4672C7EB5E5579793EA1792DDDD48D24F3
    316776EE4D6946934F99974A9BBDD9F45595F9D73C1FA56AF620CB3DA9494C6BD58A8DAEBF5C13591E3
    4F05C1E3C8ADF56D22F614B945F2B32676B0CF46C7218126BCBBC1FE38D43C2570C2351716521CCB031
    C73EA0F635E97078EBC0BAA39BA9E6974FBA61F3B0578D8FD5938351284E12BA21C25095D197E18F843
    7761AB417DAC5E5B182DDC4A228093B88E46490302BD0AD275D575A6D42220D95AC4D0C527691C90588
    F61B719F735CB5CF8A7C01126EB8D567BEC748A4926941FC0F1F9D71FE30F8A52EAB68FA6E8B01B4B26
    1B5A43C3B2FA003EE8A5CB52A3D4569CDEA72BE34D5535AF176A17B136E88CBB633EAA3807F4AF73BEB
    5375A178761133C41E48433275C7967207A64715F370ED5EDADF11FC326C3468BEDB26FB478CCA3C87E
    00420F6E79ADAB45E897435A917A2466FC58D7AF748D434FD274E7FB2DB428B38F2F82581E3F2C5765A
    06B6BE33F0D41A8DAB2C7AA5A1E47A480720FF00B2C3FCF15E49F12BC43A778975EB7BBD36669625802
    12D195E727B1AA5E06F15BF8575D4B862C6CE5F92E107395F503D452746F4D5B717B3BC1773D63C77E1
    F8FC69E195D46D232BA85AAB154FE2E3EF467DF22BC1ADC15BD881182245047A735EE67E26F85ED7573
    736D7B234173C5CA7D9DFE5603871C7E07F0F4AF30F18DCE8375E255D4743B8678266124D1989936367
    9C64739EB451E64ACD0E97325668FA02E97FE2A1D2BFEB94BFC857CFFF0011FF00E47ED57FEBA0FE42B
    D3E7F89BE167D56C6E16FE431C11C8AE7ECF2719031DBDABC93C65A95AEB1E2ABEBFB37324133E518A9
    5C8C0EC69508B52BB1528B52D4E83C0DF11EEBC3AC961A817B9D309C0EED0FB8F51ED5EB0BA7C77F1DA
    DF6877909B092749E5871F2120E4B2FF74FA8FE55F35D74DE10F1AEA1E13BBFDC1F3ACDCE65B763C37B
    8F43575685F58955295F589D2FC6BFF91A6C7FEBDBFA9ADAF85FA48D0BC3379E23B88F335C2ED817B95
    CE001F56C572FF1035ED23C4FE21D26EE0BA2B68D0AACE7692D17CDC823D715D97FC2C2F098934CB28A
    F1D6C2CD43F16EFF0033A8C28C633EF51252F66A2912D4B912B1D358FF0068C5A49B5BAF0ECD399B2F3
    EEB88B0ECDC9EAD469F6BFD952B4B61E0F16CEC30CD14B0A923D3EF5791F8BBE226A7A8EBF34BA36A57
    3058280B104253763A9C7D6B0BFE135F12FF00D072F7FEFE9A95424D5C95464D1EF9632CE358B9B7BCD
    39ED6DB5152C8AF22383201F30F949EA39FC0D781F8C3416F0EF89AEF4F231186DD11F543C8FF000FC2
    BD22CFE2669377E15B58F53BD78F57B6C3AB792EC19D4F0720771D7EB583F11FC4BE1DF14D8D9DD585C
    B7F68C3F2BC6D0B2E548E4648C7069D2528CAD6D074D4A32D8EFADE369BE18E931248D1330B701D472B
    F38E6B03E2BEA973A0E99A6693A748D0432EE79194FCCC548C64FD4E4D32D7E20787A2F06699A6B5EC8
    2E6030F98BE4BF1B5813CE315CE7C50F15695E289F4F7D2EE1A45815C485A364C648C75EBD29420F9F5
    5A1318BE6D51E89E12D7D7C6BE154DF288F55B3232DDD5C746FA11D7F1A7F8AF408FC6DE167DB108F53
    B5276A9EAAE3AA7D0F6FC2BC53C25E239FC31AEC37F165A23F24F1FF7D0F5FC7D2BD6E5F89BE1787538
    EFADAF643E6E23B98FECEE323B374EA3A7B8FA513A728CAF11CE0E32BC4F0B923786578A552B2231565
    3D411D69BDEBAFF0088179E1ED57571A968774CEF3E7ED11989930DFDE1903AD71F5D9077573A62EEAE
    CE97E1FF00FC8FBA47FD76FF00D94D7D0D17FC8D975FF5E517FE84F5F37F84751B6D27C57A75FDDB94B
    7825DCEC01381823A0FAD7AEDEF8FBC097F72B7335F5CF9A1426E48E64C819E0E00F535CB888B725646
    15A2DC8C0D6FE116B7A9EB57B7F15F582473CCD22A333E4027BFCB5447C12D7FFE823A6FFDF4FF00FC4
    D74FF00F099F803FE8237FF00F7D5C51FF09A7803FE8237FF00F7D5C5429D54AC4F3544AC7976B7E1AB
    AF0B7882DAC6F26825958A49BA227182DEE07A57D0D7C3FE275A0FFBD2FF00E8BAF03F18EABA3EA1E29
    B7BAD2679A4B4444DCD2EF2720E4FDEE6BD3EF3E21F823528ADD6E6FA72D0F28522950A92307902AAAA
    9492761D4526914FC73F0D355F12F88E4D4AD2EED2289A3450B297DD9031D81AE747C12F101E7FB474D
    FFBE9FF00F89AE9BFE133F007FD042FFF00EFAB8A4FF84CFC01FF00411D43FEFAB8A98CEAA564252A89
    591E57E29F0B5E784EFE2B3BC9A095E48FCC061248033EE05615759E3ED5347D5757826D1A79A58161D
    AC662F9CE7FDBAE4EBB60DB8AB9D31BB4AE3A8A28AA2828A28A00AF771B4D6B2A28C965C0AC7B9D1BC9
    815958B4A58023B735BE3AD19359CE9467B99CA0A5AB22B7896DE04453C28C6EF5A2A4A2B58C52562F9
    475145148621A4E08CD29EB5EA7F0B7C3DA77893C3BACD9EA1089233326D61C321DA7907B1A89CD415D
    933972AB9E59474C574FE30F046A1E13BBCCA3CEB176C4570A383ECDE86B96A719292BA08C93D507147
    15DDFC27B0B4D47C592437B6D14F17D9D9B64AA186723D6BD12FB40D1D7C3BE279174CB50F034DE5B08
    972988C118F4C5673ACA32E5B112A9CB2E5B1E034575DF0CACEDAFFC6F6B6F750473C2C9265245DC0E1
    4F635EC77165A145A84F656FE125BB6842991E2821DA370247DE614A75941DAC12ABCAED63E6FE7D693
    26BE91FECFD33FE8457FFBF56FFF00C5D37EC3A67FD08927FDFAB7FF00E2EA3EB3E44FB7F23E6FA5AD9
    F1522278A75148AD4DAA0988101006CF6E38FCABD03C65F0EFCEF0F596B3A5423ED11DAC7F698507DF0
    147CC07A8AD9D44AD7EA68E695AE79353A8A2B42C6018A314EEA715EB1E0AF877B342BAD63558419E5B
    67FB342E3EE02BF788F5F4A89CD47721C94773C9B34BC55BD202B6AD641A2F34199331F1F37238E78AF
    A0869FA7607FC50AE7FED9DBFF00F175352AF25B42675394F9C68AFA43FB3B4EFF00A111FF00EF8B7FF
    E2EA34B6D145FDA594DE0DF21EE090A648A020003249C31381597D67C88F6FE47CE7457ADFC579B45D2
    6DA3D234ED36D22BB988795E3894145EDCFA9AD3F873A668CFE033A8DF6996F72F1B48CCCD12B31039C
    0CD5FB6B479AC5FB5F779AC7886452EEF7AFA392CF4A9235913C0B21560083E55BF43FF0003A7FD834C
    FF00A1124FFBF56FFF00C5D47D67C88F6FE47CDD457B678EACEC22F095E343E137B190018B831C23672
    3BAB134EF0359D849E12B133784DEFA42A73702384EEE4F76606ABDBFBB7B15ED74BD8F10C518AFA43F
    B3F4CFFA1124FF00BF56FF00FC5D456D168D771B490F826465576427C9B7EA0E0FF1D2FACF913EDBC8F
    9D3EB4B9AFA41AC34BC7FC888E3FED95BFF00F175E63E15B1B4BCF8B3736F716118B7DF37FA34AA084C
    678C7238A71AF74F42A356EB63CF73467DEBE929EC7438F509ECEDFC22B76F0EDDED0C308519191F798
    527F67E99FF0042249FF7EADFFF008BA9FACF913EDFC8F9BE92BE906D3F4CC7FC88920FFB656FFF00C5
    D78C5D410BFC4C107D88410B6A48A6D9946146F1F290322AE15B9BA170ABCDD0E546077A77B57D232F8
    67441E25B48869567B1AD6462A215C121979FD4D7897C40B582CFC6BA85BDB4291448E36A20C01C0E80
    53A7594DD850A9CCEC7374DAF64F02F82ACB4AD01F5CD7AD12696E147936F22EEDA0F4007F798E2B535
    FB7D0BC25A24DA9EA3A558C97F74710DB790A55
    4E385031D00EA7BD4BAEB9B9520F6AAF647846734BDABBDF03F811BC5724DAB6AAFE469CAE49D802190
    F7C760A3D6BD3B4ED3B48B7842683E1649A11C0B8902A2BFB866CB37D7144EBA8E8295551D0F9CA96BE
    8DBFD3F45BA8443AF78663B447F944C02B2027FDB4E57EA40AF2DF883E01FF00845A44BDB176934E95B
    680C72D1B7A13DC514EBA93B31C2AA7A3386A29B4EAE8360A28A2800A293BD2D0213BD1477A2818B451
    4500277AF65F826C5748D688E08910E7FE026BC6BBD7B1FC15FF00902EB7FF005D17FF0041358E23E03
    2ADF09D6D8DE48DA25BC5E2344BAB1BD857FD28AF00B0FBB20EDECDD3E95E61E3AF86971A1B3EA3A4AB
    DC6987E665CE5A1FF15F7AF564D66C344F066993EA7C5ACB1C70B92B951B87561E952A799A4C2B2DA66
    FF46719F293F78D08F54FEF2FB76EDE95C709CA0EE8E58C9C5DD1E4BF06FF00E47393FEBD9FF98AF4ED
    43FE458F16FF00BD3FFE8B149A2784349B3F120F1168D322DB5C42CAD0A7284920E57D3A7229750FF91
    63C5BFEF4FF00FA2C539CD4E77454A5CD2B9E47F0A3FE47FB3FFAE727FE806BDD34FCFF00C243ACFD20
    FF00D04D785FC28FF91FECFF00EB9C9FFA01AF6659B528BC4DAB0B1B182E10AC3B8C97063C1DA7B6D39
    A75BE22AB7C478C5F7C47F1545A85CC69AAB85595954796BC004FB557FF008595E2DFFA0AB7FDFB5FF0
    AF7431EA4724F8734D27AF3763FF008DD60F8CA3BF1E12D4CC9A169F0A7927324771B997DC0F2C7F3A7
    19C6E95814E3B58F08B8BBB8D4F526BAB993CCB89E4DCEE3B935F4BEA1AB49A3DBE991C76C678E45C4B
    B7EF222AE4B01DF1E95F33E9C9E66A7689FDE9907EB5F4EDDAE7C43A447D96199B1F828FEB5788B6855
    7E8793FC47F02C70A1F11688A24B29BE79A38FA267F8C7B7F235E615F4FCF10D0DE472824D1E727CE8F
    1916EC7AB01FDC3DC76EBEB5C637C21B23E2B17E92A0D108F38C23AE7FBA0FF77BFD38A2957B2B4854E
    AA4ACCC0F86FE078E703C43ADA88ECA11BE149380F8FE23FEC8FE75EADA66AD26B116A51B5B18638C05
    8837DE6465C8623B67D2A18615D6E78F6C5B346B5204280616E197A1C7F7076EC7E9572D131E23D593B
    34509FD187F4AC673E77766529733BB3E5C4924B4BB59623B6489F287D0835D37FC2CBF1663E5D55FFE
    FDAFF85739A8C7E5EA9751FF0076675FC89A9B46D2AE75BD5EDB4EB552D2CEE17A741DC9F6039AEE6A2
    D5E4763516AECF62F869AA78935D69F54D5F5166D3E252A8A55543B772703A0FEB5D236AB05969F7FE2
    9BEC24610A5B29EBE50FBBF8B1E7E98A3FB320B3B2B2F0A586E58847BAE1D78222079C9F563C7E75E71
    F173C4AB73A845A059C805B5A806508782FD97F018AE24B9E7A1C89734B43CFF58D52E35AD5AE750BA6
    CCB3B963EC3B0FC2BDA3E1F8FF008B4D707DA6AF08AF76F87F9FF854D71C769BFAD7457568A46F595A2
    922E7C42D7351D07C196173A6CE60999A352C141E36FBD795FF00C2CAF168FF0098AC9FF7ED7FC2BDCA
    1B8D627B0B749343B195044B8DF799CF03B18E8F2B51FF00A1734DFF00C0A1FF00C6EB9E13515668C23
    24959A3C0B52F1CF88B56B292CEFB50796DE4E1D0A28CFE9469BE3BF11E93651D9596A2F15BC630A811
    4E3F315BBF15D671AE5A79F636F66DE470B0C9BC1E7BFCAB5C0FD2BB20A328EC75454651D8F70F851E2
    8D5FC4175A8A6A7786758910A02A0609273D2B7AE2F6E34EF02EB1776B218E78649D91B19C10E6B89F8
    1C337FAB7FD734FE66BAFD5467E1C6BDFEF5CFFE866B92A24AA58E69A4A763C8BFE165F8B31CEACF8FF
    AE6BFE15A7F0C6EA6BEF8931DD5C3EF9A5595DD8F724735C05771F09BFE47EB4FFAE52FFE835D538C54
    1D8E894528BB1EE1624AEBDAC91D7F75FF00A057865E7C47F15C57D3C69AA385591801B17819FA57B32
    4FA8C5E24D545958C17087CADC65B831E3E5F4DA735318F502493E1BD3093D7FD2C7FF1BAE384945EAA
    E7346496E8F0CFF8593E2DE9FDAAF8FF00AE6BFE159BA45E4FA878D6C2EEEA4F3279AFA3777F525C57B
    2F8CE3BE5F086A665D0AC204F279923B90CCBC8E83CB1FCEBC4BC37FF00234695FF005F717FE862BA60
    D4A2DA47445A716D23E97B8E7C59643FE9CE5FFD092B808BC1ABAC7C4BD5757D4131A6D9CA08DF80247
    0A0FE43AD77D39FF8ABACBFEBCE5FFD092A96ACD75AAF9D6D60AAD6F6EC1E7CF49D8104C59FA753F41E
    B5C89B5B1CA9B42497D6EB0C9AFEA4DE4D85AA936C8DC71FDF23D4F403B0FAD78078B3C4B73E29D6E4B
    E9C95887CB045D913B0FAFAD7B2FC41D2E6F13F8296E34B964CC47CFF00B3A8FBE075523FBC39E3D735
    F3F1F94E0D74E1E2B7EA6F462B736B47F146A9A2C7F678673259330692D6424A3E0E7047607BE2BA5F1
    17C56D5F541047A6BB69B0A20DE11B2CCDF5F4AE02BDABE1F58E989F0EA5D4EEF4AB4BB9E1695899625
    2CD8EDB8835755463EF346953963AD8D4F867AB6A3E21F0B5DFF006D137112B18D659072E98E41F5A6F
    8B184BF07D9AE0963E447B19BA9F986D3F956FBC1753592C37CF65A569C17E74824CB32F75DC42851EB
    807F0AF30F89DE36B3D5628743D21D5ECA16064953EEB11C051EC2B9A09CA7A239E2B9A7A1E67FC14EA
    6D3ABD2675A0A28A2914277A5A28A04277A28EF4503168A28A006F7AF66F82DFF00206D73FEBA2FFE82
    6BC67BD7B27C16C7F636B78FEFAFFE826B0C47C0655BE12D78FBFE49169FFF006C3F91AE1BC11F10EF3
    C2F32DB5C17B9D309F9A3EA63F75FF0AEE3C7C47FC2A4B1FF00B61FCABC4AA28C14A1664538A71B33E9
    9B2923BB806B3E1A9E29229BE79ADB38494F7FF71FF43DFD6A8CB39B9F0778A67314B16F370764ABB59
    7F763822BC47C2FE2BD4BC2D7C2E2CA4CC4C479B03FDC907BFA1F7AF6B7F1669FE29F02EAF359B95956
    CE4F3606FBF19DA7F31EF594E9383339537167967C28FF00928167FF005CE4FF00D00D7BA5867FE122D
    6BE907FE826BC2FE14FFC940B2FF725FF00D00D7B74B63AB41ABDDDDD84B65E5DCAA656E0364150476F
    AD2ADF10EAFC47815FDCF8A86A574124D636F9CF8DBE6631B8F4AA9349E289E068A63ABC91B0C32B090
    835F4663C49FDED23FEF993FC682BE23EEDA47FDF327F8D52AF6E80AADBA1F376876B2AF8A74DB69A27
    8DCDCC60ABA9523E61D8D7D2728DFE2CB51FF3CECA46FCD947F4AF21D523BA97E355925EF9266F3E127
    C9CEDE003DF9AF5D421BC5931CFDCB151F9B9FF000A2B3BD985577B1E6F63F100E91E3DD5B4CD4E52FA
    5CD74CAA5B9F24F4FF00BE7D6BBA3A4CE545A477718D09BF78573F385EBE583FDC3D73D71C74AF9E7C4
    B279BE27D4E4FEF5CC87FF1E357D7C71AD27861B40F3FFD189C799FC613FB99F4AB950BD9C4A74AF668
    F42BDF1F7F6A78FB48D234A729A65BDCAC6C538129CE3FEF915E896E31E2BBB1FDFB48DBF2622BE6EF0
    A49E578BB487F4BB8FF00F4215F4864278B90FF007EC1BF475FF1ACEB4146C911523CBA23E6AF112795
    E25D493A6DB9907FE3C6BD4FE186811683A0CFE25D45712CA9FB9047213DBDDBB5736BE167F107C57D4
    2C8A916B1DCB4B3B0EC99CE3EA7815EC1AC6957932E9F158496D1DBDAB8730CCAC4315C6DE87A0EB8F6
    ABAB53DD5145D49E8A265EA5A85D787BC2F79ABC96D2CDAA5E1C88E342E5588F9178ECA3F5CD780CDA7
    6AF7133CD358DE3C923166630B6493F857D2F8F12918F3348FF00BE24FF001A431F890FFCB4D23FEF89
    3FC6B2A75393A19C27CA7CBF3D95DDAA86B8B49E10780648CA83F9D7B7F807FE492DCFD26AC9F8BCBAA
    AE9363F6F6B329E71DBF67560738EF935B9F0D2DCDE7C327B5470AD2B4A818F404F7AD6A4F9A9A66939
    7341317E2449A9C7E09B13A71B912EF8F26DF76EC6DF6AF21FB578AFFE7A6B19FF00B695F42C3178921
    823883E924228504AC9DBF1A931E25FEF691FF7CC9FE359C2A72AB5919467CAAD63E6ABE835BB9FDF5E
    C37F26C1F7E6473B47D4D668F7AFA37C52BAFAF8635269DB4C31FD9DF779624DD8C76C9AF9CBF86BAA9
    4F9D1D54A7CC8F5AF81DFF1FF00AB7FD734FE66BAED57FE49D6BDFEF5C7FE846B90F821FF001FDAB13F
    F3CD3F99AEBB55C7FC2BAD7BEB73FF00A11AE6A9FC5309AF7CF9DFBD771F09FF00E4A05A7FD7293FF41
    AE1FBD771F09BFE4A0DAFFD7293FF0041AEBA9F033A27F0B3DBECBFE439ADE3D21E9FEE1AF9FAF6E7C5
    42FEE02C9ABEDF35B18F3318CD7BF4B63ABC1AA5DDD584B6263B9D995B80F952A31D8D3B67894FF1E91
    FF7CC9FE35C30972BB9C909729F3ACD2789EE2268A6FED692361865612106A3D060960F15E931CD1BC6
    E2EE2CABA907EF8F5AFA400F126DFBDA463FDD93FC6BC67C4BF6AFF85B967F6DF27CEFB4DBE7C9076F5
    5F5E6BA21579AEAC6D0A9CD7563D675AFB63F896C61B2F96496D655694FFCB25DCB96FAF61F5AE7756F
    88565E16F13596836F00FB0C236DDC87AA93D08F5C753F5AEC6720F8AECB9FF97397FF00424AF00F891
    FF23F6A9FEF8FFD045634A0A6ECCCA9C549D99EF25D74BD416E1083A7DFB0DD8E91CA7A37D1BBFBE3D6
    BC6FE28F847FB0B59FED2B48F16376D9C2FF00CB37EE3F1EA2BA9F85DE278B57D2A4F0CEA6C19D23220
    DC7EFC7DD7F0FE55D8CFA7C5AD69579E1BD58979113E497BBA7F0483DC743EE3DE84DD39826E123E66A
    F41F0878975CFF008466E3C3FA56886F5183EE9558E5777AF6AE3B59D22EB43D5AE34EBC5DB2C2D8F66
    1D88F622BDB3E14CD6F2F81D61D3E5852F51DBCD0EB9C313C120119E2BA2B49725ED737AB25CB73CE7C
    79E2DD575B16DA6EA7A5B69F25A924A9272D903A83F4AE2335EBDF1B27B26FECC843235F2962FB7A84E
    3AFE3D2BC8EAE85B92F62A97C37B09FC14EA28AD4D028A28A004EF4B49DE968109DE8A3BD140C5A28A2
    800A7C5713C2088A69230DD42B100FD6994DA04C91EE2792311BCF2B20C6159C903D38A8E8A71342561
    EC32A7B6B9B8B56736F349117428FB188DCA7820FA8A8BF8BF0A5A2C24858E492270F1BB230FE253823
    F2A97EDF7BFF003F971FF7F5BFC6A0C518A5643B22C7F685EFFCFEDCFF00DFD6FF001A3FB42F7FE7F6E
    7FEFEB7F8D57C518A2C82C8799E6697CD32B997B39639FCEA4FB6DDEE2DF6A9F71EFE69C9A8314628B2
    172A024B1249249EA4D2D1453182B1560C09041EA3A8A9FEDD77BB77DAE7DD8C67CC39C7E755FF003A3
    BD1642B12ADD5CA3B3ACF2ABB7DE60E416FAD3BEDF7BFF3F971FF007F5BFC6A0C518A5643B22C7DBEF3
    FE7F2E7FEFEB7F8D1F6FBCFF009FCB9FFBFADFE355F34668E444D912CB733CE009A796403A07727F9D1
    1DDDCC29B62B89917FBAAE40A8E8A2C87627FB7DE7FCFE5CFFDFD6FF1A5FED0BDFF009FCB8FFBFADFE3
    55B3466972215913B5F5DBA957BA9D94F5064383FAD56D869DFC58F6A5AA4AC3B0E8A79A024C32C9193
    D4A3119FCA9C6EAE4A1437136C3D54C8707F5A8BF3A3F3A2C82C03A53A392489C3C4EC8DFDE5620D251
    4013FDBEF3FE7F2E7FEFEB7F8D2FF685EFFCFE5C7FDFD6FF001AAD9A3353C8856458FB7DEFFCFDDC7FD
    FD6FF001A89A695E4F31A4769339DE58E7F3A677FC2969D90EC4DF6EBBDC1BED53E477F30E7F9D42EEF
    239791D9D8F56639269B9A4E3D29D921F28F491E270F1BB230E8CA4823F1A9BEDD77BB77DAA7DD8C67C
    C39FE750D14AC8561649A49DF7CB233B74DCCD934FB6BDBAB190C96B7335BBF76864287F306A3A29D90
    5874B34B732B4B348F248DC97762C4FE269B4514005145140C28A28A0028A4EF4B4084EF451DE8A062D
    14514005369D4DA6868751451484277A5A28A0028A28A0028A28A0028A28A0028A28A00293BD2D277A0
    05A28A2800A28A2800A28A2800A4EF4B450014514500145145001451450014514500277A5A4EF4B4005
    145140051451400514514005145140051451400514514009DE968A28109DE8A3BD140C5A28A2800A6D3
    A8A2E014514500277A5A4C52D0014514500145145001451450014514500149DE968A0028A29AF400EA2
    9B453B0587514DA28B0587514DA28B0585EF4B4DA281D8751483A52D210514D7A29D89B8EA29074A47A
    450BDE969074A5A0029B4EA28B8051451400514514005145140051451400514514009DE968A28109DE8
    A5A2803E85FF8541E15FF009E373FF7FCD1FF000A7BC29FF3C6EBFEFF009AEF68AF2FDA4BB9C1ED25DC
    E0BFE14F7853FE78DD7FDFF347FC29EF0A7FCF1BAFFBFE6BBDA28F692EE1CF2EE705FF000A7FC29FF3C
    6EBFEFF009A3FE14FF853FE78DD7FDFF35DED147B49770F692EE705FF000A7FC29FF3C6EBFEFF009A3F
    E14FF853FE78DD7FDFF35DED147B49770F692EE705FF000A7BC29FF3C6EBFEFF009A3FE14F7853FE78D
    D7FDFF35DED147B49770E7977382FF853DE14FF009E375FF7FCD1FF000A7BC29FF3C6EBFEFF009AEF68
    A3DA4BB873CBB9C17FC29EF0A7FCF1BAFF00BFE68FF853DE14FF009E375FF7FCD77B451ED25DC39E5DC
    E0BFE14F7853FE78DD7FDFF00347FC29EF0A7FCF1BAFF00BFE6BBDA28F692EE1CF2EE705FF0A7BC29FF
    003C6EBFEFF9A3FE14F7853FE78DD7FDFF0035DED147B49770E7977382FF00853DE14FF9E375FF007FC
    D1FF0A7BC29FF003C6EBFEFF9AEF68A3DA4BB873CBB9C17FC29FF000A7FCF1BAFFBFE68FF00853DE14F
    F9E375FF007FCD770F2C71951248ABB8E17710327DAA5FC68F692EE1ED25DCE0BFE14F7853FE78DD7FD
    FF347FC29EF0A7FCF1B9FFBFE6BBEAA335E28730DB869A6EEABD17FDE3DBF9D1ED25DC3DA4BB9C7FF00
    C29FF0A7FCF1B9FF00BFE68FF853FE14FF009E373FF7FCD75A7FB4615F318C73647CD120C11FEE93D7F
    1A9EDEEA3B907612194E19586194FB8A3DA4BB873CBB9C5FF00C29FF0A7FCF1BAFF00BFE68FF853FE14
    FF009E375FF7FCD77B451ED25DC3DA4BB9C17FC29EF0A7FCF1BAFF00BFE68FF853DE14FF009E375FF7F
    CD77B451ED25DC39E5DCE0BFE14FF00853FE78DD7FDFF00347FC29FF0A7FCF1BAFF00BFE6BBDA28F692
    EE1ED25DCE0BFE14F7853FE78DD7FDFF00347FC
    29EF0A7FCF1BAFF00BFE6BBDA28F692EE1CF2EE705FF0A7BC29FF003C6EBFEFF9A3FE14F7853FE78DD7
    FDFF0035DED147B49770E7977382FF00853DE14FF9E375FF007FCD1FF0A7BC29FF003C6EBFEFF9AEF68
    A3DA4BB873CBB9C17FC29FF000A7FCF1BAFFBFE68FF00853FE14FF9E375FF007FCD77B451ED25DC3DA4
    BB9C17FC29EF0A7FCF1BAFFBFE68FF00853DE14FF9E375FF007FCD77B451ED25DC39E5DCE0BFE14F785
    3FE78DD7FDFF347FC29EF0A7FCF1BAFFBFE6BBDA28F692EE1CF2EE705FF000A7FC29FF3C6EBFEFF009A
    3FE14FF853FE78DD7FDFF35DED147B49770F692EE705FF000A7BC29FF3C6EBFEFF009A3FE14F7853FE7
    8DD7FDFF35DED147B49770E7977382FF853DE14FF009E375FF7FCD1FF000A7BC29FF3C6EBFEFF009AEF
    68A3DA4BB873CBB9C17FC29FF0A7FCF1B9FF00BFE68AEF68A3DA4FB8B9E5DC5A28A2A090A28A2800A28
    A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A2800A28A280383F898B74F6FA02D8C91C7
    747568BCA791772AB61B048AC383E206B3A55DDCC7AEB5AC905BBCF6BE6C31150F3A2865EFC641C62BD
    32F34EB4D41A03756E929B7904B1161F71C7422A94FE19D16E9258E7D36DE48E49C5CB865CE65FEF7D7
    8140CF356F1AF8BDB4AD52F1EEB49B5934B8D3CDB79E13BE66619E3E618EB8ABDAD6B77D05C58DF4339
    8E69604770BF7589553D3A62AF78B3E1FDE788B579650747F226554334B6A7CF85475DA41C37B67A574
    1A8F84ACEEECA2847DF86308AC7BE063AF6E9585784A706A0ECCE9C1D4A74EA27555D1CE7FC26F7D7B6
    4024690CBD188E73F4CD43757CD078656F6632CAC97B03B050599BE7E8075CD5CD3FC137115C345267C
    A0782DC0C7E1D7FCF4AEAE1D02CA3B5481D37859164CF4F994E474AE2C2D2C47B4E6AAF43AF19530BCB
    CB451CAC5AD6ABE267B6B4805A5BC92F9938DE24CC0AA76EC6018167C9E7A014EB0F116BD7AEF6362BA
    7C06CADDCCAD2AC92076462B853B87071D4E71EF5D1DD785B49BB9E4B87B7659A47F30CB14AD1B6EC60
    905482323AE3AD4F6BA0E9B62316D68918F27C82149E5324907F139CF5AF50F2CC0B4F175DDCF87B54D
    444502BDB244D1A9048F99413BB9F527D2A86A1E3CD42CAD027D92192FA19245B9445621402021001CF
    CC597D78CD49ADF8266BCB8FB3DA595AA5A3A46826173246D1853FC483890FA138C5754DE1FD29A5BA9
    64B38E492EE258AE0B0CF98AA3001FCE80382D5FC4DA918234D4AD2578E1B98274962B19612C77E0A6D
    72493E8475AED7C31AA5CEB7A51BEB85863F32460B0460EE88038DAF9FE2EB9E28B7F0AE936C4916F24
    8FB9184934CF238DA72A03312401E9D2B46DB4FB5B39E796DE211B5C3F992E09C336319C7407A5022F5
    1451400514514005145140051451400514514005145140051451400514514005145140051451401FFD9
    }
    }}}}\paperw12240\paperh15840\margl0\margr0\margt0\margb0
    \pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn40\
    margtsxn266\margbsxn80\cols2\colno1\colw3906\colsr-0\colno2\colw8186\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-333\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Title Page}\ul0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Mi�rt buknak el a nemzetek?}\
    ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf1\f0\charscalex100\ul {EL\uc1\
    u336XSZ�}\ul0 \par\column\pard\li0\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {Table of Contents}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbknone\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn40\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul
    {1. - OLYAN K�ZELI, M�GIS OLYAN M�S}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf1\f0\charscalex100\ul {A Rio Grand� gazdas�gtana}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Buenos Aires megalap�t�sa}\ul0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Cajamarc�t�l...}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {...Jamestownig}\ul0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {K�t alkotm�ny
    mes�je}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Van egy
    �tleted? Alap�ts c�get, vegy�l fel hitelt!}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {�tf�gg\uc1\u337X v�ltoz�sok}\ul0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Keress n�h�ny milli�rdot!}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Egy elm�let a vil�g
    egyenl\uc1\u337Xtlens�geir\uc1\u337Xl}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf1\f0\charscalex100\ul {2. - T�VES ELM�LETEK}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Helyzetelemz�s}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A f�ldrajzi adotts�gok hipot�zise}\ul0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A kultur�lis hipot�zis}\ul0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A tudatlans�g
    hipot�zise}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {3.
    - A J�L�T �S A SZEG�NYS�G MEGTEREMT�SE}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf1\f0\charscalex100\ul {A 38. sz�less�gi fok gazdas�gtana}\ul0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Kizs�km�nyol� �s befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyek}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {A
    j�l�t motorjai}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul
    {Kizs�km�nyol� �s befogad� politikai int�zm�nyek}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Mi�rt nem mindig a j�l�t kell?}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Kong� hossz�
    hal�ltus�ja}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul
    {N�veked�s kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {4. - APR� K�L�NBS�GEK �S KRITIKUS
    FORDULATOK - A T�RT�NELEM S�LYA}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {A vil�g a pestis ut�n}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Hogyan sz�letnek a befogad� int�zm�nyek?}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Apr�, de fontos
    k�l�nbs�gek}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A
    t�rt�nelem �tjai kif�rk�szhetetlenek}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf1\f0\charscalex100\ul {Hogy �rts�k, mi a helyzet...}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs36\cf1\f0\charscalex100\ul {5. - \uc1\u8222XL�TTAM A J�V\uc1\
    u336XT, �S M\uc1\u368XK�DIK!\uc1\u8221X - N�VEKED�S KIZS�KM�NYOL�}\ul0 \par\
    pard\li373\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {1NT�ZM�NYRENDSZERBEN}\
    ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {L�ttam a j�v\
    uc1\u337Xt}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A
    Kasai foly� k�t partj�n...}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Hossz�, forr� ny�r}\ul0 \par\pard\sect\sectd\sbknone\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn40\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn133\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf1\f0\charscalex100\ul {Instabil kizs�km�nyol�s}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Hol a hiba?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {6. - ELT�VOLOD�S}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Hogyan lett Velenc�b\uc1\u337Xl
    m�zeum?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {R�mai
    er�nyek...}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul
    {...�s r�mai v�tkek}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Nem j�n lev�l Vindoland�b�l}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {K�l�n utakon}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A kezdeti n�veked�s k�vetkezm�nyei}\ul0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {7. - FORDUL�PONT}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Belek�t�ttek...}\ul0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Az �r�k politikai
    konfliktus}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {A
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalom}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Az ipari forradalom}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf1\f0\charscalex100\ul {Mi�rt Angli�ban?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {8. - CSAK NE N�LUNK! - A FEJL\uc1\u336XD�S KORL�TAI}\
    ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Nyomtatni
    tilos}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Egy
    apr�, �m fontos k�l�nbs�g}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\
    charscalex100\ul {A f�lelmetes ipar}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf1\f0\charscalex100\ul {Haj�zni tilos}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf1\f0\charscalex100\ul {J�nos pap abszolutizmusa}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Samaale gyermekei}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Tart�s elmaradotts�g}\ul0 \par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {9. - VISSZAFORD�TOTT FEJL\uc1\
    u336XD�S}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {F\
    uc1\u369Xszer �s n�pirt�s}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Egy t�ls�gosan is megszokott int�zm�ny}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Mit\uc1\u337Xl lesz k�tarc� a
    gazdas�g?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf1\f0\charscalex100\ul
    {Visszafejl\uc1\u337Xd�s}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf1\f0\
    charscalex100\ul {10. - TERJED\uc1\u336X J�L�T}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Tolvajbecs�let}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A francia forradalom �tt�ri a
    korl�tokat}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A
    forradalom exportja}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Legy�nk korszer\uc1\u369Xek!}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Az egyenl\uc1\u337Xtlens�g gy�kerei}\ul0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {11. - KEDVEZ\uc1\
    u336X K�RFORG�S}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul
    {\uc1\u8222XFeket�z�s\uc1\u8221X}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\
    f0\charscalex100\ul {A demokr�cia lass� menetel�se}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A tr�szt�k buk�sa}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {B�r�v�logat�s}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Pozit�v visszacsatol�s �s kedvez\uc1\
    u337X k�rforg�sok}\ul0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn133\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf1\f0\charscalex100\ul {12. - �RD�GI K�R}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {M�r nem j�r vonat B�ba}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Az encomiend�t�l a f�ldrabl�sig}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A rabszolgas�gt�l Jim
    Crow-ig}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Az
    oligarchia vast�rv�nye}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Negat�v visszacsatol�s �s �rd�gi k�r}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {13. - MI�RT BUKNAK EL NEMZETEK
    NAPJAINKBAN?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul
    {Zimbabwei lott�l�z}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {Gyermekek keresztes hadj�rata?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Ki is az �llam?}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {El Corralito}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Az �j abszolutizmus}\ul0 \par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Gyapotkir�ly}\ul0 \par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Tart�s r�szrehajl�s}\ul0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Hol hib�zz�k el?}\ul0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {14. - KIT�R�SI
    PONT}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {H�rom
    afrikai t�rzsf\uc1\u337Xn�k}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {A d�li kizs�km�nyol�s v�ge}\ul0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {�jj�sz�let�s K�n�ban}\ul0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {15. - A SZEG�NYS�G �S A J�L�T
    �RTELMEZ�SE}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul
    {T�rt�nelmi gy�kerek}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {A tekint�lyelv\uc1\u369X n�veked�s ellen�llhatatlan vonzereje}\
    ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {Nem lehet
    j�l�tet konstru�lni}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf1\f0\
    charscalex100\ul {A k�lf�ldi seg�lyek kudarca}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf1\f0\charscalex100\ul {Meger\uc1\u337Xs�t�s}\ul0 \par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf1\f0\charscalex100\ul {K�SZ�NETNYILV�N�T�S}\ul0 \par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\
    margbsxn666\pard\li2053\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Mi�rt
    buknak el a nemzetek?}\b0 \par\pard\li1440\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li1440\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li1440\ri0\sl-506\slmult0 \fs54\cf0\
    f0\charscalex100\b {Daron Acemoglu - James A. Robinson}\b0 \par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn53\margtsxn266\margbsxn666\
    pard\li2613\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Mi�rt buknak el a
    nemzetek?}\b0 \par\pard\li120\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li120\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li120\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A ford�t�s alapja: Daron Acemoglu - James A. Robinson: Why Nations Fall: The
    Origins of Power;}\par\pard\li2573\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Prosperity and Poverty Crown Business, New York, 2012}\par\pard\li2600\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Copyright � Daron Acemoglu - James A. Robinson,
    2012}\par\pard\li4853\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {All rights
    reserved.}\par\pard\li3626\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ford�totta � Garamv�lgyi Andrea, 2013}\par\pard\li4373\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {Szerkesztette: Sz\uc1\u337Xll\uc1\u337Xs P�ter}\par\pard\
    li4093\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bor�t�terv: Juh�sz G�bor
    Tam�s}\par\pard\li5146\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {HVG K�nyvek}\
    par\pard\li4200\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kiad�vezet\uc1\
    u337X: Budah�zy �rp�d}\par\pard\li4106\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Felel\uc1\u337Xs szerkeszt\uc1\u337X: T�r�k Hilda}\par\pard\li4466\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ISBN 978-963-304-109-3}\par\pard\
    li440\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Minden jog fenntartva. Jelen
    k�nyvet vagy annak r�szleteit tilos reproduk�lni, adatrendszerben}\par\pard\li333\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rolni, b�rmely form�ban vagy
    eszk�zzel - elektronikus, f�nyk�p�szeti �ton vagy m�s m�don - a}\par\pard\li4133\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiad� enged�lye n�lk�l k�z�lni.}\
    par\pard\li3506\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kiadja a HVG Kiad�
    Zrt., Budapest, 2013}\par\pard\li4373\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Felel\uc1\u337Xs kiad�: Szauer P�ter}\par\pard\li4760\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {www.hvgkonyvek.bu}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100\i {Ard�nak �s Asunak}\i0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 { Daron
    Acemoglu}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100\i {Para Maria
    Ang�lica, mi vida y mi alma}\i0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 { James A. Robinson}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn266\margbsxn53\pard\li4866\ri0\sl-493\slmult0 \fs68\cf0\f0\charscalex100\b
    {EL\uc1\u336XSZ�}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {K�nyv�nk azokkal a hatalmas j�vedelem- �s �letsz�nvonalbeli k�l�nbs�gekkel
    foglalkozik, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�ly szakad�kk�nt t�tongnak a gazdag orsz�gok (mint az Egyes�lt �llamok,
    Nagy-Britannia,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {N�metorsz�g) �s a vil�g szeg�ny r�gi�iban (a Szahar�t�l d�lre elter�l\
    uc1\u337X Fekete-Afrik�ban, K�z�p-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Amerik�ban �s D�l-�zsi�ban) tal�lhat� orsz�gok k�z�tt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mik�zben ezt az El\uc1\
    u337Xsz�t �rjuk, jav�ban tombol az \uc1\u8222Xarab tavasz\uc1\u8221X, amely
    megr�zta �szak-Afrik�t �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�sz K�zel-Keletet. Mindez az �gynevezett j�zminos
    forradalommal kezd\uc1\u337Xd�tt: Tun�zi�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�ntet�ssorozat robbant ki, amikor egy utcai �rus,
    bizonyos Mohammed el-B�az�zi 2010. december}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {17-�n nyilv�nosan felgy�jtotta mag�t. Az esem�nyek
    hat�s�ra 2011. janu�r 14-�n az 1987 �ta}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmon l�v\uc1\u337X Z�n el-�bid�n ben Ali eln�k
    lemondott, de ett\uc1\u337Xl nem hagyott al�bb a forradalmi h�v, az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberek egyre hevesebben
    tiltakoztak az orsz�got korm�nyz� kiv�lts�gos elit uralma ellen, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lelkesed�s�k �tterjedt a
    K�zel-Kelet t�bbi orsz�g�ra is. Hoszni Mubarak, aki k�zel 30 �ven �t}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�totta er\uc1\
    u337Xs k�zzel Egyiptomot, 2011. febru�r 11-�n szint�n lemondani
    k�nyszer�lt. Most m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bizonytalan, mi lesz a bahreini, a l�biai, a sz�riai �s a jemeni rezsim sorsa.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Ezekben az orsz�gokban az el�gedetlens�g a szeg�nys�gb\uc1\
    u337Xl fakad. Egy �tlag egyiptomi j�vedelme egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tlag amerikai j�vedelm�nek hozz�vet\uc1\u337Xleg a
    12sz�zal�k-�t �ri el, �s v�rhat�an 10 �vvel r�videbb}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ideig �l. Egyiptom lakoss�g�nak
    20sz�zal�k-a elk�peszt\uc1\u337X szeg�nys�gben �l. �s m�g ezek a jelent\
    uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek
    is elt�rp�lnek, ha az Egyes�lt �llamokat a vil�g legszeg�nyebb
    orsz�gaival, p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�szak-Kore�val, Sicrra Leon�val vagy Zimbabw�vel hasonl�tjuk �ssze, ahol a
    lakoss�gnak b\uc1\u337Xven}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�bb, mint a fele �l szeg�ny sorban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt
    sokkal szeg�nyebb Egyiptom, mint az Egyes�lt �llamok? Mi akad�lya van
    annak, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyiptomiak jobban �ljenek? Vajon Egyiptomban a szeg�nys�g k\uc1\u337Xbe v�sett
    f�tum, vagy v�get lehetne}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vetni neki? Ahhoz, hogy ezt v�giggondoljuk, �rdemes el\uc1\u337Xsz�r
    is meghallgatni, hogyan nyilatkoznak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {probl�m�kr�l maguk az egyiptomiak, �s mit mondanak arr�l, hogy
    mi�rt l�zadtak fel Mubarak uralma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ellen. Noha Hamed, egy kair�i rekl�m�gyn�ks�g 24 �ves
    munkat�rsa ott, a Tahrir t�ren vil�gosan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megmondta, mit gondol: \uc1\u8222XA korrupci�, az
    elnyom�s �s az alacsony sz�nvonal� oktat�si rendszer miatt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szenved�nk. Egy korrupt rendszerben
    �l�nk, �s ezen v�ltoztatni kell.\uc1\u8221X Egy m�sik t�ntet\uc1\u337X, a
    20 �ves}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gy�gyszer�szhallgat�, Mosaab es-Shami is hasonl�an v�lekedett: \uc1\u8222XRem�lem,
    hogy az �v v�g�re m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lesz rendes, v�lasztott korm�nyunk, �rv�nyre jutnak az egyetemes
    szabads�gjogok, �s elt�r�lj�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korrupci�t, amely mostanra teljesen eluralkodott az
    orsz�gban.\uc1\u8221X A demonstr�l�k mind egyet�rtettek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abban, hogy a korm�ny korrupt,
    alkalmatlan a k�zfeladatok ell�t�s�ra, �s hogy az orsz�gban nincs}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {es�lyegyenl\uc1\u337Xs�g.
    Legink�bb az elnyom�s �s a politikai jogfosztotts�g miatt panaszkodtak. Mohammed}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el-Baradei, a
    Nemzetk�zi Atomenergia-�gyn�ks�g egykori f\uc1\u337Xigazgat�ja ezt posztolta
    a Twitteren}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2011.
    janu�r 13-�n: \uc1\u8222XTun�zia: elnyom�s + a t�rsadalmi igazs�goss�g
    hi�nya + a b�k�s �tmenet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�g�nek tagad�sa = id\uc1\u337Xz�tett bomba.\uc1\
    u8221X
    Az egyiptomiak �s a tun�ziaiak egyar�nt alapvet\uc1\u337Xen a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai jogfosztotts�gban
    l�tt�k gazdas�gi probl�m�ik ok�t. Amikor a tiltakoz�k kezdt�k pontokba}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szedve
    megfogalmazni k�vetel�seiket, az els\uc1\u337X 12 pont - amelyet Wael Khalil
    szoftverfejleszt\uc1\u337X m�rn�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s blogger, az egyiptomi tiltakoz� mozgalom egyik �njel�lt
    vezet\uc1\u337Xje tett k�zz� - mind politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sokat k�vetelt. A minim�lb�r-emel�s csak a
    k�s\uc1\u337Xbbi, �tmeneti id\uc1\u337Xszakra vonatkoz�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetel�sek k�z�tt szerepelt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az egyiptomiak �tj�ban
    olyan akad�lyok �lltak, mint az �llam, amely inkompetens �s korrupt,
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan t�rsadalom,
    amelyben nem �rv�nyes�l a tehets�g, az amb�ci�, az �gyess�g, valamint egy gyenge}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oktat�si rendszer. De
    az egyiptomiak azt is tudj�k, hogy probl�m�ik politikai eredet\uc1\u369Xek.
    Az el\uc1\u337Xtt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {tornyosul� gazdas�gi akad�lyok val�di oka az, hogy Egyiptomban a
    politikai hatalmat egy sz\uc1\u369Xk elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {birtokolja �s gyakorolja. �s az emberek tudj�k,
    hogy legel\uc1\u337Xsz�r ezen kell v�ltoztatni. Ezzel a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggy\uc1\u337Xz\uc1\u337Xd�s�kkel a Tahrir
    t�ri tiltakoz�k �lesen elhat�rol�dtak att�l, amit a k�zhiedelem tart err\uc1\u337Xl
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�m�r�l. A szak�rt\
    uc1\u337Xk �s az �js�g�r�k t�bbs�ge ugyanis eg�szen m�s t�nyez\uc1\u337Xkre
    hivatkozik, amikor azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {fejtegeti, mi�rt �l szeg�nys�gben egy olyan orsz�g, mint Egyiptom. Egyesek azt
    hangs�lyozz�k, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Egyiptom gazdas�gi helyzet�t els\uc1\u337Xsorban a f�ldrajzi adotts�gai hat�rozz�k
    meg, mondv�n, az orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�let�nek jelent\uc1\u337Xs r�sze sivatag, nincs elegend\uc1\u337X
    mennyis�g\uc1\u369X csapad�k, a talajadotts�g �s az �ghajlat}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pedig nem teszi lehet\uc1\u337Xv� az
    eredm�nyes mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�st. M�sok ink�bb az egyiptomiak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kultur�lis
    saj�toss�gait emelik ki: azt �ll�tj�k, hogy ezek ellene dolgoznak a gazdas�gi fejl\
    uc1\u337Xd�s �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {j�l�t megteremt�s�nek; illetve hogy az egyiptomiakb�l hi�nyzik az a fajta
    munkamor�l, �s hi�nyoznak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {azok a kultur�lis von�sok, amelyek m�s nemzeteket felvir�goztattak.
    Ehelyett Egyiptom az iszl�m hitet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�veti, amely �sszeegyeztethetetlen a gazdas�gi sikerrel. Egy
    harmadik - a k�zgazd�szok �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szak�rt\uc1\u337Xk k�r�ben legn�pszer\uc1\u369Xbb -
    megk�zel�t�s szerint Egyiptom vezet\uc1\u337Xi eg�sz egyszer\uc1\u369Xen
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudj�k, mit
    kellene tenni�k ahhoz, hogy az orsz�g helyzete javuljon; eddig hib�s
    elvek �s strat�gi�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ment�n korm�nyoztak. Ha azonban ezek a vezet\uc1\u337Xk j� tan�csad�kt�l j�
    tan�csokat kapn�nak - v�lik a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szak�rt\uc1\u337Xk -, bek�sz�ntene a j�l�t. �gy t\uc1\
    u369Xnik, ezen tud�sok �s szak�rt\uc1\u337Xk szerint az orsz�g gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�inak
    elemz�sekor elhanyagolhat� az a t�ny, hogy Egyiptom �l�n hossz� ideig egy
    sz\uc1\u369Xk elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�llt, amely a t�rsadalom �rdekeit h�tt�rbe szor�tva igyekezett megszedni mag�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mi, ennek a
    k�nyvnek a szerz\uc1\u337Xi, azt �ll�tjuk, hogy nem a szak�rt\uc1\u337Xknek
    �s az �js�g�r�knak, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bizony a Tahrir t�ri egyiptomiaknak van igazuk. Igen, Egyiptom
    pontosan az�rt szeg�ny orsz�g, mert a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {korm�nyz� sz\uc1\u369Xk elit olyan t�rsadalmi berendezked�st
    alak�tott ki, amely a vezet\uc1\u337Xknek hajtott hasznot -}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {a t�megek k�r�ra. A politikai hatalom
    sz\uc1\u369Xk k�rben �sszpontosult, amelynek tagjai a saj�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggazdagod�sukra haszn�lt�k. �gy
    lehets�ges, hogy Mubarak exeln�k 70 milli�rd doll�ros vagyont}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudott �sszehar�csolni. Ennek a
    vesztesei az egyiptomi emberek voltak, �s \uc1\u337Xk ezt nagyon is j�l tudj�k.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�nyv�nkb\uc1\
    u337Xl kider�l, hogy az egyiptomi szeg�nys�g okainak ilyet�n �rtelmez�se, vagyis az
    emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rtelmez�se
    �ltal�nos magyar�zatot ad arra, mi�rt szeg�nyek a szeg�ny orsz�gok. Legyen sz�
    �szak-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kore�r�l,
    Sicrra Leon�r�l vagy Zimbabw�r\uc1\u337Xl, bebizony�tjuk, hogy a szeg�ny
    orsz�gok mind}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ugyanazon okn�l fogva szeg�nyek, mint Egyiptom. Az olyan orsz�gok, mint
    Nagy-Britan- nia �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Egyes�lt �llamok pedig az�rt lettek gazdag orsz�gok, mert
    polg�raik megbuktatt�k a hatalmat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyakorl� elitet, �s olyan t�rsadalmi berendezked�st alak�tottak ki,
    amelyben egy sokkal sz�lesebb k�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {jutott politikai jogokhoz, amelyben a korm�ny elsz�moltathat�
    volt �s felel\uc1\u337Xss�get �rzett a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn173\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�rok�rt, �s amelyben az
    emberek sz�les t�megei ki tudt�k haszn�lni a gazdas�gi lehet\uc1\
    u337Xs�geket.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Megmutatjuk, hogy jelen vil�gunk egyenl\uc1\u337Xtlen viszonyainak
    meg�rt�s�hez le kell �sni a m�ltba, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tanulm�nyozni kell a t�rsadalmak t�rt�nelmi dinamik�j�t.
    L�tni fogjuk, hogy Nagy-Britannia az�rt lett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdagabb, mint Egyiptom, mert 1688-ban Nagy-
    Britanni�ban ( pontosabban: Angli�ban) lehajlott egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan forradalom, amely �tform�lta a politikai
    rendszert, �s �gy az orsz�g gazdas�g�t is. Az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sikeres harcot v�vtak a politikai jogok
    kiterjeszt�s��rt, majd - �lve jogaikkal - kib\uc1\u337Xv�tett�k gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�geiket.
    Mindezek eredm�nyek�nt az orsz�g egy, a kor�bbit�l teljesen elt�r\uc1\u337X
    politikai es}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�gi p�ly�ra �llt �t, amely az ipari forradalomban cs�csosodott ki.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Az ipari forradalom �s az annak hat�s�ra elterjed\uc1\u337X
    technol�gi�k nem jutottak el Egyiptomba, hiszen az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g akkor �pp az Oszm�n Birodalom fennhat�s�ga alatt
    �llt, �s ugyanolyan sanyargatott helyzetben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {volt, mint k�s\uc1\u337Xbb a Mubarak csal�d uralma
    alatt. Egyiptomban az oszm�n uralmat Bonaparte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nap�leon d�nt�tte meg 1798-ban, de ezut�n
    az orsz�g a brit gyarmatrendszer r�sz�v� v�lt, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {briteknek �pp�gy nem �llt �rdek�kben
    Egyiptom felvir�goztat�sa, mint el\uc1\u337Xtt�k az oszm�noknak. B�r}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az�ta az egyiptomiak
    ler�zt�k magukr�l az oszm�n �s a brit birodalom k�tel�keit, �s 1952-ben
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g teljes
    f�ggetlens�get nyert, de ezek nem olyan forradalmak voltak, mint az 1688-as
    angliai, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahelyett,
    hogy alapvet\uc1\u337X v�ltoz�sokat hoztak volna Egyiptom politikai rendszer�be,
    csup�n hatalomra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {emeltek egy m�sik elitet, amelyet ugyan�gy nem f\uc1\u369Xz�tt �rdek az egyiptomi
    emberek �letsz�nvonal�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {emel�s�hez, mint a kor�bbi megsz�ll�kat. K�vetkez�sk�pp, a
    t�rsadalom alapszerkezete semmit sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ltozott, �s Egyiptom szeg�ny maradt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�nyvben azt is megmutatjuk, hogy ezek a
    mint�k id\uc1\u337Xvel reproduk�lj�k �nmagukat, �s kider�l, mi�rt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {van az, hogy n�ha m�dosulnak, ahogy
    t�rt�nt Angli�ban 1688-ban vagy Franciaorsz�gban az 1789-es}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom sor�n. Ez majd seg�t eld�nteni,
    vajon Egyiptomban most val�di v�ltoz�sok t�rt�ntek-e, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vajon a forradalom, amely megbuktatta
    Mubarak eln�k�t, elvezete egy olyan �j int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�ll�t�s�hoz, amely k�pes j�l�tet
    teremteni az utca embere sz�m�ra is. Egyiptomban kor�bban is}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lezajlottak m�r olyan
    forradalmak, amelyek nem hoztak v�ltoz�st, mert azok, akik az �l�re
    �lltak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\
    u369Xen csak hely�kre l�ptek a hatalom kor�bbi birtokosainak, �s
    �jraalkottak egy, a kor�bbihoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hasonl� rendszert. T�ny �s val�, hogy az �tlagpolg�rnak neh�z val�s
    politikai hatalomra szert tennie,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s megv�ltoztatnia annak a t�rsadalomnak a m\uc1\u369Xk�d�s�t,
    amelyben �l. De nem lehetetlen. L�tni is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogjuk, hogyan siker�lt ez Angli�ban,
    Franciaorsz�gban �s az Egyes�lt �llamokban, valamint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jap�nban, Botswan�ban �s Braz�li�ban. Egy
    szeg�ny t�rsadalomnak alapvet\uc1\u337Xen ilyen politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talakul�s kell ahhoz, hogy gazdagabb�
    v�ljon. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez t�rt�nik}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyiptomban is. Reda Metwaly, aki szint�n
    ott volt a Tahrir t�ren, azt mondja: \uc1\u8222XEgy�tt l�tni itt most}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {muszlimokat �s kereszt�nyeket,
    �regeket �s fiatalokat, akik mind ugyanazt akarj�k.\uc1\u8221X L�tni fogjuk, hogy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {egy ilyen sz�les
    t�rsadalmi megmozdul�s kulcsszerepet j�tszott minden l�nyeges politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talakul�sban. Ha
    meg�rtj�k, mikor �s mi�rt mennek v�gbe ilyen rendszerv�lt�sok, k�nnyebb
    lesz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�t�lni, mely
    esetekben v�rhat�, hogy egy ilyen megmozdul�s elbukik (ahogy az eddig oly gyakran}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megt�rt�nt), �s mikor
    rem�lhetj�k, hogy sikerrel z�rul, �s �ltala emberek milli�inak lesz jobb az
    �lete.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\
    margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li13\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {1. - OLYAN K�ZELI, M�GIS OLYAN M�S}\b0 \par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\
    li2666\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A Rio Grand� gazdas�gtana}\
    b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nogales
    v�ros�t egy ker�t�s szeli kett�. A ker�t�st\uc1\u337Xl �szakra, Santa Cruz megy�ben
    fekszik az arizonai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Nogales. Itt egy �tlagos h�ztart�s �ves j�vedelme nagyj�b�l 30 ezer
    doll�r, szinte az �sszes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kamaszkor� gyerek k�z�piskol�ba j�r, �s a feln\uc1\u337Xtt lakoss�g
    t�bbs�ge �retts�gizett. �s b�rmennyire is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {szidj�k az Egyes�lt �llamok eg�szs�g�gyi rendszer�t,
    Nogalesben az emberek viszonylag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�szs�gesek, �s a v�rhat� �lettartam - vil�gviszonylatban -
    magasnak sz�m�t. Sok a 65 �v feletti, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {mind jogosultak t�rsadalombiztos�t�si ell�t�sra. �s ez csak
    egyike azoknak a korm�ny �ltal biztos�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szolg�ltat�soknak, amelyeket a t�bbs�g term�szetesnek
    vesz. Ilyen m�g az �ramszolg�ltat�s, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {telefonh�l�zat, a csatornah�l�zat, a k�zeg�szs�g�gyi ell�t�s,
    az �th�l�zat, amely �sszek�ti a v�rost a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�gi� �s az orsz�g t�bbi ter�let�vel �s - v�g�l, de nem
    utols�sorban - a t�rv�nyes rend biztos�t�sa. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {arizonai Nogales lak�i nyugodtan �lhetik az
    �let�ket, int�zhetik dolgaikat, nem kell f�lteni�k testi}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�ps�g�ket vagy ak�r az �let�ket, nem
    kell �lland�an att�l rettegni�k, hogy elveszik vagy ellopj�k az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rt�keiket, vesz�lybe ker�l az
    otthonuk, a v�llalkoz�suk. Nem kev�sb� fontos, hogy az arizonai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nogales lak�i azt is mag�t�l
    �rtet\uc1\u337Xd\uc1\u337Xnek tekintik, hogy a korm�ny - korrupt hajlamaival
    �s minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hi�nyoss�g�val egy�tt - m�giscsak \uc1\u337Xket szolg�lja; ha �gy akarj�k,
    szavaz�s �tj�n lev�lthatj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {polg�rmester�ket, kongresszusi k�pvisel\uc1\u337Xiket �s a
    szen�torokat; szavazhatnak az eln�kv�laszt�son,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahol eld\uc1\u337Xl, ki vezesse az orsz�gukat. A
    demokr�cia sz�mukra term�szetes.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A ker�t�st\uc1\u337Xl d�lre, csup�n n�h�ny m�terrel arr�bb, az �let
    m�r eg�szen m�s k�pet mutat. B�r a sonorai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Nogales lak�i Mexik�nak azon a r�sz�n �lnek, ahol
    viszonylagos j�l�t uralkodik, egy �tlagos h�ztart�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ves j�vedelme csup�n harmada annak, amit
    az arizonai Nogalesben lak�k megkeresnek. Itt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feln\uc1\u337Xttek t�bbs�g�nek nincs
    k�z�piskolai v�gzetts�ge, �s sok tizen�ves kimarad az is-k�l�b�l. Az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {any�k emellett m�g a
    nagyar�ny� csecsem\uc1\u337Xhaland�s�g miatt is agg�dhatnak. A gy�r
    k�zeg�szs�g�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {viszonyok miatt nem meglep\uc1\u337X, hogy a sonorai Nogales lak�i nem
    �lnek olyan sok�ig, mint �szaki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szomsz�daik. A v�rosban meglehet\uc1\u337Xsen hi�nyosak az �n.
    k�zj�l�ti szolg�ltat�sok is. A ker�t�st\uc1\u337Xl d�lre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�g rosszak az utak, ak�rcsak a k�zbiztons�g.
    Magas a b\uc1\u369Xn�z�si r�ta, �s saj�t v�llalkoz�st ind�tani is}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {meglehet\uc1\u337Xsen kock�zatos
    dolog - nem csak a bet�r�sek miatt. M�r a v�llalkoz�s beind�t�s�hoz}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�ks�ges enged�lyek
    megszerz�se sem k�nny\uc1\u369X feladat, �s nem is olcs� mulats�g, hiszen
    mindenkit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg kell
    kenni. A sonorai Nogales lak�inak h�tk�znapjaihoz hozz�tartozik, hogy a
    politikusaik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korruptak, �s alkalmatlanok feladataik ell�t�s�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szaki szomsz�djaikhoz viszony�tva itt a
    demokr�cia m�g gyerekcip\uc1\u337Xben j�r. 2000-ben t�rt�nt ugyan}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy politikai fordulat, addig
    azonban a v�ros - csak�gy, mint Mexik� t�bbi r�sze - az Int�zm�nyes}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Forradalmi P�rt
    (Partido Revolucionario Instit�ci�n�l - PRI) korrupt vezet�se alatt �llt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Hogy lehet ennyire m�s ugyanannak a v�rosnak a k�t fele?
    Ugyanolyanok a f�ldrajzi adotts�gok,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {ugyanolyan az �ghajlat, �s ugyanazok a betegs�gek jellemz\uc1\
    u337Xek az adott ter�letre, hiszen a k�rokoz�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {szabadon j�rhatnak �t az Egyes�lt �llamok �s
    Mexik� hat�r�n. Persze, az eg�szs�g�gyi �llapotok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teljesen m�sok, de ennek vajmi kev�s k�ze van a
    k�rk�rnyezethez, ennek oka ink�bb abban keresend\uc1\u337X,}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn413\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a hat�rt�l d�lre
    az emberek rosszabb higi�niai k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, �s nem kapnak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {megfelel\uc1\u337X
    eg�szs�g�gyi ell�t�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Akkor tal�n a v�ros lak�i
    k�l�nb�znek. Lehet, hogy az arizonai Nogales lak�i eur�pai bev�ndorl�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�kunok�i, m�g a
    d�liek az azt�kok lesz�rmazottai. De nem. A hat�r mindk�t oldal�n
    hasonl�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmaz�s�
    n�pcsoportok �lnek. Az ut�n, hogy 1821-ben Mexik� teljes m�rt�kben
    f�ggetlenn� v�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Spanyolorsz�gt�l, \uc1\u8222XLos dos Nogales\uc1\u8221X, vagyis a k�t Nogales
    k�r�li ter�letek a Vieja California (r�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Kalifornia) n�vvel illetett mexik�i tag�llamhoz
    tartoztak, �s ez az 1846-48-as mexik�i-amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�bor� ut�n is �gy maradt. Csup�n az
    1853-as, �n. Gadsden-v�tel (D�l-Arizona �s D�lnyugat-Uj-}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mexik� egyes r�szeinek megv�s�rl�sa) ut�n
    ny�lt be az Egyes�lt �llamok d�li hat�ra erre a ter�letre.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {N. Michler hadnagy volt az, aki - mik�zben
    a hat�rt p�szt�zta - felfedezte \uc1\u8222XLos Nogales kellemes kis}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lgy�t\uc1\u8221X, ahol azt�n, a
    hat�r mindk�t oldal�n, kin\uc1\u337Xtt a f�ldb\uc1\u337Xl egy-egy v�ros. Az
    arizonai Nogales �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {sonorai Nogales lak�i teh�t k�z�s felmen\uc1\u337Xkkel b�szk�lkedhetnek,
    ugyanazokat az �teleket �s ugyanazt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a zen�t szeretik, �s megkock�ztatjuk, hogy ugyanolyan a \uc1\
    u8222Xkult�r�juk\uc1\u8221X is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Term�szetesen l�tezik egy igen egyszer\uc1\u369X �s k�zenfekv\
    uc1\u337X magyar�zat arra, mi�rt k�l�nb�zik ennyire}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nogales k�t fele (�s erre m�r a kedves
    olvas� is bizony�ra r�j�tt): ott a hat�r, amely kett�szeli a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rost. Az arizonai Nogales
    az Egyes�lt �llamokhoz tartozik. Az itt lak�k az Egyes�lt �llamok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer�ben �lnek, amely lehet\uc1\u337Xv� teszi, hogy szabadon
    megv�laszthass�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {foglalkoz�sukat, hogy iskolai oktat�sban �s egy�b k�pz�sekben
    r�szes�lhessenek, �s amely arra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szt�nzi a munk�ltat�kat, hogy a legjobb technol�gi�kba fektessenek
    be, �gy a munkav�llal�k b�rei is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�vekednek. Ezenfel�l pedig l�tezik egy olyan politikai
    int�zm�nyrendszer is, amely lehet\uc1\u337Xs�get ad a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�roknak arra, hogy r�szt vegyenek a
    demokratikus folyamatokban, megv�lassz�k �s lev�lts�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pvisel\uc1\u337Xiket. K�vetkez�sk�pp, a
    politikusok biztos�tj�k (a k�zeg�szs�g�gyt\uc1\u337Xl az �th�l�zaton �t a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyes rend
    fenntart�s�ig) mindazokat az alapszolg�ltat�sokat, amelyeket a lakoss�g megk�vetel.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sonorai Nogales
    lak�i azonban m�r nem ilyen szerencs�sek. Ok egy eg�szen m�s vil�gban �lnek. Ezt
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�got eg�szen
    m�sfajta int�zm�nyek form�lt�k: ezek az int�zm�nyek az amerikait�l teljesen
    elt�r\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {�szt�nz\uc1\u337Xket alak�tottak ki Nogales lak�i, valamint az ott
    befektetni hajland� v�llalkoz�k �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {v�llalkoz�sok sz�m�ra. A hat�r k�t oldal�n elhelyezked\uc1\u337X
    Nogalesek elt�r\uc1\u337X gazdas�gi helyzet�nek oka}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig �ppen ezekben az �szt�nz\uc1\u337Xkben
    keresend\uc1\u337X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Mi�rt van az, hogy az Egyes�lt �llamok int�zm�nyrendszere sokkal jobban
    szolg�lja a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sikert, mint Mexik�� vagy - ha m�r itt tartunk - eg�sz Latin-Amerik��? Hogy
    v�laszt kapjunk erre a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�rd�sre, vissza kell menn�nk eg�szen a gyarmati id\uc1\u337Xszak elej�re,
    �s meg kell n�zn�nk, hogyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alakultak ki a k�l�nb�z\uc1\u337X t�rsadalmak. Az int�zm�nyi \uc1\
    u8222Xszakad�s\uc1\u8221X ugyanis akkor t�rt�nt meg, �s ennek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hat�sai a mai napig �rezhet\uc1\u337Xk.
    Hogy meg�rts�k ennek a szakad�snak az ok�t, a t�rt�nelmi kutakod�st}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �szak- �s latin-amerikai
    gyarmatok megalap�t�s�nak kor�ban kell kezden�nk.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li2840\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Buenos Aires megalap�t�sa}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1516 elej�n
    t�rt�nt, hogy egy spanyol korm�nyos, bizonyos J�an D�az de Sol�s D�l-
    Amerika keleti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {partjain�l behaj�zott egy sz�les foly�torkolatba. Amint partot �rt, a
    ter�letet r�gt�n spanyol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fels�gter�lett� nyilv�n�totta, a foly�nak pedig a Rio de la
    Plata, vagyis az Ez�st-foly� nevet adta,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mivel a helyieknek rengeteg ez�stj�k volt. A
    foly� k�t partj�n �l\uc1\u337X bennsz�l�tt t�rzsek - (a mai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Uruguay ter�let�n el\uc1\u337X)
    charrua indi�nok �s (az argentin pamp�kon �l\uc1\u337X) querand� indi�nok
    -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ellens�gesen
    fogadt�k a j�vev�nyeket. A helyiek vad�sz�-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337X n�pek
    voltak, kisebb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {.csoportokban �ltek, mindenf�le k�zponti politikai hatalom n�lk�l. V�g�l a
    charrua indi�nok egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {csoportja botjaival hal�lra verte De Sol�st, amikor az tov�bbi
    ter�leteket igyekezett felfedezni �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {elfoglalni Spanyolorsz�g sz�m�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1534-ben a spanyolok, m�g mindig b�zva a
    sikerben, Pedro de Mendoza vezet�s�vel �tj�ra ind�tott�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�gb�l az els\uc1\u337X telepes
    misszi�t, amelynek tagjai m�g abban az �vben v�rost alap�tottak a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mai Buenos Aires ter�let�n. Ez
    a hely elvileg ide�lis terep volt az eur�paiaknak, hiszen a v�ros,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek neve is azt
    jelenti: \uc1\u8222Xj� leveg\uc1\u337X\uc1\u8221X, kellemes m�rs�kelt �vi
    �ghajlat�. A spanyoloknak akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�gsem volt marad�suk. \uc1\u336Xk ugyanis nem j� leveg\uc1\u337Xre,
    hanem kiakn�zhat� er\uc1\u337Xforr�sokra �s leig�zhat�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaer\uc1\u337Xre v�gytak. A charrua indi�nok
    �s a querand� indi�nok viszont nem engedelmeskedtek. Nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tottak nekik �lelmet, az elfogott
    rabok pedig megtagadt�k a munk�t. S\uc1\u337Xt �jakkal �s nyilakkal}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felfegyverkezve t�madtak az
    �j telep�l�sre. A spanyolokat �h�ns�g k�nozta, hiszen nem arra k�sz�ltek,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy maguk termelj�k meg
    a betev\uc1\u337Xt. Buenos Aires nem v�ltotta be a hozz� f\uc1\u369Xz�tt
    rem�nyeket. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {helyieket k�ptelens�g volt munk�ra k�nyszer�teni. A k�rny�ken nem voltak ez�st-
    vagy aranyb�ny�k, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az ez�st pedig, amit m�g De Soh\uc1\u8217Xs tal�lt, val�j�ban messze
    nyugatr�l, az Andok m�ly�n fekv\uc1\u337X inka}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�llamb�l �rkezett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A spanyolok,
    mik�zben a t�l�l�s�rt k�zd�ttek, exped�ci�kat ind�tottak - olyan gazdagabb
    vid�ket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kerestek, ahol
    k�nnyebb ig�ba hajtani a helyieket. 1537-ben az egyik ilyen exped�ci�, J�an de
    Ayolas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet�s�vel,
    utat keresve az ink�khoz, eljutott eg�szen a Paran� foly�ig. �tk�zben
    kapcsolatba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ker�ltek
    a guaranikkal, akik m�r f�ldm\uc1\u369Xvel\uc1\u337X n�p voltak,
    letelepedett �letm�dot folytattak, f\uc1\u337Xk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kukoric�t �s mani�k�t termeltek. De Ayolas
    r�gt�n felismerte, hogy a guaranikkal teljesen m�s a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet, mint a charrua vagy a
    querand� indi�nokkal. R�vid �sszecsap�s ut�n siker�lt megt�rnie a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {guaranik ellen�ll�s�t, �s
    megalap�totta Nuestra Senora de Santa Maria de la Asunci�n (a mi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {asszonyunk, asunci�ni Sz\
    uc1\u369Xz M�ria) v�ros�t, amely ma, Asunci�n n�ven, Paraguay f\uc1\
    u337Xv�rosa. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {konkviszt�dorok mind guarani hercegn\uc1\u337Xket vettek feles�g�l, �gy egyik
    napr�l a m�sikra \uc1\u337Xk lettek az �j}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {arisztokr�cia let�tem�nyesei. �tvett�k az orsz�g vezet�s�t,
    �s bevezett�k az eur�paiak �ltal kialak�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszermunka- �s ad�rendszert, amellyel
    kizsigerelt�k a guaranikat. Val�ra v�lt h�t az �lmuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�trehoztak egy olyan gyarmatot,
    amilyet szerettek volna, �s a k�vetkez\uc1\u337X n�gy �vben Buenos Aires}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teljesen
    eln�ptelenedett, hiszen a spanyolok mind �tk�lt�ztek az �j v�rosba.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az eur�pai st�lusban �p�lt,
    sz�les utakkal gazdagon beh�l�zott Buenos Aires, \uc1\u8222XD�l-Amerika P�rizsa\
    uc1\u8221X,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amelynek gazdas�ga a pamp�k remek mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    adotts�gaira �p�lt, eg�szen 1580-ig �resen �llt.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {A kiv�ndorl�s �s a guaranik leig�z�sa j�l
    mutatja, hogy az eur�paiak milyen elgondol�sok ment�n}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�tott�k az amerikai kontinenst.
    Az els\uc1\u337X spanyol �s - ahogy majd l�tni fogjuk - angol}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�knak esz�k �g�ban
    sem volt f�ldet m\uc1\u369Xvelni. \uc1\u336Xk az�rt j�ttek, hogy a
    helyieket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {dolgoztass�k, kincseiket, aranyukat, ez�stj�ket pedig zsebre rakj�k.}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn40\pard\li4186\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {Cajamarc�t�l...}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Azt k�vet\uc1\u337Xen, hogy 1492. okt�ber 12-�n Cristoforo Colombo (vagy, ahogy mi
    emlegetj�k: Kolumbusz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Krist�f) megpillantotta a Bahama-szigeteket, sz�mos h�res exped�ci� indult
    �tnak. Ezek sor�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {illeszkedett a De Sol�s, a De Mendoza �s a De Ayolas vezette k�ldet�s is. A
    spanyol terjeszked�s �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmatos�t�s az amerikai kontinensen igaz�n csak 1519-ben vette kezdet�t, amikor
    is Hern�n Cort�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {megsz�llta Mexik�t, majd m�sf�l �vtizeddel k�s\uc1\u337Xbb Francisco
    Pizarro exped�ci�t vezetett Peruba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {illetve r� 2 �vre Pedro de Mendoza exped�ci�t ind�tott a
    Rio de la Plat�hoz. Az elk�vetkez\uc1\u337X 100}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vben Spanyolorsz�g leig�zta �s
    gyarmatos�totta D�l-Amerika k�z�ps\uc1\u337X, nyugati �s d�li ter�leteinek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagy r�sz�t, m�g
    Portug�lia megszerezte Braz�lia keleti r�sz�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A spanyol gyarmatos�t�s igen hat�kony strat�gia
    szerint folyt, amelyet els\uc1\u337Xk�nt a Mexik�t megh�d�t�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cort�s t�k�letes�tett. O j�tt r�, hogy
    �gy a legk�nnyebb let�rni az ellen�ll�st, ha elfogj�k a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�t. �gy mindig egy
    csap�ssal siker�lt megszerezni a f\uc1\u337Xn�k vagyon�t, valamint
    leig�zni,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megsarcolni
    �s munk�ra k�nyszer�teni a bennsz�l�tt n�peket. A k�vetkez\uc1\u337X
    l�p�sben a h�d�t�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bennsz�l�tt t�rsadalom �l�re �lltak, \uc1\u337Xk lettek az �j elit, �s kez�kbe
    vett�k az ir�ny�t�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor 1519. november 8-�n Cort�s
    �s emberei betett�k a l�bukat a csod�s azt�k f\uc1\u337Xv�rosba,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Tenochtitlanba, az uralkod�,
    Moctezuma (vagy m�s n�ven Montezuma) - tan�csosainak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {figyelmeztet�se ellen�re - b�k�sen fogadta
    a spanyolokat. Ami ezut�n t�rt�nt, azt remek�l le�rja az a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {besz�mol�, amelyet 1545 �ta egy
    ferences rendi szerzetes, bizonyos Bcrnardino de Sahag�n h�res}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {firenzei k�dexe \uc1\u337Xriz:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Amint [a
    spanyolok] er\uc1\u337Xsen megragadt�k Moctezum�t [...] eld�rd�ltek a
    fegyverek, [...] mindenkin}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�rr� lett a f�lelem. �gy t\uc1\u369Xnt, mindenkinek in�ba sz�llt a
    b�tors�ga. M�g naplemente el\uc1\u337Xtt eluralkodott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a v�rosban a r�m�let, a d�bbenet, az embereket
    elfogta a nyugtalans�g �s a zavarodotts�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Es amikor
    megvirradt, kihirdett�k, mi mindent k�v�nnak [a spanyolok]: b�zalisztb\uc1\u337Xl
    k�sz�lt tortill�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {s�lt j�rcepulyk�t, toj�st, friss vizet, f�t, t�zel\uc1\u337Xt, faszenet.
    [...] Ezek �tad�s�t Moctezuma t�st�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {elrendelte.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s miut�n a spanyolok m�r mind letelepedtek, k�rt�k
    Moctezum�t�l a v�ros �sszes kincs�t, [...]}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {buzg�n kutattak az arany ut�n. �s akkor Moctezuma
    elvezette a spanyolokat az aranyhoz. �gy vitt�k \uc1\u337Xt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy mind k�rbevett�k, [...] mind
    tartott�k, mind fogt�k \uc1\u337Xt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s amikor el�rtek a t�rh�zhoz, ahhoz a helyhez, amit �gy h�vtak,
    Teocalco, el\uc1\u337Xhozt�k mind a csod�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rgyakat: a kv�z�l mad�r toll�b�l k�sz�lt fejd�szeket, a
    fegyvereket, a pajzsokat, az aranykorongokat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {[...] az aranymaszkokat, az arany l�b- �s kard�szeket,
    arany fejp�ntokat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s amikor halomban �llt az arany, [...] r�gt�n meggy�jtott�k, l�ngra
    lobbantott�k [...] mind a sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�rt�kes holmit. El�gett minden. Az aranyb�l pedig a
    spanyolok t�mb�ket form�ztak. [...] Es a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn80\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {spanyolok elmentek mindenhova, [...]
    elvettek mindent, mindent, amit megl�ttak �s megtetszett nekik.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azut�n elmentek Moctezuma saj�t
    t�rh�z�hoz is, [...] ahhoz a helyhez, amit �gy h�vtak,Totocalco, [...]}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s el\uc1\u337Xhozt�k [Moctezuma] saj�t vagyon�t,
    [...] minden �rt�kes holmij�t: a nyakl�ncokat �s a f�gg\uc1\u337Xket,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a kv�z�l toll�val �kes�tett
    l�bd�szeket, az arany karp�ntokat, a karpereceket, a kagyl�val d�sz�tett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aranyp�ntokat, [...] �s
    a t�rkizkoron�t, ami az uralkod�t illeti. Mindent elvettek.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az azt�kok katonai leig�z�sa 1521-re
    fejez\uc1\u337Xd�tt be. Cort�s, mint az �j-Spanyolorsz�g n�vre}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {keresztelt tartom�ny korm�nyz�ja,
    ekkor kezdte meg a leg�rt�kesebb er\uc1\u337Xforr�s, a bennsz�l�tt lakoss�g}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feloszt�s�t, m�ghozz� az
    �n. encomienda int�zm�ny�n kereszt�l. Az encomienda el\uc1\u337Xsz�r a
    XV.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadi
    Spanyolorsz�gban jelent meg, akkor, amikor a spanyolok visszafoglalt�k az orsz�g
    d�li r�sz�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a m�rokt�l
    - azokt�l az arab t�rzsekt\uc1\u337Xl, amelyek m�g a VIII. sz�zadban telep�ltek be.
    Az �jvil�gban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ez az
    int�zm�ny egy sokkal �rtalmasabb form�t �lt�tt: minden spanyol encomendero
    juttat�sk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bennsz�l�tteket kapott, akik ad�val �s munkaszolg�lattal tartoztak neki,
    cser�be az encomendero}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feladata volt rabszolg�it a kereszt�ny hitre t�r�teni.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az encomienda
    int�zm�ny�nek m\uc1\u369Xk�d�s�r\uc1\u337Xl r�nk maradt Bartolom� de las
    Casas Domonkos-rendi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szerzetes korabeli �s igen �letszer\uc1\u369X besz�mol�ja, amelyben a
    spanyol gyarmati rendszer legels\uc1\u337X �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyik leglcs�jt�bb b�r�lat�t fogalmazta
    meg. De las Casas 1502-ben �rkezett meg a karib-tengeri}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Hispaniola sziget�re, az �j
    korm�nyz�, Nicol�s de Ovando flott�j�val. L�tva, hogy a spanyolok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kegyetlen�l
    kizs�km�nyolj�k a bennsz�l�tt n�peket, De las Casas csal�dotts�ga �s
    felh�borod�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {napr�l
    napra n\uc1\u337Xtt. 1513-ban k�pl�nk�nt r�szt vett Kuba megh�d�t�s�ban, �s
    szolg�latai�rt m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {encomiend�t is kapott. �m e juttat�sr�l lemondott, �s kitart�an
    kamp�nyolni kezdett a spanyol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyarmati int�zm�nyek megreform�l�s��rt. Munk�ss�g�nak
    cs�cspontj�t akkor �rte el, amikor 1542-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ben meg�rta k�nyv�t R�vid besz�mol� az Indi�k
    elpuszt�t�s�r�l (Brev�sima rel�ci�n de la destrucci�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de las Indias) c�mmel, amelyben megsemmis�t\
    uc1\u337X t�mad�st int�zett a spanyol uralom barb�rs�ga ellen.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az encomiend�r�l ezt mondta Nicaragua
    kapcs�n:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Minthogy falvaik olyanok voltak, mint a gy�ny�r\
    uc1\u369X kertek, megtelepedtek benn�k a kereszt�nyek,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindegyik�k abban, amelyiket kiosztottak
    neki - vagy, ahogy \uc1\u337Xk mondj�k: r�b�zt�k �s ott birtokot}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szervezett, �s az
    indi�nok szeg�nyes �tel�b\uc1\u337Xl tartotta fenn mag�t, elvette t\uc1\
    u337Xl�k saj�t f�ldj�ket �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�r�ks�g�ket, amelyb\uc1\u337Xl �ltek, �gy azt�n a spanyolok saj�t
    h�zaikban tartott�k az �sszes indi�nt, urakat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {�regeket, n\uc1\u337Xket �s gyerekeket, �s mindet
    k�nyszer�tett�k, hogy �jjel-nappal, pihen�s n�lk�l szolg�lj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�j-
    Granada, a mai Kolumbia megh�d�t�s�r�l k�sz�lt besz�mol�j�ban De las Casas m\uc1\
    u369Xk�d�s k�zben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mutatja be az eg�sz spanyol h�d�t�strat�gi�t:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A spanyolok
    sz�tosztott�k maguk k�z�tt a falvakat lak�ikkal �s uraikkal egy�tt,
    ahogyan mindig is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szokt�k, hogy legf\uc1\u337Xbb c�ljukat el�rj�k, vagyis az aranyat megszerezz�k t\
    uc1\u337Xl�k. Miut�n mindny�jukat a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szok�sos zsarnoki szolgas�gba ig�zt�k, a vid�ket ural�, �nk�nyesked\
    uc1\u337X f\uc1\u337Xkapit�ny minden k�l�n�sebb}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn0\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li106\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {indok n�lk�l elfogatta, �s hat vagy
    h�t h�napon kereszt�l fogva tartotta a kir�lys�g uralkod�j�t, �s}\par\pard\
    li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aranyat meg smaragdot k�vetelt
    t\uc1\u337Xle. A kir�ly, akit Bogot�nak h�vtak, f�lelm�ben azt mondta, hogy \uc1\
    u337X}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ak�r egy
    aranyh�zat is ad, mert azt rem�lte, hogy �gy megszabadulhat
    szorongat�j�t�l. Indi�nokat}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�ld�tt arany�rt, �s t�bb alkalommal hoztak neki nagy mennyis�g\uc1\
    u369X aranyat �s dr�gak�vet, de mert az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {aranyh�zzal ad�s maradt, a spanyolok m�gis meg akart�k
    �lni, mondv�n, hogy nem teljes�tette}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�g�ret�t. A zsarnok meghagyta, hogy k�vetelj�k t\uc1\
    u337Xle peres �ton, \uc1\u337Xel\uc1\u337Xtte. �gy h�t panaszt tettek, �s}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megv�dolt�k a ter�let
    kir�ly�t, a kapit�ny pedig mindenf�le k�nz�sokra �t�lte, ha nem k�sz�tteti el az}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aranyh�zat.
    Kifesz�t�ssel kezdt�k, azt�n �g\uc1\u337X faggy�t �nt�ttek a has�ra, majd
    a l�bait patk�kkal}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {botokhoz r�gz�tett�k, a nyak�t c�vekhez k�t�tt�k, ketten a kez�t fogt�k le, �s
    �getni kezdt�k a talp�t. A}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {zsarnok id\uc1\u337Xnk�nt megjelent, �s biztos�totta r�la, hogy �gy
    lesz k�nytelen sz�pen lassan v�gezni vele,}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ha nem adja oda az aranyat. Be is tartotta az �g�ret�t,
    �s hal�lra k�nozta ezt az urat.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A Mexik�ban t�k�letes�tett h�d�t�si strat�gi�t �s
    int�zm�nyrendszert lelkesen alkalmazt�k a Spanyol}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Birodalom minden szeglet�ben. �m a
    legeredm�nyesebb Pizarro volt Peruban. Err\uc1\u337Xl De las Casas �gy}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdi besz�mol�j�t:}\par\pard\
    li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-320\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�men �s ugyanolyan sz�nd�kkal �s elvekkel, mint az \
    uc1\u337Xt megel\uc1\u337Xz\uc1\u337Xek mindannyian.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Pizarro Tumbes v�ros�nak k�zel�ben �rt partot, �s onnan d�lnek indult. 1532.
    november 15-�n el�rte}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Cajamarc�t, egy hegyvid�ki v�rosk�t, ahol az inka uralkod�, Atahualpa
    �llom�sozott sereg�vel.}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {M�snap Atahualpa - aki apjuk, Huayna Capac hal�la ut�n �pp
    legy\uc1\u337Xzte testv�r�t, Hu�scart a tr�n�rt}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folytatott �r�k�s�d�si harcban -
    k�s�ret�vel felkereste a spanyolok t�bor�t. Atahualpa tombolt a}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�ht\uc1\u337Xl, mert f�l�be
    jutott, hogy a spanyolok m�ris micsoda atrocit�sokat k�vettek el, p�ld�ul
    a}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {napisten, Inti
    temploma ellen. Hogy mi t�rt�nt ezut�n, azt m�r j�l tudjuk. A spanyolok
    csapd�t}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll�tottak
    �s \uc1\u8222Xlecsappantott�k\uc1\u8221X. Meg�lt�k Atahualpa \uc1\u337Xreit �s
    csatl�sait, v�lhet\uc1\u337Xen �gy k�tezer embert,}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s foglyul ejtett�k
    a kir�lyt. Atahualp�nak, hogy visszanyerhesse szabads�g�t, meg kellett
    �g�rnie,}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    megt�lt egy eg�sz szob�t arannyal, �s m�g kett\uc1\u337Xt ez�sttel.
    Teljes�tette, amit v�llalt, de a}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {spanyolok, megszegve �g�ret�ket, 1533 j�lius�ban m�gis meg�lt�k.
    M�g ugyanazon �v november�ben}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {a spanyolok elfoglalt�k az inka f\uc1\u337Xv�rost, Cuzc�t, ahol az
    inka arisztokr�ci�ra ugyanaz a sors v�rt, mint}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Atahualp�ra: beb�rt�n�zt�k \uc1\u337Xket, am�g nem
    adt�k �t a kell\uc1\u337X mennyis�g\uc1\u369X aranyat �s ez�st�t. Amikor}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem siker�lt eleget
    tenni�k a spanyolok k�vetel�seinek, a h�d�t�k �lve el�gett�k \uc1\u337Xket. Cuzco
    csod�s}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\
    u369Xremekeib\uc1\u337Xl, p�ld�ul a Naptemplomb�l, minden aranyat elraboltak �s
    beolvasztottak.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezut�n ker�ltek sorra az Inka
    Birodalom lak�i. A lakoss�got, mik�nt Mexik�ban, �gy itt is}\par\pard\
    li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {encomiend�kba osztott�k,
    minden indi�nt megkapott valamelyik konkviszt�dor, aki Pizarro oldal�n}\par\
    pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {harcolt. A korai gyarmati
    id\uc1\u337Xszakban az encomienda volt a munka ir�ny�t�s�nak �s megszervez�s�nek}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legfontosabb
    int�zm�nye, de hamarosan komoly versenyt�rsa akadt. 1545-ben Diego Gualpa,
    egy}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {indi�n f�rfi
    �tnak indult, hogy az Andokban (a mai Bol�via ter�let�n) megkeressen egy
    megszentelt}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {helyet.
    �tja sor�n egyszer csak hirtelen sz�ll�k�s ter�tette le, �s akkor felt�rult el\uc1\
    u337Xtte egy rejtett ez�st}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�rctel�r. �gy tal�lt r� arra a hatalmas ez�sthegyre,
    amelyet a spanyolok El Cerro Ric�nak, vagyis}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xgazdag hegynek\uc1\u8221X kereszteltek el. E
    k�r�l a hegy k�r�l �p�lt ki Potos� v�rosa, ahol f�nykor�ban, 1650}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�j�n, 160 ezer ember �lt - nagyobb
    volt, mint akkoriban Lisszabon vagy Velence.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahhoz, hogy az ez�st�t felsz�nre hozz�k,
    a spanyoloknak b�ny�szokra volt sz�ks�g�k - sok-sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�ny�szra. �j alkir�lyt k�ldtek a v�rosba,
    az els\uc1\u337X sz�m� gyarmati el�lj�r�t, Francisco de Toled�t,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akinek legf\uc1\u337Xbb feladata
    az volt, hogy megoldja a munkaer\uc1\u337X-probl�m�t. De Toledo 1569-ben �rkezett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Peruba, �s az els\
    uc1\u337X 5 �vben semmi m�st nem csin�lt, csak utazgatott, hogy felm�rje
    �j feladat�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Emellett megb�z�st adott a teljes feln\uc1\u337Xtt lakoss�g �ssze�r�s�ra. Hogy
    legyen el�g munk�sa, de Toledo}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {el\uc1\u337Xsz�r is szinte a teljes bennsz�l�tt lakoss�got egy
    helyre k�lt�ztette - a reduccionesn�k. (sz� szerint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xcs�kkent�seknek\uc1\u8221X) nevezett
    �j v�rosokba. �gy k�nny�tette meg a spanyol korona sz�m�ra a munkaer\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�s�t.
    Ezut�n �j �letre keltett �s bevezetett egy mitanak nevezett inka int�zm�nyt,
    egyfajta}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�nyszermunkarendet. Kecsu�ul, az ink�k nyelv�n a mita azt jelenti, \uc1\u8222Xegy
    fordul�\uc1\u8221X. A mita rendszer�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {az ink�k azokon az �ltetv�nyeken alkalmazt�k, amelyeken a
    templomok, az arisztokr�cia �s a hadsereg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra termeltek �lelmet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cser�be az inka elit �lelmez�si seg�lyt �s
    biztons�got ny�jtott a munk�soknak. De Toledo ir�ny�t�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt a mita, k�l�n�sen a Potos�ban alkalmazott
    mita, a spanyol gyarmati id\uc1\u337Xszak legnagyobb szab�s�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s legdurv�bb munkaer\uc1\u337X-
    kizs�km�nyol�si rendszere lett. De Toledo kijel�lt egy hatalmas v�zgy\uc1\
    u369Xjt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ter�letet, amely a mai Peru m�ly�r\uc1\u337Xl indulva fel�lelte a mai Bol�via
    ter�let�nek nagy r�sz�t. Az ezen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {a nagyj�b�l 518 km2-es ter�leten �l\uc1\u337X, frissen
    idek�lt�ztetett f�rfiak egyheted�nek Potos� b�ny�iban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kellett dolgoznia. A potos�i mita eg�szen
    a gyarmati id\uc1\u337Xszak v�g�ig fennmaradt, csak 1825-ben}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�r�lt�k el. Az 1. t�rk�pen l�tni
    azt a v�zgy\uc1\u369Xjt\uc1\u337X ter�letet, amelyre kiterjedt a mita, �sszevetve
    az Inka}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Birodalomnak a
    spanyol h�d�t�s idej�n elfoglalt ter�let�vel. J�l l�tszik, hogy a mita mekkora
    ter�letet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglalt el a
    birodalom k�zpontj�b�l, fel�lelve a f\uc1\u337Xv�rost, Cuzc�t is.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Figyelemre m�lt�, hogy a mita
    rendszer hat�sa m�g ma is tetten �rhet\uc1\u337X Peruban. Hasonl�tsunk �ssze}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t tartom�nyt: Calc�t �s a
    k�zeli Acomay�t! L�tsz�lag nem sok mindenben k�l�nb�znek: mindkett\uc1\u337X a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hegyekben, magasan a
    tengerszint felett helyezkedik el, �s mindk�t tartom�nyban az ink�k
    kecsua}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nyelvet
    besz�l\uc1\u337X lesz�rmazottai �lnek. Acomayo m�gis sokkal szeg�nyebb,
    lak�i nagyj�b�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyharmaddal kevesebbet fogyasztanak, mint Calca lak�i. Az emberek ezzel
    t�k�letesen tiszt�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vannak. Acomay�ban a helyiek k�v�ncsian faggatj�k a vakmer\uc1\u337X k�lf�ldieket:
    \uc1\u8222XNem tudja, hogy itt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {emberek szeg�nyebbek, mint oda�t, Calc�ban? Mi a csud��rt akarna
    b�rki is ide j�nni?\uc1\u8221X Hogy mi�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {vakmer\uc1\u337Xek ezek a turist�k? Mert Cuzc�b�l, az
    Inka Birodalom \uc1\u337Xsi k�zpontj�b�l, a jelenlegi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartom�nyi f\uc1\u337Xv�rosb�l sokkal
    nehezebb eljutni Acomay�ba, mint Calc�ba. Ut�bbiba aszfaltozott �t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet, m�g az Acomay�ba
    vezet\uc1\u337X �t sz�rnyen elhanyagolt �llapotban van. Acomay�n t�lra m�r
    csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�val vagy
    �szv�rrel lehet menni. Calc�ban �s Acomay�ban az emberek ugyanazt termesztik, de
    m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Calc�ban a
    term�nyt a piacon adj�k el, �s p�nzt kapnak �rte, addig Acomay�ban saj�t
    ell�t�sra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {termelnek.
    Ezeket a szemmel l�that�, �s az itt lak�k sz�m�ra k�zzelfoghat� egyenl\
    uc1\u337Xtlens�geket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�nnyebb meg�rteni, ha azt vizsg�ljuk, miben k�l�nb�zik a k�t tartom�ny
    int�zm�nyrendszere. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyi k�l�nbs�gek t�rt�nelmi gy�kerei eg�szen de Toledo kor�ig
    ny�lnak vissza, amikor}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megtervezte, hogyan lehet a leghat�konyabban
    kizs�km�nyolni a bennsz�l�tt munk�sokat. A legf\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmi k�l�nbs�g Acomayo �s Cal-
    ca k�z�tt az, hogy Acomayo beleesett a potos�i mita �ltal}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lefedett ter�letbe, Calca pedig
    nem.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A munkaer\uc1\
    u337X koncentr�l�sa �s a mit a rendszer kialak�t�sa mellett de Toledo az
    encomiend�t egyszer\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejad�v� konszolid�lta: fix �sszeg lett bel\uc1\u337Xle,
    amelyet minden feln\uc1\u337Xtt f�rfinak �vente egyszer, egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszegben, ez�stben kellett
    megfizetnie. Ez a rendszer is azt a c�lt szolg�lta, hogy az embereket}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bek�nyszer�t-s�k a
    munkaer\uc1\u337Xpiacra, �s cs�kkents�k a spanyol f�ldbirtokosok �ltal fizetend\
    uc1\u337X b�reket.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {De
    Toledo uralma alatt sz�les k�rben elterjedt egy m�sik int�zm�ny is, a
    repartimiento de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mercancias. Ez a spanyol repartir (felosztani, sz�tosztani) ig�b\uc1\u337Xl ered,
    azt jelenti: a javak sz�toszt�sa.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ennek keret�ben elrendelt�k az �ruk k�nyszerelad�s�t a helyiek
    sz�m�ra, m�ghozz� a spanyolok �ltal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meghat�rozott �ron. V�g�l pedig de Toledo bevezette m�g a t
    raj in int�zm�ny�t is, amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jelent�se: teher. Ez arra utalt, hogy a spanyol elit �zleti
    v�llalkoz�saiban teherhord� �llatok helyett a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {bennsz�l�ttekkel cipeltett�k a neh�z rakom�nyokat
    (p�ld�ul bort, kokaleveleket vagy text�li�kat).}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A spanyol gyarmati vil�g idej�n az
    amerikai kontinensen minden�tt hasonl� int�zm�nyek �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi strukt�r�k alakultak ki. A
    kezdeti fosztogat�s, arany- �s ez�stl�z ut�n a spanyolok egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�sz int�zm�nyi h�l�t hoztak l�tre,
    hogy kizs�km�nyolhass�k a bennsz�l�tt n�peket. Az encomienda,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a mita, a repartimiento �s a trajin
    mind azt a c�lt szolg�lt�k, hogy a bennsz�l�ttek �letsz�nvonal�t}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {leszor�ts�k a l�tminimumra, �s
    �gy a spanyolok tegy�k zsebre a fennmarad� j�vedelmet. Ehhez kellett}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a f�ldek kisaj�t�t�sa, a
    k�nyszermunka, az alacsony b�rsz�nvonal, a magas ad� �s az olyan term�kek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�r�nak a megemel�se,
    amelyet az indi�nok magukt�l meg se vettek volna. Ezek az int�zm�nyek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmas vagyonokat
    termeltek a spanyol Koron�nak, �s nagyon gazdagg� tett�k nemcsak a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {konkviszt�dorokat, hanem
    azok lesz�rmazottait is, hat�sukra pedig Latin-Amerika lett a vil�g}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legegyenl\uc1\u337Xtlenebb
    kontinense, ahonnan �gy kiszipolyozt�k majd\uc1\u8217X az �sszes gazdas�gi
    potenci�lt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li4293\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {...Jamestownig}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Amikor az 1490-es �vekben a spanyolok elkezdt�k megh�d�tani
    az amerikai kontinenst, Anglia m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {csak egy jelent�ktelen kis eur�pai hatalom volt, amely
    �pphogy csak kiheverte a \uc1\u8222Xr�zs�k h�bor�ja\uc1\u8221X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�ven ismert polg�rh�bor� puszt�t�
    hat�sait. Nem volt olyan �llapotban, hogy �rdemben r�szt tudjon}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {venni a nagy fosztogat�sban, vagy ki
    tudja haszn�lni az amerikai kontinens bennsz�l�tt n�peit. K�zel}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {100 �vvel k�s\uc1\u337Xbb, 1588-ban
    komoly politikai hull�mver�st keltett Eur�p�ban a spanyol Armada}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sikere, �s II. F�l�p spanyol
    kir�lynak Anglia lerohan�s�ra tett pr�b�lkoz�sa. Hab�r Anglia a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy\uc1\u337Xzelmet a
    szerencs�nek is k�sz�nhette, ez a diadal azt is jelezte, hogy Angli�val
    egyre ink�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�molni
    kell a tengereken, �s az orsz�g ezzel a magabiztoss�ggal m�r
    besz�llhatott a gyarmatok�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {folytatott versenyfut�sba.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy teh�t nem v�letlen, hogy az angolok �pp
    ekkort�jt kezdt�k meg a gyarmatos�t�st �szak-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Amerik�ban. De m�r �gy is elk�stek. Nem az�rt esett a
    v�laszt�suk �szak-Amerik�ra, mert az olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {vonz� c�lpont lett volna, hanem mert nekik m�r csak az
    maradt. Az amerikai kontinensb\uc1\u337Xl m�sok m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kiharapt�k azokat a finom falatokat, ahol
    rengeteg kizs�km�nyolhat� bennsz�l�tt �lt, �s ahol egym�st}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rt�k az arany- �s ez�stb�ny�k. Az
    angoloknak csak a marad�k jutott. Amikor a XVIII. sz�zadi angol}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�r� �s mez\uc1\u337Xgazd�sz, Arthur
    Young arr�l �rt, hogy hol termelik a hasznot hajt� \uc1\u8222Xalapterm�keket\uc1\
    u8221X - az \uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�rtelmez�s�ben ezek az export�lhat� mez\uc1\u337Xgazdas�gi �ruk -, megjegyezte:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {"...mindent
    egybevetve �gy t\uc1\u369Xnik, hogy a gyarmatainkon termelt alapterm�kek
    �rt�ke a Napt�l val�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�vols�ggal egyenes ar�nyban cs�kken. A Nyugat-Indi�kon, amely mind k�z�l a
    legforr�bb �ghajlat�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmatunk, az egy f\uc1\u337Xre jut� j�vedelem el�rheti ak�r a 8 font, 12
    shilling �s 1 penny �sszeget is. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {d�li, kontinent�lis gyarmatokon ez az �sszeg legfeljebb 5
    font, 10 shilling. A k�z�ps\uc1\u337X vid�keken 9}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {shilling, 6 �s Vi penny. Az �szaki
    telep�l�seken pedig 2 shilling, 6 penny. E sz�msor egy igen fontos}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dologra is figyelmeztet: semmik�pp
    se akarjunk gyarmatos�tani az �szaki f�lteken."}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az angolok el\uc1\u337Xsz�r 1585 �s 1587
    k�z�tt, az �szak-Karolina �llambeli Roanokeban pr�b�lkoztak}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�ssal, �m pr�b�lkoz�suk
    cs�fos kudarcot vallott. 1607-ben azt�n �jabb k�s�rletet tettek.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az 1606-os esztend\uc1\u337X
    legv�g�n Christopher Newport kapit�ny vezet�s�vel h�rom haj� - a Susan}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Constant, a Godspeed �s
    a Discovery - �rkezett Virginia partjaihoz. A Virginia T�rsas�g �gisze alatt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {haj�z� gyarmatos�t�k
    behaj�ztak a Chesapeake-�b�lbe, fel a kir�lyuk, I. James (I. Jakab)
    ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jamesnek
    keresztelt foly�n, �s 1607. m�jus 14-�n megalap�tott�k Jamestown v�ros�t.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Noha a Virginia
    T�rsas�g tulajdon�ban l�v\uc1\u337X haj�k fed�lzet�n angol telepesek utaztak, a
    gyarmatos�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tervezett m�dszere a spanyol mint�t k�vette. Azt tervezt�k, hogy foglyul ejtik a
    helyi t�rzsf\uc1\u337Xn�k�t, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�gy zsarolnak ki n�mi ell�tm�nyt a bennsz�l�ttekt\uc1\u337Xl, majd
    ig�ba hajtj�k \uc1\u337Xket, megtermeltetik vel�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lelmiszert, �s megszedik magukat.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor partot �rtek a
    k�s\uc1\u337Xbbi Jamestownn�l, az angol gyarmatos�t�knak fogalmuk sem volt
    arr�l,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn120\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy a nagyj�b�l harminc t�rzset t�m�r�t\uc1\u337X P�he-ten t�rzssz�vets�g
    f�ldj�re l�ptek. A sz�vets�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vezet\uc1\u337Xje - akinek a t�rzsek mind engedelmess�ggel tartoztak
    - Wahunsenacawh (vagy, XVII. sz�zadi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {angol �r�sm�ddal: Wahunsunacock) kir�ly volt. Wahunsenacawh
    sz�khelye a Jamcstownt�l mintegy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {30
    kilom�terre fekv\uc1\u337X Werowocomoco v�ros�ban volt. A gyarmatos�t�k �gy
    gondolt�k, el\uc1\u337Xbb felm�rik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a terepet, �s, ha esetleg nem tudn�k munk�ra fogni a
    helyieket, tal�n kereskedni az�rt tudnak majd}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vel�k. �gy t\uc1\u369Xnik, az meg sem fordult a
    fej�kben, hogy \uc1\u337Xk maguk dolgozzanak a f�ldeken, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megtermelj�k maguknak a betev\uc1\
    u337Xt. Nem ez�rt j�ttek az �jvil�gba.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Wahunsenacawh hamar tudom�st szerzett a gyarmatos�t�k
    jelenl�t�r\uc1\u337Xl, �s gyanakv�ssal figyelte, vajon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mik a sz�nd�kaik. A kir�ly �szak-Amerika
    m�reteihez k�pest meglehet\uc1\u337Xsen nagy birodalom felett}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {uralkodott. Volt is sok
    ellens�ge, de nem volt a kez�ben olyan �tfog�, k�zpontos�tott politikai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom, mint az inka
    kir�lyoknak. Wahunsenacawh �gy d�nt�tt, kiv�r, �s megl�tja, mit terveznek az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angolok. Els\uc1\u337X
    l�p�sk�nt h�rn�k�ket k�ld�tt hozz�juk, �s azt �zente: bar�ti kapcsolatot
    szeretne}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialak�tani a
    k�t n�p k�z�tt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1607-
    ben a t�l be�llt�val a jamestowni telepesek �lelmiszerk�szletei apadni
    kezdtek, �s a gyarmat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�nyz�tan�cs�nak frissen kinevezett vezet\uc1\u337Xje, Ed-
    ward Mari� Wingfield nem tudta, mi t�v\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legyen. A helyzetet v�g�l John Smith
    kapit�ny mentette meg. Smith - akinek �r�sai az egyik legf\uc1\u337Xbb}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {inform�ci�forr�sk�nt
    szolg�lnak err\uc1\u337Xl az id\uc1\u337Xszakr�l - nagy form�tum� figura
    volt. Az angliai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Lincolnshire-ben sz�letett, �s apja legnagyobb b�nat�ra nem vitte tov�bb
    a csal�di v�llalkoz�st,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hanem ink�bb szerencselovagnak �llt. El\uc1\u337Xbb az angol
    seregben harcolt N�metalf�ld�n, k�s\uc1\u337Xbb pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Magyarorsz�gon er\uc1\u337Xs�tette az
    osztr�k hadakat a t�r�k�k elleni harcban. Rom�ni�ban fogs�gba esett,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eladt�k rabszolg�nak, �s
    f�ldm\uc1\u369Xvesk�nt dolgoztatt�k, �m egy nap siker�lt megsz�knie:
    kicselezte a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazd�j�t, ellopta a ruh�it meg a lov�t, �s visszamenek�lt osztr�k ter�letre. �tban
    Virginia fel� Smith}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�r a haj�n balh�ba keveredett: a Susan Constant fed�lzeten Wingfield kapit�ny,
    miut�n Smith rendre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {megtagadta a parancsait, zend�l�s v�dj�val fogd�ba z�rta, majd azzal az
    elt�k�lt sz�nd�kkal l�pett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {partra az �jvil�gban, hogy Smitht b�r�s�g el� �ll�tja. �m a
    kik�t�s ut�n Wingfield, Newport �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {t�bbi arisztokrata gyarmatos�t� sz�rny�lk�dve olvasta a
    lepecs�telt rendeletet, amelyben az �llt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Virginia T�rsas�g Smitht is a Jamestownt ir�ny�tani
    hivatott korm�nyz�tan�cs tagj�v� nevezte ki.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Newport azon a t�len nem volt
    Jamestownban, visszament Angli�ba, hogy ut�np�tl�st hozzon -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lelemb\uc1\u337Xl �s emberb\uc1\
    u337Xl egyar�nt Wingfield pedig d�nt�sk�ptelen volt, �gy Smithre h�rult a
    feladat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    megmentse a gyarmatot. Sz�mos kereskedelmi misszi�t ind�tott, �gy szerzett annyi
    �lelmet, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�l�lj�k
    a telet. Az egyik ilyen �t sor�n Smitht foglyul ejtette Opechancanough,
    Wahunsenacawh kir�ly}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyik �ccse, aki egyenesen Werowocomoc�ba vitte \uc1\u337Xt, a kir�ly sz�ne el�.
    Smith volt az els\uc1\u337X angol, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szem�lyesen tal�lkozhatott Wahunsenacawh-val, �s - egyes
    besz�mol�k szerint - ezen az els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lkoz�n esett meg az is, hogy Smith csak az�rt
    maradhatott �letben, mert a kir�ly l�nya, Pocahontas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Pokahontasz) k�zbenj�rt az �rdek�ben.
    Amikor 1608. janu�r 2-�n az indi�nok szabadon engedt�k,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Smith arra �rt haza, hogy az �lelem m�r
    szinte teljesen elfogyott, de szerencs�re Newport m�g id\uc1\u337Xben,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanaznap, vissza�rkezett
    Angli�b�l.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn53\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�m a jamestowni gyarmatos�t�k mit sem tanultak ebb\uc1\u337Xl az
    esetb\uc1\u337Xl. 1608-ban tov�bb kutattak arany �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�s nemesf�mek ut�n. �gy t\uc1\u369Xnt, m�g
    mindig nem �rtett�k meg, hogy itt csak akkor maradnak �letben,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ha dolgozni kezdenek, �s nem a
    helyiekt\uc1\u337Xl v�rj�k, hogy - k�nyszer hat�s�ra vagy fizets�g�rt -}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lelemmel l�ss�k
    el \uc1\u337Xket. Els\uc1\u337Xk�nt Smith ismerte fel, hogy ami bev�lt
    Cort�snek �s Pizarr�nak, az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�szak-Amerik�ban egyszer\uc1\u369Xen kivitelezhetetlen, hiszen
    ott teljesen m�sok a k�r�lm�nyek. Smith}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {figyelm�t az sem ker�lte el, hogy - ellent�tben az
    azt�kokkal �s az ink�kkal - Virginia lak�inak nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt aranyuk. Napl�j�ban le is
    jegyezte: \uc1\u8222XTudom�sul kell venn�nk, hogy nekik az �lelm�k minden}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyonuk.\uc1\u8221X
    Az egyik els\uc1\u337X telepes, bizonyos Anas Todkill, aki terjedelmes
    napl�t hagyott h�tra,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyetlen tal�l� mondatban somm�zta Smith �s t�rsai csal�dotts�g�t, amit ez a
    felismer�s hozott:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {"Elhalt a sz�, elsz�llt a rem�ny, le�llt a
    munka, csak �stuk, tiszt�tottuk, pakoltuk az aranyat."}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor 1608 �prilis�ban Newport megint
    Angli�ba ment, vitt egy rakom�nynyal a bolondok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arany�b�l, a piritb\uc1\u337Xi. Szeptember
    v�g�n �rkezett vissza, a Virginia T�rsas�gnak azzal az utas�t�s�val,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {hogy vonj�k szorosabb fel�gyelet
    al� a helyieket. Azt tal�lt�k ki, hogy megkoron�zz�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Wahunsenacawh-t, h�tha akkor majd
    beh�dol az angol kir�lynak. Meg is h�vt�k a f\uc1\u337Xn�k�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jamestownba, de Wahunsenacawh,
    aki m�g mindig er\uc1\u337Xs gyanakv�ssal viseltetett a gyarmatos�t�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�nt, nem kock�ztatta meg,
    hogy esetleg elfogj�k. John Smith feljegyezte napl�j�ban a kir�ly v�lasz�t:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XHa a ti
    kir�lyotok aj�nd�kokat k�ld�tt nekem, akkor �n is kir�ly vagyok, �s ez az �n
    f�ldem. [...] A te}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {aty�d j�jj�n el hozz�m, ne �n menjek \uc1\u337Xhozz�, vagy a ti er\uc1\
    u337Xd�t�kbe, nem kapom be ezt a csalit.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�rpedig, ha Wahunsenacawh nem \uc1\
    u8222Xharapott r� a csalira\uc1\u8221X, akkor New-portnak �s Smithnek
    kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna
    elmennie Wcrowocomoc�ba ahhoz, hogy egy�ltal�n sor ker�lhessen a
    koron�z�sra. A terv}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {teh�t, �gy t\uc1\u369Xnik, cs�fos kudarcot vallott, �s egyetlen eredm�nye
    az volt, hogy Wahunsenacawh}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elhat�rozta, megszabadul a gyarmatos�t�kt�l: kereskedelmi embarg�t
    hirdetett.
    Jamestown t�bb� nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kapott t\uc1\u337Xl�k �rut. Wahunsenacawh ki�heztette az angolokat.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1608 december�ben Ncwport megint �tnak indult Anglia fel�.
    Ez�ttal Smith level�t vitte mag�val,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {amelyben a kapit�ny arra k�rte a Virginia T�rsas�g
    vezet\uc1\u337Xit, v�ltoztassanak a gyarmatos�t�ssal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolatos elk�pzel�seiken: Virgini�ban nem
    v�rja \uc1\u337Xket a gyors meggazdagod�s lehet\uc1\u337Xs�ge, itt nem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet kizs�km�nyolni a
    bennsz�l�tteket �gy, mint Mexik�ban �s Peruban; itt nincs arany, se m�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemesf�m, �s a
    helyieket nem lehet munk�ra fogni, nem lehet t\uc1\u337Xl�k �lelmet szerezni. Smith
    felismerte,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy csak
    �gy lehet itt �letk�pes gyarmatot l�trehozni, ha a gyarmatos�t�k neki�llnak
    dolgozni. Ez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�ny�rg�tt az igazgat�knak, hogy e c�lnak megfelel\uc1\u337Xen v�logass�k
    �ssze az embereket: \uc1\u8222XHa megint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�lden�nek embereket, k�rve k�rem �n�ket, k�ldjenek
    ink�bb harminc �csot, f�ldm\uc1\u369Xvest, kert�szt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hal�szt, kov�csot, k\uc1\u337Xm\uc1\u369Xvest
    �s kubikost, akik ki�ss�k a f�ldb\uc1\u337Xl a f�kat meg a gy�kereket,
    felt�ve,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {persze, hogy
    van ilyenekb\uc1\u337Xl b\uc1\u337Xs�ggel.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Smith
    nem akart m�g t�bb mihaszna aranym\uc1\u369Xvest. Jamestown ezen a t�len
    �jfent megmenek�lt, h�la}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Smith lelem�nyess�g�nek. Neki ugyanis, h�zelg�ssel �s
    fenyeget�ssel, de siker�lt el�rnie, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {folytat�dj�k a kereskedelem a helyi t�rzsekkel, �s
    amelyik ellen�llt, att�l elvette, amit csak tudott. A}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn80\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rosban Smithnek teljhatalma volt.
    Bevezette azt a szab�lyt, hogy \uc1\u8222Xaki nem dolgozik, ne is egy�k\uc1\
    u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jamestown
    lak�i �gy t�l�lt�k a m�sodik telet is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Virginia T�rsas�g
    profitorient�lt v�llalkoz�snak indult, de k�t katasztrof�lis �v ut�n a
    profitnak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nyoma sem
    volt. A c�g vezet\uc1\u337Xi �gy d�nt�ttek, �j korm�nyzati modellre van
    sz�ks�g, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {korm�nyz�tan�cs helyett egyetlen korm�nyz�ra kell b�zni az ir�ny�t�st.
    Erre a posztra els\uc1\u337Xk�nt Sir}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Thomas Gatest nevezt�k ki. Figyelembe v�ve Smith
    k�r�s�nek bizonyos aspektusait, a vezet\uc1\u337Xs�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felismerte, hogy ki kell pr�b�lni valami �jat.
    Ez a felismer�s 1609-10 tel�n, az �h�ns�g idej�n �rett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {be. Az �j korm�nyzati modell semmi mozg�steret
    nem hagyott Smithnek, aki 1609 \uc1\u337Xsz�n csal�dottan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt vissza Angli�ba. �gy, hogy a
    tal�l�kony Smith elment, Wahunsenacawh pedig g�tat vetett a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tov�bbi �lelmiszer-ell�tm�nyoknak,
    a jamestowni gyarmatos�t�k odavesztek. T�l elej�n m�g 500-an}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {voltak, de csak 60-an �rt�k meg
    a m�rciust. A helyzet olyan k�ts�gbeejt\uc1\u337X volt, hogy a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kannibalizmust�l sem riadtak
    vissza.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az a bizonyos \uc1\u8222Xvalami �j\uc1\u8221X,
    amit Gates �s helyettese, Sir Thomas Dale kipr�b�lt, nem volt m�s, mint}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egy dr�k�i szigor�s�g�
    munkarend, amelyet az angol telepesekre k�nyszer�tettek. Ez al�l,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�szetesen, kiv�telt
    jelentett a korm�nyz� elit. Dale terjesztette be az isteni, erk�lcsi �s
    hadi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyek (\uc1\
    u8222XLawes Divine, Morall and Martiall\uc1\u8221X) c�mmel ell�tott javaslatot,
    amelyben, t�bbek k�z�tt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az al�bbi paragrafusok szerepeltek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Se f�rfi, se n\uc1\u337X el nem sz�khet a gyarmatr�l az
    indi�nokhoz, csakis hal�lb�ntet�s terhe mellett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�rkire, aki kifoszt egy kertet, legyen az k�z-
    vagy mag�nter�let vagy egy sz\uc1\u337Xl\uc1\u337Xskert, �s b�rkire, aki}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kukoricacs�vet lop,
    hal�lb�ntet�s v�r.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Egyetlen gyarmati lakos sem adhatja oda ennek az orsz�gnak semmilyen
    �rucikk�t, sem ingyen, sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {p�nz�rt egyetlen haj�skapit�nynak, tenger�sznek, gazd�nak vagy
    matr�znak, sem saj�t haszn�latra, sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {az�rt, hogy az elvigye az �rut a gyarmatr�l, csakis hal�lb�ntet�s
    terhe mellett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha a
    bennsz�l�tteket nem lehet kizs�km�nyolni - gondolta a Virginia T�rsas�g -,
    akkor tal�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmatos�t�kat kellene. A gyarmati rendszer fejl\uc1\u337Xd�s�nek k�vetkez\
    uc1\u337X �llom�sa egy �j modell}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bevezet�se lett, amelynek l�nyege, hogy minden f�ld a
    Virginia T�rsas�g tulajdon�ba ker�lt, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {f�rfiakat barakkokban sz�ll�solt�k el, �s mindenki csak
    a t�rsas�g �ltal meghat�rozott napi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�lelmiszeradaghoz juthatott hozz�. Munkacsoportokat alak�tottak
    ki, �s minden csoport �l�re a c�g egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megb�zottj�t �ll�tott�k. Majdnem olyan volt ez, mintha
    stat�riumot hirdettek volna: akit v�ts�gen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kaptak, azt a leggyakrabban kiv�gezt�k. Az �j
    gyarmati int�zm�nyrendszer ki�p�t�s�ben k�l�n�sen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fontos szerepet j�tszott a fentebb id�zett
    els\uc1\u337X paragrafus. A c�g hal�lb�ntet�ssel fenyegette azokat,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akik elsz�ktek. Nem
    v�letlen�l, hiszen az �j munkarend bevezet�se ut�n a munk�ra
    k�nyszer�tett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {telepesek sz�m�ra egyre vonz�bb lehet\uc1\u337Xs�gk�nt t\uc1\u369Xnt fel a sz�k�s.
    Pedig aki elsz�k�tt, annak azzal az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eshet\uc1\u337Xs�ggel is sz�molnia kellett, hogy a c�g
    hat�sk�r�t jel�l\uc1\u337X hat�rvonalon t�l teljesen mag�ra}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {marad, hiszen akkoriban azok igen ritk�n
    lakott vid�kek voltak. Ezeknek a lehet\uc1\u337Xs�geknek a f�ny�ben}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a t�rsas�g
    hatalma igen korl�tozott volt. A c�g vezet\uc1\u337Xi nem tudt�k ig�ba hajtani az
    angol telepeseket,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    el�rni, hogy a l�tminimumhoz k�zeli napi �lelmiszeradaggal a gyomrukban kem�nyen
    dolgozzanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A 2. t�rk�pen l�that�, hogy nagyj�b�l
    mekkora volt a n�ps\uc1\u369Xr\uc1\u369Xs�g az amerikai kontinens egyes}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�gi�iban a spanyol
    h�d�t�s idej�n. Az Egyes�lt �llamokban, n�h�ny s\uc1\u369Xr\uc1\u369Xn lakott \uc1\
    u8222Xfolt\uc1\u8221X kiv�tel�vel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�r�lbel�l h�romnegyed f\uc1\u337X jutott egy
    n�gyzetkilom�terre. K�z�p-Mexik�ban vagy Peru hegyvid�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�szein a n�ps\uc1\u369Xr\uc1\u369Xs�g
    enn�l t�bb mint �tsz�zszor nagyobb volt, megk�zel�t\uc1\u337Xleg 400
    f\uc1\u337X/km2. Ami teh�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mexik�ban �s Peruban lehets�ges volt, az Virgini�ban
    nem volt megval�s�that�.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Id\uc1\u337Xbe telt, mire a Virginia T�rsas�g vezet\uc1\u337Xi
    felismert�k, hogy az eredeti gyarmatos�t�s! modell nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�dik Virgini�ban, �s ahhoz is id\
    uc1\u337X kellett, hogy elismerj�k, az \uc1\u8222Xisteni, erk�lcsi �s hadi
    t�rv�nyek\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kudarcot vallottak. 1618-t�l kezd\uc1\u337Xd\uc1\u337Xen gy�keresen �j strat�gi�t
    alkalmaztak. Mivel sem a helyieket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sem a telepeseket nem lehetett leig�zni, nem maradt m�s
    v�laszt�suk, mint az, hogy meghat�rozott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {eszk�z�kkel munk�ra �szt�nzik a telepeseket. 1618-ban
    vezett�k be a f�ldj�rad�krendszert, amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {keret�ben minden f�rfinak j�rt 20 hekt�r f�ld, �s
    tov�bbi 20 hekt�r minden csal�dtag �s szolg�l� ut�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akit a csal�d Virgini�ba tudott hozni. A
    telepesek saj�t h�zat kaptak, a kor�bbi szerz\uc1\u337Xd�seiket pedig}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rv�nytelen�tett�k. 1619-ben
    megalakult a tag�llamok k�pviseleti gy\uc1\u369Xl�se (General Assembly), amely}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {minden feln\uc1\u337Xtt
    f�rfinak t�nyleges belesz�l�st biztos�tott a gyarmatot ir�ny�t� t�rv�nyek �s
    int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alak�t�s�ba, illetve m\uc1\u369Xk�d�s�be. H�t �gy tette be l�b�t a demokr�cia az
    Egyes�lt �llamokba.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {12 �vbe ker�lt, mire a Virginia T�rsas�g megtanulta az els\uc1\u337X
    leck�t: ami bev�lt a spanyoloknak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Mexik�ban meg K�z�p- �s D�l-Amerik�ban, az �szakon nem m\uc1\
    u369Xk�dik. A XVII. sz�zad tov�bbi r�sze}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {azzal telt, hogy sorozatos neh�zs�gek �s k�zdelmek �r�n
    pr�b�lt�k a fej�kbe verni a m�sodik leck�t:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {egy gazdas�gilag �letk�pes gyarmat megteremt�s�nek egyetlen
    m�dja az, ha olyan int�zm�nyrendszert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {alak�tunk ki, amely befektet�sre �s kem�ny munk�ra �szt�nzi a
    gyarmatos�t�kat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Ahogy �szak-Amerika egyre fejl\uc1\u337Xd�tt, az angol elit �jra �s �jra
    megpr�b�lt olyan int�zm�nyeket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�ll�tani, amelyek er\uc1\u337Xsen korl�tozt�k volna a gyarmat
    valamennyi lakos�nak gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {jogait, kiv�ve persze n�h�ny kiv�lts�gost - ahogy azt
    a spanyolok tett�k. De ez a modell minden�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sutt is �pp�gy cs\uc1\u337Xd�t mondott, mint
    Virgini�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az egyik legnagyrat�r\uc1\u337Xbb
    pr�b�lkoz�s nem sokkal az ut�n vette kezdet�t, hogy a Virginia T�rsas�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {strat�gi�t v�ltott.
    1632-ben I. K�roly angol kir�ly a Chesapeake-�b�lt\uc1\u337Xl �szakra fekv\
    uc1\u337X ter�letekb\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�bb mint 4 milli� hekt�rt adom�nyozott Cecilius Calvertnek,
    Baltimore lordj�nak. A marylandi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {charta (Charter of Maryland) �rtelm�ben Lord Baltimore
    teljesen szabad kezet kapott: saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {elk�pzel�sei szerint alak�thatott korm�nyt. A VII.
    paragrafus kimondta, hogy Lord Baltimore \uc1\u8222Xa}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevezett tartom�ny korm�ny�nak
    legnagyobb megel�ged�s�re, jelen okirat rendelkez�se szerint,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tlan, teljes �s abszol�t
    hatalommal b�r b�rminem\uc1\u369X t�rv�ny elrendel�s�t, meghozatal�t �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {beiktat�s�t illet\uc1\
    u337Xen.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Lord Baltimore r�szletes tervet dolgozott ki arra vonatkoz�an, hogyan
    fogja megteremteni a XVII.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�zadi vid�ki Anglia feud�lis t�rsadalm�nak idealiz�lt,
    �szak-amerikai v�ltozat�t. Ennek els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {l�p�sek�nt a f�ldet t�bb ezer hekt�ros telkekre
    osztotta, �s ezek vezet�s�t a lordokra b�zta. A lordok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feladata volt b�rl\uc1\u337Xket tal�lni,
    akik megm\uc1\u369Xvelik f�ldet, �s b�rleti d�jat fizetnek a kiv�lts�gos,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�ldbirtokos elitnek.
    Egy m�sik, hasonl� pr�b�lkoz�snak lehettek tan�i 1663-ban, amikor is
    nyolc}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldbirtokos,
    k�zt�k Sir Anthony Ashley-Cooper, megalap�totta Karolina �llamot. Ashley-Cooper
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {titk�r�val, a nagy
    angol filoz�fussal, John Lockc-kal k�z�sen Fundamental Constitutions of Carolina}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {c�mmel megsz�vegezte
    Karolina alkotm�ny�t. Ez a dokumentum - ak�rcsak kor�bban a marylandi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {charta - egy olyan
    elitista, hierarchikus t�rsadalmat v�zolt fel, amely a f�ldbirtokos
    nemess�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�n
    alapult. A bevezet�sben az �llt, hogy \uc1\u8222Xjelen tartom�nyt �gy kell
    korm�nyozni, hogy az a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {lehet\uc1\u337X legink�bb megfeleljen a monarchi�nak, amelyben
    �l�nk, �s amelynek ez a tartom�ny is r�sz�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�pezi; valamint, hogy elker�lj�k a demokr�cia kialakul�s�t\
    uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    alkotm�ny paragrafusaib�l egy merev t�rsadalmi strukt�ra k�rvonalai
    rajzol�dtak ki. Ennek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {strukt�r�nak a legalj�n �lltak a \uc1\u8222Xjobb�gyok\uc1\
    u8221X, akikr\uc1\u337Xl a 23-as paragrafus �gy rendelkezett: \uc1\u8222XA}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jobb�gyok minden
    gyermeke �s azok minden lesz�rmazottja is jobb�gy lesz.\uc1\u8221X A politikai
    hatalommal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem
    rendelkez\uc1\u337Xjobb�gyok f�l�tt helyezkedtek el a tartom�nygr�fok �s az
    indi�n t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k, \uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {alkott�k az arisztokr�ci�t. A tartom�nygr�f�knak kiutaltak
    fejenk�nt k�r�lbel�l 20 ezer hekt�r f�ldet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az indi�n t�rzsf\uc1\u337Xn�k�knek pedig k�r�lbel�l 10 ezer
    hekt�rnyit. Tervezt�k egy parlament fel�ll�t�s�t is,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amelyben a tarto-m�nygr�fok �s az indi�n
    t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k k�pviseltett�k volna magukat, de ahol csak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {olyan int�zked�sek
    megvitat�s�t enged�lyezt�k volna, amelyeket a nyolc f�ldbirtokos el\uc1\
    u337Xz\uc1\u337Xleg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {j�v�hagyott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy a dr�k�i szab�lyok bevezet�se Virgini�ban
    kudarcot vallott, �gy a hasonl� t�pus� marylandi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {karolinai int�zm�nyek fel�ll�t�s�nak terve is
    dug�ba d\uc1\u337Xlt. M�ghozz� hasonl� okokb�l. Minden esetben}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kider�lt, lehetetlen belek�nyszer�teni
    a telepeseket egy merev, hierarchikus t�rsadalmi rendbe,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369Xen az�rt, mert az
    �jvil�gban sz�mtalan lehet\uc1\u337Xs�g �llt nyitva el\uc1\u337Xtt�k. Ez�rt
    ink�bb olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {eszk�z�kre volt sz�ks�g, amelyek arra �szt�n�zt�k \uc1\u337Xket, hogy dolgozni
    akarjanak. Id\uc1\u337Xvel a telepesek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {egyre nagyobb gazdas�gi szabads�got �s tov�bbi politikai jogokat
    k�veteltek maguknak. A marylandi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {telepesek is saj�t f�ldet akartak, �s kiharcolt�k, hogy Lord
    Baltimore k�pviseleti gy\uc1\u369Xl�st
    h�vjon �ssze.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {1691-
    ben azt�n ez a gy\uc1\u369Xl�s r�vette a kir�lyt, hogy nyilv�n�tsa
    Maryland�t koronagyarmatt�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megfosztva ezzel Baltimore-t �s lordjait politikai el\uc1\
    u337Xjogaikt�l. Karolin�ban szint�n elh�z�d� hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {harcok folytak a politik�ban, amelyeknek
    itt is a f�ldbirtokosok lettek a vesztesei. D�l-Karolina}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1729-ben lett koronagyarmat.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1720-as �vekre a
    k�s\uc1\u337Xbb az Egyes�lt �llamokat l�trehoz� 13 gyarmat mindegyik�ben
    hasonl�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyzati
    strukt�ra alakult ki: az �llam �l�n a korm�nyz� �s a f�ldtulajdonosok alkotta
    k�pviseleti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy\uc1\
    u369Xl�s �llt. Ezek m�g nem demokr�ci�k voltak: a n\uc1\u337Xk, a
    rabszolg�k �s a f�ldn�lk�liek nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szavazhattak. De a korabeli t�rsadalmakhoz k�pest ezek az �llamok
    igen sz�les k�r\uc1\u369X politikai jogokat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {biztos�tottak polg�raiknak. A k�pviseleti gy\uc1\u369Xl�sek
    �s azok vezet\uc1\u337Xi k�s\uc1\u337Xbb sz�vetkeztek, �s 1774-ben}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megalak�tott�k az Els\uc1\u337X
    Kontinent�lis Kongresszust (First Continental Congress), amelynek
    l�trej�tte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetlen
    el\uc1\u337Xzm�nye volt az Egyes�lt �llamok f�ggetlens�ge elnyer�s�nek. A
    k�pviseleti gy\uc1\u369Xl�sek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy gondolt�k, joguk van meghat�rozni a
    saj�t tags�guk k�r�t, �s joguk van ad�ztatni is. Ez, mint}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudjuk, probl�m�t okozott az angol
    gyarmati korm�nynak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li3440\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\
    cf0\f0\charscalex100\b {K�t alkotm�ny mes�je}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mostanra tal�n m�r vil�gosan l�tszik, nem
    v�letlen, hogy az Egyes�lt �llamokban, �s nem Mexik�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�pett hat�lyba egy olyan alkotm�ny, amely
    demokratikus elvekre �p�l, korl�tozza a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalomgyakorl�st, illetve ezt a fajta
    hatalmat szeles t�rsadalmi k�rben osztja sz�t. Az, hogy ez a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {dokumentum 1787 m�jus�ban,
    Philadelphi�ban megsz�lethetett, annak a hossz� folyamatnak az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nye volt, amely m�g 1619-
    ben vette kezdet�t, amikor is Jamestownban megalakult a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tag�llamok k�pviseleti gy\uc1\
    u369Xl�se.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A
    f�ggetlens�g elnyer�sekor az Egyes�lt �llamokban lezajl� alkotm�nyoz�si
    folyamat �les}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {ellent�tben �ll azzal, ahogy ugyanez, egy kicsit k�s\uc1\u337Xbb,
    Mexik�ban t�rt�nt. 1808 febru�rj�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Bonaparte Nap�leon francia seregei megsz�llt�k
    Spanyolorsz�got. M�jusra bevett�k a f\uc1\u337Xv�rost,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Madridot. Szeptemberre Ferdin�nd spanyol
    kir�ly is fogs�gba esett, �s lemondott. Egy orsz�gos}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katonai junta, a Junta Central vette �t a
    hatalmat, �s a harcot a franci�k ellen. A junta csapatai el\uc1\u337Xsz�r}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Aranjuezben gy\uc1\u369Xlt
    �ssze, majd d�lnek indultak, szembe a francia seregekkel. V�g�l siker�lt el�rni�k
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kik�t\uc1\
    u337Xv�rost, C�dizt, amely a heves ostrom ellen�re is kitartott. A junta
    itt parlamentet alak�tott, ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {lett a Cortes. 1812-ben a Cortes megalkotta a c�dizi alkotm�nyk�nt
    ismert dokumentumot, amelyben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetelt�k a n�pszuverenit�s elv�n alapul� alkotm�nyos
    monarchia bevezet�s�t, valamint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nleges el\uc1\u337Xjogok elt�rl�s�t �s a t�rv�ny el\uc1\
    u337Xtti egyenl\uc1\u337Xs�g megteremt�s�t. Ezek a k�vetel�sek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szitokszavak voltak a d�l-
    amerikai elit sz�m�ra, hiszen \uc1\u337Xk m�g mindig egy olyan
    int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rnyezetet
    tartottak fenn, amely az encomienda, a k�nyszermunka, valamint a r�juk �s
    a gyarmati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamra
    ruh�zott abszol�t hatalom jegy�ben alakult ki.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor Nap�leon megsz�llta az anyaorsz�got, ott
    minden �sszeomlott, ez pedig alkotm�nyos v�ls�gba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tasz�totta az eg�sz gyarmati Latin-Amerik�t.
    Heves vita folyt arr�l, hogy elismerj�k-e a Junta Central}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t, �s erre v�laszul sokan szervez\uc1\
    u337Xdni kezdtek, saj�t junt�kat alap�tottak. Csak id\uc1\u337X k�rd�se volt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy meg�rezz�k, itt a
    lehet\uc1\u337Xs�g, hogy teljesen elszakadjanak Spanyolorsz�gt�l. Els\uc1\
    u337Xk�nt Bol�via}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ki�ltotta ki f�ggetlens�g�t, 1809-ben, La Pazban, b�r a Perub�l �rkez\
    uc1\u337X spanyol csapatok ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kezdem�nyez�st m�g cs�r�j�ban elfojtott�k. Mexik�ban az elit
    politikai attit\uc1\u369Xdj�t az 1810-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kirobbant, Miguel Hidalg� atya vezette l�zad�s
    alak�totta. Amikor szeptember 23-�n Hidalg� serege}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kifosztotta Guanajuato v�ros�t, meg�lt�k a vezet\
    uc1\u337X gyarmati tisztvisel\uc1\u337Xt, majd neki�lltak v�logat�s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�lk�l gyilkolni a feh�reket.
    Ink�bb volt ez oszt�lyharc, vagy m�g ink�bb etnikai tisztogat�s, mintsem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlens�gi mozgalom; ami
    ugyanakkor egys�gbe kov�csolta a vezet\uc1\u337X elitet. Ha a
    f�ggetlens�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {n�pk�pviseletet jelent a politik�ban, akkor a helyi elit tagjai - �s nem csak a
    spanyolok - ellenezt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {azt. K�vetkez�sk�pp a mexik�i elit rendk�v�l szkeptikusan tekintett a
    c�dizi alkotm�nyra, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megnyitotta az utat a n�pk�pviselet el\uc1\u337Xtt - sosem ismert�k
    el annak legitimit�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ahogy 1815-ben Nap�leon eur�pai birodalma �sszeomlott, VII.
    Ferdin�nd vissza�lt a tr�nra, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�rv�nytelen�tette a c�dizi alkotm�nyt. Amikor a spanyol
    Korona kezdte visszak�vetelni amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gyarmatait, egyed�l a kir�lyh\uc1\u369X Mexik�val nem
    akadt gondja. �m 1820-ban a C�dizban �llom�soz�}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {spanyol sereg - amely v�rta, hogy
    az amerikai kontinensre haj�zzon, �s seg�tsen helyre�ll�tani a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {spanyolok uralm�t - fell�zadt
    VII. Ferdin�nd ellen. Hamarosan t�bb katonai egys�g is csatlakozott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hozz�juk az orsz�g minden
    t�j�r�l, �s arra k�ny-szer�tett�k Ferdin�ndot, hogy �jra helyezze hat�lyba a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�dizi alkotm�nyt, �s h�vja
    �ssze a Cortest. Ez a Cortes m�g sokkal radik�lisabb volt, mint az el\uc1\
    u337Xdje:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ind�tv�nyozta a k�nyszermunka minden form�j�nak elt�rl�s�t. De t�madni
    kezdte a k�l�nleges}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {el\uc1\u337Xjogokat is - p�ld�ul a katon�knak azt a kiv�lts�g�t, miszerint
    b�rmilyen b\uc1\u369Xncselekm�ny elk�vet�se}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {eset�n saj�t katonai b�r�s�guk d�nthet sorsukr�l.
    A mexik�i elit, elfogadva v�gre ennek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {dokumentumnak az �rv�nyess�g�t, �gy d�nt�tt, hogy
    jobb, ha a saj�t kez�be veszi az ir�ny�t�st, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiki�ltja az orsz�g f�ggetlens�g�t.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az az August�n de
    Iturbide �llt a f�ggetlens�gi mozgalom �l�re, aki kor�bban tisztk�nt
    szolg�lt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {spanyol
    hadseregben. 1821. febru�r 24-�n k�zz�tette a Plan de Igual�t, amelyben
    le�rta, hogyan is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�pzeli el a f�ggetlen Mexik�t.Terve szerint az orsz�g alkotm�nyos
    monarchia lenne, �l�n egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mexik�i uralkod�val. Elvetette azonban a c�dizi alkotm�nynak
    azon int�zked�seit, amelyeket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mexik�i elit oly fenyeget\uc1\u337Xnek tal�lt helyzet�re �s
    el\uc1\u337Xjogaira n�zve.Terve az els\uc1\u337X pillanatt�l fogva}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�les k�r\uc1\u369X t�mogat�st
    �lvezett, �gy Spanyolorsz�g hamar bel�tta, nem ker�lheti el az elker�lhetetlent.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De Iturbide nemcsak
    megszervezte a mexik�i ut�d�llamot, hanem - felismerve a keletkezett
    hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u369Xrt
    - gyorsan ki is haszn�lta katonai t�mogatotts�g�t, �s uralkod�v�
    nyilv�n�ttatta mag�t. A d�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {amerikai f�ggetlens�g nagy alakja, Sim�n Boliv�r erre azt mondta,
    hogy Iturbide \uc1\u8222XIsten �s a szuronyok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {kegyelm�b\uc1\u337Xl\uc1\u8221X lett uralkod�. Iturbide
    kez�t nem k�t�tt�k olyan politikai int�zm�nyek, mint az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok eln�keinek kez�t. Nem sok id\
    uc1\u337X kellett hozz�, hogy dikt�torr� v�ljon, �s 1822 okt�ber�ben fel}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is oszlatta az alkotm�nyosan
    szentes�tett orsz�ggy\uc1\u369Xl�st, hely�re pedig a saj�t maga v�lasztotta
    katonai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {juntat
    �ll�totta. B�r Iturbide uralma r�vid �let\uc1\u369X volt, ez az esem�nysorozat,
    �gy, ebben a form�ban �jra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s �jra megism�tl\uc1\u337Xd�tt a XIX. sz�zadi Mexik�ban.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Egyes�lt �llamok
    alkotm�nya nem a mai fogalmaink szerinti demokr�ci�t teremtette meg. Hogy ki}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet v�laszt�sra
    jogosult, azt hagyt�k, hogy az egyes �llamok maguk d�nts�k el. M�g az
    �szaki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok r�vid
    id\uc1\u337Xn bel�l megadt�k a v�laszt�jogot valamennyi feh�r f�rfinak,
    j�vedelm�t\uc1\u337Xl �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vagyoni helyzet�t\uc1\u337Xl f�ggetlen�l, a d�li �llamokban ez
    csak fokozatosan t�rt�nt meg. A n\uc1\u337Xk �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�k egyetlen �llamban sem kaptak
    szavazati jogot, �s m�g a j�vedelmi �s vagyoni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megk�t�seket a feh�r f�rfiak eset�ben
    elt�r�lt�k, bevezett�k az etnikai alap� v�laszt�jogot, amely}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337Xsorban a fekete
    f�rfiakat fosztotta meg a szavazati jogukt�l. Amikor Philadelphi�ban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megsz�vegezt�k az
    Egyes�lt �llamok alkotm�ny�t, a rabszolgas�got, term�szetesen, nem
    tekintett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alkotm�nyellenesnek, �s a leghevesebb vita arr�l folyt, melyik �llamnak
    h�ny helye legyen a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�pvisel\uc1\u337Xh�zban. A helyeket eredetileg az �llamok lakoss�g�nak ar�ny�ban
    akart�k sz�tosztani, de a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {d�li �llamok kongresszusi k�pvisel\uc1\u337Xi azt k�vetelt�k, hogy
    akkor a rabszolg�kat is vegy�k sz�m�t�sba.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Az �szakiak tiltakoztak. V�g�l arra a kompromisszumos
    megold�sra jutottak, hogy egy rabszolga}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {h�rom�t�d szabad embert �r. Ezzel, �s m�g n�h�ny
    sikeres kompromisszummal azt�n siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kord�ban tartani az �szaki �s a d�li �llamok k�zti
    ellent�tet. Id\uc1\u337Xvel �jabb �s �jabb kompromisszumok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�lettek. Ilyen volt p�ld�ul a
    Missouri-kompromisszum, amely szerint az �llamok sz�vets�g�hez}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn213\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindig egy�tt
    vesznek fel egy rabszolgas�gp�rti �s egy, a rabszolgas�got ellenz\uc1\u337X
    �llamot, hogy �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\
    uc1\u337Xrizz�k meg a v�lem�nyek egyens�ly�t a szen�tusban. Az eff�le
    tr�kk�k biztos�tott�k az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�llamok politikai int�zm�nyeinek b�k�s m\uc1\u369Xk�d�s�t
    eg�szen addig, am�g a polg�rh�bor� v�gleg el}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem d�nt�tte a k�rd�st - �szak jav�ra.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A polg�rh�bor� v�res volt �s
    puszt�t�. De el\uc1\u337Xtte �s ut�na is sz�mtalan gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�g
    �llt nyitva}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a lakoss�g
    nagy r�sze el\uc1\u337Xtt, f\uc1\u337Xleg az �szaki �s a nyugati �llamokban.
    Mexik�ban viszont teljesen m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {volt a helyzet. M�g az Egyes�lt �llamoknak csup�n �t�vnyi
    politikai instabilit�st hozott az 1860 �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {1865 k�z�tt zajl� belvisz�ly, addig Mexik�
    f�ggetlens�g�nek els\uc1\u337X 50 �v�ben szinte �lland�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {instabilit�sban �lt. Erre a legjobb p�lda
    az a p�lya�v, amit Antonio L�pez de Santa Ana j�rt be.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Santa Ana, aki egy gyarmati
    tisztvisel\uc1\u337X fiak�nt l�tta meg a napvil�got Veracruzban, el\uc1\
    u337Xsz�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katonak�nt,
    a f�ggetlens�gi h�bor�kban a spanyolok oldal�n harcolva szerzett �rdemeket.
    1821-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t�llt
    Iturbide oldal�ra, �s t�bb� vissza sem n�zett. 1833 m�jus�ban v�lasztott�k
    el\uc1\u337Xsz�r Mexik�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eln�k�v�, igaz, ekkor kevesebb mint egy h�napig volt hivatalban, �s
    az eln�ki teend\uc1\u337Xket ez id\uc1\u337X alatt is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb Valentin G�mez Far�as-ra hagyta.
    G�mez Far�as eln�ks�ge 15 napig tartott, ezut�n megint}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Santa Ana ragadta mag�hoz a hatalmat.
    Uralma azonban most sem tartott tov�bb, mint els\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkalommal, �s j�lius elej�n
    megint csak G�mez Far�as v�ltotta \uc1\u337Xt az eln�ki sz�kben. Santa Ana
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {G�mez Far�as
    eg�szen 1835 k�zep�ig folytatt�k ezt a csikicsukiz�st, amikor is Santa
    An�t Miguel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Barrag�n
    v�ltotta. De Santa Ana nem az a t�pus volt, aki k�ny-nyen megfutamodik. 1839-ben,
    1841-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ben, 1844-ben,
    1847-ben �s v�g�l 1853 �s 1855 k�z�tt megint csak \uc1\u337X volt
    hatalmon. �sszesen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tizenegyszer volt eln�k, ez id\uc1\u337X alatt eln�kk�nt �lte meg Alamo �s Texas
    elest�t, majd a katasztrof�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mexik�i-amerikai h�bor�t, amelynek k�vetkezt�ben Mexik� elvesztette
    a mai �j-Mexik� �s Arizona}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�let�t. 1824 �s 1867 k�z�tt 52 eln�ke volt Mexik�nak, �s k�z�l�k
    csak n�h�nyan tudt�k valamilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkotm�nyosan szentes�tett elj�r�ssal megszerezni a hatalmat.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nyilv�nval�, hogy ez
    a p�ld�tlan politikai instabilit�s milyen k�vetkezm�nyekkel j�rt a
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyekre �s �szt�nz\uc1\u337Xkre n�zve. Az effajta
    instabilit�s er\uc1\u337Xsen gyeng�tette a tulajdonjogokat, de}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�sz Mexik�t is, �gy az
    �llam szinte minden hatalm�t elvesztette: nem igaz�n tudott ad�kat
    kivetni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy
    k�zszolg�ltat�sokat ell�tni. Hab�r az eln�k Santa Ana volt, az orsz�g nagy
    r�sze m�gsem az \uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ir�ny�t�sa alatt �llt - az Egyes�lt �llamok ez�rt tudta
    r�tenni a kez�t Texasra. R�ad�sul, ahogy azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�ttuk, Mexik� f�ggetlens�g�nek kiki�lt�sa az�rt
    t�rt�nhetett meg, mert az elit meg akarta v�deni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {azokat a gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek
    m�g a gyarmati id\uc1\u337Xszak alatt j�ttek l�tre, �s amelyeknek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhet\uc1\u337Xen
    Mexik� - a nagy n�met felfedez\uc1\u337X �s f�ldrajztud�s, Alexander von Humboldt
    szavaival}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lve - az
    \uc1\u8222Xegyenl\uc1\u337Xtlens�g orsz�ga\uc1\u8221X lett. Ezek az
    int�zm�nyek - azzal, hogy a bennsz�l�ttek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�s�ra �s mindenf�le monop�liumokra
    alapozt�k az eg�sz t�rsadalmi berendezked�st -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {akad�lyozt�k, hogy a k�l�nb�z\uc1\u337X
    gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xk �s kezdem�nyez�sek eljussanak a lakoss�g nagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�megeihez. A XIX.
    sz�zad els\uc1\u337X fel�ben az Egyes�lt �llamokba el�rt az ipari
    forradalom szele.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ek�zben Mexik� egyre szeg�nyebb lett.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li493\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Van egy �tleted? Alap�ts c�get, vegy�l fel
    hitelt!}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    ipari forradalom Angli�ban kezd\uc1\u337Xd�tt. Els\uc1\u337X sikerek�nt - el\uc1\
    u337Xbb v�ziker�k-, majd g\uc1\u337Xzg�pmeghajt�s�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j g�pekkel - forradalmas�totta a pamutv�szon
    gy�rt�s�t. A gy�rt�s g�pes�t�se jelent\uc1\u337Xsen megn�velte}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a munk�sok termel�kenys�g�t, el\uc1\
    u337Xbb a textiliparban, majd tov�bbgy\uc1\u369Xr\uc1\u369Xzve m�s
    ipar�gakban is. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�g minden ter�let�n tetten �rhet\uc1\u337X technol�giai �tt�r�sek
    motorj�t az innov�ci� jelentette, �l�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {azokkal az �j v�llalkoz�kkal �s �zletemberekkel, akik
    alig v�rt�k, hogy a gyakorlatban is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kipr�b�lhass�k �j �tleteiket. A kezdeti vir�gz�s
    hamarosan �tterjedt az Atlanti-�ce�n t�lpartj�ra, az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamokba is, ahol az emberek
    nagy gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�geket l�ttak az Angli�ban}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kifejlesztett, �j technol�gi�k
    �tv�tel�ben. �s arra is ihletet kaptak, hogy maguk is �j�tsanak,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kital�ljanak dolgokat.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tal�n meg�rtj�k
    majd ezeknek a tal�lm�nyoknak a term�szet�t, ha megn�zz�k, kik nyert�k el ezeknek
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szabadalmi jog�t.
    A szabadalmaz�st, amely megv�di a szellemi term�kek tulajdonjog�t, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumok t�rv�nye
    (Statute of Monopolies) rendszeres�tette, amelyet az angol parlament 1623-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ban iktatott t�rv�nybe -
    r�szben az�rt, hogy �gy pr�b�lja elej�t venni annak, hogy a kir�ly
    nyakl�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�lk�l
    osztogassa a \uc1\u8222Xszabadalomleveleket\uc1\u8221X, tov�bb� azt akart�k
    el�rni, hogy t�nyleg kiz�r�lagos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jogokat biztos�tson azoknak, akik belefognak egy bizonyos
    tev�kenys�gbe vagy v�llalkoz�sba. Tal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {meglep\uc1\u337X m�don, az Egyes�lt �llamokban nemcsak a gazdagok
    �s az el\uc1\u337Xkel\uc1\u337Xk k�z�l ker�ltek ki azok,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akik szabadalmat k�rtek �s kaptak, hanem
    valamennyi t�rsadalmi r�tegb\uc1\u337Xl, az �let minden ter�let�r\uc1\u337Xl.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sokan eg�sz kis vagyonra
    tettek �gy szert. Ott volt p�ld�ul Thomas Edison, a fonogr�f �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {villanyk�rte feltal�l�ja,
    aki megalap�totta a General Electricet, amely ma is a vil�g egyik legnagyobb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalata. Edison utols�,
    hetedik gyermekk�nt �rkezett a csal�dba. Apja, S�muel Edison sz�mos}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglalkoz�st \uc1\
    u369Xz�tt, volt tet\uc1\u337Xfed\uc1\u337X, szab� �s fogad�s is. A kis
    Thomas nem sokat j�rt iskol�ba, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�desanyja otthon mindenre megtan�totta.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1820 �s 1845 k�z�tt az Egyes�lt
    �llamokban a szabadalomtulajdonosok-nak csup�n 19sz�zal�k-a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmazott szakk�pzett sz�l\uc1\u337Xkt\
    uc1\u337Xl vagy nagyobb f�ldbirtokos csal�db�l. Ugyanebben az id\uc1\u337Xszakban
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lm�nyt
    szabadalmaztatok 40sz�zal�k-a legfeljebb elemi iskol�t v�gzett, mint Edison is. Mi
    t�bb,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezek az emberek
    gyakran �gy haszn�lt�k ki a szabadalmukat, hogy c�get alap�tottak, megint csak
    mint}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Edison. A XIX.
    sz�zadban az Egyes�lt �llamok nemcsak politikai �rtelemben volt demokratikusabb,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint b�rmely m�s orsz�g
    a vil�gon akkoriban, hanem az innov�ci� ter�n is. Ez pedig kulcsfontoss�g�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerepet j�tszott abban,
    hogy az Egyes�lt �llamok lett a gazdas�gilag leginnovat�vabb orsz�g a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {vil�gon.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha egy szeg�ny embernek t�madt
    egy j� �tlete, az csak egy dolog, hogy tal�lm�ny�t szabadalmaztatta,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ami val�j�ban nem ker�lt olyan
    sokba. Hogy abb�l a szabadalomb�l p�nzt is csin�ljon, nos, az m�r}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy teljesen m�s dolog volt.
    Ennek egyik m�dja term�szetesen az volt, hogy eladja a szabadalmat}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {valaki m�snak. El\uc1\
    u337Xsz�r Edison is ezt tette, hogy t\uc1\u337Xk�t szerezzen: a Western
    Union 10 ezer doll�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fizetett neki a kvadruplex telegr�f szabadalm��rt. De ez a megold�s
    csak az olyanoknak volt j�, mint}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Edison, aki gyorsabban gy�rtotta az
    �tleteket, mint ahogy meg tudta volna val�s�tani azokat.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Vil�grekordot �ll�tott fel azzal,
    hogy csak az Egyes�lt �llamokban 1093, vil�gszerte pedig 1500}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szabadalm�t fogadt�k el.) De egy
    szabadalommal igaz�n �gy lehetett p�nzt keresni, ha az ember saj�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�st ind�tott. Ehhez
    viszont t\uc1\u337Xke kellett, �s egy bank, amelyik k�lcs�n form�j�ban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {megel\uc1\u337Xlegezte
    ezt a t\uc1\u337Xk�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az Egyes�lt �llamokban �l\uc1\u337X feltal�l�k igen szerencs�sek voltak. A
    XIX. sz�zadban gombam�d}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {szaporodtak a p�nz�gyi k�zvet�t\uc1\u337Xi �s banki
    szolg�ltat�sokat ny�jt� c�gek, ez pedig felgyors�totta az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy�bk�nt is gyors gazdas�gi n�veked�st
    �s az iparosod�st. 1818-ban m�g csak 338 bank m\uc1\u369Xk�d�tt az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamokban, �s ezek
    �sszt\uc1\u337Xk�je mind�ssze 160 milli� doll�r volt; �m k�zel 100 �vvel}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�s\uc1\u337Xbb, 1914-ben az akkor m�r 27 864
    bank �sszvagyona el�rte a 27,3 milli�rd doll�rt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�prem�ny\uc1\u369X feltal�l�k k�nnyen kaptak
    t\uc1\u337Xk�t a v�llalkoz�sukhoz. S\uc1\u337Xt, mivel egyre �lesedett a verseny}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a p�nzint�zetek k�z�tt,
    ezt a hitelt meglehet\uc1\u337Xsen alacsony kamatra kapt�k meg.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Mindez nem mondhat� el Mexik�r�l. Ott 1910-ben, a mexik�i forradalom
    kirobban�s�nak �v�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {m�g csak 42 bank m\uc1\u369Xk�d�tt, �s ebb\uc1\u337Xl kett\uc1\u337X birtokolta a
    banki �sszvagyon 60sz�zal�k-�t. Szemben az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamokkal, ahol �d�z verseny folyt a
    bankszektorban, a mexik�i bankok k�z�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gyakorlatilag nem volt verseny. Ez pedig azt
    jelentette, hogy a bankok ak�rmilyen magas kamatot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felsz�molhattak �gyfeleiknek, �s megtehett�k,
    hogy csak a m�r gazdag kiv�lts�gosoknak adjanak hitelt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akik ezt a hitelkeretet azut�n arra haszn�lt�k,
    hogy kiterjessz�k �s meger\uc1\u337Xs�ts�k hatalmukat a k�l�nf�le}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �gakban.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az, hogy a XIX-XX. sz�zadban a
    mexik�i bankszektor ilyen torz form�t �lt�tt, egyenesen k�vetkezik}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abb�l, milyen politikai int�zm�nyek
    vertek gy�keret Mexik�ban a f�ggetlens�g kiv�v�sa ut�n. A Santa}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ana-korszakra jellemz\uc1\u337X k�osz
    ut�n j�tt II. Nap�leon francia korm�ny�nak elhib�zott pr�b�lkoz�sa:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1864-67 k�z�tt, I. Miksa
    mexik�i cs�sz�r uralkod�s�val, gyarmati rendszert akartak kialak�tani}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mexik�ban. A franci�kat
    azonban elkergett�k, �s megsz�letett az �j alkotm�ny. De el\uc1\u337Xbb
    Benito}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ju�rez, majd az
    \uc1\u337X hal�la ut�n Sebasti�n Lerdo de Tejada korm�ny�nak hamarosan kih�v�ja
    akadt - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fiatal
    katona, Porfirio D�az szem�ly�ben. D�az a franci�k ellen v�vott h�bor� egyik gy\
    uc1\u337Xztes t�bornoka}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {volt, �s most hatalomra v�gyott. L�zad� sereget verbuv�lt, �s 1876
    november�ben, a tecoac-i}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csat�ban s�lyos veres�get m�rt a korm�ny sereg�re. A
    k�vetkez\uc1\u337X �v m�jus�ban eln�kk� v�lasztatta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {mag�t; �s a k�vetkez\uc1\u337X 34 �vben -
    t�bb�-kev�sb� megszak�t�s n�lk�l �s egyre ink�bb a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tekint�lyelv\uc1\u369Xs�g jegy�ben -
    korm�nyozta Mexik�t, eg�szen addig, am�g a forradalom kit�r�sekor meg}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem buktatt�k.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ak�rcsak el\uc1\u337Xdei,
    Iturbide �s Santa Ana, D�az is katonai parancsnokk�nt kezdte p�ly�j�t. Az
    eff�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katonai-
    politikai karrier�t az Egyes�lt �llamokban sem ismeretlen. Az Egyes�lt �llamok els\
    uc1\u337X eln�ke,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {George Washington is a f�ggetlens�gi h�bor� egyik sikeres t�bornokak�nt deb�t�lt.
    Ulysses S. Grant,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aki
    a polg�rh�bor� t�bornokak�nt jelent\uc1\u337Xs szerepet j�tszott Kszak,
    vagyis az uni� gy\uc1\u337Xzelm�ben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {k�s\uc1\u337Xbb (1869-ben) szint�n eln�k lett. Dwight D.
    Eisen-hower pedig, aki a II. vil�gh�bor� sor�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�vets�ges er\uc1\u337Xk parancsnoka volt
    Eur�p�ban, 1953 �s 1961 k�z�tt volt az Egyes�lt �llamok eln�ke.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ellent�tben
    lturbid�vel, Santa An�val vagy D�azzal, az eml�tett amerikai katon�k
    egyike sem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xszakkal szerezte �s tartotta meg a hatalmat. \uc1\u336Xk tartott�k magukat az
    alkotm�nyhoz. Hab�r a XIX.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�zadban Mexik�nak t�bb alkotm�nya is volt, az vajmi kev�s
    visszatart� er\uc1\u337Xt jelentett Iturbid�nek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Santa An�nak vagy D�az-nak. Ezeket az embereket
    csak �gy lehetett elt�vol�tani a hatalomb�l, ahogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xk megszerezt�k azt: er\uc1\u337Xnek
    erej�vel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�az
    korm�nyz�sa idej�n er\uc1\u337Xsen csorbult az emberek tulajdonhoz val�
    joga, megk�nny�tve ezzel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalmas f�ldek kisaj�t�t�s�t. D�az r�ad�sul monop�liumokat �s
    el\uc1\u337Xjogokat adott t�mogat�inak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {valamennyi �zlet�gban, t�bbek k�z�tt a bankszektorban
    is. Magatart�s�ban nem volt semmi �j.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Pontosan ezt tett�k a spanyol konkviszt�dorok is, ak�rcsak az
    \uc1\u337X nyomdokaikban j�r� Santa Ana.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Egyes�lt �llamokban egy�ltal�n nem az�rt alakult ki
    olyan bankrendszer, amely sokkal kedvez\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�ssal volt az orsz�g gazdas�gi el\uc1\
    u337Xmenetel�re, mert a banktulajdonosoknak m�sok lettek volna a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {motiv�ci�ik. A
    profitorient�lts�g, amely a mexik�i bankszektornak monopolisztikus jelleget}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�lcs�nz�tt, az
    Egyes�lt �llamokban is jelen volt. De a mexik�it�l alapjaiban k�l�nb�z\
    uc1\u337X amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer miatt a profitmot�vum m�shogy nyilv�nult meg. A
    k�l�nb�z\uc1\u337X gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek sokkal komolyabb versenyhelyzetbe hozt�k a
    bank�rokat. �s ez nagyr�szt annak volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy egy teljesen elt�r\uc1\u337X
    politikai int�zm�nyrendszerben maguk a politikusok, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bankszektor m\uc1\u369Xk�d�s�t szab�lyoz�
    t�rv�nyek megalkot�i is teljesen m�s jelleg\uc1\u369X �szt�nz\uc1\u337Xkkel}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szembes�ltek.T�ny,
    hogy a XVIII. sz�zad v�g�n, nem sokkal az Egyes�lt �llamok
    alkotm�ny�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hat�lybal�p�se ut�n, m�g a mexik�ihoz hasonl� bankrendszer kezdett
    kialakulni. A politikusok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {igyekeztek �llami bankmonop�liumokat fel�ll�tani, amelyeket
    azut�n a bar�taiknak �s �zleti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {partnereiknek juttathatnak - cser�be a monop�liumb�l sz�rmaz�
    profit egy r�sz��rt. A bankok is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {hamar lecsaptak az \uc1\u337Xket ir�ny�t� politikusoknak ny�jtott
    hitelez�s lehet\uc1\u337Xs�g�re, ak�rcsak Mexik�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De ez az �llapot az Egyes�lt �llamokban
    az�rt nem maradt tart�s, mert a bankmonop�liummal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pr�b�lkoz� politikusok - szemben mexik�i
    koll�g�ikkal - csak v�laszt�sok �tj�n maradhattak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmon. A bankmonop�lium �s a politikusoknak
    ny�jtott k�lcs�n j� �zlet a politikusoknak, hacsak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem buknak bele. A polg�roknak viszont m�r messze nem
    olyan j�. Szemben Mexik�val, az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�llamokban a n�p ellen\uc1\u337Xrz�s alatt tudta
    tartani a politikusokat, �s megszabadult att�l, aki arra}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lta a hivatal�val j�r�
    hatalmat �s befoly�st, hogy megszedje mag�t vagy monop�liumokat}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerezzen a cimbor�inak.
    K�vetkez�sk�pp, a bankmonop�liumok �sszeomlottak. Az Egyes�lt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�llamokban a sz�les k�r\uc1\u369X politikai jogok, f\uc1\u337Xleg
    Mexik�hoz viszony�tva, egyenl\uc1\u337X hozz�f�r�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tottak af finansz�roz�si forr�sokhoz.
    Ez cser�be biztos�totta, hogy akinek volt egy nagyszer\uc1\u369X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tlete vagy tal�lm�nya, az
    profit�lhatott bel\uc1\u337Xle.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3773\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {�tf�gg\uc1\u337X v�ltoz�sok}\b0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1870-80-as evekben a
    vil�g �talakult, �s a v�ltoz�sok Latin-Amerik�t sem ker�lt�k el. A Porfirio}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�az �ltal fel�ll�tott
    int�zm�nyrendszer nem azonos azzal, amely Santa Ana korm�nyz�sa idej�n vagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a spanyol gyarmati �llamban
    m\uc1\u369Xk�d�tt. A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben, a vil�ggazdas�gi konjunkt�ra}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {idej�n, az olyan
    innov�ci�k, mint a g\uc1\u337Xzhaj� �s a vas�t, forradalmas�tott�k a
    k�zleked�st �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {sz�ll�tm�nyoz�st, aminek k�vetkezt�ben fellend�lt a nemzetk�zi kereskedelem is. Ez
    a globaliz�ci�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hull�m
    azt jelentette, hogy az olyan, er\uc1\u337Xforr�sokban gazdag orsz�gok,
    mint p�ld�ul Mexik� -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {helyesebben ezeknek az orsz�goknak a vezet\uc1\u337X elitje -,
    meggazdagodhatott azon, hogy nyersanyagokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�s term�szeti er\uc1\u337Xforr�sokat export�lt az iparosod�
    �szak-Amerik�ba vagy Nyugat-Eur�p�ba. D�azra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s cimbor�ira egy �j �s gyorsan v�ltoz� vil�g
    k�sz�nt�tt. Felismert�k, hogy Mexik�nak is v�ltoznia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kell. De ez, persze, nem azt jelentette,
    hogy felsz�molj�k a gyarmati int�zm�nyrendszert, �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szakamerikaihoz hasonl�t vezetnek be.
    Ez a v�ltoz�s ink�bb �tf�gg\uc1\u337X volt: csup�n egy k�vetkez\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�si
    f�zisba l�pett az az int�zm�nyrendszer, amelynek k�sz�nhet\uc1\u337Xen
    Latin-Amerika nagy r�sz�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�r eluralkodott a szeg�nys�g �s az egyenl\uc1\u337Xtlens�g.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A globaliz�ci� r�v�n
    �rt�kess� v�ltak az amerikai kontinens hatalmas, m�g felfedezetlen ter�letei, a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xnyitott
    hat�rvid�k\uc1\u8221X, a vadnyugat. Ami sokszor csak elm�letileg volt
    nyitott, hiszen ott �ltek azok a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {bennsz�l�tt n�pek, amelyeket cs�ny�n kisemmiztek. Mindezek
    ellen�re, a XIX. sz�zad m�sodik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�ben az ez�rt az �jonnan �rt�kess� v�l� er\uc1\
    u337Xforr�s�rt folytatott k�zdelem volt az egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legmeghat�roz�bb folyamat az amerikai
    kontinensen. Az, hogy hirtelen megny�ltak a hat�rok, nem}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rhuzamos folyamatokat ind�tott el
    az Egyes�lt �llamokban �s Latin-Amerik�ban, hanem tov�bb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�velte azt a szakad�kot, amelyet a
    m�r l�tez\uc1\u337X int�zm�nyi k�l�nbs�gek �t�ttek a kontinens k�t fele}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt. K�l�n�sen
    igaz ez arra a szab�lyoz�sra, amely meghat�rozta, hogy kik juthattak
    f�ldh�z. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt
    �llamokban az 1785-�s f�ldrendelett\uc1\u337Xl (Land Ordinance) kezdve az
    1862-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {birtokt�rv�nyig (Homestead Act) t�rv�nyek hossz� sora biztos�tott sz�les
    k�r\uc1\u369X hozz�f�r�st a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hat�rvid�ki f�ldekhez. B�r a bennsz�l�tt n�pek ezzel a
    perif�ri�ra szorultak, kialakult egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gazdas�gilag dinamikus hat�rvid�k, ahol t�bb�-kev�sb�
    egyenl\uc1\u337Xs�g volt. A legt�bb latinamerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gban azonban a saj�tos politikai
    int�zm�nyek miatt ez a v�ltoz�s teljesen m�s eredm�nyt hozott.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A hat�rvid�ken fekv\uc1\u337X
    f�ldeket azok kapt�k meg, akiknek vagy politikai hatalmuk, vagy hatalmas}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyonuk volt \uc1\
    u8212X �s �gy ezek az emberek m�g hatalmasabbak lettek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�az k�ts�gk�v�l elkezdte lebontani a
    saj�tos gyarmati int�zm�nyrendszernek azokat a maradv�nyait,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek g�tolt�k a nemzetk�zi
    kereskedelmet, amelyt\uc1\u337Xl komoly vagyont rem�lt \uc1\u337X is �s a t�mogat�i
    is.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ebben azonban
    tov�bbra sem k�vette a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�snek azt a modellj�t,
    amelyet a Rio}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Grand�t�l �szakra l�tott, hanem azt, amit Cort�s, Pizarro �s de Toledo
    alkalmazott, �s amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�nyege, hogy az elit hatalmas vagyonokra tehet szert,
    mindenki m�st�l viszont ennek m�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�g�t is elveszik. Ha az elit befekteti a
    p�nz�t, az hoz n�mi gazdas�gi n�veked�st, de ez a fajta}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�s mindig csal�d�st okoz.
    K�rvallottjai els\uc1\u337Xsorban azok, akiknek ebben az �j}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszerben semmihez sincs joguk:
    ilyenek voltak p�ld�ul a Nogales h�torsz�g�ban �l\uc1\u337X sonorai jaki}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {indi�nok. 1900
    �s 1910 k�z�tt mintegy 30 ezer jakit deport�ltak: l�nyeg�ben
    rabszolgasorba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�nyszer�tett�k \uc1\u337Xket, �s mehettek dolgozni a Yukat�n-f�lsziget
    ag�v��ltetv�nycirc. (Az ag�v�n�v�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {rostja �rt�kes exportcikk volt, k�telet �s fonalat lehetett
    k�sz�teni bel\uc1\u337Xle.)}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Hogy a gazdas�gi n�veked�s �tj�ban �ll� saj�tos int�zm�nyi
    berendezked�s a XX. sz�zadban is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {rend�thetetlen maradt, azt mi sem bizony�tja jobban, mint az a t�ny,
    hogy Mexik�t �s Latin-Amerik�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tov�bbra is a gazdas�gi stagn�l�s �s a politikai
    instabilit�s jellemezte, �s polg�rh�bor�k meg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gerillaakci�k d�lt�k fel az orsz�gokat, mert
    folyt tov�bb a hatalmi harc a k�l�nb�z\uc1\u337X �rdekcsoportok}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt. 1910-ben D�azt v�g�l
    megfosztott�k hatalm�t�l a forradalmi er\uc1\u337Xk. A mexik�i forradalom ut�n}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1952-ben Bol�vi�ban,
    1959-ben Kub�ban, 1979-ben pedig Nicaragu�ban robbant ki forradalom.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindek�zben �lland�
    polg�rh�bor� tombolt Kolumbi�ban, Salvadorban, Guatemal�ban �s Peruban.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Rohaml�ptekkel folytak
    tov�bb a kisaj�t�t�sok, illetve azok vesz�lye mindig ott l�gott a leveg\uc1\
    u337Xben, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {zajlottak
    a t�meges agr�rreformok (vagy reformpr�b�lkoz�sok) Bol�vi�ban, Braz�li�ban,
    Chil�ben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kolumbi�ban,
    Guatemal�ban, Peruban �s Venezuel�ban is. A forradalmak, a kisaj�t�t�sok
    �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    instabilit�s maguk ut�n hozt�k a katonai korm�nyz�st, �s a k�l�nf�le
    t�pus� parancsuralmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {rendszerek kialakul�s�t. B�r megfigyelhet\uc1\u337X volt egyfajta fokozatos
    elmozdul�s a politikai jogok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kisz�les�t�se fel�, csup�n az 1990-es �vekre siker�lt el�rni, hogy a
    legt�bb latin-amerikai orsz�gban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {demokr�cia legyen. Az instabilit�sb�l azonban nem siker�lt
    kiszabadulniuk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ennek az instabilit�snak velej�r�ja volt a
    t�meges elnyom�s �s megtorl�s. A chilei Orsz�gos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Igazs�gszolg�ltat� �s B�k�ltet\uc1\u337X
    Bizotts�g 1991-es jelent�se szerint 1973 �s 1990 k�z�tt, Pinochet}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {uralma alatt, 2279 embert
    v�geztek ki politikai okokb�l, mintegy 50 ezer embert z�rtak b�rt�nbe �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�noztak meg, �s t�bb
    sz�zezer embert r�gtak ki a munkahely�r\uc1\u337Xl. A guatemalai
    T�rt�nelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {T�nyfelt�r�
    Bizotts�g 1999-es jelent�s�ben �sszesen 42 275 �ldozat szerepelt n�v szerint, b�r
    egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll�t�sok
    szerint legal�bb 200 ezer embert gyilkoltak meg Guatemal�ban 1962 �s 1996
    k�z�tt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hetvenezer
    embert pedig Efrain R�os Montt t�bornok uralma idej�n, aki olyannyira
    b�ntetlen�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vethette
    el ezeket a r�mtetteket, hogy 2003-ban m�g az eln�ki sz�k�rt is
    indulhatott - de,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szerencs�re, nem \uc1\u337X nyert. Az elt\uc1\u369Xnt emberekkel foglalkoz�
    argentin bizotts�g 9 ezerre becs�li azoknak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a sz�m�t, akiket 1976 �s 1983 k�z�tt gyilkoltak meg
    a hadsereg katon�i, b�r megjegyzik, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�nyleges sz�m enn�l nagyobb is lehet. (Emberi jogi
    szervezetek becsl�sei szerint a 30 ezer f\uc1\u337X a val�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {adat.)}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li2973\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Keress n�h�ny milli�rdot!}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A gyarmati id\uc1\
    u337Xszak t�rsadalmi berendezked�se, �s ezeknek a t�rsadalmaknak az int�zm�nyi
    �r�ks�ge}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�ig �rezteti
    hat�s�t, �s emiatt vannak m�g ma is ilyen hatalmas k�l�nbs�gek az Egyes�lt �llamok
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mexik�, �s �gy
    Nogales k�t r�sze k�z�tt is. Ha megn�zz�k, hogyan lett Bili Gates �s
    Carlos S�im a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�g
    k�t leggazdagabb embere - b�r ez�rt a c�m�rt Warren Buffet is versenyben
    van -, vil�gosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {l�tszik, milyen er\uc1\u337Xk munk�lkodnak az egyik �s a m�sik orsz�gban.
    Bili Gates �s a Microsoft}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sikert�rt�nete k�zismert. De csak az�rt, mert Gates volt a
    vil�g leggazdagabb embere �s a vil�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {technol�giailag egyik leginnovat�vabb c�g�nek alap�t�ja,
    az Egyes�lt �llamok igazs�g�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {miniszt�riuma m�g nyugodt sz�vvel ind�tott polg�ri pert a Microsoft
    Corporation ellen 1998. m�jus 8-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�n azzal a v�ddal, hogy a c�g vissza�lt monopolhelyzet�vel.
    Konkr�tan azt kifog�solt�k, hogy saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fejleszt�s\uc1\u369X b�ng�sz\uc1\u337Xj�t, az Internet
    Explorert integr�lta a Windows oper�ci�s rendszerbe. A korm�ny}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j\uc1\u337X ideje rajta tartotta a
    szem�t Gatesen, �s m�r 1991- ben is vizsg�lat indult ellene: a
    Sz�vets�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Kereskedelmi Bizotts�g (Federal Trade Commission) arra volt k�v�ncsi, hogy a
    Microsoft vissza�lt-e}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {monopolhelyzet�vel az asztali sz�m�t�g�pek oper�ci�s rendszereinek piac�n.
    2001 november�ben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Microsoft meg�llapod�st k�t�tt a miniszt�riummal: hagyta, hogy lenyess�k a
    sz�rnyait - m�g ha a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {b�ntet�s kevesebb is volt, mint amekkor�t sokan elv�rtak volna.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A mexik�i Carlos S�im nem az innov�ci�nak k�sz�nheti
    vagyon�t. El\uc1\u337Xsz�r r�szv�nyekkel kereskedett,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem kis sikerrel, illetve vesztes�ges c�geket
    v�s�rolt fel �s tett j�vedelmez\uc1\u337Xv�. A legnagyobb h�z�sa}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az volt, amikor megvette a Telmexet,
    Mexik� telekommunik�ci�s monopolc�get, amelyet m�g Carlos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sa-linas eln�k privatiz�lt 1990-ben. A
    korm�ny 1989 szeptember�ben jelentette be, hogy el akarja}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adni a szavazati jogot biztos�t�
    r�szv�nyek 51sz�zal�k-�t (ez a teljes r�szv�ny�llom�ny 20,4sz�zal�k-}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a volt). 1990 november�ben meg is
    �rkeztek az aj�nlatok. Es b�r nem S�im aj�nlotta a legmagasabb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rat, a tulajdon�ban l�v\uc1\u337X
    Gru-po Corso vezette konzorcium nyerte meg az �rver�st. S�im ahelyett,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy r�gt�n kifizette
    volna a r�szv�nyeket, elint�zte, hogy fizet�si halad�kot kapjon, �s a Telmex
    �ltal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kifizetett
    osztal�kokb�l rendezte a tartoz�s�t. Ennek folyt�n ami egykor �llami monop�lium
    volt, S�im}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bus�s
    hasznot hajt� monop�liuma lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azok a gazdas�gi
    int�zm�nyek, amelyek Carlos S�imet naggy� tett�k, teljesen m�sok, mint az
    Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok
    int�zm�nyei. Egy mexik�i v�llalkoz� p�lyafut�sa minden �llom�s�n komoly
    bel�p�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tokba
    �tk�zik, �s ezek meghat�roz� szerepet j�tszanak karrierj�nek alakul�s�ban.
    Ilyen korl�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet a
    dr�ga licenc, amit k�telez\uc1\u337Xen meg kell venni, vagy a b�rokr�cia, amelyen
    �t kell verekednie}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {mag�t, de akad�lyt jelentenek a politikusok �s a hivatalnokok is, akik
    az �tj�ba �llnak, �s az sem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�nny�ti meg a dolg�t, hogy csak nagy neh�zs�gek �r�n lehet
    forr�st szerezni a p�nz�gyi szektort�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {amely sokszor �sszej�tszik azokkal a hivatalnokokkal,
    akikkel a v�llalkoz� pr�b�l szembesz�llni.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek a korl�tok lehetnek lek�zdhetetlen akad�lyok,
    amelyek t�vol tartj�k a v�llalkoz�t a j�vedelmez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�letekt\uc1\u337Xl, vagy lehetnek
    �ld�sos eszk�z�k, amelyek sakkban tartj�k a versenyt�rsakat. Hogy a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {korl�t melyik oldal�ra
    ker�l�nk, az term�szetesen att�l f�gg, kiket ismer�nk, kiket tudunk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befoly�solni, �s legal�bb
    ilyen fontos: hogy kiket tudunk megvesztegetni. Carlos Slim - szer�ny}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�r�lm�nyek k�z�tt �l\uc1\u337X libanoni bev�ndorl�k tehets�ges �s
    ambici�zus fia - mestere volt annak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {hogyan lehet elnyerni kiz�r�lagos szerz\uc1\u337Xd�seket;
    siker�lt monopoliz�lnia a sz�pen j�vedelmez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mexik�i telekommunik�ci�s piacot, majd
    kiterjeszteni m\uc1\u369Xk�d�s�nek k�r�t eg�sz Latin-Amerik�ra.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {T�bben is pr�b�lt�k r�h�zni a
    vizes leped\uc1\u337Xt a Slim-f�le Telmex-monop�liumra, de nem j�rtak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sikerrel. 1996-ban egy
    belf�ldi telefonszolg�ltat�, az Avantel k�rv�nyt ny�jtott be a mexik�i}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {versenyhivatalhoz, hogy
    vizsg�lj�k ki, t�ls�lyban van-e a Telmex a telekommunik�ci�s piacon. 1997-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ben a hivatal
    meg�llap�totta, hogy a Telmex alapvet\uc1\u337Xen monopolhelyzetben van, t�bbek
    k�z�tt a helyi,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    belf�ldi �s a nemzetk�zi h�v�sok tekintet�ben is. A mexik�i szab�lyoz�
    hat�s�gok m�gis hi�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pr�b�ltak
    g�tat vetni ezeknek a monop�liumoknak, nem �rtek el semmit. Ennek egyik oka az
    volt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {S�im �s a
    lelmex �lhet a recurso de amparo int�zm�ny�vel (sz� szerint: v�delmi k�rv�ny). Az
    amparo}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a mellett
    �rvel, hogy az adott t�rv�ny nem is vonatkozik az amparo beny�jt�j�ra. Az
    amparo �tlete}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�szen
    az 1857-es mexik�i alkotm�nyig ny�lik vissza, �s eredetileg az egy�ni �s a
    szabads�gjogokra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adott
    biztos�t�kot. ATelmex �s a t�bbi mexik�i monop�lium kez�ben azonban
    f�lelmetes eszk�zz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�lt, amellyel bebetonozhatj�k monopolhelyzet�ket. �gy az amparo ahelyett,
    hogy az emberek jogait}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�den�, seg�t kij�tszani a t�rv�ny el\uc1\u337Xtti egyenl\uc1\
    u337Xs�g elv�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mexik�ban S�im javar�szt politikai
    kapcsolatainak k�sz�nhette gazdas�gi sikereit. Amikor azonban az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamokban kezdett
    v�llalkoz�sba, a siker elmaradt. 1999-ben a Grupo Curso felv�s�rolta a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�t�g�p-forgalmaz� CompUSA-
    t. Akkoriban a CompUSA franchise szerz\uc1\u337Xd�st k�t�tt a COC}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Servicesszel, hogy
    forgalmazza a term�keit Mexik�ban. S�im r�gt�n szerz\uc1\u337Xd�st bontott,
    mert saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bolth�l�zat ind�t�s�t tervezte, �s nem akart konkurenci�t. De a COC egy dallasi
    b�r�s�gon ny�jtott be}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {keresetet a CompUSA ellen, Dallasban viszont nem m\uc1\u369Xk�d�tt az amparo. S�im
    elvesztette a pert, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {454 milli� doll�ros b�ntet�st szabtak ki r�. A COC �gyv�dje, Mark Werner
    azt mondta a per ut�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy \uc1\u8222Xez az �t�let azt �zeni, hogy ebben a glob�lis
    gazdas�gban a c�geknek tiszteletben kell tartaniuk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az Egyes�lt �llamok t�rv�nyeit, ha itt akarnak
    �zletelni\uc1\u8221X. S�im r�gi, j�l bev�lt m�dszerei az Egyes�lt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamokban cs\uc1\u337Xd�t
    mondtak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li1533\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Egy elm�let a vil�g egyenl\uc1\u337Xtlens�geir\uc1\u337Xl}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyenl\uc1\
    u337Xtlen vil�gban �l�nk. Ahogy Nogales k�t r�sze, �gy az egyes orsz�gok k�z�tt is
    hatalmas, s\uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�g hatalmasabb k�l�nbs�gek vannak. A gazdag orsz�gokban �l\uc1\u337Xk
    eg�szs�gesebbek, hosszabb ideig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�lnek, �s iskol�zottabbak. R�ad�sul olyan k�nyelmi
    szolg�ltat�sok �s lehet\uc1\u337Xs�gek is el�rhet\uc1\u337Xek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�mukra (nyaral�s, karrier
    stb.), amelyekr\uc1\u337Xl a szeg�ny orsz�gok lakosai m�g csak nem is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lmodhatnak. A gazdag
    orsz�gokban nem k�ty�sak az utak, �s az otthonokban van v�z�bl�t�ses toalet,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�dik az �ram-
    �s v�zszolg�ltat�s. Az orsz�g �l�n pedig, jellemz\uc1\u337Xen, olyan korm�ny
    �ll, amelyik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem
    fogja �nk�nyesen letart�ztatni vagy zaklatni a polg�rait. Kpp ellenkez\uc1\
    u337Xleg, a korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szolg�ltat�sokat - t�bbek k�z�tt oktat�st, eg�szs�g�gyi ell�t�st,
    �th�l�zatot �s t�rv�nyes rendet -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {biztos�t. Az sem mell�kes, hogy a gazdag orsz�gok
    polg�rai szavazhatnak a v�laszt�sokon,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {belesz�lhatnak abba, hogy haz�juk milyen politikai ir�nyba
    haladjon.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    egyenl\uc1\u337Xtlens�g vil�g�ban mindenki, m�g a szeg�ny orsz�gok lak�i is
    tiszt�ban vannak ezekkel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nagy k�l�nbs�gekkel, annak ellen�re, hogy sok helyen nincs se t�v�,
    se internet. Egyszer\uc1\u369Xen �rzik �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�t�lik ezeket a k�l�nbs�geket - �s ez k�szteti \uc1\
    u337Xket arra, hogy ak�r illeg�lisan is, �tkeljenek a Rio}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Grand�n vagy a F�ldk�zi-tengeren, �s
    es�lyt kapjanak arra, hogy megtapasztalj�k a gazdag orsz�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ny�jtotta �letsz�nvonalat �s lehet\uc1\
    u337Xs�geket. Ezek az egyenl\uc1\u337Xtlens�gek azonban nemcsak a szeg�ny}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gokban �l\uc1\
    u337Xk �let�re vannak kihat�ssal, hanem az Egyes�lt �llamokban �s sok m�s orsz�gban
    is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {komoly �rzelmeket
    �s indulatokat v�ltanak ki, aminek vannak politikai k�vetkezm�nyei.
    K�nyv�nk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {c�lja
    megvil�g�tani, hogy mi�rt vannak ekkora k�l�nbs�gek, �s mi�rt alakulnak
    ki. �s ez nemcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�gc�l, hanem az els\uc1\u337X l�p�s is ahhoz, hogy elkezdj�nk
    gondolkodni azon, hogyan jav�thatn�nk a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szeg�nys�gben �l\uc1\u337X emberek milli�rdjainak az
    �letsz�nvonal�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az, ami Nogalesben, a ker�t�s k�t oldal�n kialakult, csup�n a j�ghegy
    cs�csa. Itt ugyanis, ahogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Mexik� �szaki r�sz�n fekv\uc1\u337X v�rosokban �ltal�ban -
    k�sz�nhet\uc1\u337Xen az Egyes�lt �llamokkal folytatott}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {(nem mindig leg�lis) kereskedelemnek -
    az emberek sokkal jobb anyagi helyzetben vannak, mint az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g m�s r�szein, ahol egy h�ztart�s
    �ves j�vedelme �tlagosan k�r�lbel�l 5000 doll�r. A sonorai}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nogalesben ez a viszonylagos j�l�t az
    ipari parkokban koncentr�l�d� maquiladora �zemeknek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhet\uc1\u337X. Az els\uc1\u337X ilyen
    �zemet ifj. Rich�rd Campbell kaliforniai kos�rk�sz�t\uc1\u337X hozta l�tre. Az
    �zem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337X
    b�rl\uc1\u337Xje a Rich�rd Bossc tulajdon�ban l�v\uc1\u337X hangszerk�sz�t\
    uc1\u337X c�g, a Coin-Art volt. Bosse-nak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�t�s m�sik oldal�n, az arizonai Nogalesben
    ekkor m�r volt egy fuvol�kat �s szaxofonokat k�sz�t\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�sa, az Artley. A Coin-Artot
    k�vette a sz�m�t�g�p-k�belez�ssel foglalkoz� Memorex, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rh�zi ruh�zatot gy�rt� Avent, a
    napszem�vegeket gy�rt� Grant, a Scarsnek gar�zsnyit�kat gy�rt�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Chamberlain �s a b\uc1\u337Xr�nd�ket
    gy�rt� Samsonite. Ezek szinte mind amerikai sz�khely\uc1\u369X v�llalkoz�sok,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek amerikai t\uc1\
    u337Xk�b\uc1\u337Xl, amerikai know-how-val m\uc1\u369Xk�dnek. Vagyis az a plusz,
    amivel t�bb jut az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {embereknek itt, a sonorai Nogalesben, az az orsz�g hat�rain t�lr�l j�n.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Pedig a k�l�nbs�gek az
    Egyes�lt �llamok �s Mexik� k�z�tt elt�rp�lnek ahhoz k�pest, hogy micsoda}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek vannak az orsz�gok
    k�zt vil�gszinten. Az Egyes�lt �llamok �tlagpolg�ra h�tszer nagyobb}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyonnal
    rendelkezik, mint egy �tlag mexik�i, egy �tlag peruin�l vagy k�z�p-amerikain�l t�bb
    mint}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {t�zszer, Fekete-
    Afrika egy �tlagos lakos�n�l k�r�lbel�l h�sszor, �s a legszeg�nyebb
    afrikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gokban
    (p�ld�ul Maliban, Eti�pi�ban vagy Sierra Leon�ban) �l\uc1\u337Xkn�l pedig
    majdnem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {negyvenszer
    gazdagabb. De ez nem csak az Egyes�lt
    �llamokra igaz. A gazdag orsz�gok kicsi, �m}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre n�vekv\uc1\u337X eur�pai �s �szak-amerikai
    csoportja �jabb �s �jabb orsz�gokkal b\uc1\u337Xv�l, csatlakozott}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r hozz�juk Ausztr�lia, Jap�n,
    �j-Z�land, Szingap�r, D�l-Korea �s Tajvan is. Az itt lak�k teljesen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�s �letet �lnek, mint az emberek a
    vil�g t�bbi r�sz�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Pedig egyszer\uc1\u369X oka van annak, hogy az arizonai Nogales sokkal gazdagabb,
    mint a sonorai Nogales:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az, hogy a hat�r k�t oldal�n egym�st�l teljesen elt�r\uc1\u337X int�zm�nyrendszer
    alakult ki, amely egym�st�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {teljesen elt�r\uc1\u337X �szt�nz\uc1\u337Xket teremt a k�t
    Nogales lak�i sz�m�ra. De nemcsak az arizonai Nogales,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hanem maga az Egyes�lt �llamok is
    az�rt sokkal gazdagabb ma, mint ak�r Mexik� vagy Peru, mert}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyei m�sfajta �szt�nz\uc1\u337Xket k�n�lnak a v�llalkoz�soknak, a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�nszem�lyeknek �s
    a politikusoknak. Valamennyi t�rsadalmi funkci�t - a hozz�juk tartoz�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s politikai
    t�rv�nyekkel egy�tt - az �llam �s a polg�rok k�z�sen alkott�k meg �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen\uc1\u337Xrzik. A
    gazdas�gi int�zm�nyek alak�tj�k a gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xket, amelyek
    arra �szt�n�znek,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy tanuljunk, takar�koskodjunk, befektess�nk, fejlessz�nk �s alkalmazzunk
    �j technol�gi�kat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�vesen fogadjuk az �j�t�sokat, �s �gy tov�bb. A politikai folyamat hat�rozza
    meg, hogy az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {milyen gazdas�gi int�zm�nyrendszer keretein bel�l �lnek �s dolgoznak, azt pedig,
    hogy ez a folyamat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogyan m\uc1\u369Xk�dik, a politikai int�zm�nyek hat�rozz�k meg. Azt
    p�ld�ul egy adott orsz�g politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {int�zm�nyei hat�rozz�k meg, hogy a polg�rok hat�ssal
    tudnak-e lenni a politikusokra �s azok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {viselked�s�re. Ett\uc1\u337Xl f�gg ugyanis, hogy a
    politikusok a n�pet k�pviselik-e \uc1\u8212X m�g ha nem is}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�k�letesen \uc1\u8212X, vagy
    vissza�lnek a r�juk ruh�zott vagy �ltaluk elbitorolt hatalommal, saj�t vagyonuk}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarap�t�sa, saj�t
    c�ljaik megval�s�t�sa �rdek�ben - �s teszik mindezt a polg�rok k�r�ra. A
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszernek r�sze - egyebek mellett, de nem kiz�r�lagosan - az
    �rott alkotm�ny, �s annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�nye, hogy az adott t�rsadalmi berendezked�s demokr�cia-e
    vagy sem, tov�bb� az �llam kez�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {l�v\uc1\u337X hatalom �s eszk�zt�r, amellyel a t�rsadalom m\uc1\
    u369Xk�d�s�t szab�lyozza �s korm�nyozza. Ugyancsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ks�ges sz�lesebb k�rben megvizsg�lni azokat a
    t�nyez\uc1\u337Xket, amelyek meghat�rozz�k, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai hatalom hogyan oszlik meg az
    egyes t�rsadalmi szerepl\uc1\u337Xk k�z�tt, k�l�n�s tekintettel arra,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a k�l�nb�z\uc1\u337X
    csoportok k�pesek-e egy�ttesen fell�pni c�ljaik el�r�s��rt, vagy
    megakad�lyozni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sokat
    ugyanebben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    int�zm�nyek napi szinten befoly�solj�k az �szt�nz\uc1\u337Xk rendszer�t �s
    az emberek viselked�s�t, �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {viszik el\uc1\u337Xre az orsz�got a siker vagy a kudarc �tj�n.
    Egy�ni tehets�gre valamennyi t�rsadalmi szinten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ks�g van, de n�lk�l�zhetetlen egy olyan
    int�zm�nyi keretrendszer, amely k�pes pozit�v er\uc1\u337Xv�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {form�lni a tehets�get. Bili Gates,
    csak�gy, mint az inform�ci�technol�giai ipar t�bbi legend�s alakja}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(p�ld�ul Paul All�n, Steve
    Ballmer, Steve Jobs, Larry Page, Sergcy Brin �s Jeff Bezos), hatalmas}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tehets�ggel �s
    amb�ci�val meg�ldott emberek. De v�gs\uc1\u337X soron \uc1\u337Xk sem tettek m�st,
    mint reag�ltak az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�szt�nz\uc1\u337Xkre. Az Egyes�lt �llamok oktat�si rendszere lehet\uc1\
    u337Xv� tette Gates �s t�rsai sz�m�ra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elsaj�t�tsanak olyan k�pess�geket, amelyek
    remek�l kieg�sz�tik a benn�k rejl\uc1\u337X tehets�get. Az orsz�g}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    int�zm�nyei pedig lehet\uc1\u337Xv� tett�k sz�mukra, hogy minden k�l�n�sebb
    neh�zs�g n�lk�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {belev�ghassanak egy saj�t v�llalkoz�sba. Ezek az int�zm�nyek seg�tettek
    tov�bb� megoldani}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {projektjeik finansz�roz�s�t. Az amerikai munkaer\uc1\u337Xpiac lehet\uc1\u337Xv�
    tette, hogy j�l k�pzett szakembereket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tudjanak alkalmazni, �s a viszonylagos versenyhelyzetet teremt\
    uc1\u337X piaci k�rnyezet el\uc1\u337Xseg�tette a c�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u337Xv�t�s�t, a term�kek �rt�kes�t�s�t.
    Ezek a v�llalkoz�k kezdett\uc1\u337Xl fogva biztosak lehettek abban, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer megval�s�thatj�k
    �lmaik projektj�t: b�ztak az int�zm�nyekben �s az �ltaluk teremtett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {jog�llamis�gban, �s nem
    kellett tulajdonjogaik biztons�ga miatt agg�dniuk. V�g�l, de nem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utols�sorban, a politikai
    int�zm�nyek stabilit�st �s folytonoss�got biztos�tottak. El\uc1\u337Xsz�r is
    garant�lt�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy nem
    �ll fenn annak a vesz�lye, hogy egy dikt�tor mag�hoz ragadja a hatalmat,
    �s �t�rja a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {j�t�kszab�lyokat, kisaj�t�tja a vagyonukat, beb�rt�nzi \uc1\u337Xket, vagy
    fenyegeti az �let�ket �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg�lhet�s�ket. Tov�bb�, ezek az int�zm�nyek azt is garant�lt�k,
    hogy a korm�ny valamely r�sz�rdek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {miatt nem t�r el egy gazdas�gilag katasztrof�lis ir�nyba, ugyanis a
    politikai hatalom egyr�szt kell\uc1\u337Xen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {korl�tozott volt, m�sr�szt kell\uc1\u337Xen sz�les
    k�rben oszlott meg ahhoz, hogy kialakulhasson egy olyan}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszer, amely
    megteremtette a prosperit�shoz sz�ks�ges �szt�nz\uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {K�nyv�nkb\uc1\u337Xl kider�l, hogy mik�zben els\uc1\u337Xsorban a gazdas�gi
    int�zm�nyek jellege d�nti el, hogy egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {orsz�g szeg�ny lesz-e vagy gazdag, a politika �s a
    politikai int�zm�nyek hat�rozz�k meg egy orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyeinek jelleg�t. V�gt�re is,
    az Egyes�lt �llamok kedvez\uc1\u337X k�r�lm�nyeket biztos�t�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyei is az 1619 �ta
    fokozatosan kialakul� politikai int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek�nt j�ttek l�tre. A vil�g
    egyenl\uc1\u337Xtlens�g�r\uc1\u337Xl sz�l� elm�let�nk azt igyekszik
    megmutatni,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek hogyan teremtenek - k�z�s er\uc1\
    u337Xvel - szeg�nys�get vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {j�l�tet, �s a vil�g k�l�nb�z\uc1\u337X r�szein hogyan �s
    mi�rt alakultak ki ennyire k�l�nb�z\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerek. Az amerikai kontinens
    t�rt�nelm�nek r�vid �ttekint�se sor�n bemutattuk, milyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xk
    form�lt�k a politikai �s a gazdas�gi int�zm�nyeket. A ma l�tez\uc1\u337X,
    k�l�nb�z\uc1\u337X int�zm�nyi mint�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {m�lyen a m�ltban gy�kereznek, ugyanis ha egyszer kialakul
    egy adott t�rsadalmi berendezked�s, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ltal�ban hossz� id\uc1\u337Xn �t fennmarad. Mint l�tni
    fogjuk, ez a politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�ttm\uc1\u369Xk�d�s�b\uc1\u337Xl �s ennek az
    egy�ttm\uc1\u369Xk�d�snek a jelleg�b\uc1\u337Xl ered.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez az �lland�s�g �s a m�g�tte
    megh�z�d� er\uc1\u337Xk is magyar�zz�k, mi�rt olyan neh�z v�get vetni az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\
    u337Xtlens�gnek, �s gazdagg� tenni a szeg�ny orsz�gokat. �s hi�ba, hogy els\uc1\
    u337Xsorban az int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zti k�l�nbs�gek okozz�k a k�t Nogales, illetve Mexik� �s az
    Egyes�lt �llamok k�zti k�l�nbs�geket,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ett\uc1\u337Xl m�g Mexik� lakosai k�z�tt nem j�n l�tre
    k�zmegegyez�s a sz�ks�ges v�ltoztat�sokr�l. Nincs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�rozott k�sztet�s arra, hogy egy
    t�rsadalom kidolgozzon vagy �tvegyen olyan int�zm�nyeket,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek a lehet\uc1\u337X legjobban
    szolg�lj�k a gazdas�gi n�veked�st vagy a polg�rok j�l�t�t, ugyanis}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vannak m�s int�zm�nyek,
    amelyek m�g ann�l is jobban szolg�lj�k azoknak az �rdekeit, akik a politik�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s a politikai
    int�zm�nyeket ir�ny�tj�k. Gyakran el\uc1\u337Xfordul, hogy a hatalom birtokosai �s
    a t�rsadalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbi
    r�sze nem �rt egyet abban, mely int�zm�nyeket kellene megtartani, �s
    melyeket kellene}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�talak�tani. Carlos S�im nem �r�lne, ha azt l�tn�, hogy politikai kapcsolatai a
    semmibe vesznek, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�llalkoz�sait v�d\uc1\u337X bel�p�si korl�tok elp�rolognak. Neki az sem
    sz�m�tana, hogy az �j v�llalkoz�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {piacra l�p�se mexik�iak milli�it tenn� gazdagg�. Mivel teh�t
    nincs is ilyen konszenzus, maradnak}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azok a szab�lyok, amelyeket a politika
    hoz: a politikusok mondj�k meg, ki� a hatalom, �s ezt a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmat hogyan gyakorolhatja.
    Carlos S�imnek van el�g hatalma ahhoz, hogy megszerezze, amit akar.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Bili Gates hatalma sokkal
    korl�tozottabb. Elm�let�nk ez�rt nemcsak gazdas�gi, hanem politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vonatkoz�sokkal is
    foglalkozik. Azt vizsg�ljuk, hogy az int�zm�nyek milyen hat�ssal vannak
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g siker�re
    �s kudarc�ra - vagyis vizsg�ljuk a szeg�nys�g �s a j�l�t gazdas�gtan�t.
    �s azt is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {vizsg�ljuk, hogy az int�zm�nyek hogyan alakulnak �t id\uc1\u337Xvel, vagy mi�rt
    nem alakulnak �t m�g akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sem, ha milli�kat tartanak szeg�nys�gben �s nyomorban -
    vagyis vizsg�ljuk a szeg�nys�g �s a j�l�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {politik�j�t.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li2226\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {2. - T�VES ELM�LETEK}\b0 \par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn53\pard\li4293\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b
    {Helyzetelemz�s}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {K�nyv�nkben arra keress�k a magyar�zatot, hogy mi�rt �s hogyan
    alakulhatott ki az egyenl\uc1\u337Xtlens�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�ga, �s azt is megvizsg�ljuk, milyen k�nnyen
    felfedezhet\uc1\u337X, �ltal�nos mint�k jellemzik. Az els\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g, amely megtapasztalhatta
    a tart�s gazdas�gi n�veked�st, Anglia volt - vagyis Nagy-Britannia,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de ink�bb csak Britannia: 1707
    ut�n �gy emlegett�k Anglia, Wales �s Sk�cia uni�j�t. A lass�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s a XVIII. sz�zad
    m�sodik fel�ben indult meg, ahogy bek�sz�nt�tt az ipari forradalom, �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xsebb
    technol�giai �tt�r�seket hoz� tal�lm�nyok gyakorlati alkalmaz�sa gy�keret
    eresztett az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {iparban.
    Az Angli�ban elkezd\uc1\u337Xd\uc1\u337X iparos�t�s hamarosan Nyugat-Eur�p�ban
    �s az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�llamokban is folytat�dott. Az angol fellend�l�s pedig gyorsan �tterjedt
    Nagy-Britannia \uc1\u8222Xtelepes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyarmataira\uc1\u8221X: Kanad�ra, Ausztr�li�ra �s �j-Z�landra. Ezek
    az orsz�gok ma is fenn vannak a vil�g 30}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {leggazdagabb orsz�g�t rangsorol� list�n, Jap�n,
    Szingap�r �s D�l-Korea mellett. Ez ut�bbi h�rom}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g meggazdagod�s�nak t�rt�nete viszont m�r
    egy �ltal�nosabb mint�t k�vet, amely minden olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kelet-�zsiai orsz�gra (p�ld�ul Tajvanra �s
    K�n�ra is) jellemz\uc1\u337X, ahol nemr�giben tapasztalhatt�k meg a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyors gazdas�gi n�veked�st.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A vil�g
    j�vcdelemeloszl�s�t �br�zol� grafikon als� r�sze �pp olyan �les �s
    hat�rozott k�pet mutat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mint a teteje. Ha list�ba szedn�nk a vil�g 30 legszeg�nyebb
    orsz�g�t, azt l�tn�nk, hogy szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {valamennyi Fekete-Afrik�ban van. Hozz�juk csatlakoznak m�g
    olyan orsz�gok, mint Afganiszt�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Haiti �s Nep�l, amelyek ugyan nem Afrik�ban vannak, m�gis -
    ahogy azt l�tni fogjuk - hasonl� a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sorsuk. 50 �vvel ezel\uc1\u337Xtt is nagyj�b�l ugyanezek az
    orsz�gok szerepeltek a lista els\uc1\u337X �s utols� harminc}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hely�n. Annyi a k�l�nbs�g, hogy
    Szingap�r �s D�l-Korea akkor m�g nem ker�lt be a leggazdagabb}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok k�z�, �s az utols�
    harminc helyen n�h�ny m�s orsz�got is tal�lunk, de az �sszk�p nagyon is}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egybev�g azzal, amit ma
    l�tunk. Ugorjunk vissza sz�z vagy ak�r sz�z�tven �vet, �s nagyj�b�l}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanazon csoportban
    tal�ljuk ezeket az orsz�gokat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A 3. t�rk�p a vil�g anyagi helyzet�nek 2008-as �llapot�t mutatja. A
    legs�t�tebb �rnyalat� orsz�gok a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legszeg�nyebbek: ezek azok az orsz�gok, ahol az egy f�rc
    jut� �ves �tlagj�vedelem (vagy ahogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�zgazd�szok mondj�k: a GDP [Gross Domestic Product],
    vagyis a brutt� hazai term�k) kevesebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mint 2000 doll�r. Ide tartozik Afrika nagy r�sze, ak�rcsak
    Afganiszt�n, Haiti �s D�lkelet-�zsia egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�szei (p�ld�ul Kambodzsa �s Laosz). �szak-Korea is ebben a
    csoportban van. A feh�r sz�nnel jelzett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {orsz�gok a leggazdagabbak: itt az egy f\uc1\u337Xre jut� �ves
    j�vedelem legal�bb 20 ezer doll�r. Ezek a j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ismertek: �szak-Amerika, Nyugat-Eur�pa, Ausztr�l�zsia �s
    Jap�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az amerikai
    kontinensen megfigyelhet\uc1\u337X m�g egy �rdekes minta. Ha felsoroljuk az
    ott tal�lhat�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {orsz�gokat, a leggazdagabbt�l haladva a legszeg�nyebbig, azt l�thatjuk,
    hogy a vezet\uc1\u337X helyen �ll�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamok �s Kanada ut�n Chile, Argent�na,
    Braz�lia, Mexik� �s Uruguay k�vetkezik, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�n Venezuela - att�l f�gg\uc1\u337Xen,
    hogy �pp hogy �ll az olaj �ra. Azut�n j�n Kolumbia, a Dominikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�zt�rsas�g, Ecuador �s
    Peru. A lista alj�n pedig egy szint�n j�l k�r�lhat�rolhat�, sokkal szeg�nyebb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {csoport �ll, k�zt�k
    Bol�via, Guatemala �s Paraguay. 50 �vvel ezel\uc1\u337Xtt a lista ugyan�gy n�zett
    ki. 100}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn626\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�ve: dett�. 150 �ve: �gyszint�n. Teh�t itt nemcsak arr�l van sz�,
    hogy az Egyes�lt �llamok �s Kanada}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdagabb, mint Latin-Amerika, hanem Latin-Amerik�n bel�l is egy
    mark�ns �s �lland� v�laszt�vonal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {h�z�dik a gazdag �s a szeg�ny orsz�gok k�z�tt.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s v�g�l van m�g egy �rdekes
    minta: a K�zel-Keleten. Az olajnagyhatalomnak sz�m�t� Sza�d-}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ar�bi�ban �s Kuvaitban a
    j�vedelemszint megk�zel�ti a vil�g harminc leggazdagabb orsz�g�nak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szintj�t. Ha azonban zuhan
    az olaj �ra, ezek az orsz�gok gyorsan padl�ra ker�lhetnek. Azokban a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zel-keleti
    orsz�gokban, ahol nincs, vagy csak kev�s olaj van, p�ld�ul Egyiptomban, Jord�ni�ban
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Sz�ri�ban, a
    j�vedelemszint Guatemala vagy Peru szintj�n mozog. Olaj n�lk�l a k�zel-keleti
    orsz�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is szeg�nyek,
    igaz, \uc1\u8222Xcsak\uc1\u8221X annyira, mint K�z�p-Amerika �s az Andok n�pei, nem
    annyira, mint Fekete-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Afrika orsz�gai.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {B�r sok az �lland�s�g a prosperit�s ma tapasztalhat� mint�iban, ezek a
    mint�k v�ltoznak �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megv�ltoztathat�k. El\uc1\u337Xsz�r is, ahogy azt m�r hangs�lyoztuk, a
    mostani egyenl\uc1\u337Xtlens�gek a XVIII.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zad v�g�n, az ipari forradalom nyom�n kezdtek
    kialakulni. A sz�zad k�zepe t�j�n m�g j�val}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kisebbek voltak a vagyoni k�l�nbs�gek, r�ad�sul
    az az�ta bebetonozott sorrend is teljesen m�s volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban. Az amerikai kontinensen p�ld�ul a 150
    �ve v�ltozatlan lista 500 �ve m�g eg�szen m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pet mutatott. M�sodszor, a II. vil�gh�bor�
    ut�n sz�mos orsz�gban beindult �s �vtizedeken �t tartott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy gyors n�veked�s - ez volt jellemz\uc1\u337X
    p�ld�ul Kelet-�zsia nagy r�sz�re, �s leg�jabban f\uc1\u337Xleg K�n�ra.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Azut�n ez a n�veked�s
    hirtelen visszafordult. P�ld�ul Argent�na �vtizedeken �t tart� gyors}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�se, amely a
    vil�g egyik leggazdagabb orsz�g�v� tette a d�l-amerikai �llamot, 1920-ban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megtorpant, �s
    Argent�na elindult lefel� a lejt\uc1\u337Xn. A Szovjetuni� m�g enn�l is
    figyelemre m�lt�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {p�lda: 1930 �s 1970 k�z�tt gyors n�veked�s jellemezte, azut�n j�tt a hirtelen
    �sszeoml�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi
    magyar�zza ezeket a jelent\uc1\u337Xs k�l�nbs�geket a szeg�nys�gben �s a j�l�tben
    �l\uc1\u337Xk k�z�tt? Mi az oka,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy a n�veked�s mint�i ennyire elt�r\uc1\u337Xek? Minek
    k�sz�nhett�k a nyugat-eur�pai orsz�gok �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {telepeseikkel ben�pes�tett gyarmataik, hogy a XIX.
    sz�zadban elkezd\uc1\u337Xd�tt n�luk egy n�veked�s, ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az�ta is tart? Mi magyar�zza az egyenl\uc1\
    u337Xtlens�g tart�san v�ltozatlan list�j�t az amerikai kontinensen?}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt nem siker�lt Fekete-Afrika
    �s a K�zel-Kelet orsz�gainak el�rni�k a nyugat-eur�pai t�pus�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�st, m�g Kelet-
    �zsia nagy r�sz�n sz�d�t\uc1\u337X temp�j� a gazdas�gi n�veked�s?}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ember azt hinn�, hogy ha m�r
    ekkora az egyenl\uc1\u337Xtlens�g, �s ilyen komoly k�vetkezm�nyei vannak,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mint�i pedig ennyire �lesen
    kirajzol�dnak, akkor kialakul�s�ra is l�tezik egy sz�les k�rben elfogadott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zat. De nincs. A
    szeg�nys�g �s a j�l�t eredet�t illet\uc1\u337Xen a t�rsadalomtud�sok
    hipot�zisei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbnyire
    egyszer\uc1\u369Xen t�vesek, �s nem adnak meggy\uc1\u337Xz\uc1\u337X magyar�zatot a
    kialakult helyzetre.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li2186\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {A f�ldrajzi adotts�gok hipot�zise}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {L�tezik egy sz�les k�rben elfogadott
    elm�let a vil�g egyenl\uc1\u337Xtlens�geir\uc1\u337Xl a f�ldrajzi
    adotts�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hipot�zise,
    miszerint a gazdag �s a szeg�ny orsz�gok k�z�tti szakad�kot a f�ldrajzi
    k�l�nb�z\uc1\u337Xs�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {okozz�k. Afrika, K�z�p-Amerika �s D�l-�zsia szeg�ny orsz�gai k�z�l sok a R�kt�r�t\
    uc1\u337X �s a Bakt�r�t\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�z�tt ter�l el. A gazdag orsz�gok ezzel szemben f\uc1\u337Xk�nt a
    m�rs�kelt �g�vi ter�leteken tal�lhat�k. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szeg�nys�gnek �s j�l�tnek ez a saj�tos f�ldrajzi
    koncentr�ci�ja ad ugyan n�mi alapot a f�ldrajzi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adotts�gok hipot�zis�hez, amely
    kiindul�pontk�nt szolg�l sz�mos t�rsadalomtudom�nyi �s szak�rt\uc1\u337Xi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elm�lethez meg
    v�lem�nyhez - de ett\uc1\u337Xl az m�g ugyanolyan t�ves.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    nagy francia politikai filoz�fus, Montesquieu m�r a XVIII. sz�zad v�g�n
    felfedezte a j�l�t �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szeg�nys�g f�ldrajzi koncentr�ci�j�t, �s magyar�zatot is
    k�n�lt r�. Azt �ll�totta, hogy a tr�pusi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ghajlati �vek lak�i lust�k �s nincs benn�k k�v�ncsis�g.
    K�vetkez�sk�pp, nem dolgoznak kem�nyen,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {nem innovat�vak, �s ez az oka annak, hogy szeg�nyek.
    Montesquieu azon is elgondolkodott, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeket a lusta n�peket �ltal�ban zsarnokok ir�ny�tj�k,
    �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a tr�pusi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rnyezet nemcsak a szeg�nys�gre adhat
    magyar�zatot, hanem n�h�ny, a gazdas�gi sikertelens�ggel}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszef�gg\uc1\u337X politikai jelens�gre
    is, mint amilyen a diktat�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Hogy a forr� �ghajlat� orsz�gok szeg�nys�gre lenn�nek
    k�rhoztatva? Nos, ezt az elm�letet c�folja,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy nemr�giben gyors gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�snek
    indultak olyan orsz�gok is, mint Szingap�r, Malajzia �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Botswana, �m egyesek m�g mindig csak ezt a
    te�ri�t f�jj�k. Ilyen p�ld�ul a k�zgazd�sz, Jeffrey Sachs.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az elm�let modern v�ltozata egy�bk�nt
    nem az �ghajlatnak a munkakedvre vagy a gondolkod�sra}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyakorolt, k�zvetlen hat�sait emeli ki,
    hanem k�t tov�bbi t�nyez\uc1\u337Xt: az egyik, hogy a tr�pusi betegs�gek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {- k�l�n�sen a mal�ria -
    nagyon kedvez\uc1\u337Xtlen hat�ssal vannak az emberek eg�szs�gi �llapot�ra,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez�ltal a munkatermel�kenys�gre is; a m�sik,
    hogy a tr�pusi talajokon nem lehet eredm�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�st folytatni.
    A konkl�zi� viszont ugyanaz: a m�rs�kelt �ghajlat� ter�letek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszonylagos el\uc1\u337Xnyt
    �lveznek a tr�pusi �s szubtr�pusi ter�letekkel szemben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A
    vil�gban uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�g azonban nem magyar�zhat� sem az
    �ghajlattal, sem a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {betegs�gekkel, sem a f�ldrajzi adotts�gok hipot�zis�nek semmilyen
    verzi�j�val. Gondoljunk csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Nogalesre! Ami a v�ros k�t r�sz�t elv�lasztja, az nem az �ghajlat,
    nem a f�ldrajzi adotts�gok �s nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {is valamif�le k�rt�rk�p, hanem az amerikai-mexik�i hat�r.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha a f�ldrajzi
    adotts�gok hipot�zise nem ad magyar�zatot az �szak- �s D�l-Nogales, az
    �szak- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {D�l-Korea
    vagy az egykori NSZK �s NDK k�zti k�l�nbs�gekre, akkor vajon magyar�zatot adhat-e
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak- �s D�l-
    Amerika vagy az Eur�pa �s Af rika k�zti k�l�nbs�gekre? A v�lasz r�viden: nem.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A t�rt�nelem is
    bizony�tja, hogy nincs eff�le egyszer\uc1\u369X vagy �lland�sult kapcsolat az
    �ghajlat vagy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {f�ldrajzi adotts�gok �s a gazdas�gi siker k�z�tt. Nem igaz p�ld�ul, hogy
    a tr�pusok mindig is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szeg�nyebbek lettek volna, mint a m�rs�kelt �g�vi ter�letek. Ahogy azt
    m�r az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetben is}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�thattuk, akkoriban, amikor
    Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst, a R�kt�r�t\uc1\u337Xt\uc1\u337Xl
    d�lre �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bakt�r�t\
    uc1\u337Xt\uc1\u337Xl �szakra fekv\uc1\u337X ter�letek, vagyis a mai Mexik�,
    K�z�p-Amerika, Peru �s Bol�via a nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {azt�k �s inka civiliz�ci�k fennhat�s�ga al� tartoztak.
    Ezek politikailag k�zpontos�tott, komplex}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {birodalmak voltak, ahol volt ki�p�tett �th�l�zat,
    �s �h�ns�g eset�n seg�tettek a r�szorul�knak. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {azt�kok m�r ismert�k a p�nzt �s az
    �r�st, az ink�k pedig e k�t dolog n�lk�l is rengeteg inform�ci�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudtak r�gz�teni a kipunak
    nevezett csom�zott zsinegeken. Ezzel szemben, ugyanebben az id\uc1\u337Xszakban,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az azt�kok �s ink�k
    lakta vid�k�kt\uc1\u337Xl �szakra �s d�lre, a mai Egyes�lt �llamok, Kanada,
    Argent�na �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Chile
    ter�let�n t�bbnyire k\uc1\u337Xkori civiliz�ci�k �ltek, amelyek egy�ltal�n
    nem ismert�k ezeket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {technol�gi�kat. �gy az amerikai kontinens tr�pusi r�szei sokkal
    gazdagabbak voltak, mint a m�rs�kelt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�g�vi z�n�k, �s ebb\uc1\u337Xl k�vetkezik, hogy az a \uc1\
    u8222Xnyilv�nval� t�ny\uc1\u8221X, miszerint a tr�pusok szeg�nyek, se}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem nyilv�nval�, se nem
    t�ny. Az Egyes�lt �llamok �s Kanada gazdags�ga sokkal ink�bb azt jelzi,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy nagyot fordult a
    helyzet ahhoz k�pest, hogy mi volt ott akkor, amikor az eur�paiak meg�rkeztek.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s ennek a
    fordulatnak nyilv�n semmi k�ze a f�ldrajzi adotts�gokhoz. Ahogy azt l�ttuk, ink�bb
    annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt szerepe,
    ahogyan ott a gyarmatos�t�s zajlott. �m az eff�le fordulat nem korl�toz�dott csup�n
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amerikai
    kontinensre. D�l-�zsi�ban - f\uc1\u337Xleg az indiai szubkontinensen �s
    K�n�ban - az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gazdagabbak voltak, mint �zsia sok m�s r�sz�n, �s persze hat�rozottan
    gazdagabbak voltak, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ausztr�lia �s �j-Z�land n�pei. Azut�n itt is fordult a
    helyzet: D�l-Korea, Szingap�r �s Jap�n lett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�zsia h�rom leggazdagabb orsz�ga, Ausztr�lia �s �j-
    Z�land pedig j�l�tben messze fel�lm�lta szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {a teljes �zsiai kontinenst. M�g Fekete-Afrik�n
    bel�l is t�rt�nt hasonl� fordulat. Miel\uc1\u337Xtt �l�nk}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolat alakult volna ki Eur�pa �s
    Afrika k�z�tt, Afrika d�li r�sze igen gy�ren lakott vid�k volt, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a legmesszebb �llt att�l, hogy ott
    j�l szervezett �llamok j�jjenek l�tre, amelyek ir�ny�t�suk al� vonn�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a ter�leteiket. M�gis, ma
    D�l-Afrika az egyik leggazdagabb orsz�g Fekete-Afrik�ban. Ha m�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vissz�bb megy�nk a
    t�rt�nelemben, akkor is azt l�tjuk, hogy a tr�pusokon j�l�t uralkodott,
    vir�goztak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a nagy, \
    uc1\u337Xsi civiliz�ci�k: Angkor a mai Kambodzs�ban, a Vijayanagara birodalom D�l-
    Indi�ban �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Aksz�mi
    Kir�lys�g Eti�pi�ban, illetve a nagy Indus-v�lgyi civiliz�ci�k, Mohendzso-
    D�ro �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Harappa, a
    mai Pakiszt�nban. A t�rt�nelem teh�t minden k�ts�get kiz�r�an bizony�tja,
    hogy nincs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmilyen
    k�zvetlen kapcsolat a tr�pusi fekv�s �s a gazdas�gi siker k�z�tt.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tr�pusi betegs�gek
    nyilv�nval�an rengeteg szenved�st okoznak az afrikaiaknak, �s emiatt magas a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csecsem\uc1\u337Xhaland�s�g
    is, de nem ez az oka annak, hogy Afrika szeg�ny. A betegs�g j�r�szt
    csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezm�ny: a
    szeg�nys�gnek a k�vetkezm�nye, �s annak, hogy a korm�nyok nem k�pesek vagy nem}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hajland�ak megtenni
    azokat a k�zeg�szs�g�gyi int�zked�seket, amelyekre alapvet\uc1\u337X sz�ks�g
    lenne a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�rv�nyok
    felsz�mol�s�hoz. A XIX. sz�zadi Anglia se volt t�ls�gosan eg�szs�ges hely, de a
    korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\
    u337Xvel egyre t�bb p�nzt k�lt�tt az iv�v�z megtiszt�t�s�ra, a megfelel\
    uc1\u337X szennyv�zkezel�sre �s -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tiszt�t�sra, v�g�l pedig egy hat�kony k�zeg�szs�g�gyi rendszer
    fel�ll�t�s�ra. Anglia gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sikereinek nem oka, hanem k�vetkezm�nye volt az, hogy javult az
    emberek eg�szs�gi �llapota �s n\uc1\u337Xtt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rhat� �lettartam - a kor�bban lezajlott
    politikai �s gazdas�gi v�ltoz�s meghozta gy�m�lcs�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanez mondhat� el az arizonai Nogalesr\uc1\
    u337Xl is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    f�ldrajzi adotts�gok hipot�zis�nek m�sik t�tele, hogy a tr�pusokon az�rt
    van szeg�nys�g, mert a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tr�pusi mez\uc1\u337Xgazdas�g eleve improdukt�v: a v�kony
    term\uc1\u337Xtalaj nem tudja meg\uc1\u337Xrizni a t�panyagokat -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mondj�k, kiemelve, hogy ezek a
    talajok az �z�nv�zszer\uc1\u369X es\uc1\u337Xz�sek miatt gyorsan erod�l�dnak.
    Nyilv�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {van ebben
    n�mi igazs�g, de - ahogy azt l�tni fogjuk - nem a talaj min\uc1\
    u337Xs�ge az els\uc1\u337Xdlegesen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meghat�roz� t�nyez\uc1\u337X abban, hogy a szeg�ny
    orsz�gokban, k�l�n�sen Fekete-Afrik�ban, alacsony a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�g
    termel�kenys�ge, alacsony az egy hekt�rra jut� hozam. Ez ink�bb a
    f�ldtulajdoni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {strukt�r�nak a k�vetkezm�nye, �s annak, hogy a korm�nyok �s az
    int�zm�nyek milyen �szt�nz\uc1\u337Xket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {alak�tottak ki a gazd�k sz�m�ra. Azt is l�tni fogjuk,
    hogy a vil�gban uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�g nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zhat� a mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    termel�kenys�g k�l�nbs�geivel. Modern vil�gunk nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�gei a XIX. sz�zadban
    kezdtek kialakulni, �s nem az elt�r\uc1\u337X mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    teljes�tm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {miatt,
    hanem az�rt, mert az ipari technol�gi�k �s az ipari termel�s a vil�gban nem
    egyenletesen terjedt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100
    {el.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ldrajzi
    adotts�gok hipot�zis�nek m�sik nagy hat�s� verzi�ja az �ko-l�gus �s evol�ci�s
    biol�gus,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Jared
    Diamond nev�hez f\uc1\u369Xz\uc1\u337Xdik. �ll�t�sa szerint a kontinensek
    k�z�tti egyenl\uc1\u337Xtlens�gek, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredete mintegy 500 �vvel ezel\uc1\u337Xttre ny�lik
    vissza, abban gy�kereznek, hogy t�rt�nelmileg elt�r\uc1\u337X �llat-}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s n�v�nyvil�g alakult ki, amely
    azut�n hat�ssal volt a mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�kenys�gre is. Egyes}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyeken, p�ld�ul a
    mai K�zel-Keleten, az �n. term�keny f�lhold ter�let�n, sok olyan �llatfaj
    �lt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyeket
    h�zias�thatott az ember. M�shol, p�ld�ul az amerikai kontinensen, pedig
    kev�s. Ott, ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�bb volt a h�zias�that� �llatfaj, nagyobb val�sz�n\uc1\u369Xs�ggel t�rtek �t az
    emberek a vad�- sz�-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�letm�dr�l a f�ldm\uc1\u369Xvel\uc1\u337X �letm�dra
    - ez vonz�bb opci� volt a sz�mukra. K�vetkez�sk�pp, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldm\uc1\u369Xvel�s hamarabb alakult ki
    a term�keny f�lholdon, mint az amerikai kontinensen. N\uc1\u337Xtt a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�ps\uc1\u369Xr\uc1\
    u369Xs�g, teret adva a specializ�ci�nak �s a munkamegoszt�snak, a
    kereskedelemnek, az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {urbaniz�ci�nak �s a politikai fejl\uc1\u337Xd�snek. D�nt\uc1\u337X
    fontoss�g�, hogy ott, ahol a f�ldm\uc1\u369Xvel�s volt a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meghat�roz�, sokkal gyorsabban
    zajlott le a technol�giai innov�ci�, mint a vil�g m�s r�szein. �gy,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Diamond szerint, az elt�r\
    uc1\u337X �llat- �s n�v�nyvil�g miatt elt�r\uc1\u337X intenzit�s� f�ldm\uc1\
    u369Xvel�s alakult ki, ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {oda vezetett, hogy a k�l�nb�z\uc1\u337X kontinenseken m�s-m�s utat
    j�rt be a technol�giai v�ltoz�s, �s elt�r\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�letsz�nvonalak alakultak ki.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Hab�r Diamond elm�lete igen hat�sos, az �sszk�pnek csak arra
    a kis darabk�j�ra igaz, amelyre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {f�kusz�l; sz�lesebb k�rben m�r nem �llja meg a hely�t,
    ugyanis nem ad magyar�zatot korunk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�geire. Diamond azt �ll�tja p�ld�ul, hogy a
    spanyolok az�rt tudt�k �tvenni az uralmat az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {amerikai kontinens \uc1\u337Xsi civiliz�ci�i felett,
    mert r�gebb �ta foglalkoztak m�r f�ldm\uc1\u369Xvel�ssel,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkez�sk�pp fejlettebb
    technol�gi�val rendelkeztek. De mi most arra keress�k a magyar�zatot,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az egykori azt�k
    �s inka birodalmak hely�n �l\uc1\u337X mexik�iak �s peruiak mi�rt
    szeg�nyek. Lehet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy annak idej�n, a spanyolok az�rt voltak gazdagabbak, mint az ink�k, mert
    tudtak szerezni b�z�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�rp�t �s lovakat, de a k�t n�p j�vedelme k�z�tt nem volt t�l nagy
    k�l�nbs�g. Egy spanyol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�tlagj�vedelme val�sz�n\uc1\u369Xleg kevesebb mint a dupl�ja
    volt egy ink��nak. Diamond t�zis�b\uc1\u337Xl az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezne, hogy az ink�knak - amint k�zel�be
    ker�ltek mindazoknak a fajoknak �s technol�gi�knak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {amelyeket maguk nem tudtak kifejleszteni -
    gyorsan el kellett volna �rni�k a spanyolok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�letsz�nvonal�ra. De semmi ilyesmi nem
    t�rt�nt. �pp ellenkez\uc1\u337Xleg, a XIX-XX. sz�zadban tov�bb}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n\uc1\u337Xttek
    a j�vedelemk�l�nbs�gek Spanyolorsz�g �s Peru k�z�tt. Ma egy �tlag spanyol t�bb mint
    hatszor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdagabb,
    mint egy �tlag perui. Ez a j�vedelemk�l�nbs�g pedig szorosan kapcsol�dik
    a modern}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ipari
    technol�gi�k egyenl\uc1\u337Xtlen elterjed�s�hez, �s vajmi kev�s k�ze van
    ak�r az �llatok �s n�v�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {h�zias�t�s�nak lehet\uc1\u337Xs�g�hez, ak�r a k�t orsz�g mez\
    uc1\u337Xgazdas�gi termel�kenys�ge k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gekhez.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�g Spanyolorsz�gban, ha k�sve is, de bevezett�k
    az �j technol�gi�kat - a g\uc1\u337Xzenergi�t, a vasutat, a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {villany�ramot, a g�pes�t�st �s
    az �zemi termel�st -, Peruban nem, vagy a legjobb esetben is csak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon lassan �s hi�nyosan.
    Ez a technol�giai szakad�k a mai napig megvan, �s folyamatosan, egyre}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nagyobb l�pt�kben �jratermeli
    �nmag�t, ahogy az �j, f\uc1\u337Xk�nt az informatik�hoz kapcsol�d�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�k tov�bb
    t�pl�lj�k a n�veked�s temp�j�t sz�mos fejlett �s n�h�ny gyorsan fejl\uc1\
    u337Xd\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {orsz�gban. Diamond elm�lete nem ad v�laszt arra a k�rd�s�nkre, hogy ezek
    a kulcsfontoss�g�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {technol�gi�k mi�rt nem terjednek el minden�tt a vil�gon, �s egyenl�tik
    ki a j�vedelmeket; valamint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {arra sem ad magyar�zatot, hogy Nogales �szaki fele mi�rt sokkal
    gazdagabb, mint a ker�t�st\uc1\u337Xl d�lre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fekv\uc1\u337X ikerp�rja, mikor 500 �vvel ezel\uc1\u337Xtt
    m�g mindketten ugyanahhoz a civiliz�ci�hoz tartoztak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nogales t�rt�nete felvet egy �jabb
    komoly probl�m�t Diamond elm�let�vel kapcsolatban: amint azt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r l�ttuk, b�rmilyen h�tr�nyokkal
    k�zd�tt is az inka �s az azt�k birodalom 1532-ben, az k�ts�gtelen,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy Peru �s Mexik� gazdagabb volt,
    mint az amerikai kontinensnek azok a r�szei, ahol az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llamok �s Kanada megsz�letett. K�s\uc1\
    u337Xbb viszont �szak-Amerika pontosan az�rt lett gazdagabb, mert}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lelkesen fogadta az ipari
    forradalom technol�gi�it �s fejleszt�seit. A lakoss�g tanult, a vas�t
    pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre terjedt,
    sz�lt�ben-hossz�- ban beh�l�zva a hatalmas s�ks�gokat. �s ez �les ellent�tben �llt
    azzal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ami D�l-
    Amerik�ban zajlott. Ez semmi esetre sem magyar�zhat� azzal, hogy �szak-
    �s D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amerik�ban
    elt�r\uc1\u337Xek a f�ldrajzi adotts�gok, hiszen ha valami, h�t ez az
    �sszehasonl�t�s D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Amerik�nak kedvezne.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A ma l�tez\uc1\u337X egyenl\uc1\u337Xtlens�gek j�r�szt
    abb�l erednek, hogy a technol�gi�k nem egyenletesen terjedtek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el a vil�gban, �s erre, bizony, nem
    t�r ki Diamond elm�lete. \uc1\u336X - a t�rt�n�sz William McNeLllt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetve - azt �ll�tja,
    hogy Eur�zsia kelet-nyugati fekv�se lehet\uc1\u337Xv� tette a term�nyek,
    �llatok �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�k
    szabad �raml�s�t a term�keny f�lhold ter�let�r\uc1\u337Xl Nyugat-Eur�p�ba,
    m�g az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kontinens �szak-d�li fekv�se okolhat� az�rt, hogy az �r�srendszerek nem
    terjedtek el Mexik�b�l az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Andokba vagy �szak-Amerik�ba. De a kontinensek t�jol�sa sem
    tud magyar�zatot adni korunk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�geire. Vegy�k p�ld�ul Afrik�t! B�r a Szahara
    komoly akad�lyt jelentett abban, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ruk �s az �tletek eljussanak �szakr�l Fekete-Afrik�ba,
    de az�rt nem volt lek�zdhetetlen. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {portug�lok, �s k�s\uc1\u337Xbb m�s eur�paiak is,
    k�rbehaj�zt�k Afrika partjait, �s ezzel felsz�molt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tud�sbeli k�l�nbs�geket egy olyan
    korban, amikor a j�vedelemk�l�nbs�gek - a mai viszonyokhoz}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pest - eleny�sz\uc1\u337Xek
    voltak. De Afrika az�ta sem z�rk�zott fel Eur�p�hoz - �pp ellenkez\uc1\
    u337Xleg, m�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal
    nagyobbak lettek a j�vedelemk�l�nbs�gek az afrikai �s az eur�pai orsz�gok k�z�tt.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tiszt�zzunk m�g
    valamit! Diamond elm�lete a kontinent�lis egyenl\uc1\u337Xtlens�gekr\uc1\
    u337Xl arra sem alkalmas,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy magyar�zatot adjon az egyes kontinenseken bel�li
    k�l�nbs�gekre - pedig ezek fontos r�szei a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mai vil�g egyenl\uc1\u337Xtlens�geinek.
    Az eur�zsiai f�ldter�let fekv�se p�ld�ul azt tal�n magyar�zhatja, hogy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Anglia hogyan profit�lhatott
    a K�zel-Kelet innov�ci�ib�l an�lk�l, hogy fel kellett volna tal�lnia}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azokat, de azt nem
    magyar�zza, hogy az ipari forradalom mi�rt �ppen Angli�ban k�vetkezett be, nem}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig, mondjuk,
    Moldov�ban. R�ad�sul maga Diamond h�vja fel a figyelmet arra, hogy K�na �s India}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rengeteget profit�lt
    e ter�letek igen gazdag n�v�ny- �s �llatvil�g�b�l, �s Eur�zsia fekv�s�b\
    uc1\u337Xl. Ma}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�gis
    a vil�g szeg�nyeinek t�bbs�ge ebben a k�t orsz�gban �l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Val�j�ban a legjobb, amit tehet�nk, hogy Diamond elm�let�nek hat�k�r�t saj�t
    magyar�z� v�ltoz�inak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�kr�ben vizsg�ljuk. A 4. t�rk�pen a mai diszn� el\uc1\u337Xdj�nek sz�m�t� Sus
    serofa (vagyis a vaddiszn�) �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a mai teh�n \uc1\u337Xse, az auroch (vagyis az \uc1\u337Xstulok)
    f�ldrajzi eloszl�sa l�that�. Mindk�t faj sz�les k�rben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megtal�lhat� volt eg�sz Eur�zsi�ban, s\uc1\
    u337Xt m�g �szak-Afrik�ban is. Az 5. t�rk�pen pedig n�h�ny ma}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ismert haszonn�v�ny vad \uc1\
    u337Xs�nek ter�leti el\uc1\u337Xfordul�s�t l�tjuk. Ilyen p�ld�ul az �zsi�ban
    termesztett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {rizs
    (Oryza sativa), illetve a mai b�za �s az �rpa el\uc1\u337Xdje. A t�rk�p azt
    mutatja, hogy a vadrizs szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {minden�tt megtal�lhat� volt D�l- �s D�lkelet-�zsi�ban, m�g az
    \uc1\u337Xsi �rpa �s b�za term\uc1\u337Xhelyei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�gigh�z�dtak a K�zel-Kelett\uc1\u337Xl Ir�non �t
    eg�szen Afganiszt�nig �s az egykori ,,-szt�nos\uc1\u8221X szovjet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tag�llamokig (T�rkmeniszt�nig,
    T�dzsikiszt�nig �s Kirgiziszt�nig). Ezek az \uc1\u337Xsi fajok mind jelen}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {vannak Eur�zsi�ban,
    de sz�les k�r\uc1\u369X elterjedts�g�k azt jelenti, hogy az Eur�zsi�n
    bel�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\
    u337Xtlens�gek nem magyar�zhat�k a fajok el\uc1\u337Xfordul�s�n alapul�
    elm�lettel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    f�ldrajzi adotts�gok hipot�zise nemcsak arra alkalmatlan, hogy a j�l�t
    eredet�t t�rt�nelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {aspektusban magyar�zza (r�ad�sul hangs�lyai is t�bbnyire t�vesek), de arra a fajta
    helyzetelemz�sre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sem
    alkalmas, amivel bevezett�k ezt a fejezetet. Egyesek szerint az olyan
    �r�k mint�k, mint az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {amerikai kontinensre jellemz\uc1\u337X j�vedelmi hierarchia, vagy az Eur�pa �s a
    K�zel-Kelet k�z�tt r�g�ta}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fenn�ll�, �les k�l�nbs�gek magyar�zhat�k a v�ltozatlan
    f�ldrajzi adotts�gokkal. De ez nem �gy van.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azt m�r l�ttuk, nem val�sz�n\uc1\u369X, hogy az
    amerikai kontinens mint�it a f�ldrajzi t�nyez\uc1\u337Xk form�lt�k. 1492}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xtt Mexik�, K�z�p-
    Amerika �s az Andok k�z�ps\uc1\u337X vid�kein �l\uc1\u337X civiliz�ci�k
    fejlettebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {technol�gi�kat haszn�ltak, �s magasabb �letsz�nvonalon �ltek, mint �szak-Amerika
    vagy Argent�na �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Chile n�pei. Ahogy telt az id\uc1\u337X, a f�ldrajzi adotts�gok
    v�ltozatlanok maradtak, �m az eur�pai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�k alkotta int�zm�nyek radik�lisan megv�ltoztatt�k
    a dolgok �ll�s�t. Hasonl� okok miatt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {f�ldrajzi adotts�gok val�sz�n\uc1\u369Xleg azt sem tudj�k
    megmagyar�zni, hogy mi�rt van szeg�nys�g a K�zel-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Keleten. A K�zel-Kelet vezette a vil�got a
    neolitikus forradalom sor�n, �s az els\uc1\u337X v�ros is a mai Irak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�let�n j�tt l�tre. Vasat el\
    uc1\u337Xsz�r T�r�korsz�gban olvasztottak, �s a k�z�pkor v�g�n a K�zel-
    Kelet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�giailag
    dinamikus t�rs�g volt. De nem a f�ldrajzi adotts�gok miatt vir�gzott a
    neolitikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom
    a vil�gnak ezen a r�sz�n, ahogy azt majd az 5. fejezetben l�tni fogjuk, �s nem is a
    f�ldrajzi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {adotts�gok
    miatt lett szeg�ny a K�zel-Kelet. Ink�bb az Oszm�n Birodalom terjeszked�se
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meger\uc1\
    u337Xs�d�se, valamint ennek a birodalomnak az int�zm�nyi �r�ks�ge miatt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {V�g�l azt is el kell mondanunk, hogy a f�ldrajzi t�nyez\
    uc1\u337Xk nemcsak arra alkalmatlanok, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zatot adjanak a vil�g minden t�j�n
    tapasztalt k�l�nbs�gekre, hanem arra is, hogy az olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok, mint Jap�n vagy K�na, mi�rt
    stagn�lnak hossz� id\uc1\u337Xn �t, majd k�s\uc1\u337Xbb mi�rt indul meg
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyors n�veked�si
    folyamat. Ehhez kell egy m�sik, egy jobb elm�let.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn53\pard\li3520\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A
    kultur�lis hipot�zis}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A m�sodik, szeles k�rben elfogadott elm�let, a kultur�lis
    hipot�zis, a j�l�tet a kult�r�val hozza}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {�sszef�gg�sbe. Ak�rcsak a f�ldrajzi adotts�gok
    hipot�zis�nek, a kultur�lis hipot�zisnek is igen neves}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�sz�l�i vannak �s voltak - ez az elm�let
    visszavezethet\uc1\u337X
    eg�szen a nagy n�met szociol�gusig, Max}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Weberig, aki azt �ll�totta, hogy a reform�ci� �s az
    annak nyom�n elterjedt protest�ns etika}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {kulcsszerepet j�tszott a nyugat-eur�pai, modern ipari
    t�rsadalom gyors felemelked�s�ben. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {kultur�lis hipot�zis ma m�r nem csak a vall�sra �p�t,
    m�s t�pus� hiedelmek, �rt�kek �s erk�lcs�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fontoss�g�t is hangoztatja.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {B�r
    ez politikailag nem korrekt, nem illik nyilv�nosan ilyet mondani, de sokan m�g ma
    is fenntartj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt a
    v�lem�ny�ket, hogy az afrikaiak az�rt szeg�nyek, mert hi�nyzik bel\uc1\u337Xl�k a
    megfelel\uc1\u337X munkamor�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mert m�g mindig hisznek a fekete m�gi�ban �s a
    var�zsl�sban, vagy mert ellen�llnak az �j, nyugati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�knak. Sokan azt is gondolj�k,
    hogy Latin-Amerika sohasem lesz gazdag, mert az ott �l\uc1\u337Xk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eleve z�ll�tt, p�nztelen
    n�ps�g, �s mert s�jtja \uc1\u337Xket valami saj�tos \uc1\u8222Xib�riai\uc1\
    u8221X vagy \uc1\u8222Xmanana kult�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen az emberek egykor azt is gondolt�k, hogy a
    k�nai kult�ra �s a konfuci�nus �rt�kek nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kedveznek a gazdas�gi n�veked�snek, ma viszont mindenki azt
    f�jja, hogy micsoda jelent\uc1\u337Xs�ge van a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nai munkamor�lnak, s\uc1\u337Xt egyenesen az a k�nai,
    a hongkongi �s a szingap�ri n�veked�s motorja.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Alkalmas-e arra a kultur�lis hipot�zis,
    hogy �ltala meg�rts�k az egyenl\uc1\u337Xtlens�gek vil�g�t? Igen is,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg nem is. Abban az
    �rtelemben igen, hogy a kult�ra egyik elem�nek tekinthet\uc1\u337X t�rsadalmi
    norm�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyr�szt
    fontosak, m�sr�szt neh�z v�ltoztatni rajtuk, �s n�ha val�ban alapj�ul szolg�lhatnak
    bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi
    k�l�nbs�geknek, amelyeket e k�nyv lapjain az egyenl\uc1\u337Xtlens�g okainak
    tekint�nk. De}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�bbnyire nem, mert a kult�r�nak azok az oly gyakran hangs�lyozott elemei - mint a
    vall�s, a nemzeti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {erk�lcs�k, afrikai vagy lat�n� �rt�kek - egyszer\uc1\u369Xen nem fontosak
    ahhoz, hogy meg�rts�k, hogyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jutottunk el id�ig, �s mi�rt vannak egyenl\uc1\u337Xtlens�gek
    a vil�gban. M�s aspektusoknak van itt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs�g�k - annak, hogy mennyire b�znak
    egym�sban az emberek, vagy mennyire k�pesek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�ttm\uc1\u369Xk�dni -, de ezek nem f�ggetlen okok,
    hanem az int�zm�nyrendszer m\uc1\u369Xk�d�s�nek eredm�nyei.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�rj�nk vissza egy kicsit Nogalesre!
    Ahogy azt m�r kor�bban megjegyezt�k, itt a kult�ra sz�mos}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {aspektusa ugyanolyan a ker�t�st\
    uc1\u337Xl �szakra is, mint d�lre. Mindazon�ltal lehetnek szembet\uc1\
    u369Xn\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�l�nbs�gek a h�tk�znapi gyakorlatban, lehetnek elt�r\uc1\u337X norm�k �s
    �rt�kek, hab�r ezek nem okai,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hanem m�r k�vetkezm�nyei annak, hogy a k�t v�rosr�sz elt�r\uc1\u337X
    fejl\uc1\u337Xd�si utat j�rt be. A k�zv�lem�ny-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {kutat�sok arr�l tan�skodnak, hogy a mexik�iak - saj�t
    bevall�suk szerint - jellemz\uc1\u337Xen kev�sb� b�znak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg m�sokban, mint az Egyes�lt �llamok
    polg�rai. De nem is meglep\uc1\u337X, hogy hi�nyzik a mexik�iakb�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a bizalom, amikor a korm�nyuk
    k�ptelen felsz�molni a drogkartelleket, vagy fel�ll�tani egy j�l}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X,
    p�rtatlan jogrendszert. Ugyanez a helyzet �szak- �s D�l-Kore�val, ahogy az
    a k�vetkez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {fejezetb\uc1\u337Xl is kider�l. M�g D�l-Korea az egyik leggazdagabb orsz�g a
    vil�gon, addig �szak-Kore�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rendszeresen el\uc1\u337Xfordul �h�ns�g, �s �lland� a nyomor. A k�t
    orsz�g \uc1\u8222Xkult�r�ja\uc1\u8221X ma m�r nagyon elt�r\uc1\u337X,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de ennek semmif�le szerepe
    nem volt abban, hogy az orsz�g k�t fele gazdas�gilag ennyire elt�r\uc1\
    u337X}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {helyzetbe ker�lt. A Koreai-f�lszigetnek van egy hossz�, egys�ges t�rt�nelme. A
    koreai h�bor� el\uc1\u337Xtt -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg az el\uc1\u337Xtt, hogy az orsz�got kett�osztott�k volna
    a 38. sz�less�gi fok ment�n - Kore�t p�ld�tlan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyelvi, etnikai �s kultur�lis egys�g
    jellemezte. Ak�rcsak Nogalcsben, itt is egy dolog fontos: a hat�r.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Att�l �szakra �s d�lre m�s a
    rendszer, m�sok az int�zm�nyek, m�sok az �szt�nz\uc1\u337Xk. �gy teh�t a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nogalest vagy a Kore�t
    kett�szel\uc1\u337X hat�r �szaki �s d�li oldala k�z�tti b�rmilyen kultur�lis
    k�l�nbs�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem oka a
    j�l�tnek, hanem k�vetkezm�nye.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi a helyzet Afrik�val �s az
    afrikai kult�r�val? T�rt�nelmileg Fekete-Afrika mindig is szeg�nyebb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt, mint a vil�g nagy
    r�sze, �s az itt �l\uc1\u337X \uc1\u337Xsi civiliz�ci�k nem tal�ltak fel semmit: se
    a kereket, se az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�r�st
    (ez al�l Eti�pia �s Szom�lia kiv�tel), se az ek�t. B�r ezeket a
    technol�gi�kat csak az ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kezdt�k el sz�les k�rben haszn�lni, hogy a XIX. sz�zad
    v�g�n, a XX. sz�zad elej�n megindult a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hivatalos eur�pai gyarmatos�t�s, az�rt az afrikai
    t�rsadalmak m�r kor�bban is ismert�k ezeket. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eur�paiak ugyanis m�r a XV. sz�zad v�g�n
    elkezdt�k k�rbehaj�zni a nyugati partot, az �zsiaiak pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g r�gebb �ta �rkeztek folyamatosan
    haj�ikon Kelet-Afrik�ba.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {A Kong� foly� torkolat�n�l fekv\uc1\u337X, egykori Kong�
    Kir�lys�g (a mai Kong�i Demokratikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {K�zt�rsas�g n�vad�ja) t�rt�nelme seg�t nek�nk meg�rteni,
    hogy az afrikaiak mi�rt is nem vett�k �t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeket a technol�gi�kat. A 6. t�rk�pen azt
    l�tjuk, hol helyezkedett el Kong� �s egy m�sik fontos,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�p-afrikai �llam, a Kuba Kir�lys�g,
    amelyr\uc1\u337Xl majd k�s\uc1\u337Xbb lesz sz�.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kong� �s Portug�lia k�z�tt az ut�n kezdett
    kialakulni egy �l�nk kapcsolat, hogy a tenger�sz Diogo C�o}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1483-ban el\uc1\u337Xsz�r ott j�rt.
    Akkoriban Kong� - afrikai m�rc�vel m�rve - er\uc1\u337Xsen k�zpontos�tott}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamnak sz�m�tott.
    F\uc1\u337Xv�ros�ban, Mbanz�ban mintegy hatvanezren laktak - annyian, mint
    a portug�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\
    u337Xv�rosban, Lisszabonban, �s t�bben, mint Londonban, amelynek lakoss�ga 1500-ban
    �tvenezer k�r�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lehetett. Kong� kir�lya, Nzinga a Nkuwu, �tt�rt a katolikus hitre, �s
    nev�t I. Jo��ra v�ltoztatta.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {K�s\uc1\u337Xbb a f\uc1\u337Xv�rost is �tkeresztelt�k, Mbanz�b�l S�o
    Salvador lett. K�sz�nhet\uc1\u337Xen a portug�loknak, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kong�iak megismerkedtek a ker�kkel �s az ek�vel is, s\
    uc1\u337Xt a portug�lok - 1491-ben �s 1512-ben - m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gi misszi�t is
    ind�tottak, hogy ezeknek az eszk�z�knek az �tv�tel�re buzd�ts�k a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kong�iakat. De ezek a
    kezdem�nyez�sek mind elbuktak. M�gsem mondhatjuk, hogy a kong�iak, �gy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal�ban,
    idegenkedtek volna a modern technol�gi�kt�l. Akadt egy nyugati tal�lm�ny,
    amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lat�t
    igen gyorsan maguk�v� tett�k: a fegyver. Ez az �j �s nagy erej\uc1\u369X eszk�z a
    kong�iak kez�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�lasz volt a piaci �szt�nz\uc1\u337Xkre: arra haszn�lt�k a fegyvereket, hogy
    rabszolg�kat ejtsenek foglyul, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {export�ljanak. Semmi sem utal arra, hogy az afrikai
    �rt�krend vagy kult�ra �tj�ba �llt volna az �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�k �s gyakorlatok alkalmaz�s�nak.
    Ahogy kapcsolatuk az eur�paiakkal egyre m�ly�lt, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kong�iak egyre t�bb mindent vettek �t t\uc1\
    u337Xl�k, p�ld�ul az �rni-olvasni tud�st, valamint az �lt�zk�d�si �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�p�t�szeti st�lusukat. A XIX.
    sz�zadban sz�mos afrikai orsz�g is �lni tudott az ipari forradalom}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teremtette gazdas�gi
    lehet\uc1\u337Xs�gekkel az�ltal, hogy v�ltoztatott a termel�si mint�in.
    Nyugat-Afrik�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyors
    gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�st hozott a p�lmaolaj �s a f�ldimogyor� exportja;
    a d�l-afrikai Rand}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hegyvid�k gyorsan b\uc1\u337Xv�l\uc1\u337X ipari �s b�ny�szati ter�leteire
    pedig a d�l-afrikaiak export�ltak. Es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {ezeknek az �g�retes gazdas�gi k�s�rleteknek nem az afrikai
    kult�ra vetett g�tat, �s nem is az, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369X afrikaiak ne tudtak volna fell�pni a
    saj�t �rdek�kben, hanem el\uc1\u337Xbb az eur�pai gyarmati}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer, majd a
    f�ggetlens�g elnyer�se ut�n hatalomra ker�l\uc1\u337X afrikai korm�nyok.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A val�di ok, ami�rt a
    kong�iak nem vett�k �t a fejlettebb technol�gi�kat, az volt, hogy semmi
    sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�n�zte \uc1\
    u337Xket erre. Folyamatosan fenn�llt annak vesz�lye, hogy munk�juk gy�m�lcs�t
    kisaj�t�tja �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megad�ztatja a teljhatalm� kir�ly, legyen az ak�r katolikus, ak�r nem.
    S\uc1\u337Xt val�j�ban nemcsak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tulajdonukat kellett f�lteni�k, az �let�k is �lland�
    vesz�lyben volt. Sokukat elfogt�k �s eladt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�nak. Nem olyan k�rnyezetben �ltek
    teh�t, amely befektet�sekre �s a termel�kenys�g hossz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�v� n�vel�s�re �szt�nz�tt volna. A kir�lynak
    sem az volt az els\uc1\u337Xdleges �rdeke, hogy sz�les k�rben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elterjedjen az eke haszn�lata, vagy
    javuljon a mez\uc1\u337Xgazdas�g termel�kenys�ge, hiszen rabszolg�kat}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {export�lni sokkal
    j�vedelmez\uc1\u337Xbb tev�kenys�g volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Igaz lehet, hogy napjainkban az afrikaiak kev�sb�
    b�znak egym�sban, mint az emberek a vil�g m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�jain. De ez csak annak az eredm�nye, hogy az
    int�zm�nyek - hossz�, kitart� \uc1\u8222Xmunk�val\uc1\u8221X - al��st�k az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberi �s tulajdonjogokat
    Afrik�ban. Hogy az emberek mennyire b�znak egym�sban, azt t�rt�nelmileg}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�ts�gtelen�l befoly�solta
    annak vesz�lye, hogy b�rmikor elkaphatt�k �s eladhatt�k \uc1\u337Xket}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�nak.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi a helyzet Max Weber
    protest�ns etik�j�val? Hab�r az igaz, hogy az �jkorban olyan orsz�gok �rtek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el el\uc1\u337Xsz�r
    gazdas�gi sikereket, ahol a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge protest�ns volt (mint
    Hollandia �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Anglia),
    m�gis, vajmi kev�s kapcsolat van vall�s �s gazdas�gi siker k�z�tt. A
    XIX. sz�zadban a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {t�bbs�g�ben katolikus Franciaorsz�g gazdas�gi teljes�tm�nyben hamar utol�rte
    a hollandokat �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {angolokat, �s Olaszorsz�g is �pp olyan gazdag lett, mint b�rmelyik
    protest�ns orsz�g. Ha m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {keletebbre tekint�nk, azt l�tjuk, hogy a gazdas�gilag sikeres
    Kelet-�zsia egyik orsz�g�nak sincs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {semmilyen kapcsolata a kereszt�nys�ggel, �gy nincs, ami
    al�t�massza, hogy speci�lis �sszef�gg�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {lenne a protestantizmus �s a gazdas�gi siker k�z�tt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Vegy�k a kultur�lis hipot�zis lelkes h�veinek kedvenc
    r�gi�j�t, a K�zel-Keletet! A k�zel-keleti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok els\uc1\u337Xsorban iszl�m vall�s�ak, �s ahol
    nincs olaj - ahogy arr�l m�r kor�bban eml�t�st tett�nk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ott nagy a szeg�nys�g. Az olajtermel\uc1\u337X
    orsz�gok gazdagabbak, de ez a nyakukba szakadt vagyon, ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xtal�lt p�nz\uc1\u8221X m�g
    kev�s volt ahhoz, hogy Sza�d-Ar�bi�ban vagy Kuvaitban diverzifik�lt,
    modern}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gok
    j�jjenek l�tre. Ez vajon nem �pp azt bizony�tja-e, hogy c tekintetben fontos
    szerepe van a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {vall�snak? �gy t\uc1\u369Xnhet, de val�j�ban ez az �rv sem �llja meg a hely�t.
    Igen, az olyan orsz�gok, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Sz�ria �s Egyiptom szeg�nyek, �s lakoss�guk els\uc1\
    u337Xsorban muszlim vall�s�. De ezek az orsz�gok sok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�s olyan szempontb�l is k�l�nb�znek a
    gazdag orsz�gokt�l, amelyek fontosabbak a j�l�thez. El\uc1\u337Xsz�r}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, mind az Oszm�n Birodalom
    tartom�nyai voltak, ami er\uc1\u337Xteljesen �s kedvez\uc1\u337Xtlen�l
    alak�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\
    uc1\u337Xd�s�ket. Az oszm�n uralom �sszeoml�sa ut�n a K�zel-Keletet bekebelezte az
    angol �s a francia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmati birodalom, amelyek szint�n cs�r�j�ban fojtottak el minden fejl\
    uc1\u337Xd�si lehet\uc1\u337Xs�get. K�s\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hi�ba nyert�k el f�ggetlens�g�ket,
    tov�bbvitt�k a kor�bbi gyarmati vil�g �r�ks�g�t: hierarchikus �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tekint�lyelv\uc1\u369X
    rezsimeket alak�tottak ki, ahol csak n�h�ny olyan politikai �s gazdas�gi
    int�zm�ny j�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {l�tre,
    amelyek - mint k�s\uc1\u337Xbb l�tni fogjuk - l�tfontoss�g�ak a gazdas�gi sikerhez.
    Ezt a fejl\uc1\u337Xd�si utat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {j�r�szt az oszm�n �s az eur�pai uralom fektette le. T�ves
    az az elm�let, amely a K�zel-Keleten}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolatot l�t az iszl�m vall�s �s a
    szeg�nys�g k�z�tt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azt, hogy ink�bb ezek a t�rt�nelmi
    esem�nyek, nem pedig kultur�lis t�nyez\uc1\u337Xk j�tszottak szerepet a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�zel-Kelet gazdas�gi
    p�ly�j�nak form�l�s�ban, az is bizony�tja, hogy azok a r�szek, amelyek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ideiglenesen
    elszakadtak az Oszm�n Birodalomt�l vagy az eur�pai hatalmakt�l \{l�sd Egyiptom
    1805}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s 1848 k�z�tt, Mohamed Ali vezet�se alatt), el tudtak indulni a gyors
    gazdas�gi �talakul�s �tj�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mohamed Ali az ut�n ragadta mag�hoz a hatalmat, hogy a
    Bonaparte Nap�leon vezette, Egyiptomot}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {elfoglal� francia er\uc1\u337Xk kivonultak az orsz�gb�l.
    Ali, kihaszn�lva az oszm�n uralom meggyeng�l�s�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�t dinaszti�t tudott alap�tani, amely,
    �gy vagy �gy, de eg�szen 1952-ig ir�ny�totta Egyiptomot,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amikor is Nasszer vezet�s�vel kit�rt
    az egyiptomi forradalom. Mohamed Ali reformjai, b�r er\uc1\u337Xvel}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszer�tette r� azokat
    az orsz�gra, n�veked�st hoztak Egyiptomnak - azzal, hogy moderniz�lt�k
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llami b�rokr�ci�t,
    a hadsereget �s az ad�rendszert, ami j�t tett a mez\uc1\u337Xgazdas�gnak �s az
    iparnak is.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    moderniz�ci� �s a n�veked�s folyamata azonban Ali hal�l�val v�get is �rt,
    mert Egyiptom �jra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {eur�pai befoly�s al� ker�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {De tal�n rosszul k�zel�tj�k meg a kult�r�t. Lehet, hogy az igaz�n
    fontos kultur�lis t�nyez\uc1\u337Xk nem is a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vall�shoz k�t\uc1\u337Xdnek, hanem ink�bb egyfajta
    saj�tos \uc1\u8222Xnemzeti kult�r�hoz\uc1\u8221X. Tal�n az angol kult�ra}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hat�sa j�tszott itt
    fontos szerepet, �s ez magyar�zza, hogy mi�rt lettek ennyire gazdagok az
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok, mint
    az Egyes�lt �llamok, Kanada �s Ausztr�lia. Hab�r els\uc1\u337X hall�sra ez
    egy szimpatikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {elgondol�s, de ez is megd\uc1\u337Xl. Igen, Kanada �s az Egyes�lt �llamok angol
    gyarmatok voltak, de az volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Sierra Leone �s Nig�ria is. �s az egykori angol gyarmatok k�z�tt
    �ppolyan hatalmas �letsz�nvonalbeli}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nbs�gek vannak, mint vil�gm�retekben. �szak-Amerika
    siker�nek titka teh�t nem az angol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�r�ks�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Van meg egy verzi�ja a
    kultur�lis hipot�zisnek: tal�n nem az sz�m�t, hogy a h�tt�r angol vagy
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angol, hanem
    ink�bb az, hogy eur�pai vagy nem eur�pai. Lehets�ges volna, hogy az
    eur�paiak - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {munkamor�ljuk, az �letszeml�let�k, a zsid�-kereszt�ny �rt�krendszer�k vagy a r�mai
    �r�ks�g�k miatt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {-
    bizonyos �rtelemben fels\uc1\u337Xbbrend\uc1\u369Xek? Val� igaz, hogy a vil�g
    leggazdagabb r�szei Nyugat-Eur�pa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s �szak-Amerika, ahol els\uc1\u337Xsorban eur�pai \uc1\u337Xs�kt\
    uc1\u337Xl sz�rmaz� emberek �lnek. Lehets�ges teh�t, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magasabb sz�nvonal�, eur�pai kultur�lis
    �r�ks�gben gy�kerezik az \uc1\u337X gazdags�guk - �s ez a kultur�lis}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hipot�zis v�gs\uc1\u337X mened�ke.
    �m ennek a verzi�nak is �ppoly csek�ly a magyar�z� ereje, mint a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbinek. Argent�n�ban �s
    Uruguayban ar�nyaiban sokkid t�bb az eur�pai felmen\uc1\u337Xkkel
    b�szk�lked\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ember, mint Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban, Argent�na �s Uruguay
    gazdas�gi teljes�tm�nye}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {m�gis b\uc1\u337Xven hagy k�v�nnival�t maga ut�n. Jap�nban �s
    Szingap�rban pedig csak elv�tve akad olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ember, aki eur�pai \uc1\u337Xs�kt\uc1\u337Xl sz�rmazik, ez a
    k�t orsz�g m�gis �pp olyan gazdag, mint Nyugat-Eur�pa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nagy r�sze.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�na, annak ellen�re, hogy gazdas�gi �s
    politikai rendszere sz�mos hi�nyoss�ggal k�zd, h�rom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vtizede a vil�g leggyorsabban n�vekv\uc1\
    u337X orsz�ga. A Mao Ce-tung hal�l�ig az orsz�gban uralkod�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szeg�nys�gnek semmi k�ze sem volt a
    k�nai kult�r�hoz - egyszer\uc1\u369Xen annak volt betudhat�, hogy Mao}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katasztrof�lisan rosszul
    szervezte meg a gazdas�got �s ir�ny�totta a politik�t. Az 1950-es
    �vekben}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meghirdetett Nagy Ugr�s, a drasztikus iparos�t�si politika t�meges
    �hez�shez �s �h�ns�ghez vezetett.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az 1960-as �vekben beharangozott Nagy Kultur�lis Forradalom pedig
    egyet jelentett az �rtelmis�giek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a tanult emberek t�meges �ld�z�s�vel - vagyis ellens�g
    lett mindenki, akinek a p�rth\uc1\u369Xs�ge}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {megk�rd\uc1\u337Xjelezhet\uc1\u337X volt. Az emberek
    �lland� terrorban �ltek, az �llam pedig elvesztegette a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tehets�geit �s az er\uc1\u337Xforr�sait.
    �s ugyan�gy igaz ma is, hogy a mostani n�veked�snek sincs semmi k�ze}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a k�nai �rt�krendhez vagy a k�nai
    kult�ra v�ltoz�saihoz. A n�veked�s annak a gazdas�gi �talakul�snak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az eredm�nye, amelyet m�g Teng
    Hsziao-ping �s sz�vets�geseinek reformjai ind�tottak el - \uc1\u337Xk voltak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azok, akik Mao Ce-tung
    hal�la ut�n fokozatosan elhagyt�k a szocialista gazdas�gpolitik�t �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert, el\uc1\
    u337Xsz�r a mez\uc1\u337Xgazdas�gban, majd az iparban is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ak�rcsak a f�ldrajzi adotts�gok
    hipot�zise,\uc1\u8221X a kultur�lis hipot�zis sem alkalmas arra, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zatot adjon a
    mostani helyzet valamennyi aspektus�ra. Term�szetesen vannak hitb�li,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kultur�lis �s
    �rt�krendbeli k�l�nbs�gek az Egyes�lt �llamok �s Latin-Amerika k�z�tt, de
    ezek -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak�gy, mint
    az arizonai Nogales �s a sonorai Nogales, vagy a D�l- �s �szak-Korea
    k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek -
    csup�n k�vetkezm�nyei annak, hogy a k�t helyen k�l�nb�z\uc1\u337X int�zm�nyek
    alakultak ki,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    int�zm�nyek elt�r\uc1\u337X fejl\uc1\u337Xd�st�rt�net�vel. Azok a kultur�lis
    t�nyez\uc1\u337Xk, amelyek szerint a \uc1\u8222Xhisp�n\uc1\u8221X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vagy \uc1\u8222Xlat�n�\uc1\
    u8221X kult�ra eggy� kov�csolta a Spanyol Birodalmat, arra nem adnak
    v�laszt, hogy mi�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vannak olyan �ri�si k�l�nbs�gek az egyes latin-amerikai orsz�gok k�z�tt - p�ld�ul,
    hogy Argent�na �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Chile mi�rt gazdagabb, mint Peru �s Bol�via. De a t�bbi - p�ld�ul a
    kort�rs bennsz�l�tt kult�r�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hivatkoz� �rvel�s - is ugyanilyen t�ves. Peruhoz �s Bol�vi�hoz
    viszony�tva Argent�n�ban �s Chil�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {nagyon kev�s bennsz�l�tt t�rzs �l. �s b�r ez igaz, a
    bennsz�l�tt kult�ra megl�te vagy hi�nya mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zat nem �llja meg a hely�t. Kolumbia,
    Ecuador �s Peru k�r�lbel�l azonos j�vedelmi szinten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {van, de m�g Kolumbi�ban csak nagyon kev�s
    bennsz�l�tt �l, addig Ecuadorban �s Pemban sokan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vannak. V�g�l pedig el�g val�sz�n\uc1\
    u369Xtlen, hogy a kultur�lis attit\uc1\u369Xd - amire �ltal�noss�gban igaz,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lassan v�ltozik -
    �nmag�ban elegend\uc1\u337X lett volna ahhoz a n�veked�si csod�hoz, amely Kelet-
    �zsi�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s K�n�ban
    zajlott. Mert, b�r az int�zm�nyek sok�ig fenn�llnak, bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt
    gyorsan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoznak -
    ahogy azt majd l�tni is fogjuk.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn146\pard\li3133\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A tudatlans�g hipot�zise}\b0 \par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {V�g�l �lljon itt m�g egy
    n�pszer\uc1\u369X elm�let arr�l, hogy mi�rt szeg�nyek egyes orsz�gok, �s
    mi�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdagok m�sok.
    Ez pedig a tudatlans�g hipot�zise, amely azt �ll�tja, hogy az�rt vannak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\
    u337Xtlens�gek a vil�gban, mert az emberek vagy vezet\uc1\u337Xik nem tudj�k,
    hogyan lehetne egy szeg�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�got gazdagg� tenni. Ez az elm�let a legelterjedtebb a
    k�zgazd�szok k�z�tt, �s h�vei ezt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {elk�pzel�st Lionel Robbins angol k�zgazd�sz 1935-�s,
    h�res defin�ci�j�ra alapozz�k, miszerint \uc1\u8222Xa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zgazdas�gtan olyan tudom�ny, amely
    vizsg�l�d�sa t�rgy�t, az emberi viselked�st, a c�lok �s a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbf�le m�don felhaszn�lhat�, sz\
    uc1\u369Xk�s er\uc1\u337Xforr�sok k�z�tti kapcsolatnak tekinti\uc1\u8221X.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Innen m�r csak egy kis l�p�s levonni azt a k�vetkeztet�st, hogy a
    k�zgazdas�gtan tudom�ny�nak arra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kellene koncentr�lnia, hogyan lehetne megval�s�tani a t�rsadalmi
    c�lokat a sz\uc1\u369Xk�s er\uc1\u337Xforr�sok l�tez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legjobb felhaszn�l�s�val. Val� igaz,
    hogy a k�zgazdas�gtan legh�resebb elm�leti eredm�nye az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gynevezett \uc1\u8222Xj�l�ti
    k�zgazdas�gtan els\uc1\u337X t�tele\uc1\u8221X, amely meghat�rozza azokat a
    k�r�lm�nyeket, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {k�z�tt egy \uc1\u8222Xpiacgazdas�gban\uc1\u8221X az er\uc1\u337Xforr�sok
    t�rsadalmilag k�v�natos allok�ci�ja gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szempontb�l optim�lis. A piacgazdas�g egy elvont
    fogalom, amely azt a helyzetet �rja le, amelyben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden egyen �s c�g szabadon el\uc1\
    u337X�ll�that, eladhat �s megvehet b�rmilyen term�ket vagy szolg�ltat�st.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha valamelyik k�r�lm�ny
    hi�nyzik, kialakul egy �n. piaci hi�nyoss�g. Az ilyen hi�nyoss�gok adnak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapot a vil�gm�ret\
    uc1\u369X egyenl\uc1\u337Xtlens�gek elm�let�nek - mondv�n, min�l t�bb az ilyen
    megoldatlan piaci}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hi�nyoss�g, val�sz�n\uc1\u369Xleg ann�l szeg�nyebb lesz egy orsz�g. A tudatlans�g
    hipot�zise fenntartja, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szeg�ny orsz�gok az�rt szeg�nyek, mert sok a piaci
    hi�nyoss�g, �s mert a k�zgazd�szok �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�shoz�k nem tudj�k, hogyan szabaduljanak meg ezekt\
    uc1\u337Xl, �s mindeddig rossz tan�csokat fogadtak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg. A gazdag orsz�gok pedig az�rt gazdagok, mert \uc1\
    u337Xk jobb strat�giai d�nt�seket hoztak, �s siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felsz�molniuk a hi�nyoss�gokat.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Vajon tud-e a tudatlans�g hipot�zise magyar�zatot adni a
    vil�gban uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�gekre?}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Lehets�ges-e, hogy az afrikai orsz�gok az�rt
    szeg�nyebbek, mint a vil�g t�bbi r�sze, mert vezet\uc1\u337Xiknek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindig t�ves elk�pzel�seik voltak
    �s vannak arr�l, hogyan kell ir�ny�tani egy orsz�got, �s ezzel}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szeg�nys�gbe tasz�tj�k n�p�ket
    - m�g a nyugat-eur�pai vezet\uc1\u337Xk jobban inform�ltak vagy jobb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tan�csokat kapnak, �s ez
    magyar�zza az \uc1\u337X viszonylagos siker�ket? B�r sz�mos k�zismert
    p�ld�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudunk arra,
    amikor egy orsz�g vezet\uc1\u337Xje katasztrof�lis politik�kat vezetett be, mert
    t�ves inform�ci�i}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {voltak arr�l, hogy azok a politik�k milyen k�vetkezm�nyekkel j�rhatnak, a
    tudatlans�g a legjobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {esetben is csak az egyenl\uc1\u337Xtlens�gek egy kis r�sz�re ad magyar�zatot.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Els\uc1\u337X
    pillant�sra �gy t\uc1\u369Xnhet, hogy Gh�n�ban is a tudatlans�g okozta azt a tart�s
    gazdas�gi hanyatl�st,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amely nem sokkal az ut�n indult el, hogy az orsz�g elnyerte f�ggetlens�g�t Nagy-
    Britanni�t�l. A brit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�zgazd�sz, Tony Killick, aki akkoriban tan�csad�k�nt dolgozott Kwame
    Nkrumah korm�ny�ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nagy r�szletess�ggel �rt az orsz�g probl�m�ir�l. Nkrumah politik�j�nak
    f�kusz�ban az �llami ipar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejleszt�se �llt, amir\uc1\u337Xl kider�lt, hogy nagyon nem
    hat�kony. Killick err\uc1\u337Xl �gy �rt:}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A cip\uc1\u337Xgy�r [...] azzal, hogy
    d�lre sz�ll�ttatta a nyersb\uc1\u337Xrt, kapocsk�nt szolg�lt az �szakon
    fekv\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {h�sfeldolgoz� �zem �s egy (att�l 800 km-re tal�lhat�) ma m�r �resen �ll� cserz\
    uc1\u337Xm\uc1\u369Xhely k�z�tt; a b\uc1\u337Xrt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt�n vissza kellett sz�ll�tani az orsz�g k�zep�n, a
    cserz\uc1\u337Xm\uc1\u369Xhelyt\uc1\u337Xl mintegy 320 km-re �szakra fekv\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kumasiba, a
    cip\uc1\u337Xgy�rba. �s, mivel nagyobb cip\uc1\u337Xpiac csak az accrai
    nagyv�rosi t�rs�gben volt, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {cip\uc1\u337Xket vissza kellett sz�ll�tani d�lre, ami �jabb 320 km-t
    jelentett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Killick, n�mi eufemizmussal �lve, azt is
    megjegyzi, hogy ez olyan v�llalkoz�s volt, \uc1\u8222Xamelynek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�letk�pess�g�t al��sta a rossz
    helysz�nv�laszt�s\uc1\u8221X. �s a cip\uc1\u337Xgy�r csak egyike volt a sok
    szerencs�tlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {projektnek. Ott volt m�g, p�ld�ul, a mang�konzervgy�r, amelyet Gh�n�nak
    azon a r�sz�n h�ztak fel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ahol nem is termesztettek mang�t, r�ad�sul a gy�r tervezett
    hozama meghaladta a vil�g teljes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mang�kereslct�t. A gazdas�gilag �rtelmetlen fejleszt�sek
    v�gtelen sor�t nem foghatjuk arra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {Nkrumah vagy tan�csad�i t�j�kozatlanok lettek
    volna, vagy ne ismert�k volna a megfelel\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gpolitik�kat, hiszen olyan emberek
    vett�k k�r�l, mint Killick, �s m�g a Nobel-d�jas Sir Arthur}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Lewis is adott neki tan�csokat, �s \
    uc1\u337X nagyon is j�l tudta, hogy ezek az int�zked�sek nem j�k. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gpolitik�t
    azonban az a t�ny alak�totta, hogy Nkrumahnak ezeket az int�zked�seket arra
    kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lnia,
    hogy politikai t�mogat�st vegyen mag�nak, �s fenntartsa antidemokratikus
    hatalm�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Egyszer\uc1\u369Xen nem �ll�thatjuk, hogy
    ak�r a f�ggetlens�g�t frissen elnyert Gh�na ki�br�nd�t�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teljes�tm�nye, ak�r a nyilv�nval�an
    hib�s gazd�lkod�sr�l �rulkod� esetek a tudatlans�g rov�s�ra}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lenn�nek �rhat�k. Mert ha
    t�nyleg a tudatlans�g lett volna a gond, a j� sz�nd�k� vezet\uc1\u337Xk
    hamar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�j�hettek
    volna, hogy milyen t�pus� gazdas�gpolitik�val n�velhetn�k polg�raik j�vedelm�t �s
    j�l�t�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s akkor abba az ir�nyba mozdultak volna el.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vegy�k p�ld�ul azt, hogy mennyire elt�r\
    uc1\u337X utat j�rt be az Egyes�lt �llamok �s Mexik�! El�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xtlen, hogy ez�rt
    az egyenl\uc1\u337Xtlens�g�rt a k�t orsz�g vezet\uc1\u337Xinek tud�sa vagy
    tudatlans�ga lenne}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    felel\uc1\u337Xs. Nem a tud�sbeli vagy sz�n-d�kbeli k�l�nbs�g volt John
    Smith �s Cort�s k�z�tt, ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {elvetette az egyenl\uc1\u337Xtlens�g magv�t a gyarmati id\uc1\
    u337Xszakban; �s szint�n nem tud�sbeli k�l�nbs�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak a k�s\uc1\u337Xbbi amerikai eln�k�k -
    p�ld�ul Teddy Roosevelt vagy Woodrow Wilson - �s Porfirio}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {D�az k�z�tt, ami miatt Mexik� a XIX-XX.
    sz�zad fordul�j�n olyan gazdas�gi int�zm�nyeket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztott, amelyek csak a vezet\uc1\u337X
    elit zseb�t t�mt�k a t�bbs�gi t�rsadalom k�r�ra, mik�zben}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Roosevelt �s Wilson ennek �pp az
    ellenkez\uc1\u337Xj�t tette. A k�t orsz�g k�zti k�l�nbs�gek ink�bb azok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {miatt az elt�r\uc1\
    u337X int�zm�nyi korl�tok miatt alakulhattak ki, amelyekkel az eln�k�knek
    �s az elitnek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szembe
    kellett n�znie. Hasonl� a helyzet a bizonytalan tulajdonjogok �s gazdas�gi
    int�zm�nyek k�z�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�l
    �vsz�zada sorvadoz� afrikai orsz�gok vezet\uc1\u337Xivel is, akik
    szeg�nys�gbe tasz�tott�k n�p�k nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {r�sz�t. Nem az�rt hagyt�k, hogy ez megt�rt�njen, mert azt
    hitt�k, gazdas�gilag j� az, amit tesznek.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az�rt csin�lt�k, mert tudt�k, hogy meg�szhatj�k,
    ha vagyonokat halmoznak fel a t�bbiek rov�s�ra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy az�rt, mert azt hitt�k, ezt kell tenni�k
    ahhoz, hogy hatalmon maradhassanak: meg kell venni�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kulcsfontoss�g� csoportok vagy az elit
    t�mogat�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Gh�na minisztereln�ke, Kofi Busia esete
    j�l szeml�lteti, hogy a tudatlans�g hipot�zise milyen}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�lrevezet\uc1\u337X tud lenni. Busia 1971-
    ben s�lyos gazdas�gi v�ls�ggal n�zett szembe. Az ut�n, hogy 1969-}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ben hatalomra
    ker�lt, \uc1\u337X is, ak�rcsak el\uc1\u337Xdje, Nkrumah, fenntarthatatlan
    expanz�v gazdas�gpolitik�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {folytatott, �s az �n. �rt�kes�t�si szervezetek seg�ts�g�vel
    k�l�nf�le �rszab�lyoz�sokat vezetett be,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {illetve mesters�gesen magasan tartotta a
    valuta�rfolyamot. Hab�r Busia Nkrumah ellenfele volt, �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {demokratikus korm�nyt vezetett, \uc1\
    u337X is t�bbnyire ugyanazokkal a politikai korl�tokkal tal�lta mag�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szembe, mint el\uc1\
    u337Xdje. �s - ak�rcsak Nkrumah - Busia gazdas�gpolitikai d�nt�seit sem a \uc1\
    u8222Xtudatlans�ga\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {vez�relte, �s nem is hitte azt, hogy ezek a politik�k gazdas�gilag
    el\uc1\u337Xny�sek lenn�nek, vagy ez lenne az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ide�lis m�dja annak, hogy fejlessze az orsz�got.
    D�nt�sei politikai c�lokat szolg�ltak: lehet\uc1\u337Xv� tett�k,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy Busia olyan, politikai
    befoly�ssal b�r� csoportok kez�re j�tssza az er\uc1\u337Xforr�sokat, p�ld�ul
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rosi ter�leteken,
    amelyeket fontos volt el�gedetts�gben tartani. Az �rszab�lyoz�sok miatt a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�g
    szorongatott helyzetbe ker�lt, sz�ll�totta az olcs� �lelmiszert a v�rosi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�ker�leteknek,
    �s bev�telt biztos�tott az �llami kiad�sok finansz�roz�s�hoz. De ezek a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szab�lyoz�sok
    tarthatatlanok voltak. Gh�n�ban hamarosan egym�st �rt�k a fizet�sim�rleg-v�ls�gok
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a valutahi�nyok.
    Ebben a neh�z helyzetben, 1971. december 27-�n Busia meg�llapod�st �rt
    al� az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {IMF-fel,
    amelyben, t�bbek k�z�tt, szerepelt egy nagyar�ny� valutale�rt�kel�s.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az IMF, a Vil�gbank �s az eg�sz nemzetk�zi k�z�ss�g nyom�st
    gyakorolt Busi�ra, hogy val�s�tsa meg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a meg�llapod�sban foglalt reformokat. B�r a nemzetk�zi
    int�zm�nyek semmit sem sejtettek, Busia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {tudta, hogy ezzel komoly politikai haz�rdj�t�kba
    kezdett. A valutale�rt�kel�s h�r�re azonnal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs34\cf0\f0\charscalex100 {el�gedetlens�g, majd zavarg�sok t�rtek ki Accr�ban,
    Gh�na f\uc1\u337Xv�ros�ban, amelyek egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�kezhetetlenebb�l terjedtek, am�g a hadsereg v�g�l
    megd�nt�tte Busia hatalm�t. A katonai puccsot}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337X Achcampong alezredes r�gt�n
    visszavonta a le�rt�kel�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A tudatlans�g hipot�zise m�s,
    mint a f�ldrajzi adotts�gok hipot�zise vagy a kultur�lis hipot�zis, hiszen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {javaslatot is tesz arra,
    hogyan kellene \uc1\u8222Xmegoldani\uc1\u8221X a szeg�nys�g problematik�j�t:
    ha a tudatlans�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {miatt jutottunk ilyen helyzetbe, akkor felvil�gosult �s t�j�kozott vezet\
    uc1\u337Xk �s politikai d�nt�shoz�k ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {tudn�nak h�zni minket a slamasztik�b�l, �s vil�gszerte
    j�l�tet kellene tudnunk teremteni azzal, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megfelel\uc1\u337X tan�csokat adunk, �s meggy\uc1\
    u337Xzz�k a politikusokat arr�l, hogy gazdas�gilag mi lenrie �dv�s.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Busia esete azonban azt
    t�masztja al�, hogy els\uc1\u337Xsorban nem a politikusok tudatlans�ga,
    hanem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmak
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyei �ltal vel�k szemben t�masztott �szt�nz\uc1\
    u337Xk �s korl�tok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {akad�lyozz�k azoknak a politik�knak az alkalmaz�s�t, amelyek cs�kkenteni
    tudn�k a piaci}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hi�nyoss�gokat, �s el\uc1\u337Xseg�ten�k a gazdas�gi n�veked�st.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hab�r a tudatlans�g
    hipot�zise m�g mindig el\uc1\u337Xkel\uc1\u337X helyen �ll a k�zgazd�szok
    k�z�tt �s bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {nyugati, politikai k�r�kben (ahol szinte csak az sz�m�t, hogyan lehetne
    j�l�tet teremteni), ez is csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy �jabb t�ves hipot�zis. Nem ad magyar�zatot sem a j�l�t
    eredet�re, sem a jelenlegi helyzetre -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul arra, hogy mi�rt, mondjuk, Mexik� �s Peru, nem pedig
    az Egyes�lt �llamok �s Anglia vezetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {be olyan int�zm�nyeket �s politik�kat, amelyek elszeg�ny�- tik a
    polg�rok t�bbs�g�t; vagy arra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Fekete-Afrika �s K�z�p-Amerika orsz�gai mi�rt sokkal
    szeg�nyebbek, mint Nyugat-Eur�pa vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {Kelet-�zsia.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Amikor egy orsz�g -
    felismerve, hogy azok voltak a felel\uc1\u337Xsek a szeg�nys�g�rt - kit�r
    a megszokott}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyi mint�b�l, �s siker�l elindulnia a gazdas�gi
    n�veked�shez vezet\uc1\u337X �ton, az nem az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nik meg, mert a Uidatlan vezet\uc1\
    u337Xk hirtelen
    megvil�gosodtak, vagy m�r nem olyan haszonles\uc1\u337Xk,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esetleg okosabb k�zgazd�szokt�l kaptak
    tan�csot. K�na p�ld�ul egyike azoknak az orsz�goknak, ahol a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {milli�kat szeg�nys�gre �s �hez�sre
    k�rhoztat� gazdas�gpolitik�t felv�ltotta egy olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gpolitika, amely el\uc1\u337Xseg�ti a
    gazdas�gi n�veked�st. De - ahogy arr�l k�s\uc1\u337Xbb majd r�szletesen}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {is sz� lesz - ez nem az�rt
    t�rt�nt, mert a K�nai Kommunista P�rt v�gre felfogta, hogy a f�ldek �s az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari l�tes�tm�nyek k�z�s
    tulajdonba v�tele rettenetesen rossz gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xket teremtett.
    Ink�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arr�l volt
    sz�, hogy Teng Hsziao-ping �s sz�vets�gesei - akik semmivel sem voltak
    kev�sb�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {haszonles\uc1\
    u337Xk, mint ellenfeleik, csak m�sok voltak az �rdekeik �s a politikai
    c�ljaik - legy\uc1\u337Xzt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befoly�sos ellenfeleiket a kommunista p�rton bel�l, �s
    v�ghezvittek egyfajta politikai forradalmat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {radik�lis v�ltoz�sokat hozva a p�rt vezet�s�be �s
    ir�ny�t�s�ba. Gazdas�gi reformjaik, amelyek piaci}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�nz\uc1\u337Xket teremtettek - el\uc1\
    u337Xsz�r a mez\uc1\u337Xgazdas�gban, majd az iparban is -, ennek a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {forradalomnak az eredm�nyei voltak. A politika szintj�n d\uc1\u337Xlt el
    az, hogy K�na - h�trahagyva a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kommunizmust - a piaci �szt�nz\uc1\u337Xk rendszere fel� mozdul el;
    �s sz� sem volt itt arr�l, hogy a vezet\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jobb tan�csokat kaptak volna, vagy ezut�n jobban
    �rtett�k volna, hogyan m\uc1\u369Xk�dik a gazdas�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {V�lem�ny�nk szerint ahhoz, hogy meg�rts�k a
    vil�g egyenl\uc1\u337Xtlens�geit, meg kell �rten�nk azt is, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az egyes orsz�gok berendezked�se
    mi�rt ennyire eredm�nytelen �s t�rsadalmilag nemk�v�natos.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vannak olyan orsz�gok, ahol siker�lt
    hat�kony int�zm�nyrendszert fel�ll�tani �s j�l�tet teremteni, de,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sajnos, ezek vannak kevesebben. A
    legt�bb k�zgazd�sz �s politikai d�nt�shoz� arra koncentr�l, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xhogyan lehetne j�l
    csin�lni\uc1\u8221X, pedig val�j�ban arra lenne sz�ks�g, hogy meg�rts�k, a
    szeg�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok mi�rt
    \uc1\u8222Xcsin�lj�k rosszul\uc1\u8221X. Egy biztos: nem tudatlans�gb�l vagy
    kultur�lis okokb�l. Amint azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {l�tni fogjuk, a szeg�ny orsz�gok az�rt szeg�nyek, mert a
    hatalmon l�v\uc1\u337Xk d�nt�sei szeg�nys�get}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {teremtenek. Nem t�ved�sb\uc1\u337Xl vagy tudatlans�gb�l,
    hanem sz�nd�kosan \uc1\u8222Xcsin�lj�k rosszul\uc1\u8221X a dolgukat.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahhoz, hogy ezt meg�rts�k,
    m�lyebbre kell �sni: kev�s ide a k�zgazdas�gtan meg a szak�rt\uc1\u337Xi tan�cs}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arr�l, hogy mi lenne
    a legjobb. Azt kell tanulm�nyozni, hogyan sz�letnek a d�nt�sek, ki hozza
    meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azokat, �s aki
    d�nt, mi�rt �gy d�nt, ahogy.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Vagyis a politik�t meg a politikai folyamatokat kell tanulm�nyozni.
    A k�zgazdas�gtan hagyom�nyosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {nem foglalkozik a politik�val, pedig a politika meg�rt�se
    kulcsfontoss�g� ahhoz, hogy magyar�zatot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tudjunk adni a vil�gban uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�gekre.
    Ahogy a k�zgazd�sz, Abba Lerner �rta az 1970-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {es �vekben, \uc1\u8222Xa k�zgazdas�gtan azzal nyerte el
    a t�rsadalomtudom�nyok kir�lyn\uc1\u337Xje c�met, hogy a m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megoldott politikai probl�m�kat v�lasztotta
    kutat�si ter�let�nek\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {V�lem�ny�nk szerint az, hogy siker�l-e j�l�tet teremteni,
    att�l f�gg, hogy siker�l-e megoldani}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {bizonyos politikai alapprobl�m�kat. A k�zgazdas�gtan
    pontosan az�rt nem volt k�pes meggy\uc1\u337Xz\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zatot tal�lni a vil�gban
    uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�gekre, mert azt felt�telezte, hogy a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�k
    m�r meg vannak oldva. Persze ahhoz, hogy magyar�zatot adjunk a
    vil�gm�ret\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyenl\uc1\u337Xtlens�gekre, tov�bbra is sz�ks�g van a k�zgazdas�gtanra -
    az�rt, hogy meg�rts�k, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X t�pus� t�rsadalmi strat�gi�k �s elj�r�sm�dok
    hogyan hatnak a gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xkre �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ember viselked�s�re. De ehhez sz�ks�g van a
    politik�ra is.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li1186\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {3. - A J�L�T �S A SZEG�NYS�G}\b0 \par\pard\
    li3026\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li3026\ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\
    f0\charscalex100\b {MEGTEREMT�SE}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn120\pard\li2133\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A 38. sz�less�gi fok gazdas�gtana}\b0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1945 nyar�n, ahogy a
    II. vil�gh�bor� a v�g�hez k�zeledett, Kore�ban a jap�n gyarmati uralom kezdett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeomlani. Alig egy
    h�nappal az ut�n, hogy augusztus 15-�n Jap�n felt�tel n�lk�l megadta
    mag�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kore�t a 38.
    sz�less�gi fok ment�n kett�osztott�k: �gy j�tt l�tre a k�t megsz�ll�si �vezet, a
    d�li r�szt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    Egyes�lt �llamok, az �szaki r�szt a Szovjetuni� korm�nyozta. A hidegh�bor�
    gy�trelmes b�k�je}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {1950 j�nius�ban t�rt darabokra, amikor is az �szak-koreai hadsereg bet�rt
    D�l-Kore�ba. �s b�r az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szak-koreaiak kezdetben nagy erej\uc1\u369X t�mad�sokkal rontottak
    r� d�li szomsz�daikra, �s m�g a f\uc1\u337Xv�rost,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sz�ult is siker�lt elfoglalniuk, \uc1\u337Xszre
    m�gis visszavonul�t f�jtak. Huang Jongvon �s testv�re ekkor}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szakadtak el egym�st�l. Huang
    Jongvonnak siker�lt elb�jnia, �gy meg�szta, hogy besorozz�k az �szak-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {koreai hadseregbe. D�len
    maradt, �s gy�gyszer�szk�nt dolgozott. Orvos b�tyj�t, aki a d�l-koreai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hadsereg sebes�lt
    katon�it l�tta el Sz�ulban, az �szak-koreai hadsereg visszavonul�sa sor�n �szakra}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vitt�k. A fiv�reket
    1950-ben v�lasztott�k el egym�st�l, �s legk�zelebb csak 50 �vvel k�s\uc1\u337Xbb,
    2000-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ben tal�lkoztak
    Sz�ulban, az ut�n, hogy a k�t orsz�g korm�nya v�gre megegyezett, hogy -
    korl�tozott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keretek
    k�z�tt - elind�t egy csal�degyes�t�si programot.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Orvos l�v�n, Huang Jongvon b�tyja a
    l�gier\uc1\u337Xn�l kapott munk�t, ami igaz�n j� �ll�snak sz�m�t egy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katonai diktat�r�ban. De
    �szak-Kore�ban m�g azok sem �ltek valami j�l, akik egy�bk�nt k�l�nf�le}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xjogokat
    �lveztek. Amikor a k�t testv�r v�gre tal�lkozhatott, Huang Jongvon tudni akarta,
    milyen az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�let a 38.
    sz�less�gi fokt�l �szakra. Neki volt kocsija, de - mint megtudta \uc1\u8212X a
    b�tyj�nak nem. \uc1\u8222XVan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {telefonod? - faggat�zott tov�bb. - Nincs -
    felelte a b�ty. - A l�nyom a K�l�gyminiszt�riumban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dolgozik, neki van telefonja, de ha nem tudod a
    k�dot, nem tudsz telefon�lni.\uc1\u8221X Huang Jongvon azt is}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elmes�lte, hogy ezen a tal�lkoz�n az
    �szakiak mind p�nzt k�rtek, �gy \uc1\u337X is adni akart a b�tyj�nak. De az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {visszautas�totta: \uc1\
    u8222XTartsd csak meg! Ha �gy megyek vissza, hogy p�nz van n�lam, a
    korm�ny �gyis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elveszi
    t\uc1\u337Xlem.\uc1\u8221X Huang Jongvonnak felt\uc1\u369Xnt, milyen �cska �s
    kopott a kab�t, amit a b�tyja visel: \uc1\u8222XVedd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {le azt a kab�tot, �s hagyd itt! Ebben menj
    vissza! - aj�nlotta fel a saj�tj�t. - Azt nem lehet! - felelte a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {testv�re. - Ezt a korm�ny adta
    k�lcs�n, hogy legyen miben idej�nn�m.\uc1\u8221X Huang Jongvonnak felt\uc1\
    u369Xnt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy amikor
    b�cs�zkodtak, a b�tyja feszengett, �s ideges volt, mint aki att�l tart,
    hogy valaki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meghallja, mit besz�lnek. A b�ty szeg�nyebb volt, mint azt �ccse k�pzelte. B�r azt
    �ll�totta, hogy j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�l, Huang Jongvon �gy l�tta, testv�re igen rossz �llapotban van, szinte csak csont
    �s b\uc1\u337Xr.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {D�l-Kore�ban az emberek k�r�lbel�l azon az �letsz�nvonalon �lnek, mint a
    portug�lok �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {spanyolok. �szakon, a Koreai N�pi Demokratikus K�zt�rsas�gban az
    �letsz�nvonal Fekete-Afrika}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�gainak szintj�n van - az �tlagj�vedelem tizedannyi, mint
    D�l-Kore�ban. Az �szak-koreaiak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�szs�gi �llapota is sokkal rosszabb, egy �tlag �szak-koreai
    v�rhat� �lettartama 10 �vvel r�videbb,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mint a 38. sz�less�gi fokt�l d�lre �l\uc1\u337X rokonai�.
    A 7. t�rk�p dr�mai k�pet ad a k�t Korea k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi szakad�kr�l. A m\uc1\u369Xholdk�pen
    az l�tszik, hogy mennyi f�ny vil�g�t �jszaka a f�lsziget egyik}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s m�sik fel�ben. �szak-Korea szinte
    teljes s�t�ts�gbe borul, hiszen szinte sehol sincs �ram; D�l-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Korea viszont f�ny�rban �szik.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ezek a d�bbenetes k�l�nbs�gek nem r�gr\uc1\u337Xl val�k. S\uc1\u337Xt addig nem is
    l�teztek, am�g v�get nem �rt a II.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vil�gh�bor�. De 1945 ut�n �szakon �s d�len a k�l�nb�z\uc1\u337X
    korm�nyok egym�st�l nagyon elt�r\uc1\u337X m�don}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {szervezt�k meg a gazdas�got. D�l-Korea �l�re a Harvardon
    �s a Princetonon diplom�t szerz\uc1\u337X, elvh\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {antikommunista Li Szin Man ker�lt, �s
    kezdetben az \uc1\u337X vezet�s�vel - no, meg az Egyes�lt �llamok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs
    t�mogat�s�val - alak�tott�k ki az orsz�g gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyrendszer�t. Lit 1948-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {ban v�lasztott�k eln�kk�. A koreai h�bor� k�zepette, a d�l
    fel� terjeszked\uc1\u337X kommunizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {fenyeget�s�nek �rny�k�ban l�trej�v\uc1\u337X D�l-Korea nem
    volt demokr�cia. Li, �s nem kev�sbe h�res}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ut�da, Pak Cs�ng Hi t�bornok is tekint�lyelv\uc1\u369X
    eln�kk�nt �rta be mag�t a t�rt�nelembe. De mindketten}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piacgazdas�got vezettek, ahol elismert�k a
    mag�ntulajdont; �s 1961 ut�n Pak hathat�s �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�st ny�jtott a gyors gazdas�gi
    n�veked�s beind�t�s�hoz, hitelt �s szubvenci�kat juttatva a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sikeres c�geknek.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�s volt a helyzet a 38.
    sz�less�gi fokt�l �szakra. Kim Ir Szen, aki a II. vil�gh�bor� sor�n a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {jap�nellenes
    kommunista partiz�nok vez�re volt, 1947-ben mag�hoz ragadta a hatalmat,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {dikt�tork�nt - a
    Szovjetuni� seg�ts�g�vel - az �gynevezett dzsucse rendszer r�szek�nt a
    k�zpontos�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tervgazdas�g egy nagyon merev form�j�t val�s�totta meg. A mag�ntulajdont t�rv�nyen
    k�v�l helyezt�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    piacokat betiltott�k. A szabads�gjogokat megkurt�tott�k - �s nemcsak a
    piacokon, hanem az �let}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {minden ter�let�n. Ez al�l csak a Kim Ir Szen, majd a fia
    �s ut�dja, Kim Dzsongil sleppj�t alkot�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon sz\uc1\u369Xk k�r\uc1\u369X uralkod� elit volt
    kiv�tel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nem meglep\
    uc1\u337X teh�t, hogy D�l- �s �szak-Korea gazdas�gi sorsa �lesen elv�lt egym�st�l.
    Kim Ir Szen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {parancsgazdas�g�r�l �s a dzsucse rendszerr\uc1\u337Xl hamar kider�lt, hogy
    katasztrof�lis k�vetkezm�nyekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {j�r. R�szletes statisztika ugyan nem �ll rendelkez�s�nkre -
    �szak-Korea, finoman sz�lva is, egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {titkol�z� �llam. A rendelkez�sre �ll� bizony�t�kok azonban
    meger\uc1\u337Xs�tik azt, amit a t�ls�gosan is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakran visszat�r\uc1\u337X �h�ns�gek
    alapj�n egy�bk�nt is sejthett�nk: nem el�g, hogy az ipari termel�s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {volumene nem n�vekszik,
    de a mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�kenys�g is rendk�v�l alacsony. A}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mag�ntulajdon hi�ny�ban
    vajmi kev�s embernek �llt �rdek�ben befektetni, illetve er\uc1\
    u337Xfesz�t�seket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {tenni az�rt, hogy n�velje, vagy legal�bb szinten tartsa a
    termel�kenys�get. Az elnyom� rezsim nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kedvezett az innov�ci�nak �s az �j technol�gi�k
    meghonosod�s�nak. De Kim Ir Sz�nnek, Kim}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Dzsongilnek �s cimbor�iknak esz�k �g�ban sem volt
    megreform�lni a rendszert, vagy �jra bevezetni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�ntulajdont, a piacokat, a mag�njogi szerz\uc1\
    u337Xd�seket, vagy esetleg �talak�tani a gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyeket. Ez�rt �szak-Korea
    gazdas�ga tov�bbra is stagn�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindek�zben d�len a gazdas�gi int�zm�nyek er\uc1\u337Xsen
    �szt�n�zt�k a befektet�st �s a kereskedelmet. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�l-koreai politikusok sok p�nzt inveszt�ltak az
    oktat�sba is, �gy siker�lt el�rni, hogy az orsz�gban}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igen magas lett az �rni-olvasni nid�k,
    az iskol�zottak ar�nya. A d�l-koreai c�gek nem sok�ig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�slekedtek - r�j�ttek, hogyan ford�thatn�k
    a maguk haszn�ra azt, hogy a munkaer\uc1\u337X viszonylag k�pzett,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a gazdas�gpolitika befektet�sre
    �szt�n�z �s t�mogatja az iparos�t�st, m\uc1\u369Xk�dnek az exportpiacok, �s az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gba eljutnak a
    leg�jabb technol�gi�k. D�l-Korea �gy r�vid id\uc1\u337Xn bel�l Kelet-�zsia
    egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222Xcsodagazdas�ga\uc1\u8221X, �s a vil�g egyik leggyorsabban n�vekv\uc1\u337X
    orsz�ga lett.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {F�l �vsz�zad alatt a d�l-koreai n�veked�s �s az �szak-koreai
    stagn�l�s oda vezetett, hogy az 1990-es}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {�vekre m�r t�zszeresre n\uc1\u337Xtt
    a k�l�nbs�g az egykor egys�ges orsz�g k�t fele k�z�tt. K�pzelj�k el,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {micsoda k�l�nbs�gek
    alakulhatnak ki �vsz�zadok alatt! �szak-Korea gazdas�gi trag�di�ja, amely}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miatt milli�k
    �heznek, �sszevetve D�l-Korea gazdas�gi sikereivel, eg�szen megd�bbent\uc1\
    u337X. �s sem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kult�ra, sem a f�ldrajzi adotts�gok, sem pedig a tudatlans�g nem
    magyar�zza, hogy mi�rt j�rt be}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ennyire elt�r\uc1\u337X utat �szak- �s D�l-Korea. A
    magyar�zatot ugyanis az int�zm�nyrendszerben kell}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keresn�nk.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li53\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Kizs�km�nyol� �s befogad�
    gazdas�gi int�zm�nyek}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az egyes orsz�gok gazdas�gi helyzete az�rt annyira elt�r\uc1\u337X,
    mert elt�r\uc1\u337X az int�zm�nyrendszer�k, m�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a gazdas�g m\uc1\u369Xk�d�s�t befoly�sol�
    szab�lyoz�sok, �s m�sfajta �szt�nz\uc1\u337Xk motiv�lj�k az embereket.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�pzelj�k el, milyen lehet
    a kamaszok �lete �szak-, illetve D�l-Kore�ban, mit v�rhatnak az �lett\uc1\u337Xl!}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szakon szeg�nys�gben
    n\uc1\u337Xnek fel, nem alakul ki benn�k v�llalkoz�i hajlam, elhal a kreativit�suk,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megfelel\uc1\u337X
    oktat�s n�lk�l es�ly�k sincs arra, hogy szakk�pzett munkaer\uc1\u337X
    v�ljon bel\uc1\u337Xl�k. Amit az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {iskol�ban oktat�s c�msz� alatt Lapnak, az t�bbnyire puszta
    propaganda, amely a rezsim legitimit�s�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hivatott al�t�masztani - tank�nyvek is alig vannak, nemhogy
    sz�m�t�g�pek. Tanulm�nyaik befejez�se}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {ut�n k�vetkezik 10 �v k�telez\uc1\u337X sorkatonai
    szolg�lat. Ezek a kamaszok tudj�k, hogy soha nem lehet}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {saj�t tulajdonuk, saj�t v�llalkoz�suk,
    �s nem tehetnek az�rt semmit, hogy jobban �ljenek - b�r sokan}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fognak bele illeg�lis mag�ngazdas�gi
    tev�kenys�gbe, vagyis maszekolnak a meg�lhet�s�rt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kamaszok azt is tudj�k, hogy leg�lisan
    soha nem l�phetnek a piacra, hogy ott a tehets�g�ket vagy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereset�ket bev�ltva megvegy�k
    mindazt, amire sz�ks�g�k lenne, vagy amire v�gynak. Azt sem tudj�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztosan, hogy milyen emberi jogok
    illetik meg \uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {A d�l-koreai kamaszok viszont kiv�l� oktat�sban r�szes�lnek,
    �s arra �szt�nzik \uc1\u337Xket, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xfesz�t�seik r�v�n kimagasl� teljes�tm�nyt
    ny�jtsanak v�lasztott hivat�sukban. D�l-Korea}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {piacgazdas�g, amely a mag�ntulajdonra �p�l. A d�l-
    koreai kamaszok tudj�k, hogy ha - ak�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�k�nt, ak�r egyszer\uc1\u369X munk�sk�nt -
    sikeresek lesznek, egy nap learathatj�k befektet�seik �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xfesz�t�seik gy�m�lcs�t:
    jav�thatnak az �letsz�nvonalukon, �s vehetnek majd aut�t, h�zat,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {eg�szs�g�gyi ell�t�st.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�len az �llam
    t�mogatja a gazdas�gi aktivit�st. �gy a v�llalkoz�k szerezhetnek hitelt a bankokt�l
    �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {p�nz�gyi
    piacokr�l, a k�lf�ldi c�gek partners�gre l�phetnek a d�l-koreai c�gekkel, a
    mag�nszem�lyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pedig
    megtehetik, hogy jelz�loghitelb\uc1\u337Xl h�zat vegyenek. D�len l�nyeg�ben olyan
    v�llalkoz�st ind�t az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ember, amilyet csak akar. �szakon nem. D�len egy v�llalkoz� megteheti,
    hogy munk�sokat vesz fel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�rt�kes�ti a term�k�t vagy szolg�ltat�s�t, �s az �gy megkeresett
    p�nzt elk�lti a piacon arra, amire csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {akarja. �szakon csakis a feketepiac m\uc1\u369Xk�dik. Ezek
    teh�t azok az elt�r\uc1\u337X int�zm�nyi szab�lyoz�sok,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek meghat�rozz�k az �szak- �s d�l-
    koreaiak �let�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az �n. befogad� gazdas�gi int�zm�nyek - amilyenek D�l-Kore�ban vagy �ppen
    az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�llamokban m\uc1\u369Xk�dnek - lehet\uc1\u337Xv� teszik, s\uc1\u337Xt
    �szt�nzik, hogy az emberek min�l nagyobb ar�nyban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vegyenek r�szt olyan gazdas�gi
    tev�kenys�gekben, amelyekkel a legjobban hasznos�tj�k tehets�g�ket}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s k�pess�geiket, �s amelyek lehet\
    uc1\u337Xv� teszik, hogy saj�t kedv�k szerint hozhassanak d�nt�seket. Egy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszer
    akkor lesz befogad�, ha el\uc1\u337Xt�rbe helyezi a mag�ntulajdon biztons�g�t, a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jogrendszer
    p�rtatlans�g�t �s a k�zszolg�ltat�sok ell�t�s�t, �gy azonos felt�teleket
    teremt, �s ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {felt�telek mellett az emberek csere- �s szerz\uc1\u337Xd�ses �gyleteket
    bonyol�thatnak; egy befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszernek tov�bb� lehet\uc1\u337Xv� kell tennie, hogy �j
    v�llalkoz�sok l�phessenek be a piacra, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az emberek maguk v�laszthass�k meg a p�ly�jukat.}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak- �s
    D�l-Korea vagy az Egyes�lt �llamok �s Latin-Amerika kontrasztja egy
    �ltal�nos elvet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {illusztr�l. A befogad� gazdas�gi int�zm�nyek fokozz�k a gazdas�gi aktivit�st, a
    termel�kenys�get �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {j�l�tet. A mag�ntulajdonhoz val� jog biztos�t�sa k�zponti t�ma, hiszen csak azok
    lesznek hajland�ak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {befektetni �s n�velni a termel�kenys�get, akiknek biztos�tanak eff�le jogokat.
    Ha egy �zletembernek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {azzal kell sz�molnia, hogy munk�j�nak eredm�ny�t ellopj�k, kisaj�t�tj�k,
    vagy tev�kenys�g�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mindenf�le ad�kkal teljesen ellehetetlen�tik, �gy aligha lesz motiv�ci�ja arra,
    hogy dolgozzon, nem is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {besz�lve arr�l, hogy befektet�sbe vagy innov�ci�ba fogjon. De ilyen
    jogokat a t�rsadalom minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tagja sz�m�ra biztos�tani kell.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1680-ban az angol korm�ny n�psz�ml�l�st
    tartott az egyik nyugat-indiai gyarmat�n, Barbadoson. A}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�psz�ml�l�s kimutatta, hogy a sziget
    teljes lakoss�ga k�r�lbel�l 60 ezer f\uc1\u337X, ebb\uc1\u337Xl majdnem 39 ezer}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az afrikai rabszolga,
    akik a lakoss�g fennmarad� egyharmad�nak a tulajdon�t k�pezik. T�bbs�g�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {val�j�ban annak a
    175 legnagyobb cukorn�d-�ltetv�nyesnek volt a tulajdona, akik a
    f�ldter�letek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {legnagyobb r�sz�t is birtokolt�k. Ezek az �ltetv�nyesek garant�lt tulajdonjogokkal
    rendelkeztek mind}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a
    f�ldek, mind pedig a rabszolg�k felett. Ha az egyik �ltetv�nyes el
    akarta adni a rabszolg�it egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {m�siknak, megtehette, �s joggal elv�rhatta, hogy a b�r�s�g
    �rv�nyt szerez az ad�sv�telnek, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {b�rmilyen m�s szerz\uc1\u337Xd�snek, amit \uc1\u337X
    k�t�tt. Mi�rt? Mert a sziget 40 b�r�ja �s b�keb�r�ja
    k�z�l 29}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maga is
    jelent\uc1\u337Xs m�ret\uc1\u369X �ltetv�nnyel rendelkezett. Tov�bb� a nyolc
    legfels\uc1\u337Xbb katonai vezet\uc1\u337X is ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltetv�nyes volt. Annak ellen�re, hogy a
    szigeten �l\uc1\u337X elit sz�m�ra biztos�tottak voltak a tulajdonjogok,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s szerz\uc1\u337Xd�seik jogi
    v�delmet �lveztek, nem �ll�thatjuk, hogy Barbadosnak befogad� gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyei lettek
    volna, hiszen a lakoss�g k�tharmada rabszolga volt, akiknek nem j�rt oktat�s, nem}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak gazdas�gi lehet\
    uc1\u337Xs�geik, �s akik nem tudt�k vagy - �szt�nz\uc1\u337Xk h�j�n - nem akart�k
    hasznos�tani a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tehets�g�ket �s a k�pess�geiket. A befogad� gazdas�gi int�zm�nyek nemcsak az elit,
    hanem a sz�les}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalmi r�tegek sz�m�ra is megk�vetelik a tulajdonjogok �s a gazdas�gi lehet\
    uc1\u337Xs�gek biztos�t�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tulajdonjogok, a t�rv�nyes
    rend, a k�zszolg�ltat�sok, a szabad ad�sv�tel �s a szerz\uc1\
    u337Xd�sk�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szabads�g�nak biztos�t�sa mind az �llam feladata. Az �llam az az
    int�zm�ny, amely rendelkezik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalmi eszk�z�kkel, hogy fenntartsa a rendet, megakad�lyozza
    a lop�st, a csal�st, �s �rv�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szerezzen a mag�ntelek k�z�tt l�trej�tt szerz\uc1\
    u337Xd�seknek. Ahhoz, hogy egy t�rsadalom j�l m\uc1\u369Xk�dj�n,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tov�bbi k�zszolg�ltat�sokra is
    sz�ks�ge van: �t- �s k�zleked�si h�l�zatra az �rusz�ll�t�shoz, �llami}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {infrastrukt�r�ra a
    gazdas�gi tev�kenys�gek felvir�goztat�s�hoz, �s bizonyos fajta alapszab�lyoz�sra
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csal�sok �s egy�b
    torv�nys�rt�sek megakad�lyoz�s�hoz. B�r ezen k�zszolg�ltat�sok k�z�l t�bbet
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piacok �s
    mag�nszem�lyek is biztos�thatnak, ehhez gyakran olyan m�rt�k\uc1\u369X
    koordin�ci�ra van sz�ks�g,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amelyre csakis valamifajta k�zponti hatalom k�pes. Az �llam
    �gy k�rlelhetetlen�l �sszefon�dik a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyekkel, mint a t�rv�nyes rend, a
    mag�ntulajdon �s a szerz\uc1\u337Xd�sek biztos�t�ja, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakran mint a k�zszolg�ltat�sok
    kulcsszerepl\uc1\u337Xje. A befogad� gazdas�gi int�zm�nyeknek teh�t}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ks�g�k van az �llamra.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak-Korea vagy a
    gyarmati Latin-Amerika gazdas�gi int�zm�nyei - a kor�bban eml�tett mit
    a,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {encomienda vagy
    repartimiento - nem rendelkeznek ezekkel a tulajdons�gokkal. A mag�ntulajdon nem}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is
    l�tezik �szak-Kore�ban. A gyarmati Latin-Amerik�ban a spanyolok sz�m�ra
    l�tezett ugyan a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mag�ntulajdon fogalma, de a bennsz�l�tt n�pek tulajdonjoga igen bizonytalan volt.
    Egyik t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {berendezked�sben sem volt biztos�tott az, hogy sz�les t�megek gazdas�gi d�nt�seket
    hozhassanak - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {t�bbs�g elnyom�sban �lt. Az �llam egyik t�rsadalmi t�pusban sem arra
    haszn�lta a hatalm�t, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {biztos�tsa azokat az alapvet\uc1\u337X k�zszolg�ltat�sokat,
    amelyek hozz�j�rulnak az �ltal�nos j�l�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {megteremt�s�hez. �szak-Kore�ban az �llam olyan
    oktat�si rendszert hozott l�tre, amely a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyermekekbe beleneveli a propagand�t, de ez az
    �llam arra nem volt k�pes, hogy elej�t vegye az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�h�ns�gnek. A gyarmati Latin-Amerik�ban az
    �llam els\uc1\u337Xsorban arra koncentr�lt, hogy elnyom�sban}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tartsa a bennsz�l�tt n�peket. Egyik
    t�rsadalmi t�pus sem biztos�tott azonos felt�teleket vagy p�rtatlan}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jogrendszert. �szak-Kore�ban a
    jogrendszer a hatalmon l�v\uc1\u337X kommunista p�rt egyik �ga, Latin-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amerik�ban pedig
    egyenesen a t�megekkel szembeni diszkrimin�ci� eszk�ze. Azokat a
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \*\tx2066\*\tx3386\*\tx3880\*\tx5320\*\
    tx6826\*\tx8613\*\tx10906\fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket, }\tab \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {amelyek }\tab \fs40\cf0\f0\charscalex100 {a }\tab \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {befogad� }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi }\tab \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {tulajdons�gaival }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ellent�tes}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {tulajdons�gokkal rendelkeznek,
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeknek nevezz�k. Az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyolnak, mert az ilyen
    int�zm�nyek azzal a c�llal j�ttek l�tre, hogy a t�rsadalom egyik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szhalmaz�b�l p�nzt �s
    forr�sokat vonjanak el a t�rsadalom egy m�sik r�szhalmaza jav�ra.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn26\pard\li4160\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A j�l�t
    motorjai}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyek olyan befogad� piacokat teremtenek, amelyek
    nemcsak azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {biztos�tj�k, hogy az emberek szabadon \uc1\u369Xzhess�k azt a hivat�st,
    amely a legjobban illik a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�pess�geikhez, hanem megteremtik hozz� az egyenl\uc1\u337X
    es�lyeket is. Ha valakinek van egy j� �tlete, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {el tud ind�tani egy v�llalkoz�st; a munk�sok olyan
    tev�kenys�get fognak v�lasztani, amelyben nagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a termel�kenys�g�k; �s a kev�sb� j�l
    teljes�t\uc1\u337X c�gek hely�t �tvehetik a jobban teljes�t\uc1\u337Xk.
    Vess�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ssze, hogyan
    v�lasztanak foglalkoz�st az emberek ott, ahol a piacok bcfogad�ak, �s - ezzel
    szemben -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {milyen sors
    v�rt r�juk anno a gyarmati Peruban �s Bol�vi�ban, ahol a mita alatt
    sokakat arra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�nyszer�tettek, hogy az ez�st- �s higanyb�ny�kban robotoljanak,
    f�ggetlen�l att�l, hogy egy�bk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mihez �rtenek, vagy mit szeretn�nek csin�lni. Nem csak a
    szabadpiacok lehetnek befogad�ak. A XVII.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�zadban Barbadoson is voltak piacok. De mivel
    tulajdonjogokat csak a sz\uc1\u369Xk �ltetv�nyes elitnek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tottak, �gy a sziget piacai
    messze nem voltak befogad�ak; a rabszolga-kereskedelem pedig}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {val�j�ban az egyik olyan
    gazdas�gi int�zm�ny volt, amellyel szisztematikusan elnyomt�k a lakoss�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�bbs�g�t, �s
    megfosztott�k az embereket att�l, hogy maguk v�laszthass�k meg a foglalkoz�sukat,
    vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt, hogy mik�nt
    hasznos�tj�k k�pess�geiket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A befogad� gazdas�gi int�zm�nyek a prosperit�s k�t tov�bbi
    motorja sz�m�ra is biztos�tj�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megfelel\uc1\u337X m\uc1\u369Xk�d�s kond�ci�it: ezek a technol�gia
    �s az oktat�s. A tart�s gazdas�gi n�veked�s szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {mindig mag�val hoz olyan technol�giai
    fejleszt�seket, amelyek r�v�n az emberek (vagyis a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaer\uc1\u337X), a f�ld �s a
    t�rgyiasult t\uc1\u337Xke (az �p�letek, a g�pek �s berendez�sek stb.)
    m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyesebbek
    lehetnek. Gondoljunk csak arra, hogy alig t�bb mint egy �vsz�zaddal
    ezel\uc1\u337Xtt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�kap�ink m�g nem utazhattak rep�l\uc1\u337Xvel, sem aut�val, a mai
    gy�gyszerek �s eg�szs�g�gyi ell�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {t�bbs�ge nem is l�tezett - mi pedig mindezt m�r term�szetesnek
    vessz�k; nem besz�lve arr�l, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mi otthonainkba m�r be van vezetve a v�z, van l�gkondicion�l�s,
    vannak bev�s�rl�k�zpontok, r�di�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg mozg�k�p; �s, hogy fokozzuk, ott van az inform�ci�s technol�gia,
    a robotika, vagy ott vannak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�m�t�g�p-vez�rl�s\uc1\u369X munkag�pek. �s ha visszamegy�nk
    az id\uc1\u337Xben m�g n�h�ny ember�lt\uc1\u337Xnyit, azt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tjuk, hogy a technol�gia �s az
    �letsz�nvonal m�g alacsonyabb szinten volt - olyannyira, hogy mi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�n elk�pzelni sem tudjuk,
    hogy az emberek t�bbs�g�nek micsoda k�zdelem volt az �lete. Ezeket a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejleszt�seket a tudom�nynak �s az
    olyan v�llalkoz�knak k�sz�nhetj�k, mint p�ld�ul Thomas Edison,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aki arra haszn�lta a tudom�nyt,
    hogy j�vedelmez\uc1\u337X v�llalkoz�sokat �p�tsen fel. Ezt az innov�ci�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatot azok a
    gazdas�gi int�zm�nyek tett�k lehet\uc1\u337Xv�, amelyek t�mogatj�k a
    mag�ntulajdont,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�delmezik a szerz\uc1\u337Xd�seket, egyenl\uc1\u337X es�lyeket teremtenek,
    illetve �szt�nzik �s lehet\uc1\u337Xv� teszik olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j v�llalkoz�sok bel�p�s�t a piacra, amelyek �j
    technol�gi�kat h�vhatnak �letre. Ez�rt azt�n nincs is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abban semmi meglep\uc1\u337X, hogy �pp az
    Egyes�lt �llamok mutatta fel Thomas Edisont, �s nem, mondjuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mexik� vagy Peru, �s hogy ma D�l-
    Kore�ban, nem pedig �szak-Kore�ban vir�goznak az olyan,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�giailag innovat�v c�gek, mint a
    Samsung vagy a Hyundai.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A technol�gi�hoz k�zvetlen�l kapcsol�dik az oktat�s, valamint az
    egy�ni k�pess�gek, a szaktud�s �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hozz��rt�s, amit a munkaer\uc1\u337X az iskol�ban, otthon
    vagy munka k�zben saj�t�tott el. Nemcsak a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn573\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nf�le g�pekben megtestes�l\
    uc1\u337X fejlettebb technol�gia miatt vagyunk produkt�vabbak ma, mint
    100}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vvel ezel\uc1\
    u337Xtt, hanem az�rt is, mert rengeteget b\uc1\u337Xv�ltek a munk�sok
    ismeretei. A vil�g �sszes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {technol�giai fejl\uc1\u337Xd�se is kev�s lenne, ha nem lenn�nek
    munk�sok, akik mdj�k, hogyan kell m\uc1\u369Xk�dtetni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a g�peket. De a szaktud�s �s a
    hozz��rt�s nem mer�l ki a g�pek m\uc1\u369Xk�dtet�s�ben. Az oktat�s �s
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaer\uc1\u337X
    saj�t k�pess�gei gener�lj�k azokat a tudom�nyos ismereteket, amelyekre a
    fejl\uc1\u337Xd�s�nk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�p�l, �s ez teszi lehet\uc1\u337Xv� ezeknek a technol�gi�knak az
    �tv�tel�t �s alkalmaz�s�t a k�l�nf�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�sokban. B�r az 1. fejezetben azt l�ttuk,
    hogy az ipari forradalomban �s az az ut�ni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xszakban �len j�r� innov�torok k�z�l
    sokan, p�ld�ul Thomas Edison is, el�g k�pzetlenek voltak, azt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hozz� kell tenn�nk, hogy tal�lm�nyaik
    sokkal egyszer\uc1\u369Xbbek voltak, mint a mai modern eszk�z�k. Ma a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {technol�giav�lt�shoz a
    feltal�l�nak �s a munk�snak is tanulnia kell. �s itt v�lik j�l
    l�that�v�, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {milyen jelent\uc1\u337Xs�ggel b�rnak a gazdas�gi int�zm�nyek, amelyek
    egyenl\uc1\u337X es�lyeket teremtenek. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamok ki tudott nevelni, illetve
    mag�hoz tudott cs�b�tani k�lf�ldr\uc1\u337Xl olyan elm�ket, mint}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Bili Gatcs, Stevc Jobs,
    Sergey Brin, Larry Pagc �sjeff Bezos, �s mint az a t�bb sz�z tud�s,
    akik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapvet\uc1\u337X
    felfedez�seket tettek az inform�ci�s technol�gia, az atomenergia, a biotechnol�gia
    ter�let�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s m�g
    sok m�s olyan ter�leten, amelyre ezek a v�llalkoz�k c�gbirodalmakat
    �p�tettek fel. B\uc1\u337Xven}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {akadt munk�ra foghat� tehets�g, mert az amerikai kamaszok annyi
    mindent megtanulhatnak, amennyit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csak akarnak vagy tudnak. Most k�pzelj�nk el egy m�sfajta
    t�rsadalmat, p�ld�ul Kong�t vagy Haitit,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ahol a lakoss�g jelent\uc1\u337Xs sz�zal�k�nak nincs lehet\
    uc1\u337Xs�ge iskol�ba j�rni, vagy ahol - ha el is jutnak az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iskol�ba - az oktat�s min\uc1\u337Xs�ge
    siralmas, a tan�rok meg sem jelennek �r�t tartani, vagy ha igen, akkor}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem biztos, hogy van tank�nyv,
    amib\uc1\u337Xl a di�kok tanulhatn�nak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {A szeg�ny orsz�gokban az�rt alacsony az oktat�s sz�nvonala,
    mert a gazdas�gi int�zm�nyrendszer nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�szt�nzi arra a sz�l\uc1\u337Xket, hogy tan�ttass�k gyermekeiket,
    a politikai int�zm�nyrendszer pedig nem tudja}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�venni a korm�nyt arra, hogy iskol�kat �p�tsen, azokat
    t�mogassa �s finansz�rozza, illetve hogy eleget}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {tegyen a gyermekek �s a sz�l\uc1\u337Xk
    k�r�seinek. Ezek az orsz�gok mind magas �rat fizetnek az�rt, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {alacsony a lakoss�g
    iskol�zotts�ga, �s az�rt is, hogy a piacok nem befogad�ak. �gy ugyanis nem tudj�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mozg�s�tani a szuny-
    nyad� tehets�geket. Ott szaladg�l sok, kis potenci�lis Bili Gatcs, �s tal�n
    egyk�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Albert
    Einstein is, akik ma szeg�ny, tanulatlan parasztk�nt dolgoznak a f�ldeken,
    vagy elnyom�ik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan
    munk�ra k�nyszer�tik \uc1\u337Xket, amit nem akarn�nak v�gezni, vagy
    besorozt�k \uc1\u337Xket a hadseregbe,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mert soha nem volt m�g csak lehet\uc1\u337Xs�g�k sem arra,
    hogy r�j�jjenek, mi is az \uc1\u337X val�di hivat�suk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A gazdas�gi n�veked�s egyik
    alapfelt�tele, hogy a gazdas�gi int�zm�nyek k�pesek legyenek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kihaszn�lni a befogad� piacokban
    rejl\uc1\u337X potenci�lt, �szt�n�zni a technol�giai innov�ci�t,
    inveszt�lni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az
    emberekbe, �s mozg�s�tani a tehets�g�ket �s a benn�k rejl\uc1\u337X
    tud�st. Hogy sok gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nynek mi�rt nem siker�l teljes�tenie ezeket az egyszer\uc1\
    u369X c�lokat? Ez k�nyv�nk k�zponti t�m�ja.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li240\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Kizs�km�nyol� �s befogad�
    politikai int�zm�nyek}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {A gazdas�gi int�zm�nyeket a t�rsadalom hozza l�tre. �szak-
    Korea int�zm�nyeit, p�ld�ul,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�k�nyszer�tett�k a polg�rokra azok a kommunist�k, akik az
    1940-es �vekben �tvett�k az uralmat az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {orsz�g f�l�tt. A gyarmati Latin-Amerika int�zm�nyeit pedig a
    spanyol konkviszt�dorok er\uc1\u337Xltett�k r� a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {bennsz�l�ttekre. D�l-Korea gazdas�gi
    int�zm�nyrendszere az�rt k�l�nb�zik olyan
    nagyon �szak-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Kore��t�l, mert m�sok, m�sfajta �rdekek �s c�lok ment�n d�nt�ttek arr�l, hogyan
    akarj�k struktur�lni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    t�rsadalmat. M�s sz�val, D�l-Kore�ban m�s volt a politikai helyzet.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A politika az a folyamat,
    amely sor�n a t�rsadalmak eld�ntik, hogy milyen szab�lyoz�sok ment�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyozz�k \uc1\u337Xket.
    Az int�zm�nyek politikai k�rnyezetben m\uc1\u369Xk�dnek, m�ghozz� azon egyszer\uc1\
    u369X okn�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogva,
    hogy mik�zben a befogad� int�zm�nyek kedvez\uc1\u337X hat�ssal vannak az
    orsz�g gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {helyzet�re, addig egyes emberek vagy csoportok - mint p�ld�ul az �szak-
    koreai kommunista p�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vezet�se vagy a cukorn�d-�ltctv�nyesck a gyarmati Barbadoson -
    anyagilag sokkal jobban j�rnak, ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszert alak�tanak ki. Ila az
    int�zm�nyek kapcs�n konfliktus t�mad, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {folytat�s att�l f�gg, hogy kik vagy mely csoportok
    nyerik a politikai j�tszm�t: ki szerez t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�st, er\uc1\u337Xforr�st, ki tud
    eredm�nyesebb sz�vets�geket k�tni. Vagyis r�viden: att�l fligg, hogy - a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai hatalom pillanatnyi
    eloszt�sa k�vetkezt�ben - ki nyer.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A t�rsadalom politikai int�zm�nyei meghat�roz� t�nyez\uc1\u337Xk
    ebben a j�tszm�ban, �s ak�r el is d�nthetik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kimenetel�t. Ezek szab�lyai m\uc1\u369Xk�dtetik a politikai
    �szt�nz\uc1\u337Xket, ezek az int�zm�nyek hat�rozz�k meg,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogyan v�lasztunk korm�nyt, �s a korm�ny melyik
    r�sz�nek mihez van joga. A politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�rozz�k meg azt is, hogy mely t�rsadalmi
    csoportok mekkora hatalommal b�rnak, �s hogy mire}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lhatj�k ezt a hatalmat. Ha a hatalom
    megoszt�s csak egy sz\uc1\u369Xk k�rre korl�toz�dik, �s ezen a sz\uc1\u369Xk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�r�n bel�l a
    hatalomgyakorl�s korl�tlan, akkor a politikai int�zm�nyeket
    abszolutisztikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeknek tekintj�k. J� p�ld�ul szolg�lnak erre azok az abszol�t
    monarchi�k, amelyek az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {emberis�g t�rt�nelm�nek jelent\uc1\u337Xs r�sz�ben vil�gszerte
    uralkodtak. Egy abszolutisztikus politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerben - ilyen van �szak-Kore�ban �s
    ilyen volt a gyarmati Latin-Amerik�ban is - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom birtokosai gond n�lk�l alak�thatnak ki
    olyan gazdas�gi int�zm�nyrendszert, amely anyagi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmi vonatkoz�sban is a saj�t maguk
    malm�ra hajtja a vizet - a t�rsadalom rov�s�ra. Ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szemben az olyan politikai int�zm�nyek,
    amelyek sz�les t�rsadalmi k�rben osztj�k meg a hatalmat, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalomgyakorl�st viszont korl�tozz�k,
    azok az �n. pluralista int�zm�nyek. Ilyen esetben a politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom nem egy embernek
    vagy egy sz\uc1\u369Xk csoportnak jutott, hanem egy sz�les koal�ci�n vagy
    t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoport v�ll�n
    nyugszik.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Nyilv�nval�an szoros kapcsolat van a pluralizmus �s a befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer k�z�tt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {De fontos, hogy meg�rts�k: D�l-Kore�nak �s az Egyes�lt �llamoknak
    nemcsak a pluralista politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek miatt van befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszere,
    hanem az�rt is, mert ezek kell\uc1\u337Xen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tott �s er\uc1\u337Xs �llammal rendelkeznek.
    Helyzet�k �les (�s igen sokatmond�) ellent�tben �ll a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kelet-afrikai orsz�g, Szom�lia helyzet�vel.
    Ahogy a k�s\uc1\u337Xbbiekben majd l�tni fogjuk, Szom�li�ban a}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    hatalom r�g�ta sz�les k�rben oszlik meg - a politikai int�zm�nyrendszer m�r-m�r
    pluralista.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Val�j�ban
    nincs egy olyan igazi hat�s�g, amely ir�ny�tan� vagy szankcion�ln� az
    emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cselekedeteit.
    A t�rsadalom megosztott, �s m�ly ellent�t h�z�dik az egym�ssal szemben
    �ll� kl�nok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt,
    amelyek nem tudnak fel�lkerekedni egym�son. Az egyik kl�n hatalm�t csak
    egy m�sik kl�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fegyverei tudj�k korl�tozni. Ez a fajta hatalommegoszt�s nem befogad�
    int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kialakul�s�hoz, hanem k�oszhoz vezet, �s mindez abban gy�kerezik, hogy a
    szom�li �llamban nincs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {semmif�le politikai centraliz�ci� vagy �llami k�zpontos�t�s, �s az
    �llam minim�lis szinten sem k�pes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fenntartani a t�rv�nyes rendet, hogy ezzel t�mogassa a
    gazdas�gi tev�kenys�geket, a kereskedelmet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy legal�bb a polg�rok elemi biztons�g�t.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kor�bban eml�tett Max
    Webert\uc1\u337Xl sz�rmazik az �llam fogalm�nak legh�resebb �s
    legsz�lesebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�rben
    elfogadott defin�ci�ja: \uc1\u337X az �llamot t�rv�nyes er\uc1\u337Xszak-
    monop�liumnak nevezte. E}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {monop�lium, �s az ezzel egy�tt j�r�, bizonyos m�rt�k\uc1\
    u369X k�zpontos�t�s n�lk�l az �llam nem tudn�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bet�lteni v�grehajt�, jog�rv�nyes�t\uc1\u337X
    szerep�t, arr�l nem is besz�lve, hogy nem tudn� ell�tni a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zszolg�ltat�sokat, illetve nem
    tudn� �szt�n�zni �s szab�lyozni a gazdas�gi aktivit�st. Ha az �llam}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�ptelen megval�s�tani
    valamif�le politikai centraliz�ci�t, a t�rsadalom el\uc1\u337Xbb-ut�bb k�oszba
    s�llyed,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy t�rt�nt
    az Szom�li�ban is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A kell\uc1\u337Xen k�zpontos�tott �s
    pluralista politikai int�zm�nyeket nevezz�k befogad� politikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeknek. Ott, ahol
    valamelyik felt�tel nem teljes�l, kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyekr\uc1\
    u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {besz�l�nk.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {A gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyek k�z�tt er\uc1\u337Xs a szinergia. A kizs�km�nyol�
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszerben a hatalom egy sz\uc1\u369Xk elit kez�ben
    koncentr�l�dik, �s ezek az int�zm�nyek nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {igaz�n korl�tozz�k a hatalomgyakorl�st. �gy a gazdas�gi
    int�zm�nyeket gyakran eleve �gy alak�tj�k ki,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az elit elhappolhassa a k�l�nb�z\uc1\u337X
    er\uc1\u337Xforr�sokat a t�bbs�gi t�rsadalom el\uc1\u337Xl. A kizs�km�nyol�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    int�zm�nyekhez teh�t term�szetszer\uc1\u369Xleg kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek
    t�rsulnak. S\uc1\u337Xt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ezeknek a gazdas�gi int�zm�nyeknek a l�te eredend\uc1\u337Xen a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyekt\uc1\u337Xl f�gg.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A befogad� politikai int�zm�nyek, amelyek
    sz�les k�rben osztj�k meg a hatalmat, gy�kerest\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {irtan�nak ki minden olyan gazdas�gi int�zm�nyt,
    amely kisaj�t�tja az er\uc1\u337Xforr�sokat, bel�p�si}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {korl�tobit �ll�t, �s ellehetetlen�ti a
    piacok m\uc1\u369Xk�d�s�t, hogy a forgalomb�l csak kevesek}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profit�lhassanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Barbadoson, p�ld�ul, a rabszolg�k
    kizs�km�nyol�s�n alapul� �ltetv�nyes rendszer nem maradhatott}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna fenn olyan politikai
    int�zm�nyek n�lk�l, amelyek elnyomt�k �s teljesen kiz�rt�k a rabszolg�kat}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a politikai folyamatokb�l.
    A milli�kat nyomorba d�nt\uc1\u337X, egy sz\uc1\u369Xk kommunista elitnek kedvez\
    uc1\u337X �szak-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {koreai gazdas�gi rendszer is elk�pzelhetetlen lenne a kommunista p�rt tot�lis
    politikai uralma n�lk�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ez a szinergikus kapcsolat a kizs�km�nyol� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyek k�z�tt elind�t egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elt�phetetlen visszacsatol�si l�ncot: a politikai
    int�zm�nyek politikai hatalmat adnak az elit kez�be,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy ez a sz\uc1\u369Xk csoport legitim
    m�don v�laszthat olyan gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek kev�s korl�tot}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll�tanak vagy
    kev�s ellener\uc1\u337Xt k�pviselnek. Az ilyen politikai int�zm�nyek azt is
    lehet\uc1\u337Xv� teszik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tov�bb�, hogy a j�v\uc1\u337Xben az elit alak�tsa a
    politikai int�zm�nyeket, �s azok fejl\uc1\u337Xd�si folyamat�t. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� gazdas�gi
    int�zm�nyek pedig ugyanezt a sz\uc1\u369Xk k�rt gazdag�tj�k, akik azt�n -
    vagyonuk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s hatalmuk
    rev�n - megszil�rd�tj�k politikai dominanci�jukat. Barbadoson vagy Latin-
    Amerik�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul a
    gyarmatos�t�k politikai hatalmuknak k�sz�nhet\uc1\u337Xen megtehett�k, hogy
    olyan gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeket vezettek be, amelyek nekik �ri�si vagyonokat eredm�nyeztek - a
    lakoss�g t�bbs�g�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    k�r�ra. Ezek a gazdas�gi int�zm�nyek komoly er\uc1\u337Xforr�sokat biztos�tottak,
    �gy az elitnek volt niib\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hadsereget fel�ll�tani �s biztons�gi er\uc1\u337Xket toborozni, hogy
    megv�dje politikai hatalma abszolutisztikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {monop�lium�t. Mindez term�szetesen azt je- \uc1\
    u8216Xenti, hogy a kizs�km�nyol� politikai �s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek t�mogatj�k egym�st, �s
    �ltal�ban sok�ig fennmaradnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Persze ez a szinergia a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek k�z�tt enn�l j�val t�bbr\uc1\
    u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�l. Amikor
    egy kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben a hatalmon l�v\uc1\u337X elit
    kih�v�kra tal�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az \
    uc1\u337Xket lev�ltok is egy szinte korl�tok n�lk�li vil�gban tal�lj�k magukat, �gy
    nekik is �rdek�kben �ll}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fenntartani ezeket a politikai int�zm�nyeket, �s egy hasonl� gazdas�gi
    int�zm�nyrendszert kialak�tani.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�gy tett Porfirio D�az �s udvartart�sa is a XIX. sz�zad v�gi
    Mexik�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyek viszont a hatalmat sz�les k�rben megoszt�,
    a zsarnoki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hatalomgyakorl�st korl�toz�, befogad� politikai int�zm�nyek �ltal kov�csolt
    szil�rd alapokon j�nnek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {l�tre. Az ilyen politikai int�zm�nyek megnehez�tik tov�bb� azoknak a
    dolg�t, akik elbitoroln�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalmat, �s al��sn�k a befogad� int�zm�nyrendszert. A politikai
    hatalom birtokosai sem tehetik meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyk�nnyen, hogy - saj�t hasznukra - kizs�km�nyol� gazdas�gi
    int�zm�nyeket �ll�tsanak fel. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {befogad� gazdas�gi int�zm�nyek viszont biztos�tj�k az er\uc1\
    u337Xforr�sok igazs�gosabb eloszt�s�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megteremtve ezzel a befogad� politikai int�zm�nyek
    �lland�s�g�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem v�letlen teh�t, hogy amikor 1618-ban
    a Virginia T�rsas�g engedett a dr�k�i szigor�s�g�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerz\uc1\u337Xd�sekb\uc1\u337Xl, �s f�ldet
    adott azoknak a gyarmatos�t�knak, akiket kor�bban megpr�b�lt elnyomni, a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�k�vetkez\uc1\u337X �vben a
    k�pviseleti gy\uc1\u369Xl�s megengedte a gyarmatos�t�knak, hogy att�l kezdve
    saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kez�kbe vegy�k
    �nmaguk korm�nyz�s�t. A gyarmatos�t�k, akik azt l�tt�k, hogy a Virginia
    T�rsas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {folyton el
    akarja nyomni \uc1\u337Xket, politikai jogok n�lk�l nem b�ztak volna
    abban, hogy �rv�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szerezhetnek gazdas�gi jogaiknak. Politikai jogok n�lk�l ezek a gazdas�gok
    nem lettek volna sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {stabilak, sem tart�sak. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a kizs�km�nyol� �s
    befogad� int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {kombin�ci�ja ingatag �p�tm�ny. Barbados p�ld�ja mutatja, hogy a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek egy befogad� politikai int�zm�nyrendszerben
    val�sz�n\uc1\u369Xleg nem sok�ig maradtak volna}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fenn.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hasonl� a helyzet
    ford�tott esetben is: egy befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszer nem
    t�mogatn� a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyeket, �s t�mogat�st sem kapna azokt�l. Id\uc1\
    u337Xvel vagy kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszerr� alakulna �t, amely a hatalom
    birtokosainak �rdekeit szolg�lja, vagy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ltala teremtett gazdas�gi dinamizmus destabiliz�ln� a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyeket, utat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyitva a befogad� politikai int�zm�nyeknek. A
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszer azzal, hogy}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tveszi az uralmat a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek f�l�tt, megnyirb�lja az elit el\uc1\
    u337Xjogait is,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mivel
    az elit uralta int�zm�nyek versenyhelyzetbe ker�lnek, �s korl�tokat szab
    nekik a t�bbs�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalom tulajdonjoga �s szerz\uc1\u337Xd�sei.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li2480\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Mi�rt nem mindig a j�l�t kell?}\b0
    \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azok a politikai
    �s gazdas�gi int�zm�nyek, amelyeket - v�gs\uc1\u337X megk�zel�t�sben - a
    t�rsadalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�sa
    eredm�nyez, lehetnek befogad�ak, amelyek �szt�nzik a gazdas�gi n�veked�st,
    vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehetnek
    kizs�km�nyol�ak, amelyek akad�lyokat �ll�tanak a gazdas�gi n�veked�snek.
    Azok az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok,
    ahol a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek m\uc1\u369Xk�d�s�t olyan
    kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek t�mogatj�k, amelyek akad�lyozz�k, s\uc1\u337Xt g�tolj�k
    a gazdas�gi n�veked�st, buk�sra vannak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�t�lve. Ez pedig azt jelenti, hogy mi, akik meg akarjuk
    �rteni, mi �ll az egyes orsz�gok sikere vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kudarca m�g�tt, vizsg�l�d�sunk k�z�ppontj�ba
    ezt az int�zm�nyv�laszt�st - vagyis az int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politik�t - �ll�tjuk. Azt kell
    meg�rten�nk, hogy egyes t�rsadalmak politik�ja hogyan �s mi�rt tud a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�st el\
    uc1\u337Xseg�t\uc1\u337X, befogad� int�zm�nyrendszer kialak�t�s�hoz vezetni, �s
    hogy viszont a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalmak nagy t�bbs�ge mi�rt olyan politik�t folytat, amely a
    t�rt�nelem folyam�n a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�veked�st akad�lyoz�, kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer
    kialak�t�s�hoz vezetett, �s vezet mind a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mai napig.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Mag�t�l �rtet\uc1\u337Xd\uc1\u337Xnek t\uc1\u369Xnhet,
    hogy mindenkinek az �llna �rdek�ben, hogy olyasfajta gazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer alakuljon
    ki, amely j�l�tet teremt. I I�t nem azt akarja minden polg�r, minden}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikus, s\uc1\u337Xt
    m�g minden rabl� dikt�tor is, hogy orsz�ga a lehet\uc1\u337X leggazdagabb legyen?}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�rj�nk vissza a
    kor�bban m�r emlegetett Kong� Kir�lys�ghoz! B�r ez a kir�lys�g a XVII. sz�zadban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeomlott, nev�t adta
    egy modern orsz�gnak, amely 1960-ban nyerte el f�ggetlens�g�t, �s szabadult}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel a belga gyarmati uralom
    al�l. Mint f�ggetlen �llam, Joseph Mobutu (ismertebb nev�n Mobutu Sese}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Seko) uralma alatt, 1965 �s
    1997 k�z�tt Kong� t�retlen gazdas�gi hanyatl�st �s n�vekv\uc1\u337X m�rt�k\
    uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szeg�nys�get
    �lt meg. �s ez a hanyatl�s tov�bb folytat�dott az ut�n is, hogy Laurent
    Kabila}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megd�nt�tte
    Mobutut, aki egy igencsak kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszert �p�tett
    fel, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hagyott maga
    ut�n. M�g az orsz�g polg�rai elszeg�nyedtek, Mobutu �s az \uc1\u337Xt k�r�lvev\uc1\
    u337X, Les Crosses}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Legumes (Nagy Z�lds�gek) n�ven ismert �s emlegetett elit mes�s vagyont
    halmozott fel. Mobutu}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {palot�t �p�ttetett mag�nak sz�l\uc1\u337Xv�ros�ban, Gbadolite-ben, az orsz�g
    �szaki r�sz�n, amelyhez egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {akkora rept�r is tartozott, ahol ak�r egy szuperszonikus
    Concorde rep�l\uc1\u337Xg�p is le tudott sz�llni.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sz�ks�g is volt r�, hiszen gyakran b�rbe
    vette az Air Franc� Concorde-jait, amikor Eur�p�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utazgatott - ahol egy�bk�nt hatalmas
    kast�lyokat v�s�rolt, cs a belga f\uc1\u337Xv�rosban, Br�sszelben is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs
    f�ldter�leteket birtokolt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Vajon nem lett volna-e jobb neki, ha olyan gazdas�gi
    int�zm�nyeket �ll�t fel, amelyek jobb anyagi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzetbe hozz�k a kong�iakat, nem pedig
    elm�ly�tik a szeg�nys�get? Vajon, ha Mobutunak siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna j�l�tet teremtenie az orsz�gban,
    akkor tal�n nem tudott volna m�g t�bb p�nzt zsebre tenni - �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {venni egy Concorde-ot ahelyett, hogy
    b�reln�, m�g t�bb kast�lyra �s uradalomra szert tenni, esetleg}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�ll�tani egy nagyobb �s hathat�sabb
    hadsereget? A vil�g sok-sok orsz�g�nak szerencs�tlens�g�re, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lasz: nem. A gazdas�gi fejl\uc1\
    u337Xd�st �szt�nz\uc1\u337X gazdas�gi int�zm�nyek egyidej\uc1\u369Xleg �jra
    is osztj�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {j�vedelmeket �s a hatalmat, �s ezzel a rabl� dikt�tor �s a politikai
    hatalom birtokosai anyagilag}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rosszabbul j�rnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az alapvet\uc1\u337X probl�ma az, hogy a
    gazdas�gi int�zm�nyek k�r�l sz�ks�gszer\uc1\u369Xen kialakuln�nak vit�k �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {konfliktusok. A k�l�nb�z\
    uc1\u337X int�zm�nyek k�l�nb�z\uc1\u337X m�dokon befoly�solj�k egy orsz�g
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet�t,
    az anyagi javak �s a hatalom megoszl�s�t. Az int�zm�nyek �ltal beind�tott
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�snek
    mindig vannak nyertesei �s vesztesei is. Ez m�r az ipari forradalom idej�n is
    vil�goss�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lt. Az
    ipari forradalom, amely a mai gazdag orsz�gokban lerakta a j�l�t
    alapjait, �tt�r�st jelent\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {technol�giai vi�t�st hozott a g\uc1\u337Xzenergia
    felhaszn�l�s�ban, a sz�ll�t�sban �s a textilgy�rt�sban. Es b�r}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a g�pes�t�s �ri�si m�rt�kben n�velte
    az �sszj�vedelmeket, �s letette a modern ipari t�rsadalom}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapjait, sokakb�l d�h�dt ellen�ll�st
    v�ltott ki. De nem az�rt, mert ezek az emberek tudatlanok vagy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz\uc1\u369Xk l�t�k�r\uc1\u369Xek
    lettek volna. Epp ellenkez\uc1\u337Xleg. A gazdas�gi n�veked�ssel szembeni
    ellen�ll�snak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sajnos,
    megvan a maga koherens logik�ja. A gazdas�gi n�veked�s �s a
    technol�giav�lt�s egy�tt j�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy olyan jelens�ggel, amelyet a nagy k�zgazd�sz, Joseph Schumpeter
    teremt\uc1\u337X rombol�snak nevezett.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Ez az a folyamat, amikor a r�git felv�ltja az �j. Az
    �j ipari �gazatok elsz�vj�k az er\uc1\u337Xforr�sokat a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�giekt\uc1\u337Xl. Az �j c�gek elveszik az
    �zletet a m�r bej�ratott c�gekt\uc1\u337Xl. Az �j technol�gi�k elavultt� teszik}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a megl�v\uc1\u337X
    szaktud�st �s g�peket. A gazdas�gi n�veked�s folyamat�nak �s az ehhez
    alapot ad�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad�
    int�zm�nyeknek k�sz�nhet\uc1\u337Xen a politik�ban �s a gazdas�gban egyar�nt
    lesznek nyertesek �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vesztesek. A befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyekkel szembeni
    ellen�ll�s teh�t sokszor a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {teremt\uc1\u337X rombol�st�l val� f�lelemben gy�kerezik.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az eur�pai t�rt�nelem
    ragyog� p�ld�kkal szolg�l arra, hogy milyen k�vetkezm�nyekkel is j�r a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teremt\uc1\u337X
    rombol�s. A XVIII. sz�zadban, az ipari forradalom el\uc1\u337Xest�j�n a legt�bb
    eur�pai korm�nyt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {arisztokr�cia, a hagyom�nyos elit ir�ny�totta, amelynek legf\uc1\u337Xbb
    j�vedelemforr�s�t f�ldbirtokai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jelentett�k, valamint kereskedelmi el\uc1\u337Xjogai, amelyeket az
    uralkod�t�l kapott monop�liumoknak �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ltala fel�ll�tott bel�p�si korl�toknak k�sz�nhetett. A
    teremt\uc1\u337X rombol�s fogalm�val teljesen �sszev�g,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az �j ipar�gak, gy�rak �s v�rosok
    terjed�se elvonta az er\uc1\u337Xforr�sokat a mez\uc1\u337Xgazdas�gt�l,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cs�kkentette a f�ldek
    b�rleti d�j�t, �s n�velte a f�ldbirtokosok �ltal a munk�soknak fizetend\uc1\u337X
    b�reket.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az elitnek
    azzal is szembe kellett n�znie, hogy az �jonnan piacra l�p\uc1\u337X
    �zletemberek �s keresked\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {megjelen�se al��ssa az \uc1\u337X kereskedelmi el\uc1\
    u337Xjogait.
    Mindent egybevetve egy�rtelm\uc1\u369X, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {arisztokr�cia lett az iparos�t�s gazdas�gi
    vesztese. A v�rosiasod�s �s a szoci�lisan �rz�keny k�z�p-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s munk�soszt�ly megjelen�se kikezdte a
    f�ldbirtokos arisztokr�cia politikai egyeduralm�t is. �gy az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari forradalom t�rh�d�t�sa nem csak
    gazdas�gi t�ren hozott veres�get az arisztokr�ci�nak: a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai szint�ren is ingatagg� v�lt
    a helyzete, f�l\uc1\u337X volt, hogy elvesz�ti minden hatalm�t. Miut�n}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {vesz�lybe ker�lt
    gazdas�gi �s politikai hatalma, az elit gyakran igen komoly ellen�ll�st tan�s�tott
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iparos�t�ssal
    szemben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De nem az
    arisztokr�cia volt az iparos�t�s egyetlen vesztese. A k�zm\uc1\u369Xvesek munk�j�t
    g�pek vett�k �t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy \
    uc1\u337Xk is ellenezt�k az ipar terjed�s�t. Sokan ellen-szervez\uc1\u337Xd�sbe
    kezdtek, fell�zadtak, �s t�nkretett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a g�peket, mivel benn�k l�tt�k meg�lhet�s�k elveszt�s�nek ok�t. \
    uc1\u336Xk voltak a g�prombol�k - ez a sz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ma m�r egyet jelent a technol�giai v�lt�ssal szembeni
    ellen�ll�ssal. John Kay angol feltal�l� nev�hez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u369Xz\uc1\u337Xdik a textilipar g�pes�t�s�nek
    egyik els\uc1\u337X jelent\uc1\u337Xs fejleszt�se: \uc1\u337X volt az, aki 1733-ban
    megalkotta a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�v\uc1\u337Xg�p vet�l\uc1\u337Xj�t. H�z�t 1753-ban
    felgy�jtott�k a luddita g�prombol�k. James Hargrcavcs, a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {textilipar m�sik forradalmi
    fejleszt�s�nek, a nyolc ors�val m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X \uc1\u8222XFon�
    Jennynek\uc1\u8221X a feltal�l�ja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hasonl� b�n�sm�dban r�szes�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�m val�j�ban a k�zm\uc1\u369Xvesek
    ellen�ll�sa sokkal eredm�nytelenebb volt, mint a f�ldbirtokosok �s az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elit tiltakoz�sa az
    iparos�t�ssal szemben. A f�ldbirtokos arisztokr�ci�val ellent�tben ugyanis
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {g�prombol�k kez�ben
    nem volt politikai hatalom, amellyel politikai d�nt�sekben - egy�b}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rdekcsoportok rov�s�ra -
    a maguk jav�ra billenthett�k volna a m�rleget. Angli�ban az iparos�t�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {menetelt tov�bb - a
    g�prombol�k ellen�ll�sa nem �ll�thatta meg, az arisztokr�cia tiltakoz�s�t
    pedig,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r val�s
    volt, eln�m�tott�k. Az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban �s az Orosz Birodalomban,
    ahol az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszol�t
    uralkod�knak �s az arisztokrat�knak sokkal t�bb vesztenival�juk volt, az iparos�t�s
    elakadt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {K�vetkez�sk�pp, az Osztr�k-Magyar Monarchia �s Oroszorsz�g gazdas�g�nak
    motorja le�llt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Lemaradtak a t�bbi eur�pai orsz�g m�g�tt, ahol a XIX. sz�zadban beindult a
    gazdas�gi n�veked�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A k�l�nb�z\uc1\u337X csoportok siker�t �s kudarc�t l�tva vil�gos a
    tanuls�g: gyakran megesik, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befoly�sos �rdekcsoportok �tj�t �llj�k a gazdas�gi fejl\uc1\
    u337Xd�snek, es le�ll�tj�k a felvir�gz�s motorj�t. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�s egyre t�bb �s jobb g�pet,
    �s egyre t�bb tanult �s jobban k�pzett embert jelent.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ez egy olyan folyamat, amely �talak�tja
    �s destabiliz�lja a gazdas�got, �s amely egy�tt j�r egy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal�nos teremt\uc1\u337X
    rombol�ssal. N�veked�s teh�t csak akkor val�sulhat meg, ha nem �llj�k
    �tj�t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    �talakul�s vesztesei, akik m�r l�tj�k, hogy elvesztik privil�giumaikat;
    vagy a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folyamatok vesztesei, akik att�l f�lnek, hogy hatalmuk semmiv� lesz.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {A sz\uc1\u369Xk�s er\uc1\
    u337Xforr�sok�rt, a j�vedelmek�rt �s a hatalom�rt folytatott harc
    l�nyeg�ben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {j�t�kszab�lyokr�l sz�l - arr�l, hogy milyenek legyenek azok a gazdas�gi
    int�zm�nyek, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {eld�ntik, hogy milyen gazdas�gi tev�kenys�gek v�gezhet\uc1\u337Xk, �s
    azokb�l kik profit�lhatnak. Egy ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {konfliktus eset�n nem lehet mindegyik f�lnek kedvezni.
    Lesznek d�h�s vesztesek, �s lesznek boldog}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gy\uc1\u337Xztesek, akik megkapt�k, amit akartak.
    Hogy egy ilyen konfliktusnak kik lesznek a nyertesei, az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sokat elmond arr�l, hogy a j�v\uc1\
    u337Xben az orsz�g milyen gazdas�gi utat fog bej�rni. Ha a n�veked�st}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellenz\uc1\u337X
    csoportok nyernek, k�ny-ny\uc1\u369Xszcrrel le�ll�thatj�k a gazdas�g
    n�veked�s�t, �s akkor j�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {stagn�l�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Hogy a hatalommal rendelkez\uc1\u337Xk mi�rt nem felt�tlen akarnak
    olyan gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {sikert hoznak, annak logik�ja messze t�lny�lik a politikai
    int�zm�nyek megv�laszt�s�n. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {abszolutisztikus rezsimben az elitnek van akkora hatalma,
    hogy olyan gazdas�gi int�zm�nyrendszert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {alak�tson ki, amilyen neki tetszik. Vajon �rdek�ben
    �llna-e �talak�tani, m�g pluralist�bb� tenni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyeket? �ltal�noss�gban
    nem, hiszen azzal gyeng�ten� a saj�t politikai hatalm�t, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megnehez�ten�, vagy tal�n
    lehetetlenn� is tenn� azt, hogy az elit struktur�lja - saj�t �rdekei szerint - a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    int�zm�nyrendszert. Ez pedig egy �jabb konfliktusforr�s. A kizs�km�nyol�
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek
    �ldozatai nem rem�lhetik, hogy az abszol�t uralkod�k majd �nk�nt �talak�tj�k a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeket �s �jraosztj�k a hatalmat. A politikai int�zm�nyrendszer
    �talak�t�sa csak �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lehets�ges, ha az elit r�k�nyszer�l, hogy pluralista int�zm�nyeket hozzon l�tre.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ugyan�gy, mint ahogy nincs arra semmi ok, hogy a politikai int�zm�nyek
    automatikusan pluralista}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyekk� v�ljanak, nincs semmif�le term�szetes hajlam a
    politikai centraliz�ci�ra. Arra, minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {bizonnyal, b�rmelyik orsz�gban lenne ig�ny, hogy t�bb legyen a
    k�zponti �llami int�zm�ny, k�l�n�sen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ott, ahol egy�ltal�n nincs semmif�le k�zpontos�t�s. P�ld�ul, ha
    Szom�li�ban az egyik kl�n l�trehozna}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy k�zpontos�tott �llamot, amely az eg�sz orsz�gra �rv�nyes
    t�rv�nyeket tudna hozni, az komoly}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {gazdas�gi haszonnal j�rna, �s gazdagabb� tenn� a kl�nt.
    Hogy ennek mi az akad�lya? Els\uc1\u337Xsorban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megint csak egyfajta f�lelem a
    v�ltoz�st�l: ha b�rmelyik kl�n, csoport vagy politikus megpr�b�ln�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tani a
    hatalmat, azt csakis a saj�t kez�ben �sszpontos�tan�, �s ez, val�sz�n\uc1\
    u369Xleg,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felh�bor�tan� a t�bbi kl�nt �s csoportot, hiszen
    akkor \uc1\u337Xk lenn�nek ennek a folyamatnak a politikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vesztesei. A politikai
    centraliz�ci� hi�nya nemcsak azt jelenti, hogy az orsz�g nagy r�sz�n
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tott a
    t�rv�nyes rend, hanem azt is, hogy sok az olyan politikai szerepl\uc1\
    u337X, akinek van el�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalma ahhoz, hogy g�tat vessen, romboljon, �s az \uc1\
    u337X ellen�ll�sukt�l, er\uc1\u337Xszakos v�laszreakci�jukt�l}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val� f�lelem sokszor elriasztja az
    �njel�lt k�zpontos�t�kat. Politikai centraliz�ci� val�sz�n\uc1\u369Xleg csak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkor lehets�ges, amikor
    akad egy olyan csoport, amelyik sokkal nagyobb hatalommal b�r, mint}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�rmelyik m�sik, �s ez
    el�g ahhoz, hogy fel�p�tsen egy �llamot. Szom�li�ban a hatalom
    megoszl�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el�gg�
    kiegyens�lyozott, �s egyetlen kl�n sem tudja r�k�nyszer�teni az akarat�t
    egy m�sikra. �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tov�bbra sem v�rhat� az orsz�gban semmif�le politikai centraliz�ci�.}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn53\pard\li3013\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Kong�
    hossz� hal�ltus�ja}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Kong� eset�n�l kev�s jobb vagy elszomor�t�bb p�lda akad arra, hogy
    mif�le er\uc1\u337Xk munk�lkodnak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\
    f0\charscalex100 {h�tt�rben, amelyek miatt a gazdas�gi j�l�t szinte
    elk�pzelhetetlen egy kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszerben; �s szint�n kev�s m�s p�lda illusztr�ln� jobban
    a kizs�km�nyol� gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai int�zm�nyek k�zti szinergi�t. A XV-XVI. sz�zadban
    Kong�ba �rkez\uc1\u337X portug�l �s holland}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�togat�k besz�mol�i szerint az orsz�gban \uc1\
    u8222Xnyomor�s�gos szeg�nys�g\uc1\u8221X uralkodott. Az orsz�g eur�pai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�rc�vel m�rve technol�giailag
    teljesen elmaradott volt: a kong�iak sem az �r�st nem ismert�k, sem a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereket, sem pedig az ek�t. Azt
    a t�rt�nelmi besz�mol�kb�l m�r tudjuk, hogy mi volt az oka ennek a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szeg�nys�gnek, �s hogy a kong�i
    f�ldm\uc1\u369Xvesek mi�rt nem akart�k �tvenni a fejlettebb technol�gi�kat,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amikor megismert�k azokat:
    orsz�guk gazdas�gi int�zm�nyeinek kizs�km�nyol� term�szete.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy azt l�ttuk, a Kong�
    Kir�lys�got a f\uc1\u337Xv�rosb�l, Mbanz�b�l (k�s\uc1\u337Xbbi nev�n S�o
    Salvadorb�l)}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ir�ny�totta a kir�ly. A f\uc1\u337Xv�rost�l t�vol es\uc1\u337X ter�leteken az elit
    tagjai t�lt�ttek be korm�nyz�i szerepet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {Ez az elit a S�o Salvador k�rny�ki
    rabszolga�ltetv�nyekb\uc1\u337Xl �s az orsz�g t�bbi r�sz�nek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megad�ztat�s�b�l gazdagodott meg. A
    rabszolgas�g az orsz�g gazdas�g�nak k�zponti eleme volt - az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elit tagjai �gy biztos�tott�k a munkaer\
    uc1\u337Xt a saj�t �ltetv�nyeiken �s az eur�paiak part menti �ltetv�nyein.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ad�rendszer teljesen
    �nk�nyesen m\uc1\u369Xk�d�tt: ad�t kellett fizetni p�ld�ul valah�nyszor
    leesett a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�ly
    fej�r\uc1\u337Xl a sapka. Hogy jobban �ljenek, a kong�iaknak sz�ks�g�k lett volna
    n�mi megtakar�t�sra,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amib\uc1\u337Xl befektethetnek - p�ld�ul egy ek�be. De nem �rte volna meg, mert ha
    egy fejlettebb technol�gia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {seg�ts�g�vel t�bbet is termeltek volna, azt a kir�ly �s az elit
    �gyis kisaj�t�totta volna. Ez�rt ahelyett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy a termel�kenys�g n�vel�s�be inveszt�ltak volna, �s
    term�keiket eladt�k volna a piacon, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kong�iak ink�bb messze k�lt�ztek a piacokt�l;
    megpr�b�ltak az utakt�l a lehet\uc1\u337X legmesszebb}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {letelepedni, hogy min�l kevesebbszer
    rabolj�k ki \uc1\u337Xket, �s ne tal�ljanak r�juk a rabszolga-keresked\uc1\
    u337Xk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gy teh�t Kong�ban a szeg�nys�g annak a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszernek az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nye, amely le�ll�totta a prosperit�s
    motorjait, vagy - ami m�g rosszabb - visszafel� forgatta}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azokat. A kong�i korm�ny minim�lis
    k�zszolg�ltat�st ny�jtott az orsz�g polg�rainak. Olyan alapvet\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {dolgok sem voltak
    biztos�tottak, mint a tulajdonjogok vagy a t�rv�nyes rend. S\uc1\u337Xt
    maga a korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jelentette a legnagyobb vesz�lyt az alattval�k tulajdon�ra �s emberi
    jogaira n�zve. A rabszolgas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�ny�nek l�tez�se azt jelentette, hogy nem funkcion�lt a
    valamennyi k�z�l a legfontosabb piac, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {befogad� munkaer\uc1\u337Xpiac, ahol az emberek szabadon
    megv�laszthatj�k foglalkoz�sukat vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {munk�jukat, pedig ez kulcsfontoss�g� eleme a j�l m\uc1\
    u369Xk�d\uc1\u337X gazdas�gnak. R�ad�sul, a t�vols�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmet �s az egy�b kereskedelmi
    tev�kenys�geket a kir�ly fel�gyelte, �s ez a v�llalkoz�s csak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a hozz� k�zel �ll�k el\uc1\u337Xtt �llt
    nyitva. �s, noha az elit tagjai hamar �r�stud�kk� v�ltak az ut�n, hogy a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {portug�lok megismertett�k \uc1\
    u337Xket az �r�ssal, a kir�ly meg sem k�s�relte sz�les t�megekhez eljuttatni az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�r�solvas�s
    tudom�ny�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100
    {Mindazon�ltal, b�r �ltal�nos volt a \uc1\u8222Xnyomor�s�gos szeg�nys�g\uc1\
    u8221X, Kong� kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer�nek megvolt a maga csalhatatlan logik�ja:
    kev�s embert, a politikai hatalom}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birtokosait nagyon gazdagg� tette. A XVI.
    sz�zadban Kong� kir�lya �s az arisztokr�cia tagjai eur�pai}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {luxuscikkeket haszn�ltak, �s szolg�k meg
    rabszolg�k hada vette k�r�l \uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kong�i
    gazdas�gi int�zm�nyek a politikai hatalom t�rsadalmi megoszl�s�ban, vagyis
    a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek term�szet�ben gy�kereztek. Semmi m�s nem g�tolta meg a kir�lyt abban,
    hogy elvegye az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {emberek javait vagy �let�t, mint annak vesz�lye, hogy l�zad�s t�r ki.
    �s, b�r ez val�s vesz�ly volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ahhoz kev�s volt, hogy v�delmet adjon az embereknek. Kong�
    politikai int�zm�nyrendszere teljes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {m�rt�kben abszolutisztikus volt: a kir�llyal �s az elittel
    szemben szinte egy�ltal�n nem t�masztott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tokat, a polg�roknak viszont nem engedett
    belesz�l�st abba, hogy milyen legyen a t�rsadalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {berendezked�se.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen k�nny\uc1\u369X bel�tni,
    hogy Kong� politikai int�zm�nyrendszere �les ellent�tben �ll azzal,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amit befogad� politikai
    int�zm�nyrendszernek h�vunk, ahol a hatalom korl�tozott, �s sz�les k�rben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oszlik meg. Kong�
    abszolutisztikus
    int�zm�nyeinek fennmarad�s�t a hadsereg biztos�totta. A kir�ly}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tezer f\uc1\u337Xs �lland�
    hadsereget tartott fenn (ennek magj�t egy �tsz�z f\uc1\u337Xs test\uc1\
    u337Xrs�g adta), ami a XVII.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�zad k�zepe t�j�n f�lelmetes hader\uc1\u337Xnek sz�m�tott. �gy m�r
    vil�gos, hogy a kir�ly �s az arisztokr�cia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mi�rt fogadta olyan lelkesen az eur�pai l\uc1\
    u337Xfegyvereket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Egy ilyen gazdas�gi int�zm�nyrendszerben es�ly sem volt fenntarthat�
    gazdas�gi n�veked�sre, s\uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ezek az int�zm�nyek m�g �tmeneti n�veked�sre is csak
    alig-alig �szt�n�ztek. Ha csak annyit tettek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna, hogy megreform�lj�k a gazdas�gi
    int�zm�nyeket, hogy javuljon az egy�ni tulajdonjogok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzete, m�r att�l javult volna -
    �sszt�rsadalmi szinten - a kong�iak anyagi helyzete. De az elit ebb\uc1\u337Xl}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az �ltal�nos j�l�tb\
    uc1\u337Xl val�sz�n\uc1\u369Xleg nem profit�lt volna. El\uc1\u337Xsz�r is, ezeknek
    a reformoknak az elit lett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {volna a gazdas�gi vesztese, hiszen elvesztette volna a
    rabszolga-kereskedelemb\uc1\u337Xl �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ltetv�nyekb\uc1\u337Xl sz�rmaz� j�vedelm�t. M�sodszor, ilyen
    reformokra csak akkor ker�lhetett volna sor,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {ha megkurt�tott�k volna a kir�ly �s az elit politikai
    hatalm�t. P�ld�ul, ha a kir�ly tov�bbra is ig�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartott volna �tsz�z f\uc1\u337Xs test\uc1\
    u337Xrs�g�re, ki hitt volna el egy olyan bejelent�st, hogy elt�r�lt�k a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgas�got? Mi
    garant�lta volna, hogy a kir�ly k�s\uc1\u337Xbb nem gondolja meg mag�t? Ilyesmire
    val�di}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {garanci�t
    csakis az adhatott volna, ha �talakul a politikai int�zm�nyrendszer, �s a
    polg�rok kaptak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna
    n�mi, ellens�lyk�nt m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X, politikai hatalmat, �s v�gre
    belesz�l�suk lett volna az ad�z�sba,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vagy abba, hogy mi t�rt�njen a test\uc1\u337Xrs�ggel. De ebben az
    esetben val�sz�n\uc1\u369Xleg az lett volna az utols�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�v�ns�guk a list�n, hogy fenntarts�k a kir�ly
    �s az elit f�ny\uc1\u369Xz\uc1\u337X-pazarl� �letst�lus�t. A jobb gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket teremt\uc1\
    u337X v�ltoz�soknak politikai �s gazdas�gi �rtelemben is a kir�ly �s az
    arisztokr�cia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lett
    volna a vesztese.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek 500 �vvel ezel\uc1\u337Xtti �sszefon�d�sa
    m�g most is relev�ns}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {inform�ci�kat hordoz, �s seg�t meg�rteni, hogy Kong� mi�rt olyan nyomor�s�gosan
    szeg�ny m�g ma}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is. A
    XIX. sz�zad v�g�n kit�rt az \uc1\u8222XAfrikal�z\uc1\u8221X, �s ezt a
    ter�letet (valamint a Kong�-medence bels\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ter�leteit) is el�rte az eur�pai uralom,
    �s az emberi �s tulajdonjogok bizonytalans�ga m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gbeki�lt�bb lett, mint a gyarmatos�t�s el\uc1\
    u337Xtt volt. R�ad�sul minden maradt a r�giben: a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer �s a politikai
    abszolutizmus a t�megek k�r�ra hatalmat �s vagyont biztos�tott c�y}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn240\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz\uc1\u369Xk
    csoportnak, csak ez a csoport most m�r belga gyarmatos�t�kb�l �llt,
    �l�k�n II. Lip�t belga}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {kir�llyal.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor 1960-ban Kong� f�ggetlen
    lett, a gazdas�gi int�zm�nyek, az �szt�nz\uc1\u337Xk �s a teljes�tm�ny mit}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sem v�ltozott: a r�gi
    mint�k alapj�n �jratermelt�k �nmagukat. A kizs�km�nyol� gazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer tov�bbra is
    �lvezte az igencsak kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A helyzet viszont tov�bb
    s�lyosbodott, ugyanis az eur�pai gyarmati rendszer �ltal teremtett �llam,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kong� t�bb k�l�nb�z\
    uc1\u337X kis �llam �s t�rsadalmi k�z�ss�g egyes�t�s�vel j�tt l�tre, �s a
    Kinshas�b�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�tott
    nemzet�llamnak ezek felett nemigen volt hatalma. Hab�r Mobutu eln�k saj�t
    �s cimbor�i}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vagyon�nak gyarap�t�s�ra haszn�lta az �llamot - j� p�lda erre az 1973-ban
    elkezdett zaire-i kultur�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�n�ll�sod�si program, amelynek �gisze alatt t�meg�vel kezdte
    kisaj�t�tani a k�lf�ldi gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�rdekelts�geket orsz�ga nem egy k�zpontos�tott �llam volt, �s
    neki mint eln�knek a ter�letek nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�sze felett vajmi kev�s hatalma volt, �gy az 1960-as �vekben
    k�lf�ldi seg�ts�get kellett k�rnie ahhoz,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy meg�ll�tsa Katanga �s Kasai tartom�nyok elszakad�s�t. A
    politikai centraliz�ci� hi�nya, ami az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�llam szinte teljes �sszeoml�s�hoz vezet, olyasmi, ami
    nemcsak Kong�ra jellemz\uc1\u337X, hanem Fekete-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrika szinte valamennyi orsz�g�ra.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A mai Kong�i Demokratikus
    K�zt�rsas�gban az�rt nem sz�molhat� fel a szeg�nys�g, mert m�g mindig}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nincsenek olyan gazdas�gi
    int�zm�nyek, amelyek megteremten�k azokat az �n. alapvet\uc1\u337X �szt�nz\uc1\
    u337Xket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyekt\
    uc1\u337Xl egy t�rsadalom gazdag lesz. Nem a f�ldrajzi adotts�gok, nem a
    kult�ra �s nem is a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {polg�rok vagy a politikusok tudatlans�ga tartja szeg�nys�gben Kong�t,
    hanem a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�gi int�zm�nyrendszer, amit t�bb 100 �v alatt sem siker�lt lerombolni, mert
    a politikai hatalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�g mindig egy sz\uc1\u369Xk elit kez�ben koncentr�l�dik. Az elit tagjait
    pedig semmi nem motiv�lja arra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy tulajdonjogokat biztos�tsanak az embereknek, olyan
    alapvet\uc1\u337X k�zszolg�ltat�sokat ny�jtsanak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek jav�tan�nak a polg�rok �letmin\uc1\
    u337Xs�g�n, vagy �szt�n�zz�k a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�st. Nekik ink�bb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az szolg�lja az
    �rdekeiket, ha kizs�km�nyolj�k az embereket, �s megtartj�k a hatalmat
    maguknak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hatalmat,
    amit nem arra haszn�ltak, hogy fel�p�tsenek egy k�zpontos�tott �llamot, mert ez
    ugyanolyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {probl�m�kkal j�rna (tiltakoz�s, politikai konfliktusok), mint a gazdas�gi
    n�veked�s t�mogat�sa.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {R�ad�sul itt is ugyanaz t�rt�nt, mint Fekete-Afrika t�bbi orsz�g�ban: a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�tv�tel�vel pr�b�lkoz�, riv�lis csoportokkal folytatott belharc
    miatt, ha volt is egy kis ig�ny �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�nd�k az �llami k�zpontos�t�sra, az is elp�rolgott.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Kong� Kir�lys�g
    hajdani �s Kong� �jkori t�rt�nelme �l�nken illusztr�lja, hogy a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer hat�rozza meg a gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer, �s ez�ltal a gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {milyens�g�t, valamint a gazdas�gi
    n�veked�s m�rt�k�t. J�l mutatja tov�bb�, milyen szimbiotikus a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolat a politikai
    abszolutizmus �s az olyan gazdas�gi int�zm�nyek k�z�tt, amelyek sokak k�r�ra}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tanak hatalmat �s
    vagyont keveseknek.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li1960\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\
    cf0\f0\charscalex100\b {N�veked�s kizs�km�nyol� politikai}\b0 \par\pard\li3400\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li3400\ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {int�zm�nyrendszerben}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kong�, a maga t�rv�nyek �s jogok n�lk�li
    vil�g�val, el�g sz�ls\uc1\u337Xs�ges p�lda. A legt�bb esetben}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azonban az eff�le sz�ls\uc1\
    u337Xs�gess�g nem szolg�ln� az elit �rdekeit sem, hiszen lerombolna
    minden}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    �szt�nz\uc1\u337Xt, �s akkor alig lenne er\uc1\u337Xforr�s, amelyet
    kizs�km�nyolhatnak. K�nyv�nk k�zponti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {t�zise az, hogy a gazdas�gi n�veked�shez �s j�l�thez
    befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kellenek, m�g a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer jellemz\
    uc1\u337Xen stagn�l�st �s szeg�nys�get eredm�nyez.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De ez nem jelenti azt, hogy a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyek sosem tudnak n�veked�st gener�lni, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer
    ugyanolyan lenne.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {L�tezik k�t k�l�nb�z\uc1\u337X, de
    egym�st kieg�sz�t\uc1\u337X m�dja annak, hogy egy kizs�km�nyol� politikai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerben
    beindulhasson a n�veked�s. El\uc1\u337Xsz�r is, m�g ha a gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� is, n�veked�st akkor is el lehet �rni, ha az elit k�zvetlen�l az
    �ltala ir�ny�tott, magas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {termel�kenys�g\uc1\u369X tev�kenys�gekbe csoportos�thatja �t az er\
    uc1\u337Xforr�sokat. Az ilyen t�pus� n�veked�snek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�kes p�ld�ja volt a Karib-szigetek a XV1-
    XV1II. sz�zadban. A lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgak�nt dolgozott az �ltetv�nyeken,
    borzalmas k�r�lm�nyek k�z�tt, �s alig valamivel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tminimum f�l�tt teng\uc1\u337Xd�tt. Sokak
    hal�l�t az alult�pl�lts�g �s a kimer�lts�g okozta. Barbadoson,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Kub�ban, Haitin �s Jamaic�ban
    a XV1I-XVIII. sz�zadban a sz\uc1\u369Xk kisebbs�g, az �ltetv�nyes elit}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kez�ben volt minden
    politikai hatalom �s minden t\uc1\u337Xke, bele�rtve az �sszes rabszolg�t
    is. M�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�bbs�gnek
    semmif�le jogai nem voltak, az �ltetv�nyes elit tulajdona �s t\uc1\u337Xk�je teljes
    k�r\uc1\u369X v�delmet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�lvezett. Annak ellen�re, hogy a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek
    kegyetlen�l kizsigerelt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {lakosok t�bbs�g�t, ezek a szigetek a vil�g egyik leggazdagabb
    hely�nek sz�m�tottak, itt ugyanis cukrot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ll�tottak el\uc1\u337X, amit azt�n eladtak a vil�gpiacon. A
    szigeteken csak akkor stagn�lt a gazdas�g, amikor �t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kellett t�rni m�s gazdas�gi tev�kenys�gekre -
    ez ugyanis vesz�lyeztette az �ltetv�nyes elit bev�teleit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s politikai hatalm�t is.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tov�bbi remek p�lda az a gazdas�gi
    n�veked�s �s iparos�t�s, amely a Szovjetuni�ban zajlott le az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337X �t�ves terv
    1928-as meghirdet�s�t\uc1\u337Xl az 1970-es �vekig. A szovjet politikai �s
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X volt, a
    piacok pedig szigor� korl�toz�sok alatt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {�lltak. A Szovjetuni� m�gis k�pes volt gyors gazdas�gi
    n�veked�st produk�lni, ugyanis az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {er\uc1\u337Xforr�sokat a mez\uc1\u337Xgazdas�gb�l, ahol nem
    el�g hat�konyan haszn�lt�k, karhatalmi er\uc1\u337Xvel}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tir�ny�tott�k az iparba.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszerben megval�sul� n�veked�s m�sik t�pusa az, amikor a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek
    engednek kialakulni egy n�mik�pp vagy ak�r teljesen befogad� gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert. A
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben �l\uc1\u337X t�rsadalmak sok
    esetben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az�rt
    �dzkodnak a befogad� gazdas�gi int�zm�nyekt\uc1\u337Xl, mert f�lnek a teremt\uc1\
    u337X rombol�st�l. De az, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az elitnek milyen m�rt�kben siker�l monopoliz�lnia a
    hatalmat, t�rsadalmank�nt elt�r\uc1\u337X. Egyes}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gokban el\uc1\u337Xfordulhat, hogy
    az elit helyzete annyira stabil, hogy megengedhet n�mi elmozdul�st a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {befogad� gazdas�gi int�zm�nyek fel�
    - persze csakis abban az esetben, ha megbizonyosodott a fel\uc1\u337Xl,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy ez nem vesz�lyezteti a
    politikai hatalm�t. A m�sik eshet\uc1\u337Xs�g, hogy olyan a t�rt�nelmi
    helyzet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy egy
    kizs�km�nyol� politikai rezsimnek egy ink�bb befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszer
    jutott,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a vezet\
    uc1\u337Xs�g �gy d�nt, nem akad�lyozza annak m\uc1\u369Xk�d�s�t. Ez a
    m�sik m�dja annak, hogy egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben n�veked�s
    t�rt�nhessen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A gyors iparos�t�sra j� p�lda a Pak
    t�bornok vezette D�l-Korea. Pak 1961-ben, katonai puccsal}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt hatalomra - de egy olyan
    orsz�gban, amely az Egyes�lt �llamok teljes k�r\uc1\u369X t�mogat�s�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lvezte, �s ahol a
    gazdas�gi int�zm�nyrendszer l�nyeg�ben befogad� jelleg\uc1\u369X volt. B�r a
    Pak-f�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rezsim
    tekint�lyelv\uc1\u369X volt, a t�bornok kell\uc1\u337Xen stabilnak �rezte a
    helyzet�t ahhoz, hogy el\uc1\u337Xseg�tse a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�st, �s - ami azt illeti - ezt igen
    akt�van tette. R�szben tal�n az�rt, mert a rezsimet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem t�mogatta k�zvetlen�l kizs�km�nyol�
    gazdas�gi int�zm�nyrendszer. Elt�r\uc1\u337Xen a Szovjetuni�t�l �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a legt�bb olyan esett\uc1\u337Xl,
    amikor egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben val�sult meg n�veked�s, az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1980-as �vekben D�l-Korea
    fokozatosan t�rt �t a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerr\uc1\u337Xl
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {befogad�
    politikai int�zm�nyrendszerre. Ehhez a sikeres �tmenethez t�bb t�nyez\uc1\
    u337X szerencs�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {egy�tt�ll�sa kellett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1970-es �vekre D�l-Korea gazdas�gi
    int�zm�nyei el�gg� befogad�ak lettek ahhoz, hogy n�mik�pp}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {okafogyott� tegy�k a kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszer fenntart�s�t: a gazdas�gi elit m�r nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igaz�n profit�lt saj�t vagy a hadsereg
    politikai dominanci�j�b�l. A j�vedelmek viszonylagos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiegyenl�t\uc1\u337Xd�se is azt jelentette, hogy az
    elitnek m�r nem kellett annyira f�lnie a pluralizmust�l �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demokr�ci�t�l. Az er\uc1\u337Xteljes
    amerikai befoly�s - k�l�n�sen az �szak-koreai fenyeget�s �rny�k�ban -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szint�n azt �zente, hogy
    az egyre er\uc1\u337Xs�d\uc1\u337X demokratikus mozgalmat, amely szembesz�llt
    a katonai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {diktat�r�val, m�r nem lehet sok�ig elnyomni. B�r az ut�n, hogy Pak
    t�bornokot 1979-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meggyilkolt�k, Cson Tuhvan vezet�s�vel �jabb katonai puccsra ker�lt sor, de Cson
    v�lasztott ut�da,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ro
    Tevu politikai reformokba kezdett, amelyek 1992 ut�n megszil�rd�tott�k a pluralista
    demokr�ci�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    Szovjetuni�ban nem t�rt�nt eff�le �talakul�s. K�vetkez�sk�pp, a szovjet n�veked�s
    kifulladt, �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1980-
    as �vekben az orsz�g gazdas�ga kezdett �sszeomlani, majd az 1990-es �vekben
    teljesen sz�t is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {hullott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    mai K�na l�tv�nyos gazdas�gi n�veked�se sz�mos hasonl�s�got mutat az
    egykori szovjet �s d�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {koreai tapasztalatokkal. A n�veked�s kezdeti szakasz�ban a
    radik�lis piaci reformokkal �talak�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gi szektor j�rt az �len, �s az iparban a
    reform - ehhez k�pest - n�ma csendben zajlott. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet az, hogy az �llamnak �s a kommunista p�rtnak m�g
    ma is komoly belesz�l�sa van abba, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mely �gazatok �s c�gek kapnak t\uc1\u337Xkeinjekci�t �s lehet\
    uc1\u337Xs�get a b\uc1\u337Xv�t�sre - �s ezzel hatalmas vagyonok}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�l�tt d�ntenek. Ak�rcsak a Szovjetuni�
    a f�nykor�ban, K�na is gyorsan n�vekszik, de ez a n�veked�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g mindig egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszer keretein bel�l, �llami ellen\uc1\u337Xrz�s alatt zajlik,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmi sem jelzi,
    hogy megindult volna az �tmenet egy befogad� politikai int�zm�nyrendszer fel�.
    Az,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a k�nai
    gazdas�gi int�zm�nyek m�g mindig igen messze vannak att�l, hogy befogad�
    jelleget}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltsenek,
    azt jelzi, hogy egy d�l-koreai st�lus� �tmenet el�g val�sz�n\uc1\u369Xtlen,
    b�r, term�szetesen, nem}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {lehetetlen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Itt �rdemes megjegyezni, hogy amikor arr�l besz�l�nk, hogy
    n�veked�s kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszerben is lehets�ges, annak - mindk�t esetben -
    a politikai centraliz�ci� a kulcsa.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Bizonyos m�rt�k\uc1\u369X politikai centraliz�ci� n�lk�l a
    barbadosi, kubai, haiti �s jamaicai �ltetv�nyes elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem tudta volna fenntartani a t�rv�nyes
    rendet, �s megv�deni saj�t vagyon�t �s t\uc1\u337Xk�j�t. Jelent\uc1\
    u337Xsebb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    centraliz�ci� �s szil�rd politikai hatalom n�lk�l sem a d�l-koreai katonai elit,
    sem a K�nai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kommunista
    P�rt nem mert volna belev�gni jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi reformokba, �s nem tudta
    volna a mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {napig
    meg\uc1\u337Xrizni a hatalm�t. K�zpontos�t�s n�lk�l a szovjet vagy a k�nai
    �llam nem tudta volna �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {koordin�lni a gazdas�gi tev�kenys�geket, hogy az er\uc1\
    u337Xforr�sok a legtermel�kenyebb ter�leteknek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {jussanak. Ez�rt azt�n a kizs�km�nyol�
    politikai int�zm�nyek k�z�tt az egyik legjelent\uc1\u337Xsebb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszvonalat a politikai
    centraliz�ci�juk m�rt�ke jelenti. Ahol ez hi�nyzik, p�ld�ul Fekete-Afrika}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�mos orsz�g�ban, ott
    m�g korl�tozott m�rt�k\uc1\u369X n�veked�s el�r�se is neh�zs�get jelent.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De , m�g ha k�pesek is
    n�veked�st gener�lni a kizs�km�nyol� int�zm�nyek, ez a n�veked�s �ltal�ban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem lesz tart�s, �s
    bizonyosan nem olyan t�pus� lesz, amely mag�val hozn� a teremt\uc1\u337X
    rombol�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor
    mind a politikai, mind a gazdas�gi int�zm�nyek kizs�km�nyol� jelleg\uc1\
    u369Xek, akkor semmi sem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szt�n�z teremt\uc1\u337X rombol�sra �s technol�giai v�lt�sra.
    Egy ideig tal�n k�pes az �llani rendeletekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szab�lyozni az emberek �s az er\uc1\
    u337Xforr�sok allok�ci�j�t, �s ezzel gyors gazdas�gi n�veked�st}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gener�lni, de ez a folyamat
    eleve korl�tozott. Es amikor el�ri a korl�tait, a n�veked�s le�ll. Ez t�rt�nt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az 1970-es �vekben a
    Szovjetuni�ban. Hi�ba a gyors n�veked�s, a gazdas�gi �gazatok t�bbs�g�ben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szinte egy�ltal�n nem
    t�rt�nt technol�giai v�lt�s. Igaz, mivel rengeteg er\uc1\u337Xforr�st
    ford�tottak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hadseregre, a katonai technol�gi�k fejl\uc1\u337Xdtek, �s a Szovjetuni�,
    ha csak egy r�vid id\uc1\u337Xre is, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u369Xrversenyben meg a nukle�ris fegyverkez�sben is
    megel\uc1\u337Xzte az Egyes�lt �llamokat. Ez a n�veked�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {teremt\uc1\u337X rombol�s �s sz�les k�r\
    uc1\u369X t�mogat�st �lvez\uc1\u337X technol�giai innov�ci� n�lk�l viszont}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fenntarthatatlan volt,
    �s hirtelen v�ge is szakadt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�ad�sul azok a k�r�lm�nyek,
    amelyek egy kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben t�mogatj�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a gazdas�gi n�veked�st,
    term�szet�kn�l fogva t�r�kenyek - k�nnyen �sszeomlanak, vagy k�nnyen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {romba d�nthetik \uc1\
    u337Xket azok a belharcok, amelyeket maguk a kizs�km�nyol� int�zm�nyek
    gener�lnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Tulajdonk�ppen a kizs�km�nyol� politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszernek
    velej�r�ja a belharc,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ugyanis egy ilyen int�zm�nyrendszer mindig azt eredm�nyezi, hogy a hatalom �s a
    vagyon egy sz\uc1\u369Xk elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kez�ben koncentr�l�dik. Ha egy m�sik �rdekcsoportnak siker�l
    fel�lkerekedve kij�tszania ezt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elitet, �s �tvennie az uralmat, �v�k lesz ugyanez a hatalom
    �s vagyon. K�vetkez�sk�pp, ahogy azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {majd k�s\uc1\u337Xbb, a R�mai Birodalom �s a maja
    v�ros�llamok �sszeoml�sa kapcs�n l�tni fogjuk, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�tt�rben �lland�an folyik a harc az
    �llami teljhatalom megszerz�s��rt, azut�n ez id\uc1\u337Xr\uc1\u337Xl id\uc1\
    u337Xre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {feler\uc1\
    u337Xs�dik, polg�rh�bor�v� fajul, esetleg olykor az �llam teljes �sszeoml�s�hoz
    vezet. Ez - t�bbek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�z�tt - azt jelenti, hogy egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben, ha
    siker�l is kiv�vni bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�rt�k\uc1\u369X �llami k�zpontos�t�st, az sosem lesz tart�s.
    A kizs�km�nyol� int�zm�nyek feletti uralom�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folytatott belharcok igen gyakran vezetnek
    polg�rh�bor�khoz �s anarchi�hoz, ez pedig �lland�s�tja az}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llami k�zpontos�t�s
    n�lk�li �llapotot. �gy
    van ez Fekete-Afrika sz�mos orsz�g�ban, �s n�h�ny latin-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amerikai meg d�l-�zsiai orsz�gban is.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Vcgiil pedig, amikor egy kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszerben �gy val�sul meg n�veked�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a gazdas�gi int�zm�nyek r�szben befogad� jelleg\
    uc1\u369Xek, mint D�l-Kore�ban, mindig fenn�ll annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vesz�lye, hogy a gazdas�gi int�zm�nyek
    kizs�km�nyol�bb� v�lnak, �s a n�veked�s le�ll. A politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom birtokosai pedig r�j�nnek, hogy
    \uc1\u337Xk maguk sokkal jobban j�rnak, ha - vissza�lve a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmukkal - korl�tozz�k a piaci
    versenyt, �s egyre nagyobb szeletet v�gnak maguknak a tort�b�l, s\uc1\u337Xt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {ha lopnak �s
    fosztogatnak, ahelyett, hogy a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�st t�mogatn�k. Ez
    a fajta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalommegoszl�s �s hatalomgyakorl�s v�g�l al��ssa a gazdas�gi j�l�t
    alapjait, hacsak nem siker�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�tform�lni a politikai int�zm�nyrendszert: kizs�kin�nyol�b�l
    befogad�v�.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn573\
    margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li213\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {4. - APR� K�L�NBS�GEK �S KRITIKUS}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {FORDULATOK - A T�RT�NELEM S�LYA}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li3626\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A vil�g a pestis ut�n}\b0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1346-ban a bub�pestis, a \uc1\
    u8222Xfekete hal�l\uc1\u8221X el�rte Tan�t, a Don foly� fekete-tengeri torkolat�n�l
    fekv\uc1\u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kis
    kik�t\uc1\u337Xv�rost. A k�rt az �zsi�t �tszel\uc1\u337X kereskedelmi f\uc1\
    u337X �tvonalon, a Selyem�ton K�n�b�l �rkez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keresked\uc1\u337Xkkel egy�tt utaz� bolh�k
    terjesztett�k. A genovai keresked\uc1\u337Xknek k�sz�nhet\uc1\u337Xen a sok bolha}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a pestis fut�t\
    uc1\u369Xzk�nt terjedt sz�t Tan�b�l, �s hamarosan megfert\uc1\u337Xz\uc1\
    u337Xd�tt a F�ldk�zitenger eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rs�ge. 1347 els\uc1\u337X h�napjaira a pestis el�rte
    Konstantin�polyt. 1348 tavasz�n v�gigs�p�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�gon �s �szak-Afrik�n, majd felk�szott
    az olasz csizm�n. A pestis, b�rmerre j�rt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden�tt k�r�lbel�l megfelezte a lakoss�g l�tsz�m�t. Az
    olasz �r�, Giovanni Boccaccio szemtan�ja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {volt annak, amikor a j�rv�ny bet�rt Firenz�be. K�s\uc1\
    u337Xbb �gy �rt err\uc1\u337Xl:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222X�s ellen�ben ugyan cs�t�rt�k�t mondott minden
    okoss�g �s emberi vigy�zatoss�g, [...] kezdettek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mutatkozni a pestis f�jdalmas puszt�t�sai,
    m�gpedig elk�peszt\uc1\u337X m�don. �s nem olyk�ppen jelentkezett,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint Keleten, hol a kiker�lhetetlen
    hal�lnak nyilv�nval� jele az volt, ha valakinek megeredt az orra}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�re; hanem a kezdet�n: f�rfiakn�l,
    n\uc1\u337Xkn�l egyar�nt a l�gy�kukon vagy a h�nuk alatt bizonyos}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {daganatok t�madtak,
    amelyek n�ha akkor�ra n\uc1\u337Xttek, mint egy rendes alma, n�ha
    akkor�ra, mint egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {toj�s, [...] �s ennek ut�na kezdett a mondott betegs�gnek min�m\uc1\u369Xs�ge
    fekete vagy k�kesfekete foltokra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ltozni, melyek a karokon, a combokon �s a testnek minden egy�b
    r�sz�n felt�nedeztek sok embern�l;}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {[...] �gy l�tszott, hogy ennek a betegs�gnek a gy�gy�t�s�ban
    sem orvosi tan�cs, sem semmin�m\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {orvoss�g ereje nem hat �s nem haszn�l; [..] �gysz�lv�n
    valamennyien belehaltak a fent mondott jelek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {felt�nedez�se ut�n harmadnapra.\uc1\u8221X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban m�r tudt�k, hogy
    a pestis fel�j�k tart, az emberek tiszt�ban voltak vele, micsoda katasztr�fa}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fenyegeti \uc1\u337Xket.
    1348 augusztus�nak k�zep�n III. Edward kir�ly arra k�rte a canterburyi �rseket,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szervezzen k�z�s
    im�ds�gokat; a p�sp�k�k k�z�l pedig t�bben is levelet �rtak a helyi lelk�szeknek,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy azt felolvasva
    seg�tsenek megk�zdeni az embereknek mindazzal, ami r�juk v�r. Shrewsbury-
    i}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ralph, Bath p�sp�ke,
    ezt �rta lelk�szeinek:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XA mindenhat� Isten
    mennyd�rg�ssel, vill�ml�ssal �s egy�b csap�sokkal szokott les�jtani r�nk}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mennyei tr�nj�r�l, hogy
    megb�ntesse fiait, akiket meg k�v�n v�ltani. �gy teh�t, mivel a keletr\uc1\u337Xl
    t�mad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�gzetes
    j�rv�ny el�rte a szomsz�d kir�lys�got, igen f�l\uc1\u337X, hogy a pestis
    puszt�t� �lel�s�be z�rja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {haz�nkat is, lecsap r�nk �s felfal minket, hacsak nem
    im�dkozunk szakadatlan, f�lve az Istent. Ez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt�n mind k�telesek vagyunk az �r sz�ne el�
    j�rulni, gy�nni �s zsolt�rokat �nekelni.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�m mindez mit sem �rt. A pestis lecsapott
    Angli�ra, �s r�vid id\uc1\u337X alatt v�gzett a lakoss�g fel�vel. Az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ilyen katasztr�f�k �ri�si
    hat�ssal lehetnek a t�rsadalmi int�zm�nyekre. �rthet\uc1\u337X, hogy
    Angli�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ekkort�jt
    rengetegen meg\uc1\u337Xr�ltek. Boccaccio azt �rta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XM�sok ellenkez\uc1\u337X v�lem�nyen voltak, �s azt �ll�tott�k, hagy
    ha nagyokat isznak �s d\uc1\u337Xzs�lnek, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dalolva, tr�f�lkozva ide-oda csavarognak, �s
    mindenn�m\uc1\u369X v�gyukat kiel�g�tik, amennyire csak tudj�k,}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {s kacagnak �s
    cs�fol�dnak azon, ami t�rt�nik, az lesz a legbiztosabb orvoss�g e sz�rny\uc1\u369X
    baj ellen; [...]}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {azokn�l azt�n, kik a betegs�gb\uc1\u337Xl kigy�gyultak, ez elegend\uc1\u337X ok
    volt arra, hogy a k�vetkezend\uc1\u337X id\uc1\u337Xkben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szem�rmetess�g�kre kevesebbet adjanak.\uc1\
    u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A pestis
    t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai szempontb�l is �talak�totta a k�z�pkori
    Eur�p�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XIV. sz�zad fordul�j�n Eur�p�ban feud�lis rend
    uralkodott - ez a fajta t�rsadalmi berendezked�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xsz�r Nyugat-Eur�p�ban alakult ki, a
    R�mai Birodalom �sszeoml�sa ut�n. Alapj�t a kir�ly �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�ldesurak k�z�tti hierarchikus
    kapcsolat adta, a t�rsadalmi rangl�tra legalj�n pedig a parasztok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {helyezkedtek el. Minden
    f�ld a kir�ly tulajdon�ban volt, �s a f�ldesurak katonai szolg�latuk�rt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cser�be kaphattak t\
    uc1\u337Xle birtokot. A f�ldesurak kiadt�k a f�ldet a parasztoknak, hogy
    m\uc1\u369Xvelj�k -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {munk�juk�rt azonban fizets�get nem adtak, ellenben s�lyos ad�kkal �s b�ntet�sekkel
    s�jtott�k \uc1\u337Xket. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {parasztok, akik egyfajta szolgai st�tusban
    voltak, �s akiket ez�rt szerviliseknek (magyarul:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jobb�gyoknak) h�vtak, r�gh�z k�t�ttek
    voltak, �s a - rend\uc1\u337Xri, b�r�i szerepet is bet�lt\uc1\u337X -
    f�ldesuruk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {enged�lye
    n�lk�l nem k�lt�zhettek el. A feudalizmus igen kizs�km�nyol� rendszer
    volt: a sok-sok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {paraszt munk�j�nak gy�m�lcs�t a n�h�ny f�ldes�r �lvezhette.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    pestis okozta s�lyos munkaer\uc1\u337Xhi�ny alapjaiban rengette meg a
    feud�lis rendet. A parasztok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {felb�torodtak, �s v�ltoz�sokat k�veteltek. Az eynshami ap�ts�gban
    p�ld�ul a parasztok azt k�vetelt�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy m�rs�kelj�k a b�rs�gokat �s az ingyenmunka m�rt�k�t. Megkapt�k,
    amit k�rtek, �s �j szerz\uc1\u337Xd�s�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ezzel a mondatta] kezd\uc1\u337Xd�tt: \uc1\u8222XAz 1349-es
    pestis idej�n alig k�t b�rl\uc1\u337X maradt az uradalomban, �s \uc1\u337Xk is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt mondt�k,
    elmennek, ha uptoni Nicholas testv�r, aki akkor az uradalom ap�tja �s
    f�ldesura volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem
    k�t vel�k �j szerz\uc1\u337Xd�st.\uc1\u8221X H�t k�t�tt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    ami megt�rt�nhetett Eynshamben, az megt�rt�nt m�sutt is. A parasztok
    kezdt�k felszabad�tani}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�nmagukat a k�telez\uc1\u337X munkaszolg�lat �s sok egy�b, a f�ldes�r fel�
    teljes�tend\uc1\u337X k�telezetts�g al�l. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {b�rek is emelkedni kezdtek. A korm�ny pr�b�lt v�get
    vetni ennek, ez�rt 1351-ben elfogadt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xmunka t�rv�nyk�nyv�t\uc1\u8221X, ez volt a
    Statute of Laborers, amely �gy kezd\uc1\u337Xd�tt:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XMivel az emberek nagy r�sze, f\uc1\u337Xleg
    a munk�sok �s a szolg�k, meghaltak pestisben, egyesek, l�tv�n,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az urak milyen szorult helyzetben
    vannak, �s milyen kev�s a szolga, nem hajland�ak szolg�lni,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak ha magasabb b�rt kapnak �rte. [...]
    Mi, figyelembe v�ve, hogy milyen s�lyos k�vetkezm�nyekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {j�rhat az, hogy hi�ny van - legink�bb
    f�ldm\uc1\u369Xvesb\uc1\u337Xl �s egy�b ilyen munk�sb�l -, [...] azt
    l�ttuk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hely�nval�nak,
    hogy elrendelj�k: az angol kir�lys�g ter�let�n �l\uc1\u337X valamennyi f�rfi �s n\
    uc1\u337X [...] k�teles}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szolg�lni azt, aki ezzel megkereste \uc1\u337Xt; �s csak annyi b�rt,
    ruh�t, jutalmat vagy fizet�st fogadhat el,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {amennyit ott, ahol szolg�latra k�rt�k, kir�lyunk
    uralkod�s�nak huszadik esztendej�ben [III. Edward}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1327. janu�r 25-�n l�pett a tr�nra, �gy az
    utal�s 1347-re vonatkozik] vagy az azt megel\uc1\u337Xz\uc1\u337X 5-6 �vben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fizetni szoktak.\uc1\
    u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A t�rv�ny
    l�nyeg�ben megpr�b�lta a \uc1\u8222Xfekete hal�l\uc1\u8221X el\uc1\u337Xtti szinten
    r�gz�teni a b�reket. A \uc1\u8222Xcsalogat�sra\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vonatkoz� tilt�s f\uc1\u337Xleg az angol
    elitnek sz�lt, ugyanis a f�ldesurak megpr�b�lt�k elcs�b�tani egym�st�l}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a kev�s,
    megmaradt parasztot. Megold�sk�nt v�g�l azt tal�lt�k ki, hogy b�rt�nnel
    b�ntetik azt, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {munkaad�ja enged�lye n�lk�l hagyja ott a munk�j�t:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222X�s ha egy - b�rmilyen rang�, rend\uc1\u369X - arat�munk�s vagy
    kasz�s vagy m�s munk�s vagy szolga, akit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {valaki szolg�lat�ba fogadott, enged�ly vagy
    elfogadhat� ok n�lk�l elhagyja a nevezett szolg�latot,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miel\uc1\u337Xtt lej�rt volna a
    megbesz�lt szolg�lati ideje, az beb�r-t�nz�ssel b�ntetend\uc1\u337X, �s
    egy�bk�nt [...]}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint
    fentebb �ll, tilos b�rkinek is t�bbet fizetni vagy engedni, hogy t�bbet
    fizessen ki b�rk�nt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jutalomk�nt vagy fizet�sk�nt, mint szok�s.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az angol �llamnak a pestist k�vet\uc1\u337X
    int�zm�nyi �talakul�s �s a b�rsz�nvonalemelked�s meg�ll�t�s�ra}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tett pr�b�lkoz�sai hi�baval�nak
    bizonyultak. 1381-ben parasztfelkel�s robbant ki, �s a felkel\uc1\u337Xk - Wat}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tyler vezet�s�vel -
    elfoglalt�k szinte eg�sz Londont. B�r a felkel�st v�g�l levert�k,
    �sTylert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiv�gezt�k,
    az �llam t�bb� nem akarta r�k�nyszer�teni polg�raira a munka t�rv�nyk�nyv�t. A
    feud�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {munkaszolg�lat lassacsk�n megsz\uc1\u369Xnt, megindult a befogad� munkaer\uc1\
    u337Xpiac kialakul�sa, �s emelkedtek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {a b�rek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A pestis szinte az eg�sz vil�got letarolta, �s a puszt�t�s
    minden�tt hasonl� m�rt�k\uc1\u369X volt. �gy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demogr�fiai hat�sa ugyanolyan volt Kelet-
    Eur�p�ban is, mint Angli�ban �s Nyugat-Eur�p�ban. �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ugyanolyan t�rsadalmi �s gazdas�gi er\
    uc1\u337Xk l�ptek m\uc1\u369Xk�d�sbe ott is. Munkaer\uc1\u337Xhi�ny lepett
    fel, �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {emberek
    nagyobb szabads�got k�veteltek maguknak. De keleten egy ezzel ellent�tes logika
    kerekedett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fel�l. Egy
    befogad� munkaer\uc1\u337Xpiacon, ha cs�kken a k�n�lat (kevesebb az ember), n\uc1\
    u337Xnek a b�rek. De ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ink�bb arra �szt�n�zte a f�ldesurakat, hogy a munkaer\uc1\u337Xpiacot
    meghagyj�k kizs�km�nyol�nak, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {parasztokat pedig tov�bbra is szolgasorban tarts�k. Angli�ban
    is erre t�rekedtek volna, ahogy az a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {munka t�rv�nyk�nyv�b\uc1\u337Xl is kit\uc1\u369Xnik, de a
    munk�sok hathat�s fell�p�s�kkel el�rt�k, hogy az \uc1\u337X akaratuk}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rv�nyes�lj�n. Nem �gy Kelet-
    Eur�p�ban. A pestis ut�n a keleti f�ldesurak hatalmas ter�leteket}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kebeleztek be, �s egyre
    n�velt�k birtokaikat, amelyek m�r addig is sokkal nagyobbak voltak, mint a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyugat-eur�pai birtokok.
    A v�rosok meggyeng�ltek �s szinte eln�ptelenedtek, a munk�sok pedig}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahelyett, hogy nagyobb
    szabads�got nyertek volna, azt vett�k �szre, hogy megl�v\uc1\u337X
    szabads�guk is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre
    csorbul.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1500 ut�n
    v�lt igaz�n vil�goss�, hogy mindezek milyen hat�ssal j�rtak, amikor is Nyugat-
    Eur�p�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ig�ny
    t�madt a keleten termelt mez\uc1\u337Xgazdas�gi �rucikkekre, p�ld�ul b�z�ra,
    rozsra �s l�basj�sz�gra.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az Amszterdamba �rkez\uc1\u337X importrozs 80sz�zal�k-a az Elba, a
    Visztula �s az Odera foly�k v�lgy�b\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmazott. Hamarosan a vir�gz� holland
    kereskedelem fele Kelet-Eur�p�ba ir�nyult. Ahogy egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n\uc1\u337Xtt a nyugati kereslet, a
    keleti f�ldesurak m�g szorosabb ellen\uc1\u337Xrz�s al� vont�k a munkaer\
    uc1\u337Xt,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�velni tudj�k
    a k�n�latot. Ezt nevezz�k m�sodik jobb�gys�gnak, amely a korai k�z�pkorban
    kialakult,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredeti
    v�ltozatt�l elt�r\uc1\u337X, �s ann�l sokkal durv�bb form�ban val�sult meg.
    A f�ldesurak emelt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {b�rl\uc1\u337Xk saj�t telk�re kir�tt ad�kat, �s elvett�k az
    �sszhozam fel�t. A lengyelorsz�gi Korczynban 1533-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ban m�g a f�ldes�rnak v�gzett mindenf�le munka
    ellen�rt�k�t megfizett�k. 1600-ra a munka k�zel fele}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r robot, vagyis fizetetlen k�nyszermunka
    volt. 1500-ban a N�metorsz�g keleti r�sz�n fekv\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mecklenburg tartom�nyban a f�ldb�rl\
    uc1\u337Xk m�g csak �vi n�h�ny nap ingyenmunk�val tartoztak a}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldes�rnak.
    1550-re ez m�r heti egy napra n\uc1\u337Xtt, 1600-ban pedig m�r heti
    h�rom napot kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {robotolniuk. Gyermekeiknek pedig j� n�h�ny �vig ingyen kellett dolgozniuk
    a f�ldes�r birtok�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Magyarorsz�gon 1514-ben minden f�ld a f�ldesurak ir�ny�t�sa alatt �llt -
    ekkor t�rv�nyileg minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {f�ldb�rl\uc1\u337Xt heti egy nap ingyenmunk�ra k�teleztek.
    1550-ben a robotot heti k�t napra emelt�k. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�vsz�zad v�g�re a robot m�r h�rom nap
    lett. Ekkorra m�r a vid�ki lakoss�g 90sz�zal�k-a olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jobb�gy volt, aki ezen szab�lyoz�s hat�lya
    al� tartozott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hab�r 1346-ban m�g csak kis k�l�nbs�gek
    voltak Nyugat- �s Kelet-Eur�pa politikai �s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszere k�z�tt, 1600-ban m�r
    egy vil�g v�lasztotta el azokat egym�st�l. Nyugaton a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�sok felszabadultak a feud�lis terhek,
    ad�k �s szab�lyoz�sok al�l, �s egyre fontosabb r�szeiv�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�ltak a vir�gz� piacgazdas�gnak. Keleten, b�r
    szint�n fontos szerepl\uc1\u337Xi voltak a gazdas�gnak, de csak}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint elnyomott jobb�gyok, akik
    megtermelt�k mindazt az �lelmiszert �s mez\uc1\u337Xgazdas�gi �rucikket,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amire nyugaton
    kereslet volt. Piacgazdas�g volt ez is, csak �pp nem befogad� jelleg\uc1\
    u369X. Ezt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyi szakad�st egy olyan helyzet eredm�nyezte, amelyben a k�t r�gi�
    k�z�tt kezdetben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {l�tsz�lag, nagyon kicsik voltak a k�l�nbs�gek: keleten a f�ldesurak egy kicsit
    szervezettebbek voltak;}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kicsit t�bb jogot kaptak �s nagyobbak voltak a f�ldbirtokaik. A v�rosok
    kisebbek �s gyeng�bbek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {voltak, a parasztok szervezetlenebbek.T�rt�nelmi t�vlatokban
    n�zve ezek val�ban apr�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nbs�geknek sz�m�tottak. �m k�s\uc1\u337Xbb ezek az apr�
    k�l�nbs�gek nagyon is komoly kihat�ssal voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {az emberek �let�re �s az int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�s
    j�v\uc1\u337Xj�re, amikor a feud�lis rendet felforgatta a \uc1\u8222Xfekete}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {hal�l\uc1\u8221X.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A \uc1\u8222Xfekete
    hal�l\uc1\u8221X kiv�l� p�lda arra, milyen az, amikor bek�vetkezik egy
    kritikus fordulat, �s egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs esem�ny vagy bizonyos t�nyez\uc1\u337Xk
    egy�tt�ll�sa felbor�tja a t�rsadalom gazdas�gi vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai egyens�ly�t. Egy ilyen kritikus
    fordulat mindig k�t�l\uc1\u369X fegyver, amely mer\uc1\u337Xben �j ir�nyt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szabhat egy
    orsz�gnak. Egyr�szt lehet\uc1\u337Xs�get adhat arra, hogy az orsz�g
    kit�rj�n a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer �rd�gi k�r�b\uc1\u337Xl, �s lehet\uc1\u337Xv�
    tegye befogad�bb int�zm�nyek kialakul�s�t - ahogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban t�rt�nt. De az is lehet, hogy
    nagyobb teret enged a kizs�km�nyol� int�zm�nyeknek - ez}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nt Kelet-Eur�p�ban, ennek az
    eredm�nye lett a m�sodik jobb�gys�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha meg�rtj�k, hogy a
    t�rt�nelem �s ezek a bizonyos kritikus fordulatok hogyan egyengetik a gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s politikai
    int�zm�nyek �tj�t, k�pesek lesz�nk kidolgozni egy �tfog� elm�letet arr�l,
    hogy honnan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {erednek a
    szeg�nys�g �s a j�l�t k�zti k�l�nbs�gek. R�ad�sul magyar�zatot tudunk adni a ma
    aktu�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzetre
    is, �s arra is, hogy egyes orsz�gok mi�rt mozdulnak el a befogad�
    gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek fel�, m�s orsz�gok pedig mi�rt nem.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn146\pard\li933\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Hogyan
    sz�letnek a befogad� int�zm�nyek?}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Anglia p�ratlan dolgot vitt v�ghez, amikor �tt�r�st �rt el,
    �s a XVII. sz�zadban beind�tott egy tart�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�st. A jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi
    �talakul�st megel\uc1\u337Xzte egy politikai forradalom, amely a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bbiakn�l sokkal befogad�bb
    gazdas�gi �s politikai int�zm�nyeket hozott. Ezek az int�zm�nyek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemcsak hogy eleve magukban
    hordozz�k a gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xket �s a j�l�t lehet\uc1\u337Xs�g�t,
    de azt is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meghat�rozz�k, hogy ki profit�lhat ebb\uc1\u337Xl a j�l�tb\uc1\u337Xl.
    Ilyen int�zm�nyek soha nem konszenzus, sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb konfliktusok r�v�n j�ttek l�tre, hiszen
    egyszerre t�bb, k�l�nb�z\uc1\u337X �rdekcsoport is versengett a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hatalom�rt, elvitatva a m�sik
    autorit�s�t, �s mindegyik pr�b�lta a saj�t �rdekei szerint struktur�lni az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket. A XV1-XVII.
    sz�zad int�zm�nyi harcai k�t, sorsford�t� esem�nyben cs�csosodtak ki:}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az egyik az angol forradalom
    (English Civil War) volt 1642 �s 1651 k�z�tt, a m�sik pedig a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\u337Xs�ges forradalom
    (Glorious Revolution), 1688-ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A dics\uc1\u337Xs�ges forradalom korl�tozta a kir�ly �s helytart�ja
    hatalm�t, �s �jra a parlament hat�sk�r�be}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {helyezt�k a gazdas�gi int�zm�nyekr\uc1\u337Xl val�
    d�nt�s jog�t. Ugyanakkor sz�les t�rsadalmi r�tegek el\uc1\u337Xtt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyitotta meg a politikai
    sz�nteret, �s �gy a polg�rok att�l kezdve komolyan befoly�solhatt�k az �llam}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�d�s�t. A
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalom letette a pluralista t�rsadalom alapjait, �s
    elind�totta, majd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {felgyors�totta a politikai centraliz�ci� folyamat�t, megteremtve ezzel a vil�g
    els\uc1\u337X befogad� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindezek eredm�nyek�nt a gazdas�gi int�zm�nyek is egyre
    befogad�bb� v�ltak. A XVII. sz�zad}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {kezdet�n m�r sem a rabszolgas�g, sem a feud�lis k�z�pkor
    szigor� gazdas�gi megszor�t�sai nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {voltak jelen Angli�ban. Mindazon�ltal
    sok megszor�t�s �vezte azokat a gazdas�gi tev�kenys�geket,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ame-lyekct az emberek szabadon \
    uc1\u369Xzhettek. A hazai �s a nemzetk�zi gazdas�got is fojtogatt�k a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumok. Az �llam
    �nk�nyes ad�kivet�st alkalmazott, �s manipul�lta a jogrendszert. A legt�bb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ld az \uc1\u337Xsr�gi
    tulajdonjogi keretek k�zt ragadt, �gy lehetetlen volt eladni, �s
    kock�zatos volt p�nzt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fektetni bele.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A dics\uc1\u337Xs�ges forradalom ut�n
    mindez megv�ltozott. A korm�ny fel�ll�tott egy sor olyan gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyt, amelyek
    �szt�n�zt�k a befektet�st, a kereskedelmet �s az innov�ci�t;
    rend�thetetlen�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�dt�k a tulajdonjogokat, bele�rtve az �detek f�l�tt tulajdonjogot biztos�t�
    szabadalmakat is, �s ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {komoly lend�letet adtak az innov�ci�nak. Ezek az int�zm�nyek
    megv�dt�k a t�rv�nyes rendet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {T�rt�nelmileg p�ld�tlan dolog volt, hogy a t�rv�nyeket
    kiterjesztett�k Anglia valamennyi polg�r�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {V�get vetettek az �nk�nyes ad�ztat�snak, �s a
    monop�liumokat szinte teljesen elt�r�lt�k. Az �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden erej�vel azon volt, hogy fellend�tse a
    kereskedelmet, �s hogy t�mogassa a hazai ipart. Ehhez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemcsak hogy lebontotta az ipari tev�kenys�g
    terjed�s�t akad�lyoz� korl�tokat, de a teljes hadiflott�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is az angol kereskedelmi �rdekek v�delm�nek
    szolg�lat�ba �ll�totta. A tulajdonjogok racionaliz�l�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felgyors�totta az inf rastrukt�ra -
    k�l�n�sen az �t- �s a csatornah�l�zat, valamint k�s\uc1\u337Xbb az ipari}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s szempontj�b�l
    kulcsfontoss�g�nak bizonyul� vas�th�l�zat - ki�p�l�s�t.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn53\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindezek az alapok d�nt\uc1\
    u337Xen m�s motiv�ci�kat adtak az embereknek, �s beind�tott�k a
    prosperit�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {motorjait,
    �gy egyengetve az utat az ipari forradalom el\uc1\u337Xtt. Legel\uc1\
    u337Xsz�r is, az ipari forradalomhoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {olyan jelent\uc1\u337Xs technol�giai fejleszt�sek
    kellettek, amelyek k�pesek voltak kiakn�zni azt a tud�st,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely az elm�lt �vsz�zadok sor�n
    Eur�p�ban felhalmoz�dott. Anglia v�gleg szak�tott a m�lttal, �s ezt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az a sok-sok k�l�nleges ember
    tette lehet\uc1\u337Xv�, akikben ott szuny-nyadt a tehets�g �s a
    tudom�nyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�rdekl\uc1\
    u337Xd�s. Ennek a forradalomnak a val�di erej�t a piac adta, amely
    j�vedelmez\uc1\u337X lehet\uc1\u337Xs�geket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {teremtett a technol�gi�k fejleszt�s�re �s
    alkalmaz�s�ra. A piacok befogad� jellege tette lehet\uc1\u337Xv�,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az emberek a sz�mukra
    legmegfelel\uc1\u337Xbb tev�kenys�gi �gakban kamatoztass�k tehets�g�ket. Az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari forradalom
    m�sik alappill�re az oktat�s �s az emberek k�pess�gei voltak, ugyanis az
    akkori}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�rc�vel m�rve
    viszonylag magas sz�nvonal� oktat�snak volt k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy megjelentek a
    piacon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan
    v�llalkoz�k, akik azt tervezt�k, hogy az �j technol�gi�kat haszn�lj�k majd a
    v�llalkoz�sukban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    olyan munk�sokat alkalmaznak, akik �rtenek ezekhez.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem v�letlen teh�t, hogy Angli�ban
    robbant ki az ipari forradalom, mind�ssze n�h�ny �vtizeddel a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\u337Xs�ges forradalom
    ut�n. Az olyan nagy feltal�l�k, mint James Watt (a g\uc1\u337Xzg�p
    t�k�lctcs�t\uc1\u337Xje),}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Rich�rd Trevithick (az els\uc1\u337X g\uc1\u337Xzmozdony meg�p�t\
    uc1\u337Xje), Rich�rd Arkwright (az el\uc1\u337Xfon�g�p feltal�l�ja)}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Isanibard Kingdom Brunel
    (sz�mos forradalmi g\uc1\u337Xzhaj� megalkot�ja) tudtak �lni azokkal a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi lehet\uc1\
    u337Xs�gekkel, amelyeket saj�t tal�lm�nyaik teremtettek meg, �s biztosak
    lehettek abban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    tulajdonjogaik nem s�r�lnek, a piacok pedig nyitva �llnak majd el\uc1\
    u337Xtt�k, �s tal�lm�nyaikat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {nyeres�gesen �rt�kes�thetik �s haszn�lhatj�k. 1775-ben, �ppen
    az ut�n, hogy megszerezte saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejleszt�s\uc1\u369X g\uc1\u337Xzg�p�nek szabadalmi jog�t, James
    Watt levelet �rt az apj�nak:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XDr�ga Ap�m! Azok ut�n, hogy a parlament eddig, k�l�nf�le
    indokokra hivatkozva, hevesen ellen�llt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {most v�gre megkaptam a j�v�hagy�st, hat�rozat sz�letett
    arr�l, hogy az �j g\uc1\u337Xzg�p tulajdon�t r�m �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jogut�djaimra ruh�zz�k, �s ez a hat�rozat
    eg�sz Nagy-Britanni�ban �s az �ltetv�nyeken is �rv�nyes az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elk�vetkez\uc1\u337X 25 �vben, amely id\
    uc1\u337Xszak, tal�n joggal rem�lem, nagyon kedvez\uc1\u337X lesz a sz�momra,
    mivel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r most is
    jelent\uc1\u337Xs kereslet van a g\uc1\u337Xzg�peim ir�nt.\uc1\u8221X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ebb\uc1\u337Xl a lev�lb\uc1\u337Xl k�t dolog der�l ki. El\uc1\
    u337Xsz�r is, hogy Wattot az �g�retes piaci lehet\uc1\u337Xs�gek motiv�lt�k,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az a \uc1\u8222Xjelent\
    uc1\u337Xs kereslet\uc1\u8221X, amely Nagy-Britanni�ban �s a brit
    �ltetv�nyeken, vagyis a tengerent�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gyarmatokon mutatkozott. M�sodszor, kider�l, hogy befoly�solni
    tudta a parlamentet annak �rdek�ben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy megkapja, amit akart, mert az nyitott volt a mag�nszem�lyek �s
    feltal�l�k ind�tv�nyaira.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Anglia gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�se annak volt k�sz�nhet\uc1\u337X,
    hogy a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek lehet\uc1\u337Xv�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {tett�k a technol�giai fejleszt�st, a
    v�llalkoz�sokat arra �szt�n�zt�k, hogy befektessenek �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {terjeszkedjenek, az embereket pedig arra,
    hogy kamatoztass�k a tehets�g�ket �s k�pess�geiket. Persze}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeknek a gazdas�gi int�zm�nyeknek a
    befogad� politikai int�zm�nyek adtak alapot.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogy Angli�ban
    kialakulhattak ezek a befogad� politikai int�zm�nyek, ahhoz k�t t�nyez\uc1\u337X
    j�rult hozz�.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    egyik az volt, hogy a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom kezdet�n a m�r
    megl�v\uc1\u337X politikai int�zm�nyek -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ide�rtve a k�zpontos�tott �llamot is - lehet\uc1\
    u337Xv� tett�k, hogy Anglia megtegye a k�vetkez\uc1\u337X radik�lis,}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban p�lda
    n�lk�l �ll� l�p�st a befogad� int�zm�nyek fel�. Ez olyasmi volt, amiben
    Anglia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igencsak
    k�l�nb�z�tt a vil�g nagy r�sz�t\uc1\u337Xl, �m nem any-nyira k�l�nb�z�tt
    az olyan, nyugat-eur�pai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�gokt�l, mint Franciaorsz�g �s Spanyolorsz�g. A m�sik
    t�nyez\uc1\u337X enn�l sokkal fontosabb volt: a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\u337Xs�ges forradalomhoz vezet\uc1\
    u337X
    esem�nyek olyan, er\uc1\u337Xs �s sz�les k�r\uc1\u369X sz�vets�gbe
    kov�csolt�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {embereket, amely megtehette, hogy hossz� id\uc1\u337Xre korl�tok k�r�
    szor�tsa a monarchia �s a helytart�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t, �s arra k�nyszer�tse, hogy nyitott legyen ennek a
    sz�vets�gnek a k�vetel�seire. Ezzel letett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy olyan pluralista politikai int�zm�nyrendszer
    alapjait, amely k�s\uc1\u337Xbb lehet\uc1\u337Xv� tette azoknak a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyeknek a
    fel�ll�t�s�t, amelyek t�mogat�sukkal seg�tett�k az els\uc1\u337X ipari
    forradalmat.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li2680\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Apr�, de fontos k�l�nbs�gek}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A brit vagy angol ipari forradalom ut�n
    drasztikusan n\uc1\u337Xttek az egyenl\uc1\u337Xtlens�gek a vil�gban,
    hiszen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak kev�s
    helyen vett�k �t azokat az innov�ci�kat �s �j technol�gi�kat, amelyeket Arkwright,
    Watt �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�g sokan
    m�sok kifejlesztettek. Hogy a k�l�nb�z\uc1\u337X orsz�gok hogyan fogadt�k
    ezt az innov�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�radatot, amely eld�nthette a sorsukat (tov�bb nyomorognak, vagy
    beind�tanak egy tart�s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {n�veked�st), azt j�r�szt a k�l�nb�z\uc1\u337X t�rt�nelmi utat
    bej�rt int�zm�nyrendszereik hat�rozt�k meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vil�gszinten, a XVIII. sz�zad k�zep�n, m�r jelent\
    uc1\u337Xs k�l�nbs�gek voltak a politikai �s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek k�z�tt. De honnan eredtek ezek
    a k�l�nbs�gek?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1688-ban az angol politikai int�zm�nyek m�r
    sokkal pluralist�bbak voltak, mint ak�r a francia, ak�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {spanyol int�zm�nyek, de ha visszamegy�nk
    100 �vet az id\uc1\u337Xben, azt l�tjuk, hogy 1588-ban ezek a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek m�g elhanyagolhat�ak
    voltak. Mindh�rom orsz�got abszol�t uralkod� ir�ny�totta: Angli�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {I. Erzs�bet, Spanyolorsz�got II.
    F�l�p, Franciaorsz�got II. Henrik. Mindh�rman harcban �lltak a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�rok �rdekeit megtestes�t\
    uc1\u337X k�pvisel\uc1\u337Xi gy\uc1\u369Xl�ssel - a Parlamenttel, a Corieszel,
    illetve az Estates-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Generallal -, amely mindenhol t�bb jogot �s a monarchia feletti nagyobb kontrollt
    k�vetelt. E h�rom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {n�pk�pviselet hatalma �s hat�sk�re egy kiss� elt�rt. Az angol Parlament
    �s a spanyol Cortes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rendelkezhetett az ad�z�s felett, az Estates-General nem. Spanyolorsz�gban
    azonban ennek vajmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kev�s jelent\uc1\u337Xs�ge volt, hiszen 1492 ut�n a spanyol Korona
    hatalmas amerikai birodalma ontotta}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mag�b�l az ez�st�t �s az aranyat. Angli�ban m�s volt a
    helyzet. I. Erzs�bet p�nz�gyileg nem volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ennyire f�ggetlen, k�ny�r�gnie kellett a
    Parlamentnek, hogy n�velje az ad�bev�teleket. Cser�be a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Parlament engedm�nyeket k�vetelt,
    legink�bb azt szerett�k volna, hogy korl�tozhass�k a kir�lyn\uc1\u337X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jog�t a monop�liumok
    kiad�s�ra. Ezt a csat�t - l�p�sr\uc1\u337Xl l�p�sre - a Parlament nyerte.
    A spanyol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cortes
    elvesztett egy hasonl� csat�t: a kereskedelem nemcsak hogy monopoliz�lva
    volt, de a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {monop�lium a spanyol monarchi�� volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Ezek a kezdetben apr�nak t\uc1\u369Xn\uc1\u337X
    elt�r�sek a XVII. sz�zadban kezdtek igaz�n fontos szerepet j�tszani.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r 1492-rc m�r
    felfedezt�k Amerik�t, �s 1498-ban - Afrika d�li cs�csk�t, a J�rem�nys�g
    fok�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megker�lve -
    Vasco da Gama el�rte Indi�t, csak 1600 ut�n indult meg a vil�gkereskedelem
    l�tv�nyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\
    u337Xv�l�se, �s akkor is ink�bb az Atlanti-�ce�non. 1585-ben, Roanokeban, a mai
    �szak-Karolina �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ter�let�n vette kezdet�t az angol gyarmatos�t�s �szak-Amerik�ban. 1600-ban
    megalakult az Angol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Kelet-indiai T�rsas�g. 1602-ben l�trej�tt ennek holland v�ltozata is. 1607-ben a
    Virginia T�rsas�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmatokon megalap�totta Jamestownt. Az 1620-as �vekben m�r a Karib-t�rs�g
    gyarmatos�t�sa volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {soron, els\uc1\u337Xk�nt 1627-ben Barbadost siker�lt elfoglalni.
    Franciaorsz�g is terjeszkedni kezdett az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {Atlanti-�ce�n t�lpartj�n: 1608-ban a mai Kanada
    ter�let�n megalap�tott�k �j-Franciaorsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xv�ros�t, Qu�becet. Ez a gazdas�gi terjeszked�s
    teljesen m�shogy hatott az int�zm�nyekre Angli�ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint Spanyolorsz�gban vagy Franciaorsz�gban -
    �ppen a fent eml�tett apr� k�l�nbs�gek miatt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {I. Erzs�bet �s ut�dai nem tudt�k
    monopoliz�lni az orsz�g �s az amerikai kontinens k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmet. A t�bbi eur�pai
    uralkod� ezt meg tudta tenni. Teh�t, m�g Angli�ban - az atlanti}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn133\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem
    �s gyarmatos�t�s r�v�n - kezdett kialakulni egy gazdag keresked\uc1\u337Xi
    r�teg, amely m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {csak laz�n k�t\uc1\u337Xd�tt a Koron�hoz, Spanyolorsz�gban vagy
    Franciaorsz�gban eg�szen m�s volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {helyzet. Az angol keresked\uc1\u337Xk zokon vett�k a
    kir�lyi ellen\uc1\u337Xrz�st; �s a politikai int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talak�t�s�t, valamint a
    fels�gjogok korl�toz�s�t k�vetelt�k; tov�bb� kulcsfontoss�g� szerepet}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�tszottak az angol
    forradalomban �s a dics\uc1\u337Xs�ges forradalomban. Hasonl� konfliktusok
    alakultak ki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {minden�tt. Franciaorsz�gban p�ld�ul 1648-ban nemesi �s parlamenti l�zad�s
    t�rt ki, ez volt az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Fronde Rebellion, amely eg�szen 1652-ig tartott. A k�l�nbs�g
    az volt, hogy Angli�ban sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xbb volt, hogy az abszolutizmus politikai
    ellenfelei kerekednek fel�l, ugyanis t�bben voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s gazdagabbak voltak, mint spanyol �s francia
    t�rsaik.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XVII.
    sz�zadban az angol, a francia �s a spanyol t�rsadalom eg�szen m�s utat
    j�rt be, �s ez j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {illusztr�lja, hogy milyen fontos az apr� int�zm�nyi k�l�nbs�gek �s a
    kritikus fordulatok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�lcs�nhat�sa. A kritikus fordulat idej�n ugyanis egy jelent\uc1\u337Xs
    esem�ny vagy bizonyos t�nyez\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egy�tt�ll�sa felbor�tja a t�rsadalom gazdas�gi vagy politikai
    egyens�ly�t. Ami azut�n lehet, hogy csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {egyetlen orsz�got �rint - mint p�ld�ul Mao Ce-tung
    eln�k 1976-ban bek�vetkezett hal�la, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {eleinte csak a kommunista K�na sz�m�ra hozott kritikus
    fordulatot. Gyakoribb azonban, hogy egy-egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kritikus fordulat t�bb orsz�gra is
    kihat�ssal van - ahogy p�ld�ul a gyarmatos�t�s, majd k�s\uc1\u337Xbb a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmati rendszer
    felboml�sa hat�ssal volt az eg�sz vil�gra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ilyen kritikus fordulatok az�rt fontosak, mert
    egy�bk�nt a kizs�km�nyol� politikai �s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek k�z�tti szinergi�b�l �s az
    egym�snak ny�jtott t�mogat�sb�l ad�d�an �ri�si akad�lyok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llj�k �tj�t a fokozatos fejl\uc1\
    u337Xd�snek. Ennek a visszacsatol�si l�ncnak az �lland�s�ga egyfajta
    �rd�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rt teremt. A
    gazdag, j�l szervezett r�teg ugyanis, amelyik profit�l a status qu�b�l,
    eredm�nyesen fel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudja
    venni a harcot azokkal a v�ltoz�sokkal szemben, amelyek megfosztan�k gazdas�gi el\
    uc1\u337Xjogait�l �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai hatalm�t�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ha azonban bek�vetkezik egy kritikus fordulat, azok a bizonyos apr�, de
    fontos int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�l�nbs�gek nagyon elt�r\uc1\u337X reakci�kat ind�tanak el. Ez az oka annak, hogy
    az Anglia, Franciaorsz�g �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Spanyolorsz�g k�z�tti, viszonylag csek�ly int�zm�nyi k�l�nbs�gek
    alapvet\uc1\u337Xen elt�r\uc1\u337X fejl\uc1\u337Xd�si utakat}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nyitottak meg a h�rom orsz�g el\uc1\
    u337Xtt. Ez esetben a kritikus fordulatot azok a gazdas�gi lehet\uc1\
    u337Xs�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jelentett�k, amelyek az atlanti kereskedelemmel ny�ltak meg az eur�paiak el\uc1\
    u337Xtt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ha m�g az apr� int�zm�nyi k�l�nbs�gek is ilyen �ri�si
    jelent\uc1\u337Xs�ggel b�rnak egy-egy kritikus fordulat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {idej�n, a nagyobb int�zm�nyi k�l�nbs�gek
    term�szetesen m�g nagyobb elt�r�sekhez vezetnek egy-egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ilyen fordulat bek�vetkeztekor. M�g 1588-
    ban Anglia �s Franciaorsz�g k�z�tt csak apr� int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek voltak, addig Nyugat- �s
    Kelet-Eur�pa k�z�tt m�r akkor is sokkal nagyobb szakad�k}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�z�dott. Nyugaton, az olyan er\uc1\
    u337Xs, k�zpontos�tott �llamokban, mint Anglia, Franciaorsz�g �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�g, m�r kezdtek
    kialakulni alkotm�nyos int�zm�nyek (a Parlament, az Estates-General, a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cort�s). �s ezeknek az
    orsz�goknak a gazdas�gi int�zm�nyrendszere is mutatott n�mi hasonl�s�got -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul egyik helyen sem
    volt jobb�gys�g.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kelet-Eur�p�ban teljesen m�s volt a helyzet. A Lengyel-Litv�n
    Uni� �l�n p�ld�ul a nemess�g, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Szlacht�nak nevezett elit �llt, amely akkora hatalommal b�rt, hogy
    m�g a kir�lyv�laszt�s int�zm�ny�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {is bevezette. Ez nem olyan abszol�t uralom volt, mint ami
    Franciaorsz�got jellemezte XIV. Lajos, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Napkir�ly alatt; ez az elit �s a kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyek abszolutizmusa volt. A Lengyel-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Litv�n Uni� jobb�ra paraszti t�rsadalom volt, amelynek
    tagjait t�bbnyire azok a jobb�gyok alkott�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {akik nem k�lt�zhettek szabadon, �s akiknek nem
    voltak gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�geik. M�g keletebbre,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oroszorsz�gban, az 1. (Nagy) P�ter
    �ltal megszil�rd�tott abszolutizmus sokkal hathat�sabb �s ki-}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {zs�km�nyol�bb volt ann�l, amit
    XIV. Lajosnak valaha is siker�lt megval�s�tania. A 8. t�rk�p igen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369X k�pet
    fest arr�l, hogy mekkora volt a k�l�nbs�g Nyugat- �s Kelet-Eur�pa k�z�tt
    a XIX.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zad
    kezdet�n. Azt mutatja meg, hogy 1800-ban hol volt m�g, �s hol nem volt m�r
    jobb�gys�g. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {s�t�t
    sz�nnel jelzett orsz�gokban volt, a vil�gos sz�nnel jelzettekben nem volt.
    Kelet-Eur�pa s�t�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Nyugat-Eur�pa vil�gos.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Pedig Nyugat-Eur�pa int�zm�nyrendszere nem mindig k�l�nb�z�tt
    eny-nyire Kelet-Eur�p��t�l. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szakad�s - ahogy azt m�r l�ttuk - a XIV. sz�zadban kezd\
    uc1\u337Xd�tt, amikor 1346-ban lecsapott a \uc1\u8222Xfekete}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hal�l\uc1\u8221X. Akkoriban m�g
    csak apr� elt�r�sek voltak Nyugat- �s Kelet-Eur�pa politikai �s
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyei
    k�z�tt. Angli�ban �s Magyarorsz�gon ugyanannak a csal�dnak - az Anjou-
    h�znak - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tagjai
    uralkodtak. A pestis elvonulta ut�n kialakul�, fontosabb int�zm�nyi
    k�l�nbs�gek azt�n m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megfelel\uc1\u337X h�tteret biztos�tottak ahhoz, hogy a XV1I-XVIII-XIX.
    sz�zadban jelent\uc1\u337Xsebb elt�r�sek is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakulhassanak Kelet �s Nyugat k�z�tt.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {De, egy�ltal�n, honnan eredtek azok az apr� int�zm�nyi
    k�l�nbs�gek, amelyek elind�tott�k ezt az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elszakad�si folyamatot? Mi�rt volt m�s a XIV. sz�zadban
    a politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Kelet-Eur�p�ban, mint Nyugat-Eur�p�ban? Mi�rt volt m�s
    a Korona �s a Parlament k�z�tti hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyens�ly Angli�ban, mint Franciaorsz�gban �s
    Spanyolorsz�gban? Ahogy azt a k�vetkez\uc1\u337X fejezetben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {l�tni fogjuk, m�g a mi modern
    t�rsadalmunkn�l l�nyegesen fejletlenebb t�rsadalmak is l�trehoznak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {olyan politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyeket, amelyek jelent\uc1\u337Xs hat�ssal vannak a k�z�ss�g
    tagjainak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�let�re. Ez
    m�g a vad�sz�-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337X \uc1\u337Xsemberekre is igaz -
    ahogy az kider�l sz�munkra az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {term�szeti n�pek, p�ld�ul a mai Botswana ter�let�n �l\uc1\
    u337X busmanok �letm�dj�b�l: \uc1\u337Xk nem m\uc1\u369Xvelik a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldet, �s m�g csak nem is
    �lland� telep�l�seken �lnek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nincs k�t olyan t�rsadalom, amely egyforma int�zm�nyeket
    hozna l�tre, hiszen minden�tt m�sok a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {szok�sok, m�sok a tulajdonjogi rendszerek, �s m�shogy
    osztj�k sz�t a le�lt .illatot vagy a m�sik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rzst\uc1\u337Xl ellopott zs�km�nyt. Egyes
    helyeken tisztelik az id\uc1\u337Xseket, m�shol nem. Egyes helyeken m�r}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�n kialakul bizonyos
    m�rt�k\uc1\u369X politikai centraliz�ci�, m�shol nem. A t�rsadalmakban �lland�ak
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s
    politikai konfliktusok, amelyeket - a saj�tos t�rt�nelmi k�l�nbs�gek, az
    egy�nek elt�r\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szerepe vagy ak�rmilyen v�letlenszer\uc1\u369X t�nyez\uc1\u337X
    miatt - minden�tt m�shogy oldanak meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Gyakran megesik, hogy ezek a k�l�nbs�gek kezdetben
    nagyon kicsik, de ahogy halmoz�dnak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {beind�tj�k az int�zm�nyi szakad�s folyamat�t. Ahogy
    egyazon organizmus k�t izol�lt popul�ci�ja is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�s-m�s
    genetikai v�ltoz�sokon megy kereszt�l, mivel a v�letlenszer\uc1\u369X
    genetikai mut�ci�k}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {felhalmoz�dnak, �gy k�t, egy�bk�nt hasonl� t�rsadalom
    int�zm�nyrendszere is lassan elt�volodik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egym�st�l. Hab�r, ak�rcsak a genetikai szakad�snak, az
    int�zm�nyi szakad�snak sincs egy el\uc1\u337Xre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meghat�rozott �tja, �s m�g csak az sem
    kell, hogy kumulat�v legyen, �vsz�zadok alatt az�rt m�r}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyezhet �rz�kelhet\uc1\u337X
    m�rt�k\uc1\u369X, s\uc1\u337Xt ak�r fontos k�l�nbs�geket is. Az int�zm�nyi szakad�s
    okozta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek
    k�l�n�sen fontos k�vetkezm�nyekkel j�rnak, hiszen befoly�solj�k, hogy egy-egy
    kritikus}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fordulat
    bek�vetkeztekor a t�rsadalom hogyan reag�l a gazdas�gi vagy politikai
    k�r�lm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {megv�ltoz�s�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Vil�gszinten a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�s gazdagon burj�nz� mint�zatai a kritikus
    fordulatok �s az int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szakad�s k�z�tti k�lcs�nhat�sok r�v�n alakultak ki. A fenn�ll�
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {amelyeket n�ha az int�zm�nyi szakad�s hossz� folyamata
    form�lt, n�ha a kor�bbi kritikus fordulatokra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {adott, elt�r\uc1\u337X t�rsadalmi reakci�k
    eredm�nyeztek - adj�k az �ll\uc1\u337Xt, amin a j�v\uc1\u337Xbeni
    v�ltoz�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {form�l�dnak. Az eur�pai hatalmak sz�m�ra a \uc1\u8222Xfekete hal�l\uc1\
    u8221X �s a vil�gkereskedelem 1600 ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {megindult b\uc1\u337Xv�l�se egyar�nt jelent\uc1\
    u337Xs kritikus fordulatnak sz�m�tott, �s kihatott a k�l�nb�z\uc1\u337X,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdetleges
    int�zm�nyekre is \uc1\u8220X\uc1\u8220Xtov�bb n�velve a k�l�nbs�geket.Mivel
    1346-ban a nyugat-eur�pai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {parasztok nagyobb hatalommal �s auton�mi�val b�rtak, mint a
    kelet-eur�paiak, a pestisj�rv�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nyugaton a feudalizmus megsz\uc1\u369Xn�s�t, keleten a m�sodik
    jobb�gys�g kialakul�s�t eredm�nyezte. Mivel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a XIV. sz�zadban Kelet- �s Nyugat-Eur�pa kezdett elv�lni
    egym�st�l, a XVII-XVIII-XIX. sz�zadban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megny�l�, �j gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�gek Eur�pa k�l�nb�z\uc1\
    u337X r�szein alapvet\uc1\u337Xen m�s-m�s k�vetkezm�nnyel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�rtak. Mivel 1600-ban az angol Korona ereje
    gyeng�bb volt, mint a francia �s a spanyol uralkod��,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az atlanti kereskedelem Angli�ban utat
    nyitott az �j, pluralist�bb int�zm�nyek fel�ll�t�sa el\uc1\u337Xtt, m�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�gban �s
    Spanyolorsz�gban meger\uc1\u337Xs�tette a monarchi�t.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li1546\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A t�rt�nelem �tjai
    kif�rk�szhetetlenek}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Hogy egy-egy kritikus fordulat idej�n az esem�nyeknek milyen
    kimenetel�k lesz, azt a t�rt�nelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {k�r�lm�nyek hat�rozz�k meg, hiszen a fenn�ll� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyekt\uc1\u337Xl f�gg a hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyens�ly, �s ezek hat�rozz�k meg, hogy mi az, ami
    politikailag megval�s�that�. A kimenetel azonban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem t�rt�nelmileg predesztin�lt, hanem ink�bb
    kisz�m�thatatlan. Hogy ezen id\uc1\u337Xszakok alatt az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer pontosan milyen fejl\
    uc1\u337Xd�si utat j�r be, az att�l f�gg, hogy a szemben �ll� felek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�l melyik nyeri a
    csat�t, mely csoportok tudnak majd eredm�nyesen sz�vets�gre l�pni, �s
    mely}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337Xk
    tudj�k majd a saj�t �rdekeik szerint alak�tani az esem�nyeket.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ennek a kisz�m�thatatlans�gnak a szerep�t j�l illusztr�lja az, hogy
    mik�nt alakult ki egy befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai int�zm�nyrendszer Angli�ban. Nemcsak hogy nem volt
    semmif�le eleve elrendeltet�s abban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy 1688-ban, a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom sor�n azok a
    csoportok gy\uc1\u337Xztek, amelyek az�rt harcoltak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy korl�tozz�k a Korona hatalm�t, �s hogy
    pluralist�bb legyen az int�zm�nyrendszer, de a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalomhoz vezet\uc1\u337X �t teljes
    m�rt�kben a kisz�m�thatatlan esem�nyek szesz�ly�nek volt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiszolg�ltatva. A gy\uc1\u337Xztes
    csoportok gy\uc1\u337Xzelme feltart�ztathatatlanul �sszekapcsol�dott azzal a
    kritikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fordulattal,
    amelyet a Korona-ellenes keresked\uc1\u337Xket gazdag�t� �s felb�tor�t�
    atlanti kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megindul�sa jelentett. De egy �vsz�zaddal kor�bban m�g messze nem volt
    ilyen nyilv�nval�, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Anglia majd uralni tudja a tengereket, gyarmatos�tani tudja
    a Karib-t�rs�g �s �szak-Amerika nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�sz�t, vagy r� tudja tenni a kez�t az amerikai
    kontinenssel �s a Kelettel folytatott, j�vedelmez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem j� r�sz�re. Sem I.
    Erzs�bet, sem semelyik m�sik Tudor el\uc1\u337Xdje nem �p�tett er\uc1\
    u337Xs �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egys�ges
    haj�hadat. Az angol flotta hat�s�gilag legaliz�lt kal�zhaj�kb�l (pri-
    vateers) �s f�ggetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kereskedelmi haj�kb�l �llt - messze nem volt olyan er\uc1\u337Xs, mint a
    spanyol flotta. A bus�s haszonnal}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kecsegtet\uc1\u337X atlanti kereskedelem vonzotta azonban ezeket az
    �n. privat�rokat, akik kezdt�k megt�rni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {spanyolok monop�lium�t az Atlanti-�ce�non. 1588-ban a
    spanyolok �gy d�nt�ttek, v�get vetnek ennek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a kih�v�snak, �s kiebrudalj�k az angolokat Spanyol-
    N�metalf�ldr\uc1\u337Xl is, ahol �ppen akkoriban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlens�gi harcok folytak Spanyolorsz�ggal
    szemben.}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\
    sl-360\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2. F�l�p spanyol kir�ly ekkor
    bevetette leger\uc1\u337Xsebb flott�j�t, az Armad�t, �l�n Medina Sidonia}\
    par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {herceg�vel. Sokan
    biztosra vett�k, hogy a spanyolok els�pr\uc1\u337X gy\uc1\u337Xzelmet aratnak az
    angolok felett,}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meger\uc1\u337Xs�tik monopolhelyzet�ket az Atlanti-�ce�non, �s tal�n m�g I.
    Erzs�bet uralm�t is siker�l}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megd�nteni-iik, megszerezve a hatalmat a Brit-szigetek felett.
    De nem igaz�n ez t�rt�nt. A}\par\pard\li586\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kedvez\uc1\u337Xtlen id\uc1\u337Xj�r�s �s a tapasztaltabb
    parancsnok hirtelen hal�la miatt az utols� pillanatban}\par\pard\li586\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kinevezett Sidonia sz�ml�j�ra �rhat�
    strat�giai hib�k miatt a spanyol Armada elvesztette minden}\par\pard\li586\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xny�t, �s megt�rt�nt az,
    amire senki sem sz�m�tott: a kisebb �s gyeng�bb angol flotta szinte}\par\
    pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megsemmis�t\uc1\u337X
    veres�get m�rt a spanyolokra. �gy m�r az angolok el\uc1\u337Xtt is nyitva
    �llt az Atlanti-}\par\pard\li586\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�ce�n. En�lk�l a val�sz�n\uc1\u369Xtlennek tartott gy\uc1\u337Xzelem n�lk�l
    soha nem indult volna el az az}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esem�nysor, amely v�g�l elhozta ezt a mindent
    megv�ltoztat�, kritikus fordulatot, �s 1688 ut�n}\par\pard\li586\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy hat�rozottan pluralista politikai
    int�zm�nyrendszer kialakul�s�hoz vezetett. A 9. t�rk�pen azt}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\
    pard\li586\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tjuk, hogy hol
    szenvedett haj�t�r�seket az Armada, mik�zben az ellens�g a Brit-szigetek k�r�l}\
    par\pard\li586\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�ld�zte.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Term�szetesen 1588-ban senki nem l�thatta el\uc1\u337Xre, hogy
    milyen k�vetkezm�nyekkel j�r majd ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szerencs�s angol gy\uc1\u337Xzelem. Tal�n csak n�h�nyan
    sejthett�k akkor, hogy ez egy olyan kritikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fordulatot jelent, amelynek eredm�nyek�nt, egy
    �vsz�zaddal k�s\uc1\u337Xbb, lezajlik majd egy jelent\uc1\u337Xs}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai forradalom.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De ne gondoljuk, hogy
    b�rmely kritikus fordulat sikeres politikai forradalomhoz vezet, vagy j�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�nyba v�ltoztat a
    helyzeten. A t�rt�nelemb\uc1\u337Xl sz�mtalan olyan p�ld�t lehet hozni,
    amikor a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {forradalom
    vagy egy radik�lis mozgalom csak annyit tudott el�rni, hogy �j zsarnokot
    �ltetett a r�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hely�re - ezt a mint�t a n�met szociol�gus, R�bert Michels az oligarchia
    vast�rv�ny�nek nevezte, ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {az �rd�gi k�rnek egy k�l�n�sen �rtalmas form�ja. A II.
    vil�gh�bor�t k�vet\uc1\u337X �vtizedekben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {felsz�molt�k a gyarmati rendszert, �s ez, bizony, kritikus
    fordulatot jelentett sok egykori gyarmatnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Fekete-Afrik�ban �s �zsia sz�mos orsz�g�ban, a
    legt�bb esetben, az els\uc1\u337X f�ggetlen korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369Xen csak kit�pett egy lapot
    R�bert Michels k�nyv�b\uc1\u337Xl, �s mindent ott folytatott, ahol el\uc1\
    u337Xdje}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abbahagyta,
    s\uc1\u337Xt sokszor m�g tet�zte is bajt: tov�bb sz\uc1\u369Xk�tette a politikai
    hatalom birtokosainak k�r�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lerombolta a korl�tokat, �s al��sta a gazdas�gi int�zm�nyek m\uc1\
    u369Xk�d�s�t, amelyek m�r �gy is csak alig-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {alig �szt�n�ztek befektet�sre �s gazdas�gi fejl\uc1\
    u337Xd�sre. Csak n�h�ny helyen - p�ld�ul, mint k�s\uc1\u337Xbb l�tni}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogjuk, Botswan�ban - t�rt�nt az
    meg, hogy a kritikus fordulatot kihaszn�lva elindult egy politikai �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �talakul�s, amely
    meg�gyazott a gazdas�gi n�veked�snek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Az is megeshet, hogy a kritikus fordulatok
    eredm�nyek�nt egy orsz�g nemhogy elt�volodna a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyekt\uc1\u337Xl, hanem
    ink�bb k�zeledik fel�j�k. Hi�ba van a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeknek saj�t visszacsatol�si l�ncuk,
    az �n. kedvez\uc1\u337X k�rforg�s, megt�rt�nhet, hogy -}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X neh�zs�gek miatt - ezek
    ir�nyt v�ltoztatnak, �s fokozatosan kizs�km�nyol� int�zm�nyekk�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alakulnak. Az pedig, hogy ez
    bek�vetkezik-e vagy sem, szint�n megj�solhatatlan. A Velencei}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {K�zt�rsas�g - ahogy azt a 6.
    fejezetben l�tni fogjuk - a k�z�pkorban jelent\uc1\u337Xs l�p�seket tett
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad�
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer kialak�t�sa fel�. De, m�g Angli�ban
    az 1688-as}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\
    u337Xs�ges forradalom ut�n az ilyen int�zm�nyek egyre er\uc1\u337Xs�dtek,
    Velenc�ben, a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�geket �s a politikai hatalmat is kisaj�t�t�,
    sz\uc1\u369Xk elit uralma alatt, ezek az int�zm�nyek v�g�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyekk�
    v�ltoztak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li2866\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Hogy �rts�k, mi a helyzet...}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Hogy a XVIII. sz�zadi Angli�ban egy
    befogad� int�zm�nyrendszerre �s a tart�s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�sre alapozva kialakult egy
    piacgazdas�g, az vil�gszerte hull�mver�st keltett, nem}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utols�sorban az�rt, mert mindez lehet\uc1\
    u337Xv� tette, hogy Anglia gyarmatos�tsa a vil�g egy jelent\uc1\u337Xs r�sz�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De att�l, hogy az
    angol gazdas�gi n�veked�s hat�sa a vil�gon mindenhova el�rt, a gazdas�gi
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    int�zm�nyek, amelyek ezt a n�veked�st megteremtett�k, nem k�vett�k
    automatikusan ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mint�t. Az ipari forradalom terjed�se m�s-m�s hat�ssal volt a vil�g
    k�l�nb�z\uc1\u337X r�szeire, ahogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {pestisj�rv�ny is m�s-m�s k�vetkezm�nyekkel j�rt Nyugat- �s
    Kelet-Eur�p�ban, �s ahogy az atlanti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem b\uc1\u337Xv�l�se is m�sk�nt hatott Angli�ra,
    mint Spanyolorsz�gra. A vil�g k�l�nb�z\uc1\u337X r�szein}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X k�l�nb�z\uc1\u337X
    int�zm�nyekt\uc1\u337Xl f�gg�tt, hogy milyen volt a hat�s, �s ezek az int�zm�nyek
    t�nyleg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon
    k�l�nb�ztek egym�st�l - az egykor apr� k�l�nbs�gek id\uc1\u337Xvel, a
    kor�bbi kritikus fordulatok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {miatt, feler\uc1\u337Xs�dtek. Ezek az int�zm�nyi k�l�nbs�gek (�s az
    �sszes velej�r�juk) jellemz\uc1\u337Xen mind a mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {napig fennmaradtak (m\uc1\u369Xk�d�tt az �rd�gi k�r �s
    a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s, noha nem mindig t�k�letesen), �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezek seg�ts�g�vel �rthetj�k meg egyr�szt
    azt, hogy mi vezetett a vil�gban uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�gek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakul�s�hoz, m�sr�szt pedig a
    jelenlegi helyzetet, amelyben �l�nk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A vil�g egyes r�szein olyan int�zm�nyrendszerek
    alakultak ki, amelyek nagyban hasonl�tottak az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angolra, �m ehhez az eredm�nyhez teljesen
    m�s �ton jutottak el. Ez k�l�n�sen igaz Eur�pa n�h�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xtelepes gyarmat�ra\uc1\u8221X,
    p�ld�ul Ausztr�li�ra, Kanad�ra �s az Egyes�lt �llamokra, b�r ezeknek az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�goknak az
    int�zm�nyrendszere m�g �pp csak kialakul�ban volt, amikor az ipari
    forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elkezd\uc1\
    u337Xd�tt. Ahogy azt m�r az 1. fejezetben is l�ttuk, az a folyamat,
    amely 1607-ben, Jamestown}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ros�nak megalap�t�s�val vette kezdetet, �s az amerikai
    f�ggetlens�gi h�bor�ban, illetve az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok alkotm�ny�nak kihirdet�s�ben cs�csosodott
    ki, sok mindenben hasonl�t az angol parlament}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a monarchia hosszan elh�z�d� harc�ra -
    legal�bbis a tekintetben, hogy eredm�nye egy pluralista}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyekkel m\uc1\u369Xk�d\
    uc1\u337X, k�zpontos�tott �llam lett. Ezut�n az ipari forradalom m�r
    gyorsan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elterjedt
    ezekben az orsz�gokban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nyugat-Eur�pa, mivel jobb�ra ugyanazokon
    a t�rt�nelmi folyamatokon ment kereszt�l, mint Anglia, az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari forradalom idej�n m�g ugyanolyan
    int�zm�nyrendszerrel m\uc1\u369Xk�d�tt. A szigetorsz�g �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinens t�bbi r�sze k�z�tt apr�, de
    fontos k�vetkezm�nyekkel j�r� k�l�nbs�gek voltak - ez�rt van}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az, hogy Angli�ban �s nem valahol m�shol
    (pl. Franciaorsz�gban) val�sult meg az ipari forradalom.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez a forradalom teljesen �j helyzetet
    teremtett, �s nagyon is k�l�nb�z\uc1\u337X kih�v�sok el� �ll�totta az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eur�pai rezsimeket, ahol
    viszont egy teljesen �j kelet\uc1\u369X konfliktussorozat robbant ki, amely
    v�g�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {francia
    forradalomban cs�csosodott ki. A francia forradalom �jabb kritikus fordulat
    volt, amely a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nyugat-eur�pai int�zm�nyrendszereket az angol mint�hoz igaz�totta, m�g Kelet-
    Eur�p�ban tov�bbra is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {teljesen m�s ir�nyba tartottak az int�zm�nyek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A vil�g t�bbi r�sz�n az int�zm�nyi fejl\
    uc1\u337Xd�s k�l�nf�le utakat j�rt be. Az eur�pai gyarmatos�t�s az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {amerikai kontinensen
    mintegy el\uc1\u337Xk�sz�tette a terepet az int�zm�nyi szakad�snak: az
    Egyes�lt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {�llamokban �s Kanad�ban befogad� int�zm�nyek alakultak ki,
    Latin-Amerik�ban pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyek, �s ez magyar�zatot ad az amerikai kontinensen
    tapasztalt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\
    u337Xtlens�gekre. Latin-Amerik�ban a spanyol konkviszt�dorok �r�ks�ge, a
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer a mai napig fennmaradt, szeg�nys�gre
    �t�lve szinte az eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�gi�t. Argent�n�nak �s Chil�nek azonban jobb sors jutott, mint a t�bbi
    d�li-amerikai orsz�gnak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bennsz�l�tt n�pess�g alacsony sz�m� volt, nem voltak �sv�nyi
    kincsek, �gy a spanyolok is \uc1\u8222Xb�k�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hagyt�k\uc1\u8221X \uc1\u337Xket, mert nekik
    els\uc1\u337Xsorban az azt�kok, a maj�k �s az ink�k lakta ter�letek
    kellettek. Nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�letlen, hogy Argent�na egyetlen olyan r�sze, amelyik beolvadt a spanyol
    gyarmati gazdas�gba, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szaknyugati r�gi�, ma az orsz�g legszeg�nyebb r�sze. A
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer �r�ks�ge,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a tart�s szeg�nys�g miatt kialakult helyzet hasonl� ahhoz,
    ami Bol�vi�ban �s Peruban a potos�i mita}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {miatt alakult ki (l�sd 1. fejezet).}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrika volt a vil�gnak az a r�sze,
    ahol az int�zm�nyek a legkev�sb� tudt�k kiakn�zni az ipari}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom k�n�lta lehet\uc1\
    u337Xs�geket. Az elm�lt, legal�bb 1000 �vben Afrika - n�h�ny elszigetelt
    kis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {foltot �s n�h�ny
    r�vid id\uc1\u337Xszakot lesz�m�tva - mindig is lemarad�sban volt a vil�g
    t�bbi r�sz�hez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pest
    - technol�giailag, politikailag �s gazdas�gilag egyar�nt. Ez az a r�sze a
    vil�gnak, ahol csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nagy sok�ra alakultak ki k�zpontos�tott �llamok, �s azok helyzete is
    nagyon bizonytalan volt. Ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�trej�ttek, ott is, val�sz�n\uc1\u369Xleg, olyan er\uc1\
    u337Xsen abszolutisztikus form�ban, mint Kong�ban, �s gyakran}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igen r�vid �let\uc1\u369Xek
    voltak, hamar �sszeomlottak. Afrik�hoz hasonl�an, sok�ig v�ratott mag�ra
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llami
    k�zpontos�t�s p�ld�ul Afganiszt�nban, Haitin �s Nep�lban is - ezekben az
    orsz�gokban nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {siker�lt t�rsadalmi rendbe szervezni az adott ter�leten �l\uc1\u337X embereket, �s
    a stabilit�snak legal�bb az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {ill�zi�j�t megteremteni, hogy el�rhessenek egy minim�lis
    m�rt�k\uc1\u369X gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�st. B�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afganiszt�n, Haiti �s Nep�l a vil�g
    h�rom, nagyon k�l�nb�z\uc1\u337X pontj�n helyezkedik el, m�gis}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyileg nagyban hasonl�tanak
    Fekete-Afrika orsz�gaira, �s �gy ma a vil�g legszeg�nyebb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gai k�z� tartoznak.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Hogy az afrikai int�zm�nyek hogyan �lt�tt�k fel jelenlegi,
    kizs�km�nyol� jelleg�ket, az megint csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt illusztr�lja, hogy az int�zm�nyi szakad�s
    folyamat�t kritikus fordulatok f�mjelzik, de ezeknek itt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakran igen vissz�s kimenetel�k volt,
    k�l�n�sen a transzatlanti rabszolga-kereskedelem kib\uc1\u337Xv�l�se}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {idej�n. A Kong� Kir�lys�g el\uc1\
    u337Xtt eg�szen �j gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�gek ny�ltak meg, amikor meg�rkeztek
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eur�pai keresked\
    uc1\u337Xk. A t�vols�gi kereskedelem, amely �tform�lta Eur�p�t, �tform�lta
    a Kong�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kir�lys�got
    is, de az int�zm�nyi k�l�nbs�gek itt is belesz�ltak a dolgok alakul�s�ba.
    A kong�i}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {abszolutizmus onnan, hogy teljhatalmat gyakorolt az eg�sz t�rsadalom
    felett, �s kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszer�vel r�tette a kez�t a teljes mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi term�sre, eljutott od�ig, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�meg�vel k�nyszer�tette rabszolgasorba az
    embereket, �s adta el \uc1\u337Xket a pornig�loknak, a kong�i}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elitnek sz�nt fegyverek�rt �s
    luxuscikkek�rt cser�be.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Az Anglia �s Kong� k�z�tti
    kezdeti k�l�nbs�gek azt jelentett�k, hogy m�g a t�vols�gi}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelemben ny�l� �j lehet\uc1\
    u337Xs�gek az el\uc1\u337Xbbinek kritikus fordulatot hoztak, amely egy
    l�p�ssel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megint
    k�zelebb vitte az orsz�got a pluralista politikai int�zm�nyrendszerhez,
    ut�bbit�l v�gk�pp}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elvette annak rem�ny�t, hogy egyszer megsz\uc1\u369Xnhet az abszolutizmus.
    Afrika nagy r�sz�n az a bus�s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszon, amit a rabszolga-kereskedelem
    �g�rt, nemcsak hogy fellend�tette a forgalmat, �s m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonytalanabb� tette a tulajdonjogokat,
    de ki�lezte a h�bor�s helyzetet, �s fokozta a fenn�ll�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer okozta puszt�t�st
    is. N�h�ny �vsz�zad leforg�sa alatt minden k�zpontos�t�si}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamat elhalt, �s sok afrikai
    �llam szinte teljesen �sszeomlott. B�r l�trej�tt n�h�ny �j, s\uc1\u337Xt
    er\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llam,
    azok h�bor�skod�sra �s fosztogat�sra �p�ltek, hogy kihaszn�lj�k a
    rabszolga-kereskedelmet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Lehet, hogy Angli�nak pozit�v fordulat volt az amerikai kontinens
    felfedez�se, ami seg�tett kialak�tani}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {egy befogad� int�zm�nyrendszert, de ugyanennek az
    esem�nynek a hat�s�ra az af rikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak m�g ki-zs�km�nyol�bbak lettek.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {B�r a rabszolga-kereskedelemnek 1807 ut�n
    nagyj�b�l v�ge szakadt, az azt k�vet\uc1\u337X eur�pai gyarmati}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer nemcsak hogy visszavetette
    a kialakul�ban l�v\uc1\u337X gazdas�gi moderniz�ci�t D�l- �s Nyugat-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Afrika egyes r�szein, de
    elv�gta a lehet\uc1\u337Xs�g�t b�rmif�le bels\uc1\u337X int�zm�nyi reformnak
    is. Ez azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jelentette, hogy nemcsak ott, ahol mindennapos volt a fosztogat�s, a
    t�meges rombol�s, s\uc1\u337Xt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�meggyilkoss�g (p�ld�ul Kong�ban, Madagaszk�ron, Nam�bi�ban �s
    Tanz�ni�ban), de ezeken a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�leteken k�v�l sem volt t�l sok es�ly arra, hogy Afrika
    int�zm�nyrendszere �j �tra l�pjen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {S\uc1\u337Xt, ami m�g
    rosszabb, amikor az 1960-as �vekben v�get �rt a gyarmati uralom, az az
    int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�r�ks�g,
    amelyet Afrik�ban maga ut�n hagyott, �sszetettebb �s �rtalmasabb volt,
    mint az, amit a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmati id\uc1\u337Xszak kezdet�n fel�p�tett. Sz�mos afrikai gyarmaton a
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�se nem azt jelentette, hogy v�gre elj�tt az
    a kritikus fordulat, amelyre sz�ks�g lett volna az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek fejleszt�s�hez, hanem azt, hogy
    v�gre elj�tt a f�ggetlens�g, ami szabad kezet adott a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {g�tl�stalan vezet\uc1\u337Xknek, akik �gy -
    ha lehet, m�g intenz�vebb form�ban - tov�bb folytatt�k az eur�pai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�k �ltal megkezdett
    kizs�km�nyol�st. A h�trahagyott int�zm�nyrendszer politikai �szt�nz\uc1\u337Xi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy olyan politikai
    st�lus kialakul�s�hoz vezettek, amely �jraalkotta a kor�bbi t�rt�nelmi mint�kat:
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xsen
    abszolutista jelleg\uc1\u369X, de b�rmif�le k�zpontos�tott hatalmat n�lk�l�z\uc1\
    u337X �llamokban bizonytalanok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s nem jutnak �rv�nyre a tulajdonjogok.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    ipari forradalom m�g mindig nem jutott el Afrik�ba, mert a kontinensen
    megt�rhctetlennek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bizonyult az az �rd�gi k�r, amely biztos�tja a kizs�km�nyol� politikai
    �s gazdas�gi int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�lland�s�g�t �s �jratermel\uc1\u337Xd�s�t. Botswana a kiv�tel. Ahogy
    azt k�s\uc1\u337Xbb, a 14. fejezetben l�tni fogjuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a XIX. sz�zadban Khama kir�ly, a f�ggetlen
    Botswana els\uc1\u337X minisztereln�k�nek, Seretse Kham�nak a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyapja, int�zm�nyi v�ltoz�sokat
    kezdem�nyezett, hogy moderniz�lja t�rzse politikai �s gazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeit. Rendk�v�li m�don
    ezek a v�ltoz�sok a gyarmati id\uc1\u337Xszak alatt sem lettek semmiv�, ami}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szben annak volt
    k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy Khama �s a t�bbi t�rzsf\uc1\u337Xn�k okosan
    sz�llt szembe a gyarmati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fennhat�s�ggal. Ez �s a f�ggetlens�g elnyer�se (amely
    kritikus fordulat volt) egy�tt kellettek ahhoz,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy megteremts�k Botswana gazdas�gi �s
    politikai siker�nek alapjait. Ez is egy olyan eset volt,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amikor az apr� t�rt�nelmi k�l�nbs�gek
    igen fontoss� v�ltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az emberek hajlamosak r�, hogy a
    t�rt�nelmi esem�nyeket a m�lyben gy�kerez\uc1\u337X er\uc1\u337Xk
    sz�ks�gszer\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkezm�nyeinek tekints�k. B�r nagy hangs�lyt helyez�nk arra, hogy a
    gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek t�rt�nelme sor�n kialakul egy �rd�gi k�r vagy egy
    kedvez\uc1\u337X k�rforg�s, de - ahogy arr�l}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r az angol int�zm�nyek fejl\uc1\
    u337Xd�se kapcs�n sz� esett - a v�letlen olyan t�nyez\uc1\u337X, amellyel
    mindig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�molni kell.
    Scretsc Khama az 1940-es �vekben, oxfordi di�kk�nt, beleszeretett egy
    feh�r n\uc1\u337Xbe,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bizonyos Ruth Williamsbe. Ez�rt a d�l-afrikai rasszista apartheid rezsim r�vette
    az angol korm�nyt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hogy tilts�k ki Kham�t az akkor Becsu�naf�ldnek nevezett, d�l-afrikai
    protektor�tusb�l (amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�nyzata a D�l-afrikai K�zt�rsas�g f\uc1\u337Xbiztosa al�
    tartozott), �s Khama lemondott a tr�nr�l. Amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {visszat�rt, hogy �l�re �lljon az antikolonialista
    k�zdelmeknek, ezt nem azzal a sz�nd�kkal tette, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meger\uc1\u337Xs�tse a hagyom�nyos
    int�zm�nyeket, hanem hogy a modern vil�ghoz alak�tsa azokat. Khama}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendk�v�li ember volt, nem
    �rdekelte a p�nz, a vagyon, \uc1\u337X minden�ron fel akarta �p�teni az orsz�g�t.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legt�bb afrikai
    orsz�g nem volt ilyen szerencs�s. Botswan�ban mindk�t dolog fontos szerepet
    j�tszott:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    int�zm�nyek t�rt�nelmi fejl\uc1\u337Xd�se is, �s azok a kisz�m�thatatlan
    t�nyez\uc1\u337Xk is, amelyek v�g�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {elvezettek oda, hogy ezekre �p�teni lehetett, ahelyett, hogy
    megbuktatt�k vagy �talak�tott�k volna \uc1\u337Xket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy az m�s afrikai orsz�gokban t�rt�nt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XIX. sz�zadban
    �zsi�ban is az a fajta abszolutizmus g�tolta az iparos�t�st, mint
    Afrik�ban vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Kelet-
    Eur�p�ban. K�n�ban az �llam er\uc1\u337Xsen abszolutisztikus volt, �s az
    orsz�gban szinte egy�ltal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem voltak f�ggetlen nagyv�rosok, keresked\uc1\u337Xk �s iparosok, a
    kev�s l�tez\uc1\u337X pedig politikailag sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {gyeng�bb volt, mint m�shol. K�na jelent\uc1\u337Xs
    tengeri hatalomnak sz�m�tott, �s �l�nk t�vols�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmet folytatott m�r �vsz�zadokkal
    azel\uc1\u337Xtt, hogy az eur�paiak v�zre sz�lltak volna. De azut�n,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a legrosszabbkor, h�tat ford�tott az
    �ce�noknak: a XIV-XV. sz�zad fordul�j�n a Ming-dinasztia tagjai}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gy gondolt�k, hogy a meg�l�nk�l\uc1\
    u337X t�vols�gi kereskedelem �s az a teremt\uc1\u337X rombol�s, amivel egy�tt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�rna, val�sz�n\uc1\
    u369Xleg vesz�lyeztetn� az uralmukat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Indi�ban az int�zm�nyi szakad�s m�shogy hatott: egy
    p�ratlanul merev, �r�kl\uc1\u337Xd\uc1\u337X kasztrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakul�s�hoz vezetett, amely szigor�bban
    korl�tozta a piacok m\uc1\u369Xk�d�s�t �s a munkaer\uc1\u337X eloszt�s�t a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglalkoz�sok k�z�tt,
    mint a k�z�pkori Eur�pa feud�lis rendszere. A mogul uralkod�k idej�n
    pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogatta az
    abszolutizmus egy igen er\uc1\u337Xs form�j�nak megval�sul�s�t. A legt�bb eur�pai
    orsz�g ehhez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�
    rendszerben �lt a k�z�pkorban. Az olyan modern angolsz�sz vezet�knevek,
    mint a Baker}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(p�k),
    Cooper (k�d�r) �s Smith (kov�cs) k�zvetlen�l ezekb\uc1\u337Xl az �r�kl\uc1\u337Xd\
    uc1\u337X foglalkoz�si kateg�ri�kb�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�rmaznak. A Bakerek kenyeret s�t�ttek, a Cooperek hord�kat
    k�sz�tettek, a Smithek pedig f�meket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kov�csoltak. De ezek a kateg�ri�k sosem voltak olyan merevek, mint
    az indiai kasztrendszer, �s sz�p}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lassan elvesztett�k eredeti funkci�jukat: m�r nem
    utaltak visel\uc1\u337Xj�k foglalkoz�s�ra. Hab�r az indiai}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keresked\uc1\u337Xk kereszt�l-kasul
    bej�rt�k �ruikkal az Indiai-�ce�nt, �s Indi�ban jelent\uc1\u337Xs textilipar j�tt
    l�tre,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a
    kasztrendszer �s a mogul abszolutizmus komoly akad�lya volt a befogad�
    gazdas�gi int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kialakul�s�nak. A XIX. sz�zadban a helyzet m�g kev�sb� kedvezett az iparos�t�snak,
    mivel India az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angol
    kizs�km�nyol�s gyarmata lett. K�n�t hivatalosan sohasem gyarmatos�tott�k az eur�pai
    hatalmak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {de az ut�n,
    hogy az 1839 �s 1842, majd 1856 �s 1860 k�z�tt zajl�, �n. �piumh�bor�kban az
    angolok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sikeresen
    legy\uc1\u337Xzt�k a k�naiakat, K�na k�nytelen volt al��rni mindenf�le
    megal�z� egyezm�nyt, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megengedni az eur�paiaknak, hogy behozhass�k az orsz�gba az �ruikat.
    Mivel sem K�na, sem India,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sem a t�bbi �zsiai orsz�g nem tudott �lni a felk�n�lkoz�
    kereskedelmi �s ipari lehet\uc1\u337Xs�gekkel, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�zsiai kontinens - Jap�n kiv�tel�vel - lemaradt
    a fejl\uc1\u337Xd�sben, m�g Nyugat-Eur�pa teljes g\uc1\u337Xzzel haladt}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\
    u337Xre.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XIX.
    sz�zadi Jap�nban v�gbemen\uc1\u337X int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�s megint csak
    azt illusztr�lja, hogy szoros}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�sszef�gg�s van a kritikus t�rt�nelmi fordulatok �s az
    int�zm�nyi szakad�s miatt kialakult apr�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek k�z�tt. Jap�n - ak�rcsak K�na - abszol�t
    uralom alatt �llt. A Tokugava csal�d 1600-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt hatalomra, �s birodalm�ban olyan feud�lis
    rendszert alak�tott ki, amely m�g a nemzetk�zi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmet is tiltotta. Jap�n sz�m�ra is
    kritikus fordulatot hozott a nyugati intervenci�, amikor is}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1853 j�lius�ban n�gy amerikai hadihaj�,
    Matthcw C. Perry parancsnoks�ga alatt, behaj�zott az Edo-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�b�lbe, �s a rajta utaz� amerikaiak
    ugyanolyan kereskedelmi engedm�nyeket k�veteltek maguknak,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint amilyeneket az angolok
    csikartak ki K�n�t�l az �piumh�bor�k ut�n. �m ennek a fordulatnak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�szen m�s kimenetele
    lett Jap�nban, mint K�n�ban. A XIX. sz�zadra, a f�ldrajzi k�zels�g �s
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakori
    kapcsolatfelv�tel ellen�rc, K�na �s Jap�n int�zm�nyileg elt�volodott egym�st�l.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r a jap�n
    Tokugava csal�d abszolutisztikus �s kizs�km�nyol� uralmat folytatott, a
    t�bbi jelent\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {feud�lis uradalom vezet\uc1\u337Xire csak csek�lyke befoly�ssal
    b�rt, �gy hatalma igen ingatag volt. K�n�ban az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmus m�g a parasztl�zad�sok �s polg�ri
    zavarg�sok ellen�re is er\uc1\u337Xsebb volt, az ellen�ll�s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig szervezetlenebb �s kev�sb�
    auton�m. Nem voltak feud�lis uradalmak, amelyeknek a vezet\uc1\u337Xi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fenyeget�st jelentettek
    volna az uralkod� abszolutisztikus hatalm�ra, �s �j �tra terelhett�k volna
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket. Ez
    az int�zm�nyi k�l�nbs�g - amely sok szempontb�l sokkal jelent�ktelenebb
    volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint azok a
    k�l�nbs�gek, amelyek elv�lasztott�k K�n�t �s Jap�nt Nyugat-Eur�p�t�l - d�nt\uc1\
    u337X fontoss�g�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkezm�nyekkel j�rt, amikor bek�vetkezett egy kritikus fordulat: az
    angolok �s az amerikaiak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {feltart�ztathatatlanul benyomultak az orsz�gba. Az �piumh�bor�
    ut�n K�na ment tov�bb az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {abszolutizmus �tj�n, m�g Jap�nban az amerikai fenyeget�s
    meger\uc1\u337Xs�tette a Tokugava-uralommal}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {szembeni ellen�ll�st, �s - ahogy azt a 10. fejezetben
    l�tni fogjuk - politikai forradalomhoz vezetett, ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt az �n. Meidzsi-restaur�ci�. Ez a
    forradalom lehet\uc1\u337Xv� tette befogad�bb politikai int�zm�nyek �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal befogad�bb gazdas�gi
    int�zm�nyek kialakul�s�t, �s letette az azt k�vet\uc1\u337X gyors
    n�veked�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapjait,
    m�g K�na tov�bb sorvadozott az abszolutizmus terhe alatt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az, hogy Jap�n hogyan reag�lt az amerikai
    hadihaj�k jelentette fenyeget�sre (elind�tott egy alapvet\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi �talakul�st), seg�t
    nek�nk meg�rteni a jelenlegi helyzet egy m�sik aspektus�t: a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {stagn�l�sb�l gyors n�veked�sbe
    t�rt�n\uc1\u337X �tmenetet. D�l-Korea �s Tajvan ut�n v�gre K�n�nak is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {siker�lt a gazdas�gi
    n�veked�st - a II. vil�gh�bor� �ta most el\uc1\u337Xsz�r - cs�cssebess�gre
    kapcsolnia, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ehhez
    nagyj�b�l azt az utat kellett bej�rnia, mint annak idej�n Jap�nnak. Mindegyik
    esetben azt l�tjuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {hogy a n�veked�st megel\uc1\u337Xzt�k az orsz�g gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer�ben lezajl� t�rt�nelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sok - b�r ezek gyakran �rintetlen�l hagyt�k a
    politikai int�zm�nyrendszert, ahogy az K�na}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {eset�b\uc1\u337Xl is kider�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szint�n itt eml�tend\uc1\u337X az, hogy
    egy gyors n�veked�s vajon mi�rt �r hirtelen v�get, �s fordul vissza.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyan�gy, ahogy a
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyek fel� t�rt�n\uc1\u337X elmozdul�s beind�that
    egy gyors}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    n�veked�st, a befogad� int�zm�nyekt\uc1\u337Xl t�rt�n\uc1\u337X elfordul�s a
    gazdas�g stagn�l�s�hoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vezethet. De gyakoribb, hogy a gyors n�veked�s �sszeoml�sa annak
    k�vetkezm�nye, hogy a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben megval�sul� n�veked�s
    v�get �rt - ez t�rt�nt Argent�n�ban vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {a Szovjetuni�ban is. Ahogy azt l�ttuk, ennek oka
    lehet a kizs�km�nyol�ssal j�r� bus�s haszon�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {folytatott belharc, ami a rezsim
    �sszeoml�s�hoz vezet, vagy az innov�ci� �s a teremt\uc1\u337X rombol�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hi�nya (ami a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerek term�szetes velej�r�ja), ami korl�tot szab a
    tart�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�snek.
    Hogy a szovjetek hogyan rohantak bele ezekbe a korl�tokba, arr�l
    r�szletesebben is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�
    lesz a k�vetkez\uc1\u337X fejezetben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy Latin-Amerika
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer�t 500 �ven �t a spanyol
    gyarmati}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer
    form�lta; �gy form�lta a K�zel-Kelet int�zm�nyeit az oszm�n gyarmati rendszer.
    1453-ban az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {oszm�nok,
    II. Mehmed szult�n vez�rlet�vel, elfoglalt�k �s birodalmuk f\uc1\
    u337Xv�ros�v� tett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Konstantin�polyt. A r� k�vetkez\uc1\u337X �vtizedekben megh�d�tott�k m�g a
    Balk�n
    nagy r�sz�t �s szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�sz T�r�korsz�got. A XVI. sz�zad els\uc1\u337X fel�ben az Oszm�n
    Birodalom bekebelezte a K�zel-Keletet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�s �szak-Afrik�t. 1566-ban (a Dics\uc1\u337Xs�ges) I. Szulejm�n
    szult�n hal�lakor a birodalom Tun�zia keleti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�sz�t\uc1\u337Xl, Egyiptomon �s (Mekka �rint�s�vel)
    az Arab-f�lszigeten �t, eg�szen a mai Irak ter�let�ig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�z�dott. Az oszm�n �llam abszolutisztikus
    berendezked�s\uc1\u369X volt, �l�n a szult�nnal, aki csak egy sz\uc1\u369Xk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�rnek tartozott
    elsz�mol�ssal, �s a hatalmon senkivel sem osztozott. Az oszm�n gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek er\uc1\
    u337Xsen kizs�km�nyol� jelleget mutattak. Egyetlen f�ldter�let sem
    ker�lhetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mag�ntulajdonba, hivatalosan minden f�ld az �llam� volt. Az �llami
    bev�telek legf\uc1\u337Xbb forr�s�t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {f�ldek �s a mez\uc1\u337Xgazdas�gi term�s ut�n fizetend\uc1\
    u337X ad�k meg a hadi zs�km�nyok jelentett�k. Azonban az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oszm�n �llam nem uralta �gy a K�zel-
    Keletet, mint a birodalom h�torsz�g�t vagy k�zpontj�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Anat�li�t (m�s n�ven Kis-�zsi�t), �s pl�ne
    nem uralta olyan m�rt�kben, mint a spanyol �llam Latin-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amerik�t. Az oszm�n �llamot folyamatosan
    t�madt�k a beduinok �s m�s arab t�rzsek; �gy nemcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy k�ptelen volt megszil�rd�tani a
    rendet a K�zel-Keleten, de ahhoz sem volt el�g adminisztrat�v}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kapacit�sa (el�g embere),
    hogy beszedje az ad�kat. Ez�rt ezt a munk�t gyakran \uc1\u8222Xkiadt�k\
    uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {mag�nszem�lyebiek - eladt�k nekik az ad�behajt�s jog�t, amit azt�n \uc1\
    u337Xk �gy int�ztek, ahogy j�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�tt�k. Ezek az ad�behajt�k id\uc1\u337Xvel �n�ll�sodtak, �s igen
    komoly hatalomra tettek szert. Az ad�kulcsok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a k�zel-keleti ter�leteken nagyon magasak voltak, az
    �sszterm�s fel�t-k�tharmad�t vitt�k el az ad�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezeknek a bev�teleknek a nagy r�sze a behajt�kn�l
    maradt. Mivel az oszm�n �llamnak ezeken a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�leteken nem siker�lt megszil�rd�tania a rendet,
    a tulajdonjogok messze nem voltak biztos�tottak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s azokon a ter�leteken, ahova m�r nem �rt el a
    t�rv�ny keze, �ltal�nos volt a band�k gar�zd�lkod�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {- a k�l�nb�z\uc1\u337X fegyveres csoportok
    k�z�tt folyt a harc a helyi uralom megszerz�s��rt. Palesztin�ban}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul a helyzet od�ig
    fajult, hogy a XVI. sz�zad v�g�t\uc1\u337Xl a parasztok h�trahagyt�k m�g
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legterm�kenyebb
    f�ldeket is, �s felk�lt�ztek a hegyekbe, mert ott nagyobb biztons�gban voltak.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {Az Oszm�n Birodalom v�rosaiban sem volt kev�sb�
    fojtogat� a kizs�km�nyol� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer. A kereskedelem �llami fel�gyelet alatt
    �llt, a foglalkoz�sokat a c�hek �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {monop�liumok szigor�an szab�lyozt�k. K�vetkez�sk�pp, az ipari
    forradalom idej�n a K�zel-Keleten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszer m\uc1\u369Xk�d�tt. A r�gi�
    gazdas�ga stagn�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az 1840-cs �vekre az oszm�nok megpr�b�lt�k megreform�lni az
    int�zm�nyrendszert, p�ld�ul azzal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy visszavont�k az ad�behajt�k jogait, �s �llami ellen\uc1\
    u337Xrz�s al� vont�k a helyi auton�m csoportokat.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop13880\shpright520\shpbottom13960\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2132\shpz0\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 80}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop13880\shpright520\shpbottom13960\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2133\shpz1\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 80}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop14960\shpright520\shpbottom15040\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2134\shpz2\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 80}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop14960\shpright520\shpbottom15040\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2135\shpz3\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 80}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn200\margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De
    az abszolutizmus eg�szen az I. vil�gh�bor�ig fennmaradt, �s a reformt�rekv�seket
    meghi�s�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szok�sos f�lelem a teremt\uc1\u337X rombol�st�l, illetve az elit csoportok f�lelme
    a gazdas�gi vagy politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vesztes�gt\uc1\u337Xl. M�g az oszm�n reformerek arr�l
    besz�ltek, hogy bevezetik a f�ldtulajdonjogot, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fokozz�k a mez\uc1\u337Xgazdas�g
    termel�kenys�g�t, a helyzet mit sem v�ltozott, mert ragaszkodtak
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmukhoz
    �s az ad�bev�telekhez. Az oszm�n gyarmatos�t�st 1918 ut�n az eur�pai
    gyarmatos�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vette.
    Amikor az eur�pai uralom v�get �rt, ugyanaz a dinamizmus indult be, mint amit
    Fekete-Afrika}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcs�n
    m�r megismert�nk: a kizs�km�nyol� gyarmati int�zm�nyeket �tvette a
    f�ggetlen elit. Egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {esetekben, p�ld�ul a Jord�n Kir�lys�gban, ezt az elitet k�zvetlen�l a gyarmati
    hatalom termelte ki, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ez Afrik�ban is gyakran megt�rt�nt, ahogy azt majd l�tni fogjuk. Azokban a k�zel-
    keleti orsz�gokban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {ahol nincs olaj, ma a j�vedelmek a szeg�ny latin-amerikai orsz�gok
    szintj�n mozognak. Ezeket az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�gokat nem s�jtott�k olyan puszt�t� er\uc1\u337Xk, mint a
    rabszolga-kereskedelem, �s hozz�juk hosszabb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xn �t �ramlott be az eur�pai
    technol�gia. A k�z�pkorban pedig a K�zel-Kelet m�g a vil�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gilag viszonylag fejlettebb
    fel�hez tartozott. Ma ez a t�rs�g nem annyira szeg�ny, mint Afrika,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de az itt �l\uc1\u337X emberek
    t�bbs�ge m�g mindig szeg�nys�gben �l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {L�ttuk, hogy sem a f�ldrajzi, sem a kultur�lis t�nyez\uc1\
    u337Xkre, sem pedig a tudatlans�gra alapoz� elm�letek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem seg�tenek meg�rteni a vil�g jelenlegi
    helyzet�t. Nem adnak kiel�g�t\uc1\u337X magyar�zatot a vil�gban}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakult egyenl\uc1\
    u337Xtlens�g oly szembet\uc1\u369Xn\uc1\u337X mint�ira: arra, hogy a gazdas�gi
    szakad�s folyamata a XVIII-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {XIX. sz�zadban, Angli�ban kezd\uc1\u337Xd�tt az ipari
    forradalommal, �s onnan terjedt tov�bb Nyugat-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�ra �s az eur�pai telepes gyarmatokra;
    arra, hogy az amerikai kontinens k�l�nb�z\uc1\u337X r�szei k�z�tt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�thidalhatatlan szakad�k t�tong;
    arra, hogy Afrik�ban vagy a K�zel-Keleten hatalmas a szeg�nys�g;}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arra, hogy Kelet- �s Nyugat-
    Eur�pa k�z�tt is nagyok az elt�r�sek; arra, hogy a stagn�l�s �tcsap}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�sbe, �s azt�n,
    n�ha, a n�veked�snek hirtelen v�ge szakad. A mi institucionalista elm�let�nk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {viszont ad.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tov�bbi fejezetekben
    r�szletesebben is kifejtj�k, hogyan is m\uc1\u369Xk�dik ez az institucionalista
    elm�let,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    bemutatunk egy eg�sz sor olyan jelens�get, amelyre magyar�zatot tud adni
    - legyen sz� ak�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {neolitikus forradalom elindul�s�r�l, ak�r a k�l�nb�z\uc1\u337X civiliz�ci�k
    �sszeoml�s�r�l, ami vagy az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rt�nt, mert egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben a n�veked�s
    eleve korl�tozott, vagy az�rt, mert}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az adott orsz�g visszafordult a befogad� int�zm�nyrendszer fel�
    vezet\uc1\u337X �ton.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {L�tni fogjuk, hogy Angli�ban, a
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalom sor�n hogyan �s mi�rt tudt�k megtenni azt
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�h�ny, d�nt\uc1\
    u337X fontoss�g� l�p�st a befogad� politikai int�zm�nyek fel�. Eg�szen
    konkr�tan az al�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�m�kat fogjuk sorra venni:}\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li586\ri0\sl-346\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az atlanti kereskedelem
    megindul�sa jelentette kritikus fordulatnak �s a m�r megl�v\uc1\u337X
    angol}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek
    jelleg�nek a k�lcs�nhat�sa hogyan hozta l�tre a befogad� int�zm�nyeket?}\par\pard\
    li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li586\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogy tudtak ezek az
    int�zm�nyek - k�sz�nhet\uc1\u337Xen r�szben a kedvez\uc1\u337X k�rforg�snak,
    r�szben pedig}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    v�letlen szerencs�s fordulatainak - fennmaradni �s annyira meger\uc1\u337Xs�dni,
    hogy el\uc1\u337Xk�sz�thess�k}\par\pard\sect\sectd\sbkpage
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop920\shpright520\shpbottom1000\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2136\shpz0\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 80}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop920\shpright520\shpbottom1000\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2137\shpz1\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 80}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop2386\shpright520\shpbottom2480\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2138\shpz2\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 94}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop2386\shpright520\shpbottom2480\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2139\shpz3\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 94}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop3466\shpright520\shpbottom3560\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2140\shpz4\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 94}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop3466\shpright520\shpbottom3560\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2141\shpz5\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 94}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop4933\shpright520\shpbottom5026\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2142\shpz6\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 93}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop4933\shpright520\shpbottom5026\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2143\shpz7\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 93}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn666\pard\li586\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {az ipari forradalmat?}\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {H�ny olyan, abszolutisztikus �s kizs�km�nyol� int�zm�nyek
    felett uralkod� rezsim volt a}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rt�nelemben, amely makacsul ellen�llt az ipari forradalommal
    megindul� �j technol�gi�k}\par\pard\li586\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {�rad�s�nak?}\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li586\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogyan v�gt�k el maguk az
    eur�paiak a gazdas�gi n�veked�s lehet\uc1\u337Xs�g�t a vil�gnak azon a}\
    par\pard\li586\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szein, amelyeket
    megh�d�tottak?}\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogyan er\uc1\u337Xs�ti az �rd�gi k�r
    �s az oligarchia vast�rv�nye a kizs�km�nyol� int�zm�nyeket,}\par\pard\li586\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogyan seg�tik a fennmarad�sukat, �s
    tartj�k �gy viszonylagos szeg�nys�gben azokat a helyeket,}\par\pard\li586\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahova az ipari forradalom innov�ci�i
    eredetileg nem jutottak el?}\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Mi�rt nem jutottak el az ipari forradalom �j�t�sai �s
    egy�b, �j technol�gi�k - �s mi�rt}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xtlen ma is, hogy eljutnak - a vil�g azon
    r�szeire, ahol m�g egy minim�lis m�rt�k\uc1\u369X �llami}\par\pard\li586\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�t�st sem siker�lt
    megval�s�tani?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Okfejt�s�nkben arra is kit�r�nk, hogy azok az orsz�gok, ahol siker�lt befogad�bb
    jelleg\uc1\u369Xv� tenni az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyeket (ilyen p�ld�ul Franciaorsz�g vagy Jap�n), vagy
    ahol siker�lt elej�t venni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek fel�ll�t�s�nak (ilyen p�ld�ul az
    Egyes�lt �llamok vagy Ausztr�lia),}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {sokkal nyitottabban fogadt�k az ipari forradalom terjed�s�t, �s
    megel\uc1\u337Xzt�k a t�bbi orsz�got. Ez nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt mindig z�kken\uc1\u337Xmentes folyamat - amint
    l�ttuk ezt Anglia eset�ben -, �s menet k�zben sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kih�v�st lc kellett gy\uc1\u337Xzni.
    Ebben n�ha a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s dinamik�ja seg�tett, n�ha a
    t�rt�nelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kisz�m�thatatlans�ga.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {V�g�l pedig azzal is foglalkozunk majd, hogy ma az orsz�gok kudarc�t
    er\uc1\u337Xsen befoly�solja saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyi m�ltjuk; hogy a politikai tan�csok sokszor t�ves
    hipot�zisekre �p�lnek �s f�lrevezet\uc1\u337Xek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehetnek; �s hogy az orsz�gok m�g ma is fel
    tudn�k haszn�lni a kritikus fordulatokat arra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kit�rjenek, megreform�lj�k az
    int�zm�nyrendszer�ket, �s elinduljanak a j�l�t fel�.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn653\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs64\cf0\f0\charscalex100\b {5. - \uc1\u8222XL�TTAM A J�V\uc1\
    u336XT, �S M\uc1\u368XK�DIK!\uc1\u8221X -}\b0 \par\pard\li1066\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li1066\ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {N�VEKED�S
    KIZS�KM�NYOL�}\b0 \par\pard\li1600\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li1600\
    ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {1NT�ZM�NYRENDSZERBEN}\b0 \par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn53\pard\li4280\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {L�ttam a
    j�v\uc1\u337Xt}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ha az elm�lt �vsz�zadok sor�n v�gbement n�veked�s okait keress�k, az int�zm�nyi
    k�l�nbs�gek sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mindenre v�laszt adhatnak. A t�rt�nelem folyam�n azonban a legt�bb
    t�rsadalom kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai �s gazdas�gi int�zm�nyekre �p�lt - akkor ez azt
    jelenti, hogy sosem lesz n�veked�s?}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {Nyilv�nval�an nem. A kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer
    logik�ja azt dikt�lja, hogy musz�j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gazdags�got teremteni, hogy legyen mit megszerezni. A
    kiz�r�lagos politikai hatalommal b�r�, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tott �llamot ir�ny�t�sa alatt tart�
    uralkod� k�pes megteremteni egy bizonyos m�rt�k\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyes rendet, bevezetni egy
    szab�lyrendszert, �s �szt�n�zni a gazdas�gi aktivit�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben megval�sul� n�veked�s azonban m�s jelleg\
    uc1\u369X lesz, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befogad� int�zm�nyek kiv�ltotta n�veked�s. Ami a legfontosabb, hogy
    nem lesz annyira tart�s, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megk�veteljen egy technol�giai v�lt�st - ez a fajta n�veked�s ink�bb
    a m�r megl�v\uc1\u337X technol�gi�kra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\
    f0\charscalex100 {alapoz. A Szovjetuni� �ltal bej�rt gazdas�gi p�lya j�l
    illusztr�lja, milyen az, amikor egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben a k�zponti hatalom �s az
    �llam �ltal alkalmazott �szt�nz\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�s�ra beindul egy gyors gazdas�gi n�veked�s,
    majd ez a n�veked�s v�get �r, �s a gazdas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�sszeomlik.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az. I. vil�gh�bor� lez�rult�val a gy\uc1\
    u337Xztesek �s a legy\uc1\u337Xz�ttek a P�rizs melletti Versailles gy�ny�r\
    uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kast�ly�ban
    adtak egym�snak tal�lkoz�t, hogy meg�llapodjanak a b�ke felt�teleiben. A
    r�sztvev\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�z�l a legjelent\uc1\u337Xsebb szem�ly Woodrow Wilson, az Egyes�lt �llamok eln�ke
    volt. Oroszorsz�g nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�pviseltette mag�t. 1917 okt�ber�ben a r�gi, c�ri rezsimet megd�nt�tt�k
    a bolsevikok, majd}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {polg�rh�bor� d�lt a v�r�s�k (a bolsevikok) �s a feh�rek k�z�tt. Az
    angolok, a franci�k �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amerikaiak exped�ci�s csapatokat k�ldtek, hogy harcoljanak a
    bolsevikok ellen. Egy fiatal diplomata,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {William Bullitt �s a veter�n �rtelmis�gi �s �js�g�r�, Lincoln
    Steffens vezet�s�vel pedig k�ld�tts�get}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {menesztettek Moszkv�ba, hogy t�rgyaljanak Leninnel: tudj�k meg,
    hogy mik a bolsevikok sz�nd�kai,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s hogyan lehetne meg�llapod�sra jutni vel�k. Steffenst
    tekint�lyt nem tisztel\uc1\u337X, botr�nyhajh�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�js�g�r�nak ismert�k, aki odahaza, az
    Egyes�lt �llamokban folyton azon volt, hogy leleplezze a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapitalizmus b\uc1\u369Xneit. A
    forradalom idej�n Oroszorsz�gban tart�zkodott, \uc1\u337X az�rt ker�lt a
    k�ld�tts�gbe,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    al�t�massza annak hiteless�g�t, �s ne t\uc1\u369Xnj�n t�l ellens�gesnek. A
    t�rgyal�sok eredm�nyek�nt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�ld�tts�g tagjai Lenin aj�nlat�val t�rtek vissza, amelyben
    t�telesen felsorolta, hogy az �jonnan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {l�trej�tt Szovjetuni� milyen felt�telek teljes�l�se
    eset�n hajland� al��rni a b�keszerz\uc1\u337Xd�st. Steffens}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�szen elk�pedt azt l�tv�n, micsoda
    hatalmas potenci�l van a szovjet rezsimben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XSzovjet-Oroszorsz�g - �rta 1931-ben
    megjelent �n�letrajz�ban - forradalmi
    korm�nya egy igazi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {evol�ci�s tervvel �llt el\uc1\u337X. Ahelyett, hogy ny�ltan szembesz�lln�nak
    minden rosszal, �s v�get vetn�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szeg�nys�gnek �s gazdags�gnak, korrupci�nak, el\uc1\u337Xjogoknak,
    zsarnoks�gnak �s h�bor�nak - az okokat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {akarj�k megkeresni, �s azokat sz�ntetik meg. Egy kissz�m�,
    de k�pzett kisebbs�g t�mogat�s�val}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {l�trehozt�k a diktat�r�t; c�ljuk pedig az, hogy n�h�ny
    ember�lt\uc1\u337X leforg�sa alatt a gazdas�gi er\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudom�nyos �trendez�s�vel
    megteremts�k el\uc1\u337Xbb a gazdas�gi, majd a politikai demokr�ci�t.\uc1\u8221X}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop2320\shpright520\shpbottom2413\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2144\shpz0\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 93}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fillColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 0}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}
    {\shp{\*\shpinst\shpleft426\shptop2320\shpright520\shpbottom2413\shpfhdr0\shpwr3\
    shpwrk0\shpfblwtxt1\shplid2145\shpz1\shpbxpage\shpbypage
    {\sp{\sn shapeType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipH}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fFlipV}{\sv 0}}
    {\sp{\sn rotation}{\sv 0}}
    {\sp{\sn geoRight}{\sv 94}}
    {\sp{\sn geoBottom}{\sv 93}}
    {\sp{\sn shapePath}{\sv 4}}
    {\sp{\sn pVerticies}{\sv 8;81;(93,40);(93,53);(93,53);(93,53);(93,53);(80,66);
    (80,66);(80,66);(80,66);(80,80);(80,80);(80,80);(66,80);(66,80);(66,80);(66,80);
    (53,93);(53,93);(53,93);(53,93);(40,93);(40,93);(40,93);(40,93);(26,93);(26,80);
    (26,80);(26,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,80);(13,66);(13,66);(0,66);(0,66);
    (0,53);(0,53);(0,53);(0,53);(0,40);(0,40);(0,40);(0,40);(0,26);(0,26);(0,26);
    (13,26);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(13,13);(26,13);(26,0);(26,0);(26,0);
    (40,0);(40,0);(40,0);(40,0);(53,0);(53,0);(53,0);(53,0);(66,0);(66,0);(66,13);
    (66,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,13);(80,26);(80,26);(80,26);(93,26);(93,40);
    (93,40);(93,40);(93,40);}}
    {\sp{\sn pSegmentInfo}{\sv
    2;164;16384;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1
    ;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45
    824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824
    ;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;
    45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;458
    24;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;
    1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;4
    5824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;1;45824;24577;
    32768}}
    {\sp{\sn fFillOK}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fFilled}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineWidth}{\sv 9521}}
    {\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineDashing}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fLine}{\sv 1}}{\sp{\sn lineColor}{\sv 0}}
    {\sp{\sn lineType}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fArrowheadsOK}{\sv 0}}
    {\sp{\sn fBehindDocument}{\sv 1}}
    {\sp{\sn fLayoutInCell}{\sv 1}}}}\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Amikor Steffens visszat�rt err\uc1\u337Xl a diplom�ciai k�ldet�sr\uc1\u337Xl,
    megl�togatta �reg bar�tj�t, a szobr�sz Jo}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Davidsont, aki �ppen nagy munk�ban volt: a gazdag bank�r,
    Bemard Baruch mellszobr�n dolgozott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {-Teh�t Oroszorsz�gban j�rt? - k�rdezte Baruch.}\par\pard\
    li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li586\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li586\ri0\sl-346\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A j�v\uc1\u337Xben j�rtam, �s m\uc1\u369Xk�dik - felelte
    Steffens.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {K�s\
    uc1\u337Xbb csiszolta ezt a mond�s�t, �s az m�r �gy ker�lt be a
    t�rt�nelembe: \uc1\u8222XL�ttam a j�v\uc1\u337Xt, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�dik!\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Eg�szen az 1980-as �vek elej�ig a
    nyugatiak k�z�l sokan m�sok is a j�v\uc1\u337Xt l�tt�k a Szovjetuni�ban, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kitart�an hittek benne,
    hogy ez a j�v\uc1\u337X m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337Xk�pes lehet. Bizonyos �rtelemben az
    is volt, legal�bbis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {egy ideig. Lenin 1924-ben meghalt, �s 1927-re Joszif Szt�lin
    megszil�rd�totta hatalm�t. Politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ellenfeleit likvid�lta, �s megkezdte az orsz�g gyors
    iparos�t�s�t. Ebben fontos szerepet kapott az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1921-ben alap�tott �llami Tervhivatal, a Goszplan. A
    Goszplan �rta meg az els\uc1\u337X �t�ves tervet, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1928-t�l 1933-ig volt �rv�nyben. A
    szt�lini gazdas�gi n�veked�s k�plete igen egyszer\uc1\u369X volt:}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyzati parancsra
    fejleszteni kell az ipart, az ehhez sz�ks�ges er\uc1\u337Xforr�sokat pedig
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\
    u337Xgazdas�g I nagyar�ny� megad�ztat�s�val kell el\uc1\u337Xteremteni. A
    kommunista �llamnak nem i volt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hat�kony ad�rendszere, ez�rt Szt�lin ink�bb kollektiviz�lta a
    mez\uc1\u337Xgazdas�got. Ez a folyamat egy�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {j�rt a f�ldtulajdonjog elt�rl�s�vel: a
    vid�ki, gazd�lkod� embereket hatalmas, a kommunista p�rt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {vezette termel\uc1\u337Xsz�vetkezetekbe
    terelt�k. �gy Szt�lin k�nnyebben r� tudta tenni a kez�t a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gra, amelynek
    term�keit a gy�rakat �p�t\uc1\u337X �s a gy�rakban dolgoz� munk�sok
    ell�t�s�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \*\tx1506\*\tx2066\*\tx3373\*\tx5280\*\
    tx6320\*\tx6933\*\tx8306\*\tx10946\*\tx11773\fs30\cf0\f0\charscalex100 {ford�totta.
    }\tab \fs36\cf0\f0\charscalex100 {A }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {paraszti }\
    tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalomra }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {n�zve }\tab \fs36\cf0\f0\charscalex100 {ez }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {v�gzetes }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezm�nyekkel }\tab \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {j�rt. }\tab \fs40\cf0\f0\charscalex100 {A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {termel\uc1\u337Xsz�vetkezetekben az embereket
    semmi sem motiv�lta arra, hogy kem�nyen dolgozzanak, ez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a termel�s meredeken zuhant. A megtermelt [
    �lelmiszer jelent\uc1\u337Xs r�sz�t az �llam kisaj�t�totta, �gy nem}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maradt el�g ennival�. I Az
    emberek lassan �hen haltak. Az er\uc1\u337Xszakos kollektiviz�l�s sor�n
    mintegy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatmilli�
    �ldozata volt az �h�ns�gnek, t�bb sz�zezer embert pedig meggyilkol-E tak vagy
    Szib�ri�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�m\uc1\
    u369Xztek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sem
    az �jonnan megteremtett ipar, sem pedig a kollektiviz�lt sz�vetkeze-
    [ tek m\uc1\u369Xk�d�se nem volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gilag eredm�nyes - m�r amennyiben az ered-j m�nyes m\
    uc1\u369Xk�d�s azt jelentette volna, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szovjetuni� a lehet\uc1\u337X legjobban hasznos�tja a
    birtok�ban l�v\uc1\u337X er\uc1\u337Xforr�sokat. Ami ebben a kommunista}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamban v�gbement, az a
    gazdas�gi katasztr�fa �s stagn�l�s, s\uc1\u337Xt egyenesen a gazdas�gi �sszeoml�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos receptje. A
    Szovjetuni� m�gis gyors n�veked�snek indult. Nem neh�z meg�rteni, mi�rt.
    Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xforr�sok felhaszn�l�s�nak legjobb m�dja az, ha engedj�k, hogy az
    emberek - a piacok �tj�n -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {maguk hozz�k meg d�nt�seiket. Ha ehelyett az �llam vagy a sz\uc1\
    u369Xk elit diszpon�l az er\uc1\u337Xforr�sok felett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {akkor sem a megfelel\uc1\u337X �szt�nz\uc1\
    u337Xk nem alakulnak ki, sem a tehets�gek �s k�pess�gek hat�kony}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {allok�ci�ja nem val�sul
    meg. De, egyes esetekben, egy adott tev�kenys�gn�l vagy szektorban (ilyen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt a neh�zipar a
    Szovjetuni�ban) a munkaer\uc1\u337X �s a t\uc1\u337Xke termel�kenys�ge annyival
    magasabb lehet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint a
    t�bbiben, hogy egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben az er\uc1\u337Xforr�soknak az
    adott szektorba}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rt�n\uc1\u337X ir�ny�t�s�val m�g egy fentr\uc1\u337Xl lefel�
    ir�nyul� folyamat is k�pes n�veked�st gener�lni. Ahogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt a 3. fejezetben l�ttuk, a Karib-
    szigeteken (Barbadoson, Kub�ban, Haitin �s Jamaic�n) egy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben is
    k�pesek voltak egy viszonylag magas j�vedelemszintet el�rni}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azzal, hogy minden er\uc1\u337Xforr�st egy
    vil�gszerte igen keresett �rucikk, a cukor gy�rt�s�ra ford�tottak. A}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgamunk�ra alapozott
    cukorgy�rt�s egy�ltal�n nem volt \uc1\u8222Xhat�kony\uc1\u8221X, �s ezekben az
    orsz�gokban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem
    t�rt�nt sem technol�giai v�lt�s, sem teremt\uc1\u337X rombol�s, de ez nem
    akad�lyozta \uc1\u337Xket abban, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben is el�rjenek bizonyos
    m�rt�k\uc1\u369X n�veked�st. Hasonl� volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {helyzet a Szovjetuni�ban is: ott az ipar t�lt�tte be azt
    a szerepet, amit a Karib-t�rs�gben a cukor. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szovjet ipar n�veked�se tov�bb gyorsult, ugyanis -
    az eur�pai �s amerikai viszonyokhoz k�pest -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs34\cf0\f0\charscalex100 {technol�giailag annyira fejletlen volt, hogy
    puszt�n az er\uc1\u337Xforr�soknak az iparba t�rt�n\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tcsoportos�t�s�val hatalmas
    nyeres�gre tudtak szert tenni, m�g akkor is, ha mindez cs�ppet sem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�konyan �s er\uc1\
    u337Xnek erej�vel val�sult meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1928 el\uc1\u337Xtt az orosz lakoss�g t�bbs�ge vid�ken �lt. A
    parasztok primit�v technol�gi�kat haszn�ltak, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem sok minden �szt�n�zte \uc1\u337Xket a produkt�v
    termel�sre. Igaz�b�l az orosz feudalizmus maradv�nyait}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak nem sokkal az I. vil�gh�bor�
    kit�r�se el\uc1\u337Xtt sz�molt�k fel. Ebben hatalmas, kiakn�zatlan}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi potenci�l
    rejlett: ezt a munkaer\uc1\u337Xt �t lehetett csoportos�tani a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gb�l az iparba. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szt�linista iparos�t�s volt az egyik - durva - megold�s ennek a
    potenci�lnak a kihaszn�l�s�ra. Szt�lin}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�tvez�nyelte ezt a nagyon rosszul hasznos�tott er\uc1\
    u337Xforr�st
    az iparba, ahol alkalmaz�sa eredm�nyesebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {lehetett, m�g akkor is, ha egy�bk�nt maga az ipar nagyon
    rosszul szervezett volt - ahhoz k�pest, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {milyen lehetett volna. �gy t�rt�nhetett meg, hogy
    1928 �s 1960 k�z�tt a Szovjetuni� nemzeti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszj�vedelme �vente 6sz�zal�k-kal n\uc1\u337Xtt,
    amire addig, val�sz�n\uc1\u369Xleg, m�g soha nem volt p�lda a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelemben. Ezt a gyors
    gazdas�gi n�veked�st nem a technol�giai v�lt�s tette lehet\uc1\u337Xv�,
    hanem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaer\uc1\
    u337X �jraeloszt�sa �s - az �j eszk�z�k �s gy�rak r�v�n - a t\uc1\
    u337Xkefelhalmoz�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    n�veked�s annyira gyors volt, hogy nemcsak Lincoln Steffenst siker�lt
    megt�vesztenie, hanem egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�sz nyugati gener�ci�t is. De megt�vesztette az amerikai
    k�zponti h�rszerz�st, a CIA-t is. S\uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megt�vesztette a Szovjetuni� vezet\uc1\
    u337Xit is, p�ld�ul Nyikita Hruscsovot, aki 1956-ban elhangzott h�res}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {besz�d�ben �gy hencegett a
    nyugati diplomat�knak: \uc1\u8222XEltemetj�k �n�ket!\uc1\u8221X M�g 1977-ben is ott
    tartott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�g, hogy
    egy angol k�zgazd�sz a szakm�ban elismert m\uc1\u369Xv�ben azt �ll�totta,
    hogy a szovjet t�pus�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gok sok szempontb�l jobban teljes�tenek, mint a
    kapitalista gazdas�gok: nagyobb gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�st produk�lnak, k�pesek megval�s�tani a
    teljes foglalkoztatotts�got �s az �rstabilit�st, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {embereket pedig �nzetlens�gre nevelik. A j�
    �reg nyugati kapitalizmus csak egy dologban kapott jobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {min\uc1\u337Xs�t�st: nagyobb politikai
    szabads�got biztos�tott. A legsz�lesebb k�rben haszn�lt egyetemi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zgazdas�gtan-tank�nyv,
    amelyet a Nobel-d�jas Paul Samuelson �rt, t�bbsz�r is a Szovjetuni�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�v\uc1\u337Xbeni
    gazdas�gi f�l�ny�t prognosztiz�lta. Az 1961-es kiad�sban Samuelson azt
    j�solta, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szovjet nemzeti j�vedelem 1984-rc tal�n, de 1997-re minden bizonnyal meghaladja
    majd az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�llamok�t. Az 1980-as kiad�sban alig valamit m�dos�tottak az ezt taglal�
    elemz�sen, b�r a k�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�vsz�mot kitolt�k 2002-re, illetve 2012-re.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Hab�r Szt�lin �s az \uc1\u337Xt k�vet\uc1\
    u337X szovjet vezet\uc1\u337Xk politik�ja val�ban k�pes volt gyors
    gazdas�gi}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�veked�st produk�lni, nem tudt�k el�rni, hogy ez a
    n�veked�s tart�s legyen. Az 1970-es �vekre a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�s majdnem teljesen
    le�llt. A legfontosabb tanuls�g, hogy a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek nem k�pesek tart�s technol�giai
    v�lt�st gener�lni, �s ennek k�t oka is van. Az egyik, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nincsenek meg az ehhez sz�ks�ges gazdas�gi
    �szt�nz\uc1\u337Xk, a m�sik az elit ellen�ll�sa. R�ad�sul, ha m�r}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az �sszes, kor�bban rosszul
    hasznos�tott er\uc1\u337Xforr�st �tcsoportos�tott�k az iparba, akkor m�r nem
    sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasznot lehet
    kipr�selni a rendszerb\uc1\u337Xl. �gy a szovjet gazdas�g falnak rohant:
    innov�ci� n�lk�l, gy�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xkkel nem volt k�pes tov�bb fejl\uc1\
    u337Xdni. Az egyetlen olyan ter�let, ahol a szovjeteknek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {- hatalmas er\uc1\u337Xfesz�t�sek �r�n -
    siker�lt folyamatosan �j�taniuk, az a katonai �s \uc1\u369Xrtechnol�gia
    volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ennek
    k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy az els\uc1\u337X \uc1\u369Xrkutya, Lajka, �s az
    els\uc1\u337X \uc1\u369Xrhaj�s, Jurij Gagarin is orosz volt.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezenk�v�l pedig az oroszok adt�k
    a vil�gnak az AK-47-es g�pkarab�lyt, ismertebb nev�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kalasnyikovot.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Goszplan, elvileg, az a teljhatalm�
    tervhivatal volt, ahol k�zpontilag megtervezt�k az eg�sz szovjet}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�got. Itt sorra sz�lettek az
    �t�ves tervek, aminek, elvileg, az lett volna a haszna, hogy biztos�tja}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �sszer\uc1\u369X
    befektet�sekhez �s az innov�ci�hoz sz�ks�ges hossz� t�v� elk�pzel�seket. Val�j�ban,
    ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a szovjet iparban
    megval�sult, annak vajmi kev�s k�ze volt az �t�ves tervekhez, amelyeket egy�bk�nt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is rendszeresen
    �jragondoltak, �jra�rtak, vagy egyszer\uc1\u369Xen figyelembe sem vett�k \
    uc1\u337Xket. Az ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�s Szt�lin �s a Politb�r� parancsai szerint alakult -
    \uc1\u337Xk viszont gyakran meggondolt�k magukat,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s sokszor teljesen fel�l�rt�k kor�bbi
    d�nt�seiket. Az �sszes terv csak \uc1\u8222Xv�zlat\uc1\u8221X volt, vagy \uc1\
    u8222Xel\uc1\u337Xzetes\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ez id\uc1\u337X alatt egyetlenegy \uc1\u8222Xv�gleges\uc1\u8221X
    terv sz�letett - a k�nny\uc1\u369Xipar 1939-es terve. 1937-ben maga}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Szt�lin mondta, hogy \
    uc1\u8222Xcsak a b�rokrat�k hihetik, hogy a tervez�si munka v�get �r a
    terv}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elk�sz�t�s�vel. A
    terv elk�sz�t�se csak a kezdet. A terv val�di ir�nya csak a megval�s�t�sa ut�n
    alakul}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ki.\uc1\u8221X
    Szt�lin mindenkir\uc1\u337Xl - egy�nekr\uc1\u337Xl, csoportokr�l - tudni
    akarta, hogy politikailag loj�lis-e vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem, hogy ennek megfelel\uc1\u337Xen jutalmazhassa vagy
    b�ntethesse. Ami a Goszplant illeti, annak legf\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feladata az volt, hogy sz�ll�tsa az
    inform�ci�kat Szt�linnak, hogy m�g t�bbet tudjon meg bar�tair�l �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellens�geir\uc1\u337Xl. A Goszplan,
    ha csak tehette, ink�bb nem hozott d�nt�seket. Mert ha egy d�nt�s
    balul}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {s�lt el, a
    felel\uc1\u337Xst ak�r ki is v�gezhett�k. C�lszer\uc1\u369Xbb volt tart�zkodni a
    felel\uc1\u337Xss�gv�llal�st�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Aki t�ls�gosan is komolyan
    vette a feladat�t - ahelyett, hogy kital�lta volna, mit akar a p�rt -, az �gy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�rt, mint azok, akik
    lebonyol�tott�k az 1937-es n�psz�ml�l�st. M�r az el\uc1\u337Xzetes
    eredm�nyeket l�tva}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vil�goss� v�lt, hogy a Szovjetuni� lakoss�ga 162 milli� f\uc1\u337X k�r�l
    lehetett, ami j�val kevesebb volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Szt�lin �ltal megj�solt 180 milli�n�l, de m�g azt az adatot (168
    milli� f\uc1\u337X) sem �rte el, amit Szt�lin}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {1934-ben k�zz�tett. 1926 �ta nem tartottak
    n�psz�ml�l�st az orsz�gban, az�ta viszont lezajlottak az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1930-as �vek nagy �h�ns�gei �s
    tisztogat�sai - �s ezt a lakoss�g l�tsz�ma is t�kr�zte. Szt�lin, v�laszul}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az eredm�nyekre,
    letart�ztattatta �s Szib�ri�ba sz�m\uc1\u369Xzte vagy kiv�geztette
    mindazokat, akik r�szt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {vettek a n�psz�ml�l�s megszervez�s�ben �s lebonyol�t�s�ban.
    Majd 1939-ben �jabb n�psz�ml�l�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rendelt el. Ez�ttal a szervez\uc1\u337Xk m�r j�l tudt�k, mi a
    dolguk: kimutatt�k, hogy a Szovjetuni� lakoss�ga}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {val�j�ban 171 milli� f\uc1\u337X.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Szt�lin meg�rtette, hogy a szovjet gazdas�gi rendszerben az emberek nem
    igaz�n �rdekeltek abban,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy kem�nyen dolgozzanak. Erre a term�szetes reakci�
    az lett volna, hogy bevezet bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {�szt�nz\uc1\u337Xket - �s, ami azt illeti, ezt n�ha meg is
    tette. P�ld�ul �lelmiszer-ell�tm�nyokat k�ld�tt azokra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a teriiletekre, ahol esett a
    termel�kenys�g - �gy pr�b�lta el�rni a javul�st. S\uc1\u337Xt, m�r 1931-
    ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lemondott arr�l
    az elk�pzel�s�r\uc1\u337Xl, hogy kineveljen olyan \uc1\u8222Xszocialista
    f�rfiakat �s n\uc1\u337Xket\uc1\u8221X, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenf�le p�nz�gyi �szt�nz\uc1\u337X n�lk�l is
    hajland�ak dolgozni. H�res besz�d�ben kritiz�lta az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xegyenl\uc1\u337Xsdit\uc1\u8221X, �s
    ezek ut�n, azon t�l, hogy a k�l�nb�z\uc1\u337X munk�k�rt k�l�nb�z\uc1\u337X
    b�rt fizettek, m�g egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {b�nuszrend-szert is bevezettek. Ismerkedj�nk meg ennek m\uc1\
    u369Xk�d�s�vel - igen tanuls�gos lesz! Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tott tervgazdas�gban a c�geknek a tervekben
    meghat�rozott termel�si c�lt kell teljes�teni�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hab�r ezeket a terveket gyakran �jrat�rgyalt�k,
    m�dos�tott�k. Az 1930-as �vekt\uc1\u337Xl a munk�soknak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�nuszt fizettek, ha siker�lt el�rni a
    megszabott termel�si szintet. Ez a b�nuszrendszer egyesekkel igen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nagyvonal� volt: a fels\uc1\u337X
    vezet�s �s a rangid\uc1\u337Xs m�rn�k�k ak�r fizet�s�k 37sz�zal�k-�t is
    megkaphatt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pluszban.
    Viszont ez a rendszer nem �szt�nz�tt technol�giav�lt�sra. �pp ellenkez\uc1\
    u337Xleg! El\uc1\u337Xsz�r is, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {innov�ci� - amely �ltal�ban elvonja az er\uc1\u337Xforr�sokat
    a kor�bbi technol�gia szerinti termel�st\uc1\u337Xl -}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vesz�lyeztette volna a tervsz�mok el�r�s�t,
    �s �gy a b�nuszok kifizet�s�t. M�sodszor, a tervsz�mokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal�ban a kor�bbi termel�si szintek
    alapj�n hat�rozt�k meg. Ez pedig teljes eg�sz�ben a termel�s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {visszafog�s�ra vagy szinten
    tart�s�ra �szt�nz�tt, hiszen a termel�s n�vel�se azt jelentette volna, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a j�v\uc1\u337Xben t�bbet
    kell majd termelni - n\uc1\u337Xttek volna a tervsz�mok. �gy ahhoz, hogy
    a c�lok is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {teljes�ljenek �s a b�nuszokat is kifizess�k, a legjobb megold�s az volt,
    ha a c�gek alulteljes�tettek.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Azzal pedig, hogy a b�nuszokat havonta fizett�k ki, csak azt �rt�k
    el, hogy mindenki tov�bbra is csak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jelenre koncentr�lt, pedig az innov�ci� l�nyege, hogy ma �ldozatokat
    hozunk az�rt, hogy holnap jobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {legyen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {De, amikor a b�nuszok �s az �szt�nz\uc1\u337Xk m�gis alak�tani tudtak az
    emberek viselked�s�n, sokszor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {abban sem volt k�sz�net. A k�zpontos�tott tervgazdas�g
    egyszer\uc1\u369Xen alkalmatlan volt arra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tvegye azt a szerepet, amit - a XVIII.
    sz�zadi nagy k�zgazd�sz, Adam Smith elnevez�s�vel �lve -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {addig a \uc1\u8222Xpiac l�thatatlan
    keze\uc1\u8221X t�lt�tt be. Amikor az ac�llemezgy�rt�s tervsz�m�t tonn�ban
    hat�rozt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg, a
    lemezek t�l nehezek lettek. Amikor n�gyzetm�terben, akkor a lemezek t�l
    v�konyak lettek.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Amikor a csill�rgy�rt�s tervsz�m�t tonn�ban hat�rozt�k meg, a csill�rok olyan
    nehezek lettek, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {plafon alig tudta megtartani \uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az 1940-es
    �vekre a Szovjetuni� vezet\uc1\u337Xi m�r r�g tiszt�ban voltak azzal,
    amivel nyugati csod�l�ik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�g nem: ezek az �szt�nz\uc1\u337Xk rendk�v�l vissz�sak
    voltak. A szovjet vezet\uc1\u337Xk �gy tettek, mintha ennek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {okai egy�bk�nt orvosolhat� technikai
    probl�m�k lenn�nek. P�ld�ul a b�nuszok kifizet�s�t ezut�n m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem a termel�si c�lokhoz k�t�tt�k, hanem a
    c�gekre b�zt�k, hogy mekkora h�nyadot k�l�n�tenek el a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profitb�l b�nuszokra. De ez ugyan�gy nem
    �szt�nz�tt innov�ci�ra, ahogy a kor�bbi b�nuszrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem. A profitsz�m�t�sban haszn�lt
    �rrendszer k�sz�n\uc1\u337Xviszonyban sem volt az �j innov�ci�k vagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�k val�di
    �rt�k�vel. A piacgazdas�ggal ellent�tben, a Szovjetuni�ban a korm�ny
    szabta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg az �rakat,
    �s �gy azok aligha voltak kapcsolatban az �rt�kkel. 1946-ban kifejezetten az
    innov�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�nz�s�re
    vezett�k be a konkr�t innov�ci�s b�nuszokat. Azt m�r 1918-ban felismert�k,
    hogy egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {feltal�l�nak
    p�nzbeli elismer�st kellene kapnia az innov�ci�j��rt, de ezek igen
    alacsony �sszeg\uc1\u369Xek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {voltak, �s nem t�kr�zt�k az �j technol�gia val�di
    �rt�k�t. Ez csak 1956-ban v�ltozott meg, amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337X�rt�k, hogy a b�nusznak
    ar�nyosnak kell lennie az innov�ci� hozad�k�val. Mivel azonban a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {termel�kenys�get gazdas�gi
    haszonban sz�molt�k, a gazdas�gi hasznot pedig a fenn�ll� �rrendszer}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerint m�rt�k, ez
    megint nem igaz�n �szt�n�zte az innov�ci�t. Oldalakat lehetne megt�lteni
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esetekkel,
    amikor ezek a tervek ilyen vissz�s �szt�nz\uc1\u337Xket gener�ltak.
    P�ld�ul, mivel az innov�ci�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {b�nuszkeret nagys�g�t eleve behat�rolta a c�g b�rkerete, ez r�gt�n
    elvette a kedvet az olyan �j�t�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kifejleszt�s�t\uc1\u337Xl vagy alkalmaz�s�t�l, amelyek cs�kkentett�k
    volna a munkaer\uc1\u337Xig�nyt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {F�l\uc1\u337X, hogy rejtve maradnak a rendszer val�di
    probl�m�i, ha csak a k�l�nb�z\uc1\u337X szab�ly- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�nuszrendszerekkel foglalkozunk. Am�g a
    politikai hatalom a kommunista p�rt kez�ben volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lehetetlen volt �rdemben v�ltoztatni azokon
    az alapvet\uc1\u337X �szt�nz\uc1\u337Xk�n, amelyekkel az emberek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lkoztak, b�nuszok ide vagy
    oda. A kommunista p�rt mindig is a jutalmaz�s �s b�ntet�s h�ve volt:}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nemcsak jutalmazott, hanem, ha
    kellett, b�ntetett is - �s bizony kem�nyen b�ntetett, hogy el�rje, amit}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akar. Ez al�l a gazdas�gi
    termel�kenys�g sem volt kiv�tel. T�rv�nyek eg�sz sor�val kre�ltak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u369Xncselekm�ny-
    kateg�ri�kat, amelyekbe besorolhatt�k mindazokat a munk�sokat, akik \uc1\u8212X a
    vezet\uc1\u337Xs�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meg�t�l�se szerint - lazs�ltak. 1940 j�nius�ban p�ld�ul t�rv�nyt hoztak,
    amely szerint a hi�nyz�s -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�rtsd: b�rmely, 20 perc id\uc1\u337Xtartamot el�r\uc1\u337X,
    fel�gyelet n�lk�li t�voll�t vagy munkahelyi lust�lkod�s -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u369Xncselekm�ny, amely hathavi
    k�nyszermunk�val �s 25sz�zal�k-os b�rcs�kkent�ssel b�ntetend\uc1\u337X.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Mindenf�le hasonl�
    b�ntet�st vezettek be, �s ezeket ijeszt\uc1\u337Xen gyakran alkalmazt�k is. 1940 �s
    1955}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt 36 milli�
    embert, a feln\uc1\u337Xtt lakoss�g mintegy egyharmad�t tal�lt�k b\uc1\u369Xn�snek
    ilyen v�ts�gekben.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {K�z�l�k 15 milli�an b�rt�nbe ker�ltek, 250 ezer embert pedig kiv�geztek.
    Minden �vben 1 milli�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feln\uc1\u337Xttet b�rt�n�ztek be munkahelyi t�rv�nys�rt�sek miatt,
    nem besz�lve arr�l a 2,5 milli� emberr\uc1\u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akiket Szt�lin a szib�riai gul�gokra sz�m\uc1\
    u369Xz�tt. A rendszer m�gsem m\uc1\u369Xk�d�tt. Be lehet ugyan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszer�teni az embereket a
    gy�rakba, de hi�ba fogunk fegyvert r�juk, att�l m�g nem fognak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gondolkodni, nem t�madnak j�
    �tleteik. Lehet, hogy az er\uc1\u337Xszak �s a k�nyszer Barbados vagy Jamaica}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cukorn�d�ltetv�nyein
    eredm�nyes eszk�znek bizonyult, de egy modern ipari gazdas�gban nem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellens�lyozhatta az
    �szt�nz\uc1\u337Xk hi�ny�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A k�zpontos�tott tervgazdas�gban nem a b�nuszrendszer
    technikai probl�m�i miatt nem lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {bevezetni t�nylegesen hat�kony �szt�nz\uc1\u337Xket. Ez
    eleve annak a m�dszernek a jelleg�b\uc1\u337Xl ad�dott,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amellyel ez a kizs�km�nyol� n�veked�s
    megval�sult. Korm�nyzati parancsra indult meg a n�veked�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s ezzel megoldottak ugyan n�h�ny alapvet\
    uc1\u337X gazdas�gi probl�m�t, de tart�s gazdas�gi n�veked�shez}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az kell, hogy az emberek haszn�t vegy�k
    a tehets�g�knek, kezdjenek valamit az �tleteikkel - ez pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elk�pzelhetetlen egy szovjet t�pus�
    gazdas�gi rendszerben. A Szovjetuni� vezet\uc1\u337Xinek ehhez fel kellett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna sz�molniuk a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket, de egy ilyen l�p�ssel kock�ra
    tett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {volna saj�t
    politikai hatalmukat. Amikor 1987 ut�n Mihail Gorbacsov t�volodni kezdett
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�
    gazdas�gi int�zm�nyekt\uc1\u337Xl, a kommunista p�rt hatalma, �s vele egy�tt a
    Szovjetuni� is,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�sszeomlott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    Szovjetuni� m�g egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben is k�pes volt gyors
    n�veked�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gener�lni,
    mert a bolsevikok fel�p�tettek egy er\uc1\u337Xs, k�zpontos�tott �llamhatalmat,
    amit arra haszn�ltak,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy az er\uc1\u337Xforr�sokat az iparba ir�ny�ts�k. De, mint
    mindig, a technol�giai v�lt�s most is elmaradt, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s pedig nem volt tart�s. El\uc1\u337Xbb
    csak lassulni kezdett, v�g�l teljesen �sszeomlott. B�rmilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tiszavir�g-�let\uc1\u369X is az ilyen
    n�veked�s, azt j�l illusztr�lja, hogy a kizs�km�nyol� int�zm�nyek is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�n�zhetik a gazdas�gi
    aktivit�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A t�rt�nelem folyam�n a legt�bb t�rsadalmat
    kizs�km�nyol� int�zm�nyekkel ir�ny�tott�k, �s ott, ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ehhez m�g bizonyos m�rt�k\uc1\u369X t�rv�nyes
    rend is p�rosult, el tudtak �rni n�mi korl�tozott n�veked�st -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g ha az egyetlen kizs�km�nyol�
    t�rsadalomban sem v�lt fenntarthat�v�. Val�j�ban a nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmi fordul�pontok egyike-m�sika
    jellemz\uc1\u337Xen egy�tt j�rt egy int�zm�nyi innov�ci�val, amely}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bebetonozta a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyeket, �s m�g nagyobb hatalmat adott egyetlen t�rsadalmi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csoport kez�be, amely �gy
    meg tudta teremteni a t�rv�nyes rendet, �s sz�pen profit�lt az orsz�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�s�b�l. A
    fejezet h�tral�v\uc1\u337X r�sz�ben el\uc1\u337Xbb azoknak az int�zm�nyi
    innov�ci�knak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {term�szet�t vizsg�ljuk meg, amelyek r�v�n egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben
    is megval�sulhat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {bizonyos m�rt�k\uc1\u369X �llami k�zpontos�t�s �s n�veked�s; majd
    megmutatjuk, hogy ezek az inform�ci�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {hogyan seg�tenek nek�nk meg�rteni a neolitikus
    forradalomnak nevezett folyamatot, amely sor�n az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ember �tt�rt a f�ldm\uc1\u369Xvel�sre, �s
    amely al�t�masztja jelenlegi vil�gunk sz�mos aspektus�t is. V�g�l}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig a maja v�ros�llamok
    p�ld�j�n mutatjuk be, hogy egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s nemcsak az�rt
    korl�tozott, mert elmarad a technol�giai fejl\uc1\u337Xd�s, hanem az�rt is,
    mert a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s
    miatt belharcok folynak a hatalom�rt �s a kizs�km�nyol�ssal megszerezhet\
    uc1\u337X vagyon�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {verseng\uc1\u337X riv�lis csoportok k�z�tt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li2826\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A Kasai foly� k�t partj�n...}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Kong� foly�
    egyik nagy mell�kfoly�ja a Kasai. Angol�ban ered, onnan �szaknak tart, �s
    a mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kong�i
    Demokratikus K�zt�rsas�g ter�let�n a f\uc1\u337Xv�rost�l, Kinshas�t�l �szakkeletre
    �mlik a Kong�ba.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hab�r
    vil�gviszonylatban a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g szeg�ny orsz�gnak sz�m�t, az
    orsz�gon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bel�l mindig
    is jelent\uc1\u337Xs k�l�nbs�gek voltak az egyes csoportok anyagi helyzete
    k�z�tt. A Kasai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hat�rfoly�, amely �ppen k�t ilyen csoport ter�lete k�z�tt h�z�dik. Nem sokkal az
    ut�n, hogy a foly�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {bel�p a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g ter�let�re, ott tal�ljuk a nyugati part
    ment�n a lele t�rzset;}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {a keleti parton pedig a bushongokat. Els\uc1\u337X pillant�sra a k�t t�rzs anyagi
    helyzete nem sokban kellene}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy k�l�nb�zz�n. Csup�n a foly� v�lasztja el \uc1\u337Xket,
    amelyen b�rki �tkelhet cs�nakon. A k�t t�rzs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredete k�z�s, nyelv�k rokon nyelv. R�ad�sul sok
    minden, amit alkotn�k - h�zaik, ruh�ik, k�zm\uc1\u369Xves}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rgyaik -, hasonl� st�lusban k�sz�l.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�gis, amikor az
    antropol�gus, Mary Douglas �s a t�rt�n�sz, Jan Vansina az 1950-es
    �vekben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tanulm�nyozni
    kezdte ezt a k�t embercsoportot, d�bbenetes k�l�nbs�geket fedeztek fel. Douglas
    err\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy
    �rt: \uc1\u8222XA lel�k szeg�nyek, nu\uc1\u8217Xg a bushongok gazdagok,
    [...] Mindenb\uc1\u337Xl, amib\uc1\u337Xl van a lel�knek, a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bushongoknak t�bb van; mindenhez,
    amihez �rtenek a lel�k, a bushongok jobban �rtenek.\uc1\u8221X K�nny\uc1\
    u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {erre az
    egyenl\uc1\u337Xtlens�gre magyar�zatot, m�ghozz� egyszer\uc1\u369X magyar�zatot
    tal�lni. Az egyik fontos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100
    {k�l�nbs�g - �s ebben nagyban hasonl�tanak arra a k�t perui megy�re,
    amelyek k�z�l az egyikre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kiterjedt a potos�i mita, a m�sikra nem -, hogy a lel�k
    �nell�t�sra termeltek, m�g a bushongok a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {piacra. Douglas �s Vansina azt is meg�llap�totta,
    hogy a lel�k fejletlenebb technol�gi�t haszn�ltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {P�ld�ul a vad�szathoz nem haszn�ltak h�l�s
    csapd�kat, pedig azok jelent\uc1\u337Xsen n�velik a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hat�konys�got. Douglas szerint \uc1\u8222Xa
    h�l�k hi�nya is azt mutatja, hogy a lel�k jellemz\uc1\u337Xen nem ford�tanak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xt �s energi�t
    olyasmire, amit sok�ig haszn�lhatn�nak\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {A f�ldm\uc1\
    u369Xvel�s technol�gi�j�ban �s a mez\uc1\u337Xgazdas�gi munk�k
    megszervez�s�ben is fontos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nbs�geket tal�ltak. A bushongok fejlett vegyes
    gazd�lkod�st folytattak; �tf�le n�v�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {termesztettek k�t�ves vet�sforg�ban: jam-gy�keret, bat�t�t,
    mani�k�t �s babot, illetve �vente k�tszer,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {n�ha h�romszor is arattak kukoric�t. A lei�kn�l nem
    volt ilyen rendszer, �s aratni is csak �vente}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer tudtak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�t t�rzs k�zrendje is teljesen
    elt�rt egym�st�l. A lel�k elsz�rtan elhelyezked\uc1\u337X, meger\uc1\
    u337Xs�tett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {falvakban
    �ltek, amelyek �lland� harcban �lltak egym�ssal. Aki elindult egyik
    falub�l a m�sikba,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {vagy kimer�szkedett �lelem�rt az erd\uc1\u337Xbe, azt kock�ztatta, hogy a
    szomsz�d falubeliek megt�madj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vagy elrabolj�k. A bushongokn�l ilyesmi szinte soha nem t�rt�nt.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Hogy mi �ll ezek
    m�g�tt a k�l�nbs�gek m�g�tt? Nyilv�nval�an nem a f�ldrajzi adotts�gok
    miatt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lnak a
    lel�k fejletlenebb technol�gi�kat. Es nem is a tudatlans�g �ll a h�tt�rben, hiszen
    ismert�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {azokat az
    eszk�z�ket, amiket a bushongok haszn�ltak. Lehet, hogy ez esetben az elt�r\uc1\
    u337X kult�ra adhat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {magyar�zatot. Vajon a lele kult�ra t�nyleg nem �szt�n�z arra, hogy az
    ember h�l�t k�sz�tsen, �s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {massz�vabb h�zakat �p�tsen? Nem, ez sem val�sz�n\uc1\
    u369X. Ak�rcsak a kong�iak, a lel�k is �l�nken}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�rdekl\uc1\u337Xdtek a fegyverek, a
    fegyverv�s�rl�s ir�nt, �s Douglas m�g azt is megjegyezte, hogy \uc1\
    u8222Xez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fegyverv�s�rl�si l�z [...] is azt mutatja, hogy kult�r�juk megengedi a
    fejlettebb technol�gi�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {haszn�lat�t, amennyiben azok nem ig�nyelnek hossz� t�v� egy�ttm\uc1\
    u369Xk�d�st �s er\uc1\u337Xfesz�t�seket\uc1\u8221X. Teh�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz� sincs a fejlett technol�gi�val
    szembeni kultur�lis idegenked�sr\uc1\u337Xl, �s sem a tudatlans�g, sem a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldrajzi adotts�gok
    nem adnak magyar�zatot arra, hogy a bushongok mi�rt �lnek jobban, mint a lel�k.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Az okok a bushongok �s a lel�k f�ldj�n kialakult
    politikai int�zm�nyek k�z�tti k�l�nbs�gekben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {keresend\uc1\u337Xk. Mint mondtuk, a lel�k meger\
    uc1\u337Xs�tett falvakban �ltek, amelyek nem alkottak egys�ges}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai rendszert. A Kasai
    m�sik partj�n m�s volt a helyzet. 1620 k�r�l lezajlott egy politikai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom: vez�re egy
    bizonyos Shyaam volt, aki megalap�totta a Kuba Kir�lys�got (l�sd 6. t�rk�p),}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek \uc1\u337X lett a
    kir�lya, �s amelynek magj�t �pp a bushong t�rzs adta. Ezt megel\uc1\u337Xz\uc1\
    u337Xen, val�sz�n\uc1\u369Xleg,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kev�s k�l�nbs�g lehetett a bushongok �s a lel�k �letm�dja k�z�tt;
    ezek a k�l�nbs�gek akkor �s abb�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ad�d�an alakultak ki, amikor �s ahogyan Shyaam kir�ly, a
    foly� keleti partj�n, �jraszervezte a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmat: fel�p�tett egy �llamot, �s fel�p�tette a
    politikai int�zm�nyek piramis�t. Ez a rendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemcsak hogy sokkal centraliz�ltabb volt, mint
    a kor�bbiak, hanem, r�ad�sul, bonyolult strukt�r�kb�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�llt. Shyaam �s ut�dai fel�p�tettek egy
    k�zigazgat�si rendszert, amely beszedte az ad�kat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremtettek egy jogrendszert �s rend\
    uc1\u337Xrs�get, hogy biztos�ts�k a t�rv�nyes rendet. A vezet\uc1\u337Xk
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tan�csok ellen\uc1\
    u337Xrz�se alatt �lltak, egyetlen d�nt�st sem hozhattak meg an�lk�l, hogy a
    tan�cstagokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {konzult�ltak volna. M�g az esk�dtb�r�skod�st is ismert�k, ami az eur�pai
    gyarmati rendszer el\uc1\u337Xtt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nyilv�nval�an igazi k�l�nlegess�g volt Fekete-Afrik�ban.
    Mindazon�ltal az a k�zpontos�tott �llam,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {amelyet Shyaam kir�ly fel�p�tett, csup�n a
    kizs�km�nyol�s abszolutisztikus eszk�ze volt. Shyaamot}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem szavaz�s �tj�n v�lasztott�k kir�lynak,
    �s az �llam�gyeket fel�lr\uc1\u337Xl ir�ny�tott�k, nem n�pk�pviselet}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�tj�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Kuba Kir�lys�gban ez a k�zpontos�t�ssal
    �s a t�rv�nyes rend megteremt�s�vel egy�tt j�r� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {forradalom gazdas�gi forradalomhoz vezetett.
    �jraszervezt�k a mez\uc1\u337Xgazdas�got, �s �j technol�gi�kat}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {vezettek be, hogy n�velj�k a
    termel�kenys�get. A kor�bbi alap�lelmiszereket lecser�lt�k �j,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magasabb hozam�, az amerikai
    kontinensr\uc1\u337Xl behozott n�v�nyekre: ekkor t�rtek �t a kukoric�ra,
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mani�k�ra �s a
    csilipaprik�ra; illetve ekkor vezett�k be az intenz�v, vegyes gazd�lkod�si
    ciklust.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Mindezek
    eredm�nyek�nt az egy f\uc1\u337Xre jut� term�ny mennyis�ge megdupl�z�dott.
    Ezeknek a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�v�nyeknek
    az �tv�tel�hez �s a mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�s �tszervez�s�hez egyre
    t�bb munk�sk�zre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt
    Sz�ks�g a f�ldeken. Ez�rt a h�zass�gk�t�s kora 20 �vre cs�kkent, �gy a
    f�rfiak m�r fiatalabb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korban megkezdhett�k a mez\uc1\u337Xgazdas�gi munk�t. A lel�kn�l teljesen m�s volt
    a helyzet. N�luk a f�rfiak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jellemz\uc1\u337Xen 35 �vesen n\uc1\u337Xs�ltek, �s csak ez
    ut�n kezdtek dolgozni a f�ldeken, addig a harcnak �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {porty�z�snak szentelt�k az �let�ket.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A politikai �s a gazdas�gi forradalom k�z�tt igen
    egyszer\uc1\u369X az �sszef�gg�s. Shyaam kir�ly �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�i maguknak akart�k az orsz�g �sszes
    ad�bev�tel�t �s kincs�t, �gy a kir�ly alattval�i a saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogyaszt�son fel�l k�nytelenek voltak
    kitermelni m�g n�mi pluszt is. B�r Shyaam �s emberei nem}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll�tottak fel befogad�
    int�zm�nyeket a Kasai keleti partj�n, m�gis siker�lt megteremteni egy bizonyos}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\sl
    mult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rt�k\uc1\u369X gazdas�gi j�l�tet, ez
    ugyanis velej�r�ja a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszernek, amely}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindig megval�s�t egy bizonyos
    m�rt�k\uc1\u369X �llami k�zpontos�t�st �s biztos�tja a t�rv�nyes rendet.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Shyaamnak �s
    embereinek term�szetesen �rdek�kben �llt a gazdas�gi aktivit�s �szt�nz�se,
    hisz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {m�sk�l�nben nem
    lett volna mit kizs�km�nyolni. Ak�rcsak Szt�lin, Shyaam is olyan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert �p�tett
    fel, amely el\uc1\u337Xteremti a rendszer t�mogat�s�hoz sz�ks�ges
    anyagiakat.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahhoz
    k�pest, hogy a Kasai foly� m�sik partj�n a t�rv�nyes rend helyett annak
    teljes hi�nya}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkodott, a fenti rendszer t�nyleg jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi j�l�tet
    gener�lt a bushongoknak - m�g ha a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hasznot a kir�ly �s az elit tette is zsebre. De ez
    a gyarapod�s sz�ks�gszer\uc1\u369Xen korl�tozott volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ak�rcsak a Szovjetuni�ban, a Kuba
    Kir�lys�gban sem t�rt�nt teremt\uc1\u337X rombol�s, �s a kezdeti}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sokat nem k�vette
    technol�giai innov�ci�. �s ez, t�bb�-kev�sb�, �gy is maradt eg�szen addig,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {am�g a XIX. sz�zad v�g�n
    meg nem jelentek az els\uc1\u337X belga gyarmati tisztvisel\uc1\u337Xk.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Shyaam kir�ly eredm�nyei is
    azt mutatj�k, hogy egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben is el lehet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rni korl�tozott m�rt�k\uc1\
    u369X gazdas�gi sikert. Ehhez k�zpontos�tani kell az �llamot. Az �llam}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�t�s�hoz
    pedig gyakran sz�ks�g van egy politikai forradalomra. A k�zpontos�tott
    �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {megteremt�se
    ut�n Shyaam kir�ly, �lve a hatalm�val, m�r �jraszervezhette a gazdas�got,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fellend�thette a
    mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�st, amit azt�n megad�ztathatott.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt a bushongokn�l �s nem a
    lel�kn�l zajlott le ez a politikai forradalom? Nem lehetett volna a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lel�knek is egy saj�t
    Shyaam kir�lyuk? Az az int�zm�nyi innov�ci�, amit Shyaam v�ghezvitt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmilyen el\uc1\u337Xre
    meghat�rozott m�don nem kapcsol�dott sem a f�ldrajzi adotts�gokhoz, sem
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kult�r�hoz, sem a
    tudatlans�ghoz. A lel�kn�l is v�gbemehetett volna egy ilyen forradalom, �s
    ott is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�an
    �tform�lta volna az int�zm�nyrendszert, de ez nem t�rt�nt meg. Ennek lehetnek olyan
    okai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {is, amiket
    az�rt nem ismer�nk, mert nem sokat tudunk a lele t�rsadalom mai �let�r\
    uc1\u337Xl. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {legval�sz�n\uc1\u369Xbb, hogy az ok csup�n annyi, hogy a t�rt�nelem alakul�sa
    kisz�m�thatatlan. �s, v�lhet\uc1\u337Xen,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ugyanez a kisz�m�thatatlans�g j�tszott k�zre akkor is,
    amikor bizonyos k�zel-keleti t�rsadalmak 12}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezer �vvel ezel\uc1\u337Xtt belekezdtek egy m�g
    sokkal radik�lisabb int�zm�nyi innov�ci�ba, amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek�nt a nom�d n�pek letelepedtek,
    majd h�zias�tottak bizonyos n�v�nyeket �s �llatokat.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezzel folytatjuk.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li3826\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Hossz�, forr� ny�r}\b0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Kr. e. 15 000 k�r�l a F�ld
    �ghajlata melegedni kezdett, v�get �rt a j�gkorszak. A Gr�nland jeg�b\uc1\u337Xl}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vett mint�k alapj�n
    a tud�sok azt �ll�tj�k, hogy az �tlagh\uc1\u337Xm�rs�klet r�vid id\uc1\
    u337X alatt 15 �C-ot}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {emelkedett. �gy t\uc1\u369Xnik, hogy ez a felmeleged�s egybeesett azzal
    az id\uc1\u337Xszakkal, amikor az emberi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {popul�ci� r gyors n�veked�snek indult - ez nem v�letlen,
    hiszen a glob�lis felmeleged�s hat�s�ra n\uc1\u337Xtt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �llatpopul�ci�k l�tsz�ma is, �s a vadon
    term\uc1\u337X n�v�nyekhez, �lelemhez is k�nnyebb volt hozz�jutni.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez a folyamat Kr. e. 14 000
    k�r�l hirtelen visszafordult, j�tt egy leh\uc1\u369Xl�s, ez volt a korai
    dri�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korszak, de Kr.
    e. 9600 ut�n megint n\uc1\u337Xtt az �tlagh\uc1\u337Xm�rs�klet - kevesebb mint egy
    �vtized alatt 7 �C-ot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {-, �s az�ta is magas. A r�g�sz Brian Fagan szavaival �lve: bek�sz�nt�tt a \uc1\
    u8222Xhossz� ny�r\uc1\u8221X. Az �ghajlat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {felmeleged�se hatalmas, kritikus fordulat volt, s ez
    megteremtette annak a majdani neolitikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {forradalomnak a h�tter�t, amely sor�n a nom�d
    n�pek �tt�rtek a letelepedett �letm�dra, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldm\uc1\u369Xvel�sre �s az �llattart�sra. Ez �s
    ez ut�n az emberis�g tov�bbi t�rt�nelme ezen a \uc1\u8222Xhossz�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ny�ron\uc1\u8221X zajlott.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Alapvet\uc1\u337X
    k�l�nbs�g van a f�ldm\uc1\u369Xvel�s-�llattart�s �s a vad�sz�s-gy\uc1\u369Xjt�get�s
    k�z�tt. El\uc1\u337Xbbi az egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�v�ny- �s �llatfajok h�zias�t�s�n alapul, ami l�nyeg�ben nem
    m�s, mint sz�nd�kos beavatkoz�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ezeknek a fajoknak az �letciklus�ba, hogy genetikai
    �llom�nyuk m�dos�t�s�val nagyobb haszn�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {legyenek az embernek. A h�zias�t�s egy
    technol�giav�lt�s, amely lehet\uc1\u337Xv� teszi, hogy az ember sokkal}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bb �lelmet tudjon el\uc1\
    u337X�ll�tani a rendelkez�sre �ll� n�v�nyekb\uc1\u337Xl �s �llatokb�l. A kukorica
    h�zias�t�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul
    akkor kezd\uc1\u337Xd�tt, amikor az emberek kezdt�k begy\uc1\u369Xjteni a
    teozint�t, a kukorica vadon term\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xs�t. A teozinte cs�ve nagyon pici, alig
    p�r centim�ter hossz�. Teljesen elt�rp�l egy mostani}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kukoricacs\uc1\u337X mellett. M�gis,
    fokozatosan, kiv�logatva a nagyobb cs�veket, �s azokat el�ltetve,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyeknek a cs�ve nem t�rt le,
    hanem a sz�ron maradt, �s le lehetett aratni, az ember \uc1\u8222Xkinemes�tette\
    uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a ma ismert
    kukoric�t, egy olyan n�v�nyt, amely egys�gnyi ter�leten sokkal t�bb t�pl�l�kot
    biztos�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    f�ldm\uc1\u369Xvel�s, az �llattart�s �s a h�zias�t�s legkor�bbi bizony�t�kai
    a K�zel-Keletr\uc1\u337Xl sz�rmaznak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {eg�szen pontosan arr�l a helyr\uc1\u337Xl, amelyet R�bert
    Braidwood r�g�sz �s antropol�gus Hilly Planksnek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevezett el - ez nem R��s, mint a m�r
    emlegetett \uc1\u8222Xterm�keny f�lholdat\uc1\u8221X k�r�l�lel\uc1\u337X,
    dombos ter�let,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amely
    a mai Izrael d�li r�sz�t\uc1\u337Xl indulva, Palesztin�n �t, a Jord�n foly� nyugati
    Partja ment�n, Sz�ri�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kereszt�l elny�lik eg�szen T�r�korsz�g d�lkeleti, Irak �szaki �s Ir�n
    nyugati r�sz�ig. Kr. e. 9500}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�r�l az emberek r�tal�ltak ennek a vid�knek az els\uc1\u337X \uc1\
    u337Xshonos n�v�nyeire: Jerik�ban,
    a Jord�n foly�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nyugati partj�n, a mai Palesztina ter�let�n a t�nk�re (ami egy
    b�zafajta) �s a k�tsoros �rp�ra; Teli}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Aswadban, Sz�ria �szaki r�sz�n pedig a t�nk�re, a
    bors�ra meg a lencs�re. Mindk�t vid�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gynevezett Nat�f-kult�ra helysz�ne volt, �s
    mindk�t helyen n�pes falvak �p�ltek; Jerik�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkoriban, v�lhet\uc1\u337Xen, mintegy 500
    lakosa volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt
    �ppen itt j�ttek l�tre az els\uc1\u337X f�ldm\uc1\u369Xves falvak, �s nem m�shol?
    Mi�rt a Nat�f-korszak emberei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {h�zias�tott�k a bors�t meg a lencs�t, �s nem m�sok? Vajon csak
    szerencs�j�k volt, hogy �pp ott �ltek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ahol sok volt a h�zias�that� faj? B�r ez ut�bbi igaz,
    sokan m�sok is e fajok k�z�tt �ltek, m�gsem}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�zias�tott�k \uc1\u337Xket. Ahogy azt
    a 2. fejezetben, a 4. �s 5. t�rk�pen l�ttuk, a mai, h�zias�tott �llatok
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�v�nyek vadon
    �l\uc1\u337X, vadon term\uc1\u337X \uc1\u337Xseinek f�ldrajzi elhelyezked�s�t
    felt�rk�pez\uc1\u337X genetikai �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {r�g�szeti kutat�sokb�l kider�l, hogy ezek k�z�tt sok olyan
    faj akad, amelynek az �l\uc1\u337Xhelye hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�leteket, t�bb milli� n�gyzetkilom�tert
    �lelt fel. A h�zias�tott �llatfajok vadon �l\uc1\u337X \uc1\u337Xsei minden�tt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megtal�lhat�ak voltak
    szerte Eur�zsi�ban. B�r a Hilly Flanks k�l�n�sen b\uc1\u337Xvelkedett \uc1\
    u337Xsi fajokban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ezzel messze nem volt egyed�l. Nem arr�l volt sz� teh�t, hogy a nat�fi emberek
    kiemelked\uc1\u337Xen gazdag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�v�ny- �s �llatvil�ggal rendelkez\uc1\u337X vid�ken �ltek volna,
    ami sz�mukra k�l�nleges helyzetet teremtett.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {A l�nyeg itt az, hogy m�r az el\uc1\u337Xtt
    letelepedtek, hogy elkezdt�k volna a n�v�nyek vagy �llatok}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�zias�t�s�t. Erre az egyik
    bizony�t�kot a gazell�k foga szolg�ltatja. A fogakat alkot� elmeszesedett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t\uc1\u337Xsz�vet, a
    fogcement r�tegenk�nt termel\uc1\u337Xdik. Tavasszal �s ny�ron, amikor a fogcement
    n�veked�se}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    leggyorsabb, ezeknek a r�tegeknek m�s lesz a sz�n�k, mint azoknak, amelyek t�len
    termel\uc1\u337Xdtek. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fog keresztmetszet�n j�l l�tszik, hogy milyen sz�n\uc1\u369X r�teg termel\
    uc1\u337Xd�tt utolj�ra, k�zvetlen�l a gazella}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hal�la el\uc1\u337Xtt. Ezzel a m�dszerrel
    meg�llap�that�, hogy a gazell�t t�len vagy ny�ron �lt�k-e le. A Nat�f-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�leteken tal�lt gazell�kat
    k�l�nb�z\uc1\u337X �vszakokban �lt�k le, ami arra enged k�vetkeztetni, hogy
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {vad�szok eg�sz
    �vben egy helyen �ltek. Az Eufr�tesz partj�n fekv\uc1\u337X Abu Hureyra
    az egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {legalaposabban felt�rt Nat�f-telep�l�s. A r�g�szek k�zel 40 �ven �t
    vizsg�lt�k a falu r�tegeit.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Kutat�saik kiv�l�an dokument�lt p�ld�kkal szolg�lnak arra, hogy a
    f�ldm\uc1\u369Xvel�sre t�rt�n\uc1\u337X �tt�r�s el\uc1\u337Xtt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s ut�n is kialakulhatott a
    letelepedett �letm�d. Ez a telep�l�s val�sz�n\uc1\u369Xleg Kr. e. 9500
    k�r�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {keletkezett, �s
    lak�i - m�g �gy 500 �vig - tov�bb folytatt�k vad�sz�-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337X
    �letm�djukat, miel\uc1\u337Xtt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�tt�rtek volna a f�ldm\uc1\u369Xvel�sre. A r�g�szek becsl�sei
    szerint a falu lakoss�ga addig 100 �s 300 f\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt lehetett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A legk�l�nf�l�bb okai lehetnek annak,
    ha egy k�z�ss�g �gy d�nt, el\uc1\u337Xny�- sebb, ha letelepedik: a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ndorl�s k�lts�ges, a
    gyerekeket �s az id\uc1\u337Xseket cipelni kell, az �lelem rakt�roz�sa nem
    megoldhat�,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�ad�sul
    a vadon term\uc1\u337X n�v�nyek feldolgoz�s�hoz haszn�lt eszk�z�k (\uc1\
    u337Xrl\uc1\u337Xk\uc1\u337X, sarl�) sz�ll�t�sa is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {neh�zkes. Bizony�t�kok vannak r�, hogy m�g a
    nom�d vad�sz�k-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337Xk is az erre a c�lra kijel�lt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyeken - p�ld�ul
    barlangokban - t�rolt�k az �lelmet. A kukorica egyik legvonz�bb
    tulajdons�ga,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    sok�ig elt�rolhat�, �s ez az egyik legf\uc1\u337Xbb oka annak, hogy ennyire
    elterjedt szerte az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kontinensen. A leteleped�sben biztos, hogy kulcsszerepet
    j�tszott az, hogy megoldhat� volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hat�konyabb t�rol�s �s az �lelem felhalmoz�sa.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De att�l, hogy mindenkinek
    el\uc1\u337Xny�sebb lehet a leteleped�s, az m�g nem felt�tlen t�rt�nik
    meg. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nom�d,
    vad�sz�-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337X t�rzsnek vagy k�z�sen kell d�ntenie err\
    uc1\u337Xl, vagy valakinek (vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {valaminek) r� kell k�nyszer�tenie. A r�g�szek egy feltev�se
    szerint a n�ps\uc1\u369Xr\uc1\u369Xs�g emelked�se �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�letsz�nvonal cs�kken�se arra
    k�nyszer�tette a nom�d t�rzseket, hogy egy helyen maradjanak, �gy ezek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meghat�roz� t�nyez\uc1\u337Xk
    voltak a letelepedett �letm�d kialakul�s�ban. �m a Nat�f-korszakban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmivel sem volt nagyobb a
    n�ps\uc1\u369Xr\uc1\u369Xs�g, mint kor�bban, �gy semmi sem bizony�tja, hogy n\uc1\
    u337Xtt volna a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�ps\
    uc1\u369Xr\uc1\u369Xs�g. A csontv�zak �s a fogak vizsg�lata sor�n a kutat�k
    nem tal�ltak arra utal� jeleket sem,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy romlott volna az emberek eg�szs�gi �llapota.
    �lelmiszerhi�ny eset�n p�ld�ul a fogzom�ncban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�kony cs�kok keletkeznek - ezt h�vj�k
    hipopl�zi�nak. Ilyen cs�kok ritk�bban jelentek meg a Nat�f-}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korszak
    emberein�l, mint k�s\uc1\u337Xbb, a f�ldm\uc1\u369Xvel\uc1\u337X n�pekn�l.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De, ami m�g enn�l is
    fontosabb, az az, hogy m�g a letelepedett �letm�dnak megvoltak a maga el\uc1\
    u337Xnyei,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizony
    h�tr�nyokkal is j�rt. A konfliktusok kezel�se bizony�ra sokkal nehezebben
    ment letelepedett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {n�pcsoportok eset�ben. A vit�s felek kor�bban k�nnyebb helyzetben voltak:
    konfliktus eset�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {egyszer\uc1\u369Xen elv�ndoroltak. Az ut�n, hogy az emberek �lland�
    �p�leteket emeltek, �s t�bb holmit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {halmoztak fel, mint amennyit el tudtak volna sz�ll�tani, a
    v�ndorl�s m�r nem volt olyan vonz� opci�.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�gy a falvak lak�inak hat�konyabb konfliktuskezel�si
    m�dszerekre �s vil�gosabb tulajdoni}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {viszonyokra volt sz�ks�g�k. El kellett d�nteni�k, hogy a
    falu k�r�li f�ldekb\uc1\u337Xl melyiket ki kapja,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {melyik facsoportot ki sz�retelheti le, �s a
    foly� mely szakasz�n ki hal�szhat. Ki kellett dolgozniuk a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szab�lyokat,
    illetve meg kellett teremteni�k azokat az int�zm�nyeket, amelyek
    kidolgozz�k �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {betartatj�k ezeket a szab�lyokat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Val�sz�n\uc1\u369Xnek t\uc1\u369Xnik teh�t, hogy a letelepedett
    �letm�d k�nyszer hat�s�ra alakult ki, ezt pedig meg}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kellett el\uc1\u337Xznie egy int�zm�nyi
    innov�ci�nak, amely egyetlen csoport - a k�s\uc1\u337Xbbi politikai elit - kez�be}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {adta a hatalmat,
    amelynek tagjai azt�n �rv�nyt szereztek a tulajdonjogoknak, fenntartott�k a rendet,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azzal, hogy -
    �lve a helyzet�kkel - elvett�k az er\uc1\u337Xforr�sokat a t�bbs�gt\uc1\
    u337Xl, meggazdagodtak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Tulajdonk�ppen a Shyaam kir�ly �ltal ind�tott politikai
    forradalomhoz hasonl�, csak kisebb volumen\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esem�ny lehetett az az �tt�r�s, amely,
    val�sz�n\uc1\u369Xleg, a letelepedett �letm�d kialakul�s�hoz vezetett.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A r�g�szeti kutat�sok is
    azt bizony�tj�k, hogy a nat�fi emberek m�r j�val azel\uc1\u337Xtt, hogy �tt�rtek
    volna a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldm\uc1\
    u369Xvel�sre, l�trehoztak egy komplex t�rsadalmat, amelyet hierarchia, rend
    �s egyenl\uc1\u337Xtlens�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jellemzett - vagyis mindaz, ami k�s\uc1\u337Xbb a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszer saj�tja lett. A hierarchia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s az egyenl\uc1\u337Xtlens�g megl�t�nek egyik
    c�folhatatlan bizony�t�ka a Nat�f-s�rok tartalma. Voltak, akiket}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kincsekkel - a F�ldk�zi-tenger
    partvid�k�r\uc1\u337Xl, a Carmel-hegy k�zel�b\uc1\u337Xl sz�rmaz� obszidi�nnal,
    �llati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogakb�l,
    csontokb�l �s kagyl�kb�l k�sz�lt �kszerekkel - egy�tt temettek el, m�sokat
    nem. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kagyl�kkal �s
    az obszidi�nnal kereskedtek is, �s el�g val�sz�n\uc1\u369X, hogy ennek a
    kereskedelemnek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fel�gyelete �s ir�ny�t�sa volt a hatalom �s az egyenl\uc1\u337Xtlens�g
    forr�sa. A gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�g egy�b bizony�t�kai a Galileai-tengert\
    uc1\u337Xl �szakra fekv\uc1\u337X Nat�f-falub�l, Ain Mallah�b�l}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmaznak. A k�r�lbel�l �tven, k�r
    alak� kunyh� �s sz�mos - nyilv�nval�an t�rol�sra haszn�lt -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {g�d�r k�z�tt, egy megtiszt�tott
    k�zponti hely k�zel�ben ott �llt egy nagy, bevakolt �p�let, amely,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden bizonnyal, a t�rzsf\
    uc1\u337Xn�k h�za volt. Az ott tal�lt s�rhelyek egyike-m�sika sokkal
    kidolgozottabb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt,
    �s bizony�t�kot tal�ltak a koponyakultuszra is, ami v�lhet\uc1\u337Xen arra
    utal, hogy hit�knek fontos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�sze volt az \uc1\u337Xs�k tisztelete. Az eff�le kultuszok
    igen elterjedtek voltak a Nat�f-tcr�lcteken,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�sen Jerik� k�rny�k�n. Az, hogy a bizony�t�kok
    t�bbs�ge Nat�f-lel\uc1\u337Xhelyekr\uc1\u337Xl sz�rmazik, arra}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utal, hogy ezek m�r, val�sz�n\uc1\
    u369Xleg, olyan t�rsadalmak voltak, ahol bonyolult int�zm�nyek szab�lyozt�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a kiv�lts�gok �r�kl\uc1\
    u337Xd�s�t; ahol kiterjedt kereskedelem folyt t�voli vid�kekkel, �s kezdett
    kialakulni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {vall�s �s
    a politikai hierarchia is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A legval�sz�n\uc1\u369Xbb, hogy a politikai elit megjelen�se
    ind�totta el az �letm�dv�lt�st - az �tt�r�st el\uc1\u337Xbb a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {letelepedett �letform�ra, majd a f�ldm\uc1\
    u369Xvel�sre. Ahogy azt a Nat�f-lel\uc1\u337Xhelyek mutatj�k, a letelepedett}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�letm�d nem
    felt�tlen jelentett egyet a f�ldm\uc1\u369Xvel�ssel �s az �llattart�ssal.
    Att�l, hogy az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {letelepedtek, m�g �lhettek vad�szatb�l �s gy\uc1\u369Xjt�get�sb\uc1\
    u337Xl. A \uc1\u8222Xhossz� ny�rnak\uc1\u8217X k�sz�nhet\uc1\u337Xen a vadon}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {term\uc1\u337X n�v�nyek b\
    uc1\u337Xvebben teremtek, �s vad�szat meg a gy\uc1\u369Xjt�get�s, val�sz�n\uc1\
    u369Xleg, vonz�bb alternat�va}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt. A t�bbs�g, bizony�ra, megel�gedett azzal az
    �letsz�nvonallal, amit a vad�szat �s a gy\uc1\u369Xjt�get�s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tott, ezek a tev�kenys�gek
    r�ad�sul nem ig�nyeltek t�l nagy er\uc1\u337Xfesz�t�st. A technol�giai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci� nem felt�tlen
    n�veli a mez\uc1\u337Xgazdas�g termel�kenys�g�t. K�zismert, hogy amikor az
    egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ausztr�l \uc1\
    u337Xslakos t�rzsn�l, a yir yorontokn�l jelent\uc1\u337Xs technol�giai innov�ci�
    t�rt�nt - megismerkedtek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {az ac�lbalt�val ahelyett, hogy t�bbet termeltek volna, ink�bb
    t�bbet aludtak, mert meg�lhet�s�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {alapfelt�teleit �gy k�nnyebben meg tudt�k teremteni, �s semmi sem
    �szt�n�zte \uc1\u337Xket arra, hogy t�bbet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {dolgozzanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ldrajzi adotts�gokra
    hivatkoz�, hagyom�nyos magyar�zat szerint - ami a 2. fejezetben megismert}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Jared Diamond-f�le
    elm�let alapja - a neolitikus forradalom motorj�t az adta, hogy ezen a
    vid�ken}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�netesen
    rengeteg k�nnyen h�zias�that� n�v�ny- �s �llatfaj �lt. Ett\uc1\u337Xl lett vonz� a
    f�ldm\uc1\u369Xvel�s �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�llattart�s, �s ez vette r� az embereket a leteleped�sre. Majd,
    miut�n kialakult a letelepedett �letm�d,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {�s az emberek elkezdtek f�ldet m\uc1\u369Xvelni,
    kezdett kialakulni a politikai hierarchia, a vall�s �s egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal komplexebb
    int�zm�nyrendszer is. B�r ez az elm�let sz�les k�rben elfogadott, a
    Nat�f-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {korszakb�l
    sz�rmaz� bizony�t�kok arra engednek k�vetkeztetni, hogy ezzel a
    hagyom�nyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {magyar�zattal a kocsit k�tj�k a l� el�. Az int�zm�nyi �talakul�s m�r j�val az el\
    uc1\u337Xtt lezajlott, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {emberek �tt�rtek volna a f�ldm\uc1\u369Xvel�sre, �s, val�sz�n\
    uc1\u369Xleg, ez adott alapot egyr�szt a leteleped�shez}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(az ugyanis meger\uc1\u337Xs�tette a
    lezajlott v�ltoz�sokat), m�sr�szt a neolitikus forradalomhoz. �s ezt a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint�t nemcsak a
    legt�bbet vizsg�lt ter�let, a Hilly Flanks vid�k�n tal�lt bizony�t�kok t�masztj�k
    al�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hanem az amerikai
    kontinensen, Fekete-Afrik�ban �s Kelet-�zsi�ban tal�lt bizony�t�kok t�bbs�ge is.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ldm\uc1\
    u369Xvel�sre t�rt�n\uc1\u337X �tt�r�ssel bizony�ra n\uc1\u337Xtt a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi termel�kenys�g, �s lehet\uc1\u337Xv� v�lt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {telep�l�sek terjeszked�se. A f�ldm\uc1\
    u369Xvel�s megkezd�se ut�n p�ld�ul az egykori Jerik� �s Abu Hurejra}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ter�lete sokkal nagyobb lett.
    �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az �tmeneti id\uc1\u337Xszakban a falvak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredeti m�ret�k 2-6-
    szoros�ra n\uc1\u337Xttek. Egy�bk�nt k�ts�gtelen�l megt�rt�nt sok minden,
    amit eddig,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hagyom�nyosan, ennek az �talakul�snak a k�vetkezm�nyek�nt tartottak sz�mon.
    A munk�k tov�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {specializ�l�dtak, felgyorsult a technol�giai fejl\uc1\u337Xd�s, �s v�lhet\
    uc1\u337Xen olyan, komplexebb politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek j�ttek l�tre, amelyek m�r nem annyira az
    egyenl\uc1\u337Xs�get hirdett�k. De, hogy mindez egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adott helyen ment v�gbe, az nem az�rt volt,
    mert ott nagyon sokf�le n�v�ny �s �llat �lt; hanem ink�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az�rt, mert az ott �l\uc1\u337X t�rsadalomban
    lezajlott egy olyan int�zm�nyi, t�rsadalmi �s politikai innov�ci�,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely lehet\uc1\u337Xv� tette el\
    uc1\u337Xbb a letelepedett �letm�d, majd a f�ldm\uc1\u369Xvel�s kialakul�s�t.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {B�r ehhez kellett a
    felmeleged�s, az a bizonyos \uc1\u8222Xhossz� ny�r\uc1\u8221X, �s kellett, hogy
    legyenek a k�rny�ken}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {n�v�nyek �s �llatok, de ez az �ghajlati v�ltoz�s nem szabta meg, hogy pontosan hol
    �s mikor t�rt�njen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg
    mindez. Ahhoz kellettek m�g az apr�, de fontos int�zm�nyi k�l�nbs�gek is, illetve
    az, hogy ezek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�lcs�nhat�sba ker�ljenek a fent eml�tett kritikus fordulattal, a \uc1\
    u8222Xhossz� ny�rral\uc1\u8221X. Ahogy az �ghajlat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyre melegedett, egyes t�rsadalmak,
    p�ld�ul a nat�rt emberek, kialak�tott�k a k�zpontos�tott}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer �s a hierarchia
    egyes elemeit, b�r messze nem olyan m�lys�gben, mint az a mai}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemzet�llamokra
    jellemz\uc1\u337X. Ak�rcsak a bushongok Shyaam kir�ly uralma alatt, az itt �l\uc1\
    u337X t�rsadalmak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {is
    �jraszervez\uc1\u337Xdtek, hogy kihaszn�lhass�k a gazdag n�v�ny- �s �llatvil�g
    ny�jtotta lehet\uc1\u337Xs�geket; �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ezekb\uc1\u337Xl, illetve a politikai centraliz�ci�s
    folyamatb�l term�szetesen a politikai elit profit�lt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legt�bbet. M�s helyeken, ahol az
    int�zm�nyrendszer nem sokban k�l�nb�z�tt, nem engedt�k, hogy a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {politikai elit �gy
    kihaszn�lja ezt a fordulatot, �gy ott m�g v�ratott mag�ra a
    k�zpontos�t�s, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {letelepedett, komplex, f�ldm\uc1\u369Xvel\uc1\u337X t�rsadalmak kialakul�sa.
    Ez pedig utat nyitott a m�r ismert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi \uc1\u8222Xszakad�snak\uc1\u8221X. Az ut�n,
    hogy kialakultak ezek k�l�nbs�gek, volt, ami itt terjedt el, volt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ami ott. P�ld�ul Kr. e.
    6500 k�r�l a f�ldm\uc1\u369Xvel�s kezdett eljutni a K�zel-Keletr\uc1\u337Xl
    Eur�p�ba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legink�bb a
    f�ldm\uc1\u369Xvesek elv�ndorl�sa r�v�n. Eur�p�ban az int�zm�nyek teljesen m�sok
    voltak, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�g
    t�bbi r�sz�n, p�ld�ul Afrik�ban, ahova a \uc1\u8222Xhossz� ny�r\uc1\u8221X
    bek�sz�nt�vel a K�zel-Keleten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megindult innov�ci� csak sokkal k�s\uc1\u337Xbb jutott el, �s akkor
    is eg�szen m�s form�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Nat�f-korszakban lezajl� int�zm�nyi innov�ci�, b�r minden
    bizony-nyal sokat hozz�adott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {neolitikus forradalomhoz, nem hagyott h�tra egyszer\uc1\u369X
    vil�gt�rt�nelmi �r�ks�get, �s nem hozott �r�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {j�l�tet a b�lcs\uc1\u337Xj�t ad� vid�kre, a mai Izrael,
    Palesztina �s Sz�ria ter�let�re. Sz�ria �s Palesztina ma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb a vil�g szeg�ny orsz�gai k�z�
    tartozik, Izrael pedig j�r�szt a II. vil�gh�bor� ut�n betelep�lt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {zsid�k iskol�zotts�g�nak �s a
    fejlett technol�gi�khoz val� k�nny\uc1\u369X hozz�f�r�s�knek k�sz�nheti a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdags�g�t. A Nat�f-
    t�rsadalmak kezdeti n�veked�se nem lett tart�s, m�ghozz� ugyanaz�rt, ami�rt a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szovjet n�veked�s is
    gy�szos v�get �rt: ez a n�veked�s, b�rmilyen jelent\uc1\u337Xs, s\uc1\
    u337Xt - az adott korban -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {forradalmi is volt, m�giscsak egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben zajlott. �s az ilyen t�pus�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s, val�sz�n\uc1\u369Xleg, a Nat�f-
    t�rsadalomban is komoly konfliktusokat robbantott ki: harc folyt az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek ir�ny�t�s��rt �s,
    persze, az ezzel j�r� haszon�rt. Mindig, mindenhol akad egy csoport,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely le akarja v�ltani a
    kizs�km�nyol�sb�l meggazdagod� mindenkori elitet. Azt�n a belharcok n�ha}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak annyi eredm�nnyel
    j�rnak, hogy a r�gi elit hely�t egyszer\uc1\u369Xen �tveszi az �j. M�skor
    ezek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {belharcok
    porig rombolj�k az eg�sz kizs�km�nyol� rendszert, �s elind�tj�k az �llamot
    meg a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmat az
    �sszeoml�s �tj�n. Ez t�rt�nt azokkal a csod�latos civiliz�ci�kkal is, amelyeket a
    maja}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ros�llamok
    �p�tettek fel t�bb mint 1000 �vvel ezel\uc1\u337Xtt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li3226\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Instabil kizs�km�nyol�s}\b0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A vil�g t�bb pontj�n
    nagyj�b�l egy id\uc1\u337Xben, de egym�st�l f�ggetlen�l alakultak ki f�ldm\
    uc1\u369Xvel\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalmak. Ak�rcsak a nat�fi emberek, a mai Mexik� ter�let�n �l\uc1\u337Xk is
    t�rsadalmakba szervez\uc1\u337Xdtek,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�llamokat �s telep�l�seket alap�tottak, �s �tt�rtek a f�ldm\
    uc1\u369Xvel�sre. �s nekik is siker�lt el�rni�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonyos m�rt�k\uc1\u369X gazdas�gi
    n�veked�st. A D�l-Mexik�, Belize, Guatemala �s Nyugat-Honduras}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ter�let�n fekv\uc1\u337X maja
    v�ros�llamok a maguk saj�tos kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer�ben val�j�ban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy igen fejlett
    civiliz�ci�t �p�tettek fel. A maj�k esete nemcsak al�t�masztja, amit m�r tudunk,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben is van lehet\uc1\u337Xs�g a n�veked�sre, hanem megmutatja
    ennek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {n�veked�st�pusnak egy m�sik, alapvet\uc1\u337X korl�tj�t is. Ez pedig a
    politikai instabilit�s, ami - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X egy�nek �s csoportok hatalmi harcai miatt
    - ilyen esetekben elker�lhetetlen, �s v�g�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalom �s az �llam �sszeoml�s�hoz vezet.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A maja
    nagyv�rosok el\uc1\u337Xsz�r Kr. e. 500 k�r�l kezdtek kialakulni, �m ezek
    a telep�l�skezdem�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {v�g�l - valamikor a Kr. u. els\uc1\u337X sz�zadban - meg is sz\uc1\u369Xntek.
    Azt�n j�tt az �j politikai modell, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {letette a Kr. u. 250-t\uc1\u337Xl 900-ig tart� \uc1\
    u8222Xklasszikus korszak\uc1\u8221X alapjait. Ez a korszak jelentette a
    maja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kult�ra �s
    civiliz�ci� vir�gkor�t. De 600 �v alatt ez a fejlettebb civiliz�ci� is
    �sszeomlott. Mire a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {spanyol konkviszt�dorok a XVI. sz�zad elej�n meg�rkeztek, Tikal, Falenque
    �s Calakmul nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {templomai �s palot�i belevesztek az \uc1\u337Xserd\uc1\u337Xbe, �s majd csak a
    XIX. sz�zadban tal�ltak r�juk �jra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A maja nagyv�rosok soha nem alkottak egys�ges
    birodalmat, b�r egyes v�rosok k�z�tt kialakult}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyfajta al�- f�l�rendelts�gi viszony, �s
    �gy t\uc1\u369Xnik, ezek a v�rosok gyakran kooper�ltak, k�l�n�sen}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {h�bor�k idej�n. Ebben a
    r�gi�ban �sszesen mintegy 50 v�ros�llam ismert, a tud�sok ennyit tudnak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megk�l�nb�ztetni azok
    saj�t hieroglif�i alapj�n. A v�rosok k�z�tt a legf\uc1\u337Xbb kapcsolatot az
    jelentette,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    lak�ik mintegy 31 k�l�nb�z\uc1\u337X, de egym�ssal k�zeli rokons�gban �ll� maja
    nyelvet besz�ltek. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {maj�k kidolgoztak egy �r�srendszert, �s legal�bb 15 ezer olyan felirat maradt
    r�nk, amelyek felfedik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {az elit �let�nek, kult�r�juknak �s vall�suknak sz�mos aspektus�t. Napt�rt
    is haszn�ltak - egy igen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fejlett rendszer szerint r�gz�tett�k a d�tumokat, ez volt a \uc1\
    u8222Xhossz� sz�m�t�s\uc1\u8221X. Ez el�gg� hasonl�tott az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltalunk haszn�lt Gergely-napt�rra, m�r
    a tekintetben, hogy a maj�k is egy konkr�t d�tumt�l kezdve,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatosan sz�molt�k az �veket.
    Minden maja v�rosban ezt a napt�rt haszn�lt�k. A \uc1\u8222Xhossz�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�t�s\uc1\u8221X Kr.
    e. 3114-ben vette kezdet�t, b�r nem tudni, hogy a maj�k milyen jelent\
    uc1\u337Xs�get}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tulajdon�tottak ennek a d�tumnak, mindenesetre ekkor m�g nyoma sem volt a F�ld�n
    semmif�le maja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {civiliz�ci�nak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    maj�k tehets�ges �p�t�szek voltak, akik, f�ggetlen�l m�s n�pekt\uc1\u337Xl, maguk
    is feltal�lt�k a cementet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�p�leteik �s a rajtuk l�v\uc1\u337X feliratok fontos
    inform�ci�kkal szolg�lnak a maja nagyv�rosok sors�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {alakul�s�r�l, ugyanis ezeken gyakran -
    a hossz� sz�m�t�s szerint - d�tumozva r�gz�tett�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {esem�nyeket, �gy a r�g�szek,
    megvizsg�lva az �sszes maja v�rost, meg tudj�k sz�molni, hogy egy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adott �vben h�ny �p�let
    k�sz�lt el. Kr. u. 500 k�r�l m�r kev�s a d�tumozott m\uc1\u369Xeml�k.
    P�ld�ul a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hossz�
    sz�m�t�s Kr. u. 514-nek megfelel\uc1\u337X �v�ben csak 10 ilyen �p�tkez�s
    volt. Ezut�n tart�s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s k�vetkezett, �s ez a sz�m Kr. u. 672-re el�rte a
    20-at, a VIII. sz�zad k�zep�re pedig a 40-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {et. �m ezut�n a d�tumozott m\uc1\u369Xeml�kek sz�ma hirtelen
    nagyot zuhant. A IX. sz�zadban megint csak �vi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {10 �p�let k�sz�lt el, a X. sz�zadra pedig a temp�
    lenull�z�dott. Ezek a d�tumozott feliratok vil�gos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pet adnak a maja v�rosok terjeszked�s�r\uc1\u337Xl,
    majd a VIII. sz�zadban megindult zsugorod�sukr�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A d�tumok list�j�nak elemz�s�t �rdemes
    kieg�sz�teni a kir�lyok list�j�nak elemz�s�vel, a maj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanis ezt is r�gz�tett�k. A mai
    Honduras nyugati r�sz�n fekv\uc1\u337X Cop�n v�ros�ban van egy h�res,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�gyzet alak� faragott k\
    uc1\u337Xmaradv�ny, amit Altar Q^nak h�vnak. Az Altar Qjn rajta van az �sszes
    maja}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�ly neve,
    kezdve a dinasztiaalap�t� K\uc1\u8217Xinich Yax K\uc1\u8217Xuk\uc1\u8217X Mo\
    uc1\u8217X-val, m�s n�ven \uc1\u8222XZ�ld-Nap Els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Kv�z�l Arapapag�jjal\uc1\u8221X, akinek
    nev�ben visszak�sz�n nemcsak a Nap, hanem a k�z�p-amerikai erd\uc1\u337Xk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t egzotikus madara is,
    amelyeknek a toll�t a maj�k nagy becsben tartott�k. K\uc1\u8217Xinich Yax K\uc1\
    u8217Xuk\uc1\u8217XMo\uc1\u8217X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kr. u. 426-ban lett Cop�n kir�lya, amit onnan tudunk, hogy
    ez van felv�sve - a \uc1\u8222Xhossz� sz�m�t�s\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerinti d�tummal - az Altar Q-ra. Az
    ekkor alap�tott dinasztia 400 �ven �t uralkodott. K\uc1\u8217Xinich Yax\uc1\
    u8217Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {t�bb
    ut�dj�nak is hasonl�an besz�des neve volt. A 13. uralkod� hieroglif�j�nak
    jelent�se:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XTizennyolc Ny�l\uc1\u8221X, \uc1\u337Xt k�vette \uc1\u8222XF�st Majom\uc1\
    u8221X �s \uc1\u8222XF�st Kagyl�\uc1\u8221X - ut�bbi Kr. u. 763-ban hunyt el. Az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utols� n�v a k\uc1\
    u337Xbe v�sett list�n Yax Pasaj Chan Yoaat (vagy Yopaat), vagyis \uc1\
    u8222XEls\uc1\u337X Hajnali �g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Megvil�gos�t� Istene\uc1\u8221X - \uc1\u337X volt a 16.
    uralkod� ebben a sorban, �s \uc1\u8222XF�st Kagyl�\uc1\u8221X hal�la ut�n
    ker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tr�nra. Ut�na
    m�r csak egyetlen kir�lyr�l tudunk: UkitTook (\uc1\u8222XA Kovak\uc1\u337X
    Patr�nusa\uc1\u8221X) nev�t egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {olt�rk\uc1\u337Xdarabka \uc1\u337Xrzi. Yax Pasaj uralkod�sa ut�n nem
    k�sz�lt t�bb �p�let �s felirat, �s, �gy t\uc1\u369Xnik, nem}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal ezut�n meg is d\uc1\u337Xlt a
    dinasztia uralma. UkitTook, val�sz�n\uc1\u369Xleg, nem is a jogos �r�k�s volt,
    csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy
    tr�nbitorl�.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogy Cop�n sorsa val�ban �gy alakult,
    arra van m�g egy bizony�t�k. H�rom r�g�sz, AnnCorinne}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Freter, Nancy Gonlin �s D�vid Webster
    egy igen �rdekes m�dszer seg�ts�g�vel v�zolta fel a v�ros}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felemelked�s�t �s buk�s�t. A
    kutat�k azt vizsg�lt�k, hogy mekkora volt a Cop�n folyt) v�lgy�ben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fekv\uc1\u337X telep�l�s
    kiterjed�se a Kr. u. 400-t�l 1250-ig tart�, 850 �ves peri�dus alatt. M�dszer�k az
    �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {obszidi�nhidrat�ci�s kormeghat�roz�s volt, amellyel meg�llap�that�, hogy mekkora
    volt az obszidi�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�ztartalma akkor, amikor kib�ny�szt�k. Ezut�n ugyanis a v�ztartalom a
    tud�sok �ltal ismert,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meghat�rozott ar�nyban cs�kken, �gy ebb\uc1\u337Xl k�nnyen kisz�m�that� az
    adott obszidi�ndarab felsz�nre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ker�l�s�nek id\uc1\u337Xpontja. Frcter, Gonlin �s Webster �gy ki
    tudta der�teni, hogy a Cop�n-v�lgy k�l�nb�z\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pontjain tal�lt obszidi�ndarabokat mikor
    b�ny�szt�k, �s ezeket egy t�rk�pen �br�zolva nyomon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�vethett�k a v�ros terjeszked�s�t �s
    zsugorod�s�t. Mivel azt nagyj�b�l ki lehet tal�lni, hogy h�ny h�z}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s egy�b �p�let �llt egy adott
    ter�leten, meg lehet becs�lni a v�ros teljes lakoss�g�t is. Kr. u. 400-t�l}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {449-ig nem sokan,
    k�r�lbel�l hatsz�zan �ltek Cop�nban. Ezek ut�n a lakoss�g l�tsz�ma
    tart�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�snek
    indult, �s Kr. u. 750-799 k�z�tt 28 ezer f\uc1\u337X k�r�l tet\uc1\
    u337Xz�tt. B�r mai m�rc�vel ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {egy�ltal�n nem t\uc1\u369Xnik soknak, akkoriban ez igen
    tekint�lyes m�retnek sz�m�tott. Ezen adatok alapj�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cop�n lakoss�ga ekkor nagyobb volt, mint
    London� vagy P�rizs�. A t�bbi maja v�ros - p�ld�ul Tikal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Calakmul - pedig m�g enn�l is sokkal nagyobb
    volt. A \uc1\u8222Xhossz� sz�m�t�s\uc1\u8221X d�tumai is azt t�masztj�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {al�, hogy a lakoss�g
    l�tsz�ma Kr. u. 800-ban volt a maximumon, ut�na cs�kkenni kezdett, �s
    Kr. u.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {900-ra k�r�lbel�l 15 ezerre esett vissza. Ezut�n a
    cs�kken�s tov�bb folytat�dott, �s Kr. u. 1200-ra a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn120\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�g l�tsz�ma visszat�rt a 800
    �vvel kor�bbi szintre.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A maj�kn�l a \uc1\u8222Xklasszikus korszakban\uc1\u8221X el�rt gazdas�gi
    fejl\uc1\u337Xd�snek ugyanaz volt az alapja, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bushongokn�l �s a nat�fi emberekn�l: egy
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer megteremt�se bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rt�k\uc1\u369X �llami k�zpontos�t�ssal
    kar�ltve. Ezek az int�zm�nyek t�bb, kulcsfontoss�g� elemb\uc1\u337Xl �p�ltek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel. Kr. u. 100 k�r�l, a
    guatemalai Tik�l v�ros�ban kialakult egy �j t�pus� dinasztikus kir�lys�g. Az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {uralkod� oszt�ly alapjait
    az ajaw (�r vagy uralkod�) tette le, majd a kir�llyal (k\uc1\u8217Xuhul ajaw -
    isteni �r)}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s az
    alatta hierarchikus rendbe tagoz�d� arisztokr�ci�val eresztett gy�keret. Az \uc1\
    u8222Xisteni �r\uc1\u8221X az elittel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {egy�ttm\uc1\u369Xk�dve alak�totta ki a t�rsadalom
    berendezked�s�t, de k�rte az istenek seg�ts�g�t is.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ismereteink szerint ez az �j politikai
    int�zm�nyrendszer nem adott teret semmif�le n�pk�pviseletnek,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de stabilit�st teremtett. A k\uc1\
    u8217Xuhul ajaw megsarcolta a f�ldm\uc1\u369Xveseket, munk�sokat toborozott
    a nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\
    u369Xeml�kek meg�p�t�s�re, �s ezeknek az int�zm�nyeknek az egyes�t�s�vel
    megteremtette egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {leny\uc1\u369Xg�z\uc1\u337X gazdas�gi terjeszked�s alapj�t. A maja gazdas�g
    alapj�t a foglalkoz�sok sz�les k�r\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {specializ�ci�ja jelentette: voltak a maj�k k�zt j�l
    k�pzett fazekasok, tak�csok, asztalosok, szersz�m-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s d�szt�rgyk�sz�t\uc1\u337Xk. Maguk k�zt �s Mexik�
    t�bbi �llam�val is kereskedtek: obszidi�nt, jagu�rpr�met,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tengeri kagyl�t, kaka�t, s�t es
    tollakat \uc1\u8222Xvittek a piacra\uc1\u8221X. Val�sz�n\uc1\u369Xleg ismert�k
    a p�nzt is, �s -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ak�rcsak az a/t�kok - a kaka�babot haszn�lt�k �rt�km�r\uc1\u337Xnek.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A maj�kn�l a klasszikus korszak gazdas�gi sikerei �pp�gy a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyekre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�p�ltek, mint a bushongokn�l; �s Ti kai kir�lya, Yax
    Ehb\uc1\u8217X Xook hasonl� szerepet t�lt�tt be, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Shyaam kir�ly. Az �j politikai int�zm�nyek
    fel�ll�t�sa jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi n�veked�shez vezetett, �m}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �gy felhalmozott vagyon
    java r�sze a k\uc1\u8217Xuhul ajaiv k�r�l csoportosul� elit zseb�be
    v�ndorolt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miut�n ez
    a rendszer megszil�rdult, Kr. u. 300 k�r�l m�gis bek�vetkezett n�mi
    technol�giai v�lt�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {B�r a kutat�sok azt bizony�tj�k, hogy fejl\uc1\u337Xdtek az �nt�z�si �s
    v�zgazd�lkod�si technik�k, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gi technol�gia m�g mindig nagyon kezdetleges
    volt, �s, �gy t\uc1\u369Xnik, ez nem is v�ltozott. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�p�t�szeti �s a m\uc1\u369Xv�szeti technik�k
    id\uc1\u337Xvel sokkal kifinomultabbak lettek, de �sszess�g�ben nem volt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs az
    innov�ci�.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem
    volt teremt\uc1\u337X rombol�s. De volt m�sfajta rombol�s, mert a vagyon,
    amelyet a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyeknek k�sz�nhet\uc1\u337Xen halmozott fel a k\uc1\
    u8217Xuhul ajaw �s a maja elit, �lland� hadi helyzetet}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyezett, ami id\uc1\u337Xvel
    egyre rosszabb lett. A konfliktussorozatot is meg�r�k�tett�k a maja}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feliratok: k�l�nleges
    hieroglif�k jel�lt�k, ha a \uc1\u8222Xhossz� sz�m�t�s\uc1\u8221X adott
    napj�n harc d�lt. A V�nusz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bolyg� volt a h�bor� �gi v�d\uc1\u337Xszentje, �s a maj�k �gy
    tartott�k, hogy amikor a bolyg� p�ly�j�nak egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonyos szakasz�ban j�r, az k�l�n�sen kedvez\uc1\
    u337X id\uc1\u337Xszak a h�bor�skod�sra. A h�bor�t jelz\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hieroglifa, amelyet a r�g�szek \
    uc1\u8222Xcsillagh�bor�nak\uc1\u8221X neveznek, egy csillagot �br�zol, amely
    valamilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyad�kot
    permetez a f�ldre, ez lehet v�z is, de v�r is. A feliratokb�l az is
    kider�l, hogy ki kivel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�vetkezett, kivel versengett. A nagyobb v�ros�llamok, Tikal,
    Calakmul, Cop�n �s Palenque, hossz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {id\uc1\u337Xn �t versengtek egym�ssal a hatalom�rt, a kisebb
    v�ros�llamokat pedig szolgai st�tusba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {k�nyszer�tett�k. Ezt a tr�nra l�p�seket jelz\uc1\u337X
    hieroglif�k bizony�tj�k. Ebben a korszakban kezdt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jel�lni, hogy valamelyik kisebb v�ros�llam egy
    m�sik, idegen kir�ly uralma al� ker�lt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A 10. t�rk�pen a f\uc1\u337Xbb maja v�rosokat
    �s a k�zt�k kialakult kapcsolatok rendszer�t l�thatjuk, ahogy azt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�t r�g�sz, Nikolai Grube �s
    Simon Martin rekonstru�lta. Ezekb\uc1\u337Xl a kapcsolati mint�kb�l
    kider�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy noha az
    olyan nagyv�rosok, mint Calakmul, Dos Pilas, Picdras Negras vagy Yaxchil�n
    kiterjedt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {diplom�ciai
    kapcsolatokkal rendelkeztek, sokszor m�s v�rosok uralma alatt �lltak, �s
    egym�ssal is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�bor�ba
    keveredtek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A maja civiliz�ci� �sszeoml�sa kapcs�n a
    legmeghat�roz�bb t�ny, hogy ez egybeesett a k\uc1\u8217Xuhul ajaw}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�n alapul� politikai modell
    buk�s�val. L�ttuk, hogy Yax Pasaj Kr. u. 810-ben bek�vetkezett}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hal�la ut�n Cop�nnak nem
    volt t�bb� kir�lya. Ez id\uc1\u337X t�jt �r�ltek ki a kir�lyi palot�k.
    Cop�nt�l 30}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kilom�terre �szakra, Quirigu� v�ros�ban, valamikor Kr. u. 795 �s 800 k�z�tt l�pett
    tr�nra az utols�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kir�ly, J�de �g. Az utols� d�tumozott m\uc1\u369Xeml�k a \uc1\u8222Xhossz�
    sz�m�t�s\uc1\u8221X szerint Kr. u. 810-b\uc1\u337Xl sz�rmazik;}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanebben az �vben halt meg Yax Pasaj.
    Nem sokkal ez ut�n a v�ros eln�ptelenedett. Szerte a maja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birodalomban mindenhol ugyanaz t�rt�nt:
    megsz\uc1\u369Xntek azok a politikai int�zm�nyek, amelyek addig}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tott�k a kereskedelem, a
    mez\uc1\u337Xgazdas�g �s a lakoss�g b\uc1\u337Xv�l�s�hez sz�ks�ges h�tteret. A
    kir�lyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r�s�gok
    besz�ntett�k m\uc1\u369Xk�d�s�ket, a m\uc1\u369Xeml�kek �s templomok �p�t�se
    le�llt, a palot�k ki�r�ltek.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {Ahogy a politikai �s t�rsadalmi int�zm�nyek felbomlottak,
    visszaford�tva ezzel az �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zpontos�t�s folyamat�t, a gazdas�g �sszeomlott, a lakoss�g
    l�tsz�ma drasztikusan visszaesett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Egyes esetekben a jelent\uc1\u337Xsebb k�zpontokat er\uc1\
    u337Xszakhull�m d�nt�tte romba. Kiv�l� p�lda erre a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {guatemalai Petexbat�n r�gi�, ahol sorra d�nt�tt�k le a nagy templomokat,
    hogy k�veikb\uc1\u337Xl v�dfalat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�p�tsenek. Ahogy azt a k�vetkez\uc1\u337X fejezetben l�tni fogjuk,
    ez az eset sokban hasonl�t arra, ami a R�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Birodalomban t�rt�nt. K�s\uc1\u337Xbb, m�g az olyan
    helyeken is, mint Cop�n - ahol az �sszeoml�s idej�n}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xszaknak szinte semmi jel�t
    nem tal�lt�k -, sz�mos m\uc1\u369Xeml�ket megrong�ltak vagy leromboltak.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes helyeken az
    elit m�g a k\uc1\u8217Xuhul ajaw hatalm�nak megd�nt�se ut�n is a v�rosban
    maradt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {bizony�t�kok szerint Cop�nban az elit tagjai m�g legal�bb tov�bbi 200 �ven �t
    folyamatosan emeltek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�j �p�leteket, miel\uc1\u337Xtt \uc1\u337Xk is elt\uc1\u369Xntek. M�shol, a
    jelek szerint, az elit tagjai is ugyanakkor t\uc1\u369Xntek el,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amikor az \uc1\u8222Xisteni �r\
    uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A megl�v\uc1\u337X r�g�szeti bizony�t�kok
    alapj�n nem lehet semmilyen v�gs\uc1\u337X k�vetkeztet�st levonni arra}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vonatkoz�an, hogy mi
    d�nt�tte meg a k\uc1\u8217Xuhul ajaw �s az \uc1\u337Xt k�r�lvev\uc1\u337X
    elit hatalm�t, �s mit\uc1\u337Xl omlott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�ssze az az int�zm�nyrendszer, amely megteremtette a
    maja \uc1\u8222Xklasszikus korszakot\uc1\u8221X. Annyit tudunk,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy mindezek az esem�nyek a v�rosok
    k�z�tti heves csat�roz�sokkal �sszef�gg�sben mentek v�gbe,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s val�sz�n\uc1\u369Xs�thet\uc1\u337X,
    hogy a v�rosokban kit�rt tiltakoz�sok �s felkel�sek - amelyeket, tal�n,
    az elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\
    u337X csoportjai vezettek -, buktatt�k meg az int�zm�nyrendszert.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {B�r a maj�k kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszere felvir�goztatta a
    nagyv�rosaikat, gazdagg� tette az elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tagjait, �s pomp�s m\uc1\u369Xalkot�sok �s monument�lis
    �p�letek l�trej�tt�t tette lehet\uc1\u337Xv�, maga a rendszer}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {instabil volt. A sz\uc1\u369Xk
    elit �ltal ir�ny�tott kizs�km�nyol� int�zm�nyek miatt a t�rsadalmi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�gek
    eg�szen sz�ls\uc1\u337Xs�ges m�reteket �lt�ttek, �s �gy eleve magukban
    hordozt�k annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100
    {es�ly�t, hogy belharcok robbannak ki azok k�z�tt, akik profit�lhatn�nak
    az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol�s�b�l. Ez a bels\uc1\u337X konfliktus v�g�l a maja civiliz�ci�
    megsemmis�l�s�hez vezetett.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4640\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {Hol a hiba?}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer az�rt olyan gyakori
    jelens�g a t�rt�nelemben, mert igen hathat�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rvek sz�lnak mellette: korl�tozott m�rt�kben
    ugyan, de k�pes j�l�tet gener�lni, ugyanakkor ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�l�tet csak egy sz\uc1\u369Xk elit
    kiv�lts�g�v� teszi. Az eff�le n�veked�snek alapfelt�tele a politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ci�. Ha ez
    megvan, az �llamnak - vagy az �llamot ir�ny�t� elitnek - m�r �rdek�ben
    �ll}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befektetni �s
    gyarapodni, �s ezzel m�sokat is befektet�sre �szt�n�zni, hiszen �gy az �llamnak
    lesz mit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyolnia, s\uc1\u337Xt �rdek�ben �ll m�melni azokat a folyamatokat, amelyek
    egy befogad� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszerben �s befogad� piacokon magukt�l is beinduln�nak. A
    Karib-t�rs�g �ltetv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gaiban a kizs�km�nyol� int�zm�nyeket az elit arra
    haszn�lta, hogy munk�ra k�nyszer�tse a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�kat. A Szovjetuni�ban a kommunista p�rt arra
    haszn�lta, hogy �tir�ny�tsa az er\uc1\u337Xforr�sokat a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gb�l az iparba, illetve
    hogy a vezet\uc1\u337Xk �s a munk�sok sz�m�ra kialak�tson bizonyos}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�nz\uc1\u337Xket. Amint
    l�ttuk, ezeket az �szt�nz\uc1\u337Xket al��sta a rendszer term�szete.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Ha egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben lehet\uc1\u337Xs�g
    van a n�veked�sre, az m�r �nmag�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {lend�letet ad a politikai centraliz�ci�nak. Ez�rt akarta
    Shyaam kir�ly megteremteni az egys�ges Kuba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Kir�lys�got, �s a K�zel-Keleten �l\uc1\u337X nat�fi
    emberek is val�sz�n\uc1\u369Xleg ez�rt alak�tott�k ki - a maguk}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�dj�n - a t�rv�nyes rend, a
    hierarchia �s a kizs�km�nyol� int�zm�nyek kezdetleges form�it, amelyek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�g�l elvezettek a neolitikus
    forradalomhoz. Val�sz�n\uc1\u369Xleg hasonl� folyamatok is hozz�j�rulhattak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahhoz, hogy az
    emberek az amerikai kontinensen is elkezdtek letelepedni, �s �tt�rtek a
    f�ldm\uc1\u369Xvel\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�letm�dra; �s szint�n hasonl� folyamatok j�tsz�dhattak le a
    fejlett maja civiliz�ci�ban, amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {alapjait a t�bbs�get elnyom�, csak az elitnek kedvez\
    uc1\u337X, er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X int�zm�nyek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teremtett�k meg.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kizs�km�nyol� int�zm�nyek
    �ltal gener�lt n�veked�s jellege azonban teljesen m�s, mint a befogad�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerben megval�sul�
    n�veked�s�. Ami a legfontosabb, hogy az el\uc1\u337Xbbi nem tarthat� fenn}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {huzamosabb ideig.
    Term�szet�kb\uc1\u337Xl ad�d�an a kizs�km�nyol� int�zm�nyek nem adnak teret a
    teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {rombol�snak, �s a legjobb esetben is csak egy korl�tozott m�rt�k\uc1\
    u369X technol�giai fejl\uc1\u337Xd�st k�pesek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {produk�lni. Ez�rt lesz ez a n�veked�s tiszavir�g-
    �let\uc1\u369X. A szovjetek esete j�l illusztr�lja ezeket a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tokat. Amint a technol�giai
    fejl\uc1\u337Xd�sben siker�lt utol�rni a vil�got, �s a gyeng�n teljes�t\
    uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\
    u337Xgazdas�gb�l siker�lt �tpump�lni az er\uc1\u337Xforr�sokat az iparba,
    Szovjet-Oroszorsz�g gazdas�ga}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyors n�veked�snek indult. De az �szt�nz\uc1\u337Xk v�g�l
    egyetlen ipar�gban sem eredm�nyeztek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {technol�giai fejl\uc1\u337Xd�st, �gy az csak azokon a - kiv�telt
    jelent\uc1\u337X - ter�leteken val�sult meg, ahova b\uc1\u337Xven}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jutott er\uc1\u337Xforr�s, �s ahol
    kiemelten jutalmazt�k az innov�ci�t, mert az el\uc1\u337Xnyh�z juttathatta az
    orsz�got a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nyugattal
    folytatott versenyben. De b�rmilyen l�tv�nyos is volt a szovjet n�veked�s,
    viszonylag r�vid}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�letre �t�ltetett, �s m�r az 1970-es �vekben kezdett kifulladni.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben nem csak a teremt\uc1\u337X rombol�s �s az innov�ci�
    hi�nya}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miatt
    korl�tozott a n�veked�s. A maja v�ros�llamok sorsa azt bizony�tja, hogy az
    elker�lhetetlen v�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {enn�l sokkal dr�maibb �s, sajnos, sokkal pr�zaibb is egyben. Mivel a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66
    6\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�v�n jelent\uc1\u337Xs
    vagyonra tehet szert az elit, mindig lesznek olyanok, akiknek nagyon is meg�ri
    harcba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�llni, �s
    megpr�b�lni �tvenni a mindenkori elit hely�t. �gy teh�t a belharcok �s
    az instabilit�s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyek term�szetes velej�r�i, �s ezek nemcsak hogy
    tov�bb rontj�k egy orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {helyzet�t, de sokszor visszaford�tj�k a politikai centraliz�ci�
    folyamat�t is, ami n�ha oda vezet, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {felbomlik a rend, �s a t�rsadalom k�oszba s�llyed -
    ahogy t�rt�nt az a maja v�ros�llamokkal is, az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n, hogy a \uc1\u8222Xklasszikus korszakban\
    uc1\u8221X viszonylag sikeresek voltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hab�r egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben a n�veked�s eredend\uc1\u337Xen korl�tozott, �m ha beindul,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az igen l�tv�nyosnak t\
    uc1\u369Xnik. A Szovjetuni�ban �s Nyugaton is sokakat leny\uc1\u369Xg�z�tt a
    szovjet n�veked�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amely az 1920-as �vekt\uc1\u337Xl eg�szen az 1970-es �vekig eltartott; �s
    ma ugyan�gy �mulva csod�lja a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vil�g, hogy micsoda d�bbenetes temp�t dikt�l a k�nai gazdas�g. De -
    ahogy arra a 15. fejezetben majd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {r�szletesen is kit�r�nk - a kommunista p�rt uralma alatt �ll� K�na
    is csak egy �jabb p�lda arra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben is lehets�ges a n�veked�s; �s
    itt sem val�sz�n\uc1\u369X, hogy ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {n�veked�s fenntarthat� lesz, hacsak el nem indul egy alapvet\uc1\
    u337X politikai �talakul�s, amely fel�ll�t egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� politikai int�zm�nyrendszert.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\
    margbsxn666\pard\li2866\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {6. -
    ELT�VOLOD�S}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li2106\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Hogyan lett Velenc�b\uc1\u337Xl m�zeum?}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Velenc�t alkot� szigetcsoport az
    Adriai-tenger �szaki cs�csk�ben fekszik. A k�z�pkorban Velence}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lhet\uc1\u337Xen a vil�g
    leggazdagabb helye volt: itt m\uc1\u369Xk�d�tt a vil�g legfejlettebb
    befogad� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszere, amelyet nagyban t�mogatott az is, hogy a politikai rendszer is
    egyre befogad�bb�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�lt. A v�ros Kr. u. 810-ben nyerte el f�ggetlens�g�t - mint ut�bb
    kider�lt, a legjobbkor. Eur�pa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�ga ekkort�jt kezdett kikecmeregni a R�mai Birodalom
    buk�sa okozta v�ls�gb�l, �s az olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {kir�lyok, mint I. Nagy K�roly, er\uc1\u337Xs k�zponti
    politikai hatalmat igyekeztek fel�p�teni. Ennek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nye lett a stabilit�s, a nagyobb
    biztons�g �s a kereskedelem b\uc1\u337Xv�l�se - �s Velenc�nek,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyed�l�ll� m�don, minden
    adotts�ga megvolt ahhoz, hogy ezt kihaszn�lja. Tenger�sznemzet volt a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {velencei, amely a
    mediterr�neum kell\uc1\u337Xs k�zep�n �lt. Ide �rkezett be a sok keleti f\uc1\
    u369Xszer, biz�nci holmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg rabszolga - �s Velence sz�pen meggazdagodott. 1050-re,
    amikor m�r legal�bb egy �vsz�zada}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tartott a v�ros gazdas�gi n�veked�se, a lakoss�g l�tsz�ma
    el�rte a 45 ezer f\uc1\u337Xt. 1200-ra ez a sz�m}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tov�bbi 50sz�zal�k-kal n\uc1\u337Xtt, �s ekkor
    Velenc�ben m�r 70 ezer ember �lt. 1330-ra, �jabb 50sz�zal�k-}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {os n�veked�st produk�lva, a lakoss�g
    l�tsz�ma el�rte a 110 ezer f\uc1\u337Xt; �s Velence ekkor m�r olyan nagy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt, mint P�rizs, �s hozz�vet\
    uc1\u337Xleg h�romszor nagyobb, mint London.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Gazdas�gi terjeszked�s�nek egyik
    alappill�r�t azok a szerz\uc1\u337Xd�ses v�llalkoz�sok ter�n sz�letett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�k jelentett�k,
    amelyekt\uc1\u337Xl a gazdas�gi int�zm�nyek egyre befogad�bb� v�ltak. Ezek k�z�l
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legh�resebb a
    commenda volt: a r�szv�nyt�rsas�g egy kezdetleges t�pusa, amely mindig csak
    egyetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmi
    misszi� erej�ig j�tt l�tre. A commend�hoz k�t f�l sz�ks�geltetett, egy \uc1\
    u8222Xb�zisember\uc1\u8221X, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Velenc�ben maradt, �s egy m�sik, aki �tra kelt. A
    v�llalkoz�shoz sz�ks�ges t\uc1\u337Xke oroszl�nr�sz�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jellemz\uc1\u337Xen a \uc1\u8222Xb�zis\uc1\
    u8221X biztos�totta, m�g az \uc1\u8222Xutaz�\uc1\u8221X elk�s�rte a
    rakom�nyt. Azok a fiatal, kezd\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�k, akiknek m�g nem volt vagyonuk, �gy,
    v�llalva az utaz�st, besz�llhattak a kereskedelembe.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Fontos eszk�ze volt ez a t�rsadalmi
    mobilit�snak, �gy k�nnyen �s gyorsan lehetett felfel� emelkedni a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi rangl�tr�n. A haj��ton
    elszenvedett vesztes�geken a befektetett t\uc1\u337Xke ar�ny�ban osztoztak a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felek. Ha azonban a haj��t
    hasznot hozott, a profit megoszt�s�ra k�tf�le commendaszerz\uc1\u337Xd�s
    l�tezett.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha a
    commenda egyoldal� volt, akkor 100sz�zal�k-ban a b�zispartner adta a t\uc1\
    u337Xk�t, a profitb�l pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {75sz�zal�k-ot kapott. Ha a szerz\uc1\u337Xd�s k�toldal� volt,
    a b�zis a t\uc1\u337Xke 67sz�zal�k-�val sz�llt be, �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profitb�l 50sz�zal�k lett az �v�.
    �ttanulm�nyozva a hivatalos iratokat, az l�tni, hogy a commenda igen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs m�rt�kben el\
    uc1\u337Xseg�tette a t�rsadalmi felemelked�st: ezek az iratok ugyanis tele
    vannak �j}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevekkel,
    olyanok�val, akik kor�bban nem tartoztak a velencei elitbe. A Kr. u. 960-ban, 971-
    ben �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {982-ben kelt
    korm�nydokumentumokban 69, 81, illetve 65sz�zal�k az �j nevek ar�nya.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az, hogy a gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer ilyen befogad� volt, �s hogy a kereskedelem r�v�n �j}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csal�dok emelkedtek
    fel, kik�nyszer�tette, hogy a politikai rendszer m�g nyitottabb� v�ljon. Velence}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyz�j�t, a d�zs�t,
    egy �letre v�lasztott�k, mand�tuma csak hal�l�val j�rt le. �s b�r szem�ly�r\uc1\
    u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Velence szabad
    polg�rainak n�pgy\uc1\u369Xl�se d�nt�tt, a gyakorlatban a n�pgy\uc1\
    u369Xl�sben mindig is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meghat�roz� szerepe volt a v�ros befoly�sos csal�djaib�l �ll� klikknek. Kezdetben
    a d�zse komoly}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100
    {hatalommal b�rt, �m ezt a hatalmat az id\uc1\u337Xk sor�n fokozatosan
    elkoptatt�k a politikai}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer v�ltoz�sai. 1032 ut�n a d�zse mell�
    megv�lasztott�k az �jonnan l�trehozott hercegi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tan�csot is, amelynek - t�bbek k�z�tt - a feladata annak
    biztos�t�sa volt, hogy a d�zse ne tegyen szert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszol�t hatalomra. Az els\uc1\u337X d�zse, aki e tan�cs
    fel�gyelete al� ker�lt, Domcnico Flabianico volt, egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdag selyemkeresked\uc1\u337X, akinek a
    csal�dj�ban kor�bban senki sem viselt ilyen magas hivatalt. Ez}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n az int�zm�nyi v�ltoz�s ut�n Velence igazi
    kereskedelmi �s tengeri nagyhatalomm� v�lt. 1082-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�les k�r\uc1\u369X kereskedelmi el\uc1\
    u337Xjogokat kapott Konstantin�polyban, ahol m�g egy velencei negyedet is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialak�tottak. Nem
    sokkal k�s\uc1\u337Xbb ez a v�rosr�sz m�r t�zezer velenceinek adott
    otthont. Ilyen az,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amikor megval�sul egy befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyrendszer egy�ttm\
    uc1\u369Xk�d�se.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Velence gazdas�gi terjeszked�se politikai v�ltoz�sokat s�rgetett, �s amikor
    a d�zse 1171-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meggyilkol�sa ut�n jelent\uc1\u337Xs v�ltoz�sok t�rt�ntek a politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyrendszerben, ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {terjeszked�s �ri�si lend�letet vett. Ezeknek a v�ltoz�soknak
    a sor�t egy nagyon fontos innov�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {nyitotta meg: fel�ll�tott�k a nagytan�csot, amely a tervek
    szerint ett\uc1\u337Xl kezdve Velenc�ben a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom legf\uc1\u337Xbb forr�sa lett. A
    nagytan�cs tagja csak �llami hivatalnok - p�ld�ul b�r� - lehetett, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tagjai k�zt
    t�ls�lyban voltak az arisztokrat�k. Ezeken az �llami hivatalnokokon fel�l
    minden �vben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�OO �j
    tan�cstagot jel�lt egy jel�l\uc1\u337Xbizotts�g, amelynek n�gy tagj�t
    sorsh�z�ssal v�lasztott�k ki a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fenn�ll� tan�cs tagjai k�z�l. A nagytan�cs azut�n megv�lasztotta m�g
    k�t albizotts�g, a szen�tus �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {negyvenek tan�csa tagjait is, amelyek k�l�nf�le t�rv�nyhoz�i
    �s v�grehajt�i feladatokat l�ttak el. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {nagytan�cs v�lasztotta a hercegi tan�csot is, amelynek
    l�tsz�ma kett\uc1\u337Xr\uc1\u337Xl hat f\uc1\u337Xre emelkedett. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sodik fontos innov�ci� egy
    �jabb tan�cs fel�ll�t�sa volt - ennek tagjait a nagytan�cs sorsh�z�ssal}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztotta, feladata pedig az
    �j d�zse szem�ly�nek kijel�l�se volt. B�r a d�nt�st a n�pgy\uc1\u369Xl�snek is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {j�v� kellett hagynia,
    mivel azonban a tan�cs mindig csak egy szem�lyt jel�lt, �gy hat�konyan}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rv�nyes�thette
    akarat�t. A harmadik fontos innov�ci� az volt, hogy az �j d�zs�nak
    hivatali esk�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kellett tennie, amely l�nyeg�ben k�r�lhat�rolta a hercegi hatalmat. Id\
    uc1\u337Xvel ezek a korl�tok egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {szaporodtak: a d�zs�nak el\uc1\u337Xbb engedelmeskednie
    kellett a magisztr�tusoknak, k�s\uc1\u337Xbb m�r minden}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�s�t j�v� kellett hagyatnia a
    hercegi tan�ccsal. Ezenfel�l a hercegi tan�cs feladata volt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tani, hogy a d�zse
    engedelmeskedjen a nagytan�cs minden d�nt�s�nek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezek a politikai reformok �jabb, eg�sz
    sor int�zm�nyi innov�ci�t hoztak: a jogban �jdons�gnak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�tott a f�ggetlen magisztr�tus!
    hivatal megteremt�se, a b�r�s�gok �s egy fellebbviteli b�r�s�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�ll�t�sa, valamint egy �j
    mag�njogi szerz\uc1\u337Xd�s �s a cs\uc1\u337Xdt�rv�nyek bevezet�se. Velenc�ben
    ezek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�j gazdas�gi
    int�zm�nyek �j, t�rv�nyes v�llalkoz�si form�k �s �j t�pus� szerz\uc1\
    u337Xd�sek kialakul�s�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tett�k lehet\uc1\u337Xv�. Felgyorsult a p�nzpiaci innov�ci�,
    �s a modern bankrendszer is ekkoriban sz�letett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {meg itt, Velenc�ben. Meg�ll�thatatlannak t\
    uc1\u369Xnt az a dinamika, amely egy abszol�t befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer fel� hajtotta Velenc�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {De felsz�nre t�rt a m�lyben megh�z�d� fesz�lts�g. A
    befogad� jelleg\uc1\u369X velencei int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�s�val megval�sul� gazdas�gi
    n�veked�s egy�tt j�rt egyfajta teremt\uc1\u337X rombol�ssal. A}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {commenda vagy m�s, hasonl� gazdas�gi
    int�zm�nyek r�v�n meggazdagod� fiatal v�llalkoz�k minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyes hull�ma a r�gi v�llalkoz�k profitj�t
    �s gazdas�gi siker�t csorb�totta. �s a fiatalok nemcsak a}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profitot
    hal�szt�k el az �regek el\uc1\u337Xl, hanem a politikai hatalmukat is
    fenyegett�k. �gy azt�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {nagytan�csban �l\uc1\u337X �regek sz�m�ra mindig nagy volt a
    k�s�rt�s, hogy - ha siker�lt m�dot tal�lni r� -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {bez�rj�k a rendszer kapuit az �jak el\uc1\u337Xtt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kezdetben a
    nagytan�cs tagjait �vente v�lasztott�k. Ahogy azt fentebb l�ttuk, az egy
    �v letelt�vel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�letlenszer\uc1\u369Xen kiv�lasztott n�gy elektor jel�lte ki a sz�z �j
    tagot a k�vetkez\uc1\u337X �vre, �s ezeket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jel�lteket automatikusan meg is v�lasztott�k.
    1286. okt�ber 3-�n egy javaslatot terjesztettek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nagytan�cs el�, amelyben az �llt, hogy
    m�dos�tsanak a szab�lyokon, �s ezent�l a jel�ltek list�j�t -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369X t�bbs�ggel - a
    negyvenek tan�cs�nak is j�v� kelljen hagynia. A negyvenek tan�csa}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�ztudottan az elit, a
    gazdag csal�dok szoros ir�ny�t�sa alatt �llt. Ezzel teh�t az elit v�t�jogot
    szerzett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna az �j
    tan�cstagok kiv�laszt�s�ban - ez kor�bban nem �llt m�dj�ban. A javaslatot
    elvetett�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1286.
    okt�ber 5-�n �jra beny�jtott�k a javaslatot, �s ez�ttal elfogadt�k. Att�l
    kezdve automatikusan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {j�v�hagyt�k egy szem�ly jel�l�s�t, ha annak felmen\uc1\u337Xi egykor a
    tan�csban szolg�ltak. Egy�bk�nt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hercegi tan�cs j�v�hagy�s�ra volt sz�ks�g. Okt�ber 17-�n
    �jabb szab�lym�dos�t�st fogadtak el:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kik�t�tt�k, hogy egy nagytan�csi tag kinevez�s�t a
    negyvenek tan�cs�nak, a d�zs�nak �s a hercegi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tan�csnak is j�v� kell hagynia.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1286. �vi vit�k �s
    alkotm�nym�dos�t�sok m�r el\uc1\u337Xre jelezt�k a velencei La Serrata (A
    z�r�s)}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elj�vetel�t.
    1297 febru�rj�ban megsz�letett a d�nt�s: aki az adott v�laszt�st megel\
    uc1\u337Xz\uc1\u337X n�gy �vben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nagytan�csi tag volt, az automatikusan megkapta a k�vetkez\
    uc1\u337X �vi tags�gi jel�l�st �s annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�v�hagy�s�t. Az �j jel�l�seket most m�r a negyvenek
    tan�cs�nak kellett j�v�hagynia, de ehhez el�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {volt 12 szavazat. 1298. szeptember 11. ut�n a
    nagytan�cs hivatalban l�v\uc1\u337X tagjainak �s azok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csal�dtagjainak jel�l�s�t t�bb� m�r
    j�v� sem kellett hagyni. A nagytan�csnak ez�ltal siker�lt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hat�konyan kirekesztenie a
    k�v�l�ll�kat, �s �gy az eredeti hivatalnokok lesz�rmazottaib�l lett az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�r�kletes
    arisztokr�cia. Erre 1315-ben ker�lt pecs�t a Libro d\uc1\u8217XOro vagyis
    az \uc1\u8222XAranyk�nyv\uc1\u8221X �ltal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely nem volt m�s, mint a velencei nemess�g hivatalos
    jegyz�ke.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�m
    azok, akik e sz�let\uc1\u337Xben l�v\uc1\u337X nemess�g k�rein k�v�l rekedtek, nem
    hagyt�k, hogy erej�k semmiv�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legyen. 1297 �s 1315 k�z�tt Velenc�ben a politikai fesz�lts�g egyre
    fokoz�dott. A nagytan�cs erre -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�bbek k�z�tt - �gy reag�lt, hogy felduzzasztott� a
    l�tsz�m�t. Els\uc1\u337X k�rben bev�lasztotta tagjai k�z�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {leghangosabb politikai ellenfeleit, �s
    ezzel a nagytan�cs l�tsz�ma 450-r\uc1\u337Xl 1500-ra n\uc1\u337Xtt. Ez a b\uc1\
    u337Xv�l�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elnyom�ssal
    p�rosult. 1310-ben fel�ll�tott�k az els\uc1\u337X rend\uc1\u337Xrs�get, �s
    egyre gyakrabban alkalmaztak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {er\uc1\u337Xszakot - nyilv�nval�an �gy pr�b�lva megszil�rd�tani az
    �j politikai rendet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Ennek a politikai Serratanak a v�grehajt�sa ut�n a nagytan�cs gazdas�gi Serratara
    k�sz�lt. Most, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a
    politikai int�zm�nyek kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xv� v�ltak, k�vetkezhetett a
    gazdas�gi int�zm�nyek ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ir�nyi! �talak�t�sa. Ami a legfontosabb, hogy betiltott�k
    azokat a commendaszerz\uc1\u337Xd�scket, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Velenc�t gazdagg� tett�k. Nincs ebben semmi
    meglep\uc1\u337X: a commenda az �j keresked\uc1\u337Xknek kedvezett,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {akiket a regn�l� elit most
    igyekezett mindenb\uc1\u337Xl kiz�rni. �s ezzel megtett�k az els\uc1\u337X
    l�p�st a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszer fel�. A m�sodik l�p�s 1314-ben
    vette kezdet�t: a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {velencei �llam ekkor kezdte saj�t kez�be venni �s �llamos�tani a kereskedelmet.
    Saj�t g�ly�kkal sz�llt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {be a kereskedelembe, cs 1324-t\uc1\u337Xl s�lyosan
    megad�ztatta azokat, akik kereskedni akartak. A t�vols�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem a nemess�g kiz�r�lagos
    ter�lete lett. A gazdag Velenc�ben ez volt a v�g kezdete.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miut�n az egyre sz\uc1\u369Xkebb
    elit monopoliz�lta a legf\uc1\u337Xbb �zlet�gakat, megkezd\uc1\u337Xd�tt a
    hanyatl�s. �gy t\uc1\u369Xnt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Velenc�t csak egy l�p�s v�lasztotta el att�l, hogy a vil�g
    els\uc1\u337X befogad� t�rsadalma legyen, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {belebukott egy rossz h�z�sba. Politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyrendszere egyre kizs�km�nyol�bb lett,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Velence gazdas�gilag is hanyatlani kezdett.
    1500-ra a lakoss�g l�tsz�ma sz�zezerre zsugorodott.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1650 �s 1800 k�z�tt, amikor Eur�pa lakoss�ga
    rohaml�ptekkel n\uc1\u337Xtt, Velence egyre kisebb lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Velenc�ben ma m�r - az egy�bk�nt nem t�l
    jelent\uc1\u337Xs hal�szatt�l eltekintve - csak a turizmus m\uc1\u369Xk�dik.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A velenceiek ahelyett,
    hogy �j kereskedelmi utakat fedezn�nek fel �s �j gazdas�gi int�zm�nyeket}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tes�ten�nek, pizz�t
    s�tnek, fagyit �rulnak, �s sz�nes �vegeket f�jnak a l�togat�k hord�inak. A
    turist�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az�rt j�nnek
    Velenc�be, hogy l�ss�k a Serrata el\uc1\u337Xtti id\uc1\u337Xk csod�it, a D�zse-
    palot�t �s a Szent M�rk-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bazilika oroszl�njait, amelyeket Biz�ncb�l zs�km�nyoltak akkor,
    amikor m�g Velence volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {F�ldk�zi-tenger ura. �m az�ta ez a gazdas�gi nagyhatalom szabadt�ri
    m�zeumm� v�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ebben
    a fejezetben azt vizsg�ljuk, milyen t�rt�nelmi fejl\uc1\u337Xd�sen mentek
    �t az int�zm�nyek a vil�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X r�szein, �s megmagyar�zzuk, mi�rt alakult
    m�shogy a sorsuk. A 4. fejezetben m�r l�ttuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogyan �s mi�rt t�rt�nt meg az int�zm�nyi
    szakad�s Nyugat- �s Kelet-Eur�pa, majd Anglia �s Nyugat-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Eur�pa t�bbi orsz�ga k�z�tt. Mindez
    azoknak az apr� int�zm�nyi k�l�nbs�geknek volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezm�nye, amelyek legink�bb a kritikus
    fordulatokkal k�lcs�nhat�sban vezettek ide. �gy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ember hajlamos lenne azt hinni, hogy ezek
    az int�zm�nyi k�l�nbs�gek csak egy nagy, t�rt�nelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�ghegy cs�cs�t jelentik, �s a m�lybe
    tekintve azt l�tjuk majd, hogy az angol �s az eur�pai}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek �vezredekkel ezel\uc1\
    u337Xtti t�rt�nelmi esem�nyek miatt t�volodnak k�rlelhetetlen�l a vil�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbi r�sz�nek
    int�zm�nyeit\uc1\u337Xl. A t�bbi pedig - ahogy mondani szok�s - m�r t�rt�nelem.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Csakhogy ez nem �gy van, k�t okb�l sem. El\uc1\
    u337Xsz�r is, Velence t�rt�nelm�b\uc1\u337Xl egy�rtelm\uc1\u369Xen kider�l,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a befogad�
    int�zm�nyek fel� vezet\uc1\u337X �tr�l b�rmikor le lehet t�rni. Velence
    mes�s gazdags�got}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {halmozott fel, �m politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer�t megd�nt�tt�k,
    �s a prosperit�s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ellenkez\uc1\u337Xj�be fordult. Ma Velence csak az�rt gazdag, mert sokan d�ntenek
    �gy, hogy m�shol szerzett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {j�vedelm�ket e v�rosban k�ltik el, megcsod�lva a dics\uc1\u337X m�lt
    eml�keit. Az a t�ny, hogy a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer a vissz�j�ra fordulhat, egy�rtelm\uc1\u369Xen
    bizony�tja, hogy az int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�s nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy egyszer\uc1\u369X, kumulat�v folyamat.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {M�sodszor, azok
    az apr� int�zm�nyi k�l�nbs�gek, amelyek egy-egy kritikus fordulat sor�n}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kulcsfontoss�g�
    szerepet j�tszanak, term�szet�kn�l fogva sohasem �lland�ak. Hiszen apr�k,
    b�rmikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoztatni
    lehet rajtuk, de b�rmikor �jra kialakulhatnak. Ebben a fejezetben l�tni
    fogjuk, hogy -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szemben azzal, amit a f�ldrajzi adotts�gok hipot�zise vagy a kultur�lis hipot�zis
    alapj�n v�rn�nk - az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az Anglia, ahol m�r a XVII. sz�zadban megtettek egy d�nt\uc1\u337X fontoss�g�
    l�p�st a befogad� int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�, r�gen elmaradott t�rs�g volt, �s nemcsak �vezredekkel
    ezel\uc1\u337Xtt, akkor, amikor a K�zel-Keleten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lezajlott a neolitikus forradalom, hanem
    m�g a k�z�pkor kezdet�n, a Nyugatr�mai Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeoml�sa ut�n is. A Brit-szigetek a R�mai
    Birodalom peremvid�ke volt, messze nem b�rt akkora}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs�ggel, mint a
    kontinent�lis Nyugat-Eur�pa, �szak-Afrika, a Balk�n-f�lsziget, Konstantin�poly}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy a K�zel-Kelet.
    Amikor, a Kr. u. V. sz�zadban, a Nyugatr�mai Birodalom �sszeomlott, az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Britanni�t viselte
    meg a legjobban. De azok a politikai forradalmak, amelyek v�g�l
    elind�tott�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari
    forradalmat, m�gsem Olaszorsz�gban, T�r�korsz�gban �s m�g csak nem is a
    kontinent�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nyugat-Eur�p�ban mentek v�gbe, hanem a Brit-
    szigeteken.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De,
    hogy meg�rts�k, milyen utat j�rt be Anglia az ipari forradalomig, �s milyen
    utat j�rtak be az \uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vet\uc1\u337X orsz�gok, ahhoz - t�bb okb�l is - ismern�nk kell
    R�ma �r�ks�g�t is. Az egyik ilyen ok, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {R�m�ban, ak�rcsak Velenc�ben, igen kor�n lezajlott sz�mos
    jelent\uc1\u337Xs int�zm�nyi innov�ci�. Ak�rcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Velenc�ben, kezdetben R�m�ban is a - kor
    m�rc�j�vel m�rve - befogad� int�zm�nyrendszer volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi siker alapja. Es id\uc1\
    u337Xvel, ak�rcsak Velenc�ben, ezek az int�zm�nyek R�m�ban is egyre}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�bb jelleget
    �lt�ttek. R�m�ban ez a fordulat akkor k�vetkezett be, amikor a R�mai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�zt�rsas�gb�l (Kr.
    e. 510 - Kr. e. 49) R�mai Birodalom lett (Kr. e. 49 - Kr. u. 476).
    B�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zt�rsas�g
    kor�ban R�ma leny\uc1\u369Xg�z\uc1\u337X birodalmat �p�tett fel, �s
    vir�gzott a t�vols�gi kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {meg a sz�ll�tm�nyoz�s, a r�mai gazdas�g alapj�t javar�szt a
    kizs�km�nyol�s adta. �s ennek m�rt�ke}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {csak fokoz�dott, amikor a k�zt�rsas�gb�l birodalom lett - j�tt is
    a belharc, az instabilit�s �s v�g�l az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�sszeoml�s, ahogyan azt a maja v�ros�llamokn�l l�ttuk.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A m�sik, enn�l sokkal fontosabb ok, hogy - amint azt l�tni fogjuk -
    Nyugat-Eur�p�ban az �sszeoml�st}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vet\uc1\u337X int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�s, ha nem is
    k�zvetlen�l R�ma �r�ks�ge volt, de olyan, az eg�sz r�gi�ra}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiterjed\uc1\u337X kritikus
    fordulatok k�vetkezm�nye, amelyek a Nyugatr�mai Birodalom �sszeoml�sa nyom�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alakultak ki. A vil�g
    m�s t�jain - Afrik�ban, �zsi�ban vagy az amerikai kontinensen - nem
    igaz�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak ehhez
    hasonl� kritikus fordulatok, b�r k�s\uc1\u337Xbb, Eti�pia p�ld�j�n l�tni
    fogjuk, hogy hasonl�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kritikus fordulatokra n�ha m�shol is nagyon hasonl�an reag�ltak. R�ma
    hanyatl�sa elhozta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {feudalizmust, amely, mintegy mell�kterm�kk�nt, elsorvasztotta a
    rabszolgas�got, �letre h�vott olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nagyv�rosokat, amelyek k�v�l estek az uralkod�k �s az
    arisztokrat�k hat�sk�r�n, �s ek�zben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megteremtett egy olyan int�zm�nyrendszert, amelyben meggyeng�lt
    az uralkod�k politikai hatalma. E}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feud�lis alapokon nyugv� Eur�p�ra csapott le a \uc1\
    u8222Xfekete hal�l\uc1\u8221X, amely azt�n tov�bb er\uc1\u337Xs�tette a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlen nagyv�rosokat �s
    a parasztokat - az uralkod�k, az arisztokrat�k �s a f�ldbirtokosok k�r�ra.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s ilyen el\uc1\
    u337Xzm�nyek ut�n ny�ltak meg az atlanti kereskedelemben rejl\uc1\u337X lehet\uc1\
    u337Xs�gek. A vil�g sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�sz�n nem zajlottak eff�le v�ltoz�sok, k�vetkez�sk�pp ezek a r�szek
    leszakadtak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4053\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {R�mai er�nyek...}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Kr. e. 133-ban t�rt�nt, hogy Tiberius Gracchus r�mai
    n�ptribunust a r�mai szen�torok botokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hal�lra vert�k, holttest�t pedig minden teket�ria
    n�lk�l a Tiberis (mai nev�n: a Tevere) foly�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dobt�k. A gyilkosok maguk is arisztokrat�k
    voltak, ak�rcsak Tiberius, �s a gyilkoss�g �rtelmi szerz\uc1\u337Xje}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�t unokatestv�re, Publius
    Cornelius Scipio Nasica volt. Tiberius Gracchusnak - a R�mai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {K�zt�rsas�g n�h�ny illusztrisabb
    vezet\uc1\u337Xj�nek (p�ld�ul az ill�r h�bor� �s m�sodik pun h�bor�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h\uc1\u337Xs�nek, Lucius
    Aemilius Paullusnak, valamint a m�sodik pun h�bor�ban a Hannib�lt legy\
    uc1\u337Xz\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�bornoknak, Scipio Africanusnak) lesz�rmazottjak�nt - kifog�stalan
    arisztokrata pedigr�je volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Akkor vajon mi ind�totta arra kora nagy hatalm� szen�torait,
    s\uc1\u337Xt az unokatestv�r�t, hogy ellene}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {forduljanak?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A v�laszb�l sok mindent megtudunk a R�mai
    K�zt�rsas�gban uralkod� fesz�lts�gekr\uc1\u337Xl, �s majdani}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hanyatl�s�nak okair�l is. Ezek a
    nagy hatalm� szen�torok az�rt fordultak Tiberius ellen, mert \uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szembe mert sz�llni
    vel�k a kor kulcsfontoss�g� k�rd�seiben: a f�ldoszt�st �s a plebejusok,
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�ns�ges r�mai
    polg�rok jogait illet\uc1\u337Xen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mire Tiberius Gracchus
    n�ptribunus lett, R�ma m�r biztos alapokon �ll� k�zt�rsas�g volt. Sz�mos}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�n�sz m�g ma is
    �gy l�tja ezt a korszakot, hogy a k�zt�rsas�g siker�nek alapj�t a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek
    �s a r�mai polg�rkaton�k er�nyei adt�k - ahogy azt Jacques-Louis D�vid
    h�res, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Horatiusok
    esk�je (Le Serment des Uoraces) c�m\uc1\u369X k�p�n megfestette: ezen k�t fi� esk�t
    tesz apj�nak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy, ha
    kell, az �lete �r�n is megv�di a R�mai K�zt�rsas�got. A k�zt�rsas�g megsz�let�s�hez
    anno}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az kellett, hogy
    Kr. e. 510 k�r�l a r�mai polg�rok megd�nts�k a kir�ly, Lucius Tarquinius Superbus}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(B�szke Tarquinius)
    hatalm�t. A k�zt�rsas�g politikai int�zm�nyrendszer�t m�r okosan �gy tervezt�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {meg, hogy abban volt
    sz�mos befogad� elem. Az orsz�got egy �vre v�lasztott magisztr�tusok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyozt�k. �s azzal,
    hogy a magisztr�tust hivatalt csak v�laszt�s �tj�n �s csak egy �vre
    lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elnyerni -
    r�ad�sul egyszerre t�bb magisztr�tus is hivatalban volt cs�kkentett�k annak
    lehet\uc1\u337Xs�g�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy valaki megszil�rd�thassa a hatalm�t vagy vissza�lhessen vele. A
    k�zt�rsas�g int�zm�nyeiben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m\uc1\u369Xk�d�tt a f�kek �s ellens�lyok, vagyis a k�lcs�n�s ellen\
    uc1\u337Xrz�s rendszere, amely meglehet\uc1\u337Xsen sz�les}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�rben osztotta meg a hatalmat. �s ez
    m�g �gy is igaz, hogy nem minden polg�r tudta egyform�n}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�pviseltetni mag�t, mivel k�zvetett
    szavaz�st alkalmaztak. �s �lt m�g ebben a k�zt�rsas�gban}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {rengeteg rabszolga is, akik szinte
    minden�tt n�lk�l�zhetetlenek voltak a termel�sben. Ok a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�gnak k�r�lbel�l az egyharmad�t
    tett�k ki. A rabszolg�knak, term�szetesen, nem voltak jogaik,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pl�ne nem volt politikai k�pviselet�k.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindezek ellen�re a
    politikai int�zm�nyek - ak�rcsak Velenc�ben - R�m�ban is tele voltak pluralista}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elemekkel. A plebejusok
    saj�t n�pgy\uc1\u369Xl�st tarthattak, ahol megv�lasztott�k
    a n�ptribunusi, akinek joga}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {volt megv�t�zni a magisztr�tusok javaslatait, �sszeh�vni a
    plebejusi n�pgy\uc1\u369Xl�st, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rv�nyjavaslatokat is beterjeszthetett. Kr. e. 133-ban a
    plebejusok juttatt�k hatalomra Tiberius}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Gracchust. Erej�ket az egys�ges fell�p�s adta, eszk�z�k
    az �n. kivonul�s volt. Ez egyfajta sztr�jkot}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelentett, amikor is a n�p, de f\
    uc1\u337Xleg a katon�k, elhagyt�k a v�rost, kivonultak egy v�ros
    k�rny�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hegyre, �s
    addig nem voltak hajland�ak egy�ttm\uc1\u369Xk�dni a magisztr�tusokkal, am�g
    azok nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglalkoztak
    a panaszaikkal. Ez a fenyeget�s k�l�n�sen h�bor� idej�n b�rt nagy jelent\uc1\
    u337Xs�ggel. A Kr. e.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {V. sz�zadban val�sz�n\uc1\u369Xleg egy ilyen kivonul�ssal �rt�k el a
    polg�rok, hogy jogot kaptak arra, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {saj�t tribunust v�lasszanak, �s maguk hozz�k meg
    azokat a t�rv�nyeket, amelyek a k�z�ss�get}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyozz�k. Ez a politikai �s jogi v�delem, m�g
    ha mai m�rc�vel m�rve korl�tozott volt is, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�roknak komoly gazdas�gi lehet\uc1\
    u337Xs�geket teremtett, �s egy kicsit befogad�bb� tette a gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket. Mindezek
    eredm�nyek�nt, a R�mai K�zt�rsas�g idej�n vir�gzott a f�ldk�zi-tengeri}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem. R�g�szeti
    leletek bizony�tj�k, hogy m�g a polg�rok �s a rabszolg�k t�bbs�ge alig}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {valamivel a
    l�tminimum felett �lt, az�rt sz�p sz�mmal akadtak gazdag r�maiak is, m�g
    a polg�rok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt is,
    akik magas j�vedelemmel rendelkeztek, �s �lvezhett�k az olyan k�zszolg�ltat�sokat
    is, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a v�rosi
    csatornah�l�zat vagy a k�zvil�g�t�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {R�ad�sul bizony�t�kok vannak r�, hogy a R�mai
    K�zt�rsas�g m�g n�mi gazdas�gi n�veked�st is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {produk�lt. A r�mai gazdas�g alakul�s�r�l
    eg�szen h\uc1\u369X k�pet adnak a haj�roncsok. A r�maiak �ltal}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�p�tett birodalom bizonyos
    �rtelemben kik�t\uc1\u337Xv�rosok h�l�zata volt; keresked\uc1\u337Xik bej�rt�k
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tengereket keleten
    Ath�nig, Anti�khi�ig �s Alexandri�ig; R�m�n, Karth�g�n �s C�dizon
    kereszt�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyugaton
    eg�szen Londonig. Ahogy terjeszkedett R�ma, �gy b\uc1\u337Xv�lt a kereskedelem �s a
    haj�z�s, �s ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    folyamat j�l nyomon k�vethet\uc1\u337X, ha tanulm�nyozzuk a r�g�szek �ltal
    felt�rt haj�roncsok sz�m�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elhelyezked�s�t. A haj�roncsok kora t�bbf�le m�dszerrel is
    meghat�rozhat�. Ezek a haj�k sokszor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {borral vagy ol�vaolajjal teli amfor�kat sz�ll�tottak,
    �s vagy It�li�b�l tartottak Galli�ba, vagy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {spanyol ol�vaolajat vitt�k eladni vagy aj�nd�kk�nt
    R�m�ba. Az amfor�kon, ezeken a viasszal lez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {agyaged�nyeken sokszor arra vonatkoz�an is
    tal�lni inform�ci�kat, hogy kinek a m\uc1\u369Xhely�ben �s mikor}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�ltek. R�m�ban, a Tiberis ment�n
    �ll egy kis domb, a Mont� Testaccio, m�s n�ven Mont� dei}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cocci (vagyis a cser�phegy), amely
    nem m�s, mint egy nagy kupac - megk�zel�t\uc1\u337Xleg 53 milli� - t�r�tt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amfora. Amikor az
    amfor�kb�l kit�lt�tt�k a rakom�nyt, ide dobt�k a f�l�slegess� v�lt ed�nyeket, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezekb\uc1\u337Xl
    �vsz�zadok alatt egy eg�sz kis domb lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {A haj�kon tal�lhat� t�bbi holmi vagy a haj�
    kor�nak meghat�roz�s�ra n�ha a radiokarbonos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kormeghat�roz�s is alkalmas lehet. Ezt az igen hathat�s
    technik�t a r�g�szek a szerves maradv�nyok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {kor�nak meg�llap�t�s�ra haszn�lj�k. A n�v�nyek
    fotoszintetiz�lnak, vagyis a Nap energi�j�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {felhaszn�lva a sz�n-dioxidot cukrokk� alak�tj�k, �s
    ennek sor�n energi�t �ll�tanak el\uc1\u337X. Mindek�zben a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�v�nyek nagy mennyis�g\uc1\u369X, a
    term�szetben el\uc1\u337Xfordul� radioakt�v izot�pot, vagyis 14-es t�megsz�m�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�natomot (C14) is
    be�p�tenek magukba. Miut�n egy n�v�ny elhal, a radioakt�v boml�s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezt�ben a C14 mennyis�ge
    cs�kkenni kezd. Amikor a r�g�szek r�tal�lnak egy haj�roncsra, �gy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudj�k meghat�rozni a faanyag
    kor�t, hogy a megmaradt Cl4 mennyis�g�t �sszevetik a l�gk�r Cl4-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartalm�val. Ez alapj�n meg
    lehet becs�lni, hogy mikor v�gt�k ki azt a f�t. Olyan haj�roncsot, amely}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kr. e. 500 k�r�l s�llyedhetett
    el, csak k�r�lbel�l h�szat tal�ltak. �s ezek, val�sz�n\uc1\u369Xleg, nem is r�mai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haj�k voltak, hanem,
    j� es�llyel, ink�bb karth�g�iak. De ezt k�vet\uc1\u337Xen gyorsan
    megszaporodtak a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�mai haj�roncsok is. Legt�bbet, 180-at, abb�l \uc1\u8220Xaz id\uc1\u337Xszakb�l
    tal�ltak, amikor J�zus sz�letett.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A haj�roncsok vizsg�lata kiv�l�an alkalmas
    arra, hogy �ltala nyomon k�vess�k a R�mai K�zt�rsas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi helyzet�nek alakul�s�t, �s e
    m�dszer tanuls�ga szerint val�ban volt n�mi gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s, de nem �rt ezeket az
    inform�ci�kat perspekt�v�ba helyezni. A rakom�nyok k�tharmada,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xleg, a r�mai �llam
    tulajdona volt: a haj�k vagy a provinci�k �ltal fizetett ad�kat �s sarcot}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ll�tott�k R�m�ba, vagy
    azt az �szak-afrikai gabon�t �s ol�vaolajat, amit az �llam sz�tosztott a n�p}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt. Sz�val a cser�phegy
    legink�bb a kizs�km�nyol�s gy�m�lcseib\uc1\u337Xl j�tt l�tre.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Van m�g egy - eg�szen fantasztikus
    - m�dszer, amellyel siker�lt bizony�t�kot tal�lni a gazdas�gi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�sre, ez pedig a Greenland
    Ice Core Project (gr�nlandi j�gmintav�teli projekt). A h�pelyhek,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {am�g f�ldet �rnek, �thaladva a
    l�gk�r�n, �sszeszednek bel\uc1\u337Xle n�mi szennyez\uc1\u337X anyagot, f\uc1\
    u337Xleg f�meket:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�lmot, ez�st�t �s rezet. Azut�n a f�ld�n - vagyis az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X �vben
    hullott h� tetej�n - megfagynak. �s ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {a folyamat m�r �vezredek �ta tart, �s �gy p�ratlan lehet\uc1\
    u337Xs�get ad a tud�soknak arra, hogy megismerj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a t�bb ezer �vvel ezel\uc1\u337Xtti
    l�gszennyezetts�g m�rt�k�t. 1990-1992-ben a Greenland Ice Core Project}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kutat�i k�r�lbel�l 250 ezer
    �vnyi emberi t�rt�nelmet bor�t�, 3030 m�ter vas-tag j�gr�tegen f�rt�k �t}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magukat. Ennek �s az ezt
    megel\uc1\u337Xz\uc1\u337X projekteknek az egyik legfontosabb eredm�nye,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�llap�tott�k:
    Kr. e. 500 k�r�l megugrott a l�gszennyezetts�g m�rt�ke. A l�gk�r �lom-,
    ez�st- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�ztartalma ezut�n folyamatosan n\uc1\u337Xtt, eg�szen a Kr. u. I.
    sz�zadig, akkor �rte el a cs�cs�rt�ket.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Felt\uc1\u369Xn\uc1\u337X, hogy legk�zelebb csak a XIII.
    sz�zadban lett �jra ilyen magas a l�gk�r �lomtartalma. Ezek az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek azt mutatj�k, hogy
    R�m�ban ekkoriban - a kor�bbi �s k�s\uc1\u337Xbbi id\uc1\u337Xszakokhoz
    k�pest -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon
    intenz�v b�ny�szat folyt. A b�ny�szat fellend�l�se pedig egy�rtelm\uc1\
    u369Xen gazdas�gi n�veked�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {jelez.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A n�veked�s azonban R�m�ban is fenntarthatatlan volt, mivel az int�zm�nyi
    k�rnyezet r�szben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {befogad�, de r�szben kizs�km�nyol� volt. Hi�ba, hogy a r�mai polg�rok
    mindenf�le politikai �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi jogokkal b�rtak, ha a rabszolgas�g �ltal�nosan
    elterjedt volt, a rabszolg�kat rendk�v�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�don kizs�km�nyolt�k, �s az elit, a politikai
    vezet�s (az �n. szen�tori rend) uralta mind a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�got, mind a politik�t. Hi�ba volt
    plebejusi n�pgy\uc1\u369Xl�s �s n�ptribunus, ha a val�di hatalom a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szen�tus kez�ben volt, a
    szen�torok pedig mind a f�ldbirtokos elit tagjai voltak. Titus Livius
    �kori}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�mai
    t�rt�net�r� szerint a szen�tust R�ma els\uc1\u337X kir�lya, Romulus
    alap�totta, sz�z taggal. Ezek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lesz�rmazottai alkott�k a szen�tori rendet, b�r ez �j tagokkal is b\
    uc1\u337Xv�lt. A f�ldek eloszl�sa rendk�v�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlen volt, �s a Kr. e. II. sz�zadra
    az ar�nyok nagy val�sz�n\uc1\u369Xs�ggel csak romlottak. Ebben}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�kereztek mindazok a probl�m�k,
    amelyekre Tiberius Gracchus fel merte h�vni a figyelmet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy a birodalom egyre terjeszkedett a
    F�ldk�zi-tengeren, R�m�ba csak �gy �z�nl�ttek a kincsek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�m ebb\uc1\u337Xl a b\uc1\u337Xs�gb\uc1\u337Xl
    legink�bb csak a szen�tori rendbe tartoz�, n�h�ny gazdag csal�d r�szes�lhetett,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy a k�l�nbs�gek
    gazdagok �s szeg�nyek k�z�tt egyre n\uc1\u337Xttek. A szen�torok nemcsak
    annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhett�k
    vagyonukat, hogy megkapt�k a j�vedelmez\uc1\u337X tartom�nyok ir�ny�t�s�t,
    hanem annak is,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    It�li�ban is hatalmas birtokaik voltak. Ezeken a birtokokon pedig rabszolg�k
    dolgoztak, akiket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {f�ldbirtokosok gyakran hadizs�km�nyk�nt kaptak. De az sem kev�sb� fontos,
    hogy a f�ldet honnan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kapt�k. A k�zt�rsas�g kor�ban a r�mai seregek �n. kisbirtokos polg�r-
    katon�kb�l �lltak, akiknek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xbb csak R�ma k�rny�k�n, k�s\uc1\u337Xbb az
    orsz�gban m�shol is voltak f�ldjeik. Amikor sz�ks�g volt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�juk, mentek �s harcoltak, azut�n
    visszat�rtek a birtokaikra. Ahogy R�ma egyre terjeszkedett, �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hadj�ratok egyre hosszabbak
    lettek, ez a modell m�r nem m\uc1\u369Xk�d�tt. A katon�k sokszor �vekig voltak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�vol, �s birtokaikat
    felverte a gaz, csal�djuk elad�sodott, az �hez�s sz�l�re ker�lt. �gy egyre t�bben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hagyt�k el a m\uc1\
    u369Xveletlen f�ldeket, amelyeket azut�n a szen�torok hozz�csaptak a saj�t
    birtokaikhoz.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy a
    szen�tori rend egyre gazdagabb �s gazdagabb lett, �gy n\uc1\u337Xtt a
    R�m�ba gy\uc1\u369Xlt, f�ld n�lk�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {polg�rok t�mege, �s egyre t�bb volt k�zt�k a hadseregb\uc1\u337Xl
    leszerelt katona. Mivel nem volt f�ldj�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ahova visszat�rhettek volna, R�m�ban kerestek munk�t. A
    Kr. e. II. sz�zad v�g�re a helyzet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {robban�svesz�lyess� v�lt - egyr�szt az�rt, mert ekkor
    m�r p�ld�tlanul sz�les szakad�k h�z�dott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdagok �s szeg�nyek k�z�tt, m�sr�szt az�rt, mert R�ma
    utc�it el�rasztott�k az el�gedetlen polg�rok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�megei, akik k�szek voltak fell�zadni az
    igazs�gtalans�gok �s a r�mai arisztokr�cia ellen. De a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai hatalom annak a gazdag,
    f�ldbirtokos szen�tori rendnek a kez�ben volt, amelynek tagjai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszon�lvez\uc1\u337Xi voltak
    ezeknek a k�t �vsz�zada zajl� v�ltoz�soknak, �s t�bbs�g�knek egy�ltal�n
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llt sz�nd�k�ban
    �talak�tani a rendszert, amely ilyen remek�l szolg�lta \uc1\u337Xt.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Plutarkhosz r�mai t�rt�net�r�t�l tudjuk, hogy amikor Tiberius
    Gracchus a mai Olaszorsz�g k�z�ps\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vid�k�n, az etruszkok f�ldj�n, Etruri�n utazott
    �t, a saj�t szem�vel l�tta, micsoda neh�zs�gekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zdenek a polg�r-katon�k csal�djai. Nem tudni,
    hogy ez az �lm�ny vagy a kor�bbi s�rl�d�sok adt�k-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {e meg a kezd\uc1\u337Xl�k�st, de t�ny, hogy nem
    sokkid ez ut�n nekil�tott egy mer�sz f�ldreform}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kidolgoz�s�nak. Kr. e. 133-ban n�ptribunus
    lett, majd poz�ci�j�t arra haszn�lta, hogy beterjessze azt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldreformot, amely szerint fel kellene
    �ll�tani egy bizotts�got, amely kider�ti, hogy leg�lisan vagy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {illeg�lisan foglalt�k-e el a
    k�zf�ldeket, majd a 121 hekt�r f�l�tti birtokr�szeket sz�tosztan�k a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldn�lk�liek k�z�tt. A
    121 hekt�ros hat�r val�j�ban m�r egy r�gi t�rv�nyben is szerepelt, csak
    azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r �vsz�zadok
    �ta nem alkalmazt�k. Tiberius Gracchus javaslata nyom�n felbolydult az
    eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szen�tori rend.
    �tj�t is �llt�k a reformok megval�s�t�s�nak - egy darabig. Amikor
    Tiberiusnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {siker�lt
    maga mell� �ll�tania a t�megeket, �s egy�tt lev�ltott�k a m�sik
    tribunust, aki azzal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fenyeget\uc1\u337Xz�tt, hogy megv�t�zza a f�ldreformot, akkor v�gre
    fel�ll�tott�k a n�ptribunus �ltaljavasolt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizotts�got. �m a szen�tusnak �gy is siker�lt
    megakad�lyoznia a bizotts�g munk�j�t azzal, hogy egy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fill�r t�mogat�st nem adott neki.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A kaput v�g�l az tette be, hogy Tiberius Graechus azt a
    p�nzt k�vetelte a f�ldreformbizotts�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra, amelyet m�g a g�r�g v�ros, Pergamon kir�lya
    hagyott a r�mai n�pre. Azt�n megpr�b�lta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sodszor is n�ptribunuss� v�lasztatni mag�t, r�szben
    az�rt, mert f�lt, hogy lemond�sa ut�n a szen�tus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�gt�telt vesz rajta. Ez viszont j� �r�gy volt
    a szen�toroknak arra, hogy megv�dolj�k Tiberiust,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miszerint kir�lyi bab�rokra t�r. R�t�madtak
    a n�ptribunusra �s t�mogat�ira, sokakat meg is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltek.Tiberius Gracchus az els\uc1\u337Xk
    k�zt vesztette �let�t, b�r hal�la nem oldotta meg a probl�m�kat;}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akadtak k�vet\uc1\u337Xi,
    akik szint�n szerett�k volna megreform�lni a f�ldek eloszt�s�t, illetve a
    r�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�g �s t�rsadalom t�bb m�s elem�t is. Sokan
    k�z�l�k hasonl� sorsra jutottak, mint Tiberius. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fiv�r�t, Gaiust p�ld�ul szint�n a
    f�ldbirtokosok gyilkolt�k meg az ut�n, hogy �gy d�nt�tt, folytatja}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {testv�re t�rekv�seit.}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�vetkez\
    uc1\u337X sz�z �vben ezek a t�rsadalmi fesz�lts�gek �jra �s �jra
    felsz�nre t�rtek; ennek lett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eredm�nye p�ld�ul a Kr. e. 91-87 k�z�tt zajl� \uc1\
    u8222Xt�rsadalmi h�bor�\uc1\u8221X. A szen�tori �rdekek er\uc1\u337Xszakos}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�delmez\uc1\u337Xje,
    Lucius Cornelius Sulla nemcsak hogy eln�m�totta a v�ltoz�st k�vetel\uc1\u337Xket,
    hanem m�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {n�ptribunus hatalm�t is szigor� korl�tok k�z� szor�totta. Amikor azt�n Julius
    Caesar sz�llt szembe a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {szen�tussal, ezek a probl�m�k k�zponti szerepet j�tszottak abban, hogy el
    tudta nyerni a r�mai n�p}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�mogat�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kr. e. 49-ben Caesar l�gi�j�val �tkelt a Gallia Cisalpina
    provincia �s It�lia k�z�tti hat�rfoly�n, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Rubiconon, �s megd�nt�tte a R�mai K�zt�rsas�g m\
    uc1\u369Xk�d�s�nek alapj�t ad� politikai int�zm�nyeket.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {R�ma Caesar kez�re ker�lt, �s kit�rt egy
    �jabb polg�rh�bor�. �s gy\uc1\u337Xzelmek ide vagy oda, Caesart is}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggyilkolt�k az el�gedetlen
    szen�torok - a mer�nyletre Kr. e. 44-ben, Brutus �s Cassius vezet�s�vel}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt sor. A R�mai K�zt�rsas�g
    t�bb� nem t�madt fel poraib�l. Az �jonnan kit�rt polg�rh�bor�ban}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Caesar t�mogat�i - k�l�n�sen Marcus
    Antonius �s Octavianus - �lltak szemben Caesar ellenfeleivel.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Antonius �s Octavianus, a k�z�sen el�rt gy\
    uc1\u337Xzelem ut�n, egym�s ellen fordultak. A h�bor�t v�g�l Kr.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {e. 31-ben Actiumn�l Octavianus nyerte,
    aki - r� egy �vre - kiki�ltotta mag�t R�ma cs�sz�r�nak, �s Kr.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {e. 28-t�l m�r Augustus cs�sz�r
    n�ven, 45 �vig �llt egyeduralkod�k�nt a birodalom �l�n. Augustus}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hozta l�tre a R�mai
    Birodalmat, b�r \uc1\u337X maga jobb szerette a princeps megnevez�st -
    ami k�r�lbel�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {annyit
    tesz: els\uc1\u337X az egyenl\uc1\u337Xk k�z�tt -, ez�rt birodalm�t
    princip�tusnak nevezte. A 11. t�rk�pen a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�mai Birodalom Kr. u. 117-es hat�rai l�that�k \uc1\
    u8212X ekkor volt a birodalom a legnagyobb; �s rajta van}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Rubicon foly� is, ahol megt�rt�nt az a
    bizonyos, sorsd�nt\uc1\u337X �tkel�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Amikor a
    k�zt�rsas�gb�l princip�tus, majd birodalom lett, val�j�ban m�r akkor
    megindult R�ma}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hanyatl�sa. Az �j vezet�s fokozatosan �sta al� azokat a r�szben befogad�
    politikai int�zm�nyeket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amelyek a gazdas�gi sikerek alapj�t adt�k. A R�mai K�zt�rsas�gban a
    rendszer, m�g ha a szen�tori}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rendnek �s a gazdagoknak kedvezett is, soha nem volt
    abszolutisztikus, �s soha nem engedte, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�lzottan nagy hatalom �sszpontosuljon egyetlen
    ember kez�ben. Augustus els\uc1\u337X reformint�zked�sei -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ak�rcsak a velencei Serrata -
    politikai jelleg\uc1\u369Xek voltak, de k�s\uc1\u337Xbb ezeknek komoly
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkezm�nyeik lettek. A Kr. u. V. sz�zadban a Nyugatr�mai Birodalom (ahogy a
    keleti �s nyugati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�szek szakad�sa ut�n a megmaradt nyugati r�szt h�vt�k) gazdas�gilag �s
    katonailag is hanyatlott,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyakorlatilag az �sszeoml�s sz�l�re ker�lt.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\
    li4013\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {...�s r�mai v�tkek}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Flavius Aetius az
    egykori R�mai Birodalom egyik nagy form�tum� figur�ja volt, \uc1\u8222Xaz utols�
    r�mai\uc1\u8221X,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ahogy Edward Gibbon angol �r� nevezte \uc1\u337Xt A r�mai birodalom hanyatl�s�nak
    �s buk�s�nak t�rt�nete}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {(The History of the Deeline and Fall of the Roman Empire) c�m\uc1\u369X m\uc1\
    u369Xv�ben. Kr. u. 433 �s 454 k�z�tt -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {am�g III. Valentinianus cs�sz�r meg nem �lte - Aetius,
    t�bornokk�nt, val�sz�n\uc1\u369Xleg a R�mai Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legbefoly�sosabb embere volt. Belesz�l�sa
    volt a bel- �s k�lpolitika alakul�s�ba, �s r�szt vett egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sor kulcsfontoss�g� csat�ban:
    harcolt a barb�rok, de - a polg�rh�bor�kban - a r�maiak ellen is. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�rh�bor�k nagy
    hatalm� t�bornokai k�z�tt tal�n \uc1\u337X volt az egyetlen, aki nem akart uralkod�
    lenni.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A II. sz�zad
    v�g�t\uc1\u337Xl a polg�rh�bor� a h�tk�znapok r�sz�v� v�lt. Marcus Aurelius
    - Kr. u. 180-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bek�vetkezett - hal�l�t�l a Nyugatr�mai Birodalom �sszeoml�s�ig (Kr. u. 476) egy
    �vtized nem telt el}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {polg�rh�bor� vagy palotaforradalom n�lk�l. Akadt n�h�ny uralkod�, aki term�szetes
    hal�lt halt, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {csat�ban esett el, de a t�bbs�g�ket a tr�nbitorl�k vagy saj�t katon�ik gyilkolt�k
    meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Aetius p�lyafut�sa j�l illusztr�lja a R�mai
    K�zt�rsas�g princip�tuss�, majd R�mai Birodalomm�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alakul�s�t. Szerepv�llal�sa a sz�ntelen
    polg�rh�bor�kban �s a birodalom �gyeiben egyr�szt �les}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ellent�tet mutat a kor�bbi korszakok
    t�bornokainak �s szen�torainak korl�tozott hatalm�val, m�sr�szt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {arra is r�vil�g�t, hogy az
    �vsz�zadok sor�n egy�b ter�leteken is igen forgand� volt a r�maiak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szerencs�je.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A R�mai Birodalom utols�
    �vtizedeiben az �n. barb�r t�rzsek - amelyeket a kezdetekben leig�ztak, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tagjaikat vagy besorozt�k
    a r�mai hadseregbe, vagy rabszolgak�nt dolgoztatt�k - ekkorra m�r a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birodalom t�bb r�sz�n is
    �tvett�k az uralmat. Aetius fiatalon t�bbsz�r is barb�rok fogs�g�ba esett -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xbb az Alarich
    kir�ly vezette g�tok kapt�k el, m�skor meg a hunok. A r�maiak �s a
    barb�rok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszonya j�l
    jelzi, hogyan v�ltoztak a dolgok a k�zt�rsas�g kora �ta. Alarich hol kegyetlen
    ellens�g,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hol
    sz�vets�ges volt - olyannyira, hogy 405-ben a r�mai hadsereg egyik vezet\uc1\u337X
    t�bornoka lett. �m ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nem tartott sok�ig. 408-ban Alarich m�r megint harcban �llt a
    r�maiakkal: lerohanta It�li�t, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kifosztotta R�m�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A hunokkal t�bbsz�r is megesett, hogy f�lelmetes ellens�gb\uc1\
    u337Xl a r�maiak sz�vets�gesei lettek. Egykori}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglyuk, Aetius oldal�n a hunok is r�szt vettek a
    polg�rh�bor�ban. De nem volt szok�suk sok�ig egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {oldal�n �llni, �s 451-ben, Attila vezet�s�vel,
    �tkelve a Rajn�n �ri�si csat�ba keveredtek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�maiakkal. Ekkor �pp a Theodorik kir�ly vezette g�tok
    keltek a r�maiak v�delm�re.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A r�mai elit m�gis azon volt, hogy b�k�t k�ss�n a barb�r vezet\uc1\
    u337Xkkel, sokszor nem is az�rt, hogy �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {biztos�tson v�delmet a r�mai ter�leteknek, hanem az�rt,
    hogy fel�lkerekedjen a bels\uc1\u337X hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {harcokban. A vand�lok p�ld�ul Geiserik kir�ly
    uralkod�sa alatt feld�lt�k az Ib�riai-f�lszigetet, majd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {429-t\uc1\u337Xl sorra h�d�tott�k meg R�ma
    �szak-afrikai \uc1\u8222X�l�skamr�it\uc1\u8221X. A r�maiak v�laszul feles�g�l
    k�n�lt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Geiseriknek
    III. Valentinianus cs�sz�r kisl�ny�t. Geiserik akkor m�r n\uc1\u337Xs volt,
    az egyik g�t vezet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�ny�t vette el, de ez sz�m�ra nem jelentett akad�lyt.
    �rv�nytelen�tette h�zass�g�t, azzal az �r�ggyel,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {hogy a feles�ge meg akarta �lni,
    �s az asszonyt visszak�ldte a csal�dj�hoz, de el\uc1\u337Xbb m�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megcsonk�ttatta: lev�gt�k az
    orr�t �s mindk�t f�l�t. A m�sodik feles�gjel�ltet azonban - legnagyobb}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szerencs�j�re - fiatal
    kora miatt It�li�ban tartott�k, �s a h�zass�got sosem h�lt�k el. A l�ny k�s\uc1\
    u337Xbb egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sik nagy
    hatalm� t�bornok, Petronius Maximus feles�ge lett - \uc1\u337X volt az, aki
    kitervelte, hogy Actiust}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az a cs�sz�r �lje meg, aki, nem sokkal k�s\uc1\u337Xbb,
    maga is gyilkoss�g �ldozata lett. Az �rtelmi szerz\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ez�ttal is Maximus volt, aki ez ut�n
    cs�sz�rr� nyilv�n�totta mag�t, de uralkod�sa nagyon r�vid �let\uc1\u369X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt: �let�t vesztette,
    amikor a vand�lok, Geiserik vezet�s�vel, megint It�li�ra t�madtak. R�ma}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elesett, �s a
    fosztogat�k mindent elvittek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az V. sz�zad elej�n a barb�rok m�r sz� szerint a kapuk el\uc1\
    u337Xtt �lltak. Egyes t�rt�n�szek szerint ez az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nhetett meg, mert akkort�jt R�m�t egy sokkal
    f�lelmetesebb ellens�g fenyegette. De a g�tokkal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hunokkal �s a vand�- l�kkal szemben
    elszenvedett veres�g csak a t�nete volt R�ma hanyatl�s�nak,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem pedig az oka. A k�zt�rsas�g
    kor�ban R�ma enn�l sokkal szervezettebb �s ijeszt\uc1\u337Xbb ellenfelekkel}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {- p�ld�ul a karth�g�iakkal
    - is elb�nt. R�ma veszt�t is az okozta, ami a maja v�ros�llamok�t: az egyre}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�bb politikai
    �s gazdas�gi int�zm�nyek miatt belharcok �s polg�rh�bor�k robbantak ki.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A hanyatl�s egy�bk�nt
    nagyj�b�l akkor kezd\uc1\u337Xd�tt meg, amikor Augustus mag�hoz ragadta a
    hatalmat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {ezzel
    ugyanis beindultak bizonyos v�ltoz�sok, amelyekt\uc1\u337Xl a politikai
    int�zm�nyek sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol�bb� v�ltak. Ilyen v�ltoz�s volt p�ld�ul, hogy �talakult a
    hadsereg szerkezete, emiatt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {pedig lehetetlenn� v�lt a \uc1\u8222Xkivonul�s\uc1\u8221X, �s
    ezzel megsz\uc1\u369Xnt egy l�tfontoss�g� elem, amely politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pviseletet biztos�tott a
    k�zn�pnek. Augustus ut�dja, a Kr. u. 14-ben tr�nra ker�l\uc1\u337X Tiberius
    cs�sz�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elt�r�lte a
    plebejus n�pgy\uc1\u369Xl�s int�zm�ny�t, �s jogk�reit a szen�tus kez�be
    adta. �gy politikai jogok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {helyett a r�mai polg�rok most kaptak ingyen b�z�t, k�s\uc1\u337Xbb
    pedig ingyen ol�vaolajat, bort �s sert�sh�st}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, s\uc1\u337Xt a cirkuszi j�t�kokkal �s
    gladi�torviadalokkal a sz�rakoztat�sukr�l is gondoskodtak. Augustus}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {reformjai �ta az uralkod� a
    polg�r-katon�k alkotta hadsereg helyett egyre ink�bb hivat�sos katon�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy elit csoportj�ra, arra
    a praetorianus test\uc1\u337Xrs�gre t�maszkodott, amelyet m�g Augustus alap�tott.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {test\uc1\u337Xrs�g
    hamarosan fontos t�nyez\uc1\u337Xv� v�lt, amely ak�r el is d�nthette, ki legyen a
    k�vetkez\uc1\u337X uralkod�,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {b�r ehhez sokszor b�k�s eszk�z�k helyett a polg�rh�bor� �s a
    cselsz�v�s eszk�zeihez ny�lt. Augustus,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {ezenfel�l, meger\uc1\u337Xs�tette az arisztokr�ci�t a
    k�zn�ppel szemben, �gy egyre csak n\uc1\u337Xttek azok az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�gek, amelyek a
    Tiberius Gracchus �s az arisztokrat�k k�z�tti konfliktus alapj�t adt�k.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A hatalom k�zpontos�t�sa
    miatt a k�zn�p jogai egyre bizonytalanabb� v�ltak. Ahogy n\uc1\u337Xtt a
    birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a f�ldek
    kisaj�t�t�sa r�v�n, �gy n\uc1\u337Xttek az �llami f�ldek is, ar�nyuk sok helyen
    el�rte az 50sz�zal�k-ot.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Amikor m�r minden hatalom az uralkod� �s k�rnyezete kez�ben
    �sszpontosult, a tulajdonjogok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�n�sen ingatagg� v�ltak. Es ekkor - szinte majdnem teljesen �gy,
    ahogy a maja v�ros�llamokban -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {R�m�ban is egyre hevesebb harcok kezd\uc1\u337Xdtek a tr�n
    megszerz�s��rt. M�r a kaotikus V. sz�zad el\uc1\u337Xtt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszeress� v�ltak a polg�rh�bor�k, amikor
    azt�n a barb�rok vett�k �t az uralmat. Severus p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {annak a Didius Julianusnak a megd�nt�s�vel
    szerezte meg a hatalmat, aki Pertinax meggyilkol�sa ut�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kr. u. 193-ban �nk�nyesen cs�sz�rr� ki�ltotta
    ki mag�t. Severus, aki abban az �vben, \uc1\u8222Xaz �t cs�sz�r}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�v�ben\uc1\u8221X m�r a harmadik
    volt a sorban, k�s\uc1\u337Xbb h�bor�t ind�tott a riv�lis tr�nk�vetel\uc1\
    u337Xk, Pescennius}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Niger �s Clodius Albinus t�bornokok ellen, akiket v�g�l Kr. u. 194-ben,
    illetve 197-ben siker�lt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {legy\uc1\u337Xznie. Majd a r� k�vetkez\uc1\u337X
    polg�rh�bor�ban a vesztesek minden vagyon�t elkobozta. B�r olyan}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�termett uralkod�i voltak R�m�nak, mint
    Traianus (Kr. u. 98-117), a k�vetkez\uc1\u337X �vsz�zadban pedig}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hadrianus �s Marcus Aurelius, akik
    k�pesek voltak meg�ll�tani a hanyatl�st, az alapvet\uc1\u337X int�zm�nyi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�kat m�r nem tudt�k
    vagy nem akart�k megoldani. Egyik�k sem akart lemondani a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {birodalomr�l, �s egyik�k sem
    akarta vissza�ll�tani a k�zt�rsas�g kor�nak hat�kony politikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeit. Marcus Aureliust -
    sikerek ide vagy oda - a fia, Commodus k�vette, aki ink�bb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�tott Caligul�ra vagy N�r�ra,
    mint az apj�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    egyre n�vekv\uc1\u337X instabilit�sr�l �rulkodott a v�rosok szerkezete �s
    elhelyezked�se is. A Kr. u. III.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�zadban m�r minden nagyobb v�rost v�d fal vett k�r�l. Sok
    esetben m�g a m\uc1\u369Xeml�keket
    is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lebontott�k, mert
    kellett a k\uc1\u337X a v�ros v�delm�nek meger\uc1\u337Xs�t�s�hez. Galli�ban, miel\
    uc1\u337Xtt Kr. e. 125-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg�rkeztek a r�maiak, az volt a szok�s, hogy a v�rosokat dombtet\
    uc1\u337Xkre �p�tett�k, mivel �gy k�nnyebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {volt megv�deni \uc1\u337Xket. A r�mai h�d�t�sok
    kezdet�n a telep�l�sek lek�lt�ztek a s�ks�gra. A 111.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadban azonban a gallok visszat�rtek
    r�gi szok�sukhoz.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Az egyre fokoz�d� politikai instabilit�s olyan kih�v�sok el� �ll�totta a
    t�rsadalmat, amelyek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {intenz�vebb kizs�km�nyol�s fel� mozd�tott�k el a gazdas�gi
    int�zm�nyeket. �s b�r a polg�rs�g k�r�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {m�r olyannyira kib\uc1\u337Xv�tett�k, hogy Kr. u. 212-ben
    szinte a birodalom minden lak�ja polg�rnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�tott, ezzel p�rhuzamosan a polg�rok k�z�tt is
    kialakultak st�tusk�l�nbs�gek. A t�rv�ny el\uc1\u337Xtti}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xs�gnek m�g az ill�zi�ja is
    elm�lt. P�ld�ul, mire Hadrianus (Kr. u. 117-138) hatalomra ker�lt,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a k�l�nb�z\uc1\u337X t�rsadalmi
    kateg�ri�kba tartoz� r�mai polg�rokra m�s-m�s t�pus� t�rv�nyek vonatkoztak.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanilyen fontos, hogy
    a polg�rok teljesen m�sfajta szerepet t�lt�ttek be, mint a k�zt�rsas�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�ban, amikor m�g a
    n�pgy\uc1\u369Xl�s r�v�n volt n�mi belesz�l�suk a politikai �s : gazdas�gi
    d�nt�sekbe.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    rabszolgas�g a R�mai Birodalom fenn�ll�sa alatt v�gig megmaradt, b�r az m�g
    vitatott, hogy vajon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az eltelt �vsz�zadok alatt cs�kkent-e a rabszolg�k ar�nya a lakoss�gon
    bel�l. Nem kev�sb� fontos,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy - ahogy a birodalom fejl\uc1\u337Xd�tt - a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi munk�sok egyre nagyobb ar�nyban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszer�ltek f�lig-meddig szolgai st�tusba, �s
    v�ltak r�gh�z k�t�tt�. Ezeknek a colonus�k-nak a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet�r\uc1\u337Xl b\uc1\u337Xs�ges
    inform�ci�val szolg�lnak az olyan jogi dokumentumok, mint p�ld�ul a
    cs�sz�ri}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {rendeleteket
    egy csokorba gy\uc1\u369Xjt\uc1\u337X CodexTheodo-sianus �s a Codex
    Justinianus. Ez a st�tus,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xleg, Dioeletianus cs�sz�r uralkod�s�nak idej�b\
    uc1\u337Xl (Kr. u. 284-305) ered. Id\uc1\u337Xvel a f�ldesurak}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyre t�bb jogot gyakorolhattak a
    colonusok f�l�tt. I. Constantinus cs�sz�r (m�s n�ven Nagy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Konstantin) 332-ben megengedte a
    f�ldesuraknak, hogy l�ncra verj�k azt a colonust, akir\uc1\u337Xl azt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyan�tj�k, hogy el akar
    sz�kni. Kr. u. 365-ben a colonusoknak m�r ahhoz sem volt joguk, hogy
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldes�r enged�lye
    n�lk�l adj�k el a saj�t tulajdonukat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Ha a haj�roncsok �s a gr�nlandi j�gmint�k alkalmasak
    arra, hogy seg�ts�g�kkel nyomon k�vess�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�ma kezdeti gazdas�gi terjeszked�s�t, akkor arra is
    alkalmasak, hogy nyomon k�vess�k a birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hanyatl�s�t. Kr. u. 500-b�l m�r csak 20 roncsot
    tal�ltak. R�ma hanyatl�s�val a f�ldk�zi-tengeri}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem is �sszeomlott, �s egyes tud�sok
    m�g azt is megkock�ztatj�k, hogy legk�zelebb csak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XIX. sz�zadban �rte el azt az
    intenzit�st, amely R�ma vir�gkor�ban jellemezte. A gr�nlandi j�g is}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�
    tendenci�r�l mes�l. A r�maiak az ez�stb\uc1\u337Xl p�nz�rm�ket vertek, �s
    az �lmot is sokf�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {form�ban hasznos�tott�k: cs�veket, ed�nyeket k�sz�tettek bel\uc1\u337Xle. A
    Kr. u. I. sz�zadb�l sz�rmaz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {cs�cs�rt�kek ut�n a j�gmint�kban l�v\uc1\u337X �lom-, ez�st-
    �s r�zlerak�d�s mennyis�ge folyamatosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {cs�kkent.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A k�zt�rsas�g kor�ban megtapasztalt gazdas�gi n�veked�s leny\uc1\
    u369Xg�z\uc1\u337X volt - mint mindig, amikor egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben - mint
    amilyen a Szovjetuni� is volt - n�veked�s megy v�gbe.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De ez a fajta n�veked�s akkor is
    korl�tozott, �s akkor sem lehet tart�s, ha egy�bk�nt figyelembe}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vessz�k, hogy egy r�szben
    befogad� int�zm�nyrendszer eredm�nye. A n�veked�s alapj�t a viszonylag}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {magas mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    termel�kenys�g, a provinci�kb�l �rkez\uc1\u337X, jelent\uc1\u337Xs mennyis�g\
    uc1\u369X ad� �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�vols�gi kereskedelem jelentette, de nem t�mogatta technol�giai fejl\uc1\u337Xd�s
    vagy teremt\uc1\u337X rombol�s. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�maiak meg�r�k�ltek bizonyos alaptechnol�gi�kat: vasszersz�mokat �s
    -fegyvereket, az �r�s-olvas�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�s az ek�s f�ldm\uc1\u369Xvel�s tudom�ny�t, valamint �p�t�si
    technik�kat. �s a k�zt�rsas�g kor�nak hajnal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {maguk is feltal�ltak ezt-azt: a falaz�
    cementhabarcsot, a szivatty�t �s a v�zikereket. De k�s\uc1\u337Xbb, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�mai Birodalom
    fenn�ll�sa alatt a technol�gia m�r semmit sem fejl\uc1\u337Xd�tt. A
    haj�z�sban p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szinte semmit sem v�ltozott a haj�k fel�p�t�se vagy felszerel�se, �s a r�maiak
    sosem t�rtek �t a merev}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korm�nylap�tos megold�sra, maradtak az evez\uc1\u337Xs g�ly�kn�l. A
    v�ziker�k haszn�lata nagyon lassan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {terjedt, �gy a v�zenergia nem forradalmas�thatta a r�mai
    gazdas�got. M�g az olyan nagyszer\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejleszt�sek is, mint a v�zvezet�kek �s a
    szennyv�zcsatorn�k, m�r ismert technol�gi�val k�sz�ltek -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igaz, ezt a r�maiak tov�bb
    t�k�letes�tett�k. Innov�ci� n�lk�l, a megl�v\uc1\u337X technol�gi�kra
    alapozva is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tezhet
    gazdas�gi n�veked�s, de ha nincs teremt\uc1\u337X rombol�s, ez a n�veked�s sosem
    lesz tart�s. Ahogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    tulajdonjogok egyre bizonytalanabb� v�ltak, �s a polg�rok a politikai
    jogaik ut�n a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jogaikat is elvesztett�k, a gazdas�gi n�veked�s is le�llt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rdekess�g, hogy �gy t\
    uc1\u369Xnik, a r�mai kori �j technol�gi�k megalkot�s�nak �s elterjed�s�nek az
    �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt a motorja.
    Ez remek h�r \uc1\u8212X eg�szen addig, am�g a korm�ny �gy nem gondolja, hogy a
    technol�gia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\
    u337Xd�se t�bb� m�r nem �ll �rdek�ben, �s ilyen p�lfordul�s, bizony,
    t�ls�gosan is gyakran t�rt�nt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mert az orsz�gok vezet\uc1\u337Xi f�ltek a teremt\uc1\u337X
    rombol�st�l. A nagy r�mai �r�t�l, id\uc1\u337Xsebb Pliniust�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmazik a k�vetkez\uc1\u337X
    t�rt�net. Tiberius cs�sz�r uralkod�s�nak idej�n t�rt�nt, hogy egy ember}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feltal�lta a
    t�rhetetlen �veget, �s r�gvest a cs�sz�r sz�ne el� j�rult, rem�lve,
    hogy ez�rt nagy jutalmat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kap. Bemutatta tal�lm�ny�t, Tiberius pedig azt k�rdezte, besz�lt-e
    m�r err\uc1\u337Xl valaki m�snak is. Amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a f�rfi nemmel felelt,Tiberius elvitette �s kiv�geztette a
    f�rfit, \uc1\u8222Xf�lve att�l, hogy az arany �rt�ke a s�r}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rt�k�nek szintj�re s�llyed\uc1\u8221X.
    Ebben a t�rt�netben k�t �rdekess�g is van. Az egyik, hogy ez az ember,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jutalmat v�rva, r�gt�n
    Tiberiushoz ment, ahelyett, hogy saj�t v�llalkoz�st alap�tott volna, �s
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {speci�lis �veg
    �rus�t�s�val megszedte volna mag�t. Ebb\uc1\u337Xl kit\uc1\u369Xnik, hogy az orsz�g
    vezet�se fel�gyelte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    technol�gia fejl\uc1\u337Xd�s�t. A m�sik �rdekess�g, hogy Tiberius �r�mmel
    puszt�totta el a tal�lm�nyt, mert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az kedvez\uc1\u337Xtlen hat�ssal lett volna a gazdas�gra. Ebben
    nyilv�nul meg a teremt\uc1\u337X rombol�s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�sait�l val� felelem.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {De k�zvetlen bizony�t�k van r�,
    hogy a birodalom kor�ban a teremt\uc1\u337X rombol�s politikai}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkezm�nyeit\uc1\u337Xl is f�ltek. Suetonius egyik elbesz�l�s�b\uc1\u337Xl
    kider�l, hogy Vespasianus cs�sz�rt (Kr.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {u. 69-79) is felkereste egy feltal�l�: \uc1\u337X arra
    j�tt r�, hogyan lehetne - az �ltala tervezett eszk�zzel -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {viszonylag olcs�n felsz�ll�tani
    az oszlopokat a Capitoliumra, R�ma fellegv�r�ba. Az oszlopok}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ri�siak voltak, s�lyosak �s
    csak nagyon nehezen sz�ll�that�k. T�bb ezer ember �sszehangolt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�j�ra �s jelent\uc1\u337Xs
    anyagi r�ford�t�sra volt sz�ks�g ahhoz, hogy a b�ny�k m�ly�r\uc1\u337Xl
    feljussanak a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hegyre.
    Vespasianus ugyan nem �lette meg a feltal�l�t, de \uc1\u337X sem volt vev\uc1\u337X
    az innov�ci�ra, mondv�n:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XHogy fogom akkor etetni a n�pet?\uc1\u8221X �me, m�g egy
    feltal�l�, aki a cs�sz�rt kereste meg az �tlet�vel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r ez esetben ez a l�p�s indokoltabbnak
    t\uc1\u369Xnik, hiszen az oszlopok farag�sa �s sz�ll�t�sa legink�bb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llami feladat volt. Az
    innov�ci�t ez esetben is az�rt utas�tott�k el, mert �gy �rezt�k, a
    teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rombol�s fenyeget�st jelent - nem is annyira annak lehets�ges gazdas�gi hat�sai
    miatt, hanem az azzal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egy�tt j�r� politikai teremt\uc1\u337X rombol�st�l val� f�lelem miatt. Vespasianus
    att�l tartott, hogy megrend�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {a politikai stabilit�s, ha nem tudja ir�ny�t�sa alatt
    tartani az embereket, �s nem tudja biztos�tani az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�gedetts�g�ket. A r�mai plebejus akkor
    j�, ha a keze j�r, nem az agya, ez�rt kell olyan munk�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tani neki, mint az oszlopok
    sz�ll�t�sa. Vagyis, az ingyenes keny�r �s az ingyenes cirkusz mell�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munka is kellett a n�pnek
    ahhoz, hogy el�gedett legyen. Sokatmond�, hogy ezek a t�rt�netek nem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal a k�zt�rsas�g
    �sszeoml�sa ut�n sz�lettek. A R�mai Birodalom cs�sz�rainak sokkal nagyobb}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom volt a kez�kben
    ahhoz, hogy �tj�t �llj�k a v�ltoz�soknak, mint a k�zt�rsas�g vezet\uc1\u337Xinek.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A m�sik fontos ok,
    ami�rt elmaradt a technol�giai innov�ci�, a rabszolgas�g. Ahogy n\uc1\u337Xtt a
    r�maiak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fennhat�s�ga
    al� ker�lt ter�letek nagys�ga, �gy n\uc1\u337Xtt a rabszolgasorsra jutott
    t�megek nagys�ga is.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ezeket az embereket a r�maiak sokszor hazavitt�k magukkal It�li�ba, �s
    ott dolgoztatt�k hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {birtokaikon. Sok r�mai polg�rnak dolgoznia sem kellett: az �llami
    alamizsn�b�l �lt. Honnan j�tt volna}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az innov�ci�? M�r meg�llap�tottuk, hogy az innov�ci�hoz �j
    emberek kellenek, akiknek �j �tleteik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {vannak, akik �j megold�sokat dolgoznak ki a r�gi probl�m�kra.
    R�m�ban el\uc1\u337Xbb a rabszolg�k, k�s\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a f�lig szolgasorba k�nyszer�tett colonusok
    v�gezt�k az �rdemi, termel\uc1\u337X munk�t, \uc1\u337Xket pedig szinte}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmi nem �szt�n�zte
    arra, hogy �j�tsanak, hiszen az innov�ci�b�l nem \uc1\u337Xk, hanem a
    gazd�ik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profit�ltak
    volna. Ahogy azt majd t�bbsz�r is l�tni fogjuk, a k�nyszermunk�ra,
    rabszolgas�gra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jobb�gys�gra �s egy�b hasonl� rendszerekre alapozott gazdas�gok sosem
    innovat�vak. �s ez az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u337Xskort�l az �jkorig mindig is �gy volt. Az Egyes�lt
    �llamokban az �szaki �llamok vettek r�szt az ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalomban, nem a d�liek. A rabszolgas�g �s a
    jobb�gys�g term�szetesen rendk�v�l gazdagg� tette}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a rabszolg�k �s a jobb�gyok urait, de
    nem hozott technol�giai innov�ci�t, �s nem teremtett}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszt�rsadalmi j�l�tet sem.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn66\pard\li2600\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Nem j�n
    lev�l Vindoland�b�l}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kr. u. 43-ra a r�mai cs�sz�r, Claudius sikeresen
    megh�d�totta Angli�t. Sk�ci�t azonban nem.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Agricola r�mai el�lj�r� �s a brit l�gi� f\uc1\
    u337Xparancsnoka m�g tett egy utols�, hasztalan k�s�rletet Sk�cia}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bev�tel�re, azut�n ink�bb feladta,
    �s Kr. u. 85-ben v�dm\uc1\u369Xveket �p�ttetett Anglia �szaki hat�r�n, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�dje a m�r elfoglalt
    ter�leteket. Az egyik legnagyobb er\uc1\u337Xd�tm�nnyel a Newcastle-t\uc1\
    u337Xl 55 km-re}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�szakra, a R�mai Birodalom �szaknyugati hat�r�n fekv\uc1\u337X Vindolanda
    b�szk�lkedhetett. Ez az er\uc1\u337Xd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�s\uc1\u337Xbb be�p�lt a 130 km hossz� v�dfalba, amit
    Hadrianus cs�sz�r �p�ttetett (Hadrianus fala), de Kr.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {u. 103-ban, amikor a r�mai centuri�,
    Candidus �llom�sozott itt, ez m�r egy k�l�n�ll� er\uc1\u337Xd volt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Candidus a r�mai hely\
    uc1\u337Xrs�g ell�t�s�val kapcsolatban levelet �rt bar�tj�nak, Octaviusnak,
    akit\uc1\u337Xl az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {al�bbi v�laszt kapta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {\uc1\u8222XOctaviust�l fiv�r�nek, Candidusnak. �dv�zlet! T�bbsz�r is
    meg�rtam m�r neked, hogy v�s�roltam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {k�r�lbel�l 5000 modius kal�szos gabon�t, �s ennek ok�n
    sz�ks�gem lenne p�nzre. Ha nem k�ldesz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {nekem p�nzt, legal�bb 500 denariust, akkor elvesztem a
    foglal�nak adott, mintegy 300 denariust, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�gyenben maradok. Ez�rt k�rlek, hogy amint
    tudsz, k�ldj nekem n�mi p�nzt. A nyersb\uc1\u337Xr�ket,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amikr\uc1\u337Xl azt �rod, Cataractoniumban
    vannak, �s nekem adod \uc1\u337Xket, meg a szekeret is, amir\uc1\u337Xl �rt�l,
    m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elhoztam volna,
    csak nem szerettem volna, ha az
    �llatok megs�r�lnek, ugyanis az utak igen rossz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�llapotban vannak. Besz�lj Tertiusszal arr�l a
    8 �s 1/2 denariusr�l, amit Fatalist�l kapott. M�g nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent meg a sz�ml�mon. Felt�tlen k�ldj
    nekem p�nzt, hogy beker�lhessen a gabon�m a sz�r\uc1\u369Xmbe.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�dv�zl�m Spectatust �s Firmust.
    B�cs�zom.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Candidus �s Octavius levelez�se sok fontos r�szletet el�rul a r�mai kori
    Anglia gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {helyzet�r\uc1\u337Xl. Kider�l bel\uc1\u337Xle, hogy Angli�ban m�r ekkor
    fejlett p�nzgazdas�g m\uc1\u369Xk�d�tt, p�nz�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szolg�ltat�sokkal; voltak �p�tett utak, m�g
    ha azok n�ha rossz �llapotban voltak is; �s l�tezett egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�nz�gyi rendszer, a Candidus b�r�t
    biztos�t� ad�k beszed�s�re. Es ami a legnyilv�nval�bb: mindk�t}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�rfi �r�stud� volt, �s valamif�le
    postai szolg�ltat�s is a rendelkez�s�kre �llt. A r�mai kori Angli�nak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bev�telt jelentett tov�bb� m�g
    az is, hogy t�meggy�rt�sban k�sz�lt sok, kiv�l� min\uc1\u337Xs�g\uc1\u369X
    fazekas�ru,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�sen
    Oxfordshire-ben; a v�rosiasodott k�zpontokban f�rd\uc1\u337Xk �s k�z�p�letek
    is �lltak; �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {h�z�p�t�shez habarcsot, a tet\uc1\u337Xh�z cserepet haszn�ltak.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A IV. sz�zadra azonban minden
    hanyatl�ban volt, �s Kr. u. 411 ut�n a R�mai Birodalom lemondott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�r�l. Seregeiket
    kivont�k, akik maradtak, fizet�st m�r nem kaptak, �s ahogy maga R�ma
    is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeomlott, a
    helyiek a tisztvisel\uc1\u337Xket is kiebrudalt�k. Kr. u. 450-ben a kor�bbi
    j�l�tnek m�r nyoma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem
    volt: megsz\uc1\u369Xnt a p�nzforgalom, a v�rosi ter�letek eln�ptelenedtek,
    az �p�leteket apr�nk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elhordt�k, az utakat ben\uc1\u337Xtte a gaz, m�r csak k�zzel
    k�sz�lt, kezdetleges fazekas�rukat haszn�ltak, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberek elfelejtett�k, hogyan kell haszn�lni a
    habarcsot, drasztikusan cs�kkent az �rni-olvasni tud�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ar�nya, a tet\uc1\u337Xket �jra �gakkal fedt�k.
    �s t�bb� nem j�tt lev�l Vindoland�b�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kr. u. 411 ut�n
    Anglia gazdas�ga �sszeomlott, az orsz�g elszeg�nyedett, elmaradott t�rs�g
    lett - �s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem most el\uc1\u337Xsz�r. Az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetben
    l�ttuk, hogy Kr. e. 9500 k�r�l hogyan indult meg a neolitikus}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom a K�zel-Keleten. Jerik� �s
    Abu Hureyra lak�i m�r kisebb v�rosokban �ltek �s f�ldet}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xveltek, amikor Anglia lak�i
    m�g mindig vad�sztak �s gy\uc1\u369Xjt�gettek - �s ez �gy is maradt m�g
    �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {cirka 5500 �vig.
    �s akkor sem \uc1\u337Xk tal�lt�k fel a f�ldm\uc1\u369Xvel�st meg az �llattart�st,
    hanem azok a k�zel-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {keleti bev�ndorl�k mutatt�k meg nekik, akik �vezredeken �t �ramlottak be
    Eur�p�ba. Mire Anglia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {lak�i maguk�v� tett�k ezeket a jelent\uc1\u337Xs innov�ci�kat, a K�zel-
    Keleten m�r nagyv�rosok �p�ltek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kialakult az �r�s �s a fazekass�g. Kr. e. 3500-ban Mezopot�mi�ban, a
    mai Irak ter�let�n, m�r �llt Uruk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�s Ur v�rosa. Uruk lakoss�ga ekkor �gy 14 ezer f\uc1\u337X lehetett,
    �s nem kellett hozz� sok id\uc1\u337X, hogy el�rje a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {40 ezret. A fazekaskorongot Mezopot�mi�ban
    tal�lt�k fel, nagyj�b�l akkort�jt, amikor az els\uc1\u337X kerekes}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�rm\uc1\u369Xvet. Az egyiptomi f\
    uc1\u337Xv�ros, Memphisz nem sokkal ez ut�n lett igazi nagyv�ros. A k�t
    r�gi�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egym�st�l
    f�ggetlen�l tal�lt�k fel az �r�st. Mik�zben Kr. e. 2500 k�r�l az
    egyiptomiak G�za nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {piramisait �p�tett�k, az angolokn�l akkor k�sz�lt el a legh�resebb \uc1\
    u337Xsi m\uc1\u369Xt�rgy, a Stonehenge. Saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�rc�ik szerint ez nem kis teljes�tm�ny volt,
    de egyetlen olyan ceremoni�lis napb�rka sem f�rt volna}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el benne, mint amilyeneket az egyiptomiak
    Kheopsz f�ra� piramis�nak l�b�n�l temettek el. Anglia}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tov�bbra is nagy lemarad�sban volt, �s
    eg�szen a r�mai kor v�g�ig - saj�t innov�ci� h�j�n - mindig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak a K�zel-Kelct �s a t�bbi eur�pai
    ter�let m�r megl�v\uc1\u337X technol�gi�it vette �t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s ilyen szerencs�tlen t�rt�nelmi el\
    uc1\u337Xzm�nyek ut�n m�gis Anglia lett az els\uc1\u337X igaz�n befogad�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalom, �s Anglia
    lett az az orsz�g, ahol az ipari forradalom v�gbement. Kor�bban m�r el�rultuk,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy mindez az apr�
    int�zm�nyi k�l�nbs�gek �s a kritikus fordulatok (p�ld�ul a pestisj�rv�ny,
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amerikai kontinens
    felfedez�se) k�z�tti k�lcs�nhat�sok eredm�nye volt. A saj�tos angol fejl\uc1\
    u337Xd�snek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmi
    gy�kerei vannak, de Vindoland�b�l n�zve ezek a gy�kerek nem t\uc1\
    u369Xnnek t�l m�lynek, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rt�nelmileg egy�ltal�n nem predetermi-n�ltak. Nem a
    neolitikus forradalom kor�b�l vagy a r�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hegem�nia �vsz�zadaib�l erednek. Kr. u. 450-ben, a
    t�rt�n�szek �ltal r�gen s�t�t k�z�pkornak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevezett id\uc1\u337Xszak kezdet�n, Anglia �jra
    szeg�nys�gbe �s politikai k�oszba s�llyedt. �s az orsz�gban ez}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n m�g �vsz�zadokig nem volt hat�kony,
    k�zpontos�tott �llam.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4373\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {K�l�n utakon}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban a befogad� int�zm�nyek �s az azt k�vet\
    uc1\u337X ipari n�veked�s nem a r�mai kori (vagy a m�g}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bbi) int�zm�nyrendszer �r�ks�ge
    volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Nyugatr�mai Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeoml�sa, amely eg�sz Eur�p�ra
    kihat�ssal volt, nem hozott semmilyen jelent\uc1\u337Xs v�ltoz�st az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angolok �let�ben. Mivel
    Eur�pa minden r�sz�n ugyanazokat a kritikus fordulatokat �lt�k meg, a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X
    orsz�gok int�zm�nyrendszerei hasonl� \uc1\u8212X mondhatni jellegzetesen eur�pai -
    utat j�rtak be.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezek
    k�z�l a k�z�sen �t�lt kritikus fordulatok k�z�l az egyik legjelent\uc1\
    u337Xsebb a R�mai Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {buk�sa volt. A vil�g m�s t�jain: Fekete-Afrik�ban, �zsi�ban es az
    amerikai kontinensen az eur�pait�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mer\uc1\u337Xben elt�r\uc1\u337X fejl\uc1\u337Xd�si folyamatok
    zajlottak le, r�szben az�rt, mert ott m�sfajta kritikus fordulatok}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�ntek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A r�mai kori Anglia hatalmas robajjal
    d\uc1\u337Xlt �ssze. Az �sszeoml�s It�li�ban vagy Galli�ban (a mai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Franciaorsz�gban), s\uc1\u337Xt m�g �szak-Afrik�ban sem volt ennyire v�gzetes -
    ezeken a helyeken sok r�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�ny valamilyen form�ban m�g tov�bb �lt. �m az k�ts�gtelen�l
    jelent\uc1\u337Xs v�ltoz�s volt, amikor a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�mai uralom megsz\uc1\u369Xnte ut�n a ter�let sok kis
    �llamra hullott, �s a frankok, vizig�tok (nyugati g�tok),}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keleti g�tok, vand�lok �s burgundiaiak
    visszanyert�k auton�mi�jukat. Hatalmuk persze meggyeng�lt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hiszen hat�raikat rendszeresen t�madt�k -
    �szakr�l a vikingek �s a d�nok j�ttek deregly�ikkel, keletr\uc1\u337Xl}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a hunok l�h�ton. V�g�l megjelent
    az iszl�m is - mint vall�s �s mint politikai er\uc1\u337X -, �s ez oda vezetett,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a Mohamed Kr. u.
    632-ben bek�vetkezett hal�l�t k�vet\uc1\u337X �vsz�zadban �j iszl�m �llamok
    j�ttek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {l�tre a
    Biz�nci Birodalom, �szak-Afrika �s Spanyolorsz�g ter�let�nek nagy r�sz�n.
    Ezek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rhuzamos
    folyamatok megr�zt�k Eur�p�t, �s nyomukban kialakult egy bizonyos,
    �ltal�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feud�lisnak
    nevezett t�rsadalomt�pus. Ezek a feud�lis t�rsadalmak decentraliz�ltak
    voltak, mert az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\
    uc1\u337Xs, k�zpontos�tott �llamok ekkorra elsorvadtak, m�g ha az olyan
    uralkod�k, mint p�ld�ul I. Nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {K�roly, pr�b�lt�k is helyre�ll�tani \uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A feud�lis int�zm�nyek,
    amelyek a szabads�gukt�l megfosztott, leig�zott emberek (a jobb�gyok)}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�j�ra alapoznak,
    nyilv�nval�an kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xek, amelyek Eur�p�ban, a
    k�z�pkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyam�n
    hossz� id\uc1\u337Xn �t adtak t�ptalajt a kizs�km�nyol�, lass� n�veked�shez. De a
    k�s\uc1\u337Xbbiekben is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {igen er\uc1\u337Xsen �reztett�k m�g hat�sukat. P�ld�ul, amikor
    a vid�ki lakoss�got jobb�gysorba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {s�llyesztett�k, a rabszolgas�g elt\uc1\u369Xnt Eur�p�b�l. Hiszen
    amikor az elit megtehette, hogy a teljes vid�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�gb�l jobb�gyokat csin�l, m�r nem volt
    sz�ks�g egy plusz t�rsadalmi r�tegre. A feudalizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanakkor teremtett egyfajta hatalmi \uc1\
    u369Xrt, amelyben a termel�sre �s kereskedelemre specializ�l�dott,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlen nagyv�rosok sz�pen
    gyarapodhattak. De a pestisj�rv�ny ut�n, amikor felborult a hatalmi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyens�ly, �s a
    jobb�gys�g int�zm�nye Nyugat-Eur�p�ban omladozni kezdett, megny�lt az �t
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan, sokkal
    pluralist�bb t�rsadalom el\uc1\u337Xtt, ahol m�r nincsenek rabszolg�k.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {J�l k�r�lhat�rolhat�ak
    azok a kritikus fordulatok, amelyek hat�s�ra a feud�lis t�rsadalmak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakultak, de ezek nem
    korl�toz�dtak kiz�r�lag Eur�p�ra. Egy relev�ns �sszehasonl�t�shoz vegy�nk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul egy mai afrikai
    orsz�got, Eti�pi�t, illetve el\uc1\u337Xdj�t, az orsz�g �szaki r�sz�n, Kr. e. 400
    k�r�l}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alap�tott Ak-sz�mi Kir�lys�got! Az Aksz�mi Kir�lys�g a maga kor�ban
    viszonylag fejlett �llamnak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�m�tott: nemzetk�zi kereskedelmet folytatott Indi�val,
    Ar�bi�val,}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {G�r�gorsz�ggal �s a R�mai Birodalommal. Sok
    szempontb�l olyan volt, mint a Biz�nci Birodalom (a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Keletr�mai Birodalom) ebben a korszakban. Lak�i
    p�nzt haszn�ltak, monument�lis k�z�p�leteket �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {utakat �p�tettek, �s p�ld�ul a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gban �s a haj�z�sban is nagyon hasonl� technol�gi�kat}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkalmaztak. Dc vannak �rdekes
    ideol�giai p�rhuzamok is az Aksz�mi Kir�lys�g �s R�ma k�z�tt. Kr.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {u. 312-ben a r�mai uralkod�, I.
    Constantinus (Nagy Konstantin) �tt�rt a kereszt�ny hitre, �s az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aksz�mi kir�ly, Ezana is ez
    id\uc1\u337X t�jt keresztelkedett meg. A 12. t�rk�pen azt l�tjuk, hogy
    hol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyezkedett el
    az egykori Aksz�mi Kir�lys�g a mai Eti�pia �s Eritrea ter�let�n, �s hogy
    a V�r�s-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tenger
    t�lpartj�n hol voltak aksz�mi fennhat�s�g alatti ter�letek a mai Sza�d-
    Ar�bia �s Jemen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {ter�let�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy
    R�ma hanyatlani kezdett, az Aksz�mi Kir�lys�g is megindult a lejt\uc1\
    u337Xn - m�ghozz� igencsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hasonl� forgat�k�nyv szerint. A Nyugatr�mai Birodalomnak a
    hunok �s a vand�lok, az Aksz�mi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kir�lys�gnak az arabok adt�k meg az utols� l�k�st, akik a VII.
    sz�zadban megh�d�tva a V�r�s-tengert,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tov�bbhaladtak az Arab-f�lszigeten d�l fel�. Az Aksz�mi Kir�lys�g
    elvesztette ar�biai gyarmatait, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {az arabok elv�gt�k el\uc1\u337Xl�k a megszokott kereskedelmi
    �tvonalakat. Ez pedig felgyors�totta az orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi hanyatl�s�t: nem vertek t�bb
    p�nzt, a v�rosi lakoss�g sz�ma zuhanni kezdett, �s az �llam}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdett visszah�z�dni az orsz�g
    bels\uc1\u337X ter�leteire �s az Eti�p-magasf�ldre.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Eur�p�ban a k�zponti �llamhatalom �sszeoml�sa ut�n kezdtek kialakulni a
    feud�lis int�zm�nyek.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ugyanez t�rt�nt Eti�pi�ban is, az �n. gult rendszer alapj�n, amelynek k�zponti
    eleme az uralkod�t�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kapott f�ldadom�ny volt. XIII. sz�zadi k�ziratokban tesznek eml�t�st el\
    uc1\u337Xsz�r err\uc1\u337Xl az int�zm�nyr\uc1\u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r val�sz�n\uc1\u369Xleg eredete sokkal
    kor�bbra dat�lhat�. Maga a gult sz� egy amhara kifejez�s, jelent�se:}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xh\uc1\u369Xb�rbirtokot
    adott\uc1\u8221X. Ez azt jelentette, hogy a gult birtokosa, a f�ld�rt cser�be,
    k�teles volt bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szolg�ltat�sokat ny�jtani az uralkod�nak, ez els\uc1\u337Xsorban katonai
    szolg�latot jelentett. Ez�rt cser�be a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gult birtokos�nak jog�ban �llt megsarcolni azokat, akik az
    adott f�ldet megm\uc1\u369Xvelt�k. K�l�nf�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmi forr�sok szerint ez a sarc a parasztok
    �ltal megtermelt mez\uc1\u337Xgazdas�gi term�nyek fel�t-}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�romnegyed�t vitte el. Ez a rendszer
    saj�t tal�lm�ny volt, amely azonban felt\uc1\u369Xn\uc1\u337Xen hasonl�tott
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eur�pai
    feudalizmusra, de alighanem m�g ann�l is kizs�km�nyol�bb volt. Az angol jobb�gyokat
    m�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feudalizmus
    vir�gkor�ban sem zs�km�nyolt�k ki ennyire az uraik: t\uc1\u337Xl�k,
    k�l�nb�z\uc1\u337X jogc�meken, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {term�nynek legfeljebb a fel�t vett�k el.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De Eti�pia sorsa egy�ltal�n nem mondhat�
    tipikusnak Afrik�ban. M�s orsz�gokban a rabszolgas�got}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem v�ltotta fel a jobb�gys�g, az afrikai
    rabszolgas�g �s az azt t�mogat� int�zm�nyrendszer m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�vsz�zadokig fennmaradt. �s v�g�l m�g Eti�pia sorsa is teljesen m�shogy alakult.
    A VII. sz�zad ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    orsz�g elszigetelten �lte tov�bb h�tk�znapjait Kelet-Afrika hegyeiben, ahova m�r
    nem �rtek el azok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    folyamatok, amelyek k�s\uc1\u337Xbb az eur�pai int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�st
    alak�tott�k - gondolunk itt a f�ggetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nagyv�rosok kialakul�s�ra, az uralkod�i jogk�r�k fokozatos
    korl�toz�s�ra, az amerikai kontinens}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {felfedez�s�re, majd azt k�vet\uc1\u337Xen az atlanti
    kereskedelem kib\uc1\u337Xv�l�s�re. K�vetkez�sk�pp, az eti�p}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {abszolutisztikus int�zm�nyek j�r�szt �rintetlenek maradtak. K�s\uc1\u337Xbb, az
    afrikai kontinens egyes r�szei}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {egym�st�l nagyon elt�r\uc1\u337X m�rt�kben alak�tott�k ki
    kapcsolataikat Eur�p�val �s �zsi�val. Kelet-Afrika}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lett az arab vil�g egyik legf\uc1\u337Xbb
    rabszolga-besz�ll�t�ja, Nyugat- �s K�z�p-Afrika pedig az atlanti-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�ce�ni kereskedelem
    megindul�s�val elkezd\uc1\u337Xd\uc1\u337X eur�pai terjeszked�s sor�n
    kapcsol�dott be a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {vil�ggazdas�g v�rkering�s�be, szint�n mint rabszolga-besz�ll�t�. Az atlanti
    kereskedelem teh�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {teljesen m�s utakra vitte Nyugat-Eur�p�t, mint Afrik�t, ez pedig egy
    �jabb p�lda arra, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyi szakad�s a kritikus fordulatok �s a megl�v\uc1\u337X
    int�zm�nyi k�l�nbs�gek k�z�tti k�lcs�nhat�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {eredm�nye. M�g Angli�ban a rabszolga-kereskedelemb\uc1\u337Xl
    sz�rmaz� profit az abszolutizmus ellens�geit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdag�totta, addig Afrik�ban megteremtette �s meger\
    uc1\u337Xs�tette az abszolutizmus int�zm�nyeit.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az Eur�p�t�l m�g t�volabb es\uc1\u337X
    vid�keken az int�zm�nyi szakad�s folyamatai, nyilv�nval�an, m�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�tosabbak voltak. Az amerikai
    kontinens p�ld�ul, amely Kr. e. 15 000 k�r�l, azzal, hogy elolvadt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az Alaszk�t Oroszorsz�ggal �sszek�t\
    uc1\u337X j�g, v�gk�pp elszakadt Eur�p�t�l, kitermelte a maga int�zm�nyi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�it, amelyek legink�bb
    a nat�fi int�zm�nyekhez hasonl�tottak, �s az eredm�ny�k is hasonl�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {volt: letelepedett
    �letm�d, hierarchia �s egyenl\uc1\u337Xtlens�g - minden, ami egy
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszerhez kell. Ezek a folyamatok el\uc1\u337Xsz�r Mexik�ban,
    valamint Peru �s Bol�via}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hegyvid�ki r�szein mentek v�gbe, �s a kukorica h�zias�t�s�val
    megkezd\uc1\u337Xd�tt az amerikai neolitikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom. Ezeken a helyeken indult meg -
    kezdetleges form�j�ban - a kizs�km�nyol� n�veked�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amint azt a maja v�ros�llamok eset�ben
    l�ttuk. De ahogy Eur�p�ban sem ott t�rt�ntek meg a nagy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tt�r�sek, �s indultak el a befogad�
    int�zm�nyek �s az ipari n�veked�s fel�, ahol a leger\uc1\u337Xsebb volt a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�mai befoly�s, �gy az
    amerikai kontinensen sem ott alakultak ki a befogad� int�zm�nyek, ahol ezek a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korai civiliz�ci�k
    l�trej�ttek. Ezek a s\uc1\u369Xr\uc1\u369Xn lakott civiliz�ci�k - ahogy azt
    az els\uc1\u337X fejezetekben m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�ttuk - igen vissz�s kapcsolatba ker�ltek az eur�pai gyarmati
    rendszerrel, �s ez a kapcsolat, bizony,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�t�rta a vagyoni viszonyokat, �s az amerikai kontinens
    kor�bban viszonylag gazdag orsz�gai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {viszonylag szeg�nyek lettek. Az Egyes�lt �llamok �s Kanada akkor
    m�g messze elmaradtak Mexik�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Peru �s Bol�via fejlett civiliz�ci�t�l, ma viszont sokkal
    gazdagabbak, mint az amerikai kontinens}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {t�bbi orsz�ga.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li1786\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {A kezdeti n�veked�s k�vetkezm�nyei}\b0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Kr. e. 9500 k�r�l
    megindult neolitikus forradalom �s a XVIII. sz�zadi brit ipari forradalom k�z�tt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eltelt hossz� id\uc1\
    u337Xszak alatt sz�mtalanszor bek�vetkezett hirtelen j�tt gazdas�gi
    fellend�l�s. Ezeket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mindig valamilyen int�zm�nyi innov�ci� ind�totta el, amely v�g�l elakadt.
    Az �kori R�m�ban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�zt�rsas�g int�zm�nyrendszere, amelynek k�sz�nhet\uc1\u337Xen az orsz�g
    gazdas�gilag meger\uc1\u337Xs�d�tt, �s �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fel�p�lhetett az er\uc1\u337Xs birodalom, a Julius Caesar
    vezette puccs �s az Augustus vezette birodalom�p�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n bomlott fel. �vsz�zadok kellettek ahhoz,
    hogy a R�mai Birodalom v�gleg elt\uc1\u369Xnj�n, a hanyatl�s j�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hosszan elh�z�dott; de amint a
    k�zt�rsas�g viszonylag befogad� int�zm�nyei utat engedtek a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birodalom kizs�km�nyol�bb
    int�zm�nyeinek, a gazdas�gi regresszi� szinte elker�lhetetlen lett.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Velenc�ben hasonl� volt az
    esem�nyek dinamik�ja. A gazdas�gi prosperit�st olyan int�zm�nyek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teremtett�k meg, amelyekben
    megvoltak a legfontosabb befogad� jelleg\uc1\u369X elemek, de ezek m\uc1\
    u369Xk�d�s�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {al��sta a
    regn�l� elit, amely ; bez�rta a kapukat az �j bel�p\uc1\u337Xk el\uc1\u337Xtt, s\
    uc1\u337Xt betiltotta azokat a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket, amelyeknek a k�zt�rsas�g felvir�gz�s�t
    k�sz�nhett�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    b�r R�ma jelent\uc1\u337Xs t�nyez\uc1\u337X volt, Angli�ban m�gsem
    k�zvetlen�l a \uc1\u8222Xr�mai �r�ks�g\uc1\u8221X vezetett a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� int�zm�nyek kialakul�s�hoz
    �s az ipari forradalom megindul�s�hoz. A r�mai jog �s a r�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek azon barb�r kir�lys�gok
    jogi �s int�zm�nyi rendszer�rc voltak hat�ssal, amelyek a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nyugatr�mai Birodalom �sszeoml�sa ut�n
    j�ttek l�tre. A t�rt�nelmi t�nyez\uc1\u337Xk k�ts�gtelen�l form�lj�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az int�zm�nyrendszert, de ez nem
    egy egyszer\uc1\u369X, el\uc1\u337Xre meghat�rozott, kumulat�v folyamat. R�ma
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Velence is elindult
    a befogad� int�zm�nyrendszer fel�, k�s\uc1\u337Xbb m�gis visszat�ncolt. Az a
    gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyi berendezked�s, amelyet R�ma Eur�p�ban �s a K�zel-Keleten
    kialak�tott, m�g nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {garant�lta, hogy ezeken a ter�leteken, �vsz�zadokkal k�s\uc1\u337Xbb, az
    akkor m�g zsenge befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek majd egy szil�rd l�bakon �ll� rendszert alkotnak. S\uc1\
    u337Xt egy ilyen int�zm�nyrendszer �ppen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ott alakult ki el\uc1\u337Xsz�r, ahol a leggyeng�bb
    volt a r�mai befoly�s, �s ahonnan az V. sz�zadban a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {leggyorsabban �s szinte nyom n�lk�l t\
    uc1\u369Xnt el - Angli�ban. Ahogy arr�l m�r a 4. fejezetben sz� volt,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb a t�rt�nelmi
    esem�nyeknek van jelent\uc1\u337Xs szerep�k abban, ha megindul az int�zm�nyi
    szakad�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s kialakulnak olykor apr�, �m k�s\uc1\u337Xbb, egy-egy kritikus fordulat
    bek�vetkeztekor l�nyeges m�ret\uc1\u369Xv�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {v�l� k�l�nbs�gek. Ezek a k�l�nbs�gek kezdetben ugyanis
    sokszor t�nyleg igen apr�k, k�nnyen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megsz�ntethet\uc1\u337Xk, �s nem felt�tlen�l egy egyszer\uc1\
    u369X, kumulat�v folyamat k�vetkezm�nyei.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen R�ma
    m�g hossz� id\uc1\u337Xn �t befoly�solta Eur�pa sors�nak alakul�s�t. A
    r�mai jog- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer hat�sa egy�rtelm\uc1\u369Xen tetten �rhet\uc1\u337X volt azokban
    a barb�r kir�lys�gokban, amelyek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nyugatr�mai Birodalom �sszeoml�sa ut�n, annak hely�n j�ttek
    l�tre. Az is R�ma buk�s�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetkezm�nye volt, hogy a politikai rendszerek
    decentraliz�ltt� v�ltak, �s �gy kialakulhatott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feud�lis rend. A rabszolgas�g megsz\uc1\
    u369Xn�se �s a f�ggetlen v�rosok l�trej�tte csak elny�jtott - �s,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�szetesen,
    t�rt�nelmileg kisz�m�thatatlan - mell�khat�sa volt ennek a folyamatnak.
    Jelent\uc1\u337Xs�gre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {akkor tettek szert, amikor a \uc1\u8222Xfekete hal�l\uc1\u8221X m�lyen megr�zta
    ezeket a feud�lis t�rsadalmakat. A pestis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {puszt�t�sa ut�n �jj��led\uc1\u337X Eur�p�ban a v�rosok
    meger\uc1\u337Xs�dtek, a paraszts�g pedig megszabadult a}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�gh�z k�t�s terh�t\uc1\
    u337Xl �s feud�lis k�telezetts�geit\uc1\u337Xl. Pontosan ezek voltak azok,
    a R�mai Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {buk�s�val megindul� kritikus fordulatok, amelyek olyan s�lyos, eg�sz
    Eur�p�ra kihat� int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szakad�shoz vezettek, amelyhez foghat� nem volt sem Fekete-
    Afrik�ban, sem �zsi�ban, sem az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amerikai kontinensen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {A XVI. sz�zadra Eur�pa int�zm�nyileg �lesen elk�l�n�lt
    Fekete-Afrik�t�l �s az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kontinenst\uc1\u337Xl. B�r nem volt sokkal gazdagabb, mint a
    legl�tv�nyosabban fejl\uc1\u337Xd\uc1\u337X �zsiai civiliz�ci�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Indi�ban vagy K�n�ban, n�h�ny
    kulcsfontoss�g� dologban ezekt\uc1\u337Xl az orsz�gokt�l is k�l�nb�z�tt. Az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eur�pai orsz�gok,
    p�ld�ul, olyan k�pviseleti int�zm�nyeket is megteremtettek, amelyek
    �zsi�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ismeretlenek
    voltak. �s ezek kulcsfontoss�g� szerepet j�tszottak a befogad�
    int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kialakul�s�ban. Ahogy azt majd a k�vetkez\uc1\u337X k�t fejezetben l�tni fogjuk,
    Eur�p�n bel�l pedig az apr�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyi k�l�nbs�geknek volt igaz�n nagy jelent\uc1\u337Xs�g�k; �s
    ezek a k�l�nbs�gek, bizony, Angli�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\
    f0\charscalex100 {kedveztek, mert a feud�lis rend legink�bb ott engedett
    utat az �zleti �rz�kkel meg�ldott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {f�ldm\uc1\u369Xveseknek �s a f�ggetlen, v�rosiasodott
    k�zpontoknak, ahol a keresked\uc1\u337Xk �s az iparosok sz�pen}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarapodhattak. Ezek a t�rsadalmi
    csoportok m�r kor�bban is biztosabb tulajdonjogokat, k�l�nb�z\uc1\u337X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyeket �s
    politikai k�pviseletet k�veteltek uralkod�jukt�l. �s ez az eg�sz folyamat a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XVII. sz�zadban �rt be.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\
    margtsxn266\margbsxn666\pard\li2840\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {7. - FORDUL�PONT}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4360\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\
    cf0\f0\charscalex100\b {Belek�t�ttek...}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {1583-ban William Lee befejezte tanulm�nyait a Cambridge-
    i Egyetemen, �s visszat�rt sz�l\uc1\u337Xv�ros�ba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Calvertonba, hogy elfoglalja a lelk�szi hivatalt.
    I. Erzs�bet (1558-1603) akkoriban adott ki egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendeletet, amely szerint alattval�inak
    mindenkor k�t�tt sapk�t kell hordaniuk. Lee korabeli}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {feljegyz�seib\uc1\u337Xl kider�l, hogy \
    uc1\u8222Xkiz�r�lag k�zi k�t�ssel lehetett el\uc1\u337X�ll�tani eff�le ruhadarabot,
    de egy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy darab
    elk�sz�t�se nagyon sok�ig tartott. T�rni kezdtem h�t a fejem. N�ztem,
    ahogy any�m �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n\
    uc1\u337Xv�reim �lnek az esti sz�rk�letben, �s f�rg�n j�rnak a k�t\uc1\
    u337Xt\uc1\u369Xik. Ha egy sapk�t meg lehet k�tni k�t}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t\uc1\u369Xvel �s egy sz�l fon�llal,
    gondoltam, mi�rt ne lehetne sok t\uc1\u369Xvel.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Ezzel a korszakalkot� gondolattal vette kezdetet a textilgy�rt�s
    g�pes�t�se. Leenek szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�geszm�j�v� v�lt, hogy �p�t egy olyan g�pet, amely megmenti a n\
    uc1\u337Xket a sz�ntelen k�t�get�st\uc1\u337Xl. Erre \uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maga �gy eml�kezett: \uc1\
    u8222XKezdem elhanyagolni egyh�zi �s csal�di k�telezetts�geimet. A g�p �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�p�t�s�nek gondolata
    eg�szen beette mag�t a sz�vembe �s az agyamba.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {V�g�l 1589-ben elk�sz�lt a vil�g els\uc1\
    u337X \uc1\u8222Xk�t\uc1\u337Xg�pe\uc1\u8221X. Lee boldogan utazott Londonba, hogy
    a kir�lyn\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {sz�ne el� j�rulva megmutathassa, milyen hasznos lenne az \uc1\u337X tal�lm�nya, �s
    hogy szabadalmi v�delmet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�rjen a g�pre, hogy m�sok ne m�solhass�k le a tervet. Kib�relt egy
    eg�sz �p�letet, hogy legyen hol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�ll�tania a g�pet, �s - a helyi parlamenti k�pvisel\uc1\
    u337X, Rich�rd Parkyns seg�ts�g�vel - tal�lkoz�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szervezett Henry Carcyvel, Hundson
    lordj�val, aki tagja volt a kir�lyn\uc1\u337X �llamtan�cs�nak (Queen\uc1\
    u8217Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Privy
    Council). Carey megszervezte, hogy Erzs�bet kir�lyn\uc1\u337X l�togat�st tegyen
    Leen�l, �s megn�zze a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {g�pet. �gy is t�rt�nt, �m a kir�lyn\uc1\u337X v�lasza elkeser�t\uc1\u337X
    volt. Megtagadta Leet\uc1\u337Xl a szabadalmat, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�s�hez csak ennyit f\uc1\u369Xz�tt
    hozz�: \uc1\u8222XB�r a c�lja nemes, Lee �r, gondoljon csak bele, hogy
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lm�nya mit tenne
    az �n szeg�ny alattval�immal. Bizonyos, hogy t�nkremenn�nek, hisz megfosztan�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xket a
    munk�jukt�l, �s koldusbotra juttatn� \uc1\u337Xket.\uc1\u8221X A csal�dott
    Lee Franciaorsz�gba ment szerencs�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {pr�b�lni; �m, amikor ott sem j�rt sikerrel, hazat�rt
    Angli�ba. Otthon megint szabadalom�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {folyamodott - ez�ttal m�r Erzs�bet ut�dj�hoz, I. Jakab
    kir�lyhoz (1603-1625). De k�r�s�re, ugyanazon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {okokra hivatkozva, a kir�ly is nemet mondott. \uc1\u336X
    is att�l tartott, hogy a k�t�s g�pes�t�se politikailag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {destabiliz�l� hat�s� lenne. Munkan�lk�liv�
    tenne sok-sok embert, �s ez megingatn� az orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai stabilit�s�t, illetve vesz�lyeztetn�
    a kir�lyi csal�d hatalm�t. A k�t\uc1\u337Xg�p olyan innov�ci� volt,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely �ri�si
    termel�kenys�gn�veked�st �g�rt, de mag�val hozta volna a teremt\uc1\u337X
    rombol�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogy Lee brili�ns tal�lm�ny�ra �gy
    reag�ltak, az is k�nyv�nk egyik alapgondolat�t t�masztja al�. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teremt\uc1\u337X rombol�st�l
    val� f�lelem a legf\uc1\u337Xbb oka annak, hogy a neolitikus �s az ipari forradalom
    k�z�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem
    k�vetkezett be tart�s �letsz�nvonal-n�veked�s. A technol�giai innov�ci�
    gazdagg� teszi az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {emberi t�rsadalmakat, de sz�ks�gszer\uc1\u369X velej�r�ja az is, hogy mindazt, ami
    r�gi, �jra cser�lik, �s hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lerombol ja bizonyos emberek gazdas�gi el\uc1\u337Xjogait �s
    politikai hatalm�t. Ahhoz, hogy tart�s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�st tudjunk el�rni, �j technol�gi�k kellenek, �j
    m�dszerek, �s ezek, a legt�bb esetben, olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {friss elm�kb\uc1\u337Xl pattannak ki, mint Lee. De
    az �j technol�gi�k amellett, hogy gazdagg� teszik a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmat, elind�tj�k a teremt\uc1\
    u337X rombol�s folyamat�t is, ami vesz�lybe sodorja mindazok}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn586\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�lhet�s�t,
    akik a r�gi technol�gi�kkal dolgoznak, mint p�ld�ul a k�zi k�t\uc1\u337Xk, akiket
    munkan�lk�liv�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tett
    volna Lee �j�t�sa. �s, ami m�g enn�l is fontosabb, az olyan jelent\uc1\
    u337Xs innov�ci�k, mint Lee}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�t\uc1\u337Xg�pe is, a hatalmi viszonyok �tform�l�s�val is
    fenyegetnek. I. Erzs�bet �s I. Jakab v�gs\uc1\u337X soron}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nem az�rt utas�totta el Lee
    szabadalmi k�rv�ny�t, mert agg�dtak azok�rt, akiket Lee g�pe}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkan�lk�liv� tett volna, hanem
    mert f�ltek, hogy ennek az innov�ci�nak \uc1\u337Xk maguk lenn�nek a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai vesztesei: att�l
    f�ltek, hogy azok, akiknek a munk�ja e tal�lm�ny miatt sz�ks�gtelenn� v�lik,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megbillentik a politikai
    egyens�lyt, �s fenyeget�st jelentenek a kir�lyi hatalomra n�zve. Ahogy azt a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {g�prombol�k kapcs�n m�r
    l�ttuk, az egyszeri munk�sok ellen�ll�s�t ak�r m�g figyelmen k�v�l is lehet}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hagyni; de az elit,
    k�l�n�sen, ha politikai hatalma vesz�lybe ker�l, sokkal komolyabb akad�lya k�pes}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lenni az innov�ci�nak.
    Ha bek�vetkezik egy teremt\uc1\u337X rombol�s, nekik sokkal t�bb vesztenival�juk
    van,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s ez nemcsak azt
    jelenti, hogy \uc1\u337Xk biztosan nem fognak bevezetni �j technol�gi�kat, hanem
    azt is, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ellen�llnak minden �j�t�snak, �s minden erej�kkel azon lesznek, hogy
    �tj�t �llj�k a terjed�s�knek.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ez�rt van sz�ks�ge a t�rsadalomnak \uc1\u8222X�joncokra\uc1\
    u8221X: hogy legyen, aki piacra viszi a legradik�lisabb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�kat is. Meg az�rt is, mert
    ezeknek az \uc1\u8222X�joncoknak\uc1\u8221X, �s annak a teremt\uc1\u337X
    rombol�snak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyet
    elind�tanak, sokszor sz�mtalan akad�lyt kell lek�zdenie: meg kell t�rnie a
    nagy hatalm�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkod�k �s a befoly�sos elit ellen�ll�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {El\uc1\u337Xsz�r a XVTI. sz�zadi Angli�ban
    t�rt�nt meg, hogy le akart�k v�ltani a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert - addig mindig �s
    mindenhol ez volt a norma. Egy ilyen int�zm�nyrendszer - ahogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt a legut�bbi k�t fejezetben
    l�ttuk - id\uc1\u337Xnk�nt k�pes volt gazdas�gi n�veked�st gener�lni, f\
    uc1\u337Xleg, ha}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {voltak benne �n. befogad� elemek, mint R�m�ban �s Velenc�ben. De a
    teremt\uc1\u337X rombol�st nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {engedte. A n�veked�s, amit produk�lt, sosem volt tart�s: az
    innov�ci�, az �j technol�gi�k hi�nya, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�ssal j�r� haszon�rt v�vott politikai belharc,
    vagy az �pp csak kialakul�ban l�v\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� elemek elt\uc1\u369Xn�se mindig v�get vetett
    neki.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A nat�fi falu,
    Abu Hureyra lak�inak v�rhat� �lettartama k�r�lbel�l annyi lehetett, mint az �kori
    R�ma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�rainak. �s
    egy �tlag r�mai polg�r v�rhat� �lettartama nagyj�b�l megfelelt egy XVII.
    sz�zadi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angol�nak. Ami
    a j�vedelmeket illeti, Kr. u. 301-ben Dioeletianus r�mai cs�sz�r t�rv�nyi
    rendeletben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maxim�lta
    az �rakat, �s hat�rozta meg, hogy mekkora b�rt kell fizetni a k�l�nf�le
    t�pus� munk�k�rt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azt
    nem igaz�n lehet tudni, hogy ennek a rendeletnek mennyire tudtak �rv�nyt szerezni,
    de amikor a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�gt�rt�n�sz, R�bert All�n ennek alapj�n megk�s�relte kikalkul�lni, hogy
    milyen �letsz�nvonalon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�lhetett akkor egy �tlagos szakk�pzetlen munk�s, �gy tal�lta, hogy szinte
    pontosan p ugyanolyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�letsz�nvonalon, mint egy olasz seg�dmunk�s a XVII. sz�zadi It�li�ban.
    �szakabbra, Angli�ban, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {b�rek magasabb voltak, s\uc1\u337Xt egyre n\uc1\u337Xttek, �s
    nagy v�ltoz�sok zajlottak. Hogy mindez hogyan volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehets�ges? Ez ennek a fejezetnek a t�m�ja.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn266\margbsxn120\pard\li2826\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b
    {Az �r�k politikai konfliktus}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {Az int�zm�nyrendszer �s az er\uc1\u337Xforr�sok megoszt�sa
    k�z�tti konfliktus v�gig jelen van a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelemben. L�ttuk p�ld�ul, hogy az �kori R�m�ban
    �s a k�z�pkori Velenc�ben a fejl\uc1\u337Xd�si}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatokat a k�l�nf�le politikai
    konfliktusok alak�tott�k, amelyek v�g�l mindk�t esetben az elit}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jav�ra d\uc1\u337Xltek el, amely
    �gy tov�bb n�velhette hatalm�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az angol t�rt�nelem tele van a monarchia �s az alattval�k, a
    hatalom�rt verseng\uc1\u337X csoportok, az elit �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a polg�rok konfliktusaival. �s ezek a
    konfliktusok nem felt�tlen a hatalmasok hatalm�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meger\uc1\u337Xs�d�s�t hozt�k. 1215-ben a b�r�k
    szembesz�lltak uralkod�jukkal, I. (F�ldn�lk�li) J�nossal, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Runny-mede mezej�n r�vett�k, hogy �rja al�
    a Magna Charta Libertatumot (a nagy szabads�glevelet)}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(l�sd 9. t�rk�p). Ezzel a dokumentummal
    t�rv�nybe iktattak n�h�ny olyan alapelvet, amelyek jelent\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rt�kben korl�tozt�k a kir�ly
    hatalm�t. Ami a legfontosabb, hogy a Magna Charta kimondta: ha a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�ly ad�t akar emelni,
    tan�cskoznia kell a b�r�kkal. A legvitatottabb cikkely a 61. paragrafus volt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely kimondta, hogy \
    uc1\u8222Xa b�r�k szabadon v�laszthatnak maguk k�z�l 25 f\uc1\u337Xt, akik
    minden erej�kkel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {azon
    lesznek, hogy tiszteletben tarts�k, fenntarts�k �s betartass�k a b�k�t, �s
    azokat a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {szabads�gjogokat, amelyeket a jelen t�rv�ny biztos�t sz�mukra\uc1\u8221X. Ezzel a
    b�r�k l�nyeg�ben l�trehoztak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100
    {egy tan�csot, hogy �gy ellen\uc1\u337Xrizz�k, a kir�ly betartja-e a t�rv�nyben
    foglaltakat; �s ha nem tartotta be,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {akkor ennek a 25 b�r�nak jog�ban �llt lefoglalni a kir�ly
    kast�lyait, f�ldjeit �s egy�b javait, \uc1\u8222X...am�g -}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�t meg�t�l�s�k szerint - meg nem
    t�rt�ntek a m�dos�t�sok\uc1\u8221X. J�nos kir�lynak nagyon nem volt �ny�re}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a Magna Charta, �s amint a
    b�r�k sz�tsz�ledtek, m�r ment is a p�p�hoz, hogy ezt a t�rv�nyt hat�lyon}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�v�l helyeztesse. De sem a
    b�r�k politikai hatalm�t, sem a Magna Charta hat�s�t nem tudta}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {annull�lni. Anglia ezzel
    megtette az els\uc1\u337X, bizonytalan l�p�st a pluralizmus fel�.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A politikai int�zm�nyek
    k�r�li konfliktus tov�bb folytat�dott, �s a monarchia hatalma tov�bb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�toz�dott azzal, hogy
    1265-ben �ssze�lt az els\uc1\u337X szabadon v�lasztott parlament. R�ma
    plebejus}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�pgy\uc1\
    u369Xl�s�vel vagy korunk v�lasztott t�rv�nyhoz� test�leteivel szemben ennek
    tagjai eredetileg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {feud�lis nemesek voltak, majd azut�n lovagok �s az orsz�g leggazdagabb
    arisztokrat�i. Annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ellen�re, hogy az angol parlament soraiban az elit tagjai �ltek, k�t jellegzetes
    tulajdons�ga k�z�l az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyik az volt, hogy nemcsak a kir�lyhoz k�zel �ll� elit, hanem egy sokkal
    sz�lesebb r�teg �rdekeit is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�pviselte, t�bbek k�z�tt az alacsonyabb rang�
    arisztokrat�k�t, akik a legk�l�nf�l�bb dolgokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {foglalkoztak (p�ld�ul kereskedelemmel �s
    iparral), k�s\uc1\u337Xbb pedig a dzsentrik�t is (\uc1\u337Xk alkott�k azt az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j, a t�rsadalmi
    rangl�tr�n felfel� t�rekv\uc1\u337X r�teget, amely f\uc1\u337Xk�nt keresked\
    uc1\u337Xkb\uc1\u337Xl �s a t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {rangl�tr�n emelked\uc1\u337X f�ldm\uc1\u369Xvesekb\uc1\u337Xl
    �llt). �gy a parlament - k�l�n�sen akkori m�rc�vel m�rve - igen}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�les t�rsadalmi koal�ci� sz�m�ra
    biztos�tott politikai hatalmat. Az angol parlament m�sik}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jellegzetes tulajdons�ga pedig -
    amely legink�bb az els\uc1\u337Xb\uc1\u337Xl k�vetkezik - az volt, hogy
    sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pvisel\uc1\
    u337X k�vetkezetesen szembehelyezkedett a monarchi�val, amikor az
    megpr�b�lta n�velni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalm�t, �s ezek a k�pvisel\uc1\u337Xk az angol forradalomban �s a
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalomban a monarchia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen harcol� csoportok oszlopos tagjaiv� v�ltak.}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De Magna
    Charta �s az els\uc1\u337X v�lasztott parlament ide vagy oda, tov�bb
    folyt a vita a monarchia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jogk�reir\uc1\u337Xl, �s arr�l, hogy ki legyen a kir�ly. Az elitnek
    ezt a bels\uc1\u337X harc�t z�rta le a r�zs�k h�bor�ja,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a tr�n�rt verseng\uc1\u337X Lancaster-h�z �s
    York-h�z hossz�-hossz� p�rbaja. A h�bor�t a Lancaster-p�rtiak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyert�k. Az \uc1\u337X
    tr�n�r�k�sjel�ltj�k,Tudor Henrik 1485-ben VII. Henrik n�ven ker�lt tr�nra.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�t m�sik, egym�ssal
    �sszef�gg�sben l�v\uc1\u337X folyamat is v�gbement akkort�jt. Az els\uc1\
    u337X a n�vekv\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai centraliz�ci�, amelyet a Tudorok ind�tottak el.
    1485 ut�n VII. Henrik lefegyverezte az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {arisztokr�ci�t, l�nyeg�ben demilitariz�lta \uc1\u337Xket,
    �s ez�ltal jelent\uc1\u337Xsen kib\uc1\u337Xv�tette a k�zponti �llam}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t. Fia, VIII.
    Henrik ezut�n - minisztereln�ke, Thomas Cromwell �ltal - forradalmas�totta
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyz�st. Az
    1530-as �vekben Cromwell bevezetett egy kezdetleges b�rokratikus}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamszervezetet, amelyben a
    korm�nyzat ahelyett, hogy csup�n a kir�ly mag�nh�ztart�sa lenne, egy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�ll�, �lland�
    int�zm�nyrendszerr� v�lt. Ehhez j�tt m�g hozz�, hogy VIII. Henrik szak�tott a
    r�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katolikus
    egyh�zzal, tov�bb� feloszlatta a szerzetesrendeket, �s kisaj�t�totta az egyh�zi
    f�ldeket. Az,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    megfosztotta az egyh�zat a hatalm�t�l, r�sze volt Henrik centraliz�ci�s
    t�rekv�seinek. Az �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyeknek ez a k�zpontos�t�sa azt jelentette, hogy most
    el\uc1\u337Xsz�r lehet\uc1\u337Xs�g ny�lt befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek fel�ll�t�s�ra. A VII.
    �s VIII. Henrik �ltal megkezdett folyamat nemcsak hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�totta az �llami int�zm�nyeket, de
    fokozta az ig�nyt a sz�lesebb alapokon nyugv� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pviselet ir�nt. A politikai
    centraliz�ci�s folyamat eredm�nyek�nt val�ban kialakulhat egyfajta}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmus, hiszen a
    kir�lynak �s k�reinek m�dja �s lehet\uc1\u337Xs�ge ny�lik arra, hogy eltaposson
    m�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befoly�sos
    t�rsadalmi �rdekcsoportokat. Igaz�b�l ez az egyik oka annak, hogy mindig
    lesznek, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ellenzik az �llami k�zpontos�t�st, ahogy azt a 3. fejezetben l�ttuk.
    Oppoz�ci�ban ezzel az er\uc1\u337Xvel, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llami int�zm�nyek k�zpontos�t�sa felkeltheti az
    ig�nyt a pluralizmus egy kezdetleges form�ja ir�nt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy t�rt�nt az a Tudor-kori Angli�ban. Amikor
    a b�r�k �s a helyi elit felismerte, hogy a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom egyre koncentr�l�dik, �s hogy ezt
    a folyamatot m�r neh�z meg�ll�tani, k�vetelt�k, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {belesz�l�suk legyen abba, ki �s hogyan
    �lhet ezzel a k�zpontos�tott hatalommal. Angli�ban a XV.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zad v�g�n �s a XVI . sz�zadban
    ez azt jelentette, hogy ezek a csoportok m�g jobban k�zd�ttek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az�rt, hogy legyen egy
    parlament, amely politikai ellens�lyk�nt l�phetne fel a Koron�val szemben, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szben fel�gyelhetn� is az
    �llam m\uc1\u369Xk�d�s�t. �gy a Tudorok nemcsak a - befogad� int�zm�nyrendszer}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyik pill�r�t jelent\
    uc1\u337X - politikai centraliz�ci�t ind�tott�k el, hanem k�zvetve hozz�j�rultak a
    befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer m�sik pill�r�nek, a pluralizmusnak a megteremt�s�hez is.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mik�zben a politik�ban
    zajlott ez az int�zm�nyi �talakul�s, a t�rsadalmi berendezked�sben is komoly}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sok t�rt�ntek.
    Ezek k�z�tt az egyik legjelent\uc1\u337Xsebb az volt, hogy kisz�lesedett a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {konfliktus,
    aminek k�vetkezt�ben kisz�lesedett azoknak a t�rsadalmi csoportoknak a k�re is,
    amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetel�sekkel
    l�phettek fel a monarchi�val �s a politikai elittel szemben. Az 1381-es
    parasztfelkel�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sorsford�t� esem�ny volt: n�pfelkel�sek hossz� sora k�vette, amelyek alapjaiban
    r�zt�k meg az angol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elitet. A politikai hatalom �jraoszt�sa ez�ttal nem egyszer\uc1\u369Xen a
    kir�ly �s a lordok k�z�tt zajlott,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {hanem az elit �s a k�zn�p k�z�tt
    is. A kir�lyi hatalom egyre szigor�bb korl�toz�sa mellett ezek a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sok kellettek
    ahhoz, hogy l�trej�hessen egy sz�les t�rsadalmi koal�ci�, amely}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szembehelyezkedik az
    abszolutizmussal, �s mindezek egy�tt m�r letett�k egy pluralista
    politikai}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer alapjait.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r sokan vitatj�k, de az a politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer, amelyet a Tudorok �r�k�ltek �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fenntartottak, egy�rtelm\uc1\u369Xen
    kizs�km�nyol� volt. 1603-ban I. Erzs�bet, VIII. Henrik l�nya, aki 1553-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ban l�pett Anglia
    tr�nj�ra, gyermektelen�l hunyt el, �s a Tudorok hely�t �tvette a Stuart-dinasztia.
    Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337X
    Stuart kir�ly, James (I. Jakab), nemcsak az int�zm�nyrendszert �r�k�lte meg, hanem
    a k�r�l�tte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {zajl�
    konfliktusokat is. Jakab abszolutisztikus uralomra t�rt. B�r az �llam egyre
    centraliz�ltabb lett, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a t�rsadalmi v�ltoz�sok megv�ltoztatt�k a hatalmi viszonyokat,
    a politikai int�zm�nyek m�g mindig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nem voltak pluralist�k. A gazdas�gban az int�zm�nyek
    kizs�km�nyol� jellege nemcsak a William Lee}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tal�lm�ny�val szembeni ellen�ll�sban mutatkozott meg,
    hanem abban is, hogy elszaporodtak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {monop�liumok. 1601-ben, amikor a parlamentben
    felolvast�k a monop�liumok jegyz�k�t, az egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pvisel\uc1\u337X ironikusan csak ennyit
    k�rdezett: \uc1\u8222XA keny�r nincs benne?\uc1\u8221X 1621-re a monop�liumok
    sz�ma}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�rte a
    h�tsz�zat. Az angol t�rt�n�szt, Christopher Hillt id�zve, akkort�jt az ember}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222X...monopolt�gl�kb�l �p�tett h�zban lakott, amelynek
    ablakai (ha voltak) monopol�veggel voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {be�vegezve, s ahol monopolsz�nnel (�rorsz�gban
    monopolf�val) f\uc1\u369Xt�ttek, egy monopolvasb�l �nt�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�lyh�ban. [...] Test�t
    monopolszappannal mosta, feh�rnem\uc1\u369Xj�t monopolkcm�ny�t\uc1\u337Xvel
    kem�ny�tette.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�lt�z�ke
    monopolcsipk�b\uc1\u337Xl, monopollenb\uc1\u337Xl, monopolb\uc1\u337Xrb\uc1\
    u337Xl, monopolaranyfon�lb�l �llt. [...]}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Ruh�j�t monopol�vek, monopolgombok �s monopolcsatok
    tartott�k, anyag�t monopolfest�kkel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {festett�k. Monopolvajat, monopolmazsol�t, monopolheringet,
    monopollazacot �s monopolhom�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fogyasztott. Etel�t monopols�val, monopolborssal �s monopolecettel
    �zes�tette. [...] Monopoltollal �rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {monopolpap�rra. Monopolszem�veg�n �t monopolgyerty�k f�ny�ben
    monopolnyom�s� k�nyveket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {olvasott.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Ezek a monop�liumok (�s m�g sok m�sik) kiz�r�lagos jogot
    biztos�tottak a kedvezm�nyezett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {egy�neknek �s csoportoknak arra, hogy egy adott term�k (�s j� sok
    ilyen term�k volt) gy�rt�s�t k�zben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tarts�k. A monop�liumok �gy g�tolt�k a tehets�geknek azt a
    fajta, term�szetes allok�ci�j�t, amely a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi prosperit�shoz elengedhetetlen.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mind James (1. Jakab), mind fia
    �s ut�da, I. K�roly arra t�rekedett, hogy meger\uc1\u337Xs�tse a monarchi�t,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {cs�kkentse a parlament
    befoly�s�t, �s olyan abszolutisztikus int�zm�nyrendszert �ll�tson fel,
    mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amilyen
    Spanyolorsz�g� �s Franciaorsz�g� volt, hogy m�g ink�bb kiterjessze a saj�t
    �s az elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    uralm�t, ehhez pedig az kellett, hogy m�g kizs�km�nyol�bb� tegye az int�zm�nyeket.
    Az I.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jakab �s a
    parlament k�z�tt kialakult konfliktus az 1620-as �vekben �rte el
    cs�cspontj�t. A vita}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {alapvet\uc1\u337Xen a belf�ldi �s a nemzetk�zi kereskedelem ellen\uc1\
    u337Xrz�s�r\uc1\u337Xl folyt. A monop�liumok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kulcsfontoss�g� bev�teli forr�st jelentettek a
    Koron�nak, r�ad�sul a kir�ly gyakran vissza�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumadom�nyoz�si jog�val: arra haszn�lta,
    hogy a t�mogat�inak kedvezzen. Nem is meglep\uc1\u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy ez a kizs�km�nyol� int�zm�ny azzal, hogy
    g�tolta a piacra l�p�st �s a piac m\uc1\u369Xk�d�s�t, s�lyosan}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {s�rtette sok parlamenti k�pvisel\uc1\
    u337X gazdas�gi �rdekeit, �s komoly gazdas�gi k�rokat okozott nekik.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1623-ban a parlament egy
    fontos csat�t nyert meg azzal, hogy siker�lt elfogadtatnia a monop�liumok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�ny�t (Statute of
    Monopolies), amely megtiltotta I. Jakabnak, hogy �j, belf�ldi
    monop�liumokat}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {adjon ki. De a nemzetk�zi kereskedelemre tov�bbra is adhatott ki
    monop�liumot, hiszen a parlament}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hat�sk�re nem terjedt ki nemzetk�zi �gyekre. A m�r megl�v\
    uc1\u337X - mind nemzetk�zi, mind egy�b -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumokhoz nem ny�ltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A parlament nem rendszeresen �l�sezett,
    �s egy-egy �l�sszakot a kir�lynak kellett �sszeh�vnia. A}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Magna Charta al��r�sa ut�n abban
    egyeztek meg, hogy a kir�ly akkor k�teles �sszeh�vni a parlamentet,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ha �j ad�kat akar bevezetni,
    mert ehhez a k�pvisel\uc1\u337Xk j�v�hagy�sa kell. I. K�roly 1625-ben
    ker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tr�nra, 1629
    ut�n m�r nem volt hajland� �sszeh�vni a parlamentet, �s folytatta, amit I. Jakab
    elkezdett:}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden
    erej�vel azon volt, hogy fel�p�tsen egy m�g szil�rdabb l�bakon �ll�
    abszolutista rezsimet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Bevezette a k�nyszerk�lcs�n int�zm�ny�t, ami azt jelentette, hogy az
    embereknek musz�j volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222Xhitelezni�k\uc1\u8221X neki, majd egyoldal�an
    m�dos�totta a hitelfelt�teleket, �s nem fizette vissza a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartoz�sait. Sorra adta el a
    monopoljogokat arra, amire a t�rv�ny m�g engedte:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemzetk�zi kereskedelmi v�llalkoz�sokra.
    A b�r�i test�let f�ggetlens�g�t is al��sta, �s megpr�b�lta}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {befoly�solni a jogi �gyek
    kimenetel�t. Sz�mtalan b�rs�got �s d�jat vetett ki, ezek k�z�l a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legvitatottabb a \uc1\
    u8222Xhaj�p�nz\uc1\u8221X volt: 1634-ben ad�t vetett ki a part menti
    megy�kre, azzal a jelsz�val,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy fizessenek a Brit Kir�lyi Haditenger�szett\uc1\u337Xl
    kapott v�delem�rt. 1635-ben ezt az ad�nemet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiterjesztette a tengerparttal nem rendelkez\uc1\
    u337X megy�kre is. A haj�p�nzt 1640-ig minden �vben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {beszedt�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {K�roly mindink�bb abszolutisztikus magatart�sa �s kizs�km�nyol� politik�ja
    el�gedetlens�get �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ellen�ll�st sz�lt az orsz�gban. 1640-ben a kir�ly �sszet\uc1\u369Xz�sbe ker�lt
    Sk�ci�val, �s - mivel nem volt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {el�g p�nze ki�ll�tani egy tisztes sereget - k�nytelen volt
    �sszeh�vni a parlamentet, hogy �jabb ad�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {bevezet�s�t k�rje. Az �n. r�vid parlament csup�n
    h�rom h�tig �l�sezett. A Londonba �rkez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamentarist�k nem voltak hajland�k
    t�rgyalni az �j ad�kr�l, viszont hangot adtak sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {panaszuknak. A panasz�radatnak az
    vetett v�get, hogy K�roly feloszlatta a parlamentet. A sk�tok}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megtudt�k, hogy K�roly
    t�mogat�s n�lk�l maradt, �s, kihaszn�lva a helyzetet, bet�rtek Angli�ba,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elfoglalt�k
    Newcastle-t. K�roly t�rgyal�sokba kezdett, a sk�tok pedig azt k�vetelt�k,
    hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rgyal�sokba
    vonj�k be a parlamentet is. �gy K�roly k�nytelen volt �sszeh�vni egy �jabb
    �l�sszakot,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amely \
    uc1\u8222Xhossz� parlament\uc1\u8221X n�ven vonult be a t�rt�nelembe,
    ugyanis eg�szen 1649-ig tartott, �s m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�roly parancs�ra sem volt hajland� feloszlatni mag�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {1642-ben polg�rh�bor� t�rt ki I. K�roly �s a parlament
    k�z�tt, pedig sokan �ltek a parlament soraiban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyanok is, akik a Koron�t t�mogatt�k. Az
    �sszecsap�sok mint�zata egy az egyben a gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek k�r�li harcokat
    t�kr�zte. A parlament fel akarta sz�molni, a kir�ly viszont meg}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akarta er\uc1\u337Xs�teni az
    abszolutisztikus politikai int�zm�nyeket. A konfliktusok gazdas�gi eredet\
    uc1\u369Xek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak.
    Sokan csak az�rt t�mogatt�k a Koron�t, mert j�vedelmez\uc1\u337X
    monop�liumokat kaptak t\uc1\u337Xle.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {P�ld�ul a Shrewsbury �s Oswestry gazdag �s befoly�sos
    keresked\uc1\u337Xinek adom�nyozott helyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {monop�liumokat a Korona megv�dte a londoni
    konkurenci�t�l. �gy ezek a keresked\uc1\u337Xk I. K�roly}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oldal�n �lltak. Ezzel szemben a
    koh�szat az�rt vir�gzott Birminghamben �s k�rny�k�n, mert a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumok gyeng�k voltak, �s a
    tanoncoknak itt nem kellett leszolg�lniuk a 7 �v tanul�id\uc1\u337Xt, �gy,}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint az
    orsz�g m�s r�szein. A polg�rh�bor� sor�n sok kard �s �nk�ntes
    parlamentarista ker�lt ki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {innen. Hasonl� volt a helyzet Lancashire megy�ben, ahol
    c�hszab�lyoz�s nem l�v�n, 1640 el\uc1\u337Xtt semmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem akad�lyozta, hogy kifejlesszenek n�h�ny
    �jfajta, k�nnyebb anyagot. Lancashire-ben egyetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyen t�mogatt�k a parlamentet: ott, ahol
    ezeknek az �j anyagoknak a gy�rt�sa koncentr�l�dott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Oliv�r Cromwell vezet�se alatt a -
    frizur�juk miatt kcrekfej\uc1\u369Xeknek cs�folt - parlamentarist�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legy\uc1\u337Xzt�k a
    royalist�kat, m�s n�ven gavall�rokat. I. K�rolyt b�r�s�g el� �ll�tott�k,
    �s 1649-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kiv�gezt�k. Buk�sa �s a monarchia elt�rl�se azonban nem hozta meg a v�rt
    eredm�nyt: nem j�tt l�tre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {befogad� int�zm�nyrendszer. Ehelyett a monarchi�t felv�ltotta
    Oliv�r Cromwell diktat�r�ja.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Cromwell hal�l�t k�vet\uc1\u337Xen, 1660-ban vissza�llt a
    monarchia, �s visszaszerezte sz�mos olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xjog�t, amelyekt\uc1\u337Xl 1649-ben
    megfosztott�k. I. K�roly fia, II. K�roly, apja programj�t k�vetve,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmust akart
    megteremteni Angli�ban. Ezen t�rekv�seit h\uc1\u369Xen folytatta �ccse, II.
    Jakab, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�tyja
    hal�la ut�n, 1685-ben l�pett tr�nra. 1688-ban Jakab - azzal, hogy megpr�b�lta
    helyre�ll�tani az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {abszolutizmust - �jabb v�ls�gba �s egy �jabb polg�rh�bor�ba sodorta az
    orsz�got. A parlament}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ez�ttal egys�gesebb �s szervezettebb volt. A k�pvisel\uc1\u337Xk megh�vt�k a
    tr�nra a n�metalf�ldi helytart�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Or�niai Vilmost �s feles�g�t, M�ri�t, Jakab protest�ns le�ny�t.
    Vilmos j�tt, hozta a hadsereg�t is, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mag�nak k�vetelte a tr�nt, hogy az orsz�got v�gre ne egy
    abszol�t uralkod� vezesse, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkotm�nyos monarchia v�ljon bel\uc1\u337Xle, amelyet a parlament
    hajt el\uc1\u337Xre. K�t h�nappal Vilmos brixhami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {partrasz�ll�sa ut�n (l�sd 9. t�rk�p) Jakab
    serege felbomlott, katon�i Franciaorsz�gba menek�ltek.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn80\pard\
    li3146\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalom}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalomban aratott gy\uc1\u337Xzelem ut�n a parlament �s
    Vilmos ki-r�ly egy �j alkotm�nyr�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rgyaltak. A k�zelg\uc1\u337X v�ltoz�sokat el\uc1\u337Xre
    jelezte Vilmos azon nyilatkozata, amelyet nem sokkal a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {megsz�ll�s el\uc1\u337Xtt tett. Ezeket
    a v�ltoz�sokat k�s\uc1\u337Xbb a parlament �ltal 1689-ben kiadott}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Jognyilatkozatban (Deelaration
    of Rights) szentes�tett�k. Ezt a nyilatkozatot ugyanazon az �l�sen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olvast�k fel Vilmosnak,
    amelyen felaj�nlott�k neki a koron�t. Ez a nyilatkozat - amely
    t�rv�nybe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iktat�sa
    ut�n a Bill of Rights (Jogok T�rv�nye) elnevez�st kapta - sok
    szempontb�l igen hom�lyos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt. A legfontosabb azonban, hogy fel�ll�tott n�h�ny
    k�zponti jelent\uc1\u337Xs�g\uc1\u369X alkotm�nyos alapelvet.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Meghat�rozta a tr�nut�dl�s rendj�t,
    ami jelent\uc1\u337Xsen elt�rt az akkoriban elfogadott �r�kl�si elvekt\uc1\
    u337Xl.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ha a
    parlament egyszer m�r megtehette, hogy elt�vol�totta az uralkod�t, �s
    hely�re egy neki jobban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tetsz\uc1\u337Xt �ltetett, mi�rt ne tehette volna meg ism�t? A
    jognyilatkozat azt is lesz�gezte, hogy az uralkod�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem lehet t�rv�nyileg felf�ggeszteni vagy
    felmenteni, illetve meger\uc1\u337Xs�tette, hogy t�rv�nyellenes a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlament j�v�hagy�sa n�lk�l
    ad�t kivetni. Ezenfel�l kijelentette, hogy a parlament j�v�hagy�sa}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�lk�l Angli�nak nem
    lehet �lland� hadserege. A 8. paragrafusban m�r hom�lyosabban fogalmaz.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kijelenti, hogy \uc1\
    u8222Xa parlamenti k�pvisel\uc1\u337Xk megv�laszt�s�nak szabadnak kell
    lennie\uc1\u8221X, �m azt nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {konkretiz�lja, hogy a \uc1\u8222Xszabad\uc1\u8221X ez esetben
    mit jelent. M�g enn�l is hom�lyosabb a 13. paragrafus,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek legf\uc1\u337Xbb pontja
    kijelenti, hogy gyakran kell parlamenti �l�seket tartani. Mivel az, hogy mikor}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�l�sezzen vagy
    �l�sezzen-e egy�ltal�n a parlament, egy eg�sz �vsz�zadon kereszt�l rendk�v�l
    vitatott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�ma volt, elv�rhat� lett volna, hogy ez a paragrafus enn�l sokkal
    konkr�tabb lesz. Persze vil�gos,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy mi�rt e hom�lyos megfogalmaz�s. A rendelkez�seknek
    �rv�nyt kellett szerezni. II. K�roly}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {uralkod�sa idej�n, az �n.Triennial Act volt hat�lyban,
    amely t�rv�ny kimondta, hogy legal�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {h�rom�vente egyszer �ssze kell h�vni a parlamentet. De
    I. K�roly ezt a t�rv�nyt nem tartotta be, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmi sem t�rt�nt, ugyanis nem volt semmilyen
    m�d a t�rv�ny betartat�s�ra. 1688 ut�n a parlament}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�lhatott volna bevezetni valamif�le m�dszert
    ennek a paragrafusnak a betartat�s�ra - ahogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt a b�r�k tett�k a tan�cs fel�ll�t�s�val,
    miut�n J�nos kir�ly al��rta a Magna Chart�t -, de nem tettek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmit, mert nem volt r� sz�ks�g.
    1688 ut�n ugyanis a hatalom �s a d�nt�shozatali jogk�r a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamentre sz�llt. �s ehhez m�g
    vonatkoz� alkotm�nyos szab�lyok vagy t�rv�nyek sem kellettek,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vilmos egyszer\uc1\u369Xen
    felhagyott a kor�bbi kir�lyok gyakorlat�val. T�bb� nem avatkozott bele a
    jogi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�sekbe, �s
    lemondott kor�bbi jogair�l, p�ld�ul arr�l, hogy a v�mbev�telek �lete
    v�g�ig \uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {illess�k meg. Mindent egybevetve, a politikai int�zm�nyrendszernek ezek a
    v�ltoz�sai egy�rtelm\uc1\u369Xen a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {parlament gy\uc1\u337Xzelm�t, �s �gy az angol abszolutizmus
    v�g�t jelentett�k, ami k�s\uc1\u337Xbb kiterjedt eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nagy-Britanni�ra, l�v�n hogy 1707-ben
    az �n. Act of Union egyes�tette Angli�t �s Sk�ci�t. Att�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdve a parlament kez�ben
    voltak az �llam�gyek. �s ez hatalmas k�l�nbs�g volt a kor�bbiakhoz}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pest, mert a parlament
    �s a Stuartok �rdekei nagyon elt�r\uc1\u337Xek voltak. Mivel sok
    parlamenti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pvisel\
    uc1\u337Xnek fontos befektet�sei voltak a kereskedelemben �s az iparban,
    nekik komoly �rdek�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {f\uc1\u369Xz\uc1\u337Xd�tt a tulajdonjogok �rv�nyes�t�s�hez. A Stuartok
    gyakran megs�rtett�k a tulajdont �rint\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyeket; most m�r betartott�k \uc1\
    u337Xket. R�ad�sul, amikor a Stuartok kezelt�k az �llami k�lts�gvet�st, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlament tiltakozott az
    ad�emel�s ellen, �s ellenezt�k az �llamhatalom meger\uc1\u337Xs�t�s�t. Most, hogy
    a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {parlament kezelte a bev�teleket �s a kiad�sokat, �r�mmel emelt ad�t, �s
    k�lt�tte a p�nzt olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tev�kenys�gekre, amelyeket \uc1\u337X maga �rt�kesnek tartott.
    Ezek k�z�l is kiemelkedett a haditenger�szet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meger\uc1\u337Xs�t�se, hiszen a flotta v�dte
    sok parlamenti k�pvisel\uc1\u337X nemzetk�zi kereskedelmi �rdekeit.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s meg a parlamentarist�k
    �rdekein�l is fontosabb volt, hogy a politikai int�zm�nyek kezdtek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pluralista jelleget
    �lteni. Az angoloknak �gy olyan m�rt�k\uc1\u369X belesz�l�suk lett a
    parlament �gyeibe -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {annak politik�j�ba �s az �ltala fel�ll�tott gazdas�gi int�zm�nyek �gyeibe
    -, amilyen kor�bban, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kir�lyok alatt soha. Ez r�szben persze annak volt k�sz�nhet\
    uc1\u337X, hogy a parlamenti k�pvisel\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�sok �tj�n nyert�k el hivatalukat. De
    mivel Anglia ebben a korszakban az�rt messze nem volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demokr�cia, a parlament ett\uc1\u337Xl csak
    kism�rt�kben v�lt nyitott�. A rendszer sok szempontb�l tov�bbra}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {is igazs�gtalan volt. A XVIII.
    sz�zadban a lakoss�gnak csup�n kevesebb mint 2sz�zal�k-a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szavazhatott, �s szavaz�sra csak
    f�rfiak voltak jogosultak. Azoknak a nagyv�rosoknak, ahol az ipari}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {forradalom zajlott -
    Birminghamnek, Leedsnek, Manchesternek �s Sheffieldnek -, nem volt f�ggetlen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pviselete a
    parlamentben. A mez\uc1\u337Xgazdas�gi ter�letek viszont az ar�nyosn�l
    nagyobb m�rt�kben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�pviseltethett�k magukat. A mez\uc1\u337Xgazdas�gi ter�leteken, a countykban
    ugyanis a szavazati jog alapja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a f�ldtulajdon volt, �s sok v�rosi ter�let, borough, egy
    sz\uc1\u369Xk elit ir�ny�t�sa alatt �llt, amely az �j}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iparosokat nem engedte sem szavazni,
    sem a v�laszt�sokon indulni. Buckingham v�ros�ban p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tizenh�rom k�pvisel\uc1\u337Xnek volt
    kiz�r�lagos szavazati joga. Ezenfel�l l�tezett m�g j� n�h�ny �n. \uc1\
    u8222Xrotten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {borough\
    uc1\u8221X (elsorvadt v�ros), amelyeknek eredend\uc1\u337Xen volt szavazati joguk,
    csak az \uc1\u8222Xelsorvadt\uc1\u8221X - vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {az�rt, mert a lak�k id\uc1\u337Xvel elk�lt�ztek, vagy
    pedig az�rt, mert �gy j�rtak, mint az Anglia keleti partj�n}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�ll� Dunwich, amely sz� szerint belezuhant
    az �ce�nba, mert a partot elmosta az er�zi�. Minden ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ros k�t k�pvisel\uc1\u337Xt deleg�lhatott
    a parlamentbe, \uc1\u337Xket pedig a megmaradt maroknyi szavaz�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztotta meg. Old Sarum
    v�ros�nak 7, szavazati joggal b�r� lakosa volt, Dunwichnek 32 - m�gis}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindkett\uc1\u337X k�t
    parlamenti k�pvisel\uc1\u337Xt v�laszthatott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De nem csak v�laszt�sok �tj�n lehetett hat�ssal
    lenni a parlamentre, �s �gy a gazdas�gi int�zm�nyekre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is. Ennek legfontosabb eszk�ze a pet�ci� volt -
    a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom ut�n ennek sokkal jelent\uc1\u337Xsebb}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szerepe volt a pluralizmus
    kialakul�s�ban, mint a korl�tozott m�rt�k\uc1\u369X demokr�ci�nak. B�rki}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ny�jthatott be
    pet�ci�t a parlamenthez, �s az emberek �ltek is ezzel a lehet\uc1\
    u337Xs�ggel. �s ami m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {fontosabb, a parlament foglalkozott is a beny�jtott
    pet�ci�kkal. Mi sem bizony�tja jobban, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmus elbukott, mint az, hogy a
    hatalom egy viszonylag sz�les t�rsadalmi szegmens kez�be}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt, �s hogy 1688 ut�n Angli�ban
    elj�tt a pluralizmus kora. Az \uc1\u337Xr�lt pet�ci��rogat�si l�z is azt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mutatja, hogy val�ban
    sz�les volt az a t�rsadalmi csoport, amelynek hatalm�ban �llt befoly�solni az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llam m\uc1\u369Xk�d�s�t
    - messze nem csak azok tartoztak ide, akik a parlamentben �ltek, vagy
    akiket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamentben
    �l\uc1\u337Xk k�pviseltek. �s �ltek is ezzel a hatalommal.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A monop�liumok esete illusztr�lja
    ezt a legjobban. Fentebb m�r l�ttuk, hogy a monop�liumok}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zponti elemei voltak a XVII. sz�zad
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszer�nek. 1623-ban a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumok t�rv�ny�vel indult meg ellen�k
    a harc, �s m�g az angol forradalom sor�n is heves}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vit�k folytak k�r�l�tt�k. A \uc1\u8222Xhossz� parlament\uc1\u8221X elt�r�lt
    minden olyan belf�ldi monop�liumot, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megnehez�tette az emberek �let�t. B�r II. K�roly
    �s II. Jakab m�r nem tudta ezeket �jra hat�lyba}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyezni, a k�lf�ldi
    monop�liumok adom�nyoz�s�nak jog�t siker�lt megtartaniuk. Ennek egyik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszon�lvez\uc1\u337Xje a
    Royal African Company (Kir�lyi Afrikai T�rsas�g) volt: monop�lium�t II. K�roly}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bocs�totta ki 1660-
    ban. Ennek a c�gnek a j�vedelmez\uc1\u337X, afrikai rabszolga-kereskedelemre
    volt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liuma;
    vezet\uc1\u337Xje �s legf\uc1\u337Xbb r�szv�nyese K�roly �ccse, Jakab volt, aki nem
    sokkal k�s\uc1\u337Xbb, II.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Jakab n�ven, Anglia kir�lya lett. 1688 ut�n a c�g nemcsak
    vezet\uc1\u337Xj�t vesz�tette el, hanem legf\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�j�t is. Jakab kitart�an v�dte
    a c�g monop�lium�t a \uc1\u8222X betolakod�kt�l\uc1\u8221X, vagyis azokt�l
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlen keresked\
    uc1\u337Xkt\uc1\u337Xl, akik megpr�b�ltak rabszolg�kat venni Nyugat-Afrik�ban, hogy
    eladj�k \uc1\u337Xket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az amerikai kontinensen. Ez rendk�v�l j� profitot biztos�t� kereskedelmi
    �gylet volt, �s a Royal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {African Companynak sz�mos kih�v�ssal kellett szemben�znie, hiszen az
    Atlanti-�ce�non minden m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kereskedelmi �gylet nyitva �llt az angolok el\uc1\u337Xtt.
    1689-ben a c�g elkobozta egy \uc1\u8222Xbetolakod�\uc1\u8221X,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bizonyos Nightingale rakom�ny�t.
    Nightingale beperelte a c�get, mert szerinte illeg�lis volt az �ru}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elkobz�sa, �s Holt f\uc1\
    u337Xb�r� �t�let�ben egyet�rtett vele, mondv�n, a c�g monop�lium�t fels�gjog
    c�m�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {adt�k ki, pedig
    monopoljog csak t�rv�nyileg adhat� ki, �s erre csakis a parlament jogosult. Ezzel
    Holt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xb�r�
    nemcsak ezt, hanem minden, a j�v\uc1\u337Xben kiad�sra ker�l\uc1\u337X
    monop�liumot is a parlament kez�be}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {adott. 1688 el\uc1\u337Xtt II. Jakab gyorsan megszabadult volna
    az �sszes olyan b�r�t�l, aki ilyen �t�letet hoz.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {1688 ut�n azonban m�r m�shogy mentek a dolgok.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Most m�r a parlamentnek kellett d�ntenie a monop�liumok
    sors�r�l - �s megindult a pet�ci��radat.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {135 pet�ci� �rkezett a betolakod�kt�l, akik azt
    k�vetelt�k, hogy b�rki szabadon kereskedhessen az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Atlanti-�ce�non. B�r a Royal African Company
    maga is ny�jtott be pet�ci�t, nem is rem�lhette, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {es�lye lehet azzal a rengeteg pet�ci�val
    szemben, amelyekben a c�g hal�l�t k�vetelt�k. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {betolakod�knak siker�lt oly m�don t�lalniuk
    �rveiket, hogy �gy t\uc1\u369Xnj�n, szemben�ll�sukkal nemcsak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy sz\uc1\u369Xk k�r �n�s
    �rdekeit v�dik, de nemzeti �rdekeket is - �s ez val�ban �gy is volt.
    Ennek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhet\uc1\
    u337X, hogy a 135 pet�ci�b�l csak 5 volt olyan, amit maguk a betolakod�k �rtak al�,
    73 pet�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Londonon
    k�v�li ter�letekr\uc1\u337Xl j�tt. A c�g �rdekeinek v�delm�ben csak 8
    pet�ci�t k�ldtek be. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {gyarmatokr�l, ahol a pet�ci� beny�jt�sa szint�n enged�lyezett
    volt, a betolakod�k 27 pet�ci�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gy\uc1\u369Xjt�ttek be, a c�g 11-et. R�ad�sul a betolakod�k
    sokkal t�bb al��r�st gy\uc1\u369Xjt�ttek �ssze - 8000-et,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szemben a c�g 2500 al��r�s�val. Ez
    a p�rharc eg�szen 1698- ig tartott, amikor a Royal African}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Company monop�lium�t elt�r�lt�k.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {1688 ut�n - a
    gazdas�gi int�zm�nyek �jra�rtelmez�se �s az �j kelet\uc1\u369X nyitotts�g
    mellett - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {parlamentarist�k kezdt�k �talak�tani a gazdas�gi int�zm�nyrendszert �s a
    korm�nypolitik�t, �s ezek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kulcsfontoss�g� v�ltoz�sok v�g�l elvezettek az ipari
    forradalomhoz. Meger\uc1\u337Xs�tett�k a Stuartok alatt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csorb�t szenvedett tulajdonjogokat. A
    parlament elind�tott egy reformfolyamatot azzal a c�llal, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb t�mogassa, ne pedig ad�ztassa
    �s akad�lyozza az ipari termel�st. 1689-ben, nem sokkal az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n, hogy Vilmos �s M�ria
    tr�nra l�pett, elt�r�lt�k a \uc1\u8222Xt\uc1\u369Xzhelyad�t\uc1\u8221X -
    amelyet addig �vente kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megfizetni minden t\uc1\u369Xzhely vagy k�lyha ut�n, �s amely
    legink�bb a gy�rosokat s�jtotta, tiltakoztak is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellene eleget. A parlament ez ut�n a t\uc1\
    u369Xzhelyek helyett ink�bb a f�ldeket ad�ztatta meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nem
    az ad�terhek �jraoszt�sa volt az egyetlen ipart�mogat� rendelet a parlament r�sz�r\
    uc1\u337Xl. Egy eg�sz}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sor olyan t�rv�nyt �s rendeletet szavaztak meg,
    amelyek kib\uc1\u337Xv�tett�k a gyapj�sz�vetek piac�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�velt�k j�vedelmez\uc1\u337Xs�g�ket.
    Mindennek megvolt a politikai �rtelme is, hiszen a Jakabbal}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szembehelyezked\uc1\u337X
    parlamentarist�k k�z�l sokan komoly �sszegeket fektettek ezekbe a sz�let\
    uc1\u337Xben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�v\uc1\
    u337X ipari v�llalkoz�sokba. A parlament megszavazott egy olyan rendeletet
    is, amely - azzal, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megengedte sok idej�tm�lt f�ldtulajdon- �s f�ldhaszn�lati jog
    konszolid�l�s�t �s megsz�ntet�s�t -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xv� tette a f�ldtulajdonjogok teljes
    �tszervez�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A parlament sz�m�ra a m�sik priorit�s a
    p�nz�gyek megreform�l�sa volt. B�r a dics\uc1\u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalmat megel\uc1\u337Xz\uc1\u337X
    id\uc1\u337Xszakban a bankszektor �s a p�nz�gyi piac folyamatosan b\uc1\
    u337Xv�lt, ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folyamatot tov�bb er\uc1\u337Xs�tette, hogy 1694-ben l�trej�tt a jegybank,
    a Bank of England, az ipar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {p�nzforr�sa. Ez is a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom k�zvetlen
    k�vetkezm�nye volt. A Bank of England}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megalap�t�sa el\uc1\u337Xk�sz�tette a terepet egy sokkal
    �tfog�bb \uc1\u8222Xp�nz�gyi forradalomnak\uc1\u8221X, amely}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek�nt a p�nzpiac �s a
    bankszektor jelent\uc1\u337Xsen kib\uc1\u337Xv�lt. A XVIII. sz�zad elej�re
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hitelfelv�tel
    mindenki sz�m�ra el�rhet\uc1\u337Xv� v�lt, aki ehhez megfelel\uc1\u337X
    fedezetet tudott felmutatni. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kisebb londoni bank - amelynek siker�lt �tv�szelnie az 1702-1724
    k�z�tti id\uc1\u337Xszakot -, a C. Hoare\uc1\u8217Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {&. Co. (C. Hoare �s t�rsa) kimutat�sai is ezt
    igazolj�k. B�r ez a bank arisztokrat�knak �s lordoknak is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�lcs�nz�tt, ebben a korszakban legnagyobb
    hitelfelvev\uc1\u337Xinek k�tharmada nem a kiv�lts�gos}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi r�tegekb\uc1\u337Xl ker�lt
    ki. Ink�bb keresked\uc1\u337Xk�s �zletemberek voltak, olyanok, mint az a
    John}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Smith, akinek
    �tlagosabb neve az angolok k�zt m�r nem is lehetett volna, �s aki az
    1715 �s 1719}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt
    eltelt n�gy �vben �sszesen 2600 font hitelt vett fel enn�l a bankn�l.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {Eddig azt hangs�lyoztuk,
    hogy a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom �tform�lta az angol politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert, sokkal
    pluralist�bb� tette, �s elkezdte letenni a befogad� gazdas�gi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer alapjait is.
    Van m�g egy jelent\uc1\u337Xs int�zm�nyi v�ltoz�s, amely a dics\uc1\
    u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom
    eredm�nyei k�z� �rhat�: a parlament folytatta azt a politikai centraliz�ci�t,
    amelyet m�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tudorok
    kezdtek el. �s ez nemcsak azt jelentette, hogy tov�bb korl�tozt�k a
    kir�ly hatalm�t, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�talak�tott�k a gazdas�g szab�lyoz�s�t, vagy az angol �llam ezent�l m�sra
    k�lt�tt, mint kor�bban;}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hanem azt is, hogy az �llam k�pess�gei �s kapacit�sai
    minden ir�nyban b\uc1\u337Xv�ltek. Ez is a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ci� �s a pluralizmus k�z�tti
    kapcsolatokat illusztr�lja: 1688 el\uc1\u337Xtt a parlament nem �rtett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyet azzal, hogy az
    �llamot hat�konyabb� kell tenni, �s t�bb forr�st kell neki biztos�tani
    mert nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudta volna
    kontroll�lni. 1688 ut�n m�r m�s volt a helyzet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �llam terjeszkedni kezdett, kiad�sai r�vid
    id\uc1\u337X alatt el�rt�k a nemzeti j�vedelem 10sz�zal�k-�t. Ezt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az ad�alap b\uc1\u337Xv�l�se
    tette lehet\uc1\u337Xv�, f\uc1\u337Xleg a fogyaszt�si ad� bevezet�se,
    amelyet a hazai gy�rt�s�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�rucikkek eg�szen hossz� sor�ra vetettek ki. Anglia �llami
    k�lts�gvet�se az adott korban nagyon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {nagynak sz�m�tott, �s nagyobb volt, mint amekkor�t sok orsz�g
    ma fel tud mutatni. Kolumbia �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�lts�gvet�se p�ld�ul ezt a (relat�v) szintet csak az 1980-
    as �vekben �rte el. Fekete-Afrika sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g�ban, p�ld�ul Sierra Leon�ban, az �llami
    k�lts�gvet�s m�g ma is sokkal kisebb - persze, ha}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ehhez figyelembe vessz�k a gazdas�g m�ret�t, �s
    nem sz�moljuk bele a k�lf�ldi seg�lyeket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De az �llami
    appar�tus m�ret�nek n�veked�se csak egy r�sze a politikai centraliz�ci�
    folyamat�nak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {A mennyis�gi v�ltoz�sokn�l fontosabb volt az �llam m\uc1\
    u369Xk�d�s�nek min\uc1\u337Xs�ge, �s az, hogyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {viselkednek mindazok, akik az �llami
    appar�tust m\uc1\u369Xk�dtetik �s az �llam m\uc1\u369Xk�d�s�t fel�gyelik.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban az �llami
    int�zm�nyrendszer fel�p�t�se eg�szen a k�z�pkorig ny�lik vissza, de ahogy
    azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r l�ttuk -
    VII. �s VIII. Henrik tette meg a politikai centraliz�ci� �s a modern
    k�zigazgat�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kialakul�sa fel� vezet\uc1\u337X, d�nt\uc1\u337X l�p�seket. B�r az �llam
    ekkor m�g mindig igen messze volt att�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {modern form�j�t�l, amely 1688 ut�n kialakult.
    P�ld�ul a kinevez�sek sokszor politikai alapon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�ntek, nem �rdemek vagy tehets�g
    szerint, �s ami az ad�emel�st illeti: az �llamnak m�g mindig}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�gg� meg volt k�tve a keze.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1688 ut�n a
    parlament egyre ink�bb k�pes volt az ad�z�s r�v�n n�velni az �llam bev�teleit, amit
    j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {illusztr�l az a
    t�ny, hogy a fogyaszt�si ad�val foglalkoz� hivatalnoki kar l�tsz�ma
    rohamosan n\uc1\u337Xtt:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1690-ben 1211 ember dolgozott ezen a ter�leten, �m 1780-ra ez a sz�m
    4800-ra n\uc1\u337Xtt. Fogyaszt�siad�-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {ellen\uc1\u337Xr�k dolgoztak szerte az orsz�gban, az \uc1\u337X
    munk�jukat pedig ad�fel�gyel\uc1\u337Xk fel�gyelt�k, akik j�rt�k}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az orsz�got, �s m�rt�k, ellen\uc1\
    u337Xrizt�k a keny�r, a s�r �s minden olyan egy�b �rucikk mennyis�g�t,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek a fogyaszt�si
    ad� hat�lya al� tartoztak. Hogy e tev�kenys�g milyen m�reteket �lt�tt,
    azt j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {illusztr�lja
    John Brewer t�rt�n�sz munk�ja, aki rekonstru�lta George Cowperthwaite
    ad�fel�gyel\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szakmai k�r�tjait. 1710. j�nius 12. �s j�lius 5. k�z�tt Cowperthwaite
    467 km-t utazott a Yorkshire}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megy�ben fekv\uc1\u337X richmondi j�r�sban. Ezen id\uc1\u337X alatt
    �sszesen 263 vend�gl\uc1\u337Xsn�l, 71 mal�tak�sz�t\uc1\u337Xn�l,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {20 gyertyak�sz�t\uc1\u337Xn�l �s egy
    s�rf\uc1\u337Xz\uc1\u337Xn�l tett l�togat�st. �sszesen 81 k�l�nb�z\uc1\u337X m�r�st
    v�gzett el, �s 9}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�l�nb�z\uc1\u337X fogyaszt�siad�ellen\uc1\u337Xr munk�j�t ellen\uc1\
    u337Xrizte. Nyolc �vvel k�s\uc1\u337Xbb m�g mindig ugyanilyen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lelkiismeretesen v�gezte munk�j�t,
    csak ez�ttal Yorkshire megye egy m�sik r�sz�n, a wakefieldi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�r�sban tal�ljuk. Wakefieldben
    �tlagosan t�bb mint 30 km-t tett meg �s 4-5 helysz�nt vizsg�lt meg}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {naponta, �s heti 6
    napot dolgozott. Vas�rnap - a szabadnapj�n - elk�sz�tette a heti
    kimutat�st, �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tev�kenys�g�r\uc1\u337Xl minden adat a rendelkez�s�nkre �ll. Val�j�ban a
    fogyaszt�siad�-rendszerben egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nagyon komplik�lt nyilv�ntart�si m�dot alkalmaztak. A
    tisztvisel\uc1\u337Xknek h�rom k�l�nb�z\uc1\u337X t�pus�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyilv�ntart�st is vezetni�k kellett,
    mindegyiknek egyform�n stimmelnie kellett, �s az adatok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {b�rminem\uc1\u369X \uc1\
    u8222Xkozmetik�z�sa\uc1\u8221X s�lyos v�ts�gnek sz�m�tott. Ilyen szint\uc1\
    u369X �llami fel�gyeletet a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legszeg�nyebb orsz�gok korm�nyai m�g ma sem tudnak megval�s�tani, ez
    pedig 1710-ben t�rt�nt. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sem kev�sb� jelent\uc1\u337Xs, hogy 1688 ut�n egyre ink�bb
    �rdemi, �s nem politikai alapon d�nt�ttek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kinevez�sekr\uc1\u337Xl, �s az �llam ki�p�tett
    egy j�l m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X infrastrukt�r�t az orsz�g m\uc1\
    u369Xk�dtet�s�re.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3653\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Az ipari forradalom}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ipari forradalom az angol gazdas�g minden
    ter�let�n tetten �rhet\uc1\u337X volt. Jelent\uc1\u337Xs fejleszt�sek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�ntek a
    sz�ll�tm�nyoz�sban, a koh�szatban �s a g\uc1\u337Xzenergia felhaszn�l�s�ban
    is. De a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legjelent\
    uc1\u337Xsebb innov�ci�t a textilgy�rt�s g�pes�t�se jelentette, valamint a
    gy�rak fejleszt�se, ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {biztos�totta, hogy legyen hol legy�rtani a g�ppel k�sz�l\uc1\u337X
    text�li�kat. Ezt a dinamikus folyamatot azok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az int�zm�nyi v�ltoz�sok ind�tott�k el, amelyek mind a
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalom eredm�nyei voltak. �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ez nem csak azt jelentette, hogy
    elt�r�lt�k a belf�ldi monop�liumokat (ezt m�r 1640-re siker�lt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el�rni), �s nem is csak
    k�l�nb�z\uc1\u337X ad�kat jelentett, vagy hozz�f�r�st a p�nzforr�sokhoz. Ez
    azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelentette, hogy
    teljesen �tszervezt�k a gazdas�gi int�zm�nyrendszert, hogy az innov�toroknak
    �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�knak
    kedvezzen. Az �tszervez�s alapj�ban v�ve azt jelentette, hogy hathat�sabb
    lett a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tulajdonjogok
    v�delme �s �rv�nyes�t�se.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ez ut�bbi olyan fejleszt�s, amely k�zponti szerepet j�tszott a \uc1\
    u8222Xsz�ll�tm�nyoz�s forradalm�ban\uc1\u8221X, ami,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mondhatni, el\uc1\u337Xk�sz�tette az ipari
    forradalmat. 1688 ut�n l�tv�nyosan megugrott a csatorn�k �s utak, az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�n. v�mutak �p�t�s�re ir�nyul�
    beruh�z�sok ar�nya. Ezek a befektet�sek azzal, hogy cs�kkentett�k a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ll�t�si k�lts�geket,
    seg�tettek megteremteni az ipari forradalom egyik fontos el\uc1\
    u337Xfelt�tel�t. 1688}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {el\uc1\u337Xtt az ilyen infrastruktur�lis befektet�seket g�tolta a Stuart
    kir�lyok zsarnokoskod�sa. 1688 ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {megv�ltozott a helyzet, �s ezt remek�l illusztr�lja a
    worcestershire-i Salwerpe foly� esete. 1662-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a parlament elfogadott egy t�rv�nyt, amellyel a
    Salwerpe foly� haj�zhat�v� t�tel�t finansz�roz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befektet�seket akarta el\uc1\u337Xmozd�tani.
    A Baldwyn csal�d 6000 fontot �ldozott e c�lra; cser�be jogot}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapott arra, hogy megv�molja
    azokat, akik a foly�n haj�znak. 1693-ban egy t�rv�nyjavaslat ker�lt a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {parlament el�, amelyben azt
    k�rik a test�lett\uc1\u337Xl, hogy a v�mszed�s jog�t ruh�zza �t
    Shrewsbury}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gr�fj�ra,
    Lord Coventryre. A javaslatot Sir Timothy Baldwyn er\uc1\u337Xsen
    kifog�solta, �s nyomban be is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ny�jtott egy pet�ci�t, amelyben arra hivatkozott, hogy az omin�zus
    javaslat l�nyeg�ben kisemmizn� az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {apj�t, aki m�r �gy is rengeteg p�nzt fektetett a foly�
    haj�zhat�s�g�ba, arra sz�m�tva, hogy majd \uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szedhet v�mot. Baldwyn azt �ll�totta, hogy
    \uc1\u8222Xaz �j t�rv�ny �rv�nytelen�ten� a kor�bbit, �s ezzel}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elveszne minden munka �s
    p�nz, amit az eml�tett kor�bbi t�rv�ny v�grehajt�s�ra ford�tottak\uc1\
    u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Pontosan a
    jogok ilyet�n \uc1\u8222X�jraeloszt�sa\uc1\u8221X volt az, amit a Stuart
    uralkod�k csin�ltak. Baldwyn azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mondta, \uc1\u8222Xvesz�lyes k�vetkezm�nyekkel j�r, ha
    elvessz�k valakit\uc1\u337Xl - annak beleegyez�se n�lk�l - a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jogot, amit a parlament �ltal
    hozott t�rv�ny bet\uc1\u369Xje szerint szerzett meg\uc1\u8221X. V�g�l az �j
    t�rv�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elvetett�k,
    �s Baldwyn joga megmaradt. 1688 ut�n a tulajdonjogok sokkal komolyabb
    v�delmet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�lveztek,
    mint kor�bban, r�szben az�rt, mert ez egybev�gott a parlament �rdekeivel,
    r�szben pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az�rt,
    mert a pet�ci� hat�sos eszk�z volt a pluralista int�zm�nyek befoly�sol�s�ra. Itt
    azt l�tjuk, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1688
    ut�n a politikai rendszer sokkal pluralist�bb lett, �s viszonylag egyenl\
    uc1\u337X felt�teleket teremtett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szerte Angli�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XVIII. sz�zadban a
    sz�ll�tm�nyoz�s forradalm�hoz, illetve �ltal�noss�gban a birtokviszonyok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�trendez\uc1\u337Xd�s�hez
    olyan t�rv�nyek kellettek, amelyek megv�ltoztatt�k a tulajdonjog term�szet�t.
    1688-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ig ennek
    �tj�ban �llt az a jogi feltev�s, miszerint Angli�ban minden f�ld, v�gs\
    uc1\u337X soron, a Korona}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tulajdona. Ez a feud�lis t�rsadalmi berendezked�s
    k�zvetlen �r�ks�ge volt. Egy-egy f�ldter�letet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenf�le \uc1\u337Xsr�gi tulajdonjogok �s �tfog�
    k�vetel�sek terheltek. Sok f�ldter�let equitable estate,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vagyis m�lt�nyos birtok volt, ami
    annyit jelentett, hogy a f�ldbirtokos a f�ldj�t nem terhelhette meg}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelz�loggal, nem adhatta
    b�rbe, �s nem adhatta el. A k�zf�ldeket gyakran csak a hagyom�nyos m�don}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {lehetett hasznos�tani. A
    gazdas�gilag k�v�natos hasznos�t�si form�k el\uc1\u337Xtt �ri�si akad�lyok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tornyosultak. Ezeket
    a parlament kezdte lebontani azzal, hogy bizonyos csoportoknak
    megengedte,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    pet�ci� beny�jt�s�val k�rv�nyezz�k a tulajdonjogok rendszer�nek egyszer\uc1\
    u369Xs�t�s�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�tszervez�s�t. Ezek a m�dos�t�sok azut�n t�bb sz�z t�rv�nybe beker�ltek.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A gazdas�gi
    int�zm�nyek �tszervez�se abban is tetten �rhet\uc1\u337X volt, hogy az
    �llamnak ezut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�nd�k�ban �llt megv�deni a hazai textilgy�rt�st a k�lf�ldi importtal szemben.
    Nem meglep\uc1\u337X, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {parlamentarist�k �s v�laszt�ik cs�ppet sem tiltakoztak a bel�p�si
    korl�tok �s a monop�liumok ellen.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�r�mmel fogadtak mindent, ami tov�bb hizlalta a saj�t
    piacukat �s a saj�t hasznukat. Az azonban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fontos, hogy a pluralista politikai
    int�zm�nyrendszer - vagyis az, hogy a parlament egy sz�les}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi szegmenst k�pviselt,
    amelynek politikai hatalmat adott, �s amelynek tagjaira odafigyelt -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztos�totta, hogy ezek a
    bel�p�si korl�tok ne tegy�k t�nkre a t�bbi iparost, �s ne z�rj�k ki teljesen az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j bel�p\uc1\u337Xket a
    piacr�l, mint tette azt a Serrata Velenc�ben. �s erre a nagy hatalm� gyapj�gy�rt�k
    is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hamar r�j�ttek.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1688-ban Angli�ban
    az egyik legjelent\uc1\u337Xsebb import�ru az Indi�b�l �rkez\uc1\u337X
    text�lia, a pamutv�szon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {(m�s n�ven kalik�) �s a muszlin volt, ami az �sszes textilimportnak
    k�r�lbel�l az egynegyed�t adta.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Emellett fontos volt m�g a k�nai selyem is. A pamutv�sznat
    �s a selymet a Kelet-indiai T�rsas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {import�lta, amelynek 1688 el\uc1\u337Xtt korm�ny �ltal
    szentes�tett monop�liuma volt az �zsiai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kereskedelemre. De a Kelet-indiai T�rsas�g monop�liuma
    �s politikai hatalma csak az�rt lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ilyen hossz� �let\uc1\u369X, mert rendszeresen
    komoly �sszegekkel vesztegette meg II. Jakabot. 1688 ut�n a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rsas�g sebezhet\uc1\u337Xv�
    v�lt, �s hamarosan t�mad�sok keresztt�z�be ker�lt: megindult a keresked\
    uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pet�ci�-
    hadj�rata, akik azt rem�lt�k, hogy v�gre eljuthatnak a T�vol-Keletre �s
    Indi�ba, ez�rt azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetelt�k, hogy a parlament enged�lyezze, hogy konkur�lhassanak a Kelet-
    indiai T�rsas�ggal.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Mindek�zben a t�rsas�g ellenpet�ci�kat ny�jtott be, �s k�lcs�nt aj�nlott
    a parlamentnek. Hi�ba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {vesz�tett. �s megalakult a versenyt�rs, az �j Kelet-indiai
    T�rsas�g. De a textilgy�rt�k nem csak azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {akart�k, hogy az Indi�val folytatott
    kereskedelemben ki�lez\uc1\u337Xdj�n a verseny. Azt is elv�rt�k a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamentt\uc1\u337Xl, hogy
    ad�ztassa meg, s\uc1\u337Xt tiltsa ki az orsz�gb�l az indiai text�li�kat
    (els\uc1\u337Xsorban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pamutv�sznat), mert nem igaz�n tudt�k felvenni a versenyt az olcs�
    indiai importtal. Ekkoriban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legnagyobb hazai gy�rt�k gyapj�sz�vetet gy�rtottak, de a
    pamutv�szongy�rt�k kezdtek gazdas�gilag �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {politikailag is meger\uc1\u337Xs�dni.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    gyapj�ipar k�pvisel\uc1\u337Xi m�r az 1660-as �vekben azon voltak, hogy - ahogy
    csak lehet - v�dj�k a saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {�rdekeiket. Beny�jtottak egy, a fogyaszt�si szok�sokat
    szab�lyozni k�v�n� t�rv�nycsomagot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {(Sumptuary Laws), amely, t�bbek k�z�tt, megtiltotta a k�nnyebb
    anyagok visel�s�t. Azut�n 1666-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s 1678-ban az�rt lobbiztak, hogy a parlament elfogadja azt a
    t�rv�nyt, amely szerint a halottakat tilos}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�rmi m�sban, mint gyapj�lepelben
    eltemetni. Mindk�t int�zked�s a gyapj�term�kek piac�t �s az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�zsiai gy�rt�kkal szemben az
    angol textilgy�rt�k �rdekeit v�dte. De ebben az id\uc1\u337Xszakban a
    Kelet-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {indiai T�rsas�g
    m�g t�ls�gosan er\uc1\u337Xs volt ahhoz, hogy korl�tozni lehessen az �zsiai
    text�li�k importj�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A
    sz�lj�r�s 1688 ut�n v�ltozott meg. 1696 �s 1698 k�z�tt, a keleti �s a nyugati r�gi�
    gyapj�gy�rt�i}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�vets�gre l�ptek a londoni �s a canterburyi selyemgy�rt�kkal, valamint
    a Levantei T�rsas�ggal,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy egy�tt visszaszor�ts�k az importot. A k�zel-keleti
    selyemimport\uc1\u337Xr�k, b�r nem sokkal kor�bban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elvesztettek a monop�liumukat, szerett�k volna
    kiszor�tani a piacr�l az �zsiai selymet, hogy a hely�re}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�phessen az a selyem, amit \uc1\u337Xk
    hoznak az Oszm�n Birodalomb�l. Az �gy l�trej�tt koal�ci� elkezdte}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyjavaslatokkal bomb�zni
    a parlamentet, hogy t�rv�nyileg korl�tozza az �zsiai pamutv�szon �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {selyem visel�s�t,
    valamint a text�li�k fest�s�t �s nyom�s�t. 1701-ben, engedve a nyom�snak,
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlament v�g�l
    megszavazta \uc1\u8222Xa szeg�nyek hat�konyabb alkalmaz�s�t e kir�lys�g
    gy�rt�inak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�mogat�s�val szolg�l� t�rv�nyt\uc1\u8221X, amely 1701 szeptember�ben l�pett
    hat�lyba, �s elrendelte, hogy:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XA Perzsia, K�na vagy Kelet-India gy�rt�it�l
    sz�rmaz�, import�lt vagy import�land� �sszes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {megmunk�lt selyem, f�lselyem �s selyemmel kevert
    sz�vet, valamint az �sszes ott festett, nyomott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy sz�nezett pamutv�szon visel�se tilos.\uc1\
    u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban
    teh�t most m�r t�rv�nyellenes volt �zsiai selymet �s pamutv�sznat viselni. De
    import�lni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g
    lehetett, ha az �rut tov�bbexport�lt�k Eur�pa t�bbi orsz�g�ba, vagy m�shova, f\uc1\
    u337Xleg az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gyarmatokra. R�ad�sul sz�nezetlen pamutv�sznat tov�bbra is lehetett
    import�lni, �s azt�n Angli�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {megmunk�lni, a muszlin pedig nem esett a tilalom hat�lya al�.
    Hosszas k�zdelem ut�n ezek a kiskapuk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {- amelyek, persze, csak az angol gyapj�gy�rt�k szerint
    voltak kiskapuk - v�gleg bez�rultak, amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {1721-ben megsz�letett a pamutv�szont�rv�ny (Calicoe
    Acts): \uc1\u8222X1722. december 25. ut�n Nagy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Britanni�ban tilos b�rkinek b�rmilyen ruha
    vagy �lt�zet form�j�ban b�rmilyen nyomott, festett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�nezett pamutv�sznat viselnie.\uc1\u8221X B�r
    ez a t�rv�ny kiiktatta az �zsiai konkurenci�t, az angol gyapj�nak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tov�bbra is versenyeznie kellett a
    hazai pamuttal �s lenv�szonnal: e k�t anyag kever�k�b\uc1\u337Xl sz�letett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg egy igen n�pszer\
    uc1\u369X sz�vet, a kordb�rsony. Ez�rt a gyapj�ipar, miut�n az �zsiai
    versenyt�rsakt�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {megszabadult, t�mad�st ind�tott a lenv�szon ellen. Lenv�sznat els\uc1\
    u337Xsorban Sk�ci�ban �s �rorsz�gban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {k�sz�tettek, �s ez adott n�mi alapot ahhoz, hogy az
    angol koal�ci� joggal k�vetelhesse ezeknek az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�goknak a kiz�r�s�t az angol piacokr�l. A
    gyapj�gy�rt�k hatalma sem volt azonban korl�tlan.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Leg�jabb pr�b�lkoz�saik er\uc1\u337Xs
    ellen�ll�sba �tk�ztek a felvir�gz� ipari k�zpontokban, Manchesterben,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Lancasterben �s Liverpoolban
    dolgoz� kordb�rsonygy�rt�k r�sz�r\uc1\u337Xl. A pluralista politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer megl�te
    azt jelentette, hogy - a szavaz�s, �s ami m�g fontosabb, a pet�ci�k r�v�n -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeknek a k�l�nb�z\uc1\
    u337X csoportoknak mind volt belesz�l�suk a parlament politik�j�ba.
    �z�nl�ttek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pet�ci�k, gy\uc1\u369Xltek az al��r�sok pr� �s kontra. A harcot az �j
    �rdekek k�pvisel\uc1\u337Xi nyert�k, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyapj�ipar alulmaradt. Az 1736-os Manchester-t�rv�ny
    (Manchester Act) elismerte, hogy \uc1\u8222XNagy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Britanni�ban hossz� �vekig nagy
    mennyis�gben gy�rtott�k, festett�k �s nyomt�k a lenfonalb�l �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyapotb�l k�sz�lt sz�veteket\
    uc1\u8221X; majd lesz�gezte, hogy \uc1\u8222Xa nevezett �s id�zett [1721-
    es] t�rv�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyetlen
    pontja sem terjeszthet\uc1\u337X ki vagy �rtelmezhet\uc1\u337X �gy, hogy
    tilos lenne b�rmilyen, Nagy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Britanni�ban gy�rtott, nyomott �s (ak�rmilyen sz�n\uc1\u369Xre)
    festett, lenfonalb�l �s gyapotb�l k�sz�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�rmilyen sz�vetet �lt�zetk�nt viselni, vagy
    lak�stext�liak�nt, b�torsz�vetk�nt, illetve egy�b m�s}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�dokon haszn�lni\uc1\u8221X.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    Manchestert�rv�nnyel a felj�v\uc1\u337Xben l�v\uc1\u337X pamutgy�rt�k jelent\
    uc1\u337Xs gy\uc1\u337Xzelmet arattak. De a t�rv�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmi �s gazdas�gi jelent\uc1\u337Xs�ge
    m�g nagyobb volt. El\uc1\u337Xsz�r is megmutatta, hogy a parlament�ris,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pluralista politika int�zm�nyei
    hol h�zz�k meg a bel�p�si korl�tok hat�r�t. M�sodszor, az elk�vetkez\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�l �vsz�zad sor�n a
    pamutgy�rt�s technol�giai innov�ci�i k�zponti szerepet j�tszottak az ipari}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalomban,
    �s - a gy�ri rendszer, az �zemszer\uc1\u369X termel�s bevezet�s�vel - alapjaiban
    form�lt�k �t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalmat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1688
    ut�n, b�r a hazai piacon az es�lyek kiegyenl�t\uc1\u337Xdtek, a parlament
    azon volt, hogy a nemzetk�zi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {porondon Anglia jav�ra billenjen a m�rleg. �s ezt nem csak a
    pamutv�szont�rv�ny bizony�tja, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a haj�z�si t�rv�nyek (Navigation Acts) is. Az els\uc1\u337Xt
    1651-ben fogadt�k el, �s ezek a t�rv�nyek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�dos�t�sokkal ugyan, de k�t �vsz�zadon �t �rv�nyben
    maradtak. C�ljuk az volt, hogy Anglia - �s ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fontos: nem az �llam, hanem az angol mag�nszektor
    - miel\uc1\u337Xbb monopoliz�lhassa, kisaj�t�thassa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�nak a nemzetk�zi kereskedelmet. Az alapelv
    az volt, hogy az angol �rut angol haj�k sz�ll�ts�k. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�ny megtiltotta, hogy k�lf�ldi haj�k
    Eur�p�n k�v�li ter�letekr\uc1\u337Xl �rut sz�ll�tsanak Angli�ba vagy az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {angol gyarmatokra, illetve
    hogy m�s eur�pai orsz�gok �ruit egy harmadik f�l haj�i sz�ll�ts�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ba. Ez a piaci el\
    uc1\u337Xny, term�szetesen, tov�bb n�velte az angol keresked\uc1\u337Xk �s gy�rt�k
    bev�teleit,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s tal�n
    m�g az innov�ci�t is �szt�n�zte - persze, csak ezekben az �j �s igen
    j�vedelmez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tev�kenys�gi k�r�kben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {1760-ra mindezen t�nyez\uc1\u337Xk
    egy�tt�ll�sa - �j �s kedvez\uc1\u337Xbb tulajdonjogi viszonyok, fejlett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {infrastrukt�ra,
    megv�ltozott p�nz�gyi rezsim, sz�les k�r\uc1\u369X hozz�f�r�s a p�nzforr�sokhoz, a
    keresked\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s
    a gy�rt�k agressz�v v�delme - kezdte �reztetni a hat�s�t. Ez ut�n
    megugrott a szabadalmaztatott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tal�lm�nyok sz�ma, �s egyre szembe�tl\uc1\u337Xbb volt az a
    felvir�gz� technol�giai v�lt�s, amely az ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {forradalom alapj�t adta. Minden fronton
    �j�t�sok t�rt�ntek, ami j�l t�kr�zi az int�zm�nyi k�rnyezet}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�s�t. Az egyik
    meghat�roz� ter�let a g�pi er\uc1\u337X, a g�pes�t�s volt, �s itt is kiemelkedett a
    g\uc1\u337Xzg�p}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�jszer\uc1\u369X �s sokr�t\uc1\u369X haszn�lata, amely James Watt 1760-as �vekbeli
    fejleszt�seinek lett az eredm�nye.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Watt �tt�r�st hoz� �tlete az volt, hogy egy � j r�szegys�ggel, egy
    k�l�n kondenz�torral (g\uc1\u337Xzlecsapat�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kamr�val) b\uc1\u337Xv�tette az eredeti konstrukci�t, �gy a
    hengert, amelyben a dugatty� volt, melegen lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartani, nem kellett folyton felmeleg�teni
    �s leh\uc1\u369Xteni. Ezt k�vet\uc1\u337Xen m�g sz�mos fejleszt�st}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megval�s�tott, hat�konyabb
    m�dszereket dolgozott ki p�ld�ul arra, hogyan hasznos�ts�k a g\uc1\
    u337Xzg�p}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mozg�si
    energi�j�t, erre szolg�lt a bolyg�m\uc1\u369Xrendszer. Ezeken a ter�leteken
    az �sszes technol�giai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {innov�ci� m�s feltal�l�k kor�bbi munk�ira �p�lt. A g\uc1\
    u337Xzg�p eset�ben Watt el\uc1\u337Xdj�nek tekinthet\uc1\u337X az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angol feltal�l�,Thomas Newcomen
    �s a francia fizikus �s feltal�l�, Dionysius (Denis) Papin.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Papin tal�lm�ny�nak t�rt�nete is egy
    �jabb p�lda arra, hogy egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a teremt\uc1\u337X rombol�s fenyeget�se
    g�tolja a technol�giav�lt�st. Papin 1679-ben megtervezte a dugatty�s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {g\uc1\u337Xzg�pet, �s a tervet
    tov�bbfejlesztve 1690-ben megalkotott egy dugatty�s motort. 1705-ben ezt
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kezdetleges motort
    arra haszn�lta, hogy meg�p�tse a vil�g els\uc1\u337X g\uc1\u337Xzhaj�j�t. Papin
    ekkor m�r a n�met}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Hessen-Kassel tartom�nyban a Marburgi Egyetem
    matematikaprofesszora volt. Elhat�rozta, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {g\uc1\u337Xzhaj�j�n leereszkedik a Ful-da foly�n,
    eg�szen a Weser foly� torkolat�ig. Aki ezen az �tvonalon}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haj�zott, annak k�telez\uc1\u337X volt
    meg�llnia minden v�ros�n�l. A Fuld�n �s Weseren foly� v�zi k�zleked�s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkoriban a folyami haj�sok
    c�h�nek monop�liuma volt. Papin meg�rezhette, hogy baj lesz. Bar�tja}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s mentora, a h�res n�met fizikus,
    Gottfried Leibniz levelet �rt a tartom�ny els\uc1\u337X ember�nek, a kasseli}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�fejedelemnek, �s
    pet�ci�ban k�rte, hogy Papin \uc1\u8222Xh�bor�tatlanul �thaladhasson\uc1\u8221X
    Kasselen. �m}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {Leibniz
    pet�ci�j�t elutas�tott�k, �s kurt�n csak annyit feleltek neki lev�lben,
    hogy \uc1\u8222Xa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�laszt�fejedelem tan�csosai komoly akad�ly�t l�tj�k a fenti k�r�s
    enged�lyez�s�nek, �s indokl�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem adva, engem arra utas�tottak, hogy t�j�koztassam
    d�nt�s�kr\uc1\u337Xl �s arr�l, hogy k�vetkez�sk�pp a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�fejedelem \uc1\u337Xfels�ge nem tesz
    eleget a k�r�snek\uc1\u8221X. De Papint ez sem t�ntor�totta el, �gy d�nt�tt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ennek ellen�re is elindul
    az �tra. Amikor g\uc1\u337Xzhaj�j�val M�ndenbe �rt, a folyami haj�sok c�he el\uc1\
    u337Xsz�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�lta
    r�venni a helyi b�r�t, hogy foglalja le a haj�t, de nem j�rt sikerrel.
    A c�htagok ez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {azt�n r�t�madtak a haj�ra, �s azt is, meg a g\uc1\u337Xzg�pet is darabokra z�zt�k.
    Papin nincstelen senkik�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {halt meg, jel�letlen s�rba temett�k. A Tudor-vagy a Stuart-
    kori Angli�ban Papin tal�n hasonl�an}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ellens�ges b�n�sm�dban r�szes�lt volna, de 1688 ut�n
    mindez megv�ltozott. Papin, m�g miel\uc1\u337Xtt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haj�j�t elpuszt�tott�k, azt fontolgatta, hogy
    tal�lm�ny�n elmegy eg�szen Londonig.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A koh�szat legf\uc1\u337Xbb fejleszt�sei Henry Cort nev�hez
    f\uc1\u369Xz\uc1\u337Xdnek, aki az 1780-as �vekben �j elj�r�sokat}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejlesztett ki arra, hogyan
    lehetne elt�vol�tani a szennyez\uc1\u337X anyagokat a vasb�l, �s �gy
    jav�tani a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kov�csolt
    vas min\uc1\u337Xs�g�n. Ennek �ri�si jelent\uc1\u337Xs�ge volt a
    g�palkatr�szek, sz�gek �s szersz�mok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gy�rt�s�ban. Ahhoz, hogy a Cort-f�lc elj�r�sokat alkalmazva
    lehessen nagy mennyis�g\uc1\u369X kov�csolt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vasat el\uc1\u337X�ll�tani, nagyban hozz�j�rultak
    Abraham Darby �s fiainak innov�ci�i, akik - 1709-ben -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337Xk�nt haszn�ltak szenet
    vasolvaszt�shoz. Ez a folyamat �jabb lend�letet kapott, amikor John}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Smeaton 1762-ben
    v�zenergi�t alkalmazott a szivatty� hengereinek meghajt�s�hoz a kokszgy�rt�sban.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezut�n a fasz�n elt\
    uc1\u369Xnt a vasgy�rt�sb�l, hely�t �tvette a sz�n, ami sokkal olcs�bb volt, �s
    k�nnyebben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hozz�
    lehetett jutni.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�g ha az
    innov�ci� nyilv�nval�an kumulat�v jelleg\uc1\u369X is, az�rt a XVIII.
    sz�zad k�zep�n �rezhet\uc1\u337Xen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {felgyorsult ez a folyamat. Es nincs m�g egy olyan ter�let, ahol ez
    olyan k�zzelfoghat� lett volna, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a textilgy�rt�sban. A textilgy�rt�s legalapvet\uc1\u337Xbb m\uc1\
    u369Xvelete a fon�s, amely sor�n a n�v�nyi vagy �llati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rostokat - p�ld�ul a pamutot vagy a gyapotot -
    �sszesodorj�k, �s �gy fonalat csin�lnak bel\uc1\u337Xle. Azut�n}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ebb\uc1\u337Xl a fonalb�l megsz�vik
    a text�li�t. A k�z�pkor egyik nagy technol�giai innov�ci�ja a rokka}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(fon�ker�k) volt, amellyel
    helyettes�teni lehetett a k�zi fon�st. Ez a tal�lm�ny 1280 k�r\uc1\u369X 1 jelent
    meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�ban,
    val�sz�n\uc1\u369Xleg a K�zel-Keletr\uc1\u337Xl terjedt el. A fon�si elj�r�sok a
    XVIII. sz�zadig semmit sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ltoztak. 1738-ban indult meg egy jelent\uc1\u337Xsebb
    innov�ci�s folyamat, amikor Lewis Paul}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {szabadalmaztatott egy �j fon�si elj�r�st, amelynek az
    volt a l�nyege, hogy nem k�zzel, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hengerekkel h�zt�k ki a rostokat a fon�s
    megkezd�s�hez. De a g�p nem m\uc1\u369Xk�d�tt j�l, �s Rich�rd}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Arkwright �s James Hargreaves
    tal�lm�nya lett az, ami val�ban forradalmas�totta a fon�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1769-ben Arkwright, az ipari
    forradalom egyik meghat�roz� alakja, szabadalmaztatta v�zhajt�s�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fon�g�p�t, ami Lewis Paul
    g�p�nek egy jelent\uc1\u337Xsen tov�bbfejlesztett v�ltozata volt. Ezut�n
    k�z�s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn200\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {�zleti v�llalkoz�st alap�tott Je-dediah Strutt �s S�muel Need
    k�t�tt�rugy�rt�kkal. 1771-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Cromfordban meg�p�tett�k a vil�g egyik els\uc1\u337X gy�r�t. Az �j
    g�peket v�zenergia hajtotta, de Arkwright}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�s\uc1\u337Xbb - �s ez fontos - �tt�rt a g\uc1\
    u337Xzenergi�ra. 1774-ben c�ge m�r 600 munk�st alkalmazott, �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatosan terjeszkedett:
    gy�rat nyitott Manchesterben, Matlockban, Bathban �s a sk�ciai New}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Lanarkban is. Arkwright
    fejleszt�seit remek�l kieg�sz�tette Hargreaves 1764-es tal�lm�nya, a \uc1\
    u8222XFon�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jenny\uc1\
    u8221X, amit 1779-ben S�muel Crompton fejlesztett tov�bb, �gy sz�letett
    meg az \uc1\u8222X�szv�r Jenny\uc1\u8221X,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyis a szakaszos m\uc1\u369Xk�d�s\uc1\u369X
    fon�g�p, majd Rich�rd Roberts fejleszt�se nyom�n az �nm\uc1\u369Xk�d\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fon�g�p. Ezek
    az innov�ci�k igaz�n forradalmi hat�ssal b�rtak: a XVIII. sz�zad elej�n
    50 ezer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munka�r�ba
    telt k�zzel megfonni 100 font (45 kg) pamutot. Arkwright v�zhajt�s� fon�g�pe ezt
    300 �ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt
    elv�gezte, az �nm\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X fon�g�pnek pedig el�g volt 135 �ra is.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A fon�s
    g�pes�t�s�vel egy id\uc1\u337Xben indult meg a sz�v�s g�pes�t�se. Ennek els\uc1\
    u337X, fontos l�p�se az volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amikor John Kay 1733-ban feltal�lta a vet�l\uc1\u337Xt. B�r ez,
    eredetileg, csup�n n�velte a sz�v\uc1\u337Xmunk�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {termel�kenys�g�t, m�gis ennek k�sz�nhet\uc1\
    u337X, hogy megny�lt az �t a g�pi sz�v�s el\uc1\u337Xtt. Edmund}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Cartwright 1785-ben mutatta
    be a vet�l\uc1\u337Xs (mechanikai) sz�v\uc1\u337Xg�pet, �s ezzel megindult
    az az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�s
    folyamat, amely v�g�l elvezetett oda, hogy mik�nt a fon�st, �gy a sz�v�s
    feladat�t is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tvett�k
    a g�pek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az angol
    textilipar - azon t�l, hogy az ipari forradalom hajt�ereje lett -
    forradalmas�totta az eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vil�ggazdas�got. Az angol export - amelynek legkelend\uc1\u337Xbb
    term�kei a pamuttext�li�k voltak - 1780 �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {1800 k�z�tt megdupl�z�dott. Az egyre n�vekv\uc1\u337X
    textilipar lett a gazdas�g h�z��gazata. A technol�giai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s szervezeti innov�ci�k egy�tt alkotj�k azt a
    gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�si modellt, amely �tform�lta a k�s\uc1\u337Xbb}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdagg� v�l� orsz�gok
    gazdas�g�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Egy
    ilyen �talakul�shoz pedig �j emberek �s vel�k egy�tt �j �tletek kellenek.
    Vegy�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�ll�tm�nyoz�s innov�ci�it! Angli�ban t�bb hull�muk is volt ezeknek az
    innov�ci�knak: el\uc1\u337Xsz�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {meg�p�ltek a csatorn�k, azut�n az utak, �s v�g�l a vasutak. Minden
    hull�m feltal�l�k, innov�torok egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�j gener�ci�j�t termelte ki. Angli�ban a csatorna�p�t�s 1770
    ut�n indult meg, �s 1810-ben a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {legfontosabb ipari k�rzetek nagy r�sz�t m�r csatorna k�t�tte
    �ssze. Ahogy az ipari forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kibontakozott, a csatorn�k fontos szerepet j�tszottak a nagy t�meg\
    uc1\u369X, �jonnan elk�sz�lt ipari term�kek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {(p�ld�ul a pamuttext�li�k) �s az alapanyagok (a nyers gyapot
    �s a g\uc1\u337Xzg�pek f\uc1\u369Xt�s�hez sz�ks�ges sz�n)}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ll�t�si k�lts�geinek cs�kkent�s�ben. Az
    els\uc1\u337X csatorna�p�t\uc1\u337X innov�torok k�z�tt olyan neveket}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lunk, mint James
    Brindley, akit Bridgewater hercege alkalmazott, hogy �p�tse meg a Bridgewater-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {csatorn�t, amely
    v�g�l �sszek�t�tte az orsz�g egyik legfontosabb iparv�ros�t, Manchestert
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {liverpooli kik�t\
    uc1\u337Xvel. A vid�ki, derbyshire-i sz�let�s\uc1\u369X Brindley szakm�j�t
    tekintve malom�p�t\uc1\u337X volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {H�rnevet azzal szerzett mag�nak, hogy mindig kreat�v megold�sokat
    tal�lt a m\uc1\u369Xszaki probl�m�kra, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ez a hercegnek is a tudom�s�ra jutott. Sz�ll�t�si probl�m�k
    megold�s�ban m�g nem volt tapasztalata -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�s ugyanez elmondhat� volt a t�bbi, nagyszer\uc1\u369X
    csatornatervez\uc1\u337X m�rn�kr\uc1\u337Xl is, p�ld�ul Thomas}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Telfordr�l, aki k\uc1\
    u337Xfarag�kent kezdte p�lyafut�s�t, vagy John Smeatonr�l, aki
    hangszerk�sz�t\uc1\u337X �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�rn�k volt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {Ahogy a nagy csatornatervez\uc1\u337X m�rn�k�knek nem
    volt kor�bban kapcsolatuk a sz�ll�t�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {infrastrukt�r�val, �gy a nagy �t- �s vas�t�p�t\uc1\
    u337X m�rn�k�knek sem. John McAdam, aki 1816 k�r�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {feltal�lta a tarmakburkolatot, egy
    alacsonyabb rang� arisztokrata m�sodik fiak�nt l�tta meg a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {napvil�got. Az els\uc1\u337X g\uc1\
    u337Xzmozdonyt Rich�rd Trevithick �p�tette 1804-ben. Trevithick apja b�ny�szattal}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {foglalkozott
    Cornwallban, �s Rich�rd m�r fiatalon besz�llt a csal�di v�llalkoz�sba.
    Leny\uc1\u369Xg�zt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {szivatty�khoz haszn�lt g\uc1\u337Xzg�pek.
    �r�studatlan sz�l\uc1\u337Xk gyermeke volt az a George Stephcnson, aki}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {p�lyafut�s�t g�pkezel\
    uc1\u337Xk�nt kezdte egy sz�nb�ny�ban, �s akinek innov�ci�i m�g jelent\uc1\
    u337Xsebbek voltak:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    \uc1\u337X fejleszt�se volt a h�res Rock�t (vagyis rak�ta) mozdony.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j emberek vitt�k �j utakra
    a kulcsfontoss�g� pamutipart is. Az �tt�r\uc1\u337Xk k�z�tt olyanok is
    akadtak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {akik
    kor�bban gyapj�sz�vetek gy�rt�s�val �s forgalmaz�s�val foglalkoztak. John
    Fosternek p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {700
    sz�v\uc1\u337Xmunk�sa volt a gyapj�iparban, amikor pamutra v�ltott, �s 1835-ben
    megnyitotta Black Dyke}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Mills �zem�t. De az olyanok, mint Foster, voltak kevesebben. A kor
    vezet\uc1\u337X iparosainak csup�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy�t�de k�t\uc1\u337Xd�tt valamilyen m�don kor�bban a gy�rt�i
    tev�kenys�ghez. Ez nem meglep\uc1\u337X.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Mindenekel\uc1\u337Xtt az�rt, mert a pamutipar az Anglia
    �szaki r�sz�n l�trej�tt �j v�rosokban alakult ki. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�r teljesen �j termel�sszervez�si form�t
    jelentett. A gyapj�ipar gy�keresen �talakult a kor�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bedolgoz�i rendszerhez k�pest, amelyben az
    alapanyagokat kivitt�k a munk�sokhoz a saj�t otthonukba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s azt \uc1\u337Xk megfont�k, megsz\uc1\
    u337Xtt�k saj�t eszk�zeiken. Ez�rt a gyapj�ipari v�llalkoz�k t�bbs�ge}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {technikailag
    felk�sz�letlen volt arra, hogy - k�vetve Foster p�ld�j�t - pamutgy�rt�sra
    v�ltson. �j}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piaci
    szerepl\uc1\u337Xk kellettek, akik kidolgozt�k �s haszn�lni is tudt�k az
    �j technol�gi�kat. A pamutipar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyors terjeszked�se megtizedelte a gyapj�ipart - ilyen a teremt\uc1\
    u337X rombol�s, ha akci�ba l�p.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A teremt\uc1\u337X rombol�s ugyanis nemcsak a j�vedelmeket �s
    a vagyont osztja �jra, hanem a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {hatalmat is - �s ezt m�r William Lee is
    megtanulta, amikor r��bredt, hogy a hat�s�gok az�rt voltak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {olyan elutas�t�ak a tal�lm�ny�val
    szemben, mert f�ltek annak politikai k�vetkezm�nyeit\uc1\u337Xl. Ahogy az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari gazdas�g egyre
    terjeszkedett Manchesterben �s Birminghamben, �gy az �j gy�rtulajdonosi r�teg}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s a k�r�l�tte kialakul�
    k�z�poszt�lybeli csoportok tiltakozni kezdtek jogfosztotts�guk �s az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rdekeikkel ellent�tes
    korm�nypolitik�k ellen. Ez ut�bbinak egyik �kes p�ld�ja volt a Corn
    Laws,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyis
    gabonat�rv�nyek n�ven ismert t�rv�nycsomag, amely megtiltotta mindenf�le
    gabona �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szemesterm�ny - els\uc1\u337Xsorban a b�za - importj�t, ha nagyon lement
    az �ruk. �gy biztos�totta, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {nagybirtokos f�ldesurak profitja ne cs�kkenjen. Ez a fajta
    politika nagyon kedvez\uc1\u337X volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {f�ldbirtokosok sz�m�ra, akik megtermelt�k a b�z�t, de
    nagyon h�tr�nyosan �rintette a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gy�rtulajdonosokat, mert nekik magasabb b�rt kellett
    fizetni�k, hogy kompenz�lj�k a keny�r magas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs36\cf0\f0\charscalex100 {�r�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�gy, hogy az �j gy�rakban �s ipari k�zpontokban a munk�sok egy
    helyre gy\uc1\u369Xltek, k�nnyebben lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szervezkedni �s l�zadozni. Az 1820-as �vekben az
    �j gy�rt�k �s termel�si k�zpontok megel�gelt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai kirekesztetts�g�ket, a helyzet
    kezdett tarthatatlann� v�lni. 1819. augusztus 16-�n - azzal a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�llal, hogy tiltakozzanak a
    politikai rendszer �s a korm�nypolitik�k ellen - gy\uc1\u369Xl�st
    szerveztek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {manchesteri St. Peter\uc1\u8217Xs Fteldsen. A szervez\uc1\u337X egy helyi
    kefegy�rt� �s a radik�lis napilap, a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Manchester Observer egyik alap�t�ja, Joseph
    Johnson volt. A szervez\uc1\u337Xk k�z�tt ott volt m�g John}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Knight pamutgy�rt� �s reformer,
    valamint John Thacker Saxton, a Manchester Observer szerkeszt\uc1\u337Xje.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hatvanezer tiltakoz� gy\
    uc1\u369Xlt �ssze, sokakn�l transzparensek is voltak, \uc1\u8222XLe a
    gabonat�rv�nyekkel!\uc1\u8221X,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XEgyetemes v�laszt�jogot!\uc1\u8221X �s \uc1\u8222XTitkos
    szavaz�st!\uc1\u8221X feliratokkal. (Ez ut�bbi arra utalt, hogy 1819-ben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ny�lt szavaz�ssal lehetett
    csak szavazni.) A hat�s�gokat nagyon nyugtalan�totta a gy\uc1\u369Xl�s,
    ez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kirendelt�k a
    15. husz�rezred hatsz�z lovas�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor megkezd\uc1\
    u337Xdtek a besz�dek, a helyi rend\uc1\u337Xrb�r� parancsot adott a sz�nokok
    letart�ztat�s�ra. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {rend\uc1\u337Xr�k pr�b�ltak �rv�nyt szerezni a parancsnak, de a tiltakoz�
    t�meg meg�ll�totta \uc1\u337Xket, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {vereked�s t�rt ki. Ekkor avatkoztak be a husz�rok. A n�h�ny
    percig tart� z\uc1\u369Xrzavarban tizenegy ember}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vesztette �let�t, �s mintegy hatsz�zan
    megsebes�ltek. A Manchester Observer az esetet peterlooi}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sz�rl�sk�nt emlegette.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {De, tekintve, hogy m�r eddig
    is jelent\uc1\u337Xs v�ltoz�sok t�rt�ntek a gazdas�gi �s politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerben,
    hossz� t�von az elnyom�s nem lehetett megold�s Angli�ban. A peterlooi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sz�rl�s egyedi eset
    maradt. A felkel�st k�vet\uc1\u337Xen az angol politikai int�zm�nyrendszer
    engedett a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nyom�snak
    - �s egy esetleges, sokkal sz�lesebb k�r\uc1\u369X t�rsadalmi nyugtalans�g
    jelentette, destabiliz�l�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hat�s� fenyeget�snek k�l�n�sen az ut�n, hogy 1830-ban
    forradalom t�rt ki Franciaorsz�gban: az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {emberek fell�zadtak X. K�roly ellen, aki megpr�b�lta
    helyre�ll�tani azt az abszolutizmust, amit m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {az 1789-es forradalom rombolt le. 1832-ben a korm�ny
    megszavazta az els\uc1\u337X reformt�rv�nyt (Reform}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Act), amely kiv�lts�glevelet adott
    Birmingham, Leeds, Manchester �s Sheffield v�ros�nak, illetve}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kisz�les�tette a szavaz�b�zist, hogy
    a gy�rosok is k�pviseltethess�k magukat a parlamentben. Vagyis a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai hatalom ir�nyt v�ltott, �s
    igyekezett ezeknek az �jonnan k�pviseltetett �rdekeknek kedvezni.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy az iparosoknak 1846-ban
    siker�lt elt�r�ltetni�k a gy\uc1\u369Xl�lt gabonat�rv�nyeket, �jfent
    bizony�tva,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a
    teremt\uc1\u337X rombol�s nemcsak a j�vedelmek, hanem a politikai hatalom
    �jraoszt�s�t is jelenti. �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a politikai hatalom �jraeloszt�sa, term�szetesen, id\uc1\u337Xvel
    elvezet a j�vedelmek tov�bbi �jraoszt�s�hoz.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az angol int�zm�nyrendszer befogad� term�szete tette lehet\uc1\u337Xv�,
    hogy ez a folyamat v�gbemenjen.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Azok, akik feltek a teremt\uc1\u337X rombol�st�l, �s megszenvedt�k
    azt, t�bb� nem tudt�k meg�ll�tani.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3880\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Mi�rt Angli�ban?}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Az ipari forradalom az�rt Angli�ban
    indult el, �s az�rt itt tudott ilyen �ri�si l�pt�kkel el\uc1\u337Xrehaladni,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mert az orsz�g gazdas�gi
    int�zm�nyrendszere egyed�l�ll� m�don befogad� volt; �s alapjait - h�la a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalomnak - egy befogad� politikai int�zm�nyrendszer tette le. Az is
    a dics\uc1\u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {forradalomnak k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy meger\uc1\u337Xs�dtek �s
    racionaliz�l�dtak a tulajdonjogok, fejl\uc1\u337Xdtek a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {p�nz�gyi piacok, a k�lf�ldi kereskedelemben
    megsz\uc1\u369Xntek az �llam �ltal szentes�tett monop�liumok, �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elt\uc1\u369Xntek az ipar
    terjeszked�s�t g�tl� korl�tok. Szint�n a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom
    eredm�nye, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai rendszer nyitott� �s fog�konny� v�lt a t�rsadalom gazdas�gi
    ig�nyeire �s t�rekv�seire. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszer az olyan tehets�ges embereknek,
    mint amilyen James Watt is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt, lehet\uc1\u337Xs�get �s �szt�nz�st adott arra, hogy
    fejlessz�k a k�pess�geiket, hogy megval�s�ts�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tleteiket, �s hogy �gy v�ltoztass�k meg a
    rendszert, hogy az nekik �s az orsz�gnak is hasznot hajtson.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen, miut�n sikeresek �s gazdagok
    lettek, ezek az emberek is azt akart�k, amit b�rki m�s is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akarna az \uc1\u337X hely�kben: meg
    akart�k akad�lyozni, hogy m�sok is bel�pjenek az \uc1\u337X piacukra.
    Nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akartak
    konkurenci�t, feltek att�l, hogy a teremt\uc1\u337X rombol�s miatt
    elvesz�tik a meg�lhet�s�ket, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ugyan�gy cs\uc1\u337Xdbe mennek, mint azok, akiket \uc1\u337Xk
    vittek cs\uc1\u337Xdbe. De 1688 ut�n ez m�r nem ment olyan}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nnyen. 1775-ben Rich�rd Arkwright
    megszerzett egy olyan szabadalmat, amelyt\uc1\u337Xl azt rem�lte, hogy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a j�v\uc1\u337Xben majd
    monopolhelyzetbe hozza \uc1\u337Xt a gyorsan b\uc1\u337Xv�l\uc1\u337X
    pamutfon�iparban. De a b�r�s�g nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {engedte, hogy �rv�nyt szerezzen neki.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt �pp Angli�ban, �s mi�rt �pp a XVII.
    sz�zadban indult el ez a maga nem�ben p�ratlan folyamat?}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt �p�tett fel Anglia egy pluralista
    politikai int�zm�nyrendszert, �s mi�rt szak�tott a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekkel? Ahogy azt l�ttuk, a
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalomnak meg�gyaz� politikai v�ltoz�sokat t�bb,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egym�ssal �sszef�gg\uc1\u337X
    folyamat ind�totta el �s alak�totta. Ezek k�z�l is kiemelkedik az abszolutizmus}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s annak politikai
    ellenfelei k�zt kialakult konfliktus, amelynek eredm�nyek�nt egyr�szt t�bb�
    m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {senki nem
    pr�b�lta meg�j�tani �s meger\uc1\u337Xs�teni az abszolutizmust Angli�ban,
    m�sr�szt hatalomhoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {jutottak azok, akik alapvet\uc1\u337X v�ltoz�sokat szerettek volna a
    t�rsadalmi int�zm�nyekben. Itt nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369Xen arr�l volt sz�, hogy az abszolutizmus
    ellenfelei m�sfajta abszolutizmust akartak - itt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbr\uc1\u337Xl volt sz�, mint hogy a
    Lancaster-h�z legy\uc1\u337Xzte a York-h�zat. A dics\uc1\u337Xs�ges forradalom
    egy �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rezsim
    megjelen�s�t hozta el, amelynek alapja az alkotm�nyos rend �s a pluralizmus volt.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindez annak a
    k�vetkezm�nye volt, ahogy az angol int�zm�nyrendszer sorsa alakult, �s ahogyan az
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kritikus
    fordulatokra reag�lt. Az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetben l�ttuk, hogy a
    feud�lis int�zm�nyek az ut�n j�ttek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {l�tre Nyugat-Eur�p�ban, hogy a Nyugatr�mai Birodalom �sszeomlott.
    A feudalizmus elterjedt szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�sz Eur�p�ban, keleten �s nyugaton egyar�nt. De, ahogy az
    a 4. fejezetb\uc1\u337Xl is kider�lt, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {pestisj�rv�ny ut�n Nyugat- �s Kelet-Eur�pa fejl\
    uc1\u337Xd�s�nek �tjai gy�keresen elv�ltak egym�st�l. A}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszerek
    apr� k�l�nbs�gei azt jelentett�k, hogy nyugaton a hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyens�ly az int�zm�nyek fejl\uc1\u337Xd�s�hez
    vezetett, keleten az int�zm�nyek degener�l�d�s�hoz. De ez az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t m�g nem felt�tlen�l �s
    meg�ll�thatatlanul vezetett volna el a befogad� int�zm�nyekhez. Ahhoz}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kellett m�g j� n�h�ny
    jelent\uc1\u337Xs fordulat. B�r a Magna Charta megpr�b�lta letenni az alkotm�nyos
    rend}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyi alapjait, Eur�pa sz�mos m�s r�sz�n, m�g Kelet-Eur�p�ban is folytak
    hasonl� k�zdelmek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hasonl� dokumentumokkal. M�gis, miut�n a pestis elvonult, Nyugat- �s
    Kelet-Eur�pa igencsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elt�volodott egym�st�l. Az olyan dokumentumoknak, mint a Magna Charta,
    nyugaton komolyabb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {foganatjuk lett. Keleten viszont elvesztett�k jelent\uc1\u337Xs�g�ket. Angli�ban
    m�r a XVII. sz�zad konfliktusai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {el\uc1\u337Xtt lesz�gezt�k, hogy a kir�ly a parlament
    beleegyez�se n�lk�l nem vethet ki �j ad�kat. Nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kev�sb� fontos, hogy a hatalom lassan,
    fokozatosan, de �tker�lt az elit kez�b\uc1\u337Xl a polg�rok kez�be,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy azt j�l p�ld�zza
    az angol vid�ki k�z�ss�gek politikai mozg�s�t�sa, p�ld�ul az 1381-es}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {parasztfelkel�s idej�n.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez az int�zm�nyi
    t�volod�s �gy k�lcs�nhat�sba ker�lt egy m�sik kritikus fordulattal, amelyet
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {atlanti-�ce�ni
    kereskedelem intenz�v terjeszked�se okozott. Ahogy azt a 4. fejezetben
    l�ttuk, e}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tekintetben
    az egyik fontos k�rd�s, amely kihat�ssal volt az int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�s
    dinamik�j�ra az volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy a Koron�nak siker�l-e monopoliz�lnia ezt a kereskedelmet. Az, hogy
    Angli�ban a parlament}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nagyobb hatalommal b�rt, mint m�shol, ez esetben azt jelentette, hogy a Tudor �s
    Stuart uralkod�k ezt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nem tudt�k megtenni. Ekkor kezdett el kialakulni az az �j, keresked\uc1\
    u337Xkb\uc1\u337Xl �s �zletemberekb\uc1\u337Xl �ll�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi oszt�ly, amely hevesen
    tiltakozott az ellen, hogy Angli�ban abszolutizm�s legyen. 1686-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ban Londonban m�r 702
    keresked\uc1\u337X sz�ll�tott a Karib-t�rs�gbe, �s 1283 keresked\uc1\u337X
    import�lt onnan.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�szak-Amerik�val 691 export\uc1\u337Xr �s 626 import\uc1\u337Xr �llt kereskedelmi
    kapcsolatban. Ezek
    a keresked\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rakt�rosokat, matr�zokat, haj�skapit�nyokat, dokkmunk�sokat, k�nyvel\uc1\
    u337Xket foglalkoztattak - akiknek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mind ugyanaz volt az �rdek�k. Az olyan ny�zsg\uc1\u337X
    kik�t\uc1\u337Xv�rosok, mint Bristol, Liverpool �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Portsmouth is ugyan�gy tele voltak
    keresked\uc1\u337Xkkel. Ezek az �j emberek mindenf�le gazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket akartak, s\uc1\
    u337Xt k�veteltek, �s ahogy gazdagodtak a kereskedelem r�v�n, �gy lett
    egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyobb a
    hatalmuk. Ugyanezek az er\uc1\u337Xk l�ptek m\uc1\u369Xk�d�sbe
    Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Portug�li�ban is. De ezeknek az orsz�goknak a kir�lyai sokkal
    ink�bb k�pesek voltak ir�ny�t�suk al�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {vonni a kereskedelmet, �s persze annak profitj�t. Azok a
    csoportok, amelyek Angli�t �tform�lt�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ezekben az orsz�gokban is megjelentek ugyan, de sokkal
    kisebbek �s gyeng�bbek voltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {1640-ben �ssze�lt a \uc1\u8222Xhossz� parlament\uc1\u8221X,
    1642-ben kit�rt a polg�rh�bor� - �s ekkor ezek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keresked\uc1\u337Xk a parlament�ris er\uc1\
    u337Xk oldal�ra �lltak. Az 1670-es �vekben akt�van r�szt vettek a Whig p�rt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megalak�t�s�ban, hogy �gy
    egy�ttes er\uc1\u337Xvel l�pjenek fel a Stuartok abszolutizmusa ellen;
    1688-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig
    kulcsszerep�k volt II. Jakab megd�nt�s�ben. Teh�t a monarchia �s az abszolutizmus
    ellens�gei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zti
    harcban megbillentett�k a hatalmi egyens�lyt azok az egyre b\uc1\u337Xv�l\
    uc1\u337X kereskedelmi lehet\uc1\u337Xs�gek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyeket az amerikai kontinens ny�jtott, illetve
    az, hogy az angol keresked\uc1\u337Xk t�meg�vel l�ptek be}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {erre a ter�letre; a gyarmatok gazdas�ga
    pedig fejl\uc1\u337Xd�snek indult, �s ek�zben sz�pen gyarapodott is.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tal�n a k�l�nf�le r�tegek - a
    Tudor-korban megjelent keresked\uc1\u337X f�ldm\uc1\u369Xvesek: a dzsentrik,
    valamint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gy�riparosok, az atlanti keresked\uc1\u337Xk - �rdekeinek megjelen�se �s
    meger\uc1\u337Xs�d�se jelentette legink�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt, hogy a Stuartok abszolutizmus�val szemben fell�p\
    uc1\u337X koal�ci� nemcsak er\uc1\u337Xs volt, hanem sz�les is.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor az 1670-es �vekben megalakult
    a Whig p�rt, ez a koal�ci� tov�bb er\uc1\u337Xs�d�tt, ezzel ugyanis}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�trej�tt egy szervezet,
    amely t�mogatta a koal�ci� �rdekeit. Es az, hogy ez a koal�ci�
    hatalomhoz}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn293\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jutott, meger\uc1\u337Xs�tette a pluralizmust a dics\uc1\
    u337Xs�ges forradalom ut�n. Ha a Stuartokkal szembesz�ll�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csoportok �rdeke �s h�ttere azonos
    lett volna, akkor a Stuart-monarchia hatalm�nak megd�nt�se}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xleg ugyanolyan
    eredm�nnyel j�rt volna, mint a Lancaster-h�z �s a York-h�z �sszecsap�sa:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz\uc1\u369Xk �rdekek
    ment�n egym�snak esett volna a k�t csoport, �s v�g�l a r�gi
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer hely�t �tvette volna egy �j. De az, hogy a koal�ci� ilyen sz�les
    t�rsadalmi b�zisra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {�p�lt, biztos�totta, hogy ink�bb pluralista politikai int�zm�nyekre lett
    ig�ny. Bizonyos fajta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pluralizmus n�lk�l fenn �llt volna a vesz�ly, hogy az egyik �rdekcsoport
    elbitorolja a hatalmat - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�bbiek k�r�ra. Annak, hogy 1688 ut�n a parlament egy ilyen
    sz�les t�rsadalmi koal�ci�t k�pviselt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kulcsszerepe volt abban, hogy a parlamenti k�pvisel\uc1\
    u337Xk foglalkozni kezdtek a pet�ci�kkal, m�g akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {is, ha azok nem a parlamentben �l\uc1\u337Xkt\
    uc1\u337Xl, de m�g csak nem is szavaz�sra jogosult emberekt\uc1\u337Xl �rkeztek.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ez kulcsfontoss�g�
    t�nyez\uc1\u337Xv� v�lt akkor, amikor meg kellett akad�lyozni, hogy az
    egyes csoportok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ak�rcsak megpr�b�ljanak, a t�bbs�g rov�s�ra, monopoljogot szerezni, ahogy
    azt a gyapj�gy�rt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tettek, miel\uc1\u337Xtt megsz�letett a Manchestert�rv�ny.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {A dics\uc1\u337Xs�ges forradalom igen
    jelent\uc1\u337Xs esem�ny volt, m�ghozz� pontosan az�rt, mert egy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {felb�torodott, sz�les koal�ci�
    vezette, amelyet ez a siker tov�bb er\uc1\u337Xs�tett, �s amelynek
    siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremtenie
    egy alkotm�nyos berendezked�st, amely korl�tozta mind a v�grehajt�
    hatalmat, mind}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pedig
    - �s ez ugyanolyan fontos - b�rmely tagj�nak hatalm�t. Ezek a korl�toz�sok
    akad�lyozt�k meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {p�ld�ul, hogy a gyapj�gy�rt�k t�nkre tudj�k tenni a potenci�lis
    konkurenci�t jelent\uc1\u337X pamut- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kordb�rsonygy�rt�kat. �gy ez a sz�les koal�ci�
    n�lk�l�zhetetlen volt ahhoz, hogy 1688 ut�n Angli�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xs parlamentje legyen, de azt is
    jelentette, hogy ebben a parlamentben komoly g�tja volt annak, hogy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyetlen csoport mag�hoz
    ragadhassa a hatalmat, �s vissza�lhessen vele. Ez kellett ahhoz, hogy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakulhasson egy
    pluralista politikai int�zm�nyrendszer. Ennek a sz�les koal�ci�nak a meger\uc1\
    u337Xs�d�se}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abban is
    fontos szerepet j�tszott, hogy ezek a befogad� gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyek egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {stabilabb� �s er\uc1\u337Xsebb� v�ltak - ahogy azt majd a 11. fejezetben l�tni
    fogjuk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De ezek egyike sem garant�lhatta, hogy
    egy val�ban pluralista rezsim kialakul�sa most m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elker�lhetetlen�l bek�vetkezik. Az r�szben
    a t�rt�nelem kisz�m�thatatlans�g�nak a k�vetkezm�nye}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt. A Stuartok elleni angol forradalom
    gy\uc1\u337Xzelme ut�n is kialakult a fentihez hasonl� koal�ci�, de}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {annak eredm�nye csak az
    Oliv�r Cromwell-f�le diktat�ra lett. Es hi�ba volt er\uc1\u337Xs ez a
    mostani}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {koal�ci�, ez
    sem garant�lhatta, hogy az abszolutizmus v�gk�pp elbukott. II. Jakab le is gy\uc1\
    u337Xzhette volna}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Or�niai Vilmost. �s, mint mindig, a jelent\uc1\u337Xsebb int�zm�nyi
    v�ltoz�sok �tja most sem volt kev�sb�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kisz�m�thatatlan, mint b�rmely m�s politikai konfliktus
    kimenetele. Ez m�g akkor is igaz, ha most}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {azt�n t�nyleg minden �sszeesk�d�tt a Stuartok ellen: az
    int�zm�nyi szakad�s koal�ci�ba t�m�r�tette az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmust ellenz\uc1\u337X, sz�les t�rsadalmi
    r�tegeket, az atlanti kereskedelem megindul�sa pedig �ri�si}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�geket nyitott meg, ami
    igazi kritikus fordulatot jelentett. Ez�rt ez esetben a kisz�m�thatatlans�g}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a sz�les koal�ci�
    d�nt\uc1\u337X t�nyez\uc1\u337Xnek bizonyult, amely el\uc1\u337Xseg�tette a
    pluralizmus �s a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek megjelen�s�t.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\
    pard\li466\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {8. - CSAK NE N�LUNK! -
    A FEJL\uc1\u336XD�S}\b0 \par\pard\li3933\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li3933\ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {KORL�TAI}\b0 \par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn93\pard\li4226\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Nyomtatni
    tilos}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1445-
    ben, a n�metorsz�gi Mainzban Johannes Gutenberg bemutatta tal�lm�ny�t,
    amely rendk�v�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hat�ssal volt az elk�vetkez\uc1\u337X �vsz�zadok gazdas�gt�rt�net�re. Ez
    volt a mozgathat� bct\uc1\u369Xelemekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X nyomdag�p. Eg�szen addig a
    k�nyveket vagy k�zzel m�solt�k az �rnokok, ami egy nagyon}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lass� �s f�rads�gos folyamat volt,
    vagy �n. t�blanyomtat�ssal k�sz�ltek: ehhez minden egyes oldalnak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el kellett k�sz�teni a fametszet�t.
    A k�nyvek ekkor m�g csak nagyon kis p�ld�nysz�mban jelentek meg,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kevesekhez jutottak el, �s nagyon
    dr�g�k voltak. Gutenberg tal�lm�nya r�v�n kezdett megv�ltozni a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {helyzet. Egyre t�bb k�nyvet
    nyomtak, �s egyre k�nnyebben lehetett hozz�jutni a k�nyvekhez. Ezen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci� n�lk�l az �rni �s
    olvasni tud�s sosem terjedt volna el t�megesen, �s nem j�hetett volna l�tre}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a k�zoktat�s.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nyugat-Eur�p�ban hamar
    felismert�k, micsoda nagy jelent\uc1\u337Xs�g\uc1\u369X tal�lm�ny a
    nyomdag�p. 1460-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�r a hat�r t�loldal�ra, a franciaorsz�gi Stras-bourgba is ker�lt egy. Az
    1460-as �vek v�g�re ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {technol�gia elterjedt eg�sz Olaszorsz�gban, R�ma �s Velence ut�n
    hamarosan Firenz�ben, Mil�n�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {�s Torin�ban is m\uc1\u369Xk�d�tt egy-egy nyomda. 1476-ban
    William Caxton munk�ba �ll�tott egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {nyomdag�pet Londonban, �s k�t �vvel k�s\uc1\u337Xbb m�r
    Oxfordnak is volt nyomd�ja. Ugyanebben az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xszakban a nyomtat�s elterjedt szerte a
    N�metalf�ld�n, eljutott Spanyolorsz�gba, s\uc1\u337Xt m�g Kelet-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�ba is: 1473-ban megny�lt
    az els\uc1\u337X nyomda Bud�n, egy �vvel k�s\uc1\u337Xbb pedig Krakk�ban.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De volt, aki a
    nyomtat�st egy�ltal�n nem tartotta k�v�natos innov�ci�nak. U. Bajazid oszm�n
    szult�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�r 1485-ben
    kiadott egy rendeletet, amely szerint a muszlimoknak kifejezetten tilos
    arab nyelv\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {nyomatokat k�sz�teni�k. Ezt a rendeletet 1515-ben I. Szelim szult�n �jb�l
    �letbe l�ptette. Eg�szen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1727-ig kellett v�rni arra, hogy meg�rkezhessen az els\uc1\u337X
    nyomdag�p az Oszm�n Birodalomba. Ekkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {III. Ahmed szult�n rendeletben adott enged�lyt Ibrahim}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {M�teferrik�nak arra, hogy
    nyomd�t nyisson. �m erre m�g akkor is csak szigor� korl�tok k�z�tt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�lhetett sor. B�r a
    rendelet �gy fogalmaz, hogy \uc1\u8222Xfelvirradt az a szerencs�s nap, amikor
    leker�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lepel err\
    uc1\u337Xl a nyugati technik�r�l, ak�r egy ar�r�l, �s t�bb� nem
    takargatjuk\uc1\u8221X, M�teferrika munk�j�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szoros fel�gyelet al� vont�k. A rendelet kimondta,
    hogy:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X...a kinyomtatott k�nyvekben nem lesznek
    nyomtat�si hib�k, a b�lcs, nagy tisztelet\uc1\u369X �s �rdemes}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vall�stud�sok, az iszl�m jog
    szak�rt\uc1\u337Xi, Isztambul kiv�l� k�dija, Mevlana Ishak, Selaniki
    k�dija,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mcvlana Sahib
    �s Galata k�dija, Mevlana Asad, gyarapodjanak az \uc1\u337X �rdemeik, �s
    a jeles vall�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {rendekb\uc1\u337Xl, az er�nyes vall�stud�sok oszlopos tagja, K�szim pasa
    Mevlevi Rendj�nek sejkje,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mevlana Musa, gyarapodj�k az \uc1\u337X b�lcsess�ge �s tud�sa,
    fel�gyeli majd a korrekt�r�z�st.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�teferrika teh�t enged�lyt kapott r�, hogy
    fel�ll�tson egy nyomdag�pet, de mindent, amit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kinyomtatott, lektor�ltatnia kellett a h�rom
    vall�s- �s jogtud�ssal, a k�dikkal. Lehet, hogy a k�dik}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�lcsess�ge �s tud�sa, �s mindenki
    m�s� is, sokkal gyorsabban gyarapodott volna, ha a nyomdag�p}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elterjedt
    volna, de erre m�g az ut�n is hi�ba v�rtak a t�r�k�k, hogy M�teferrika
    megkapta az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {enged�ly�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem meglep\uc1\u337X, hogy M�teferrika
    v�g�l csak n�h�ny k�nyvet nyomtatott ki: 1729-t\uc1\u337Xl, a nyomda}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megnyit�s�t�l 1743-ig,
    amikor is felhagyott ezzel a tev�kenys�ggel, �sszesen 17 k�nyv ker�lt ki
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyomd�j�b�l.
    Csal�dja megpr�b�lta folytatni a hagyom�nyt, de 1797-ig nekik is csak
    tov�bbi 7}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyvet
    siker�lt kinyomtatniuk, azt�n \uc1\u337Xk is feladt�k. Az Oszm�n Birodalom
    t�r�korsz�gi, vagyis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {k�zponti ter�letein k�v�lre a nyomtat�s m�g k�s\uc1\u337Xbb jutott el.
    Egyiptomban p�ld�ul az els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {nyomdag�pet 1798-ban �ll�tott�k fel - franci�k, akik az�rt
    tart�zkodtak ott, mert Bonaparte Nap�leon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {akkort�jt �pp sikertelen k�s�rletet tett az orsz�g
    elfoglal�s�ra. Az Oszm�n Birodalomban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�nyvgy�rt�s eg�szen a XIX. sz�zad m�sodik fel�ig els\uc1\
    u337Xsorban m�g mindig a megl�v\uc1\u337X k�nyvek k�zi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sol�s�t jelentette, amit �rnokok v�geztek. A
    XVIII. sz�zad elej�n �ll�t�lag 80 ezer �rnok dolgozott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Isztambulban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    nyomdag�ppel szembeni ellen�ll�snak nyilv�nval�an meg voltak a maga
    k�vetkezm�nyei, ami az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�rni-olvasni tud�st, az oktat�st �s a gazdas�gi sikereket
    illeti. 1800-ban az Oszm�n Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {lakoss�g�nak val�sz�n\uc1\u369Xleg csak a 2-3sz�zal�k-a volt
    �r�stud�. Ez az ar�ny Angli�ban, a feln\uc1\u337Xtt f�rfiak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�r�ben 60sz�zal�k, a feln\uc1\u337Xtt
    n\uc1\u337Xk k�r�ben 40sz�zal�k volt. I Iollandi�ban �s N�metorsz�gban
    m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magasabb volt az
    �r�stud�k ar�nya. Az oszm�n ter�letek messze elmaradtak az eur�pai orsz�gokt�l:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ebben a korszakban
    itt volt a legalacsonyabb a lakoss�g k�pzetts�ge; k�r�lbel�l azon a
    szinten �llt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint
    Portug�lia, ahol val�sz�n\uc1\u369Xleg csup�n a feln\uc1\u337Xttek 20sz�zal�k-a
    tudott �rni �s olvasni.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Tekintve, hogy
    az oszm�n int�zm�nyrendszer abszolutisztikus �s kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X
    volt, k�nnyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meg�rthetj�k, hogy a szult�n mi�rt viszonyult ellens�gesen a nyomdag�phez.
    A k�nyvek mindenf�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gondolatokat terjesztenek, �s sokkal nehezebb kord�ban tartani a n�pet,
    ha az emberek olvasni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kezdenek. Persze, lehet a k�nyvekben sok �rt�kes gondolat
    is, amelyek seg�ten�nek fokozni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�st, de a t�bbi gondolat tal�n felforgat�
    sz�nd�k�, �s a fenn�ll� politikai �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi status quo ellen l�z�t. A k�nyvek al��ss�k azok
    hatalm�t, akik kontroll�lj�k az �l\uc1\u337Xsz�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {terjesztett tud�st, hiszen a tud�s, a k�nyvek
    r�v�n, k�nnyen hozz�f�rhet\uc1\u337Xv� v�lik b�rki sz�m�ra, aki}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tud olvasni. Ez pedig
    fenyeget�st jelentett a fenn�ll� rendre n�zve, amelyben a tud�st az
    elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birtokolta. A
    t�r�k szult�nok �s az egyh�zi int�zm�nyek f�ltek a teremt\uc1\u337X
    rombol�st�l. Ez�rt azt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megold�st v�lasztott�k, hogy tiltj�k a nyomtat�st.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ipari korradalom olyan
    kritikus fordulat volt, amely szinte minden orsz�gra kihatott. Egyes}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok, p�ld�ul Anglia,
    nemcsak hogy engedte, de akt�van t�mogatta a kereskedelmet, az iparos�t�st}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a mag�nv�llalkoz�st,
    �s �gy gyors n�veked�snek indult. Sok m�s orsz�g, p�ld�ul az Oszm�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Birodalom, K�na �s a t�bbi
    abszolutisztikus rezsim, lemaradt a fejl\uc1\u337Xd�sben, mert akad�lyozta, vagy
    -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {a legjobb esetben
    - semmivel sem �szt�n�zte az ipar terjed�s�t. A politikai �s gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket az
    alak�totta, hogy az adott orsz�g hogyan fogadta ezeket a technol�giai
    innov�ci�kat;}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s �gy
    megint el\uc1\u337Xker�l a m�r ismert minta: a fenn�ll� int�zm�nyek �s a
    kritikus fordulatok k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�lcs�nhat�s vezetett el az int�zm�nyi szakad�shoz �s a gazdas�gi
    k�l�nbs�gekhez.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az Oszm�n Birodalom az I. vil�gh�bor� v�g�ig, m�g �ssze nem
    omlott, abszolutista �llam maradt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {ez�rt tudott sikeresen ellen�llni az olyan innov�ci�knak,
    mint a nyomdag�p, �s annak a teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rombol�snak, amelyet az ilyen tal�lm�nyok
    bevezet�se maga ut�n von. Az Oszm�n Birodalomban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az�rt nem zajlottak le olyan gazdas�gi
    v�ltoz�sok, mint Angli�ban, mert a kizs�km�nyol�,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {abszolutisztikus politikai int�zm�nyek �s a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek k�z a k�zben j�rnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az abszolutizmus korl�tlan uralmat jelent,
    amelyet a t�rv�ny ereje vagy m�sok akarata garant�l. Az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszol�t uralkod�k val�j�ban egy sz\
    uc1\u369Xk csoport vagy elit t�mogat�s�val uralkodnak. A XIX. sz�zadi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oroszorsz�gban p�ld�ul a
    c�rokat, akik abszol�t uralkod�k voltak, az a nemesi r�teg t�mogatta, amely}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {a teljes lakoss�gnak
    mintegy 1sz�zal�k-�t tette ki. Ez a sz\uc1\u369Xk csoport egy olyan
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszert �ll�tott fel, amely fenntartja az elit hatalm�t. 1905-ig nem
    l�tezett orosz parlament,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a t�bbi t�rsadalmi csoport politikai k�pviselete semmilyen m�s
    form�ban nem val�sult meg. A c�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ekkor hozta l�tre az �llami dum�t, b�r hamar megfosztotta att�l a
    kev�s hatalm�t�l is, amit eredetileg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {r�ruh�zott. Nem meglep\uc1\u337X teh�t, hogy a gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer is kizs�km�nyol� volt, �s csak azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {a c�lt szolg�lta, hogy a c�r �s
    nemess�ge a lehet\uc1\u337X leggazdagabb legyen. Ennek a gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {berendezked�snek - mint
    minden kizs�km�nyol� gazdas�gi rendszernek - az alapj�t a t�meges}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszermunka �s a
    szigor� kontroll jelentette - �gy j�tt l�tre a jobb�gys�g rendszer�nek
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�sen �rtalmas
    form�ja, az orosz jobb�gys�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Nem az abszolutizmus volt az
    egyetlen olyan politikai rendszer, amely g�tolta az iparos�t�st. B�r az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutisztikus rezsimek nem
    voltak pluralista rendszerek, �s vezet\uc1\u337Xik f�ltek a teremt\uc1\u337X
    rombol�st�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sok
    helyen l�trej�tt k�zpontos�tott �llamszervezet, vagy legal�bb olyan m�rt�k\uc1\
    u369X �llami k�zpontos�t�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {amely el�g volt ahhoz, hogy betilts�k az olyan �j�t�sokat, mint a
    nyomdag�p. M�g ma is vannak olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�gok - ilyen p�ld�ul Afganiszt�n, Haiti �s Nep�l -, amelyek
    nemzet�llamk�nt m\uc1\u369Xk�dnek, politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ci� n�lk�l. Fekete-Afrik�ban m�g rosszabb
    a helyzet. Ahogy azt m�r kor�bban mondtuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {ahol nincs k�zpontos�tott �llamszervezet, amely
    biztos�tan� a rendet �s �rv�nyt szerezne a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyeknek �s a tulajdonjogoknak, ott nem tudnak
    kialakulni befogad� int�zm�nyek. Ebben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejezetben azt is l�tni fogjuk, hogy Fekete-Afrika
    sz�mos orsz�g�ban (p�ld�ul Szom�li�ban �s a D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szud�ni K�zt�rsas�gban) az iparos�t�s �tj�ban �ll� egyik
    legnagyobb akad�ly a mindennem\uc1\u369X politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ci� hi�nya volt. Ezen term�szetes el\
    uc1\u337Xfelt�telek n�lk�l es�ly sincs r�, hogy meginduljon az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {iparos�t�s.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az abszolutizmus �s a gyenge
    vagy nem is l�tez\uc1\u337X politikai centraliz�ci� k�t, egym�st�l
    f�ggetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�nyez\uc1\
    u337X, amely g�tolja az ipar elterjed�s�t; m�gis �sszef�ggnek. Egyr�szt
    az�rt, mert mindkett\uc1\u337Xt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {teremt\uc1\u337X rombol�st�l val� f�lelem tartja �letben,
    m�sr�szt az�rt, mert a politikai centraliz�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamata gyakran az abszolutizmus ir�ny�ba
    mozd�tja el az orsz�got. Egy orsz�g vezet\uc1\u337Xi a politikai}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ci�t �ltal�ban hasonl�
    okokb�l ellenzik, mint a befogad� politikai int�zm�nyeket: f�lnek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {att�l, hogy elvesz�tik politikai
    hatalmukat, amely �gy az �llani �s az �llamot ir�ny�t�k kez�be ker�l. Az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xz\uc1\u337X
    fejezetben m�r l�ttuk, hogy a Tudor-kori Angli�ban, amikor megindult a politikai
    centraliz�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folyamata, a helyi elit, hogy v�dje mag�t �s elej�t vegye ennek a \
    uc1\u8222Xhatalom�tv�telnek\uc1\u8221X, helyet �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�pviseletet k�vetelt mag�nak az �jonnan
    l�trej�v\uc1\u337X, orsz�gos politikai int�zm�nyekben. �gy egy}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xsebb parlament j�tt l�tre, amely, v�gs\uc1\u337X soron, lehet\uc1\
    u337Xv� tette a befogad� politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kialakul�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De sok m�s
    esetben ennek �pp az ellenkez\uc1\u337Xje t�rt�nt, �s a politikai centraliz�ci�
    folyamata egy m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\
    uc1\u337Xsebb abszolutizmus nyit�nya volt. J� p�lda erre az orosz
    abszolutizmus, amelyet I. (Nagy) P�ter}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�p�tett fel 1682 �s 1725 k�z�tt. P�ter c�r �j f\uc1\
    u337Xv�rost �p�ttetett, ez lett Szentp�terv�r, megfosztva ezzel}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t�l a r�gi arisztokr�ci�t, a
    boj�rokat, amivel az volt a c�lja, hogy l�trehozzon egy modern,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�rokratikus �llamot, �s
    fel�ll�tson egy modern hadsereget. M�g a boj�r dum�t is felsz�molta, pedig}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az tette \uc1\u337Xt
    c�rr�. Bevezetett egy �n. rangt�bl�zatot, egy teljesen �j t�rsadalmi
    hierarchi�t, amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alapj�t a c�rnak tett szolg�lat adta. P�ter az egyh�zat is a saj�t
    ir�ny�t�sa al� vonta, ak�rcsak VIII.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Henrik Angli�ban. Ezzel a centraliz�ci�s folyamattal
    P�ter mindenkit megfosztott a hatalm�t�l, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {saj�t kez�be vette azt. Katonai reformjai miatt
    a c�ri test\uc1\u337Xrs�g tagjai, a sztrelecek, fell�zadtak. Ezt a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felkel�st �jabbak k�vett�k;
    fell�zadtak, t�bbek k�z�tt, a k�z�p-�zsiai bask�rok is, �s kit�rt a Bulavin-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felkel�s. Egyik sem hozott
    sikert.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {B�r
    I. (Nagy) P�ter sikeresen v�ghezvitte a megkezdett politikai
    centraliz�ci�t, �s let�rt minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ellen�ll�st, az �llami k�zpontos�t�st ellenz\uc1\u337X er\uc1\
    u337Xk (amilyenek a sztrelecek is voltak), amelyek a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmukat f�ltett�k, a vil�g m�s t�jain
    diadalmaskodtak, �s az �llami k�zpontos�t�s meghi�s�t�s�val}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tott�k a k�l�nb�z\uc1\u337X t�pus�
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek fennmarad�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ebben a fejezetben l�tni fogjuk, hogy m�g
    zajlott az ipari forradalom n�ven emlegetett kritikus}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fordulat, sok orsz�g elszalasztotta a
    lehet\uc1\u337Xs�get, �s nem tudta kihaszn�lni az ipar terjed�s�t - vagy az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutisztikus politikai
    �s a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek miatt (mint az Oszm�n}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Birodalom), vagy a politikai
    centraliz�ci� hi�nya miatt (mint Szom�lia).}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li2386\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Egy apr�, �m fontos k�l�nbs�g}\
    b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XVII.
    sz�zadban az abszolutizmus Angli�ban �sszeomlott, Spanyolorsz�gban meger\uc1\
    u337Xs�d�tt. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {angol
    parlament spanyol megfelel\uc1\u337Xje, a Cortes csak n�vleg l�tezett.
    Spanyolorsz�g 1492-ben k�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kir�lys�g, Kaszt�lia �s Arag�nia egyes�t�s�vel, illetve a k�t
    uralkod�, Izabella kir�lyn\uc1\u337X �s Ferdin�nd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�ly h�zass�g�val j�tt l�tre. Ez egybeesett a
    reconquista (visszafoglal�s) lez�rult�val.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az arabok ki\uc1\u369Xz�se - akik m�g a VIII.
    sz�zadban foglalt�k el D�l-Spanyolorsz�got, �s azut�n olyan}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rosokat �p�tettek ott, mint
    Granada, C�rboda �s Sevilla - hossz� folyamat volt. Az Ib�riai-f�lsziget}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utols� arab �llama, Granada
    akkor ker�lt spanyol k�zre, amikor Kolumbusz meg�rkezett az amerikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kontinensre, �s megkezdte a
    f�ldfoglal�st Izabella kir�lyn\uc1\u337X �s Ferdin�nd kir�ly sz�m�ra, akik}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {finansz�rozt�k az
    �tj�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kaszt�lia �s Arag�nia egyes�l�se, valamint az azt
    k�vet\uc1\u337X dinasztikus h�zass�gok �s tr�n�r�kl�sek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�v�n l�trej�tt egy eur�pai
    szuper�llam. 1504-ben meghalt Izabella, �s l�ny�t, Johann�t Kaszt�lia}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�lyn\uc1\u337Xj�v�
    koron�zt�k. Johanna Habsburg F�l�ph�z, a N�met-r�mai Birodalom
    uralkod�j�nak, I.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Miks�nak a fi�hoz ment feles�g�l. 1516-ban K�roly, Johanna �s F�l�p fia
    lett I. K�roly n�ven -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kaszt�lia �s Arag�nia kir�lya. Amikor apja meghalt, I. K�roly
    meg�r�k�lte Hollandia �s Franche-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Comt� tr�nj�t, �s az ib�riai �s amerikai ter�letek ut�n ezeket is
    Spanyolorsz�ghoz csatolta. 1519-ben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amikor I. Miksa meghalt, K�rolyra sz�lltak a n�metorsz�gi Habsburg
    ter�letek is, �gy K�roly lett (V.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {K�roly n�ven) a N�met-r�mai Birodalom cs�sz�ra is. �gy lett
    a k�t spanyol kir�lys�g egyes�t�s�b\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy multikontinent�lis birodalom; �s K�roly
    folytatta, amit Izabella �s Ferdin�nd elkezdett: minden}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {erej�vel azon volt, hogy meger\uc1\
    u337Xs�tse ezt az abszolutista �llamot.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�gban az
    abszolutizmus megteremt�s�t �s meger\uc1\u337Xs�t�s�t nagyban seg�tette az
    amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinens
    nemesf�mk�szlet�nek felfedez�se. Az 1520-as �vekben nagy mennyis�g\uc1\u369X
    ez�st�t tal�ltak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mexik�i Guanajuat�ban, �s nem sokkal k�s\uc1\u337Xbb Zacatccasban is. 1532 ut�n
    Peru megh�d�t�sa tov�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gazdag�totta a monarchi�t, ugyanis a Korona r�szesed�st kapott a
    h�d�t�sokb�l �s a b�ny�szat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bev�teleib\uc1\u337Xl - ez volt a \uc1\u8222Xkir�lyi �t�d\uc1\
    u8221X. Ahogy azt az 1. fejezetben l�ttuk, az 1540-es �vekben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Potos�ban egy eg�sz ez�sthegyet
    fedeztek fel , �s annak egy r�sze is a spanyol �llamkincst�rba ker�lt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kaszt�lia �s Arag�nia egyes�l�se idej�n Spanyolorsz�g
    gazdas�gilag Eur�pa egyik legsikeresebb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {orsz�ga volt. Miut�n az abszolutisztikus politikai
    rendszer megszil�rdult, megindult az orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszonylagos hanyatl�sa, amely 1600 ut�n abszol�t
    m�rt�k\uc1\u369X gazdas�gi hanyatl�sba fordult. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {recomjuista ut�n Izabella �s Ferdin�nd egyik
    els\uc1\u337X int�zked�se az volt, hogy kisemmizte a zsid�kat. A}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mintegy 200 ezer spanyolorsz�gi zsid�
    n�gy h�napot kapott arra, hogy elhagyja az orsz�got. Nyomott}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�ron kellett eladniuk minden f�ldj�ket
    �s vagyonukat, �s tilos volt b�rmilyen aranyat vagy ez�st�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kivinni�k az orsz�gb�l. Ez az emberi
    trag�dia alig sz�z �vvel k�s\uc1\u337Xbb megism�tl\uc1\u337Xd�tt. 1609 �s 1614}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt III. F�l�p ki\
    uc1\u369Xzte az orsz�gb�l a m�rokat, az egykori, d�l-spanyolorsz�gi arab �llamokban
    �l\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lesz�rmazottait. Ak�rcsak a zsid�k, a m�rok is csak annyit vihettek
    magukkal, amennyit elb�rtak, �s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�tra kellett hagyniuk minden aranyat, ez�st�t
    �s m�s nemesf�met.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Spanyolorsz�gban a Habsburg-uralom
    alatt a tulajdonjogok m�s vonatkoz�sban is igen bizonytalanok}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak. II. F�l�p, aki 1556-ban
    apj�t, V. K�rolyt k�vette a tr�non, 1557-ben, majd 1560-ban ism�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nem tett eleget
    hitelt�rleszt�si k�telezetts�g�nek, �s ezzel t�nkretette a Fugger �s a
    Welser}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {bank�rcsal�dokat. Ekkor a n�met bank�rcsal�dok szerep�t �tvett�k a genovai
    bank�rcsal�dok, de \uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {is t�nkrementek, amikor a Habsburgok uralkod�sa idej�n a spanyol
    Korona nem tudott fizetni 1575-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ben, azut�n 1596-ban, majd 1607-ben, 1627-ben, 1647-ben, 1652-ben,
    1660-ban, �s 1662-ben sem.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az abszolutista Spanyolorsz�gban a tulajdonjogok instabilit�sa
    mellett ugyanolyan fontos volt az is,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy az abszolutizmus milyen hat�ssal volt a
    kereskedelmi int�zm�nyekre �s a spanyol gyarmati}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birodalom fejl\uc1\u337Xd�s�re. Ahogy azt
    az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetben l�ttuk, Anglia gazdas�gi siker�nek
    alapja a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyors
    kereskedelmi terjeszked�s volt. Hab�r Spanyolorsz�ghoz �s Portug�li�hoz k�pest
    Anglia k�sve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kapcsol�dott bc az atlanti kereskedelembe, az�rt el�g j�l ki tudta venni a r�sz�t
    a gyarmatos�t�sb�l, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�lni tudott a kereskedelmi lehet\uc1\u337Xs�gekkel. �s az a sok kincs,
    ami Spanyolorsz�gban a kincst�rba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ndorolt, az Angli�ban a sz�let\uc1\u337Xben l�v\uc1\u337X
    keresked\uc1\u337Xi r�teget gazdag�totta. Ez a r�teg biztos�totta a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi dinamizmus
    alapj�t, �s v�lt az antiabszolutista politikai koal�ci� b�zis�v�.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�gban elmaradtak
    ezek folyamatok, amelyek gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�st �s int�zm�nyi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sokat hozhattak
    volna. Az amerikai kontinens felfedez�se ut�n Izabella �s Ferdin�nd egy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sevillai keresked\uc1\
    u337Xc�h seg�ts�g�vel szervezte meg az anyaorsz�g �s az �j gyarmatok
    k�zti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmet.
    �gy a tengerent�li kereskedelem ir�ny�t�sa teljes eg�sz�ben e c�h
    tagjainak kez�be}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ker�lt, akik gondoskodtak r�la, hogy a monarchia megkapja a neki j�r�
    r�szesed�st az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kontinens kincseib\uc1\u337Xl. Egyetlen spanyol gyarmattal sem
    folyhatott szabadon a kereskedelem; �s minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vben egy hatalmas haj�flotta t�rt haza Sevill�ba,
    nemesf�mekkel �s egy�b �rt�kes �rucikkekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megrakodva, �gy a kereskedelmet egy sz\uc1\u369Xk k�r
    monopoliz�lta, ami egyben azt is jelentette, hogy hi�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ny�ltak meg �j kereskedelmi lehet\uc1\
    u337Xs�gek a gyarmatok r�v�n, m�gsem j�hetett l�tre sz�les keresked\uc1\u337Xi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�teg. M�g -az amerikai
    kontinensen bel�li kereskedelmet is szigor�an szab�lyozt�k. Teh�t p�ld�ul a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nagyj�b�l a mai Mexik�
    ter�let�vel azonos m�ret\uc1\u369X �j- Spanyolorsz�g keresked\uc1\u337Xi nem
    �llhattak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetlen
    �zleti kapcsolatban �j-Granada (a mai Kolumbia) lak�ival. Ezek a megszor�t�sok,
    amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tozt�k a
    Spanyol Birodalmon bel�li kereskedelmet, folyamatosan rontott�k az orsz�g
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet�t,
    �s k�zvetve cs�kkentett�k azt a hasznot, amely egy m�sik, gazdagabb
    birodalommal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folytatott kereskedelemb\uc1\u337Xl sz�rmazhatott volna. M�gis el\uc1\u337Xny�s
    volt ez a szigor, mert garant�lta, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tov�bbra is �ramoljon az ez�st �s az arany Spanyolorsz�gba.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�g
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszere k�zvetlen eredm�nye volt annak,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�trej�tt az
    abszolutizmus, �s a spanyol politikai int�zm�nyek m�s �ton indultak el,
    mint az angol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek. Kaszt�li�nak �s Arag�ni�nak egyar�nt megvolt a maga Cortese,
    vagyis parlamentje,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amely a k�l�nb�z\uc1\u337X t�rsadalmi csoportok vagy \uc1\u8222Xrendek\uc1\
    u8221X �rdekeit k�pviselte. Ahogy az angol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {parlamentet, �gy a kaszt�liai Cortest is �ssze
    kellett h�vni, hogy j�v�hagyja az �j ad�kat.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mindazon�ltal a kaszt�liai �s az arag�niai Cortes els\
    uc1\u337Xsorban a f\uc1\u337X nagyv�rosokat k�pviselte; nem volt}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egyens�lyban a
    v�rosi �s a vid�ki ter�letek politikai k�pviselete, nem �gy, mint az
    angol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamentben. A
    XV. sz�zadban a Cortesben m�r csak 18 nagyv�ros k�pviseltethette mag�t
    -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindegyik k�t
    k�pvisel\uc1\u337Xt k�ldhetett. K�vetkez�sk�pp a Cortes messze nem k�pviselt
    olyan sz�les}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalmi csoportokat, mint az angol parlament, �s �gy sosem v�lt a
    sokf�le �rdek gy\uc1\u369Xjt\uc1\u337Xhely�v�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely alkalmas lehetne korl�tokat szabni az
    abszolutizmusnak. A Cortes nem hozhatott t�rv�nyeket, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az ad�z�s ter�n is igen korl�tozott
    hatalommal b�rt. �gy a spanyol uralkod�k k�nny\uc1\u369Xszerrel}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�lre�ll�thatt�k a Cortest,
    amikor azon voltak, hogy meger\uc1\u337Xs�ts�k abszolutizmusukat. V. K�roly �s
    II.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {F�l�p - annak
    ellen�re, hogy �ramlott az ez�st Amerik�b�l - folyton n�velni akarta az
    ad�bev�teleket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    legyen mib\uc1\u337Xl finansz�rozni a k�lts�ges h�bor�ikat. 1520-ban V.
    K�roly �gy d�nt�tt, �jabb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {ad�emel�si k�r�ssel fordul a Corteshez. A v�rosi elit
    kihaszn�lta az alkalmat, hogy �tfog�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sokat k�veteljen: a Cortes �talak�t�s�t �s
    hatalm�nak kib\uc1\u337Xv�t�s�t akart�k. Az ellen�ll�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xszakba torkollott, �s kit�rt az
    �n. Comunero-felkel�s. K�roly, h\uc1\u369Xs�ges katon�inak k�sz�nhet\uc1\u337Xen,
    le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tudta verni a
    felkel�st; b�r azut�n a XVI. sz�zad v�g�ig folyamatosan harcok d�ltak,
    mert a Korona}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megpr�b�lta kivenni a Cortes kez�b\uc1\u337Xl azt a kev�ske, megmaradt
    hatalmat is, ami az �j ad�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kivet�s�re �s a megl�v\uc1\u337X ad�k emel�s�re terjedt ki. B�r a
    k�zdelem v�ltoz� eredm�nnyel folyt, v�g�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {monarchia gy\uc1\u337Xzelm�vel z�rult. 1664 ut�n a
    Cortes eg�szen addig nem �lt �ssze, am�g - k�zel 150}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vvel k�s\uc1\u337Xbb - a nap�leoni
    megsz�ll�s sor�n �jj� nem szervezt�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban 1688-ban az abszolutizmus elbukott, �s ez
    nemcsak a pluralista politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {megjelen�s�t, hanem egy hat�konyabb k�zpontos�tott
    �llam megteremt�s�t is lehet\uc1\u337Xv� tette.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�gban ennek ellenkez\uc1\u337Xje
    t�rt�nt, hiszen ott az abszolutizmus diadalmaskodott. B�r a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monarchia \uc1\u8222Xki-hcr�lte\
    uc1\u8221Xa
    Cortest, �s lebontott minden korl�tot, ami az �tj�ba �llhatott, m�gis
    egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nehezebben
    tudta megoldani az ad�emel�st, �s ezen az sem seg�tett, amikor le�lt
    t�rgyalni az egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nagyv�rosok vezet\uc1\u337Xivel. M�g az angol �llam fel�p�tett egy modern �s
    hat�kony ad�rendszert, addig a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {spanyol �llam e t�ren is az ellent�tes ir�nyba mozdult. A monarchia,
    azon t�lmen\uc1\u337Xen, hogy k�ptelen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {volt biztos�tani a v�llalkoz�k tulajdonjogainak v�delm�t,
    �s monopoliz�lta a kereskedelmet, m�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hivatalokat is p�nz�rt �rulta, sok esetben pedig
    �r�k�l - het\uc1\u337Xv� tette, bevezette az ad�behajt�s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�ny�t, s\uc1\u337Xt p�nz�rt m�g
    mentelmi jogot is k�n�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {El\uc1\u337Xre lehetett l�tni, hogy ezeknek a kizs�km�nyol�
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyeknek milyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezm�nyeik lesznek. A XVII. sz�zad folyam�n,
    m�g Angli�t a kereskedelmi n�veked�s, majd a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyors iparos�t�s jellemezte, a spanyol
    gazdas�g beker�lt egy lefel� h�z� �rv�nybe. Az �vsz�zad}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elej�n minden �t�dik spanyol
    v�rosban �lt. Az �vsz�zad v�g�n m�r csak minden tizedik, �s ezzel}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {p�rhuzamosan az orsz�g
    lakoss�ga egyre szeg�nyebb lett. Spanyolorsz�gban a j�vedelmek meredeken}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {zuhantak, m�g Angli�ban az
    emberek egyre gazdagodtak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Teh�t, m�g Spanyolorsz�gban az abszolutizmus gy�keret
    eresztett, addig Angli�ban gy�kerest\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kiirtott�k - �s ez egy �jabb p�lda arra, hogy kritikus
    fordulatok idej�n az apr� k�l�nbs�geknek nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs�g\uc1\u369Xk lehet. Jelen esetben
    a k�t orsz�g k�pviseleti int�zm�nyeinek erej�ben �s jelleg�ben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {voltak apr� k�l�nbs�gek, a
    kritikus fordulat pedig az amerikai kontinens felfedez�se volt. Ezek egy�tt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt�n teljesen m�s �tra
    vitt�k Spanyolorsz�got, mint Angli�t. A viszonylag befogad� gazdas�gi}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek,
    amelyek Angli�ban l�trej�ttek, p�ld�tlan gazdas�gi dinamizmust gener�ltak,
    amely az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ipari
    forradalomban �rte el cs�cspontj�t, m�g Spanyolorsz�gban az iparos�t�s es�lyt sem
    kapott. Mire}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az ipari
    technol�gia elterjedt a vil�g sz�mos r�sz�n, a spanyol gazdas�g m�r annyira
    hanyatl�ban volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    a Koron�nak vagy a f�ldbirtokos elitnek m�r nem kellett megakad�lyoznia az
    iparos�t�st.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn120\pard\li4040\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {A f�lelmetes ipar}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Ha a politikai int�zm�nyrendszerben �s a politikai
    hatalomban nem t�rt�ntek olyan v�ltoz�sok, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban 1688 ut�n, akkor az abszolutista
    orsz�goknak vajmi kev�s es�ly�k volt arra, hogy profit�lni}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudjanak az ipari forradalom
    innov�ci�ib�l �s az �j technol�gi�kb�l. Spanyolorsz�gban p�ld�ul a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�dett tulajdonjogok
    hi�nya �s �gy �ltal�ban a gazdas�gi hanyatl�s azt eredm�nyezte, hogy az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {embereket m�r semmi sem
    �szt�n�zte arra, hogy v�llalj�k a sz�ks�ges befektet�seket �s �ldozatokat.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Oroszorsz�gban vagy az
    Osztr�k-Magyar Monarchi�ban nem egyszer\uc1\u369Xen az elit hanyags�ga �s
    rossz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazd�lkod�si
    m�dszerei, �s m�g csak nem is a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer okozta
    alattomos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    hanyatl�s g�tolta az iparos�t�st; az uralkod�k akt�van akad�lyozt�k ezen
    technol�gi�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megjelen�s�t, �s azt, hogy olyan alapvet\uc1\u337X infrastruktur�lis befektet�sek
    val�sulhassanak meg, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vas�t, amelyek seg�thett�k volna ezek terjed�s�t.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ipari forradalom idej�n, a
    XVIII. sz�zadban �s a XIX. sz�zad elej�n, Eur�pa politikai t�rk�pe}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�szen m�shogy festett,
    mint napjainkban. A N�met-r�mai Birodalom - amely egy t�bb mint 400}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llam alkotta, sz�nes
    mozaikhoz hasonl�tott legink�bb, amelynek legt�bb darabja majd N�metorsz�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�rain bel�l egyes�l
    - elfoglalta szinte eg�sz K�z�p-Eur�p�t. A Habsburgh�z m�g mindig jelent\uc1\
    u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai er\
    uc1\u337Xt k�pviselt, �s a Habsburg-birodalom, m�s n�ven az Osztr�k-Magyar
    Monarchia hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kiterjed�s\uc1\u369X volt, mintegy 650 ezer km2-nyi ter�letet foglalt el �gy, hogy
    1700 ut�n m�r nem tartozott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hozz� Spanyolorsz�g, mert ott a Bourbonok vett�k �t az uralmat.
    Lakoss�g�t tekintve ez volt Eur�pa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {harmadik legnagyobb �llama, az eur�pai lakoss�g egyheted�t
    mondhatta mag��nak. A XVIII. sz�zad}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {v�g�n a Habsburgokhoz tartozott m�g nyugaton a mai Belgium,
    akkori nev�n Osztr�k-N�metalf�ld. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legnagyobb r�szt azonban az az egybef�gg\uc1\u337X ter�let
    alkotta, amelyen megtal�lhat� a mai Ausztria �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Magyarorsz�g, plusz �szakon a Cseh
    K�zt�rsas�g �s Szlov�kia, illetve d�len Szlov�nia,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Horv�torsz�g, valamint Olaszorsz�g �s Szerbia
    nagy r�sze. Keleten pedig m�g hozz� tartozott a mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Rom�nia �s Lengyelorsz�g nagy r�sze.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Habsburg ter�leteken �l\
    uc1\u337X keresked\uc1\u337Xk sokkal jelent�ktelenebbek voltak, mint angol
    koll�g�ik. Kelet-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Eur�p�ban pedig t�ls�lyban volt a jobb�gys�g. Ahogy azt a 4. fejezetben
    l�ttuk, Magyarorsz�g �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Lengyelorsz�g volt a keleteur�pai, �n. m�sodik jobb�gys�g
    b�zisa. A Habsburgoknak, szemben a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Stuartokkal, siker�lt fenntartaniuk egy er\uc1\u337Xsen
    abszol�t uralmat. II. Ferenc (1792-1806), az utols�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�met-r�mai cs�sz�r - aki I. Fcrenek�nt
    1804-t\uc1\u337Xl 1835-ben bek�vetkez\uc1\u337X hal�l�ig osztr�k cs�sz�r is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {volt - t�k�letesen
    abszol�t uralkod� volt. Nem engedte, hogy hatalm�ban korl�tozz�k, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenekel\uc1\u337Xtt
    szerette volna fenntartani a politikai status qu�t. Alapstrat�gi�ja az volt, hogy
    ellenzett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {minden
    v�ltoz�st. 1821-ben ezt vil�gosan meg is mondta, amikor a Habsburg
    uralkod�kra igen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jellemz\uc1\u337X besz�det mondott a tan�roknak egy Laibach-i (ma: Ljubljana)
    iskol�ban. Kijelentette: \uc1\u8222XNem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tud�sokra van sz�ks�gem, hanem j� �s tisztes polg�rokra.
    �n�knek az a feladatuk, hogy ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {polg�rokat neveljenek a gyermekekb\uc1\u337Xl. Aki engem
    szolg�l, azt kell tan�tsa, amit �n elrendelek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tan�tani.
    Ha valaki erre nem k�pes, vagy �j �tletekkel �ll el\uc1\u337X, az mehet, vagy �n
    menesztem.\uc1\u8221X}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {M�ria Ter�zia (1740-1780), ha valaki int�zm�nyi
    fejleszt�sre vagy �talak�t�sra tett javaslatot,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakran �gy felelt: \uc1\u8222XHagyjunk mindent
    �gy, ahogy van.\uc1\u8221X M�gis \uc1\u337X �s fia, II. J�zsef (1780-1790)
    pr�b�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megteremteni
    egy er\uc1\u337Xsebb k�zponti �llamot, �s fel�ll�tani egy hat�konyabb
    k�zigazgat�si rendszert.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {De tett�k mindezt egy olyan politikai rendszerben, amelyben
    cselekedeteiknek nem voltak val�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korl�taik, �s amely csak nagyon kev�s pluralista elemet
    tartalmazott. Nem volt parlament sem, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {legal�bb minim�lisan kontroll�lhatta volna az uralkod�
    munk�j�t, csak a region�lis rendek �s di�t�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {(orsz�ggy\uc1\u369Xl�sek) rendszere l�tezett,
    amelynek hagyom�nyosan volt n�mi belesz�l�sa az ad�z�s �s a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {toborz�s k�rd�s�be. A Habsburgokat
    m�g annyira sem korl�tozt�k, mint a spanyol uralkod�kat, �s az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Osztr�k-Magyar Monarchi�ban a politikai
    hatalom m�g sz\uc1\u369Xkebb k�rben koncentr�l�dott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy
    a XVIII. sz�zadban a Habsburg abszolutizmus meger\uc1\u337Xs�d�tt, a nem
    monarchikus int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalma tov�bb gyeng�lt. Amikor az osztr�k tartom�ny,Tirol polg�rainak
    k�ld�tts�ge pet�ci�j�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkotm�nyt k�vetelt Ferenc cs�sz�rt�l, \uc1\u337X �gy v�laszolt: \
    uc1\u8222XSz�val nektek alkotm�ny kell! [...] Nos, nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�nom, adok �n nektek alkotm�nyt, de ne
    felejts�tek el, hogy a katon�k nekem engedelmeskednek, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem fogok k�tszer �zenni nektek, ha p�nzre van
    sz�ks�gem. [...] Ak�rhogy is, azt aj�nlom, gondolj�tok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {meg, mit mondotok.\uc1\u8221X Ezt hallva a
    tiroli vezet\uc1\u337Xk ezt v�laszolt�k: \uc1\u8222XHa te [a tiroliak privil�giuma
    volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy sz�l�tani a
    cs�sz�rt] �gy gondolod, akkor jobb nek�nk alkotm�ny n�lk�l.\uc1\u8221X Erre Ferenc
    �gy felelt:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XEz az �n v�lem�nyem is.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ferenc feloszlatta azt az �llami tan�csot, amely m�g
    M�ria Ter�zia miniszteri tan�csad� test�lete volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Att�l kezdve nem volt t�bb konzult�ci�, nyilv�nos
    f�rum, ahol megvitatt�k volna a Korona d�nt�seit.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ferenc gyakorlatilag rend\uc1\u337Xr�llamot
    teremtett, �s k�ny�rtelen�l cenz�r�zott mindent, ami egy kicsit is}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {radik�lisnak volt mondhat�.
    Uralkod�i filoz�fi�j�t Hartig gr�f, aki hossz� id\uc1\u337Xn �t volt h\uc1\u369X
    t�mogat�ja,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy
    foglalta �ssze: \uc1\u8222X�rintetlen�l hagyni a kir�ly hatalm�t, �s
    megtagadni az emberekt\uc1\u337Xl a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {r�szv�telt.\uc1\u8221X Mindebben pedig
    seg�ts�g�re volt Metternich herceg, akit 1809-ben nevezett ki}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�gyminiszter�nek. Metternich
    hatalma �s befoly�sa t�l�lte Ferenc�t, �s k�zel 40 �vig volt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�gyminiszter.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Habsburgok gazdas�gi int�zm�nyrendszer�nek k�z�ppontj�ban a
    feud�lis rend �s a jobb�gys�g �llt.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A birodalomban nyugatr�l keletre haladva a feudalizmusnak egyre
    szigor�bb form�i l�teztek, ami j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�kr�zi a gazdas�gi int�zm�nyrendszereknek egy �ltal�nosabb
    szigorod�s�t is \uc1\u8212X amit m�r a 4.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejezetben is l�ttunk ahogy Nyugat-Eur�p�b�l egyre
    haladtunk Kelet-Eur�pa fel�. A munkaer\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mobilit�sa er\uc1\u337Xsen korl�tozott volt,
    �s tiltott�k az elv�ndorl�st. Amikor az angol filantr�p, R�bert}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Owen megpr�b�lta r�besz�lni
    az osztr�k korm�nyt n�h�ny t�rsadalmi reformra, hogy javuljanak a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szeg�nyek �letk�r�lm�nyei,
    Metternich egyik seg�dje, Friedrich von Gentz azt felelte: \uc1\
    u8222XEgy�ltal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem
    akarjuk, hogy a nagy t�megek jobban �ljenek, �s f�ggetlenedjenek. [...]
    Hogyan tudn�nk akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkodni rajtuk?\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Habsburgok abszolutizmus�nak gazdas�gi erej�t a jobb�gys�g
    mellett - amely lehetetlenn� tette a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {munkaer\uc1\u337Xpiac kialakul�s�t, �s amely a vid�ki
    lakoss�gb�l kiirtott minden motiv�ci�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdem�nyez\uc1\u337Xk�szs�get - a monop�liumok �s m�s,
    a kereskedelmet korl�toz� megszor�t�sok adt�k. A}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rosias ter�letek gazdas�g�t a
    c�hek uralt�k, amelyek korl�tozt�k a bel�p�st az egyes szakm�kba.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ausztri�nak 1775-ig,
    Magyarorsz�gnak 1784-ig volt saj�t bels\uc1\u337X v�mhat�ra. Az import�rut
    nagyon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magas v�mokkal
    s�jtott�k, illetve t�bb term�k importj�t �s exportj�t kifejezetten tiltott�k.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A piaci korl�toz�s
    �s a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszer, term�szetesen, mindig is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jellemz\uc1\u337X volt
    az abszolutizmusra, de Ferenc enn�l is tov�bb ment. Itt nem egyszer\uc1\u369Xen
    arr�l volt sz�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek nem �szt�n�ztek �j�t�sra, illetve az
    �j technol�gi�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�tv�tel�re. A 2. fejezetben m�r l�ttuk, hogy a Kong� Kir�lys�gban hi�ba
    pr�b�lkoztak az eke}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {haszn�lat�nak elterjeszt�s�vel, mert a gazdas�gi int�zm�nyek kizs�km�nyol�
    jellege miatt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {embereknek nem �llt �rdek�kben a fejl\uc1\u337Xd�s. Kong� kir�lya tudta,
    hogy ha siker�lne r�venni az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {embereket arra, hogy ek�t haszn�ljanak, n\uc1\u337Xne a mez\
    uc1\u337Xgazdas�gi termel�kenys�g, n\uc1\u337Xne a gazdas�g, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abb�l \uc1\u337X is profit�lna.
    Ez minden korm�ny sz�m�ra komoly �szt�nz\uc1\u337X lehet, m�g az
    abszolutista}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyok
    sz�m�ra is. A probl�ma az volt, hogy a kong�iak tudt�k, hogy az uralkod� mindent
    elvehet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amit \uc1\
    u337Xk megtermelnek, ez�rt nem akartak sem befektetni, sem fejlettebb
    technol�gi�val dolgozni. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {Habsburg Birodalomban Ferenc nem biztatta arra alattval�it,
    hogy �tvegy�k a fejlettebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {technol�gi�kat; �pp ellenkez\uc1\u337Xleg, ellenezte az
    �j�t�sok bevezet�s�t, �s a fenn�ll� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekkel igyekezett g�tolni azoknak a
    technol�gi�knak az elterjed�s�t, amelyeket az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�bk�nt sz�vesen elfogadtak volna.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az innov�ci�val
    szembeni ellen�ll�snak k�t form�ja volt. Az egyik, hogy I. Ferenc ellenezte az
    ipar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\
    u337Xd�s�t. Ha fejl\uc1\u337Xdik az ipar, akkor kellenek
    gy�rak, �s ha gy�rak �p�lnek, akkor a szeg�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {munk�sok mind a v�rosba mennek, f\uc1\
    u337Xleg a f\uc1\u337Xv�rosba, B�csbe. �s lehet, hogy t�mogat�kra
    tal�lnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {benn�k az
    abszolutizmus ellenfelei. Ferenc politik�j�nak c�lja annyi volt, hogy hely�n
    maradhasson a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hagyom�nyos elit, �s fennmaradjon a politikai �s gazdas�gi status quo. �
    tov�bbra is els\uc1\u337Xsorban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {agr�rt�rsadalmat akart. �s �gy v�lte, hogy c�lja el�r�s�hez
    a legjobb eszk�z az, ha eleve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megakad�lyozza, hogy gy�rak �p�ljenek. �s sz� szerint ezt tette:
    1802-ben p�ld�ul megtiltotta, hogy �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gy�rak �p�ljenek B�csben. Ahelyett, hogy t�mogatta volna
    az �j munkag�pek behozatal�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkalmaz�s�t (ami az iparos�t�s alapja lett volna), 1811-ig minden
    ilyen tev�kenys�get betiltott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az innov�ci�val szembeni
    ellen�ll�s m�sik form�ja az volt, hogy ellenezte az ipari forradalom egyik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfontosabb elem�t, a
    vas�t�p�t�st. Amikor letett�k el� egy �szaki vas�tvonal �p�t�s�nek
    terv�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ferenc �gy
    v�laszolt: \uc1\u8222XNem, nem, sz� sem lehet r�la, m�g bet�rne a forradalom az
    orsz�gba.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Mivel a korm�ny nem adott enged�lyt g\uc1\u337Xz�zem\uc1\u369X vas�t
    �p�t�s�re, a Habsburg Birodalom els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vas�tvonala k�nytelen volt l�vontat�s� vas�ti
    kocsikkal �zemelni. Ezt a vonalat - amely egy�bk�nt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Duna-parti osztr�k v�ros, Linz �s a Moldva-
    parti cseh v�ros, Cesk� Bud�jovice (n�met�l Budwcis)}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt h�z�dott - �gy �p�tett�k meg, hogy sok
    helyen lejtett �s sarkos volt, �gy k�s\uc1\u337Xbb nem lehetett �gy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talak�tani, hogy azon g\uc1\
    u337Xzmozdony j�rhasson. Ez�rt itt eg�szen az 1860-as �vekig l�vas�t j�rt. A nagy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bank�rcsal�d, a
    Rothschildok b�csi k�pvisel\uc1\u337Xje, Salomon Rothschild hamar meg�rezte, hogy
    micsoda}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    potenci�l rejlik a vas�t fejleszt�s�ben. Fiv�r�t, Nathant, akinek Angli�ban volt a
    sz�khelye,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teljesen
    leny\uc1\u369Xg�zte George Stcphenson tal�lm�nya, a \uc1\u8222Xrak�ta\uc1\
    u8221X, �s egy g\uc1\u337Xzmozdony �p�t�s�nek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn120\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�ge. �gy v�lte, a
    csal�d sokat profit�lhatna a vas�t�p�t�s finansz�roz�s�b�l, ez�rt kapcsolatba}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�pett testv�r�vel, arra
    biztatva \uc1\u337Xt, hogy keressen vas�tfejleszt�si lehet\uc1\u337Xs�geket
    Ausztri�ban. Noha a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Rothschild fiv�rek nagyon t�mogatt�k, a tervb\uc1\u337Xl m�gsem lett
    semmi, mert Ferenc cs�sz�r erre is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nemet mondott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Ferenc ellen�ll�sa az iparral �s a g\uc1\u337Xz�zem\uc1\u369X
    vas�ttal szembe abb�l eredt, hogy f�lt a teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rombol�st�l, amely mindig egy�tt j�r a
    gazdas�g fejl\uc1\u337Xd�s�vel. Sz�m�ra az volt a legfontosabb, hogy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tsa az �ltala ir�ny�tott,
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer stabilit�s�t, �s megv�dje az \uc1\u337Xt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�, hagyom�nyos
    elit el\uc1\u337Xjogait. Ferenc egyr�szt tudta, hogy nem sokat nyerne az
    iparos�t�ssal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ami
    viszont al��sta volna a feud�lis rendet azzal, hogy elsz�vja a munkaer\
    uc1\u337Xt a vid�ki ter�letekr\uc1\u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sr�szt azt is tudta, hogy ezek a jelent\uc1\
    u337Xs gazdas�gi v�ltoz�sok vesz�lyeztetn�k az \uc1\u337X politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t. Ez�rt azt�n �tj�t
    �llta az ipar �s a gazdas�g fejl\uc1\u337Xd�s�nek, konzerv�lta az orsz�g
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {elmaradotts�g�t - �s ez sz�mtalan form�ban megnyilv�nult. 1883-ban p�ld�ul, amikor
    a vasgy�rt�shoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {vil�gszinten m�r 90sz�zal�k-ban szenet haszn�ltak, a Habsburg Birodalomban m�g
    mindig t�bb mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {50sz�zal�k-ban gyeng�bb min\uc1\u337Xs�g\uc1\u369X fasz�nnel f\uc1\u369Xt�tt�k
    a koh�kat. Hasonl� volt a helyzet a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {textiliparban, ahol a g�pes�t�s szint�n elmaradt, �s a
    sz�v�st - eg�szen az I. vil�gh�bor�ig, amikor a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {birodalom �sszeomlott - tov�bbra is k�zzel v�gezt�k.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {De nem csak az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban f�ltek az ipart�l.
    A fejezet kor�bbi r�sz�ben m�r sz�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt r�la, hogy keletebbre, I. (Nagy) P�ter c�r
    Oroszorsz�g�ban szint�n abszolutisztikus politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer m\uc1\u369Xk�d�tt. �s,
    ak�rcsak a Monarchi��, Oroszorsz�g gazdas�gi int�zm�nyrendszere}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol�
    jelleg\uc1\u369X volt, alapj�t a jobb�gys�g int�zm�nye adta, amely legal�bb
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�g fel�t
    r�gh�z k�t�tte. A jobb�gyokat heti h�rom nap ingyenmunk�ra k�telezt�k,
    amikor is a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�ldes�r
    f�ldj�n kellett dolgozniuk. El nem k�lt�zhettek, foglalkoz�sukat nem
    v�laszthatt�k meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szabadon, �s uraik saj�t k�ny�k-kedv�k szerint adhatt�k-vehett�k \uc1\
    u337Xket. A radik�lis filoz�fus, Pjotr}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Kropotkin, a modern anarchizmus egyik alap�t�ja, �l�nk
    k�pet fest el�nk arr�l, milyen volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {jobb�gys�g helyzete I. Mikl�s c�r uralkod�sa idej�n (1825-
    1855). Gyermekkori eml�keket id�zett fel,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {amikor le�rta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X...hogyan
    szak�tottak el a csal�djukt�l, bocs�tottak �ruba j�tszottak el k�rty�n,
    cser�ltek el}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {ag�rkuty�ra, vagy k�ldtek �j falvak alap�t�sa v�gett Oroszorsz�g
    hat�rvid�keire f�rfiakat �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {asszonyokat; hogyan ragadtak el sz�leikt\uc1\u337Xl
    gyermekeket, �s adtak el embertelen vagy perverz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f�ldesuraknak; milyen hallatlan kegyetlens�ggel
    h�ztak embereket nap nap ut�n deresre a l�ist�ll�ban;}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogyan �lte v�zbe mag�t egy le�ny, hogy
    megmenek�lj�n a megbecste-lcn�t�st\uc1\u337Xl; hogyan akasztotta fel}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�t ur�nak ablaka alatt egy
    �regember, aki gazd�j�nak szolg�lat�ban \uc1\u337Xsz�lt meg, hogyan tizc-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {deltett�k vagy
    �t�d�ltett�k meg Mikl�s c�r t�bornokai a parasztl�zong�sok r�szvev\uc1\
    u337Xit, �s hogyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {puszt�tottak el e megmozdul�sok miatt eg�sz falvakat. Az ilyen b�ntet\uc1\
    u337Xakci�k ut�n az �letben maradt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {parasztok koldusbotra jutottak. Annak a szeg�nys�gnek a
    le�r�s�ra, amelyet utaz�saim alkalm�val}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egyes falvakban - f\uc1\u337Xk�nt a c�ri csal�d tagjainak
    tulajdon�ban lev\uc1\u337X koronabirtokokon - tapasztaltam,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369Xen nem tal�lok szavakat.\
    uc1\u8221X}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn160\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Oroszorsz�gban, pontosan �gy, ahogy az Osztr�k-Magyar
    Monarchi�ban, az abszolutizmus nem �llt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100
    {meg ott, hogy l�trej�tt egy olyan gazdas�gi int�zm�nyrendszer, amely �tj�t �llta
    a t�rsadalom anyagi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gyarapod�s�nak. Az orosz uralkod�k is f�ltek a teremt\uc1\u337X
    rombol�st�l, az ipart�l �s a vas�tt�l. I.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mikl�s uralkod�sa idej�n a gazdas�g egyik
    kulcsfigur�ja Igor Kankrin gr�f volt, aki 1823 �s 1844}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt p�nz�gyminiszterk�nt komoly
    szerepet j�tszott abban, hogy az udvar ellen�llt minden olyan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi v�ltoz�snak, amely
    n�lk�l nincs gazdas�gi j�l�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kankrin politik�j�nak az volt a c�lja, hogy meger\uc1\u337Xs�djenek
    a rezsim hagyom�nyos politikai pill�rei,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�sen a f�ldbirtokos arisztokr�cia, �s hogy a t�rsadalom
    tov�bbra is a vid�ki lakoss�gra �p�l\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {agr�rt�rsadalom maradjon. Kankrin, nem sokkal azt
    k�vet\uc1\u337Xen, hogy p�nz�gyminiszter lett, m�ris}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elvetette a kor�bbi p�nz�gyminiszter,
    Dimitrij Gurev javaslat�t, miszerint fejleszteni kellene az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llami tulajdon� Kereskedelmi
    Bankot, hogy az hitelezni tudjon az iparnak. Kankrin ehelyett ink�bb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�jra megnyitotta az �llami
    Hitelbankot, amely a nap�leoni h�bor�k alatt z�rva volt. Ezt a bankot}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eredetileg az�rt
    hozt�k l�tre, hogy kamatt�mogatott hiteleket ny�jtson a f�ldbirtokosoknak -
    ezt m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kankrin is
    helyeselte. A hitelhez a jobb�gyokat kellett felaj�nlani \uc1\u8222Xbiztos�t�kk�nt\
    uc1\u8221X vagy z�logk�nt, �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {csak a feud�lis f�ldbirtokosok juthattak ilyen kedvez\uc1\u337X
    hitelhez. Hogy az �llami Hitelbanknak legyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {el�g fedezete, Kankrin a Kereskedelmi Bank vagyon�nak
    egy r�sz�t �tutaltatta, �s ezzel k�t legyet �t�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy csap�sra, ugyanis �gy v�gk�pp nem sok p�nz
    maradt az ipar t�mogat�s�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Kankrin �s Mikl�s c�r - el\uc1\u337Xrel�t� - d�nt�seit a f�lelem
    motiv�lta: f�ltek, hogy a gazdas�gi v�ltoz�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {politikai v�ltoz�sokat vonnak maguk ut�n. Mikl�s
    1825. decemberi tr�nra l�p�se majdnem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {meghi�sult, ugyanis puccsk�s�rletet hajtott v�gre ellene
    katonatisztek egy csoportja, az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {dekabrist�k, akik a t�rsadalmi v�ltoz�sok radik�lis programj�val
    �lltak el\uc1\u337X. Mikl�s levelet �rt Mihail}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Alekszandrovics Romanov nagyhercegnek, amelyben
    tudatta, hogy \uc1\u8222XOroszorsz�gban k�sz�b�n �ll a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom, de esk�sz�m neked, hogy nem
    terjed sz�t az orsz�gban, am�g �n �lek\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mikl�s f�lt azokt�l a t�rsadalmi v�ltoz�sokt�l,
    amelyek egy modern gazdas�g megteremt�s�vel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ks�gszer\uc1\u369Xen egy�tt j�rnak. Moszkv�ban,
    egy ipari ki�ll�t�son, az �sszegy\uc1\u369Xlt gy�rosokhoz int�zett}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {besz�d�ben �gy fogalmazott:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XAz
    �llamnak �s a gy�rosoknak egyar�nt oda kell figyelni�k valamire, ami
    n�lk�l �pp a gy�rak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�lhatnak �ld�sb�l �tokk�, �s ez a valami a munk�sok fel�gyelete,
    akiknek a sz�ma �vr\uc1\u337Xl �vre n\uc1\u337X.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Er\uc1\u337Xs k�zzel �s atyai szigorral
    kell vigy�zni az \uc1\u337X erk�lcseiket, k�l�nben ez a rengeteg ember}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fokozatosan
    demoraliz�l�dni fog, v�g�l pedig elszeg�nyedik, �s vesz�lyt jelent majd az uraira
    n�zve.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ak�rcsak I. Ferenc, Mikl�s is f�lt, hogy egy modern ipari gazdas�gban
    megindulna a teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rombol�s, �s al��sn� a politikai status qu�t. Mikl�s
    k�r�s�re Kankrin konkr�t l�p�seket tett, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {visszafogja az ipar fejl\uc1\u337Xd�s�t. Betiltott
    sz�mos olyan ipari ki�ll�t�st, amit kor�bban rendszeresen}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megrendeztek, hogy bemutass�k az �j
    technol�gi�kat, �s el\uc1\u337Xseg�ts�k ezeknek a technol�gi�knak az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�tv�tel�t.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn600\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1848-ban
    forradalmak eg�sz sora r�zta meg Eur�p�t. V�laszul Arszcnyij Andrejevics
    Zakrevszkij,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Moszkva
    katonai korm�nyz�ja, aki a k�zrend fenntart�s��rt felelt, levelet �rt
    Mikl�s c�rnak: \uc1\u8222XHogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {meg\uc1\u337Xrizz�k a j�l�tet �s a nyugalmat, amelyet
    mostan�ban m�r csak Oroszorsz�g �lvez, a korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tiltsa meg a hajl�ktalanok �s a z�ll�tt
    alakok gy�lekez�s�t. Ok k�nnyen hozz�csap�dnak b�rmilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mozgalomhoz, �s megzavarj�k a
    t�rsadalom �s az egy�n b�k�j�t.\uc1\u8220XTan�csa Mikl�s miniszterei el�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt, �s 1849-ben
    hat�lyba l�pett egy �j t�rv�ny, amely megszabta, hogy Moszkva egyes
    r�szein}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vente
    legfeljebb h�ny �j gy�r ny�lhat. A t�rv�ny kimondottan tiltotta �j pamut-vagy
    gyapj�fon� �zem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    vas�nt�de nyit�s�t. A t�bbi ipar�g (p�ld�ul a sz�v�s, a kelmefest�s) k�pvisel\uc1\
    u337Xinek pet�ci�t kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {beny�jtaniuk a katonai korm�nyz�hoz, ha �j gy�rat akartak
    nyitni. V�g�l a pamutfon�st teljesen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {betiltott�k. Ezzel a t�rv�nnyel azt akart�k el�rni, hogy nc
    j�jj�n t�bb potenci�lisan rebellis munk�s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {v�rosba.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s ha az uralkod� ellens�ge az iparnak, akkor ellens�ge a
    vas�tnak is, pontosan �gy, ahogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Osztr�k-Magyar Monarchi�ban. 1842 el\uc1\u337Xtt csup�n
    egyetlen vas�tvonala volt Oroszorsz�gnak, a 27}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {km-es Carszkoje Szelo-Pavlovszk-
    Szentp�terv�r-vonal, amely a f\uc1\u337Xv�rost k�t�tte �ssze k�t c�ri}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rezidenci�val. Kankrin,
    aki ellenezte az ipar fejleszt�s�t, nem l�tott okot arra, hogy t�mogassa
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vas�t�p�t�st, amely
    szerinte t�rsadalmilag vesz�lyes mobilit�st ind�tana el. Azt mondta: \uc1\u8222XA
    vas�t nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mindig
    term�szetes sz�ks�gszer\uc1\u369Xs�g, sokkal ink�bb egy mesters�ges ig�ny
    eredm�nye, vagy csup�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {luxus. A korunkra oly jellemz\uc1\u337X, sz�ks�gtelen ide-oda
    utazgat�sra �szt�n�z.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Kankrin sz�mos, vas�t�p�t�sre tett aj�nlatot visszautas�tott, �s
    csak 1851-ben �p�lt �jra vas�tvonal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ez�ttal Moszkva �s Szentp�terv�r k�z�tt. Kankrin politik�j�t
    tov�bb folytatta Kleinmichel gr�f, akit a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�zleked�s�rt �s a k�z�p�letek�rt felel\uc1\u337Xs f\
    uc1\u337Xhivatal �l�re neveztek ki. Ez az int�zm�ny d�nt�tt a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vas�t�p�t�sekr\uc1\u337Xl, �s
    Kleinmichel arra haszn�lta poz�ci�j�t, hogy akad�lyozza a vas�th�l�zat}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u337Xv�l�s�t. 1849 ut�n att�l sem riadt vissza,
    hogy cenz�r�zza a napilapok vas�ti t�m�j� cikkeit.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A 13. t�rk�pen azt l�tjuk, milyen
    k�vetkezm�nyekkel j�rt mindez. M�g Nagy-Britanni�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Eszaknyugat-Eur�pa nagy r�sz�t 1870-ben
    m�r kereszt�l-kasul beh�l�zt�k a vas�tvonalak, addig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oroszorsz�g ter�let�t csak n�h�ny vonal szelte
    �t. A vas�tellenes politik�val csak az ut�n hagytak fel,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy az 1853-t�l 1856-ig tart� kr�mi h�bor�ban
    Oroszorsz�got sorra gy\uc1\u337Xzt�k le a brit, a francia �s az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oszm�n hader\uc1\u337Xk: a c�r �s
    emberei meg�rtett�k, hogy a sz�ll�t�si �s k�zleked�si infrastrukt�ra}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fejletlens�ge az orsz�g
    v�delm�nek egyik s�lyos hi�nyoss�ga. Az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban sem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokat fejl\uc1\u337Xd�tt a
    vas�th�l�zat (kiv�ve Ausztri�t �s a birodalom nyugati r�szeit), b�r az
    1848-as}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {forradalmak
    itt is v�ltoz�sokat hoztak, amelyek k�z�l a legjelent\uc1\u337Xsebb a
    jobb�gys�g int�zm�ny�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {elt�rl�se volt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4546\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Haj�zni tilos}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az abszolutizmus nemcsak Eur�pa nagy
    r�sz�n, de �zsi�ban is eluralkodott, �s ott is g�tolta az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iparos�t�st. Ezt legink�bb a
    k�nai Ming- �s Csing-dinasztia uralma, illetve az Oszm�n Birodalom}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmusa
    illusztr�lja. A Szung-dinasztia alatt, 960 �s 1279 k�z�tt, K�na
    technol�giai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {innov�ci�ban vil�gels\uc1\u337X volt. A k�naiak tal�lt�k fel az �r�t, az
    ir�nyt\uc1\u369Xt, a puskaport, a pap�rt �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pap�rp�nzt, a porcel�nt �s a
    nagyolvaszt�nak nevezett kemencet�pust, �s el\uc1\u337Xbb k�sz�tettek �gy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�nt�ttvasat, mint az
    eur�paiak. K�ls\uc1\u337X hat�sokt�l f�ggetlen�l, K�n�ban is nagyj�b�l akkor
    tal�lt�k fel a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rokk�t
    �s v�zenergi�t, mint Eur�zsia m�sik v�g�ben. K�vetkez�sk�pp, 1500-ban az
    �letsz�nvonal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legal�bb
    olyan magas lehetett K�n�ban, mint Eur�p�ban. K�n�t �vsz�zadokon �t egy
    k�zpontos�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llam
    �s egy �rdemei szerint kiv�lasztott k�zigazgat�si kar ir�ny�totta.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {K�na abszolutista �llam volt,
    �s a Szung-dinasztia idej�n a n�veked�s kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerben val�sult meg. Az
    uralkod� eliten k�v�l egyetlen t�rsadalmi csoportnak sem volt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai k�pviselete, nem l�tezett
    semmif�le parlamentszer\uc1\u369X int�zm�ny. K�n�ban a keresked\uc1\
    u337Xknek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindig is
    bizonytalan volt a helyzet�k, �s a Szung-korszak nagyszer\uc1\u369X
    tal�lm�nyait sem a piaci}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szt�nz\uc1\u337Xk, hanem a korm�ny t�mogat�sa, s\uc1\u337Xt
    rendeletei h�vt�k �letre. K�z�l�k csak n�h�ny ker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmi forgalomba. A Szung-korszak
    elm�lta ut�n, a Ming- �s a Csing-dinasztia alatt az �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g szorosabbra h�zta a gyepl\uc1\u337Xt.
    Mindezek h�tter�ben a kizs�km�nyol� int�zm�nyek szok�sos}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gondolatmenete h�z�dott meg. Ahogy a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek felett regn�l� szinte valamennyi}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {uralkod�, �gy K�na abszol�t
    cs�sz�rai is ellenezt�k a v�ltoz�st, stabilit�sra t�rekedtek, �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenekel\uc1\u337Xtt, f�ltek a
    teremt\uc1\u337X rombol�st�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ezt a nemzetk�zi kereskedelem t�rt�nete illusztr�lja a
    legjobban. Ahogy azt m�r l�ttuk, az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinens felfedez�se �s a nemzetk�zi
    kereskedelem megszervez�s�nek m�dja kulcsszerepet j�tszott a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kora �jkori Eur�pa politikai
    konfliktusaiban �s int�zm�nyi v�ltoz�saiban. K�n�ban a belf�ldi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelemben r�szt vehettek
    a mag�nkeresked\uc1\u337Xk, a nemzetk�zi kereskedelem azonban az �llam}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liuma volt. 1368-
    ban a Ming-dinasztia ker�lt hatalomra, �s els\uc1\u337X tagja, Hung-vu
    cs�sz�r 30}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vig
    uralkodott. Hung-vu att�l tartott, hogy a nemzetk�zi kereskedelem politikailag �s
    t�rsadalmilag is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {destabiliz�l� hat�s� lenne, ez�rt nemzetk�zi �ruforgalomra csak akkor
    adott enged�lyt, ha azt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�ny szervezte meg, �s ha az nem kereskedelmi c�lt
    szolg�lt, hanem a K�n�nak ad�t fizet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h\uc1\u369Xb�r�llamokba vittek �rut. Hung-vu
    k�pes volt t�bb sz�z embert kiv�geztetni azzal a v�ddal, hogy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�ltak ezeknek az
    �rusz�ll�t�, ad�szed\uc1\u337X utaknak a leple alatt kereskedelmi �gyleteket
    ny�lbe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tni. 1377 �s
    1397 k�z�tt nem adtak enged�lyt ilyen tengeri misszi�ra. Hung-vu azt is
    megtiltotta,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    mag�nszem�lyek k�lf�ldiekkel kereskedjenek, �s hogy a k�naiak a tengerent�lra
    utazzanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1402-ben Jung-l� ker�lt a tr�nra, �s
    ekkor kezdet�t vette K�na t�rt�nelm�nek egyik legh�resebb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korszaka azzal, hogy �jraindult az
    �llamilag finansz�rozott, intenz�v k�lkereskedelem. Jung-l� hat nagy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmi k�ldet�ssel b�zta meg
    Cseng Ho t�bornokot: az �ti c�l D�lkelet- �s D�l-�zsia, Ar�bia}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Afrika volt. A k�naiak ismert�k
    ezeket a helyeket, hiszen m�r r�g�ta kereskedelmi kapcsolatban}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lltak vel�k,
    de ez a kapcsolat m�g soha nem volt ennyire intenz�v. Az els\uc1\u337X
    flotta 27 800 f\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {leg�nys�gb\uc1\u337Xl, 62 nagy, �n. kincses haj�b�l �s 190 kisebb
    haj�b�l �llt - ez ut�bbiak k�z�tt volt olyan,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely csak iv�vizet, csak �lelmet, csak embereket
    sz�ll�tott. 1422-ben, a hatodik �t ut�n Jung-l�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cs�sz�r �tmenetileg m�gis le�ll�totta
    ezeket a k�ldet�seket; azut�n ez a sz�net �lland�sult arra az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xre, am�g ut�dja,
    Hung-hszi uralkodott (1424-1425). Hung-hszi korai hal�la ut�n Hsz�an-t� ker�lt a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tr�nra, aki 1433-ban
    ugyan enged�lyezett Cseng H�nak m�g egy utols� utat, de ut�na minden}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {tengerent�li
    kereskedelmet betiltott. 1436-ban m�r a tengerj�r�k �p�t�se is illeg�lis
    volt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tengerent�li
    kereskedelem tilalm�t csak 1567-ben oldott�k fel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek az esem�nyek - �s m�g sok
    m�sik, hisz ez csak \uc1\u8222X�zel�t\uc1\u337X\uc1\u8221X volt azokb�l az
    int�zked�sekb\uc1\u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {amelyek g�tat vetettek szinte minden, potenci�lisan
    destabiliz�l� gazdas�gi tev�kenys�gnek -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {alapjaiban hat�rozt�k meg a k�nai gazdas�g fejl\uc1\
    u337Xd�s�t. �pp akkor, amikor a nemzetk�zi kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s az amerikai kontinens felfedez�se
    teljesen �tform�lta Anglia int�zm�nyrendszer�t, K�na elv�gta}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mag�t a vil�gt�l, bez�rk�zott, �gy
    ez a kritikus fordulat el sem jutott hozz�. A bez�rk�z�s nem �rt v�get}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1567-ben. 1644-ben a Ming-
    dinaszti�t megd�nt�tte a dzs�rcsi n�p, vagyis a bels\uc1\u337X-�zsiai
    mandzsuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akik
    megalap�tott�k a Csing-dinaszti�t. A teljes politikai instabilit�s id\uc1\
    u337Xszaka k�vetkezett. A Csing}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {uralkod�k t�meg�vel kezdt�k elkobozni az emberek vagyon�t,
    kisaj�t�tani a f�ldj�ket. Az 1690-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�vekben Tang Csen, egy nyugalmazott k�nai tud�s �s cs\uc1\
    u337Xdbe ment keresked\uc1\u337X ezt �rta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�bb mint 50 �v telt el az�ta, hogy megalap�tott�k a
    Csing-di- naszti�t, �s az�ta a birodalom napr�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {napra szeg�nyebb. A f�ldm\uc1\u369Xvesek
    nyomorognak, a k�zm\uc1\u369Xvesek nyomorognak, a keresked\uc1\u337Xk}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyomorognak �s a
    hivatalnokok is nyomorognak. A gabona olcs�, m�gis neh�z j�llakni. A ruha olcs�,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�gis neh�z
    ruh�zkodni. Haj�rakom�nnyi �ru utazik egyik piacr�l a m�sikra, de a
    rakom�nyt �ron}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alul,
    vesztes�ggel kell eladni. A hivatalnokok, elhagyva a hivatalukat, azt
    l�tj�k, hogy nincs mib\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eltartani a csal�djukat. Mind a n�gy foglalkoz�si �g
    elszeg�nyedett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1661-
    ben Kanghszi cs�sz�r elrendelte, hogy mindenki, aki a Vietnamt�l Cs�-
    csiang tartom�nyig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {h�z�d� partszakaszon �l - amely egykor K�na kereskedelmileg legakt�vabb
    r�sze volt -, vagyis a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {teljes d�li part lakoss�ga k�lt�zz�n 27 km-rel beljebb, a
    sz�razf�ld belseje fel�. A parton katon�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {j�r\uc1\u337Xr�ztek, hogy a rendeletnek �rv�nyt
    szerezzenek, �s 1693-ig a haj�z�s is tilos volt v�gig e part}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ment�n. A XVIII. sz�zadban
    ezt a tilalmat id\uc1\u337Xr\uc1\u337Xl id\uc1\u337Xre �jra meger\uc1\
    u337Xs�tett�k, sikeresen elsorvasztva}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {ezzel K�na tengerent�li kereskedelmi kapcsolatait. B�r volt
    n�mi fejl\uc1\u337Xd�s, de csak kevesen mert�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalni a befektet�ssel j�r� kock�zatot, mert
    a cs�sz�r b�rmikor meggondolhatta mag�t, �s betilthatta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a keresked�st, �s akkor a haj�kba, a
    felszerel�sbe �s a kereskedelmi kapcsolatokba fektetett p�nz}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mind el�szott.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Hogy a Ming- �s a Csing-dinasztia uralkod�i mi�rt ellenezt�k a nemzetk�zi
    kereskedelmet? Az indok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�r ismer\uc1\u337Xs: f�ltek a teremt\uc1\u337X rombol�st�l. Az orsz�g vezet\uc1\
    u337Xinek els\uc1\u337Xdleges c�lja a politikai stabilit�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremt�se �s fenntart�sa volt. A
    nemzetk�zi kereskedelem potenci�lis vesz�lyt jelentett erre a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {stabilit�sra, ugyanis a keresked\
    uc1\u337Xk egyre gazdagabbak �s egyre b�trabbak lettek, �pp �gy, mint}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban, amikor
    megindult az atlanti kereskedelem b\uc1\u337Xv�l�se. �s nem csak a Ming-
    �s a Csing-}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {dinasztia uralkod�i gondolkodtak �gy, de ez a felfog�s
    jellemezte a Szung-dinasztia tagjait is, m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkor is, ha \uc1\u337Xk hajland�ak voltak
    t�mogatni a technol�giai innov�ci�kat, �s nagyobb szabads�got}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adtak a keresked\uc1\u337Xknek,
    felt�ve, hogy a kereskedelem a cs�sz�r ir�ny�t�sa alatt zajlott. Azt�n a Ming-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a Csing-dinasztia
    kor�ban romlott a helyzet, mert az �llam szorosabb ellen\uc1\u337Xrz�s al�
    vonta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    tev�kenys�geket, �s betiltotta a tengerent�li kereskedelmet. Term�szetesen a
    Ming- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Csing-
    korabeli K�n�ban is l�teztek piacok, m\uc1\u369Xk�d�tt a kereskedelem, a korm�ny
    pedig igen kedvez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {m�rt�k\uc1\u369X ad�kat szabott ki a hazai gazdas�gra.
    Meglehet\uc1\u337Xsen keveset tett azonban az innov�ci�t}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�s��rt, illetve a kereskedelem
    �s az ipar fejl\uc1\u337Xd�s�t fel�ldozta a politikai stabilit�s�rt. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gnak ez az
    abszolutisztikus uralma el\uc1\u337Xre l�that� k�vetkezm�nyekkel j�rt: a
    k�nai gazdas�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {XIX. sz�zad v�g�ig, s\uc1\u337Xt m�g a XX. sz�zad elej�n is csak
    stagn�lt, m�g m�s gazdas�gokban jav�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {zajlott az iparos�t�s. Mire 1949-ben l�trej�tt a Mao-f�le
    kommunista rezsim, K�na m�r a vil�g egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {legszeg�nyebb orsz�ga volt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li2973\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {J�nos pap abszolutizmusa}\b0 \par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az abszolutizmus -
    mint politikai int�zm�nyrendszer �s annak gazdas�gi k�vetkezm�nyei - nem}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�toz�dott csup�n
    Eur�p�ra �s �zsi�ra; jelen volt Afrik�ban is. P�ld�ul a Kong�
    Kir�lys�gban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy
    azt a 2. fejezetben l�ttuk. De �r�k p�ldak�nt �lljon itt ink�bb Eti�pia, m�s n�ven
    Abessz�nia,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek
    gy�kereit m�r megismert�k a 6. fejezetben, amikor arr�l volt sz�, hogy
    az Aksz�mi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kir�lys�g
    buk�sa ut�n kialakult a feudalizmus. Az abessz�niai abszolutizmus m�g hosszabb
    �let\uc1\u369X volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mint eur�pai megfelel\uc1\u337Xi, mert Eti�pi�nak teljesen m�s kih�v�sokkal
    �s kritikus fordulatokkal kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szemben�znie.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miut�n az aksz�mi kir�ly, Ezana
    �tt�rt a kereszt�ny hitre, az eti�piaiak is kereszt�nyek maradtak, �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XIV. sz�zadra Eti�pia ker�lt
    a .J�nos pap orsz�ga\uc1\u8221X m�tosz k�z�ppontj�ba. J�nos pap kereszt�ny kir�ly}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt, akinek akkor
    szakadt meg a kapcsolata Eur�p�val, amikor a K�zel-Keleten megindult az iszl�m}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felemelked�se. Az
    eredeti legenda szerint orsz�ga valahol Indi�ban volt; de ahogy az eur�paiak
    egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbet tudtak
    meg Indi�r�l, r�j�ttek, hogy ez nem igaz. Azut�n, term�szetszer\uc1\
    u369Xleg, Eti�pia kir�ly�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {terel\uc1\u337Xd�tt a gyan�, l�v�n hogy kereszt�ny volt. Az
    eti�p kir�lyok val�j�ban m�r r�g�ta pr�b�ltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�vets�gre l�pni az eur�pai uralkod�kkal, t�mogat�st
    rem�ltek t\uc1\u337Xl�k az arab megsz�ll�ssal szemben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s ez�rt m�r legal�bb 1300 �ta rendszeresen
    �rkeztek Eur�p�ba eti�p diplom�ciai k�ld�tts�gek; m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a portug�l kir�lyt is r�vett�k, hogy k�ldj�n
    katon�kat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek
    a katon�k �s a vel�k egy�tt az
    orsz�gba �rkez\uc1\u337X diplomat�k, jezsuita szerzetesek �s utaz�k, akik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mind J�nos pappal
    szerettek volna tal�lkozni, rengeteg besz�mol�t �rtak Eti�pi�r�l.
    Gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szempontb�l
    ezek k�z�l az egyik leg�rdekesebb a portug�l diplom�ciai k�ld�tts�ggel
    utaz� k�pl�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Francisco �lvares �r�sa. \uc1\u336X 1520-t�l 1527-ig tart�zkodott Eti�pi�ban. De
    r�nk maradt m�g a jezsuita}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szerzetes, Manoel de Almeida besz�mol�ja is, aki 1624-t\uc1\
    u337Xl �lt Eti�pi�ban, �s egy utaz�, bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {John Bruce napl�ja, aki 1768 �s 1773 k�z�tt
    l�togatott el oda. Valamennyi �r�s r�szletesen ismerteti a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyeit, �s az olvas�nak semmi k�ts�ge nem marad afel\uc1\u337Xl,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Eti�pia
    t�k�letes mintap�ld�nya volt az abszolutizmusnak. Pluralista int�zm�nyeknek
    nyomuk sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt,
    semmi sem ellen\uc1\u337Xrizhette �s korl�tozhatta az uralkod� hatalm�t, aki azon
    az alapon form�lt jogot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {a tr�nra, hogy �ll�t�lag \uc1\u337X a legend�s kir�ly, Salamon �s S�ba kir�lyn\
    uc1\u337Xj�nek lesz�rmazottja.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az abszolutizmus eredm�nyek�nt a tulajdonjogok v�delme
    egy�ltal�n nem volt biztos�tott, �s ennek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {oka els\uc1\u337Xsorban az uralkod� politikai
    strat�gi�ja volt. Bruce azt �rta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XMinden f�ld a kir�ly�; �s annak ad bel\uc1\u337Xle,
    akinek kedve tartja, �s akkor veszi vissza, amikor csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akarja. Amint meghal, a kir�lys�g �sszes f�ldje
    a Koron�ra sz�ll; �s ezenfel�l akkor is, ha meghal a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ld jelenlegi tulajdonosa, javai,
    b�rmilyen r�g�ta birtokolta is azokat, visszaker�lnek a kir�ly}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birtok�ba, �s nem legid\uc1\
    u337Xsebb fi�ra sz�llnak.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Alvares �gy v�lte, sokkal t�bb lenne \uc1\u8222Xa
    gy�m�lcs �s a megm\uc1\u369Xvelt f�ld, ha a nagy emberek nem}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�nn�nak ilyen
    kegyetlen�l a n�ppel\uc1\u8221X. Almeida besz�mol�ja a t�rsadalom m\uc1\
    u369Xk�d�s�r\uc1\u337Xl nagyon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetkezetes. Megfigyelte, hogy:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222X...itt annyira megszokott, hogy az uralkod� k�t-h�rom �vente, n�ha �vente, s\
    uc1\u337Xt n�ha �vente t�bbsz�r is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {cser�lgeti, v�ltogatja �s elveszi a f�ldet az emberekt\uc1\
    u337Xl, hogy ezen m�r senki nem lep\uc1\u337Xdik meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Gyakran megesik, hogy az egyik ember
    felsz�ntja a f�ldet, egy m�sik beveti, egy harmadik meg}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {learatja a term�st. Ebb\uc1\u337Xl
    ad�dik, hogy nincs senki, aki igaz�n gondozn� azt a birtokot, aminek a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�m�lcs�t �lvezi; s\
    uc1\u337Xt m�g csak f�t se �ltet senki, mert mindenki tudja, hogy csak nagyon
    ritk�n fogja}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    lesz�retelni a gy�m�lcs�t, aki azt a f�t �ltette. A kir�lynak azonban
    j�l j�n, hogy az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ennyire f�ggnek t\uc1\u337Xle.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezekb\uc1\u337Xl a le�r�sokb�l kit\uc1\
    u369Xnik, hogy Eti�pia politikai �s gazdas�gi szerkezete er\uc1\u337Xsen
    hasonl�t az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eur�pai
    abszolutista �llamok�ra, b�r az �r�sokb�l az is vil�gosan kider�l, hogy
    Eti�pi�ban az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {abszolutizmus sokkal intenz�vebb volt, �s a gazdas�gi int�zm�nyrendszer az
    eur�pain�l sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol�bb volt. R�ad�sul - ahogy azt a 6. fejezetben kiemelt�k - Eti�pi�ba
    nem �rt el azoknak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    kritikus fordulatoknak a hat�sa, amelyek Angli�ban seg�tettek al��sni az
    abszolutista rezsimet. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�g el volt v�gva azokt�l a folyamatokt�l, amelyek a modern
    vil�got form�lt�k. �s m�g ha nem is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lett volna �gy, ha ennyire er\uc1\u337Xs az abszolutizmus, az
    val�sz�n\uc1\u369Xleg csak tov�bb er\uc1\u337Xs�tette volna �nmag�t.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {P�ld�ul a nemzetk�zi kereskedelem
    - bele�rtve a j�l j�vedelmez\uc1\u337X rabszolga-kereskedelmet is -,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ak�rcsak Spanyolorsz�gban,
    Eti�pi�ban is az uralkod� ir�ny�t�sa alatt �llt. Eti�pia nem volt teljesen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elszigetelt: folyamatosan
    �rkeztek ide eur�paiak, akik J�nos pap kir�lys�g�t kerest�k, �s a k�rnyez\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iszl�m
    �llamokkal is meg kellett v�vnia a maga h�bor�it. A t�rt�n�sz, Edward Gibbon
    szabatosan �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fogalmazta meg v�lem�ny�t: \uc1\u8222XAz eti�pok, akiket minden oldalr�l
    vall�suk ellens�gei vettek k�r�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {majd ezer �ven �t aludtak, megfeledkezve arr�l a vil�gr�l, amely
    megfeledkezett r�luk.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor a XIX. sz�zadban
    az afrikai kontinensen is megkezd\uc1\u337Xd�tt az eur�pai gyarmatos�t�s,
    Eti�pia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlen
    kir�lys�g volt, �l�n Ras Kass�val (Kassa herceggel), aki 1855-ben lett \
    uc1\u8211X II. Tevodrosz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�ven - Eti�pia cs�sz�ra. Tevodrosz nekikezdett az �llam
    moderniz�l�s�nak, k�zpontos�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {k�zigazgat�s �s a b�r�skod�s rendszer�t, �s fel�ll�tott egy olyan
    hadsereget, amely k�pes volt rendet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tartani az orsz�gban, �s legy\uc1\u337Xzni az eur�paiakat.
    Valamennyi tartom�ny �l�re katonai korm�nyz�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevezett ki, az \uc1\u337X feladatuk volt
    beszedni �s eljuttatni az ad�kat a kincst�rba. Tevrodosz le�lt t�rgyalni}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az eur�pai hatalmakkal, de
    nem volt k�nny\uc1\u369X dolga. Elkesered�s�ben beb�rt�n�zte az angol
    konzult.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1868-ban az
    angolok csapatokat k�ldtek Eti�pi�ba: a katon�k feld�lt�k �s kifosztott�k
    a f\uc1\u337Xv�rost.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Tevodrosz �ngyilkos lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindezek ellen�re Tevodrosz �jj�alakult korm�ny�nak siker�lt
    v�ghezvinnie a XIX. sz�zad egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {nagy antikolonialista gy\uc1\u337Xzelm�t, az olaszok ellen.
    1889-ben a tr�n II. Menelikre sz�llt, aki r�gt�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szembe tal�lta mag�t az olasz �rdekekkel:
    Olaszorsz�g itt akart gyarmatot alap�tani. 1885-ben a n�met}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kancell�r, Bismarck �sszeh�vott egy
    konferenci�t Berlinben, ahol az eur�pai hatalmak meghirdett�k a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hajsza Afrik��rt (\uc1\u8222XScramble
    for Africa\uc1\u8221X) akci�t - vagyis eld�nt�tt�k, hogyan osztj�k fel egym�s
    k�zt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�t
    k�l�nb�z\uc1\u337X �rdekszf�r�kra. A konferenci�n Olaszorsz�g jogot form�lt
    Eritrea, az eti�p}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {partvid�k �s Szom�lia gyarmatos�t�s�ra. Eti�pi�nak
    azonban, b�r nem k�pviseltette mag�t a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {konferenci�n, valahogy siker�lt meg\uc1\u337Xriznie
    f�ggetlens�g�t. De az olaszok nem mondtak le a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {terveikr\uc1\u337Xl, �s 1896-ban az Eritre�ban
    �llom�soz� csapataikat d�l fel� vez�nyelt�k. Menelik erre �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {reag�lt, ahogy egy eur�pai kir�ly reag�lt
    volna a k�z�pkorban: sereget toborzott, m�ghozz� �gy, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utas�totta a nemess�get, hogy h�vj�k hadba
    a fegyvereseiket. Egy �gy �sszetrombit�lt hadsereg nem t�l}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sok�ig marad �t\uc1\u337Xk�pes, de
    r�vid ideig hatalmas hader\uc1\u337Xt biztos�t. �s ez a r�vid id\uc1\u337X
    el�g volt arra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    1896-ban, az aduai csat�ban Menelik 100 ezer f\uc1\u337Xs serege legy\uc1\
    u337Xzze a 15 ezer f\uc1\u337Xs olasz hadat.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egy m�g nem gyarmatos�tott afrikai orsz�g soha
    nem m�rt ilyen �ri�si veres�get eur�pai hatalomra.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez a gy\uc1\u337Xzelem tov�bbi 40 �vre
    biztos�totta Eti�pia f�ggetlens�g�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Az utols� eti�p uralkod�t, Ras Tafarit (Tafari herceget)
    1930-ban koron�zt�k meg. I. Hail� Szelasszi�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�ven uralkodott eg�szen addig, am�g uralm�t meg
    nem d�nt�tte a m�sodik olasz megsz�ll�s, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {1935-ben kezd\uc1\u337Xd�tt. De 1941-ben
    Hail� Szelasszi� az angolok seg�ts�g�vel visszat�rt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m\uc1\u369Xzet�sb\uc1\u337Xl, �s
    eg�szen 1974-ig hatalmon is maradt. Ekkor puccsot hajtott v�gre ellene
    marxista}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tisztek egy
    csoportja, a Derg (\uc1\u8222Xa bizotts�g\uc1\u8221X), akik azut�n t�nkretett�k �s
    lerombolt�k az orsz�got. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {abszolutista eti�p birodalom kizs�km�nyol� gazdas�g�nak
    alapint�zm�nyei - p�ld�ul a kor�bban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {eml�tettgult�s az Aksz�mi Kir�lys�g buk�sa ut�n kialakult
    feudalizmus - eg�szen addig fennmaradtak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {am�g az 1974-es forradalom ut�n el nem t�r�lt�k \uc1\
    u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ma
    Eti�pia a vil�g egyik legszeg�nyebb orsz�ga. Egy angol �tlag polg�r
    j�vedelme k�r�lbel�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {negyvenszerese egy �tlag eti�p�nak. A lakoss�g t�bbs�ge vid�ken �l �s �nell�t�
    gazd�lkod�st folytat.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Nincs biztos�tva se iv�v�z, se villany�ram, �s nincs megfelel\uc1\u337X
    oktat�s, sem eg�szs�g�gyi ell�t�s. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {v�rhat� �lettartam k�r�lbel�l 55 �v, �s csup�n a feln\uc1\
    u337Xttek egyharmada �r�stud�. Ha �sszehasonl�tjuk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eti�pi�t Angli�val, l�thatjuk milyen �ri�si az
    egyenl\uc1\u337Xtlens�g a vil�gban. Eti�pia ma az�rt ott tart,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahol, mert - szemben
    Angli�val - az abszolutizmus itt eg�szen a k�zelm�ltig fennmaradt. Az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmus pedig
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket �s szeg�nys�get hozott az eti�pok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�megeinek, b�r
    ek�zben az uralkod�k �s a nemess�g, term�szetesen, meggazdagodtak. De az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmus
    legmaradand�bb k�vetkezm�nye az volt, hogy az eti�p t�rsadalom nem tudta}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kihaszn�lni azokat a
    lehet\uc1\u337Xs�geket, amelyeket az iparos�t�s ny�jtott a XIX. sz�zadban �s a XX.
    sz�zad}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elej�n. Ez�rt
    nyomorognak m�g ma is.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3760\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {Samaale gyermekei}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az abszolutisztikus politikai
    int�zm�nyrendszer a vil�gon minden�tt g�tolta az iparos�t�st - vagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetve, azzal, ahogy
    megszervezte a gazdas�got, vagy k�zvetlen�l, ahogy azt az Osztr�k-Magyar}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Monarchia �s
    Oroszorsz�g eset�ben l�ttuk. De nem az abszolutizmus volt az egyetlen
    korl�t, ami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {akad�lyozta a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek megjelen�s�t. A XIX. sz�zad hajnal�n,
    a vil�g sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�sz�n,
    k�l�n�sen Afrik�ban, hi�nyzott az �llam, amely biztos�tani tudta volna, legal�bb
    minim�lisan,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a
    t�rv�nyes rendet, amely egy modern gazdas�g megteremt�s�nek egyik el\uc1\
    u337Xfelt�tele. Nem akadt egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {olyan ember, mint Oroszorsz�gban I. (Nagy) P�ter, aki elind�totta a
    politikai centraliz�ci� folyamat�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {majd fel�p�tette az orosz abszolutizmust. Olyan ember pedig
    v�gk�pp nem akadt, mint Angli�ban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Tudorok, akik �gy k�zpontos�tott�k az �llamot, hogy k�zben nem
    tett�k teljesen t�nkre - helyesebben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem tudt�k teljesen t�nkretenni, hiszen ott volt a parlament �s a
    hatalmukat korl�toz� egy�b t�nyez\uc1\u337Xk.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Bizonyos m�rt�k\uc1\u369X politikai centraliz�ci�
    n�lk�l ezeknek az afrikai orsz�goknak a vezet\uc1\u337Xi nem sokat}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tehettek, m�g ha az elit
    t�rt karokkal fogadta volna is az iparos�t�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Afrika szarv�ban fekv\uc1\u337X Szom�lia
    esete j�l illusztr�lja, milyen puszt�t� hat�sa lehet a politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ci� hi�ny�nak.
    Szom�li�ban az emberek kl�nokba szervez\uc1\u337Xdve �lnek, az orsz�got
    hat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kl�ncsal�d uralja.
    Ezek k�z�l a n�gy legnagyobb a Dir, a Darod, az Isaq �s a Hawiye, akik mind egy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�s \uc1\u337Xst\uc1\
    u337Xl, a mitikus Samaal�t�l eredeztetik magukat. Ezek a kl�ncsal�dok Szom�lia
    �szaki r�sz�r\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�rmaznak, onnan v�ndoroltak fokozatosan d�l �s kelet fel�, �s m�g
    ma is els\uc1\u337Xsorban nom�dok, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kecsk�ket, juhokat �s tev�ket legeltetve v�ndorolnak. D�len
    a m�sik k�t kl�ncsal�d, a Digil �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Rahanweyn m�r letelepedett, \uc1\u337Xk f�ldm\uc1\
    u369Xvel�ssel foglalkoznak. Az egyes kl�ncsal�dok ter�leteit}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�br�zolja a 12. t�rk�p.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A szom�liak identit�s�t
    els\uc1\u337Xsorban az hat�rozza meg, hogy melyik kl�ncsal�dhoz tartoznak,
    de ezek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon nagy
    k�z�ss�gek, �s sz�mos kisebb csoportb�l �llnak �ssze. Ezek k�z�l az els\
    uc1\u337Xk a kl�nok,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {amelyek eredet�ket valamelyik nagy kl�ncsal�dra vezetik vissza. Enn�l nagyobb
    jelent\uc1\u337Xs�ggel b�rnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a kl�non bel�li, �n. d7y�-csoportok, amelyek egym�ssal szoros rokoni
    kapcsolatban �ll� emberekb\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {�llnak, akik diy�t, vagyis \uc1\u8222Xv�rp�nzt\uc1\u8221X
    fizetnek �s kapnak - kompenz�land� a csoport egyik tagj�nak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggyilkol�s�t. A szom�li kl�nok
    �s a diya-csoportok k�z�tt t�rt�nelm�k sor�n szinte folyamatosan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�lt a harc a rendelkez�s�kre
    �ll�, sz\uc1\u369Xk�s er\uc1\u337Xforr�sok�rt, k�l�n�sen a v�zk�szletek�rt �s a
    legel\uc1\u337Xk�rt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {R�ad�sul a szomsz�dos kl�nok �s ^acsoportok rendszeresen fosztogatt�k
    egym�s �llat�llom�ny�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Hi�ba volt a kl�noknak vezet\uc1\u337Xj�k (szult�njuk), �s
    hi�ba volt az �regek tan�csa, ezeknek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100
    {embereknek nem volt val�di hatalmuk. A politikai hatalom rendk�v�l
    sz�les k�rben oszlott meg,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {minden feln\uc1\u337Xtt f�rfi belesz�lhatott azokba a
    d�nt�sekbe, amelyek kihatnak az eg�sz kl�nra vagy az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eg�sz csoportra. Ezeket a d�nt�seket egy
    nem hivatalos tan�cs hozta meg, amelynek tagja volt minden}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feln\uc1\u337Xtt f�rfi. A szom�liaknak nem
    voltak �rott t�rv�nyeik, se rend\uc1\u337Xrs�g�k vagy jogrendszer�k, csak az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�n. sar�a jog: ez adott
    egyfajta keretrendszert, amelybe be�gyaz�dtak a k�l�nb�z\uc1\u337X �ratlan
    szab�lyok.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Egy �/�ya-
    csoport sz�m�ra ezek az �ratlan t�rv�nyek a heemc.k nevezett szab�lygy\
    uc1\u369Xjtem�nyben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {realiz�l�dtak, amely mag�ban foglalt minden k�telezetts�get, jogot �s
    feladatot, �s a csoport}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megk�vetelte, hogy ezeket azok is betarts�k, akik
    kapcsolatba ker�lnek vel�k. Ahogy megindult a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�s, kezdt�k le�rni ezeket a heercket. A
    Hassan Ugaas csal�d p�ld�ul k�r�lbel�l 1500 f\uc1\u337Xb\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll� diya-csoport volt, �s a Brit
    Szom�lif�ld�n �l\uc1\u337X Dir kl�ncsal�dba tartozott. 1950. m�rcius 8-�n a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {brit k�rzeti megb�zott
    �r�sba foglalta a Amj�ket. Az els\uc1\u337X h�rom paragrafus �gy sz�lt:}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X1. Amikor a
    Hassan Ugaas csal�d egy tagj�t meggyilkolja egy m�sik csoport, a v�rp�nz�b\uc1\
    u337Xl, a 100}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tev�b\
    uc1\u337Xl 20-at a legk�zelebbi rokona kapjon meg, a t�bbi 80 teve a
    csal�d t�bbi tagja k�z�tt oszlik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {meg.}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li213\ri0\sl-346\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {2. Ha a Hassan Ugaas csal�d
    egyik tagj�t megsebes�ti egy k�v�l�ll�, �s s�r�l�sei olyan s�lyosak,}\par\pard\
    li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy azok 33 �s 1/3 tev�t
    �rnek, akkor 10 tev�t a s�r�ltnek kell adni, a t�bbit a s�r�lt jiffo-}\
    par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoportja (a diya-
    csoport egy alcsoportja) kapja.}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {3. A Hassan Ugaas csal�d tagjai k�z�tt az ember�l�s
    ellen�rt�ke 33 �s 1/3 teve, amely az elhunyt}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {legk�zelebbi rokon�nak j�r. Ha a tettes nem tudja
    kifizetni a teljes �sszeget vagy annak egy}\par\pard\li586\ri0\sl-400\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {r�sz�t, a csal�dja seg�t neki.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Hogy a heer legink�bb a gyilkoss�gra �s a sebes�l�sre f�kusz�l, azt mutatja, hogy
    a diya-csoportok �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    kl�nok k�z�tt szinte �lland�sult a h�bor�s helyzet. A konfliktusok
    k�z�ppontj�ban a v�rp�nz �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�rbossz� �llt. Aki b\uc1\u369Xnt k�vetett el egy csoport egy tagja
    ellen, az b\uc1\u369Xnt k�vetett el az eg�sz ^acsoport}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen, �s ez kollekt�v j�v�t�tel�rt, v�rp�nz�rt
    ki�ltott. Ha nem fizett�k meg a v�rp�nzt, a b\uc1\u369Xn�s diya-}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoportja kollekt�v megtorl�sra
    sz�m�thatott. Amikor a modern k�zleked�s el�rte Szom�li�t, a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rp�nzt kiterjesztett�k azokra
    is, akik aut�balesetben s�r�ltek vagy haltak meg. A Hassan Ugaas}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csal�d heerje nem csak
    a gyilkoss�gr�l rendelkezik; a 6. paragrafus �gy sz�l: \uc1\u8222XHa a
    Hassan Ugaas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csal�d
    egyik tagja a tan�cskoz�son megs�rti a csal�d egy m�sik tagj�t, 150
    shillinget kell fizetnie a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {s�rtett f�lnek.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {1955 elej�n a Habar Tol Ja\uc1\u8217Xlo �s a Habar
    Yuunis kl�nok egyar�nt a Domberelly r�gi�ban, egym�shoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zel legeltettek. A Yuunis kl�n egy tagja
    megsebes�lt, miut�n �sszevitatkozott a tevetart�s mik�ntj�n}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Tol Ja\uc1\u8217Xlo kl�n egy
    tagj�val. A Yuunis kl�n azonnal megtorolta az esetet: r�t�madtak a Tol Ja\
    uc1\u8217Xlo}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kl�nra,
    �s meg�lt�k azt az embert. A hal�leset ut�n, a v�rp�nz t�rv�ny�nek �rtelm�ben, a
    Yuunis kl�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�rt�r�t�st aj�nlott, amit a Tol Ja\uc1\u8217Xlo kl�n el is fogadott. A v�rp�nzt
    szem�lyesen volt szok�s �tadni, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tev�ben. Az �tad�son az egyik Tol Ja\uc1\u8217Xlo-tag meg�lt egy
    Yuunis-tagot - �sszet�vesztette a gyilkos diya-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoportj�nak egy tagj�val. Ez viszont m�r tot�lis
    h�bor�hoz vezetett, �s az elk�vetkez\uc1\u337X 48 �r�ban 13}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Yuunis- �s 26 Tol Ja\uc1\u8217Xlo-tagot
    �ltek meg. A h�bor�skod�s egy eg�sz �ven �t elh�z�dott, mire a k�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kl�n �regjeinek, az angol
    gyarmati korm�nyzat k�zbenj�r�s�val, siker�lt olyan megegyez�sre jutniuk}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(egy olyan �sszegben
    kiegyezni�k), amellyel mindk�t f�l el�gedett volt, �s azt h�rom �ven
    bel�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megfizett�k
    egym�snak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De erre a h�rom �vre is folyamatosan az er\uc1\
    u337Xszak �s a v�rbossz� �rny�ka vet�lt, �s hi�ba tudt�k le a}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartoz�st, az nem felt�tlen
    vetett v�get a konfliktusnak. A konfliktusok, �ltal�ban, ha el is
    csitultak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�s\uc1\
    u337Xbb �jra fell�ngoltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A szom�li t�rsadalomban teh�t
    sz�les k�rben, m�r-m�r pluralista m�don oszlott meg a politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalom. De egy olyan
    k�zpontos�tott �llamhatalom n�lk�l, amely biztos�tan� a k�zrendet, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tulajdonjogokr�l nem is
    besz�lve, ebb\uc1\u337Xl a rendszerb\uc1\u337Xl nem tudott kin\uc1\u337Xni befogad�
    int�zm�nyrendszer.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Senki sem tisztelte a m�sik hatalm�t, �s senki, m�g a brit gyarmati
    �llam sem volt k�pes rendet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {teremteni. A politikai centraliz�ci� teljes hi�nya miatt
    Szom�lia egy�ltal�n nem tudott profit�lni az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari forradalomb�l. Ilyen k�r�lm�nyek
    k�z�tt elk�pzelhetetlen lett volna befektetni, vagy �tvenni a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nagy-Britanni�b�l el�rhet\uc1\
    u337X, �j technol�gi�kat, vagy egy�ltal�n megteremteni az ehhez sz�ks�ges}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szervezeteket.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szom�lia bonyolult
    politikai helyzete enn�l sokkal k�nyesebb k�vetkezm�nyekkel is j�rt a gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�sre
    n�zve. Kor�bban m�r felvillantottuk az afrikai t�rt�nelem n�h�ny fontosabb,
    technol�giai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vonatkoz�s� elem�t. A XIX. sz�zad v�g�n, miel\uc1\u337Xtt megindult volna a
    gyarmati uralom terjeszked�se,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {az afrikai t�rsadalmak nem alkalmazt�k az ek�s f�ldm\uc1\
    u369Xvel�st, nem haszn�ltak kerekes j�rm\uc1\u369Xveket, az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�r�sbelis�g pedig csak n�h�ny helyen
    jelent meg. P�ld�ul Eti�pi�ban, amint azt l�ttuk is. A}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szom�liaknak is volt egy
    �r�srendszer�k, de - ellent�tben
    az eti�pokkal - \uc1\u337Xk nem haszn�lt�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tal�lkoztunk m�r ilyen esetekkel az afrikai
    t�rt�nelemben. Az afrikai t�rsadalmak tal�n nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lt�k a kereket vagy az ek�t, de
    minden bizonnyal ismert�k ezeket az eszk�z�ket. A Kong�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kir�lys�g eset�ben, ahogy azt
    l�ttuk, alapvet\uc1\u337Xen arr�l volt sz�, hogy a gazdas�gi int�zm�nyek
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�n�zt�k az
    embereket ezeknek a technol�gi�knak az �tv�tel�re. Vajon az �r�ssal is ez volt a
    gond?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Erre tal�n
    v�laszt kapunk, ha megismerked�nk a Szom�li�t�l �szaknyugatra, Szud�n d�li
    r�sz�n, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nuba-
    hegys�gben fekv\uc1\u337X Taqali Kir�lys�ggal. ATaqali Kir�lys�got a XVIII.
    sz�zad v�g�n alap�totta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {harcos katon�k egy csoportja. A vezet\uc1\u337Xj�k egy
    bizonyos Isma\uc1\u8217Xil volt. A kir�lys�g eg�szen 1884-ig}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg\uc1\u337Xrizte f�ggetlens�g�t,
    akkor beolvasztott�k a Brit Birodalomba. A taqali kir�lyok �s alattval�ik,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r ismert�k az arab
    �r�st, de nem haszn�lt�k - kiv�ve, ha a kir�ly m�s �llamokkal
    folytatott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {diplom�ciai
    levelez�st. Els\uc1\u337X pillant�sra ez a helyzet meglehet\uc1\u337Xsen
    rejt�lyesnek t\uc1\u369Xnik. A hagyom�nyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {magyar�zat szerint az �r�s Mezopot�mi�ban alakult ki el\uc1\
    u337Xsz�r, m�gpedig az�rt, hogy feljegyezz�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {inform�ci�kat, ellen\uc1\u337Xrizz�k az embereket,
    �s ad�kat vessenek ki. Nem volt ez �rdeke a taqali}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�llamnak?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezekre a k�rd�sekre kereste a v�laszt
    a t�rt�n�sz, Janet Ewald is az 1970-es �vek v�g�n, amikor}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�lta rekonstru�lni a
    Taqali Kir�lys�g t�rt�nelm�t. A t�rt�nethez hozz�tartozik, hogy az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alattval�k az�rt ellenezt�k
    az �r�s haszn�lat�t, mert att�l f�ltek, hogy azzal az �llam \uc1\u8216Xelvenn� t\
    uc1\u337Xl�k �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    mag��nak nyilv�n�tan� az �rt�kes er\uc1\u337Xforr�sokat, p�ld�ul a f�ldeket.
    Att�l is f�ltek, hogy az �r�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bevezet�s�vel bevezetn�nek egy szisztematikusabb ad�z�st is. A
    dinaszti�b�l, amelyet m�g Isma\uc1\u8217Xil}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {alap�tott, nem lett er\uc1\u337Xs �llam.
    B�rmennyire is akarta, nem tudta r�k�nyszer�teni akarat�t az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellenszeg�l\uc1\u337X alattval�kra.
    De m\uc1\u369Xk�d�sbe l�ptek enn�l k�nyesebb t�nyez\uc1\u337Xk is. P�ld�ul az elit
    tagjai is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellenezt�k
    a politikai centraliz�ci�t, mert ink�bb sz�ban, nem pedig �r�sban
    szerettek kapcsolatba}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {l�pni az emberekkel - ez teljes szabads�got adott nekik. Egy
    �rott t�rv�nyt vagy rendeletet nem lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {visszavonni vagy letagadni, �s v�ltoztatni is nehezebb
    volt rajta; r�ad�sul ezek olyan viszony�t�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pontokat r�gz�tettek, amelyeket a korm�nyz�
    elit alkalomadt�n sz�vesen �tform�lt volna. Teh�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Taqaliban sem az uralkod�k, sem a n�p nem
    hitte, hogy az �r�s bevezet�se a hasznukra lenne. A n�p}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�lt, hogy az uralkod� ellen�kre haszn�ln�
    ezt az eszk�zt, az uralkod� pedig �gy gondolta, az �r�s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hi�nya csak er\uc1\u337Xs�ti az
    egy�bk�nt bizonytalan kir�lyi hatalmat. Taqaliban a politika nem engedte}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bevezetni az �r�st a
    h�tk�znapokba. B�r Szom�li�ban nem l�tezett olyan j�l k�r�lhat�rolhat� elit, mint}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Taqali
    Kir�lys�gban, m�gis el�g val�sz�n\uc1\u369Xnek t\uc1\u369Xnik, hogy ott is
    ugyanazok az er\uc1\u337Xk �llt�k �tj�t az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�r�s elterjed�s�nek �s m�s alapvet\uc1\u337X
    technol�gi�k �tv�tel�nek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A szom�li esetb\uc1\u337Xl egy�rtelm\uc1\u369Xen kider�l,
    milyen hat�ssal van a politikai centraliz�ci� hi�nya a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�sre. A t�rt�neti
    irodalomban nyoma sincs annak, hogy Szom�li�ban pr�b�lkoztak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna a k�zpontos�t�ssal. Az azonban
    vil�gos, hogy ez mi�rt is lett volna nagyon neh�z feladat. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai centraliz�ci� azt
    jelentette volna, hogy az egyes kl�nok m�s kl�nok ir�ny�t�sa al� ker�lnek.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De egyik kl�n sem viselt
    volna el eff�le dominanci�t, �s pl�ne nem azt a hatalomfoszt�st, ami ezzel}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�tt j�rt volna. A
    katonai er\uc1\u337Xegyens�ly miatt is neh�z lett volna fel�ll�tani egy ilyen
    k�zpontos�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszert. Tulajdonk�ppen val�sz�n\uc1\u369X, hogy ak�rmelyik
    csoport vagy kl�n pr�b�lta volna}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg k�zpontos�tani a hatalmat, nemcsak hogy merev
    ellen�ll�sba �tk�zik, de megl�v\uc1\u337X hatalm�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xjogait is elvesz�ti.
    K�vetkez�sk�pp, a politikai centraliz�ci� hi�nya �s ezzel egy�tt a tulajdonjogok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teljes bizonytalans�ga
    miatt a szom�li t�rsadalom sosem tudta arra �szt�n�zni az embereket,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befektessenek
    �j, termelckenys�gfokoz� technol�gi�kba. A XIX. sz�zadban �s a XX. sz�zad
    elej�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {am�g a vil�g
    m�s t�jain �pp zajlott az iparos�t�s, a Szom�li�k �let-hal�l harcaikat v�vt�k
    egym�ssal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s k�zben
    gazdas�gi fejletlens�g�ket k\uc1\u337Xbe v�ste az id\uc1\u337X.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn26\pard\li3493\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Tart�s
    elmaradotts�g}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az ipari forradalom kritikus fordulatot teremtett, amely a XIX. sz�zadban
    �tform�lta az eg�sz vil�got:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {azok a t�rsadalmak, amelyek engedt�k, s\uc1\u337Xt
    �szt�n�zt�k, hogy a polg�raik befektessenek az �j}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�kba, gyors n�veked�snek indultak.
    Dc a vil�g sz�mos orsz�g�ban ezt nem tudt�k, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kifejezetten nem akart�k megtenni. A
    kizs�km�nyol� politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek szor�t�s�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {verg\uc1\u337Xd\uc1\u337X orsz�gok nem
    gener�ltak ilyen �szt�nz\uc1\u337Xket. Spanyolorsz�g �s Eti�pia a p�lda r�,
    hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {abszolutisztikus ir�ny�t�s� politikai int�zm�nyrendszer �s a vele egy�tt j�r�
    kizs�km�nyol� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer m�r j�val a XIX. sz�zad el\uc1\u337Xtt cs�r�j�ban elfojtott
    minden gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xt. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {eredm�ny hasonl� volt m�s abszolutista �llamokban, p�ld�ul
    az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Oroszorsz�gban, az Oszm�n Birodalomban �s K�n�ban is, b�r
    ezekben az esetekben az uralkod�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {f�lve a teremt\uc1\u337X rombol�st�l, nemcsak hogy nem
    foglalkoztak azzal, hogy �szt�n�zz�k a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�st, de kifejezett l�p�seket
    tettek annak �rdek�ben, hogy g�tolj�k az ipar terjed�s�t, �s azoknak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �j technol�gi�knak a
    bevezet�s�t, amelyek el\uc1\u337Xmozd�tan�k az iparos�t�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A politikai kizs�km�nyol�snak nem az
    abszolutizmus az egyetlen form�ja, �s nem ez volt az egyetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�nyez\uc1\u337X, amely g�tolta az
    iparos�t�st. Befogad� politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek fel�ll�t�s�hoz}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ks�g van bizonyos
    m�rt�k\uc1\u369X politikai centraliz�ci�ra, hogy az �llam biztos�tani tudja
    a t�rv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendet, a
    tulajdonjogokat, �s - amikor sz�ks�ges - befektethessen a k�zszolg�l tat�sokba,
    hogy ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�n�zze
    a gazdas�gi tev�kenys�geket. M�g ma is sok olyan orsz�g van (ilyen p�ld�ul
    Afganiszt�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Haiti,
    Nep�l �s Szom�lia), ahol az �llam k�ptelen a legminim�lisabb szint\uc1\
    u369X rendet fenntartani, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xk szinte teljesen elt\uc1\u369Xntek.
    Szom�lia esete j�l illusztr�lja, hogy az ilyen orsz�gokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g az iparos�t�s folyamata is elker�lte.
    A politikai centraliz�ci�t ugyanaz�rt ellenzik, ami�rt az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutisztikus rezsimek ellenzik a
    v�ltoz�st: mert - gyakran teljesen jogosan - att�l f�lnek, hogy a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�s �jraosztja a
    politikai hatalmat: elveszi azokt�l, akik aktu�lisan birtokolj�k, �s odaadja az
    �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerepl\uc1\
    u337Xknek. Teh�t az abszolutizmus nem engedi elmozdulni a rendszert a pluralizmus
    fel�, �s �tj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llja
    a gazdas�gi v�ltoz�soknak - ugyanezt teszi a hagyom�nyos elit, �s
    ugyanezt teszik a kl�nok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {azokban az orsz�gokban, ahol - �llami k�zpontos�t�s h�j�n -
    \uc1\u337Xk uralj�k a terepet. K�vetkez�sk�pp,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {azok az orsz�gok, amelyekben a XVI1I-X1X.
    sz�zadban m�g mindig nem val�sult meg ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�t�s, k�l�n�sen h�tr�nyos helyzetbe
    ker�ltek az iparos�t�s kor�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Azt teh�t m�r tudjuk, hogy a k�l�nf�le kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerek nem tudtak �lni az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {iparosod�s adta lehet\uc1\u337Xs�gekkel, �m arr�l se
    feledkezz�nk meg, hogy az a kritikus fordulat, amit az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipari forradalom jelentett, a vil�g m�s
    t�jain nagyon elt�r\uc1\u337X hat�sokkal jelentkezett. Ahogy azt majd a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {10. fejezetben l�tni fogjuk,
    azok a t�rsadalmak, amelyek m�r megindultak a befogad� politikai �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek fel�
    (p�ld�ul az Egyes�lt �llamok �s Ausztr�lia), �s azok az orsz�gok, ahol az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmus komolyabb
    ellen�ll�sra tal�lt (p�ld�ul Franciaorsz�g �s Jap�n), kihaszn�lt�k ezeket az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j gazdas�gi lehet\uc1\
    u337Xs�geket, �s beind�tott�k a gyors gazdas�gi n�veked�st. Egy kritikus
    fordulat �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megl�v\uc1\u337X int�zm�nyi k�l�nbs�gek k�z�tti k�lcs�nhat�s - k�vetve a
    m�r megszokott mint�t - a XIX.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�zadban megint int�zm�nyi �s gazdas�gi szakad�shoz vezetett,
    �m ez�ttal m�g nagyobb robajjal}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn133\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�zta meg Eur�pa szeg�ny �s gazdag orsz�gait
    egyar�nt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\
    margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li826\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {9. - VISSZAFORD�TOTT FEJL\uc1\u336XD�S}\b0 \par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\
    li3906\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {F\uc1\u369Xszer �s
    n�pirt�s}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    mai Indon�zia ter�let�n fekv\uc1\u337X Molukka (vagy Maluku)-szigetek h�rom
    szigetcsoportb�l �llnak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {XVII. sz�zad elej�n az �n. �szaki Molukk�k h�rom f�ggetlen
    kir�lys�g, Tidore, Ternate �s Bacan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {otthona voltak. A k�z�ps\uc1\u337X Molukk�kon ter�lt el Ambon
    kir�lys�ga, d�len pedig a Banda-szigetek, egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {apr� szigetcsoport, amely politikailag m�g nem
    volt egys�ges. B�r ezek a szigetek nek�nk ma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {istenh�tam�g�tti helyeknek t\uc1\u369Xnnek,
    akkoriban a Molukk�k k�zponti szerepet j�tszottak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vil�gkereskedelemben, mert csak itt
    termeltek olyan �rt�kes f\uc1\u369Xszereket, mint a szegf\uc1\u369Xszeg �s
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szerecsendi�. Ezek
    k�z�l a szerecsendi� csakis a Banda-szigeteken termett. Ezeknek a szigeteknek a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lak�i a ritka f\uc1\
    u369Xszerek�rt cser�be �lelmet �s iparcikkeket kaptak J�va sziget�r\uc1\
    u337Xl, a Mal�j-f�lszigeten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fekv\uc1\u337X Melaka v�mszabad ter�let�r\uc1\u337Xl, �s Indi�b�l,
    K�n�b�l meg Ar�bi�b�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {A szigetvil�g lak�i el\uc1\u337Xsz�r a XVI. sz�zadban ker�ltek kapcsolatba
    eur�paiakkal - portug�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tenger�szekkel, akik az�rt j�ttek, hogy f\uc1\u369Xszereket
    vegyenek. Azel\uc1\u337Xtt a f\uc1\u369Xszereket a K�zel-Keleten}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�thalad�, sz�razf�ldi
    kereskedelmi �tvonalakon vitt�k Eur�p�ba. �m ezek az utak az Oszm�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Birodalom fennhat�s�ga al�
    ker�ltek, ez�rt az eur�paiak ink�bb megker�lt�k Afrik�t vagy �tszelt�k az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Atlanti-�ce�nt, csak hogy
    k�zvetlen�l juthassanak el a F\uc1\u369Xszer-szigetekhez �s a f\uc1\
    u369Xszer-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kereskedelemhez. A J�rcm�nys�g fok�t els\uc1\u337Xk�nt egy pornig�l tenger�sz,
    Bartolomeu Dias ker�lte meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1488-ban, �s 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az �tvonalon �rte el
    Indi�t. Az eur�paiaknak v�gre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {lett saj�t, f�ggetlen �tvonaluk a F\uc1\u369Xszer-szigetekhez.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {A portug�lok azonnal neki�lltak ellen\uc1\u337Xrz�st szerezni
    a f\uc1\u369Xszer-kereskedelem felett. 1511-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elfoglalt�k Melak�t, amely strat�giailag ide�lis
    helyen, a Mal�j-f�lsziget nyugati oldal�n helyezkedett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el - eg�sz D�lkelet-�zsi�b�l ide �rkeztek
    a keresked\uc1\u337Xk, hogy eladj�k a f\uc1\u369Xszereiket a t�bbi
    (indiai,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nai �s
    arab) keresked\uc1\u337Xnek, akik ezeket tov�bbsz�ll�tott�k nyugat fel�. A portug�l
    utaz�, lom� Pires}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gy
    �rt err\uc1\u337Xl 1515-ben: \uc1\u8222XSok ezer m�rf�ldes k�rzetb\uc1\u337Xl a
    k�l�nb�z\uc1\u337X nemzetek minden keresked\uc1\u337Xj�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ide kellett j�nnie, Melak�ba. [...] B�rki
    legyen is Melaka ura, \uc1\u337X Velence tork�n tartja a mark�t.\uc1\u8221X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A portug�lok, miut�n r�tett�k a kez�ket Melak�ra,
    megpr�b�lt�k szisztematikusan monopoliz�lni}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeknek az �rt�kes f\uc1\u369Xszereknek a kereskedelm�t.
    Sikertelen�l. Komoly ellenfeleket kaptak ugyanis. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XIV. �s XVI. sz�zad k�z�tt - k�sz�nhet\uc1\
    u337Xen a f\uc1\u369Xszer-kereskedelemnek - rengeteget fejl\uc1\u337Xd�tt
    D�lkelet-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�zsia
    gazdas�ga. Az olyan v�ros�llamok, mint Acch, Banten, Melaka, Makassar,
    Pegu �s Brunei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gyorsan terjeszkedtek: termelt�k
    �s export�lt�k a f\uc1\u369Xszereket, illetve a f\uc1\u369Xszerek mellett
    m�s, egy�b}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {term�keket, p�ld�ul kem�nyf�t is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek az �llamok
    abszolutisztikus ir�ny�t�s alatt �lltak, ak�rcsak a kor eur�pai �llamai. A
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer fejl\uc1\u337Xd�s�t is hasonl� folyamatok ind�tott�k el -
    ilyen volt a technol�giai v�lt�s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\
    f0\charscalex100 {hadvisel�sben �s a nemzetk�zi kereskedelemben. Az �llami
    int�zm�nyeket egyre ink�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zpontos�tott�k, az orsz�g �l�n pedig a kir�ly �llt, aki
    abszol�t hatalmat k�vetelt mag�nak. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {abszol�t uralkod�k - csak�gy, mint Eur�p�ban -
    D�lkelet-�zsi�ban is f\uc1\u337Xk�nt a kereskedelmi}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {bev�telekre t�maszkodtak:
    egyr�szt maguk is r�szt vettek ebben a tev�kenys�gben, m�sr�szt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumokat adtak a helyi �s
    a k�lf�ldi elitnek. Es ez - ak�rcsak az abszolutista Eur�p�ban - itt is}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {produk�lt n�mi gazdas�gi
    n�veked�st, de ez a gazdas�gi int�zm�nyrendszer messze nem volt ide�lis,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hiszen a t�bbs�g jelent\uc1\
    u337Xs bel�p�si korl�tokkal �s a tulajdonjogok bizonytalans�g�val tal�lta
    szembe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mag�t. De a
    kereskedelem terjed�s�nek folyamata m�r megindult, hi�ba pr�b�ltak a
    portug�lok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyeduralkod�v� v�lni az Indiai-�ce�non.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tov�bb er\uc1\
    u337Xs�d�tt �s m�g jelent\uc1\u337Xsebb� v�lt az eur�pai jelenl�t, amikor
    meg�rkeztek a hollandok. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hollandok hamar felismert�k, hogy a Molukk�k �rt�kes f\uc1\
    u369Xszereinek terjeszt�se sokkal j�vedelmez\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lenne, ha monopoliz�ln�k, ahelyett, hogy
    versenybe sz�llnak a helyi vagy m�s eur�pai keresked\uc1\u337Xkkel.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1600-ban r�vett�k Ambon kir�ly�t,
    hogy �rjon al� egy kiz�r�lagos szerz\uc1\u337Xd�st, amely Ambonban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monopoljogot ad a
    hollandoknak a szegf\uc1\u369Xszeggel folytatott keresked�sre. Az, hogy 1602-ben
    l�trej�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Holland
    Kelet-indiai T�rsas�g, meglehet\uc1\u337Xsen kedvez\uc1\u337Xtlen fordulat volt
    D�lkelet-�zsia sz�m�ra, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {igen kedvez\uc1\u337X a hollandok sz�m�ra, akik igyekeztek r�tenni a
    kez�ket a teljes f\uc1\u369Xszer-kereskedelemre �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {- sz�p sz�val vagy er\uc1\u337Xszakkal -
    kiiktatni a versenyt�rsakat. Az Angol Kelet-indiai T�rsas�g ut�n a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Holland Kelet-indiai T�rsas�g
    volt Eur�pa m�sodik r�szv�nyt�rsas�ga - teh�t fontos m�rf�ldk�vet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jelentett a modern
    v�llalkoz�s fejl\uc1\u337Xd�s�ben, s ez a c�gforma k�s\uc1\u337Xbb jelent\
    uc1\u337Xs szerepet j�tszott az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eur�pai ipar n�veked�s�ben. Tov�bb� ez volt a m�sodik olyan c�g,
    amelynek volt saj�t hadserege �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {el�g hatalma ahhoz, hogy hadba sz�lljon �s gyarmatos�tson.
    Most, hogy a c�g bevethette katonai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {erej�t, a hollandok tov�bb folytatt�k a konkurencia
    felsz�mol�s�t, hogy meger\uc1\u337Xs�ts�k az Ambon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�ly�val k�t�tt egyezs�g�ket. 1605-ben a
    hollandok elfoglaltak egy kulcsfontoss�g�, addig a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {portug�lok kez�n l�v\uc1\u337X er\uc1\
    u337Xd�t, �s el\uc1\u369Xzt�k az �sszes t�bbi keresked\uc1\u337Xt is.
    Ezut�n pedig kiterjesztett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalmukat az �szaki Molukk�kra is, �s k�nyszer�tett�k egy id\uc1\
    u337Xre, Ternate �s Bacan uralkod�j�t, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szav�t adja, ter�letein t�bb� nem termesztenek szegf\
    uc1\u369Xszeget, �s nem is kereskednek vele. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ternat�val k�t�tt meg�llapod�s m�g azt is
    megengedte a hollandoknak, hogy elpuszt�ts�k az ott tal�lt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszes szegf\uc1\u369Xszegf�t.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Gazdas�gi �s t�rsadalmi
    berendezked�s�t tekintve Ambon sokban hasonl�tott a kor eur�pai cs}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amerikai �llamaira. A
    lakosok k�telesek voltak k�nyszermunk�t v�gezni, �s a term�ny egy
    r�sz�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ad�k�nt, a
    kir�lynak adni. A hollandok �tvettek ezt a rendszert, s\uc1\u337Xt
    tov�bbfejlesztett�k, hogy m�g t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {munk�t, �s �gy m�g t�bb szegf\uc1\u369Xszeget csikarjanak ki
    a sziget lak�ib�l. A hollandok �rkez�se el\uc1\u337Xtt a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagycsal�dok k�z�sen fizett�k meg -
    szegf\uc1\u369Xszegben - az ad�t az amboni elitnek. A hollandok viszont}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337X�rt�k, hogy egy
    adott f�ldter�leten minden egyes h�ztart�snak meghat�rozott sz�m� szegf\uc1\
    u369Xszegf�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kell
    gondoznia. Tov�bb� arra k�telezt�k a h�ztart�sokat, hogy k�nyszermunk�ban
    dolgozzanak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hollandoknak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    hollandok a Banda-szigeteken is �tvett�k az uralmat, hogy monopoliz�lj�k a
    szerecsendi�t is. De a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Banda-szigetek t�rsadalma eg�szen m�shogy szervez\uc1\u337Xd�tt, mint Ambon.
    A sok kis auton�m}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�ros�llamban nem alakult ki hierarchikus t�rsadalmi vagy politikai
    rendszer. Ezeket az apr�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�llamokat a falugy\uc1\u369Xl�s ir�ny�totta. Nem volt egy
    olyan k�zponti hatalom, amelyet a hollandok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszer�thettek volna, hogy �rja al� a
    monop�liumegyezm�nyt, �s nem l�tezett ad�rendszer sem,}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyet �tvehettek volna,
    hogy �gy r�tegy�k a kez�ket a teljes szerecsendi�-k�szletre. Eleinte ez azt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelentette, hogy a
    hollandok k�nytelenek voltak versenybe sz�llni az angol, a portug�l, az indiai �s
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nai keresked\uc1\
    u337Xkkel, �s ha nem fizettek kell\uc1\u337Xen magas �rat a f\uc1\
    u369Xszerek�rt, akkor alulmaradtak a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {versenyben. Mivel teh�t az eredeti terv - miszerint
    monopoliz�lj�k a szerecsendi�-kereskedelmet -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�tba esett, Bat�via holland korm�nyz�ja, Jan
    Pieterszoon Coen �j tervet eszelt ki. A J�va sziget�n}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fekv\uc1\u337X Bat�vi�t Coen alap�totta
    1618-ban - ez lett a Holland Kelet-indiai T�rsas�g gyarmatainak �j}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xv�rosa. 1621-ben
    Coen egy eg�sz flott�val �thaj�zott a Banda-szigetekre, �s elkezdte lem�sz�rolni}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az embereket. Szinte
    a sziget teljes lakoss�g�t kiirtott�k, mintegy 15 ezer embert �ltek meg.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337Xket
    is kiv�gezt�k, �s csak annyi embert hagytak �letben, amennyi el�g volt
    ahhoz, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {meg\uc1\
    u337Xrizz�k a szerecsendi� termeszt�s�hez sz�ks�ges ismereteket. Miut�n befejezt�k
    a n�pirt�st, Coen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100
    {hozz�l�tott fel�p�teni azt a politikai �s gazdas�gi strukt�r�t, amelyre
    sz�ks�ge volt terve}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megval�s�t�s�hoz: egy �ltetv�nyes t�rsadalom megteremt�s�hez. A szigeteket 68
    parcell�ra osztotta,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s ezeket odaadta 68 hollandnak - t�bbs�g�ben a Holland Kelet-indiai T�rsas�g
    kor�bbi vagy akkori}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alkalmazottainak. Ezeknek az �jdons�lt �ltetv�nyeseknek a n�h�ny �letben
    maradt bandai tan�totta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg a f\uc1\u369Xszertermeszt�s cs�nj�t-b�nj�t; �s, hogy
    ben�pes�ts�k az eln�ptelenedett szigeteket, illetve,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy legyen, aki megtermeli a f\uc1\
    u369Xszereket, rabszolg�kat v�s�rolhattak a Kelet-indiai T�rsas�gt�l,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely r�gz�tett �ron vette
    meg t\uc1\u337Xl�k az �gy el\uc1\u337X�ll�tott f\uc1\u369Xszereket.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A F\uc1\u369Xszer-szigetek
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszere, amelyet a hollandok �ll�tottak fel, meghozta a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�v�nt hat�st, b�r a
    Banda-szigeteken ehhez 15 ezer �rtatlan �letet kellett kioltani, �s egy
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyrendszert kellett megteremteni, amely gazdas�gi
    elmaradotts�gra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�rhoztatta a szigeteket. A XVII. sz�zad v�g�re a hollandok 60sz�zal�k-kal
    cs�kkentett�k ezekb\uc1\u337Xl a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {f\uc1\u369Xszerekb\uc1\u337Xl a vil�gpiaci k�n�latot, aminek
    hat�s�ra megdupl�z�dott a szerecsendi� �ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A hollandok ezt a
    strat�gi�t, amelyet a Molukk�kon t�k�letes�tettek, kiterjesztett�k az eg�sz
    r�gi�ra, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ezzel
    alapjaiban hat�rozt�k meg D�lkelet- �zsia gazdas�gi �s politikai int�zm�nyeinek
    fejl\uc1\u337Xd�s�t is.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ezeken a ter�leteken a XIV. sz�zadban t�bb orsz�g is megkezdte a kereskedelmi c�l�
    terjeszked�st, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {ez
    a folyamat most visszafordult. M�g azok az �llamok is bez�rk�ztak �s
    felhagytak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kereskedelemmel, amelyeket nem k�zvetlen�l gyarmatos�tott �s rombolt le a
    Holland Kelet-indiai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {T�rsas�g. D�lkelet-�zsi�ban az �pphogy megindul� gazdas�gi �s politikai �talakul�s
    elakadt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Sok helyen, hogy elker�lj�k a Holland Kelet-indiai
    T�rsas�g jelentette fenyeget�st, ink�bb felhagytak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azzal, hogy exportra termeljenek, �s besz�ntettek
    minden kereskedelmi tev�kenys�get. Az �nell�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztons�gosabb volt, mint szembesz�llni a
    hollandokkal. 1620-ban a J�va sziget�n fekv\uc1\u337X Bantenben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiv�gt�k a borsf�kat, annak
    rem�ny�ben, hogy a hollandok �gy majd b�k�n hagyj�k \uc1\u337Xket.
    Amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1686-ban egy
    holland keresked\uc1\u337X ell�togatott a F�l�pszigetek d�li r�sz�n fekv\
    uc1\u337X Maguindana�ba, azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {mondt�k neki, hogy \uc1\u8222Xa szerecsendi� �s a szegf\uc1\
    u369Xszeg itt is megterem, ak�rcsak Malakuban; �s most}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az�rt nincs bel\uc1\u337Xl�k, mert az �reg
    r�dzsa a hal�la el\uc1\u337Xtt kipuszt�ttatta \uc1\u337Xket - att�l f�lt, hogy a
    hollandok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {idej�nnek,
    �s harcba sz�llnak a f\uc1\u369Xszerek�rt\uc1\u8221X. 1699-ben egy m�sik
    keresked\uc1\u337Xnek hasonl� dolgokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mes�ltek Maguindanao uralkod�j�r�l: \uc1\u8222XMegtiltotta,
    hogy ezut�n borsf�t �ltess�nk, hogy elker�lj�k a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�bor�t ak�r a [holland]
    T�rsas�ggal, ak�r m�s hatalmass�gokkal.\uc1\u8221X Megindult a v�rosok
    visz-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szafejl\uc1\
    u337Xd�se, cs�kkent a lakoss�g l�tsz�ma. 1635-ben a burmaiak elk�lt�ztek a f\uc1\
    u337Xv�rosb�l, Pegub�l, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sokkal beljebb, az Irrawaddy foly� partj�n fekv\uc1\u337X Av�ba.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem tudjuk, hogy a
    holland agresszi� n�lk�l milyen ir�nyba fejl\uc1\u337Xd�tt volna a d�lkelet-�zsiai
    orsz�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyrendszere. Lehet, hogy ezek az �llamok is kialak�tott�k volna a
    maguk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�tos
    abszolutizmus�t, de az is lehet, hogy megmaradtak volna olyannak, amilyenek a XVI.
    sz�zad}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�g�n voltak.
    Vagy lehet, hogy fokozatosan egyre t�bb befogad� int�zm�nyt adopt�ltak volna a
    saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer�kbe,
    tov�bb �p�tve �gy kereskedelmi kapcsolataikat. De a holland gyarmati
    rendszer itt is,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ak�rcsak a Molukk�kon, alapjaiban v�ltoztatta meg a gazdas�gi �s politikai fejl\
    uc1\u337Xd�s ir�ny�t. D�lkelet-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�zsia felhagyott a kereskedelemmel, bez�rk�zott, �s egyre ink�bb
    abszolutisztikus jelleget �lt�tt. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elk�vetkez\uc1\u337X k�t �vsz�zadban nem ker�lt olyan
    helyzetbe, hogy �lni tudott volna azokkal az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�kkal, amelyeket az ipari forradalom adott a
    vil�gnak. De ezek az orsz�gok hi�ba hagytak fel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a kereskedelemmel, ez sem mentette meg \uc1\
    u337Xket az eur�paiakt�l: a XVIII. sz�zad v�g�re szinte}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindegyik az eur�pai gyarmatbirodalmak
    r�sz�v� v�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A 7.
    fejezetben m�r l�ttuk, hogy az Atlanti-�ce�non megindul� eur�pai
    terjeszked�s Britanni�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {felgyors�totta az int�zm�nyek t�rnyer�s�t. De, ahogy azt a
    Molukk�k esete illusztr�lja, ugyanez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {terjeszked�s vetette el a gazdas�gi elmaradotts�g
    magvait a vil�g t�bb pontj�n is, azzal, hogy ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem volt, bevezette, ahol volt, ott meger\uc1\
    u337Xs�tette a fenn�ll� kizs�km�nyol� int�zm�nyeket. Ezek pedig -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetve vagy k�zvetlen�l -
    t�nkretett�k a kialakul�ban l�v\uc1\u337X kereskedelmet �s ipart szerte a
    vil�gon,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy
    bebetonozt�k azokat az int�zm�nyeket, amelyek g�tolt�k az iparos�t�st. Mindezek
    eredm�nyek�nt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�g a
    vil�g egyes r�szcin rohamosan terjedt az iparos�t�s, addig az eur�pai
    gyarmatbirodalmakhoz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tartoz� orsz�goknak es�ly�k sem volt arra, hogy ezeket az �j
    technol�gi�kat a saj�t hasznukra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ford�ts�k.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li1386\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\
    cf0\f0\charscalex100\b {Egy t�ls�gosan is megszokott int�zm�ny}\b0 \par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�lkelet-�zsi�ban az eur�pai
    tengeri �s kereskedelmi hatalom kora �jkori terjeszked�se egy olyan}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�g�retes id\uc1\
    u337Xszaknak vetett v�get, amelyet gazdas�gi terjeszked�s �s int�zm�nyi �talakul�s
    jellemzett.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanabban
    az id\uc1\u337Xszakban, amikor a Holland Kelet-indiai T�rsas�g terjeszkedni
    kezdett, Afrik�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy
    teljesen m�sfajta kereskedelem volt �pp fellend�l\uc1\u337Xben: a rabszolga-
    kereskedelem.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az
    Egyes�lt �llamokban a d�li �llamok rabszolgatart�s�t szok�s volt saj�tos
    int�zm�nyk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {emlegetni. Pedig m�r a nagy tud�s, Moses Finlay is megmondta, hogy
    t�rt�nelmileg a rabszolgas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {cseppet sem sz�m�t saj�ts�gosnak, hiszen szinte minden t�rsadalomban
    jelen volt. Ahogy azt kor�bban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r l�ttuk, ez az int�zm�ny honos volt az
    �kori R�m�ban �s Afrik�ban is, amely hossz� id\uc1\u337Xn �t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ll�tott rabszolg�kat Eur�p�nak.
    B�r nem Afrika volt az egyetlen forr�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A r�mai korban a
    rabszolg�k a Fekete-tenger k�r�l �l\uc1\u337X szl�v orsz�gokb�l, a K�zel-Keletr\
    uc1\u337Xl �s �szak-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Eur�p�b�l �rkeztek. De 1400 ut�n az eur�paiak t�bb� m�r nem tett�k rabszolg�v�
    egym�st. Viszont -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ahogy azt a 6. fejezetben l�ttuk - Afrika, ellent�tben a k�z�pkori
    Eur�p�val, nem t�rt �t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {rabszolgas�gr�l a jobb�gys�gra. A kora �jkort megel\uc1\
    u337Xz\uc1\u337Xen Kelet-Afrik�ban �l�nk rabszolga-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem folyt, �s t�meg�vel
    sz�ll�tott�k a rabszolg�kat a Szahar�n �t az Arab-f�lszigetre.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {R�ad�sul a k�z�pkor nagy nyugat-
    afrikai �llamai, Mali, Gh�na �s a Szongai Birodalom maguk is nagy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�mban alkalmaztak rabszolg�kat
    a k�zigazgat�sban, a hadseregben �s a mez\uc1\u337Xgazdas�gban, �tv�ve}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azoknak az �szak-afrikai
    muszlint �llamoknak a szervezeti modelljeit, amelyekkel kereskedtek.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor a XVII. sz�zad elej�n
    fejl\uc1\u337Xd�snek indultak a Karib-t�rs�g cukor-n�dtermcszt\uc1\u337X
    gyarmatai,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {drasztikusan megugrott a nemzetk�zi rabszolga-kereskedelem forgalma, �s
    ezzel Afrik�n bel�l is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {p�ld�tlan jelent\uc1\u337Xs�g\uc1\u369Xv� v�lt a rabszolgas�g. A
    XVI. sz�zadban mintegy 300 ezer rabszolg�t adtak el}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az atlanti t�rs�gben. Ezek t�bbs�ge K�z�p-
    Afrik�b�l sz�rmazott, onnan is els\uc1\u337Xsorban Kong�b�l �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�lebbre fekv\uc1\u337X, portug�lok
    uralta Luand�b�l, amely ma Angola f\uc1\u337Xv�rosa. Ekkoriban a transzszaharai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rabszolga-kereskedelem
    m�g mindig sokkal jelent\uc1\u337Xsebb volt: val�sz�n\uc1\u369Xleg mintegy 550 ezer
    afrikait}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vittek
    �szakra rabszolg�nak. A XVII. sz�zadban fordult a helyzet. Az atlanti-
    �ce�ni kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {keret�ben k�r�lbel�l 1 350 000 afrikait adtak el rabszolg�nak, �s a
    t�bbs�g most m�r az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kontinensre ker�lt. A szaharai kereskedelem intenzit�sa
    nagyj�b�l v�ltozatlan maradt. A XVIII.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�zadban megint jelent\uc1\u337Xs n�veked�s t�rt�nt: mintegy
    6 milli� rabszolg�t vittek �t az Atlanti-�ce�non,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s tal�n 700 ezret a Szahar�n. Ha
    �sszeadjuk, hogy a k�l�nb�z\uc1\u337X id\uc1\u337Xszakokban Afrika k�l�nb�z\
    uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�szeir\uc1\
    u337Xl h�ny embert hurcoltak el, akkor azt kapjuk, hogy j�val t�bb, mint
    10 milli� afrikait}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�ll�tottak el a kontinensr\uc1\u337Xl rabszolgak�nt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A 15. t�rk�p seg�t, hogy fel tudjuk m�rni,
    milyen nagys�grend\uc1\u369X is volt ez a rabszolga-kereskedelem. A}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mai orsz�ghat�rokat felv�zolva
    mutatjuk meg, hogy - a becsl�sek szerint, az 1400 �s 1900 k�z�tti}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adatokat �sszes�tve -
    hogyan viszonyult az elhurcolt rabszolg�k sz�ma az orsz�g (1400-ban
    m�rt)}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�g�nak
    l�tsz�m�hoz. S�t�tebb sz�nnel jel�lt�k azokat a helyeket, ahol intenz�vebb
    volt a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rabszolga-kereskedelem. P�ld�ul Angol�b�l, Bcninb\uc1\u337Xl,
    Gh�n�b�l �s Tog�b�l �sszess�g�ben t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�t export�ltak, mint amennyi az adott orsz�g
    lakoss�ga volt 1400-ban. Az, hogy Nyugat- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�z�p-Afrika partjain�l hirtelen megjelentek
    az eur�paiak, akik minden�ron rabszolg�kat akartak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {venni, nyilv�nval�an felbolygatta az
    afrikai t�rsadalmakat. Az amerikai kontinensre sz�ll�tott}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�k t�bbs�ge hadifogoly volt,
    akiket elfog�suk ut�n vittek a partvid�kre. A harci kedvet tov�bb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�zelte, hogy ezek az afrikai
    orsz�gok rengeteg fegyvert �s l\uc1\u337Xszert import�ltak, amelyek�rt cser�be az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eur�paiak rabszolg�kat
    k�rtek. 1730-ban Eur�pa egy �v alatt mintegy 180 ezer fegyvert sz�ll�tott csak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a nyugat-afrikai
    partvid�kre; 1750 �s a XIX. sz�zad eleje k�z�tt pedig csak a britek
    283-394 ezer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {fegyvert
    adtak el �vente. 1750-1807 k�z�tt a britek eg�szen elk�peszt\uc1\u337X mennyis�g\
    uc1\u369X, 22 ezer tonna -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�vente �tlagosan 384 ezer kilogramm - l\uc1\u337Xport adtak el, �s
    mell� m�g 91 ezer kilogramm puskagoly�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {D�lebbre ugyanilyen �l�nk kereskedelem folyt. A Loango-
    parton, a Kong� Kir�lys�gt�l �szakra, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {eur�paiak �vente mintegy 50 ezer fegyvert adtak el.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ez a sok
    h�bor�skod�s �s konfliktus nem csak rengeteg hal�lt �s szenved�st hozott.
    Elind�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ban
    egy saj�tos int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�st is. A kora �jkor el\uc1\u337Xtt
    az afrikai t�rsadalmak politikailag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nem voltak annyira centraliz�ltak, mint az eur�zsiaiak. A
    legt�bb �llamszervezet kism�ret\uc1\u369X volt:}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k �s - helyenk�nt tal�n -
    kir�lyok uralt�k a f�ldet �s az er\uc1\u337Xforr�sokat. Sok helyen -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul, ahogy l�ttuk,
    Szom�li�ban - egy�ltal�n nem alakult ki hierarchikus politikai-hatalmi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {strukt�ra. A rabszolga-
    kereskedelem beind�tott k�t kedvez\uc1\u337Xtlen politikai folyamatot.
    Egyr�szt sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llam
    eleve abszolutisztikus berendezked�s\uc1\u369X lett, �s egyetlen c�l k�r� szervez\
    uc1\u337Xd�tt: rabszolg�v� tenni}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s eladni m�s afrikaiakat az eur�pai rabszolga-keresked\uc1\
    u337Xknek. M�sr�szt, k�vetkez�sk�pp - de,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {paradox m�don, az els\uc1\u337X folyamat ellen�re
    - a h�bor�skod�s �s a rabszolgas�g v�g�l, b�rmilyen is}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt, lerombolta azt a rendet �s legitim
    �llamhatalmat, amely Fekete-Afrik�ban l�tezett. Ha �pp nem}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {volt h�bor�, kisebb csapatok akkor is
    rendszeresen porty�ztak, �s raboltak el embereket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�nak. �s egy id\uc1\u337X ut�n a
    t�rv�ny is ennek eszk�ze lett. Mindegy, ki milyen b\uc1\u369Xnt k�vetett el, a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�ntet�se rabszolgas�g
    volt. Az angol keresked\uc1\u337X, Francis Moore saj�t szem�vel l�tta,
    milyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkezm�nyekkel j�rt mindez Nyugat-Afrik�ban, a szenegambiai partokon, az 1730-
    as �vekben:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XMi�ta l�tezik rabszolga-kereskedelem, minden b�ntet�st rabszolgas�gra
    v�ltoztattak; aminek megvolt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az az el\uc1\u337Xnye, hogy szigor�an les�jtottak a b\uc1\u369Xnre,
    hogy megkaphass�k a b\uc1\u369Xn�s�rt j�r� p�nzt. Nemcsak a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyilkoss�got, a lop�st �s a h�zass�gt�r�st
    b�ntett�k azzal, hogy a tettest
    eladt�k rabszolg�nak, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {minden jelent�ktelen �gyben is ilyen �t�let sz�letett.\uc1\u8221X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Az int�zm�nyek, m�g a vall�si int�zm�nyek is,
    megsz�llottan hajszolt�k a rabszolg�nak eladhat�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {embereket. �kes p�ld�ja ennek a kelet-
    nig�riai Arochukw�ban �l\uc1\u337X, h�res or�kulum. Az or�kulum,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akir\uc1\u337Xl sz�les k�rben
    azt tartott�k, hogy k�pes besz�lgetni azzal a f\uc1\u337Xistens�ggel,
    amelyet ebben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�gi�ban a nagyobb, helyi etnikai csoportok, az ijaw, az ibibio �s az igbo n�p
    isten�kk�nt tiszteltek.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az or�kulumot gyakran k�rt�k fel vit�s k�rd�sek rendez�s�re �s
    b�r�skod�sra is. A panaszosoknak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {akik elutaztak Arochukw�ba, hogy az or�kulum sz�ne el�
    j�ruljanak, le kellett ereszkedni�k egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szurdokba (ahol a Cross foly� folyt) - ott lakott az
    or�kulum egy barlangban, amelynek a bej�rat�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberi kopony�k szeg�lyezt�k. Az or�kulum d�nt�s�t
    mindig az or�kulum papjai k�z�lt�k, akik}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszej�tszottak az aro keresked\uc1\
    u337Xkkel, a rabszolga-keresked\uc1\u337Xkkel, �gy az embereket gyakran \uc1\
    u8222Xelnyelte\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {az or�kulum, ami val�j�ban azt jelentette, hogy aki bel�pett a
    barlangba, azt a m�sik oldalon levitt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {foly�hoz, ahol m�r v�rtak r�juk az eur�paiak haj�i.
    Ez a folyamat, amelyben minden t�rv�nyt �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szok�st megszegtek, csak hogy min�l t�bb rabszolg�nak
    val�t rabolhassanak el, puszt�t� hat�ssal volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a politikai centraliz�ci�ra, b�r egyes helyeken -
    ennek nyom�n - felemelkedett n�h�ny er\uc1\u337Xs �llam,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek legf\uc1\u337Xbb
    mozgat�rug�ja a rabszolga-kereskedelem volt. Val�sz�n\uc1\u369Xleg maga a
    Kong�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Kir�lys�g volt
    az els\uc1\u337X afrikai �llam, amely rabszolga-keresked\uc1\u337X �llamm�
    v�ltozott, �s az is maradt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {am�g el nem puszt�totta a polg�rh�bor�. A t�bbi rabszolga-
    keresked\uc1\u337X �llam els\uc1\u337Xsorban Nyugat-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ban alakult ki, ilyen volt Oyo a mai
    Nig�ri�ban, Dahomey Beninben �s Asante Gh�n�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A XVII. sz�zad k�zep�n az Oyo �llam
    terjeszked�snek indult, �s p�ld�ul ez is k�zvetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkezm�nye annak, hogy n\uc1\u337Xtt a
    rabszolgaexport a nyugati partvid�ken. Az �llam hatalm�t egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {katonai forradalomnak k�sz�nhette,
    amely sor�n lovakat import�ltak �szakr�l, �s �gy megalakult egy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t\uc1\u337Xk�pes lovass�g, amely
    k�pes volt megtizedelni az ellens�ges seregeket. Ahogy Oyo egyre}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {terjeszkedett d�l fel�,
    vagyis a part fel�, eltiporta az �tj�ba ker�l\uc1\u337X �llamokat, lak�it
    pedig eladta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rabszolg�nak. 1690 �s 1740 k�z�tt Oyo monopoliz�lta a Rabszolga-part
    n�ven ismert teriilet bels\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {r�szeit. Becsl�sek szerint a parton eladott rabszolg�k 80-
    90sz�zal�k-�t e h�d�t�sok sor�n ejtett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglyul. A XVIII. sz�zadban nyugatabbra, a mai
    Gh�na ter�let�n tal�lhat� Aranyparton is hasonl�an}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dr�mai �sszef�gg�s alakult ki a
    h�bor�skod�s �s az elad�sra k�n�lt rabszolg�k ar�nya k�z�tt. 1700}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n Asante �llam is
    megkezdte a terjeszked�st, �s a bels\uc1\u337X ter�letekr\uc1\u337Xl elindult
    nagyj�b�l arra, amerre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kor�bban Oyo terjeszkedett. A XVIII. sz�zad els\uc1\u337X fel�ben ezen
    terjeszked�s miatt kirobbantak az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Akan h�bor�k, amelyek sor�n Asante egym�s ut�n gy\uc1\
    u337Xzte le a f�ggetlen �llamokat. Az utols�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Gyaamant 1747-ben h�d�totta meg. Az 1700 �s
    1750 k�z�tt az Aranypartr�l exportra k�ld�tt 375 ezer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolga nagy t�bbs�ge ezekben a h�bor�kban
    esett hadifogs�gba.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ami a k�vetkezm�nyeket illeti, a legnyilv�nval�bb, hogy ennek a t�meges
    kizs�km�nyol�snak jelent\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {volt a demogr�fiai hat�sa. Nem tudni biztosan, hogy az
    �jkort megel\uc1\u337Xz\uc1\u337Xen pontosan mennyi volt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrika lakoss�ga, de tud�sok
    megpr�b�ltak k�l�nf�le, re�lis becsl�seket k�sz�teni arr�l, hogy a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolga-kereskedelem
    milyen hat�ssal volt a lakoss�g l�tsz�m�ra. A t�rt�n�sz, Patrick Manning}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerint a
    rabszolgaexport ut�np�tl�s�t biztos�t� nyugat- �s nyugat-k�z�p-afrikai ter�letek
    lakoss�ga a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XVIII.
    sz�zad elej�n 22-25 milli� f\uc1\u337X lehetett. �vatos becsl�sek szerint a XV11I.
    sz�zadban, illetve a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {XIX. sz�zad elej�n ezeken a ter�leteken a lakoss�g �vente 0,5sz�zal�k-kal
    n\uc1\u337Xtt volna, ha nincs a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rabszolga-kereskedelem. �gy Manning sz�m�t�sai szerint a r�gi�
    lakoss�ga 1850-ben legal�bb 46-53}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {milli� f\uc1\u337X kellett volna legyen. Val�j�ban ennek k�r�lbel�l
    csak a fele volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ez az �ri�si k�l�nbs�g nemcsak annak
    tudhat� be, hogy 1700 �s 1850 k�z�tt ebb\uc1\u337Xl a r�gi�b�l mintegy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {8 milli� embert vittek el
    rabszolg�nak, hanem annak is, hogy val�sz�n\uc1\u369Xleg milli�k haltak meg
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�k�rt mint
    hadizs�km�ny�rt folytatott h�bor�k sor�n. A rabszolgas�g �s a rabszolga-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ban tov�bb
    bomlasztotta a csal�di �s h�zass�gi kapcsolatokat, �s bizony�ra a term�kenys�gre
    is}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {rossz hat�ssal volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XVIII. sz�zad v�g�n elindult egy,
    a rabszolga-kereskedelem elt�rl�s�t k�vetel\uc1\u337X, er\uc1\u337Xs
    mozgalom,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amely Nagy-
    Britanni�ban �j lend�letet vett, amikor a karizmatikus William Wilbcrforce �llt az
    �l�re.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�bbsz�ri
    sikertelen k�s�rlet ut�n 1807-ben az abolicionist�k v�gre meggy\uc1\
    u337Xzt�k a brit parlamentet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy megszavazzon egy olyan t�rv�nyt, amely illeg�liss� teszi
    a rabszolga-kereskedelmet. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetkez\uc1\u337X �vben az Egyes�lt �llamok is be�llt a sorba egy
    hasonl� rendelettel. A brit korm�ny ezut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {m�g tov�bb ment: akt�van igyekezett tenni az�rt, hogy
    a t�rv�nynek �rv�nyt szerezzen, ez�rt eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {nasz�dokat �llom�soztatott az Atlanti-�ce�non, hogy
    meg�ll�tsa a rabszolga-kereskedelmet. B�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {beletelt egy kis id\uc1\u337Xbe, m�g ezek a
    rendelkez�sek val�ban eredm�nyesek lettek, �s a Brit}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Birodalomban csak 1834-ben t�r�lt�k el
    mag�t a rabszolgas�got, az Atlanti-�ce�non zajl� rabszolga-}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem - amely messze a legnagyobb
    forgalm� kereskedelmi �gazat volt - napjai meg voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�ml�lva.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r azzal, hogy 1807 ut�n v�get �rt a rabszolga-
    kereskedelem, cs�kkent a k�lf�ldi kereslet az afrikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�k ir�nt, ez nem jelentette azt,
    hogy var�zs�t�sre elm�lt volna az afrikai t�rsadalmakra �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekre gyakorolt hat�sa.
    Sz�mos afrikai �llam a rabszolgas�g k�r� szervez\uc1\u337Xdve j�tt l�tre, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezen semmit sem
    v�ltoztatott az, hogy a britek v�get vetettek a kereskedelemnek. R�ad�sul
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgas�g id\
    uc1\u337Xk�zben Afrik�ban is sokkal elterjedtebb lett. V�gs\uc1\u337X soron
    ezek a t�nyez\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyengett�k a fejl\uc1\u337Xd�s �tj�t Afrik�ban - nemcsak 1807 el\
    uc1\u337Xtt, hanem ut�na is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A rabszolgas�g hely�t �tvette a \uc1\u8222Xt�rv�nyes
    kereskedelem\uc1\u8221X - �gy h�vt�k azoknak az �j, afrikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rucikkeknek az exportj�t,
    amelyek nem k�t\uc1\u337Xdtek a rabszolga-kereskedelemhez. Ilyen �rucikk
    volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�lmaolaj �s a
    p�lmamag, a mogyor�f�l�k, az elef�ntcsont, a gumi �s a gumiar�bikum. Ahogy az
    ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {forradalom
    terjed�s�vel n\uc1\u337Xni kezdtek az eur�pai �s �szak-amerikai j�vedelmek,
    megugrott a kereslet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ezen tr�pusi term�kek ir�nt. Az afrikai t�rsadalmak pedig, ahogy
    r�vetett�k magukat a rabszolga-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kereskedelem k�n�lta gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�gekre, ugyan�gy
    lecsaptak a t�rv�nyes kereskedelemre is. �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {tett�k ezt olyan, saj�tos k�rnyezetben, ahol a
    rabszolga-kereskedelem �letforma volt, de hirtelen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megsz\uc1\u369Xnt a k�ls\uc1\u337X kereslet
    a rabszolg�k ir�nt. Adott volt teh�t a k�rd�s, hogy mi legyen azokkal
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�kkal,
    akiket most m�r nem lehet eladni az eur�paiaknak. A v�lasz egyszer\uc1\
    u369X volt:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�nyszermunk�ra lehet \uc1\u337Xket fogni ott, Afrik�ban, �gy lesz, aki
    megtermelje azt az �rut, amit a t�rv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem enged�lyez.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Erre az egyik legjobban dokument�lt p�lda a mai
    Gh�na ter�let�n fekv\uc1\u337X egykori Asante �llam esete.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1807 el\uc1\u337Xtt az Asante Birodalom b\
    uc1\u337Xs�gesen kivette a r�sz�t a rabszolga-kereskedelemb\uc1\u337Xl: az
    asanteiek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {levad�szt�k
    az embereket, �s levitt�k \uc1\u337Xket a partra, hogy eladj�k Cape Coast
    �s Elmina hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�rainak rabszolgapiacain. 1807 ut�n, amikor ez a lehet\uc1\u337Xs�g
    megsz\uc1\u369Xnt, az asantei politikai elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�jraszervezte a gazdas�got. De ezzel a rabszolgas�gnak
    nem lett v�ge. A rabszolg�nak sz�nt foglyokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogt�k dolgozni a nagy kiterjed�s\uc1\u369X
    �ltetv�nyeken - el\uc1\u337Xbb csak a f\uc1\u337Xv�ros, Kumasc k�r�l, k�s\
    uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerte az
    eg�sz birodalomban (amely szinte teljes eg�sz�ben lefedte a mai Gh�na
    bels\uc1\u337X ter�leteit).}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Aranyat b�ny�sztak, �s exportra sz�nt koladi�t termesztettek,
    de nagy mennyis�gben termeltek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lelmiszereket is, tov�bb� teherhord�knak
    haszn�lt�k \uc1\u337Xket, mivel Asant�ban nem haszn�lt�k a kereket.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Keletebbre is hasonl�k�pp
    alkalmazkodtak a megv�ltozott piaci viszonyokhoz. Dahomeyban p�ld�ul a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kir�lynak nagy olajp�lma-
    �ltetv�nyei voltak, k�zel a k�t kik�t\uc1\u337Xv�roshoz, Whydah-hoz �s
    Porto}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nov�hoz, ahol
    kiz�r�lag rabszolg�k dolgoztak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Teh�t a rabszolga-kereskedelem elt�rl�se, ahelyett, hogy
    elsorvasztotta volna Afrik�ban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {rabszolgas�got, egyszer\uc1\u369Xen csak azt �rte el, hogy a
    rabszolg�knak �j gazd�juk lett, �s nem az amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinensen, hanem Afrik�ban dolgoztatt�k \uc1\
    u337Xket. R�ad�sul sok olyan politikai int�zm�ny, amelyet az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elm�lt k�t �vsz�zadban a rabszolga-
    kereskedelem termelt ki, v�ltozatlan maradt, �s �gy a kor�bbi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {magatart�smint�k sem v�ltoztak.
    Nig�ri�ban p�ld�ul az 1820-1830-as �vekben az egykor oly hatalmas}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oyo Kir�lys�g �sszeomlott. A
    polg�rh�bor�k, �s a t\uc1\u337Xle d�lre fekv\uc1\u337X joruba v�ros�llamok
    (p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Illorin �s
    Ibadan) felemelked�se okozta a veszt�t, amelyek k�zvetlen�l is r�szt
    vettek a rabszolga-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {keres- kedelemben. Az 1830-as �vekben Oyo f\uc1\u337Xv�ros�t teljesen
    kifosztott�k, �s ez ut�n a joruba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nagyv�rosok versenybe sz�lltak Dahomeyjel a region�lis
    uralom megszerz�s��rt. A sz�zad els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�ben szinte �lland�an h�bor�ban �lltak
    egym�ssal, �gy b\uc1\u337Xven lett rabszolga-ut�np�tl�s. Emellett}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {tov�bbra is rendszeresen t\
    uc1\u369Xntek el emberek az or�kulumokn�l, �s a kisebb porty�z�sok is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mindennaposak voltak.
    Nig�ria egyes r�szein az emberrabl�s annyira elharap�dzott, hogy a sz�l\
    uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem
    engedt�k ki j�tszani a gyerekeiket, mert f�ltek, hogy elviszik �s eladj�k \uc1\
    u337Xket rabszolg�nak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�gy t\uc1\u369Xnik, hogy a XIX. sz�zadban, mindezek eredm�nyek�nt, nem a szerz\
    uc1\u337Xd�ses munkaviszony, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a rabszolgas�g terjedt el Afrik�ban. B�r pontos adatokhoz
    neh�z hozz�jutni, sz�mos besz�mol� �ll}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {rendelkez�s�nkre ebb\uc1\u337Xl az id\uc1\u337Xszakb�l,
    amelyeket utaz�k �s keresked\uc1\u337Xk �rtak. Ezek szerint a nyugat-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {afrikai kir�lys�gokban, p�ld�ul
    Asant�ban, Dahomeyban �s a joruba v�ros�llamokban, a lakoss�gnak}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�val t�bb mint a fele volt
    rabszolga. Pontosabb adatokkal szolg�l a korabeli, francia gyarmati}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyilv�ntart�s Nyugat-
    Szud�nr�l, illetve Nyugat-Afrika nagy r�sz�r\uc1\u337Xl (Szeneg�lt�l Malin
    �s Burkina}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Fas�n �t
    Nigerig �s Cs�dig). Ebben a r�gi�ban 1900-ban a lakoss�g 30sz�zal�k-a
    �lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgasorban.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hi�ba v�ltotta
    fel a rabszolga-kereskedelmet a t�rv�nyes kereskedelem, �s hi�ba v�ltotta
    fel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XHajsza Afrik��rt\uc1\u8221X vet�lked�st a hivatalos gyarmatos�t�s,
    egyik sem tudott v�get vetni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rabszolgas�gnak Afrik�ban. B�r az eur�pai t�rh�d�t�s j� r�sze azzal
    az �r�ggyel t�rt�nt, hogy le kell}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gy\uc1\u337Xzni �s el kell t�r�lni a rabszolgas�got, ez val�j�ban
    nem siker�lt. A gyarmati Afrika nagy r�sz�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgas�g m�g b\uc1\u337Xven a XX. sz�zadban
    is jelen volt. Sierra Leon�ban p�ld�ul csak 1928-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�r�lt�k el v�gleg a rabszolgas�got,
    pedig a f\uc1\u337Xv�rost, Freetownt a XVII1. sz�zad v�g�n eredetileg}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az�rt alap�tott�k, hogy
    mened�ket adjon az amerikai kontinensr\uc1\u337Xl visszatelep�tett
    rabszolg�knak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�ros k�s\uc1\u337Xbb fontos b�zisuk lett a brit rabszolgas�g-ellenes nasz�doknak,
    �s �j otthont adott azoknak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a felszabad�tott rabszolg�knak, akiket a brit haditenger�szet
    �ltal elfogott rabszolga-kereskedelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {haj�kr�l menek�tettek meg. Ennek ellen�re Sierra Leon�ban
    a rabszolgas�g m�g tov�bbi 130 �vig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fennmaradt. Az 1840-es �vekben Lib�ri�t, Sierra Leone
    d�li szomsz�dj�t szint�n az�rt alap�tott�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a felszabad�tott amerikai rabszolg�knak legyen hova
    hazat�rni�k. De a rabszolgas�g itt is tov�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lt, eg�szen a XX. sz�zadig. Becsl�sek szerint a
    munk�sok egynegyede m�g az 1960-as �vekben is}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan k�r�lm�nyek k�z�tt �lt �s
    dolgozott, hogy azt nem sok v�lasztotta el a rabszolgas�gt�l. Mivel}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezeknek az orsz�goknak a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyrendszere a rabszolga-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmen alapult, az
    iparos�t�s nem jutott el Fekete-Afrik�ba, ahol j� esetben stagn�lt, rosszabb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esetben lassult a gazdas�g,
    mik�zben a vil�g m�s r�szein nagy �talakul�sok zajlottak.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\
    li2440\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Mit\uc1\u337Xl lesz k�tarc�
    a gazdas�g?}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A \
    uc1\u8222Xdu�lis gazdas�g\uc1\u8221Xparadigma, amelyet eredetileg Sir Arthur
    Lewis dolgozott ki 1955-ben, a mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {napig er\uc1\u337Xsen befoly�solja, mik�nt k�zel�t a
    t�rsadalomtud�sok t�bbs�ge a kev�sb� fejlett orsz�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi probl�m�ihoz. Lewis szerint
    sz�mos kev�sb� fejlett vagy fejletlen gazdas�gban �n. du�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerkezet alakult ki: a gazdas�g egy
    modern �s egy hagyom�nyos szektorra oszlott. A modern}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szektorhoz - a gazdas�g fejlettebb
    r�sz�hez - kapcsol�dik a v�rosi �let, a modern ipar �s a fejlett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�k haszn�lata. A
    hagyom�nyos szektor jellemz\uc1\u337Xi a vid�ki �let, a mez\uc1\u337Xgazdas�g,
    valamint az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222Xelmaradott\uc1\u8221X int�zm�nyek �s technol�gi�k. Elmaradott mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi int�zm�ny p�ld�ul a k�z�ss�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldtulajdon - ami, �rtelemszer\uc1\u369Xen, egyben
    a mag�nf�ldtulajdon hi�ny�t is jelenti. Lewis szerint a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hagyom�nyos szektorban a munkaer\uc1\
    u337X hasznos�t�sa olyan rossz hat�konys�g�, hogy az embereket}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyugodtan �t lehetne
    ir�ny�tani a modern szektorba an�lk�l, hogy cs�kkenne a hagyom�nyos
    szektor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {termel�kenys�ge. Lewis elm�let�rc �p�tve a fejl\uc1\u337Xd�sgazdas�gtannal
    foglalkoz� k�zgazd�szok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gener�ci�i gondolt�k �gy, hogy a \uc1\u8222Xfejl\uc1\u337Xd�si
    probl�m�ra\uc1\u8221X az a megold�s, ha az embereket �s az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xforr�sokat kivonjuk a
    hagyom�nyos szektorb�l, elhozzuk a mez\uc1\u337Xgazdas�gb�l, elhozzuk vid�kr\uc1\
    u337Xl, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�tir�ny�tjuk a modern szektorba, az iparba, behozzuk \uc1\u337Xket a
    nagyv�rosokba. 1979-ben Lewis}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {munk�ss�g�t Nobeld�jjal jutalmazt�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Lewis
    �s az \uc1\u337X munk�j�ra �p�t\uc1\u337X, fejl\uc1\u337Xd�sgazdas�gtannal
    foglalkoz� k�zgazd�szok �rdemei k�z�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {tartozik, hogy felismert�k, l�teznek du�lis gazdas�gok. Az
    egyik legegy�rtelm\uc1\u369Xbb p�lda erre a D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {afrikai K�zt�rsas�g, ahol a gazdas�g
    teljesen kett�szakadt: a hagyom�nyos szektor fejletlen volt �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szeg�ny, a modern szektor
    �l�nk volt �s gazdag. A Lewis-f�le du�lis gazdas�g a mai napig tetten}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rhet\uc1\u337X itt. Az
    egyik legdrasztikusabb form�j�val akkor tal�lkozni, amikor az ember �thalad
    KwaZulu-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Natal
    (kor�bban Natal) �llam �s Transkei �llam hat�r�n. A k�t ter�letet a Kei foly� mint
    hat�rfoly�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztja
    el egym�st�l. Natalban, a foly� keleti partj�n, a hosszan elny�l�,
    homokos strandon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {luxusvill�k sorakoznak. A bels\uc1\u337X ter�leteket pedig hars�nyz�ld
    cukorn�d�ltetv�nyek bor�tj�k. Az utak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gy�ny�r\uc1\u369Xek, mindenhonnan �rad a j�l�t. A foly�
    t�loldal�n az embernek az a benyom�sa, mintha m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gban, m�s korban j�rna. A ter�let
    nagy r�sze lepusztult. A f�ld nem z�ld, hanem barna, az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {erd\uc1\u337Xket kiirtott�k. Nincsenek
    dr�ga, modern h�zak, ahol foly�v�z, angol WC �s sok egy�b, modern}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {berendez�s teszi
    k�nyelmesebb� az �letet; az emberek �sszet�kolt kunyh�kban �lnek, �s a szabad �g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt f\uc1\u337Xznek.
    Az �let itt k�ts�gtelen�l hagyom�nyos, semmi nyoma annak a modern l�tform�nak, amit
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {foly�t�l keletre
    l�tni. Mostanra, gondolom, m�r nem mondok �jat azzal, hogy ezek a k�l�nbs�gek a
    k�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�let gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer�nek k�l�nbs�geib\uc1\u337Xl ad�dnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Keleten, Natalban l�tezik a
    mag�ntulajdonhoz val� jog, m\uc1\u369Xk�dik a jogrendszer, a piac, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmi c�l� mez\uc1\
    u337Xgazdas�g �s az ipar. Nyugaton, Transkeiben a f�ld k�z�s tulajdonban van, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�szen a k�zelm�ltig
    egy teljhatalm� t�rzsf\uc1\u337Xn�k uralkodott. Ha mindezt Lewis du�lis
    gazdas�gr�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkotott
    elm�let�nek f�ny�ben n�zz�k, azt mondhatjuk, hogy a Transkei �s Natal k�z�tti
    kontraszt j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {illusztr�lja Afrika fejl\uc1\u337Xd�si probl�m�it. Val�j�ban m�g enn�l is tov�bb
    mehet�nk, �s kijelenthetj�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy t�rt�nelmileg eg�sz Afrika olyan volt, mint Transkei:
    szeg�ny, gazdas�gilag visszamaradott,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�giailag fejletlen, t�rzsf�n�k�k
    uralta vid�k. Ezen elm�let szerint a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�snek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369Xen az
    lenne a c�lja, hogy Transkeib\uc1\u337Xl v�g�l Natal legyen.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sok igazs�g van ebben az
    elm�letben, de azt teljesen figyelmen k�v�l hagyja, hogy maga a du�lis}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�g hogyan alakult
    ki, �s hogyan kapcsol�dik a modern gazdas�ghoz. Transkei fejletlens�ge nem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csup�n Afrika term�szetes
    fejletlens�g�nek t�rt�nelmi maradv�nya. Transkei �s Natal gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet�nek kett\uc1\
    u337Xss�ge val�j�ban nagyon is �j
    kelet\uc1\u369X, �s m�g v�letlen�l sem term�szetes. A d�l-}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {afrikai feh�r elit teremtette
    meg az�rt, hogy biztos�tsa az olcs� munkaer\uc1\u337Xt a v�llalkoz�saihoz,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {visszaszor�tsa a
    fekete afrikaiak jelentette konkurenci�t. A du�lis gazdas�g egy �jabb p�lda arra,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a gazdas�gi
    elmaradotts�g ember alkotta jelens�g, nem pedig term�szetesen alakult ki �s maradt
    fenn}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �vsz�zadok
    sor�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {D�l-Afrik�t �s
    Botswan�t - ahogy azt majd l�tni foguk - szinte egy�ltal�n nem �rt�k el a
    rabszolga-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kereskedelem �s az amiatt kit�rt h�bor�k kedvez\uc1\u337Xtlen hat�sai. A
    d�l-afrikaiak el\uc1\u337Xsz�r igaz�n akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ker�ltek kapcsolatba eur�paiakkal, amikor a Holland
    Kelet-indiai T�rsas�g 1652-ben sz�khelyet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {alap�tott a T�bla-�b�lben, a mai Fokv�ros kik�t\
    uc1\u337Xj�ben. Akkoriban az orsz�g nyugati partja gy�ren}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakott ter�let volt, jobb�ra csak a
    vad�sz�-gy\uc1\u369Xjt�get\uc1\u337X hottentotta t�rzs �lt itt. Keletebbre, a mai
    Ciskei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Transkei
    ter�lete s\uc1\u369Xr\uc1\u369Xn lakott vid�k volt, itt f�ldm\uc1\u369Xvel�sre
    specializ�l�dott t�rsadalmak alakultak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {ki. Az itt �l\uc1\u337Xk kezdetben nem igaz�n ker�ltek
    kapcsolatba az �j holland kol�ni�kkal, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgas�ggal sem foglalkoztak. A d�l-afrikai
    part t�vol esett a rabszolga-piacokt�l, �s Ciskei meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Transkei lak�i, a bantu n�pcsoportba
    tartoz� xhos�k kell\uc1\u337Xen messze laktak a partt�l ahhoz, hogy ne}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {figyeljenek fel
    r�juk. K�vetkez�sk�pp ezekhez a t�rsadalmakhoz nem igaz�n �rtek el azok
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kedvez\uc1\u337Xtlen
    �ramlatok, amelyek les�jtottak Nyugat- �s K�z�p-Afrik�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ennek
    a b�k�s elszigetelts�gnek a XIX. sz�zadban lett v�ge. Az eur�paiak sz�m�ra ide�lis
    volt D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrika
    �ghajlata �s k�rk�rnyezete. Nyugat-Afrik�val ellent�tben D�l-Afrika a
    m�rs�kelt �ghajlati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�vben helyezkedik el, itt nincsenek olyan tr�pusi betegs�gek, mint a mal�ria vagy
    a s�rgal�z, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {miatt Afrika a \uc1\u8222Xfeh�r ember temet\uc1\u337Xje\uc1\u8221X lett, ahol az
    eur�paiak nem tudtak letelepedni, vagy ak�r csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lland� b�zisokat fel�ll�tani. D�l-Afrika jobb
    kil�t�sokkal kecsegtetett. Az eur�paiak, nem sokkal azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�vet\uc1\u337Xen, hogy a britek - a nap�leoni
    h�bor�k sor�n - �tvett�k Fokv�rost a hollandokt�l, megkezdt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a terjeszked�st a sz�razf�ld belseje fel�.
    Es az, hogy a telep�l�s hat�ra egyre beljebb tol�dott, az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {xhosa-h�bor�k hossz� sor�t ind�totta
    el. D�l-Afrika bels\uc1\u337X ter�leteinek megh�d�t�sa 1835-ben �j}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lend�letet vett, amikor a
    holland sz�rmaz�s� eur�paiak, akiket afrikandereknek vagy b�roknak h�vtak,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elkezdtek t�megesen
    kiv�ndorolni a brit fennhat�s�g� Fokv�rosb�l �s k�rny�k�r\uc1\u337Xl (ez
    volt a \uc1\u8222Xnagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ndorl�s\uc1\u8221X). Az afrikanderek ez ut�n k�t f�ggetlen �llamot
    is alap�tottak a bels\uc1\u337X ter�leteken: Oranjc}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szabad�llamot �s Transvaal K�zt�rsas�got.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {D�l-Afrika fejl\uc1\
    u337Xd�s�nek k�vetkez\uc1\u337X �llom�s�t az jelentette, amikor 1867-ben
    hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�m�ntlel\
    uc1\u337Xhelyet fedeztek fel Kimberlyben, �s 1886-ban gazdag aranyb�ny�kat
    Johannesburgban. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rengeteg �sv�nyi kincs miatt d�nt�ttek �gy a britek, hogy uralmukat
    kiterjesztik eg�sz D�l-Afrik�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Oranje Szabad�llam �s a Transvaal K�zt�rsas�g ellen�llt - ez
    vezetett a h�res b�r h�bor�k kit�r�s�hez}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(1880-1881 �s 1899-1902). A kezdeti,
    v�ratlan veres�g meglepte a briteket, �m k�s\uc1\u337Xbb siker�lt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyes�teni�k az afrikander
    �llamokat, a h�rom fokf�ldi tartom�nyt �s Natalt; ezzel 1910-ben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megalakult a D�l-afrikai Uni�. A
    b�ny�szat fejl\uc1\u337Xd�se �s az eur�pai gyarmat terjeszked�se, t�l azon,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy h�bor�t robbantott
    ki az afrikanderek �s a britek k�z�tt, m�s m�dokon is hatott ennek a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ter�letnek a fejl\
    uc1\u337Xd�s�re. Legink�bb azzal, hogy keresletet gener�lt az �lelmiszerek
    �s egy�b}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi term�kek ir�nt, illetve �j gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�geket
    teremtett a bennsz�l�tt afrikaiaknak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mind a mez\uc1\u337Xgazdas�gban, mind a kereskedelemben.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy az a
    t�rt�n�sz, Colin Bundy munk�ib�l kider�l, Ciskei �s Transkei lak�i, a
    xhos�k hamar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {lecsaptak ezekre a gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�gekre. Transkeiben egy morva
    misszion�rius m�r 1832-ben, m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {j�val a b�ny�szat felvir�gz�sa el\uc1\u337Xtt azt figyelte
    meg, hogy ezeken a ter�leteken beindult egy �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi dinamizmus, �s az afrikaiak r�sz�r\
    uc1\u337Xl kereslet mutatkozott azon �j fogyaszt�si cikkek ir�nt,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek az eur�pai terjeszked�s
    r�v�n kezdtek eljutni hozz�juk. Ezt �rta: \uc1\u8222X�gy t\uc1\u369Xnik,
    kez�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�j�val
    igyekeznek p�nzt keresni, hogy megszerezz�k ezeket a holmikat, �s
    vehessenek ruh�kat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s�kat, ek�ket, szekereket �s m�s hasznos �rucikkeket.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {John Hemming polg�ri biztos
    le�r�sa is hasonl�an �rulkod�. O 1876-ban l�togatott el a Ciskei}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�let�n fekv\uc1\u337X
    Fingolandbe. Ezt �rta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {\uc1\u8222XMegd�bbentett, milyen nagyon sokat fejl\uc1\u337Xdtek a fingolandiek
    n�h�ny �v alatt. [...] B�rmerre mentem,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {minden�tt massz�v kis kunyh�kat �s t�gl�b�l vagy k\uc1\
    u337Xb\uc1\u337Xl �p�lt h�zakat l�ttam. Sok helyen komoly}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�glah�zakat emeltek, [...]
    gy�m�lcsf�kat �ltettek; ahol forr�st tal�ltak, elvezett�k a vizet, �s
    ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�nt�zni tudtak,
    ott megm\uc1\u369Xvelt�k a f�ldeket; a domboldalt, s\uc1\u337Xt a hegytet\
    uc1\u337Xt is megm\uc1\u369Xvelt�k ott, ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�ntani tudtak. A felsz�ntott f�ldek nagys�ga
    eg�szen meglepett; �vek �ta nem j�rtam olyan helyen,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahol ilyen nagy ter�leteket m\uc1\
    u369Xveltek meg.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mint Fekete-Afrika m�s r�szein, �gy az eke haszn�lata itt
    is �jdons�gnak sz�m�tott, de amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�g ad�dott, az afrikai f�ldm\uc1\u369Xvesek
    k�szs�ggel �tvett�k az �j technol�gi�t. S\uc1\u337Xt k�szek voltak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szekerekre �s az �nt�z�sre is p�nzt �ldozni.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy a mez\uc1\
    u337Xgazdas�g fejl\uc1\u337Xd�tt, a merev t�rzsi int�zm�nyek kezdtek fel-bomlani.
    Sz�mos bizony�t�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {van
    r�, hogy ekkort�jt alakultak �t a f�ldtulajdonjogi viszonyok. 1879-ben a Transkei
    ter�let�n r�vid}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ideig
    l�tez\uc1\u337X Griqualand East (Keleti Griqualand) �llam Umzimkulu
    v�ros�nak magisztr�tusa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feljegyezte, hogy \uc1\u8222Xa bennsz�l�ttek egyre ink�bb
    v�gynak arra, hogy f�ldbirtokosok legyenek - m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg is v�s�roltak t�bb mint 15 ezer hekt�rnyi
    ter�letet\uc1\u8221X. H�rom �vvel k�s\uc1\u337Xbb azt jegyezte fel, hogy a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rzetben �l\uc1\u337X
    mintegy 8 ezer afrikai f�ldm\uc1\u369Xves megvett �s elkezdett megm\uc1\
    u369Xvelni �sszesen 36 ezer}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hekt�r f�ldet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrika ekkor m�g,
    term�szetesen, messze nem volt az ipari forradalom hat�r�n se, m�gis
    val�di}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sok
    t�rt�ntek. A f�ldmag�ntulajdon megjelen�s�vel gyeng�lt a t�rzsf\uc1\
    u337Xn�k�k hatalma, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {lehet\uc1\u337Xv� v�lt, hogy az �jonnan �rkez\uc1\u337Xk is
    vehessenek f�ldet, �s vagyont szerezhessenek, pedig ez}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�h�ny �vtizeddel kor�bban
    m�g elk�pzelhetetlen volt. Ez azt is illusztr�lja, hogy a kizs�km�nyol�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek �s az
    abszolutisztikus rendszerek gyeng�l�se hamar elind�that egy �jfajta
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dinamizmust.
    Sorra sz�lettek a sikert�rt�netek. Az egyik ilyen Stcphcn Sonjica, a szeg�ny
    csal�db�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmaz�,
    �nerej�b\uc1\u337Xl meggazdagod� ciskei f�ldm\uc1\u369Xves t�rt�nete. 1911-ben
    Sonjica egy besz�d�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elmes�lte, hogy amikor el�rulta az apj�nak, hogy f�ldet szeretne
    venni, az apja �gy v�laszolt: \uc1\u8222XF�ldet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {venni? Hogy akarhatsz f�ldet venni? H�t nem
    tudod, hogy minden f�ld Isten�, �s \uc1\u337X csak a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�knek ad bel\uc1\
    u337Xle?\uc1\u8221X �rthet\uc1\u337X, hogy Sonjica apja mi�rt �gy reag�lt.
    De Sonjic�t ez nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�ntor�totta el c�lj�t�l. Munk�t szerzett King Williamstownban, �s �lm�nyeir\uc1\
    u337Xl �gy sz�molt be:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {\uc1\u8222XOkos voltam: banksz�ml�t nyitottam, �s �tutaltam r� a
    megtakar�t�saim egy r�sz�t. [...] Addig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gy\uc1\u369Xjt�gettem �gy, am�g �sszej�tt 80 font,
    [...] vettem egy p�r �kr�t, j�rommal, h�mmal, ek�vel �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenf�le mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    felszerel�ssel egy�tt. [...] Most meg vettem egy kis birtokot. [...] Er\
    uc1\u337Xsen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aj�nlom
    mindenkinek ezt a hivat�st [a f�ldm\uc1\u369Xvel�st]. [...] De modern m�dszereket
    alkalmazzanak!\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi sem bizony�tja jobban ennek
    a korszaknak a gazdas�gi dinamizmus�t �s az afrikai f�ldm\uc1\u369Xvesek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�l�t�t, mint az az
    1869-ban kelt lev�l, amelyben egy metodista misszion�rius, bizonyos W. J. Davis}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abb�li �r�m�nek ad
    hangot, miszerint siker�lt 46 font k�szp�nzt gy\uc1\u369Xjtenie \uc1\u8222Xa
    Lancashire-i Pamut}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Seg�lyalap\uc1\u8221X r�sz�re. H�t igen, ebben a korszakban a gazdag
    afrikai f�ldm\uc1\u369Xvesek t�mogatt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {adom�nyaikkal a szeg�ny angol textilgy�ri munk�sokat.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem meglep\uc1\u337X,
    hogy ez az �j gazdas�gi dinamizmus nem tetszett az �reg t�rzsf\uc1\u337Xn�k�knek,
    akik - a m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ismert
    logika szerint - hatalmuk �s vagyonuk ellens�g�t l�tt�k benne. 1879-ben
    Matthew Blyth,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Transkei f\uc1\u337Xmagisztr�tusa azt tapasztalta, hogy sokan ellenzik, hogy
    �ssze�rj�k a f�ldeket, hogy azokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {azut�n fel lehessen osztani mag�nbirtokokra. Feljegyezte, hogy
    \uc1\u8222Xegyes t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k [...] tiltakoztak,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de az emberek t�bbs�ge �r�lt. [...] A
    f\uc1\u337Xn�k�k azt l�tt�k, hogy az egy�ni jogc�mek adom�nyoz�sa}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {romba d�nti a hatalmukat a
    vezet\uc1\u337Xk k�z�tt.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A f\uc1\u337Xn�k�k a fejleszt�seket - az �nt�z\uc1\u337Xcsatorn�kat,
    a ker�t�s�p�t�st - is ellenezt�k, mert r�j�ttek, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innen m�r csak egy l�p�s az egy�ni
    f�ldtulajdonjog bevezet�se, az pedig sz�mukra a v�g kezdete lesz.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az eur�pai megfigyel\uc1\u337Xk azt
    is �szrevett�k, hogy a t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k �s m�s, hagyom�nyos hatalmass�gok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(p�ld�ul a gy�gy�t�
    var�zsl�k) megpr�b�lt�k betiltani az \uc1\u8222Xeur�pai dolgokat\uc1\u8221X -
    az �j n�v�nyeket, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {olyan, �j eszk�z�ket, mint az eke, �s a kereskedelmi forgalomban kaphat� egy�b
    holmikat. De azzal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy Ciskei �s Transkei integr�l�dott a brit gyarmati �llamba, meggyeng�lt a
    t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k �s a t�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vezet\uc1\u337X hatalma, �s ellen�ll�suk m�r kev�s volt ahhoz, hogy
    le�ll�tsa ezt az �j gazdas�gi dinamizmust.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Fingolandben 1884-ben egy eur�pai megfigyel\uc1\u337X azt
    �rta, hogy az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {\uc1\u8222X...alattval�i h\uc1\u369Xs�g�kkel most m�r fel�nk fordultak.
    Torzsf\uc1\u337Xn�keik hely�t c�mzetes f�ldbirtokosok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vett�k �t [...] politikai hatalom n�lk�l.
    T�bb� nem rettegtek a f\uc1\u337Xn�k irigys�g�t\uc1\u337Xl vagy a
    gy�gy�t�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {var�zsl�
    hal�los fegyver�t\uc1\u337Xl, amely [...] les�jt a gazdag szarvasmarhatart�ra, a
    tehets�ges tan�csosra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {arra, aki �j szok�sokat vezet be, az �gyes f�ldm\uc1\u369Xvesre,
    les�llyesztve \uc1\u337Xket az �tlagos k�z�pszer\uc1\u369Xs�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szintj�re. �gy, hogy ett\uc1\
    u337Xl t�bb� nem tartott, a fingolandi ember [...] halad� szellemis�g\uc1\
    u369Xv� v�lt. De}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn53\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megmaradt f�ldm\uc1\u369Xves parasztnak, [...] van saj�t
    szekere, ek�je; �rkot �s az �nt�z�shez; �s saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {juhny�ja van.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Afrik�ban egy er\uc1\u337Xteljes gazdas�gi fellend�l�s megindul�s�hoz m�r
    n�h�ny befogad� int�zm�ny �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k hatalm�nak meggyeng�l�se �s korl�toz�sa is
    el�g volt. Ez a fellend�l�s azonban r�vid}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�let\uc1\u369Xnek bizonyult. Az 1890 �s 1913 k�z�tti
    id\uc1\u337Xszakban egyszer csak hirtelen v�get �rt, �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vissz�j�ra fordult: egyszerre k�t
    oldalr�l is rombolni kezdt�k azt a prosperit�st �s dinamizmust, amit}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az elm�lt 50 �vben az afrikaiak
    megteremtettek. Az egyik oldalon az eur�pai f�ldm\uc1\u369Xvesek �lltak,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akiknek az afrikaiak konkurenci�t jelentettek. A b\
    uc1\u337Xs�ges afrikai term�s miatt lement az �ra azoknak a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�nyeknek, amelyeket az eur�paiak is
    termesztettek. V�laszul az eur�paiak ki\uc1\u369Xzt�k az afrikaiakat a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piacr�l. A m�sik oldalon egy m�g
    gonoszabb er\uc1\u337X l�pett m\uc1\u369Xk�d�sbe: az eur�paiaknak kellett az
    olcs�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaer\uc1\
    u337X, mert fellend�l\uc1\u337Xben volt a b�ny�szat, �s ezt az olcs� er\uc1\
    u337Xforr�st csak �gy tudt�k biztos�tani,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ha anyagilag t�nkreteszik az afrikaiakat. �s ezt, �vtizedek
    alatt, m�dszeresen v�ghez is vitt�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1897-ben George Albu,
    a b�nyasz�vets�g eln�ke a vizsg�l�bizotts�gnak tett vallom�s�ban t�m�ren}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszefoglalta, hogyan
    tett�k t�nkre az afrikaiakat az�rt, hogy olcs� munkaer\uc1\u337Xh�z jussanak.
    Elmondta,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogyan
    akarta olcs�bb� tenni a munkaer\uc1\u337Xt: \uc1\u8222XEgyszer\uc1\u369Xen k�z�lt�k
    a fi�kkal, hogy cs�kkent a b�r�k.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {�me, a vallom�sa:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Bizotts�g: Tegy�k fel, a ka�ferek [a
    fekete afrikaiak g�nyneve] visszavonulnak a kr�ljukba}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {[bennsz�l�ttfalu]! T�mogatn�, hogy a
    korm�ny munk�ra k�nyszer�tse \uc1\u337Xket?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Albu: Hat�rozottan! [...] K�telez\uc1\u337Xv�
    tenn�m! [...] Mi�rt kellene megengedni egy n�gernek, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lust�lkodjon? Azt gondolom, igenis
    munk�ra kell k�nyszer�teni a kaffereket, hogy legyen mib\uc1\u337Xl}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�lni�k.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bizotts�g: Ha valaki munka
    n�lk�l is meg tud �lni, akkor hogyan lehet munk�ra k�nyszer�teni?}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Albu: Meg kell ad�ztatni,
    k�l�nben ...}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Bizotts�g: K�l�nben �n nem engedn�, hogy a kafferek f�ldet birtokoljanak az
    orsz�gban, de k�telezn�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {\uc1\u337Xket, hogy a feh�r embereknek dolgozzanak, �s gazdagg� tegy�k \uc1\
    u337Xket?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Albu:
    Ki kell venni�k a r�sz�ket a munk�b�l, amivel a szomsz�daikat seg�tik.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {K�t legyet �t�ttek egy csap�sra - siker�lt kiszor�tani a
    fekete f�ldm\uc1\u369Xveseket a piaci versenyb\uc1\u337Xl, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {siker�lt sok olcs� munk�sra
    szert tenni - azzal, hogy 1913-ban megsz�letett a Natives Land Act}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elnevez�s\uc1\u369X
    f�ldt�rv�ny. Megalkot�i mintha ismert�k volna Lewis elm�let�t a du�lis
    gazdas�gr�l: a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rv�ny k�t r�szre osztotta D�l-Afrik�t, �gy lett egy modern �s gazdag r�sz, meg
    egy hagyom�nyos �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szeg�ny r�sz. Azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a j�l�tet �s a szeg�nys�get is val�j�ban
    a t�rv�ny teremtette}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meg. A t�rv�nyben az �llt, hogy a f�ld 87sz�zal�k-�t a lakoss�g
    20sz�zal�k-�t kitev\uc1\u337X eur�paiak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kapj�k meg. A fennmarad� 13sz�zal�k lesz az afrikaiak�. Ennek
    a f�ldt�rv�nynek, term�szetesen, m�r}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�mos el\uc1\u337Xdje volt, hiszen az
    eur�paiak fokozatosan szor�tott�k vissza az afrikaiakat egyre kisebb �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kisebb ter�letre. M�gis ez
    az 1913-as t�rv�ny volt az, amely egy�rtelm\uc1\u369Xen int�zm�nyes�tette
    ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzetet, �s
    el\uc1\u337Xk�sz�tette a d�l-afrikai apartheid rezsim l�trej�tt�t, amelyben
    a feh�r kisebbs�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {birtokolt minden politikai �s gazdas�gi jogot, a fekete t�bbs�get pedig
    mindezekb\uc1\u337Xl kiz�rt�k. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rv�ny t�bb, �n. rezerv�ci�s ter�letet is kijel�lt a
    feket�k sz�m�ra (p�ld�ul Transkeit �s Ciskeit),}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezek lettek a bantuszt�nok, az afrikai \uc1\
    u8222Xanyaorsz�g\uc1\u8221X. Ez is r�sze volt az apartheid rezsim retorik�j�nak:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt �ll�tott�k, hogy
    az Afrika d�li r�sz�n �l\uc1\u337X afrikai n�pek nem bennsz�l�ttek, hanem
    az ezer �vvel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezel\
    uc1\u337Xtt, Kelet-Nig�ri�b�l ide v�ndorolt bantuk lesz�rmazottai. �gy nekik
    sincs t�bb joguk - �s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {term�szetesen, a gyakorlatban kevesebb joguk volt - a f�ldh�z, mint
    az eur�pai telepeseknek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A 16. t�rk�pen megfigyelhet\uc1\u337X, hogy az 1913-as, majd
    az 1936-os f�ldt�rv�ny milyen nevets�gesen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kev�s f�ldet adott az afrikaiaknak. Illetve vannak
    rajta 1970-es adatok is: egy hasonl�, zimbabwei}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {f�ldjuttat�sr�l, amelyre akkor ker�lt sor,
    amikor du�liss� tett�k az orsz�g gazdas�g�t - err\uc1\u337Xl majd a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {13. fejezetben lesz sz�.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1913-es t�rv�nyben
    szerepeltek olyan rendelkez�sek is, amelyek azt a c�lt szolg�lt�k, hogy fekete}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szes b�rl\uc1\u337X
    �s f�ldfoglal� a feh�rek birtok�n semmilyen m�s min\uc1\u337Xs�gben ne
    dolgozhasson, csakis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {b�relt munkaer\uc1\u337Xk�nt (vagyis b�resk�nt). Ahogy a bel�gyi titk�r mondta, \
    uc1\u8222Xa t�rv�ny c�lja az volt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {v�g-leg v�get vessen minden olyan, �zleti jelleg\uc1\u369X
    kapcsolatnak a bennsz�l�ttek �s az eur�paiak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt, amelynek t�rgya a f�ld vagy annak
    gy�m�lcse. Minden �j szerz\uc1\u337Xd�s, amelyet bennsz�l�ttekkel}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�tnek, csakis munkaszerz\uc1\
    u337Xd�s lehet. Felt�ve, hogy van egy ilyen jelleg\uc1\u369X, j�hiszem\uc1\
    u369Xen megk�t�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {szerz\uc1\u337Xd�s, semmi sem g�tolja a munk�ltat�t abban, hogy term�szetben
    fizessen a bennsz�l�ttnek, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fizets�g�l megengedje, hogy megm\uc1\u369Xvelje a birtok egy
    meghat�rozott r�sz�t. [...] De a bennsz�l�tt nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {veheti meg a jogot, hogy elfoglalhassa a f�ldet.\uc1\
    u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {Az 1950-60-as �vekben, amikor Arthur Lewis
    gondolatai �pp csak terjedni kezdtek, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�sgazdas�gtan m�g csak sz�let\uc1\
    u337Xben volt, e tudom�ny�g n�h�ny k�pvisel\uc1\u337Xje ell�togatott D�l-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ba. Azt l�tt�k,
    hogy a bantuszt�nok �s a gazdag, modern �s feh�r eur�pai gazdas�g
    k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontraszt
    pontosan azt szeml�ltette, amir\uc1\u337Xl a du�lis gazdas�g elm�lete sz�lt. Az
    orsz�g eur�pai r�sze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�rosiasodott, m\uc1\u369Xvelt volt, �s modern technol�gi�kat haszn�lt. Az
    \uc1\u8222Xanyaorsz�g\uc1\u8221X viszont szeg�ny,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {falusias �s fejletlen; a munkaer\uc1\u337X
    nagyon improdukt�v, az emberek pedig tanulatlanok voltak. �gy t\uc1\u369Xnt,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez az id\uc1\u337Xtlen,
    elmaradott Afrika esszenci�ja.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Csakhogy a du�lis gazdas�g sosem volt
    term�szetes vagy elker�lhetetlen; az eur�pai gyarmati}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer hozta l�tre. Igen, az \uc1\
    u8222Xanyaorsz�g\uc1\u8221X szeg�ny volt �s technol�giailag fejletlen, lak�i
    pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tanulatlanok.
    De mindez annak a korm�nypolitik�nak volt az eredm�nye, amely
    sz�ntsz�nd�kkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elsorvasztotta a gazdas�gi n�veked�st, �s kitermelt egy nagy halom olcs�,
    tanulatlan munkaer\uc1\u337Xt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {dolgozzanak az eur�paiak ir�ny�t�sa alatt �ll� b�ny�kban �s
    f�ldeken. 1913 ut�n rengeteg afrikait}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {telep�tettek ki azokr�l a ter�letekr\uc1\u337Xl,
    amelyeket a feh�rek birtokba vettek, �s bezs�folt�k \uc1\u337Xket a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bantuszt�nok ter�let�re,
    ahol egyszer\uc1\u369Xen nem volt el�g hely ahhoz, hogy kialak�tsanak egy
    f�ggetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�letform�t.
    Ez�rt - bej�tt a terv! - k�nytelenek voltak a feh�rek gazdas�gaiban meg�lhet�st
    keresni, �s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�gy sz�mukra olcs� munkaer\uc1\u337Xt biztos�tani. Mivel
    gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337X rendszer�k �sszeomlott, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megel\uc1\u337Xz\uc1\u337X 50 �v eredm�nyei
    semmiv� lettek. Az emberek eldobt�k az ek�t �s visszat�rtek a kap�hoz -}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�r ha gazd�lkodtak
    egy�ltal�n. Gyakoribb volt, hogy csup�n a rendelkez�sre �ll�, olcs�
    munkaer\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szerep�t t�lt�tt�k be - a bantuszt�nokat pontosan ennek biztos�t�s�ra hozt�k
    l�tre.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De nem csak a
    gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xk t\uc1\u369Xntek el. A kor�bban megindult politikai
    v�ltoz�sok is h�traarcot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vettek. A t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k �s a hagyom�nyos uralkod�k
    hatalma, amely m�r cs�kkenni l�tszott, most}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {megint meger\uc1\u337Xs�d�tt; m�ghozz� az�rt, mert
    az \uc1\u8222Xolcs� munkaer\uc1\u337X\uc1\u8221X projektnek r�sze volt a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {f�ldmag�ntulajdon
    megsz�ntet�se is. �gy megint a t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k kez�be ker�lt a f�ld.
    Ez az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zked�ssorozat 1951-ben �rte el a tet\uc1\u337Xpontj�t, amikor a korm�ny
    elfogadta a Bantu Authorities Act}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nev\uc1\u369X t�rv�nyt (amely jogi alapot adott a feket�k
    deport�l�s�hoz, �s fel�ll�tott t�rzsi, region�lis �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�leti hat�s�gokat). G. Findlay m�r 1940-ben
    r�tapintott a l�nyegre:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {A t�rzsi h\uc1\u369Xb�ris�g garant�lja, hogy soha senki nem fogja
    rendesen m\uc1\u369Xvelni a f�ldet, �s az soha nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lesz teljesen a bennsz�l�ttek�. Az olcs� munkaer\uc1\
    u337Xnek olcs� ist�ll� kell, ez�rt azt az afrikaiak sz�m�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s az \uc1\u337X k�lts�g�kre b�torozt�k
    be.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az afrikai f�ldm\uc1\u369Xvesek kifoszt�sa t�meges
    elszeg�nyed�shez vezetett; �s ez nemcsak a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejletlens�g int�zm�nyi alapjait teremtette
    meg, hanem a szeg�nyek t�megeit is, akik ben�pes�tik ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�got.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {A rendelkez�sre �ll� bizony�t�kok is
    azt igazolj�k, hogy az 1913-as f�ldt�rv�ny ut�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bantuszt�nokban az �letsz�nvonal zuhanni
    kezdett. Transkeiben �s Ciskeiben tart�s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hanyatl�s indult meg. A t�rt�n�sz, Francis
    Wil-son az aranyb�ny�k foglalkoztat�si adatait gy\uc1\u369Xjt�tte}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ssze, �s ezekb\uc1\u337Xl
    kider�lt, hogy a hanyatl�s az eg�sz d�l-afrikai gazdas�gra jellemz\uc1\
    u337X volt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {f�ldt�rv�ny �s t�bb m�sik t�rv�ny elfogad�s�t k�vet\uc1\u337Xen a
    b�ny�szok b�re 1911 �s 1921 k�z�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {30sz�zal�k-kal cs�kkent. 1961-ben, annak ellen�re, hogy
    D�l-Afrika gazdas�ga viszonylag tart�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {n�veked�st produk�lt, ezek a b�rek m�g mindig 12sz�zal�k-kal
    alacsonyabbak voltak, mint 1911-ben.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nem csoda, hogy ebben a korszakban D�l-Afrika lett a legcgyenl\uc1\
    u337Xtlencbb orsz�g a vil�gon.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {De vajon, annak ellen�re, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek, nem
    tudtak volna-e a fekete afrikaiak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�gis v�llalkozni, tanulni, karriert �p�teni, egysz�val
    valahogy �rv�nyes�lni a modern, eur�pai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gban? Tal�n tudtak volna, de a korm�ny nem
    hagyta. Egyetlen afrikainak sem lehetett saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tulajdona, saj�t v�llalkoz�sa az orsz�g eur�pai
    r�sz�n, vagyis az orsz�g ter�let�nek 87sz�zal�k-�n. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {apartheid rezsim azt is felismerte, hogy a
    tanult afrikaiak ahelyett, hogy a b�ny�kban vagy a feh�rek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {birtokain dolgozn�nak, konkurenci�t
    jelentenek a feh�reknek. Ez�rt a b�ny�kban m�r 1904-ben}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bevezett�k az eur�paiaknak kedvez\
    uc1\u337X \uc1\u8222X�ll�sfoglal�s\uc1\u8221X rendszer�t: egyetlen afrikai sem
    lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amalg�moz�,
    b�nyamester, kaz�nkov�cs, kov�cs, pr�bamester, r�zm\uc1\u369Xves, r�z�nt\uc1\
    u337X, ... �s �gy ment}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tov�bb a lista (csak az �b�c�sorrend kedv��rt), eg�szen a
    vaskoh�szig. Ezzel az afrikaiakat egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {csap�sra eltiltott�k a b�ny�szatban minden szakmunk�t�l. Ez
    volt az els\uc1\u337X konkr�t megnyilv�nul�sa a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u337Xrsz�n szerinti, h�tr�nyos t�rsadalmi
    megk�l�nb�ztet�snek, ami csak egyike volt a d�l-afrikai rezsim}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rasszista
    tal�lm�nyainak. 1926-ban ezt a fajta diszkrimin�ci�t kiterjesztett�k az eg�sz
    gazdas�gra, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csak az
    1980-as �vekben sz�molt�k fel. Nem meglep\uc1\u337X, hogy a fekete afrikaiak
    tanulatlanok voltak; a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {d�l-afrikai �llam nemcsak annak lehet\uc1\u337Xs�g�t\uc1\u337Xl fosztotta
    meg az afrikaiakat, hogy az oktat�sb�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gilag profit�lni tudjanak, de arra sem volt
    hajland�, hogy p�nzt fektessen a fekete iskol�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�p�t�s�be, fenntart�s�ba, �s hogy
    �szt�n�zze a feket�k oktat�s�t. Ez a politika az 1950-es �vekben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cs�csosodott ki, amikor
    az 1994-ig fenn�ll� apartheid rezsim egyik �p�t\uc1\u337Xje, Hendrik
    Verwoerd}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet�se
    alatt a korm�ny elfogadta a bantu oktat�si t�rv�nyt (Bantu Education Act). A
    t�rv�ny m�g�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megh�z�d� filoz�fi�t maga Verwoerd �rulta el egy 1954-es besz�d�ben:}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XA bantukat r�
    kell vezetni, hogy minden vonatkoz�sban a saj�t k�z�ss�g�ket szolg�lj�k.
    Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonyos
    foglalkoztat�si szint felett az eur�paiak k�z�ss�g�ben nincsen sz�mukra
    hely. [...] �ppen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {ez�rt semmi haszna nem lenne egy olyan k�pz�snek, amely azt a c�lt szolg�ln�,
    hogy integr�l�djanak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az eur�paiak k�z�ss�g�be, mert nem tudn�nak �s nem is fognak asszimil�l�dni.\uc1\
    u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen a Verwoerd besz�d�ben felvillantott
    du�lis gazdas�g nem olyan t�pus�, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {amilyenr\uc1\u337Xl Lewis du�lisgazdas�g-elm�lete sz�l. D�l-
    Afrik�ban a du�lis gazdas�g nem egy fejl\uc1\u337Xd�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamat elker�lhetetlen eredm�nyek�nt j�tt
    l�tre. Az �llam hozta l�tre. D�l-Afrik�ban a gazdas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�se nem sodorta �t a
    szeg�nyeket a fejletlen szektorb�l a modern szektorba. �pp ellenkez\uc1\u337Xleg,
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {modern szektor a
    sikert j�r�szt a fejletlen szektor megl�t�nek k�sz�nhette, amely lehet\uc1\u337Xv�
    tette, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feh�r
    munk�ltat�k nagyon magas profitot realiz�ljanak �gy, hogy nagyon alacsony
    b�rt fizetnek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�pzetlen, fekete munk�soknak. D�l-Afrik�ban nem indult el az a folyamat, amelynek
    eredm�nyek�nt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {hagyom�nyos szektorban dolgoz�, szakk�pzetlen munk�sok fokozatosan tanultt�
    �s k�pzett� v�ltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {volna, ahogyan azt Lewis elk�pzelte. Tulajdonk�ppen a fekete munk�sokat
    sz�nd�kosan tartott�k t�vol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {az oktat�st�l �s a magasabb k�pzetts�get ig�nyl\uc1\u337X
    foglalkoz�sokt�l, hogy a szakk�pzett feh�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�soknak ne kelljen versenyezni�k vel�k, �s
    magasabb b�r�rt dolgozhassanak. D�l-Afrik�ban a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fekete afrikaiakat csapd�ban tartotta a
    bantuszt�nok hagyom�nyos gazdas�ga. De ez nem egy fejl\uc1\u337Xd�si}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�ma volt, amit a n�veked�s
    megoldott volna. A bantuszt�nok tett�k lehet\uc1\u337Xv� a feh�r gazdas�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�s�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Az sem meglep\uc1\u337X, hogy a feh�rek lakta D�l-
    Afrika �ltal el�rt gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�s v�gs\uc1\u337X soron}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {korl�tozott volt, mivel
    azokra a kizs�km�nyol� int�zm�nyekre �p�lt, amelyeket a feh�rek az�rt hoztak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tre, hogy
    kizs�km�nyolhass�k a feket�ket. A d�l-afrikai feh�reknek voltak
    tulajdonjogaik, \uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fektettek p�nzt az oktat�sba, �s a kib�ny�szott aranyat �s
    gy�m�ntot nagy haszonnal adt�k el a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {vil�gpiacon. De D�l-Afrika lakoss�g�nak t�bb mint
    80sz�zal�k-a a perif�ri�ra szorult, a vonz�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi tev�kenys�gek jelent\uc1\u337Xs t�bbs�g�b\uc1\
    u337Xl kiz�rt�k. A feket�k nem kamatoztathatt�k tehets�g�ket,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem v�lhatott bel\uc1\u337Xl�k
    szakk�pzett munk�s, sem �zletember, v�llalkoz�, m�rn�k vagy tud�s. A}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek mind
    kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xek voltak. A feh�rek azon gazdagodtak meg, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyolt�k a
    feket�ket. A feh�r d�l-afrikaiak val�j�ban olyan �letsz�nvonalon �ltek,
    mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyugat-eur�pai
    orsz�gok lak�i, m�g a fekete d�l-afrikaiak alig voltak gazdagabbak, mint
    a Fekete-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Afrika
    t�bbi r�sz�n �l\uc1\u337Xk. Ez a teremt\uc1\u337X rombol�s n�lk�li
    gazdas�gi n�veked�s, amellyel a feh�rek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {olyan j�l j�rtak, eg�szen addig tartott, am�g az
    arany- �s gy�m�ntb�ny�szatb�l sz�rmaz� bev�telek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�vekedtek. Az 1970-es �vekre
    azonban a gazdas�gi n�veked�s le�llt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�s m�g az sem meglep\uc1\u337X, hogy ez a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszer olyan alapra �p�lt,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyet egy er\uc1\u337Xsen
    kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X politikai int�zm�nyrendszer fektetett le. A
    d�l-afrikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    rendszer, am�g 1994-ben meg nem bukott, minden erej�vel a feh�reket t�mogatta: csak
    nekik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {engedte, hogy
    szavazzanak �s hivatalt v�llaljanak. A feh�rek uralt�k a rend\uc1\u337Xrs�get, a
    hadsereget �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�sszes politikai int�zm�nyt. Ezek az int�zm�nyek a feh�r telepesek
    katonai uralma alatt j�ttek l�tre.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {1910-ben, a D�l-afrikai Uni� megalap�t�sa idej�n az afrikander
    �llamokban (Oranje Szabad�llamban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a Transvaal K�zt�rsas�gban) ny�ltan alkalmazt�k az etnikai alap�
    v�laszt�jog-korl�toz�st, amivel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {teljesen megfosztott�k a feket�ket a politikai r�szv�tel
    lehet\uc1\u337Xs�g�t\uc1\u337Xl. Nat�d �s a fokf�ldi kol�nia}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {engedte a feket�knek, hogy
    szavazzanak, de csak akkor, ha volt el�g vagyonuk - jellemz\uc1\u337Xen nem volt.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Natalban �s Fokf�ld�n
    az 1910-cs status quo fennmaradt, de az 1930-as �vekben D�l-Afrik�ban m�r}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden�tt megfosztott�k a
    feket�ket a v�laszt�jogukt�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {D�l-Afrik�ban a du�lis gazdas�gnak 1994-ben lett v�ge. De
    nem az�rt, ami�rt Sir Arthur Lewis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {elk�pzelte. Nem a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�s term�szetes
    menete t�r�lte el a sz�nes b\uc1\u337Xr\uc1\u369Xckkel szembeni}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {diszkrimin�ci�t �s a fekete-
    rezerv�tumot. A fekete d�l-afrikaiak tiltakoztak �s fell�zadtak a rezsim}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen, amely a
    legalapvet\uc1\u337Xbb jogaikat sem ismerte el, �s semmit sem juttatott
    nekik a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {n�veked�s nyeres�g�b\uc1\u337Xl. Az 1976-os sowet�i felkel�s ut�n a
    tiltakoz�sok szervezettebb� �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hathat�sabb� v�ltak, �s v�g�l megd�nt�tt�k az apartheid �llamot. A
    feket�k v�gre hatalomhoz jutottak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ez�rt tudtak szervez\uc1\u337Xdni, fell�zadni, �s v�get vetni
    D�l-Afrika du�lis gazdas�g�nak - a saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fegyver�kkel gy\uc1\u337Xzt�k le a d�l-afrikai feh�r
    politikai er\uc1\u337Xket, amelyek anno l�trehozt�k ezt a rendszert.}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn106\pard\li4373\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {Visszafejl\uc1\u337Xd�s}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ma az�rt vannak ekkora egyenl\uc1\u337Xtlens�gek a vil�gban, mert a
    X1X-XX. sz�zadban egyes nemzetek ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tudt�k haszn�lni az ipari forradalom �s az �j technol�gi�k, �j
    m�dszerek ny�jtotta lehet\uc1\u337Xs�geket, m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�s nemzeteknek ez nem adatott meg. A technol�giai
    v�lt�s a j�l�tnek csup�n az egyik motorja, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�n ez a legfontosabb. Ahol nem tudtak
    �lni az �j technol�gi�kkal, ott m�r hi�ba indult be a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {prosperit�s t�bbi motorja. Ebb\uc1\
    u337Xl �s az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetb\uc1\u337Xl is kider�lt, hogy
    ez a sikertelens�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszernek tudhat� be, amely vagy az
    abszolutisztikus rezsimek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�lland�s�g�nak, vagy a k�zpontos�tott �llamok hi�ny�nak
    k�vetkezm�nye volt. De ebb\uc1\u337Xl a fejezetb\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az is kider�lt, hogy sz�mos esetben a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyeket, amelyek szeg�nys�gben tartott�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezeket az orsz�gokat, ugyanazok a folyamatok hozt�k
    l�tre (vagy legal�bbis er\uc1\u337Xs�tett�k meg), amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az eur�pai n�veked�st is t�pl�lt�k: az
    eur�pai kereskedelem �s gyarmatos�t�s terjeszked�se.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Tulajdonk�ppen az eur�pai gyarmatbirodalmak
    gyakran az�rt voltak j�vedelmez\uc1\u337Xek, mert a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�k vil�gszerte elpuszt�tott�k a
    f�ggetlen �llamokat �s a bennsz�l�tt gazdas�gokat, vagy -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�nyeg�ben az alapokt�l kezdve -
    fel�p�tettek egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszert, mint a Karib-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szigeteken, ahov� a
    bennsz�l�tt lakoss�g szinte teljes megsemmis�l�se ut�n az eur�paiak
    afrikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�kat
    import�ltak, �s egy �ltetv�nyes rendszert hoztak l�tre.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sosem
    tudjuk m�r meg, hogy p�ld�ul a Banda-szigetek f�ggetlen v�ros�llamai, Aceh
    vagy Burma}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Mianmar)
    milyen utat j�rtak volna be az eur�pai beavatkoz�s n�lk�l. Tal�n n�luk
    is lezajlik egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {saj�tos \uc1\u8222Xdics\uc1\u337Xs�ges forradalom\uc1\u8221X, vagy lehet,
    hogy - a f\uc1\u369Xszer-kereskedelemre �s m�s, �rt�kes}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rucikkek forgalmaz�s�ra �p�tve -
    lassan elmozdultak volna egy sokkal befogad�bb politikai �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszer fel�.
    De ett\uc1\u337Xl a lehet\uc1\u337Xs�gt\uc1\u337Xl megfosztotta \uc1\u337Xket
    a Holland Kelet-indiai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {T�rsas�g terjeszked�se. A Banda-szigeteken a n�pirt�s ut�n a
    bennsz�l�tteknek rem�ny�k sem maradt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {a fejl\uc1\u337Xd�sre. De el�g volt a t�rsas�g fenyeget\uc1\u337X
    jelenl�te is ahhoz, hogy D�lkelet-�zsia v�ros�llamai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felhagyjanak a kereskedelemmel. �zsia egyik
    leg\uc1\u337Xsibb civiliz�ci�j�nak, Indi�nak a t�rt�nete is}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�, b�r a visszafejl\uc1\u337Xd�st
    nem a hollandok, hanem a britek ind�tott�k el. A XVIII. sz�zadban India}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt a text�li�k legnagyobb
    gy�rt�ja �s export\uc1\u337Xre a vil�gon. Az indiai pamutv�szon �s
    muszlin}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�rasztotta
    az eur�pai piacokat, de eljutott �zsia minden pontj�ra, s\uc1\u337Xt
    Kelet-Afrik�ba is. A Brit-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szigetekre els\uc1\u337Xsorban az Angol Kelet-indiai T�rsas�g
    sz�ll�tott indiai kelm�ket. A 1600-ban alap�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {c�g (amelynek mint�j�ra k�t �vvel k�s\uc1\u337Xbb
    megalakult a holland t�rsas�g) a XVII. sz�zadban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindv�gig azon volt, hogy monop�liumot
    szerezzen az �rt�kes indiai export�rukra. Az angolok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legf\uc1\u337Xbb versenyt�rsai a Go�ban,
    Csittagongban �s Bombayben jelen l�v\uc1\u337X portug�lok, valamint a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Pondicseriben,
    Csandernagorban, Yanamban �s Karaikaiban jelen l�v\uc1\u337X franci�k
    voltak. Azut�n -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ahogy azt a 7. fejezetben l�ttuk - a Kelet-indiai T�rsas�g helyzet�t
    tov�bb rontotta a dics\uc1\u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {forradalom: a t�rsas�g m�g a Stuart kir�lyokt�l kapta
    a monop�lium�t, amit 1688 ut�n azonnal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {visszavontak, s\uc1\u337Xt t�bb mint egy �vtizedre teljesen
    el is t�r�lt�k. A hatalomveszt�s jelent\uc1\u337Xs volt, mert -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ahogy azt kor�bban l�ttuk - a brit
    textilgy�rt�k el�rt�k, hogy a parlament betiltsa a pamutv�szon}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {import�l�s�t, ami a Kelet-
    indiai T�rsas�g legj�vedelmez\uc1\u337Xbb �zlet�ga volt. A XVIII.
    sz�zadban}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {R�bert Clive vezet�se alatt a Kelet-indiai T�rsas�g
    strat�gi�t v�ltott, �s elkezdett fel�p�teni egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinent�lis birodalmat. Akkoriban India
    sok kis, egym�ssal verseng\uc1\u337X �llamra oszlott, b�r k�z�l�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokan n�vleg m�g mindig a
    Delhiben sz�kel\uc1\u337X, mogul uralkod� uralma alatt �lltak. A Kelet-
    indiai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {T�rsas�g el\
    uc1\u337Xsz�r keleti ir�nyba, Beng�lia fel� kezdett terjeszkedni, legy\uc1\u337Xzve
    a helyi er\uc1\u337Xket: 1757-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Plasseyn�l, 1764-ben Bu-xarn�l. A Kelet-indiai T�rsas�g kifosztotta
    a helyieket, �s �tvette, s\uc1\u337Xt tal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {meg is szigor�totta India mogul uralkod�inak
    kizs�km�nyol� ad�rendszer�t. Ez a terjeszked�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egybeesett azzal, amikor az indiai textilipar
    �sszezsugorodott, mivel �ruinak t�bb� nem volt piacuk}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nagy-Britanni�ban. Az ipar
    t�rveszt�s�nek k�vetkezt�ben a v�rosok eln�ptelenedtek (megindult a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dezurbaniz�ci�), �s n\
    uc1\u337Xtt a szeg�nys�g. Indi�ban megkezd\uc1\u337Xd�tt a visszafejl\uc1\
    u337Xd�s hossz� folyamata.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {R�vid id\uc1\u337X m�lt�n az indiaiak m�r egy�ltal�n nem
    gy�rtottak text�li�kat, ink�bb Nagy-Britanni�b�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�s�roltak; \uc1\u337Xk maguk ink�bb �piumot
    termesztettek a Kelet-indiai T�rsas�g megrendel�s�re, amit az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�n�ban �rt�kes�tett.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az atlanti-�ce�ni rabszolga-kereskedelem
    ugyanezt a mint�t k�vette Afrik�ban, csak a folyamatok itt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g alacsonyabb fejletts�gi szintr\uc1\
    u337Xl indultak, mint D�lkelet-�zsi�ban �s Indi�ban. Sz�mos afrikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llam h�bor�s g�pezett�
    v�lt, amelynek egyetlen c�lja volt: elfogni az embereket, �s eladni \uc1\
    u337Xket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�nak.
    Ahogy az �llamok k�zti konfliktusok �lland� h�bor�skod�ss� n\uc1\u337Xttek,
    az �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek, amelyek sok esetben m�g nem tudt�k megval�s�tani a teljes
    politikai centraliz�ci�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Afrika nagy r�sz�n �sszeomlottak, el\uc1\u337Xk�sz�tve ezzel a
    terepet a kitart� kizs�km�nyol� int�zm�nyeknek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s azoknak a mai bukott �llamoknak, amelyekkel
    k�s\uc1\u337Xbb m�g foglalkozunk. Afrika n�h�ny r�sz�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ahova nem �rt el a rabszolga-
    kereskedelem (p�ld�ul D�l-Afrik�ban), az eur�paiak m�sfajta}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket �ll�tottak fel: ezeknek
    az volt a c�ljuk, hogy biztos�ts�k az olcs� munkaer\uc1\u337Xt a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�ny�ikban �s
    birtokaikon. A d�l-afrikai �llam egy du�lis gazdas�got alak�tott ki,
    megakad�lyozva}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezzel
    a lakoss�g 80sz�zal�k-�t abban, hogy szakk�pzetts�get ig�nyl\uc1\u337X
    munk�t v�gezhessen, elad�sra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {termelhessen vagy v�llalkozhasson. Es mindez nemcsak arra ad
    magyar�zatot, hogy az iparos�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mi�rt nem jutott el a vil�g sz�mos pontj�ra, hanem azt is r�gz�ti,
    hogy a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�s n�ha k�pes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a gazdas�gi elmaradotts�gb�l t�pl�lkozni, s\uc1\u337Xt
    gazdas�gi elmaradotts�got teremteni ak�r a hazai, ak�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a vil�ggazdas�g egyes r�szein.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\
    margbsxn666\pard\li2560\ri0\sl-493\slmult0 \fs64\cf0\f0\charscalex100\b {10. -
    TERJED\uc1\u336X J�L�T}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li4306\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {Tolvajbecs�let}\b0
    \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XVIII. sz�zadi
    Anglia - vagyis, helyesebben, Nagy-Britannia: 1707 ut�n m�r �gy h�vt�k
    Anglia,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Wales �s
    Sk�cia uni�j�t - egyszer\uc1\u369X megold�st tal�lt arra a k�rd�sre, hogy
    mi legyen a b\uc1\u369Xn�z\uc1\u337Xkkel:}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elt�ntetni, elfelejteni, vagy legal�bb kivonni \uc1\
    u337Xket a forgalomb�l. Ez pedig azt jelentette, hogy elvitt�k}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xket a Brit Birodalom
    valamelyik t�voli szeglet�be, egy �n. b�ntet\uc1\u337Xgyarmatra. Az
    amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlens�gi
    h�bor� el\uc1\u337Xtt az el�t�lt b\uc1\u369Xn�z\uc1\u337Xket, a fegyenceket
    els\uc1\u337Xsorban az amerikai gyarmatokra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�ldt�k. 1783 ut�n a f�ggetlen Amerikai Egyes�lt �llamok
    azonban t�bb� m�r nem fogadta be a brit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {fegyenceket, �gy a brit hat�s�goknak �j otthont kellett
    keresni�k a b\uc1\u369Xn�z\uc1\u337Xknek. El\uc1\u337Xsz�r Nyugat-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ra esett a v�laszt�suk,
    de az �ghajlat �s az eur�pai szervezet sz�m�ra legy\uc1\u337Xzhetetlen
    tr�pusi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {betegs�gek
    (mal�ria, s�rgal�z) olyan hal�los kombin�ci�t alkottak, hogy a hat�s�gok
    v�g�l �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�ttek,
    m�g fegyenceket sem szabad a \uc1\u8222Xfeh�r ember temet\uc1\u337Xj�be\uc1\
    u8221X k�ldeni. A k�vetkez\uc1\u337X lehet\uc1\u337Xs�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ausztr�lia volt. A keleti partvid�ket m�r
    felt�rk�pezte a nagy tenger�sz, James Cook kapit�ny. 1770.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�prilis 29-�n egy csod�latos, sz\uc1\u369Xk
    kis �b�lbe �rkezett, amelyet - a vele utaz� term�szettud�sok �ltal}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felfedezett gazdag �llat- �s
    n�v�nyvil�g tisztelet�re - Botany Baynek (Botanika-�b�lnek) nevezett el.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A brit korm�nytisztvisel\uc1\
    u337Xk �gy �t�lt�k meg, hogy ez a hely ide�lis lesz: az �ghajlat m�rs�kelt, �s
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {messze van, m�g
    gondolatban is, Angli�t�l, amennyire csak lehet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tizenegy,
    fegyencekkel teli haj�b�l �ll� flotta, Arthur Phillip kapit�ny
    vez�nylet�vel, 1788}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {janu�rj�ban indult el Botany Baybe. Janu�r 26-�n - ez ma Ausztr�lia nemzeti �nnepe
    - s�trat vertek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Sydney-�b�lben, a mai Sydney belv�ros�ban. A gyarmatot Uj-D�l-Walcs-nek nevezt�k
    el. Az egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haj�, a
    Duncan Sinelair kapit�ny vezette \uc1\u8222XAlexander\uc1\u8221X fed�lzet�n
    utazott egy fegyenc h�zasp�r,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bizonyos Henry �s Susannah Cable is. Susannah lop�s v�dj�ban
    tal�ltatott b\uc1\u369Xn�snek, �s eredetileg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hal�lra �t�lt�k, de b�ntet�s�t k�s\uc1\u337Xbb 14 �vre
    v�ltoztatt�k, �s az amerikai gyarmatokra sz�m\uc1\u369Xzt�k. �m}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a tervet meghi�s�totta, hogy az Egyes�lt
    �llamok id\uc1\u337Xk�zben kiv�vta f�ggetlens�g�t. Ezalatt a Norwich}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Castle-i b�rt�nben Susannah
    �sszeismerkedett �s szerelembe esett Henryvel, egy m�sik el�t�lttel.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1787-ben a hat�s�gok �gy
    d�nt�ttek, a n\uc1\u337Xt az els\uc1\u337X fegyencflott�val Ausztr�li�ba
    k�ldik. De Henryt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nem. Susannah �s Henry ekkorra m�r egy csal�d voltak, �s megsz�letett a
    fiuk, ifjabb Henry is. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hat�s�gok d�nt�se nyom�n kett�szakadt volna a csal�d.
    Susannah-t �tsz�ll�tott�k egy b�rt�nhaj�ra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ami a Temz�n horgonyzott, de kisziv�rgott a csal�di
    dr�ma h�re, �s eljutott a filantr�p Lady Cadogan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�l�be is. Lady Cadogan kamp�nyolni kezdett a
    Cable csal�d �jraegyes�t�s��rt - sikerrel. Mehettek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {mindh�rman Ausztr�li�ba. Lady Cadogan m�g
    20 fontot is �sszegy\uc1\u369Xjt�tt az ifj� p�rnak, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszev�s�rolt nekik mindenf�le hasznos
    holmit, amiket Ausztr�li�ba �rve kaphattak meg. Mire az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XAlexander\uc1\u8221X,
    fed�lzet�n a kis csal�ddal, meg�rkezett Botany Baybe, a csomag elt\uc1\u369Xnt -
    vagy legal�bbis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Sinelair kapit�ny ezt �ll�totta.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mit tehettek Cable-�k? Az angol vagy a brit t�rv�nyek szerint nem
    sokat. Hi�ba, hogy 1787-ben Nagy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Britanni�ban befogad� volt a politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer, ez a befogad�s nem terjedt ki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {a fegyencekre, akiknek gyakorlatilag nem voltak
    jogaik, nem lehetett saj�t tulajdonuk, �s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�szetesen, nem ny�jthattak be keresetet a b�r�s�gon.
    M�g csak nem is tan�skodhattak. �s Sinelair}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudta ezt. Val�sz�n\uc1\u369Xleg \
    uc1\u337X lopta el a csomagot. B�r ezt sosem ismerte volna be, de azzal
    hencegett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a
    Cable h�zasp�r �gysem perelheti be \uc1\u337Xt. �s a brit t�rv�nyek
    szerint igaza is volt. Nagy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Britanni�ban itt v�get is �rt volna az �gy. De Ausztr�li�ban
    nem. Az al�bbi id�z�st k�ldt�k D�vid}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Collins b�r�nak:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XHenry Cable �s feles�ge, �j telepesei ennek a
    helynek, miel\uc1\u337Xtt elhagyt�k Angli�t, megk�rt�k Duncan}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Sinelair urat, hogy az Alexander nev\uc1\
    u369X haj�val sz�ll�tson el egy bizonyos csomagot is, amelyben ruh�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s sok egy�b olyan holmi volt,
    amelyekre jelen helyzet�kben sz�ks�g�k lehet. Ezeket a holmikat}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {adakoz� hajlam� emberek
    k�lts�g�re gy\uc1\u369Xjt�tt�k �s v�s�rolt�k a nevezett Henry Cable,
    valamint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {feles�ge �s
    gyermeke sz�m�ra. Sz�mos alkalommal ny�jtottak be k�rv�nyt azzal a
    hat�rozott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�nd�kkal,
    hogy megkapj�k a nevezett csomagot a - jelenleg e v�ros kik�t\uc1\u337Xj�ben pihen\
    uc1\u337X - Alexander}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kapit�ny�t�l, eredm�nytelen�l, a nevezett csomagnak csak egy kis r�sz�t kapt�k
    meg: n�h�ny k�nyvet;}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    fennmarad� r�sz, amely sokkal nagyobb �rt�k\uc1\u369X, m�g mindig annak az
    Alexander nev\uc1\u369X haj�nak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fed�lzet�n van, amelynek kapit�nya, �gy t\uc1\u369Xnik, tov�bbra sem
    hajland� �tadni azt a fent eml�tett, jogos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tulajdonosainak.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Henry �s Susannah, mivel mindketten
    �r�studatlanok voltak, nem tudt�k al��rni az id�z�st, csak egy-}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy X-szel szign�lt�k azt. Az \uc1\
    u8222X�j telepesei ennek a helynek\uc1\u8221X kifejez�st k�s\uc1\u337Xbb
    �th�zt�k, de �gy is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megvolt a jelent\uc1\u337Xs�ge: valaki, nagyon el\uc1\u337Xrel�t�an, �gy
    gondolhatta, hogy ha Henry Cable-t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {feles�g�t fegyencekk�nt aposztrof�lj�k, akkor es�lytelen,
    hogy az �gy a b�r�s�g el� ker�lj�n; ez�rt azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lta ki, hogy �j telepeseknek nevezi \uc1\
    u337Xket. Ezt, tal�n, Collins m�r t�lz�snak v�lte, �s az a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legval�sz�n\uc1\u369Xbb, hogy \uc1\
    u337X h�zta �t ezt
    a r�szt. De az id�z�s megtette hat�s�t. Collins nem ejtette az �gyet,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a b�r�s�g �ssze�lt. Az
    esk�dtek mind katon�k voltak. Sinelairt beid�zt�k. B�r Collins cseppet
    sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lelkesedett az
    �gy�rt, �s az esk�dtsz�k tagjai mind olyanok voltak, akiket az�rt k�ldtek
    Ausztr�li�ba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az
    olyan fegyenceket \uc1\u337Xrizz�k, mint amilyenek Cable-�k is voltak, a h�zasp�r
    m�gis megnyerte a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {pert. Sinelair vitatta az eg�sz �gy jogoss�g�t, m�ghozz� azon az alapon,
    hogy Cable-�k b\uc1\u369Xn�z\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {voltak. De az �t�let �rv�nyben maradt, �s a kapit�nynak 15
    fontot kellett fizetnie a p�rnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t�lethozatalkor Collins
    b�r� nem a brit jogot alkalmazta, azt figyelmen k�v�l hagyta. Ez volt az els\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�ri per
    Ausztr�li�ban. Brit szemmel n�zve az els\uc1\u337X b�ntet\uc1\u337Xper is
    ugyanilyen furcsa eset volt. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fegyencr\uc1\u337Xl bebizonyosodott, hogy kenyeret lopott egy m�sik
    fegyenct\uc1\u337Xl, 2 penny �rt�kben. Akkoriban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy ilyen �gy nem ker�lt volna b�r�s�g el�,
    mivel a fegyenceknek egy�ltal�n nem lehetett saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ftilajdonuk. De Ausztr�lia nem Nagy-
    Britannia, �s az ausztr�l jog nem olyan lett, mint a brit. Nem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal k�s\uc1\u337Xbb
    Ausztr�lia nemcsak a b�ntet\uc1\u337X- �s a polg�ri jog vonatkoz�s�ban,
    hanem gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai int�zm�nyrendszer�t tekintve is elszakadt Nagy-Britanni�t�l.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A b�ntet\uc1\
    u337Xgyarmatk�nt funkcion�l� Uj-D�l-Walesben kezdetben csak fegyencek �s \
    uc1\u337Xr�k (f\uc1\u337Xk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {katon�k) �ltek. Az 1820-as �vekig csak alig n�h�ny \uc1\
    u8222Xszabad telepes\uc1\u8221X k�lt�z�tt Ausztr�li�ba. 1840}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�n pedig m�r fegyenceket sem hoztak
    �j-D�l-Walcsbe, b�r Ausztr�lia nyugati partvid�k�re 1868-ig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g igen. A fegyenceknek \uc1\
    u8222Xk�telez\uc1\u337X munk�t\uc1\u8221X, l�nyeg�ben k�nyszermunk�t kellett
    v�gezni�k, �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\
    uc1\u337Xr�k nyer�szkedni akartak ezen. A fegyencek eredetileg nem kaptak
    p�nzt a munk�juk�rt, csak}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ennival�t. Amit termeltek, azt az \uc1\u337Xr�k
    megtartott�k maguknak. De ez a rendszer - csak�gy, mint az,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amivel a Virginia T�rsas�g
    k�s�rletezett Jamestownban - megbukott, mert a fegyenceket semmi sem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�n�zte arra, hogy
    kem�nyen vagy j�l dolgozzanak. \uc1\u8222X�szt�nz�s�l\uc1\u8221X
    megkorb�csolt�k, vagy arra a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mind�ssze 33 km2 ter�let\uc1\u369X Norfolk-szigetre sz�m\uc1\
    u369Xzt�k \uc1\u337Xket, amely Ausztr�li�t�l t�bb mint 1600 km-}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {re, keletre fek�dt a Csendes-�ce�nban.
    De, mert sem a korb�csol�s, sem a sz�m\uc1\u369Xz�s nem hatott, nem}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maradt m�s v�laszt�s, mint val�di
    �szt�nz\uc1\u337Xket k�n�lni a fegyenceknek. Ez a gondolat azonban idegen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt a katon�k �s az \uc1\
    u337Xr�k sz�m�ra, hisz a fegyencek m�giscsak fegyencek, akik nem bocs�thatj�k
    �ruba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a munkaerej�ket,
    �s nem lehet saj�t tulajdonuk. De Ausztr�li�ban nem volt senki m�s, aki elv�gezte}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna a munk�t.
    Term�szetesen �ltek ott bennsz�l�ttek - Uj-D�l-Wales alap�t�sakor, v�lhet\
    uc1\u337Xen,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mintegy
    egymilli�an. De elsz�rtan �ltek ezen a hatalmas kontinensen, �s ilyen n�ps\uc1\
    u369Xr\uc1\u369Xs�g mellett nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {lehetett az \uc1\u337X kizs�km�nyol�sukra �p�teni egy
    gazdas�got. Ami Latin-Amerik�ban siker�lt, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ausztr�li�ban nem. �gy az \uc1\u337Xr�k
    elindultak egy olyan �ton, amely v�g�l elvezetett oda, hogy a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakul� int�zm�nyrendszer
    befogad�bb lett, mint Nagy-Britanni��. A fegyencek, ha a kiszabott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�t elv�gezt�k �s maradt
    m�g idej�k, dolgozhattak �s kereskedhettek a saj�t hasznukra.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    fegyencek �j kelet\uc1\u369X gazdas�gi szabads�g�b�l az \uc1\u337Xr�k is
    profit�ltak. N\uc1\u337Xtt a termel�s, az \uc1\u337Xr�k pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumot biztos�tottak maguknak
    bizonyos �rucikkekre, amiket a fegyenceknek adtak el. Ezek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�l a legj�vedelmez\uc1\u337Xbb a
    rum monop�liuma volt. Uj-D�l-Walest ekkoriban - csak�gy, mint a t�bbi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {brit gyarmatot - korm�nyz�
    ir�ny�totta, akit a brit korm�ny nevezett ki erre a posztra. 1806-ban Nagy-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Britannia azt a William
    Blight v�lasztotta, aki 17 �vvel kor�bban (1789-ben) annak a bizonyos}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bountynak volt a
    kapit�nya, amelyen kit�rt a h�res l�zad�s. Bligh a szigor� fegyelem h�ve
    volt, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\
    uc1\u369Xleg f\uc1\u337Xleg e tulajdons�g�nak k�sz�nhette, hogy az emberei
    fell�zadtak ellene. M�dszerei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {pedig mit sem v�ltoztak, r�gt�n lecsapott a rum monopoliz�l�ira. Ki
    is t�rt egy �jabb l�zad�s, �l�re}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az egykori katona, John Macarthur �llt. A \uc1\
    u8222Xruml�zad�s\uc1\u8221X n�ven ismertt� v�lt esem�nysorozat megint}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak oda vezetett, hogy
    Blight legy\uc1\u337Xzt�k a zend�l\uc1\u337Xk - csak ez�ttal nem egy
    haj�n, hanem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�razf�ld�n. Macarthur bez�ratta Blight. A brit hat�s�gok �jabb katonai
    egys�geket k�ldtek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {felkel\uc1\u337Xk lever�s�re. Macarthurt letart�ztatt�k, �s visszavitt�k
    Nagy-Britanni�ba. De hamarosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {szabadon engedt�k, \uc1\u337X pedig visszat�rt Ausztr�li�ba,
    hogy bet�ltse m�lt� hely�t a gyarmat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {politik�j�ban �s gazdas�g�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    ruml�zad�s gazdas�gi eredet\uc1\u369X volt. Az, hogy a fegyenceket munk�ra
    �szt�n�zt�k, j� strat�gi�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bizonyult: sz�p p�nzt hozott az olyanoknak, mint Macarthur,
    aki 1790-ben katonak�nt �rkezett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ausztr�li�ba a m�sodik sz�ll�tm�nnyal. 1796-ban leszerelt, hogy az
    �zletre koncentr�ljon. Ekkor m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {megvolt az els\uc1\u337X birk�ja, �s r�j�tt, hogy rengeteg
    p�nzt lehet keresni juhteny�szt�ssel �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gyapj�export�l�ssal. Sydney m�g�tt h�z�dott a K�k-
    hegys�g (Bluc Mountains) nev\uc1\u369X hegyvonulat,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyen 1813-ban v�gre siker�lt �tkelni,
    �s ekkor kider�lt, hogy a m�sik oldalon v�gel�thatatlan}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legel\uc1\u337Xk ter�lnek el - egy
    igazi \uc1\u8222Xbirkamennyorsz�g\uc1\u8221X. R�vid id\uc1\u337Xn bel�l
    Macarthur lett Ausztr�lia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {leggazdagabb embere. \uc1\u336Xt �s a t�bbi m�gn�st csak \
    uc1\u8222Xf�ldfoglal�kk�nt\uc1\u8221X emlegett�k, hiszen ahol a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {juhaikat legeltett�k, az nem az
    \uc1\u337X f�ldj�k volt, hanem a brit korm�ny�. De ez kezdetben csup�n}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mell�kes apr�s�g volt.
    A f�ldfoglal�k alkott�k az ausztr�l elitet.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Annak ellen�re, hogy Uj-D�l-Wales is kitermelte a maga
    saj�tos arisztokr�ci�j�t, Ausztr�lia cseppet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem hasonl�tott Kelet-Eur�pa vagy a d�l-amerikai
    gyarmatok abszolutisztikus rezsimjeire. Itt nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak jobb�gyok, mint az Osztr�k-Magyar
    Monarchi�ban �s Oroszorsz�gban, �s nem volt nagysz�m�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bennsz�l�tt lakoss�g sem, akiket ki lehetett
    volna zs�km�nyolni, �gy, mint Mexik�ban �s Peruban. �j-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�l-Wales sok szempontb�l ink�bb olyan
    volt, mint a virginiai Jamestown: az elit v�g�l �gy �t�lte}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg, hogy a saj�t �rdekeit is
    szolg�lja azzal, ha olyan gazdas�gi int�zm�nyrendszert �ll�t fel, amely}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {sokkal befogad�bb,
    mint az Osztr�k-Magyar Monarchia, Oroszorsz�g, Mexik� vagy Peru}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerei. Itt nem
    akadt m�s munkaer\uc1\u337X, csak a fegyencek, \uc1\u337Xket pedig csak
    �gy lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�szt�n�zni, ha fizettek nekik a munk�juk�rt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hamarosan azt
    is megengedt�k nekik, hogy v�llalkozzanak, �s m�s fegyenceket
    alkalmaz�sba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vegyenek.
    S\uc1\u337Xt miut�n let�lt�tt�k a b�ntet�s�ket, f�ldet adtak nekik, �s a
    jogaikat is visszakapt�k. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fegyencek k�z�l n�h�nyan meggazdagodtak, k�zt�k az
    �r�studatlan Henry Cable is. 1798-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Henrynek m�r saj�t fogad�ja volt, a Ramping Horsc (�gaskod�
    l�), �s egy boltot is vitt. K�s\uc1\u337Xbb vett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy haj�t, �s f�kapr�mmel kezdett kereskedni. 1809-ben
    m�r legal�bb kilenc birtokkal rendelkezett,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyhez �sszesen 190 hekt�r f�ld tartozott, tov�bb�
    sz�mos bolt �s h�z b�szke tulajdonosa volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Uj-D�l-Wales
    t�rt�net�ben a k�vetkez\uc1\u337X konfliktus az elit �s a t�rsadalom t�bbi r�sze
    (fegyencek, volt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fegyencek �s csal�djaik) k�z�tt alakult ki. Ekkor az egykori katon�k �s
    \uc1\u337Xr�k vezette elit k�reibe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {beker�lt n�h�ny szabad telepes is, akiket ide vonzott a
    fellend�l\uc1\u337X gyapj�ipar. A f�ldek nagy r�sze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g mindig az elit kez�ben volt, az
    exfegyencek �s lesz�rmazottaik pedig azt akart�k, hogy v�get}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�rjenek a deport�l�sok, hogy
    t�rsaik lehet\uc1\u337Xs�get kapjanak esk�dtsz�ki t�rgyal�sra, �s \uc1\u337Xk
    is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szes�lhessenek a
    szabad ter�letekb\uc1\u337Xl. Az elit ezekr\uc1\u337Xl hallani sem akart. \
    uc1\u336Xket az foglalkoztatta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legink�bb, hogy valamilyen jogc�men t�rv�nyesen is az �v�k legyen
    minden f�ld, amelyet elfoglaltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A helyzet megint csak hasonl� volt ahhoz, ami �szak-Amerik�ban
    t�rt�nt t�bb mint egy �vsz�zaddal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kor�bban. Ahogy azt az 1. fejezetben l�ttuk, azt k�vet\uc1\
    u337Xen, hogy a szolgak�nt kezelt telepesek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {gy\uc1\u337Xzelmet arattak a Virginia T�rsas�ggal
    szemben, Marylandben �s �szak-, valamint D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karolin�ban k�zdelmes id\uc1\u337Xszak k�vetkezett.
    �j-D�l-Walesben Lord Baltimore �s Sir Anthony}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ashley-Cooper szerep�t Macarthur �s a f�ldfoglal�k
    j�tszott�k. A brit korm�ny most is az elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rtj�ra �llt, b�r f�lt, hogy egy nap
    Macarthur �s a f�ldfoglal�k is ki akarj�k majd nyilv�n�tani a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlens�g�ket.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1819-ben a brit korm�ny Ausztr�li�ba k�ldte John Biggc-et, hogy \
    uc1\u337X vezesse azt a bizotts�got, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {felt�rja az ottani fejlem�nyeket. Bigge megd�bbent,
    hogy a fegyencek micsoda jogokat �lveznek, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meglepte \uc1\u337Xt, hogy a b�ntet\uc1\
    u337Xgyarmat gazdas�gi int�zm�nyei alapvet\uc1\u337Xen befogad� jelleg\uc1\u369Xek.
    Radik�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�talak�t�sokat javasolt, amelyek �rtelm�ben a fegyenceknek t�bb� nem
    lehetett saj�t f�ldbirtokuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {senki nem fizethetett nekik b�rt, a kegyelmeket korl�tozt�k, a volt
    fegyencek nem kaphattak f�ldet, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {b�ntet�sek is sokkal szigor�bbak lettek. Bigge a
    f�ldfoglal�kat Ausztr�lia term�szetes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {arisztokr�ci�j�nak tekintette, �s �gy k�pzelte, kialakul
    majd egy �ltaluk vezetett autokratikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalom. De nem �gy lett.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn146\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�g Bigge azon igyekezett, hogy
    visszaforgassa az id\uc1\u337X kerek�t, az egykori fegyencek �s gyermekeik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre t�bb jogot
    k�veteltek maguknak. Ami a legfontosabb, hogy, ak�rcsak amerikai
    t�rsaik, \uc1\u337Xk is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�j�ttek: ahhoz, hogy gazdas�gi �s politikai jogaikat
    megszil�rd�ts�k, sz�ks�g van olyan politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekre, amelyek \uc1\u337Xket is bevonj�k a
    d�nt�shozatali folyamatokba. V�laszt�sokat k�veteltek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amelyekben egyenl\uc1\u337X f�lk�nt vehetnek
    reszt, meg k�pviseleti int�zm�nyeket �s k�zgy\uc1\u369Xl�seket, ahol \uc1\u337Xk}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is bet�lthetnek
    hivatalt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A volt fegyenceknek �s gyermekeiknek a
    sokoldal� �r�, felfedez\uc1\u337X �s �js�g�r�, William Wentworth lett}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a vez�r�k. Wentworth volt az
    egyik vezet\uc1\u337Xje annak az exped�ci�nak, amelynek els\uc1\u337Xk�nt
    siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tkelnie a
    K�k-hegys�gen, �s felt�rnia azokat a hatalmas legel\uc1\u337Xket a majdani
    f�ldfoglal�k el\uc1\u337Xtt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hegyekben a mai napig megvan az a v�ros, amely az \uc1\u337X nev�t
    viseli. Wentworth a fegyencek p�rtj�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�llt, vel�k szimpatiz�lt. Tal�n az apja miatt, akit
    rabl�ssal v�doltak meg, �s hogy meg�ssza a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rgyal�st �s a lehets�ges b�rt�nb�ntet�st, bele kellett
    egyeznie, hogy Ausztr�li�ba hozz�k. Ekkoriban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Wentworth a befogad�bb politikai int�zm�nyek, a
    v�lasztott k�pviseleti gy\uc1\u369Xl�s, az esk�dtb�r�skod�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a deport�l�sok befejez�s�nek lelkes h�ve
    volt. Saj�t �js�got alap�tott, ez lett az Australian, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdett\uc1\u337Xl fogva a fenn�ll�
    politikai int�zm�nyrendszer elleni t�mad�sok els\uc1\u337X sz�m� eszk�ze
    lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Macarthur nem
    kedvelte Wentwortht, �s egy�ltal�n nem �rtett egyet a c�lkit\uc1\
    u369Xz�seivel. V�gign�zve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Wentworth t�mogat�inak list�j�t, �gy jellemezte \uc1\u337Xket:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy fegyenc, akit k�t�l
    �ltali hal�lra �t�ltek az ut�n, hogy idej�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy fegyenc,
    akit t�bbsz�r is megkorb�csoltak}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy londoni zsid�}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy zsid� kocsm�ros, akit\uc1\u337Xl nemr�g megvont�k az italm�r�si
    enged�ly�t}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy �rver�si kiki�lt�, akit az�rt deport�ltak,
    mert rabszolg�kkal kereskedett}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy fegyenc, akit itt gyakran
    megkorb�csoltak}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy
    fegyencp�r fia}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy
    j�csk�n elad�sodott sz�lh�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy amerikai kalandor}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy jellemtelen
    �gyv�d}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy idegen,
    akinek a boltja nemr�g cs\uc1\u337Xdbe ment egy f�rfi, aki egy fegyencp�r l�ny�t
    vette el}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy f�rfi,
    aki egy olyan fegyencet vett el, aki kor�bban t�ncosn\uc1\u337X volt}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De mindhi�ba,
    Macarthur �s a f�ldfoglal�k er\uc1\u337Xteljes ellen�ll�sa sem tudta meg�ll�tani az
    �radatot. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt
    fegyencek nagyon komolyan gondolt�k, hogy k�pviseleti int�zm�nyeket akarnak,
    nem lehetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elnyomni
    \uc1\u337Xket. 1823-ig a korm�nyz� vezette �j-D�l-Walest, szinte teljesen egyed�l.
    Abban az �vben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azonban
    l�trej�tt egy tan�csi test�let, amelynek tagjait a brit korm�ny nevezte ki, �s
    ezzel a korm�nyz�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalma korl�tozott� v�lt. A jel�lteket kezdetben a f�ldfoglal�k �s a
    szabad telepesek k�z�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�lasztott�k (Macarthur is beker�lt a tan�csba), de ez nem
    sok�ig maradhatott �gy. 1831-ben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {korm�nyz�, Rich�rd Bourke engedett a nyom�snak, �s most el\uc1\
    u337Xsz�r enged�lyezte, hogy volt fegyencek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {is tagjai lehessenek az esk�dtsz�knek. Az exfegyencek
    �s val�j�ban az �jonnan �rkezett szabad}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {telepesek is azt akart�k, hogy Uj-D�l-Walesbe
    t�bb� ne hozzanak fegyenceket Nagy-Britanni�b�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mert min�l t�bben lettek, ann�l ink�bb er\uc1\
    u337Xs�d�tt a verseny a munkaer\uc1\u337Xpiacon, �s ez lefel� hajtotta a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�reket. Aminek, persze, a
    f�ldfoglal�k �r�ltek, de m�gsem \uc1\u337Xk nyertek. 1840-ben v�get �rtek az Uj-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�l-Walesbe ir�nyul�
    deport�l�sok, �s 1842-ben fel�llt egy olyan t�rv�nyhoz� tan�cs, ahol a
    tagok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�tharmad�t
    v�lasztott�k, a t�bbit kinevezt�k. Volt fegyencek is v�llalhattak hivatalt, �s
    szavazhattak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, ha
    volt el�g f�ldj�k. �s sokuknak volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Az 1850-es �vekben Ausztr�li�ban m�r minden feln\uc1\
    u337Xtt kor�, feh�r f�rfinak volt v�laszt�joga. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {polg�rok, az exfegyencek �s csal�djaik m�r
    sokkal t�bb mindent akartak, mint amir\uc1\u337Xl William}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Wentworth valaha �lmodott. \uc1\u336X
    akkor tulajdonk�ppen m�r a konzervat�vok p�rtj�n �llt, akik}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ragaszkodtak ahhoz, hogy a
    t�rv�nyhoz� tan�csba ne v�laszt�sok �tj�n lehessen beker�lni. Ak�rcsak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban Macarthur, Wentworth
    sem tudta feltart�ztatni az �radatot, amely befogad�bb politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek fel� sodorta az
    orsz�got. 1856-ban Victoria �llam, amely 1851-ben v�lt ki �j-D�l-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Walesb\uc1\u337Xl, �s
    Tasmania �llam a vil�gon els\uc1\u337Xk�nt bevezette a t�nylegesen titkos
    szavaz�st a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�laszt�sokon, �s ezzel v�get vetett a szavazatv�s�rl�soknak �s a k�nyszer�t�snek.
    A titkos szavaz�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szervez�s�ben a mai napig az ausztr�l m�dszert alkalmazz�k vil�gszerte.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Sydneyben a k�r�lm�nyek nagyon hasonl�ak voltak ahhoz,
    amilyen k�r�lm�nyek a virginiai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Jamestownban uralkodtak 181 �vvel kor�bban, b�r a jamestowni
    telepesek t�bbnyire szerz\uc1\u337Xd�ses}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {munk�sok voltak, nem fegyencek. Mindk�t esetben �gy
    alakult, hogy az eredeti fel�ll�s eleve nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hagyta, hogy teret nyerjenek a kizs�km�nyol�
    gyarmati int�zm�nyek. Egyik helyen sem voltak elegen a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bennsz�l�ttek ahhoz, hogy ki lehessen \
    uc1\u337Xket zs�km�nyolni, nem tal�ltak nemesf�meket (aranyat vagy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez�st�t) sem, �s a talaj
    meg a n�v�nyzet sem volt olyan, hogy a rabszolga�ltetv�ny-rendszcr}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gilag �letk�pes
    lett volna. Az 1780-as �vekben m�g vir�gzott a rabszolga-kereskedelem, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j-D�l-Walesben lett
    volna hely b\uc1\u337Xven a rabszolg�knak, ha meg�rte volna ilyesmibe beruh�zni.
    De}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem �rte meg.
    Ahogy a Virginia T�rsas�g, �gy az �j-d�l-walcsi katon�k �s szabad
    telepesek is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {engedtek
    a nyom�snak, �s fokozatosan kialak�tottak egy befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyrendszert,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amely egy�tt fejl\uc1\u337Xd�tt a befogad� politikai int�zm�nyrendszerrel.
    �s �j- D�l-Walesben ez m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�nnyebben is ment, mint annak idej�n Virgini�ban, �s ezut�n b�rki
    pr�b�lta is let�r�teni az orsz�got}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {err\uc1\u337Xl az �tr�l, kudarcot vallott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {Ausztr�lia, ak�rcsak az Egyes�lt
    �llamok, m�s �ton-m�don jutott el egy befogad�}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerhez, mint Anglia.
    Az Egyes�lt �llamokban �s Ausztr�li�ban nem volt sz�ks�g olyan}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalmakra, mint amilyenek
    alapjaiban r�zt�k meg Angli�t a polg�rh�bor�, majd a dics\uc1\u337Xs�ges}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {forradalom alatt,
    mert ezek az orsz�gok teljesen m�s k�r�lm�nyek k�zt sz�lettek. B�r ez,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�szetesen, nem
    azt jelenti, hogy a befogad� int�zm�nyek fel�ll�t�sa k�l�n�sebb
    konfliktusok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�lk�l
    zajlott. Epp ellenkez\uc1\u337Xleg, ek�zben az Egyes�lt �llamoknak m�g a brit
    gyarmati rendszert\uc1\u337Xl is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg kellett szabadulnia. Angli�ban a r�g�ta fenn�ll�,
    bebetonozott abszol�t uralom megd�nt�s�hez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {forradalom kellett. Az Egyes�lt �llamokban �s
    Ausztr�li�ban erre nem volt sz�ks�g. B�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Marylandben Lord Baltimore, Uj-D�l-Walesben pedig John
    Macarthur ilyesf�le szerepre �h�tozott, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ahhoz nem volt el�g er\uc1\u337Xs a t�rsadalmi
    befoly�suk, hogy terveiket val�ra v�lthass�k. Az, hogy az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamokban �s Ausztr�li�ban
    eleve befogad� int�zm�nyek j�ttek l�tre, azt is jelentette, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az ipari forradalom hamar eljuthatott
    ezekbe az orsz�gokba, amelyek ett\uc1\u337Xl kezdve egyre gazdagabbak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lettek. �s azon az �ton, amelyet
    bej�rtak, k�vette \uc1\u337Xket k�t m�sik gyarmat, Kanada �s �j-Z�land
    is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Dc nem csak
    ezen a k�t �ton lehetett eljutni a befogad� int�zm�nyekhez. Nyugat-Eur�pa
    nagy r�sze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {egy
    harmadik utat v�lasztott - erre az �tra sodorta ugyanis a francia
    forradalom lend�lete, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {megbuktatta az abszolutizmust Franciaorsz�gban, majd egy sor
    �llamk�zi konfliktust gener�lt, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {szerte Nyugat-Eur�p�ban int�zm�nyi reformokhoz vezettek. E
    reformok gazdas�gi k�vetkezm�nyek�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alakultak ki Nyugat-Eur�pa nagy r�sz�n a befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyek, indult el az ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {forradalom, �s kezd\uc1\u337Xd�tt meg a gazdas�gi n�veked�s.}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn13\pard\li1266\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A francia
    forradalom �tt�ri a korl�tokat}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1789 el\uc1\u337Xtt Franciaorsz�got h�rom �vsz�zadon �t
    abszol�t monarchia uralta. A francia t�rsadalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�rom szegmensre, �n. rendekre oszlott. Az
    arisztokrat�k (a nemess�g) alkott�k az els\uc1\u337X rendet, a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {paps�g a m�sodik rendet, �s
    mindenki m�s a harmadik rendbe tartozott. A k�l�nb�z\uc1\u337X rendekre}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X
    t�rv�nyek vonatkoztak, �s az els\uc1\u337X k�t rend tagjai olyan jogokkal
    rendelkeztek, amelyekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a lakoss�g t�bbi r�sze nem. A nemess�g �s a paps�g nem
    fizetett ad�t, m�g a polg�rokat t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X ad� is s�jtotta - ahogy az egy
    j�r�szt kizs�km�nyol� rezsimben elv�rhat�. �s nem el�g,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy az egyh�z mentes�lt az ad�fizet�s
    terhe al�l, m�g hatalmas birtokai is voltak, �s megad�ztathatta}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az ott �l\uc1\u337X parasztokat. Az
    uralkod�, a nemess�g �s a paps�g luxusk�r�lm�nyek k�z�tt, m�g a harmadik}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rend j� r�sze m�lyszeg�nys�gben
    �lt. A k�l�nb�z\uc1\u337X t�rv�nyek nem csup�n el\uc1\u337Xny�s gazdas�gi
    poz�ci�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {garant�ltak a
    nemess�gnek �s a paps�gnak, hanem politikai hatalmat is adtak nekik.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XVIII. sz�zadi
    Franciaorsz�gban a v�rosi �let neh�z volt, �s eg�szs�gre �rtalmas. Az
    ipar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\
    u369Xk�d�s�t a nagy hatalm� c�hek szab�lyozt�k, amely tisztes j�vedelmet
    biztos�tott a c�htagoknak, de}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem engedt�k, hogy rajtuk k�v�l m�sok is azt a foglalkoz�st
    \uc1\u369Xzz�k, vagy hogy �n�ll� v�llalkoz�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ind�tsanak. Az �n. ancien r�gime (a r�gi
    rendszer) b�szke volt arra, hogy biztos�totta a folytonoss�got}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a stabilit�st. Az �j v�llalkoz�k �s
    tehets�ges mesteremberek megjelen�se a piacon megbillentette}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna ezt a stabilit�st, ez�rt ezt
    nem t\uc1\u369Xrhett�k. Ha azt mondtuk, hogy a v�rosban neh�z volt az
    �let,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkor azt kell
    mondjuk, hogy a falvakban val�sz�n\uc1\u369Xleg m�g nehezebb lehetett.
    Ahogy azt l�ttuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Franciaorsz�gban ekkor m�r r�g�ta hanyatlott a jobb�gys�g int�zm�ny�nek az
    a legsz�ls\uc1\u337Xs�gesebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {form�ja, amely az embereket r�gh�z k�t�tte, �s k�nyszermunk�ra �s
    ad�fizet�sre k�telezte a feud�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {urak jav�ra. Az emberek mobilit�s�t er\uc1\u337Xsen
    korl�tozt�k, �s a francia parasztokt�l m�g mindig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�mtalan jogc�men k�vetelt ad�t az uralkod�, a
    nemess�g �s az egyh�z is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindezek ut�n a francia
    forradalom gy�keres v�ltoz�sokat hozott. 1789. augusztus 4-�n az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkotm�nyoz� nemzetgy\uc1\
    u369Xl�s teljesen �t�rta az orsz�g t�rv�nyeit azzal, hogy beterjesztett
    egy �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkotm�nyt.
    Ennek els\uc1\u337X cikkelye kijelentette, hogy:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XA nemzetgy\uc1\u369Xl�s ezennel
    teljesen elt�rli a feud�lis rendszert. Elrendeli, hogy a fenn�ll� feud�lis
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {censu�lis jogok
    �s k�telezetts�gek k�z�l mindazokat, amelyek val�s vagy szem�lyes
    jobb�gys�gb�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�rmaznak vagy azt k�pviselik, el kell t�r�lni k�rtalan�t�s n�lk�l.\uc1\u8221X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A 9. cikkely �gy
    folytatta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XA szem�lyes vagy val�s vagyoni el\uc1\u337Xjogok az ad�fizet�sben
    �r�kre elt�r�ltetnek. Az ad�t be kell}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hajtani minden polg�rt�l �s minden f�ldbirtok ut�n,
    ugyan�gy, ugyanabban a form�ban. Figyelembe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {kell venni azokat a terveket, amelyek szerint az
    ad�kat mindenkinek ar�nyosan kell megfizetnie, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adott �v utols� hat h�napj�ra is.\uc1\u8221X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A francia
    forradalom ezzel egy csap�sra elt�r�lte a feud�lis rendszert �s az azzal egy�tt
    j�r�, �sszes}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn53\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�telezetts�get �s ad�t is, tov�bb� teljesen megsz�ntette a nemess�g
    �s a paps�g ad�mentess�g�t. De,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ami tal�n a legradik�lisabb, s\uc1\u337Xt akkoriban elk�pzelhetetlen
    volt, azt a 11. cikkelyben tal�ljuk, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {kijelenti:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XMinden polg�r, sz�rmaz�sra val� tekintet n�lk�l,
    b�rmilyen hivatalra vagy tiszts�gre megv�laszthat�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legyen az egyh�zi, polg�ri vagy katonai;
    �s egyetlen foglalkoz�sra sem vonatkozhat semmilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {korl�toz�s.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ezzel teh�t mindenki sz�m�ra megadatott a t�rv�ny el\uc1\u337Xtti egyenl\
    uc1\u337Xs�g, �s nemcsak a mindennapi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�letben meg az �zleti vil�gban, hanem a politik�ban is. A
    forradalom reformsorozata augusztus 4. ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {is folytat�dott: elt�r�lt�k az egyh�z ad�kivet�si jog�t, �s a
    papok �llami alkalmazottakk� v�ltak. Ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {egy�tt megsz\uc1\u369Xntek a merev politikai �s
    t�rsadalmi szerepek, led\uc1\u337Xltek a gazdas�gi tev�kenys�gek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tj�ban �ll�, legfontosabb
    korl�tok. A c�heket �s a szabad foglalkoz�sv�laszt�st akad�lyoz� �sszes}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megszor�t�st
    elt�r�lt�k, egyenl\uc1\u337Xbb es�lyeket teremtve ezzel a v�rosokban.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Franciaorsz�g ezekkel a reformokkal megindult az abszolutista
    kir�lyok uralm�nak elt�rl�se fel�. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {augusztus 4-i nyilatkozatokat t�bb �vtizednyi instabilit�s
    �s h�bor�skod�s k�vette. Dc megtett�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337X l�p�st, az orsz�g
    visszaford�thatatlanul elindult az abszolutizmust�l �s a kizs�km�nyol�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert\uc1\
    u337Xl
    a befogad� politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek fel�. Ezeket a v�ltoz�sokat �jabb}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s
    politikai reformok k�vett�k, �s mindezek eredm�nyek�nt v�g�l 1870-ben
    l�trej�tt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {harmadik
    k�zt�rsas�g, amely elhozta Franciaorsz�gnak azt a fajta parlament�ris rendszert,
    amilyet a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\
    u337Xs�ges forradalom adott Angli�nak. A francia forradalom rengeteg er\
    uc1\u337Xszakkal, szenved�ssel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {instabilit�ssal �s h�bor�skod�ssal j�rt. M�gis ennek k�sz�nhet\uc1\
    u337X, hogy a franci�k nem ragadtak bele a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�st �s a j�l�tet akad�lyoz�, kizs�km�nyol�
    int�zm�nyek csapd�j�ba; nem �gy, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a kelet-eur�pai abszolutisztikus rezsimek, p�ld�ul az Osztr�k-
    Magyar Monarchia �s Oroszorsz�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogyan jutott el a
    francia abszol�t monarchia az 1789-es forradalomig? Tulajdonk�ppen eddig
    azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�ttuk, hogy
    t�bb abszolutisztikus rezsim is k�pes volt hossz� id\uc1\u337Xn �t
    fennmaradni, m�g gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {stagn�l�s �s t�rsadalmi zavarg�sok k�zepette is. Mint a
    legt�bb esetben, amikor forradalmak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {robbannak ki, �s radik�lis v�ltoz�sok t�rt�nnek, a francia
    forradalom el\uc1\u337Xtt is t�bb t�nyez\uc1\u337X szerencs�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�tt�ll�sa nyitotta meg az utat, �s
    ezek k�zvetlen�l kapcsol�dtak ahhoz a t�nyhez, hogy Nagy-}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Britanni�ban ekkort�jt gyors iparosod�si
    folyamat zajlott. �s, term�szetesen, az esem�nyek alakul�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez�ttal is kisz�m�thatatlan volt-a
    monarchia igyekezett stabiliz�lni a rendszert, de minden}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pr�b�lkoz�sa kudarcot vallott, �s a
    forradalom nagyobb sikereket �rt el az int�zm�nyi �talak�t�s ter�n}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�gban �s m�shol Eur�p�ban
    is, mint azt 1789-ben sokan k�pzelt�k volna.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�gban sz�mos t�rv�ny �s el\uc1\
    u337Xjog k�z�pkori maradv�ny volt; �s azon t�l, hogy csak az els\uc1\u337X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a m�sodik rendnek
    kedveztek, el\uc1\u337Xjogokat is adtak nekik a Koron�val szemben. XIV.
    Lajos, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Napkir�ly
    1661-t\uc1\u337Xl 1715-ig, 54 �ven �t �llt Franciaorsz�g �l�n, b�r m�r
    1643-ban, �t�vesen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megkoron�zt�k. \uc1\u336X volt az, aki megszil�rd�totta a monarchia hatalm�t, �s
    folytatta azt az �vsz�zadokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kor�bban megkezdett folyamatot, amelynek c�lja egy er\uc1\
    u337Xsebb abszolutizmus megteremt�se volt. A}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {francia uralkod�k k�z�l t�bben is
    gyakran konzult�ltak az �n. nemesi gy\uc1\u369Xl�ssel (Assembl�e des}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {notables), amelynek tagjait
    maga a Korona v�lasztotta ki a legrangosabb arisztokrat�k k�z�l. B�r ez a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {test�let j�r�szt csak
    tan�csad�i szerepet t�lt�tt be, n�mileg k�pes volt korl�tozni az
    uralkod�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t.
    �ppen ez�rt XIV. Lajos ink�bb �ssze sem h�vta a nemesi gy\uc1\u369Xl�st.
    Uralkod�sa alatt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Franciaorsz�gnak siker�lt n�mi gazdas�gi n�veked�st produk�lnia, p�ld�ul annak
    k�sz�nhet\uc1\u337Xen, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�szt vett az atlanti �s a gyarmati kereskedelemben. Lajos
    tehets�ges p�nz�gyminiszter�nek, Jean-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {Baptiste Colbert-nek a hatalma az �llamilag
    finansz�rozott �s ir�ny�tott ipar fejl\uc1\u337Xd�s�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�gyelet�re is kiterjedt. Vagyis itt is
    kizs�km�nyol� t�pus� n�veked�s val�sult meg. Ez a korl�tozott}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rt�k\uc1\u369X n�veked�s szinte
    kiz�r�lag az els\uc1\u337X �s a m�sodik rendnek kedvezett. XIV. Lajos
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ad�rendszert is
    racionaliz�lni akarta, mert az �llamnak sokszor neh�zs�get okozott az egyre
    gyakoribb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hadj�ratok,
    az �lland� hadsereg, valamint a kir�ly �s sleppje f�ny\uc1\u369Xz\uc1\u337X
    �letm�dj�nak finansz�roz�sa.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Er\uc1\u337Xsen korl�tozta a beszedhet\uc1\u337X p�nz mennyis�g�t,
    hogy a kir�ly m�g az alacsonyabb rang� nemeseket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem ad�ztathatta meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r m�g csak minim�lis m�rt�k\uc1\u369X
    volt a gazdas�gi n�veked�s, mire 1774-ben XVI. Lajos hatalomra}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt, az�rt m�giscsak nagy
    t�rsadalmi v�ltoz�sok zajlottak. R�ad�sul a kor�bbi p�nz�gyi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�kb�l ekkorra val�s�gos
    p�nz�gyi v�ls�g lett, �s a h�t�ves h�bor� a britekkel (1756-1763),}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyben Franciaorsz�g elvesztette
    Kanad�t, k�l�n�sen sokba ker�lt. A francia t�rt�nelem sz�mos}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs alakja pr�b�lta
    meg egyens�lyba hozni a kir�lyi k�lts�gvet�st azzal, hogy �tstruktur�lta
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ad�ss�g�llom�nyt �s
    n�velte az ad�kat. Erre, t�bbek k�z�tt, Annc-R�bert-JacquesTurgot, a kor egyik}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legh�resebb k�zgazd�sza
    is k�s�rletet tett; tov�bb� Jacques Necker, akinek szint�n fontos szerep jutott}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a forradalom ut�n;
    valamint Charles Alexandrc de Calonne is. Egyik�k sem j�rt sikerrel. De Calonne}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {strat�gi�j�nak fontos
    eleme volt, hogy meggy\uc1\u337Xzte XVI. Lajost, h�vja �ssze a nemesi gy\uc1\
    u369Xl�st. A kir�ly}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    tan�csad�i arra sz�m�tottak, hogy a nemess�g majd t�mogatja a reformokat
    - ahogy 1640-ben I.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {K�roly is azt v�rta, hogy az angol parlament sim�n v�llalja, hogy fedezi egy
    hadsereg fel�ll�t�s�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�lts�geit, hogy \uc1\u337X harcba sz�llhasson a sk�tokkid. A francia nemesi gy\
    uc1\u369Xl�s azonban v�ratlan l�p�sre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {sz�nta el mag�t, �s elrendelte, hogy csak a k�pvisel\uc1\
    u337Xi test�let, az Estates-General t�mogathat ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {reformokat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az Estates-General - �sszet�tel�ben -
    teljesen m�sfajta test�let volt, mint a nemesi gy\uc1\u369Xl�s. M�g ez}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�bbiban csak a
    nemess�g k�pviseltette mag�t, �s tagjait j�r�szt a Korona v�lasztotta ki
    a magas}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rang�
    arisztokrat�k k�z�l, el\uc1\u337Xbbibe mindh�rom rend k�pvisel\uc1\u337Xket
    k�ldhetett. 1614-ben h�vt�k �ssze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {utolj�ra. Amikor az Estates-General 1789-ben, Vcrsailles-ban
    �jra �ssze�lt, r�gt�n vil�goss� v�lt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy itt nem lesz megegyez�s. Kib�k�thetetlen ellent�tek
    alakultak ki, mert a harmadik rend k�pvisel\uc1\u337Xi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�get l�ttak arra, hogy n�velj�k
    politikai hatalmukat, �s t�bb szavazatot k�veteltek maguknak az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Estates-Generalban, �m a nemess�g �s
    a paps�g makacsul ellen�llt. Az �l�s 1789. m�jus 5-�n,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nytelen�l z�rult, semmif�le d�nt�s
    nem sz�letett, egyet kiv�ve: elhat�rozt�k, hogy �sszeh�vnak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy nagyobb hatalm� test�letet, a
    nemzetgy\uc1\u369Xl�st; ez pedig tov�bb m�ly�tette a politikai kr�zist. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {harmadik rend, k�l�n�sen a keresked\uc1\u337Xk, az �zletemberek, a
    mesteremberek �s a k�zm\uc1\u369Xvesek, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mind nagyobb hatalmat k�veteltek, ezekben a
    v�ltoz�sokban annak bizony�t�k�t l�tt�k, hogy egyre}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�vekszik az erej�k. Ez�rt
    azt akart�k, hogy a nemzetgy\uc1\u369Xl�sben is nagyobb belesz�l�suk legyen
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {dolgok alak�t�s�ba,
    �s �gy �ltal�noss�gban t�bb jogot k�veteltek maguknak. Az eredm�nyek l�tt�n az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xket t�mogat�
    polg�rs�g, az utca embere szerte az orsz�gban felb�torodott, ez pedig oda
    vezetett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a
    nemzetgy\uc1\u369Xl�s �jj�szervez\uc1\u337Xd�tt, �s j�lius 9-�n l�trej�tt az
    alkotm�nyoz� nemzetgy\uc1\u369Xl�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindek�zben a k�zhangulat az orsz�gban, �s k�l�n�sen P�rizsban,
    egyre radik�lisabb lett. V�laszul a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {konzervat�v k�r�k meggy\uc1\u337Xzt�k a kir�lyt, hogy menessze
    Neckcrt, a reformista p�nz�gyminisztert. Ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tov�bb b\uc1\u337Xsz�tette a t�meget, a k�vetkezm�nyek
    pedig ismertek: 1789. j�lius 14-�n megostromolt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bastille-t. Val�j�ban ezzel kezd\uc1\u337Xd�tt
    meg a forradalom. Neckert visszahelyezt�k a poz�ci�j�ba, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalm�r Lafayette m�rkit �ll�tott�k a
    p�rizsi nemzet\uc1\u337Xrs�g �l�re.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Bastille ostrom�n�l is l�tv�nyosabb volt az a dinamika,
    amellyel az alkotm�nyoz� nemzetgy\uc1\u369Xl�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dolgozott: 1789. augusztus 4-�n, most m�r
    hatalma teljes tudat�ban, elfogadta az �j alkotm�nyt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {elt�r�lte a feudalizmust, valamint az
    els\uc1\u337X �s m�sodik rend k�l�nleges el\uc1\u337Xjogait. De ez a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {radikaliz�l�d�s szakad�shoz
    vezetett, mert a nemzetgy\uc1\u369Xl�sben nem volt egyet�rt�s abban, hogy milyen}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi form�t
    v�lasszanak. Els\uc1\u337X l�p�sk�nt megalakultak a helyi klubok}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ezek k�z�l is kiemelkedett a radik�lis jakobinus klub, amely k�s\uc1\
    u337Xbb k�zbe vette a forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ir�ny�t�s�t. Ugyanakkor, a nemesek t�meg�vel menek�ltek el az
    orsz�gb�l - \uc1\u337Xk lettek az �migr�s, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {emigr�nsok. Sokan k�z�l�k arra biztatt�k a
    kir�lyt, hogy szak�tson a nemzetgy\uc1\u369Xl�ssel, �s l�pjen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akci�ba ak�r egyed�l, ak�r
    k�lf�ldi hatalmak seg�ts�g�vel. Ilyen lehetett volna Ausztria, a kir�lyn�,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mari� Antoinette sz�l\
    uc1\u337Xhaz�ja; ide menek�lt a legt�bb �migr�s is. Ahogy a t�megek azt
    l�tt�k, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vesz�lybe ker�ltek a forradalom elm�lt k�t �v�nek eredm�nyei, a
    radikaliz�l�d�s fokoz�dott. 1791.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szeptember 29-�n az alkotm�nyoz� nemzetgy\uc1\u369Xl�s
    megszavazta az alkotm�ny v�gleges v�ltozat�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek �rtelm�ben Franciaorsz�g
    alkotm�nyos monarchia lett, ahol egyforma jogok illetnek meg}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {minden embert, ahol nincsenek
    feud�lis k�telezetts�gek vagy ad�k, �s ahol a c�hek t�bb� nem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tozhatj�k a kereskedelmet.
    Franciaorsz�g teh�t monarchia maradt, de a kir�lynak most m�r csak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csek�ly szerepe volt, �s
    tulajdonk�ppen m�g csak szabad sem volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {De a forradalom dinamik�ja visszavonhatatlanul
    megv�ltozott, amikor 1792-ben kit�rt a h�bor�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�g �s az Ausztria vezette \uc1\u8222Xels\
    uc1\u337X koal�ci�\uc1\u8221X k�z�tt. A h�bor� csak fokozta a forradalm�rok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a t�megek (az �n.
    sans-cu- lottes, \uc1\u8222Xt�rdnadr�gn�lk�liek\uc1\u8221X, akiknek nem
    futotta divatos, t�rdig �r\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nadr�gra) elsz�nts�g�t �s radikalizmus�t. E folyamat
    eredm�nyek�nt, miut�n kiv�gezt�k XVI. Lajost �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mari� Antoinctte-et, a Robespierre �s Saint-Just vezette
    jakobinus frakci� ir�ny�t�s�val bek�sz�nt�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a \uc1\u8222Xterror id\uc1\u337Xszaka\uc1\u8221X.
    T�meg�vel kezdt�k kiv�gezni az embereket, �s nemcsak az arisztokrat�kat meg az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellenforradalm�rokat,
    hanem a forradalom nagy alakjait is, k�zt�k a kor�bban n�pszer\uc1\u369X
    vezet\uc1\u337Xket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Brissot-t, Dantont �s Desmoulins-t is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {De a terror hamarosan elszabadult, �s v�g�l 1794
    j�lius�ban �rt v�get. Ekkorra kiv�gezte saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337Xit, t�bbek k�z�tt Robespierre-t �s
    Saint-Just�t is. A k�vetkez\uc1\u337X id\uc1\u337Xszakot viszonylagos stabilit�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jellemezte; el\uc1\
    u337Xsz�r (1795 �s 1799 k�z�tt) a nem t�l eredm�nyes direkt�rium keretcin
    bel�l, majd a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {koncentr�ltabb hatalommal b�r�, h�romf\uc1\u337Xs konzul�tus uralma
    alatt, amelynek vezet\uc1\u337Xi Ducos, Sieyes �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bonaparte Nap�leon voltak. A fiatal t�bornokot,
    Bonaparte Nap�leont m�r a direkt�rium alatt h�ress�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tett�k katonai sikerei, �s 1799 ut�n befoly�sa
    csak tov�bb n\uc1\u337Xtt. A konzul�tusb�l hamarosan Nap�leon}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszem�lyes uralma lett.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az 1799 �s Nap�leon
    uralkod�s�nak v�ge, 1815 k�z�tt eltelt �vekben Franciaorsz�g egy sor}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyszer\uc1\u369X katonai
    gy\uc1\u337Xzelmet aratott, t�bbek k�z�tt Auster-litzn�l, Jena-Auerstedtn�l �s
    Wagramn�l -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rdre
    k�nyszer�tve ezzel a kontinent�lis Eur�p�t. Ezek a gy\uc1\u337Xzelmek arra is
    feljogos�tott�k Nap�leont,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy akarat�t, reformjait �s t�rv�nyeit hatalmas ter�leteken
    �rv�nyes�tse. Nap�leon 1815-�s buk�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {ut�n �jfent bek�sz�nt�tt a megszor�t�sok id\uc1\u337Xszaka: a
    kor�bbin�ljobban korl�tozt�k a politikai jogokat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s helyre�llt a XIV. Lajos korabeli, francia
    monarchia. De mindezek csak lass�tani tudt�k a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek elj�vetel�t.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az 1789-es forradalom
    sor�n elszabadult er\uc1\u337Xk v�get vetettek a francia abszolutizmusnak,
    �s, ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lassan is,
    de elker�lhetetlen�l elvezettek a befogad� int�zm�nyekhez. �gy Franciaorsz�g
    �s Eur�pa}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {azon
    r�szei, ahova a forradalmi reformok m�g el�rtek, a XIX. sz�zadban v�gre
    bekapcsol�dhattak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�g�ta tart� iparos�t�si folyamatba.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li3346\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A forradalom exportja}\b0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1789-ben, a francia forradalom
    el\uc1\u337Xest�j�n a zsid�k szigor� megszor�t�sok k�z�tt �ltek szerte}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�ban. A n�metorsz�gi Frankfurtban p�ld�ul az
    �let�ket m�g mindig a k�z�pkorban hozott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {rendeletek szab�lyozt�k. Ezek el\uc1\u337X�rt�k,
    hogy Frankfurtban legfeljebb �tsz�z zsid� csal�d lehet, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nekik is mind egy apr�, fallal
    k�r�lz�rt v�rosr�szben, a Judengass�ban, vagyis a zsid� gett�ban kell}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lni�k. �jjel, vas�rnap �s
    kereszt�ny �nnepek idej�n nem hagyhatt�k el a gett�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A Judengasse egy hihetetlen�l sz\uc1\
    u369Xk�s, 400 m�ter hossz�, de csup�n 3,5 m�ter (s\uc1\u337Xt helyenk�nt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kevesebb mint 3 m�ter)
    sz�les hely volt. A zsid�k �lland� elnyom�s �s szab�lyoz�s alatt �ltek. �vente}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfeljebb k�t �j
    csal�d k�lt�zhetett a gett�ba, �s legfeljebb 12 zsid� p�r h�zasodhatott �ssze, �s
    csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkor, ha
    mindketten elm�ltak 25 �vesek. A zsid�k nem gazd�lkodhattak, �s nem
    kereskedhettek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fegyverekkel, f\uc1\u369Xszerekkel, borral vagy gabon�val. 1726-ig megk�l�nb�ztet\
    uc1\u337X jelz�st kellett viselni�k:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�t koncentrikus, s�rga k�rt a f�rfiaknak �s cs�kos f�tylat
    a n\uc1\u337Xknek. Valamennyi zsid�nak egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nleges fejad�t kellett fizetnie.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amikor kit�rt a francia
    forradalom, a sikeres, fiatal �zletember, Mayer Amschel Rothschild a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {frankfurti Judengass�ban
    �lt. Az 1780-as �vek elej�re Rothschild fel�p�tett egy sikeres v�llalkoz�st:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rm�kkel, femekkel �s
    r�gis�ggel kereskedett Frankfurtban. De, ahogy a t�bbi zsid� a v�rosban, �gy \uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem nyithatott
    �zletet �s nem is lakhatott a gett�n k�v�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez hamarosan megv�ltozott. 1791-ben a francia
    nemzetgy\uc1\u369Xl�s emancip�lta a francia zsid�s�got. A}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {francia seregek ekkoriban foglalt�k
    el a Rajna-vid�ket, �s felszabad�tott�k a nyugat-n�metorsz�gi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {zsid�kat. Frankfurtban mindez kicsit
    v�ratlanul �s tal�n nem is teljesen sz�nd�kosan t�rt�nt. 1796-ban}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a franci�k �gy�zt�k Frankfurtot,
    �s k�zben lerombolt�k a Judengasse fel�t is. Mintegy k�tezer zsid�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lt hajl�ktalann�, ki
    kellett k�lt�zni�k a gett�b�l. A Rothschildok is k�zt�k voltak. A gett�n k�v�l -}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {amikor v�gre
    felszabadultak a milli�nyi szab�lyoz�s al�l, amelyek eltiltott�k \uc1\u337Xket a
    v�llalkoz�st�l -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�gre
    meg tudt�k ragadni az �j �zleti lehet\uc1\u337Xs�geket. Ez, t�bbek k�z�tt, azt
    jelentette, hogy szerz\uc1\u337Xd�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�t�ttek az osztr�k hadsereggel: v�llalt�k, hogy biztos�tj�k
    a gabonaell�tm�nyt. Ezt kor�bban nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tehett�k volna meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Az �vtized v�g�rc
    Rothschild lett az egyik leggazdagabb �s legsikeresebb zsid� �zletember}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Frankfurtban. A teljes
    felszabad�t�sra azonban m�g v�rni kellett, eg�szen 1811-ig, amikor is az a Kari}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {von Dalberg hajtotta
    v�gre, akib\uc1\u337Xl 1806-ban, N�metorsz�g nap�leoni �tszervez�se sor�n, a
    Rajnai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sz�vets�g
    hercegpr�m�sa lett. Mayer Amschel azt mondta ekkor a fi�nak: \uc1\u8222XMost m�r
    polg�r vagy.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {De ezzel m�g nem volt v�ge a zsid� felszabad�t�s�rt
    folytatott k�zdelemnek, hiszen voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {visszaes�sek, k�l�n�sen az 1815-�s b�csi kongresszuson,
    amely kialak�totta a nap�leoni h�bor�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ut�ni Eur�pa politikai t�rk�p�t. De a Rothschildok m�r nem
    mentek vissza a gett�ba. Mayer Amschel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�s fiai hamarosan a XIX. sz�zadi Eur�pa legnagyobb
    bankj�t vezett�k, amelynek voltak bankfi�kjai}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Frankfurtban, Londonban, P�rizsban,
    N�polyban �s B�csben is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ez nem volt egyedi eset. El\uc1\u337Xsz�r a francia forradalmi
    seregek, majd Nap�leon csapatai sz�llt�k meg a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinent�lis Eur�pa nagy r�sz�t, �s ezeknek a
    megsz�llt ter�leteknek szinte a teljes eg�sz�n olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek m\uc1\u369Xk�dtek, amelyek
    m�g a k�z�pkorb�l maradtak itt: a hatalom kir�lyok, hercegek �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemess�g kez�ben volt,
    �s korl�tozt�k a kereskedelmet mind a v�rosokban, mind pedig vid�ken.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Errefel� a jobb�gys�g
    �s a feudalizmus sokkal fontosabb volt, mint Franciaorsz�gban. Kelet-}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�ban, bele�rtve
    Poroszorsz�got �s az Osztr�k-Magyar Monarchia magyar r�szeit is, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jobb�gyok r�gh�z k�t�tten
    �ltek. Nyugaton m�r nyoma sem volt ennek a merev rendszernek, de a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parasztok tov�bbra is
    mindenf�le h\uc1\u369Xb�ri szolg�lattal, ad�val meg k�nyszermunk�val
    tartoztak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {h\uc1\
    u369Xb�ruraknak. Nassau-Usingen �llamban p�ld�ul a parasztoknak 230
    k�l�nb�z\uc1\u337X jogc�men kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ad�zniuk �s szolg�lniuk az uruknak. A fizetend\uc1\u337Xk
    k�z� tartozott p�ld�ul a \uc1\u8222Xv�rtized\uc1\u8221X, amit akkor}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kellett megfizetni,
    amikor lev�gtak egy �llatot; de l�tezett \uc1\u8222Xm�htized\uc1\u8221X�s \
    uc1\u8222X viasztized\uc1\u8221X is. Ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {valamilyen vagyont�rgy gazd�t cser�lt, akkor is p�nz j�rt a
    f�ldes�rnak. A v�rosok �sszes gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {tev�kenys�g�t fel�gyel\uc1\u337X c�hek is jellemz\uc1\u337Xen
    er\uc1\u337Xsebbek voltak ezeken a helyeken, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�gban. N�metorsz�g nyugati
    nagyv�rosaiban p�ld�ul K�lnben �s Aachenben - a c�hek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megakad�lyozt�k a fon�- �s sz�v\uc1\
    u337Xg�pek bevezet�s�t. Sok nagyv�ros, a sv�jci Bernt\uc1\u337Xl az olasz}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Firenz�ig, mind�ssze
    n�h�ny csal�d ir�ny�t�sa alatt �llt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {El\uc1\u337Xbb a francia forradalom vezet\uc1\u337Xi, majd
    Nap�leon export�lta a forradalmat ezekbe az orsz�gokba,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lerombolta az abszolutizmust, v�get vetett
    a feud�lis f�ldviszonyoknak, elt�r�lte a c�heket, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megval�s�totta a t�rv�ny el\uc1\u337Xtti
    egyenl\uc1\u337Xs�get - vagyis a jog�llamis�g legfontosabb elemeit. A francia}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {forradalom �gy
    felk�sz�tette nemcsak Franciaorsz�got, de szinte eg�sz Eur�p�t a befogad�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekre, valamint
    a gazdas�gi n�veked�sre, ami ezzel j�r.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy azt l�ttuk, az
    eur�pai hatalmakat megr�m�tett�k a franciaorsz�gi fejlem�nyek, �s 1792-ben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ausztria vezet�s�vel
    megt�madt�k Franciaorsz�got}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {l�tsz�lag az�rt, hogy kiszabad�ts�k XVI. Lajost, de val�j�ban az�rt,
    hogy let�rj�k a francia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {forradalmat. Abban b�ztak, hogy a szedett-vedett forradalmi sereget
    majd gyorsan sz�tmorzsolj�k. De}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {n�h�ny kezdeti veres�g ut�n az �j Francia K�zt�rsas�g csapatai gy\
    uc1\u337Xzelmet arattak ebben az eredetileg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {honv�d\uc1\u337X h�bor�ban. A franci�knak sz�mos
    szervez�si probl�m�t kellett legy\uc1\u337Xzni�k, de volt valami,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amiben messze megel\uc1\
    u337Xzt�k a t�bbi orsz�got: 1793 augusztus�ban bevezettek egy nagyszer\uc1\u369X
    �j�t�st, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�meges
    soroz�st. Ez lehet\uc1\u337Xv� tette, hogy a franci�k hatalmas sereget
    tudjanak ki�ll�tani, �s ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs katonai el\uc1\u337Xnyre tettek szert, m�g
    miel\uc1\u337Xtt Nap�leon h�res katonai k�pess�geivel megjelent a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�nen.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kezdeti katonai sikerek arra
    b�tor�tott�k a k�zt�rsas�g vezet�s�t, hogy kitolja Franciaorsz�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�rait, gondolv�n, hogy �gy
    eredm�nyesen t�vol tarthatja az �j k�zt�rsas�gt�l Poroszorsz�g �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ausztria ellens�ges
    uralkod�it. A franci�k hamar megszerezt�k az Osztr�k-N�metalf�ldet �s az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt
    Tartom�nyokat, vagyis l�nyeg�ben a mai Belgium �s Hollandia ter�let�t, �s
    a mai Sv�jc}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�let�nek nagy r�sz�t is siker�lt elfoglalniuk. Az 1790-cs
    �vekben mindh�rom ter�let er\uc1\u337Xs francia}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�t�s alatt �llt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {N�metorsz�ggal kezdetben heves harcok alakultak ki, de 1795-rc a franci�k m�r
    maguk�nak tudhatt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    Rajna-vid�ket, vagyis a Rajn�t�l balra es\uc1\u337X, nyugat-n�metorsz�gi
    ter�leteket. A poroszok ezt a b�zeli}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyezm�nyben voltak k�nytelenek elismerni. 1795 �s 1802
    k�z�tt a Rajna-vid�k tov�bbra is a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {franci�k kez�n maradt, de t�bb n�met ter�letet m�r nem tudtak
    megszerezni. 1802-ben pedig a Rajna-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vid�ket hivatalosan is Franciaorsz�ghoz csatolt�k.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az 1790-es �vek m�sodik fel�ben
    Olaszorsz�g lett a h�bor� els\uc1\u337X sz�m� sz�ntere, a f\uc1\u337X ellens�g
    pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ausztria volt.
    Szavoj�t 1792-ben annekt�lta Franciaorsz�g. A k�t orsz�g konfliktusa ekkor
    holtpontra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jutott,
    ahonnan 1796 �prilis�ban mozd�totta ki \uc1\u337Xket a nap�leoni
    megsz�ll�s. Els\uc1\u337X eur�pai hadj�rata}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sor�n, 1797 elej�re Nap�leon megh�d�totta szinte eg�sz
    �szak-Olaszorsz�got - Velence kiv�tel�vel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az az osztr�kok� lett. Az els\uc1\u337X koal�ci�val
    v�vott h�bor� 1797 okt�ber�ben, az osztr�kokkal k�t�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Campo Formi�-i b�k�vel �rt v�get,
    amely �szak-Olaszorsz�g ter�let�n t�bb francia fennhat�s�g�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zt�rsas�got hivatalosan is
    elismert. A franci�k azonban a b�kek�t�s ut�n is tov�bb terjeszkedtek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Olaszorsz�gban:
    megsz�llt�k a p�pai ter�leteket, �s 1798 m�rcius�ban megalap�tott�k a
    R�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�zt�rsas�got.
    1799 janu�rj�ban elfoglalt�k N�polyt, �s l�trej�tt a Parthenop�i
    K�zt�rsas�g. Ezzel,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�zvetve (olyan csatl�s �llamok r�v�n, mint a Ciszalpin, a Liguriai, a
    R�mai �s a Parthenop�i}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {K�zt�rsas�g) vagy k�zvetlen�l (mint Szavoj�ban) , francia ir�ny�t�s
    al� ker�lt az eg�sz olasz csizma -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kiv�ve Velenc�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az 1798 �s 1801 k�z�tt, a m�sodik koal�ci�val v�vott h�bor� v�ltoz�
    eredm�nnyel zajlott, de v�g�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {franci�k gy\uc1\u337Xzelm�vel z�rult: l�nyeg�ben megtartott�k
    az �sszes elfoglalt ter�letet. A francia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalmi seregek az elfoglalt ter�leteken hamar
    belev�gtak egy radik�lis reformfolyamat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megval�s�t�s�ba: elt�r�lt�k a jobb�gys�g �s a feud�lis
    f�ldviszonyok minden nyom�t, �s kimondt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rv�ny el\uc1\u337Xtti egyenl\uc1\u337Xs�get. A paps�got
    megfosztott�k k�l�nleges helyzet�t\uc1\u337Xl �s hatalm�t�l, a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rosokban pedig felsz�molt�k
    vagy legal�bbis jelent\uc1\u337Xsen meggyeng�tett�k a c�heket. Az Osztr�k-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {N�metalf�ld�n r�gt�n az
    1795-�s francia megsz�ll�s ut�n elindult ez a folyamat, ak�rcsak az Egyes�lt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tartom�nyokban, ahol a
    franci�k megalap�tott�k a Bat�viai K�zt�rsas�got, �s olyan politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket �ll�tottak
    fel, amelyek nagyon hasonl�tottak a franciaorsz�gi int�zm�nyekre. Sv�jcban is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl� volt a helyzet:
    a c�hek, a feud�lis f�ldesurak �s az egyh�z itt is alulmaradt a
    harcban.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Megsz\uc1\
    u369Xntek a feud�lis el\uc1\u337Xjogok, a c�heket elt�r�lt�k �s kisaj�t�tott�k.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Amit a francia
    forradalmi seregek megkezdt�k, azt Nap�leon, �gy vagy �gy, de folytatta. Els\uc1\
    u337Xdleges}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�lja
    hatalm�nak megszil�rd�t�sa volt az elfoglalt ter�leteken. Ehhez n�ha egyezkednie
    kellett a helyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {elittel, vagy saj�t csal�dtagjait �s sz�vets�geseit kellett vezet\uc1\
    u337Xi poz�ci�ba helyeznie. De Nap�leon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {legink�bb arra v�gyott, hogy folytathassa �s
    elm�ly�thesse a forradalom reformjait. Ami a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfontosabb: a r�mai jogot �s a t�rv�ny
    el\uc1\u337Xtti egyenl\uc1\u337Xs�g elv�t is beiktatta abba a
    jogrendszerbe,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {amely
    Nap�leon t�rv�nyk�nyve n�ven v�lt ismertt�. Nap�leon e t�rv�nyk�nyvet
    tartotta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legnagyszer\
    uc1\u369Xbb �r�ks�g�nek, �s azt szerette volna, hogy minden �ltala
    elfoglalt ter�leten ez l�pjen}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�rv�nybe.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen az a reformfolyamat, amelyet
    a francia forradalom �s Nap�leon elind�tott, illetve}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folytatott, nem volt
    visszaford�thatatlan. Egyes helyeken, p�ld�ul a n�metorsz�gi Hannoverben,
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal Nap�leon
    buk�sa ut�n m�r �jra a r�gi elit volt hatalmon, �s �r�kre elveszett
    szinte minden,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amit
    a franci�k egykor el�rtek. Sok m�s helyen viszont siker�lt �r�kre
    felsz�molni vagy teljesen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meggyeng�teni a feudalizmust, a c�heket �s a nemess�get. Sok esetben
    m�g azt k�vet\uc1\u337Xen is hat�lyban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {maradt Nap�leon t�rv�nyk�nyve, hogy a franci�k kivonultak.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindent egybevetve
    azt kell mondanunk, hogy a francia seregek rengeteg szenved�st okoztak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�nak, de t�ny, hogy alapjaiban v�ltoztatt�k
    meg a k�r�lm�nyeket. Eur�pa nagy r�sz�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megsz\uc1\u369Xntek a feud�lis viszonyok; a c�hek
    elvesztett�k a hatalmukat; megsz\uc1\u369Xnt a kir�lyok �s hercegek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszol�t uralma; a paps�g
    elvesztette gazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai hatalm�t; �s kih�zt�k a talajt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az ancien r�gime l�ba al�l,
    amely sz�rmaz�suk alapj�n k�l�nbs�get tett az emberek k�z�tt, �s ennek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megfelel\uc1\u337Xen b�nt
    vel�k. Ezek a v�ltoz�sok olyan befogad� gazdas�gi int�zm�nyeket hoztak
    l�tre,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek k�s\
    uc1\u337Xbb teret engedtek az iparos�t�snak. A XIX. sz�zad k�zep�n m�r \uc1\
    u337Xr�lt temp�ban zajlott az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {iparos�t�s szinte az �sszes francia fennhat�s�g� ter�leten,
    m�g p�ld�ul az Osztr�k-Magyar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Monarchi�ban �s Oroszorsz�gban, ahova a franci�k m�r nem
    tudt�k betenni a l�bukat, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Lengyelorsz�gban �s Spanyolorsz�gban, ahol a francia uralom r�vid
    �let\uc1\u369X �s akkor is igen korl�tozott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {volt, a gazdas�g m�g mindig j�r�szt stagn�lt.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn53\pard\li3560\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Legy�nk
    korszer\uc1\u369Xek!}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1867 \uc1\u337Xsz�n, �kubo Tosimicsi, az egyik jap�n feud�lis
    uradalom, Szatszuma f\uc1\u337Xudvarnoka elutazott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xv�rosb�l, Ed�b�l (a mai
    Toki�b�l) az egyik region�lis k�zpontba, Jamagucsiba. Okt�ber 14-�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tal�lkozott a Cs�s�
    uradalom vezet\uc1\u337Xivel, �s tett egy igen egyszer\uc1\u369X javaslatot:
    egyes�ts�k er\uc1\u337Xiket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vonuljanak be Ed�ba, �s d�nts�k meg a jap�n uralkod�, a s�gun
    hatalm�t. Ekkorra �kubo Tosimicsi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�r maga mell� �ll�totta aTosza �s az Aki uradalom vezet\
    uc1\u337Xit. Azzal, hogy a nagy hatalm� Cs�s�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337Xi is r�b�lintottak a javaslatra,
    megalakult a titkos SzaCs� Sz�vets�g.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {1868-ban Jap�n gazdas�gilag fejletlen orsz�g volt. 1600 �ta a
    Tokugava csal�d ir�ny�t�sa alatt �llt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {amelynek vezet\uc1\u337Xje 1603-ban felvette a s�gun (parancsnok)
    c�met. A jap�n cs�sz�r kiszorult az orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�t�s�b�l, puszt�n form�lis szerepe volt. A
    Tokugava s�gunok meghat�roz� tagjai voltak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h\uc1\u369Xb�r�ri rendnek. Jap�nban a
    feud�lis f�ldbirtokosok teljhatalm� urai voltak az �ltaluk ir�ny�tott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {uradalmaknak - ilyen
    uradalom volt, t�bbek k�z�tt, a Szatszuma uradalom is, amelynek �l�n a Simacu}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csal�d �llt. Ezek a
    f�ldesurak, a katonai k�s�ret�ket alkot�, h�res szamur�jokkal egy�tt,
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmat
    ir�ny�tottak, amely legink�bb a k�z�pkori Eur�pa t�rsadalmaira hasonl�tott:
    merev}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {foglalkoz�si
    kateg�ri�k, kereskedelmi megszor�t�sok �s a f�ldm\uc1\u369Xveseket terhel\
    uc1\u337X, magas ad�kulcsok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jellemezt�k. A s�gunnak Ed�ban volt a sz�khelye, onnan
    ir�ny�totta az orsz�got. A v�rosban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {monopoliz�lta �s uralma alatt tartotta a k�lkereskedelmet, �s
    kitiltotta a k�lf�ldieket az orsz�gb�l. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {politikai �s gazdas�gi int�zm�nyek kizs�km�nyol� jelleg\uc1\
    u369Xek voltak, Jap�n pedig szeg�ny.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De a s�gun hatalma
    sem volt teljes. B�r a Tokugava csal�d 1600-ban �tvette az uralmat az
    orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {felett, nem
    tudtak mindenkit az ir�ny�t�suk al� vonni. Az orsz�g d�li r�sz�n fekv\uc1\u337X
    Szatszuma uradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {el�gg� auton�m maradt, �s m�g arra is enged�lyt kapott, hogy - a
    Rj�kj�-szigeteken - f�ggetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kereskedelmet folytasson a k�lvil�ggal. �kubo Tosimicsi a
    Szatszuma uradalom f\uc1\u337Xv�ros�ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Kagosim�ban sz�letett, 1830-ban. Apja szamur�j volt,
    �gy term�szetes, hogy \uc1\u337X is szamur�j lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Tehets�g�re kor�n felfigyelt Szatszuma ura,
    Simacu Nariakira, aki hamar beaj�nlotta \uc1\u337Xt a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zigazgat�sba. Akkoriban Simacu
    Nariakira m�r kitervelte, hogyan fogja, az uradalom seregeinek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�ts�g�vel, megd�nteni a
    s�gunt. Szerette volna kib\uc1\u337Xv�teni kereskedelmi kapcsolatait �zsi�val
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�val,
    elt�r�lni a r�gi, feud�lis gazdas�gi int�zm�nyeket, �s l�trehozni egy
    modern �llamot. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {tervezget�snek 1858-ban bek�vetkezett hal�la vetett v�get. Ut�dja, Simacu
    Hiszamitszu m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�r�ltekint\uc1\u337Xbb volt, legal�bbis kezdetben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�kubo Tosimicsinak ekkorra m�r meggy\
    uc1\u337Xz\uc1\u337Xd�s�v� v�lt, hogy Jap�nban el kell t�r�lni a feud�lis}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {s�gun�tust, �s err\uc1\
    u337Xl v�g�l Simacu Hiszamitszut is siker�lt meggy\uc1\u337Xznie. Hogy t�mogat�kat
    gy\uc1\u369Xjtsenek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    �gy�kh�z, \uc1\u8222X�lc�z�sk�nt\uc1\u8221X felh�borod�suknak adtak hangot a
    cs�sz�r mell\uc1\u337Xz�tts�ge miatt. A Tosza}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {uradalommal ekkor m�r megk�t�tt egyezm�ny
    kijelentette, hogy \uc1\u8222Xegy orsz�gnak nem lehet k�t}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {uralkod�ja, egy h�znak nem lehet k�t
    ura; a korm�nyz�s csak egy k�zben lehet\uc1\u8221X. De a val�di sz�nd�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem egyszer\uc1\u369Xen az
    volt, hogy vissza�ll�ts�k a cs�sz�r hatalm�t, hanem hogy teljesen
    �talak�ts�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g
    politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer�t. A Tosza r�sz�r\uc1\u337Xl az egyezm�ny
    egyik al��r�ja egy}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {bizonyos Szakamoto Rj�ma volt. Ahogy Szatszuma �s
    Cs�s� mozg�s�tott�k seregeiket, Szakamoto}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Rj�ma bemutatott a s�gunnak egy nyolc pontb�l
    �ll� tervet, �s nyomat�kosan megk�rte, hogy -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elker�lend\uc1\u337X a polg�rh�bor�t -
    mondjon le. A terv igen radik�lis volt, �s, b�r az 1. pont kimondta,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {hogy \uc1\u8222Xa
    politikai hatalmat vissza kell adni a cs�sz�ri udvarnak, �s az �sszes rendeletet az
    udvarnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kell kiadnia\
    uc1\u8221X, sokkal t�bbr\uc1\u337Xl sz�lt, mint a cs�sz�r restaur�ci�ja. A 2., a
    3., a 4. �s az 5. pont szerint:}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li213\ri0\sl-360\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {2. Fel kell
    �ll�tani k�t t�rv�nyhoz� test�letet, egy fels\uc1\u337Xh�zat �s egy
    als�h�zat, �s minden}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�nyzati int�zked�sr\uc1\u337Xl a k�zv�lem�ny figyelembev�tel�vel
    kell d�nteni.}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {3. Ha akad tehets�ges f�rfi a f�ldesurak �s a nemesek k�z�tt, illetve
    a k�zn�p soraiban, azokat}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tan�csnokk�nt kell alkalmazni, �s a r�gi, hagyom�nyos
    hivatalokat pedig, amelyek elvesztett�k}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerep�ket, el kell t�r�lni.}\par\pard\li213\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {4. A k�l�gyeket a tov�bbiakban
    a k�zv�lem�ny figyelembev�tel�vel kidolgozott, megfelel\uc1\u337X}\par\pard\
    li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szab�lyoz�sok szerint kell
    int�zni.}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {5.
    A kor�bbi id\uc1\u337Xszakok t�rv�nyeit �s szab�lyoz�sait el kell vetni,
    �s �ssze kell �ll�tani egy �j �s}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megfelel\uc1\u337X t�rv�nyk�nyvet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Josinobu s�gun beleegyezett, hogy lemond,
    �s 1868. janu�r 3-�n bejelentett�k a Meidzsi-restaur�ci�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�mei cs�sz�r - �s egy h�nappal k�s\
    uc1\u337Xbb, K�mei hal�la ut�n fia, Meidzsi - visszakapta a hatalm�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r Szatszuma �s
    Cs�s� er\uc1\u337Xi ekkorra m�r elfoglalt�k Ed�t �s a cs�sz�ri f\uc1\
    u337Xv�rost, Kiot�t, m�gis}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {f�ltek, hogy aTokugava csal�d megpr�b�lja visszaszerezni a hatalmat,
    �s vissza�ll�tja a s�- gun�tust.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�kubo Tosimicsi �r�kre el akarta t�r�lni a f�ld sz�n�r\uc1\
    u337Xl aTokugava csal�dot. R�vette a cs�sz�rt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy t�r�lje el a Tokugava uradalmat, �s
    kobozza el a f�ldjeiket. Janu�r 27-�n a volt s�gun, Josinobu}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�t�madott Szatszuma �s Cs�s�
    csapataira - kit�rt a polg�rh�bor�. A harcok eg�szen ny�rig}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elh�z�dtak, akkor v�gre siker�lt
    legy\uc1\u337Xzni a Tokugav�kat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Meidzsi-restaur�ci�t
    k�vet\uc1\u337Xen elindult egy reformfolyamat, amelynek keret�ben �talakult
    Jap�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszere. 1869-ben elt�r�lt�k a feudalizmust. H�romsz�z h\uc1\
    u369Xb�rbirtok sz�llt vissza a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�nyra - ezekb\uc1\u337Xl lettek az �n. prefekr�r�k,
    mindnek egy-egy korm�nyz�t �ll�tottak az �l�re. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ad�rendszert k�zpontos�tott�k, �s a r�gi,
    feud�lis �llamot felv�ltotta a modern, b�rokratikus �llam.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1869-ben kimondt�k, hogy a t�rv�ny
    el\uc1\u337Xtt minden ember, minden t�rsadalmi r�teg egyenl\uc1\u337X, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elt�r�ltek minden
    megszor�t�st, amely korl�tozta a bels\uc1\u337X migr�ci�t �s a
    kereskedelmet, valamint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {elt�r�lt�k a szamur�joszt�lyt is - b�r ez nem ment sim�n, le kellett
    verni n�h�ny l�zad�st. Bevezett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az egy�ni f�ldtulajdonjogot, az emberek ezut�n szabadon
    gyakorolhatt�k az �ltaluk v�lasztott hivat�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �llam ezut�n komoly szerepet v�llalt az
    infrastrukt�ra fejleszt�s�ben. Jap�n, szemben a kor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutisztikus rezsimjeivel, nem ellenezte
    a vas�t�p�t�st: 1869-ben meg�p�lt az els\uc1\u337X vas�tvonal}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Toki� �s Jokoha-ma k�z�tt), illetve
    megindult az els\uc1\u337X g\uc1\u337Xzhaj�j�rat is (Toki� �s Oszaka k�z�tt). Az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llam megkezdte a
    gy�ripar fejleszt�s�t is, �s kezdetben �kubo Tosimicsi, mint
    p�nz�gyminiszter,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�gyelte az iparos�t�st. Ebben �len j�rt a Szatszuma
    uradalom vezet\uc1\u337Xje, aki fazekasm\uc1\u369Xhelyt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�gy��nt�d�t, pamutfonod�t �p�ttetett,
    angol textilipari munkag�peket import�lt, �s 1861-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megnyitotta Jap�n els\uc1\u337X, modern
    pamutfon� �zem�t. Ezeken fel�l �p�ttetett m�g k�t modern haj�gy�rat}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {is. 1890-re Jap�n volt az els\uc1\
    u337X �zsiai orsz�g, amelynek �rott alkotm�nya volt, �s amely - egy v�lasztott}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamenttel �s egy
    f�ggetlen b�r�i test�lettel - alkotm�nyos monarchiak�nt m\uc1\u369Xk�d�tt.
    Ezeknek a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {v�ltoz�soknak d�nt\uc1\u337X fontoss�g� szerep�k volt abban, hogy �zsi�ban
    Jap�n lehetett az ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {forradalom els\uc1\u337X haszon�lvez\uc1\u337Xje.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XIX. sz�zad k�zep�n K�na is, Jap�n
    is szeg�ny orsz�g volt, amely abszolutisztikus rezsim uralma}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt sorvadozott. A k�nai hatalom
    �vsz�zadokon kereszt�l bizalmatlan volt a v�ltoz�sokkal szemben.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r a k�t orsz�g t�rt�net�ben volt
    n�h�ny hasonl�s�g - a XVII. sz�zadban a Tokugava s�gun�tus is}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ugyan�gy betiltotta a
    tengerent�li kereskedelmet, mint kor�bban a k�nai cs�sz�rok, �s ugyan�gy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellenezte a gazdas�gi
    �s politikai v�ltoz�sokat -, az�rt akadtak fontos politikai k�l�nbs�gek
    is. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tott
    �s b�rokratikus k�nai birodalomban teljhatalm� cs�sz�r uralkodott; b�r,
    term�szetesen,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az \
    uc1\u337X hatalm�nak is voltak korl�tai: legink�bb a l�zad�s vesz�lye fenyegette.
    Az 1850 �s 1864 k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {id\uc1\u337Xszakban eg�sz D�l-K�n�t feld�lta a Tajping-felkel�s, amelyben milli�k
    vesztett�k �let�ket, vagy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {harcok, vagy az �h�ns�g miatt. De a cs�sz�rral szembeni ellen�ll�s
    sosem int�zm�nyes�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jap�n politikai int�zm�nyrendszere
    ett\uc1\u337Xl elt�r\uc1\u337X volt. A s�gun�tus kiszor�totta a hatalomb�l
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {uralkod�t, de -
    ahogy azt l�ttuk - a Tokugav�k nem tudtak abszol�t hatalomra szert tenni, �s az
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {uradalmak, mint
    a Szatszuma is, meg\uc1\u337Xrizt�k f�ggetlens�g�ket, s\uc1\u337Xt m�g
    kereskedhettek is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az ipari forradalomnak - ak�rcsak Franciaorsz�gban - K�n�ban �s Jap�nban
    is volt egy fontos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkezm�nye: a katonai kiszolg�ltatotts�g. Az els\uc1\u337X �piumh�bor�ban
    (1839-1842) K�n�t szab�lyosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {letarolta a britek tengeri ereje, �s Jap�nt is valami
    hasonl� vesz�ly fenyegette, amikor 1853-ban az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamok hadihaj�i, Matthew Perry
    kapit�ny vezet�s�vel, behaj�ztak az Edo-�b�lbe. T�ny,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy az orsz�g gazdas�gi fejletlens�ge
    miatt a hadsereg sem volt kell\uc1\u337Xen felszerelt - r�szben ez adott}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lend�letet Simacu Nariakira
    terv�nek is, aki �gy merte csak megd�nteni a s�gun�tust, �s elind�tani}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azokat a
    v�ltoz�sokat, amelyek v�g�l elvezettek a Meidzsi-restaur�ci�hoz. A Szatszuma
    uradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\
    u337Xi felismert�k, hogy a gazdas�gi n�veked�s - s\uc1\u337Xt tal�n Jap�n sorsa -
    m�lik azon, hogy siker�l-e}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ghezvinni az int�zm�nyi reformokat, amelyeket a s�gun szigor�an
    ellenzett, hiszen az \uc1\u337X hatalm�t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megl�v\uc1\u337X int�zm�nyrendszer biztos�totta. Ahhoz
    teh�t, hogy a reformok megval�sulhassanak, meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kellett d�nteni a s�gun hatalm�t - �s ez
    �gy is lett. Hasonl� volt a helyzet K�n�ban is, de mivel ott}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sfajta politikai
    int�zm�nyrendszer m\uc1\u369Xk�d�tt, nehezebb volt megd�nteni a cs�sz�rt. Erre csak
    1911-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ben ker�lt sor. A k�naiak az int�zm�nyrendszer megreform�l�sa helyett
    modern fegyvereket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {import�ltak, �gy pr�b�lt�k meg - katonailag - felvenni a versenyt a britekkel. A
    jap�nok fel�p�tett�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {saj�t hadiiparukat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A kezdeti k�l�nbs�gekb\uc1\u337Xl ad�d�an mindk�t orsz�g m�shogy reag�lt a
    XJX. sz�zad kih�v�saira. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kritikus fordulatot jelent\uc1\u337X ipari forradalom teljesen
    m�s ir�nyba vitte Jap�nt, mint K�n�t. M�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Jap�nban lezajlott egy int�zm�nyi �talakul�s, �s a
    gazdas�g gyors n�veked�snek indult, addig K�n�ban}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {az int�zm�nyi v�ltoz�sokat
    s�rget\uc1\u337X er\uc1\u337Xk nem voltak el�g er\uc1\u337Xsek, �s �gy a
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer szinte v�ltozatlan form�ban m\uc1\u369Xk�d�tt tov�bb
    eg�szen 1949-ig, amikor is m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rosszabbra fordult a helyzet: bek�sz�nt�tt Mao kommunista
    forradalma.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li2893\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Az egyenl\uc1\u337Xtlens�g gy�kerei}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez a mostani �s az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X
    h�rom fejezet arr�l sz�molt be, hogyan alakultak ki a befogad� gazdas�gi �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek
    Angli�ban, hogy azut�n, ezek r�v�n, megval�sulhasson az ipari forradalom. Azt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {is bemutatta, mi�rt
    tudtak egyes orsz�gok profit�lni ebb\uc1\u337Xl az ipari forradalomb�l, �s
    elindulni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s
    �tj�n, m�g m�s orsz�goknak ez nem siker�lt, vagy makacsul ellen�lltak
    annak is, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {egy�ltal�n elkezd\uc1\u337Xdhessen az iparos�t�s. Hogy egy orsz�g nekikezdette az
    iparos�t�snak, az j�r�szt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer jelleg�t\uc1\u337Xl f�gg�tt. Az Egyes�lt �llamok,
    amely az angol dics\uc1\u337Xs�ges forradalomhoz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl� �talakul�son ment �t, a XVIII. sz�zad v�g�rc
    kialak�totta a maga saj�tos befogad� politikai �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszer�t. �gy lett az
    Egyes�lt �llamok az els\uc1\u337X olyan orsz�g, amely ki tudta}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lni a Brit-szigetekr\uc1\
    u337Xl �rkez\uc1\u337X �j technol�gi�kat - s\uc1\u337Xt hamarosan le is k�r�zte
    Nagy-Britanni�t, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\
    uc1\u337X maga lett az iparos�t�s �s a technol�giai v�lt�s el\uc1\
    u337Xfut�ra. Ausztr�lia is hasonl� �ton jutott el a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� int�zm�nyekig, b�r egy kicsit
    k�s\uc1\u337Xbb, �s kisebb csinnadratt�val. A polg�roknak, ak�rcsak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban �s az Egyes�lt
    �llamokban, itt is meg kellett k�zdeni�k a befogad� int�zm�nyek�rt. �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mihelyt l�trej�ttek,
    Ausztr�li�ban is megindult a gazdas�gi n�veked�s. Ausztr�lia �s az
    Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \*\tx1360\*\tx2293\*\tx3306\*\tx4933\*\
    tx5533\*\tx6800\*\tx8453\*\tx9320\*\tx10933\fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok }\
    tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az�rt }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudott }\
    tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {iparosodni }\tab \fs38\cf0\f0\charscalex100 {�s }\
    tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyorsan }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {n�vekedni, }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100 {mert }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {viszonylag }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer�k nem akad�lyozta az �j
    technol�gi�k terjed�s�t, az innov�ci�t �s a teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rombol�st sem.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Nem �gy, mint a t�bbi eur�pai
    gyarmat, ahol �pp ellent�tes dinamizmusok m\uc1\u369Xk�dtek.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kizs�km�nyolhat� bennsz�l�tt
    lakoss�g vagy kinyerhet\uc1\u337X er\uc1\u337Xforr�sok hi�ny�ban Ausztr�li�ban
    �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt
    �llamokban a gyarmatos�t�s teljesen m�shogy zajlott, m�g ha a polg�roknak meg is
    kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zdeni�k a
    politikai jogaik�rt �s a befogad� int�zm�nyek�rt. A Molukk�kon - ak�rcsak
    �zsia, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karib-t�rs�g
    �s D�l-Amerika t�bbi, eur�pai gyarmat�n - a polg�roknak vajmi kev�s es�ly�k volt
    arra,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    megnyerjenek egy ilyen csat�t. Ezeken a helyeken az eur�pai gyarmatos�t�k
    vagy egy �jfajta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszert �ll�tottak fel, vagy �tvett�k azt, amit tal�ltak;
    a l�nyeg az volt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megkaparints�k az �rt�kes er\uc1\u337Xforr�sokat, legyen az f\uc1\u369Xszer,
    cukor, ez�st vagy arany. �s ennek hat�s�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sok helyen olyan int�zm�nyi v�ltoz�sok indultak meg,
    amelyek teljesen val�sz�n\uc1\u369Xtlenn� tett�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {befogad� int�zm�nyek kialakul�s�t. M�s
    helyeken pedig direkt elpuszt�tott�k a vir�gz�snak indult}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ipart vagy a m�r l�tez\uc1\u337X
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyeket. Ezeknek a helyeknek a t�bbs�ge a XIX.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadban, s\uc1\
    u337Xt m�g a XX. sz�zadban sem volt olyan helyzetben, hogy profit�lni
    tudott volna az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {iparos�t�sb�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�pa t�bbi r�sz�n is eg�szen m�s
    dinamizmusok l�ptek m\uc1\u369Xk�d�sbe, mint Ausztr�li�ban vagy az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamokban. A XVIII.
    sz�zad v�g�n Nagy-Britanni�ban az ipari forradalom kezdett}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {felgyorsulni, de a legt�bb eur�pai
    orsz�g ekkor m�g abszolutisztikus rezsimek, kir�lyok �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arisztokrat�k uralma alatt �llt,
    akiknek a f�ldbirtokaik vagy - a bel�p�si korl�tok biztos�totta -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelmi el\uc1\
    u337Xjogaik jelentett�k a legf\uc1\u337Xbb j�vedelemforr�st. A teremt\uc1\
    u337X rombol�s, amit az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {iparos�t�s ind�thatott volna el, megfosztotta volna \uc1\
    u337Xket a bev�teleikt\uc1\u337Xl, az er\uc1\u337Xforr�saikt�l �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {munk�saikt�l. Az
    iparos�t�s gazdas�gi vesztese, �s ami m�g fontosabb, politikai vesztese
    az}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {arisztokr�cia lett volna, mert, k�ts�gtelen, hogy az iparos�t�s folyamata
    instabilit�st hozott volna, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�r nem az elit lett volna a politikai hatalom kiz�r�lagos
    birtokosa.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De a
    Nagy-Britanni�ban zajl� int�zm�nyi �talakul�s �s ipari forradalom a t�bbi
    eur�pai �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra
    is �j lehet\uc1\u337Xs�geket �s kih�v�sokat hozott. B�r Nyugat-Eur�p�ban
    m�g abszolutizmus volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {erre a r�gi�ra is kihatott az az int�zm�nyi szakad�s, amely az el\
    uc1\u337Xz\uc1\u337X �vezredben oly sorsford�t� volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nagy-Britannia sz�m�ra. Kelet-Eur�p�ban, az
    Oszm�n Birodalomban �s K�n�ban viszont teljesen m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt a helyzet. Ezeknek a k�l�nbs�geknek az
    iparos�t�s terjed�s�ben volt igaz�n szerep�k. Ak�rcsak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pestisj�rv�ny vagy az atlanti kereskedelem
    felvir�gz�sa, sok eur�pai orsz�gban ez a kritikus fordulat}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {is feler\uc1\u337Xs�tette az int�zm�nyek k�r�li, �r�k konfliktusokat. Ezek k�z�l
    a legmeghat�roz�bb az 1789-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {francia forradalom volt. Franciaorsz�gban azzal, hogy v�get vetettek
    az abszolutizmusnak, megny�lt az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�t a befogad� int�zm�nyek el\uc1\u337Xtt, �s v�g�l a franci�k is
    megkezdt�k az iparos�t�st, n�luk is megindult a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyors gazdas�gi n�veked�s. A francia forradalom azonban
    enn�l sokkal t�bbet tett. Export�lta ezeket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az int�zm�nyeket: a franci�k megsz�llt�k, �s er\uc1\u337Xnek
    erej�vel megreform�lt�k sz�mos k�rnyez\uc1\u337X orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer�t. �gy
    nemcsak Franciaorsz�gban, hanem Belgiumban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hollandi�ban, Sv�jcban �s N�metorsz�g, valamint
    Olaszorsz�g egyes r�szcin is megny�lt az �t az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {iparos�t�s el\uc1\u337Xtt. Keletebbre megint
    csak az t�rt�nt, ami a pestisj�rv�ny ut�n: ahelyett, hogy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeomlott volna, meger\uc1\
    u337Xs�d�tt a feudalizmus. Az Osztr�k-Magyar Monarchia, Oroszorsz�g �s az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oszm�n Birodalom
    gazdas�gilag m�g jobban leszakadt, de ezeknek az abszol�t monarchi�knak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {siker�lt fennmaradniuk,
    eg�szen az I. vil�gh�bor�ig.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az abszolutizmus m�shol a
    vil�gon is ugyanolyan �llhatatos volt, mint Kelet-Eur�p�ban. K�l�n�sen}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igaz ez K�n�ra, ahol a
    Ming-Csing-�tmenet oda vezetett, hogy az �llam elk�telezte mag�t egy
    stabil}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {agr�rt�rsadalom
    fel�p�t�se mellett, �s esk�dt ellens�g�v� v�lt a nemzetk�zi
    kereskedelemnek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {valamint a piacgazdas�gnak. De �zsia egyes orsz�gai k�z�tt is kialakultak
    fontos int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�l�nbs�gek. Ha azt mondjuk, hogy K�na �gy reag�lt az ipari forradalomra, mint
    Kelet-Eur�pa, akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {azt kell mondanunk, hogy Jap�n Nyugat-Eur�pa reakci�j�t k�vette. Ak�rcsak
    Franciaorsz�gban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Jap�nban is egy forradalom kellett ahhoz, hogy megv�ltozzon a rendszer,
    csak itt a Szatszuma,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Cs�s�,Tosza �s Aki uradalmak reneg�t vezet\uc1\u337Xi �lltak a
    forradalom �l�re. Ezek a f\uc1\u337Xurak megbuktatt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a s�gunt, megval�s�tott�k a Meidzsi-
    restaur�ci�t, �s elind�tott�k Jap�nt az int�zm�nyi reformok �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�s �tj�n.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Azt is l�ttuk, hogy az abszolutizmus az elszigetelt
    Eti�pi�ban is makacsul kitartott. Az afrikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontinens m�s r�szein pedig az t�rt�nt,
    hogy ugyanaz az er\uc1\u337X - a nemzetk�zi kereskedelem -, amely}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban seg�tett
    �talak�tani az int�zm�nyrendszert, Nyugat- �s K�z�p-Afrika nagy r�sz�n -
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rabszolgakereskedelem r�v�n - bebetonozta a kizs�km�nyol� int�zm�nyeket. Ez egyes
    helyeken eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rsadalmakat tett t�nkre, m�shol pedig kizs�km�nyol�, rabszolga-keresked\
    uc1\u337X �llamok sz�let�s�hez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {vezetett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {V�gs\uc1\u337X soron teh�t az
    ismertetett int�zm�nyi dinamika d�nt�tte el, hogy a XIX. sz�zad tov�bbi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�sz�ben mely
    orsz�gok tudtak �lni az �j lehet\uc1\u337Xs�gekkel, �s mely orsz�goknak
    nem siker�lt. A}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vil�gban ma uralkod� egyenl\uc1\u337Xtlens�gek ebben a
    szakad�sban gy�kereznek. A kev�s kiv�telt\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eltekintve ma azok a gazdag orsz�gok, amelyek
    m�r a XIX. sz�zadban megkezdt�k az iparos�t�st �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�giai v�lt�st, a szeg�nyek pedig azok,
    amelyek nem tett�k meg ezt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li1613\ri0\sl-493\slmult0 \
    fs62\cf0\f0\charscalex100\b {11. - KEDVEZ\uc1\u336X K�RFORG�S}\b0 \par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn13\pard\li4640\ri0\sl-493\slmult0 \fs62\cf0\f0\charscalex100\b {\uc1\
    u8222XFeket�z�s\uc1\u8221X}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Londont�l nyugatra fekv\uc1\u337X windsori kast�ly az egyik
    legpomp�sabb kir�lyi rezidencia Angli�ban. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {XVIII. sz�zad elej�n a kast�lyt hatalmas erd\uc1\
    u337Xs�g vette k�r�l, tele szarvasokkal. Az erd\uc1\u337Xnek ma m�r}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak egy kis r�sze van meg.
    1722-ben az egyik vad\uc1\u337Xr, bizonyos Baptist Nunn sz�rny\uc1\u369X
    t�mad�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ldozata lett.
    J�nius 27-�n ezt �rta a napl�j�ba:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XAz �jjel feket�k j�ttek el hozz�m, h�romszor l\
    uc1\u337Xttek be a h�l�szob�m ablak�n, �n pedig szavamat}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adtam, hogy 30-�n Crowthorneban 5
    guinea-t fizetek nekik.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Egy m�sik napl�bejegyz�sben ez �ll: \uc1\u8222X�jabb fordulat.
    Egyik�k elj�tt hozz�m �lruh�ban, �s �zenetet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hozott, amelyben megfenyegettek.\uc1\u8221X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kik lehettek ezek a
    titokzatos \uc1\u8222Xfeket�k\uc1\u8221X, akik megfenyegett�k Nunnt, r�l\uc1\
    u337Xttek �s p�nzt k�veteltek t\uc1\u337Xle?}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {A feket�k helyi f�rfiak voltak, akik feket�re
    festett�k az arcukat, hogy �jjel felismerhetetlenek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legyenek. Ekkoriban D�l-Anglia t�bb pontj�n
    is felbukkantak, szarvasokat �s m�s �llatokat �ltek �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csonk�tottak meg, sz�nakazlakat �s
    ist�ll�kat gy�jtottak fel, ker�t�seket d�nt�ttek le �s halastavakat}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�ltak fel. A felsz�nen
    ez puszt�n gar�zd�lkod�snak t\uc1\u369Xnt, de t�bb volt m�g�tte. M�r
    r�g�ta folyt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {orwad�szat a kir�ly �s az arisztokrat�k erdeiben. Az 1640-es �vekben, a
    polg�rh�bor� idej�n, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {windsori kast�ly k�r�li erd\uc1\u337Xkben a teljes szarvaspopul�ci�t
    kipuszt�tott�k. Az 1660-as Stuart-restau-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�ci� ut�n, amikor II. K�roly ker�lt tr�nra, a
    vadaspark �jra ben�pes�lt. De a feket�k nemcsak a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�s��rt vad�sztak szarvasra; �lvezetb\uc1\
    u337Xl is �ltek, romboltak. Mi�rt?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1688-as dics\uc1\
    u337Xs�ges forradalom egyik l�tfontoss�g� �p�t\uc1\u337Xeleme az volt, hogy
    a parlament}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pluralista �rdekeket k�pviselt. Az Or�niai Vilmossal, majd a Stuart Ann�t 1714-ben
    v�lt� Hannover-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {h�z
    uralkod�ival sz�vets�gre l�p\uc1\u337X keresked\uc1\u337Xk, iparosok,
    dzsentrik �s arisztokrat�k sem voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ugyanis el�g er\uc1\u337Xsek ahhoz, hogy egyoldal�an
    �rv�nyes�teni tudj�k az akaratukat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A XVIII. sz�zadban sz�mtalanszor pr�b�lt�k vissza�ll�tani a
    Stuartok monarchi�j�t. II. Jakab 1701-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ben bek�vetkezett hal�la ut�n Franciaorsz�g,
    Spanyolorsz�g, a p�pa, valamint a Stuart-monarchia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {angol �s sk�t t�mogat�i, az �n. jakobit�k
    II. Jakab fi�t, Jakab Edwardot,\uc1\u8222Xaz id\uc1\u337Xsebb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tr�nk�vetel\uc1\u337Xt\uc1\
    u8221Xismert�k el az angol korona t�rv�nyes �r�k�s�nek. 1708-ban Jakab
    francia seregek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�mogat�s�val pr�b�lta meg visszaszerezni a tr�nt, de sikertelen�l. Az
    elk�vetkez\uc1\u337X �vtizedekben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyre-m�sra t�rtek ki jakobita l�zad�sok. Voltak k�zt�k jelent\uc1\
    u337Xsebbek is, p�ld�ul 1715-ben �s 1719-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ben. 1745-46-ban K�roly, a tr�nk�vetel\uc1\u337X Jakab fia, \
    uc1\u8222Xa fiatalabb tr�nk�vetel\uc1\u337X\uc1\u8221X is k�s�rletet tett a tr�n}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {visszaszerz�s�re, de
    er\uc1\u337Xit legy\uc1\u337Xzte a brit hadsereg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    dics\uc1\u337Xs�ges forradalom m�g�tt a Whig p�rt �llt mint f\uc1\u337Xszervez\uc1\
    u337X (amely - ahogy azt l�ttuk - az 1670-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {cs �vekben azzal a c�llal j�tt l�tre, hogy k�pviselje
    az �j kereskedelmi �s gazdas�gi �rdekeket), �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1714-t\uc1\u337Xl 1760-ig ez a p�rt uralta a
    parlamentet. Att�l kezdve, hogy hatalomra ker�ltek, cs�b�totta \uc1\u337Xket}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a lehet\uc1\u337Xs�g,
    hogy �jonnan megszerzett poz�ci�jukat arra haszn�lj�k, hogy megszerezz�k a
    t�bbi}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn200\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�rdekcsoport jogait is, hogy nekik jusson minden szelet a tort�b�l. Semmivel sem
    voltak jobbak, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    Stuart kir�lyok, csak nekik messze nem volt abszol�t a hatalmuk:
    korl�tozt�k azt a parlamentbe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bejutott, konkurens �rdekcsoportok, f\uc1\u337Xleg aTory p�rt,
    amely kimondottan a Whig p�rt ellenz�kek�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {j�tt l�tre, valamint pontosan azok az int�zm�nyek,
    amelyeknek a bevezet�s��rt \uc1\u337Xk maguk k�zd�ttek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {meg, hogy ezzel is er\uc1\u337Xs�ts�k
    a parlamentet, �s megakad�lyozz�k az abszolutizmus �s a Stuartok}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {visszat�r�s�t. A dics\uc1\
    u337Xs�ges forradalom ut�n pluralista jelleg\uc1\u369Xv� v�lt a t�rsadalom,
    ami azt is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {jelentette, hogy az orsz�g teljes lakoss�ga �gy �rezte, hatalmat kapott a kez�be -
    m�g azok is, akiknek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hivatalosan nem volt �rdekk�pviselet�k a parlamentben. �s a \uc1\
    u8222Xfeket�z�s\uc1\u8221X v�laszreakci� volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zemberek r�sz�r\uc1\u337Xl, akik meg�rtett�k, hogy a
    Whig p�rt vissza�l a helyzet�vel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {William Cadogannek, a spanyol �r�k�s�d�si h�bor� (1701-1714) gy\uc1\
    u337Xztes t�bornok�nak �s a jakobita}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�zad�sok lever\uc1\u337Xj�nek esete is azt illusztr�lja, hogy
    a Whig p�rt val�ban csorb�totta a k�zn�p}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {jogait,\uc1\u8217X�s ez vezetett el a feket�z�shez.
    1. Gy�rgy 1716-ban b�r�i, majd 1718-ban gr�fi rangot}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {adom�nyozott Cadogannek, aki, nem
    mellesleg, igen befoly�sos tagja volt a fellebbviteli b�r�s�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�r�ib�l �ll�, jelent\uc1\
    u337Xsebb �llam�gyekben d�nteni hivatott r�genstan�csnak, valamint a
    hadsereg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {helyettes f\
    uc1\u337Xparancsnokak�nt is szolg�lt. V�s�rolt egy hatalmas (k�r�lbel�l 400
    hekt�ros) birtokot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Cavcrshamben, Windsort�l mintegy 30 kilom�terre nyugatra. �p�ttetett ott
    egy hatalmas h�zat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gy�ny�r\uc1\u369X kerteket, �s l�tes�tett egy 100 hekt�ros vadasparkot is. �m csak
    �gy tudott szert tenni ekkora}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {birtokra, hogy korl�tozta a k�rny�ken �l\uc1\u337Xk jogait:
    kilakoltatta az embereket, �s elvette t\uc1\u337Xl�k a jogot,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy ott legeltess�k az �llataikat,
    illetve hogy t\uc1\u337Xzeget �s t\uc1\u369Xzif�t gy\uc1\u369Xjtsenek.
    Cadogan ezzel mag�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vonta a feket�k haragj�t. 1722. janu�r l- j�n, majd j�liusban is
    felfegyverzett feket�k t�madtak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {parkra. Az els\uc1\u337X t�mad�s sor�n 16 szarvast ejtettek
    el. Nem Cadogan gr�f volt az egyetlen c�lpont.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�bb nemesi sz�rmaz�s� f�ldes�r �s politikus
    birtok�ra is bet�rtek a feket�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Whig-korm�ny ezt nem
    hagyta v�lasz n�lk�l. 1723 m�jus�ban a parlament elfogadta az �n. Black}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Actet, a \uc1\u8222Xfekete
    t�rv�nyt\uc1\u8221X, �s ezzel bevezettek 50 �j, �n. rendk�v�li v�ts�get, amelyek�rt
    k�t�l �ltali}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hal�l
    j�rt. A Black Act �rtelm�ben nemcsak az k�vetett el b\uc1\
    u369Xncselekm�nyt, aki fegyvert tartott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mag�n�l, hanem az is, aki feket�re festette az arc�t.
    Nem sokkal k�s\uc1\u337Xbb m�r m�dos�tott�k is a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyt, hogy az arc feket�re fest�s�t
    is lehessen akaszt�ssal b�ntetni. A Whig elit �lvezettel l�tott}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hozz� a t�rv�ny
    v�grehajt�s�hoz. Baptist Nunn egy eg�sz bes�g�h�l�zatot �p�tett ki a
    windsori}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {erd\uc1\
    u337Xben, hogy kider�tse, kik a feket�k. Hamarosan t�bbeket letart�ztattak.
    �s innent\uc1\u337Xl kezdve ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elvileg m�r sima �gy kellett volna legyen. Elv�gre a
    t�rv�ny m�r hat�lyba l�pett, a parlamentet a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Whig p�rt ir�ny�totta, az orsz�got pedig a parlament,
    �s a feket�k k�zvetlen�l az \uc1\u337X �rdekeiket s�rtett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg. M�g maga Sir R�bert Walpole,
    egykori miniszter, majd minisztereln�k, illetve a r�genstan�cs}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {befoly�sos tagja is - ak�r csak
    Cadogan - �rintett volt az �gyben. �rdekelts�gei voltak a London}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�lnyugati r�sz�n fekv\
    uc1\u337X Richmond Parkban, amelyet m�g 1. K�roly alak�tott ki,
    k�zf�ldekb\uc1\u337Xl. Ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {park is korl�tozta a helyi lakosok tradicion�lis jogait,
    akik egykor jogosultak voltak itt legeltetni,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vad�szni �s t\uc1\u369Xzif�t gy\uc1\u369Xjteni. De, �gy
    t\uc1\u369Xnik, ennek a jogfoszt�snak nem igaz�n siker�lt �rv�nyt szerezni,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mert az emberek tov�bbra
    is itt legeltettek �s vad�sztak, am�g Walpolc el nem int�zte, hogy a
    fia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legyen a park\uc1\
    u337Xr. Ekkoriban z�rt�k le a parkot: falat h�ztak k�r�, �s csapd�kat �ll�tottak
    fel. Walpole}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn0\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szeretett szarvasra vad�szni, �s �p�ttetett mag�nak egy
    vad�szh�zat a parkban, eg�szen pontosan}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Houghtonban. Hamar kiv�vta a helyi feket�k
    ellenszenv�t.}\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li693\ri0\sl-306\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szarvastolvajoknak, �s
    bujtogatta az ismert feket�ket - mindk�t b\uc1\u369Xncselekm�ny�rt akaszt�s j�rt.
    A}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Huntridge elleni
    kereset a legfels\uc1\u337Xbb k�r�kb\uc1\u337Xl �rkezett, a b\uc1\u369Xnv�di
    elj�r�st az a r�genstan�cs}\par\pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kezdem�nyezte, amelynek Walpole �s Cadogan volt a feje. Walpole m�g
    arra is hajland� volt,}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100
    {hogy \uc1\u337X maga szerezzen bizony�t�kot Huntridge b\uc1\u369Xn�ss�g�re
    egy bes�g�t�l, bizonyos Rich�rd}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Blackburnt\uc1\u337Xl. Az �t�lethozatal, elvileg, m�r csak
    formas�g volt. De m�gsem. A 8-9 �r�n �t}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elh�z�d� t�rgyal�s ut�n az esk�dtek �rtatlannak
    tal�lt�k Huntridge-ot, r�szben elj�r�si hib�ra}\par\pard\li693\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hivatkozva, a bizony�t�kok begy\uc1\
    u369Xjt�s�ben ugyanis szab�lytalans�gokat tal�ltak.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De
    nem minden fekete �s feketeszimpatiz�ns volt olyan szerencs�s, mint
    Huntridge. B�r akadtak}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {m�sok is, akiket felmentettek vagy akiknek enyh�tettek a b�ntet�s�n,
    az�rt sokukat felakasztott�k vagy}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {egy b�ntet\uc1\u337Xgyarmatra (akkoriban jellemz\uc1\u337Xen �szak-
    Amerik�ba) deport�lt�k. Ez a t�rv�ny m�g sok�ig}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {benne maradt a t�rv�nyk�nyvekben, csak
    1824-ben hat�lytalan�tott�k. Huntridge gy\uc1\u337Xzelme m�gis}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {figyelemre m�lt�. Az esk�dtsz�k nem
    a Huntridgc-hoz hasonl�kb�l �llt, hanem f�ldbirtokosokb�l �s}\par\pard\li106\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dzsentrikb\uc1\u337Xl, akiknek, elvileg,
    Walpole p�rtj�n kellett volna �llniuk. De ez m�r nem a XVII. sz�zad}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt, amikor a politikai
    elnyom�s ny�lt eszk�zek�nt funkcion�l� t�rv�nysz�ki b�r�s�g egyszer\uc1\u369Xen
    csak}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teljes�tette a
    Stuart uralkod�k k�v�ns�g�t, vagy amikor a kir�lyok minden gond n�lk�l
    elt�vol�thatt�k}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {azokat a b�r�kat, akik nem nekik tetsz\uc1\u337Xcn �t�lkeztek. A Whig
    p�rtnak is megk�t�tte a kez�t a}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {jog�llamis�g elve, amely kimondja, hogy a t�rv�nyeket nem
    lehet szelekt�ven vagy �nk�nyesen}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {alkalmazni, �s hogy senki nem �ll a t�rv�nyek felett.}\par\pard\
    li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Black Act k�r�li
    esem�nyek is azt mutatj�k, hogy a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom val�ban
    megteremtette a}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jog�llamis�got, �s ez az int�zm�ny cr\uc1\u337Xsebb volt Angli�ban �s Nagy-
    Britanni�ban, �s az elit hat�sk�r�t}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {sokkal jobban korl�tozta, mint ahogy azt \uc1\u337Xk maguk
    gondolt�k. K�l�n�sen az�rt, mert a jog�llamis�g,}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyis, sz� szerint, a jog uralma, a \uc1\u8222Xrule of
    law\uc1\u8221X nem ugyanaz, mint a \uc1\u8222Xrule by law\uc1\u8221X, a t�rv�nyek
    �ltal}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�n\uc1\
    u337X uralkod�s. Ha a Whig p�rtiak el is tudtak volna fogadtatni a parlamenttel egy
    szigor�, elnyom�}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�nd�k� t�rv�nyt, hogy megt�rj�k a k�zn�p ellen�ll�s�t, a jog�llamis�g
    miatt tov�bbi korl�tokkal}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tal�lkoztak volna. T�rv�ny�k megs�rten� azokat a jogokat, amelyeket
    a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom �s az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {azt k�vet\uc1\u337X int�zm�nyi v�ltoz�sok m�r mindenkinek
    megadtak azzal, hogy elt�r�lt�k a kir�lyok \uc1\u8222Xisteni\uc1\u8221X}\par\pard\
    li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {jogait �s az elit el\uc1\
    u337Xjogait. A jog�llamis�gb�l az k�vetkezik, hogy mind az elit, mind pedig a
    k�zn�p}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyar�nt
    tiltakozna ennek a t�rv�nynek a v�grehajt�sa ellen.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�rt�nelmi perspekt�v�b�l n�zve a
    jog�llamis�g nagyon k�l�n�s int�zm�ny. Mi�rt kellene, hogy a}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyek mindenkire
    egyform�n �rv�nyesek legyenek? Ha kiz�r�lag a kir�ly �s az arisztokr�cia}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kez�ben van a
    politikai hatalom, az csak term�szetes, hogy amit a kir�lynak �s az
    arisztokr�ci�nak}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szabad, az mindenki m�snak tilos �s b�ntetend\uc1\u337X. Val�j�ban a
    jog�llamis�g elk�pzelhetetlen egy}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {abszolutisztikus politikai int�zm�nyrendszerben, ugyanis az
    a pluralista politikai int�zm�nyek �s a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn133\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {pluralizmust t�mogat� sz�les
    koal�ci� munk�j�nak eredm�nye. Annak a gondolatnak, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mindenkivel tisztess�gesen kell b�nni,
    csak akkor van �rtelme, amikor sok mindenki (sz�mos egy�n �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csoport is) belesz�lhat a d�nt�sekbe, �s
    sok mindenkinek van akkora politikai hatalma, hogy - a k�lt\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szavaival �lve - \uc1\u8222Xa
    jognak asztal�n�l mind egyar�nt foglal helyet\uc1\u8221X. A XVIII. sz�zad
    elej�re Nagy-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Britannia m�r kell\uc1\u337Xen pluralista volt, �s a Whig p�rti elit
    felismerte, hogy - a jog�llamis�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {fogalm�b�l ad�d�an - a t�rv�nyek �s az int�zm�nyek mag�t az
    elitet is korl�tozz�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De mi oka volt, hogy a Whig p�rtiak �s a
    parlamentarist�k is tiszteletben tartott�k ezeket a korl�tokat?}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt nem haszn�lt�k - a parlament �s az
    �llam felett gyakorolt - hatalmukat arra, hogy kik�nyszer�ts�k}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Black Act kompromisszummentes
    v�grehajt�s�t, �s hogy megbuktass�k a b�r�s�gokat, amikor nekik}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem tetsz\uc1\u337X �t�leteket
    hoznak? A v�lasz sokat el�rul a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom term�szet�r\
    uc1\u337Xl - arr�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy nem egyszer\uc1\u369Xen csak annyi t�rt�nt, hogy a r�gi abszolutizmust
    felv�ltotta egy �j -, a pluralizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a jog�llamis�g k�z�tti kapcsolatr�l, valamint a kedvez\uc1\u337X
    k�rforg�sok dinamik�j�r�l. Ahogy azt a 7.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fejezetben m�r l�ttuk, a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom
    nem arr�l sz�lt, hogy az egyik elit hatalm�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megd�nt�tte egy m�sik, hanem arr�l, hogy a
    dzsentrikb\uc1\u337Xl, keresked\uc1\u337Xkb\uc1\u337Xl �s iparosokb�l, valamint a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Whig p�rtiak �s Tory
    p�rtiak csoportjaib�l �ssze�llt egy sz�les koal�ci�, amely forradalmat hirdetett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az abszolutizmus ellen.
    A pluralista politikai int�zm�nyek kialakul�sa m�r ennek a forradalomnak lett}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a k�vetkezm�nye. A
    jog�llamis�g is mintegy mell�kterm�ke volt ennek a folyamatnak. �gy m�r, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezut�n ilyen sokan
    osztoztak a hatalmon, term�szetes volt, hogy olyan t�rv�nyeket �s
    korl�toz�sokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {vezetnek be, amelyek mindenkire egyform�n �rv�nyesek, nehogy valamelyik
    f�l t�ls�gosan nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalomra tegyen szert, �s v�g�l al��ssa a pluralizmus alapjait. �gy
    teh�t az a gondolat, ami a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jog�llamis�g l�nyege, hogy korl�tozni kell az uralkod�
    hatalm�t, be�p�lt annak a pluralizmusnak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {logik�j�ba is, amelyet a Stuart-abszolutizmus ellenz�k�t
    alkot�, sz�les koal�ci� hozott l�tre.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Ennek f�ny�ben m�r nem meglep\uc1\u337X, hogy a jog�llamis�g
    alapelve, t�rs�tva azzal a n�zettel, miszerint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {az uralkod�knak nincsenek isteni jogaik, l�nyeg�ben a
    Stuart-abszolutizmus elleni egyik legfontosabb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rv volt. A brit t�rt�n�sz, E. P.Thompson
    szavaival �lve, a Stuart uralkod�k ellen folytatott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zdelemben}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222X...�ri�si er\uc1\u337Xfesz�t�seket
    tettek az�rt, hogy [...] egy olyan uralkod� oszt�ly k�p�t mutass�k,
    amely}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maga is a
    jog�llam hat�lya al� tartozik, �s amelynek legitimit�sa azoknak a jogi
    form�knak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�lt�nyoss�g�n �s egyetemess�g�n nyugszik. �s az uralkod�k �gy - el�g
    komolyan, �s akarva-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {akaratlanul, de - saj�t retorik�juk csapd�j�ba estek; ezt a hatalmi
    j�tszm�t olyan szab�lyok szerint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {j�tszott�k, amelyek a legink�bb megfeleltek nekik, de ezeket a
    szab�lyokat nem szeghett�k meg, mert}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {akkor az eg�sz j�t�knak v�ge lett volna.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s ha v�ge lett volna a j�t�knak, az destabiliz�lta volna
    a rendszert, �s utat nyitott volna a sz�les}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {koal�ci� egy r�szhalmaza �ltal uralt
    abszolutizmusnak, de az sem kiz�rt, hogy visszat�rtek volna a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Stuartok. Thompson azt �rja,
    hogy ami megg�tolta a parlamentet abban, hogy l�trehozzon egy �j}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abszolutizmust, az az volt,
    hogy}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn53\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\
    uc1\u8222Xaz �rv�nyes�thet\uc1\u337X jogok �s a fels�gjog [...] az \uc1\u337X
    birtokaikra �s �let�kre is visszahathatott volna.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {R�ad�sul,}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222X[azok az arisztokrat�k, keresked\uc1\u337Xk stb., akik a Koron�val harcoltak]
    a saj�t maguk v�delm�re olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {eszk�zt v�lasztottak, amelynek term�szet�hez hozz�tartozott,
    hogy nem lehetett megtartani kiz�r�lag}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xsaj�t haszn�latra\uc1\u8221X. A jog, a maga
    form�j�ban �s hagyom�nyaival, egy�tt j�rt a m�lt�nyoss�g �s az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyetemess�g alapelveivel,
    amelyeket [...] ki kellett terjeszteni minden rend\uc1\u369X �s rang� emberre.\uc1\
    u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha m�r
    megteremtett�k a jog�llamis�got, az nemcsak az abszolutizmust tartotta
    kord�ban, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {beind�tott egyfajta kedvez\uc1\u337X k�rforg�st is: ha a t�rv�nyek
    mindenkire egyform�n �rv�nyesek, akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egyetlen mag�nszem�ly vagy csoport, m�g Cadogan vagy Walpole
    sem emelkedhet a t�rv�nyek f�l�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a mag�ntulajdon megs�rt�s�vel v�dolt k�zembernek is joga van a
    tisztess�ges t�rgyal�shoz.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {L�ttuk, hogyan alakulnak ki a befogad� gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyek. De mi�rt maradnak fenn?}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A \uc1\u8222Xfekete t�rv�ny\uc1\u8221X �s annak korl�tozott
    v�grehajthat�s�ga is azt illusztr�lja, hogy val�ban l�tezik}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kedvez\uc1\u337X k�rforg�s, a
    pozit�v visszacsatol�s hat�kony folyamata, amely megv�di ezeket az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket az \uc1\
    u337Xket �r\uc1\u337X t�mad�si k�s�rletekkel szemben, �s olyan er\uc1\
    u337Xket mozg�s�t, amelyekt\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tov�bb er\uc1\u337Xs�dik ez a befogad� jelleg. A kedvez\uc1\
    u337X k�rforg�sok logik�ja r�szben abb�l a t�nyb\uc1\u337Xl ered,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a befogad� int�zm�nyek
    korl�tozz�k a hatalom gyakorl�s�t, valamint hogy a politikai hatalom}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pluralista m�don oszlik
    meg a t�rsadalomban, �s mindez kifejez�sre jut a jog�llamis�gban. Ezt
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyens�lyt
    vesz�lyezteti, ha a t�rsadalom valamelyik r�szhalmaza mindenfele korl�toz�s
    n�lk�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rv�nyes�theti
    az akarat�t m�sok felett, m�g akkor is, ha azok a m�sok egyszer\uc1\
    u369X �tlagpolg�rok, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amilyen Huntridge is volt. Ha a jog�llamis�got �tmenetileg
    felf�ggeszten�k, amikor a parasztok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {szembesz�llnak az elittel, amely elveszi t\uc1\u337Xl�k a
    k�zf�ldeket, akkor mi garant�ln�, hogy m�skor nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggesztik majd fel? �s amikor legk�zelebb
    megint felf�ggesztik, mi akad�lyozza meg a Koron�t �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arisztokr�ci�t abban, hogy visszavegye
    mindazt, amit a keresked\uc1\u337Xk, az �zletemberek �s a dzsentrik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megszereztek az eltelt f�l
    �vsz�zad alatt? Az is lehet, hogy amikor megint felf�ggesztik, akkor az eg�sz}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pluralizmus megy a
    s�llyeszt\uc1\u337Xbe, hiszen �jra egy sz\uc1\u369Xk �rdekcsoport veszi �t
    a hatalmat, a sz�les}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {koal�ci� k�r�ra. A politikai rendszer ezt nem kock�ztatn� meg. De ett\uc1\u337Xl
    lett a pluralizmus, �s �gy vele}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy�tt a jog�llamis�g, a brit politikai int�zm�nyek �lland�
    eleme. �s l�tni fogjuk, hogy amint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megszil�rdult a pluralizmus �s a jog�llamis�g, m�g nagyobb ig�ny
    t�madt a pluralizmus �s a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {r�szv�tel ir�nt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kedvez\uc1\u337X
    k�rforg�s nemcsak a pluralizmus �s a jog�llamis�g bels\uc1\u337X logik�j�b�l ered,
    hanem abb�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, hogy a
    befogad� politikai int�zm�nyek hajland�ak t�mogatni a befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyeket.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ennek
    eredm�nyek�nt egyenl\uc1\u337Xbb lesz a j�vedelmek eloszl�sa, hatalomhoz jut
    egy sz�les t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szegmens, �s a politik�ban m�g kiegyenl�tettebb lesz a helyzet. Ez pedig
    korl�tozza a lehet\uc1\u337Xs�geit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {annak, aki elbitorolni akarn� a politikai hatalmat, �s
    biztos�tja, hogy egyre kev�sb� �rje meg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {vissza�ll�tani a kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszert. Ezek a t�nyez\uc1\u337Xk fontos szerepet}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�tszottak abban, hogy Nagy-
    Britanni�ban val�ban demokratikus politikai int�zm�nyrendszer alakult}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {ki.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezeken fel�l a pluralizmus
    �rdemei k�z� tartozik m�g az is, hogy egy nyitottabb rendszert teremt meg,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s teret enged a
    f�ggetlen m�di�nak, megk�ny-ny�tve ezzel a t�j�koz�d�st azoknak a
    csoportoknak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {amelyeknek �rdek�ben �ll a befogad� int�zm�nyek fenntart�sa: �gy
    k�nnyebben felismerhetik, ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {vesz�ly fenyegeti ezeket az int�zm�nyeket, �s k�nnyebben
    tudnak szervez\uc1\u337Xdni is ezek ellen a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vesz�lyek ellen. �ri�si jelent\uc1\u337Xs�ggel b�r,
    hogy 1688 ut�n az angol �llam t�bb� nem cenz�r�zta a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sajt�t. �s - ahogy azt majd l�tni
    fogjuk ebben a fejezetben - az Egyes�lt �llamokban is hasonl�an}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fontos szerepe volt a
    m�di�nak a lakoss�g hatalm�nak tudatos�t�s�ban �s az int�zm�nyi fejl\uc1\
    u337Xd�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kedvez\uc1\
    u337X k�rforg�s�nak fenntart�s�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {De att�l, hogy ez a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s seg�t
    fenntartani a befogad� int�zm�nyeket, m�g sem nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elker�lhetetlen, sem nem visszaford�thatatlan. A befogad� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyeknek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nagy-Britanni�ban �s az Egyes�lt �llamokban egyar�nt sz�mos
    kih�v�ssal kellett szemben�zni�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1745-ben K�roly, \uc1\u8222Xa fiatalabb tr�nk�vetel\uc1\u337X\
    uc1\u8221X hadsereg�vel eg�szen a Londont�l 160 kilom�terre}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fekv\uc1\u337X Derbyig menetelt,
    hogy megbuktassa azokat a politikai int�zm�nyeket, amelyeket a dics\uc1\
    u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom
    sor�n hoztak l�tre. De \uc1\u337X maga bukott el. �m a k�ls\uc1\u337X t�mad�sokn�l
    is fontosabbak voltak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lehets�ges bels\uc1\u337X t�mad�sok, amelyek szint�n a befogad� int�zm�nyek
    felboml�s�t eredm�nyezhett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volna. Ahogy azt m�r az 1819-es peterlooi m�sz�rl�s eset�ben
    is l�ttuk - �s ahogy azt majd m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�szletesebben is l�tni fogjuk -, a brit politikai
    elit m�r az elnyom�s eszk�z�hez ny�lt volna, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megakad�lyozza a politikai rendszer m�g
    nyitottabb� v�l�s�t, de az utols� pillanatban meggondolta}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�t. �s a befogad� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyek az Egyes�lt �llamokban is hasonl�an}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {komoly kih�v�sokkal szembes�ltek,
    amelyek ak�r a veszt�ket is okozhatt�k volna - de nem �gy t�rt�nt.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Pedig ez az�rt nem volt el\uc1\
    u337Xre bor�t�kolhat�. A befogad� int�zm�nyek fennmarad�sa �s meger\uc1\
    u337Xs�d�se}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemcsak a
    kedvez\uc1\u337X k�rforg�son m�lott, hanem a t�rt�nelem kisz�m�thatatlans�g�n is.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn266\margbsxn26\pard\li2413\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {A demokr�cia lass� menetel�se}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A \uc1\u8222Xfekete t�rv�nyre\uc1\u8221X adott v�laszreakci�
    felh�vta a brit �tlagpolg�rok figyelm�t arra, hogy sokkal}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bb mindenhez van joguk, mint azt
    kor�bban gondolt�k. Pet�ci�t ny�jthatnak be �s lobbizhatnak: �gy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�dhetik meg a hagyom�nyos jogaikat �s
    gazdas�gi �rdekeiket a b�r�s�gokon �s a parlamentben. De}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez a pluralizmus m�g nem hozta el a
    t�nyleges demokr�ci�t. A feln\uc1\u337Xtt f�rfiak t�bbs�ge nem}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szavazhatott, ahogy a n\uc1\
    u337Xk sem; �s a fenn�ll� demokratikus strukt�r�kban m�g nagyon sok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igazs�gtalans�g volt.
    Mindez azonban hamarosan megv�ltozott. A befogad� int�zm�nyek kedvez\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rforg�sa
    nemcsak a m�r el�rt eredm�nyeket v�di, hanem tov�bb fokozza a befogad�
    jelleget is.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nem sok
    es�ly volt r�, hogy a XVIII. sz�zadi brit elit k�pes lesz meg\uc1\
    u337Xrizni a politikai hatalmat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {an�lk�l, hogy komolyabb t�mad�sok �rn�k. Ez az elit �gy
    ker�lt hatalomra, hogy elutas�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kir�lyok isteni jog�t, �s lehet\uc1\u337Xs�get adott az
    embereknek arra, hogy r�szt vegyenek a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatokban, de jogot erre azt�n m�r
    csak egy sz\uc1\u369Xk kisebbs�gnek adott. Id\uc1\u337X k�rd�se volt
    csup�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy mikor
    fognak majd egyre t�bben ilyen jogokat k�vetelni. �s az 1831-et megel\
    uc1\u337Xz\uc1\u337X �vekben ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg is t�rt�nt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nagy-Britanni�ban a XIX. sz�zad els\uc1\u337X h�rom
    �vtized�ben egyre n\uc1\u337Xtt a t�rsadalmi el�gedetlens�g,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amit f\uc1\u337Xk�nt az egyre
    n�vekv\uc1\u337X gazdas�gi igazs�gtalans�gok �s a nagyobb politikai
    k�pviseletet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ig�nyl\
    uc1\u337X, v�laszt�jogukt�l megfosztott t�megek k�vetel�sei v�ltottak ki. Az 1811
    �s 1816 k�z�tt t�rt�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {ludditafelkel�sek (luddit�knak nevezt�k a g�prombol�kat, akik az �j
    technol�gi�k bevezet�se ellen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {harcoltak, mert �gy hitt�k, hogy ezek miatt cs�kken majd a b�r�k)
    ut�n olyan felkel�sek t�rtek ki, ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {az emberek m�r kifejezetten politikai jogokat k�veteltek.
    Ilyenek voltak az 1826-os londoni Spa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Fields-i felkel�sek �s az 1819-es manchesteri peterlooi
    m�sz�rl�s. Az 1830-as, �n. Swing-l�zad�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\
    cf0\f0\charscalex100 {sor�n a mez\uc1\u337Xgazdas�gi munk�sok tiltakoztak az
    �j technol�gi�k bevezet�se ellen, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {el�gedetlens�g�knek adtak hangot, ami�rt cs�kken az
    �letsz�nvonaluk. Mindek�zben P�rizsban kit�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {az 1830-as j�liusi forradalom. Az elit tagjai
    egyet�rtettek abban, hogy a t�rsadalmi el�gedetlens�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {robban�sk�zeli �llapotot id�zett el\uc1\
    u337X, �s csak �gy lehet lecsillap�tani a t�meget �s feltart�ztatni a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalmat, ha
    teljes�tik a k�vetel�seiket, �s megkezdik a parlament�ris reformot.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nem meglep\uc1\u337X teh�t, hogy az 183l-es v�laszt�sok
    legink�bb egyetlen dologr�l sz�ltak: a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {reformr�l. A Whig p�rt, k�zel sz�z �vvel
    Sir R�bert Walpole ut�n, sokkal fog�konyabb volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�zemberek k�r�seire, �s a szavazati jogok
    kiterjeszt�s��rt kamp�nyolt. De ez a v�laszt�sra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jogosultak sz�m�nak csak minim�lis
    n�veked�s�t jelentette. Az egyetemes v�laszt�jog, ak�r csak a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�rfiak sz�m�ra, sz�ba sem ker�lt. A
    v�laszt�sokat a Whig p�rt nyerte meg, �s vezet\uc1\u337Xj�k, Grey gr�fja}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Earl Grey) lett a
    minisztereln�k. A gr�f t�volr�l sem volt radik�lis. \uc1\u336X �s a Whig p�rt nem
    az�rt akart}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {reformokat, mert �gy gondolta, hogy igazs�gosabb, ha kib\uc1\u337Xv�tik a
    v�laszt�sra jogosultak k�r�t, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mert osztozni akart a hatalmon. A demokr�ci�t nem az elit adta a
    briteknek. Azt legink�bb az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vett�k el, akiknek hatalmat adtak a kez�kbe az Angli�ban �s Nagy-
    Britanni�ban �vsz�zadok �ta zajl�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai folyamatok. A t�megek felb�torodtak l�tva azt, hogy
    a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom micsoda}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�sokat gener�lt a politikai int�zm�nyek jelleg�ben. A
    reformokra az�rt ker�lhetett sor, mert az}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elit �gy gondolta, ez az egyetlen m�dja
    annak, hogy folytat�djon a saj�t uralma, j�llehet n�mik�pp}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tozott form�ban. Grey gr�fja
    h�res parlamenti besz�d�ben, amikor a politikai reform mellett}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rvelt, ezt nagyon vil�gosan
    megfogalmazta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XNincs m�g egy ember, aki annyira ellenezn� az �ves parlamenti �l�seket, az
    egyetemes v�laszt�jog}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megad�s�t �s a v�laszt�sokat, mint �n. A c�lom nem az, hogy
    kedvezm�nyeket adjak, hanem hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {v�get vessek az erre ir�nyul� rem�nyeknek �s �tleteknek. [...]
    Reformom alapelve az, hogy elker�lj�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a forradalom sz�ks�gess�g�t. [...] Annak �rdek�ben vezet�nk be
    reformokat, hogy meg\uc1\u337Xrizz�k
    a r�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszert, �s
    nem az�rt, hogy megd�nts�k.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Az emberek nem �nc�l�an akartak maguknak v�laszt�jogot,
    hanem az�rt, hogy k�pesek legyenek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megv�deni saj�t �rdekeiket. J�l tudta ezt a chartista
    mozgalom is, amely 1838 ut�n az egyetemes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�jog�rt folytatott kamp�ny �l�re �llt. Nev�t
    onnan kapta, hogy tagjai elfogadt�k az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {N�pchart�t, a n�p szabads�glevel�t - ezzel az
    elnevez�ssel p�rhuzamot akartak vonni a Magna}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Chart�val. J. R. Stephens elmondta, mi�rt fontos a
    t�megek sz�m�ra az egyetemes v�laszt�jog:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XAz
    egyetemes v�laszt�jog k�rd�se [...] h�sba v�g� k�rd�s. [...] Egyetemes
    v�laszt�jog alatt azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�rtem, hogy minden munk�snak joga van ahhoz, hogy legyen egy rendes kab�tja, egy
    rendes kalapja,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendes
    fed�l legyen az \uc1\u337X �s csal�dja feje f�l�tt, rendes �tel ker�lj�n az
    asztal�ra.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Stephens j�l tudta, hogy az egyetemes v�laszt�jog a legink�bb id\uc1\u337Xt�ll�
    eszk�z ahhoz, hogy m�g t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalom jusson a briteknek, �s garant�lni lehessen a munk�soknak a
    kab�tot, a kalapot, a fedelet �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\
    charscalex100 {�telt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A gr�fnak v�g�l siker�lt egyr�szt megszavaztatnia az els\uc1\u337X
    reformt�rv�nyt (First Reform Act),}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {m�sr�szt lecsillap�tania a forradalmi hev�letet an�lk�l,
    hogy komolyabb l�p�seket tett volna az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egyetemes v�laszt�jog bevezet�se fel�. Az 1832-es
    reformok igen m�rt�kletesek voltak, csup�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megdupl�zt�k a szavaz�sra jogosultak ar�ny�t, �gy
    most m�r a feln\uc1\u337Xtt f�rfi lakoss�g 16sz�zal�k-a (a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {teljes lakoss�gnak k�r�lbel�l a
    4sz�zal�k-a) szavazhatott. Megszabadultak tov�bb� az �n. elsorvadt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rzetekt\uc1\u337Xl, �s
    f�ggetlen k�pviseletet kaptak az olyan, �j iparosod� nagyv�rosok, mint
    Manchester,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Leeds �s
    Sheffield. De ett\uc1\u337Xl m�g sz�mos probl�ma megoldatlan maradt. Ez�rt
    azt�n az emberek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hamarosan �jabb k�vetel�sekkel �lltak el\uc1\u337X, �s tov�bb n\uc1\u337Xtt
    a t�rsadalmi el�gedetlens�g. V�laszul}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�jabb reformok k�vetkeztek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�rt engedett a brit elit a
    k�vetel�seknek? Mi�rt gondolta azt a gr�f, hogy ez a r�szleges - nagyon is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szleges - reform az
    egyetlen m�dja annak, hogy megv�dje a rendszert? Mi�rt volt musz�j}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztaniuk a k�t rossz
    (a reform vagy a forradalom) k�z�l, ahelyett, hogy megpr�b�lt�k volna}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {reformok n�lk�l
    fenntartani a hatalmukat? Mi�rt nem tudt�k azt tenni, amit a spanyol
    konkviszt�dorok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tettek
    D�l-Amerik�ban, vagy amit az Osztr�k-Magyar Monarchia �s Oroszorsz�g uralkod�i
    tettek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elk�vetkez\
    uc1\u337X �vtizedekben, amikor az \uc1\u337X orsz�gaikat is el�rte a
    rcforml�z, vagy amit maguk a britek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tettek a karibi t�rs�gben �s Indi�ban: mi�rt nem
    hallgattatt�k el a k�vetel\uc1\u337Xz\uc1\u337Xket er\uc1\u337Xnek erej�vel? Erre}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    k�rd�sre a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s adhat v�laszt. A m�r lezajlott gazdas�gi �s
    politikai v�ltoz�sok miatt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {az elit m�r nem tal�lta k�v�natos megold�snak az er\uc1\
    u337Xszakos elnyom�st, r�ad�sul az egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megval�s�thatatlanabbnak t\uc1\u369Xnt. Ahogy E. P.
    Thompson �rta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XAmikor az 1790 �s 1832 k�z�tt zajl� k�zdelmek jelezt�k, hogy ez az egyens�ly
    megv�ltozott, Anglia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {uralkod�i riaszt� alternat�v�kkal n�ztek szembe: v�laszthatt�k azt, hogy
    lemondanak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jog�llamis�gr�l, lerombolj�k az alaposan kidolgozott alkotm�nyos
    strukt�r�ikat, visszavonnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {mindent, amit kor�bban mondtak, �s uralkodnak er\uc1\u337Xszak
    �tj�n; vagy azt, hogy al�vetik magukat a saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szab�lyaiknak, �s feladj�k hegem�ni�jukat. [...]
    El\uc1\u337Xsz�r bizonytalan l�p�seket tettek az el\uc1\u337Xbbi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�ba. De v�g�l ahelyett,
    hogy darabokra z�zt�k volna a saj�t �nk�p�ket, �s megtagadt�k volna}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {150 �v alkotm�nyos
    t�rv�nyess�g�t, fejet hajtottak a t�rv�ny el\uc1\u337Xtt.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {M�s sz�val, ugyanazok az er\
    uc1\u337Xk, amelyek - a fekete t�rv�ny meghozatalakor - arra k�sztett�k a
    brit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elitet, hogy ne
    akarja lerombolni a jog�llamis�g �p�tm�ny�t, most arra k�sztett�k, hogy
    tart�zkodjon az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elnyom�s �s az er\uc1\u337Xszak eszk�zeit\uc1\u337Xl, amelyekkel megint
    csak vesz�lyeztetn� az eg�sz rendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {stabilit�s�t. Ha azt mondtuk, hogy a fekete t�rv�ny
    v�grehajt�sa al��sta volna a jogrendszert, �s ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggyeng�tette volna azt a rendszert, amelyet a
    keresked\uc1\u337Xk, �zletemberek �s a dzsentrik �p�tettek fel}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom
    sor�n, akkor azt kell mondanunk, hogy 1832-ben egy elnyom� diktat�ra}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�ll�t�sa le is rombolta volna ezt
    a rendszert. Tulajdonk�ppen azok, akik a parlament�ris reformokat}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetel\uc1\u337X demonstr�ci�kat
    szervezt�k, t�k�letesen tiszt�ban voltak a jog�llamis�g fontoss�g�val, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azzal, hogy az -
    ebben a korszakban - mit jelentett a brit politikai int�zm�nyek sz�m�ra.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jog�llamis�g
    retorik�j�t arra haszn�lt�k, hogy ezt meg�rtess�k. Az egyik els\uc1\u337X
    szervezet, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {parlament�ris reformokat k�vetelt, a Hampden Club volt, amely nev�t arr�l
    a John Hampden}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {parlamenti k�pvisel\uc1\u337Xr\uc1\u337Xl kapta, aki els\uc1\u337Xk�nt
    tagadta meg a \uc1\u8222Xhaj�p�nz\uc1\u8221X megfizet�s�t I. K�rolynak.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy azt a 7.
    fejezetben l�ttuk, ez a kulcsfontoss�g� esem�ny vezetett el a Stuart-
    abszolutizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elleni
    els\uc1\u337X komolyabb felkel�shez.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek k�z�tti
    dinamikus, pozit�v visszacsatol�s is vonz�v�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tett egy ilyen elj�r�st. A befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyeknek k�sz�nhet\uc1\u337Xen fejl\uc1\u337Xdtek a befogad�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piacok, ami azt is
    jelentette, hogy hat�konyabb lett az er\uc1\u337Xforr�sok allok�ci�ja,
    nagyobb lett a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {motiv�ci� a tanul�sra �s a szakmai fejl\uc1\u337Xd�sre,
    �s �jabb technol�giai innov�ci�k jelentek meg az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iparban. 1831-re ezek az er\uc1\u337Xk m�r
    mind m\uc1\u369Xk�d�sbe l�ptek Nagy-Britanni�ban. A n�pi k�vetel�sek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldbe d�ng�l�se vagy a
    befogad� politikai int�zm�nyek elleni puccs ezeket az eredm�nyeket is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lerombolta volna, �s a
    tov�bbi demokratiz�l�d�st meg a m�g befogad�bb� v�l�st ellenz\uc1\u337X
    elit azon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapta volna
    mag�t, hogy ebben a puszt�t�sban az \uc1\u337X vagyona is odalett.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ennek a pozit�v visszacsatol�snak egy m�sik vonatkoz�sa, hogy egy
    befogad� gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszerben az ir�ny�t� hatalom m�r nem annyira
    k�zponti k�rd�s. Az Osztr�k-Magyar}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {Monarchi�ban �s Oroszorsz�gban - ahogy azt a 8.
    fejezetben l�ttuk - az uralkod�nak �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {arisztokr�ci�nak b\uc1\u337Xven volt vesztenival�ja,
    ez�rt ellenezte az iparos�t�st �s a reformokat. Ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szemben Nagy-Britanni�ban a XIX. sz�zad
    kezdet�n, a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn53\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {kialakul�s�nak k�sz�nhet\uc1\u337Xen,
    sokkal kisebb volt a t�t: nem voltak jobb�gyok, alig volt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszermunka, �s m�r csak n�h�ny
    monop�lium maradt, amelyeket v�dtek a bel�p�si korl�tok. �gy a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {brit elit sz�m�ra m�r nem volt olyan
    �rt�kes a hatalom.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    kedvez\uc1\u337X k�rforg�s logik�ja azt dikt�lta, hogy az eff�le elnyom�
    l�p�sek egyre kev�sb� lesznek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megval�s�that�ak, �s ennek megint csak a befogad� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyek k�z�tti pozit�v}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {visszacsatol�s volt az oka. Egy befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyrendszerben sokkal igazs�gosabb az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xforr�sok megoszt�sa, mint egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben. Az el\uc1\u337Xbbi hatalomhoz juttatja}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az emberek t�megeit, �s �gy m�g
    egyenl\uc1\u337Xbb es�lyeket teremt akkor is, ha �pp a hatalom�rt folyik
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {harc. Ez�rt
    nehezebb a sz\uc1\u369Xk elitnek legy\uc1\u337Xzni a t�megeket, mint eleget
    tenni a k�vetel�seiknek, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legal�bbis azok egy r�sz�nek. A brit befogad� int�zm�nyek
    m�r elind�tott�k az ipari forradalmat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Nagy-Britannia pedig megindult a gyors v�rosiasod�s
    �tj�n. A v�rosokban t�m�r�l\uc1\u337X, r�szben m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szervezett �s hatalomhoz jutott
    csoportokkal szemben pedig sokkal nehezebb lett volna az elnyom�s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eszk�zeivel �lni, mint a
    paraszts�ggal vagy a kiszolg�ltatott jobb�gyokkal szemben.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy hozta el a kedvez\uc1\u337X
    k�rforg�s Nagy-Britanni�nak az els\uc1\u337X reformt�rv�nyt 1832-ben. De ez csak
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kezdet volt.
    Hossz� utat kellett m�g megtenni a val�di demokr�ci�ig, mert 1832-ben az
    elit csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {annyit
    k�n�lt fel, amennyit saj�t meg�t�l�se szerint musz�j volt, �s nem t�bbet. A
    parlament�ris reform}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�rd�s�t a chartista mozgalom vitte tov�bb. Az �ltala kiadott, 1838-as N�pcharta
    az al�bbi pontokat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {tartalmazta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XSzavazati jog minden, 21 �v feletti,
    �pelm�j\uc1\u369X f�rfinak, aki �pp nem b�ntet�s�t t�lti.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szavaz�c�dula alkalmaz�sa, hogy a szavaz�
    szavazati jog�nak gyakorl�sakor v�delmet �lvezzen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A parlamenti k�pvisel\uc1\u337Xs�ghez sz�ks�ges
    vagyoni el\uc1\u337Xfelt�telek elt�rl�se, hogy a v�laszt�k b�rkit}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megv�laszthassanak, legyen az
    gazdag vagy szeg�ny.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A parlamenti k�pvisel\uc1\u337Xi fizet�s bevezet�se, hogy egy tisztess�ges
    keresked\uc1\u337X, munk�s vagy egy�b}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {szem�ly is elfogadhassa a megb�zat�st, �s akkor is
    legyen meg�lhet�se, amikor munka helyett az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g �rdekeit k�pviseli.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Egyforma v�laszt�ker�letek kialak�t�sa,
    hogy ugyanannyi v�laszt�t ugyanannyi parlamenti tag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pviselhessen, �s a kisebb v�laszt�ker�letek
    ne ker�lhessenek f�l�nybe a nagyobbakkal szemben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�venk�nti parlamenti v�laszt�sok
    bevezet�se, mert ez a leghat�konyabb m�dja a veszteget�sek �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fenyeget�sek megel\uc1\
    u337Xz�s�nek. Mert h�t�vente egyszer tal�n meg lehet v�s�rolni egy
    v�laszt�ker�let}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szavazatait (m�g titkos szavaz�s eset�n is), de senkinek nincs annyi
    p�nze, hogy (az egyetemes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {v�laszt�jogi rendszerben) 12 havonta lefizesse az eg�sz
    v�laszt�ker�letet; �s a k�pvisel\uc1\u337Xk, ha csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy �vre v�lasztan�k \uc1\u337Xket, nem tudn�k
    kij�tszani �s el�rulni a v�laszt�ikat, mint most.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A szavaz�c�dula alkalmaz�sa a titkos
    szavaz�s bevezet�s�t �s egyben a ny�lt szavaz�s elt�rl�s�t}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelentette.
    Ny�lt szavaz�s eset�n ugyanis soklcd k�nnyebb volt szavazatokat venni, �s
    nyom�st}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakorolni a
    v�laszt�kra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A chartista mozgalom egy eg�sz sor
    t�megdemonstr�ci�t szervezett, �s ebben az id\uc1\u337Xszakban a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {parlamentben folyamatosan
    napirenden voltak a tov�bbi reformok. B�r a chartist�k 1848 ut�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {feloszlottak, 1846-ban
    megalakult az orsz�gos reformuni� (National Reform Union), 1865-ben pedig}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {a reformliga (Reform
    League). 1866 j�lius�ban, k�sz�nhet\uc1\u337Xen a reformp�rtiak Hyde Park-
    i}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {felkel�seinek, a
    politik�ban megint a reform lett a legfontosabb programpont. Ennek a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nyom�sgyakorl�snak is
    meglett az eredm�nye: 1867-ben megsz�letett a m�sodik reformt�rv�ny}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Second Reform Act) is,
    amely �jra megdupl�zta a v�laszt�sra jogosultak ar�ny�t, �s ezzel minden}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�rosi
    v�laszt�ker�letben a munk�soszt�ly szavaz�i ker�ltek t�bbs�gbe. Nem sokkal
    ez ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bevezett�k a
    titkos szavaz�st, �s l�p�seket tettek a korrupt v�laszt�si gyakorlatok
    kiiktat�s�ra. (Ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {volt, t�bbek k�z�tt, a \uc1\u8222Xkedvesked�s\uc1\u8221X, amely l�nyeg�ben
    azt jelentette, hogy a szavazat�rt cser�be a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szavaz� aj�nd�kot kapott, �ltal�ban p�nzt, �telt
    vagy
    alkoholt.) A v�laszt�sra jogosultak ar�ny�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�jb�li megdupl�z�s�t hozta az 1884-es harmadik
    reformt�rv�ny (Third Reform Act). Ekkor m�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feln\uc1\u337Xtt f�rfi lakoss�g 60sz�zal�k-
    �nak volt szavazati joga. Az I. vil�gh�bor�t k�vet\uc1\u337Xen, 1918-ban
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {parlament
    megszavazta a \uc1\u8222XRepresentation of the People\uc1\u8221X elnevez�s\uc1\
    u369X, n�pk�pviseleti t�rv�nyt, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {szavazati jogot adott minden 21 �v feletti f�rfinak �s azoknak a
    30 �v feletti n\uc1\u337Xknek, akik ad�fizet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llampolg�rok vagy ad�fizet\uc1\u337X
    �llampolg�rok feles�gei voltak. Majd csak 1928-ban kaptak a n\uc1\u337Xk
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�rfiakkal azonos
    felt�telekkel szavazati jogot. Az 1918-as int�zked�sekr\uc1\u337Xl a h�bor� alatt
    t�rgyaltak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s, �gy
    t\uc1\u369Xnik, a korm�nynak siker�lt k�lcs�n�sen el\uc1\u337Xny�s
    meg�llapod�sra jutnia a munk�sokkal,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {akikre sz�ks�ge volt a harct�ren �s a gy�rakban is. �s
    a korm�ny tal�n felfigyelt az 1917-es orosz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom radikalizmus�ra is.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A befogad� politikai
    int�zm�nyrendszer fokozatos fejl\uc1\u337Xd�s�vel p�rhuzamosan zajlott egy
    befogad�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    int�zm�nyrendszer kialak�t�sa is. Az els\uc1\u337X reformt�rv�ny egyik legjelent\
    uc1\u337Xsebb eredm�nye az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt, hogy 1846-ban hat�lyon k�v�l helyezt�k a
    gabonat�rv�nyeket (Corn Laws). Ahogy azt a 7.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fejezetben l�ttuk, a gabonat�rv�nyek �rtelm�ben
    tilos volt gabon�t �s szemesterm�nyt import�lni - �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akart�k magasan tartani az �rakat �s
    biztos�tani a f�ldbirtokosoknak a tisztes profitot. A manchesteri}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s birminghami parlamentarist�k
    azonban olcs� gabon�t �s alacsony b�reket akartak. Megkapt�k, �s a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldbirtokosok �rdekei komoly
    csorb�t szenvedtek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Azt k�vet\uc1\u337Xen, hogy a XIX. sz�zadban n\uc1\u337Xtt a v�laszt�sra
    jogosultak sz�ma, �s sz�mos egy�b, jelent\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�s t�rt�nt a politikai
    int�zm�nyrendszerben, �jabb reformok k�vetkeztek. 1871-ben a liber�lis}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minisztereln�k, Gladstone
    megnyitotta a k�zigazgat�st a k�zn�p el\uc1\u337Xtt, �gy most m�r, �rdemei
    alapj�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�rki
    beker�lhetett; �s ezzel folytatta azt a politikai centraliz�ci�t �s tov�bb
    �p�tette azt az �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszert, amelyet m�g a Tudorok kezdtek el. Ebben
    az id\uc1\u337Xszakban a liber�lis �s a Tory}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rti korm�nyok tekint�lyes mennyis�g\uc1\u369X
    munkaer\uc1\u337X-piaci szab�lyoz�st vezettek be. Hat�lyon k�v�l}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyezt�k p�ld�ul a Masters
    and Servants Acts elnevez�s\uc1\u369X t�rv�nycsomagot, amely lehet\uc1\u337Xv�
    tette a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {munk�ltat�k
    sz�m�ra, hogy t�rv�nyileg korl�tozz�k munk�saik mobilit�s�t; �s v�ltoztattak
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaviszony
    term�szet�n is - a munk�sok jav�ra. 1906 cs 1914 k�z�tt a Liber�lis P�rt H. H.
    Asquith}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s D�vid Lloyd George vezet�se alatt kezdte arra haszn�lni
    az �llam int�zm�ny�t, hogy sokkal t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�zszolg�ltat�st ny�jtson a polg�rainak, p�ld�ul
    eg�szs�g�gyi biztos�t�st, munkan�lk�lis�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztos�t�st, �llamilag finansz�rozott nyugd�jakat,
    minim�lb�rt, illetve elk�telezte mag�t egy �jraeloszt�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer\uc1\u369X ad�z�s mellett. Mindezen
    fisk�lis v�ltoz�sok eredm�nyek�nt a XIX. sz�zad utols� h�rom}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vtized�ben az ad�bev�telek ar�nya a
    nemzeti �sszterm�ken bel�l t�bb mint a dupl�j�ra n\uc1\u337Xtt, majd a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {XX. sz�zad els\uc1\u337X
    h�rom �vtizede alatt megint megdupl�z�dott. Az ad�rendszer emellett m�g}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222Xprogressz�vebb\uc1\u8221X is lett, �gy a gazdagabbak nagyobb ar�nyban
    vett�k ki a r�sz�ket a k�z�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {tehervisel�sb\uc1\u337Xl.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindek�zben a
    t�megek sz�m�ra is el�rhet\uc1\u337Xbb� v�lt az oktat�si rendszer, amely
    kor�bban vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\
    uc1\u337Xsorban az elit sz�m�ra fenntartott, egyh�zi oktat�si int�zm�nyekben
    zajlott, vagy a szeg�nyeknek is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csak tand�j ellen�ben volt biztos�tott. Az 1870-es oktat�si t�rv�ny
    (Education Act) els\uc1\u337X alkalommal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {k�telezte a korm�nyt �ltal�nos oktat�si feladatok
    szisztematikus ell�t�s�ra. Az oktat�s 1891-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ingyeness� v�lt. 1893-ban a tank�telezetts�g fels\uc1\
    u337X korhat�ra 11 �v volt. 1899-ben 12 �vre emelt�k, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanebben az �vben k�l�n rendelkez�seket
    vezettek be a szeg�ny csal�dok gyermekeire vonatkoz�an.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindezen v�ltoz�sok eredm�nyek�nt a 10
    �ves koroszt�lyban az iskol�sok ar�nya, amely 1870-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ki�br�nd�t�an alacsony, 40sz�zal�k volt,
    1900-ra 100sz�zal�k-ra n\uc1\u337Xtt. V�g�l az 1902-es oktat�si}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�ny hozta meg a nagy
    �tt�r�st: b\uc1\u337Xs�ges er\uc1\u337Xforr�st biztos�tott az iskol�knak, �s
    bevezette a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gimn�zium
    int�zm�ny�t, amely azut�n a brit k�z�pfok� oktat�s alapj�v� v�lt.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {A brit p�lda, amely a befogad� int�zm�nyek kedvez\uc1\u337X
    k�rforg�s�t illusztr�lja, val�j�ban a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xl�pcs\uc1\u337Xzetes kedvez\uc1\u337X k�rforg�s\
    uc1\u8221X eset�t mutatja be. T�ved�s ne ess�k, a politikai v�ltoz�sok val�ban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a m�g befogad�bb
    jelleg fel� terelt�k a politikai int�zm�nyeket, �s mindez a hatalomhoz
    jutott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�megek
    k�vetel�seinek eredm�nye volt. Ezek a v�ltoz�sok t�bb l�p�sben val�sultak
    meg. Minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�vtizedben siker�lt egyet el\uc1\u337Xrel�pni a demokr�cia fel� - hol kisebbet,
    hol nagyobbat. Minden egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�p�st vit�k �veztek, �s az eredm�ny mindig kisz�m�thatatlan
    volt. De a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xket mozg�s�tott, amelyek r�v�n a politikai
    szerepl\uc1\u337Xknek egyre kev�sb� volt �rdek�k ragaszkodni a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalomhoz. Ezek az er\uc1\u337Xk
    teremtett�k meg a jog�llamis�got, megnehez�tve ezzel az elit dolg�t, amely}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xszakot
    alkalmazott volna azokkal szemben, akik ugyanazt k�vetelt�k most maguknak,
    amit az elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetelt a Stuart uralkod�kt�l. Egyre val�sz�n\uc1\u369Xtlenebb volt, hogy
    ebb\uc1\u337Xl a konfliktusb�l �sszn�pi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {forradalom lesz; val�sz�n\uc1\u369Xbb volt, hogy siker�l
    b�k�s �ton megoldani, er\uc1\u337Xs�tve az int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� jelleg�t. Van ennek a l�pcs\
    uc1\u337Xzetes v�ltoz�snak egy igen nagy er�nye. Sokkal kev�sb�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fenyeget\uc1\u337X az elitre
    n�zve, mint egy teljes rendszerv�lt�s. Apr� l�p�senk�nt halad a folyamat el\uc1\
    u337Xre, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal t�bb �rtelme van eleget tenni egy apr�
    k�vetel�snek, mint kirobbantani egy nagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ls�ghelyzetet. Ez, r�szben, magyar�zatot ad arra, hogy
    tudt�k minden komolyabb konfliktus n�lk�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elt�r�lni a gabonat�rv�nyeket. 1846-ban - k�sz�nhet\uc1\
    u337Xen az els\uc1\u337X reformt�rv�nynek - a f�ldbirtokosok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r nem tudt�k ir�ny�t�suk alatt tartani a
    t�rv�nyhoz�st. Ha m�r 1832-ben napirendre ker�lt volna a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�sra jogosultak k�r�nek kib\uc1\
    u337Xv�t�se, a szavaz�ker�letek �talak�t�sa �s a gabonat�rv�nyek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�lytalan�t�sa, mindez
    sokkal nagyobb ellen�ll�sba �tk�z�tt volna a f�ldbirtokosok r�sz�r\uc1\
    u337Xl.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azonban az,
    hogy el\uc1\u337Xbb sz�letett n�h�ny, korl�tozott hat�ly� politikai reform, �s csak
    k�s\uc1\u337Xbb ker�lt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ter�t�kre a gabonat�rv�nyek elt�rl�se, okafogyott� tette a
    vit�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A fokozatos
    �talak�t�s azt is garant�lta, hogy az �llam nem mer�szkedik ismeretlen
    terepre. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xszakos rendszerv�lt�s azt jelenti, hogy a r�gi rendszer hely�n fel kell
    �p�teni egy teljesen �jat. Ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rt�nt a francia forradalom eset�ben: amikor el\uc1\u337Xsz�r
    k�s�rletezni kezdtek a demokr�ci�val, kit�rt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {terror, azt�n m�g k�tszer visszat�rtek a
    monarchi�hoz, miel\uc1\u337Xtt 1870-ben v�gre megsz�letett a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {harmadik francia k�zt�rsas�g. Es
    ugyanez t�rt�nt az orosz forradalom eset�ben is: a t�bbs�gnek elege}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt a birodalmi berendezked�sb\
    uc1\u337Xl, egy igazs�gosabb rendszert akart - ebb\uc1\u337Xl lett az
    egyp�rti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {diktat�ra,
    amely sokkal er\uc1\u337Xszakosabb, v�resebb �s gonoszabb volt, mint az a
    rendszer, amelyet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100
    {lev�ltott. Ezekben az orsz�gokban neh�z lett volna v�ghezvinni egy ilyen
    l�pcs\uc1\u337Xzetes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {reformfolyamatot, mert hi�nyzott hozz� a pluralista h�tt�r, �s mert
    int�zm�nyrendszer�k er\uc1\u337Xsen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X volt. Nagy-Britanni�ban a dics\
    uc1\u337Xs�ges forradalom eredm�nyek�nt l�trej�v\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {pluralizmus �s a benne megteremtett
    jog�llamis�g tette lehet\uc1\u337Xv� �s k�v�natoss� ezt a fajta}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fokozatoss�got.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A konzervat�v angol �r�, Edmund
    B�rke, aki makacsul ellenezte a francia forradalmat, 1790-ben ezt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�rta: \uc1\u8222X...mindenkinek
    v�gtelen �vatoss�ggal szabad csak arra v�llalkoznia, hogy lebontson egy olyan}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�p�letet, amely hossz�
    id\uc1\u337Xn �t t\uc1\u369Xrhet\uc1\u337Xen szolg�lta a t�rsadalom k�z�s
    c�ljait, vagy hogy �jj��p�tse}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {an�lk�l, hogy szeme el\uc1\u337Xtt bizony�tottan hasznos
    p�ld�k �s mint�k lebegn�nek.\uc1\u8221X �sszess�g�ben nem}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt igaza. A francia forradalom
    lerombolt egy d�ledez\uc1\u337X �p�tm�nyt, �s utat nyitott a befogad�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeknek, nemcsak
    Franciaorsz�gban, de szerte Nyugat-Eur�p�ban is. B�rke figyelmeztet�se}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�mik�pp m�gis helyt�ll�
    volt. Nagy-Britanni�ban az 1688-ban megindul� �s B�rke hal�la ut�n 30}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vvel felgyorsul�,
    l�pcs\uc1\u337Xzetes politikai reformfolyamat sokkal hat�konyabb volt, mert c
    fokozatoss�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miatt
    hathat�sabb volt, nehezebben lehetett szembesz�llni vele, �s v�g�l �gy sokkal
    tart�sabb is lett.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li3906\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\
    cf0\f0\charscalex100\b {A tr�szt�k buk�sa}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Egyes�lt �llamok befogad�
    int�zm�nyrendszer�nek gy�kerei eg�szen a gyarmati id\uc1\u337Xszakig - a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Virgini�ban,
    Marylandben, valamint �szak- �s D�l-Karolin�ban lezajl� k�zdelmekig -
    ny�lnak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vissza.
    Ezeket az int�zm�nyeket m�r csak meger\uc1\u337Xs�tette az Egyes�lt �llamok
    alkotm�nya, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elv�lasztotta egym�st�l a h�rom hatalmi �gat, �s korl�tozta az egyes
    hatalmi �gak jogk�r�t. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkotm�ny megsz�let�s�vel azonban m�g nem �rt v�get a befogad�
    int�zm�nyek fejl\uc1\u337Xd�se. Ak�rcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Nagy-Britanni�ban, ezeket az int�zm�nyeket itt is tov�bb er\
    uc1\u337Xs�tette a pozit�v visszacsatol�s folyamata,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelynek alapj�t a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s
    adta.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Egyes�lt �llamokban a XIX. sz�zad k�zep�n m�r
    minden feh�r f�rfi szavazhatott - a n\uc1\u337Xk �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feket�k nem. A gazdas�gi int�zm�nyek
    egyre befogad�bb� v�ltak: p�ld�ul azzal, hogy 1862-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megszavazt�k a birtokt�rv�nyt (Homestead
    Act), amely a telepesek rendelkez�s�re bocs�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�rvid�ket, ahelyett, hogy ezeket a
    f�ldeket a politikai elit kapta volna meg. De, ak�rcsak Nagy-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Britanni�ban, itt is akadtak
    probl�m�k. Az amerikai polg�rh�bor� lez�rult�val �szakon megl�dult a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�g. Ahogy egyre b\
    uc1\u337Xv�lt a vas�th�l�zat, terjeszkedett az ipar �s a kereskedelem,
    n�h�nyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmas
    vagyonokra tettek szert. A gazdas�gi sikeren felbuzdulva ezek az emberek
    �s c�geik egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {g�tl�stalanabbak lettek. K�ny�rtelen �zleti m�dszereik miatt rabl�lovagoknak
    nevezt�k el ezeket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�llalkoz�kat, akik minden erej�kkel azon voltak, hogy megszil�rd�ts�k saj�t
    monopolhelyzet�ket, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megakad�lyozz�k, hogy ak�r egyetlen potenci�lis versenyt�rs is a piacra
    l�pjen vagy egyenl\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {felt�telek mellett �zleteljen. Az egyik legh�rhedtebb
    rabl�lovag, egy bizonyos Cornelius Vanderbilt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer azt mondta: \uc1\u8222XMit �rdekel
    engem a t�rv�ny? H�t nem eny�m a hatalom?\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egy m�sik h�res rabl�lovag,John D.
    Rockefeller 1870-ben olajc�get alap�tott, ez lett a Standard Oil}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Company. Clevelandi riv�lisait�l
    hamar megszabadult, �s megpr�b�lta monopoliz�lni az olaj �s az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olajterm�kek sz�ll�t�s�t �s
    forgalmaz�s�t. 1882-re fel�p�tett mag�nak egy er\uc1\u337Xs monop�liumot, vagyis,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mai nyelven sz�lva,
    egy tr�szt�t. Az Egyes�lt �llamokban 1890-re a finom�tott k\uc1\u337Xolaj
    forgalm�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {88sz�zal�k-a a Standard Oil Company kez�ben volt, �s Rockefeller 1916-ra a vil�g
    els\uc1\u337X milli�rdosa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {lett. Korabeli g�nyrajzokon a Standard Oil Companyt nyolckar�
    polipk�nt �br�zolt�k, amely nemcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az olajiparra, de az amerikai kongresszus �p�let�re is r�csavarta a
    cs�pjait.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Majdnem ugyanennyire h�rhedt volt John Pierpont Morgan
    is, egy modern bankkonglomer�tum, a J. P.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Morgan megalap�t�ja, amely az �vtizedek sor�n �s sz�mos
    c�gegyes�t�s ut�n v�g�l JPMorgan Chase}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {lett. 1901-ben Morgan �s Andrew Carnegie - U. S. Steel
    Company n�ven - ac�lgy�rat alap�tott. Ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt az els\uc1\u337X olyan r�szv�nyt�rsas�g, amelynek a
    t\uc1\u337Xke�rt�ke meghaladta az egymilli�rd doll�rt; messze}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez volt a legnagyobb ac�lv�llalat a
    vil�gon. Az 1890-es �vekben szinte valamennyi gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szektorban kezdtek megjelenni a
    tr�szt�k. Ezek k�z�tt b\uc1\u337Xven akadt olyan, amelynek a piaci}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szesed�se az adott
    szektorban meghaladta a 70sz�zal�k-ot. Ilyen volt j� n�h�ny �n. h�ztart�si m�rka}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, mint a Du Pont,
    az Eastman Kodak �s az International Harvester. T�rt�nelmileg az
    Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok, vagy
    legal�bbis az �szaki �s a k�z�pnyugati �llamok piacai (a t�bbi �llam piacaihoz
    k�pest)}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {versenypiacok voltak, �s az orsz�gnak ezen a r�sz�n az
    emberek sokkal ink�bb az egyenl\uc1\u337Xs�g h�vei}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {voltak, jobban, mint m�shol, �s f\uc1\
    u337Xleg jobban, mint a d�li �llamokban. De ebben a korszakban a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {verseny �tadta a hely�t a
    monop�liumoknak, �s a vagyoni k�l�nbs�gek gyorsan n\uc1\u337Xttek.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Egyes�lt �llamok
    pluralista politikai rendszere m�r eddig is egy sz�les t�rsadalmi
    szegmenst}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ruh�zott fel
    hatalommal, amely �gy fel tudott l�pni az eff�le t�lkap�sokkal szemben. A
    rabl�lovagok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {monopolisztikus gyakorlat�nak �ldozatai, vagy az iparban megszerzett g�tl�stalan
    uralm�nak ellenz\uc1\u337Xi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szervez\uc1\u337Xdni kezdtek. Megalak�tott�k a Populista majd a
    Progressz�v mozgalmat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A Populista mozgalmat egy r�g�ta elh�z�d� agr�rv�ls�g termelte ki, amely m�r az
    1860-as �vek v�ge}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ta
    gy�t�rte a k�z�pnyugati �llamokat. A \uc1\u8222XThe National Grange of the
    Order of Patrons of}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Husbandry\uc1\u8221X n�ven l�trej�tt farmer-egyes�letet, r�viden a Grangerst
    1867-ben alap�tott�k azzal a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {c�llal, hogy mozg�s�ts�k a f�ldm\uc1\u369Xveseket, �s k�z�s
    er\uc1\u337Xvel l�pjenek fel a tisztess�gtelen �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {diszkriminat�v �zleti gyakorlatokkal
    szemben. 1873-ban �s 1874-ben a Grangers tagjainak 11}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {k�z�pnyugati �llam t�rv�nyhoz�
    test�let�ben siker�lt hatalomrajutniuk, �m a vid�kiek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el�gedetlenked�s�nek cs�cspontj�t az
    jelentette, amikor 1892-ben megalakult a N�pp�rt. M�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyanabban az �vben, az eln�kv�laszt�son a
    p�rt megszerezte a polg�rok szavazat�nak 8,5sz�zal�k-�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�vetkez\uc1\u337X k�t v�laszt�son a
    populist�k m�r a demokrat�k sorait er\uc1\u337Xs�tett�k, �m a demokrata jel�lt,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {William Jennings
    Bryan, aki egy�bk�nt saj�tjak�nt hirdette sz�mos programpontjukat,
    mindk�tszer}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {elvesztette az eln�kv�laszt�st. A tr�szt�k terjed�s�vel szembehelyezked\uc1\
    u337X, alulr�l szervez\uc1\u337Xd\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen�ll�si mozgalom az�rt j�tt l�tre, hogy
    megpr�b�lja semleges�teni Rockefellernek �s a t�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabl�lovagnak a nemzeti politik�ra gyakorolt
    hat�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek a
    politikai mozgalmak kezdtek lassan hat�ssal lenni a politikai n�zetekre, majd a
    t�rv�nyhoz�sra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is,
    k�l�n�sen, ami az �llamnak a monop�liumok szab�lyoz�s�ban bet�lt�tt
    szerep�t illeti. Az els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fontos t�rv�ny az 1887-es �llamk�zi kereskedelmi t�rv�ny
    (Interstate Commerce Act) volt, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fel�ll�tott egy �llamk�zi kereskedelmi bizotts�got
    (Interstate Commerce Commission), �s elind�totta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az ipar sz�vets�gi szint\uc1\u369X
    szab�lyoz�s�t. Ezt hamarosan k�vette az 1890-es tr�sztellenes t�rv�ny}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Sherman Antitrust Act),
    amely a mai napig fontos eleme az Egyes�lt �llamok tr�sztellenes}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szab�lyoz�s�nak, �s amely
    alapot szolg�ltatott a rabl�lovagok tr�sztjei ellen ind�tott t�mad�sokhoz.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Komolyabb l�p�seket
    azonban csak azt k�vet\uc1\u337Xen tettek a tr�szt�k ellen, hogy olyan eln�k�k
    ker�ltek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalomra,
    akik elk�telezt�k magukat a reformok �s a rabl�lovagok hatalm�nak
    korl�toz�sa mellett:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ilyen volt Theodore Roosevelt (1901-1909), William Taft (1909-1913) �s Woodrow
    Wilson (1913-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {1921).}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tr�sztelleness�g
    �s az ipar sz�vets�gi szint\uc1\u369X szab�lyoz�s�nak bevezet�se m�g�tt
    megh�z�d�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfontosabb
    politikai er\uc1\u337Xt megint a gazd�k �s a vid�ki lakoss�g szavazatai
    jelentett�k. Amikor az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {1870-es �vekben el\uc1\u337Xsz�r pr�b�lt�k az egyes �llamok - k�l�n-k�l�n -
    t�rv�nyi szab�lyoz�s al� vonni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vas�t�p�t�st, az is a f�ldm\uc1\u369Xvesszervezetek kezdem�nyez�s�re
    t�rt�nt. Val� igaz, hogy m�g a Sherman}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Act elfogad�sa el\uc1\u337Xtt a kongresszus el� ker�l\uc1\
    u337X 59 tr�sztellenes pet�ci� szinte mindegyike az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {agr�r�llamokb�l �rkezett, �s olyan
    szervezetek k�ldt�k be, mint a f�ldm\uc1\u369Xvesek szakszervezete}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Farmers\uc1\
    u8217X Union), a f�ldm\uc1\u369Xvesek sz�vets�ge (Farmers\uc1\u8217X
    Alliance), a f�ldm\uc1\u369Xvesek �nseg�lyz\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyes�lete (Farmers\uc1\u8217X Mutual Benefit
    Association) �s az �llatteny�szt�s p�rtfog�i (Patrons of Anim�l}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Husbandry). A f�ldm\uc1\u369Xveseknek
    k�z�s �rdek�k volt, hogy fell�pjenek az ipar monopolisztikus}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakorlata ellen.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ut�n, hogy tagjai betagoz�dtak a
    demokrata p�rtba, a populista mozgalom elporladt, �m hamvaib�l}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kelt �letre a Progressz�v mozgalom: egy
    heterog�n reformmozgalom, amely nagyj�b�l ugyanazokkal a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�m�kkal foglalkozott, mint el\uc1\u337Xdje.
    A Progressz�v mozgalom kezdetben Teddy Roosevelt k�r�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {csoportosult, aki William McKinley
    aleln�kek�nt v�lt ismertt�, �s aki McKinley meggyilkol�sa ut�n}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(1901) elnyerte az eln�ki sz�ket.
    �m el\uc1\u337Xtte m�g \uc1\u337X volt New York megalkuv�st nem ismer\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyz�ja, aki
    kem�nyen dolgozott az�rt, hogy kiirtsa a politikai korrupci�t �s kiiktassa a \uc1\
    u8222Xpolitikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {g�pezeteket\uc1\u8221X.
    Els\uc1\u337X kongresszusi besz�d�ben Roosevelt figyelme a tr�szt�kre
    ir�nyult. Azt �ll�totta,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy az Egyes�lt �llamok j�l�te a piacgazdas�gon �s az
    �zletemberek tal�l�konys�g�n alapszik,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ugyanakkor:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222X...vannak itt val�s �s komoly vesz�lyek, [...] �s az
    [...] amerikaiaknak meggy\uc1\u337Xz\uc1\u337Xd�s�k, hogy a tr�szt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�ven ismert nagyv�llalatok -
    bizonyos tulajdons�gaik �s hajlamaik miatt - negat�van hatnak az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal�nos j�l�tre. Ez a v�lem�ny
    nem irigys�gb\uc1\u337Xl vagy sz�vte-lcns�gb\uc1\u337Xl fakad, �s nem arr�l van
    sz�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy nc
    lenn�nek b�szk�k a nagy ipari teljes�tm�nyekre, amelyek ezt a nemzetet
    m�s nemzetek el�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {helyezt�k a kereskedelmi hatalom�rt folytatott harcban. �rtik \uc1\u337Xk
    azt, hogy sz�ks�g van �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�dszerekre, mert csak �gy lehet alkalmazkodni a kereskedelem
    megv�ltozott �s folyton v�ltoz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {k�r�lm�nyeihez. Tudj�k \uc1\u337Xk, hogy ha az ember nagy
    dolgokat akar el�rni, sz�ks�g van a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t\uc1\u337Xkeegyes�t�sre is, amikor a vil�g foly�sa
    nagy dolgokat k�vetel. Viszont \uc1\u337Xszint�n �gy gondolj�k,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy az effajta t\uc1\
    u337Xkeegyes�t�st �s t\uc1\u337Xkekoncentr�ci�t, ha nem is tiltani, de
    fel�gyelni �s - �sszer\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hat�rokon bel�l - kontroll�lni kellene; �s �n �gy �t�lem meg, hogy
    igazuk van.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�gy folytatta: \uc1\u8222X�s akik t�rsadalmi fellend�l�st akarnak, �s
    c�ljuk, hogy megszabad�ts�k az �zleti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {vil�got a gazdas�gi b\uc1\u369Xncselekm�nyekt\uc1\u337Xl,
    azoknak legyen c�ljuk az is, hogy megszabad�ts�k az eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamot az er\uc1\u337Xszakos b\uc1\
    u369Xncselekm�nyekt\uc1\u337Xl.\uc1\u8221X Majd azzal z�rta besz�d�t, hogy:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X...az
    emberek �rdeke azt dikt�lja, hogy az orsz�g, an�lk�l, hogy korl�tozn� az
    egyes tag�llamok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalm�t az adott �gyben, �tvegye az �llamk�zi v�llalkoz�st folytat�
    c�gek ellen\uc1\u337Xrz�s�nek �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tev�kenys�g�k szab�lyoz�s�nak jogk�r�t. Ez k�l�n�sen igaz ott,
    ahol a v�llalat bev�teleinek egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�sz�t �zleti tev�kenys�ge valamely monopolisztikus elem�nek vagy
    jelleg�nek k�sz�nheti.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Roosevelt ind�tv�nyozta,
    hogy a kongresszus �ll�tson fel egy sz�vets�gi hivatalt, amelynek hatalm�ban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {�ll kivizsg�lni a
    nagyv�llalatok �gyeit, tov�bb� javasolta, hogy - ha sz�ks�ges -}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkotm�nym�dos�t�ssal hozz�k
    l�tre ezt a hivatalt. Roosevelt 1902-re - a tr�sztellenes t�rv�nnyel -}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�nkretette a J. P.
    Morgan �rdekelts�gi k�r�be tartoz� vas�ti tr�szt�t, a Northern Securities
    Companyt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s azt�n
    sorra perelte be az olyan c�geket, mint a Du Pont, az American Tobacco
    Company �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Standard Oil Company. Roosevelt meger\uc1\u337Xs�tette az �llamk�zi
    kereskedelmi t�rv�nyt azzal, hogy}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1906-ban megszavaztatta az �n. Hepburn
    t�rv�nyt (Hepburn Act), amely tov�bb b\uc1\u337Xv�tette az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llamk�zi kereskedelmi bizotts�g
    jogk�r�t: felhatalmazta - t�bbek k�z�tt - arra, hogy megvizsg�lja a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vas�tt�rsas�gok p�nz�gyi
    besz�mol�it, de �j ter�letekre is kiterjesztette a hatalm�t. Roosevelt ut�dja,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {William Taft meg
    kitart�bban t�madta a tr�szt�ket. Legnagyobb eredm�nye az volt, hogy 1911-
    ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {siker�lt
    feloszlatnia a Standard Oil Companyt. Taftnak is voltak fontos
    reformjavaslatai, p�ld�ul}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bevezette a sz�vets�gi j�vedelemad�t, �s ezzel egy�tt, 1913-
    ban, ratifik�lt�k az alkotm�ny 16.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {m�dos�t�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A progressz�v reformok cs�cs�t az jelentette, amikor 1912-ben
    eln�kk� v�lasztott�k Woodrow}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Wilsont. Wilson 1913-as, Az �j szabads�g (rIhe New Freedom) c�m\uc1\
    u369X k�nyv�ben megjegyezte, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XHa a monop�lium tov�bbra is fenn�ll, tov�bbra is mindig \
    uc1\u337X fogja a korm�nyt kez�ben tartani. Nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {rem�lem, hogy a monop�lium korl�tozni foga
    �nmag�t. Ha Amerik�ban vannak emberek, akik el�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xsek ahhoz, hogy az Egyes�lt �llamok
    korm�ny�t magukhoz ragadj�k, meg is fogj�k ezt tenni.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {1914-ben Wilson elfogadtatta a Clayton tr�sztellenes t�rv�nyt (Clayton Antitrust
    Act) - meger\uc1\u337Xs�tve}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ezzel is a Sherman tr�sztellenes t�rv�nyt -, a t�rv�ny
    v�grehajt�s�hoz pedig l�trehozta a Sz�vets�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kereskedelmi Bizotts�got. Ek�zben Louisian�ban - az
    Arsene Pujo kongresszusi k�pvisel\uc1\u337X vezette}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Pujo-bizotts�g - m�r vizsg�lni kezdte a \
    uc1\u8222Xp�nz�gyi tr�szt�ket\uc1\u8221X (vagyis azt, hogy a monop�liumok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {besziv�rogtak-e a
    p�nz�gyi �gazatba is), �s ez lend�letet adott Wilsonnak ahhoz, hogy
    szigor�tsa a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {p�nz�gyi
    szektor szab�lyoz�s�t. 1913-ban l�trehozta a sz�vets�gi jegybanki tan�csot
    (Federal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Reserve
    Board) - ez szab�lyozta a monopolisztikus tev�kenys�geket a p�nz�gyi szektorban.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XIX. sz�zad
    v�g�n, illetve a XX. sz�zad elej�n ezek a rabl�lovagok �ri�si �zleti sikereket
    �rtek el,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmas,
    monopolisztikus tr�szt�ket hoztak l�tre, �s ez is azt bizony�tja, hogy -
    ahogy azt m�r a 3.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fejezetben elmondtuk - a piacok jelenl�te �nmag�ban m�g nem garancia a
    befogad� int�zm�nyekre;}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hiszen megt�rt�nhet, hogy a piacokat egy maroknyi c�g az
    uralma al� hajtja, az �rak az egekbe}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�knek, �s sem hat�konyabb versenyt�rsakat, sem �j
    technol�gi�kat nem engednek piacra l�pni. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {piac, ha a sors�ra hagyjuk, megsz\uc1\u369Xnhet
    befogad�nak lenni, ha a gazdas�gi �s politikai hatalommal}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�r� egy�nek �s c�gek ker�lnek
    t�ls�lyba. Egy befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszerhez nem}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369Xen piacok, hanem
    befogad� piacok kellenek, amelyek azonos felt�teleket �s gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�gek
    teremtenek a t�bbs�g sz�m�ra. Ha a piac tele van monop�liumokkal, amelyeket
    r�ad�sul}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat az
    elit politikai hatalma, akkor ez nem val�sul meg. De abb�l, ahogy az
    Egyes�lt �llamok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vezet�se a tr�szt�k megjelen�s�re reag�lt, kit\uc1\u369Xnik, hogy amikor a
    politikai int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad�, akkor k�pes olyan kiegyenl�t\uc1\u337X
    er\uc1\u337Xket latba vetni, amelyek nem engedik, hogy a piacok}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� jellege csorb�t
    szenvedjen. �gy n�z ki, amikor a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s m\uc1\
    u369Xk�d�sbe l�p. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszer alapot ad a befogad� politikai
    int�zm�nyrendszernek, amely -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {cser�be - nem engedi, hogy az orsz�g elt�volodjon a befogad�
    gazdas�gi int�zm�nyekt\uc1\u337Xl. Az Egyes�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok tr�sztellenes harca - szemben azzal, amit}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mexik�ban l�ttunk -
    j� p�lda a kedvez\uc1\u337X k�rforg�sra. M�g Mexik�ban nem akadt egyetlen
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {test�let
    sem, amely korl�tozta volna Carlos S�im monop�lium�t, addig az Egyes�lt
    �llamokban az}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn186\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elm�lt sz�z �vben a Sherman �s a Clayton t�rv�ny
    rendszeresen seg�tett megf�kezni a tr�szt�ket, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�liumokat �s a kartelleket, illetve
    seg�tett biztos�tani, hogy a piacok befogad� jelleg\uc1\u369Xek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maradjanak.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XX. sz�zad els\uc1\u337X
    fel�nek amerikai esem�nyei arra is felh�vj�k a figyelmet, milyen fontos
    szerepe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {van a szabad
    sajt�nak abban, hogy sz�les t�rsadalmi r�tegek hatalomhoz jutnak - �gy
    azt�n fontos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerepe
    van a kedvez\uc1\u337X k�rforg�sban is. 1906-ban Roosevelt - Bunyan A
    zar�ndok �tja c�m\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�nyv�nek egyik h\uc1\u337Xse, a gerebly�s ember ut�n - megalkotta a
    botr�nyhajh�sz kifejez�st (a muckracker}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {sz� szerinti ford�t�sban olyan ember, aki �sszegerebly�zi
    a mocskot) ezzel illette azokat az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�js�g�r�kat, akik szerinte t�ls�gosan tolakod�ak voltak. A
    kifejez�s megragadt: �gy nevezt�k azokat az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�js�g�r�kat, akik tolakod�an ugyan, de igen hat�konyan
    leplezt�k le a rabl�lovagok t�lkap�sait �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korrupci�s �gyeket a helyi �s a sz�vets�gi politikai
    �letben. A legh�resebb botr�nyhajh�sz tal�n Ida}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�rbeli volt, akinek 1904-ben megjelent k�nyve,
    History ofthe Standard Oil Company (A Standard}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Oil Company t�rt�nete) kulcsszerepet j�tszott
    abban, hogy siker�lt a k�zv�lem�nyt Rockefeller �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rdekelts�gi k�r�be tartoz� c�gek ellen
    ford�tani. Ennek a folyamatnak volt a cs�cspontja a Standard}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oil Company feloszlat�sa 1910-ben. A
    botr�nyhajh�szok m�sik jeles k�pvisel\uc1\u337Xje az �gyv�d �s �r�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Louis Brandeis volt,
    akit Wilson eln�k k�s\uc1\u337Xbb a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g b�r�j�v�
    nevezett ki. Brandeis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egy eg�sz sor p�nz�gyi botr�ny t�rt�net�t �rta meg Other People\uc1\
    u8217Xs Money andIIow Bankers Use It}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {(M�s emberek p�nze, �s ahogy azt a bank�rok kezelik)
    c�m\uc1\u369X k�nyv�ben, �s befoly�sos tagja volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Pujo-bizotts�gnak. A sajt�m�gn�s William
    Randolph Hearst is kiemelked\uc1\u337X szerepet kapott a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {botr�nyhajh�szok k�z�tt. 1906-ban \uc1\
    u8216XIhe Cosmopolitan c�m\uc1\u369X magazinj�ban egy cikksorozatot jelentetett}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg D�vid Graham
    Phillips toll�b�l, \uc1\u8222XThe Treason of the Senate\uc1\u8221X (A szen�tus
    �rul�sa) c�mmel. Ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sikerre vitte a kamp�nyt, amely azt akarta el�rni, hogy a szen�tus tagjait
    k�zvetlen�l v�lassz�k meg -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ez az �jabb, igen progressz�v reform 1914-ben realiz�l�dott,
    amikor t�rv�nybe iktatt�k a 17.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkotm�nym�dos�t�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A botr�nyhajh�szoknak
    abban is jelent\uc1\u337Xs szerep�k volt, hogy a politikusok elkezdtek
    foglalkozni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tr�szt�kkel, �s l�p�seket tettek ellen�k. A rabl�lovagok gy\uc1\u369Xl�lt�k a
    botr�nyhajh�sz �js�g�r�kat, de az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Egyes�lt �llamok politikai int�zm�nyrendszere nem engedte, hogy
    elhallgattass�k \uc1\u337Xket. Egy befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyrendszerben vir�gzik a szabad sajt�, ami \
    uc1\u8212X cser�be - n�veli annak val�sz�n\uc1\u369Xs�g�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy a befogad� gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyeket fenyeget\uc1\u337X vesz�lyek h�re eljut az emberek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�les t�megeihez, �s siker�l
    azokat meg�ll�tani. Eff�le szabads�g kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszerben - egy
    abszolutisztikus vagy parancsuralmi rendszerben - teljesen}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elk�pzelhetetlen, mert ezek az
    int�zm�nyek seg�tenek a kizs�km�nyol� rezsimeknek m�r cs�r�j�ban}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elfojtani minden komolyabb
    ellen�ll�st. Az Egyes�lt �llamokban a XX. sz�zad els\uc1\u337X fel�ben a szabad}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�diumok �ltal k�z�lt
    inform�ci�knak nyilv�nval�an kulcsszerep�k volt. Ezen inform�ci�k n�lk�l az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amerikai k�zv�lem�ny
    sosem tudta volna meg, hogy val�j�ban mekkora hatalommal b�rtak a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabl�lovagok, hogy milyen
    vissza�l�seket k�vettek el, �s �gy nem is sz�lltak volna szembe a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tr�szt�kkel.}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\
    margbsxn53\pard\li4386\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {B�r�v�logat�s}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Franklin D. Roosevelt, a Demokrata P�rt jel�ltje, Teddy Roosevelt unokatestv�re
    1932-ben, a nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n ker�lt hatalomra. Egy�ni szavazatt�bbs�ggel,
    k�zvetlen�l v�lasztotta \uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {eln�k�nek az amerikai n�p, hogy megval�s�thassa nagyrat�r\uc1\
    u337X politikai terveit, �s kivezesse az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�got a v�ls�gb�l. Beiktat�sa idej�n, 1933
    elej�n, 25sz�zal�k-os volt a munkan�lk�lis�g az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gban, sokan elszeg�nyedtek; az ipari
    termel�s az 1929-es krach �ta a fel�re zuhant, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befektet�sek piaca �sszeomlott. Roosevelt
    politik�ja, amellyel ellens�lyozni k�v�nta ezt a helyzetet,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {New Deal n�ven vonult be a
    t�rt�nelembe. Roosevelt jelent\uc1\u337Xs f�l�nnyel, az egy�ni szavazatok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {57sz�zal�k-�val nyerte
    meg a v�laszt�sokat, demokrata p�rti t�bbs�g alakult ki a kongresszusban �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szen�tusban is - ennyi
    el�g is volt ahhoz, hogy a New Deal �tmenjen a t�rv�nyhoz�son. N�h�ny}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pvisel\uc1\u337X
    azonban alkotm�nyoss�gi probl�m�kra hivatkozva a legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�ghoz fordult, ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Roosevelt szava kisebb s�llyal esett latba.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    New Deal egyik alappill�re a nemzeti ipar-helyre�ll�t�si t�rv�ny (National Industry
    Recovery Act)}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt. A
    I. cikkely az ipar helyre�ll�t�s�ra �sszpontos�tott, amihez - Roosevelt eln�k �s
    csapata szerint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {- kulcsfontoss�g�, hogy megf�kezz�k az ipari versenyt,
    nagyobb jogokat biztos�tsanak a munk�soknak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ahhoz, hogy szakszervezeteket hozzanak l�tre, �s
    szab�lyozz�k a munkanorm�kat. A 11. cikkely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�trehozta a k�zm\uc1\u369Xvek �s k�z�p�letek
    hivatal�t (Public Works Administration), amely olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {infrastruktur�lis projekteket val�s�tott
    meg, mint a 30. utcai vas�t�llom�s Philadelphi�ban, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Triborough h�d (most m�r R�bert F.
    Kennedy h�d) New Yorkban, a Grand Coulee g�t a Columbia}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {foly�n cs az Overseas Highway,
    amely a floridai Key West sziget�t k�ti �ssze a kontinenssel.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Roosevelt eln�k 1933. j�nius 16-
    �n �rta al� a t�rv�nyt, �s a nemzeti ipar-helyre�ll�t�si t�rv�ny m�ris}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rv�nybe l�pett. Azonban - a
    b�r�s�gokon - r�gt�n t�mad�sok keresztt�z�be ker�lt. 1935. m�jus 27-�n}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g
    egyhang�lag �gy d�nt�tt, hogy a t�rv�ny I. cikkelye alkotm�nyellenes,
    �t�let�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerint \uc1\
    u8222Xlehet, hogy a rendk�v�li helyzet rendk�v�li megold�st k�v�n, de [...] a
    rendk�v�li helyzet nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {teremt �s nem is b\uc1\u337Xv�ti ki az alkotm�nyoz� hatalmat\uc1\u8221X.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�g miel\uc1\u337Xtt
    megsz�letett volna a b�r�s�g d�nt�se, Roosevelt m�r tov�bb is l�pett terv�nek
    k�vetkez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pontj�ra, �s al��rta a t�rsadalombiztos�t�si t�rv�nyt (Social Security
    Act), amely modern, j�l�ti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {�llamm� tette az Egyes�lt �llamokat: bevezette a nyugd�jat,
    a munkan�lk�li-j�rad�kot, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csal�dt�mogat�si rendszert, a k�zeg�szs�g�gyi ell�t�st �s a
    rokkants�gi ell�t�sokat. Tov�bb� az eln�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {al��rta az orsz�gos munka�gyi t�rv�nyt (National Labor
    Relations Act), amely tov�bb er\uc1\u337Xs�tette a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munk�sok jogait, akiknek ezut�n joguk volt
    szakszervezeteket alak�tani, kollekt�v t�rgyal�sokat}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdem�nyezni a munk�ltat�kkal �s
    sztr�jkolni ellen�k. Ezek az int�zked�sek szint�n a legfels\uc1\u337Xbb}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r�s�g el� ker�ltek.
    �s ahogy megkapt�k a b�r�i test�let j�v�hagy�s�t, Rooseveltet 1936-ban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�jrav�lasztott�k -
    ez�ttal az egy�ni szavazatoknak m�r a 61sz�zal�k-�t nyerte el.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {I logy n�pszer\uc1\u369Xs�ge
    sosem l�tott magass�gokban sz�rnyalt, Roosevelt nem akarta hagyni, hogy
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�g megint kereszt�lh�zza politikai terveit. Egyik szok�sos r�di�besz�d�ben,
    amelyet}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {1937. m�rcius 9-�n �l\uc1\u337Xben k�zvet�tettek, el\uc1\u337Xre
    felv�zolta ezeket a terveket. El\uc1\u337Xsz�r is felh�vta arra a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {figyelmet, hogy els\uc1\u337X
    eln�ki terminus�ban csak egy hajsz�lon m�lt, hogy a nagyon is
    sz�ks�gszer\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai d�nt�sei �tmentek a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�gon. Majd �gy folytatta:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XEszembe
    jut az a n�gy �vvel ezel\uc1\u337Xtti, m�rciusi este, amikor el\uc1\
    u337Xsz�r sz�ltam �n�kh�z a r�di�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kereszt�l. Epp egy �ri�si bankv�ls�g kell\uc1\u337Xs
    k�zep�n voltunk. Nem sokkal k�s\uc1\u337Xbb - a kongresszus}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {j�v�hagy�s�val - arra k�rt�k az
    orsz�g lakosait, hogy v�lts�k k�szp�nzre, �s adj�k �t}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aranytartal�kaikat az Egyes�lt �llamok
    korm�ny�nak. A mostani fellend�l�s bizony�tja, hogy akkor}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyes d�nt�st hoztunk. De amikor
    k�zel k�t �vvel k�s\uc1\u337Xbb ez a rendelet a legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�g el�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt,
    alkotm�nyoss�g�t a b�r�k csup�n 5:4 ar�nyban t�mogatt�k. Egyetlen szavazaton m�lt,
    hogy ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyszer\
    uc1\u369X orsz�g nem s�llyedt rem�nytelen k�oszba. L�nyeg�ben n�gy b�r� �gy
    d�nt�tt, hogy szentebb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {a mag�njogi szerz\uc1\u337Xd�s biztos�totta, fedezethez val� jog, mint az
    -alkotm�ny legf\uc1\u337Xbb c�lja: hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {biztos�tsa az orsz�g fennmarad�s�t.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Nyilv�nval�, hogy ezt nem lehetett m�g egyszer megkock�ztatni.
    Roosevelt �gy folytatta:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XM�lt cs�t�rt�k�n azt mondtam, hogy az amerikai
    t�pus� korm�nyz�s olyan, mint egy h�rmas fogat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amit az alkotm�ny biztos�t az amerikai
    embereknek, hogy a f�ldj�k fel legyen sz�ntva. A h�rom l�,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�szetesen, a h�rom korm�nyzati
    �g: a kongresszus, a v�grehajt� hatalom �s a b�r�s�gok. Az els\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t l� egyfel� h�z, a harmadik
    nem.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezt
    k�vet\uc1\u337Xen Roosevelt arra h�vta fel a figyelmet, hogy az Egyes�lt
    �llamok alkotm�nya val�j�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem jogos�totta fel a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�got arra, hogy
    fel�lb�r�lja a t�rv�nyek alkotm�nyoss�g�t, 1803-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ban m�gis felvette ezt a szerepet. Akkoriban
    Bushrod Washington b�r� el\uc1\u337X�rta, hogy a legfels\uc1\u337Xbb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {b�r�s�gnak \uc1\
    u8222X�lnie kell a jog�rv�nyess�g v�lelm�vel, am�g minden k�ts�get kiz�r�an
    be nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonyosodott,
    hogy az adott t�rv�ny alkotm�nyellenes\uc1\u8221X. Majd t�mad�sba lend�lt:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XAz utols� n�gy �vben nem tartott�k be azt az
    alapszab�lyt, miszerint �sszer\uc1\u369X keretek k�z�tt bizalmat}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kell szavazni minden t�rv�nynek,
    am�g ki nem der�l, hogy alkotm�nyellenes. A b�r�s�g nem �gy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viselkedett, mint egy b�r�i
    test�let, hanem �gy, mint egy politikai d�nt�shoz� test�let.\uc1\u8221X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Roosevelt azt mondta, a
    v�laszt�kt�l arra kapott felhatalmaz�st, hogy v�ltoztasson ezen a
    helyzeten,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s,
    hogy \uc1\u8222Xmiut�n v�giggondoltam, milyen reformra lenne sz�ks�g, arra
    jutottam, hogy az egyetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {alkotm�nyos megold�s az, ha [...] a b�r�s�gok kapnak egy
    kis v�rfriss�t�st\uc1\u8221X. Azt is mondta, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g b�r�i
    agyonhajszoltak, �s az id\uc1\u337Xsebb b�r�k - akik t�rt�netesen a
    t�rv�nye ellen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szavaztak - m�r nem b�rj�k ezt a terhel�st. Majd azt javasolta, hogy
    70 �vesen minden b�r�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�telez\uc1\u337Xen nyugd�jba kellene vonulnia, a hely�kre
    pedig - legfeljebb hat - �j b�r�t az eln�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevezhessen ki. Ez a terv, amelyet Roosevelt a b�r�i
    test�let �tszervez�se (Judiciary Reorganization}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bili) n�ven, t�rv�nyjavaslat form�j�ba t�lalt, el�g lett
    volna ahhoz, hogy elt�vol�tsa azokat
    a b�r�kat,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akiket
    m�g egy kor�bbi, konzervat�vabb korm�ny nevezett ki, �s akik a
    legakt�vabban ellenezt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {New Dealt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {B�r Roosevelt, �gyesen, megpr�b�lta elnyerni a n�p
    t�mogat�s�t, a k�zv�lem�ny-kutat�sokb�l az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {der�lt ki, hogy a lakoss�gnak csak mintegy
    40sz�zal�k-a �dv�zli ezt a tervet. Louis Brandeis ekkor}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�r a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g b�r�ja
    volt. B�r Brandeis szimpatiz�lt Roosevelt j� n�h�ny t�rv�ny�vel, az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�r nem tetszett neki, hogy az
    eln�k igyekszik csorb�tani a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g hatalm�t, �s
    ehhez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�r�gy�l azt
    hozza fel, hogy a b�r�k t�lterheltek. Roosevelt p�rtja, a Demokrata P�rt jelent\
    uc1\u337Xs t�bbs�get}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tudhatott mag��nak a kongresszus mindk�t h�z�ban. De a k�pvisel\uc1\
    u337Xh�z nem igaz�n akart foglalkozni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Roosevelt t�rv�nyjavaslat�val. Az eln�k ezt k�vet\uc1\u337Xen
    a szen�tusn�l pr�b�lkozott. A t�rv�nyjavaslatot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elk�ldte a szen�tus b�r�i bizotts�g�nak (Scnate
    Judiciary Committee), amely igen heves hangulat�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�l�seket tartott, ahol �tk�ztett�k a
    t�rv�nyjavaslattal kapcsolatos v�lem�nyeket. V�g�l - egy elutas�t�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lasz k�s�ret�ben - visz-
    szak�ldt�k a szen�tusnak, mondv�n, a t�rv�nyjavaslat \uc1\
    u8222Xsz�ks�gtelen,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hi�baval�; �s nagyon vesz�lyes lenne megtagadni az alkotm�nyos alapelveket
    [...] �gy, hogy erre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nincsen se indok, se precedens\uc1\u8221X. A szen�tus 70:20 ar�nyban leszavazta a
    javaslatot, �s visszak�ldte a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bizotts�gnak azzal, hogy �t kell dolgozni. Az �sszes olyan
    elemet kivett�k bel\uc1\u337Xle, amely a b�r�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kiv�logat�s�ra ir�nyult. Roosevelt nem
    tudta el�rni, hogy a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g ne korl�tozhassa az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�k hatalm�t. M�g ha
    Roosevelt hatalma korl�tozott maradt is, az�rt sz�lettek kompromisszumok: a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�r�s�g a
    t�rsadalombiztos�t�si t�rv�nyt �s az orsz�gos munka�gyi t�rv�nyt egyar�nt
    alkotm�nyosnak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100
    {tal�lta.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De ennek a k�t t�rv�nynek a sors�n�l is
    fontosabb, hogy mi volt ezeknek az esem�nyeknek a tanuls�ga.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A befogad� politikai int�zm�nyek nemcsak a
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyeket v�dik, hanem a saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�t�ket fenyeget\uc1\u337X pr�b�lkoz�sokat
    is visszaverik. A demokratikus kongresszusnak �s a szen�tusnak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetlen �rdeke f\uc1\u369Xz\
    uc1\u337Xd�tt hozz�, hogy kiv�logassa a neki tetsz\uc1\u337X b�r�kat, �s �gy
    biztos�tsa azt, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�sszes New Deal t�rv�nyt j�v�hagyj�k. De ahogy a XVIII. sz�zad elej�n a
    brit politikai elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meg�rtette, hogy a jog�llamis�g felf�ggeszt�se vesz�lybe sodorn� mindazokat
    az eredm�nyeket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amelyeket m�r kiharcoltak a monarchi�val szemben, �gy a kongresszusi k�pvisel\uc1\
    u337Xk �s a szen�torok is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg�rtett�k, hogy ha az eln�k al��shatja a b�r�i test�let
    f�ggetlens�g�t, akkor az al��sn� annak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszernek a hatalmi egyens�ly�t is, amely
    megv�di \uc1\u337Xket az eln�kt\uc1\u337Xl, �s biztos�tja a pluralista}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek
    fennmarad�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az is lehet, hogy Roosevelt legk�zelebb arra
    jutott volna, hogy t�l sok kompromisszum �s id\uc1\u337X kellett}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ahhoz, hogy megszerezze a
    korm�nyt�bbs�get, ez�rt ink�bb rendeletek �tj�n korm�nyozna, teljesen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {al��sva ezzel a
    pluralizmust �s az Egyes�lt �llamok politikai rendszer�t. A kongresszus ezt
    biztosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem hagyta
    volna j�v�, de akkor Roosevelt tal�n a nemzethez fordul, �j v�laszt�sokat
    �r ki, �s azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {bizonygatja, hogy a kongresszus nem engedi, hogy olyan hat�rozatokat
    hozzon, amelyek felt�tlen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�ks�gesek lenn�nek ahhoz, hogy az orsz�g kil�baljon a
    v�ls�gb�l. Lehet, hogy rend\uc1\u337Xri er\uc1\u337Xket is}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bevetett volna, �s bez�ratja a
    kongresszust. Ez m�r t�lz�snak t\uc1\u369Xnik? Pedig az 1990-es �vekben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pontosan ez t�rt�nt
    Peruban �s Venezuel�ban. Fujimori eln�k �s Ch�vez eln�k a v�laszt�ikt�l k�rtek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s kaptak
    felhatalmaz�st, hogy feloszlathass�k a kongresszust, amely nem volt hajland�
    egy�ttm\uc1\u369Xk�dni}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vel�k, majd �t�rt�k az alkotm�nyt, hogy bebiztos�ts�k saj�t eln�ki hatalmukat. Egy
    pluralista politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszerben a hatalom birtokosai �ppen ett\uc1\u337Xl f�lnek: hogy el�g
    egyetlen l�p�s, �s az orsz�g}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {elindul lefel� ezen a lejt\uc1\u337Xn. Az 1720-as
    �vekben �ppen ez a f�lelem akad�lyozta meg Walpole-t}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abban, hogy megvesztegesse a brit
    b�r�s�gobit; majd j� k�tsz�z �vvel k�s\uc1\u337Xbb azt, hogy az Egyes�lt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok kongresszusa
    t�mogassa Roosevelt terv�t, aki megtapasztalhatta, milyen ereje van a kedvez\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rforg�snak.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {De ez nem mindig
    �gy m\uc1\u369Xk�dik, f\uc1\u337Xleg ott nem, ahol az int�zm�nyrendszerben elv�tve
    akadnak ugyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad�
    elemek, de az j�r�szt m�gis kizs�km�nyol�. Tal�lkoztunk m�r ezzel a dinamik�val
    R�m�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Velenc�ben
    is. Egy �jabb p�lda erre Argent�na, f\uc1\u337Xleg, ha �sszehasonl�tjuk az Egyes�lt
    �llamokkal,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    Roosevelt elvet�lt pr�b�lkoz�s�val, akinek nem siker�lt manipul�lnia a b�r�s�gokat.
    Argent�n�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {alapvet\
    uc1\u337Xen ugyanezek a hatalmi harcok j�tsz�dtak le, csak �pp egy t�lnyom�an
    kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi �s politikai int�zm�nyrendszerben.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Argent�na 1853-as alkotm�nya
    l�trehozta a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g int�zm�ny�t, �s hasonl�
    feladatokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�zta
    meg, mint amilyen feladatokat az Egyes�lt �llamok legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�ga is
    ell�tott. Egy 1887-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hat�rozat �rtelm�ben az argentin b�r�s�g - ak�rcsak az Egyes�lt �llamok
    legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�ga -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eld�ntheti, hogy egy adott t�rv�ny alkotm�nyos-e vagy
    alkotm�nyellenes. Elm�letileg a legfels\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�r�s�g lehetett volna a befogad�
    politikai int�zm�nyrendszer egyik legfontosabb eleme, de a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai �s gazdas�gi rendszer t�bbi
    r�sze er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X maradt, �s �gy sem a sz�les}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi r�tegek
    hatalomhoz jut�sa, sem a pluralizmus nem val�sult meg Argent�n�ban. �s ak�rcsak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az Egyes�lt �llamokban,
    Argent�n�ban is k�ts�gbe
    vont�k a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g alkotm�nyos szerep�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1946-ban J�an Domingo Per�nt
    demokratikus �ton Argent�na eln�k�v� v�lasztott�k. Per�n, aki}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban ezredesi rangban szolg�lt a
    hadseregben, el\uc1\u337Xsz�r 1943-ban, egy katonai puccs ut�n ker�lt az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gos �rdekl\uc1\u337Xd�s
    k�z�ppontj�ba - ekkor munka�gyi miniszter lett. Ebben a min\uc1\
    u337Xs�g�ben, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szakszervezetekkel �s a munk�smozgalommal k�z�sen, Per�n l�trehozott egy
    politikai koal�ci�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amely kulcsfontoss�g� szerepet j�tszott k�s\uc1\u337Xbb, az eln�kv�laszt�si
    kamp�ny�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nem
    sokkal Per�n gy\uc1\u337Xzelme ut�n t�mogat�i a k�pvisel\uc1\u337Xh�zban
    javasolt�k, hogy a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t tagja k�z�l n�gyet pereljen be. A b�r�k ellen
    felhozott v�daknak se v�ge, se hossza nem volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�bbek k�z�tt azt s�relmezt�k, hogy 1930-ban �s
    1943-ban a b�r�s�g alkotm�nyellenesen fogadta el a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t katonai rezsim t�rv�nyess�g�t. A dolog ir�ni�ja,
    hogy az ut�bbiban maga Per�n is kulcsszerepet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�tszott. Egy m�sik v�dpont szerint a b�r�s�g - ak�rcsak
    az Egyes�lt �llamokban, Argent�n�ban is -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {les�jtott a t�rv�nyhoz�sra. K�zvetlen�l Per�n
    megv�laszt�sa el\uc1\u337Xtt a b�r�s�g olyan d�nt�st hozott,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely szerint Per�n �j, orsz�gos
    munka�gyi tan�csa alkotm�nyellenes. �s ahogy Roosevelt 1936-ban,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy Per�n is �lesen kritiz�lta a
    legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�got 1946-os eln�kv�laszt�si kamp�ny�ban. Kilenc}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {h�nappal az ut�n,
    hogy kezdem�nyezt�k a b�r�k v�d al� helyez�s�t, a k�pvisel\uc1\u337Xh�z
    h�rom b�r�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {beperelt,
    a negyedik addigra lemondott. A szen�tus j�v�hagyta a l�p�st, Per�n pedig
    kinevezett n�gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j
    b�r�t. Per�n azzal, hogy al��sta a b�r�s�g hatalm�t, egy�rtelm\uc1\u369Xen
    elkezdte ler�zni mag�r�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai korl�tokat. �gy most m�r semmi sem korl�tozta a
    hatalomgyakorl�sban - ugyan�gy, ahogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337X eln�ks�ge el\uc1\u337Xtt �s ut�n hatalmon
    l�v\uc1\u337X katonai rezsimeket sem korl�tozta semmi. Az �jonnan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kinevezett b�r�k p�ld�ul azt
    is alkotm�nyosnak tal�lt�k, hogy el�t�lt�k Ricardo Balb�nt, a Per�nnal}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szemben�ll�,
    legnagyobb ellenz�ki p�rt, a Radik�lis P�rt vezet\uc1\u337Xj�t, ami�rt
    tiszteletlen�l viselkedett}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Per�nnal. Per�n l�nyeg�ben dikt�tork�nt uralkodhatott.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azt k�vet\uc1\u337Xen,
    hogy Per�n a saj�t embereit �ltette a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�gba,
    bevett szok�ss� v�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Argent�n�ban, hogy az �jonnan beiktatott eln�k kiv�lasztja a saj�t
    b�r�it. Teh�t az a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�ny, amely n�mileg korl�tozhatta volna a v�grehajt�
    hatalmat, megsz\uc1\u369Xnt l�tezni. A Per�n-f�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rezsim hatalm�t egy �jabb puccs d�nt�tte meg
    1955-ben, �s ezt k�vet\uc1\u337Xen m�g sok�ig a katonai �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�ri uralom v�ltogatta egym�st. Minden
    �j katonai �s polg�ri rezsim megv�lasztotta a saj�t b�r�it.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De Argent�n�ban ez a gyakorlat nem
    csak erre az id\uc1\u337Xszakra korl�toz�dott. 1990-t\uc1\u337Xl v�gre m�r}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {demokratikusan
    v�lasztott korm�nyok v�ltott�k egym�st. De, ami a legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�got illeti, ezek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {sem voltak k�l�nbek el\uc1\u337Xdjeikn�l. Az �j eln�k a Peronista
    P�rt jel�ltje, Carlos Sa�l Menem lett. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {akkor hivatalban l�v\uc1\u337X legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�g tagjait 1983-ban nevezt�k ki, amikor a Radik�lis P�rt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�ke, Ra�l Alfons�n �tvezette
    az orsz�got a demokr�ci�ba. �s mivel \uc1\u337Xt demokratikus �ton v�ltott�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {le, �gy t\uc1\u369Xnt,
    Menemnek semmi oka, hogy �j b�r�kat nevezzen ki. De Menem m�r a
    v�laszt�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kamp�nyban
    kimutatta a foga feh�rj�t. B�r sikertelen�l, de folyamatosan pr�b�lta arra
    biztatni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�r�kat,
    hogy mondjanak le, s\uc1\u337Xt m�g meg is f�leml�tette \uc1\u337Xket.
    Carlos Fayt b�r�nak felaj�nlott egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {nagyk�veti posztot. De ez�rt csak szemreh�ny�st kapott, �s
    Fayt v�laszul elk�ldte neki Derecho y}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Etica (T�rv�ny �s erk�lcs�k) c�m\uc1\u369X k�nyv�nek
    egy p�ld�ny�t, az al�bbi �zenettel: \uc1\u8222XVigy�zzon, mert}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezt �n �rtam!\uc1\u8221X Menemet ez
    sem t�ntor�totta el: h�rom h�nappal azt k�vet\uc1\u337Xen, hogy hivatalba l�pett,
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan
    t�rv�nyjavaslatot terjesztett a k�pvisel\uc1\u337Xh�z el�, amelyben
    ind�tv�nyozta, hogy a legfels\uc1\u337Xbb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�r�s�g l�tsz�m�t emelj�k �tr\uc1\u337Xl kilenc f\
    uc1\u337Xre. Indokai k�z�tt szerepelt az is, amivel Roosevelt �rvelt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1937-ben: a b�r�s�g
    t�lterhelt. A szen�tus �s a k�pvisel\uc1\u337Xh�z is gyorsan elfogadta a
    t�rv�nyt, �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Menem
    kinevezhetett n�gy �j b�r�t - �gy szerezte meg a t�bbs�get.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Menem gy\uc1\u337Xzelme a legfels\uc1\
    u337Xbb b�r�s�ggal szemben elind�totta az orsz�got azon a bizonyos lejt\uc1\u337Xn.
    Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�k k�vetkez\
    uc1\u337X l�p�se az volt, hogy �t�rta az alkotm�nyt, hogy kit�r�lhesse
    bel\uc1\u337Xle azt a kit�telt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {amely megtiltotta volna, hogy �jra eln�knek jel�ltesse mag�t.
    Miut�n �jrav�lasztott�k, megint �t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {akarta �rni az alkotm�nyt, �m ez�ttal meg�ll�tott�k: de
    nem az orsz�g politikai int�zm�nyei, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�t emberei, a Peronista P�rt frakci�i �ltal,
    amelyek tiltakoztak Menem szem�lyes dominanci�ja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {ellen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mi�ta Argent�na elnyerte f�ggetlens�g�t, legink�bb
    azokt�l az int�zm�nyi probl�m�kt�l szenvedett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek megfert\uc1\u337Xzt�k eg�sz Latin-Amerik�t. A
    la-tin-amerikai orsz�gok egy �rd�gi k�r csapd�j�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rekedtek. K�vetkez�sk�pp, az olyan pozit�v
    fejlem�nyek, mint a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g f�ggetlens�g�nek}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremt�se, sosem lettek tart�sak.
    Egy pluralista rendszerben egyetlen csoport sem akarn� vagy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mern� megd�nteni egy m�sik
    csoport hatalm�t, mert f�lne, hogy ezzel a saj�t hatalm�t is vesz�lybe}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sodorja. Ugyanakkor,
    mivel a hatalom sz�les k�rben oszlik meg, neh�z is lenne a hatalom�tv�tel. A}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�gnak csak akkor van hatalma, ha sz�les t�rsadalmi r�tegek t�mogat�s�t �lvezi,
    �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalom
    hajland� visszaverni azokat a pr�b�lkoz�sokat, amelyek a b�r�s�g
    f�ggetlens�g�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {csorb�t�s�ra
    ir�nyulnak. Ez t�rt�nt az Egyes�lt �llamokban, Argent�n�ban azonban nem.
    Ott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyhoz�k
    �r�ltek, hogy al��shatj�k a b�r�s�g hatalm�t, m�g akkor is, ha tudt�k, hogy ezzel
    tal�n}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {saj�t poz�ci�jukat is kock�ra teszik. Hogy m�gis v�llalt�k, az - t�bbek k�z�tt -
    az�rt lehetett, mert egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben ezzel sokkal t�bbet nyertek, �s
    ez�rt meg�rte kock�ztatni.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li813\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {Pozit�v visszacsatol�s �s kedvez\uc1\u337X k�rforg�sok}\
    b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Befogad�
    gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek nem magukt�l j�nnek l�tre. Sokszor komoly harcok
    �r�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�letnek meg,
    amikor is �sszecsap a gazdas�gi n�veked�st �s a politikai v�ltoz�sokat
    ellenz\uc1\u337X elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {azokkal, akik szeretn�k korl�tozni a regn�l� elit gazdas�gi �s politikai
    hatalm�t. Befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek mindig kritikus fordulatok idej�n j�nnek l�tre. Ilyen fordulat
    volt a dics\uc1\u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {forradalom Angli�ban, vagy Jamestown megalap�t�sa a britek
    �szak-amerikai gyarmatain. Minden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ilyen esetben az t�rt�nik, hogy egy eg�sz sor t�nyez\uc1\u337X
    gyeng�ti meg az elit hatalm�t, er\uc1\u337Xs�ti meg annak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai ellenfeleit, �s �szt�n�z egy
    pluralista t�rsadalom megteremt�s�re. A politikai konfliktusok}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kimenetele mindig bizonytalan, �s
    - m�g ha ut�lag �gy l�tjuk is, hogy sz�mos t�rt�nelmi esem�ny}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elker�lhetetlen volt - a
    t�rt�nelem alakul�sa kisz�m�thatatlan. Mindazon�ltal a befogad� gazdas�gi �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek, ha
    m�r l�trej�ttek, jellemz\uc1\u337Xen elind�tanak egy kedvez\uc1\u337X k�rforg�st,
    egy pozit�v}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {visszacsatol�si folyamatot, amely n�veli annak es�ly�t, hogy ezek az
    int�zm�nyrendszerek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fennmaradnak �s kib\uc1\u337Xv�lnek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A kedvez\uc1\u337X k�rforg�s t�bb k�l�nb�z\uc1\u337X
    mechanizmus r�v�n �rezteti hat�s�t. El\uc1\u337Xsz�r is, a pluralista}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek
    logik�ja igencsak megnehez�ti annak a dikt�tornak, korm�nyfrakci�nak vagy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ak�r annak a j�
    sz�nd�k� eln�knek a dolg�t, aki el akarn� bitorolni a hatalmat, ahogy
    azt Franklin}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Roosevelt is megtapasztalhatta, amikor megpr�b�lta ler�zni mag�r�l a
    legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�gyelet�t; �s ahogy Sir R�bert Walpole is r�j�hetett
    erre, amikor megpr�b�lt r�vid �ton �rv�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerezni a Black Actnek. Roosevelt, illetve Walpole
    azzal, hogy a hatalmat egyetlen ember, illetve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egyetlen, sz\uc1\u369Xk �rdekcsoport kez�be
    adta volna, elkezdte volna al��sni a pluralista politikai}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek alapjait; pedig a
    pluralizmus val�di m�rc�je pontosan az, hogy a rendszer ellen tud-e}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llni az eff�le
    pr�b�lkoz�soknak. A pluralizmus m�sik alapfogalma a jog�llamis�g, vagyis az
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapelv, amely
    szerint a t�rv�nyek mindenkire egyform�n �rv�nyesek - ez olyasmi, ami egy
    abszol�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monarchi�ban,
    term�szetesen, elk�pzelhetetlen. A jog�llamis�g viszont azt jelenti, hogy
    egyetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rdekcsoport
    sem haszn�lhatja arra a t�rv�nyeket, hogy csorb�tsa egy m�sik �rdekcsoport
    jogait.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�ad�sul a
    jog�llamis�g alapelve nagyobb politikai r�szv�telt biztos�t �s nagyobb
    befogad�s�got,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mivel
    hathat�san terjeszti azt a gondolatot, hogy az emberek ne csak a t�rv�ny
    el\uc1\u337Xtt legyenek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {cgyenl\uc1\u337Xck, hanem a politikai rendszerben is. Ez volt
    az egyik olyan alapelv, amely miatt a XIX.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadban a brit politikai rendszer nem
    tudott ellen�llni annak az er\uc1\u337Xteljes felsz�l�t�snak, amely}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {nagyobb demokr�ci�t
    k�vetelt, utat nyitva ezzel a v�laszt�sra jogosultak k�re fokozatos}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kiterjeszt�s�nek, amelybe
    v�g�l minden feln\uc1\u337Xtt kor� lakos beleker�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�sodszor, amint azt m�r t�bbsz�r is
    l�ttuk, a befogad� politikai int�zm�nyek �s a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek k�lcs�n�sen
    t�mogatj�k egym�st. Ez pedig beind�t egy m�sik mechanizmust, az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�n. kedvez\uc1\u337X k�rforg�st. A
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyek felsz�molj�k a legdurv�bb, kizs�km�nyol�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi kapcsolatokat, mint
    amilyen a rabszolgas�g �s a jobb�gys�g; cs�kkentik a monop�liumok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs�g�t; �s
    dinamikus gazdas�gi k�rnyezetet teremtenek - �s ezek mind cs�kkentik azt a
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasznot,
    amelyet megszerezhet - legal�bbis r�vid t�von - az, aki elbitorolja a
    politikai hatalmat.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Mivel a XVIII. sz�zadra Nagy-Britannia gazdas�gi
    int�zm�nyrendszere m�r kell\uc1\u337Xen befogad� lett, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elit egyre kevesebbet nyert azzal, ha
    ragaszkodott a hatalm�hoz, �s val�j�ban sokkal t�bbet}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {vesz�thetett azzal, ha az �ltal�nos
    elnyom�s eszk�z�hez ny�lt volna, amikor a n�p nagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demokr�ci�t k�vetelt. A kedvez\uc1\u337X
    k�rforg�s ezen �ld�sos hat�s�nak volt k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy a XIX.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadi Nagy-
    Britanni�ban az elit m�r nem tal�lta olyan fenyeget\uc1\u337Xnek a lassan
    begy\uc1\u369Xr\uc1\u369Xz\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {demokr�ci�t, amely �gy nagyobb val�sz�n\uc1\u369Xs�ggel tudott
    diadalmaskodni. Ezzel teljesen ellent�tes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet alakult ki az olyan abszolutisztikus
    berendezked�s\uc1\u369X orsz�gokban, mint az Osztr�k-Magyar}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Monarchia vagy az Orosz Birodalom,
    ahol a gazdas�gi int�zm�nyek m�g mindig nagyon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xek voltak, �s,
    k�vetkez�sk�pp, ahol a XIX. sz�zadban a nagyobb politikai}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�szv�telt k�vetel\uc1\u337X t�megeket
    az elnyom�s eszk�z�vel hallgattatt�k el, mert az elit t�l sokat
    vesztett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna, ha
    osztoznia kell a hatalmon.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {V�g�l, a befogad� politikai int�zm�nyek teret engednek a
    szabad m�di�nak, a sajt� pedig gyakran}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {inform�ci�kat ny�jt �s ellen�ll�sra buzd�t, ha azt
    l�tja, hogy vesz�ly fenyegeti a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket. Ez t�rt�nt a XIX. sz�zad utols�
    negyed�ben �s a XX. sz�zad els\uc1\u337X negyed�ben is,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amikor a rabl�lovagok egyre n�vekv\
    uc1\u337X gazdas�gi hatalma az Egyes�lt �llamok befogad� gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer�nek alapjait fenyegette.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r ezeknek a mindig jelen
    l�v\uc1\u337X konfliktusoknak a kimenetele tov�bbra is kisz�m�thatatlan, a kedvez\
    uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rforg�s -
    ezen mechanizmusok r�v�n - igyekszik biztos�tani a befogad� int�zm�nyek
    fennmarad�s�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    kih�v�sokkal szembeni sikeres ellen�ll�s�t �s a kib\uc1\u337Xv�t�s�t, ahogy t�rt�nt
    az Nagy-Britanni�ban �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {az Egyes�lt �llamokban. Sajnos - ahogy azt majd a k�vetkez\uc1\u337X
    fejezetben l�tni fogjuk - a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek is ugyanilyen er\uc1\u337Xvel igyekeznek
    biztos�tani a saj�t fennmarad�sukat - ezt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a folyamatot h�vjuk �rd�gi k�rnek.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\
    pard\li3013\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {12. - �RD�GI K�R}\b0 \
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn266\margbsxn66\pard\li3080\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {M�r nem j�r vonat B�ba}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A nyugat-afrikai orsz�g, Sierra Leone 1896-ban lett brit
    gyarmat. A f\uc1\u337Xv�rost, Frectownt eredetileg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az�rt alap�tott�k a XVIII. sz�zad v�g�n,
    hogy otthont adjon a hazatelep�lt �s felszabad�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rabszolg�knak. De amikor Freetown brit
    gyarmat lett, Sierra Leone bels\uc1\u337X ter�leteit m�g mindig sok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kis afrikai kir�lys�g
    alkotta. A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben a britek l�p�sr\uc1\u337Xl l�p�sre
    terjesztett�k ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {uralmukat a bels\uc1\u337X orsz�gr�szekre, sorra k�t�tt�k az egyezs�geket
    az afrikai uralkod�kkal. Ezen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyezm�nyek alapj�n, 1896. augusztus 31-�n, a brit korm�ny a
    gyarmatot protektor�tuss� nyilv�n�totta.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A britek az �ltaluk fontosnak �t�lt uralkod�knak �j
    c�met adom�nyoztak: f\uc1\u337Xvez�rek lettek. Sierra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Leone keleti r�sz�n p�ld�ul Kono k�rzetben
    (ahol modern gy�m�ntb�ny�szat folyt) a nagy hatalm�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sulukuval, a harcos kir�llyal tal�lt�k
    szembe magukat. Suluku kir�lyb�l Suluku f\uc1\u337Xvez�r lett, �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�trej�tt a S�ndor f\uc1\
    u337Xn�ks�g mint a protektor�tus egyik k�zigazgat�si egys�ge.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {B�r az olyan kir�lyok, mint Suluku,
    al��rt�k az egyezm�nyt, azt azonban nem fogt�k fel, hogy a britek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy tekintik, korl�toz�s n�lk�li
    felhatalmaz�st kaptak arra, hogy gyarmatot alap�tsanak. Amikor 1898}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {janu�rj�ban a britek megpr�b�lt�k
    bevezetni az �n. kunyh�ad�t (�t shilling h�zank�nt), a f\uc1\u337Xn�k�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fell�zadtak, kit�rt a
    polg�rh�bor�, amely kunyh�ad�-l�zad�s n�ven vonult be a t�rt�nelembe. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {harcok �szakon kezd\
    uc1\u337Xdtek, de d�len hevesebbek voltak �s tov�bb tartottak, f\uc1\u337Xleg
    Mendef�ld�n, ahol a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mende nev\uc1\u369X etnikai csoport �lt. A kunyh�ad�-l�zad�st hamar levert�k, de
    j� figyelmeztet�s volt ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {briteknek, hogy tudj�k, mivel kell sz�molniuk, ha uralmuk
    al� akarj�k hajtani Sierra Leone}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {h�torsz�g�t. A britek ekkor m�r belekezdtek egy vas�tvonal
    ki�p�t�s�be, amely Freetownb�l vezetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {az orsz�g bels\uc1\u337X r�sze fel�. A munk�latok 1896
    m�rcius�ban kezd\uc1\u337Xdtek, �s a vas�t 1898}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {december�ben �rte el Songo Townt, mik�zben
    jav�ban zajlott a kunyh�ad�-l�zad�s. Az 1904-es brit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parlamenti lapok azt �rt�k:}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {\uc1\u8222X...ami a Sierra Leone-i vasutat illeti, az 1898 febru�rj�ban kit�rt
    bennsz�l�ttl�zad�s miatt egy id\uc1\u337Xre}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {teljesen le�lltak a munk�latok, a munk�sok sz�tsz�ledtek. A
    felkel\uc1\u337Xk megrohamozt�k a vasutat, aminek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek�nt a teljes szem�lyzetet vissza
    kellett vonnunk Freetownba. [...] Rotifunk, amely a vas�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ment�n, Freetownt�l 88 kilom�terre fekszik,
    akkoriban teljes eg�sz�ben a l�zad�k kez�re ker�lt.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1894-ben Rotifunk m�g nem is
    szerepelt a terveken. A vas�t vonal�t azut�n m�dos�tott�k, hogy kit�rt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a l�zad�s: �szakkelet helyett
    d�l f�l vett�k az ir�nyt, Rotifunkon �t a mendef�ldi B�ba. A britek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyorsan el akartak
    jutni Mende-f�ldrc, a l�zad�s epicentrum�ba, �s a h�torsz�g t�bbi,
    potenci�lisan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bomlaszt� r�sz�be, arra az esetre, ha m�shol is fell�ngolna a forradalmi h�v.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Amikor Sierra Leone 1961-ben elnyerte f�ggetlens�g�t, a
    britek Sir Milton Margai �s a Sierra Leone-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {i N�pp�rt (Sierra Leone People\uc1\u8217Xs Party -
    SLPP) kez�be adt�k a hatalmat. A p�rt els\uc1\u337Xsorban a d�li}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�letek, k�l�n�sen Men-
    def�ld, valamint a keleti ter�letek t�mogat�s�t �lvezte. 1964-ben Sir}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miltont a fiv�re, Sir
    Albert Margai k�vette a minisztereln�ki sz�kben. 1967-ben az SLPP
    majdnem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elvesztette -
    az egy�bk�nt sokak �ltal ellenzett - v�laszt�sokat a Siaka Stevens
    vezette ellenz�ki}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�sszn�pi Kongresszusi P�rttal (Ali Peoples\uc1\u8217Xs
    Congress Party - APC) szemben. Stevens �szaki, limba}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmaz�s� volt, �s az APC t�mogat�i is f\uc1\
    u337Xk�nt az �szaki etnikai csoportok: a limb�k, a temn�k �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lok�k voltak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r a d�l fel� tart� vas�tvonalat a britek
    eredetileg az�rt akart�k meg�p�teni, hogy uralmuk al� hajts�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�sz Sierra Leon�t, �m 1967-re a
    vas�tvonal gazdas�gi szerepet kapott: ezen sz�ll�tott�k az orsz�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {exportcikkeit: a k�v�t, a kaka�t �s
    a gy�m�ntot. A k�v�- �s kaka�termeszt\uc1\u337X f�ldm\uc1\u369Xvesek mind men-}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {d�k voltak, �s
    Mcndef�ldnek a vas�t kij�ratot jelentett a vil�gra. Az 1967-es
    v�laszt�sokon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Mendef�ld Albert Margait t�mogatta szavazataival. Stevensnek sokkd nagyobb �rdeke
    f\uc1\u369Xz\uc1\u337Xd�tt ahhoz,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy meg\uc1\u337Xrizze hatalm�t, mint ahhoz, hogy t�mogassa a
    mendef�ldi exportot. Okfejt�se igen egyszer\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt: ami j� a mend�knek, az j� az SLPP-nek �s
    rossz Stevensnek. Ez�rt h�t felszedte a Mendef�ldre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337X vas�tvonalat. Majd enn�l is
    tov�bb ment: eladta a s�np�ly�t �s a kocsi�llom�nyt, hogy a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�s olyan visszavonhatatlan
    legyen, amennyire csak lehets�ges. Ma az, aki Freetownb�l kelet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel� aut�zik, elhalad a
    d�ledez\uc1\u337X hastingsi �s Waterlooi vas�t�llom�s mellett. M�r nem j�r
    vonat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {B�ba. Stevens
    drasztikus l�p�se nyilv�nval�an v�gzetes
    k�rokat okozott a Sierra Leo-ne-i gazdas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {leg�l�nkebb �gazataiban. De Stevens - csak�gy,
    mint sok m�sik, f�ggetlenn� v�lt af rikai orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337Xje -, amikor v�lasztani kellett
    hatalm�nak megszil�rd�t�sa �s a gazdas�gi n�veked�s �szt�nz�se}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt, az el\uc1\u337Xbbit
    v�lasztotta, �s soha nem gondolta meg mag�t. Ma m�r az�rt nem lehet
    vonaton}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eljutni B�ba,
    mert - ak�rcsak I. Mikl�s c�r, aki f�lt, hogy a vas�t forradalmat visz
    Oroszorsz�gba -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Stevens �gy gondolta, hogy a vas�t meger\uc1\u337Xs�ten� politikai
    ellenfeleit. Mint a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszerek urai �ltal�ban, Stevens is f�lt, hogy
    elvesz�ti politikai hatalm�t, �s hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {elh�r�tson minden fenyeget�st, hajland� volt fel�ldozni a
    gazdas�gi n�veked�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Els\uc1\u337X pillant�sra �gy t\uc1\u369Xnhet, hogy Stevens strat�gi�ja
    ellent�tes volt a britek�vel. De, val�j�ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�r�szt folytatta azt, amit a britek
    elkezdtek - ami j�l illusztr�lja az \uc1\u8222X�rd�gi k�r\uc1\u8221X
    logik�j�t. Stevens}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkod�sa alatt kizs�km�nyolta Sierra Leon�t, �s ehhez ugyanolyan
    m�dszereket haszn�lt, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {britek. 1985-ben m�g mindig \uc1\u337X volt hatalmon. No, nem az�rt,
    mert a n�p �jrav�lasztotta, hanem az�rt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {mert 1967 ut�n er\uc1\u337Xszakos dikt�torr� v�lt, aki
    zaklatta �s meg�lette politikai ellenfeleit, k�l�n�sen az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {SLPP tagjait. 1971-ben eln�kk� nevezte ki
    mag�t, �s 1978 ut�n Sierra Leon�ban m�r csak egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai p�rt maradt: a Stevens vezette APC.
    Stevens �gy sikeresen konszolid�lta a hatalm�t, m�g ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ehhez szeg�nysorba kellett is tasz�tania a
    h�torsz�got.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    gyarmati id\uc1\u337Xszakban a britek egy saj�tos rendszerben, k�zvetve
    korm�nyozt�k Sierra Leon�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ak�rcsak a legt�bb afrikai gyarmatukat. A rendszer alj�n �lltak a f\
    uc1\u337Xvez�rek, akik beszedt�k az ad�kat,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {igazs�got szolg�ltattak �s rendet tartottak. A britek
    nem elszigetelt�k a kaka�- �s k�v�termeszt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldm\uc1\u369Xveseket, hanem arra
    k�nyszer�tett�k \uc1\u337Xket, hogy az �sszes term�nyt annak az
    �rt�kes�t�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {egyes�letnek adj�k el, amelyet a gyarmati hivatal n�vleg az�rt hozott
    l�tre, hogy seg�tse a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {f�ldm\uc1\u369Xveseket. A mez\uc1\u337Xgazdas�gi term�kek �ra az id\
    uc1\u337Xk sor�n er\uc1\u337Xsen ingadozott. Megesett, hogy egyik}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vben nagyon magas volt a kaka�
    �ra, a r�k�vetkez\uc1\u337X �vben pedig nagyon alacsony. A f�ldm\uc1\
    u369Xvesek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�vedelme
    ennek megfelel\uc1\u337Xen szint�n er\uc1\u337Xsen ingadozott. Az �rt�kes�t�si
    egyes�letek l�tjogosults�g�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {azzal igazolt�k, hogy a f�ldm\uc1\u369Xvesek helyett majd
    ezek a szervezetek v�llalj�k magukra az}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ringadoz�st. Amikor a vil�gpiaci
    �rak magasak voltak, az egyes�let a vil�gpiaci �rn�l kevesebbet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fizetett a Sierra Leo-ne-i
    f�ldm\uc1\u369Xveseknek, viszont amikor alacsonyak voltak a vil�gpiaci �rak,
    akkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ann�l
    magasabbat fizetett. Elvben ez j� �tletnek t\uc1\u369Xnt. A val�s�g
    azonban m�st mutatott. A Sierra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Leone-i term�ny�rt�kes�t�si egyes�letet 1949-ben hozt�k l�tre. Az
    egyes�letnek term�szetesen kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {valamilyen bev�teli forr�s, hogy m\uc1\u369Xk�dni tudjon.
    K�zenfekv\uc1\u337X megold�snak t\uc1\u369Xnt, hogy - j� �vben,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rossz �vben egyar�nt - egy
    kicsivel kevesebbet fizetnek a f�ldm\uc1\u369Xveseknek, mint amennyi j�rna nekik.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �gy �sszegy\uc1\
    u369Xjt�tt p�nzalapb�l azut�n m�r fedezni lehetett a rezsit �s az
    adminisztr�ci�s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�lts�geket. Kis id\uc1\u337X eltelt�vel az a kicsivel kevesebb m�r sokkal
    kevesebb lett. A gyarmati �llam arra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {haszn�lta az �rt�kes�t�si egyes�letet, hogy alaposan megad�ztassa a
    f�ldm\uc1\u369Xveseket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Sokan azt v�rt�k, hogy miut�n t�bb orsz�g is elnyerte a
    f�ggetlens�g�t, a gyarmati uralom r�mes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi gyakorlat�nak v�ge lesz Fekete-Afrik�ban, �s
    az �rt�kes�t�si egyes�letek is megsz\uc1\u369Xnnek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ad�szed\uc1\u337X szervezetekk�nt m\uc1\
    u369Xk�dni. De nem �gy t�rt�nt. S\uc1\u337Xt a f�ldm\uc1\u369Xveseket
    ezut�n, ha lehet, m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jobban kizs�km�nyolt�k. Az 1960-as �vek k�zep�n a
    p�lmamagtermeszt\uc1\u337Xk m�r csak a vil�gpiaci �r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {56sz�zal�k-�t kapt�k meg az �rt�kes�t�si
    egyes�lett\uc1\u337Xl, a kaka�termeszt\uc1\u337Xk a 48sz�zal�k-�t, a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�v�termeszt\uc1\u337Xk a
    49sz�zal�k-�t. Mire Stevens 1985-ben lemondott - hogy hely�re saj�t
    v�lasztott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ut�dja,
    Joseph Momoh �lj�n ezek az ar�nyok tov�bb cs�kkentek: 37sz�zal�k-ra,
    19sz�zal�k-ra �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {27sz�zal�k-ra. B�rmilyen siralmasnak t\uc1\u369Xnik is ez, a f�ldm\uc1\
    u369Xvesek m�g mindig jobban j�rtak ekkor,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint Stevens uralma idej�n, amikor gyakran csak az �r
    10sz�zal�k-�t kapt�k meg. Ami, ugyeb�r, azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {jelentette, hogy a bev�tel 90sz�zal�k-�t Stevens
    korm�nya �s cimbor�i tett�k zsebre, �s azt a p�nzt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem k�zszolg�ltat�sokra - �t�p�t�sre vagy
    oktat�sra - ford�tott�k, hanem a saj�t vagyonukat hizlalt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tov�bb, �s politikai t�mogat�st v�s�roltak
    maguknak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    britek k�zvetett uralm�nak r�sze volt az is, hogy el\uc1\u337X�rt�k, a f\uc1\
    u337Xvez�ri hivatal egy �letre sz�l, �s csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {az v�laszthat� f\uc1\u337Xvez�rr�, aki tagja
    valamelyik elismert \uc1\u8222Xuralkod�h�znak\uc1\u8221X. Id\uc1\u337Xvel
    kialakult az egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkod�h�zak identit�sa, de mindegyiknek az alapj�t l�nyeg�ben az adott
    ter�let kir�lyainak �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {azoknak az elit csal�doknak a rokoni kapcsolatai adt�k,
    amelyek a XIX. sz�zad v�g�n al��rt�k az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyezm�nyt a britekkel. A f\uc1\u337Xn�k�ket
    v�lasztott�k, de nem demokratikusan. Az alacsonyabb rang�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {faluf\uc1\u337Xn�k�kb\uc1\u337Xl, vagy a
    f\uc1\u337Xvez�r, a faluf\uc1\u337Xn�k vagy a brit hat�s�gok �ltal kinevezett
    tagokb�l �ll� t�rzsi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {test�let d�nt�tt arr�l, hogy ki legyen a f\uc1\u337Xvez�r. Az ember azt hinn�,
    hogy a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ezt a gyarmati int�zm�nyt vagy elt�r�lt�k, vagy legal�bbis
    megreform�lt�k. De ahogy az �rt�kes�t�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egyes�letekhez, �gy ezekhez sem ny�ltak, hanem
    v�ltozatlanul m\uc1\u369Xk�dtek tov�bb. M�g ma is a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xvez�rek hat�sk�re
    beszedni az ad�t, ami ugyan az�ta m�r nem kunyh�ad�, de valami
    hasonl�:}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fejad�. 2005-
    ben S�ndor v�ros�ban a t�rzsi hat�s�g �j f\uc1\u337Xvez�rt v�lasztott. Kiz�r�lag a
    k�rny�ken az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyed�li
    uralkod�h�z, a Fasuluku uralkod�h�z tagjai jel�ltethett�k magukat. A gy\
    uc1\u337Xztes Sheku}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Fasuluku, Suluku kir�ly �kunok�ja lett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �rt�kes�t�si egyes�letek m\uc1\u369Xk�d�se �s a
    f�ldtulajdonjog hagyom�nyos rendszere egy�tt m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magyar�zatot ad arra, hogy mi�rt olyan alacsony
    a mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�kenys�g Sierra Leon�ban �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Fekete-Afrika nagy r�sz�n. Az 1980-as
    �vekben R�bert Bates politol�gus elindult, hogy kider�tse,}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mi�rt olyan
    improdukt�v a mez\uc1\u337Xgazdas�g Afrik�ban, noha a k�zgazdas�gi
    tank�nyvek szerint ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kellene legyen a legdinamikusabb gazdas�gi �gazat. Bates arra j�tt r�,
    hogy a kialakult helyzetnek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {semmi k�ze a f�ldrajzi adotts�gokhoz vagy azokhoz a t�nyez\
    uc1\u337Xkh�z, amelyekkel a 2. fejezetben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {foglalkoztunk, �s amelyekr\uc1\u337Xl sokan azt
    �ll�tj�k, hogy ezek miatt itt eleve csak alacsony lehet a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    termel�kenys�g. Egyszer\uc1\u369Xen csak arr�l van sz�, hogy az
    �rt�kes�t�si egyes�letek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�rpolitik�ja egy�ltal�n nem �szt�nzi a f�ldm\uc1\u369Xveseket
    arra, hogy befektessenek, hogy tr�gy�zzanak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy hogy �vj�k a talajt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �rt�kes�t�si egyes�letek d�nt�seinek
    �ltal�nos ir�nyvonala az�rt volt kedvez\uc1\u337Xtlen a vid�ki}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�rdekcsoportok sz�m�ra, mert
    ezeknek az �rdekcsoportoknak nem volt politikai hatalmuk.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rpolitik�jukat m�s, alapvet\uc1\u337X
    t�nyez\uc1\u337Xk befoly�solt�k, amelyekt\uc1\u337Xl a birtokviszonyok
    bizonytalann�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltak,
    �s ez m�g ink�bb al��sta az �szt�nz\uc1\u337Xk rendszer�t. Sierra Leon�ban a f\uc1\
    u337Xvez�rek nem csak arra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kellettek, hogy biztos�ts�k a t�rv�nyes rendet, az
    igazs�gszolg�ltat�st, �s beszedj�k az ad�kat. �k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak a \uc1\u8222Xf�ldgondnokok\uc1\u8221X
    is. B�r a csal�doknak, a kl�noknak �s a dinaszti�knak volt
    f�ldhaszn�lati}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {joguk
    �s voltak hagyom�nyos �rtelemben vett birtokaik, m�gis arr�l, hogy ki hol
    gazd�lkodhat, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\
    uc1\u337Xvez�r mondta ki az utols� sz�t. A val�s f�ldtulajdonjog csak
    annak volt biztos�tott, aki rokoni}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kapcsolatban �llt a f\uc1\u337Xn�kkel, tal�n m�g ugyanabb�l az
    uralkod�csal�db�l is sz�rmazott. A f�ldet nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehetett adni-venni, nem lehetett k�lcs�nh�z
    fedezetk�nt felaj�nlani, �s aki a f\uc1\u337Xn�ks�gen k�v�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�letett, az nem �ltethetett �vel\
    uc1\u337X n�v�nyeket, k�v�t, kaka�t vagy p�lm�t, mert att�l f�ltek, hogy ezzel}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az illet\uc1\u337X \
    uc1\u8222Xde facto\uc1\u8221X tulajdonjogokat szerezhet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Hogy milyen jelent\uc1\u337Xs az
    elt�r�s a Sierra Leone-i, kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer �s a t�bbi
    brit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmat (p�ld�ul
    Ausztr�lia) befogad� int�zm�nyrendszere k�z�tt, azt j�l illusztr�lja az,
    ahogyan az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sv�nyi
    nyersanyagokat kezelt�k. A Sierra Leone keleti r�sz�n fekv\uc1\u337X Kono
    k�rzet gy�m�ntb�ny�it}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {1930 janu�rj�ban fedezt�k fel. Ezek �n. alluvi�lis lel\uc1\u337Xhelyek voltak, ami
    azt jelenti, hogy a gy�m�ntot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem a m�lyb\uc1\u337Xl kellett felhozni. �gy a kitermel�s
    els\uc1\u337Xdleges m�dszere a gy�m�ntmos�s volt. Egyes}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalomtud�sok az �gy tal�lt
    gy�m�ntokat \uc1\u8222Xdemokratikus gy�m�ntoknak\uc1\u8221X h�vj�k, mert �gy
    sokan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szt vehettek
    a munk�ban, ami potenci�lisan befogad� lehet\uc1\u337Xs�get teremtett. De
    nem Sierra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Leon�ban.
    A brit korm�ny, tudom�st sem v�ve a gy�m�ntmos�s demokratikus jelleg�r\
    uc1\u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {monop�liumot hirdetett a protektor�tus eg�sz ter�let�re, amelyet a Sierra
    Leone Selection Trust,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {valamint a d�l-afrikai b�ny�szati c�g�ri�s, a De Beers
    kez�be adott. 1936-ban a De Beers arra is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs34\cf0\f0\charscalex100 {jogot kapott, hogy fel�ll�tson egy - Diamond
    Protection Force (DPF) n�vre keresztelt -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�nhadsereget, amely nagyobb lett, mint a
    gyarmati korm�ny serege. Noha a felsz�nk�zeli}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�tegekben szinte minden�tt lehetett gy�m�ntot tal�lni,
    m�g �gy sem volt k�nny\uc1\u369X fenntartani a rendet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1950-es �vekben m�r a DPF is kev�snek
    bizonyult a t�bb ezer illeg�lis gy�m�ntb�ny�sszal}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szemben, ami miatt hatalmas volt a fesz�lts�g
    �s a k�osz. 1955-ben a brit korm�ny megnyitott n�h�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�m�ntmez\uc1\u337Xt az enged�llyel
    rendelkez\uc1\u337X b�ny�szok el\uc1\u337Xtt, de a Sierra Leone Selection
    Trust �gy is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megtartotta a leggazdagabb ter�leteket Yengem�ban, Koiduban �s Tongo
    Fteldsen. A f�ggetlens�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {elnyer�se ut�n a helyzet csak m�g rosszabb lett. 1970-ben Siaka
    Stevens gyakorlatilag �llamos�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Sierra Leone Selection Trustot, l�trehozva ezzel - National
    Diamond Mining Company (Sierra Leone)}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Limited n�ven - egy �llami
    gy�m�ntb�nyac�get, amelyben a korm�ny - ami egyet jelentett Stevens}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szem�ly�vel - 51sz�zal�k-
    ban r�szesedett. Ez volt Stevens terv�nek nyit�t�tele - c�lja pedig az, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�tegye a kez�t az orsz�g
    teljes gy�m�ntb�ny�szat�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A XIX. sz�zadi Ausztr�li�ban nem a gy�m�nt, hanem az - �j-
    D�l-Wales- ben �s az �pp csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�n�ll�sodott Victoria �llamban 1851-ben felfedezett - arany keltette
    fel az emberek �rdekl\uc1\u337Xd�s�t. �s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {mint Sierra Leon�ban a gy�m�nt, al-luvi�lis volt az
    arany is, �gy el kellett d�nteni, milyen m�don}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyerj�k ki. Egyesek, p�ld�ul a foldfoglal�k
    kor�bban megismert vez�r�nek, John Macarthur-nak a fia,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {James Macarthur is azon a v�lem�nyen
    volt, hogy k�rbe kell ker�teni a b�ny�szati ter�leteket, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rver�sre kell bocs�tani a
    monopoljogokat. Ennek a verzi�nak a h�vei szerettek volna l�trehozni egy,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Sierra Leonc-ihez hasonl�
    tr�szt�t. Sokan viszont azt akart�k, hogy mindenkinek szabad hozz�f�r�se}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legyen az aranyb�ny�khoz. A
    befogad� jelleg\uc1\u369X modell nyert, �s az ausztr�l hat�s�gok ahelyett,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {monopoliz�lt�k volna az aranyb�ny�szatot, mindenkinek lehet\uc1\u337Xs�get
    adtak, aki kifizette az �ves}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {b�ny�szenged�lyt. Az arany�s�k - ahogy ezeket a kalandorokat
    elnevezt�k - hamarosan komoly}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai er\uc1\u337Xv� kov�csol�dtak, k�l�n�sen Victoria �llamban.
    Fontos szerepet j�tszottak az egyetemes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {v�laszt�jog �s a titkos szavaz�s bevezet�s�ben.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az eur�pai terjeszked�s �s a
    gyarmati uralom t�bb szempontb�l is k�ros hat�ssal volt Af rik�ra. Ezek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�l a k�ros hat�sok k�z�l
    kett\uc1\u337Xt m�r megismert�nk: az egyik volt a transzatlanti
    rabszolga-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100
    {kereskedelem megindul�sa, amely miatt Afrika politikai �s gazdas�gi
    int�zm�nyrendszere}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol�v� v�lt, �s amely miatt a gyarmati t�rv�nyhoz�st �s
    int�zm�nyrendszert arra haszn�lt�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy g�tolj�k a kereskedelmi c�l� mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�s
    fejl\uc1\u337Xd�s�t, amely konkurenci�t jelenthetett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna az eur�paiaknak. A rabszolgas�g
    meghat�roz� er\uc1\u337Xv� v�lt Sierra Leon�ban. A gyarmatos�t�s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {idej�n az orsz�g bels\uc1\u337X
    ter�letein nem l�tezett er\uc1\u337Xs, k�zpontos�tott �llam; sok kis, egym�ssal
    szemben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�ll� kir�lys�g
    uralta a vid�ket, amelyek �lland�an fosztogatt�k egym�st, elrabolt�k egym�s
    embereit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    asszonyait. A rabszolgas�g �gy terjedt, mint valami j�rv�ny, a lakoss�gnak mintegy
    50sz�zal�k-a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dolgozott
    rabszolgak�nt. A klimatikus viszonyok miatt - ellent�tben D�l-Afrik�val - a
    feh�rek nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudtak
    megtelepedni Sierra Leon�ban; �gy azt�n nem is jelentettek konkurenci�t az
    afrikaiaknak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {R�ad�sul, mivel itt nem folyt olyan nagys�grend\uc1\u369X b�ny�szat, mint
    Johannesburgban, nemcsak hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feh�r f�ldbirtokosok nem voltak az orsz�gban, �s �gy nem
    volt ig�ny afrikai munkaer\uc1\u337Xre a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\u337Xgazdas�gban, arra sem �szt�n�zte \uc1\
    u337Xket semmi, hogy l�trehozzanak egy kizs�km�nyol� munkaer\uc1\u337X-}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piaci int�zm�nyrendszert, amely
    oly jellemz\uc1\u337X volt a d�l-afrikai apartheid rezsimre.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {De m�s mechanizmusok is m\uc1\u369Xk�d�sbe l�ptek. Sierra Leone kaka�- �s
    k�v�termeszt\uc1\u337Xi, b�r nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {versenyeztek a feh�rekkel, j�vedelm�ket - a korm�nyzati
    monop�lium r�v�n - m�gis kisaj�t�totta az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rt�kes�t�si egyes�let. Sierra Leone a k�zvetett
    brit uralomt�l is szenvedett. Sok olyan hely volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ban, ahol a k�zvetett uralmat
    megval�s�tani sz�nd�koz� brit hat�s�gok nem tal�ltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tott �llamhatalmi rendszert,
    amelyet �tvehettek volna. P�ld�ul, Kelet-Nig�ri�ban az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {igb�knak nem is voltak t�rzsf\uc1\
    u337Xn�keik, amikor - valamikor a XIX. sz�zadban - a britek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszetal�lkoztak vel�k. A britek
    hozt�k l�tre a rendszert, \uc1\u337Xk b�zt�k meg a f\uc1\u337Xn�k�ket. Sierra
    Leon�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a britek a
    fenn�ll� bennsz�l�tti int�zm�nyekre �s hatalmi rendszerekre alapozt�k k�zvetett
    uralmukat.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn493\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindazon�ltal - f�ggetlen�l att�l, hogy milyen t�rt�nelmi alapon
    lett egyesekb\uc1\u337Xl f\uc1\u337Xvez�r 1896-ban - a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetett uralom �s az a hatalom,
    amellyel ezeket a f\uc1\u337Xvez�reket felruh�zta, teljesen megv�ltoztatta}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sierra Leone fenn�ll�
    politikai rendj�t. Mindenekel\uc1\u337Xtt a t�rsadalmi k�l�nbs�gek olyan rendszer�t
    - az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {uralkod�h�zakat
    - hozt�k l�tre, amilyenek kor�bban egy�ltal�n nem l�teztek. Az �r�kletes}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arisztokr�cia
    bevezet�s�vel megsz\uc1\u369Xnt az a helyzet, amely sokkal k�pl�kenyebb
    volt, �s amelyben a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {f\uc1\u337Xn�k�knek sz�ks�g�k volt a n�p t�mogat�s�ra. Ehelyett l�trej�tt
    egy merev rendszer, amelyben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {f\uc1\u337Xn�ki poszt �r�kre sz�lt, a f\uc1\u337Xn�k egy �letre
    lek�telezettje lett a Freetownban vagy Nagy-Britanni�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�kel\uc1\u337X p�rtfog�inak, �s m�r nem
    tartozott elsz�mol�ssal a n�pnek, amelyen uralkodott. De a britek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�bk�nt is tetsz�s�k
    szerint alak�tgatt�k az eg�sz int�zm�nyrendszert. A n�p�k �ltal
    elfogadott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\
    u337Xn�k�k hely�re p�ld�ul olyan embereket �ltettek, akik nagyobb hajland�s�got
    mutattak a vel�k val�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egy�ttm\uc1\u369Xk�d�sre. Az a Margai csal�d, amely az els\uc1\u337X k�t
    minisztereln�k�t adta a f�ggetlen Sierra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Leon�nak, �gy ker�lt hatalomra Als�-Banta f\uc1\
    u337Xn�ks�gben, hogy a kunyh�ad�-l�zad�s sor�n a britek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {oldal�ra �llt, �s szembesz�llt a regn�l� f\
    uc1\u337Xn�kkel, Nyam�val. Nyam�t megfosztott�k a tr�nj�t�l, �s azt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vet\uc1\u337Xen a Margai csal�d
    tagjai uralkodtak itt - eg�szen 2010-ig.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Igaz�n figyelemre
    m�lt�, hogy milyen nagy az �tfed�s a gyarmati �s a f�ggetlen Sierra
    Leone}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszere k�z�tt. A britek l�trehozt�k az �rt�kes�t�si
    egyes�leteket, �s arra haszn�lt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {azokat, hogy megad�ztass�k a f�ldm\uc1\u369Xveseket. A
    f�ggetlen Sierra Leone korm�nyai folytatt�k ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakorlatot, csak m�g magasabb ad�kra
    tartottak ig�nyt. A britek l�trehozt�k a k�zvetett uralom}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer�t - a f�ggetlen Sierra Leone
    korm�nyai ezt a gyarmati int�zm�nyt sem sz�ntett�k meg, ink�bb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xk is �gy korm�nyozt�k a
    vid�ki ter�leteket. A britek l�trehozt�k a gy�m�ntmonop�liumot, �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�lt�k kiszor�tani az
    af rikai b�ny�szokat. A f�ggetlen Sierra Leone korm�nyai ugyanezt tett�k.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Igaz, a britek azt
    gondolt�k, hogy a vas�t�p�t�s j� m�dja annak, hogy az uralmuk al�
    hajts�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Mendef�ldet,
    m�g Siaka Stevens ezzel ellent�tes v�lem�nyen volt. A britek b�zhattak
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hadsereg�kben, �s
    tudt�k, hogy b�rmikor bevethet\uc1\u337X, ha l�zad�s t�rne ki Mendef�ld�n.
    Stevensnek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszont nem
    volt a kez�ben ilyen �t\uc1\u337Xk�rtya. Sierra Leon�ban ugyanis - csak�gy, mint
    sok m�sik afrikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {orsz�gban - egy er\uc1\u337Xs hadsereg fenyeget�st jelentett volna Stevens
    uralm�ra. Ez�rt t�rt�nt, hogy \uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb meggyeng�tette a hadsereget, az er\uc1\
    u337Xszak visszaszor�t�s�ra �s \uc1\u8222Xprivatiz�l�s�ra\uc1\u8221X
    speci�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katonai
    egys�geket hozott l�tre, amelyek csakis hozz� voltak loj�lisak, �s ek�zben
    lerombolta azt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kev�ske kis �llami hatalmat is, amely m�g jelen volt Sierra Leon�ban.
    Hadsereg helyett el\uc1\u337Xsz�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fel�ll�totta az �n. bels\uc1\u337X biztons�gi egys�get, az Intern�l
    Security Unitot, amelynek r�vid�t�se:
    ISU. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�ket\uc1\
    u369Xr\uc1\u337X Sierra Leone-ieknek azt jelentette: \uc1\u8222XI Shoot U\
    uc1\u8221X, vagyis hogy \uc1\u8222Xlel\uc1\u337Xlek\uc1\u8221X. Azut�n j�tt
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nleges
    biztons�gi osztag, a Special Security Division, vagyis SSD, ami a k�znyelvben
    annyit tett:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XSiaka Stevens Dogs\uc1\u8221X, azaz Siaka Stevens kop�i. V�g�l az okozta a
    rezsim veszt�t, hogy nem volt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�gban olyan hadsereg, amely t�mogatta volna a rezsimet. 1992.
    �prilis 29-�n a Valentine Strasser}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kapit�ny vezette maroknyi, mind�ssze 30 f\uc1\u337Xs katonai csapat
    buktatta meg az APC-rezsimet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Sierra Leone fejl\uc1\u337Xd�s�t, vagy ink�bb: fejl\uc1\u337Xd�s�nek
    hi�ny�t, k�nnyebben meg�rthetj�k, ha egy �rd�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�r eredm�ny�nek tekintj�k. A kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszert a brit gyarmati hat�s�gok �p�tett�k}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel, �s a f�ggetlens�g elnyer�se
    ut�n hatalomra ker�l\uc1\u337X af rikai politikusok boldogan vett�k �t t\uc1\
    u337Xl�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {staf�t�t. A
    minta k�s�rtetiesen hasonl� volt szerte Fekete-Afrik�ban. Hasonl� rem�nyeket
    t�pl�ltak a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {f�ggetlens�get elnyer\uc1\u337X Gh�n�ban, Keny�ban, Zambi�ban �s sok m�s
    afrikai orsz�gban is. M�gis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {mindig, mindenhol a kizs�km�nyol� int�zm�nyek sz�lettek �jj� -
    k�vetve az �rd�gi, �s id\uc1\u337Xvel egyre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�rd�gibb� v�l� k�r �ltal el\uc1\u337Xrevet�tett mint�t.
    Ezekben az orsz�gokban minden�tt fennmaradt a britek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal l�trehozott �rt�kes�t�si egyes�let �s a
    k�zvetett uralmi rendszer.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ennek az �rd�gi k�rnek megvannak
    a maga term�szetes kiv�lt� okai. A kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer egy olyan,
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyrendszer megteremt�s�hez vezet,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely csak keveseket tesz
    gazdagg� - sokak k�r�ra. Azok, akik profit�lnak ebb\uc1\u337Xl a
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszerb\uc1\u337Xl, akkora vagyonra tesznek �gy szert, hogy
    abb�l m�r k�pesek mag�nhadsereget}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ki�ll�tani �s zsoldosokat b�relni, b�r�kat v�s�rolni �s
    v�laszt�sokat megbund�zni, hogy hatalmon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {maradjanak. Nekik abszol�t �rdek�kben �ll megv�deni a
    rendszert. �ppen ez�rt a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek azok, amelyek alapot adnak a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {fennmarad�s�hoz. A kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszerben m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X rezsimekben a hatalom}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rt�kes dolog, mert korl�tlan,
    �s mert gazdagg� tesz.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben, r�ad�sul, b�ntetlen�l vissza
    is lehet �lni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalommal. Hogy a hatalom korruptt� tesz vagy sem, az vitathat�, de
    Lord Actonnak teljesen igaza}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt, amikor azt �ll�totta, hogy az abszol�t hatalom
    abszol�t korruptt� tesz. Az el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetben azt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�ttuk, hogy amikor Franklin
    Roosevelt akarta olyasmire haszn�lni eln�ki hatalm�t, ami szerinte �dv�s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lett volna a t�rsadalom
    sz�m�ra, �s ebben a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g sem tudta megakad�lyozni,
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamok
    befogad� politikai int�zm�nyrendszere akkor is megakad�lyozta, hogy
    ler�zza}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�r�l a
    korl�tokat. Egy kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben nem sok minden
    g�tolja a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalomgyakorl�st, legyen az b�rmilyen torz �s beteges is. 1980-ban Sam Bangura, a
    Sierra Leone-i}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jegybank akkori vez�re, kritiz�lni merte Siaka Stevens politik�j�t,
    mondv�n: erk�lcstelen. Nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sokkal k�s\uc1\u337Xbb meggyilkolt�k: ledobt�k a jegybank �p�let�nek
    legfels\uc1\u337X emelet�r\uc1\u337Xl, teste - st�lszer\uc1\u369Xen -}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a Siaka Stevens utca k�v�n
    landolt. A kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek az�rt is ind�tanak be egy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ilyen �rd�gi k�rt, mert nem
    biztos�tanak v�delmet azokkal szemben, akik m�g t�bb hatalmat akarnak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerezni maguknak.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �rd�gi k�r egy m�sik
    jellemz\uc1\u337X mechanizmusa az, hogy a kizs�km�nyol� int�zm�nyek - azzal, hogy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tlan hatalmat
    biztos�tanak �s �ri�si vagyoni egyenl\uc1\u337Xtlens�geket teremtenek - n�velik a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {j�tszm�k
    t�tj�t. Mert b�rki is ir�ny�tja az orsz�got, az lesz ennek a korl�tlan
    hatalomnak a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {haszon�lvez\uc1\u337Xje, �gy egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben mindig
    belharcok d�lnak a hatalom�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s az azzal j�r� vagyon�rt. Ezzel a dinamik�val m�r a maja
    v�ros�llamok �s az �kori R�ma kapcs�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {is tal�lkoztunk. Ennek f�ny�ben nem meglep\uc1\u337X, hogy sz�mos
    afrikai orsz�gban a gyarmati hatalmakt�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {meg�r�k�lt kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer a hatalmi
    harcok �s polg�rh�bor�k magj�t vetette el.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezek a harcok semmiben sem hasonl�tottak az olyan
    konfliktusokra, mint amilyen az angol forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom volt. A harcol�
    feleknek ugyanis nem az a c�ljuk, hogy megv�ltoztass�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyrendszert, hogy
    korl�tozz�k a hatalomgyakorl�st, vagy hogy pluralista rendszert}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teremtsenek -
    hanem az, hogy megszerezz�k a hatalmat, �s a t�bbs�g k�r�ra
    meggazdagodjanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Angol�ban, Burundiban, Cs�dban, Elef�ntcsontparton, a Kong�i Demokratikus
    K�zt�rsas�gban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Eti�pi�ban, Lib�ri�ban, Mozambikban, Nig�ri�ban, a Kong�i K�zt�rsas�gban,
    Ruand�ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Szom�li�ban, Szud�nban, Ugand�ban �s, term�szetesen, Sierra Leon�ban -
    ahogy azt majd a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {k�vetkez\uc1\u337X fejezetben r�szleteiben is l�tni fogjuk - ezek a konfliktusok
    v�res polg�rh�bor�kk� fajultak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {romba d�nt�tt�k a gazdas�got, hallatlan szenved�st okoztak az
    embereknek - �s ezek okozt�k az �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {buk�s�t.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn0\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li2346\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {Az encomiend�t�l a f�ldrabl�sig}\b0 \par\pard\li693\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-320\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Aitkenhead Castill�t nevezte ki p�nz�gyminiszter�nek, Ricardo
    Castillo Sinibaldit pedig}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejleszt�si miniszter�nek. Volt valami k�z�s ebben a h�rom
    f�rfiban: mindh�rman azoknak a}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {spanyol konkviszt�doroknak az egyenes �gi lesz�rmazottai
    voltak, akik a XVI. sz�zad
    elej�n}\par\pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rkeztek
    Guatemal�ba. De Le�n h�res felmen\uc1\u337Xje J�an De Le�n Cardona volt, m�g a k�t
    Castillo}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azzal a
    Bernal D�az del Castill�val �llt rokoni kapcsolatban, aki az egyik
    legh�resebb, els\uc1\u337X}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zb\uc1\u337Xl sz�rmaz� besz�mol�t �rta Mexik� megh�d�t�s�r�l.
    Hern�n Cort�snek tett szolg�latai�rt}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {cser�be, D�az del Castill�t kinevezt�k Santiago de los
    Caballeros (a mai Antigua)}\par\pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�nyz�j�v�. Castillo �s De Le�n is dinaszti�t alap�tott,
    csak�gy, mint t�bb m�sik}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {konkviszt�dor, p�ld�ul Pedro de Alvarado. A guatemalai szociol�gus,
    Marta Casa�s Arz� felt�rt}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy 22 csal�db�l �ll�, k�zponti csoportot, amely h�zass�gok
    r�v�n m�sik 26, csoporton k�v�li}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {csal�ddal �llt rokoni kapcsolatban. Arz� - geneal�giai �s
    politol�giai vizsg�latai alapj�n - arra}\par\pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {a k�vetkeztet�sre jutott, hogy 1531 �ta ezek a
    csal�dok birtokolt�k a gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li693\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hatalmat Guatemal�ban. Ezek a csal�dok - m�g ha
    t�gabban �rtelmezte is az elithez tartoz�st - az}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1990-es �vekben csup�n a lakoss�gnak alig t�bb, mint
    1sz�zal�k-�t tett�k ki.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Sierra Leon�ban �s Fekete-Afrika nagy r�sz�n az �rd�gi k�r
    azoknak a kizs�km�nyol�}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyeknek a form�j�ban realiz�l�dott, amelyeket m�g a
    gyarmati hatalmak hoztak l�tre, �s}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {amelyeket a f�ggetlened�s ut�n hatalomra ker�lt vezet\
    uc1\u337Xk v�ltozatlan form�ban vettek �t.}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Guatemal�ban - ak�rcsak K�z�p-Amerika nagy r�sz�n
    - az �rd�gi k�rnek egy egyszer\uc1\u369Xbb,}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kezdetlegesebb form�j�val tal�lkozunk: a gazdas�gi �s
    politikai hatalom birtokosai - igen sikeresen -}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gy alak�tj�k az int�zm�nyrendszert, hogy
    azzal biztos�ts�k saj�t hatalmuk folytonoss�g�t. Az ilyen}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�pus� �rd�gi k�r bebetonozza a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyeket �s a hatalmon l�v\uc1\u337X elitet is, �s
    ezzel}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�tt
    konzerv�lja az orsz�g gazdas�gi elmaradotts�g�t.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    gyarmatos�t�s idej�n Guatemala s\uc1\u369Xr\uc1\u369Xn lakott vid�k volt, mintegy
    k�tmilli� maja lakta. A betegs�gek}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a kizs�km�nyol�s sok ember�ldozatot k�veteltek, ahogy
    minden�tt m�sutt is az amerikai}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kontinensen. A lakoss�g l�tsz�ma majd csak az 1920-as
    �vekben �rte el �jra a gyarmatos�t�s el\uc1\u337Xtti}\par\pard\li106\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szintet. Ak�rcsak a Spanyol Birodalom
    t�bbi r�sz�n, a bennsz�l�tteket - mint encomiend�t - itt is}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�tosztott�k a
    konkviszt�dorok k�z�tt. Ahogy azt Mexik� �s Peru gyarmatos�t�sa kapcs�n m�r
    l�ttuk,}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az
    encomienda egy k�nyszermunkarendszer volt, amely k�s\uc1\u337Xbb utat nyitott t�bb
    hasonl�, k�nyszer�t\uc1\u337X}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nynek, els\uc1\u337Xsorban a repartimient�mVamit Guatemal�ban
    matidamient�nak is h�vtak. Az elit - a}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \*\
    tx2493\*\tx4640\*\tx5360\*\tx6626\*\tx8413\*\tx8973\*\tx10440\*\tx11026\fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {konkviszt�dorok }\tab \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {lesz�rmazottai }\tab \fs38\cf0\f0\charscalex100 {�s }\tab \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�h�ny }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bennsz�l�tt }\tab \fs40\
    cf0\f0\charscalex100 {- }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemcsak }\tab \fs40\cf0\
    f0\charscalex100 {a }\tab \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nf�le}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszermunkarendszerekb\uc1\u337Xl
    profit�lt, de a Consulado de Comercio kcreskcd\uc1\u337Xc�hen kereszt�l}\
    par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�t�sa alatt
    tartotta �s monopoliz�lta a kereskedelmet is. Guatemala lakoss�g�nak nagy r�sze
    fent}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakott a
    hegyekben, messze a partokt�l. A magas sz�ll�t�si k�lts�gek miatt az export
    alacsony szint\uc1\u369X}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt, �s kezdetben a f�ld sem volt t�l �rt�kes. A term\uc1\
    u337Xf�ldek nagy r�sze m�g mindig a bennsz�l�ttek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kez�ben volt, hatalmas, k�z�ss�gi
    f�ldbirtokok, �n. ejidosok form�j�ban. A t�bbi javar�szt lakatlan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ter�let volt, �s elm�letileg
    a korm�ny tulajdon�ban volt. A kereskedelem ir�ny�t�s�b�l �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megad�ztat�s�b�l azonban t�bb
    bev�tel sz�rmazott, mint a f�ldek feletti ellen\uc1\u337Xrz�sb\uc1\u337Xl.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ak�rcsak a mexik�iak, a
    guatemalai elit is ellens�gesen viszonyult a c�di-zi alkotm�nyhoz, amely arra}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {biztatta \uc1\u337Xket,
    hogy ki�lts�k ki a f�ggetlens�g�ket, ahogyan Mexik� tette. Lesz�m�tva az 1839 �s
    1871}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tti r�vid
    id\uc1\u337Xszakot, amikor Guatemala egyes�lt Mexik�val �s a k�z�p-amerikai
    f�der�ci�val}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {(Central
    American Federation), Rafael Carrera diktat�r�ja alatt az orsz�got a
    gyarmati elit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korm�nyozta. Ebben a korszakban a konkviszt�dorok lesz�rmazottai �s a
    bennsz�l�tt elit j�r�szt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ltozatlan form�ban m\uc1\u369Xk�dtette tov�bb a gyarmati id\
    uc1\u337Xszak kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeit.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {M�g a keresked\uc1\u337Xc�h, a Consulado
    szervezete sem alakult �t a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n. B�r ez}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kir�lyi int�zm�ny volt, boldogan
    m\uc1\u369Xk�dtette tov�bb a k�zt�rsas�gi korm�ny is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ggetlens�g kiharcol�sa �gy csup�n
    egy puccs volt, amit a m�r megl�v\uc1\u337X, helyi elit vitt v�ghez,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ak�rcsak Mexik�ban;
    azt�n vitt�k tov�bb a szok�sos kizs�km�nyol� gazdas�gi rendszert, amelyb\
    uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r eddig
    is rengeteget profit�ltak. Meglehet\uc1\u337Xsen ironikus, hogy ebben a
    korszakban tov�bbra is a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Consulado volt felel\uc1\u337Xs az orsz�g gazdas�gi fejl\uc1\
    u337Xd�s��rt. De, ak�rcsak a f�ggetlens�g el\uc1\u337Xtt, a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Consulado tov�bbra is a saj�t
    �rdekeit, �s nem az orsz�g �rdekeit tartotta szem el\uc1\u337Xtt. T�bbek k�z�tt
    ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a szervezet volt
    felel\uc1\u337Xs az infrastrukt�ra (p�ld�ul az utak, a kik�t\uc1\u337Xk)
    fejleszt�s��rt, de - hasonl�an}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ahhoz, mint az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban, Oroszorsz�gban �s Sierra
    Leon�ban - az ilyen ir�ny�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�s Guatemal�ban is teremt\uc1\u337X rombol�ssal
    fenyegetett, �s destabiliz�lhatta volna a rendszert.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ppen ez�rt, ahelyett, hogy fejlesztett�k
    volna az infrastrukt�r�t, ink�bb akad�lyozt�k a fejl\uc1\u337Xd�s�t.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {P�ld�ul az egyik fontos
    fejleszt�si javaslat egy kik�t\uc1\u337X meg�p�t�se volt a suchitep�quezi
    parton, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Csendes-
    �ce�n fel\uc1\u337Xli oldalon. Akkoriban az orsz�gnak csak a karibi parton voltak
    megfelel\uc1\u337X kik�t\uc1\u337Xi,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s ezek a Consulado ir�ny�t�sa alatt �lltak. A Consulado
    az�rt nem foglalkozott a csendes-�ce�ni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {partszakasszal, mert ha ebben a r�gi�ban is
    lett volna egy kik�t\uc1\u337X, az sokkal k�nnyebben el�rhet\uc1\u337X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kij�ratot jelentett volna a
    hegyekb\uc1\u337Xl, Mazatenango �s Quezaltenango v�ros�b�l �rkez\uc1\u337X �ruknak,
    �s ha}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezek az �ruk
    m�s piacokra is eljuthattak volna, az al��sta volna a Consulado
    k�lkereskedelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {monop�lium�t. Ugyanezen megfontol�sb�l nem �p�tettek utakat sem, ami
    egy�bk�nt orsz�gszerte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szint�n a Consulado feladata lett volna. Az el\uc1\u337Xz\uc1\u337Xekb\uc1\u337Xl
    m�r ki lehet k�vetkeztetni, hogy az�rt sem volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {hajland� utakat �p�teni, mert azzal a konkurens
    csoportokat er\uc1\u337Xs�tette volna, s\uc1\u337Xt tal�n a saj�t}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {monop�lium�t is t�nkretette
    volna. Nyugat-Guatemala �s a Los Altos r�gi�ban tal�lhat�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Quezaltenango lak�i azonban nyom�st
    gyakoroltak a Consulad�ra, �s k�vetelt�k, hogy �p�tsen utakat.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {De ha j�l j�rhat� �t �p�lt volna Los
    Altos �s a suchitep�quezi part k�z�tt, az azzal a vesz�llyel j�rt,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy kialakult volna egy
    keresked\uc1\u337Xi r�teg, amely konkurenci�t jelentett volna a Consulado
    f\uc1\u337Xv�rosi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {keresked\uc1\u337Xinek. Ez�rt azt�n az �t maradt olyan, amilyen volt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az elit uralm�nak eredm�nyek�nt a XIX. sz�zad k�zep�n
    Guatemal�ban meg�llt az id\uc1\u337X, mik�zben a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�g t�bbi r�sz�n gyors v�ltoz�sok
    zajlottak. De ezek a v�ltoz�sok v�gs\uc1\u337X soron Guatemal�ra is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kihat�ssal voltak. A
    sz�ll�t�si k�lts�gek rohamosan cs�kkentek, k�sz�nhet\uc1\u337Xen az olyan
    technol�giai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {innov�ci�knak, mint a g\uc1\u337Xzmozdony, a vas�t �s az �j, sokkal
    gyorsabb haj�k. R�ad�sul Nyugat-}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn146\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eur�p�ban �s �szak-Amerik�ban n\uc1\
    u337Xttek a j�vedelmek, �s ez t�meges keresletet teremtett sok olyan}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {term�k ir�nt, amelyeket
    ak�r egy olyan orsz�g is k�pes volt megtermelni, mint Guatemala.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A XIX. sz�zad elej�n m�g k�t
    term�szetes fest�kanyagot, az indig�t �s a k�rmint gy�rtott�k exportra,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de a k�v�termel�s j�vedelmez\
    uc1\u337Xbb lehet\uc1\u337Xs�gnek t\uc1\u369Xnt. Guatemal�ban rengeteg volt a
    k�v�termeszt�sre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alkalmas f�ld, �gy egyre t�bben v�gtak bele ebbe a tev�kenys�gbe - a
    Consulado seg�ts�ge n�lk�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Id\uc1\u337Xk�zben egyre n\uc1\u337Xtt a k�v� vil�gpiaci �ra, �s
    egyre b\uc1\u337Xv�lt a nemzetk�zi kereskedelem, �gy hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profitot lehetett realiz�lni - nem csoda,
    hogy a guatemalai elit is �rdekeltt� v�lt a k�v�termeszt�sben.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1871-ben a r�g�ta fenn�ll� Carrera-
    rezsimet v�g�l megd�nt�tte egy, mag�t liber�lisnak nevez\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoport, amely az azonos nev\
    uc1\u369X, vil�gm�ret\uc1\u369X mozgalom ut�n nevezte el mag�t. A liberalizmus
    jelent�se}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\
    u337Xvel �talakult. De a XIX. sz�zadban, az Egyes�lt �llamokban �s Eur�p�ban
    olyasmit jelentett, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ma a libertarianizmus: t�mogatta az egy�n szabads�g�t, a
    korl�tozott korm�nyz�st �s a szabad}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kereskedelmet. A dolgok azonban egy kicsit m�shogy m\uc1\
    u369Xk�dtek Guatemal�ban. A kezdetben Miguel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Garcia Granados, majd 1873 ut�n a Justo Rufino
    Barrios vezette guatemalai liber�lisok jellemz\uc1\u337Xen}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem liber�lis gondolkod�s� friss er\
    uc1\u337Xk voltak, hanem l�nyeg�ben ugyanazok a csal�dok, amelyek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eddig is, ezut�n is hatalmon
    voltak. Tov�bb m\uc1\u369Xk�dtett�k a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyeket, �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ghezvittek egy nagy
    �v\uc1\u369X gazdas�gi �tszervez�st, hogy kizs�km�nyolhass�k a k�v�termeszt\
    uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1871-ben
    ugyan elt�r�lt�k a Consulado int�zm�ny�t, de a gazdas�gi k�r�lm�nyek
    megv�ltoztak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek f�kusz�ba most a k�v� termel�se �s exportja
    ker�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�v�termel�shez f�ld kellett �s munkaer\
    uc1\u337X. Hogy legyen hely kialak�tani a k�v��ltetv�nyeket, a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {liber�lisok privatiz�lt�k -
    val�j�ban elrabolt�k - azokat a f�ldeket, amelyek kor�bban k�z�ss�gek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vagy a korm�ny
    tulajdon�ban voltak. B�r ez a h�z�suk senkinek sem tetszett, de -
    tekintve, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {orsz�gban egy kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszer m\uc1\u369Xk�d�tt �s
    a politikai hatalom egy sz\uc1\u369Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {k�r kez�ben �sszpontosult - a guatemalai elit v�g�l el�rte,
    amit akart. 1871 �s 1883 k�z�tt t�bb mint}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {400 ezer hekt�r f�ldet - els\uc1\u337Xsorban a bennsz�l�ttek
    k�z�s f�ldjeit �s a hat�rmenti f�ldeket - j�tszottak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t az elit kez�re, a k�v�termel�s majd
    csak ez ut�n indult gyors fejl\uc1\u337Xd�snek. A c�l az volt, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmas birtokokat
    hozzanak l�tre. A privatiz�lt f�ldeket jellemz\uc1\u337Xen a hagyom�nyos
    elit tagjainak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy
    azok holdudvar�nak adt�k el. A liber�lis �llam k�nyszer�t\uc1\u337X erej�t
    ezut�n arra haszn�lt�k, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {seg�tsenek a f�ldbirtokosoknak munk�sokat toborozni - ehhez
    pedig �tvettek, illetve �letre keltettek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nf�le k�nyszermunkarendszereket. 1876
    november�ben Barrios eln�k levelet �rt Guatemala}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyz�j�nak, �s level�ben megjegyezte:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X...mivel az
    orsz�gban hatalmas f�ldter�letek v�rnak arra, hogy hasznos�tsuk, megm\uc1\
    u369Xvelj�k \uc1\u337Xket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amihez rengeteg olyan munk�sra lesz sz�ks�g, akik ma m�g
    nem vesznek r�szt a nemzet termel\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elemeinek fejleszt�s�t c�lz� mozgalomban, adjatok meg
    minden seg�ts�get a mez\uc1\u337Xgazdas�gnak:}\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li213\ri0\sl-360\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {1.
    A fennhat�s�gotok al� tartoz� indi�n v�rosokb�l adjatok annyi munk�st a
    k�rzet}\par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�ltetv�nyeseinek, amennyit k�rnek, k�rjenek ak�r �tvenet, ak�r sz�zat.\uc1\
    u8221X}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    repartimient�t, vagyis a k�nyszermunka-szolg�latot sosem t�r�lt�k el, most pedig
    kiterjesztett�k �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meghosszabb�tott�k. S\uc1\u337Xt 1877-ben a 177. sz. rendelettel
    int�zm�nyes�tett�k is. A rendelet megszabta,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a munk�ltat�k legfeljebb 60 munk�st k�rhettek �s
    kaphattak a korm�nyt�l 15 munkanapra, ha a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {birtok ugyanabban a k�rzetben volt, �s 30 munkanapra,
    ha a birtok a k�rzeten k�v�l esett. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {munk�ltat�, ha akarta, meg�j�thatta a k�rv�nyt.
    Ezek a munk�sokat er\uc1\u337Xszakkal is \uc1\u8222Xbesorozhatt�k\uc1\
    u8221X,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hacsak nem tudt�k - a munkak�nyv�kkel - hitelt
    �rdeml\uc1\u337Xen bizony�tani, hogy a k�zelm�ltban m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {eleget tettek az eff�le
    k�telezetts�g�knek. Minden vid�ki munk�s k�teles volt mag�n�l tartani a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {munkak�nyv�t, az �n.
    libret�t, amelyben benne volt minden inform�ci�: kin�l dolgozott, van-e}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ad�ss�ga. Sokan
    ugyanis elad�sodtak, �s aki tartozott a munk�ltat�j�nak, az nem hagyhatta
    el annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {birtok�t
    enged�ly n�lk�l. A 177. rendelet tov�bb� el\uc1\u337X�rta azt is, hogy
    a \uc1\u8222Xtoborz�st\uc1\u8221X csak �gy lehet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elker�lni, ha a munk�s bizony�tani tudja, hogy
    tartozik egy munk�ltat�nak. A munk�sok �gy csapd�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�ltek. Ezeken a t�rv�nyeken fel�l m�g
    sz�mos m�sik, csavarg�sellenes t�rv�ny is �letbe l�pett,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek kimondt�k, hogy aki nem
    tudja bizony�tani, hogy van munk�ja, azt azonnal besorozz�k a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {repartimient�ba vagy
    valamelyik m�sik k�nyszermunkarendszerbe, �s viszik utat �p�teni, vagy
    arra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyszer�tik,
    hogy fogadjon el egy �ll�st valamelyik �ltetv�nyen. Guatemal�ban, ak�rcsak a XIX.
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XX. sz�zadi D�l-
    Afrik�ban, az 1871 ut�ni f�ldpolitika is azt a c�lt szolg�lta, hogy
    al��ss�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bennsz�l�ttek �nell�t� gazdas�g�t, �s arra k�nyszer�ts�k \uc1\u337Xket, hogy
    alacsony b�rek�rt dolgozzanak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {repartimient� eg�szen az 1920-as �vekig fennmaradt; a
    libretarcndszer �s a csavarg�sellenes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyek teljes sk�l�ja eg�szen 1945-ig hat�lyban
    maradt, amikor is Guatemal�ban - r�vid id\uc1\u337Xre -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felvir�gzott a demokr�cia.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ak�rcsak 1871 el\uc1\
    u337Xtt, a guatemalai elit katonai vezet\uc1\u337Xk r�v�n uralkodott. Es ez az ut�n
    is �gy maradt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    fellend�lt a k�v�piac. A leghosszabb ideig Jorge Ubico �llt az orsz�g �l�n, aki
    1931-t\uc1\u337Xl 1944-ig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�lt�tte be az eln�ki hivatalt. 1931-ben Ubico ellenf�l
    n�lk�l nyerte meg az eln�kv�laszt�st - senki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sem volt olyan bolond, hogy versenybe sz�lljon
    vele. Ahogy a Consulado, �gy Ubico eln�k sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�mogatott semmi olyasmit, ami elind�thatta
    volna a teremt\uc1\u337X rombol�st, vesz�lyeztethette volna az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�k politikai hatalm�t,
    valamint az eln�k �s az elit gazdas�gi �rdekeit. Teh�t Ubico is az�rt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellenezte az ipart
    Guatemal�ban, ami�rt I. Ferenc az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban �s I.
    Mikl�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Oroszorsz�gban:
    az ipari munk�sok k�nnyen bajt okozhattak volna. Ez a p�ld�tlanul paranoi�s
    eln�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {aki
    k�nyszeresen mindig az elnyom�s eszk�z�hez ny�lt, megtiltotta n�p�nek, hogy
    haszn�lni merje az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {obrero (munk�s), a sindicato (szakszervezet) �s a huelga (sztr�jk)
    szavakat. Aki ezeket kiejtette a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�j�n, ak�r b�rt�nbe is ker�lhetett. B�r Ubico nagy hatalm�
    eln�k volt, a sz�lakat m�gis az elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mozgatta. A rezsimmel szembeni ellen�ll�s 1944-ben tet\uc1\
    u337Xz�tt, amikor is felb\uc1\u337Xsz�lt egyetemi hallgat�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demonstr�ci�kat szerveztek. A n�pi
    el�gedetlens�g egyre csak n\uc1\u337Xtt, �s j�nius 24-�n 311 ember -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zt�k sokan az elit tagjai
    - �rta al� a Mem�ri�i de los 31 l-et, vagyis azt a ny�lt levelet, amely el�t�lte}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a rezsimet. Ubico
    j�lius l-j�n lemondott. B�r 1945-ben demokratikus rezsim ker�lt hatalomra,
    azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1954-ben
    megd�nt�tte egy puccs, amely v�g�l v�res polg�rh�bor�hoz vezetett. Guatemala csak
    1986-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ban
    demokratiz�l�dott �jra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A spanyol konkviszt�doroknak nem volt lelkiismeret-furdal�suk
    amiatt, hogy kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�s gazdas�gi rendszert hoztak l�tre. Hiszen
    eleve ez�rt j�ttek az �jvil�gba. De a legt�bb int�zm�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ideiglenesnek sz�nt�k. Az encomienda p�ld�ul
    csak �tmenetileg biztos�totta azon jogokat, amiket a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldbirtokosok a munk�sok felett
    gyakorolhattak. Arra nem volt kidolgozott terv�k, hogyan �ll�tsanak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel egy olyan rendszert, amely
    m�g n�gysz�z �vig fennmarad majd. Val�j�ban az �ltaluk l�trehozott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek id\uc1\
    u337Xk�zben jelent\uc1\u337Xs v�ltoz�sokon mentek kereszt�l, de egy valami nem
    v�ltozott: ezek az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek - az �rd�gi k�r eredm�nyek�nt - mindv�gig kizs�km�nyol�
    jelleg\uc1\u369Xek maradtak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol�s form�ja v�ltozott ugyan, de sem az int�zm�nyek
    jellege, sem az elit �sszet�tele nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�ltozott. Guatemal�ban az encomienda, a repartimiento �s a
    kereskedelem monopoliz�l�sa utat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nyitott a zretarendszer-nek �s a f�ldrabl�snak. De a bennsz�l�tt
    maja indi�nok t�bbs�ge tov�bbra is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {megmaradt olcs� munkaer\uc1\u337Xnek, amelynek nem j�rt
    oktat�s, �s nem j�rtak jogok, sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {k�zszolg�ltat�sok.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Guatemal�ban, ak�rcsak K�z�p-Amerika nagy r�sz�n, m\uc1\
    u369Xk�d�sbe l�pett a m�r j�l ismert �rd�gi k�r: a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek t�mogatt�k a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {cser�be megteremtett�k az alapot a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek m\uc1\u369Xk�d�s�hez, �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tott�k ennek az elitnek a
    hatalmon marad�s�t.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li2400\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {A rabszolgas�gt�l Jim Crow-ig}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Guatemal�ban a gyarmati id\uc1\
    u337Xszakt�l eg�szen a leg�jabb korig m\uc1\u369Xk�d�tt a kizs�km�nyol�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer, �s
    v�gig ugyanannak az elitnek az ir�ny�t�sa alatt �llt. B�rminem\uc1\u369X
    int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�s
    csakis a megv�ltozott k�r�lm�nyekhez t�rt�n\uc1\u337X alkalmazkod�sb�l eredt
    - ilyen volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {f�ldrabl�s is, amelyet a k�v�piac fellend�l�se �ltal motiv�lt elit hajtott v�gre.
    Az Egyes�lt �llamok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {d�li �llamainak int�zm�nyrendszere hasonl�an kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X volt
    eg�szen a polg�rh�bor�ig.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A gazdas�got �s a politik�t az �ltetv�nyes, rabszolgatart�
    d�li elit uralta. A rabszolg�knak sem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {politikai, sem gazdas�gi jogaik nem voltak - val�j�ban szinte
    semmif�le joguk sem volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Kizs�km�nyol� gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyeik miatt a XIX. sz�zad k�zep�n a d�li �llamok m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sokkal szeg�nyebbek voltak, mint az
    �szakiak.
    D�len nem fejl\uc1\u337Xd�tt az ipar, �s az �llamok nem igaz�n}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�mogatt�k az infrastrukt�ra
    fejleszt�s�t sem. 1860-ban a d�li �llamok ipari �ssztermel�se kevesebb}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {volt, mint az �szaki
    Pennsylvania, New York vagy Massachusetts �llam�. A d�li �llamok}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�g�nak csup�n 9sz�zal�k-a
    �lt v�rosi ter�leteken, m�g �szakkeleten ez az ar�ny 35sz�zal�k volt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A vas�th�l�zat s\uc1\u369Xr\uc1\
    u369Xs�ge (a vas�tvonalak hossza osztva a f�ldter�let nagys�g�val) h�romszor
    nagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt �szakon,
    mint d�len. A csatornah�l�zat ar�nya is hasonl� volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A 18. t�rk�p azt mutatja, hogy milyen
    m�rt�k\uc1\u369X volt a rabszolgas�g, vagyis hogy 1840-ben a lakoss�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�ny sz�zal�ka volt rabszolga az
    Egyes�lt �llamokban. Nyilv�nval�, hogy a rabszolgas�g d�len volt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ink�bb meghat�roz�, ott akadtak olyan
    megy�k, p�ld�ul a Mississippi foly� ment�n, ahol a lakoss�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {95sz�zal�k-�t a rabszolg�k tett�k ki. A 19.
    t�rk�p pedig azt mutatja, hogy ez t�bbek k�z�tt azzal j�rt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy 1880-ban - f\uc1\u337Xleg XX.
    sz�zadi m�rc�vel m�rve - m�g mindig igen alacsony volt azoknak az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ar�nya, akik az iparban
    dolgoztak. De ezen a t�ren is akadtak mark�ns k�l�nbs�gek �szak �s a
    D�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt.
    �szakkeleten jellemz\uc1\u337Xen a munk�sok t�bb mint 10sz�zal�k-a dolgozott
    az iparban. Ezzel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szemben D�len, k�l�n�sen azokon a ter�leteken, ahol nagy sz�mban �ltek
    rabszolg�k, a gy�ri}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {munk�sok ar�nya a null�hoz volt k�zel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A d�li �llamok m�g
    azokat a szektorokat sem fejlesztett�k, amelyekre \uc1\u337Xk
    specializ�l�dtak: 1837 �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {1859 k�z�tt �vente �tlagosan 12, illetve 10 szabadalmat adtak ki
    kukorica-, illetve b�zatermeszt�shez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kapcsol�d� innov�ci�kra; a d�li �llamok legfontosabb term�ny�re, a
    gyapotra pedig �vente �tlagosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csak 1-et. Semmi jele nem volt annak, hogy hamarosan
    beindulna az iparos�t�s �s ezzel egy�tt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi n�veked�s. De a polg�rh�bor� elveszt�se
    ut�n k�nytelenek voltak alapvet\uc1\u337X gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai reformokat bevezetni.
    Elt�r�lt�k a rabszolgas�got, �s szavazati jogot adtak a fekete}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�rfiaknak.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezeknek a jelent\uc1\u337Xs
    v�ltoz�soknak elm�letileg el kellett volna ind�taniuk az int�zm�nyrendszer}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gy�keres �talakul�s�t
    is, �s el kellett volna ind�taniuk a d�li �llamokat a gazdas�gi j�l�t fel� vezet\
    uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ton. De
    ebben a m�sfajta �rd�gi k�rben semmi ilyesmi nem t�rt�nt. Ugyan�gy m\uc1\
    u369Xk�dtek tov�bb a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyek, csak ez m�r nem rabszolgas�g volt, hanem az �n. Jim
    Crow. A Jim Crow}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kifejez�s v�lhet\uc1\u337Xen egy XIX. sz�zad eleji, Jump Jim Crow\
    uc1\u8221X (Ugorj, Jim Crow!) c�m\uc1\u369X dalra vezethet\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {vissza, amelyet feket�re festett
    arc�, feh�r kom�di�sok adtak el\uc1\u337X. Maga a kifejez�s egy eg�sz
    sor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szegreg�l�
    t�rv�nyre utal, amelyek 1865 ut�n l�ptek hat�lyba a d�li �llamokban. Ezek
    a t�rv�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g
    majdnem sz�z �vig hat�lyban maradtak, csak egy �jabb jelent\uc1\u337Xs
    felbolydul�s, a polg�rjogi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mozgalom s�p�rte el \uc1\u337Xket. De addig is kiz�rt�k a
    hatalomb�l, �s elnyom�sban tartott�k a feket�ket.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tov�bb folytat�dott az olcs�, k�pzetlen
    munkaer\uc1\u337Xre �p�l\uc1\u337X �ltetv�nyes gazd�lkod�s, �s a d�li}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamokban a j�vedelmek -
    az orsz�gos �tlaghoz k�pest - tov�bb cs�kkentek. Az �rd�gi k�r, amelyet a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek
    ind�tottak el, er\uc1\u337Xsebb volt, mint azt akkoriban sokan gondolt�k.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A D�l gazdas�gi �s
    politikai p�ly�ja az�rt nem v�ltozott meg soha, mert m�g ha el is
    t�r�lt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rabszolgas�got, �s ha adtak is szavazati jogot a fekete f�rfiaknak - a
    feket�k politikai hatalma �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi f�ggetlens�ge bizonytalan volt. A d�li �ltetv�nyesek
    elvesztett�k a h�bor�t, de megnyert�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a b�k�t. M�g mindig szervezettek voltak, �s m�g mindig
    az �v�k volt a f�ld. A h�bor� alatt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {felszabad�tott rabszolg�knak sokszor meg�g�rt�k,
    hogy amint elt�rlik a rabszolgas�got, kapnak 16}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hekt�r f�ldet �s egy �szv�rt; �s t�nyleg volt,
    aki ezt meg is kapta William T. Sherman t�bornok h�res}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kamp�nya sor�n. De 1865-ben Andrew Johnson
    eln�k visszavonta Sherman rendeleteit, �s a rem�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldoszt�sra sosem ker�lt sor. A t�ma
    kongresszusi vit�j�ban George Washington Juli�n k�pvisel\uc1\u337X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xrel�t�an azt
    k�rdezte: \uc1\u8222XMi haszna lenne, ha a kongresszus teljesen elt�r�ln� a
    rabszolgas�got [...]}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ha a r�gi, mez\uc1\u337Xgazdas�gi alap�, arisztokratikus hatalom megmarad?\uc1\
    u8221X Ezzel kezdet�t vette a r�gi D�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xfeloldoz�sa\uc1\u8221X, �s a r�gi f�ldbirtokos elit
    uralm�nak tov�bb�l�se.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A szociol�gus Jonathan Wiener az Egyes�lt �llamok els\uc1\u337X sz�m�
    gyapot-termel\uc1\u337X �llam�ban, a d�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Alabama nyugati r�sz�n, az �n. fekete �vezetben
    (Black Beit) fekv\uc1\u337X �t megy�ben tanulm�nyozta az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltetv�nyes elit folytonoss�g�t. Erre
    a c�lra olyan csal�dokat v�lasztott, amelyek legal�bb 10 ezer}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {doll�r �rt�k\uc1\u369X
    ingatlannal rendelkeztek, �s az \uc1\u337X sorsukat k�vette nyomon a
    n�psz�ml�l�si adatok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {seg�ts�g�vel. Arra jutott, hogy az 1850-ben m�g 236 csal�db�l �ll�
    �ltetv�nyes elit 1870-re 101}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csal�dra zsugorodott. �rdekess�g, hogy nagyon hasonl�
    ar�nyokat tal�lt, ha a polg�rh�bor� el\uc1\u337Xtti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xszakot vizsg�lta: a 236
    leggazdagabb �ltetv�nyes csal�db�l (1850-es adat) egy �vtizeddel k�s\uc1\u337Xbb}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r csak 110 csal�d
    volt ebben a k�rben. Mindazon�ltal, abb�l a 25 �ltetv�nyesb\uc1\u337Xl, akik 1870-
    ben a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legnagyobb
    f�ldbirtokokkal rendelkeztek, 18 - vagyis 72sz�zal�k-uk - m�r 1860-ban is, 16 pedig
    m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1850-ben is az
    elit csal�dok k�z� tartozott. Am�g a polg�rh�bor�ban �sszesen t�bb mint
    600 ezer}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ember
    vesztette �let�t, az �ltetv�nyes elit alig n�h�ny tagj�t vesz�tette el. A
    t�rv�ny, amelyet az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�ltetv�nyesek hoztak az �ltetv�nyeseknek, minden 20 rabszolga ut�n
    mentess�get adott egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgatart�nak: felmentette a katonai szolg�lat
    al�l. Am�g t�bb sz�zezer ember az�rt harcolt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megv�dje a d�li �llamok �ltetv�nyes gazdas�g�t, a nagy
    rabszolgatart�k �s fiaik a torn�con �cs�r�gve}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rt�k ki a h�bor� v�g�t. H�t �gy tudt�k biztos�tani az
    �ltetv�nyes gazdas�g fennmarad�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miut�n v�get �rt a
    h�bor�, az �ltetv�nyes elit �jra ir�ny�t�sa al� tudta vonni a munkaer\
    uc1\u337Xt. B�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {rabszolgas�got mint gazdas�gi int�zm�nyt elt�r�lt�k, a D�l gazdas�gi
    rendszer�ben egy�rtelm\uc1\u369Xen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {felfedezhet\uc1\u337X egyfajta folytonoss�g, amelynek alapj�t
    az olcs� munkaer\uc1\u337Xre �p�l\uc1\u337X �ltetv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazd�lkod�s adta. Ezt a gazdas�gi
    rendszert k�l�nf�le csatorn�kon kereszt�l tartott�k fenn, t�bbek}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn53\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt erre
    szolg�lt a helyi politika ir�ny�t�sa �s az er\uc1\u337Xszak alkalmaz�sa is.
    K�vetkez�sk�pp, az afro-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amerikai tud�s, W. E. B. Du Bois szavaival �lve, a D�l \uc1\
    u8222Xegyszer\uc1\u369Xen a feket�k megf�leml�t�s�t c�lz�,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fegyveres t�bor\uc1\u8221X lett.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1865-ben Alabama �llam
    t�rv�nyhoz� test�lete elfogadta a fekete k�dex (Black Code) c�m\uc1\u369X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nycsomagot, �s
    ezzel megtett�k az els\uc1\u337X, jelent\uc1\u337Xs l�p�st a fekete
    munk�sok elnyom�sa fel�. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {alabamai fekete k�dex - ak�rcsak a guatemalai 177. rendelet -
    tiltotta, t�bbek k�z�tt, a csavarg�st �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {munk�sok \uc1\u8222Xelcs�b�t�s�t\uc1\u8221X. A
    t�rv�nycsomag c�lja az volt, hogy g�tolja a munkaer\uc1\u337X mobilit�s�t,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�rs�kelje a
    munkaer\uc1\u337X-piaci versenyt, illetve hogy a d�li �ltetv�nyc-seknek
    megb�zhat� �s olcs�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {munkaer\uc1\u337Xb�zist biztos�tson.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A polg�rh�bor�t k�vet\uc1\u337X id\uc1\u337Xszak, a
    rekonstrukci�s �ra 1865-t\uc1\u337Xl 1877-ig tartott. Az uni� hadsereg�nek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {seg�ts�g�vel az �szaki
    �llamok politikusainak siker�lt t�rsadalmi v�ltoz�sokat elind�taniuk a
    d�li}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ter�leteken. De
    a d�li elit szisztematikus ellen�ll�sa - amelyet a d�li �llamokat \uc1\
    u8222Xmegv�ltani\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�nd�koz� Redeemers, vagyis az �n. \uc1\u8222Xmegv�lt�k\uc1\
    u8221X t�mogat�s�nak �lc�zott - vissza�ll�totta a r�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rendszert. Az 1877-es eln�kv�laszt�s sor�n,
    az elektori gy\uc1\u369Xl�sen Ruther-ford Hayesnek sz�ks�ge volt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {a d�li �llamok t�mogat�s�ra. (Ez a gy\
    uc1\u369Xl�s, amely a mai napig m\uc1\u369Xk�dik, jelenti az Egyes�lt �llamok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkotm�ny�ban lefektetett,
    k�zvetett eln�kv�laszt�si rendszer l�nyeg�t. A polg�rok nem k�zvetlen�l}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztj�k meg az eln�k�t,
    a jel�ltek sorsa v�gs\uc1\u337X soron az elektori gy\uc1\u369Xl�sen d\uc1\u337Xl
    el, ahol az elektorok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�lasztj�k meg a leend\uc1\u337X eln�k�t.) 1877-ben a d�liek - cser�be
    az elektori gy\uc1\u369Xl�sen ny�jtott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�s�rt - k�vetelt�k, hogy vonj�k ki az uni� katon�it a
    d�li �llamokb�l, �s hagyj�k b�k�n \uc1\u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hayes beleegyezett, hogy teljes�ti a k�r�s�ket. A
    D�l t�mogat�s�val Hayes eln�k lett, �s kivonta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csapatokat. Az 1877-ben lez�rult id\uc1\
    u337Xszak ut�n az �ltetv�nyes elit �j vir�gkora k�vetkezett. A D�l}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megv�lt�sa t�bbek k�z�tt
    azt is jelentette, hogy �j fejad�kat vezettek be, �s csak az szavazhatott, aki}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizony�totta, hogy
    tud �rni-olvasni - ezzel siker�lt m�dszeresen megfosztani szavazati
    jogukt�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feket�ket,
    �s sok esetben a szeg�ny feh�reket is. Ezek a pr�b�lkoz�sok sikerrel j�rtak, �s a
    Demokrata}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {P�rt
    vezet�s�vel l�trej�tt egy egyp�rti rezsim, ahol a politikai hatalom
    javar�szt az �ltetv�nyes elit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kez�be ker�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Jim Crow t�rv�nyek k�l�n iskol�kat jel�ltek ki a
    feket�knek, ahol - mik�nt ez v�rhat� volt -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alacsonyabb sz�nvonal� volt az oktat�s. Alabam�ban
    p�ld�ul 1901-ben �t�rt�k az alkotm�nyt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {megtehess�k ezt a l�p�st. Megd�bbent\uc1\
    u337X, de az alabamai alkotm�ny 256. cikkelye, b�r nem}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkalmazz�k, a mai napig �gy sz�l:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XA t�rv�nyhoz� test�let feladata egy �llami iskolarendszer
    l�tes�t�se �s fenntart�sa; az �llami iskol�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {finansz�roz�s�ra ford�that� keret sz�toszt�sa; k�l�n
    iskol�k l�tes�t�se a feh�r �s a sz�nes b\uc1\u337Xr\uc1\u369X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyermekek sz�m�ra.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A t�rv�nyhoz� test�let
    feladata az eg�sz �llamra kiterjed\uc1\u337X, liber�lis iskolarendszer
    l�tes�t�se,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {megszervez�se �s fenntart�sa, a 7 �s 21 �v k�z�tti gyermekek jav�ra. Az
    �llami iskol�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {finansz�roz�s�ra ford�that� keretet az iskol�skor� tanul�k l�tsz�m�nak
    ar�ny�ban kell sz�tosztani a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megy�k k�z�tt, a megy�k egyes k�rzeteiben
    �s j�r�saiban tal�lhat� iskol�k k�z�tt pedig �gy kell}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�tosztani, hogy - amennyire csak
    lehets�ges - az egy k�rzetbe vagy j�r�sba tartoz� iskol�k azonos}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hossz�s�g� szemesztereket tudjanak
    biztos�tani. K�l�n iskol�t kell biztos�tani a feh�r �s a sz�nes b\uc1\u337Xr\uc1\
    u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyermekek
    sz�m�ra, �s egyetlen gyermeknek sem engedhet\uc1\u337X meg, hogy a
    saj�tj�t�l elt�r\uc1\u337X b\uc1\u337Xrsz�n\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyermekek iskol�j�ba j�rjon.\uc1\u8221X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2004-ben majdnem
    leszavazt�k azt az alkotm�nym�dos�t�st, amely t�r�lte a 256. cikkelyt.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A szavazati jog megvon�sa,
    az olyan t�rv�nycsomagok, mint a fekete k�dex �s a Jim Crow t�rv�nyek,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg a Ku-Klux-Klan t�nyked�se
    (amelyet gyakran az elit finansz�rozott �s t�mogatott), a polg�rh�bor�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ut�n val�di apartheid
    t�rsadalmat hoztak l�tre a d�li �llamokban, ahol a feket�k �s a feh�rek teljesen}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elt�r\uc1\u337X �letet
    �ltek. Ezeknek a t�rv�nyeknek �s gyakorlatoknak - ak�rcsak D�l-Afrik�ban -
    az volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�ljuk,
    hogy ir�ny�t�s alatt tarts�k a fekete lakoss�got, a fekete munk�sokat.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Washingtonban a d�li
    politikusok azon dolgoztak, hogy biztos�ts�k a D�l kizs�km�nyol�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer�nek fennmarad�s�t. P�ld�ul mindig gondoskodtak r�la, hogy
    a kongresszus ne}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hagyjon j�v� olyan sz�vets�gi projekteket vagy k�zmunk�kat, amelyek
    vesz�lyeztett�k volna a d�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {elit uralm�t a fekete munkaer\uc1\u337X felett. K�vetkez�sk�pp a XX.
    sz�zad hajnal�n a d�li �llamokat j�r�szt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {vid�ki t�rsadalmi berendezked�s, alacsony sz�nvonal�
    oktat�si rendszer �s fejletlen technol�gia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {jellemezte - m�g mindig k�zi er\uc1\u337Xvel �s
    �szv�rekkel dolgoztattak, j�form�n mechanikus munkag�pek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�ts�ge n�lk�l. B�r a v�rosi
    lakoss�g ar�nya folyamatosan n\uc1\u337Xtt, m�g mindig elmaradt az �szaki}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llamok�t�l. 1900-ban
    a d�li �llamok lak�inak 13,5sz�zal�k-a �lt v�rosokban, m�g ez az ar�ny}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szakkeleten 60sz�zal�k
    volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindent egybevetve, az Egyes�lt �llamok d�li �llamaiban
    a f�ldbirtokos elit hatalm�n, az �ltetv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazd�lkod�son �s az olcs�, tanulatlan munkaer\uc1\
    u337Xn alapul�, kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer m�g a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XX. sz�zadban is vir�gzott. Ez az
    int�zm�nyrendszer csak a II. vil�gh�bor� ut�n kezdett omladozni, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {igaz�n csak a polg�rjogi
    mozgalom tudta lerombolni a rendszer politikai b�zis�t. �s csak ennek
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszernek a pusztul�sa ut�n, az 1950-60-as �vekben indult meg
    a d�li �llamok gyors}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {felz�rk�z�sa.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az Egyes�lt �llamok d�li �llamainak t�rt�nete
    megmutatja, hogy az �rd�gi k�r sokkal rugalmasabb is}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�pes lenni. Mint Guatemal�ban, a d�li
    �ltetv�nyes elit v�gig hatalmon maradt, �s mindv�gig kez�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartotta a gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyeket, hogy �gy biztos�tsa hatalm�nak folytonoss�g�t.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ellent�tben azonban azzal, ami
    Guatemal�ban t�rt�nt, az Egyes�lt �llamokban jelent\uc1\u337Xs kih�v�sokkal}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kellett az elitnek
    szemben�znie, miut�n elvesztette a polg�rh�bor�t, amely elt�r�lte a
    rabszolgas�got,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    nem engedte, hogy a feket�ket teljesen kiszor�ts�k a politikai r�szv�telb\
    uc1\u337Xl. De, mint tudjuk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {R�m�ba nem csak egy �t vezet: am�g az �ltetv�nyes elit
    ir�ny�t�sa alatt tudta tartani hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {f�ldbirtokait, �s j�l szervezett maradt, megtehette,
    hogy maga alak�tsa az �j int�zm�nyrendszert: �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rabszolgas�g helyett megsz�lettek a Jim Crow
    t�rv�nyek, de a c�l ugyanaz maradt. Kider�lt, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rd�gi k�r er\uc1\u337Xsebb, mint azt sok
    amerikai - k�zt�k Abraham Lincoln - gondolta. Az �rd�gi k�r alapj�t}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azok a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek jelentik, amelyek megteremtik a kizs�km�nyol�
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeket, amelyek cser�be t�mogatj�k a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyeket,
    mert akinek van}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�nze
    �s gazdas�gi hatalma, az politikai hatalmat is tud venni mag�nak. Amikor
    a \uc1\u8222X16 hekt�ros �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {egy�szv�rcs\uc1\u8221X projekt leker�lt a napirendr\uc1\u337Xl,
    a d�li �ltetv�nyes elit gazdas�gi hatalma �rintetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maradt. Egy�ltal�n nem meglep\uc1\u337X,
    hogy ez, sajnos, a fekete lakoss�g �s a d�li �llamok gazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�se szempontj�b�l
    is azt jelentette, hogy minden maradt a r�giben.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li2986\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Az oligarchia vast�rv�nye}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Salamon-dinasztia
    1270-t\uc1\u337Xl eg�szen 1974-ig uralkodott Eti�pi�ban, amikor is marxista tisztek
    egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoportja, a Derg
    (a bizotts�g) katonai puccsal megd�nt�tte a dinasztia uralm�t. A rezsim, amelyet
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Derg kigoly�zott a
    hatalomb�l, olyan volt, mint egy \uc1\u337Xskori lelet, mintha a vezet\uc1\u337Xi
    elt�vesztett�k volna}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az �vsz�zadot. Az uralkod�, Hail� Szelasszi� minden napj�t azzal kezdte,
    hogy megjelent a XIX.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�zad v�g�n, II. Menelik uralkod�sa alatt �p�lt Nagy Palota
    udvar�n. A palota el\uc1\u337Xtt m�r v�rt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�lt�s�gok, akik hajlongtak, �s pr�b�lt�k felh�vni
    magukra az uralkod� figyelm�t, aki k�nyelmesen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elhelyezkedve kir�lyi tr�nsz�k�n, t�rv�nyt �lt
    a fogad�teremben. (Szelasszi� kis termet\uc1\u369X ember volt,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ez�rt, hogy ne l�b�zza a l�b�t,
    mindenhov� elk�s�rte \uc1\u337Xt a kir�lyi p�rnahord�, aki mindig kiv�lasztott}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra az 52
    darabos k�szletb\uc1\u337Xl egy megfelel\uc1\u337X p�rn�t, amelyet a l�ba
    al� tett.) Szelasszi� a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszernek egy eg�szen sz�ls\uc1\
    u337Xs�ges form�j�t val�s�totta meg, �s �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezette az orsz�got, mintha az a saj�t birtoka lenne:
    sz�vess�geket osztogatott, p�rtfog�s�ba vette azt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {aki szimpatikus volt, viszont k�ny�rtelen�l
    megb�ntetett mindenkit, aki nem volt loj�lis hozz�. A}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Salamon-dinasztia uralkod�sa alatt
    eml�t�sre m�lt� gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�s nem t�rt�nt Eti�pi�ban.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Derget az orsz�g minden
    r�sz�n szolg�latot teljes�t\uc1\u337X, k�l�nb�z\uc1\u337X katonai egys�gek
    k�pvisel\uc1\u337Xi -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�sszesen 108-an - hozt�k l�tre. Harar tartom�ny harmadik hadoszt�ly�nak
    k�pvisel\uc1\u337Xje egy \uc1\u337Xrnagy,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {bizonyos Mengisztu Hail� Mariam volt. B�r a Derg-
    tisztek 1974. j�lius 4-�n kiadott els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyilatkozatukban h\uc1\u369Xs�get esk�dtek
    az uralkod�nak, hamarosan megkezdt�k a korm�nytagok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {letart�ztat�s�t, ek�zben figyelt�k, hogy ez
    mekkora ellen�ll�st v�lt ki. Ahogy egyre bizonyosabb� v�lt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a Szelasszi�-f�le rezsim
    t�mogatotts�ga t�n�keny, szembefordultak mag�val az uralkod�val is,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s szeptember 12-�n \
    uc1\u337Xt is letart�ztatt�k. Ezut�n megkezd\uc1\u337Xdtek a kiv�gz�sek. A
    r�gi rezsim sz�mos}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {oszlopos tagj�val gyorsan v�geztek. Decemberre a Derg bejelentette, hogy Eti�pia
    szocialista �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lett. Szelasszi� 1975. augusztus 27-�n meghalt - val�sz�n\uc1\u369Xleg
    gyilkoss�g �ldozata lett. A Derg m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ugyanebben az �vben megkezdte a birtokok �llamos�t�s�t,
    bele�rtve az �sszes v�rosi �s vid�ki f�ldet,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a legt�bb mag�ntulajdont is. A mindink�bb
    tekint�lyelv\uc1\u369Xv� v�l� rezsim t�nyked�se orsz�gszerte}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen�ll�st v�ltott ki. Eti�pia nagy
    r�sz�t az aduai csata gy\uc1\u337Xztes hadvez�re, II. Menelik egyes�tette m�g}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az eur�pai gyarmati
    terjeszked�s idej�n, a XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. sz�zad elej�n. Ekkor
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {orsz�ghoz csatolta, t�bbek k�z�tt, �szakon Eritre�t �s Tigr�t, keleten pedig
    Ogadent. V�laszul a Derg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kegyetlens�geire Eritre�ban �s Tigr�ben is f�ggetlens�gi mozgalmak
    robbantak ki, a szom�li hadsereg}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {pedig bet�rt a szom�li nyelv\uc1\u369X Ogadenbe. Maga a Derg is
    kezdett megbomlani �s frakci�kra szakadni.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Kider�lt, hogy mindannyiuk k�z�l Mengisztu \uc1\
    u337Xrnagy a legk�ny�rtelenebb �s a legokosabb is. 1977}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zep�re siker�lt megszabadulnia az
    �sszes komolyabb politikai ellenfel�t\uc1\u337Xl, �s �tvette az uralmat,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megmentve a rezsimet az
    �sszeoml�st�l \uc1\u8212X �m ehhez sz�ks�ge volt egy hatalmas
    fegyvcrsz�ll�tm�nyra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�s katonai csapatokra a Szovjetuni�b�l �s Kub�b�l, amelyek novemberben meg is
    �rkeztek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1978-ban, Haile Szelasszi� tr�nfoszt�s�nak
    negyedik �vfordul�j�ra, orsz�gos �nneps�gsorozatot}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerveztek. Ekkor m�r vit�n fel�l �llt,
    hogy Mengisztu volt a Derg vezet\uc1\u337Xje. Rezidenci�j�nak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szelasszi� Nagy Palot�j�t
    v�lasztotta, amely a monarchia megd�nt�se �ta �resen �llt - innen}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�totta az
    orsz�got. Mengisztu az �nneps�gen egy aranyozott karossz�kb\uc1\u337Xl n�zte v�gig
    a par�d�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mint a
    r�gi uralkod�k. Megint a Nagy Palot�ba k�lt�z�tt az �sszes hivatali
    funkci�, Mengisztuval}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {egy�tt, aki elfoglalta Hail� Szelasszi� r�gi tr�nj�t. Mengisztu kezdte
    �nmag�t ahhoz a Tevodrosz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {cs�sz�rhoz hasonl�tani, aki a XIX. sz�zad k�zep�n, a
    hanyatl�s korszaka ut�n, �jraalap�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Salamon-di- naszti�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyik
    minisztere, Dawit Wolde Giorgis err\uc1\u337Xl �gy �rt az eml�kirataiban:}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XA forradalom
    kezdet�n mindannyian megtagadtunk mindent, ami a m�ltra eml�keztetett. Nem �lt�nk}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bb� aut�ba, nem
    hordtunk �lt�nyt; �s egyenesen b\uc1\u369Xn volt nyakkend\uc1\u337Xt k�tni.
    Megvet�ssel tekintett�nk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {mindenre, amit\uc1\u337Xl az ember j�m�d� polg�rnak n�z ki,
    amit\uc1\u337Xl kifinomult, gazdag ember benyom�s�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kelti, mert az a r�gi rendszerhez
    tartozott. Azut�n, �gy 1978 k�r�l, kezdett minden megv�ltozni. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {materializmust el\uc1\u337Xbb
    lassacsk�n elfogadtuk, k�s\uc1\u337Xbb m�r megk�v�ntuk. A vezet\uc1\u337X
    korm�nytisztvisel\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s a katonai tan�cs tagjai csakis a legjobb eur�pai
    szab�kkal dolgoztattak. Mindenb\uc1\u337Xl a legjobbra}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartottunk ig�nyt: a legjobb h�zra, a
    legjobb aut�ra, a legjobb whiskeyre, pezsg\uc1\u337Xre, �telekre. Teljesen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�tat ford�tottunk a
    forradalom eszm�inek.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Giorgis arr�l is megeml�kezett, hogyan v�ltozott meg Mengisztu,
    miut�n egyeduralkod� lett:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XMegl�ttuk Mengisztu
    igazi arc�t: bossz��ll�, kegyetlen �s tekint�lyelv\uc1\u369X volt. [...]
    Sokan, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban
    zsebre tett k�zzel diskur�ltunk vele, �gy, mintha \uc1\u337X is k�z�l�nk
    val� volna, azon kaptuk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {magunkat, hogy hapt�kba v�gjuk magunkat, �s f�lelemmel vegyes
    tisztelettel �llunk el\uc1\u337Xtte. �s, m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban tegez\uc1\u337Xdt�nk, most mag�z�d�sra
    v�ltottunk. Mengisztu keresett mag�nak Menelik palot�j�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy nagyobb �s pazarabb irod�t, [...]
    elkezdte haszn�lni az uralkod� aut�it. [...] Az�rt robbantottuk ki}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a forradalmat, hogy megteremts�k az
    egyenl\uc1\u337Xs�get. Erre most \uc1\u337X lett az �j uralkod�.\uc1\u8221X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Hail� Szelasszi� �s Mengisztu uralma k�z�tti vagy Sierra Leone
    brit gyarmati korm�nyz�i �s Siaka}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Stevens k�z�tti �tmenet az �rd�gi k�rnek egy olyan sz�ls\
    uc1\u337Xs�ges, �s bizonyos �rtelemben olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�s mint�zat�t festi el�nk, hogy az m�r saj�t
    nevet �rdemel. Ahogy azt m�r a 4. fejezetben is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eml�tett�k, a n�met szociol�gus, R�bert
    Michels ezt az oligarchia vast�rv�nycnek nevezte. Michels}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerint az oligarchi�k �s
    tulajdonk�ppen minden hierarchikus szervezet bels\uc1\u337X logik�ja azt
    dikt�lja,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    reproduk�lj�k �nmagukat, �s nemcsak akkor, amikor ugyanaz a csoport van
    hatalmon, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkor
    is, amikor egy teljesen �j csoport veszi �t a hatalmat. Viszont Michels arra tal�n
    nem gondolt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    ezzel csup�n azt ism�telte meg, amit m�r Kari Marx is mondott, miszerint a
    t�rt�nelem ism�tli}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�nmag�t, de ami els\uc1\u337X megt�rt�nte alkalm�b�l trag�dia, az m�sodj�ra
    kom�dia.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem egyszer\
    uc1\u369Xen arr�l van sz�, hogy sok afrikai orsz�gban a f�ggetlens�g
    elnyer�se ut�n hatalomra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ker�lt vezet\uc1\u337Xk bek�lt�ztek a kor�bbi uralkod� palot�j�ba,
    kihaszn�lt�k a gyarmati rezsim �s a kir�ly}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kapcsolati t\uc1\u337Xk�j�t, illetve ugyan�gy manipul�lt�k a
    piacokat �s kizs�km�nyolt�k az er\uc1\u337Xforr�sokat, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xdeik. Mert val�j�ban m�g
    rontottak is a helyzeten. Val�ban egy kom�di�val �rt fel, hogy az elvh\uc1\u369X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {antikolonialista
    Stevens is ugyan�gy a mend�ket akarta uralma al� hajtani, mint a britek;
    hogy}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ugyanazokra a f\uc1\u337Xn�k�kre akart t�maszkodni, akiket a britek
    hatalommal ruh�ztak fel, majd arra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {haszn�ltak, hogy �ltaluk ir�ny�ts�k a h�torsz�got; hogy
    ugyan�gy akarta vezetni a gazdas�got,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {ugyanazoknak az �rt�kes�t�si egyes�leteknek a
    seg�ts�g�vel akarta kifosztani a f�ldm\uc1\u369Xveseket �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�tenni a kez�t a
    gy�m�ntmonop�liumra. Val�ban egy kom�di�val, egy nagyon szomor� kom�di�val}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rt fel, hogy Laurent
    Kabila, aki hadsereget szervezett Mobutu diktat�r�ja ellen, aki azt �g�rte, hogy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felszabad�tja az
    embereket �s v�get vet a fojtogat� �s elszeg�nyed�shez vezet\uc1\u337X
    korrupci�nak �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elnyom�snak Zaire-ben, egy olyan rezsimet hozott l�tre, amely ugyanolyan
    korrupt volt, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kor�bbi, s\uc1\u337Xt tal�n rosszabb. Komikus volt, hogy megpr�b�lt
    mag�nak is megteremteni egy Mobutu-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {f�lc szem�lyi kultuszt, m�ghozz� annak a Dominique Sakombi
    Inong�nak a seg�ts�g�vel, aki kor�bban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {Mobutu inform�ci�s minisztere volt. �s az is komikus volt, hogy a
    Mobutu-f�lc rezsim maga is olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {mint�k alapj�n zs�km�nyolta ki a t�megeket, amely mint�k t�bb mint
    egy �vsz�zaddal
    kor�bban, m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {II.
    Lip�t kif�ly Kong�i Szabad�llam�ban sz�lettek. Val�ban egy kom�di�val �rt fel, hogy
    a marxista}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tiszt,
    Mengisztu bek�lt�z�tt egy palot�ba, uralkod�k�nt tekintett �nmag�ra, �s
    mindent megtett az�rt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy gazdagg� tegye �nmag�t �s k�rnyezet�t - pont �gy, mint Hail�
    Szelasszi� �s a t�bbi uralkod�.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tragikusabb volt ez a
    kom�dia, mint az eredeti trag�dia, �s nem csak az�rt, mert lerombolta
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rem�nyeket. Stevens
    �s Kabila, ak�rcsak a t�bbi uralkod� Afrik�ban, elkezdte kiv�geztetni el\
    uc1\u337Xbb a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {politikai ellenfeleit, majd az �rtatlan polg�rokat is. Mengisztu �s a Derg
    politik�ja miatt rendszeresen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {visszat�r\uc1\u337X �h�ns�gek puszt�tottak Eti�pia term�keny
    f�ldj�n. A t�rt�nelem megism�telte �nmag�t, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy nagyon torz form�ban. 1973-ban Hail�
    Szelasszi�t l�tsz�lag hidegen hagyta, hogy Wollo}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tartom�nyban �h�ns�g puszt�t - az ellenz�k
    sz�m�ra ez volt az utols� csepp a poh�rban. Pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Szelasszi� �rdektelens�ge m�g mindig jobb
    volt, mint az, amit Mengisztu m\uc1\u369Xvelt. O az �h�ns�gben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {politikai eszk�zt l�tott,
    amellyel meggyeng�theti ellenfeleit. Eti�pia �s Fekete-Afrika polg�rai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra a t�rt�nelem most
    m�r nemcsak komikus volt meg tragikus, hanem egyenesen kegyetlen.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az oligarchia vast�rv�ny�nek
    l�nyege, hogy az �j vezet\uc1\u337Xk az�rt tudj�k megd�nteni a r�giek uralm�t,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mert radik�lis
    v�ltoz�sokat �g�rnek, amelyeket azt�n nem teljes�tenek. Egy bizonyos
    szinten az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oligarchia
    vast�rv�nye egy viszonylag nehezen �rthet\uc1\u337X form�ja az �rd�gi k�rnek. Az
    vil�gos, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Egyes�lt �llamok d�li �llamaiban �s Guatemal�ban milyen logika ment�n maradtak
    fenn olyan sok�ig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek: �vsz�zadokon �t folyamatosan ugyanazok a
    csoportok uralt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�got �s a politik�t. �s, m�g ha akadt is riv�lisuk, mint a d�li
    �ltetv�nyeseknek a polg�rh�bor�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ut�n, hatalmuk akkor is s�rtetlen maradt, �s fenn tudt�k
    tartani a m�r megl�v\uc1\u337X kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert, vagy fel tudtak �ll�tani egy
    hasonl�t, amely ugyan�gy \uc1\u337Xket szolg�lta. De mi a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet azokkal, akik radik�lis
    v�ltoz�sokat a z�szlajukra t\uc1\u369Xzve jutnak hatalomra, majd �jj��p�tik
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�gi rendszert?
    Hogyan lehetne meg�rteni \uc1\u337Xket? A v�laszb�l - �jfent - kider�l,
    hogy az �rd�gi k�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {er\uc1\u337Xsebb, mint azt gondoln�nk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem minden radik�lis
    v�ltoz�s van kudarcra �t�lve. A dics\uc1\u337Xs�ges forradalom is egy
    radik�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltoz�s
    volt, m�gis az elm�lt k�t �vezred tal�n legfontosabb politikai forradalma
    lett bel\uc1\u337Xle. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {francia forradalom m�g radik�lisabb volt, k�osz �s m�rt�ktelen er\
    uc1\u337Xszak jellemezte, hatalomra emelte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Bonaparte Nap�leont, majd III. Nap�leont, de nem hozta vissza
    az ancien r�gime-et.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn493\margbsxn120\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Volt h�rom olyan t�nyez\uc1\u337X, amely a dics\uc1\
    u337Xs�ges forradalmat �s a francia forradalmat k�vet\uc1\u337Xen nagyban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�tette a befogad�bb
    politikai int�zm�nyek kialakul�s�t. Az els\uc1\u337X t�nyez\uc1\u337X egy �j
    keresked\uc1\u337Xi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�llalkoz�i r�teg kialakul�sa volt, amely szerette volna, ha beindul a teremt\uc1\
    u337X rombol�s, amelyb\uc1\u337Xl \uc1\u337Xk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {szem�ly szerint, igen sokat profit�ltak volna. Ezek az \
    uc1\u8222X�joncok\uc1\u8221X is oszlopos tagjai voltak a forradalmi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {koal�ci�knak, �s nem akartak a
    nyakukba egy �jabb kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszert, amely \uc1\u337Xket}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {zsigerelte volna ki.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A m�sodik t�nyez\uc1\u337X a mindk�t orsz�gban
    l�trej�v\uc1\u337X, sz�les t�rsadalmi koal�ci� jellege volt. A}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dics\uc1\u337Xs�ges forradalom nem
    egy sz\uc1\u369Xk hatalmi vagy �rdekcsoport �ltal v�grehajtott puccs volt, hanem}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy mozgalom, amely
    m�g�tt felsorakoztak a keresked\uc1\u337Xk, az iparosok, a dzsentrik �s
    mindenf�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    csoportosul�sok. Szinte ugyanez volt igaz a francia forradalomra is.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A harmadik t�nyez\uc1\u337X
    az angol �s a francia politikai int�zm�nyek fejl\uc1\u337Xd�st�rt�net�hez
    kapcsol�dik.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanis
    ezek az int�zm�nyek teremtett�k meg az �j, bcfogad�bb rezsimek
    kialakul�s�nak h�tter�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindk�t orsz�gban hagyom�nya volt a parlamentarizmusnak �s a
    hatalom megoszt�s�nak, �s ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hagyom�ny Angli�ban a Magna Chart�ig, Franciaorsz�gban a
    nemesi k�zgy\uc1\u369Xl�sig ny�lik vissza.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�ad�sul, mindk�t forradalom akkor t�rt�nt, amikor
    m�r jav�ban tartott az a folyamat, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggyeng�tette az abszolutista vagy abszolutisztikus
    t�rekv�sekkel b�r� rezsimek hatalm�t. Ezek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek egyik esetben sem
    k�nny�tett�k meg a dolg�t annak, aki - korl�tlan �s tart�s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai hatalomra v�gyva -
    szerette volna �tvenni az �llam ir�ny�t�s�t, �s r�tenni a kez�t a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gra. A francia
    forradalom ut�n egy sz\uc1\u369Xk csoport - Robespierre �s Saint-Just vezet�se
    alatt -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tvette ugyan
    az ir�ny�t�st, aminek meg is lettek a maga katasztrof�lis k�vetkezm�nyei, de ez
    csak egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tmeneti id\
    uc1\u337Xszak volt, �s nem t�r�tette le az orsz�got a befogad�bb
    int�zm�nyek fel� vezet\uc1\u337X �tr�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Teljesen m�s volt a helyzet azokban a t�rsadalmakban, ahol
    hossz� id\uc1\u337X �ta fenn�llt egy sz�ls\uc1\u337Xs�gesen}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyrendszer, �s semmi sem korl�tozta az uralkod�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t. Ezekben az orsz�gokban nem
    alakult ki olyan, �j �s er\uc1\u337Xs keresked\uc1\u337Xi vagy v�llalkoz�i r�teg,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely t�mogatta vagy
    p�nzelte volna a fenn�ll� rezsimmel szembeni ellen�ll�st, hogy - t�bbek k�z�tt -}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy biztos�tsa a
    befogad�bb gazdas�gi int�zm�nyek kialakul�s�t. �s nem volt ezekben az orsz�gokban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {semmif�le sz�les
    koal�ci�, amely korl�toz�sokat vezethetett volna be, megk�tve ezzel a saj�t �s
    tagjai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kez�t. �s
    �gyszint�n hi�nyoztak azok a politikai int�zm�nyek, amelyek �tj�t �llt�k
    volna az �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkod�nak, ha azt fontolgatn�, hogy elbitorolja a hatalmat, �s vissza�l vele.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�vetkez�sk�pp Sierra Leon�ban, Eti�pi�ban �s Kong�ban
    sokkal nehezebb feladat volt le�ll�tani ezt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az �rd�gi k�rt, �s megtenni a befogad� int�zm�nyek
    fel� vezet\uc1\u337X els\uc1\u337X l�p�seket. Ezekben az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gokban nem l�teztek olyan hagyom�nyos
    vagy t�rt�nelmi int�zm�nyek, amelyek korl�tozt�k volna}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az �llam vezet\uc1\u337Xinek a hatalm�t. B�r
    Afrika egyes r�szein m\uc1\u369Xk�dtek ilyen int�zm�nyek, �s ezek k�z�l}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�h�ny - p�ld�ul Botswan�ban
    - t�l is �lte a gyarmati id\uc1\u337Xszakot. De Sierra Leone
    t�rt�nelm�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eg�sz�t
    n�zve ezeknek a jelent\uc1\u337Xs�ge elhanyagolhat�, egy�bk�nt is, g�zsba
    k�t�tte \uc1\u337Xket a k�zvetett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gyarmati uralom.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanez volt a helyzet a t�bbi brit gyarmaton,
    p�ld�ul Keny�ban �s Nig�ri�ban is. Eti�pi�ban viszont}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {soha nem is l�teztek ilyen int�zm�nyek.
    Kong�ban a bennsz�l�ttek saj�t int�zm�nyrendszer�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elsorvasztotta a belga gyarmati uralom �s
    Mobutu autokratikus politik�ja. A fenti orsz�gok egyik�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem alakult ki olyan �j keresked\uc1\
    u337Xi �s v�llalkoz�i r�teg, amely t�mogatta volna az �j rezsimet,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kik�vetelte volna a
    tulajdonjogok v�delm�t �s a kor�bbi, kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer elt�rl�s�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A gyarmati id\uc1\
    u337Xszak kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyei miatt tulajdonk�ppen m�r v�llalkoz�
    kedv}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s v�llalkoz�s
    sem nagyon maradt ezekben az orsz�gokban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {A nemzetk�zi k�z�ss�g azt gondolta, hogy a
    gyarmati id\uc1\u337Xszak ut�ni Afrika f�ggetlens�ge v�gre}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meghozza a v�rt gazdas�gi
    n�veked�st, ha beindul a k�zponti tervez�s �s a mag�nszektor. De}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�nszektor nem l�tezett -
    csak a vid�ki ter�leteken, amelyek viszont nem kaptak k�pviseletet az �j}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyokban, �s �gy els\uc1\
    u337Xk�nt csaptak le r�juk. A legfontosabb tal�n, hogy a hatalom minden esetben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ri�si haszonnal
    j�rt; ez pedig egyr�szt a hatalom k�zel�be vonzotta a legg�tl�stalanabb
    embereket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyanokat,
    mint Stevens, aki monopoliz�lni akarta ezt a hatalmat; m�sr�szt, ha ezek
    hatalomra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ker�ltek, az
    a legrosszabbat hozta ki bel\uc1\u337Xl�k. Nem volt semmi, ami megt�rte volna ezt
    az �rd�gi k�rt.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li1866\ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\
    charscalex100\b {Negat�v visszacsatol�s �s �rd�gi k�r}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A gazdag orsz�gok j�r�szt az�rt
    gazdagok, mert valamikor az elm�lt 300 �v sor�n siker�lt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�trehozniuk egy befogad�
    int�zm�nyrendszert, amelynek a fennmarad�s�t a kedvez\uc1\u337X k�rforg�sok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamata
    biztos�totta. M�g ha ezek az int�zm�nyek kezdetben csak korl�tozott
    m�rt�kben voltak is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {befogad� jelleg\uc1\u369Xek, �s n�ha t�r�kenynek bizonyultak, akkor is
    olyan dinamik�t gener�ltak, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {beind�totta a pozit�v visszacsatol�s folyamat�t, �gy n�velve
    l�p�sr\uc1\u337Xl l�p�sre befogad�k�pess�g�ket.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Anglia az 1688-as dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalom ut�n m�g nem lett demokr�cia. Att�l m�g nagyon messze}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llt. Hivatalosan a lakoss�gnak
    csak egy kis szelete k�pviseltette mag�t a parlamentben, de - �s ez a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {l�nyeg - az orsz�g
    pluralista berendezked�s\uc1\u369X lett. �s ha egyszer a pluralizmus
    megvetette a l�b�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {valahol, ott az int�zm�nyek id\uc1\u337Xvel egyre befogad�bb� v�ltak, m�g akkor
    is, ha ehhez neh�z �s r�g�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {utat kellett v�gigj�rniuk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {E tekintetben Anglia tipikus p�ld�ja a kedvez\uc1\
    u337X k�rforg�soknak: a befogad� politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremtik a hatalom megszerz�s�nek �s
    gyakorl�s�nak korl�tait, megteremtik tov�bb� azokat a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek a
    k�lcs�n�ss�g jegy�ben biztos�tj�k a befogad� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek fennmarad�s�t.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Egy befogad� gazdas�gi
    int�zm�nyrendszerben a gazdas�gi haszon nem egy olyan, sz\uc1\u369Xk
    csoport}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kez�ben
    koncentr�l�dik, amely arra haszn�ln� a vagyon�t, hogy ar�nytalanul nagyra
    n�velje saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai hatalm�t. R�ad�sul egy befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszerben a
    hatalom birtokl�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sokkal kisebb haszonnal kecsegtet, �gy kisebb a motiv�ci� is annak
    megszerz�s�re. Egy kritikus}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fordulat idej�n a befogad� int�zm�nyek kialakul�s�nak
    megindul�s��rt �ltal�ban a t�nyez\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�tt�ll�sa - p�ld�ul a fenn�ll� int�zm�nyek �s
    a kritikus fordulat �ltal megteremtett lehet\uc1\u337Xs�gek,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kih�v�sok k�zti k�lcs�nhat�s - a
    felel\uc1\u337Xs, ahogy azt az angolok esete is mutatja. De ha a
    befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer egyszer m�r fel�llt, nincs sz�ks�g ugyanazoknak a
    t�nyez\uc1\u337Xknek az egy�tt�ll�s�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ahhoz, hogy fenn is maradjon. A kedvez\uc1\u337X k�rforg�s,
    b�r a kimenete m�g mindig igen kisz�m�thatatlan,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tani tudja az int�zm�nyek folytonoss�g�t, �s
    sokszor olyan dinamizmusokat ind�t el, amelyek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� jelleg er\uc1\u337Xs�d�se fel� terelik a
    t�rsadalmat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy
    a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s biztos�tani tudja a befogad� int�zm�nyek
    fennmarad�s�t, �gy az �rd�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�r is k�pes olyan er\uc1\u337Xket mozg�s�tani, amelyek biztos�tj�k
    a kizs�km�nyol� int�zm�nyek �lland�s�g�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A t�rt�nelem nem elker�lhetetlen v�gzet, �s az �rd�gi k�rb\
    uc1\u337Xl is ki lehet t�rni - ahogy azt majd a 14.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejezetben l�tni fogjuk. De t�ny, hogy ez
    nem k�nny\uc1\u369X. Az �rd�gi k�r beind�tja ugyanis a negat�v}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {visszacsatol�s igen er\uc1\
    u337Xteljes folyamat�t, amelyben a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremtik azokat a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek alapot adnak a kizs�km�nyol�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek
    fennmarad�s�hoz. Ennek igaz�n vegytiszta form�j�val Guatemala eset�ben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lkoztunk: ott t�bb
    mint n�gy �vsz�zadon �t, a gyarmati uralom alatt, majd a f�ggetlen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Guatemal�ban is ugyanaz az
    elit volt hatalmon; a kizs�km�nyol� int�zm�nyek az elitet gazdag�tott�k,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s az �gy felhalmozott vagyon
    biztos�totta az elit uralm�nak folytonoss�g�t.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn133\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanez az �rd�gi k�r, ugyanez a folyamat
    magyar�zza, mi�rt tudott fennmaradni az �ltetv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazd�lkod�s az Egyes�lt �llamok d�li
    �llamaiban, �s ez esetben m�g az is kider�lt, milyen rugalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s alkalmazkod� tud lenni ez az
    �rd�gi k�r, ha kih�v�sokkid tal�lja szembe mag�r. A d�li}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�ltetv�nyesek, miut�n a
    polg�rh�bor�ban alulmaradtak, hivatalosan elvesztett�k az uralmat a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s a politikai
    int�zm�nyek felett. Elt�r�lt�k a rabszolgas�got, amely az �ltetv�nyes}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazd�lkod�s alapja volt,
    �s a feket�k azonos politikai �s gazdas�gi jogokat kaptak. a
    polg�rh�bor�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azonban
    nem tudta lerombolni az �ltetv�nyes elit politikai hatalm�t, sem annak gazdas�gi
    b�zis�t, �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudt�k az
    �ltet-v�nyesek - m�s k�nt�sben, de saj�t politikai hatalmuk r�v�n - �jj��p�teni a
    rendszert,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s el�rni
    azt, amit r�gen, hogy az �ltetv�nyeiken b\uc1\u337Xven legyen olcs� munkaer\uc1\
    u337X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az �rd�gi k�rnek nem csak ez az egy form�ja
    van, amelyben a kizs�km�nyol� int�zm�nyek az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {maradnak fenn, mert az elit ir�ny�t�sa
    alatt �llnak, �s az elitnek anyagi �rdeke f\uc1\u369Xz\uc1\u337Xdik a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fenntart�sukhoz. Sok
    helyen el\uc1\u337Xsz�r egy sokkal furcs�bb, �m nem kev�sb� val�s �s nem
    kev�sb�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�rd�gi
    visszacsatol�si folyamat alak�totta a politika �s a gazdas�g fejl\uc1\u337Xd�s�t.
    J� p�lda erre Fekete-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Afrika orsz�gainak t�bbs�ge, k�l�n�sen Sierra Leone �s Eti�pia. Ez pedig
    az a forma, amit R�bert}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Michels szociol�gus az oligarchia vast�rv�ny�nek nevezett: a
    fenn�ll� rezsim megd�nt�se el\uc1\u337Xrevet�ti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a hatalom �j birtokosainak j�tt�t, akik r�teszik a
    kez�ket a r�gi kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerre,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy saj�t c�ljaikra haszn�lj�k fel.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az ilyen t�pus� �rd�gi
    k�rnek a logik�j�t, ut�lag, k�nny\uc1\u369X meg�rteni: a kizs�km�nyol�
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek
    nem igaz�n korl�tozz�k a hatalomgyakorl�st, teh�t l�nyeg�ben nincs olyan
    int�zm�ny,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely
    elej�t venn� a vissza�l�seknek, �gy azok, akik megd�ntik a kor�bbi
    dikt�tor hatalm�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�tveszik az ir�ny�t�st, szint�n szabad kezet kapnak. A kizs�km�nyol� gazdas�gi
    int�zm�nyek megl�te}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pedig azt jelenti, hogy puszt�n a hatalom megszerz�s�vel, illetve ennek
    r�v�n kisaj�t�t�sokkal �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {monop�liumokkal hatalmas vagyonra lehet szert tenni.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen az oligarchia
    vast�rv�nyc nem olyan igazi t�rv�ny, mint mondjuk a fizika t�rv�nyei.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem jel�l ki egy utat,
    amelyr\uc1\u337Xl lehetetlen let�rni, mik�nt azt Angli�ban a dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalom vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Jap�nban a Meidzsi-res- taur�ci� is illusztr�lta.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezeknek a befogad� int�zm�nyek fel� vezet\uc1\u337X
    �ton fontos m�rf�ldk\uc1\u337Xnek sz�m�t� esem�nyeknek egyik}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meghat�roz� t�nyez\uc1\u337Xje az volt,
    hogy hatalomhoz jutott egy sz�les t�rsadalmi koal�ci�, amely �gy m�r}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szembe tudott sz�llni az
    abszolutizmussal, �s az abszolutista int�zm�nyeket befogad�bb, pluralista}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekre
    cser�lte. Egy olyan forradalom, amely m�g�tt sz�les koal�ci� �ll,
    nagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\
    u369Xs�ggel vonja maga ut�n a pluralista politikai int�zm�nyek megjelen�s�t. Sierra
    Leon�ban �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Eti�pi�ban
    az oligarchia vast�rv�nyc nemcsak az�rt tudott nagyobb val�sz�n\uc1\u369Xs�ggel m\
    uc1\u369Xk�d�sbe l�pni,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mert a fenn�ll� int�zm�nyrendszer er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\
    u369X volt, hanem az�rt is, mert sem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ggetlens�gi mozgalom (Sierra Leon�ban), sem a Dcrg-
    f�le puccs (Eti�pi�ban) nem sz�les koal�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {vezette forradalom volt, hanem egy�nek �s csoportok
    hatalomra t�r�se, amit az motiv�lt, hogy \uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehessenek azok, akik kizs�km�nyolj�k a
    t�bbieket.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Van m�g egy - sokkal puszt�t�bb hat�s� - form�ja az �rd�gi k�rnek,
    amelyre m�r az 5. fejezetben, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {maja v�ros�llamok kapcs�n is utaltunk. Amikor a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyek a hatalom birtokosainak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {kez�be hatalmas vagyont �s korl�tlan hatalmat adnak, emell�
    pedig �ri�si t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xtlens�geket gener�lnak, sokan lesznek, akik harcba
    sz�lln�nak ez�rt a hatalom�rt, �s sz�vesen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�tvenn�k az ir�ny�t�st az �llam �s az int�zm�nyek
    felett. A kizs�km�nyol� int�zm�nyek �gy nemcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy kik�vezik az utat a k�vetkez\uc1\
    u337X rezsim el\uc1\u337Xtt, amely m�g kizs�km�nyol�bb lesz, de
    folyamatos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {belharcokat
    �s polg�rh�bor�kat is sz�tanak. Ezek a polg�rh�bor�k azut�n csak m�g t�bb
    szenved�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {okoznak az
    embereknek, �s lerombolj�k az �llami k�zpontos�t�s addigi (minim�lis) eredm�nyeit.
    Ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyakran beind�t
    egy olyan folyamatot, amely sor�n az orsz�g t�rv�nyek n�lk�li, �llami
    ir�ny�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�lk�li
    politikai k�oszba s�llyed, �s a gazdas�gi j�l�tnek m�g a rem�nye is
    elv�sz - ahogy azt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetkez\uc1\u337X fejezet is illusztr�lja.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\
    pard\li506\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {13. - MI�RT BUKNAK EL
    NEMZETEK}\b0 \par\pard\li3280\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li3280\ri0\sl-
    506\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {NAPJAINKBAN?}\b0 \par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\
    li3773\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Zimbabwei lott�l�z}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2000 janu�rj�ban,
    Zimbabwe f\uc1\u337Xv�ros�ban, Harar�ban t�rt�nt. A r�szben �llami
    tulajdonban l�v\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {bank, a Zimbabwe Banking Corporation (Zimbank) szervezte,
    k�l�nleges lott�sorsol�son a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {cerem�niamester Fallot Chawawa volt. Neki jutott az a
    megtisztel\uc1\u337X feladat, hogy kih�zza a nyertes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szelv�nyt. A nyerem�nyre b�rki p�ly�zhatott,
    akinek 1999 december�ben legal�bb 5 ezer zimbabwei}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {doll�r �rt�k\uc1\u369X bet�tje volt a bankban.
    Amikor Chawawa kih�zta a nyertest, a szava is elakadt. A}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Zimbank hivatalos k�zlem�ny�ben
    ez �llt: \uc1\u8222XA cerem�niamester, Fallot Chawawa nem akart hinni a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szem�nek, amikor
    �tadt�k neki a 100 ezer zimbabwei doll�rt �r\uc1\u337X, nyertes szelv�nyt, �s
    megl�tta rajta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u336Xm�lt�s�ga, R�bert G�briel Mugabe nev�t.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az a Mugabe eln�k nyert a lott�n, aki m�r 1980
    �ta korm�nyozta vasmarokkal az orsz�got, �s akir\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�ztudott, hogy nem v�logat az eszk�z�kben.
    A f\uc1\u337Xnyerem�ny �sszege nagyj�b�l �tsz�r�se az egy f\uc1\u337Xre}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jut�, �tlagos �ves j�vedelemnek
    Zimbabw�ban. A Zimbank azt �ll�totta, Mugabe eln�k �r nev�t t�bb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezer potenci�lis nyertes k�z�l
    h�zt�k ki. Milyen szerencs�s ez az ember! Mondanunk se kell, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {neki nem igaz�n volt
    sz�ks�ge erre a p�nzre - �pp nemr�g jutalmazta meg mag�t �s
    korm�ny�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {tagjait
    200sz�zal�k-ot is el�r\uc1\u337X fizet�semel�ssel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A lott�szelv�ny csak egy �jabb jele volt annak,
    hogy Zimbabw�ban kizs�km�nyol� int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�dnek. Nevezhetn�nk ezt korrupci�nak is,
    de a korrupci� csak annak t�nete, hogy az orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszere nem eg�szs�ges. Az, hogy
    Mugabe, ha �gy akarja, m�g a lott�f\uc1\u337Xnyerem�nyt is}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megnyerheti, azt mutatja, hogy az \
    uc1\u337X keze t�nyleg mindenhova el�r - �s a vil�g is kapott egy kis �zel�t\uc1\
    u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abb�l, mennyire
    kizs�km�nyol� az orsz�g int�zm�nyrendszere.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ma legink�bb az�rt
    buknak el nemzetek, mert kizs�km�nyol� int�zm�nyeik vannak. Es hogy ez milyen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s t�rsadalmi
    k�vetkezm�nyekkel j�r, azt �l�nken illusztr�lja a Mugabe vezet�se alatt �ll�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Zimbabwe p�ld�ja. B�r az
    orsz�g hivatalos statisztik�i el�g megb�zhatatlanok, a becsl�sek szerint}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2008-ban az egy f\uc1\
    u337Xre jut� j�vedelem - legjobb esetben is - fele volt az 1980-as szintnek, amikor
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g elnyerte
    f�ggetlens�g�t. Ez b�rmilyen dr�maian is hangzik, m�g messze nem ad
    teljes k�pet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arr�l,
    hogy az�ta mennyit romlott az �letsz�nvonal Zimbabw�ban. Az �llami appar�tus
    �sszeomlott, az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {alapvet\uc1\u337X k�zszolg�ltat�sok szinte teljesen megsz\uc1\u369Xntek.
    2008-2009-ben, az eg�szs�g�gyi rendszerek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�ls�gos �llapota miatt, az orsz�g eg�sz ter�let�re
    kiterjed\uc1\u337X koleraj�rv�ny t�rt ki. 2010. janu�r 10-ig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�sszesen 98 741 megbeteged�st jelentettek,
    a hal�los �ldozatok sz�ma 4293 f\uc1\u337X volt, �s ezzel ez lett az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elm�lt 15 �v legs�lyosabb
    koleraj�rv�nya Afrik�ban. Ek�zben a munkan�lk�lis�g is p�ld�tlanul}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {magas szintre emelkedett:
    2009 elej�n, az ENSZ Humanit�rius �gyek Koordin�ci�s Hivatal�nak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent�se szerint, a
    munkan�lk�lis�gi r�ta el�rte a 94sz�zal�k-ot.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Zimbabwe - �s igaz�b�l szinte eg�sz
    Fekete-Afrika - gazdas�gi �s politikai int�zm�nyrendszer�nek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�kerei a gyarmati id\uc1\
    u337Xszakig ny�lnak vissza. 1890-ben, a Cecil Rhodes vezette Brit D�l-
    Afrika}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�rsas�g
    katonai exped�ci�t k�ld�tt Matabelef�ldre, az akkori Ndebele kir�lys�gba, �s a
    szomsz�dos}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mashonalandbe. Modernebb fegyverzet�kkel hamar levert�k az
    afrikaiak ellen�ll�s�t, �s 1901-re a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {mai Zimbabwe ter�let�n megalakult az �j gyarmat, amely -
    Rhodes ut�n - a D�l-Rhodesia nevet kapta.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Amint a ter�let a Brit D�l-Afrika T�rsas�g
    mag�ntulajdon�ba ker�lt, Rhodes azt tervezte, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dr�gak�vek �s nemesf�mek kitermel�s�vel fog
    p�nzt keresni. A v�llalkoz�s sosem indult be, de a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {term�keny f�ldek vonzani kezdt�k a feh�r
    bev�ndorl�kat, akik r�vid id\uc1\u337Xn bel�l bekebelezt�k a ter�let}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nagy r�sz�t. A telepesek 1923-ra
    ler�zt�k magukr�l a Brit D�l-Afrika T�rsas�g uralm�t, �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meggy\uc1\u337Xzt�k a brit korm�nyt,
    hogy adjon nekik �nkorm�nyzati jogot. Ami ezt k�vet\uc1\u337Xen t�rt�nt, nagyon}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl� ahhoz, ami
    egy �vtizeddel kor�bban m�r lezajlott D�l-Afrik�ban. A 9. fejezetben
    eml�tett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1913-as
    Natives Land Act elnevez�s\uc1\u369X f�ldt�rv�ny du�lis gazdas�got alak�tott
    ki D�l-Afrik�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Rhodesi�ban is elfogadtak egy ehhez nagyon hasonl� t�rv�nyt, �s - a
    d�l-afrikai modellt k�vetve -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem sokkal 1923 ut�n l�trej�tt egy kiz�r�lag feh�r, apartheid
    �llam.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy az
    1950-es �vek v�g�n, az 1960-as �vek elej�n az eur�pai gyarmati birodalmak
    sorra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszeomlottak,
    1965-ben Rhodesi�ban az Ian Smith vezette feh�r elit - amely a lakoss�g
    mind�ssze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {5sz�zal�k-�t
    jelentette - kihirdette f�ggetlens�g�t Nagy-Britanni�t�l. Csak n�h�ny korm�ny
    ismerte el}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Rhodesia
    f�ggetlens�g�t, az ENSZ pedig gazdas�gi �s politikai szankci�kat l�ptetett
    �letbe vele}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szemben.
    A fekete lakoss�g \uc1\u8212X a szomsz�dos Mozambikba �s Zambi�ba
    kihelyezett b�zisokr�l -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gerillah�bor�t ind�tott. Nemzetk�zi nyom�sra, valamim a k�t nagy
    katonai csoport, a Mugabe vezette}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Zimbabwei Afrikai Nemzeti Uni� (Zimbabwe African National Union -
    ZANU) �s a Joshua Nkomo}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vezette Zimbabwei Afrikai N�pi Uni� (Zimbabwe African People\uc1\u8217Xs Union -
    ZAPU) �ltal kirobbantott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {l�zad�s hat�s�ra a felek v�g�l t�rgyal�sok �tj�n vetettek
    v�get a feh�rek uralm�nak. 1980-ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megsz�letett Zimbabwe �llam.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ggetlens�g elnyer�se ut�n nem sokkal
    Mugabe megteremtette a maga egyeduralm�t. Vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {likvid�lta politikai ellenfeleit, vagy
    sz�vetkezett vel�k. A legdurv�bb er\uc1\u337Xszakos cselekm�nyek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Matabelcf�ld�n t�rt�ntek - ez
    volt a ZAPU t�mogatotts�g�nak k�zpontja -, ahol az 1980-as �vek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {elej�n 20 ezer embert �ltek meg.
    1987-re a ZAPU egyes�lt a ZANU-val, �s l�trehozt�k a ZANU-PF}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rtot, Joshua Nkomo pedig kiszorult a
    politik�b�l. A f�ggetlens�gi t�rgyal�sok eredm�nyek�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mugabe a meg�r�k�lt alkotm�nyt
    �t�rhatta, �gy csin�lt mag�b�l eln�k�t (kor�bban minisztereln�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt). Elt�r�lte a
    regisztr�lt feh�r szavaz�k list�j�t (ez is r�sze volt a f�ggetlens�gi
    egyezm�nynek),}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1990-
    ben megszabadult az eg�sz szen�tust�l, �s olyan poz�ci�kat hozott l�tre a
    t�rv�nyhoz�sban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahova
    \uc1\u337X nevezte ki az embereket. Mindezek eredm�nyek�nt l�trej�tt Mugabe eln�k
    egyp�rti �llama.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A m�r f�ggetlen Zimbabw�ban Mugabe egy
    az egyben �tvette azokat a kizs�km�nyol� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket, amelyeket m�g a feh�r rezsim �ll�tott
    fel. Ide tartoztak t�bbek k�z�tt azok a rendeletek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek az �rk�pz�st �s a nemzetk�zi
    kereskedelmet szab�lyozt�k, az �llami ir�ny�t�s� ipar�gak �s a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r k�telez\uc1\u337X mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi �rt�kes�t�si egyes�letek. Gyorsan b\uc1\u337Xv�lt az �llami
    alkalmazottak k�re,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {az �ll�sokat a ZANU-PF t�mogat�i kapt�k meg. A ZANU-PF elitnek nagyon
    is megfelelt, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {korm�ny ilyen szigor� szab�lyoz�s al� vonta a gazdas�got, mert �gy
    nehezebben alakulhatott ki egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {f�ggetlen, afrikai v�llalkoz�i r�teg, amely esetleg vesz�lyeztette
    volna politikai monop�liumukat. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nagyon hasonl� helyzettel tal�lkoztunk m�r a 2. fejezetben: ugyanez
    t�rt�nt Gh�n�ban is, az 1960-as}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vekben. A dolog ir�ni�ja, hogy �gy,
    ahogy eddig is, ez ut�n is a feh�rek alkott�k a legf\uc1\u337Xbb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�llalkoz�i oszt�lyt. Ebben
    a korszakban a feh�r gazdas�g leger\uc1\u337Xsebb pill�rei, f\uc1\u337Xleg az igen
    produkt�v}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi export szektor, �rintetlenek maradtak. De ez csak addig tartott,
    am�g Mugabe el nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vesztette a n�pszer\uc1\u369Xs�g�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A szab�lyoz�si �s piaci
    intervenci�s modell egyre fcnntarthatatlanabb� v�lt, �s egy s�lyos p�nz�gyi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ls�got k�vet\uc1\u337Xen
    1991-ben, a Vil�gbank �s az IMF t�mogat�s�val, megindult az int�zm�nyi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talakul�s folyamata.
    Az egyre roml� gazdas�gi teljes�tm�ny v�g�l oda vezetett, hogy a ZANU-
    PF}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyp�rti uralma
    komoly politikai ellen�ll�sba �tk�z�tt: l�trej�tt a Mozgalom a
    Demokratikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {V�ltoz�sok�rt (Movement for Democratic Change - MDC). Az 1995-�s
    parlamenti v�laszt�sokon}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�gsem alakult ki versenyhelyzet. A ZANU-PF kapta a szavazatok
    81sz�zal�k-�t, �s a 120 k�pvisel\uc1\u337Xi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {helyb\uc1\u337Xl 118-at. K�z�l�k 55 parlamenti k�pvisel\
    uc1\u337Xt �gy v�lasztottak meg, hogy a k�rzet�kben m�s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jel�lt nem is indult. A k�vetkez\uc1\
    u337X �vi eln�kv�laszt�s sor�n m�g t�bb szab�lytalans�g �s csal�s t�rt�nt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mugabe 93sz�zal�k-kal
    nyert, de k�t ellenfele, Abel Muzorewa �s Ndabaningi Sithole m�g a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�s napja el\uc1\
    u337Xtt visszavonta jel�lts�g�t, �s azzal v�dolta a korm�nyt, hogy csalt
    �s k�nyszert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {alkalmazott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {2000
    ut�n a ZANU-PF ereje a sok korrupci� ellen�re is gyeng�lni kezdett. M�r
    csak a szavazatok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {49sz�zal�k-�t �s a k�pvisel\uc1\u337Xi helyek kicsit t�bb, mint fel�t
    nyerte el. Az MDC minden k�rzetben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {tudott ellenz�ki jel�ltet �ll�tani, �s a mozgalom megszerezte az
    �sszes f\uc1\u337Xv�rosi k�pvisel\uc1\u337Xi helyet. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2002-es eln�kv�laszt�s sor�n Mugabe csak a
    szavazatok 56sz�zal�k-�t tudta �sszekaparni. A ZANU-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {PF ezen a k�t v�laszt�son m�r csak az er\uc1\
    u337Xszak, a megf�leml�t�s �s a csal�s eszk�zeivel tudott gy\uc1\u337Xzni.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Mugabe, l�tva, hogy politikai hatalma megrend�lt, tov�bb fokozta az
    elnyom�st, �s korm�nypolitik�j�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {arra haszn�lta, hogy t�mogat�kat vegyen. Eg�sz p�ly�s
    let�mad�st ind�tott a feh�r f�ldbirtokosok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ellen. 2000-ben, Mugabe t�mogat�s�val, megkezd\uc1\
    u337Xdtek a f�ldfoglal�sok �s a kisaj�t�t�sok. Ezeknek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sok esetben olyan h�bor�s veter�nok
    �lltak az �l�re, akik harcoltak a f�ggetlens�gi h�bor�ban. \uc1\u336Xk,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jutalmul, meg is kapt�k
    a kisaj�t�tott f�ldek egy r�sz�t, de nagyobbik r�sz�k a ZANU-PF elit kez�be}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt. Mugabe �s a
    ZANU-PF t�nyked�s�nek k�vetkezt�ben a tulajdonjogok v�delme teljesen}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonytalann� v�lt,
    emiatt cs�kkent a mez\uc1\u337Xgazdas�gi termel�s �s a termel�kenys�g. A
    gazdas�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {omladozott,
    �gy nem maradt m�s megold�s: Mugab�nak t�bb p�nzt kellett nyomnia, ha
    t�mogat�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akart
    v�s�rolni, ez viszont hiperinfl�ci�hoz vezetett. 2009 janu�rj�t�l m�s orsz�gok
    p�nz�t - p�ld�ul a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {d�l-afrikai randot - is elfogadt�k mint t�rv�nyes fizet\uc1\u337Xeszk�zt, �s a
    zimbabwei doll�r, ez az �rt�ktelen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {pap�rdarab, elt\uc1\u369Xnt a forgalomb�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ami Zimbabw�ban 1980 �ta t�rt�nt, az
    teljesen megszokott volt a f�ggetlenn� v�lt Fekete-Afrik�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Zimbabwe er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol�
    jelleg\uc1\u369X politikai �s gazdas�gi int�zm�nyrendszert �r�k�lt, �s az els\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sf�l
    �vtizedben ez szinte teljesen v�ltozatlan form�ban m\uc1\u369Xk�d�tt tov�bb. Hi�ba
    voltak v�laszt�sok,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    politikai int�zm�nyrendszer minden volt, csak befogad� nem. A gazdas�gi
    int�zm�nyek n�mik�pp}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {�talakultak; megsz\uc1\u369Xnt p�ld�ul a feket�kkel szembeni ny�lt diszkrimin�ci�.
    De �sszess�g�ben maga az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer kizs�km�nyol� maradt, csak most m�r nem Ian Smith
    �s a feh�rek zs�km�nyolt�k ki}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az orsz�got, hanem R�bert Mugabe �s a ZANU-PF elit t�mte a
    saj�t zseb�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy id\uc1\u337Xvel az int�zm�nyek m�g
    kizs�km�nyol�bb� v�ltak, a re�lj�vedelmek a m�lybe zuhantak. Az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g gazdas�gi �s politikai
    buk�sa az oligarchia vast�rv�ny�nek egy �jabb manifeszt�ci�ja: ez}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esetben Ian Smith
    kizs�km�nyol� �s elnyom� rezsimj�t R�bert Mugabe kizs�km�nyol�, korrupt
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elnyom� rezsimje
    v�ltotta fel. Mugabe lott�nyerem�nye csak egy nagyon korrupt �s
    t�rt�nelmileg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {form�lt
    j�ghegy cs�csa volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Ma az�rt buknak el nemzetek, mert kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeik
    nem �szt�n�znek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megtakar�t�sra, befektet�sre, �j�t�sra. A kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyek pedig azzal, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bebetonozz�k a rendszer haszon�lvez\uc1\u337Xinek hatalm�t,
    messzemen\uc1\u337Xkig t�mogatj�k ezeket a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket. �s, b�r a kizs�km�nyol�
    gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek m�s-m�s k�r�lm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt m�s-m�s form�t �ltenek, a buk�s
    mindig benn�k gy�keredzik. Sokszor - ahogy azt majd}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Argent�na, Kolumbia �s Egyiptom
    eset�ben l�tni fogjuk - ezt a buk�st az okozza, hogy nem el�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hat�kony az orsz�g gazdas�gi
    aktivit�sa, mert a politikusok t�k�letesen el�gedettek azzal, amit}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {maguknak zs�km�nyolnak, vagy m�r cs�r�j�ban elfojtanak minden olyan,
    f�ggetlen gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {tev�kenys�get, amely vesz�lyt jelenthet r�juk �s a gazdas�gi elitre
    n�zve. �s - amint azt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetkez\uc1\u337Xkben l�tni foguk - n�h�ny sz�ls\uc1\u337Xs�ges
    esetben, p�ld�ul Zimbabw�ban �s Sierra Leon�ban, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek az �llam teljes
    �sszeoml�s�t okozt�k: lerombolt�k nemcsak a t�rv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendet, de m�g a legalapvet\uc1\u337Xbb
    gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xket is. Az eredm�ny: gazdas�gi stagn�l�s �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�rh�bor�, t�meges
    elv�ndorl�s, �h�ns�g �s j�rv�nyok - ahogy azt az Angol�ban, Kamerunban,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Cs�dban, a Kong�i
    Demokratikus K�zt�rsas�gban, Haitin, Lib�ri�ban, Nep�lban, Sierra Leon�ban,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Szud�nban �s
    Zimbabw�ban a k�zelm�ltban lezajlott esem�nyek illusztr�lj�k. �s emiatt
    ezek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok m�g
    szeg�nyebbek ma, mint az 1960-as �vekben voltak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn0\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li2293\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Gyermekek keresztes hadj�rata?}\b0
    \par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\
    sl-320\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sierra Leon�ba, �s d�lr\uc1\u337Xl
    megt�madta Kailahun v�ros�t. Sankoh kor�bban tizedesk�nt szolg�lt a}\par\pard\
    li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Sierra Leone-i hadseregben,
    majd b�rt�nbe ker�lt azt k�vet\uc1\u337Xen, hogy 1971-ben r�szt vett a Siaka}\par\
    pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Stevens korm�nya elleni,
    sikertelen puccsk�s�rletben. Szabadul�sa ut�n v�g�l L�bi�ban}\par\pard\li106\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t�tt ki, ahol bel�pett egy
    olyan ki k�pz\uc1\u337X t�borba, amelyet a l�biai dikt�tor, Kadhafi ezredes
    afrikai}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {forradalm�rok sz�m�ra tartott fenn. Ott tal�lkozott Charles Taylorral, aki azt
    tervezte, hogy megd�nti}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a lib�riai korm�nyt. Amikor 1989 kar�csony�n Taylor bet�rt
    Lib�ri�ba, Sankoh is vele volt; �s}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {amikor Sankoh bet�rt Sierra Leon�ba, csapata Taylor
    embereib\uc1\u337Xl, f\uc1\u337Xk�nt lib�riaiakb�l �s Burkina}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Fas�-iakb�l �llt. A mag�t
    forradalmi egys�gfrontnak (Rcvolutio-nary United Front - RUF) nevez\uc1\
    u337X}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csoport
    bejelentette, hogy az�rt j�ttek, hogy megd�nts�k az �sszn�pi Kongresszusi P�rt
    (APC) korrupt}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    zsarnoki korm�ny�t.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy azt m�r az el\uc1\u337Xz\
    uc1\u337X fejezetben l�ttuk, Siaka Stevens �s az APC ugyan�gy �tvette, �s
    m�g}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {drasztikusabb
    form�ban tov�bb m\uc1\u369Xk�dtette a gyarmati uralom kizs�km�nyol�
    int�zm�nyeit Sierra}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Leon�ban, mint Mugabe �s a ZANU-PF tette azt Zimbabw�ban. 1985-ben, amikor a
    r�kbetegs�gben}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {szenved\uc1\u337X Stevens - Joseph Momoh szem�ly�ben - kijel�lte az ut�dj�t, a
    gazdas�g m�r �sszeoml�ban}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volt. Stevens, nyilv�nval�an minden ir�nia n�lk�l, el\uc1\
    u337Xszeretettel mondogatta, hogy \uc1\u8222Xa teh�n ott eszik,}\par\pard\li106\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahol kik�tik\uc1\u8221X. �s ahol
    egykor Stevens evett, ott most Momoh habzsolt. Az utak t�nkrementek, az}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {iskol�k megsz\uc1\
    u369Xntek, �s 1987-ben m�g az �llami telev�zi� m\uc1\u369Xsorsug�rz�sa is
    le�llt, amikor az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {inform�ci�s miniszter eladta az ad�tornyot. 1989-ben pedig led\uc1\u337Xlt
    az a r�di�torony, amely a}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {f\uc1\u337Xv�roson k�v�li ter�letekre sug�rzott, �gy ezut�n
    m�r csak Freetownban lehetett r�di�t hallgatni.}\par\pard\li106\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1995-ben az egyik f\uc1\u337Xv�rosi napilapban
    megjelent egy elemz�s, ami nagyon is hihet\uc1\u337Xnek t\uc1\u369Xnik:}\par\pard\
    li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XMomoh uralm�nak v�ge fel� m�r nem adott fizet�st az
    �llami hivatalnokoknak, a tan�roknak, s\uc1\u337Xt m�g}\par\pard\li106\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a f\uc1\u337Xvez�reknek sem. A k�zponti
    korm�nyz�s �sszeomlott, �s ezt k�vet\uc1\u337Xen, term�szetesen, j�ttek a}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mad�sok, a \uc1\
    u8222Xl�zad�sok\uc1\u8221X, �s csak �gy �z�nl�ttek a fegyverek Lib�ri�b�l.
    A nemzeti ideiglenes}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {korm�nyz�tan�cs (National Provisional Ruling Council - NPRC),
    a l�zad�k �s a l�zad�khoz �t�llt}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {katon�k pedig csak fokozt�k a k�oszt, ami ki szokott t�rni, ha
    egy orsz�g korm�ny n�lk�l marad. De}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mindezek nem okai a probl�m�knak, csak t�netei.\uc1\u8221X}\par\
    pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Az, hogy Momoh ir�ny�t�sa alatt az �llam teljesen �sszeomlott
    - ami, m�g egyszer mondjuk: annak az}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�rd�gi k�rnek volt a k�vetkezm�nye, amelyet m�g Stevens sz�ls\
    uc1\u337Xs�gesen kizs�km�nyol� int�zm�nyei}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ind�tottak be -, azt jelentette, hogy most m�r
    nem volt semmi, ami megakad�lyozhatta volna, hogy a}\par\pard\li106\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {RUF 1991-ben behatoljon az orsz�gba.
    Az �llam nem tudott szembesz�llni vele. Stevens m�r r�g}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megfosztotta minden katonai
    erej�t\uc1\u337Xl, mert f�lt, hogy a hadsereg megd�nti a hatalm�t. �gy ez
    a}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maroknyi
    fegyveres is el�g volt ahhoz, hogy az orsz�gban kit�rj�n a z\uc1\
    u369Xrzavar. A RUF-nak m�g}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn160\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ki�ltv�nya is volt (\uc1\u8222XFootpaths to Democracy\
    uc1\u8221X [A demokr�cia �sv�nyei/�sv�nyek a demokr�ci�hoz]}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�mmel), amely az ismert fekete
    �rtelmis�gi, Frantz Fanon egyik id�zet�vel kezd\uc1\u337Xd�tt: \uc1\
    u8222XMinden}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {nemzed�knek ki kell t�rnie a viszonylagos bizonytalans�gb�l, r� kell
    tal�lnia k�ldet�s�re, �s azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {musz�j vagy beteljes�tenie, vagy el�rulnia.\uc1\u8221X A ki�ltv�ny \
    uc1\u8222XMi�rt harcolunk?\uc1\u8221X c�m\uc1\u369X r�sze �gy kezd\uc1\u337Xdik:}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222XFolytatjuk a harcot, mert megel�gelt�k, hogy mindig mi vagyunk az
    �llamilag finansz�rozott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szeg�nys�g �s az emberi aljass�g �ldozatai, amivel az �vek �ta tart�
    autokrata uralom �s militarizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {b�ntet minket. De gyakoroljunk �nuralmat, �s v�rjunk tov�bbra is
    t�relmesen a b�ke gy�lekez\uc1\u337Xhely�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ahol mind gy\uc1\u337Xztesek lesz�nk! A b�ke elk�telezett
    h�vei vagyunk, minden sz�ks�ges eszk�zt bevet�nk,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de nem vagyunk hajland�ak a b�ke
    �ldozataiv� v�lni. Tudjuk, hogy az �gy, amit k�pvisel�nk j� �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemes, �s Isten/Allah soha nem
    hagy el minket a harcban, amelyben �jj��p�tj�k Sierra Leon�t.\uc1\u8221X}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r Sankoh �s a RUF
    t�bbi vezet\uc1\u337Xje eleinte tal�n val�ban politikai s�relmeit akarta
    megtorolni, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokan
    az�rt csatlakoztak a mozgalmukhoz, mert megel�gelt�k a sok szenved�st,
    amelyet az APC}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyei okoztak, a helyzet azonban csakhamar
    megv�ltozott, �s elszabadult a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {pokol. A RUF \uc1\u8222Xk�ldet�se\uc1\u8221X pusztul�sba vitte az
    orsz�got. Err\uc1\u337Xl tan�skodik a Sierra Leone d�li r�sz�n,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Geoma v�ros�ban �l\uc1\u337X egyik
    tin�dzser besz�mol�ja is:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222X�sszeszedtek minket, [...] kiv�lasztott�k k�z�l�nk
    k�t bar�tunkat, �s meg�lt�k \uc1\u337Xket. Mindkett\uc1\u337Xnek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xn�k volt az apja,
    katonai csizm�t hordtak, �s tele volt a h�zuk �rt�kes vagyont�rgyakkal. Csak
    az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l\uc1\u337Xtt�k
    le \uc1\u337Xket, mert azt gyan�tott�k, katon�kat rejtegetnek. A f\uc1\u337Xn�k�ket
    is meg�lt�k, mert \uc1\u337Xk a korm�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szolg�lj�k. V�lasztottak egy �j f\uc1\u337Xn�k�t. Azt
    mondogatt�k, hogy az�rt j�ttek, hogy felszabad�tsanak}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minket az APC uralma al�l. Egy id\uc1\u337X
    ut�n m�r v�logat�s n�lk�l l�v�ld�ztek emberekre.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Ha voltak is a RUF-nak szellemi gy�kerei, azok a megsz�ll�s els\uc1\
    u337X �v�ben teljesen elsorvadtak.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {Sankoh mindenkit kiv�geztetett, aki az egyre hevesebb atrocit�sok
    miatt kritiz�lni merte. �nk�nt csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kevesen csatlakoztak a RUF-hoz, ez�rt er\uc1\u337Xszakkal
    toboroztak �j tagokat, f\uc1\u337Xleg gyerekeket. Minden}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {harcban �ll� f�l ezt csin�lta, m�g a
    hadsereg is. Ha a Sierra Leone-i polg�rh�bor� keresztes hadj�rat}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt, amely egy jobb t�rsadalom�rt
    indult, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy v�g�l az a gyermekek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keresztes hadj�rata lett. A
    konfliktus eldurvult, mindennapos lett a m�sz�rl�s, az emberi jogok s�rba}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tipr�sa, a t�meges nemi
    er\uc1\u337Xszak �s a csonk�t�s. Amikor a RUF �tvett egy ter�letet,
    folytatta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    kizs�km�nyol�st. A gy�m�ntb�ny�k k�rny�k�n volt ez a legnyilv�nval�bb, ahol er\uc1\
    u337Xszakkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�nyszer�tett�k munk�ra az embereket, de m�shol is jellemz\uc1\u337X volt.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem a RUF volt az
    egyetlen szervezet, amely legyilkolta vagy k�nyszermunk�ra fogta az embereket. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�ny is ezt
    csin�lta. A t�rv�nyes rendnek m�r nyoma sem volt, azt is neh�z volt megmondani,
    hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ki a katona �s ki
    a l�zad�. Katonai fegyelem, mint olyan, nem l�tezett. A h�bor� 2001-ben �rt
    v�get,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {addigra, a
    becsl�sek szerint, mintegy 80 ezer ember vesztette �let�t, �s az eg�sz orsz�g romba
    d\uc1\u337Xlt. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {utak
    �s az �p�letek megsemmis�ltek. Aki ma a keleti r�gi� egyik legnagyobb
    gy�m�ntlel\uc1\u337Xhely�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Koiduban j�r, annak �tj�t ki�gett h�zak sora szeg�lyezi, amelyeken
    goly� �t�tte lyukak �ktelenkednek.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1991-re a Sierra Leone-i �llam teljesen
    elbukott. Jusson esz�nkbe, hogyan kezdte Shyaam kir�ly a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bushongokkal: fel�ll�tott egy
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszert, hogy megszil�rd�tsa saj�t hatalm�t,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s kizs�km�nyolja a
    dolgoz� n�pet. De a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer �s az egy k�zben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszpontosul� k�zponti
    hatalom is m�r fejl\uc1\u337Xd�s volt ahhoz a helyzethez k�pest, ami a
    Kasai foly�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�loldal�n �l\uc1\u337X lele t�rsadalmat jellemezte, ahol nem l�tezett se
    t�rv�nyes rend, se k�zponti hatalom,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {se tulajdonjog. �s az elm�lt �vtizedekben j� n�h�ny afrikai orsz�g
    ebbe a rend �s k�zponti hatalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {n�lk�li �llapotba jutott, egyr�szt az�rt, mert Fekete-Afrika
    nagy r�sz�n a politikai centraliz�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {folyamata t�rt�nelmileg k�sve indult meg, m�sr�szt
    az�rt, mert a kizs�km�nyol� int�zm�nyek �rd�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�re visszaford�totta a k�zpontos�t�st, �s
    elind�totta az �llamokat a buk�s fel� vezet\uc1\u337X �ton.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Sierra Leone, a v�res polg�rh�bor� t�z �ve alatt, 1991-t\uc1\u337Xl 2001-ig a
    bukott �llam tipikus esete volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {Kezdetben olyan volt, mint b�rmelyik m�sik orsz�g, amelyet
    t�nkretettek a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyek, j�llehet ezek k�l�n�sen �rd�gi �s k�ros
    int�zm�nyt�pusok voltak. Egy orsz�g nem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldrajzi adotts�gai vagy a kult�r�ja miatt lesz
    bukott �llam, hanem azoknak a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeknek az �r�ks�ge miatt, amelyek a hatalmat �s
    a vagyont az �llamot ir�ny�t� sz\uc1\u369Xk csoport}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kez�be adj�k, utat nyitva ezzel a
    nyugtalans�gnak, a visz�lynak �s a polg�rh�bor�nak. A}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek k�zvetlen�l
    j�rulnak hozz� az �llam fokozatos �sszeoml�s�hoz azzal,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy nem k�ltenek a legalapvet\uc1\u337Xbb
    k�zszolg�ltat�sokra sem. Sierra Leon�ban pontosan ez t�rt�nt.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Afrik�ban, �zsi�ban �s D�l-Amerik�ban
    nem ritka az olyan kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kisaj�t�t minden er\uc1\u337Xforr�st,
    szeg�nys�gre k�rhoztatja az embereket, �s g�tolja a gazdas�g fejl\uc1\u337Xd�s�t.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Charles Taylor
    seg�tett Sierra Leone n�p�nek kirobbantani egy polg�rh�bor�t, ugyanakkor
    v�res}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {konfliktusba
    sodorta Lib�ri�t, ami ott is az �llam buk�s�hoz vezetett. Ez a tipikus
    esem�nysorozat -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amikor is a kizs�km�nyol� int�zm�nyek polg�rh�bor�hoz �s az �llam buk�s�hoz
    vezetnek - Afrik�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�bb helyen is lej�tsz�dott m�g, p�ld�ul Angol�ban, Elef�ntcsontparton, a
    Kong�i Demokratikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {K�zt�rsas�gban, Mozambikban, a Kong�i K�zt�rsas�gban, Szom�li�ban, Szud�nban �s
    Ugand�ban is.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    kizs�km�nyol�st�l egyenes �t vezet a konfliktusokhoz, olyan konfliktusokhoz,
    amilyeneket a maja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {v�ros�llamok er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X int�zm�nyei
    gener�ltak k�zel egy �vezreddel ezel\uc1\u337Xtt. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {konfliktusok pedig csak siettetik az �llam
    buk�s�t. Teh�t egy �jabb ok, ami miatt egy nemzet ma}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elbukhat az, hogy az �llamszervezete
    �sszeomlik. Ez pedig az �vtizedek �ta fenn�ll�, kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s politikai int�zm�nyrendszerben
    m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X uralom k�vetkezm�nye.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4293\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Ki is az �llam?}\b0 \par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Zimbabwe, Szom�lia �s Sierra
    Leone esete - m�g ha jellemz\uc1\u337X is a legt�bb szeg�ny, afrikai �s tal�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�h�ny �zsiai orsz�gra,
    m�gis - el�g sz�ls\uc1\u337Xs�gesnek t\uc1\u369Xnik. Biztos, hogy a latin-amerikai
    orsz�gokban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nincsenek
    bukott �llamok? Biztos, hogy ott az eln�k�k nem olyan arc�tlanok, hogy
    ak�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lott�f\uc1\u337Xnyerem�nyt is kih�zass�k maguknak?}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kolumbi�ban az
    Andok-hegys�g �szak fel� haladva fokozatosan v�lik egyre lank�sabb�, m�g v�g�l, a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karib-tenger partj�n,
    hatalmas s�ks�gban v�gz\uc1\u337Xdik. A kolumbiaiak ezt a r�szt �gy
    h�vj�k, tierra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {caliente, \uc1\u8222Xforr� f�ld\uc1\u8221X, �gy k�l�nb�ztetik meg a
    hegyvid�kt\uc1\u337Xl, ami a tierra fria, \uc1\u8222Xhideg f�ld\uc1\u8221X.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legut�bbi �tven
    �vben a politol�gusok �s a k�lf�ldi korm�nyok t�bbs�ge �gy tekintett
    Kolumbi�ra,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint
    demokr�ci�ra. Az Egyes�lt �llamok �r�mmel �lt le t�rgyalni egy lehets�ges
    szabadkereskedelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {egyezm�nyr\uc1\u337Xl, hogy ott seg�tsen, ahol tud Kolumbi�nak - ami els\uc1\
    u337Xsorban katonai seg�ts�get jelent. Egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {r�vid �let\uc1\u369X katonai korm�nyz�s �ta, amely
    1958-ban �rt v�get, az orsz�gban rendszeresen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�sokat tartanak, b�r 1974-ig, egy meg�llapod�s
    �rtelm�ben, felv�ltva korm�nyzott �s eln�k�lt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�t hagyom�nyos politikai p�rt �s annak
    eln�kjel�ltje, vagyis a konzervat�vok �s a liber�lisok. �m}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�t az egyezm�nyt, a nemzeti
    frontot, egy n�pszavaz�ssal j�v�hagyta Kolumbia n�pe, �s ez az eg�sz}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�g demokratikusnak t\uc1\
    u369Xnt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De hi�ba,
    hogy Kolumbi�ban m�r r�g�ta demokratikus v�laszt�sok �tj�n lehet hatalomra ker�lni,
    ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az orsz�g
    int�zm�nyei m�gsem befogad�ak. Az orsz�g t�rt�nelm�t v�gigk�s�rt�k a
    jogs�rt�sek, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {b�r�s�gi t�rgyal�s n�lk�li kiv�gz�sek, a polg�rok elleni er\uc1\u337Xszakos
    cselekm�nyek �s a polg�rh�bor�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az ember nem ezt v�rn� egy demokr�ci�t�l. A kolumbiai
    polg�rh�bor� nem olyan, mint a Sierra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Leone-i, itt nem omlott �ssze az �llamszervezet �s a
    t�rsadalom, �s nem uralkodott el a k�osz; de att�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez m�g igazi polg�rh�bor� volt, �s sokkal t�bb
    �ldozatot k�vetelt. Az 1950-es �vek katonai uralma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szben v�lasz volt a spanyolul egyszer\uc1\
    u369Xen csak La Violencia, vagyis \uc1\u8222Xaz er\uc1\u337Xszak\uc1\u8221X n�ven
    emlegetett}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {polg�rh�bor�nak. Az�ta mindenf�le l�zad� csoportok, f\uc1\u337Xk�nt kommunista
    forradalm�rok, lept�k el a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vid�ket, akik embereket rabolnak �s gyilkolnak. Aki vid�ken
    biztons�gban akarja tudni mag�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {csal�dj�t, annak nincs m�s v�laszt�sa, mint megfizetni a
    havi vacun�t, sz� szerint a v�d\uc1\u337Xolt�st - a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyilkoss�gokkal �s emberrabl�sokkal
    szembeni v�delmet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {De Kolumbi�ban nem minden fegyveres csoport �ll kommunist�kb�l. 1981-ben az orsz�g
    legnagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {kommunista
    gerillacsoportja, a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Er\uc1\u337Xi (Fuerzas
    Armadas}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Rcvolucionarias de Colombia - FARC) elrabolta egy tejgazdas�g vezet\uc1\u337Xj�t,
    Jesus Castan�t, aki egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Amal-fi nev\uc1\u369X kisv�rosban �lt, fenn, a forr� f�ld�n, Antioquia
    �szakkeleti partj�n. A FARC 7500}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {doll�r v�lts�gd�jat k�vetelt �rte, ami vid�ken fel�rt egy kisebb
    vagyonnal. A csal�d, hogy kifizesse az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {emberrabl�kat, jelz�loghitelt vett fel a gazdas�gra, de a
    csal�df\uc1\u337X �gy is meghalt, holttest�t egy f�hoz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�ncolva tal�lt�k meg. Ez m�r t�l sok
    volt a h�rom Castano fi�nak. Carlos, Ftdel �s Vicente}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megalap�totta a Los Tangueros
    f�lkatonai szervezetet, hogy levad�ssz�k a FARC tagjait, �s bossz�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lljanak az apjuk�rt. A
    fiv�rek j� szervez\uc1\u337Xknek bizonyultak, csapatuk hamarosan kin\uc1\
    u337Xtte mag�t, �s}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megtal�lta a k�z�s hangot t�bb m�sik, hasonl�
    csoporttal, amelyek hasonl� okokb�l j�ttek l�tre. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kolumbiaiakat sok helyen sakkban tartott�k a
    baloldali gerill�k; a jobboldali, f�lkatonai szervezetek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen�k szervez\uc1\u337Xdtek. Ezek a
    f�lkatonai egys�gek v�delmet ny�jtottak a f�ldbirtokosoknak a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gerill�kkal szemben, de
    drogcsemp�szettel, p�nzbehajt�ssal, emberrabl�ssal �s gyilkoss�ggal is meg}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {lehetett b�zni \uc1\
    u337Xket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1997-
    re ezek a f�lkatonai egys�gek a Castano fiv�rek vezet�se alatt
    l�trehoztak egy orsz�gos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szervezetet, ez lett a Kolumbiai Egyes�lt �nv�delmi Er\uc1\
    u337Xk (Autodefensas Unidas de Colombia -}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {AUC). Az AUC szinte minden�tt jelen volt az
    orsz�gban, k�l�n�sen a \uc1\u8222Xforr� f�ld�n\uc1\u8221X, C�rdob�ban,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sucr�ban, Magdal�n�ban �s
    C�sarban. 2001-re az AUC-nak m�r legal�bb 30 ezer fegyveres tagja}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt, �s k�l�nb�z\uc1\
    u337X egys�gekbe szervez\uc1\u337Xd�tt. C�rdob�ban a Bloque Catatumbo nev\
    uc1\u369X egys�get}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Salvatore Mancuso vezette. Az AUC, ahogy hatalma egyre n\uc1\u337Xtt,
    strat�gi�t v�ltott, �s �gy d�nt�tt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {besz�ll a politik�ba. Az AUC vezet\uc1\u337Xi �s a politikusok
    elkezdt�k ker�lgetni egym�st. V�g�l az AUC}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�bb vezet\uc1\u337Xje tal�lkoz�t szervezett n�h�ny
    prominens politikussal, a tal�lkoz�ra C�rdob�ban, Santa}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {F� de Ralito v�ros�ban ker�lt sor.
    Itt adtak ki egy k�z�s dokumentumot, egy paktumot, amely \uc1\u8222Xaz}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g �jraalap�t�sa\
    uc1\u8221X c�met kapta. A dokumentumot az AUC vezet\uc1\u337Xi mind �ln�ven �rt�k
    al�, �gy ker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�
    egy-egy szign� ,Jorge 40-t\uc1\u337Xl\uc1\u8221X (ez volt Rodrigo Tovar
    Pupo beceneve), Adolfo Pazt�l (ez volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Diego Fernando \uc1\u8222XDon Berna\uc1\u8221X Murillo
    �lneve) �s Diego Vecin�t�l (akinek az igazi neve Edwar Cobo}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�llez volt). A politikusok r�sz�r\uc1\
    u337Xl olyan szen�torok is al��rt�k a paktumot, mint William Montes �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miguel de la Espriella.
    Ekkorra az AUC m�r ir�ny�t�sa al� vonta Kolumbia nagy r�sz�t, nem volt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {neh�z elint�zni, hogy
    a 2002-es v�laszt�sokon az \uc1\u337X embereik ker�ljenek be a
    kongresszusba �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szen�tusba. P�ld�ul Sucr�ban, San Onofre k�rzetben a szavaz�s
    lebonyol�t�s�t az egyik katonai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vezet\uc1\u337Xre, bizonyos Caden�ra (\uc1\u8222Xl�nc\uc1\u8221X)
    b�zt�k. Egy szemtan� �gy sz�molt be a t�rt�ntekr\uc1\u337Xl:}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XA teheraut�k, amiket
    Cadena k�ld�tt, k�rbementek a v�rosban �s a k�rny�ken, �s �sszeszedt�k
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {embereket. Egyesek
    szerint [...] a 2002-es v�laszt�sok sor�n t�bb sz�z parasztot vittek �t Plan
    Parejo}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rzet�be, hogy l�ss�k a jel�ltek arc�t, tudj�k,
    kire kell szavazni a parlamenti v�laszt�sokon: Jairo}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Merlano szen�torra �s Muri�i Benito Rcbollo
    kongresszusi k�pvisel\uc1\u337Xre.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Cadena az
    �sszes �nkorm�nyzati tan�cstag nev�t beletette egy zacsk�ba, majd kih�zott
    kett\uc1\u337Xt, �s azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mondta, meg�li \uc1\u337Xket, �s tal�lomra m�g n�h�ny embert, ha nem
    Muri�i gy\uc1\u337Xz.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy t\uc1\u369Xnik, bev�lt a
    fenyeget�s: Sucr�ban mindk�t jel�lt 40 ezer szavazatot szerzett. Nem
    meglep\uc1\u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy
    San Onofre polg�rmestere al��rta a Santa F� de Ralit�-i paktumot.
    Val�sz�n\uc1\u369X, hogy a 2002-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {v�laszt�sokon a kongresz-szusi k�pvisel\uc1\u337Xk �s szen�torok
    egyharmada a f�lkatonai er\uc1\u337Xk t�mogat�s�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhette a mand�tum�t. A 20. t�rk�p azt
    mutatja, hogy Kolumbia mely ter�letei �lltak a f�lkatonai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egys�gek ir�ny�t�sa alatt. Ebb\uc1\u337Xl
    egy�rtelm\uc1\u369Xen kider�l, hogy milyen kiterjedt volt a jelenl�t�k. Err\uc1\
    u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maga Salvatore
    Mancuso besz�lt egy interj�ban:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XA kongresszusi
    k�pvisel\uc1\u337Xk 35sz�zal�k-�t azokon a ter�leteken v�lasztott�k meg, ahol az
    �nv�delmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xk �llamai voltak. Ezekben az �llamokban mi voltunk azok, akik beszedt�k az
    ad�t, mi voltunk az}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {igazs�gszolg�ltat�s, �s kez�nkben volt a r�gi� katonai
    �s ter�leti fel�gyelete. �s mindenkinek, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai p�ly�ra akart l�pni, a mi politikai
    k�pvisel\uc1\u337Xinkkel kellett t�rgyalnia.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nem
    neh�z elk�pzelni, hogy milyen hat�sa volt egy ilyen m�rt�k\uc1\u369X, f�lkatonai
    politikai �s t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kontrollnak a gazdas�gi int�zm�nyekre �s a k�zpolitik�ra. Az AUC terjeszked�se nem
    volt b�k�s �gy.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    csoport nemcsak a FARC ellen harcolt, de �rtatlan polg�rokat is gyilkolt,
    terroriz�lta az embereket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s t�bb sz�zezer embert �ld�z�tt el az otthonaikb�l. A
    norv�g menek�lt�gyi tan�cs k�zpontja (az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Intern�l Displacement Monitoring Centre - IDMC)
    szerint 2010 elej�n Kolumbia lakoss�g�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�r�lbel�l 10sz�zal�k-a, mintegy 4,5 milli� ember �lt -
    az orsz�g hat�rain bel�l - lak�hely�t\uc1\u337Xl t�vol,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kitelep�tve. A f�lkatonai egys�gek, ahogy
    arra Mancuso is c�lzott, �tvett�k a korm�nyz�st �s annak}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sz-szes feladat�t is, azzal a
    k�l�nbs�ggel, hogy a beszedett ad�t megtartott�k maguknak. Kolumbia}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {keleti r�sz�n,
    Casanar�ban rendk�v�li meg�llapod�s sz�letett az egyik f�lkatonai vezet\uc1\
    u337X, Mart�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Llanos
    (igazi nev�n: H�ctor Germ�n Buitrago) �s Tauramena, Aguazul, Man�, Villanueva,
    Monterrey}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s
    Sabanalar-ga polg�rmesterei k�z�tt, akiknek a \uc1\u8222XCasanare f�lkatonai
    parasztjai\uc1\u8221X szervezet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {parancs�ra be kellett tartaniuk az al�bbi szab�lyokat:}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X9) Az
    �nkorm�nyzat k�lts�gvet�s�nek 50sz�zal�k-�t �t kell adni Casanare f�lkatonai
    parasztjainak.}\par\pard\li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\
    sl-346\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {10. Az �sszes �nkorm�nyzati szerz\uc1\
    u337Xd�s 10sz�zal�k-�t [ugyancsak �t kell adni].}\par\pard\li66\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {11. A Casanare f�lkatonai parasztjai
    �ltal �sszeh�vott gy\uc1\u369Xl�seken k�telez\uc1\u337Xen seg�ts�get kell}\
    par\pard\li586\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {biztos�tani.}\par\
    pard\li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li66\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {12. Casanare
    f�lkatonai parasztjait be kell vonni minden infrastruktur�lis projektbe.}\par\pard\
    li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li66\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {13. Csatlakozni kell a
    Casanare f�lkatonai parasztjai �ltal alak�tott �j, politikai p�rthoz.}\par\pard\
    li66\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li66\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {14. V�gre kell hajtani annak korm�nyprogramj�t.\uc1\u8221X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Casanare nem szeg�ny
    k�rzet. �pp ellenkez\uc1\u337Xleg, az �sszes k�rzet k�z�l itt a legmagasabb az egy
    f\uc1\u337Xre}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jut�
    j�vedelem, mert jelent\uc1\u337Xs olajk�szletei vannak, �s ez bizony olyan
    er\uc1\u337Xforr�s, amely vonzza a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {f�lkatonai egys�geket. T�ny, hogy az ut�n, hogy a
    f�lkatonai egys�gek egyszer hatalomra jutottak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre intenz�vebb� v�lt a k�zvagyon m�dszeres
    kisaj�t�t�sa. �ll�t�lag maga Mancuso v�rosi �s vid�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {f�ldekb\uc1\u337Xl 25 milli� doll�r �rt�k\
    uc1\u369X vagyont har�csolt �ssze. Becsl�sek szerint Kolumbi�ban a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�lkatonai egys�gek �ltal
    kisaj�t�tott f�ldek az �sszes vid�ki ter�let 10sz�zal�k-�t teszik ki.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kolumbi�ban az �llam nem
    ker�lt az �sszeoml�s sz�l�re. De hi�nyzott a megfelel\uc1\u337X m�rt�k\uc1\
    u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�t�s,
    �s nem volt olyan vezet�s, amelynek a hatalma az eg�sz orsz�gra kiterjedt volna.
    B�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nagyv�rosokban,
    �gy p�ld�ul Bogot�ban �s Barranquill�ban van k�zbiztons�g �s vannak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zszolg�ltat�sok, de az
    orsz�g jelent\uc1\u337Xs ter�letein e t�ren komoly hi�nyoss�gok vannak, a
    t�rv�nyes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rend pedig
    szinte megsz\uc1\u369Xnt l�tezni. Az �llam helyett �gy k�l�nb�z\uc1\u337X csoportok
    �s emberek - olyanok,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {mint Mancuso - ir�ny�tj�k a politik�t �s birtokolj�k
    az er\uc1\u337Xforr�sokat. Vannak az orsz�gnak olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szei, ahol a gazdas�gi int�zm�nyek el�g
    j�l funkcion�lnak, �s b\uc1\u337Xven van hum�nt\uc1\u337Xke �s v�llalkoz�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szellem; m�s r�szein
    viszont az int�zm�nyek er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xek, �s
    a k�zponti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�llamhatalom a legkev�sb� sem tud �rv�nyes�lni.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tal�n neh�z meg�rteni, hogy egy ilyen
    �llapot hogyan k�pes �nmag�t �vtizedeken vagy ak�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vsz�zadokon �t fenntartani; pedig val�j�ban
    megvan ennek a helyzetnek a maga saj�tos logik�ja. Ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is egyfajta �rd�gi k�r. Az er\uc1\
    u337Xszak �s a k�zpontos�tott �llami int�zm�nyek hi�nya kialak�t egy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szimbiotikus kapcsolatot
    azokkal a politikusokkal, akik a t�rsadalmat m\uc1\u369Xk�dtetik. Ez a
    szimbiotikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolat
    az�rt alakulhat ki, mert a politikusok kihaszn�lj�k, hogy a perif�ri�n
    t�rv�nyn�lk�lis�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkodik, a f�lkatonai csoportok
    pedig azt csin�lnak, amit akarnak, s a korm�ny nem avatkozik be.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez a minta a 2000-es �vekben
    k�l�n�sen nyilv�nval�v� v�lt. 2002-ben �lvaro \uc1\u368Xribe nyerte meg az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�kv�laszt�st. \uc1\
    u368Xribe egyvalamiben hasonl�tott a Castano fiv�rekre: az \uc1\u337X apj�t is a
    FARC �lte meg.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u368Xribe a v�laszt�si kamp�ny�ban azt hangoztatta, hogy szak�t a kor�bbi vezet�s
    gyakorlat�val, �s nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {pr�b�l meg b�k�t k�tni a FARC-kal. 2002-ben 3 sz�zal�kponttal t�bb
    szavazatot kapott azokon a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�leteken, ahol jelen voltak az AUC f�lkatonai egys�gei,
    mint ott, ahol nem. 2006-ban, amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�jrav�lasztott�k, a k�l�nbs�g m�r 11 sz�zal�kpont volt. Ha
    Mancuso �s t�rsai meg tudt�k bund�zni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szen�torok �s a kongresszusi k�pvisel\uc1\u337Xk megv�laszt�s�t,
    akkor ezt megtehett�k az eln�kv�laszt�son is,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xleg az�rt, mert egy olyan eln�k�k volt,
    aki er\uc1\u337Xsen szimpatiz�lt a n�zeteikkel, �s azt v�rt�k, hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�z\uc1\u337X lesz
    vel�k. Jairo Angarita, Salvatore Mancuso helyettese �s az AUC Sin� �s
    San Jorge}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {blokkj�nak
    kor�bbi vezet\uc1\u337Xje 2005 szeptember�ben �gy nyilatkozott: b�szke, hogy
    \uc1\u8222Xa valaha volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legjobb eln�k �jrav�laszt�s��rt\uc1\u8221X dolgozhat.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miut�n megv�lasztott�k, a
    f�lkatonai egys�gek szen�torai �s kongresszusi k�pvisel\uc1\u337Xi mindent}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megszavaztak, amit \
    uc1\u368Xribe akart. Abban k�l�n�sen t�mogatt�k, hogy megv�ltoztassa az alkotm�nyt,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gy 2006-ban
    �jrav�laszthass�k. Ezt ugyanis az els\uc1\u337X megv�laszt�sakor �rv�nyben l�v\uc1\
    u337X alkotm�ny nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tette volna lehet\uc1\u337Xv�. Cser�be \uc1\u368Xribe eln�k el\uc1\
    u337Xterjesztett egy igen enged�keny t�rv�nyjavaslatot, amely}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xv� tette a f�lkatonai
    egys�gek leszerel�s�t. A leszerel�s nem jelentette a paramilitarizmus v�g�t,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezzel egyszer\uc1\u369Xen
    csak int�zm�nyes�tette azt az orsz�g nagy r�sz�n, �s az �llami funkci�kat,
    amelyeket}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bban
    �tvettek, megtarthatt�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kolumbi�ban a gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyek id\uc1\u337Xvel sok szempontb�l befogad�bb� v�ltak.
    De}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {bizonyos, er\uc1\
    u337Xsen kizs�km�nyol� elemek megmaradtak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�g mindig
    t�rv�nyn�lk�lis�g �s a tulajdonjogok bizonytalans�ga jellemzi az orsz�g nagy
    r�sz�t, ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig
    annak k�vetkezm�nye, hogy sok helyen hi�nyzik a nemzet�llami ir�ny�t�s, �s
    az eg�sz orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sors�ra r�nyomja b�lyeg�t az �llami k�zpontos�t�s hi�ny�nak ez a k�l�n�s form�ja.
    De ez az �llapot}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem
    lett volna elker�lhetetlen. Ez maga is egy olyan dinamik�nak a k�vetkezm�nye, amely
    az �rd�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�r
    logik�j�t t�kr�zi: Kolumbi�ban a politikai int�zm�nyek nem minden�tt
    �szt�nzik arra a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikusokat, hogy k�zszolg�ltat�sokat �s t�rv�nyes rendet biztos�tsanak, illetve
    nem �ll�tanak nekik}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {korl�tokat, amelyekkel megakad�lyozhatn�k, hogy a
    f�lkatonai egys�gekkel �s a b\uc1\u369Xn�z\uc1\u337Xkkel - ny�lt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy titkos - meg�llapod�sokat
    k�ssenek.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn0\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li4693\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {El Corralito}\b0 \par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {2001 v�g�n Argent�na egy s�lyos gazdas�gi v�ls�g szor�t�s�ban
    verg\uc1\u337Xd�tt. A j�vedelmek h�rom �ve}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatosan cs�kkentek, a munkan�lk�lis�g n\uc1\
    u337Xtt, �s az orsz�g hatalmas k�lf�ldi ad�ss�g�llom�nyt}\par\pard\li106\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {halmozott fel. Az a gazdas�gpolitika,
    amely v�g�l ide vezetett, 1989 ut�n kezd\uc1\u337Xd�tt, amikor is Carlos}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Menem �s korm�nya megpr�b�lta
    meg�ll�tani a hiperinfl�ci�t �s stabiliz�lni az orsz�g gazdas�g�t. Ez}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egy ideig siker�lt is.}\par\
    pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1991-ben Menem az
    argentin peso �rfolyam�t rendeletileg az amerikai doll�r�hoz r�gz�tette: 1 peso =}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1 USD, nincs t�bb
    �rfolyam-ingadoz�s. Ennyi. Nos, majdnem. A korm�ny, hogy elhitesse az}\par\
    pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberekkel, hogy
    t�nyleg tartja mag�t a t�rv�ny bet\uc1\u369Xj�hez, meggy\uc1\u337Xzte a
    lakoss�got, hogy amerikai}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {doll�rban nyisson banksz�ml�t. A f\uc1\u337Xv�rosban, Buenos
    Airesben minden�tt elfogadt�k a doll�rt, �s az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {automat�kb�l is lehetett doll�rt felvenni. Ez
    tal�n seg�tett stabiliz�lni a gazdas�got, de volt ennek a}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megold�snak egy nagy h�tr�nya: az
    argentin export nagyon dr�ga lett, a k�lf�ldi import pedig nagyon}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {olcs�. �gy az export le�llt, az
    import�ru pedig �ramlani kezdett az orsz�gba. Kifizetni viszont csak}\par\
    pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hitelb\uc1\u337Xl tudt�k.
    A helyzet tarthatatlann� v�lt. Egyre t�bben agg�dtak a peso fenntarthat�s�ga miatt,
    �gy}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre t�bb p�nz
    v�ndorolt a doll�ralap� banksz�ml�kra. Elv�gre, ha a korm�ny megszegi a t�rv�nyt,}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s le�rt�keli a
    pes�t, a p�nz�k ott akkor is biztons�gban lett volna. Igaz? Nos, a peso miatt
    jogosan}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {agg�dtak,
    ami pedig a doll�rt illeti, az emberek t�ls�gosan is optimist�k voltak.}\par\pard\
    li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-320\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak egy meghat�rozott, minim�lis �sszeg\uc1\u369X
    k�szp�nzt lehetett felvenni: el\uc1\u337Xbb 250 pes�t, ami m�g}\par\pard\li693\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {mindig 250 doll�rt �rt, majd 300 pes�t.
    De ezt csak a pesoalap� sz�ml�kr�l lehetett levenni; a}\par\pard\li693\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {doll�ralap� sz�ml�khoz senki nem ny�lhatott,
    csak ha v�llalta, hogy pes�ra v�ltja a doll�rt. Ebbe}\par\pard\li693\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszont senki nem ment bele. Az argentinok
    ennek a helyzetnek az El Corralito (a kicsi kar�m)}\par\pard\li693\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nevet adt�k: a bet�teseket beterelt�k egy sz\
    uc1\u369Xk kar�mba, ak�r a marh�kat, �s nem volt hova menni.}\par\pard\li693\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A le�rt�kel�sre v�g�l janu�rban ker�lt
    sor, �s 1 doll�r hamarosan m�r nem 1, hanem 4 pes�t �rt.}\par\pard\li693\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez elvileg azt igazolta volna, hogy
    helyesen cselekedtek azok, akik megtakar�t�saikat doll�rba}\par\pard\li693\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fektett�k. M�gsem �gy volt, mert
    a korm�ny minden doll�ralap� banksz�ml�t �nk�nyesen}\par\pard\li693\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pcsoalap�ra v�ltott, de a r�gi
    �rfolyamon. �gy, ha valakinek volt a bankban, mondjuk, ezer}\par\pard\
    li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {doll�rja, az hirtelen m�r csak
    250 doll�rt �rt. A korm�ny elvette az emberek megtakar�t�sainak}\par\pard\li693\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�romnegyed�t.}\par\pard\li106\ri0\
    sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�zgazd�szok sz�m�ra Argent�na komoly
    fejt�r�st okozott. Hogy l�ssuk, milyen neh�z is meg�rteni}\par\pard\li106\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Argent�n�t, a Nobel-d�jas k�zgazd�sz,
    Simon Kuznets egyszer azt mondta, hogy n�gyf�le orsz�g}\par\pard\li106\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�tezik: fejlett, fejletlen, Jap�n �s
    Argent�na. Kuznets az�rt gondolta �gy, mert az I. vil�gh�bor� idej�n}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Argent�na volt az egyik
    leggazdagabb orsz�g a vil�gon. Majd - a t�bbi, gazdag nyugat-eur�pai �s}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak-amerikai
    orsz�ghoz k�pest - er\uc1\u337Xsen hanyatlani kezdett, �s az 1970-80-as
    �vekre ez a relat�v}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hanyatl�s abszol�t m�rt�k\uc1\u369Xv� v�lt. Els\uc1\u337X
    r�n�z�sre �gy t\uc1\u369Xnhet, hogy Argent�na gazdas�gi helyzete}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn120\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {zavaros, de
    mindj�rt jobban l�tni, mi az oka a hanyatl�snak, ha a befogad� �s
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek optik�j�n kereszt�l tekint�nk az orsz�gra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Igaz,
    hogy 1914 el\uc1\u337Xtt Argent�na �tven �ven �t tart�s gazdas�gi
    n�veked�st produk�lt, de ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222Xn�veked�s kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben\uc1\u8221X
    klasszikus esete volt. Argent�n�t akkoriban egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz\uc1\u369Xk elit ir�ny�totta, amely minden
    erej�vel a mez\uc1\u337Xgazdas�gi exportot t�mogatta, mert anyagilag ebben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt �rdekelt. Persze
    hogy n\uc1\u337Xtt a gazdas�g, hiszen az orsz�g szarvasmarh�t, nyersb\uc1\
    u337Xrt �s gabon�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {export�lt akkor, amikor ezeknek az �rucikkeknek a vil�gpiaci �ra az egekbe
    sz�k�tt. �m, mint mindig,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben zajl� n�veked�s most sem
    hozott mag�val sem teremt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {rombol�st, sem innov�ci�t, �gy nem is volt fenntarthat�.
    Az I. vil�gh�bor� idej�n az egyre n�vekv\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai instabilit�s �s az egyre-m�sra
    kirobban� fegyveres felkel�sek miatt az argentin elit}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�lta kisz�les�teni a politikai
    rendszert, de ehhez olyan er\uc1\u337Xket is mozg�s�tania kellett,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyeket nem tudott
    kord�ban tartani, �s 1930-ban bek�vetkezett az els\uc1\u337X katonai puccs. Ett\
    uc1\u337Xl kezdve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {eg�szen 1983-ig Argent�n�ban hol diktat�ra, hol demokr�cia volt, �s
    egym�st v�ltott�k a k�l�nf�le}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerek. A katonai uralom alatt az
    emberek elnyom�sban �ltek. Ez az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1970-es �vekben �rte el a cs�cspontj�t, amikor is legal�bb
    9 ezer embert, s\uc1\u337Xt val�sz�n\uc1\u369Xleg sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbet v�geztek ki illeg�lisan. T�bb
    sz�zezer embert pedig beb�rt�n�ztek �s megk�noztak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    polg�ri korm�nyz�s id\uc1\u337Xszakaiban v�laszt�sokat tartottak, kialakult valami
    demokr�ciaszer\uc1\u369Xs�g. De}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a politikai rendszer m�g messze nem volt befogad�. Mi�ta az
    1940-es �vekben Per�n hatalomra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ker�lt, a demokratikus Argent�n�t mindig a k�znyelven
    peronista p�rtk�nt emlegetett Partido Jus-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ticialista uralta. A peronist�k minden alkalommal annak
    a hatalmas politikai g�pezetnek k�sz�nhett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�laszt�si gy\uc1\u337Xzelm�ket, amely szavazatokat
    vett, t�mogat�st ny�jtott, �s a korrupci�t�l sem riadt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vissza: �llami megb�z�sokat �s zs�ros
    �ll�sokat �g�rt politikai t�mogat�s�rt cser�be. Bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rtelemben ez is demokr�cia volt, de
    nem pluralizmus. A hatalom a peronista p�rt kez�ben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszpontosult, �s ezt a hatalmat szinte
    semmi sem korl�tozta, a p�rt azt csin�lhatott, amit csak akart -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legal�bbis abban az id\uc1\u337Xszakban,
    amikor a hadsereg �pp nem akarta megd�nteni a hatalm�t. Ahogy azt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a 11. fejezetben l�ttuk, ha a
    legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g megk�rd\uc1\u337Xjelezte egy politikai l�p�s
    alkotm�nyoss�g�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {azzal legink�bb �nmag�nak �rtott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az 1940-es �vekben Per�n a munk�smozgalomra alapozva �p�tette fel
    saj�t politikai b�zis�t. Amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {az 1970-80-as �vekben ezt a b�zist meggyeng�tette a katonai
    elnyom�s, a p�rt att�l kezdve egyszer\uc1\u369Xen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sok szavazatait vette meg. A
    gazdas�gpolitik�t �s a gazdas�gi int�zm�nyeket �gy alak�totta, hogy a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�inak biztos�tson
    bev�teleket, nem pedig �gy, hogy azzal egyenl\uc1\u337X es�lyeket teremtsen.
    Amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Menem eln�knek
    tudom�sul kellett volna vennie, hogy m�g egyszer nem indulhat a
    v�laszt�sokon, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szok�sos megold�st v�lasztotta: egyszer\uc1\u369Xen �t�rta az alkotm�nyt,
    �s elt�r�lte a vonatkoz� korl�toz�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {rendelkez�st. Ahogy az El Corralito is mutatja, m�g ha
    voltak is v�laszt�sok, �s a korm�nyt a n�p}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztotta, az akkor is megtehette, hogy
    l�bbal tiporja a tulajdonjogokat, �s b�ntetlen�l kisaj�t�tsa}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {polg�rai vagyon�t. Az argentin
    eln�k�k �s a politikai elit hatalm�t alig korl�tozz�k, �s az orsz�gban}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nincs pluralizmus.}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ami Kuznetset �s
    a t�bbi, Buenos Airesbe l�togat� embert is bizony�ra �sszezavarta, hogy ez a
    v�ros}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teljesen m�s,
    mint Lima, Asunci�n vagy ak�r Mexik�v�ros. Az utc�kon nem l�tni indi�nokat
    vagy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bbi
    rabszolg�k lesz�rmazottait, csak a pomp�s �p�leteket, amelyek a Belle Epoch idej�n,
    vagyis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a
    sz�zadfordul�n �p�ltek, a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben zajl� n�veked�s
    �veiben. De}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Buenos
    Airesben nem lehet teljes k�pet kapni Argent�n�r�l. Menem p�ld�ul nem Buenos Aircs-
    i volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {� a f\uc1\
    u337Xv�rost�l messze �szaknyugatra, a hegyekben, La Ri�ja tartom�ny
    Anillaco nev\uc1\u369X v�ros�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�letett. H�romszor volt a tartom�ny korm�nyz�ja. A spanyol h�d�t�s
    idej�n a mai Argent�n�nak ez a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {r�sze az Inka Birodalom egy f�lrees\uc1\u337X szeglet�nek sz�m�tott,
    csak bennsz�l�ttek lakt�k (l�sd 1. t�rk�p).}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A spanyolok encomiend�kat hoztak l�tre itt, �s er\uc1\
    u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X gazdas�g alakult ki,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amely �lelemmel l�tta el az
    �szakon, Potos�ban dolgoz� b�ny�szokat. Tulajdonk�ppen La Ri�ja}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokkal ink�bb hasonl�tott
    Potos�ra, mint Buenos Airesre. A XIX. sz�zadban La Ri�ja adta a vil�gnak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a h�res hadvez�rt, Facundo
    Quirog�t, aki t�rv�nytelen�l ir�ny�totta ezt a ter�letet, �s aki hadsereg�vel}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Buenos Aires ellen
    indult. Az argentin politikai int�zm�nyrendszer fejl\uc1\u337Xd�s�nek
    t�rt�nete egyben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {annak is a t�rt�nete, hogy a bels\uc1\u337X ter�leteken fekv\uc1\u337X
    tartom�nyok, mint La Ri�ja, hogyan jutottak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyezs�gre Buenos Airesszel. Ezek az egyezs�gek
    fegyversz�netet jelentettek: La Ri�ja hadurai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {beleegyeztek, hogy kivonulnak Buenos
    Airesb\uc1\u337Xl, hogy az p�nzt termelhessen. Cser�be a Buenos}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Aires-i elit lemondott arr�l,
    hogy megreform�lja a bels\uc1\u337X ter�letek int�zm�nyeit. Teh�t hi�ba t\
    uc1\u369Xnik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy, hogy
    Argent�n�t egy vil�g v�lasztja el Perut�l vagy Bol�vi�t�l, ha az ember maga m�g�tt
    hagyja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Buenos Aires
    eleg�ns sug�r�tjait, r�j�n, hogy nem is olyan nagy a k�l�nbs�g.
    Argent�na}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszere pontosan az�rt j�rt be hasonl� utat, mint a t�bbi,
    kizs�km�nyol� latin-amerikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�g�, mert a bels\uc1\u337X ter�letek �rdekei �s politik�i is
    be�p�ltek az int�zm�nyekbe.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Hogy a v�laszt�sok nem
    hoztak sem befogad� politikai, sem befogad� gazdas�gi int�zm�nyeket, az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teljesen jellemz\uc1\
    u337X Latin-Amerik�ra. Kolumbi�ban a f�lkatonai egys�geknek siker�lt a
    parlamenti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyek
    egyharmad�ra a saj�t embereiket �ltetni�k. Venezuel�ban - ugyan�gy, mint
    Argent�n�ban -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hug�
    Ch�vez demokratikusan megv�lasztott korm�nya �sszt\uc1\u369Xz alatt tartotta
    politikai ellenfeleit,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kir�gatta \uc1\u337Xket az �llami szf�r�ban bet�lt�tt �ll�saikb�l,
    betiltatta azokat az �js�gokat, amelyek neki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nem tetsz\uc1\u337X v�lem�nyeket fogalmaztak
    meg, �s kisaj�t�totta az ingatlanokat. B�rmit is tett, a nemr�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elhunyt Ch�vez sokkal nagyobb
    �s sokkal kev�sb� korl�tozott hatalommal b�rt, mint Sir R�bert}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Walpole Nagy-Britanni�ban az
    1720-as �vekben, amikor annyit sem tudott el�rni, hogy John}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Huntridge-ot el�t�lj�k a \uc1\
    u8222Xfekete t�rv�ny\uc1\u8221X, a Black Act �rtelm�ben. Huntridge a mai
    Venezuel�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy
    Argent�n�ban sokkal rosszabbul j�rt volna.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Latin-Amerik�ban a
    kialakul� demokr�cia - elvben - sz�ges ellent�tben �ll az elit uralm�val,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {retorik�j�ban,
    valamint tetteiben is igyekszik �jraosztani a jogokat �s lehet\uc1\u337Xs�geket,
    megfosztva ett\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az elitnek legal�bb egy szegmens�t, alapjai m�gis szil�rdan a
    kizs�km�nyol� rezsimeken nyugszanak -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\
    f0\charscalex100 {k�tf�le �rtelemben is. El\uc1\u337Xsz�r is, a kizs�km�nyol�
    rezsimekben �vsz�zadok �ta fenn�ll�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {igazs�gtalans�gok miatt az �jonnan kialakul� demokr�ci�kban
    a szavaz�k azokra a politikusokra}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szavaznak, akik sz�ls\uc1\u337Xs�ges politik�t hirdetnek. Nem
    arr�l van sz�, hogy az argentinok olyan naivak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy azt hiszik, J�an Per�n vagy a mai peronista
    politikusok - mint Menem vagy a Kirchnerek-}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�nzetlen lovagok, akik a n�p
    �rdekeit tartj�k szem el\uc1\u337Xtt, �s a venezuelaiak sem a Megv�lt�t
    l�tt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ch�vezben.
    Viszont sok argentin �s venezuelai felismerte, hogy az �sszes t�bbi
    politikus �s p�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {sosem hagyta, hogy a n�p hallassa a hangj�t, nem biztos�tott�k a
    legalapvet\uc1\u337Xbb k�zszolg�ltat�sokat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sem, �s nem v�dt�k meg az embereket az elit
    kizs�km�nyol�s�t�l.Teh�t Venezuel�ban sokan az�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogatt�k Ch�vez politik�j�t, m�g ha az
    korrupt �s pazarl� volt is, ami�rt sok argentin t�mogatta}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Per�n politik�j�t az 1940-es �s
    az 1970-es �vekben. M�sodszor, a h�tt�rben megh�z�d�,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek miatt v�lt a
    politika megint vonz�v� az olyan hatalmass�gok sz�m�ra,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mint Per�n �s Ch�vez, nem pedig
    az�rt, mert egy hat�kony t�bbp�rtrendszer egy t�rsadalmilag}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�v�natos alternat�v�t jelentene.
    Per�n, Ch�vez �s egy tucat m�sik, latin-amerikai hatalmass�g is csak}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az oligarchia vast�rv�ny�t
    ismeri, �s - ahogy azt az elnevez�s is sugallja - ennek a t�rv�nynek
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapjai az elit
    ir�ny�totta rezsimeken nyugszanak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3693\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs58\cf0\f0\charscalex100\b {Az �j abszolutizmus}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2009 november�ben �szak-Korea
    korm�nya v�grehajtott egy - k�zgazd�sz-terminol�gi�val �lve -}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {valutareformot. Ilyesmire sokszor
    az�rt van sz�ks�g, mert elszabadult az infl�ci�. Franciaorsz�gban}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1960 janu�rj�ban valutareform
    keret�ben vezett�k be az �j frankot, 1 �j frank = 100 r�gi frank}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�rfolyamon. De a r�gi
    frankot m�g nem vont�k ki a forgalomb�l, �s az �tmeneti id\uc1\
    u337Xszakban az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {emberek m�g �tsz�molt�k az �rakat a r�gi frankra. V�g�l, 2002
    janu�rj�t�l, amikor Franciaorsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bevezette az eur�t, a r�gi frank megsz\uc1\u369Xnt t�rv�nyes fizet\
    uc1\u337Xeszk�zk�nt m\uc1\u369Xk�dni. Az �szak-koreai reform}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337X pillant�sra hasonl�nak t\uc1\
    u369Xnt. Ahogy 1960-ban a francia korm�ny, �gy az �szak-koreai korm�ny is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy d�nt�tt, hogy
    lenyisszant k�t null�t a c�mletekb\uc1\u337Xl. 100 r�gi von (ez �szak-Korea
    p�nzneme) �rt 1}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�j
    vont. Az embereknek megengedt�k, hogy a r�gi valut�t �j, ropog�s bank�kra v�lts�k,
    de erre csak 1}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {het�k
    volt, �s nem 42 �v�k, mint a franci�knak. De h�tra volt m�g a
    feketeleves: a korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bejelentette, hogy mindenki legfeljebb 100 ezer vont v�lthat �t, b�r
    ezt az �sszeghat�rt k�s\uc1\u337Xbb kitolt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {500 ezer vonra. 100 ezer von akkor k�r�lbel�l 40 doll�rt
    �rt - a feketepiaci �rfolyamon. A korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {ezzel egy csap�sra megsemmis�tette a mag�nvagyonok egy
    jelent\uc1\u337Xs r�sz�t; hogy ez mennyi p�nzt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jelentett, azt nem tudjuk pontosan, de
    val�sz�n\uc1\u369Xleg t�bb volt, mint amennyit az argentin korm�ny tett}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {zsebre 2002-ben.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szak-Korea korm�nya kommunista diktat�r�t vezet, amely ellenzi a
    mag�ntulajdont �s a piacot. De a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feketepiacot neh�z ellen\uc1\u337Xrz�s al� vonni, �s a
    feketepiacon csakis k�szp�nzes tranzakci�k zajlanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen ezek sor�n k�lf�ldi valut�k is
    gazd�t cser�lnek, f\uc1\u337Xleg k�nai j�an, de sokan �s sokszor}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fizetnek vonn�l is. A valutareformmal
    meg akart�k b�ntetni azokat az embereket, akik a feketepiacon}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kereskedtek, de, ami a l�nyeg,
    biztos�tani akart�k, hogy nem lesznek annyira gazdagok �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befoly�sosak, hogy fenyeget�st
    jelentsenek a rezsimre. Biztons�gosabb volt szeg�nny� tenni \uc1\u337Xket. Ez a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs34\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�net azonban nem csak a feketepiacokr�l
    sz�lt. Az �szak-koreaiak az�rt is tartj�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megtakar�t�saikat vonban, mert csak n�h�ny
    bank van az orsz�gban, �s azok is mind �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tulajdonban vannak., A korm�ny l�nyeg�ben
    arra haszn�lta a valutareformot, hogy kisaj�t�tsa az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberek megtakar�tott p�nz�t.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {B�r a korm�ny retorik�j�ban elutas�tja a piacokat, az �szak-
    koreai elitnek igencsak kedv�rc van}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mindaz, amit a piacoknak k�sz�nhet. Az orsz�g nemr�g
    elhunyt vez�r�nek, Kim Dzsongilnek volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul egy h�tszintes wellnesspalot�ja, benne b�r,
    karaokeberendez�s �s egy minimozi. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {f�ldszinten hatalmas hull�mmedence terpeszkedik, ahol a
    nagyvez�r sz�vesen �ldozott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hull�mlovagl�s �r�meinek, minimotorral felszerelt deszk�j�n. 2006-
    ban, amikor az Egyes�lt �llamok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {szankci�kat vezetett be �szak-Kore�val szemben, tudta, hova
    kell �tni, hogy az a rezsim vezet\uc1\u337Xinek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�jjon. Betiltott�k t�bb mint 60 luxuscikk -
    p�ld�ul a jachtok, a jet-skik, a versenyaut�k, a motorok, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {DVD-lej�tsz�k �s a 29 colosn�l nagyobb
    telev�zi�k - �szak-Kore�ba ir�nyul� exportj�t. Nem j�hetett}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {be t�bb selyems�l, diz�jner t�lt\uc1\
    u337Xtoll, sz\uc1\u337Xrme �s b\uc1\u337Xrt�ska sem az orsz�gba. Pedig Kim
    �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kommunista p�rt
    vezet�se �pp ezeket gy\uc1\u369Xjt�tte. Egy kutat� a francia Hennessy c�g
    forgalmi adatai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {alapj�n arra jutott, hogy a szankci�k bevezet�se el\uc1\u337Xtt Kim �ves
    szinten mintegy 800 ezer doll�rt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�lthetett konyakra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Addig
    nem kapunk teljes k�pet a vil�g legszeg�nyebb r�gi�inak XX. sz�zad v�gi sors�r�l,
    am�g nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ismerj�k
    teljesen a XX. sz�zad �j abszolutizmus�t: a kommunizmust. Marx egy olyan
    rendszert}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�lmodott
    meg, amely emberibb k�r�lm�nyek k�z�tt, egy egyenl\uc1\u337Xtlens�gek
    n�lk�li vil�gban teremti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {meg az �ltal�nos j�l�tet. Lenin �s az �ltala vezetett kommunista
    p�rt Marxt�l nyerte inspir�ci�j�t, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {az elm�let �s a gyakorlat enn�l jobban m�r nem is k�l�nb�zhetett
    volna egym�st�l. Az 1917-es, nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {okt�beri szocialista forradalom v�res esem�ny volt, �s
    n�lk�l�z�tt minden embers�get. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyenl\uc1\u337Xs�gr\uc1\u337Xl pedig sz� sem volt, hiszen Leninnek
    �s k�rnyezet�nek els\uc1\u337X dolga volt �j elitet ki�ll�tani}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {- ezek lettek \uc1\u337Xk maguk, a
    bolsevik p�rt vezet\uc1\u337Xi. �s hogy ezt el�rj�k, megszabadultak
    mindenkit\uc1\u337Xl -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nemcsak az antikommunista elemekt\uc1\u337Xl, hanem azokt�l a kommunist�kt�l is,
    akik vesz�lyt jelenthettek a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hatalmukra. De a val�di trag�di�k m�g csak ezut�n
    k�vetkeztek: el\uc1\u337Xbb j�tt a polg�rh�bor�, majd a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szt�lini kollektiviz�l�s, �s a t�ls�gosan
    is gyakori tisztogat�sok, amelyek �sszesen mintegy 40 milli�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ember�letet k�veteltek. Az orosz
    kommunizmus kegyetlen volt, elnyom� �s v�res, de nem p�ratlan.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanilyen gazdas�gi
    k�vetkezm�nyeket �s k�nokat szenvedtek el m�shol is, p�ld�ul az 1970-es}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�vekben Kambodzs�ban,
    a V�r�s Khmer alatt, valamint K�n�ban �s �szak-Kore�ban is. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kommunizmus minden esetben egy
    �rd�gi parancsuralmi rendszert szabad�tott az orsz�gra, amelyben}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindennapos �s sz�les k�r\uc1\u369X volt
    az emberi jogok l�bbal tipr�sa. A sok szenved�sen �s v�ront�son t�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a kommunista rezsimek mind
    l�trehoztak k�l�nf�le kizs�km�nyol� int�zm�nyeket is. Ezek a gazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek - piacokkal vagy
    azok n�lk�l - azt a c�lt szolg�lt�k, hogy megfossz�k az embereket az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xforr�sokt�l; �s ezek a rendszerek azzal, hogy teljesen megvetett�k a
    tulajdonjogokat, j�l�t helyett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ink�bb szeg�nys�get teremtettek. A Szovjetuni� eset�ben -
    ahogy azt az 5. fejezetben l�ttuk - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kommunista rendszer el\uc1\u337Xbb gyors n�veked�st
    gener�lt, majd ez a n�veked�s lassulni kezdett, v�g�l}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {stagn�l�sba torkollott. A k�vetkezm�nyek
    azonban sokkal puszt�t�bbak voltak K�n�ban Mao alatt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Kambodzs�ban a V�r�s Khmer alatt, �s
    �szak-Kore�ban is, ahol a kommunista gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek miatt a gazdas�g �sszeomlott, a n�p
    �hezett.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kommunista
    gazdas�gi int�zm�nyeket olyan kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyekkel
    t�mogatt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg,
    amelyek egy k�zben, a kommunista p�rt kez�ben �sszpontos�tott�k a korl�tlan
    hatalmat. B�r az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyes
    orsz�gok int�zm�nyrendszerei formailag k�l�nb�ztek egym�st�l, mind hasonl�
    hat�ssal voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    emberek meg�lhet�s�re, mint Zimbabwe �s Sierra Leone kizs�km�nyol� int�zm�nyei.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn266\margbsxn66\pard\li4440\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {Gyapotkir�ly}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az�ta, hogy a Szovjetuni� 1991-es felboml�sa ut�n �zbegiszt�n f�ggetlenn�
    v�lt, a gyapot lett az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�g legfontosabb exportcikke - ez teszi ki az
    exportforgalom 45sz�zal�k-�t. A szovjet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kommunizmus idej�n minden term\uc1\u337Xf�ld a 2048
    �llami gazdas�g valamelyik�hez tartozott. 1991 ut�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ezeket feloszlatt�k, a f�ldeket pedig
    sz�tosztott�k. De ez m�g nem jelentette azt, hogy a f�ldm\uc1\u369Xvesek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�n�ll�sodhattak. A gyapot nagyon
    �rt�kes volt �zbegiszt�n els\uc1\u337X �s eddig egyetlen eln�k�nek, Ismail}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Karimovnak �s az \uc1\
    u337X korm�ny�nak. Ez�rt rendeletekben szab�lyozt�k, hogy a f�ldm\uc1\
    u369Xvesek mit}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {termeszthetnek, �s azt pontosan mennyi�rt adhatj�k el. A gyapot �rt�kes
    exportcikk volt, de a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {f�ldm\uc1\u369Xvesek a vil�gpiaci �rnak csak egy kis r�sz�t kapt�k
    meg, a t�bbit a korm�ny tette zsebre. Ez�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az �r�rt viszont senki nem foglalkozott volna
    gyapottermeszt�ssel, ha a korm�ny nem k�nyszer�ti r�.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Minden f�ldm\uc1\u369Xves a f�ldje
    35sz�zal�k-�n k�teles volt gyapotot termeszteni. Ez sz�mos probl�m�t �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {neh�zs�get okozott, ebb\uc1\
    u337Xl az egyik a g�pes�t�s volt. Kor�bban a term�s 40sz�zal�k-�t komb�jnokkal}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {takar�tott�k be. Nem
    meglep\uc1\u337X, hogy 1991 ut�n egy olyan �szt�nz\uc1\u337Xrendszerben, amelyet
    Karimov eln�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kre�lt,
    a f�ldm\uc1\u369Xvesek nem voltak hajland�ak megvenni, de m�g csak
    karbantartani sem ezeket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {g�peket. Felismerve a probl�m�t, Karimov tal�lt egy
    olcs�bb megold�st: di�kokat fogott munk�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {A gyapotgub�k szeptember elej�n �rnek be,
    nagyj�b�l ugyanakkor kell leszedni \uc1\u337Xket, amikor a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyerekek visszat�rnek az iskol�kba.
    Karimov parancsot adott a helyi korm�nyz�knak, hogy k�ldj�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {meg az iskol�knak a
    gyapotsz�ll�t�si kv�t�t. Szeptember elej�n az iskol�kb�l 2,7 milli�
    gyerek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hi�nyzott
    (2006-os adat). A tan�rok oktat�b�l munkaer\uc1\u337X-toborz�v� avanzs�ltak.
    Gul-naz, egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�tgyermekes csal�danya �gy mes�lt err\uc1\u337Xl:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XMinden tan�v kezdet�n,
    nagyj�b�l szeptember elej�n, felf�ggesztik a tan�t�st, �s a gyerekeket}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kik�ldik gyapotot
    szedni. Senki nem k�ri a sz�l\uc1\u337Xk beleegyez�s�t. [Betakar�t�si
    szezonban] h�tv�g�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sincs sz�net�k. Ha egy gyerek, b�rmilyen okb�l, otthon marad, a tan�ra
    vagy az oszt�ly fel�gyel\uc1\u337Xje}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {elmegy hozz�juk, �s nyilv�nosan leteremti a sz�l\uc1\
    u337Xket. Minden gyereknek - a kor�t�l f�gg\uc1\u337Xen -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teljes�tenie kell a terv szerinti, napi
    20-60 kg-ot. Ha egy gyerek nem teljes�ti a tervet, akkor m�snap}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {reggel megverik az eg�sz oszt�ly el\uc1\
    u337Xtt.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az arat�s k�t h�napig tart. A vid�ki gyerekeket, akik el�g szerencs�sek,
    az otthonukhoz k�zeli}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {f�ldekre osztj�k be, �s gyalog vagy busszal is el tudnak jutni a munk�ba. Akik
    messzebb laknak, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {a v�rosb�l j�rnak ki, azoknak a f�szerben vagy a rakt�rban kell aludniuk, a
    munkag�pek �s az �llatok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mellett. Nincs mosd�, se konyha. A gyerekeknek maguknak kell eb�det
    hozniuk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ennek a k�nyszermunka-rendszernek a legf\uc1\
    u337Xbb haszon�lvez\uc1\u337Xje a politikai elit, Karimov eln�kkel az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�l�n, aki az �zb�g
    gyapotipar kir�lya. A di�koknak elvileg fizetnek a munk��rt, de csak elvileg.
    2006-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ban, amikor a
    gyapot kil�nk�nti vil�gpiaci �ra 1,40 amerikai doll�r k�r�l volt, a
    gyerekek, akik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {naponta leszedtek 20-60 kg-ot, egy napra 0,03 doll�rnak megfelel\uc1\u337X
    �sszeget kaptak. Ekkor m�r,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xleg, a gyapotterm�s 75sz�zal�k-�t gyerekekkel
    takar�ttatt�k be.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Tavasszal az iskol�k megint bez�rnak - akkor a k�telez\uc1\u337X
    kap�l�s, gyoml�l�s �s �t�ltet�s miatt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogyan jutottak el
    id�ig? �zbegiszt�n, ak�rcsak a t�bbi szovjet szocialista k�zt�rsas�g, a
    Szovjetuni�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�sszeoml�sa ut�n elvileg elnyerte f�ggetlens�g�t, �s lehet\uc1\u337Xs�ge
    ny�lt r�, hogy megteremtse a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {piacgazdas�got �s a demokr�ci�t. De, mint sok m�sik, egykori
    szovjet tag�llamban, �zbegiszt�nban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {sem ez t�rt�nt. Karimov eln�k, aki politikai p�lyafut�s�t
    m�g a hajdani Szovjetuni� Kommunista}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {P�rtj�ban kezdte, �s eg�szen az �zb�g els\uc1\u337X titk�ri
    posztig vitte, 1989-ben �pp a legjobbkor, a berlini}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fal leoml�sakor v�ltott k�p�nyeget, �s lett
    lelkes nacionalista. A biztons�gi er\uc1\u337Xk hathat�s t�mogat�s�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maga m�g�tt tudva 1991
    december�ben megnyerte �zbegiszt�n t�rt�net�nek els\uc1\u337X
    eln�kv�laszt�s�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Miut�n �tvette a hatalmat, lecsapott a f�ggetlen politikai ellenz�kre. Egykori
    ellenfelei ma b�rt�nben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vagy sz�m\uc1\u369Xzet�sben vannak. �zbegiszt�nban nincs szabad m�dia, �s
    nincsenek civilszervezetek. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyre fokoz�d� elnyom�s 2005-ben �rte el a cs�cs�t, amikor Andijon
    v�ros�ban, v�lhet\uc1\u337Xen mintegy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {750, tal�n m�g t�bb, t�ntet\uc1\u337Xt gyilkolt meg a rend\uc1\
    u337Xrs�g �s a hadsereg.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Karimov, kihaszn�lva, hogy \uc1\u337X a biztons�gi er\uc1\
    u337Xk f\uc1\u337Xparancsnoka, �s teljesen ellen\uc1\u337Xrz�se alatt tartja
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�di�t, el\uc1\
    u337Xsz�r - n�pszavaz�s �tj�n - 5 �vre ny�jtotta meg az eln�ki
    terminust, majd 2000-ben, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {szavazatok 91,2sz�zal�k-�val, �jra elnyerte az eln�ki posztot,
    ez�ttal m�r 7 �vre. Ellenfele azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {nyilatkozta, hogy \uc1\u337X is Kari-movra szavazott! 2007-es
    �jrav�laszt�sakor - sokak szerint csal�sok r�v�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {- a szavazatok 88sz�zal�k-�val nyert. Az
    �zbegiszt�ni v�laszt�sok olyanok, mint amilyeneket Joszif}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szt�lin szervezett a Szovjetuni�
    f�nykor�ban. Az 1937-es v�laszt�sr�l m�g a The New York Times}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tud�s�t�ja, Harold Denny is
    besz�molt, aki - hogy �tadja olvas�inak a szovjet v�laszt�sok fesz�lts�g�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s izgalm�t - �tvette �s
    leford�totta a kommunista p�rt lapj�nak, a Pravd�nak a cikkeit:}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222X�jf�lt �t�tt az �ra.
    V�get �rt december 12-e, a Szovjet Szocialista K�zt�rsas�gok Sz�vets�ge}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Legfels\uc1\u337Xbb
    Tan�csa els\uc1\u337X �ltal�nos, egyenl\uc1\u337X �s k�zvetlen
    megv�laszt�s�nak napja. Hamarosan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bejelentik, mi lett a szavaz�s eredm�nye.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    bizotts�g mag�ra marad a teremben. Csend van, a l�mp�k �nnep�lyesen
    ragyognak. Figyelmes �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fesz�lt v�rakoz�s k�zepette az eln�k, a szavaz�c�dul�k megsz�ml�l�sa
    el\uc1\u337Xtt, m�g elv�gzi a sz�ks�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {formalit�sokat: egy lista seg�ts�g�vel ellen\uc1\u337Xrzi,
    menynyi volt a szavaz�sra jogosultak sz�ma, �s ebb\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�nyan j�ttek el szavazni. A
    r�szv�teli ar�ny sz�zsz�zal�kos. 100sz�zal�k! Melyik m�sik orsz�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {melyik jel�ltje melyik
    v�laszt�s�n volt m�g erre p�lda?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A legfontosabb feladat azonban most veszi kezdet�t. A
    v�laszt�si bizotts�g eln�ke izgatottan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {vizsg�lgatja az urn�kon l�v\uc1\u337X pecs�teket. A
    bizotts�g tagjai is megvizsg�lj�k \uc1\u337Xket. A pecs�tek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {s�rtetlenek. Felv�gj�k \uc1\
    u337Xket. Az urn�k kiny�lnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Csend van. A v�laszt�st
    fel�gyel\uc1\u337Xk �s lebonyol�t�k komoly, figyel\uc1\u337X tekintettel �lnek.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Ideje kibontani a
    bor�t�kokat. A bizotts�g h�rom tagja oll�t ragad. Az eln�k fel�ll. A}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szavazatsz�mol�k
    f�zetei munk�ra k�szen �llnak. Felhasadt az els\uc1\u337X bor�t�k. Minden
    szem r�}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri
    0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szegez\uc1\u337Xdik. Az eln�k k�t
    c�dul�t vesz ki bel\uc1\u337Xle: egy feh�ret [ezen van az uni� tan�cs�nak jel�ltje]
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy k�ket [ezen
    van a nemzetek tan�cs�nak jel�ltje]. Majd tiszt�n �s �rthet\uc1\u337Xen
    felolvassa, ami rajta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100
    {�ll: \uc1\u8222XSzt�lin elvt�rs\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �nnep�lyes csendnek v�ge szakad. A
    teremben mindenki boldogan ugr�ndozik, lelkesen tapsol a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szt�linista alkotm�ny alatt
    megtartott els\uc1\u337X �ltal�nos �s titkos szavaz�s els\uc1\u337X
    szavaz�c�dul�j�nak -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amelyen az alkotm�ny atyj�nak neve �ll.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hasonl� \uc1\u8222Xbizonytalans�g\uc1\
    u8221X �vezte Karimov �jrav�laszt�s�t is, aki, �gy t\uc1\u369Xnik, j�
    tan�tv�nya volt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Szt�linnak, legal�bbis, ami az elnyom�s �s a politikai kontroll \uc1\
    u8222Xtant�rgyakat\uc1\u8221X illeti - �s az is kider�lt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy olyan v�laszt�st tud rendezni, amely
    sz�rrealizmus�ban felveszi a versenyt a szt�linival.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karimov alatt �zbegiszt�n nagyon
    szeg�ny orsz�gg� v�lt, ahol nagyon kizs�km�nyol� politikai �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyrendszer m\uc1\
    u369Xk�dik. V�lhet\uc1\u337Xen a lakoss�g egyharmada �l szeg�nys�gben, az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�tlagos, �ves
    j�vedelem 1000 doll�r k�r�l mozog. De nem minden fejl\uc1\u337Xd�si mutat�
    ilyen rossz. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Vil�gbank adatai szerint a beiskol�z�si ar�ny 100sz�zal�k. ... Nos, kiv�ve, tal�n,
    gyapotszed�s idej�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Az �rni-olvasni tud�k ar�nya is nagyon magas, noha a korm�ny ir�ny�t�sa
    alatt tartja az �ssze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {sajt�org�numot, k�nyveket is betilt, �s cenz�r�zza az internetet.
    M�g a t�bbs�g csak napi n�h�ny centet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {kap a gyapotszed�s�rt, a Karimov csal�d �s a volt
    kommunista k�derek, akik 1989 ut�n �t�ltek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g �j gazdas�gi �s politikai vezet�s�be,
    mes�s vagyont halmoztak fel.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A csal�d gazdas�gi �rdekelts�geit Karimov l�nya, Gulnora vezeti, aki
    v�rhat�an majd apja �r�k�be}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�p �s k�veti \uc1\u337Xt az eln�ki sz�kben. Egy ilyen
    �tl�thatatlan �s titkol�z� orsz�gban senki sem tudja}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pontosan, hogy mi az, amit a Karimov
    csal�d ir�ny�t, vagy hogy mennyi p�nzt keresnek, de az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amerikai Interspan c�g tapasztalata
    is j�l jelzi, hogy mi t�rt�nt az �zb�g gazdas�gban az elm�lt k�t}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vtizedben. A mez\uc1\
    u337Xgazdas�gban nemcsak gyapotot termesztenek; az orsz�g egyes r�szei
    ide�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {teaterm\uc1\
    u337X vid�kek, ez�rt az Intcrspan �gy d�nt�tt, befektet az orsz�gban.
    2005-ben a c�g piaci}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�szesed�se el�rte a 30sz�zal�k-ot, �s ekkor kezd\uc1\u337Xdtek a gondok. Gulnora
    r�j�tt, hogy a teatermeszt�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gilag igen �g�retes �gazat. Nem sokkal k�s\uc1\u337Xbb
    a rend\uc1\u337Xrs�g sorra kezdte letart�ztatni,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megverni, megk�nozni az Interspan helyi
    dolgoz�it. A c�g k�nytelen volt le�ll�tani a munk�t, �s 2006}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {augusztus�ra ki is vonult az
    orsz�gb�l. Vagyon�t �tvett�k a Karimov csal�d gyorsan b\uc1\u337Xv�l\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {teacrdekelts�gci, amelyek akkoriban 67sz�zal�k-os piaci r�szesed�ssel b�rtak - ez
    az ar�ny p�r �vvel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kor�bban m�g csak 2sz�zal�k volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�zbegiszt�n sok szempontb�l a m�lt, egy elfeledett kor
    relikvi�ja. Ez az orsz�g egyetlen csal�d �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sleppj�nek abszolutizmusa alatt sorvadozik,
    gazdas�ga k�nyszermunk�ra, s\uc1\u337Xt val�j�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyermekmunk�ra �p�l. Csakhogy ez m�gsem
    teljesen �gy van. �zbegiszt�n is r�sze annak a mozaiknak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amelyet a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben
    elbuk� t�rsadalmak alkotnak, �s, sajnos, sokban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�t a t�bbi, egykori szovjet
    szocialista k�zt�rsas�gra, legyen sz� �rm�nyorsz�gr�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azerbajdzs�nr�l, Kirgiziszt�nr�l,
    T�dzsikiszt�nr�l vagy T�rkmeniszt�nr�l. �l\uc1\u337X mement�, amely arra}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eml�keztet, hogy a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek m�g a XXI. sz�zadban is}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn133\
    margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�pesek arc�tlan, kegyetlen�l kizs�km�nyol� form�t �lteni.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\
    li3760\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Tart�s r�szrehajl�s}\b0 \
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1990-es
    �vtized a reformok id\uc1\u337Xszaka volt Egyiptomban. Mi�ta 1954-ben egy
    katonai puccs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megd�nt�tte a monarchi�t, Egyiptom f�lig-meddig szocialista �llamk�nt m\
    uc1\u369Xk�d�tt, ahol a korm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zponti szerepet j�tszott a gazdas�gban. Sz�mos gazdas�gi
    �gazatban az �llami tulajdon� c�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {uralt�k a piacot. Az �vek sor�n a szocializmus retorik�ja
    elsikkadt, megny�ltak a piacok, fejl\uc1\u337Xd�tt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mag�nszektor. De ezek m�g nem befogad�
    piacok voltak; az �llam kontroll�lta \uc1\u337Xket, meg az a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {maroknyi v�llalkoz�, akik
    sz�vets�gre l�ptek a Nemzeti Demokrata P�rttal (National Democratic}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Party - NDP), amelyet
    m�g Anvar Szadat eln�k alap�tott 1978-ban. A v�llalkoz�k egyre jobban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {belefolytak a p�rt
    �let�be �s munk�j�ba, �s Hoszni Mubarak korm�nyz�sa alatt a p�rt egyre
    jobban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {belefolyt a
    v�llalkoz�sokba. Mubarak, aki Anvar Szadat meggyilkol�sa ut�n, 1981-ben lett eln�k,
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {NDP-vel eg�szen
    addig vezette az orsz�got, am�g 2011 febru�rj�ban a n�pi �s katonai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megmozdul�sok lemond�sra
    k�nyszer�tett�k - ahogy azt m�r az El\uc1\u337Xsz�ban t�rgyaltuk.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az egyes korm�nyzati posztokra olyan, befoly�sos v�llalkoz�k
    ker�ltek, akiknek jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rdekelts�geik voltak az adott ter�leten. Rashid
    Mohamed Rashid, az Unilever AMET (Afrika,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�zel-Kelet �s T�r�korsz�g) egykori eln�ke lett a
    k�lkereskedelmi �s ipari miniszter; Mohamed}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Zoheir Wahid Garana, Egyiptom egyik legnagyobb utaz�si
    irod�j�nak, a GaranaTra-vel Companynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a tulajdonosa �s �gyvezet\uc1\u337X igazgat�ja lett a
    turizmus�rt felel\uc1\u337Xs miniszter; Amin Ahmed Mohamed}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Osman Abaza, Egyiptom legnagyobb
    gyapotexport\uc1\u337Xr�nek, a Nile gyapotkereskedelmi v�llalatnak az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alap�t�ja lett a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi miniszter.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sz�mos
    gazdas�gi �gazatban a v�llalkoz�k r�vett�k a korm�nyt, hogy �llami
    szab�lyoz�sokkal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korl�tozza a piacra l�p�st. Ilyen szektor volt a m�dia, a vas- �s ac�lgy�rt�s, az
    aut�ipar, az alkoholos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {italok gy�rt�sa �s a cementgy�rt�s. Mindegyik szektor nagyon koncentr�lt
    volt, magas bel�p�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korl�tok v�dt�k a politikai kapcsolatokkal rendelkez\uc1\u337X v�llalkoz�kat
    �s c�geket. A rezsimhez k�zel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�ll� nagy v�llalkoz�k - mint a vas- �s ac�lm�gn�s Ahmed
    Ezz; a multim�dia-, �d�t\uc1\u337Xital- �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs36\cf0\f0\charscalex100 {telekommunik�ci�s birodalmat m\uc1\u369Xk�dtet\uc1\
    u337X Sawiris csal�d; �s a szint�n �d�t\uc1\u337Xitalban �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {telekommunik�ci�ban utaz� Mohamed
    Nosseir - nemcsak v�delmet kaptak az �llamt�l, hanem}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyzati megb�z�sokat �s nagy
    �sszeg\uc1\u369X, fedezetet nem ig�nyl\uc1\u337X bankk�lcs�n�ket is. Ahmed
    Ezz,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azon t\uc1\
    u369Xi, hogy az orsz�g legnagyobb ac�lipari c�ge, az Egyiptom
    ac�lgy�rt�s�nak 70sz�zal�k-�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {produk�l� Ezz Steel eln�ke volt, a parlament k�lts�gvet�si
    �s tervbizotts�ga eln�kek�nt, �s Gamal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Mubarak, Mubarak eln�k egyik fi�nak k�zvetlen munkat�rsak�nt
    befoly�sos tagja volt az NDP-nek is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Az 1990-es �vekben nemzetk�zi p�nz�gyi int�zm�nyek �s
    k�zgazd�szok t�mogat�s�val l�trej�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {gazdas�gi reformok c�lja az volt, hogy felszabaduljanak a piacok,
    �s cs�kkenjen az �llam gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szerepv�llal�sa. Az ilyen reformok egyik legf\uc1\u337Xbb
    pill�re minden�tt az �llami vagyon privatiz�l�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szokott lenni. Mexik�ban a privatiz�ci�
    eredm�nyek�nt ahelyett, hogy fokoz�dott volna a piaci}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {verseny, egyszer\uc1\u369Xen az t�rt�nt,
    hogy a kor�bbi �llami monop�liumokb�l mag�nmonop�liumok lettek,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s k�zben a politikai kapcsolatokkal
    rendelkez\uc1\u337X v�llalkoz�k \uc1\u8212X az olyanok, mint Carlos S�im - sz�pen}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meggazdagodtak. Pontosan ugyanez t�rt�nt Egyiptomban is. A privatiz�ci�s
    program v�grehajt�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sor�n a rezsimhez k�zel �ll� v�llalkoz�k minden befoly�sukat latba
    vetett�k, hogy az a gazdag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�llalkoz�i elit - a \uc1\u8222Xb�ln�k\uc1\u8221X, ahogy
    Egyiptomban nevezik \uc1\u337Xket \uc1\u8212X sz�m�ra kedvez\uc1\u337X
    eredm�nnyel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {z�ruljon.
    Akkoriban, amikor megkezd\uc1\u337Xd�tt a privatiz�ci�, a gazdas�got 32 ilyen b�lna
    uralta.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Egyik�k Ahmed Zayat volt, aki a Luxor Group korm�nyr�dj�n�l �llt. 1996-ban a
    korm�ny �gy d�nt�tt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100
    {privatiz�lja az A1 Ahram Bcverages Company (ABC) italgy�rt� c�get, amely
    addig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {monopolhelyzetben volt a s�rgy�rt�s ter�n Egyiptomban. Egy p�nz�gyi
    konzorcium, az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ingatlanfejleszt\uc1\u337X Farid Saad vezette Egyptian Fin�nc� Company, valamint
    az 1995-ben l�trej�tt, els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyiptomi kock�zati t\uc1\u337Xket�rsas�g tett v�teli
    aj�nlatot. A konzorciumnak tagja volt Fouad Sultan,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egykori, turizmus�rt felel\uc1\u337Xs
    miniszter, tov�bb� Mohamed Nosseir �s Mohamed Ragab, k�t vezet\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�zletember. A
    csoportnak j� kapcsolatai voltak, de nem el�g j�k. A c�g�rt aj�nlott 400
    milli�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyiptomi
    fontot a korm�ny kev�snek tal�lta. Zayatnak jobb kapcsolatai voltak. Neki
    nem volt r�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�nze,
    hogy megvegye az ABC-t, ez�rt kiagyalt egy amolyan Carlos Slim-f�le
    tr�kk�t. Az ABC}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�szv�nyei - akkor el\uc1\u337Xsz�r - sz�rnyaltak a londoni t\uc1\
    u337Xzsd�n. A Luxor csoport megszerezte ezeknek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {r�szv�nyeknek a 74,9sz�zal�k-�t, darabj�t
    68,5 egyiptomi font�rt. H�rom h�nappal k�s\uc1\u337Xbb a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szv�nycsomagot megfelezt�k, �s a Luxor
    csoport ezekt\uc1\u337Xl m�r 52,5 font �ron tudott megv�lni. Az �gy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {realiz�lt 36sz�zal�k-os nett�
    profit m�r elegend\uc1\u337X volt ahhoz, hogy fedezze az ABC
    megv�s�rl�s�t:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Zayat
    a k�vetkez\uc1\u337X h�napban 231 milli� fontot fizetett a c�g�rt.
    Akkoriban az ABC �ves szinten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�r�lbel�l 41,3 milli� egyiptomi font profitot realiz�lt,
    k�szp�nztartal�ka mintegy 93 milli� egyiptomi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {font volt. Zayat j� �zletet csin�lt. 1999-ben az �jonnan
    privatiz�lt ABC kiterjesztette monop�lium�t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {s�r ut�n a borra is: megvette a m�r privatiz�lt, nemzeti
    bormonop�liumot, a Gianaelist. A Gianaelis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {rendk�v�l j�l j�vedelmez\uc1\u337X c�g volt, amelynek
    fix piacvezet\uc1\u337X helyet garant�lt az importborokra}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kivetett 3000sz�zal�k-os v�mtarifa �s a
    70sz�zal�k-os haszonkulcs, amellyel a term�keit �rulta. 2002-}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ben a monop�lium �jb�l gazd�t cser�lt,
    amikor Zayat 1,3 milli�rd egyiptomi font�rt eladta az ABC-t a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Heinekennek. Ezzel �t �v alatt 563sz�zal�k-
    os profitot realiz�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Mohamed Nosseir nem mindig a vesztes oldalra �llt. 1993-ban megv�s�rolt
    egy privatiz�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {palackoz��zemet, az El Nasr Bottling Companyt, amelynek monopoljoga volt
    a Coca-Cola}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {term�keinek palackoz�s�ra �s forgalmaz�s�ra Egyiptomban. Nosseirnek, mivel
    kapcsolatban �llt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {akkor az �llami v�llalatok�rt felel\uc1\u337Xs miniszterrel, Atef Ebeiddel,
    nem akadt vet�lyt�rsa a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {versenyt�rgyal�son. K�t �v ut�n Nosseir m�r t�l is adott a
    c�gen - h�romszor annyi�rt, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amennyi�rt \uc1\u337X vette. De lehetne m�g p�ld�kat sorolni:
    az 1990-cs �vek v�g�n a mag�nszektor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�rdekelts�geket szerezhetett az �llami filmiparban. A
    politikai kapcsolatok r�v�n most is csak k�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csal�d kapott lehet\uc1\u337Xs�get arra, hogy
    p�ly�zzon, �s hogy m\uc1\u369Xk�dtesse a mozikat - ebb\uc1\u337Xl az egyik
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Sawiris csal�d
    volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyiptom ma szeg�ny orsz�g. Nem olyan szeg�ny, mint
    Fekete-Afrika orsz�gai, de olyan orsz�g, ahol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a lakoss�gnak k�r�lbel�l a 40sz�zal�k-a m�g mindig
    nagyon szeg�ny: ezek az emberek naponta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kevesebb mint k�t doll�rb�l �lnek. A dolog ir�ni�ja,
    hogy - ahogy azt m�r a 2. fejezetben l�ttuk - a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {XIX. sz�zadban Egyiptomban t�rt�ntek meg azok a
    kezdetben sikeres pr�b�lkoz�sok, amelyek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elind�tott�k az int�zm�nyi
    v�ltoz�sokat �s a gazdas�gi moderniz�ci�t. Ekkoriban az a Mohamed Ali}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {uralkodott, aki k�pes volt tart�s, kizs�km�nyol� gazdas�gi n�veked�st produk�lni
    m�g az el\uc1\u337Xtt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {Egyiptomot a Brit Birodalomhoz csatolt�k volna. A brit
    gyarmati id\uc1\u337Xszakban kialakult a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer teljes appar�tusa, �s
    ezt 1954 ut�n a hadsereg �tvette �s tov�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�dtette. Ezt k�vet\uc1\u337Xen
    j�tt n�mi gazdas�gi n�veked�s, �s fejlesztett�k az oktat�st is, de a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {t�bbs�gnek igen sz\
    uc1\u369Xk�sek voltak a gazdas�gi lehet\uc1\u337Xs�gei, m�g az elit sz�pen
    profit�lt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {korm�nykapcsolatokb�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ezek a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek Egyiptomban is
    �lvezt�k a kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {int�zm�nyek t�mogat�s�t. Mubarak eln�k azt tervezte, hogy
    politikai dinaszti�t alap�t, m�r felk�sz�tette}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {fi�t, Gamalt, hogy majd a hely�re l�pjen. Terv�t
    kereszt�lh�zta, hogy 2011-ben kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {rezsimje �sszeomlott az �ltal�nos nyugtalans�g �s
    a demonstr�ci�k nyom�sa alatt, elsodorta \uc1\u337Xt az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xarab tavasz\uc1\u8221X. Abban
    az id\uc1\u337Xszakban, amikor Nasszer volt az eln�k, a gazdas�gi
    int�zm�nyeknek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {voltak
    befogad� jelleg\uc1\u369X elemeik is; az �llam megnyitotta az oktat�si
    rendszert a n�p el\uc1\u337Xtt, �s olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�geket biztos�tott, amilyeneket a
    kor�bbi rezsim �s Farouk kir�ly soha. Ez azonban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sajn�latosan j� p�lda volt arra, mit eredm�nyez
    a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek �s a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek befogad� elemeinek ingatag
    kombin�ci�ja.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Az
    elker�lhetetlen v�g Mubarak korm�nyz�sa alatt �rte utol az orsz�got: a gazdas�gi
    int�zm�nyek m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol�bb� v�ltak, t�kr�zve ezzel a politikai hatalom megoszl�s�t a
    t�rsadalomban. Bizonyos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�rtelemben az \uc1\u8222Xarab tavasz\uc1\u8221X erre sz�letett v�lasz volt. �s
    nemcsak Egyiptomban, hanem Tun�zi�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {is. Ott a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben h�rom
    �vtizeden �t tart� n�veked�s kezdett a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\
    f0\charscalex100 {vissz�j�ra fordulni, ahogy Z�n el-�bid�n ben Ali eln�k �s
    csal�dja kezdte egyre jobban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyolni a gazdas�got.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li4080\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Hol hib�zz�k el?}\b0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A gazdas�gi buk�st a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek okozz�k. Ezek az int�zm�nyek szeg�nys�gben tartj�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a szeg�ny orsz�gokat, �s
    megakad�lyozz�k, hogy elinduljanak a gazdas�gi n�veked�s fel� vezet\uc1\u337X
    �ton.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Igaz ez ma
    Afrik�ban olyan orsz�gokra, mint Zimbabwe �s Sierra Leone; D�l-Amerik�ban
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gokra,
    mint Kolumbia �s Argent�na; �zsi�ban olyan orsz�gokra, mint �szak-Korea
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�zbegiszt�n; �s a
    K�zel-Keleten olyan orsz�gokra, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Egyiptom. Ezen orsz�gok k�z�tt jelent\uc1\u337Xs
    k�l�nbs�gek vannak. Egy r�sz�k tr�pusi, m�sik r�sz�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rs�kelt �g�vi ter�leteken fekszik.
    Egy r�sz�k brit gyarmat volt, de akad k�zt�k egykori jap�n,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {spanyol �s orosz gyarmat is.
    Nagyon k�l�nb�z\uc1\u337X a t�rt�nelm�k, a nyelv�k �s a kult�r�juk is.
    Ami}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�z�s benn�k, az
    az, hogy int�zm�nyeik kizs�km�nyol�ak. �s ezeknek az int�zm�nyeknek az
    alapj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minden
    esetben az adja, hogy az elit �gy alak�tja ki a gazdas�gi int�zm�nyeket,
    hogy azok gazdagg�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tegy�k �s fenntarts�k a hatalm�t - a t�bbs�gi t�rsadalom k�r�ra. A
    t�rt�nelmi �s t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nbs�gek nyom�n az elit term�szete �s a kizs�km�nyol� int�zm�nyek
    fel�p�t�se minden orsz�gban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�s �s m�s. De mindenhol az�rt tudnak fennmaradni, mert mindig
    beindul az �rd�gi k�r, �s mert ezek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {az int�zm�nyek �gy vagy �gy, de mindig elszeg�nyed�shez vezetnek,
    legfeljebb ennek a folyamatnak az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {intenzit�sa m�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Zimbabw�ban p�ld�ul az elitet R�bert Mugabe �s a ZANU-PF
    magja alkotja, amely az 1970-es}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�vekben m�g az antikolonialista harcok �l�n �llt. �szak-
    Kore�ban az elitet a Kim Dzsongil �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {kommunista p�rt k�r�li klikk hozta l�tre. �zbegiszt�nban
    az elit Islam Karimov eln�k�t, az \uc1\u337X csal�dj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a szovjet id\uc1\u337Xszakb�l �tmentett
    cimbor�it jelenti. Ezek a csoportok nyilv�nval�an nagyon}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337Xek, �s ez a sok
    k�l�nbs�g meg az �ltaluk korm�nyzott �llamok �s gazdas�gok sokf�les�ge}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt jelenti, hogy a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek konkr�t form�ja is meglehet\uc1\u337Xsen elt�r\uc1\u337X.
    P�ld�ul, mivel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak-
    Kore�t egy kommunista forradalom hozta l�tre, a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer az
    egyp�rti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    modellben, a kommunista p�rt egyeduralm�ban �lt testet. B�r Mugabe az
    1980-as �vekben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {beh�vta Zimbabw�ba az �szak-koreai hadsereget, hogy m�sz�rolj�k le
    politikai ellenfeleit}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Matabelef�ld�n, de a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek �szak-koreai modellje nem
    alkalmazhat�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Zimbabw�ban. Viszont Mugabe amiatt, ahogy hatalomra ker�lt az
    antikolonialista harcok alatt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�nytelen volt egyeduralm�t v�laszt�sokkal �lc�zni, m�g ha egy r�vid
    id\uc1\u337Xre siker�lt is l�trehoznia egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {alkotm�nyosan szentes�tett, egyp�rti �llamot.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezzel szemben Kolumbi�ban
    r�g�ta tartanak v�laszt�sokat, ami t�rt�nelmileg alakult �gy: ezzel a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megold�ssal osztj�k meg a
    hatalmat a liber�lis �s a konzervat�v p�rt k�z�tt az�ta, hogy f�ggetlenedtek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Spanyolorsz�gt�l. �s az
    elit nemcsak jelleg�ben, hanem l�tsz�m�ban is m�s �s m�s. �zbegiszt�nban}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karimov meg tudta menteni a
    szovjet �llam maradv�nyait, �s ez egy el�g er\uc1\u337Xs appar�tust biztos�tott}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra ahhoz, hogy
    elnyomja �s legyilkolja a t�bbi elit csoportot. Kolumbia egyes r�szein
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�zponti
    �llamhatalom hi�nya oda vezetett, hogy az elit t�bb r�szre szakadt, ezek
    a frakci�k pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {olykor gyilkolj�k egym�st. Mindazon�ltal, annak ellen�re, hogy az elit �s
    a politikai int�zm�nyek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn66\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {ennyire sokf�l�k, ezeknek az int�zm�nyeknek m�gis
    gyakran siker�l bebetonozniuk,
    illetve}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�jratermelni�k annak az elitnek a hatalm�t, amely l�trehozta \uc1\u337Xket. De
    n�ha ezek az int�zm�nyek olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {belharcokat robbantanak ki, hogy az m�r az �llam
    �sszeoml�s�hoz vezet, mik�nt t�rt�nt az Sierra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Leon�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy a k�l�nb�z\uc1\u337X t�rt�nelmi
    h�tt�r �s t�rsadalmi strukt�ra, �gy az elit �ltal fel�ll�tott,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� gazdas�gi
    int�zm�nyek elt�r\uc1\u337X r�szletei is azt eredm�nyezik, hogy az elit �s a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek
    term�szete, jellege minden orsz�gban m�s �s m�s lesz. �szak-Kore�ban a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�s
    eszk�zeit a kommunista eszk�zrendszerb\uc1\u337Xl v�logatt�k �ssze: a
    mag�ntulajdon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elt�rl�se, �llami gazdas�gok, �llami tulajdon� gy�ripar.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyiptomban is hasonl� volt a helyzet
    a ny�ltan szocialista katonai rezsim alatt, amelyet Nasszer}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezredes hozott l�tre 1952 ut�n. A
    hidegh�bor�ban Nasz-szer a Szovjetuni� p�rtj�ra �llt, kisaj�t�totta a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�lf�ldi befektet�seket -
    p�ld�ul a brit tulajdon� Szuezi-csatorn�t -, �s �llamos�totta a gazdas�g nagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�sz�t. Az 1950-60-as �vek
    Egyiptom�ban azonban teljesen m�s volt a helyzet, mint az 1940-es �vek}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak-Kore�j�ban. Az �szak-
    koreaiaknak sokkal k�nnyebb volt - sokkal radik�lisabb form�ban -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megteremteni�k egy
    kommunista t�pus� gazdas�got, mivel ki tudt�k saj�t�tani a kor�bbi jap�n}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyonokat, �s
    �p�tkezhettek a k�nai forradalom gazdas�gi modellj�re.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezzel szemben az egyiptomi forradalom
    ink�bb katonai puccs volt, mint val�di forradalom. Amikor a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hidegh�bor� sor�n Egyiptom a Nyugat
    oldal�n �llt, az egyiptomi hadseregnek k�nny\uc1\u369X, ugyanakkor}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon is c�lszer\uc1\u369X
    volt v�ltoztatnia a kizs�km�nyol�s m�dszercin, �s a k�zponti,
    parancsuralmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rendszerr\uc1\u337Xl a cimbor�k kapitalizmus�ra (crony capitalism) v�ltott.
    De, ennek ellen�re, Egyiptom -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�szak-Kore��hoz viszony�tott - gazdas�gi teljes�tm�nye jobb
    volt, ami az egyiptomi int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {korl�tozottabban kizs�km�nyol� jelleg�nek volt a
    k�vetkezm�nye. El\uc1\u337Xsz�r is, az �szak-koreai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kommunista p�rt fojtogat� kontrollj�hoz hasonl�
    ellen\uc1\u337Xrz�s n�lk�l az egyiptomi rezsimnek-ellent�tben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak-Korea vezet�s�vel - valahogy ki
    kellett engesztelnie a n�pet. M�sodszor, m�g a cimbor�k}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapitalizmusa is �szt�n�z egy kicsit a
    befektet�sre, legal�bbis azok k�r�ben, akiket kedvel a rezsim.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szak-Kore�ban viszont nincs ilyen.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r ezek a
    r�szletek mind fontosak �s �rdekesek, nagy tanuls�gokat az �sszk�p alapj�n lehet
    levonni,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyb\uc1\
    u337Xl kider�l, hogy minden esetben a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek
    hozt�k l�tre azokat a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket, amelyek a p�nzt �s a hatalmat
    �tj�tssz�k az elit kez�re.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Ezekben a k�l�nb�z\uc1\u337X orsz�gokban nyilv�n elt�r\uc1\
    u337X a kizs�km�nyol�s m�rt�ke �s intenzit�sa is, ennek}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig fontos k�vetkezm�nyei vannak a
    j�l�tet illet\uc1\u337Xen. Argent�n�ban p�ld�ul az alkotm�ny �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demokratikus v�laszt�sok
    rendszere ahhoz nem m\uc1\u369Xk�dik el�g j�i, hogy el\uc1\u337Xseg�tse a
    pluralizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {megval�sul�s�t, de m�gis sokkal jobban m\uc1\u369Xk�dik itt, mint
    Kolumbi�ban. Argent�n�ban az �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {legal�bb mag��nak tudhatja az er\uc1\u337Xszak monop�lium�t.
    R�szben ennek a k�vetkezm�nye, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {Argent�n�ban az egy f\uc1\u337Xre jut� �tlagj�vedelem
    k�tszer annyi, mint Kolumbi�ban. A politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer mindk�t orsz�gban
    hathat�sabban k�pes korl�tozni az elit uralm�t, mint}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn40\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Zimbabw�ban vagy Sierra
    Leon�ban, k�vetkez�sk�pp Zimbabwe �s Sierra Leone sokkal szeg�nyebb,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint Argent�na �s Kolumbia.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az �rd�gi k�rre az is jellemz\uc1\u337X, hogy amikor a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek miatt m�r �sszeomlik az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llam, mint Sierra Leon�ban �s
    Zimbabw�ban, m�g az sem vet v�gleg v�get ezen int�zm�nyek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {uralm�nak. Azt m�r l�ttunk, hogy a
    polg�rh�bor�k �s a forradalmak, m�g ha kritikus fordulatok idej�n}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {robbannak is ki, nem felt�tlen
    vezetnek int�zm�nyi v�ltoz�sokhoz. El�nk p�ld�ja ennek mindaz, ami}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2002, vagyis a polg�rh�bor�
    lez�r�sa �ta t�rt�nt Sierra Leon�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {2007-ben demokratikus v�laszt�sok �tj�n �jra hatalomra
    ker�lt Siaka Stevens r�gi p�rtja, az APC.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r az eln�kv�laszt�s gy\uc1\u337Xztes�nek, Ernest Bai
    Ko-rom�nak semmi kapcsolata nem volt a r�gi APC-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyokkal,de korm�nya t�bb tagj�nak igen.
    Stevens k�t fia, Bockarie �s Jengo lett Sierra Leone}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amerikai, illetve n�metorsz�gi nagyk�vete.
    Bizonyos �rtelemben ez egy sokkal puh�bb verzi�ja annak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ami Kolumbi�ban t�rt�nt, ahol az orsz�g
    t�bb r�sz�n az �llamhatalom hi�nya az�rt lehetett ilyen}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tart�s, mert az orsz�gos politikai elit
    egy r�sz�nek �rdek�ben �llt ezt megengedni. De az 1950-cs �vek}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ta a k�zponti �llami int�zm�nyek
    is el�g er\uc1\u337Xsek ahhoz, hogy megg�tolj�k, hogy ez a kiss�
    zavaros}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {helyzet teljes
    k�oszba forduljon. Sierra Leon�ban, r�szben az�rt, mert kizs�km�nyol�bbak a
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek,
    r�szben pedig az�rt, mert az orsz�gban a t�rt�nelem folyam�n mindig is
    er\uc1\u337Xsen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xek voltak a politikai int�zm�nyek, a t�rsadalom
    nemcsak gazdas�gi �rtelemben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szenvedett, hanem att�l is, hogy folyton v�ltotta egym�st rend �s z\
    uc1\u369Xrzavar. A hossz� t�v� hat�s m�gis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ugyanaz: tov�bbra sincs �llamhatidom, az int�zm�nyek pedig
    kizs�km�nyol�ak maradnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A kizs�km�nyol� int�zm�nyek megl�te valamennyi esetben hossz�
    id\uc1\u337Xre, eg�szen a XIX. sz�zadig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {ny�lik vissza. Mindegyik orsz�g az �rd�gi k�r
    csapd�j�ba esett. Kolumbi�ban �s Argent�n�ban az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer a spanyol gyarmati uralom
    int�zm�nyeib\uc1\u337Xl
    n\uc1\u337Xtt ki \{l�sd 1. fejezet). Zimbabw�t �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sierra Leon�t a XIX. sz�zad v�gi brit gyarmati
    rezsimek hozt�k l�tre. Sierra Leon�ban, ahol nem}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak feh�r telepesek, ezek a rezsimek
    teljesen a politikai hatalomnak a gyarmati korszak el\uc1\u337Xtti,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� strukt�r�ira
    �p�ltek, �s azokat er\uc1\u337Xs�tett�k meg. Ezek a strukt�r�k maguk is r�g�ta
    tart�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�rd�gi k�r
    eredm�nyei voltak, amelyet a politikai centraliz�ci� hi�nya �s a rabszolga-
    kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {katasztrof�lis hat�sa jellemzett. Zimbabw�ban m�r �jabb fajta kizs�km�nyol�
    int�zm�nyek j�ttek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {l�tre, mert a Brit D�l-Afrika T�rsas�g du�lis gazdas�got hozott l�tre.
    �zbegiszt�n �tvehette a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Szovjetuni� kizs�km�nyol� int�zm�nyeit, ak�rcsak Egyiptom, �s
    azokat alak�totta �t �gy, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {cimbor�k kapitalizmus�ban is m\uc1\u369Xk�djenek tov�bb. A
    Szovjetuni� kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszere}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r �nmag�ban is sok szempontb�l a c�ri rezsim
    int�zm�nyrendszer�nek szerves folytat�sa volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vette az oligarchia vast�rv�ny�n alapul�
    mint�zatot. Teh�t, ahogy az elm�lt 250 �vben, a vil�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X r�szein m\uc1\
    u369Xk�d�sbe l�ptek mindenf�le �rd�gi k�r�k, kialakultak �s megmaradtak
    azok az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ri�si
    egyenl\uc1\u337Xtlens�gek, amelyekkel ma is szembes�l�nk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A nemzetek gazdas�gi �s politikai kudarc�ra
    ma az a megold�s, hogy �t kell alak�tani a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket, �s egyre befogad�bb� kell
    tenni \uc1\u337Xket. Az �rd�gi k�r miatt ez nem k�nny\uc1\u369X feladat, de}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nem is lehetetlen, �s az
    oligarchia vast�rv�ny�nek �letbel�p�se sem elker�lhetetlen. Az int�zm�nyek}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {m�r megl�v\uc1\
    u337X, befogad� jelleg\uc1\u369X elemei, vagy a fenn�ll� rezsim elleni harc �l�re
    �ll�, sz�les koal�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jelenl�te, vagy egyszer\uc1\u369Xen csak a t�rt�nelem kisz�m�thatatlan
    term�szete igenis meg tudja t�rni az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�rd�gi k�rt. Ak�rcsak a polg�rh�bor� Sierra Leon�ban, az
    1688-as dics\uc1\u337Xs�ges forradalom is hatalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {harc volt, csak teljesen m�s jelleg\uc1\
    u369X, mint az, amely Sierra Leon�ban d�lt. Lehets�ges, hogy voltak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyanok a parlamentben,
    akik II. Jakab elmozd�t�s��rt harcoltak, �s azt k�pzelt�k, a dics\uc1\
    u337Xs�ges}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {forradalomban �v�k lesz az �j abszol�t hatalom, mik�nt Oliv�r Cromwell� a
    polg�rh�bor� ut�n. De}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {m�r az a t�ny, hogy a parlament kell\uc1\u337X hatalommal b�rt, �s egy
    sz�les koal�ci� alkotta, amelyben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�l�nb�z\uc1\u337X gazdas�gi �rdekek �s k�l�nb�z\uc1\u337X n�z\
    uc1\u337Xpontok egyes�ltek, eleve cs�kkentette annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xs�g�t, hogy 1688-ban �letbe
    l�p az oligarchia vast�rv�nye. �s az sem volt l�nyegtelen, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Fortuna - II. Jakabbal szemben - a
    parlament p�rtj�ra �llt. A k�vetkez\uc1\u337X fejezetben l�tni fogunk tov�bbi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�kat, tov�bbi
    orsz�gokat, amelyeknek siker�lt a kit�r�s, �s siker�lt j� ir�nyba
    (�t)alak�tani az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeiket, ak�r az ut�n is, hogy hossz� id\uc1\u337Xn �t kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben �ltek.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li2666\ri0\sl-493\slmult0 \
    fs60\cf0\f0\charscalex100\b {14. - KIT�R�SI PONT}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn0\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn53\pard\li3133\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {H�rom afrikai t�rzsf\uc1\
    u337Xn�k}\b0 \par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li693\ri0\sl-320\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Plymouthban. H�rom afrikai
    t�rzsf\uc1\u337Xn�k, a ngvato vagy bamangvato t�rzs vez�re, Khama, a}\par\
    pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ngvaketsze t�rzs vez�re,
    Bathoen �s a kvcna t�rzs vez�re, Scbele partra sz�llt, majd mindh�rman}\par\pard\
    li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felsz�lltak a 8:10-es londoni
    expresszre. A h�rom t�rzsf\uc1\u337Xn�k az�rt j�tt Nagy-Britanni�ba, mert}\par\
    pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�ldet�s�k volt: meg
    akart�k menteni saj�t �llamaikat �s m�g �t m�sik tswana �llamot Cecil}\
    par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Rhodest�l. A ngvato,
    ngvaketsze �s a kvena h�rom t�rzs volt abb�l a nyolcb�l, amelyek az akkor}\par\
    pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Becsu�naf�ld n�ven
    ismert orsz�got alkott�k - ez a ter�let 1966 ut�n, f�ggetlen �llamk�nt
    a}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Botswana nevet
    kapta.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Ezek a t�rzsek m�r a XIX. sz�zad eleje �ta kereskedelmi kapcsolatban
    �lltak az eur�paiakkal. Az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1840-es �vekben a h�res sk�t misszion�rius, D�vid Livingstone
    beutazta Becsu�naf�ldet, �s a kven�k}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {kir�ly�t, Sechel�t �tt�r�tette a kereszt�ny hitre. Az els\uc1\
    u337X afrikai nyelv, amelyre leford�tott�k a Bibli�t, a}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {tswan�k nyelve, a setswana volt. 1885-ben
    Nagy-Britannia Becsu�naf�ldet protektor�tuss�}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyilv�n�totta. A tswan�k el�gedettek voltak
    a britekkel k�t�tt meg�llapod�ssal, mert azt hitt�k, ez}\par\pard\li106\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {majd v�delmet jelent a t�bbi eur�pai
    megsz�ll�val, k�l�n�sen azokkal a b�rokkal szemben, akikkel}\par\pard\li106\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {az 1835-�s nagy v�ndorl�s �ta harcban
    �lltak - amikor is t�bb ezer b�r menek�lt el a brit gyarmati}\par\pard\li106\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer el\uc1\u337Xl az orsz�g
    belsej�be. A britek viszont uralmuk al� akart�k vonni a ter�letet, hogy}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megg�tolj�k egyr�szt
    a b�rok tov�bbi terjeszked�s�t, m�sr�szt a n�metek esetleges t�rh�d�t�s�t
    - \uc1\u337Xk}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r
    addigra ugyanis megh�d�tott�k D�lnyugat-Afrik�ban a mai Nam�bia ter�let�t.
    A britek �gy}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {gondolt�k, a ter�let teljes gyarmatos�t�sa nem �ri meg a f�rads�got. 1885-ben Rey
    f\uc1\u337Xbiztos vil�gosan}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�sszefoglalta a brit korm�ny v�lem�ny�t: \uc1\u8222XA Molope-
    t�l [a becsu�naf�ldi protektor�tust�l] �szakra}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {cs\uc1\u337X ter�let m�r nem �rdekel minket,
    legfeljebb mint �t, amely elvezet a bels\uc1\u337X ter�letekre; �ppen ez�rt}\par\
    pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelenleg csup�n arra
    szor�tkozunk, hogy - a lehet\uc1\u337X legkisebb adminisztrat�v vagy
    ter�letfejleszt�si}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {er\uc1\u337Xfesz�t�sekkel - megakad�lyozzuk a protektor�tus azon r�sz�nek
    elfoglal�s�t, nem engedj�k be oda}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sem a kal�zokat, sem az idegen hatalmakat.\uc1\u8221X}\par\pard\
    li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {De 1889-ben nagyot
    fordult a vil�g a tswan�kkal: Cecil Rhodes Brit D�l-Afrika T�rsas�ga}\par\
    pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {terjeszkedni kezdett
    �szak fel�, kisaj�t�tva hatalmas f�ldter�leteket. Ezekb\uc1\u337Xl lett k�s\
    uc1\u337Xbb �szak- �s}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {D�l-Rhodesia, a mai Zambia �s Zimbabwe ter�let�n. 1895-ben,
    abban az �vben,
    amikor a h�rom}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rzsf\uc1\u337Xn�k Londonba utazott, Rhodes szemet vetett a Rhodesi�t�l
    d�lnyugatra es\uc1\u337X ter�letekre, vagyis}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Becsu�naf�ldre is. A t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k tudt�k, hogy
    csak katasztr�f�k sora �s kizs�km�nyol�s v�r azokra a}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�letekre, amelyek Rhodes uralma al�
    ker�lnek. B�r tudt�k, hogy katonailag k�ptelenek lenn�nek}\par\pard\li106\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legy\uc1\u337Xzni Rhodest,
    elhat�rozt�k, hogy minden egy�b lehets�ges m�don szembesz�llnak vele. �gy}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�ttek, hogy k�t
    rossz k�z�l a kisebbik rosszat v�lasztj�k: ink�bb a britek uralkodjanak
    felett�k,}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mint
    Rhodes. A Londoni Misszion�rius T�rsas�g (London Missionary Society) seg�ts�g�vel
    jutottak}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el a brit
    f\uc1\u337Xv�rosba, ahol megpr�b�lt�k meggy\uc1\u337Xzni Vikt�ria kir�lyn\uc1\
    u337Xt �s Joseph Chamberlaint, az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {akkori gyarmat�gyi minisztert, hogy vonj�k nagyobb kontroll
    al� �s v�dj�k meg Rhodest�l}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn0\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn173\pard\li106\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Becsu�naf�ldet.}\par\pard\li693\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-320\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�s v�g�l Khama. Chamberlain biztos�totta \uc1\u337Xket, hogy
    fontol�ra veszi a k�r�s�ket. Es m�g \uc1\u337X}\par\pard\li693\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gondolkodott, a t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k
    orsz�gj�r� k�r�tra indultak, hogy k�r�s�kh�z megnyerj�k a n�p}\par\pard\
    li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�s�t. Besz�d�ket el\
    uc1\u337Xadt�k a Londonhoz k�zeli Windsorban �s Rcadingben is, majd a d�li}\par\
    pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {parton, Southamptonban �s
    Bristolban, valamint a Chamberlain politikai t�mogat�s�nak b�zis�t}\par\pard\li693\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ad� K�z�p-Angli�ban, Leicesterben
    �s Birminghamben is. Ezut�n �szakra mentek, Yorkshire}\par\pard\li693\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {iparv�rosaiba, Sheffieldbe, Leedsbe,
    Halifaxbe �s Bradfordba; v�g�l a Bristolt�l nyugatra es\uc1\u337X}\par\pard\li693\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ter�leteket, majd Manchestert �s
    Liverpoolt l�togatt�k meg.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindek�zben D�l-Afrik�ban Cecil Rhodes m�r k�sz�lt a k�s\uc1\
    u337Xbb Jameson-hadj�ratk�nt (Jameson}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Raid) ismertt� v�lt, katasztrof�lis kimenetel\uc1\u369X
    fegyveres t�mad�sra a b�r k�zt�rsas�g, Transvaal ellen.}\par\pard\li106\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Tette mindezt Chamberlain heves tiltakoz�sa
    ellen�re. Ezeknek az esem�nyeknek a hat�s�ra}\par\pard\li106\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Chamberlain val�sz�n\uc1\u369Xleg jobban
    �t�rezte a t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k helyzet�t, mint amennyire egy�bk�nt tette}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna. November 6-
    �n �jra tal�lkoz�ra h�vta \uc1\u337Xket Londonba. A t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k
    tolm�cs seg�ts�g�vel}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {tan�cskoztak vele:}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Chamberlain: A t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k f�ldjeir\uc1\u337Xl fogok
    besz�lni, meg a vas�tr�l, �s a t�rv�nyr\uc1\u337Xl, amelyet be}\par\pard\li106\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kell tartani a t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k
    f�ldjein. [...] Most vess�nk egy pillant�st a t�rk�pre! [...] Annyi
    f�ldet}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogunk
    elvenni, amennyi a vas�thoz kell, nem t�bbet.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Khama: Azt
    mondom, ha Mr. Chamberlain maga veszi el a f�ldet, akkor beleegyezem.
    Chamberlain:}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Akkor
    mondja meg neki, hogy �n magam fogom �p�teni a vasutat, �s akit
    odak�ld�k, az lesz az �n}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {szemem, �s csak annyi f�ldet veszek el, amennyi kell, �s
    akkor fizetek �rte, ha az a f�ld, amit}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {elveszek, �rt�kes. Khama: Szeretn�m tudni, hogyan
    [�rtsd: hol] fog menni a vas�t.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Chamberlain: �t fog menni az \uc1\u337X ter�let�n, de ker�t�s
    z�rja}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {majd el, �s azon k�v�l t�bb f�ldet nem vesz�nk el. Khama: B�zom benne, r�m n�zve
    kedvez\uc1\u337Xen fogja}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {elv�gezni ezt}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a munk�t, �s tisztess�gesen b�nik velem ebben az �gyben.
    Chamberlain: �vni fogom az �rdekeit.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {M�snap Edward
    Fairfield, a gyarmati hivatal hivatalnoka r�szletesebben is elmagyar�zta}\
    par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Chamberlain
    elk�pzel�s�t:}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XMindh�rom t�rzsf\uc1\
    u337Xn�knek, Kham�nak, Sebei�nek �s Bathoen-nek is lesz egy-egy orsz�ga, amelyben}\
    par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ugyan�gy �lnek majd,
    mint eddig, a kir�lyn\uc1\u337X v�delme alatt. A kir�lyn\uc1\u337X kinevez egy
    hivatalnokot, aki}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {majd ott lakik vel�k. A t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k fogj�k ir�ny�tani a saj�t n�p�ket,
    nagyj�b�l �gy, ahogy most is.\uc1\u8221X}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Lehetett sz�m�tani r�, hogy Rhodesnak nem
    fog tetszeni, hogy a h�rom afrikai t�rzsf\uc1\u337Xn�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereszt�lh�zta a sz�m�t�sait.
    T�viratozott az egyik alkalmazottj�nak: \uc1\u8222XNem t\uc1\u369Xr�m, hogy
    legy\uc1\u337Xzz�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {h�rom k�pmutat� n�ger.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A t�rzsf\uc1\u337Xn�k�knek val�ban siker�lt megv�deni�k valami
    �rt�keset Rhodest�l, majd k�s\uc1\u337Xbb a britek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetett uralm�t�l is. A XIX. sz�zadra a
    tswana �llamok m�r fel�p�tettek egy alapvet\uc1\u337X politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszert. Ez egy�tt
    j�rt egyr�szt egy - fekete-afrikai m�rc�vel m�rve - szokatlan m�rt�k\uc1\
    u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    centraliz�ci�val, �s egy kollekt�v d�nt�shozatali folyamattal, amit tekinthet�nk a
    pluralizmus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezdeti,
    egyszer\uc1\u369X form�j�nak. Ahogy a Magna Charta r�szv�telt engedett a
    b�r�knak a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {d�nt�shozatali folyamatban, �s n�mileg korl�tozta az angol uralkod�k
    mozg�ster�t, �gy a tswan�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai int�zm�nyei, k�l�n�sen a kgotla, is �szt�n�zte a
    politikai r�szv�telt, �s korl�tozta a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k hatalm�t. A d�l-afrikai antropol�gus,
    Isaac Schapera le�rta, hogyan m\uc1\u369Xk�d�tt a kgotla:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\
    u8222X...a t�rzsi politika minden �gye v�g�l a t�rzsf\uc1\u337Xn�k
    kgotl�j�nak (tan�cshely�nek) feln\uc1\u337Xtt f�rfijaib�l}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll� k�zgy\uc1\u369Xl�s el� ker�l. Az ilyen
    gy\uc1\u369Xl�sek igen gyakoriak. [...] A t�rgyalt t�m�k k�z�tt vannak [...] a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k �s
    rokonai k�zti t�rzsi vit�k, veszeked�sek, az �j ad�k kivet�se, �j k�zm\uc1\u369Xvek
    l�tes�t�se, �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rendeletek kihirdet�se. [...] Az is el\uc1\u337Xfordul, hogy a t�rzsi k�zgy\uc1\
    u369Xl�s fel�l�rja a f\uc1\u337Xn�k k�r�s�t. Mivel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gy\uc1\u369Xl�sben b�rki felsz�lalhat, ez j�
    alkalom
    arra, hogy a f\uc1\u337Xn�k megtudja, mit gondolnak, mit �reznek az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {emberek �gy �ltal�ban, az emberek
    pedig lehet\uc1\u337Xs�get kapnak arra, hogy hangot adjanak s�relmeiknek.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ha az alkalom megk�v�nja, a
    f\uc1\u337Xn�k�t �s tan�csad�it szigor�an megdorg�lj�k, ami�rt az emberek n�ha}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�lnek ny�ltan �s \uc1\
    u337Xszint�n besz�lni.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A kgotlan k�v�l a tswana f\uc1\u337Xn�ks�g politikai int�zm�nyei nem
    szigor�an �r�kl\uc1\u337Xd\uc1\u337X rendszerek voltak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nyitva �lltak b�rki el\uc1\u337Xtt, aki
    komoly tehets�gr\uc1\u337Xl �s k�pess�gekr\uc1\u337Xl tett tan�bizonys�got.
    Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {antropol�gus, John
    Comaroff alaposan tanulm�nyozta egy m�sik tswana n�p, a rolongok
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�net�t.
    Bebizony�totta, hogy b�r a tswan�knak l�tsz�lag vil�gos �s egy�rtelm\uc1\u369X
    szab�lyaik voltak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {amelyek el\uc1\u337X�rt�k, hogy a f\uc1\u337Xn�ks�g hogyan �r�kl\uc1\
    u337Xdik, a gyakorlatban ezeket a szab�lyokat �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rtelmezt�k, hogy elt�vol�thatj�k posztj�r�l a
    rossz uralkod�t, �s lehet\uc1\u337Xs�get adhatnak egy tehets�ges}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jel�ltnek arra, hogy t�rzsf\uc1\
    u337Xn�k legyen. Comaroff azt is bemutatta, hogy noha a f\uc1\u337Xn�ks�g
    ily m�don}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�n\uc1\
    u337X elnyer�se egyfajta el\uc1\u337Xrel�p�s, de ezt k�s\uc1\u337Xbb �gy
    racionaliz�lt�k, hogy a sikeres jel�lt t\uc1\u369Xnj�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jogszer\uc1\u369X �r�k�snek. A tswan�knak
    volt is erre egy mond�suk, ami halv�nyan eml�keztetett az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alkotm�nyos monarchia kor�ra: kgosi
    ke kgosi ka morafe, vagyis \uc1\u8222Xa kir�ly az emberek kegyelm�b\uc1\u337Xl}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {kir�ly\uc1\u8221X.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tswana t�rzsf\
    uc1\u337Xn�k�k a londoni �t ut�n is igyekeztek meg\uc1\u337Xrizni a
    f�ggetlens�g�ket �s saj�t t�rzsi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyeiket. Enged�lyezt�k a vas�t�p�t�st Be-csu�naf�ld�n, de a
    gazdas�gi �s politikai �let t�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�let�be nem igaz�n engedtek belesz�l�st a briteknek. Nem
    ellenezt�k a vas�t�p�t�st, nem f�ltek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {t\uc1\u337Xle, mint az Osztr�k-Magyar Monarchia �s
    Oroszorsz�g uralkod�i, mert tudt�k, hogy sem a vas�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem a britek egy�b szakpolitik�ja nem hoz
    fejl\uc1\u337Xd�st Becsu- �naf�ldre addig, am�g az gyarmati uralom}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt �ll. Hogy mi�rt, arra
    magyar�zatot ad a f�ggetlen Botswana 1980 �s 1998 k�z�tt hatalmon l�v\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�k�- nek, Quctt
    Masire-nak egyik fiatalkori �lm�nye. Az 1950-es �vekben Masire f�ldm\uc1\
    u369Xvel�ssel}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {foglalkozott, saj�t gazdas�g�ban �j ciroktermeszt�si
    elj�r�sokat fejlesztett ki, �s tal�lt mag�nak egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {potenci�lis vev\uc1\u337Xt, ez volt a hat�r
    t�loldal�n, a D�l-afrikai K�zt�rsas�gban m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X Vryburg
    Milling.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Masire
    felkereste a becsu�naf�ldi Lobatse �llom�sf\uc1\u337Xn�k�t, �s k�rte, adjon
    neki k�lcs�n k�t vas�ti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kocsit, hogy elsz�ll�thassa az �ruj�t Vryburgba. Az �llom�sf\uc1\
    u337Xn�k megtagadta a k�r�st. Masire ekkor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {egy feh�r bar�tj�t k�rte meg, hogy j�rjon k�zben az
    �rdek�ben. Az �llom�sf\uc1\u337Xn�k a feh�r bar�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�r�s�re, nem sz�vesen, de igent mondott,
    viszont Masire-t�l a szok�sos, feh�reknek kiszabott �r}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�gyszeres�t k�rte. Masire ink�bb
    lemondott az �zletr\uc1\u337Xl, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy \
    uc1\u8222Xa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feket�ket
    a feh�rek is akad�lyozz�k abban, hogy fel�p�tsenek egy v�llalkoz�st
    Becsu�naf�ld�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {nemcsak azok a t�rv�nyek, amelyek megtiltj�k az afrikaiaknak, hogy saj�t
    szabadbirtokuk vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kereskedelmi enged�ly�k legyen\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mindent
    egybevetve, a t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k �s a tswan�k szerencs�sek voltak.
    Szinte es�lytelen volt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sikerrel j�rnak, m�gis meg tudt�k akad�lyozni Rhodes
    hatalom�tv�tel�t. Mivel a britek sz�m�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Becsu�naf�ld m�g mindig jelent�ktelen ter�let volt, a
    k�zvetett uralom megteremt�se nem ind�tott el}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy olyan t�pus� �rd�gi k�rt, mint Sierra
    Leon�ban. �s az a fajta gyarmati terjeszked�s is elker�lte}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xket, amely D�l-Afrika
    bels\uc1\u337X ter�leteit l�nyeg�ben olcs� munkaer\uc1\u337Xt biztos�t� b�ziss�
    alak�totta: innen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {vitt�k a feket�ket a feh�rek b�ny�iba �s birtokaira. A legt�bb t�rsadalom
    sz�m�ra a gyarmatos�t�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {folyamat�nak els\uc1\u337X szakasza kritikus fordulatot jelent.
    Kulcsfontoss�g� id\uc1\u337Xszak ez: ekkor mennek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�gbe azok az esem�nyek, amelyek fontos �s
    hossz� t�v� hat�ssal lesznek az adott ter�let gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s politikai fejl\uc1\u337Xd�s�re. Ahogy arr�l
    m�r a 9. fejezetben is sz� volt, a gyarmatos�t�s idej�n a fekete-}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {afrikai t�rsadalmak t�bbs�g�ben -
    ak�rcsak a d�l-amerikai �s a d�l-�zsiai t�rsadalmakban -}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megsz�lettek �s meger\uc1\u337Xs�dtek a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek. A tswan�k viszont meg�szt�k az intenz�v}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zvetett uralmat, �s meg�szt�k
    azokat a borzalmakat is, amelyek akkor v�rtak volna r�juk, ha}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Rhodesnak siker�l megszereznie a
    f�ldj�ket. De ez nemcsak a vakszerencs�n m�lott - itt is a tswan�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi szakad�sa �ltal form�lt
    fenn�ll� int�zm�nyek �s a gyarmati rendszer �ltal okozott kritikus}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fordulat k�z�tti k�lcs�nhat�s
    eredm�nye volt. A h�rom t�rzsf\uc1\u337Xn�k a saj�t szerencs�j�nek
    kov�csa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {volt, amikor
    magukhoz ragadt�k a kezdem�nyez�st �s elutaztak Londonba. Ezt pedig az�rt
    tudt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megl�pni, mert
    a t�bbi t�rzsi vezet\uc1\u337Xh�z k�pest \uc1\u337Xk h�rman szokatlan
    m�rt�k\uc1\u369X hatalommal b�rtak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {k�sz�nhet\uc1\u337Xen a tswana t�rzsek politikai
    centraliz�ci�j�nak, �s tal�n szokatlan m�rt�k\uc1\u369X legitimit�suk is}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt, k�sz�nhet\uc1\u337Xen
    annak, hogy t�rzsi int�zm�nyeikbe be�p�lt egy kev�ske pluralizmus is.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�m Botswana siker�hez
    sokkal ink�bb hozz�j�rult egy m�sik kritikus fordulat, amely a gyarmati}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xszak v�g�n
    k�vetkezett be, �s amely lehet\uc1\u337Xv� tette, hogy Botswana egy
    befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszert �ll�tson fel. Mire Becsu�- naf�ld, Botswana n�ven,
    1966-ban f�ggetlen lett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Sebele, Bathoen �s Khama t�rzsf\uc1\u337Xn�k szerencs�s sikere
    m�r r�g a m�lt k�d�be veszett. A k�ztes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xszakban a britek nem sokat foglalkoztak
    Becsu�naf�lddel. A f�ggetlens�g elnyer�sekor Botswana}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt az
    egyik legszeg�nyebb orsz�g a vil�gon: mind�sz-sze 12 kilom�ternyi
    aszfaltozott �th�l�zata,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csak 22 egyetemet v�gzett �s 100 �retts�gizett polg�ra volt.
    R�ad�sul szinte kiz�r�lag feh�rek vezette}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok hat�rolt�k (a D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Nam�bia
    �s Rhodesia), amelyek mind ellens�gk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {tekintettek a feket�k vezette, f�ggetlen afrikai
    orsz�gokra. Ekkoriban kevesen fogadtak volna arra,}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy Botswana boldogulni fog.
    M�gis, az elk�vetkez\uc1\u337X 45 �vben Botswana lett az egyik leggyorsabban}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd\uc1\u337X
    orsz�g a vil�gon. Fekete-Afrik�ban ma Botswana az az orsz�g, ahol a
    legmagasabb az egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {f\uc1\u337Xre jut� j�vedelem, �s ezzel a j�vedelemszinttel az afrikai
    orsz�g felveszi a versenyt az olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sikeres, kelet-eur�pai orsz�gokkal, mint �sztorsz�g �s
    Magyarorsz�g, valamint a legsikeresebb latin-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {amerikai orsz�gokkal, p�ld�ul Costa Ric�val.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogyan tudott Botswana
    kit�rni? �gy, hogy a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n miel\uc1\u337Xbb
    befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyrendszert hozott l�tre. Az�ta az orsz�gban demokr�cia
    van,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszeresen
    tartanak t�bbp�rti v�laszt�sokat, �s soha nem ker�lt sor sem
    polg�rh�bor�ra, sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {katonai beavatkoz�sra. A korm�ny olyan gazdas�gi int�zm�nyeket �ll�tott
    fel, amelyek �rv�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szereznek a tulajdonjogoknak, biztos�tj�k a makrogazdas�gi stabilit�st, �s
    �szt�nzik a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {piacgazdas�g fejl\uc1\u337Xd�s�t. De term�szetesen az igaz�n fog�s k�rd�s
    az, hogyan siker�lt Botswan�nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megteremtenie egy szil�rd demokr�ci�t �s egy pluralista
    int�zm�nyrendszert, �s befogad� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket v�lasztania, m�g az afrikai orsz�gok
    t�bbs�ge ennek �pp az ellenkez\uc1\u337Xj�t tette. Ahhoz,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy v�laszt kapjunk erre a
    k�rd�sre, meg kell n�zn�nk, milyen k�lcs�nhat�sba ker�lt egym�ssal az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�jabb kritikus fordulat -
    ez�ttal a gyarmati uralom v�ge - �s Botswana fenn�ll� int�zm�nyrendszere.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A legt�bb afrikai
    orsz�gban - p�ld�ul Sierra Leon�ban �s Zimbabw�- ban - a f�ggetlens�g csak egy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elszalasztott lehet\
    uc1\u337Xs�g lett, ami egy�tt j�rt azzal, hogy megint ugyanolyan t�pus�
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyek j�ttek l�tre, mint amilyenek a gyarmati id\uc1\u337Xszakban m\
    uc1\u369Xk�dtek. A f�ggetlens�g kezdeti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {szakasza teljesen m�shogy telt Botswan�ban, mint
    m�shol, megint csak legink�bb az�rt, mert a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tswan�k t�rt�nelmi int�zm�nyei m�sfajta
    h�tteret adtak az eg�sznek. E tekintetben Botswana sok}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenben hasonl�t a dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalom el\uc1\u337Xtt �ll�, XVII. sz�zadi Angli�ra. A Tudor uralkod�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt Angli�ban
    megval�sult egy gyors politikai centraliz�ci�, �s ott volt m�g az angoloknak a
    Magna}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Charta meg a
    parlamentarizmus hagyom�nya, �s n�luk a parlament legal�bb megpr�b�lhatta
    korl�tozni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az uralkod�
    hatalm�t, �s biztos�tott bizonyos m�rt�k\uc1\u369X pluralizmust. Botswan�ban is
    megval�sult egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {bizonyos m�rt�k\uc1\u369X �llami centraliz�ci�, �s viszonylag plur�lis t�rzsi
    int�zm�nyek j�ttek l�tre, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�ad�sul m�g t�l is �lt�k a gyarmati rendszert. Angli�ban l�trej�tt
    egy �j, sz�les t�rsadalmi koal�ci�,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {amelyben voltak atlanti keresked\uc1\u337Xk, iparosok �s
    v�llalkoz� szellem\uc1\u369X dzsentrik, akik mind a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tulajdonjogok v�delm�t t�mogatt�k.
    Botswan�ban is l�trej�tt egy koal�ci�, amely az elj�r�si jogok}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�delm�t t�mogatta - a
    koal�ci� tagjai voltak a tswana t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k �s az elit, amely
    mag��nak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudhatta a
    gazdas�g leg�rt�kesebb eszk�z�t, a szarvasmarh�t. M�g ha a f�ldek k�ztulajdonban
    voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, a
    szarvasmarha akkor is mag�ntulajdonnak sz�m�tott a tswana �llamokban, ez�rt
    az elit szint�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�mogatta a tulajdonjogok v�delm�t. Mindez term�szetesen m�g nem c�folja
    a t�rt�nelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kisz�m�thatatlans�g�t. Angli�ban is teljesen m�shogy alakultak volna a
    dolgok, ha az �j parlamenti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vezet�s �s az �j uralkod� megpr�b�lta volna arra haszn�lni a dics\
    uc1\u337Xs�ges forradalmat, hogy elbitorolja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a hatalmat. �s persze Botswan�ban is alakulhatott volna
    m�shogy a helyzet, f\uc1\u337Xleg ha a n�pnek nincs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan szerencs�je, hogy olyan vezet\uc1\
    u337Xi legyenek, mint Scretse Khama vagy Quett Masire, aki �gy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�nt�tt, versenybe sz�ll a
    hatalom�rt, ahelyett, hogy felbomlasztan� a v�laszt�si rendszert - ahogy azt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan sok fekete-afrikai
    vezet\uc1\u337X tette a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ggetlenn� v�l� Botswan�nak m�r
    eleve olyan int�zm�nyrendszere volt, amely korl�tozta a f\uc1\u337Xn�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalm�t, �s amelyben a f\uc1\
    u337Xn�k bizonyos m�rt�kben elsz�mol�ssal tartozott a n�pnek. A tswan�k ezzel}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {persze nem voltak
    egyed�l�ll�ak Afrik�ban, de azzal m�r igen, hogy ezek az int�zm�nyek
    milyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rt�kben
    tudt�k s�rtetlen�l �tv�szelni a gyarmati id\uc1\u337Xszakot. A brit uralom
    n�luk szinte �szrev�tlen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {volt. Becsu�naf�ldet a d�l-afrikai Mafekingb\uc1\u337Xl
    korm�nyozt�k, �s m�r csak a f�ggetlened�s �tmeneti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {id\uc1\u337Xszak�ban, az 1960-as �vekben
    �lltak el\uc1\u337X a f\uc1\u337Xv�ros, Gaborone terveivel. A f\uc1\
    u337Xv�rossal �s az �j}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {strukt�r�kkal nem akart�k elt�r�lni a bennsz�l�tt int�zm�nyeket, �pp
    ellenkez\uc1\u337Xleg, azokat alapul v�ve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {akartak tov�bb �p�tkezni. Ahogy �p�lt Gaborone, �gy j�ttek
    l�tre sorra az �j kgotl�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A f�ggetlenn� v�l�s is viszonylagos rendben zajlott. A
    f�ggetlens�gi mozgalom �l�n a Botswanai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Demokrata P�rt (Botswana Dcmocratic Party - BDP) �llt,
    amelyet Quett Masire �s Scretse Khama}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {alap�tott 1960-ban. Khama III. Khama kir�ly unok�ja
    volt, keresztneve, a Seretse, azt jelenti, \uc1\u8222Xaz}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {agyag, ami �sszek�t\uc1\u8221X. Mint
    kider�lt, rendk�v�l tal�l� n�v. Khama volt a ngvato t�rzs f\uc1\
    u337Xn�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {posztj�nak
    �r�k�se, �s a tswana t�rzsf\uc1\u337Xn�k �s az elit nagy r�sze is
    bel�pett a BDP-be. A briteket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {annyira nem �rdekelte Botswana, hogy itt m�g �rt�kes�t�si
    egyes�let sem volt. 1967-ben a BDP}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100
    {gyorsan fel is �ll�tott egyet, ez lett a botswanai h�sbizotts�g
    (Botswana Mcat Commission). De a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bizotts�g ahelyett, hogy kizs�km�nyolta volna az �llatteny�szt\uc1\
    u337Xket �s a szarvasmarhatart�kat, k�zponti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerepet j�tszott a marhateny�szt�s fejleszt�s�ben:
    ker�t�sek �p�t�s�vel igyekezett megakad�lyozni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�j- �s k�r�mf�j�s terjed�s�t, valamint
    t�mogatta az exportot - mindkett\uc1\u337X hozz�j�rult a gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�shez, �s
    er\uc1\u337Xs�tette a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek t�mogatotts�g�t.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {B�r a kezdeti n�veked�s teljes eg�sz�ben a h�sexportra
    �p�lt, dr�mai v�ltoz�sok k�vetkeztek be,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {amikor felfedezt�k a gy�m�ntlel\uc1\u337Xhelyeket. A
    term�szeti er\uc1\u337Xforr�sokkal is teljesen m�shogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazd�lkodtak Botswan�ban, mint m�s
    afrikai orsz�gokban. A gyarmati id\uc1\u337Xszakban a tswana}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�k megpr�b�lt�k
    megakad�lyozni, hogy b�rki nemesf�mek �s dr�gak�vek ut�n kutasson}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Becsu�nafold�n, mert tudt�k,
    hogy ha az eur�paiak ilyesmit tal�lnak, akkor az \uc1\u337X
    auton�mi�juknak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ge.
    Az els\uc1\u337X, nagy gy�m�ntleletre a ngvato t�rzs f�ldj�n, Seretse
    Khama sz\uc1\u369Xkebb p�tri�j�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {bukkantak. Miel\uc1\u337Xtt nyilv�noss�gra hozt�k volna a
    felfedez�st, Khama t�rv�nym�dos�t�st javasolt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {annak �rdek�ben, hogy minden f�ld alatti �sv�nykincs
    tulajdonjoga az orsz�got �s ne a t�rzset illesse.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�gy biztos�thatt�k, hogy a gy�m�ntvagyon nem
    teremt majd egyenl\uc1\u337Xtlens�geket Botswan�ban. Ez pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�jabb lend�letet adott a centraliz�ci�nak,
    mivel a gy�m�ntb�ny�szat bev�teleib\uc1\u337Xl most m�r fel lehetett}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�p�teni egy �llami b�rokr�ci�t �s
    infrastrukt�r�t, �s volt mib\uc1\u337Xl fejleszteni az oktat�st. Sierra Leon�ban}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s Fekete-Afrika t�bb
    m�sik orsz�g�ban a gy�m�nt csak olaj volt a t\uc1\u369Xzre: konfliktusokat
    sz�tott a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nb�z\
    uc1\u337X �rdekcsoportok k�z�tt, �s hozz�j�rult a polg�rh�bor�s �llapotok
    fenntart�s�hoz. Hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m�sz�rl�sok folytak a gy�m�ntb�ny�k�rt, ez�rt h�vj�k az innen
    sz�rmaz� dr�gak�veket v�res}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gy�m�ntnak. Botswan�ban a gy�m�ntb�ny�szat bev�teleit az orsz�g
    sors�nak jobb�t�s�ra ford�tott�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Seretse Khama korm�ny�nak nem az �sv�nykincsek tulajdonjog�nak
    megv�ltoztat�sa volt az egyetlen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�llam�p�t\uc1\u337X politikai l�p�se. V�gs\uc1\u337X soron az 1965-
    �s \uc1\u8222Xf\uc1\u337Xn�ks�gt�rv�ny\uc1\u8221X (Chieftaincy Act), amelyet az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�ggy\uc1\u369Xl�s
    m�g a f�ggetlens�g elnyer�se el\uc1\u337Xtt fogadott el, �s az 1970-es
    m�dos�t� t�rv�ny}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {(Chieftaincy Amendment Act) folytatta a politikai
    centraliz�ci�t, �s azzal, hogy elvette a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rzsf\uc1\u337Xn�k�kt\uc1\u337Xl a f�ldoszt�s jog�t,
    illetve felhatalmazta az eln�k�t arra, hogy \uc1\u8212X sz�ks�g eset�n -}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elt�vol�tsa a t�rzsf\
    uc1\u337Xn�k�t a posztj�r�l, megalapozta az �llam �s a megv�lasztott eln�k
    hatalm�t. Az is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {a
    politikai centraliz�ci� ir�ny�ba vitte az orsz�got, hogy er\uc1\
    u337Xfesz�t�seket tettek a ter�let tov�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {egyes�t�s�re, p�ld�ul azzal a t�rv�nnyel, amely
    kimondja, hogy az iskol�kban csak setswana �s angol}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nyelvet lehet tan�tani. Botswana ma m�r
    homog�n orsz�gnak t\uc1\u369Xnik, ahol nincsenek etnikai �s nyelvi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek - nem �gy,
    mint a t�bbi afrikai orsz�gban. De ehhez az kellett, hogy csak az
    angolt �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egyetlen
    nemzeti nyelvet, a setswan�t tan�ts�k az iskol�kban, hogy a t�rsadalmon
    bel�l �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {minimaliz�lj�k a konfliktusokat a k�l�nb�z\uc1\u337X t�rzsek �s csoportok k�z�tt.
    1946-ban tartott�k az utols�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {olyan n�psz�ml�l�st, ahol m�g voltak etnikai t�m�j� k�rd�sek.
    Ennek eredm�ny�b\uc1\u337Xl egy igen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {soksz�n\uc1\u369X, heterog�n Botswana k�pe bontakozott ki. A
    ngvato t�rzs f�ldj�n p�ld�ul a lakoss�gnak csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a 20sz�zal�k-a vallotta mag�t tiszt�n ngvato
    sz�rmaz�s�nak; b�r �ltek ott m�s tswana t�rzsek is,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�mos idegen csoport is letelepedett
    ezen a ter�leten, amelyeknek nem a setswana volt az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {anyanyelv�k. Ezt a heterog�n jelleget
    igyekezett m�rs�kelni a korm�nypolitika �s a tswana t�rzsek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszonylag befogad�
    int�zm�nyrendszere is; ugyan�gy, ahogy tette ezt a brit �llam p�ld�ul az angolok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s a walesiek k�z�tt.
    Botswana �llama k�vette a brit p�ld�t, �s a f�ggetlens�g elnyer�se �ta egyetlen}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {n�psz�ml�l�s sor�n
    sem k�rdeztek r� a v�laszad� etnikai hovatartoz�s�ra, mondv�n,
    Botswan�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindenki
    tswana.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A f�ggetlens�g elnyer�se ut�n Botswana
    figyelemre m�lt� n�veked�st produk�lt, mert Seretse Khama,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Quett Masire �s a Botswanai Demokrata P�rt
    elind�totta az orsz�got a befogad� gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek fel� vezet\uc1\u337X �ton.
    Amikor az 1970-es �vekben megjelent a sz�nen a gy�m�nt, az nem}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {robbantott ki polg�rh�bor�t,
    hanem er\uc1\u337Xs p�nz�gyi alapot adott a korm�nynak, amely a
    bev�teleket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�zszolg�ltat�sokra ford�totta. �gy m�r nem is nagyon volt mi�rt megd�nteni a
    korm�nyt �s �tvenni a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hatalmat. A befogad� politikai int�zm�nyek politikai stabilit�st teremtettek, �s
    t�mogatt�k a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�gi int�zm�nyeket. Beindult a 11. fejezetben megismert kedvez\uc1\
    u337X k�rforg�s, �s a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek n�velt�k a befogad� politikai int�zm�nyek
    stabilit�s�t �s tart�ss�g�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Botswana kit�rt az �rd�gi k�rb\uc1\u337Xl, mert k�pes volt
    �lni a kritikus fordulat, vagyis a f�ggetlens�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�g�vel, �s fel�ll�tani egy
    befogad� int�zm�nyrendszert. A Botswanai Demokrata P�rt �s a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {hagyom�nyos elit, bele�rtve mag�t
    Khama eln�k�t is, nem akart diktat�rikus rezsimet, sem}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyeket, amelyek tal�n
    gazdagg� tett�k volna \uc1\u337Xket, de ezzel egy�tt a t�rsadalom}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elszeg�nyed�s�t okozt�k volna.
    Mindez pedig a kritikus fordulat �s a fenn�ll� int�zm�nyrendszer}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tti k�lcs�nhat�snak volt
    az eredm�nye. Ahogy azt l�ttuk, szinte az �sszes t�bbi fekete-af rikai}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamt�l elt�r\uc1\
    u337Xen Botswan�nak m�r a gyarmati id\uc1\u337Xszakban is olyan t�rzsi
    int�zm�nyrendszere volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {amellyel siker�lt megval�s�tani bizonyos m�rt�k\uc1\u369X
    centraliz�ci�t, �s m�r ezekben az int�zm�nyekben is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {voltak fontos pluralista elemek.. R�ad�sul
    a tulajdonjogok v�delm�vel az orsz�g gazdas�gi elitje is}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sokat nyert.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Nem kev�sb� fontos, hogy a
    kisz�m�thatatlan t�rt�nelem Botswana p�rtj�ra �llt. Ez az orsz�g}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�sen szerencs�s volt, mert
    Seretse Khama �s Quett Masirc nem olyan volt, mint Siaka Stevens}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s R�bert
    Mugabe. El\uc1\u337Xbbiek kem�nyen �s becs�letesen dolgoztak az�rt, hogy a
    tswan�k t�rzsi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeinek alapjaira fel�p�tsenek egy befogad� int�zm�nyrendszert. Ez pedig
    csak n�velte annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {val�sz�n\uc1\u369Xs�g�t, hogy Botswan�nak siker�l elindulnia a befogad�
    int�zm�nyek fel�, noha Fekete-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Afrika legt�bb orsz�g�ban erre vagy k�s�rletet sem tettek, vagy ezek
    a k�s�rletek r�gt�n elbuktak.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn66\pard\li2840\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {A d�li kizs�km�nyol�s v�ge}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A d�tum: 1955. december 1-je. A helysz�n:
    Alabama �llam, Montgomery. Az elfogat�parancs szerint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a szab�lys�rt�s 18:06-kor t�rt�nt. James Blake
    buszsof\uc1\u337Xrnek gondja t�madt az egyik utassal. Kih�vta a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rend\uc1\u337Xrs�get. K�t rend\uc1\
    u337Xr, Day �s Mixon �rkeztek ki a helysz�nre. Jelent�s�kben ez �llt:}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222XKaptunk egy h�v�st. Amikor ki�rkezt�nk a helysz�nre, a
    j�rm\uc1\u369Xvezet\uc1\u337X elmondta, hogy egy sz�nes b\uc1\u337Xr\uc1\u369X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n\uc1\u337Xi utas �l a
    busz feh�rek sz�m�ra fenntartott r�sz�ben, �s nem hajland� h�tra menni. Mi [...] is
    l�ttuk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u337Xt. A
    j�rm\uc1\u369Xvezet\uc1\u337X feljelent�st tett a n\uc1\u337X ellen. Rosa Parksot
    (sz�nes b\uc1\u337Xr\uc1\u369X, n\uc1\u337Xnem\uc1\u369X) Montgomery v�ros}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyk�nyve 6. fejezet,
    11. paragrafus�nak megs�rt�s�vel v�doljuk.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Rosa Parksnak az volt a b\uc1\u369Xne,
    hogy a Cleveland Avenue buszj�raton a feh�rek r�sz�re fenntartott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szen �lt, ami Alabama
    �llam Jim Crow t�rv�nyei szerint b\uc1\u369Xncselekm�nynek min\uc1\u337Xs�lt.
    Parksnak a 10}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {doll�ros
    p�nzb�rs�g mellett a 4 doll�r b�r�s�gi illet�ket is meg kellett fizetnie. Rosa
    Parks nem ak�rki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt.
    Az Orsz�gos Sz�vets�g a Sz�nes B\uc1\u337Xr\uc1\u369Xek Felemelked�s��rt
    (National Association for the}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Advancement of Colored People - NAACP) polg�rjogi szervezet
    montgomcryi r�szleg�nek titk�ra}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {volt. Ez a szervezet m�r r�g�ta az�rt harcolt, hogy a
    politikusok alak�ts�k �t a d�li �llamok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer�t. Parks letart�ztat�sa t�megmozgalmat
    robbantott ki. A montgomeryi buszbojkott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {�rtelmi szerz\uc1\u337Xje Martin Luther King, Jr. volt.
    December 3-�ra King �s m�s, fekete vezet\uc1\u337Xk j�l}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszehangolt buszbojkottot szerveztek:
    meggy\uc1\u337Xzt�k t�rsaikat, hogy egyetlen buszra se sz�lljanak fel a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�rosban. A bojkott sikeres
    volt, �s eltartott eg�szen 1956. december 20-ig. �s ezzel elindult egy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamat, amely akkor
    �rte el a tet\uc1\u337Xpontj�t, amikor az Egyes�lt �llamok Legfels\uc1\
    u337Xbb B�r�s�ga}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kimondta, hogy Alabama �llamban �s Montgomery v�ros�ban a buszon utaz�k
    szegreg�l�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alkotm�nyellenes.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    D�l polg�rjogi mozgalm�nak kulcsfontoss�g� momentuma lett a buszbojkott. Ez a
    mozgalom r�sze}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt
    annak az esem�nysorozatnak �s sok-sok v�ltoz�snak, amelyek v�g�l
    sz�tfesz�tett�k a r�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {kereteket, �s alapvet\uc1\u337X int�zm�nyi v�ltoz�sokat hoztak.
    Ahogy azt a 12. fejezetben l�ttuk, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {polg�rh�bor� ut�n a d�li f�ldbirtokos elitnek siker�lt
    �jra fel�p�tenie azokat a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s politikai int�zm�nyeket, amelyek a h�bor�
    el\uc1\u337Xtt a d�li �llamokat ir�ny�tott�k. B�r az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek r�szleteikben �talakultak -
    rabszolgatart�sra p�ld�ul m�r nem volt m�d -, ugyanolyan}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {negat�v hat�ssal voltak a gazdas�gi
    �szt�nz\uc1\u337Xkre �s az �letk�r�lm�nyekre, mint el\uc1\u337Xdjeik. A
    D�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szrevehet\uc1\
    u337Xen szeg�nyebb volt, mint az Egyes�lt �llamok t�bbi r�sze.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1950-es �vekt\uc1\u337Xl kezd\
    uc1\u337Xd\uc1\u337Xen a d�li int�zm�nyek egyre gyorsabb n�veked�si p�ly�ra
    �ll�tott�k ezt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�gi�t. A d�li �llamok kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszere, amelyet v�g�l
    t�rv�nyileg sz�moltak fel,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {teljesen m�s volt, mint Botswana gyarmati int�zm�nyrendszere.
    Szint�n m�sfajta kritikus fordulat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ind�totta el az int�zm�nyek �sszeoml�s�t, de a k�t
    fordulat k�z�tt az�rt voltak hasonl�s�gok. A d�li}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamokban az 1940-cs �vekt\uc1\u337Xl
    kezdve egyre szervezettebb form�ban harcoltak a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek �s a diszkrimin�ci�
    ellen azok, akik elszenvedt�k azokat, k�zt�k Rosa Parks is.}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ugyanakkor az
    Egyes�lt �llamok Legfels\uc1\u337Xbb B�r�s�ga �s a sz�vets�gi korm�ny v�gre
    elsz�nta mag�t}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    szisztematikus beavatkoz�sra annak �rdek�ben, hogy megreform�lj�k a d�li �llamok
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeit. �gy a kritikus fordulatot gener�l� legfontosabb t�nyez\uc1\
    u337X az volt, hogy D�len alapvet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {jogokhoz jutottak a fekete amerikaiak, �s v�get �rt a
    d�li elit egyeduralma.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {A d�li �llamok politikai int�zm�nyrendszere a polg�rh�bor� el\uc1\u337Xtt
    �s ut�n egyar�nt egy tiszta �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vil�gos logika szerint m\uc1\u369Xk�d�tt, amely nem sokban
    k�l�nb�z�tt a d�l-afrikai apartheid rezsim}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs36\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xk�d�s�nek logik�j�t�l: egyetlen c�lja az
    volt, hogy olcs� munkaer\uc1\u337Xt biztos�tson az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iiltetv�nyeseknek. De az 1950-es �vekben ez a
    logika m�r nem volt olyan vonz�. El\uc1\u337Xsz�r is, ekkorra}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r megindult a feket�k t�meges
    elv�ndorl�sa \uc1\u8212X ehhez egyar�nt hozz�j�rult a nagy gazdas�gi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vil�gv�ls�g �s a II.
    vil�gh�bor� is. Az 1940-50-es �vekben �vente �tlagosan m�r 100 ezer
    ember}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hagyta el d�li
    otthon�t. Mindek�zben a mez\uc1\u337Xgazdas�gban, b�r csak lassan, de terjed\uc1\
    u337Xben voltak olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {technol�giai innov�ci�k, amelyeknek k�sz�nhet\uc1\u337Xen az �ltetv�nyesek
    t�bb� m�r nem voltak annyira}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {r�szorulva az olcs� munkaer\uc1\u337Xre. A d�li �ltetv�nyeken
    a munk�sok t�bbs�g�t gyapotszed�sre fogt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {be. M�g 1950-ben is szinte mindenhol k�zzel
    szedt�k a gyapotot. De a g�pes�t�snek k�sz�nhet\uc1\u337Xen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre kev�sbe volt sz�ks�g ilyen
    t�pus� munk�ra. 1960-ban a legjelent\uc1\u337Xsebb d�li �llamokban -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Alabam�ban, Louisian�ban
    �s Mississippiben - a term�s k�zel fel�t g�pek takar�tott�k be. �s �pp}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkor, amikor a
    feket�ket m�r nem lehetett d�len tartani, t�bb� m�r nem is voltak
    n�lk�l�zhetetlenek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    �ltetv�nyesek sz�m�ra. �gy szinte okafogyott� v�lt a harc, amit az elit
    az�rt folytatott, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fennmaradjanak a r�gi, kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek. Ez
    persze nem azt jelentette, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�szs�ggel elfogadt�k az int�zm�nyi v�ltoz�sokat. Hossz�,
    konfliktusokkal teli id\uc1\u337Xszak k�vetkezett.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {L�trej�tt egy k�l�n�s koal�ci� a d�li feket�k
    �s a befogad� sz�vets�gi int�zm�nyek k�z�tt, amelynek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {siker�lt megszabad�tania a d�li �llamok
    fekete lakoss�g�t a kizs�km�nyol�st�l, �s sokat tett az�rt,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy id\uc1\u337Xvel egyenl\uc1\
    u337X politikai �s polg�rjogokat kapjanak, v�g�l pedig siker�lt led�ntenie
    azokat az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {akad�lyokat, amelyek addig �tj�t �llt�k a d�li �llamok gazdas�gi n�veked�s�nek.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A v�ltoz�sok leger\uc1\u337Xsebb motorja a polg�rjogi
    mozgalom volt. Minden azzal kezd\uc1\u337Xd�tt, hogy d�len -}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul Montgomeryben is - �ntudatra
    �bredtek a feket�k: megk�rd\uc1\u337Xjelezt�k a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek l�tjogosults�g�t, a
    jogaikat k�vetelt�k, �s tiltakoztak �s szervez\uc1\u337Xdtek, hogy meg is}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szerezz�k azokat. De
    harcukban nem voltak egyed�l, mert a D�l nem egy k�l�n�ll� orsz�g volt, �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {d�li elitnek nem volt
    �nkorm�nyzati joga, mint mondjuk a guatemalai elitnek. Az Amerikai Egyes�lt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamok r�szek�nt a d�li
    �llamok is az Egyes�lt �llamok alkotm�nya �s a sz�vets�gi t�rv�nyek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�lya al� tartoztak. Hogy
    az alapvet\uc1\u337X reformok �gye v�g�l elnyerte az Egyes�lt �llamok v�grehajt�,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rv�nyhoz� �s b�r�i
    hatalm�nak t�mogat�s�t is, az r�szben annak volt k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy a
    polg�rjogi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mozgalom
    �szakon is hallatni tudta a hangj�t, �s �gy mozg�s�tani tudta a sz�vets�gi
    korm�nyt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    d�li �llamok int�zm�nyrendszer�nek reformj�t c�lz� sz�vets�gi intervenci�
    azzal kezd\uc1\u337Xd�tt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {1944-ben a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g �gy hat�rozott,
    alkotm�nyellenes az olyan k�ld�ttv�laszt�s, ahol csak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {feh�rek indulhatnak Ahogy azt l�ttuk, az
    1890-cs �vekben a fejad� bevezet�s�vel �s az �rni-olvasni}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tud�s tesztel�s�vel a feket�ket
    megfosztott�k a v�laszt�jogukt�l. Ez ut�bbi teszteket rendszeresen}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {manipul�lt�k, hogy
    diszkrimin�lj�k a feket�ket, m�g a szeg�ny �s �r�studatlan feh�rek
    tov�bbra is}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szavazhattak. Az 1960-as �vek elej�n t�rt�nt az a h�res eset, amikor
    is Louisian�ban egy feh�r jel�ltet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�r�stud�nak �t�ltek meg azt k�vet\uc1\u337Xen, hogy az egyik,
    alkotm�nnyal kapcsolatos k�rd�sre ezt v�la-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�lta: \uc1\u8222XFRDUM FOOF SPETGH\uc1\u8221X
    (magyarul tal�n �gy lehetne visszaadni: SZL�SZZBACS�G). A}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g d�nt�se adta
    le az els\uc1\u337X l�v�st abban a hossz� csat�roz�sban, amely megnyitotta a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {politikai rendszert a
    feket�k el\uc1\u337Xtt, �s a b�r�s�g meg�rtette, milyen jelent\uc1\u337Xs�ge
    van annak, ha laz�t a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {feh�rek ellen\uc1\u337Xrz�s�n a politikai p�rtok felett.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A legfels\uc1\u337Xbb
    b�r�s�g d�nt�s�t k�vette az 1954-es \uc1\u8222XBrown kontra oktat�si
    tan�cs\uc1\u8221X �gy (Brown v.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Board ofEducation), amelyben a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g �gy
    �t�lte meg, hogy az iskol�k �s egy�b k�zterek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamilag elrendelt szegreg�ci�ja alkotm�nyellenes.
    1962-ben a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g kid�nt�tte a feh�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {elit politikai dominanci�j�nak egy �jabb
    pill�r�t: a t�rv�nyhoz�i test�let �sszet�tel�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ar�nytalans�g�t. Amikor egy t�rv�nyhoz�
    test�let �sszet�tele ar�nytalan - ahogy az \uc1\u8222Xelsorvadt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�rosok\uc1\u8221X miatt az
    angol parlament� is az volt az els\uc1\u337X reformt�rv�ny el\uc1\u337Xtt egyes
    ter�letek vagy r�gi�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sokkal nagyobb k�pviseletet kapnak, mint amennyi a lakoss�g sz�ma �s ar�nya
    alapj�n j�rna nekik. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ar�nytalans�g d�len azt jelentette, hogy a vid�ki ter�letek, a d�li �ltetv�nyes
    elit h�torsz�ga - a v�rosi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ter�letekhez viszony�tva - durv�n fel�lreprezent�lt volt. A
    legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g 1962-ben ennek az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llapotnak is v�get vetett, amikor a \
    uc1\u8222XBaker kontra Carr\uc1\u8221X �gy kapcs�n bevezette az \uc1\
    u8222Xegy ember, egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szavazat\uc1\u8221X szabv�nyt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {De a legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g �sszes �t�lete is kev�s lett volna,
    ha ezeket nem hajtj�k v�gre. Az 1890-cs}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�vekben tulajdonk�ppen nem tartott�k be azt a sz�vets�gi
    t�rv�nyt, amely szavazati jogot adott a d�li}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {feket�knek, mert a jog�rv�nyes�t�s helyi er\uc1\
    u337Xi a d�li elit �s a Demokrata P�rt kez�ben voltak, a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sz�vets�gi korm�ny pedig el�gedett
    volt ezzel a helyzettel. De a feket�k l�zadozni kezdtek a d�li elit}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen, a Jim Crow t�rv�nyeknek
    ez a b�sty�ja omladozni kezdett, �s a Demokrata P�rt nem d�li}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�rmaz�s� vezet\uc1\u337Xi
    szembefordultak a faji szegreg�ci�val. A reneg�t d�li demokrat�k a
    Tag�llami}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jogok
    Demokrata P�rtj�nak (States\uc1\u8217X Rights Democratic Party) z�szlaja
    alatt �jraegyes�ltek, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {versenybe sz�lltak az 1948-as eln�kv�laszt�son. Jel�ltj�k, Strom
    Thurmond, n�gy �llamot nyert meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mag�nak, �s az elektori gy\uc1\u369Xl�sen �sszesen 39
    szavazatot kapott. De ez nagyon messze volt att�l,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amekkora hatalommal az egys�ges Demokrata
    P�rt b�rt az orsz�gos politik�ban, �s amekkora r�szt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {abb�l kihas�tott mag�nak a p�rt d�li
    sz�rnya. Strom Thurmond kamp�ny�ban legink�bb azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hangoztatta, hogy szerinte a sz�vets�gi
    korm�ny nem lesz k�pes hathat�s beavatkoz�sra, nem fogja}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudni r�venni
    a d�li �llamokat int�zm�nyeik �talak�t�s�ra. �ll�spontj�t igen mark�nsan
    fogalmazta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {meg: \uc1\
    u8222X�n mondom �n�knek, h�lgyeim �s uraim, a hadsereg�nk �sszes katon�ja is kev�s
    ahhoz, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�k�nyszer�ts�k a d�lieket, sz�ntess�k meg a szegreg�ci� int�zm�ny�t, �s
    engedj�k be a n�gereket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�nh�zainkba, az uszod�inkba, az otthonainkba �s a templomainkba.\
    uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {V�g�l
    nem lett igaza. A legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g d�nt�seinek �rtelm�ben meg
    kellett sz�ntetni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szegreg�ci�t az oktat�sban, t�bbek k�z�tt Mississippi �llam egyetem�n,
    Oxfordban is. 1962-ben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hossz� jogi csat�roz�sok ut�n, a sz�vets�gi b�r�s�g elrendelte, hogy
    James Mereditht, a l�gier\uc1\u337X fiatal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fekete veter�nj�t fel kell venni az Ole Miss becen�ven ismert
    int�zm�nybe. A hat�rozat v�grehajt�sa}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen az �n. polg�ri tan�csok (Citizens\
    uc1\u8217X Councils) szervezett �sszehangolt tiltakoz�akci�t. Az els\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ilyen tan�cs a
    Mississippi �llambeli Indianol�ban j�tt l�tre 1954-ben, hogy harcoljon a
    szegreg�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {megsz�ntet�se ellen. Szeptember 13-�n Mississippi �llam korm�nyz�ja, Ross
    Barnctt a telev�zi�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nyilv�noss�ga el\uc1\u337Xtt tagadta meg a b�r�s�gi rendelet v�grehajt�s�t,
    bejelentve, hogy el\uc1\u337Xbb z�ratja be}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {az �llam egyetemeit, mintsem azok beleegyezn�nek a
    deszegreg�ci�ba. V�g�l, miut�n Washingtonban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Barnett t�bbsz�r is le�lt t�rgyalni John Kennedy
    eln�kkel �s R�bert Kennedy igazs�g�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {miniszterrel, a sz�vets�gi korm�ny er\uc1\u337Xszakos
    intervenci�t alkalmazva v�grehajtotta a rendeletet.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kit\uc1\u369Xzt�k a napot, amikor Mereditht,
    b�keb�r�k k�s�ret�ben, Oxfordba viszik. A feh�r fajv�d\uc1\u337Xk m�r j�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xre szervezkedni
    kezdtek. Szeptember 30-�n, egy nappal Meredith �rkez�se el\uc1\u337Xtt, a
    b�keb�r�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megjelentek
    az egyetem ter�let�n, �s k�r�lvett�k a k�zponti �p�letet. Megjelent egy nagyj�b�l
    2500}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xs
    t�meg, �s nemsok�ra zend�l�s t�rt ki. A rend\uc1\u337Xr�k k�nnyg�zzal
    pr�b�lt�k oszlatni a t�meget, de}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {hamarosan r�juk t�madtak. �jjel 10 �r�ra meg�rkeztek a
    sz�vets�gi csapatok is a v�rosba, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {helyre�ll�ts�k a rendet. 20 ezer katona �s a nemzet\uc1\
    u337Xrs�g 11 ezer tagja lepte el Oxfordot. �sszesen 300}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {embert tart�ztattak le. Meredith �gy
    d�nt�tt, az egyetemen marad, ahol v�g�l - rend\uc1\u337Xrb�r�k �s 300}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {katona v�delm�t �lvezve
    - lediplom�zott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    d�li �llamok int�zm�nyi reformj�ban d�nt\uc1\u337X szerepet j�tszott a sz�vets�gi
    t�rv�nyhoz�s. 1957-ben,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amikor megsz�letett az els\uc1\u337X polg�rjogi t�rv�ny (Civil Rights Act), az
    akkor szen�tori posztot bet�lt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {Storm Thurmond 24 �r�n �s 18 percen �t folyamatosan
    besz�lt, hogy megakad�lyozza, vagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {legal�bbis k�sleltesse a t�rv�ny elfogad�s�t. Besz�de sor�n
    felolvasta, t�bbek k�z�tt, az eg�sz}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {F�ggetlens�gi nyilatkozatot �s k�l�nf�le telefonk�nyveket.
    De mindhi�ba. Az 1957-es t�rv�nnyel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {megindult folyamat az 1964-es polg�rjogi t�rv�nnyel �rte
    el a cs�cspontj�t: ez a t�rv�ny hat�lyon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�v�l helyezett egy eg�sz sor, �llami szint\uc1\
    u369X, szegreg�l� t�rv�nyi szab�lyz�st �s gyakorlatot. A}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szavazati jogok 1965-�s t�rv�nye (Voting
    Rights Act) kimondta, hogy az �rni-olvasni tud�s tesztel�se,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a fejad� �s a t�bbi, diszkrimin�l� m�dszer
    mind t�rv�nytelen, sz�vets�gi fel�gyelet al� vonta tov�bb�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az egyes tag�llamokban zajl�
    v�laszt�sokat.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {Mindezen esem�nyek hat�s�ra jelent\uc1\u337Xs v�ltoz�sok t�rt�ntek a d�li
    �llamok gazdas�gi �s jogi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer�ben. Mississippiben p�ld�ul 1960-ban a
    v�laszt�sra jogosult feket�knek csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mintegy 5sz�zal�k-a szavazott. 1970-ben ez az ar�ny
    50sz�zal�k-ra n\uc1\u337Xtt. Alabam�ban �s D�l-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karolin�ban 10sz�zal�k-r�l n\uc1\u337Xtt
    50sz�zal�k-ra a r�szv�teli ar�ny. Ezek a v�ltoz�sok a v�laszt�sok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {term�szet�re is
    kihatottak, mind helyi, mind orsz�gos szinten. De, ami m�g fontosabb, a
    feket�ket}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {diszkrimin�l�, kizs�km�nyol� int�zm�nyek politikai t�mogatotts�ga - az
    eddig meghat�roz� szerepet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {j�tsz� Demokrata P�rt r�sz�r\uc1\u337Xl - elporladt. Es ezzel
    megny�lt az �t a tov�bbi v�ltoz�sok el\uc1\u337Xtt, j�hetett}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a gazdas�gi int�zm�nyek �talak�t�sa. Az
    1960-as �vek int�zm�nyi reformjait megel\uc1\u337Xz\uc1\u337Xen a feket�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szinte teljesen ki
    voltak z�rva a textilgy�rakb�l. 1960-ban a d�li textilgy�rakban csup�n a munk�sok}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {5sz�zal�k-a volt
    fekete. A polg�rjogi t�rv�nyek v�get vetettek ennek a diszkrimin�ci�nak. 1970-ben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez az ar�ny m�r
    15sz�zal�k volt, 1990-ben pedig 25sz�zal�k. Egyre cs�kkent a feket�kkel szembeni}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    diszkrimin�ci�, oktat�si lehet\uc1\u337Xs�geik is jelent\uc1\u337Xsen
    javultak, �s a d�li �llamok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {munkaer\uc1\u337Xpiaca is egyre nyitottabb� v�lt. A befogad�
    int�zm�nyek megjelen�se mag�val hozta a gyors}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�st is.
    1940-ben a d�li �llamokban az egy f\uc1\u337Xre jut� �ves j�vedelem csak fele volt
    az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gos �tlagnak.
    Ez az ar�ny 1940-es evek v�g�n, az 1950-es �vek elej�n kezdett javulni. 1990-re}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ez a k�l�nbs�g
    l�nyeg�ben elt\uc1\u369Xnt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ahogy Botswan�ban, �gy az Egyes�lt �llamok d�li �llamaiban is a
    befogad� politikai �s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszer volt a fejl\uc1\u337Xd�s kulcsa. Ez
    tal�lkozott �ssze a d�li �llamok kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer�ben szenved\uc1\u337X
    feket�k egyre n�vekv\uc1\u337X el�gedetlens�g�vel �s a Demokrata P�rt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyp�rti uralm�nak
    �sszeoml�s�val. Teh�t a fenn�ll� int�zm�nyek alak�tott�k a v�ltoz�sok
    �tj�t. Ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {esetben
    d�nt\uc1\u337X fontoss�g� volt, hogy a d�li �llamok int�zm�nyei az
    Egyes�lt �llamok befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sz�vets�gi int�zm�nyrendszer�n bel�l helyezkedtek el, �s ez�rt
    tudt�k a d�li feket�k v�g�l mozg�s�tani}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {a sz�vets�gi korm�nyt, �s �gy�k melle �ll�tani a sz�vets�gi
    int�zm�nyeket. Ezt az eg�sz folyamatot az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {is seg�tette, hogy - mivel a feket�k t�meg�vel v�ndoroltak el
    a d�li �llamokb�l,
    a gyapottermeszt�st}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {pedig g�pes�tett�k - megv�ltoztak a gazdas�gi felt�telek, �s a d�li
    elitek m�r nem volt hajland�ak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tov�bb harcolni.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li2626\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {Nem lehet j�l�tet konstru�lni}\b0 \par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A k�nyvben kifejtett
    elm�let�nkt\uc1\u337Xl elt�r\uc1\u337Xen, a tudatlans�g hipot�zise r�gt�n
    megold�st is k�n�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szeg�nys�g probl�m�j�ra: ha a tudatlans�g juttatott minket ebbe a helyzetbe, akkor
    az uralkod�k �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai d�nt�shoz�k felvil�gos�t�sa �s inform�l�sa h�zhat ki minket a cs�v�b�l,
    �s mi pedig k�pesek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lesz�nk vil�gszerte j�l�tet teremteni azzal, hogy megfelel\uc1\u337X
    tan�csokat osztogatunk, �s meggy\uc1\u337Xzz�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikusokat arr�l, hogy mi tesz j�t a
    gazdas�gnak. A 2. fejezetben m�r sz� esett err\uc1\u337Xl a hipot�zisr\uc1\
    u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {akkor �s ott
    bemutattuk, mit m\uc1\u369Xvelt az 1970-es �vek elej�n Gh�na minisztereln�ke, Kofi
    Busia. Ez azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�masztja al�, hogy a piaci hi�nyoss�gokat cs�kkenteni k�pes �s a
    gazdas�gi n�veked�st �szt�nz\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {politik�k bevezet�s�nek legf\uc1\u337Xbb akad�lya nem a
    politikusok tudatlans�ga, hanem azok az �szt�nz\uc1\u337Xk �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {korl�tok, amelyeket a politikai �s
    gazdas�gi int�zm�nyek t�masztanak. Mindazon�ltal a tudatlans�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hipot�zise m�g mindig el\uc1\
    u337Xkel\uc1\u337X helyen �ll bizonyos nyugati politikai k�r�kben, ahol
    szinte csak az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sz�m�t, hogyan lehetne j�l�tet konstru�lni.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek a
    konstrukci�s pr�b�lkoz�sok �ltal�ban k�tf�l�k lehetnek. Az egyik t�pus -
    amelyet gyakran}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {olyan
    nemzetk�zi szervezetek t�mogatnak, mint az IMF - elismeri, hogy az
    alacsony fejletts�gi szint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {oka a rossz gazdas�gpolitika �s gazdas�gi int�zm�nyrendszer, majd
    �ssze�ll�t egy list�t a javasolhat�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejleszt�sekr\uc1\u337Xl, �s igyekszik r�venni a szeg�ny orsz�gokat
    ezeknek a v�grehajt�s�ra. (A washingtoni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {konszenzusnak is van egy ilyen list�ja.) Ezek a
    fejleszt�sek olyan fontos t�m�kra �sszpontos�tanak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mint a makrogazdas�gi stabilit�s, �s olyan,
    l�tsz�lag vonz� makrogazdas�gi c�lokat t\uc1\u369Xznek ki, mint az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�llami szektor m�ret�nek
    cs�kkent�se, a lebeg\uc1\u337X �rfolyamok rendszer�nek bevezet�se vagy a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {t\uc1\u337Xkesz�ml�k
    liberaliz�ci�ja. De olyan mikrogazdas�gi c�lokat is megfogalmaznak, mint
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {privatiz�ci�, a
    k�zszolg�ltat�sok hat�konys�g�nak n�vel�se; �s, tal�n, m�g arra is
    tesznek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {javaslatokat,
    hogyan kellene - legink�bb korrupci�ellenes int�zked�sekkel - fejleszteni
    az �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\
    u369Xk�d�s�t. B�r �nmagukban ezek a reformok �sszer\uc1\u369Xnek t\uc1\
    u369Xnnek, a washingtoni, londoni, p�rizsi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�b sz�khely\uc1\u369X nemzetk�zi szervezetek rossz
    perspekt�v�b�l k�zel�tik meg a t�m�t, �s �gy figyelmen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�v�l hagyj�k a politikai int�zm�nyek �s
    az �ltaluk alkalmazott korl�tok szerep�t. Amikor a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nemzetk�zi int�zm�nyek �gy akarnak
    gazdas�gi n�veked�st konstru�lni, hogy megparancsolj�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szeg�ny orsz�goknak, vegy�k �t az �ltaluk
    jobbnak �t�lt politik�kat �s int�zm�nyeket, akkor az�rt nem}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rnek el sikert, mert nem veszik figyelembe
    a rossz politik�k �s int�zm�nyek val�di ok�t, �s kiz�r�lag}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abb�l indulnak ki, hogy a szeg�ny orsz�gok
    vezet\uc1\u337Xi tudatlanok. Ennek pedig az lesz a k�vetkezm�nye,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a szeg�ny orsz�gok nem veszik
    �t �s nem val�s�tj�k meg ezeket a politik�kat, vagy ha igen, akkor}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csak n�vleg.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1980-90-es �vekben a vil�g
    sz�mos orsz�g�ban, p�ld�ul Latin-Amerik�ban, ahol l�tsz�lag}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�gbementek ilyen reformok, a
    gazdas�g csak stagn�lt. Val�j�ban ezeket a reformokat r�tukm�lt�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezekre az orsz�gokra, ahol a
    politikai h�tt�r ek�zben mit sem v�ltozott. Ez�rt azt�n, m�g ha voltak is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {reformok, azok nem �rhett�k
    el a c�ljukat, vagy ha igen, a politikusok mindent megtettek az�rt, hogy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tomp�ts�k a hat�sukat. J�
    p�lda erre az, hogyan \uc1\u8222Xval�sult meg\uc1\u8221X a nemzetk�zi
    int�zm�nyek egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {legfontosabb aj�nl�sa, a jegybank f�ggetlens�g�nek megteremt�se, amelynek
    az volt a c�lja, hogy}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {biztos�tsa a makrogazdas�gi stabilit�st. Vagy az
    t�rt�nt, hogy ezt az aj�nl�st csak elm�letben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�s�tott�k meg, de a gyakorlatban nem;
    vagy a megval�s�t�st al��sta egy�b politikai eszk�z�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {haszn�lata. Pedig elvben ez egy nagyon is
    �sszer\uc1\u369X l�p�s. A politikusok szerte a vil�gon elk�vetik azt a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hib�t, hogy t�bbet k�ltenek,
    mint amennyi ad�bev�telt realiz�lnak, majd arra k�nyszer�tik a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jegybankot, hogy a
    k�l�nbs�get a forgalomban l�v\uc1\u337X k�szp�nz�llom�ny n�vel�s�vel
    kompenz�lja,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagyis
    nyomtasson m�g p�nzt. Az ebb\uc1\u337Xl ered\uc1\u337X infl�ci� viszont
    instabilit�st �s bizonytalans�got okoz.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {A javaslat kidolgoz�i �gy gondolt�k, hogy egy f�ggetlen
    jegybank - mint amilyen p�ld�ul a n�met}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bundesbank - majd ellen�ll a politikai nyom�snak, �s
    korl�tozza az infl�ci� m�rt�k�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Zimbabwe eln�ke, Mugabe �gy d�nt�tt, megfogadja a nemzetk�zi
    tan�csot: 1995-ben Zimbabwe}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {jegybankj�t f�ggetlenn� nyilv�n�totta. Azel\uc1\u337Xtt az
    infl�ci�s r�ta 20sz�zal�k k�r�l mozgott. 2002-re}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el�rte a 140sz�zal�k-ot. 2003-ban m�r
    k�zel 600sz�zal�k volt; 2007-ben 66 000sz�zal�k; �s 2008-}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {ban 230 000 000sz�zal�k!
    Term�szetesen egy olyan orsz�gban, ahol az eln�k nyeri a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lott�f\uc1\u337Xnyerem�nyt, senkit nem
    lep meg, hogy a jegybank f�ggetlens�g�nek t�rv�nybe iktat�sa m�g nem}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelent semmit. A zimbabwei jegybank
    korm�nyz�ja val�sz�n\uc1\u369Xleg tudta, mi t�rt�nhetett Sierra Leone-i}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {koll�g�j�val, aki \uc1\
    u8222Xleesett\uc1\u8221X a jegybank �p�let�nek tetej�r\uc1\u337Xl, amikor
    ellent mert mondani Siaka}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Stevensnek. F�ggetlens�g ide vagy oda, testi �ps�g�nek meg�v�sa
    �rdek�ben ink�bb engedett az eln�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vetel�seinek, meg ha ezzel kock�ra tette is a gazdas�g eg�szs�gi
    �llapot�t. De nem minden orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {olyan, mint Zimbabwe. Az 1990-es �vekben Argent�n�ban �s
    Kolumbi�ban is f�ggetlenn� v�lt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {jegybank, �s ez t�nyleg cs�kkentette is az infl�ci�t.
    De, mivel a politikai helyzet egyik orsz�gban sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltozott, a politikai elit megtal�lta a
    m�dj�t, hogy szavazatokat vegyen, megv�dje az �rdekeit, �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megjutalmazza �nmag�t �s a
    h�veit is. P�nzt m�r nem nyomtathattak, ez�rt m�s m�dszerekhez}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamodtak. A jegybank
    f�ggetlenn� v�l�sa mindk�t orsz�gban egybeesett a korm�nyzati kiad�sok}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u337Xv�t�s�vel,
    amelyeket j�r�szt hitelekb\uc1\u337Xl finansz�roztak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    j�l�tkonstru�l�s m�sik t�pusa manaps�g sokkal felkapottabb. Ez a t�pus
    elismeri, hogy nem lehet}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egy orsz�got gyors �s k�nny\uc1\u369X megold�sokkal, egyik napr�l a
    m�sikra vagy ak�r csak n�h�ny �vtized}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {alatt kiemelni a szeg�nys�gb\uc1\u337Xl. Viszont azt �ll�tja,
    hogy van sz�mos olyan \uc1\u8222Xmikropiaci hi�nyoss�g\uc1\u8221X,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyet n�h�ny j� tan�ccsal is
    p�tolni lehet, �s bek�sz�nt a j�l�t, ha a politikai d�nt�shoz�k}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kihaszn�lj�k ezeket a lehet\uc1\
    u337Xs�geket - amihez megint csak elegend\uc1\u337X n�h�ny k�zgazd�sz �s m�s
    szak�rt\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {seg�ts�ge �s elk�pzel�se. Ezen elm�let szerint a szeg�ny orsz�gokban minden
    ter�leten vannak ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kisebb piaci hi�nyoss�gok, p�ld�ul az oktat�si rendszerben, az eg�szs�g�gyi
    ell�t�s rendszer�ben �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {piacszervez�sben. Ez k�ts�gtelen�l �gy van. De a gond az, hogy ez a
    sok, apr� piaci hi�nyoss�g tal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {csak a j�ghegy cs�csa, egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben
    m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X t�rsadalom m�lyben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�kerez\uc1\u337X probl�m�inak t�nete. Az sem
    v�letlen, hogy a szeg�ny orsz�gok rossz makrogazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politik�t folytatnak, �gy az sem lehet
    v�letlen, hogy az oktat�si rendszer�k nem j�l m\uc1\u369Xk�dik. Ezeket a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {piaci hi�nyoss�gokat nem
    lehet kiz�r�lag a tudatlans�gra fogni. A politikai d�nt�shoz�k �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�rokrat�k, akiknek
    k�vetni�k kellene ezeket a j� sz�nd�k� tan�csokat, tal�n maguk is �pp�gy r�szei a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�nak, �s az
    ennek az eredm�nytelens�gnek a kik�sz�b�l�s�re ir�nyul� pr�b�lkoz�sok sokszor}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {visszafel� s�lhetnek el,
    m�ghozz� pontosan az�rt, mert a felel\uc1\u337Xs�k nem a szeg�nys�g int�zm�nyi
    okait}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn133\margbsxn133\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {pr�b�lj�k legy\uc1\u337Xzni.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ezeket a probl�m�kat j�l illusztr�lja a Seva Mandir nev\uc1\u369X
    indiai civilszervezet intervenci�ja, amellyel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megpr�b�lt jav�tani R�dzsaszt�n �llam eg�szs�g�gyi
    ell�t�si rendszer�nek helyzet�n. Az eg�szs�g�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ell�t�s India egyik nagy, m�lyen gy�kerez\uc1\u337X
    probl�m�ja �s kudarca. Az �llami eg�szs�g�gyi ell�t�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {legal�bbis elm�letileg, sz�les k�rben
    el�rhet\uc1\u337X �s olcs�, az eg�szs�g�gyi dolgoz�kr�l pedig}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy j�l
    k�pzettek. M�gsem veszi ig�nybe senki az �llami eg�szs�g�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket, m�g a legszeg�nyebbek sem.
    Helyette ink�bb a sokkal dr�g�bb, szab�lyozatlan �s n�ha}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hi�nyosan m\uc1\u369Xk�d\uc1\u337X
    mag�nszolg�ltat�kat v�lasztj�k. De nem az�rt, mert �sszer\uc1\u369Xtlen�l
    gondolkodn�nak:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    �llami int�zm�nyekben gyakorlatilag lehetetlen b�rmilyen ell�t�st is ig�nybe venni,
    mert akkora a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {munkaer\
    uc1\u337Xhi�ny. Aki m�gis felkeresi a helyi �llami rendel\uc1\u337Xt vagy
    k�rh�zat, az nemhogy n\uc1\u337Xv�rt nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�l, de val�sz�n\uc1\u369Xleg az �p�letbe sem
    tud bejutni, mert ezek az int�zm�nyek szinte mindig z�rva}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tartanak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {2006-
    ban a Seva Mandir, egy csoport k�zgazd�sszal kar�ltve, kidolgozott egy
    �szt�nz\uc1\u337Xrendszert,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy R�dzsaszt�n �llam Udaipur k�rzet�ben r�vegy�k a n\uc1\
    u337Xv�reket, j�rjanak be a munkahely�kre. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {�tlet r�m egyszer\uc1\u369X volt: a Seva Mandir
    blokkol��r�kat szereltetett fel, amelyek r�b�lyegezt�k egy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lapra a d�tumot �s az id\uc1\
    u337Xt, amikor a n\uc1\u337Xv�rek az int�zm�nyben voltak. A n\uc1\
    u337Xv�reknek naponta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {h�romszor kellett volna blokkolniuk, hogy igazolj�k: pontosan �rkeztek, napk�zben
    is ott voltak, majd}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {pontosan t�voztak. Ha a rendszer bev�lt volna, vagyis n\uc1\u337Xtt volna
    az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {min\uc1\u337Xs�ge �s mennyis�ge, az kiv�l� p�lda lenne arra
    - amit az elm�let �ll�t -, hogy igenis l�teznek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyszer\uc1\u369X megold�sok a fejl\uc1\
    u337Xd�s bonyolult probl�m�ira.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {De ez az akci� v�g�l eg�szen m�s eredm�nyt hozott. Nem
    sokkal az ut�n, hogy elindult a program,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hirtelen megugrott a munk�ba bej�r� n\uc1\u337Xv�rek
    sz�ma, de ez a lelkesed�s nagyon r�vid ideig tartott. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�rzet eg�szs�g�gyi igazgat�s�g�nak siker�lt -
    alig t�bb, mint egy �v alatt - sz�nd�kosan al��snia az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�nz\uc1\u337Xrendszert. A hi�nyz�sok
    sz�ma visszaesett a megszokott szintre, viszont meredeken n\uc1\u337Xtt a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xkivett\uc1\
    u8221X napok sz�ma, amikor a n\uc1\u337Xv�rek val�j�ban nem voltak bent a
    munkahely�k�n - de ezt a helyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�szs�g�gyi igazgat�s�g hivatalosan szankcion�lta. �s szint�n
    meredeken n\uc1\u337Xtt a meghib�sod�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {sz�ma: egyre t�bb blokkol��ra romlott el. De a Seva Mandir
    nem tudott a hely�kre �jat szereltetni,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mert a helyi illet�kesek nem voltak hajland�ak egy�ttm\uc1\
    u369Xk�dni vel�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Nem t\uc1\u369Xnik t�l innovat�v
    �tletnek arra k�nyszer�teni a n\uc1\u337Xv�reket, hogy naponta h�romszor}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {blokkoljanak. Val�
    igaz, hogy az iparban ez egy igen elterjedt gyakorlat, m�g Indi�ban is,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {bizony�ra a helyi
    eg�szs�g�gyi hat�s�goknak is ez�rt jutott esz�kbe ez a megold�s. M�gis}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\
    u369Xtlennek t\uc1\u369Xnik, hogy az�rt ne haszn�lt�k volna az �r�kat, mert nem
    tudtak kidolgozni egy ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {egyszer\uc1\u369X �szt�nz\uc1\u337Xrendszert. �s ezt igazolja
    az is, ami a program sor�n t�rt�nt. Az eg�sz-s�g�gyi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {igazgat�s�g szabot�lta a programot,
    mert �sszej�tszott a n\uc1\u337Xv�rekkel, �s szerepe volt abban, hogy a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hi�nyz�s ilyen
    m�reteket �lt�tt. Nem akart olyan �szt�nz\uc1\u337Xrendszert, ami arra k�nyszer�ti
    a n\uc1\u337Xv�reket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hogy bemenjenek dolgozni, k�l�nben cs�kken a fizet�s�k.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ez az eset azt illusztr�lja
    - kicsiben hogy milyen neh�z
    t�nyleges v�ltoz�sokat bevezetni, amikor eleve}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {az int�zm�nyrendszer okozza a probl�m�kat. Ez
    esetben nem korrupt politikusok vagy nagy hatalm�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {c�gek �st�k al� az int�zm�nyi reformot,
    hanem a helyi eg�szs�g�gyi igazgat�s�g �s a n\uc1\u337Xv�rek, akik}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�pesek voltak szabot�lni a
    Seva Mandir �s a k�zgazd�szok �szt�nz\uc1\u337Xrendszer�t. Ez alapj�n arra lehet}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkeztetni, ill�zi�
    csup�n, hogy sz�mos mikropiaci hi�nyoss�got k�nny\uc1\u369Xszerrel p�tolni
    lehet: az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi
    strukt�ra, amely a piaci hi�nyoss�gokat megteremti, g�tja lesz a
    megold�snak, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {mikroszint\uc1\u369X �szt�nz\uc1\u337Xk bevezet�s�nek �s fejleszt�s�nek is.
    Eredm�nytelen lesz minden pr�b�lkoz�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {amely a n�lk�l akar j�l�tet konstru�lni, hogy le�sna
    a probl�m�k gy�ker�ig, �s azokat - a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyeket �s az azokat fenntart� politik�t
    - akarn� megsz�ntetni.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li2746\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\
    cf0\f0\charscalex100\b {A k�lf�ldi seg�lyek kudarca}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az al-Kaida 2001. szeptember 11-i
    terrort�mad�s�t k�vet\uc1\u337Xen az amerikai hadsereg vezette fegyveres}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xk sz�lsebesen
    romba d�nt�tt�k az elnyom� t�lib rezsimet Afganiszt�nban, amely az al-
    Kaida}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tagjait
    b�jtatta. A 2001 december�ben az amerikai er\uc1\u337Xkkel egy�ttm\uc1\u369Xk�d\
    uc1\u337X, egykori afg�n modzs�hedek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vezet\uc1\u337Xi �s az afg�n diaszp�ra kulcsfigur�i (p�ld�ul
    H�mid Karzai) k�z�tt l�trej�tt bonni egyezm�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megalkotta egy demokratikus �llam
    fel�ll�t�s�nak terv�t. Az els\uc1\u337X l�p�s egy orsz�gos nagygy\uc1\
    u369Xl�s, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Loya
    Jirga �sszeh�v�sa volt, amely megv�lasztotta Karzait az �tmeneti korm�ny
    �l�re. A dolgok j�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alakultak. Az afg�nok t�bbs�ge nagyon szerette volna m�r elfelejteni a
    t�libokat. A nemzetk�zi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�z�ss�g azt gondolta, hogy Afganiszt�nnak csup�n egy nagy �sszeg\
    uc1\u369X k�lf�ldi seg�lyre van sz�ks�ge.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Hamarosan az ENSZ �s sz�mos vezet\uc1\u337X
    civilszervezet k�pvisel\uc1\u337Xi is megjelentek a f\uc1\u337Xv�rosban,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kabulban.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ami ezut�n k�vetkezett, az m�r
    nem kellett volna, hogy meglepet�s legyen, k�l�n�sen az�rt, mert az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elm�lt 50 �vben a szeg�ny
    orsz�goknak �s elbukott �llamoknak foly�s�tott k�lf�ldi seg�lyakci�k sorra}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kudarcot vallottak.
    Meglep\uc1\u337X vagy sem, de Afganiszt�nban is a szok�sos forgat�k�nyv
    ism�tl\uc1\u337Xd�tt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {meg. T�meg�vel �rkeztek az orsz�gba a seg�lyszervezetek munkat�rsai �s
    azok komplett csapatai a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {mag�nrep�l\uc1\u337Xg�peiken; �s mindenf�le civilszervezetek is
    megjelentek, hogy csin�lj�k, amit maguknak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kital�ltak, �s k�zben a legfels\uc1\u337Xbb szinteken
    megkezd\uc1\u337Xdtek a t�rgyal�sok a korm�nyok �s a nemzetk�zi}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�ss�g k�ld�tts�gei k�z�tt. Amerika
    t�bb milli�rd doll�rt k�lt�tt el Afganiszt�nra. Ennek a hatalmas}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�sszegnek azonban csup�n a t�red�k�t
    haszn�lt�k arra, hogy infrastrukt�r�t, iskol�kat �p�tsenek, vagy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�b, a befogad� int�zm�nyek
    kialak�t�s�hoz sz�ks�ges k�zszolg�ltat�sokat biztos�tsanak, vagy ak�r,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy helyre�ll�ts�k a t�rv�nyes
    rendet. B�r az infrastrukt�ra nagy r�sze m�g romokban volt, a seg�ly}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {els\uc1\u337X foly�s�tott
    r�szlet�t arra ford�tott�k, hogy fel�ll�tsanak egy l�git�rsas�got, hogy az
    ENSZ �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbi
    nemzetk�zi szervezet tisztvisel\uc1\u337Xinek legyen mivel r�pk�dni�k. Azt�n
    kellettek m�g sof\uc1\u337Xr�k �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {tolm�csok is, felvettek h�t n�h�ny angolul tud� b�rokrat�t, a
    megmaradt tan�rokat pedig szerz\uc1\u337Xdtett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {mell�j�k sof\uc1\u337Xrnek �s k�s�r\uc1\u337Xnek -
    term�szetesen az �tlag afg�n fizet�s t�bbsz�r�s��rt. Most, hogy az a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�h�ny j�l k�pzett b�rokrata a
    k�lf�ldi seg�lyszervezeteknek dolgozott, a be�raml� p�nzek, ahelyett,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy �jra�p�tett�k volna az
    orsz�g infrastrukt�r�j�t, elkezdt�k al��sni az afg�n �llamot, amit fel�p�teni}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s meger\uc1\u337Xs�teni
    voltak hivatottak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    f\uc1\u337Xv�rost�l t�vol, az orsz�g k�z�ps\uc1\u337X r�sz�n fekv\uc1\u337X
    egyik k�rzetben a falusiak azt hallott�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {r�di�ban, hogy �jabb, t�bb milli� doll�ros program
    indul, hogy a t�rs�g�kben �jj��p�ts�k a lerombolt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lak�h�zakat. Hossz� id\uc1\u337X ut�n egyszer
    csak megjelentek az egykori h�rhedt had�r, akkori korm�nytag,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ismail Khan sz�ll�tm�nyoz�si kartellj�nek
    kamionjai, �s leraktak n�h�ny fagerend�t. Ezek t�ls�gosan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nagyok voltak ahhoz, hogy a k�rzetben b�rmit is
    kezdeni lehessen vel�k, ez�rt a falusiak elhaszn�lt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {arra az egy dologra, amire lehetett: t\
    uc1\u369Xzif�nak. Hogy mi lett azzal a t�bb milli� doll�rral, amit a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {falusiaknak �g�rtek?
    A 20sz�zal�k-�t a genfi ENSZ-k�zpont k�lts�geinek fedez�s�rc ford�tott�k.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fennmarad� r�szt -
    alv�llalkoz�k�nt - egy civilszervezet kapta meg, �s az �sszeg 20sz�zal�k-�t az is
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {saj�t, br�sszeli
    k�zpontj�nak utalta. �s ez �gy ment tov�bb m�g h�rom szintig, �s a
    fennmarad�}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�sszegb\uc1\u337Xl minden r�szt vev\uc1\u337X f�l lecsippentett
    mag�nak k�r�lbel�l 20sz�zal�k-ot. Azon a kev�ske}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�nzen, ami v�g�l eljutott Afganiszt�nba,
    f�t vettek Nyugat-Ir�nb�l, illetve a p�nz nagyobbik r�sz�t}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ismail Khan sz�ll�tm�nyoz�si
    kartellj�nek fizett�k ki, a horribilis sz�ll�t�si k�lts�gek fedezetek�nt.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kisebb csoda volt, hogy
    azok a t�lm�retes gerend�k egy�ltal�n eljutottak a faluba.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s ami itt t�rt�nt, az nem egyedi eset.
    Sz�mos tanulm�ny k�sz�lt e t�m�ban, �s ezek becsl�sei szerint a}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�lyeknek csak k�r�lbel�l 10 vagy
    legfeljebb 20sz�zal�k-a jut c�lba. Jelenleg is t�bb tucat}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyomoz�s folyik csal�ssal v�dolt
    ENSZ- �s helyi tisztvisel\uc1\u337Xk �gy�ben, akik seg�lyp�nzeket}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sikkasztottak el. De a k�lf�ldi
    seg�lyez�sb\uc1\u337Xl ered\uc1\u337X legnagyobb pazarl�s nem csal�s eredm�nye
    volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hanem csak a
    hozz� nem �rt�s�, vagy - ami m�g rosszabb \uc1\u8212X a seg�lyszervezetek
    egyszer\uc1\u369Xen �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {m\uc1\u369Xk�dnek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Pedig ami Afganiszt�nban t�rt�nt, az val�sz�n\uc1\u369Xleg a sikeres
    seg�lyez�s min\uc1\u337Xs�tett eset�nek tekinthet\uc1\u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legal�bbis m�s p�ld�khoz viszony�tva.
    Az elm�lt 50 �vben t�bb sz�zmilli�rd doll�rt kaptak a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyok szerte a vil�gon, fejleszt�si
    seg�ly c�m�n. Ennek nagy r�sze rezsik�lts�gre �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ken\uc1\u337Xp�nzekre ment el, pont �gy,
    mint Afganiszt�nban. Vagy - ami m�g rosszabb - nagy r�sze olyan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dikt�torok zseb�be v�ndorolt,
    mint Mobutu, aki er\uc1\u337Xsen f�gg�tt ezekt\uc1\u337Xl a k�lf�ldi
    seg�lyekt\uc1\u337Xl,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {amelyeket nyugati patr�nusai biztos�tottak neki; ezekb\uc1\u337Xl, egyr�szt
    t�mogat�st vett mag�nak, m�sr�szt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vagyon�t gyarap�totta. De hasonl� volt a helyzet Fekete-
    Afrika t�bbi orsz�g�ban is. A humanit�rius}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {seg�lyek, amelyek �tmeneti enyh�l�st hoztak
    v�ls�gos id\uc1\u337Xkben - p�ld�ul legut�bb Haitin �s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Pakiszt�nban -, bizony�ra jobban
    hasznosultak, m�g ha ezek eljuttat�s�t is hasonl� probl�m�k}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {nehez�tett�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Annak ellen�re, hogy a fejleszt�si
    seg�lyek statisztik�ja ennyire rossz, m�g mindig a k�lf�ldi}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {seg�lyez�s az egyik legn�pszer\
    uc1\u369Xbb megold�s azok k�z�l, amelyeket a nyugati korm�nyok, az olyan}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nemzetk�zi szervezetek,
    mint az ENSZ �s a k�l�nb�z\uc1\u337X civilszervezetek a szeg�nys�g elleni harc
    egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {leghat�sosabb
    eszk�zek�nt el\uc1\u337Xszeretettel aj�nlgatnak. �s, term�szetesen, a
    k�lf�ldi seg�lyez�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kudarca folyamatosan megism�tli �nmag�t. Az a gondolat, hogy a gazdag
    nyugati orsz�goknak nagy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�sszeg\uc1\u369X fejleszt�si seg�lyekkel kell megoldaniuk a
    szeg�nys�g probl�m�j�t Fekete-Afrik�ban, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Karib-t�rs�gben, K�z�p-Amerik�ban �s D�l-�zsi�ban, onnan
    ered, hogy a gazdag orsz�goknak t�ves}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {elk�pzel�seik vannak a szeg�nys�g val�di okair�l. Az olyan
    orsz�gok, mint Afganiszt�n, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer�k miatt szeg�nyek, ennek pedig
    az a k�vetkezm�nye, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nincsenek tulajdonjogok, nincs t�rv�nyes rend, sem j�l m\uc1\
    u369Xk�d\uc1\u337X jogrendszer, �s az orsz�gos, valamint}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {- ez a gyakoribb - a helyi elit uralja a
    politikai �s a gazdas�gi �letet. Ugyanezen int�zm�nyi probl�m�k}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {miatt lesz hat�stalan minden k�lf�ldi
    seg�lyez�s is, mert a p�nzt elsikkasztj�k, �s kicsi az es�lye, hogy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {oda ker�l, ahova sz�nt�k. A
    legrosszabb esetben �ppen azt a rezsimet fogja meger\uc1\u337Xs�teni,
    amelyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeket a
    probl�m�kat gener�lja. Ha a tart�s gazdas�gi n�veked�s a befogad�
    int�zm�nyrendszer}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {f�ggv�nye, akkor az nem lehet megold�s, hogy seg�lyt adunk azoknak a
    rezsimeknek, amelyek egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer f�l�tt uralkodnak. Persze, nem
    tagadjuk, hogy a humanit�rius}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {seg�lyeken t�l azoknak a konkr�t seg�lyprogramoknak is van
    hasznuk �s �rtelm�k, amelyeknek}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn93\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {keret�ben iskol�k �p�lnek ott, ahol sosem
    voltak, vagy fizet�st kapnak a tan�rok, akiknek egy�bk�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {senki nem fizetne. Mert b�r a rengeteg
    seg�lyszervezet szinte ellepte Kabult, t�bbs�g�k vajmi keveset}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tett az�rt, hogy jav�tson az
    �tlagemberek �let�n, de azzal jelent\uc1\u337Xs sikereket �rtek el az
    oktat�si}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {rendszer
    fejleszt�s�ben, hogy iskol�k �p�ltek, f\uc1\u337Xleg, hogy l�nyoknak is, akiket a
    t�lib rezsim alatt, s\uc1\u337Xt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kor�bban is teljesen kiz�rtak az oktat�sb�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az egyik megold�s - amely az ut�bbi id\
    uc1\u337Xben egyre n�pszer\uc1\u369Xbb� v�lt, k�sz�nhet\uc1\u337Xen r�szben annak
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felismer�snek,
    miszerint az int�zm�nyeknek van n�mi k�z�k a j�l�thez, s\uc1\u337Xt m�g a
    seg�lyek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {foly�s�t�s�hoz is - az, hogy legyen a seg�ly felt�teles. E n�zet
    szerint a k�lf�ldi seg�lyez�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {foly�s�t�s�t bizonyos - a seg�lyezett orsz�gok korm�nyai
    �ltal teljes�tend\uc1\u337X - felt�telekhez kellene}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�tni. Ilyen felt�tel lehetne a piacok
    liberaliz�l�sa, vagy az elmozdul�s a demokr�cia fel�. George W.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bush �s korm�nya tette meg az
    eddigi legnagyobb l�p�st az ilyen t�pus�, felt�teles seg�lyez�s fel�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azzal, hogy elind�totta
    az �vezred Kih�v�sa Programot (Millennium Challenge Accounts), amely a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {j�v\uc1\u337Xbeni
    kifizet�seket a gazdas�gi �s politikai fejl\uc1\u337Xd�s sz�mos
    dimenzi�j�ban v�grehajtott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {mennyis�gi fejleszt�sek f�ggv�ny�v� tette. De, �gy t\uc1\
    u369Xnik, a felt�teles seg�ly semmivel sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�konyabb, mint a felt�tel n�lk�li. A
    felt�teleket nem teljes�t\uc1\u337X orsz�gok is jellemz\uc1\u337Xen
    ugyanannyi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�nzt
    kapnak, mint azok, amelyek eredm�nyesebbek. Ennek egy egyszer\uc1\u369X oka
    van: el\uc1\u337Xbbieknek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nagyobb sz�ks�g�k van a seg�lyre - fejleszt�si �s
    humanit�rius seg�lyre egyar�nt. �s, ahogy azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs32\cf0\f0\charscalex100 {sejteni lehetett, a felt�teles seg�ly minim�lis
    hat�ssal van az �rintett orsz�g int�zm�nyeire.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Tulajdonk�ppen el�g meglep\uc1\u337X lett
    volna, ha egy olyan ember, mint Siaka Stevens vagy Mobutu, egy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kicsit t�bb k�lf�ldi seg�ly�rt
    cser�be hirtelen elkezdi lerombolni azokat a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket, amelyekt\uc1\u337Xl eddig
    a hatalma �s a vagyona f�gg�tt. Ez a t�bblet�sszeg ugyanis, amit egy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dikt�tor akkor kaphatna meg, ha
    al��sn� a saj�t hatalm�t, olyan kicsi, hogy az�rt nem �ri meg kock�ra}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tennie sem a hatalm�t, sem az
    �let�t - m�g Fekete-Afrik�ban sem, ahol a k�lf�ldi seg�ly jelent\uc1\u337Xs t�tel}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a korm�nyok
    k�lts�gvet�s�ben, �s m�g a Millennium Challenge Accounts bevezet�se ut�n sem,
    amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pedig
    kiterjesztette a felt�telek k�r�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {De mindez nem azt jelenti, hogy a humanit�rius seg�lyeken k�v�l
    minden egy�b k�lf�ldi seg�lyez�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {be kellene sz�ntetni. Az egyr�szt nem lenne c�lravezet\uc1\u337X,
    m�sr�szt val�sz�n\uc1\u369Xleg m�g t�bb szenved�st}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {okozna. Az�rt nem lenne c�lravezet\uc1\u337X, mert
    sz�mos nyugati orsz�g polg�rai b\uc1\u369Xntudatot �reznek �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {agg�dnak a szerte a vil�gon el\
    uc1\u337Xfordul� gazdas�gi �s humanit�rius katasztr�f�k miatt, �s a
    k�lf�ldi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�lyez�s
    elhiteti vel�k, hogy tesz�nk valamit a probl�m�k lek�zd�s��rt. M�g ha nem
    is t�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�konyan. De
    ez a t�ny nem oltja ki az emberekb\uc1\u337Xl a seg�teni akar�s sz�nd�k�t, �s �gy
    nem vet v�get}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    k�lf�ldi seg�lyez�s rendszer�nek sem, A nemzetk�zi szervezetek �s
    civilszervezetek hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {komplexuma pedig tov�bbra is k�veteli �s mozg�s�tja majd az er\uc1\
    u337Xforr�sokat, hogy biztos�tani tudja a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {status quo fenntart�s�t. Egy�bk�nt pedig el�g sz�vtc-len
    dolog lenne megvonni a tov�bbi seg�lyeket a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {legr�szorul�bb orsz�gokt�l. Igen, a p�nz nagy r�sze
    k�rba v�sz. De ha minden seg�lyre sz�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {doll�rb�l csak 10 cent eljut a vil�g
    legszeg�nyebb embereihez, akkor az pont 10 centtel t�bb, mint}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amennyij�k azel\uc1\u337Xtt
    volt arra, hogy enyh�ts�k a legnagyobb nyomort, �s tal�n m�g ez is
    jobb, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {semmi.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn173\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindebb\uc1\u337Xl k�t fontos tanuls�got kell levonni. El\uc1\
    u337Xsz�r is, ma a k�lf�ldi seg�lyez�s nem igaz�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�kony eszk�z a bukott nemzetek
    megseg�t�s�re. Messze nem hat�kony. Minden orsz�gnak befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi �s politikai int�zm�nyekre
    van sz�ks�ge ahhoz, hogy ki tudjon t�rni a szeg�nys�gb\uc1\u337Xl. A}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�lf�ldi seg�lyez�s
    jellemz\uc1\u337Xen vajmi keveset tud tenni ennek �rdek�ben, �s semmi
    esetre sem �gy,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ahogy most m\uc1\u369Xk�dik ez a rendszer. Fontos, hogy felismerj�k az egyenl\uc1\
    u337Xtlens�g �s a szeg�nys�g val�di}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {okait, m�ghozz� pontosan az�rt, hogy ne f\uc1\u369Xzz�nk nagy
    rem�nyeket hamis �g�retekhez. Mivel ezek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�k az int�zm�nyrendszerben gy�kereznek, a
    k�lf�ldi seg�lyek - meg�rkezve a fogad� orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer�be - aligha tudnak
    tart�s n�veked�st gener�lni. M�sodszor, mivel a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek
    kialak�t�sa kulcsfontoss�g�, hasznos lenne a jelenlegi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�lyez�st, legal�bb r�szben, ezeknek
    a kialak�t�s�ra ford�tani. Ahogy azt l�ttuk, a felt�teless�g}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�nmag�ban nem megold�s, mert
    ahhoz a hatalmon l�v\uc1\u337X vezet\uc1\u337Xknek engedm�nyeket kellene
    tenni�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Viszont,
    tal�n jobb kil�t�sokkal kecsegtetne az, ha �gy struktur�ln�k a k�lf�ldi seg�lyeket,
    hogy azok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {felhaszn�l�sa �s adminisztr�ci�ja a hatalomb�l egy�bk�nt kiz�rt csoportokat �s
    vezet\uc1\u337Xket is bevonn�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a d�nt�shozatali folyamatba, �s hatalomhoz juttatn� a lakoss�g
    sz�les r�tegeit.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn0\
    margrsxn13\margtsxn266\margbsxn93\pard\li4720\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\
    charscalex100\b {Meger\uc1\u337Xs�t�s}\b0 \par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li693\ri0\sl-320\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nyugtalanok voltak. Braz�li�ban 1964 �ta - az�ta, hogy a hadsereg
    megbuktatta Jo�o Goulart}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {eln�k demokratikus korm�ny�t - tilos volt sztr�jkolni. De
    most kipattant a h�r, hogy a korm�ny}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {korrig�lta az infl�ci�s adatokat, �gy a
    meg�lhet�si k�lts�gek n�veked�s�nek m�rt�k�t eddig}\par\pard\li693\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {al�becs�lt�k. Ahogy megkezd\uc1\u337Xd�tt a
    7:00 �rai m\uc1\u369Xszak a munk�sok letett�k a szersz�maikat.}\par\pard\
    li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Reggel 8:00 �rakor Gilson
    Menezes szakszervezeti szervez\uc1\u337X �s gy�ri munk�s �sszeh�vta a}\par\
    pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szakszervezetet. A S�o
    Bernard�-i vas- �s f�mipari dolgoz�k szakszervezet�nek eln�ke egy 33}\par\pard\
    li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ves aktivista, bizonyos
    Luiz In�cio Lula da Silva (becenev�n Lula) volt. D�lre \uc1\u337X is
    be�rt a}\par\pard\li693\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gy�rba.
    Amikor a c�gvezet�s arra k�rte, besz�lje r� a munk�sokat, hogy menjenek
    vissza}\par\pard\li693\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dolgozni, \
    uc1\u337X megtagadta a k�r�st.}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A Scania-sztr�jkkal indult meg az a sztr�jkhull�m,
    amely azut�n v�gigs�p�rt eg�sz Braz�li�n.}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {L�tsz�lag ezek a sztr�jkok a b�rekr\uc1\u337Xl sz�ltak,
    de Lula k�s\uc1\u337Xbb ezt nyilatkozta:}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XAzt hiszem, a gazdas�gi �s a politikai
    t�nyez\uc1\u337Xk nem v�laszthat�k sz�t. [...] A [...] harc a b�remel�s�rt}\par\
    pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyt, de a
    munk�soszt�ly, mik�zben a magasabb fizet�s�rt harcolt, politikai gy\uc1\u337Xzelmet
    aratott.\uc1\u8221X}\par\pard\li106\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A brazil munk�smozgalom felt�mad�sa csak egy r�sze volt
    annak a sokkal sz�lesebb t�rsadalmi}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {reakci�nak, amelyet a brazil n�p a 15 �ve tart� katonai
    uralomra adott. Ak�rcsak Lula - akinek az volt}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {a sorsa, hogy a demokr�cia helyre�ll�t�sa ut�n
    Braz�lia eln�ke legyen -, a baloldali �rtelmis�gi,}\par\pard\li106\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Fernando Henrique Cardoso is azon a
    v�lem�nyen volt, hogy Braz�li�ban akkor lesz demokr�cia, ha a}\par\pard\li106\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hadsereggel szemben �ll�, k�l�nb�z\
    uc1\u337X t�rsadalmi csoportok �sszefognak. M�r 1973-ban azt mondta,}\par\
    pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy amire sz�ks�g van,
    az \uc1\u8222Xa polg�ri t�rsadalom, [...] a szakmai sz�vets�gek, a szakszervezetek,
    az}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egyh�zak, a
    di�kszervezetek, a tanul�csoportok �s a vitak�r�k, a t�rsadalmi mozgalmak}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felt�maszt�sa\uc1\
    u8221X - m�s sz�val a sz�les t�rsadalmi koal�ci� megteremt�se, azzal a
    c�llal, hogy}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {helyre�ll�ts�k a demokr�ci�t �s �talak�ts�k a brazil t�rsadalmat.}\par\pard\li106\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li106\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A Scania-sztr�jk ind�totta el ennek a koal�ci�nak a form�l�d�s�t.
    1978 v�g�n Lula m�r azt tervezte,}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy �j politikai p�rtot alap�t: ez lesz a Munk�sp�rt. De
    azt akarta, hogy ez ne csup�n a}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szakszervezetisek, hanem minden b�rb\uc1\u337Xl �s fizet�sb\
    uc1\u337Xl �l\uc1\u337X munk�s �s a szeg�nyek p�rtja is legyen.}\par\pard\
    li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Braz�li�ban a szakszervezeti
    vezet\uc1\u337Xk politikai pr�b�lkoz�sai kezdtek �sszeforrni az akkoriban}\
    par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megindul� t�rsadalmi
    mozgalmakkal. 1979. augusztus 18-�n S�o Paul�ban gy\uc1\u369Xl�st tartottak,
    hogy}\par\pard\li106\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {megbesz�lj�k a
    Munk�sp�rt megalap�t�s�nak r�szleteit, �s ez �sszehozta az egykori
    ellenz�ki}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {politikusokat, a szakszervezeti vezet\uc1\u337Xket, a di�kokat, az
    �rtelmis�gieket, valamint az 1970-es �vek}\par\pard\li106\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {eleje �ta megindult sz�z, k�l�nf�le t�rsadalmi
    mozgalom k�pvisel\uc1\u337Xit. A Munk�sp�rt - amely 1979}\par\pard\li106\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {okt�ber�ben, S�o Bernardo v�ros S�o
    Judas Tadeo �tterm�ben kezdte meg p�lyafut�s�t - mindezeket}\par\pard\li106\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a csoportokat sz�nd�kozott k�pviselni.}\
    par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    hadsereg, vonakodva ugyan, de ekkor m�r megind�totta azt a politikai nyit�st,
    amelynek az �jonnan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alakult p�rt hamarosan komoly haszon�lvez\uc1\u337Xje lett. El\uc1\
    u337Xsz�r az 1982-es helyhat�s�gi v�laszt�sokon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ind�tott jel�lteket, �s k�t helyen m�r
    ekkor siker�lt elnyernie a polg�rmesteri posztot. Az 1980-as}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�vtizedben, ahogy Braz�li�ban
    beindult a demokratiz�l�d�s, a Munk�sp�rt kezdte sorra �tvenni az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�nkorm�nyzatokat. 1988-ban
    m�r 36 v�laszt�k�rzetben korm�nyoztak munk�sp�rtiak, t�bbek k�z�tt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan nagyv�rosokban is, mint
    S�o Paulo �s Porto Alegre. 1989-ben, a katonai puccs �ta az els\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {szabad
    eln�kv�laszt�son, Lula a Munk�sp�rt jel�ltjek�nt az els\uc1\u337X k�rben a
    szavazatok 16sz�zal�k-�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szerezte meg. A mindent eld�nt\uc1\u337X m�sodik k�rben,
    Fernando Collor vet�lyt�rsak�nt, 44sz�zal�k-ot}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kapott.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az �nkorm�nyzatok
    megh�d�t�sa az 1990-es �vekben �j lend�letet vett, �s e folyamat sor�n
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Munk�sp�rt kezdett
    egyfajta szimbiotikus kapcsolatba ker�lni sok helyi, t�rsadalmi
    mozgalommal.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Porto
    Alegr�ben az els\uc1\u337X munk�sp�rti vezet�s 1988 ut�n bevezette a r�szv�teli
    k�lts�gvet�s-k�sz�t�st,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ami azt jelentette, hogy a lakoss�got is bevonta a v�ros k�lts�gvet�si
    priorit�sainak �ssze�ll�t�s�ba.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Ezzel egy olyan rendszert teremtett meg, amely ma m�r
    szerte a vil�gon modellk�nt szolg�l az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {�nkorm�nyzatok elsz�moltathat�s�g�hoz �s nyitotts�g�hoz.
    Emellett hatalmas fejleszt�seket hajtott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {v�gre a k�zszolg�ltat�sokban, �s jelent\uc1\u337Xs m�rt�kben
    jav�tott a v�ros lak�inak �letmin\uc1\u337Xs�g�n. A p�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {helyi szinten sikeres korm�nyzati strukt�r�ja
    megalapozta a sz�lesebb k�r\uc1\u369X politikai mozg�s�t�st �s az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gos szint\uc1\u369X sikert. B�r
    Lula - Fernando Henrique Cardos�val szemben - az 1994-es �s az 1998-as}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eln�kv�laszt�son is
    alulmaradt, 2002-ben v�g�l megv�lasztott�k Braz�lia eln�k�nek. Az
    orsz�gban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az�ta is a
    Munk�sp�rt van hatalmon.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Braz�li�ban annak, hogy �sszefogtak a k�l�nf�le t�rsadalmi mozgalmak
    �s munk�sszervezetek, �s �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {l�trej�tt egy sz�les t�rsadalmi koal�ci�, figyelemre m�lt�
    hat�sa volt a gazdas�gra. Az orsz�g 1990}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ta gyors gazdas�gi n�veked�st produk�lt: a
    szeg�nys�gben �l\uc1\u337Xk ar�nya 45sz�zal�k-r�l 30sz�zal�k-ra}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {cs�kkent 2006-ra. A katonai uralom
    alatt gyorsan n�vekv\uc1\u337X egyenl\uc1\u337Xtlens�gek meredeken zuhantak,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n�sen azt k�vet\
    uc1\u337Xen, hogy a Munk�sp�rt vette �t a hatalmat. Az oktat�si rendszer
    is jelent\uc1\u337Xsen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {kib\uc1\u337Xv�lt: m�g 1995-ben a brazilok �tlagosan 6 �vig j�rtak iskol�ba, 2006-
    ra ez 8 �vre n\uc1\u337Xtt. Braz�lia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mostanra tagja lett a BRIC-orsz�goknak (Braz�lia, Oroszorsz�g,
    India �s K�na), �s �gy ez az els\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan latinamerikai orsz�g, amelynek s�lya van
    a nemzetk�zi diplom�ciai �letben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Braz�li�nak az 1970-es �vek �ta tart� felemelked�se nem
    annak k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy a nemzetk�zi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek k�zgazd�szai megmondt�k a brazil
    politikai d�nt�shoz�knak, hogyan kell jobb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gpolitik�t folytatni vagy elker�lni a piaci
    hi�nyoss�gokat. �s nem is k�lf�ldi seg�lyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {seg�tettek az orsz�gon. A felemelked�s m�g csak
    nem is a moderniz�ci� term�szetes eredm�nye.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sokkal ink�bb az�, hogy a k�l�nb�z\uc1\
    u337X csoportok b�tran nekifogtak egy befogad� int�zm�nyrendszer}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ki�p�t�s�nek. �s ez v�g�l
    elvezetett a befogad�bb gazdas�gi int�zm�nyek l�trej�tt�hez. Braz�lia}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talakul�sa - ak�rcsak
    Angli�� a XVII. sz�zadban - a befogad� politikai int�zm�nyek
    fel�ll�t�s�val}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kezd\
    uc1\u337Xd�tt. De hogyan tud egy t�rsadalom befogad� politikai int�zm�nyeket
    �p�teni?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0
    \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    t�rt�nelem, ahogy azt l�ttuk is, telis-tele van olyan p�ld�kkil,
    amelyekben a reformmozgalmak}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn173\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {beh�doltak az oligarchia vast�rv�ny�nek, azaz
    az egyik kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer hely�re egy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {m�sik, m�g k�rt�konyabb int�zm�nyrendszert
    �ll�tottak L�ttuk, hogy Angli�ban 1688-ban,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {Franciaorsz�gban 1789-ben �s Jap�nban az 1868-as
    Meidzsi-restaur�ci� sor�n egy politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {forradalommal indult meg a befogad� politikai
    int�zm�nyrendszer fel�ll�t�s�nak folyamata. De az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ilyen politikai forradalmak �ltal�ban
    rengeteg rombol�ssal �s neh�zs�ggel j�rnak, �s siker�k}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy�ltal�n nem vehet\uc1\u337X el\uc1\
    u337Xre biztosnak. A bolsevik forradalom a c�ri Oroszorsz�g kizs�km�nyol�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi rendszer�nek
    lev�lt�s�t t\uc1\u369Xzte ki c�lul, �s azt hirdette, hogy a hely�re egy
    igazs�gosabb �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hat�konyabb rendszert �ll�t, amely elhozza a szabads�got �s a j�l�tet az
    oroszok milli�inak. Sajnos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {ennek �pp az ellenkez\uc1\u337Xj�t siker�lt el�rnie, �s a bolsevikok
    �ltal megbuktatott korm�ny int�zm�nyeinek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hely�t egy sokkal el-nyom�bb �s kizs�km�nyol�bb
    int�zm�nyrendszer vette �t. K�n�ban, Kub�ban �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vietnamban is szinte ugyanez t�rt�nt. Sz�mos nem
    kommunista, fel�lr\uc1\u337Xl kezdem�nyezett reform is}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rosszul s�lt el. Nasszer megesk�d�tt, hogy
    modern, egyenl\uc1\u337Xs�gp�rti t�rsadalmat �p�t fel Egyiptomban,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de ez azt�n oda vezetett, hogy -
    ahogy azt a 13. fejezetben l�ttuk - hatalomra ker�lt Hoszni Mubarak �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az \uc1\u337X korrupt
    rezsimje. R�bert Mugab�ban sokan a szabads�gharcost l�tt�k, aki ki\uc1\
    u369Xzte Ian Smith}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rasszista �s er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� rezsimj�t Rhodesi�b�l. De Zimbabwe �j
    int�zm�nyrendszere sem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {lett kev�sb� kizs�km�nyol�, �s az orsz�g gazdas�gi teljes�tm�nye alulm�lta
    a f�ggetlens�g el\uc1\u337Xtti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {szintet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Az a k�z�s azokban a politikai forradalmakban, amelyek
    sikeresen el\uc1\u337Xk�sz�tett�k a terepet a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad�bb int�zm�nyeknek �s a fokozatos
    int�zm�nyi �talakul�snak �szak-Amerik�ban �s Angli�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a XIX. sz�zadban, valamint Botswan�ban a
    f�ggetlens�g ut�n - s amelyek egyben a befogad� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket is meger\uc1\u337Xs�tett�k -,
    hogy siker�lt hatalmat adniuk sz�les t�rsadalmi r�tegek kez�be. A}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pluralizmus, a befogad� politikai
    int�zm�nyrendszer sarokk�ve megk�veteli, hogy az �llamok a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai hatalmat sz�les k�rben
    ossz�k meg a t�rsadalomban. Ehhez a sz\uc1\u369Xk elitnek kedvez\uc1\
    u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�
    int�zm�nyekt\uc1\u337Xl a hatalomhoz juttat�si folyamat sor�n juthatunk el. Ahogy
    azt m�r a 7.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fejezetben is kiemelt�k, ez az, ami megk�l�nb�zteti a dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalmat att�l, amikor az egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {elit csoport hatalm�t megd�ntve egy m�sik elit csoport veszi �t a
    hatalmat. A dics\uc1\u337Xs�ges forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {eset�ben a pluralizmus alapjait azzal tett�k le, hogy II.
    Jakab uralm�t egy sz�les t�rsadalmi koal�ci�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {vezette politikai forradalom d�nt�tte meg. Ennek a
    koal�ci�nak tagjai voltak keresked\uc1\u337Xk, iparosok,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {dzsentrik egyar�nt, s\uc1\u337Xt az
    angol arisztokr�cia azon tagjai is, akik nem k�t�ttek sz�vets�get a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Koron�val. Ahogy azt
    l�ttuk, a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom siker�hez nagyban hozz�j�rult, hogy m�r
    kor�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mozg�s�tani
    tudott �s er\uc1\u337Xh�z juttatott egy sz�les t�rsadalmi koal�ci�t, �s,
    ami m�g fontosabb,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folyamatosan er\uc1\u337Xs�tette a t�rsadalom m�g sz�lesebb r�tegeinek befoly�s�t.
    B�r ez m�g �gy sem fedte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {le az eg�sz t�rsadalmat, �s Angli�ban m�g k�zel k�tsz�z �vig messze
    nem volt val�di demokr�cia. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�szak-amerikai gyarmatokon - ahogy azt az 1. fejezetben l�ttuk -
    hasonl� t�nyez\uc1\u337Xk vezettek a befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek megjelen�s�hez. A Virginia, Karolina,
    Maryland �s Massachusetts �llamokban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs36\cf0\
    f0\charscalex100 {megindult, majd a F�ggetlens�gi nyilatkozatban �s a
    befogad� politikai int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megszil�rdul�s�ban kics�csosod� folyamat volt - t�bbek k�z�tt - az,
    ami egyre sz�lesebb t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szegmenseket juttatott hatalomhoz.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn80\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A francia forradalom is annak a
    p�ld�ja, hogyan jutottak hatalomhoz sz�lesebb t�rsadalmi r�tegek,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyek fell�zadtak az ancien
    r�gime ellen, �s sikerrel egyengett�k egy pluralist�bb politikai rendszer}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�tj�t. De a francia
    forradalom k�l�n�sen azzal a kis \uc1\u8222Xk�zj�t�kkal\uc1\u8221X,
    Robespicrre elnyom�, gyilkos}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {terrorj�val - arra is j� p�lda, hogy a hatalomhoz jut�s
    folyamata is tele van buktat�kkal. De v�g�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Robespierre �s jakobinus k�derei elt\uc1\
    u369Xntek a sz�nr\uc1\u337Xl, �s a francia forradalom legfontosabb
    �r�ks�ge}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {nem a
    guillotine lett, hanem azok az �tfog� reformok, amelyeket a forradalom
    nemcsak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Franciaorsz�gban hajtott v�gre, hanem Eur�pa m�s r�szein is.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {E t�rt�nelmi folyamatok �s az 1970-es
    �vekben kezd\uc1\u337Xd\uc1\u337X braz�liai esem�nyek k�z�tt sz�mos p�rhuzam}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {felfedezhet\uc1\u337X. B�r
    a Munk�sp�rt alapj�t r�szben, de kezdett\uc1\u337Xl fogva, a szakszervezeti
    mozgalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jelentette,
    az olyan vezet\uc1\u337Xk, mint Lula, �s vele egy�tt az �rtelmis�giek meg a p�rtot
    t�mogat� ellenz�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikusok is arra t�rekedtek, hogy kisz�les�ts�k a p�rt b�zis�t. Ezzel
    a sz�nd�kukkal orsz�gszerte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {megtal�lt�k a k�z�s hangot a helyi t�rsadalmi mozgalmakkal,
    ahogy a p�rt sorra h�d�totta meg az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {�nkorm�nyzatokat, �s k�zben polg�ri r�szv�telre
    buzd�tott, amivel szinte forradalmas�totta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�nyz�s�t az eg�sz orsz�gban. Braz�li�ban -
    ellent�tben azzal, ami Angli�ban t�rt�nt a XVII.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadban vagy Franciaorsz�gban a XVIII. sz�zad
    fordul�j�n - nem egy radik�lis forradalom ind�totta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {be a politikai int�zm�nyrendszer �talak�t�s�nak
    folyamat�t, �s ez nem is egy csap�sra k�vetkezett be.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A hatalomhoz jut�s folyamata, amely S�o
    Bernardo gy�raiban kezd\uc1\u337Xd�tt, r�szben az�rt lehc-tett}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyes, mert id\uc1\
    u337Xk�zben �talakult, �s alapvet\uc1\u337X politikai v�ltoz�sokat hozott
    orsz�gos szinten is;}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {p�ld�ul �tvezette az orsz�got a katonai uralomb�l a demokr�ci�ba. �s, ami m�g
    fontosabb: az, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {alulr�l j�v\uc1\u337X szervez\uc1\u337Xd�sek is hatalomhoz jutottak, biztos�totta,
    hogy a demokr�ci�val p�rhuzamosan a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befogad� politikai int�zm�nyek is kezdtek kialakulni, �s �gy
    kulcsszerepe lett abban, hogy az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�gnak olyan korm�nya lett, amely elk�telezte mag�t a
    k�zszolg�ltat�sok biztos�t�sa, az oktat�si}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendszer kib\uc1\u337Xv�t�se, �s a val�ban egyenl\
    uc1\u337X felt�telek megteremt�se mellett. Ahogy azt l�ttuk, a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demokr�cia m�g nem garancia
    a pluralizmusra. Mi sem bizony�tja ezt jobban, mint a brazil �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {venezuelai esem�nyek
    kontrasztja. 1958 ut�n Venezuela is demokr�cia lett, de a legals�bb
    szintek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalomhoz
    jut�sa elmaradt, �s a politik�ban nem alakult ki pluralista
    hatalommegoszt�s. Viszont a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {korrupci�, a protekci� �s a t�rsadalmi konfliktus megmaradt,
    �s r�szben ennek tudhat� be, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {amikor a szavaz�k az urn�k el� j�rultak, meg egy olyan
    potenci�lis zsarnokot is hajland�ak voltak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogatni, mint Hug� Ch�vez - minden bizonnyal
    az�rt, mert azt gondolt�k, egyed�l \uc1\u337X k�pes}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {szembesz�llni a venezuelai elittel. A
    k�vetkezm�ny pedig az, hogy Venezuela m�g mindig}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben sorvadozik,
    m�g Braz�li�nak siker�lt a kit�r�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mit tehet egy orsz�g az�rt,
    hogy elind�tsa, vagy tal�n csak el\uc1\u337Xseg�tse a hatalomhoz jut�s folyamat�t,
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�gy a befogad�
    politikai int�zm�nyek fejl\uc1\u337Xd�s�t? Az \uc1\u337Xszinte v�lasz
    term�szetesen �gy hangzik, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {erre nincs bev�lt recept. Persze vannak olyan t�nyez\uc1\
    u337Xk, amelyek nyilv�nval�an n�velik annak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�sz�n\uc1\u369Xs�g�t, hogy egyszer beindul a
    hatalomhoz jut�s folyamata. Ilyen t�nyez\uc1\u337X egy bizonyos}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rt�k\uc1\u369X centraliz�ci�
    megl�te, amely biztos�tja, hogy a fenn�ll� rezsimet megd�nt\uc1\u337X
    t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mozgalmak
    ne azonnal s�llyedjenek a t�rv�nyn�lk�lis�g k�osz�ba. Ilyen t�nyez\uc1\u337X
    tov�bb� n�h�ny, m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megl�v\uc1\u337X politikai int�zm�ny, amelyek bevezetnek egy kev�ske pluralizmust
    - ilyenek voltak a tswan�k}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hagyom�nyos politikai int�zm�nyei -, hogy l�trej�hessen
    �s fennmaradhasson egy sz�les t�rsadalmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {koal�ci�. Es ilyen t�nyez\uc1\u337X m�g azoknak a
    civil t�rsadalmi int�zm�nyeknek a jelenl�te is, amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszefogj�k a t�rsadalmi ig�nyeket, hogy az ellenz�ki
    mozgalmakat ne tudja egyk�nnyen els�p�rni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {hatalmon l�v\uc1\u337X elit, m�sr�szt, hogy azok ne v�ljanak
    felt�tlen egy m�sik csoport eszk�z�v�, amely �t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {akarja venni a hatalmat a megl�v\uc1\u337X kizs�km�nyol�
    int�zm�nyek felett. De ezek a t�nyez\uc1\u337Xk sok esetben}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmileg predesztin�ltak, �s csak
    lassan v�ltoznak. A brazilok esete j�l illusztr�lja, hogy a civil}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rsadalmi int�zm�nyeket �s a
    hozz�juk kapcsol�d� p�rtszervezeteket a semmib\uc1\u337Xl is fel lehet �p�teni,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {de ez a folyamat lass�,
    �s nem tudni pontosan, hogy m�s k�r�lm�nyek k�z�tt mennyire lehet sikeres.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Van m�g egy szerepl\
    uc1\u337X vagy szerepl\uc1\u337Xcsoport, amely teljesen m�s ir�nyba is viheti a
    hatalomhoz jut�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folyamat�t: a m�dia. Hatalomhoz juttatni az eg�sz t�rsadalmat nem k�nny\
    uc1\u369X - neh�z koordin�lni �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fenntartani ezt a folyamatot �gy, ha nincsenek el�rhet\uc1\
    u337X inform�ci�k arr�l, ha valahol gazdas�gi �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai vissza�l�sek t�rt�nnek a hatalom
    r�sz�r\uc1\u337Xl. Ali. fejezetben m�r l�ttuk, hogy az Egyes�lt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�llamokban milyen szerepe van
    a m�di�nak a k�zv�lem�ny t�j�koztat�s�ban �s a befogad�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket al��s� er\uc1\u337Xk
    elleni fell�p�s �sszefog�s�ban. A m�di�nak abban is kulcsszerepe lehet,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy a sz�les
    t�rsadalmi r�tegek hatalomhoz jut�s�b�l tart�sabb politikai reform legyen,
    ahogy azt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�r szint�n
    l�ttuk a 11. fejezetben, els\uc1\u337Xsorban Nagy-Britannia demokratiz�l�d�sa
    kapcs�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A lelkes�t\uc1\u337X �s t�j�koztat� k�nyvek cs
    r�piratok fontos szerepet j�tszottak a dics\uc1\u337Xs�ges forradalomban,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a francia forradalomban
    �s a XIX. sz�zadi Nagy-Britannia menetel�s�ben a demokr�cia fel�.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Hasonl�an k�zponti
    szerepe volt a m�di�nak, k�l�n�sen az inform�ci�s �s kommunik�ci�s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {technol�gi�n alapul� �j
    form�inak, a blogoknak, a n�vtelen chatoldalaknak, a Facebooknak �s a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Twitternek abban, hogy
    az ir�niak felemelt�k szavukat Mahmud Ahmadi-nezs�d v�laszt�si csal�sa �s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az azt k�vet\uc1\u337X
    elnyom�s ellen; �s �gy t\uc1\u369Xnik, szint�n fontos szerepet j�tszanak ezek a
    m�diumok az \uc1\u8222Xarab}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tavasz\uc1\u8221X elnevez�s\uc1\u369X t�ntet�ssorozatban, amely m�g
    most is zajlik, ahogy k�nyv�nk v�g�re �r�nk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tekint�lyelv\uc1\u369X rezsimek �ltal�ban
    tiszt�ban vannak a szabad sajt� jelent\uc1\u337Xs�g�vel, �s mindent}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megtesznek az�rt, hogy
    megf�kezz�k. Ennek egyik sz�ls\uc1\u337Xs�ges p�ld�ja az Alberto Fujimori
    uralma}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt �ll�
    Peru. B�r Fujimorit eredetileg demokratikusan v�lasztott�k meg, \uc1\u337X
    hamarosan diktat�rikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {rezsimet �ll�tott fel Peruban, �s 1992-ben - m�g mint hivatalban l�v\uc1\u337X
    eln�k - puccsot hajtott v�gre. Ezt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vet\uc1\u337Xen, b�r tov�bbra is tartottak v�laszt�sokat, Fujimori
    tov�bb �p�tgette korrupt birodalm�t, �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {elnyom�s, valamint a veszteget�s eszk�zeivel
    korm�nyzott. Ebben nagy seg�ts�g�re volt jobbkeze,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Valdimiro Montcsinos, az orsz�gos h�rszerz�s
    nagy hatalm� vezet\uc1\u337Xje. Montesinos prec�z ember volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {pontos kimutat�st vezetett arr�l, hogy
    a korm�ny mennyit fizetett ki k�l�nb�z\uc1\u337X embereknek, hogy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megv�s�rolja a h\uc1\
    u369Xs�g�ket. Sok megveszteget�st m�g vide�ra is vettek. �s ennek is
    megvolt az oka.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Nemcsak a nyilv�ntart�sban seg�tett, de egyben bizony�t�kul is szolg�lt a
    tettest�rsak b\uc1\u369Xn�ss�g�re. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {rezsim buk�sa ut�n ezek a felv�telek a sajt� �s a hat�s�gok kez�be
    ker�ltek. A megveszteget�sre sz�nt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�sszegekb\uc1\u337Xl kider�l, milyen �rt�kes volt a diktat�ra
    sz�m�ra a m�dia. A legfels\uc1\u337Xbb b�r�s�g b�r�i}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {havonta 5-10 ezer doll�rt �rtek, �s a
    korm�nyp�rti meg az ellenz�ki politikusok is hasonl� �sszegeket}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kaptak. De a napilapok �s
    t�v�t�rsas�gok eset�ben m�r milli�s �sszegekr\uc1\u337Xl volt sz�. Fujimori
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Montesinos egyszer
    9 milli�, egy m�sik alkalommal pedig t�bb mint 10 milli� doll�rt
    fizetett a}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�v�t�rsas�gok feletti ellen\uc1\u337Xrz�s megszerz�s��rt. Az
    egyik legolvasottabb napilapnak t�bb mint 1}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {milli� doll�rt adtak, a t�bbi �js�gnak
    c�mlapsztorink�nt 3-8 ezer doll�rt fizettek. Fujimori �s}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Montesinos �gy gondolta, hogy sokkal
    fontosabb a m�di�t k�zben tartani, mint a politikusokat �s}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�r�kat. Montesinos egyik csatl�sa,
    Bello t�bornok az egyik videofelv�telen ezt �gy fogalmazta meg:}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XHa nem ir�ny�tjuk a t�v�ket,
    akkor semmit sem csin�lunk.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {K�na mostani kizs�km�nyol� int�zm�nyeinek szint�n
    l�tfontoss�g� eleme, hogy a m�di�t a k�nai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�s�gok ir�ny�tj�k. Azt a m�di�t, amely - mint
    azt l�ttuk - f�lelmetesen kifinomult lett. Ahogy egy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nai �js�g�r� mondta: \uc1\u8222XAhhoz,
    hogy tov�bbra is a p�rt �lljon a politikai reform �l�n, h�rom alapelvet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kell betartania: a p�rt
    ir�ny�tja a fegyveres er\uc1\u337Xket; a p�rt ir�ny�tja a k�dereket; �s a
    p�rt ir�ny�tja a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {h�reket.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De, term�szetesen, a szabad sajt� �s az
    �j kommunik�ci�s technol�gi�k csak bizonyos hat�rokon bel�l}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tudnak seg�teni azzal, hogy inform�ci�t
    szolg�ltatnak, �s �sszefogj�k a befogad�bb int�zm�nyek�rt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {verseng\uc1\u337Xk k�vetel�seit �s
    megmozdul�sait. Ebb\uc1\u337Xl a seg�ts�gb\uc1\u337Xl csak akkor lesz val�di
    v�ltoz�s,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amikor egy
    sz�les t�rsadalmi szegmens kezd el mozg�s�tani �s szervez\uc1\u337Xdni
    annak �rdek�ben, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai v�ltoz�sokat �rjenek el, �s nincsenek sem h�ts� sz�nd�kaik, sem
    hatalmi t�rekv�seik arra,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hogy �tvegy�k a kizs�km�nyol� int�zm�nyek feletti uralmat,
    hanem az�rt csin�lj�k, hogy ezeknek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyeknek a hely�re befogad�bb
    int�zm�nyeket �ll�tsanak. Hogy elindul-e egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {ilyen folyamat, �s utat nyit-e a tov�bbi
    hatalomhoz jut�snak, illetve v�gs\uc1\u337X soron a tart�s politikai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {reformoknak, az - amint
    azt m�r sz�mos esetben l�ttuk - a gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelm�t\uc1\u337Xl,
    sok apr�, de fontos k�l�nbs�gt\uc1\u337Xl �s a t�rt�nelem kisz�m�thatatlans�g�t�l
    f�gg.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\
    margtsxn266\margbsxn13\pard\li2506\ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b
    {K�SZ�NETNYILV�N�T�S}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Ez a k�nyv 15 �vnyi k�z�s kutat�s gy�m�lcse, �s ez alatt a 15 �v
    alatt rengeteg gyakorlati �s szellemi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ad�ss�got halmoztunk fel. A legt�bbel r�gi koll�g�nknak,
    Simon Johnsonnak tartozunk, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rsszerz\uc1\u337Xk�nt jegyzi sz�mos, jelent\uc1\u337Xs
    tudom�nyos munk�nkat, amelyek folyamatosan alak�tott�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b\uc1\u337Xv�tett�k tud�sunkat a komparat�v
    gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�sr\uc1\u337Xl.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {A t�bbi t�rsszerz\uc1\u337X, akivel volt
    szerencs�nk egy�tt dolgozni a k�nyvh�z kapcsol�d� kutat�si}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {projektekben, mind jelent\uc1\u337Xs
    szerepet j�tszott n�zeteink fejl\uc1\u337Xd�s�ben, �s e min\uc1\u337Xs�g�ben
    szeretn�nk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�n
    k�sz�netet mondani Philippe Aghionnak, Jean-Marie Balandnak, Maria Ang�lica
    Bautist�nak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {D�vid�
    Cantoninak, Isa�as Chavesnek, Jonathan Conningnak, Melissa Delinek, Georgy
    Egorovnak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Leopoldo
    Fergussonnak, Camilo Garc�a-Jimen�nak, Tarek Hassannak, Sebasti�n Mazzuc�nak,
    Jeffrey}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Nugentnek,
    Neil Parsonsnak, Steve Pincusnak, Pablo Querub�nnak, Rafael Santosnak,
    Konstantin}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Soninnak,
    Davide Ticchinek, RagnarTorviknak,Juan Fernando Vargasnak, Ihierry Vcrdicrnek,
    Andrea}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vindigninek,
    Alex Wolitzkynak, Pierre Yarcdnek �s Fabrizio Zilibottinak.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az elm�lt �vek sor�n sokan m�sok pedig -
    �s ez is nagyon fontos - b�tor�tottak �s kritiz�ltak minket,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vit�ba sz�lltak vel�nk. K�l�n k�sz�net
    �rte Lee Alstonnak, Abhijit Banerjcenek, R�bert Batesnek,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Timothy Besleynek, John
    Coatsworthnek, Jared Diamondnak, Rich�rd Eastcrlinnek, Stanley}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Engermannek, Jeff Friedennek,
    Peter Gourevitch-nek, Steven Habernek, Mark Harrisonnak, Elhanan}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Helpmannek, Peter Lindertnek,
    Kari Ove Moene-nak, Dani Rodriknak �s Barry Wcingastnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Ketten k�l�n�sen nagy hat�ssal voltak
    n�zeteink alakul�s�ra, �s folyamatosan t�mogatt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kutat�sunkat. Ez�rt szeretn�nk megragadni a
    lehet\uc1\u337Xs�get, �s elmondani, hogy nagyon sokat}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�sz�nhet�nk �s h�l�val tartozunk
    nekik. \uc1\u336Xk Joel Mokyr, illetve Ken Sokoloff, aki sajnos elhunyt,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miel\uc1\u337Xtt
    befejezt�k volna a k�nyvet. Ken nagyon hi�nyzik mindkett\uc1\u337Xnknek.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {Nagyon h�l�sak vagyunk tov�bb� azoknak a tud�soknak, akik r�szt
    vettek a 2010 febru�rj�ban tartott}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {konferenci�nkon, �s k�v�ncsiak voltak a k�nyv egy f�lk�sz
    v�ltozat�ra, amelyet a Harvard Egyetem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {T�rsadalomtudom�nyi Int�zet�ben mutattunk be. K�l�n k�sz�net
    a konferencia t�rsszervez\uc1\u337Xinek, Jim}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Altnak �s Ken Shcpslenek, �s besz�lget\uc1\
    u337Xpartnereinknek: R�bert Allen-nek, Abhijit Banerjeenek,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {R�bert Batesnek, Stanley Engermannek,
    Claudia Goldinnak, Elhanan Helpmannek, Joel Mokyrnak,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ian Morrisnak, Sevket Pamuknak, Steve
    Pincusnak �s Peter Teminnek. H�l�sak vagyunk tov�bb�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Melissa Delinek, Jes�s Fern�ndez-
    Villaverd�nek, L�szl� S�ndornak, Suresh Naidunak, Roger}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Owennek, Dan Treflernek, Michael
    Waltonnak �s Noam Yuchtmannek, akik b\uc1\u337Xven ell�ttak minket}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szrev�telekkel a
    konferenci�n �s sok m�s alkalommal is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {H�l�sak vagyunk m�g Charles Mann-nak, Leandro Prados de la
    Escosur�- nak �s D�vid Websternek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {szak�rt\uc1\u337X tan�csok�rt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kutat�s �s a k�nyv�r�s idej�n
    mindketten tagjai voltunk egy kanadai kutat�int�zet, a Canadian}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Institute for
    Advanced Research (CIFAR) Int�zm�nyek, szervezetek, n�veked�s programj�nak.
    A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {CIFAR �l�sein
    t�bbsz�r is prezent�ltuk az ehhez a k�nyvh�z kapcsol�d� kutat�sainkat, �s
    igaz�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hasznunkra
    volt az a t�mogat�s, amelyet ett\uc1\u337Xl a csod�latos szervezett\uc1\
    u337Xl �s a tud�s k�z�ss�g�t\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kaptunk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {A k�nyv t�m�j�val foglalkoz�
    k�l�nf�le szemin�riumokon �s konferenci�kon sz� szerint t�bb sz�z}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ember osztotta meg vel�nk
    �szrev�teleit, �s eln�z�st k�r�nk, ha a besz�lget�sek �s prezent�ci�k sor�n}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapott valamelyik
    javaslatot, �tletet vagy gondolatot nem dolgoztuk fel megfelel\uc1\u337Xen.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Szint�n nagyon
    h�l�sak vagyunk Maria Ang�lica Bautist�nak, Melissa Delinek �s Leander}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Heldringnek a
    kutat�sban v�gzett kiemelked\uc1\u337X seg�ts�g�k�rt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {V�g�l, de nem utols�sorban, nagyon
    szerencs�sek voltunk, hogy John Ma-haney szem�ly�ben kaptunk}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {magunk mell� egy csod�latos, b�lcs �s
    rendk�v�l t�mogat� szerkeszt\uc1\u337Xt. John �szrev�telei �s javaslatai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sokat emeltek a k�nyv
    sz�nvonal�n. H�la t�mogat�s�nak �s a projekt ir�nti lelkesed�s�nek, az elm�lt}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�sf�l �v sokkal
    kellemesebb �s sokkal kev�sb� meger\uc1\u337Xltet\uc1\u337X volt, mint lehetett
    volna.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100\i {Daron
    Acemoglu & James A. Robinson, 2011}\i0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3493\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {�jj�sz�let�s K�n�ban}\b0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1949-ben a kommunista p�rt, Mao Ce-
    tung vezet�se alatt, v�g�l megbuktatta a Csang Kaj-sek vezette}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nacionalist�kat. Okt�ber l-j�n
    kiki�ltott�k a K�nai N�pk�zt�rsas�got. Az 1949 ut�n l�trej�tt politikai}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s gazdas�gi int�zm�nyek er\
    uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369Xek voltak. Politikailag a K�nai
    Kommunista}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {P�rt
    diktat�r�j�t �p�tgett�k. Egyetlen m�sik politikai szervezet sem j�hetett l�tre
    K�n�ban az�ta. Mao -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {1976-ban bek�vetkezett hal�l�ig - egyeduralkod�k�nt ir�ny�totta a kommunista
    p�rtot �s a korm�nyt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Es ezekhez a tekint�lyelv\uc1\u369X, kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyekhez
    er\uc1\u337Xsen kizs�km�nyol� jelleg\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek
    t�rsultak. Mao hatalomra ker�l�se ut�n azonnal �llamos�totta a f�ldeket, �s egy}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {csap�sra elt�r�lt
    mindenf�le tulajdonjogot. Kiv�geztette a f�ldesurakat, �s mindenki m�st is,
    aki -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�t�l�se
    szerint - a rezsim ellens�ge volt. A piacgazdas�got l�nyeg�ben elt�r�lt�k.
    A vid�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�got
    fokozatosan �llami gazdas�gokba szervezt�k. A p�nzt �s a b�rez�st
    felv�ltott�k az �n.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {munkapontok, amelyeket �rucikkekre cser�lhettek. 1956-ban bevezett�k a
    belf�ldi �tlevelet, ett\uc1\u337Xl}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kezdve tilos volt megfelel\uc1\u337X enged�ly n�lk�l �tra kelni -
    �gy pr�b�lt�k fokozni a politikai �s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kontrollt. A mez\uc1\u337Xgazdas�ghoz hasonl�an az
    �sszes ipar�gat is �llamos�tott�k, �s Mao nekikezdett}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyrat�r\uc1\u337X terve megval�s�t�s�nak:
    a Szovjetuni� p�ld�j�t k�vetve �t�ves tervekkel akarta beind�tani}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {a gyors ipari fejl\uc1\u337Xd�st.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {A Mao-f�le rezsim kizs�km�nyol� int�zm�nyekkel akarta
    kiakn�zni az uralma al� ker�lt hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {orsz�g �sszes er\uc1\u337Xforr�s�t. Ahogy Sierra Leone
    korm�nya az �rt�kes�t�si egyes�letekkel, �gy a K�nai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Kommunista P�rt a mez\uc1\u337Xgazdas�gi
    term�nyek - p�ld�ul, a rizs �s a gabona - �rt�kes�t�s�nek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monopoliz�l�s�val akarta
    megad�ztatni a f�ldm\uc1\u369Xveseket. Az iparos�t�sra tett k�s�rletekb\uc1\
    u337Xl n\uc1\u337Xtte ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mag�t az 1958-ban, a m�sodik �t�ves tervben meghirdetett
    h�rhedt Nagy Ugr�s. Mao bejelentette,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {hogy az ac�ltermel�s egy �v alatt a dupl�j�ra fog n\uc1\
    u337Xni, k�sz�nhet\uc1\u337Xen a kis, kert v�gi koh�knak. Azt}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll�totta, hogy K�na 15 �ven bel�l utol�ri
    Nagy-Britanni�t ac�ltermel�sben. A gond csak az volt, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ezeket a c�lokat k�ptelens�g volt
    teljes�teni. Hogy az ac�ltermel�s c�lsz�mait siker�lj�n el�rni,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindent be kellett volna
    olvasztani: minden f�mhullad�kot, minden ed�nyt �s serpeny\uc1\u337Xt, s\
    uc1\u337Xt a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi eszk�z�ket is, minden kap�t �s minden ek�t is. A munk�sok,
    akiknek f�ldet kellett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {volna m\uc1\u369Xvelni�k, ac�lt k�sz�tettek az ekeikb\uc1\
    u337Xl, �s �gy es�ly�k sem maradt arra, hogy a j�v\uc1\u337Xben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�lelemmel l�ss�k el �nmagukat
    �s az orsz�got. Mindezek eredm�nyek�nt v�gzetes �h�ns�g puszt�tott}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vid�ken. B�r egyes
    tud�sok vitatj�k, hogy ebben Mao politik�j�nak vagy a sz�razs�gnak vblt-
    e}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nagyobb szerepe, de
    azt senki sem vonja k�ts�gbe, hogy a Nagy Ugr�s k�zponti szerepet j�tszott annak}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a 20-40 milli� embernek
    a hal�l�ban, akik akkor �hen vesztek. Pontos sz�madatot az�rt nem tudunk,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mert Mao alatt K�n�ban nem
    vezettek nyilv�ntart�st olyan adatokr�l, amelyek dokument�lt�k volna a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rezsim embertelens�g�t. Az egy
    f\uc1\u337Xre jut� j�vedelem k�r�lbel�l egynegyed�vel cs�kkent.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A Nagy Ugr�s egyik k�vetkezm�nye az
    volt, hogy Teng Hsziao-ping, a kommunista p�rt egyik vezet\uc1\u337X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tagja, a forradalom rendk�v�l
    sikeres t�bornoka, aki �l�re �llt annak az \uc1\u8222Xantijobboldali\uc1\u8221X
    kamp�nynak,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amelynek
    eredm�nyek�nt kiv�gezt�k \uc1\u8222Xa forradalom sz�mos ellens�g�t\uc1\u8221X,
    k�p�nyeget v�ltott. 1961-ben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a d�l-k�nai Kanton v�ros�ban megtartott konferenci�n Teng
    Hsziao-ping azt mondta: \uc1\u8222XNem sz�m�t,}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn40\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy feh�r a macska vagy fekete - am�g
    megfogja az egeret, addig j� macska.\uc1\u8221X Vagyis nem sz�m�tott,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a politika kommunista
    politika-e vagy sem; K�n�nak olyan politik�t kellett folytatnia, amely}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�szt�n�zte a termel�st,
    hogy etetni tudja a n�pet.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Tengnek azonban hamarosan szenvednie kellett �j kelet\uc1\
    u369X gyakorlatiass�ga miatt. 1966. m�jus 16-�n}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mao bejelentette, hogy a forradalmat \uc1\
    u8222Xburzso�\uc1\u8221X �rdekek fenyegetik, amelyek al��ss�k a k�nai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kommunista t�rsadalmat,
    �s vissza akarj�k hozni a kapitalizmust. V�laszul meghirdette a Nagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Prolet�r Kultur�lis
    Forradalmat, r�viden a kultur�lis forradalmat. Alapj�t a forradalom 16
    pontja}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {adta. Az els\
    uc1\u337X pont �gy kezd\uc1\u337Xdik:}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\
    cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XB�r a burzso�zi�t megd�nt�tt�k, az m�g
    mindig igyekszik fenntartani az oszt�lyok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�s�nak r�gi gondolatait, kult�r�j�t, �s
    igyekszik folytatni ennek szok�s�t, hagyom�ny�t,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {hogy demoraliz�lja a t�megeket, bef�szkelje
    mag�t a fejekbe, �s igyekszik megszervezni a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {visszat�r�s�t. A proletari�tusnak �pp az ellenkez\uc1\
    u337Xj�t kell tennie: ideol�giai s�kon szemt\uc1\u337Xl szembe kell}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megk�zdenie a burzso�zi�val, �s a
    proletari�tus �j gondolatait, kult�r�j�t, szok�sait �s hagyom�nyait}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {latba vetve kell megv�ltoztatnia az
    eg�sz t�rsadalom gondolkod�sm�dj�t. Jelenleg az a c�lunk, hogy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {legy\uc1\u337Xzz�k �s megsemmis�ts�k
    azokat a hat�s�gi szem�lyeket, akik a kapitalista utat v�lasztott�k; hogy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {el�t�lj�k �s megtagadjuk a
    reakci�s, burzso� tud�sokat, �s a burzso�zia ideol�gi�j�t, �s mindenki m�st}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is, akik kizs�km�nyolj�k
    az oszt�lyokat, �s olyan form�n alak�tj�k �t az oktat�st, az irodalmat,
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m\uc1\u369Xv�szetet
    �s a fel�p�tm�ny t�bbi r�sz�t, amely nem felel meg a szocialista
    gazdas�gi b�zisnak, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {nem seg�ti el\uc1\u337X a szocialista rendszer megszil�rdul�s�t �s
    fejl\uc1\u337Xd�s�t.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A kultur�lis forradalom, ak�rcsak a Nagy Ugr�s, hamarosan elkezdte
    t�nkretenni a gazdas�got �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {emberek �let�t is. Szerte az orsz�gban sorra alakultak a
    V�r�s G�rda �jabb �s �jabb egys�gei: a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kommunista p�rt fiatal, lelkes tagjait Mao a
    rezsim politikai ellenfeleinek likvid�l�s�ra haszn�lta.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {Rengeteg embert �ltek meg, tart�ztattak
    le vagy k�ldtek (belf�ldi) sz�m\uc1\u369Xzet�sbe. Az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xszakhull�mmal kapcsolatos
    aggodalmakra maga Mao v�laszolt: \uc1\u8222XEz az ember, ez a Hitler
    m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kegyetlenebb
    volt. Min�l kegyetlenebb, ann�l jobb. Nem gondolj�k? Min�l t�bb embert �l
    meg}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {valaki, ann�l
    forradalmibb.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Teng azon kapta mag�t, hogy \uc1\u337X a kapitalizmus
    kettes sz�m� �tt�r\uc1\u337Xje: 1967-ben b�rt�nbe csukt�k, majd}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {1969-ben Csianghszi tartom�nyba sz�m\
    uc1\u369Xzt�k: egy vid�ki traktorgy�rban kellett dolgoznia. 1974-ben}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {rehabilit�lt�k, �s Csou
    En-laj minisztereln�k r�vette Ma�t, hogy nevezze ki Tenget els\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {minisztereln�k-
    helyettesnek. M�r 1975-�t �rtunk, amikor Teng fel�gyelete alatt
    megsz�letett h�rom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {olyan p�rtdokumentum, amely felv�zolta a p�rt politik�j�nak �j
    ir�nyvonal�t. Ebben k�vetelt�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fels\uc1\u337Xoktat�s fel�leszt�s�t, az anyagi �szt�nz\uc1\u337Xk
    �jb�li bevezet�s�t az iparban �s a mez\uc1\u337Xgazdas�gban,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�s a \uc1\u8222Xbaloldaliak\uc1\u8221X
    elt�vol�t�s�t a p�rtb�l. Akkoriban kezdett romlani Mao eg�szs�ge, �s a
    hatalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyre ink�bb
    azoknak a sz�ls\uc1\u337Xs�ges baloldaliaknak a kez�be ker�lt, akiket Teng Hsziao-
    ping szeretett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volna
    elt�vol�ttatni a vezet�sb\uc1\u337Xl. Mao feles�ge, Csiang Csing �s az eln�k h�rom,
    k�zeli munkat�rsa -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�z�s nev�k�n \uc1\u8222Xa n�gyek band�ja\uc1\u8221X - lelkes t�mogat�ja
    volt a kultur�lis forradalomnak �s az azzal}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�r� elnyom�snak. Feltett sz�nd�kuk volt
    folytatni a megkezdett tervet, �s tov�bb vezetni az orsz�got a}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn120\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kommunista
    p�rt diktat�r�ja alatt. �prilis 5-�n, a Tienanmen t�ren kialakult, Csou
    En-lajt �ltet\uc1\u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {spont�n �nneps�g korm�nyellenes t�ntet�sbe fordult. A n�gyek
    band�ja Tenget hib�ztatta a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {demonstr�ci�k�rt: megint megfosztott�k minden tiszts�g�t\uc1\
    u337Xl, �s elbocs�tott�k. Ahelyett, hogy Teng}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�rte volna el a baloldaliak elt�vol�t�s�t, a
    baloldaliak t�vol�tott�k el \uc1\u337Xt. Csou En-laj hal�la ut�n, Mao}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {- Teng helyett - Hua Kuo-
    fcngct nevezte ki helyettes minisztereln�knek. 1976-ban, ebben a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {viszonylagos hatalmi \uc1\
    u369Xrben, Hua igen nagy hatalomra tudott szert tenni.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Szeptemberben bek�vetkezett egy kritikus fordulat: Mao meghalt. A K�nai
    Kommunista P�rt Mao}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ir�ny�t�sa alatt �llt, �s a Nagy Ugr�s meg a kultur�lis forradalom j�r�szt az \
    uc1\u337X kezdem�nyez�se volt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mao hal�l�val val�di hatalmi \uc1\u369Xr t�madt, amely hatalmi
    harcokat robbantott ki a k�l�nb�z\uc1\u337X csoportok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�z�tt, akiknek m�s-m�s elk�pzel�seik �s
    f�lelmeik voltak a v�ltoz�s k�vetkezm�nyeit illet\uc1\u337Xen. A}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�gyek band�ja folytatni akarta
    a kultur�lis forradalmat, mert �gy l�tt�k, ez az egyetlen m�dja annak,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy megszil�rd�ts�k saj�t
    hatalmukat, illetve a kommunista p�rt hatalm�t. Hua Kuo-feng v�get akart}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vetni a kulftir�lis
    forradalomnak, de nem tudott teljesen elhat�rol�dni att�l, mert a
    forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hat�sainak
    k�sz�nhette saj�t, p�rton bel�li felemelked�s�t. Viszont javasolta, hogy
    t�rjenek vissza}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Mao
    terv�nek egy kiegyens�lyozottabb verzi�j�hoz, amelyet \uc1\u337X a \uc1\
    u8222Xk�t b�rmilyen\uc1\u8221X alakj�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {somm�zott, ahogy az a K�nai Kommunista}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {P�rt lapj�nak angol nyelv\uc1\u369X kiad�s�ban, a People\uc1\u8217Xs
    Dai/yben, 1977-ben megjelent: \uc1\u8222XElsz�ntan}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogatni foguk a d�nt�seit, b�rmilyen
    politikai d�nt�seket hozott is Mao eln�k, �s rend�thetetlen�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�vetni fogjuk az utas�t�sait,
    b�rmilyen utas�t�sokat adott is Mao eln�k.\uc1\u8221X}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Teng Hsziao-ping t�bb� m�r nem akarta
    elt�r�lni a kommunista rezsimet, �s felv�ltani azt egy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befogad� piacgazdas�ggal, mint Hua. O is
    azok k�z� tartozott, akiket a kommunista forradalom emelt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalomra. De \uc1\u337X �s t�mogat�i �gy
    gondolt�k, hogy jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi n�veked�st �gy is el lehet �rni,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy az ne
    vesz�lyeztesse a politikai hatalmukat. A kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszerben}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megval�sul� n�veked�s modellje az�rt nem vesz�lyeztette volna a
    hatalmukat, mert a k�nai n�pnek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�ri�si sz�ks�ge lett volna arra, hogy javuljanak az �letk�r�lm�nyei,
    �s az�rt sem, mert a kommunista}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {p�rttal szembeni, minden komolyabb ellen�ll�st gy�kerest\uc1\u337Xl
    kiirtottak m�r Mao uralma �s a kultur�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {forradalom idej�n. Teng �s t�mogat�i terv�k
    megval�s�t�sa �rdek�ben nemcsak a kultur�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalmat akart�k megtagadni, hanem szinte az eg�sz
    maoista int�zm�nyi �r�ks�get is. Felismert�k,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy gazdas�gi n�veked�s csakis akkor lehets�ges,
    ha l�pnek egy nagyot a befogad� gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek fel�. Ez�rt azt�n szerett�k volna
    megreform�lni a gazdas�got, �s meger\uc1\u337Xs�teni a piaci}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\u337Xk �s �szt�nz\uc1\u337Xk
    szerep�t. Tov�bb� szerett�k volna kiterjeszteni a mag�ntulajdont, �s cs�kkenteni
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kommunista p�rt
    szerep�t a t�rsadalomban �s a k�zigazgat�sban; �s szerett�k volna elt�r�lni az
    olyan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fogalmakat,
    mint p�ld�ul az oszt�lyharc.Teng csoportja nyitott volt a k�lf�ldi
    befektet�sekre �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nemzetk�zi kereskedelemre is, �s szerett�k volna, ha az orsz�g sokkal agressz�vebb
    politik�t folytatna}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {annak �rdek�ben, hogy bekapcsol�djon a nemzetk�zi gazdas�gba. De ennek megvoltak a
    korl�tai, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy
    val�ban befogad� gazdas�gi int�zm�nyrendszer fel�p�t�se, valamint a kommunista p�rt
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szerep�nekjelent\uc1\u337Xs enyh�t�se sz�ba sem j�hetett.}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn66\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�na sz�m�ra a fordul�pontot
    Hua Kuo-feng hatalomra jut�sa jelentette, illetve az, hogy \uc1\u337X
    hajland�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt latba
    vetni hatalm�t a n�gyek band�j�val szemben. Alig egy h�nappal Mao hal�la
    ut�n Hua}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {puccsot
    hajtott v�gre a n�gyek band�ja ellen, �s mindannyiukat letart�ztatta. 1977
    m�rcius�ban pedig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {visszahelyezte tiszts�g�be Tenget. Sem ez az esem�nysor nem volt elker�lhetetlen,
    sem az ezt k�vet\uc1\u337X,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {jelent\uc1\u337Xs l�p�sek, amelyek abb�l eredtek, hogyTeng
    Hsziao-ping politikailag mag�t Hu�t is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kij�tszotta.Teng arra b�tor�totta az embereket, hogy merj�k
    ny�ltan kritiz�lni a kultur�lis forradalmat,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a p�rt kulcspoz�ci�it minden szinten kezdte olyan
    emberekkel felt�lteni, akik - hozz� hasonl�an -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {sokat szenvedtek ebben a korszakban. Hua nem
    tudta megtagadni a kultur�lis forradalmat, �s ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {gyeng�tette \uc1\u337Xt. R�ad�sul m�g
    viszonylag �j szerepl\uc1\u337Xnek sz�m�tott a k�zponti hatalom berkeiben,
    �gy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g nem
    alak�tott ki olyan kapcsolati h�l�t �s olyan inform�lis viszonyokat, mint Teng,
    akinek erre a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {kor�bbi
    �vekben b\uc1\u337Xven volt ideje. Besz�deiben Teng kritiz�lni kezdte Hua
    politik�j�t. 1978}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {szeptember�ben m�r ny�ltan t�madta \uc1\u337Xt a \uc1\u8222Xk�t b�rmilyen\uc1\
    u8221X miatt, mondv�n: ahelyett, hogy hagyja, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {az hat�rozza meg a politik�t, amit Mao mondott,
    az lenne a helyes, ha \uc1\u8222Xaz igazs�got a t�nyekben}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {keresn�\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Teng m�sik brili�ns h�z�sa az
    volt, hogy el�rte, a k�zv�lem�ny is gyakoroljon nyom�st Hu�ra. Ennek}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a nyom�sgyakorl�snak a leger\uc1\
    u337Xteljesebb megnyilv�nul�sa egy�rtelm\uc1\u369Xen az 1978-as, \uc1\u8222Xa
    demokr�cia}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fala\uc1\
    u8221X mozgalom volt, amelynek keret�ben az emberek az orsz�g m\uc1\
    u369Xk�d�s�vel �s �llapot�val}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {kapcsolatos panaszaikat kiragasztott�k egy pekingi park
    fal�ra. 1978 j�lius�ban Teng egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {t�mogat�ja, Hu Csiao-mu ismertette a gazdas�gi reform n�h�ny
    alapelv�t. Ezek k�z� tartozott p�ld�ul,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {hogy a c�geknek nagyobb �nrendelkez�si jogot kell adni, hadd
    d�nthessenek maguk arr�l, hogy mit �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mennyit termelnek; hagyni kell, hogy az �rak
    �sszehangolj�k a keresletet �s a k�n�latot, �s ne a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korm�ny szabja meg az �rakat; az �llami
    szab�lyoz�st pedig �ltal�ban cs�kkenteni kell a gazdas�gban.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezek meglehet\uc1\u337Xsen radik�lis
    javaslatok voltak, de Teng befoly�sa egyre n\uc1\u337Xtt; �s 1978 november�ben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s december�ben a
    11. K�zponti Bizotts�g harmadik plen�ris �l�se �tt�r�st hozott. Hua
    tiltakoz�sa}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen�re
    eld�nt�tt�k, hogy a tov�bbiakban a p�rt f�kusz�ban nem az oszt�lyharc �ll
    majd, hanem a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {gazdas�gi moderniz�ci�. A pl�num bejelentette, hogy n�h�ny tartom�nyban,
    k�s�rletk�pp, bevezetnek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {egy \uc1\u8222Xcsal�di felel\uc1\u337Xss�gi rendszert\uc1\u8221X
    - �gy pr�b�lt�k visszaszor�tani a kollekt�v mez\uc1\u337Xgazdas�gi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {termel�st, �s gazdas�gi
    �szt�nz\uc1\u337Xket teremteni a f�ldm\uc1\u369Xvel�sben. A k�vetkez\uc1\u337X
    �vben a K�zponti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Bizotts�g elismerte a \uc1\u8222Xt�nyeken alapul� igazs�g\uc1\u8221X
    l�tjogosults�g�t, �s kijelentette, hogy a kultur�lis}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {forradalom s�lyos csap�s volt a
    k�naiaknak. Ebben az id\uc1\u337Xszakban Teng bebiztos�totta saj�t}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�inak hely�t a p�rt,
    a hadsereg �s a korm�ny fontos poz�ci�iban. �s, b�r a K�zponti}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Bizotts�gban Hua t�mogat�i
    ellen csak lassan, fokozatosan l�phetett fel, kialak�tott p�rhuzamos}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hatalmi b�zisokat. 1980-ra
    I lu�t lemondatt�k a minisztereln�ki posztr�l, a hely�t Csa� Ce-jang vette}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�t. 1982-re siker�lt
    elt�vol�tani Hu�t a K�zponti Bizotts�gb�l is. De Teng itt nem �llt meg. 1982-ben,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a XII.
    p�rtkongresszuson �s 1985 szeptember�ben, az orsz�gos p�rtkonferenci�n
    siker�lt szinte}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {teljesen �talak�tania a p�rtvezet�st. A r�gi k�derek hely�re sokkal
    fiatalabb, reformgondolkod�s�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {emberek ker�ltek. Ha �sszehasonl�tjuk az 1980-as �s az 1985-
    �s list�t, azt l�tjuk, hogy a Politb�r�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {kor�bbi 26 tagj�b�l 21-et, a kommunista p�rt
    titk�rs�g�nak 11 tagj�b�l 8-at �s a 18 minisztereln�k-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {helyettesb\uc1\u337Xl 10-et lecser�ltek.}\par\
    pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Miut�n Teng
    �s a reformerek v�grehajtott�k saj�t politikai forradalmukat �s �tvett�k
    az �llam}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {ir�ny�t�s�t,
    tov�bbi �talak�t�sokat kezdem�nyeztek a gazdas�gi int�zm�nyekben. A munk�t
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\uc1\
    u337Xgazdas�ggal kezdt�k: 1983-ra, Hu Csiao-mu elgondol�sai alapj�n,
    mindenhol bevezett�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {\uc1\u8222Xcsal�di felel\uc1\u337Xss�gi rendszert\uc1\u8221X, amely
    gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xket biztos�tott a f�ldm\uc1\u369Xveseknek. 1985-ben}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megsz�ntett�k a gabona
    k�telez\uc1\u337X �llami felv�s�rl�s�t, �s helyette bevezett�k az �nk�ntes szerz\
    uc1\u337Xd�sek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {rendszer�t. M�g ugyanebben az �vben sokat laz�tottak a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gi term�kek �rainak �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kontrolij�n is. A v�rosi gazdas�gban az �llami c�gek
    nagyobb auton�mi�t kaptak, �s kijel�ltek 14}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222Xnyitott v�rost\uc1\u8221X, amelyek lehet\uc1\
    u337Xs�get kaptak arra, hogy odavonzzanak k�lf�ldi befektet�seket.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {A gazdas�gi fellend�l�s el\
    uc1\u337Xbb vid�ken indult meg. Az �szt�nz\uc1\u337Xk hat�s�ra dr�maian n\
    uc1\u337Xtt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mez\
    uc1\u337Xgazdas�g termel�kenys�ge. 1984-re a gabonahozam k�r�lbel�l
    30sz�zal�k-kal magasabb volt,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {mint 1978-ban, pedig kevesebben dolgoztak a mez\uc1\
    u337Xgazdas�gban. Sokan �tmentek az �j vid�ki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ipar�gakba, az �n. falusi v�llalatok
    alkalmaz�s�ba. 1979 ut�n ezeknek azt is megengedt�k, hogy az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {�llami ipartervez�s rendszer�n
    k�v�l m\uc1\u369Xk�djenek - ekkorra elfogadt�k, hogy �j c�gek is}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {bel�phessenek a piacra, �s
    versenybe sz�llhassanak az �llami tulajdon� v�llalatokkal. Fokozatosan az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {iparban is bevezettek
    gazdas�gi �szt�nz\uc1\u337Xket, k�l�n�sen az �llami ir�ny�t�s�
    v�llalkoz�sokban, b�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {ekkor m�g sz� sem volt privatiz�ci�r�l, az m�g az 1990-es �vek k�zep�ig v�ratott
    mag�ra.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {K�na
    �jj�sz�let�se annak k�sz�nhet\uc1\u337X, hogy az orsz�g jelent\uc1\u337Xs
    m�rt�kben elszakadt a vil�g egyik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {legkizs�km�nyol�bb gazdas�gi int�zm�nyrendszer�t\uc1\u337Xl,
    �s elindult a befogad�bb int�zm�nyek fel�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {vezet\uc1\u337X �ton. A mez\uc1\u337Xgazdas�gban �s
    az iparban bevezetett piaci �szt�nz\uc1\u337Xk, majd a k�lf�ldi}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befektet�sek �s technol�gi�k
    megjelen�se gyors n�veked�si p�ly�ra �ll�totta a k�nai gazdas�got.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ahogy arr�l majd a
    k�vetkez\uc1\u337X fejezetben is sz� lesz, ez a n�veked�s m�g mindig
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {politikai int�zm�nyrendszerben val�sult meg, m�g ha az nem is volt m�r
    olyan elnyom�, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kultur�lis forradalom idej�n, �s m�g ha a gazdas�gi
    int�zm�nyek id\uc1\u337Xk�zben r�szben befogad�v�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {v�ltak is. Mindez persze semmit sem von
    le abb�l a t�nyb\uc1\u337Xl, hogy K�na gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer�ben nagyon is radik�lis
    v�ltoz�sok zajlottak le. K�na sz�tfesz�tette a kor�bbi}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kereteket, m�g ha ez a politikai
    int�zm�nyekre nem is hatott. Mint Botswan�ban �s az Egyes�lt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�llamok d�li tag�llamaiban, a
    l�tfontoss�g� v�ltoz�sokat
    K�n�ban is egy kritikus fordulat hozta el - ez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mao hal�la volt. Ezek el\uc1\u337Xre nem l�that�
    v�ltoz�sok voltak, s\uc1\u337Xt egy�ltal�n nem lehetett sz�m�tani r�juk,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hiszen az messze nem volt
    t�rv�nyszer\uc1\u369X, hogy a n�gyek band�ja elveszti a hatalom�rt v�vott harcot;
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ha nem �gy lett
    volna, akkor soha nem indul meg az a tart�s gazdas�gi n�veked�s, amit K�na az
    elm�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {30 �vben
    produk�lt. De az a puszt�t�s �s m�rhetetlen emberi szenved�s, amit a
    Nagy Ugr�s �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {kultur�lis forradalom okozott, meg�rlelte az emberekben a v�ltoz�sok ir�nti
    ig�nyt, olyannyira, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Teng Hsziao-ping �s sz�vets�gesei erre alapozva k�pesek voltak
    megnyerni a politikai h�bor�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {Botswana, K�na �s az
    Egyes�lt �llamok d�li tag�llamai, ak�rcsak a dics\uc1\u337Xs�ges
    forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Angli�ban,
    a francia forradalom �s a Meidzsi-restaur�ci� Jap�nban, ragyog� p�ld�i
    annak, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rt�nelem nincs el\uc1\u337Xre meg�rva a \uc1\u8222Xnagyk�nyvben\uc1\u8221X.
    A kizs�km�nyol� int�zm�nyek - az �rd�gi k�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ellen�re is - lecser�lhet\uc1\u337Xk
    befogad� int�zm�nyekre. Ez azonban nem megy k�nnyen, sem}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {automatikusan.
    Ahhoz, hogy egy orsz�g elinduljon a befogad�bb int�zm�nyek fel�, gyakran
    sz�ks�g}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {van a
    t�nyez\uc1\u337Xk szerencs�s egy�tt�ll�s�ra is, pontosabban arra, hogy a
    kritikus fordulat egy sz�les}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {koal�ci�val p�rosuljon, amelynek tagjai reformot vagy egy�b, kedvez\
    uc1\u337X int�zm�nyeket k�vetelnek. �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {nem �rt egy kis szerencse sem, mert a t�rt�nelem alakul�sa
    teljess�ggel kisz�m�thatatlan.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn666\margrsxn133\margtsxn266\margbsxn666\pard\li1040\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {15. - A SZEG�NYS�G �S A J�L�T}\b0 \par\pard\
    li3333\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li3333\ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\
    f0\charscalex100\b {�RTELMEZ�SE}\b0 \par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn26\pard\li3586\ri0\sl-493\
    slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {T�rt�nelmi gy�kerek}\b0 \par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vil�gszerte �ri�si k�l�nbs�gek vannak
    az egyes emberek �s orsz�gok �letsz�nvonala k�z�tt. M�g a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legszeg�nyebb amerikai polg�rnak
    is akkora a j�vedelme, �s olyan eg�szs�g�gyi ell�t�st, oktat�st,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {k�zszolg�ltat�sokat, gazdas�gi
    �s t�rsadalmi lehet\uc1\u337Xs�geket kap, amelyek messze meghaladj�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mindazt, ami emberek
    t�megeinek jut Fekete-Afrik�ban, D�l-�zsi�ban �s K�z�p-Amerik�ban. Az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�szak- �s D�l-Korea vagy
    a k�t Nogales, illetve az Egyes�lt �llamok �s Mexik� k�z�tti kontraszt}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {arra eml�keztet
    minket, hogy ezek viszonylag �j kelet\uc1\u369X jelens�gek. �tsz�z �vvel
    ezel\uc1\u337Xtt Mexik�, az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {azt�k �llam haz�ja bizonyosan gazdagabb volt, mint a t\uc1\u337Xle
    �szakra fekv\uc1\u337X ter�leteken �l\uc1\u337X n�pek, �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt �llamok eg�szen a XIX. sz�zadig
    Mexik� m�g�tt kullogott. A k�t Nogales k�z�tti szakad�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�g frissebb. �szak- �s D�l-Korea
    gazdas�gilag, de t�rsadalmilag �s kultur�lisan is egys�ges volt,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {am�g a II. vil�gh�bor� ut�n az
    orsz�got kett� nem osztott�k a 38. sz�less�gi fok ment�n. Ugyan�gy igaz,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy a k�r�l�tt�nk ma
    tapasztalhat� hatalmas gazdas�gi k�l�nbs�gek is az elm�lt 200 �vben alakultak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {ki.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Vajon ennek t�nyleg �gy kellett
    lennie? T�rt�nelmileg - vagy f�ldrajzilag, vagy kultur�lisan, vagy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {etnikailag - determin�lt
    volt-e, hogy Nyugat-Eur�pa, az Egyes�lt �llamok �s Jap�n sokkal gazdagabb}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lesz, mint Fekete-Afrika,
    Latin-Amerika �s K�na? T�rv�nyszer\uc1\u369X volt-e az, hogy az ipari
    forradalom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�pp a
    XVIII. sz�zadban �s �pp Nagy-Britanni�ban induljon el, majd onnan
    terjedjen sz�t Nyugat-}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Eur�p�ban �s Eur�pa gyarmatain, �szak-Amerik�ban �s
    Ausztr�l�zsi�ban? L�trej�hetett volna-e egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {olyan vil�g, ahol a dics\uc1\u337Xs�ges forradalom �s
    az ipari forradalom Peruban zajlik le, ahonnan azt�n}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megindul Nyugat-Eur�pa gyarmatos�t�sa �s a
    feh�rek leig�z�sa, vagy ilyesmi csak egy t�rt�nelmi sci-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fiben lehets�ges?}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogy ezekre a k�rd�sekre v�laszolni
    lehessen, s\uc1\u337Xt, hogy egy�ltal�n besz�lni lehessen r�luk, kell egy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elm�let, amely
    megmagyar�zza, hogy egyes orsz�gok mi�rt gazdagok, m�g m�s orsz�gok elhib�zz�k �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elszeg�nyednek. Egy
    ilyen elm�letnek egyr�szt fel kell v�zolnia azokat a t�nyez\uc1\u337Xket,
    amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megteremtik a
    j�l�tet, illetve akad�lyozz�k a j�l�t megteremt�s�t, m�sr�szt fel kell v�zolnia
    ezeknek a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�nyez\uc1\
    u337Xknek a t�rt�nelmi eredet�t is. Ebben a k�nyvben mi egy ilyen elm�letet
    mutattunk be. B�rmely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {komplex t�rsadalmi jelens�g - ilyen jelens�g p�ld�ul a vil�g t�bb sz�z
    k�z�ss�g�nek elt�r\uc1\u337X gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�s politikai p�ly�ja �s ezek eredete - sz�mos okra
    vezethet\uc1\u337X vissza, ez�rt a t�rsadalomtud�sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�bbs�ge tart�zkodik az �n. monokauz�lis,
    egyetlen okkal magyar�z�, egyszer\uc1\u369X �s sz�les k�rben}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {alkalmazhat� elm�letekt\uc1\u337Xl,
    �s ink�bb k�l�nb�z\uc1\u337X magyar�zatokat keres a l�tsz�lag hasonl�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyekre, amelyek
    m�s-m�s helyen �s id\uc1\u337Xben sz�lettek. Mi viszont egy egyszer\uc1\
    u369X elm�lettel}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�lltunk el\uc1\u337X, �s ezzel az elm�lettel magyar�ztuk meg - nagy vonalakban - a
    vil�g gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�s�t, eg�szen a neolitikus forradalomt�l
    indul�an. V�laszt�sunkat nem az a naiv hit motiv�lta,}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy egy ilyen elm�let magyar�zatot adhat
    mindenre, hanem az a meggy\uc1\u337Xz\uc1\u337Xd�s, hogy egy elm�letnek a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rhuzamokra kell
    f�kusz�lnia, annak �r�n is, hogy �gy n�ha figyelmen k�v�l hagy sok
    �rdekes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szletet.
    Egy elm�let teh�t nem att�l sikeres, hogy h\uc1\u369Xen visszaadja a
    r�szleteket, hanem att�l, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {hasznos �s empirikusan j�l megalapozott magyar�zatot ad
    folyamatok eg�sz sor�ra, mik�zben}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tiszt�zza, hogy c folyamatok sor�n milyen f\
    uc1\u337Xbb er\uc1\u337Xk hat�sa �rv�nyes�lt.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Elm�let�nk
    ezt igyekezett teljes�teni azzal, hogy k�t szintet fogott �t. Az els\uc1\
    u337X szinten k�l�nbs�get}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {tett�nk kizs�km�nyol� �s befogad� gazdas�gi �s politikai
    int�zm�nyek k�z�tt.
    A m�sodik szinten}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {magyar�zatot adtunk arra, hogy a vil�g egyes r�szein mi�rt alakultak ki befogad�
    int�zm�nyek, �s m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�szein mi�rt nem. M�g elm�let�nk els\uc1\u337X szintje nem m�s, mint a t�rt�nelem
    int�zm�nyi kontextusban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {t�rt�n\uc1\u337X �rtelmez�se, addig a m�sodik szint arr�l sz�l, hogyan form�lta a
    t�rt�nelem az egyes orsz�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszereit.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Elm�let�nk k�zponti
    eleme a befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek, valamint a j�l�t
    k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolat. A
    befogad� gazdas�gi int�zm�nyek, amelyek �rv�nyt szereznek a
    tulajdonjogoknak,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyenl\uc1\u337X felt�teleket teremtenek �s befektet�sre �szt�n�znek, sokkid
    ink�bb el\uc1\u337Xseg�tik a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {n�veked�st, mint a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyek,
    amelyeket �gy alak�tottak ki, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�get adjanak egy sz\uc1\u369Xk csoportnak
    megfosztani a nagy t�bbs�get az er\uc1\u337Xforr�sokt�l, hogy}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {figyelmen k�v�l hagyhass�k a
    tulajdonjogokat, �s ne �szt�n�zz�k a gazdas�gi aktivit�st. A befogad�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek
    k�lcs�n�sen t�mogatj�k egym�st azokkal a befogad� politikai int�zm�nyekkel,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {amelyek a pluralizmus
    jegy�ben, sz�les k�rben osztj�k meg a politikai hatalmat, �s k�pesek}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megval�s�tani egy bizonyos
    fok� politikai centraliz�ci�t, hogy �gy megteremts�k a t�rv�nyes rend, a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�dett tulajdonjogok �s a
    befogad� piacgazdas�g alapjait. Hasonl� a helyzet a kizs�km�nyol�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi int�zm�nyek eset�ben,
    amelyek szinergikus kapcsolatban �llnak a kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyekkel, amelyek ism�rvei,
    hogy egy sz\uc1\u369Xk csoport kez�be adj�k a hatalmat, �s ez a csoport �gy}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {abban �rdekelt, hogy
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket �ll�tson fel, illetve hogy fenntartsa
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�r megl�v\uc1\
    u337Xket, �s az �ltaluk megszerzett er\uc1\u337Xforr�sokat arra haszn�lja,
    hogy bebetonozza saj�t}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai hatalm�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindezek a tulajdons�gok azonban nem azt jelentik, hogy a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {int�zm�nyek megl�te �sszeegyeztethetetlen a gazdas�gi
    n�veked�ssel. Epp ellenkez\uc1\u337Xleg, v�ltozatlan}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felt�telek mellett minden elit szeretne
    min�l nagyobb n�veked�st gener�lni, hogy neki m�g t�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {jusson. Azoknak a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyeknek, amelyeknek siker�lt megval�s�taniuk legal�bb egy}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {minim�lis m�rt�k\uc1\u369X politikai
    centraliz�ci�t, gyakran siker�l bizonyos m�rt�k\uc1\u369X n�veked�st is}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gener�lniuk. Azt azonban
    nem szabad elfelejteni, hogy a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megval�sul� n�veked�s nem
    lesz tart�s - k�t okb�l sem. El\uc1\u337Xsz�r is, tart�s gazdas�gi
    n�veked�shez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�
    kell, �s az innov�ci� elv�laszthatatlan a teremt\uc1\u337X rombol�st�l, amely sor�n
    a gazdas�gban a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�gi
    hely�t �tveszi az �j, �s amely a politik�ban felbor�tja a m�r kialakult
    er\uc1\u337Xviszonyokat. Mivel a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyeket ural� elit f�l a teremt\uc1\u337X
    rombol�st�l, g�tolni fogja azt, �s egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben b�rminem\uc1\u369X
    n�veked�s v�gs\uc1\u337X soron r�vid �let\uc1\u369X lesz. M�sodszor,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mivel azok, akik a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyeket uralj�k, a t�bbs�gi t�rsadalom k�r�ra ugyan, de}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profit�lni tudnak bel\uc1\u337Xl�k.
    Egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben a politikai hatalom igen vonz� �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�v�natos, ez�rt a k�l�nb�z\
    uc1\u337X egy�nek �s csoportok hajland�ak k�zdeni is �rte. K�vetkez�sk�pp}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rettenetes er\uc1\
    u337Xk l�pnek m\uc1\u369Xk�d�sbe, amelyek egy kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben politikai}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {instabilit�sba tasz�tj�k az orsz�got.}\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A kizs�km�nyol�
    gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek k�z�tti szinergia elind�t egy �rd�gi
    k�rt,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {amelyben a m�r
    megl�v\uc1\u337X kizs�km�nyol� int�zm�nyek �ltal�ban meg is maradnak. L�tezik egy
    m�sik,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hasonl�
    jelens�g, az �n. kedvez\uc1\u337X k�rforg�s, amely a befogad� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyekhez}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rsul. De sem az �rd�gi k�r, sem a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s nem
    abszol�t. Tulajdonk�ppen egyes orsz�gok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\
    f0\charscalex100 {ma az�rt �lnek befogad� int�zm�nyrendszerben, mert, b�r az
    emberis�g t�rt�nelme sor�n a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer volt a jellemz\uc1\u337Xbb, akadtak
    olyan t�rsadalmak, amelyeknek siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {a kit�r�s, �s �t tudtak t�rni befogad� int�zm�nyekre. Mi
    ezekre a kit�r�sekre t�rt�nelmi, de nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmileg predesztin�lt magyar�zatot adunk. Egy
    jelent\uc1\u337Xsebb int�zm�nyi �talakul�s - amely}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xfelt�tele egy jelent\uc1\
    u337Xsebb gazdas�gi �talakul�snak - mindig a megl�v\uc1\u337X
    int�zm�nyrendszer �s egy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kritikus fordulat k�z�tti k�lcs�nhat�s eredm�nyek�nt k�vetkezik be.
    A kritikus fordulat olyan jelent\uc1\u337Xs}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {esem�ny, amely egy vagy t�bb t�rsadalomban felbor�tja a
    fenn�ll� politikai �s gazdas�gi egyens�lyt.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {Ilyen volt a pestisj�rv�ny, amely a XIV. sz�zadban
    elpuszt�totta Eur�pa lakoss�g�nak k�r�lbel�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fel�t; ilyen volt, amikor megny�ltak a
    kereskedelmi �tvonalak az Atlanti-�ce�non, ami hatalmas}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {profittal kecsegtet\uc1\u337X lehet\uc1\
    u337Xs�geket k�n�lt sz�mos nyugat-eur�pai orsz�gnak; �s ilyen volt az
    ipari}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {forradalom is,
    amely egy gyors, �m puszt�t� gazdas�gi �talakul�s lehet\uc1\u337Xs�g�t k�n�lta
    vil�gszerte.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az egyes orsz�gok k�z�tt fenn�ll�
    int�zm�nyi k�l�nbs�gek maguk is m�ltb�li int�zm�nyi v�ltoz�sok}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyei. Mi�rt elt�r\uc1\u337X az
    int�zm�nyi �talakul�s folyamata a k�l�nb�z\uc1\u337X orsz�gokban? A v�laszt az}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi szakad�s
    fogalma adja meg. Ahogy egyazon organizmus k�t izol�lt popul�ci�j�nak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {g�n�llom�nya is lassan m�s-
    m�s fejl\uc1\u337Xd�si ir�nyt vesz, mivel az �n. evol�ci�s vagy genetikai
    szakad�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sor�n
    v�letlenszer\uc1\u369X genetikai mut�ci�k zajlanak le, �gy k�t, egy�bk�nt
    hasonl� t�rsadalom}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszere is - j�llehet csak igen lassan, de - elt�volodik egym�st�l.
    Minden t�rsadalomban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {folyamatosan folyik a harc a p�nz�rt �s a hatalom�rt, �s k�zvetve az
    int�zm�nyek�rt. Ennek a harcnak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100
    {a kimenetele gyakran teljesen kisz�m�thatatlan, m�g akkor is, ha maga a k�zdelem
    nem kiegyenl�tett.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {De
    b�rki nyeri is csat�t, az eredm�ny int�zm�nyi szakad�shoz vezet. Viszont
    ez nem felt�tlen�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kumulat�v folyamat; nem jelenti azt, hogy az apr� k�l�nbs�gekb\uc1\u337Xl
    id\uc1\u337Xvel sz�ks�gszer\uc1\u369Xen nagyobb}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek lesznek. Epp ellenkez\uc1\u337Xleg,
    ahogy azt Nagy-Britannia r�mai kori t�rt�nelme is illusztr�lja}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {\{l�sd 6. fejezet), az apr�
    k�l�nbs�gek egyszer csak kialakulnak, majd elt\uc1\u369Xnnek azt�n �jra}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megjelennek. Amikor
    azonban bek�vetkezik egy kritikus fordulat, ezek az int�zm�nyi szakad�s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek�nt
    l�trej�tt, apr� k�l�nbs�gek lehetnek azok az apr�, de fontos k�l�nbs�gek,
    amelyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {miatt az
    egy�bk�nt el�gg� hasonl� t�rsadalmak egym�st�l messze el�gaz� utakon mennek
    tov�bb.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A 7.
    �s a 8. fejezetben azt l�ttuk, hogy a sz�mos hasonl�s�g ellen�re Anglia,
    Franciaorsz�g �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Spanyolorsz�g k�z�l egy kritikus fordulat - az atlanti kereskedelem
    megindul�sa - Angli�ra volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {legnagyobb hat�ssal, pontosan az ilyen apr� k�l�nbs�gek
    miatt, ami ez esetben az volt, hogy a XV-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {XV1. sz�zadban v�gbement fejl\uc1\u337Xd�s
    miatt az angol Korona nem tudta r�tenni a kez�t a tengerent�li}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kereskedelem eg�sz�re, m�g
    Franciaorsz�gban �s Spanyolorsz�gban ez a kereskedelem f\uc1\u337Xk�nt kir�lyi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {monop�lium alatt �llt.
    Ennek eredm�nyek�nt Franciaorsz�gban �s Spanyolorsz�gban a monarchia �s a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {sz�vets�ges csoportok
    lettek az atlanti kereskedelem �s a gyarmati terjeszked�s legf\uc1\
    u337Xbb}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {haszon�lvez\uc1\u337Xi, m�g Angli�ban a monarchi�val szemben
    �ll� csoportok �lhettek azokkal a gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {lehet\uc1\u337Xs�gekkel, amelyeket ez a kritikus
    fordulat teremtett meg. B�r az int�zm�nyi szakad�s csup�n}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {apr� k�l�nbs�geket okoz, ezek
    k�lcs�nhat�sa a kritikus fordulatokkal tov�bb sz�les�ti az int�zm�nyi}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szakad�kot, amely �gy
    most m�r nagy int�zm�nyi k�l�nbs�geket gener�l, �s a k�vetkez\uc1\u337X
    kritikus}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fordulat m�r
    ezekkel a nagy k�l�nbs�gekkel tal�lkozik.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ennek kulcsa a t�rt�nelem, hiszen a t�rt�nelmi
    folyamatok azok, amelyek - az int�zm�nyi szakad�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�v�n - olyan k�l�nbs�geket gener�lnak, amelyek
    kritikus fordulatok idej�n fontos k�vetkezm�nyekkel}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {j�rhatnak. Maguk a kritikus fordulatok
    t�rt�nelmi fordul�pontok. �s az �rd�gi k�r meg a kedvez\uc1\u337X}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�rforg�s azt sugallja,
    hogy tanulm�nyoznunk kell a t�rt�nelmet, ha meg akarjuk ismerni a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmileg kialakult
    int�zm�nyi k�l�nbs�gek term�szet�t. A mi elm�let�nk m�gsem hisz a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmi
    determinizmusban, s\uc1\u337Xt semmilyen determinizmusban. �ppen ez�rt a
    kor�bban feltett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�rd�sre a v�laszunk: nem. Nem t�rt�nelmi t�rv�nyszer\uc1\u369Xs�g volt,
    hogy Peru sokkal szeg�nyebb lett,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {mint Nyugat-Eur�pa vagy az Egyes�lt �llamok.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kezdj�k ott, hogy - ellent�tben
    azzal, amit a f�ldrajzi adotts�gok hipot�zise �s a kultur�lis hipot�zis}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ll�t - Peru nem a
    f�ldrajzi adotts�gai vagy a kult�r�ja miatt van szeg�nys�gre k�rhoztatva.
    A mi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {elm�let�nk
    szerint Peru ma az int�zm�nyrendszere miatt sokkal szeg�nyebb, mint Nyugat-Eur�pa
    �s az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Egyes�lt
    �llamok, �s hogy ennek ok�t meg�rts�k, ismern�nk kell a perui int�zm�nyek
    fejl\uc1\u337Xd�s�nek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {t�rt�nelmi folyamat�t. Ahogy azt kor�bban l�ttuk, �tsz�z �vvel ezel\uc1\
    u337Xtt az Inka Birodalom - amely a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {mai Peru ter�let�n helyezkedett el - gazdagabb,
    technol�giailag fejlettebb �s politikailag}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {centraliz�ltabb volt, mint az �szak-Amerik�ban �l\uc1\
    u337X kisebb k�z�ss�gek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A fordul�pontot a gyarmatos�t�s,
    pontosabban ennek a k�t ter�letnek az elt�r\uc1\u337X form�ban t�rt�n\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyarmatos�t�sa
    jelentette. �s az, hogy mik�nt gyarmatos�tott�k Perut �s hogyan �szak-Amerik�t,
    nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmileg el\
    uc1\u337Xre meghat�rozott folyamat eredm�nye volt, hanem annak, hogy a kritikus
    fordulatok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {idej�n az
    int�zm�nyi fejl\uc1\u337Xd�s is sz�mos, d�nt\uc1\u337X fontoss�g� fordulatot
    vett, amelyeknek a kimenetele}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {teljesen kisz�m�thatatlan volt. Az int�zm�nyek fejl\uc1\
    u337Xd�s�t pedig legal�bb h�rom t�nyez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {befoly�solhatta, �s hossz� t�von mindh�rom
    t�nyez\uc1\u337X teljesen elt�r\uc1\u337X mint�kat alak�tott ki.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {El\uc1\u337Xsz�r is, a XV. sz�zadban az amerikai kontinensen bel�l
    fenn�ll� int�zm�nyi k�l�nbs�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befoly�solt�k azt, hogy ezeket a ter�leteket milyen form�ban
    gyarmatos�tott�k. �szak-Amerika}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyei az�rt haladtak m�s �ton, mint Peru, mert �szak-
    Amerika a gyarmatos�t�s el\uc1\u337Xtt gy�ren}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakott ter�let volt, �s vonzotta az
    eur�pai telepeseket, akik sikeresen sz�lltak szembe a Virginia}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {T�rsas�g �s az angol Korona
    k�pviselte elittel. Ezzel szemben a spanyol konkviszt�dorok egy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�zpontos�tott, kizs�km�nyol�
    �llamot tal�ltak Peruban, amelyet �t tudtak venni, valamint nagysz�m�}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lakoss�got, amelyet munk�ra
    tudtak fogni a b�ny�kban �s az �ltetv�nyeken. Abban sem volt semmif�le}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldrajzi determin�ci�, hogy az
    eur�paiak milyen �llapotokat tal�ltak az amerikai kontinensen, amikor}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg�rkeztek. Ugyan�gy, ahogy
    a bushongokn�l a Shya-am kir�ly vezette k�zpontos�tott �llam}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kialakul�sa is egy jelent\uc1\u337Xs
    int�zm�nyi innov�ci� vagy - mondhatni - politikai forradalom eredm�nye}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {volt \{l�sd 5. fejezet), �gy
    a perui inka civiliz�ci� �s a nagy n�ps\uc1\u369Xr\uc1\u369Xs�g is jelent\
    uc1\u337Xs int�zm�nyi}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {innov�ci�k eredm�nyek�nt alakult ki. Ezek az int�zm�nyi
    innov�ci�k �szak-Amerik�ban is}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {v�gbemehettek volna, mondjuk a Mississippi v�lgy�ben vagy ak�r az
    �szakkeleti r�gi�ban. Ha �gy lett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volna, akkor lehet, hogy az eur�paiak egy n�ptelen vid�ket
    tal�ltak volna az Andokban, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zpontos�tott �llamokat �szak-Amerik�ban, �s akkor Peru �s az
    Egyes�lt �llamok szerepet cser�ltek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {volna:
    az eur�paiak a mai Peru ter�let�n telepedtek volna le, �s a telepesek
    meg az elit k�z�tti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {konfliktus itt vezetett volna el egy befogad� int�zm�nyrendszer
    megteremt�s�hez, nem �szak-}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Amerik�ban. Ezt k�vet\uc1\u337Xen a gazdas�gi fejl\uc1\u337Xd�s
    �tja, val�sz�n\uc1\u369Xleg, m�s lett volna.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�sodszor, lehet, hogy az Inka Birodalom is
    ellen�llhatott volna az eur�pai gyarmatos�t�snak, ahogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Jap�n is ellen�llt, amikor Perry kapit�ny
    haj�i meg�rkeztek az Edo-�b�lbc. B�r az Inka Birodalom}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol�bb volt, mint a Tokugav�k
    Jap�nja, �s emiatt kisebb volt az es�lye annak, hogy Peruban}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {is bek�vetkezik egy, a Meidzsi-
    restaur�ci�hoz hasonl� politikai forradalom, az m�gsem volt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�rt�nelmileg sz�ks�gszer\uc1\
    u369X, hogy az ink�k teljesen megadj�k magukat az eur�paiak uralm�nak.
    Ha}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�pesek lettek
    volna ellen�llni, s\uc1\u337Xt a fenyeget�sre v�laszul moderniz�lni az
    int�zm�nyrendszer�ket,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {akkor az �jvil�g �s vele az eg�sz emberis�g t�rt�nelme is m�shogy alakulhatott
    volna.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Harmadr�szt,
    �s ez a legradik�lisabb gondolat a h�rom k�z�l: az sem t�rt�nelmileg, sem
    f�ldrajzilag,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem
    kultur�lisan nem volt determin�lt, hogy az eur�paiaknak kell
    gyarmatos�taniuk a vil�got.}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Megtehett�k volna a k�naiak vagy az ink�k is. Term�szetesen egy
    eff�le kimenetel elk�pzelhetetlennek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t\uc1\u369Xnik, ha megn�zz�k, mi volt a helyzet a
    sorsford�t� XV. sz�zadban: Nyugat-Eur�pa ekkorra m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {messze megel\uc1\u337Xzte az amerikai
    kontinenst, K�na pedig m�r bez�rk�zott. De Nyugat-Eur�pa XV.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�zadi �llapota maga is az
    int�zm�nyi szakad�s kisz�m�thatatlan folyamat�nak eredm�nye volt, amely}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatot kritikus fordulatok
    eg�sz sora f�mjelzett, �s ebben a folyamatban semmi sem volt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elker�lhetetlen. Addigra a
    vil�g m�r t�l volt j� n�h�ny t�rt�nelmi fordul�ponton, amelyek n�lk�l a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nyugat-eur�pai
    hatalmak nem tudt�k volna - mindenkit megel\uc1\u337Xzve - megh�d�tani a
    vil�got. Ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {t�rt�nelmi fordul�pont volt p�ld�ul, amikor a feudalizmus felv�ltotta a
    rabszolgas�got, �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {meggyeng�tette az uralkod�k hatalm�t; vagy az a t�ny, hogy az els\uc1\
    u337X ezredfordul�t k�vet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {�vsz�zadokban Eur�p�ban kialakultak f�ggetlen �s kereskedelmileg
    auton�m nagyv�rosok; vagy az a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {t�ny, hogy az eur�pai uralkod�k nem �rezt�k olyan fenyeget\
    uc1\u337Xnek, �s k�vetkez�sk�pp nem pr�b�lt�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {meg akad�lyozni a tengerent�li
    kereskedelmet, nem �gy, mint a Ming-dinasztia tagjai K�n�ban; �s}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {szint�n ilyen t�rt�nelmi
    fordul�pont volt a pestisj�rv�ny, amely alapjaiban r�zta meg a feud�lis}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {rendet. Ha ezek az
    esem�nyek m�shogy alakulnak, most a mi vil�gunk is teljesen m�s lenne, �s Peru}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�n gazdagabb lenne,
    mint Nyugat-Eur�pa vagy az Egyes�lt �llamok.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Term�szetesen, korl�tozott j�v\uc1\u337Xl�t�
    k�pess�ggel b�r egy olyan elm�let, amelyben az apr� k�l�nbs�gek}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a kisz�m�thatatlans�g is
    kulcsszerepet j�tszik. A XV., s\uc1\u337Xt tal�n m�g a XVI. sz�zadban is - a
    R�mai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Birodalom
    buk�s�t k�vet\uc1\u337X �vsz�zadokban meg pl�ne - csak kevesen gondolt�k
    volna, hogy az a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {jelent\uc1\u337Xs �tt�r�s, amely elind�t minket a befogad� int�zm�nyek fel�, �pp
    Nagy-Britanni�ban k�vetkezik}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {be. Ezt csak az int�zm�nyi szakad�snak egy saj�ts�gos
    folyamata �s az atlanti kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {megindul�sa �ltal megteremtett kritikus fordulat
    term�szete tette lehet\uc1\u337Xv�. Az 1970-es �vekben, a}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn40\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {kultur�lis
    forradalom idej�n szint�n nem sokan hitt�k volna, hogy K�na gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer�ben
    hamarosan radik�lis v�ltoz�sok t�rt�nnek, majd n�veked�si p�ly�ra �ll �s}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nyakt�r\uc1\u337X
    sebess�ggel sz�guld el\uc1\u337Xre. Ugyan�gy lehetetlen - ak�r a legkisebb
    bizonyoss�ggal is -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megj�solni, mi lesz a helyzet 500 �v m�lva. Es ezek nem a mi
    elm�let�nk hi�nyoss�gai. Az a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {t�rt�nelmi �sszefoglal�, amely ebben a k�nyvben szerepel,
    szint�n j�l jelzi, hogy a t�rt�nelmi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {determinizmuson - f�ldrajzi adotts�gokon, kult�r�n vagy ak�r
    egy�b t�rt�nelmi t�nyez\uc1\u337Xk�n - alapul�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {megk�zel�t�sek k�z�tt nincs egy sem, amely kiel�g�t\uc1\
    u337X magyar�zattal szolg�lna. Az apr� k�l�nbs�gek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a kisz�m�thatatlans�g nemcsak a mi elm�let�nknek
    r�szei, hanem a t�rt�nelem alakul�s�nak is.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {M�g ha neh�z is pontosan megj�solni, hogy a
    t�bbiekhez k�pest melyik orsz�g fog felvir�gozni, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�nyvben folyamatosan azt l�ttuk, hogy
    elm�let�nk k�pes eg�szen j�l megmagyar�zni, mi�rt vannak}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {akkora k�l�nbs�gek a gazdag �s a
    szeg�ny orsz�gok k�z�tt. Ebben a fejezetben pedig l�tni fogjuk,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy elm�let�nk megadja azokat
    az ir�nyvonalakat is, amelyek alapj�n m�r tudni lehet, hogy milyen}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�pus� t�rsadalmakban a
    legval�sz�n\uc1\u369Xbb, hogy gazdas�gi n�veked�st �rnek el az elk�vetkez\
    uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vtizedek
    sor�n.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \
    fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {El\uc1\
    u337Xsz�r is, az �rd�gi k�r �s a kedvez\uc1\u337X k�rforg�s nagyon sok �lland�s�got
    �s tehetetlens�get gener�l.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {K�ts�g nem f�r hozz�, hogy az Egyes�lt �llamok �s Nyugat-Eur�pa -
    befogad� gazdas�gi �s politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyeiknek k�sz�nhet\uc1\u337Xen - �tven vagy ak�r 100 �v m�lva
    m�g gazdagabb lesz; minden bizonnyal}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {sokkal gazdagabb, mint Fekete-Afrika, a K�zel-Kelet, K�z�p-Amerika
    vagy D�lkelet-�zsia. Ezeken a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {szeles k�rre kiterjed\uc1\u337X mint�zatokon bel�l azonban jelent\
    uc1\u337Xs int�zm�nyi v�ltoz�sokra lehet sz�m�tani az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {elk�vetkez\uc1\u337X sz�z �vben, amikor is
    egyes szeg�ny orsz�gok felt�rnek �s meggazdagodnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Azokban az orsz�gokban - p�ld�ul
    Szom�li�ban �s Afganiszt�nban -, ahol nem siker�lt el�rni egy}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {minim�lis m�rt�k\uc1\u369X
    politikai centraliz�ci�t sem, vagy ott, ahol az �llam teljesen �sszeomlott
    - mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {p�ld�ul
    Haitin (hossz� �vtizedekkel az el\uc1\u337Xtt, hogy a 2010-es f�ldreng�sben
    teljesen �sszeomlott az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {infrastrukt�ra
    is) -, val�sz�n\uc1\u369Xtlen, hogy siker�lne el�rni ak�r egy
    kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszerben megval�s�that� n�veked�st, ak�r egy
    jelent\uc1\u337Xsebb, a befogad�s�g fel� mutat�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi v�ltoz�st. Azokban az
    orsz�gokban viszont, ahol siker�lt el�rni egy bizonyos m�rt�k\uc1\u369X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs36\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    centraliz�ci�t, ott az elk�vetkez\uc1\u337X �vtizedekben - j�llehet egy
    kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszerben, de - val�sz�n\uc1\u369Xleg lesz gazdas�gi n�veked�s.
    Fekete-Afrik�ban ilyen orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Burundi, Eti�pia, Ruanda, vagyis azok az orsz�gok, ahol m�r
    r�g�ta l�tezik k�zpontos�tott}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�llamhatalom; �s Tanz�nia, ahol a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n
    siker�lt megval�s�tani egy ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {k�zpontos�t�st, vagy legal�bbis siker�lt megteremteni az el\
    uc1\u337Xfelt�teleit. Latin-Amerik�ban az ilyen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0
    \fs28\cf0\f0\charscalex100 {orsz�gok k�z� tartozik Braz�lia, Chile �s Mexik�,
    ahol nemcsak a politikai centraliz�ci�t siker�lt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {megval�s�tani, hanem jelent\uc1\u337Xs
    l�p�seket tettek egy kezdetleges pluralizmus fel� is. Elm�let�nk szerint}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyon val�sz�n\uc1\u369Xtlen,
    hogy Kolumbi�ban tart�s gazdas�gi n�veked�sre lehetne sz�m�tani.}\par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Elm�let�nkb\uc1\u337Xl tov�bb� az
    is kider�l, hogy a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megval�sul� n�veked�s - l�sd
    K�na - nem hoz tart�s n�veked�st, �s val�sz�n\uc1\u369Xleg id\uc1\u337Xvel
    kifullad.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ezeken k�v�l
    minden m�s esetben nagy a bizonytalans�g. Kuba p�ld�ul lehet, hogy �tt�r a
    befogad�}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyekre, �s kereszt�lmegy egy jelent\uc1\u337Xs gazdas�gi
    �talakul�son, de az is lehet, hogy tov�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {s�nyl\uc1\u337Xdik kizs�km�nyol� politikai �s
    gazdas�gi int�zm�nyrendszer�ben. Ugyanez igaz �zsi�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {�szak-Kore�ra �s Mianmarra. �gy azt�n,
    b�r az elm�let�nk eszk�zt ad ahhoz, hogyan �rt�kelj�k az}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi �talakul�st �s a v�ltoz�sok
    k�vetkezm�nyeit, ennek az �talakul�snak a term�szete, az apr�}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {k�l�nbs�gek, �s a kisz�m�thatatlans�g
    szerepe miatt neh�z pontosabb el\uc1\u337Xrejelz�seket adni.}\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\
    sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ebb\uc1\u337Xl az �tfog� besz�mol�b�l
    m�g �vatosabban szabad csak politikai aj�nl�sokat levonni. Ugyan�gy,}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy a kritikus fordulatok
    hat�sa is a fenn�ll� int�zm�nyrendszer jelleg�t\uc1\u337Xl fiigg, �gy
    ugyanarra a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    intervenci�ra adott t�rsadalmi reakci� is a megl�v\uc1\u337X int�zm�nyek f�ggv�nye.
    Term�szetesen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {elm�let�nk arr�l sz�l, hogy egy nemzet hogyan tud elindulni a j�l�t fele azzal,
    hogy a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyeket befogad�v� alak�tja. De azt is kezdett\uc1\u337Xl fogva
    egy�rtelm\uc1\u369Xv� teszi, hogy erre nem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs32\cf0\f0\charscalex100 {l�tezik egy egyszer\uc1\u369X, j�l bev�lt recept. El\
    uc1\u337Xsz�r is, az �rd�gi k�r m�r �nmag�ban azt jelenti, hogy az}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek �talak�t�sa sokkal
    nehezebb feladat, mint amilyennek els\uc1\u337Xre l�t�sra t\uc1\u369Xnik. F\uc1\
    u337Xleg, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� int�zm�nyek k�pesek mindenf�le �lruh�ban �jraalkotni
    �nmagukat, ahogy azt a 12.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejezetben, az oligarchia vast�rv�nye kapcs�n l�ttuk. �gy az, hogy
    2011 febru�rj�ban Mubarak eln�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kizs�km�nyol� rezsimj�t megd�nt�tte a n�pharag, m�g nem
    garant�lja, hogy Egyiptom elindul a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {befogad�bb int�zm�nyek fel� vezet\uc1\u337X �ton. Mert a
    kizs�km�nyol� int�zm�nyek a lelkes�t\uc1\u337X �s rem�nyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kelt\uc1\u337X prodemokratikus mozgalom
    ellen�re is �jra�p�thetik �nmagukat. M�sodszor, mivel a t�rt�nelem}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alakul�sa kisz�m�thatatlan, �s
    ez�rt neh�z megj�solni, hogy a kritikus fordulatok �s a megl�v\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyi k�l�nbs�gek
    aktu�lis k�lcs�nhat�sa vajon befogad�bb vagy kizs�km�nyol�bb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeket hoz-e, igaz�n
    heroikus tett lenne, ha valaki megpr�b�lna olyan, �ltal�nos �rv�ny\uc1\
    u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    aj�nl�sokat megfogalmazni, amelyek garant�ltan a befogad� int�zm�nyek fel�
    visznek.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Elm�let�nk
    m�gis haszonnal alkalmazhat� politikai elemz�sekhez, mert seg�t felismerni
    a rossz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    tan�csot, amely vagy t�ves hipot�ziseken, vagy az int�zm�nyi v�ltoz�sok t�ves
    �rtelmez�s�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapszik.
    Ebben, ak�rcsak a legt�bb dologban, legal�bb olyan fontos - �s re�lisabb elv�r�s -
    elker�lni}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    legnagyobb hib�kat, mint megpr�b�lni kidolgozni egyszer\uc1\u369X
    megold�sokat. Ez tal�n akkor a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {legegy�rtelm\uc1\u369Xbb, amikor az aktu�lis politikai
    aj�nl�sokra gondolunk, amelyek \uc1\u8222Xtekint�lyelv\uc1\u369X}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�sre\uc1\u8221X �szt�n�znek,
    mondv�n, az elm�lt �vtizedekben ez volt a sikeres k�nai n�veked�s}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kulcsa. A k�vetkez\uc1\
    u337Xkben elmagyar�zzuk, hogy ezek a politikai aj�nl�sok mi�rt f�lrevezet\
    uc1\u337Xek, �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�nai n�veked�s - az alapj�n, amit eddig l�ttunk bel\uc1\u337Xle - mi�rt
    csak egy �jabb, kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {politikai int�zm�nyrendszerben megval�sul� n�veked�s, amely nem
    val�sz�n\uc1\u369X, hogy tart�s gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�sre v�lthat�.}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\
    pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn266\margbsxn40\pard\li1093\
    ri0\sl-493\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {A tekint�lyelv\uc1\u369X n�veked�s
    ellen�llhatatlan}\b0 \par\pard\li4906\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li4906\
    ri0\sl-506\slmult0 \fs60\cf0\f0\charscalex100\b {vonzereje}\b0 \par\pard\li0\ri0\
    sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Taj Kuo-fang j� el\uc1\u337Xre
    tudta, hogy K�n�ban a v�rosok hamarosan robban�sszer\uc1\u369X fejl\uc1\u337Xd�snek
    indulnak.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az 1990-es
    �vekben az orsz�gban minden�tt �j aut�p�ly�k, �zleti k�zpontok, rezidenci�k
    �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felh\uc1\
    u337Xkarcol�k n\uc1\u337Xttek ki a f�ldb\uc1\u337Xl, �s Taj �gy gondolta, ez a
    n�veked�s az elk�vetkez\uc1\u337X �vtizedben csak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyorsulni fog. �gy v�lte, vas- �s
    ac�lgy�rt�ssal foglalkoz� c�ge, a Csiangszu Tiepen olcs� - az}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alacsony hat�konys�g� �llami
    ac�lgy�rakhoz viszony�tva k�l�n�sen olcs� - gy�rt�k�nt jelent\uc1\u337Xs piaci}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {r�szesed�sre tehet
    szert. Taj azt tervezte, hogy fel�p�t egy igazi ac�lipari c�g�ri�st, �s
    Csangcsou}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ros helyi
    p�rttitk�r�nak t�mogat�s�val 2003-ban neki is l�tott terve megval�s�t�s�nak.
    2004}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {m�rcius�ra
    azonban a K�nai Kommunista P�rt pekingi k�zpontj�nak parancs�ra a
    projektet}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {le�ll�tott�k, Tajt pedig letart�ztatt�k. Hogy mi�rt, az soha nem der�lt
    ki. A hat�s�gok tal�n azt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {felt�telezt�k, hogy tal�lnak valamilyen terhel\uc1\u337X
    bizony�t�kot a v�lkdkoz� banksz�ml�in. Taj v�g�l a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {k�vetkez\uc1\u337X �t �vet b�rt�nben �s
    h�zi \uc1\u337Xrizetben t�lt�tte, majd 2009-ben egy kisebb v�ts�gben b\uc1\
    u369Xn�snek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tal�lt�k.
    A val�di b\uc1\u369Xne az volt, hogy belev�gott egy nagy v�llalkoz�sba, amely
    konkurenci�t jelentett}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {volna az �llamilag t�mogatott c�geknek, r�ad�sul mindezt a kommunista p�rt magas
    rang� vezet\uc1\u337Xinek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {j�v�hagy�sa n�lk�l. M�sok, bizony�ra, ezt a tanuls�got vont�k le az
    esetb\uc1\u337Xl.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Nem meglep\uc1\u337X, hogy a kommunista p�rt �gy viszonyult az olyan
    felt�rekv\uc1\u337X v�llalkoz�khoz, mint Taj.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Csen Jiin,Teng Hsziao-ping egyik legk�zelebbi
    munkat�rsa �s k�ts�gk�v�l a kezdeti piaci reformok}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xtervez\uc1\u337Xje, a p�rtk�derek
    t�bbs�g�nek v�lem�ny�t a gazdas�gr�l a \uc1\u8222Xkalitk�ba z�rt mad�r\uc1\u8221X
    hasonlattal}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {�sszegezte: K�na gazdas�ga volt a mad�r, a p�rt fel�gyelete volt a
    kalitka, �s ahhoz, hogy a mad�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {eg�szs�gesebb �s mozg�konyabb legyen, nagyobb kalitka kell neki, de
    nem szabad kiengedni, nehogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {elrep�lj�n. Csiang C�-min, nem sokkal azt k�vet\uc1\u337Xen,
    hogy 1989-ben kinevezt�k a kommunista p�rt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {f\uc1\u337Xtitk�r�nak - ami a leger\uc1\u337Xsebb
    poz�ci� K�n�ban -, m�g tov�bb ment, �s amikor elmondta, mi�rt}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyan�sak a v�llalkoz�k a
    p�rt sz�m�ra, v�lem�ny�t ekk�pp somm�zta: \uc1\u8222Xaz �n�ll� keresked\uc1\
    u337Xk �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kuf�rok
    csalnak, sikkasztanak, vesztegetnek �s kib�jnak az ad�z�s al�l\uc1\u8221X.
    Az 1990-es �vekben, b�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�z�nlettek a k�lf�ldi befektet�sek az orsz�gba, �s az �llami
    c�geket terjeszked�sre �szt�n�zt�k, a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {mag�nv�llalkoz�st m�g mindig ferde szemmel n�zt�k, �s
    sok v�llalkoz� c�g�t elvett�k, s\uc1\u337Xt sokukat}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {b�rt�nbe csukt�k. Csiang C�-min v�lem�nye
    a v�llalkoz�kr�l, b�r javul a helyzet, m�g mindig}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�ltal�nosan elterjedt K�n�ban. Egy k�nai
    k�zgazd�sz szavaival �lve, \uc1\u8222Xa nagy �llami c�gek}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {belev�ghatnak nagy pro-jcktekbe, de
    amikor mag�nc�gek teszik ezt, k�l�n�sen az �llammal}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {konkur�lva, akkor minden sarkon vesz�ly
    leselkedik r�juk\uc1\u8221X.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\
    li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {B�r ma m�r rengeteg
    mag�nv�llalkoz�s nyeres�gesen m\uc1\u369Xk�dik K�n�ban, a gazdas�g sz�mos
    eleme}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {m�g mindig a
    p�rt ir�ny�t�sa �s v�delme alatt �ll. Az �js�g�r� Rich�rd McGregor arr�l sz�molt
    be,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hogy a legnagyobb
    �llami c�gck vezet\uc1\u337Xinek asztal�n kiv�tel n�lk�l ott �ll egy piros telefon.
    Amikor az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {megcs�rren,
    akkor a p�rtb�l telefon�lnak, hogy �jabb parancsot adjanak a c�gnek arra
    vonatkoz�an,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hogy mit
    csin�ljon, hol fektessen be, milyen c�lokat t\uc1\u369Xzz�n ki. Ezek az �ri�sc�gek
    m�g mindig a p�rt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\
    margrsxn13\margtsxn133\margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vez�nylete alatt �llnak, �s ez el�g k�zzelfoghat�v� v�lik,
    amikor a p�rt - minden k�l�n�sebb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {magyar�zat n�lk�l - �gy d�nt, lev�ltja, kir�gja vagy el\uc1\
    u337Xl�pteti a c�g vezet\uc1\u337Xit.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\
    par\pard\li0\ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ezek az esetek
    persze egy pillanatig sem c�folj�k, hogy K�na hatalmas l�p�seket tett a
    befogad�}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gazdas�gi
    int�zm�nyek fel� - ennek is k�sz�nheti az elm�lt 30 �v l�tv�nyos
    n�veked�s�t. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {v�llalkoz�k t�bbs�ge n�mileg biztons�gban �rezheti mag�t, nem utols�sorban az�rt,
    mert t�mogatj�k a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {helyi k�dereket �s a kommunista p�rt pekingi vezet�s�t. A legt�bb �llami c�g
    profitorient�lt �s jelen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {van a nemzetk�zi piacokon. �s ez bizony radik�lis v�ltoz�s
    Mao K�n�j�hoz k�pest. Ahogy azt az}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\
    f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xz\uc1\u337X fejezetben l�ttuk, K�n�ban el\uc1\
    u337Xsz�r az�rt tudott megindulni a n�veked�s, mert Teng Hsziao-ping}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alatt radik�lis reformokat
    hajtottak v�gre, amelyek a kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {h�trahagyva elind�tott�k az
    orsz�got a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek fel�. �s a n�veked�s, j�llehet}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lass� temp�ban, de tov�bb
    folytat�dott, ahogy a k�nai gazdas�gi int�zm�nyek egyre befogad�bb�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {v�ltak. K�na m�g mindig
    sokat profit�l a rengeteg olcs� munkaer\uc1\u337Xb\uc1\u337Xl, valamint abb�l, hogy
    most m�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {van
    hozz�f�r�se a k�lf�ldi piacokhoz, t\uc1\u337Xk�hez �s technol�gi�khoz.}\par\pard\
    li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�g ha a k�nai
    gazdas�gi int�zm�nyek �sszehasonl�thatatlanul befogad�bbak is ma, mint
    h�rom}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vtizeddel
    ezel\uc1\u337Xtt, ez a n�veked�s m�g mindig a kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszerben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {megval�sul� n�veked�s �kes p�ld�ja. Annak ellen�re, hogy az ut�bbi id\uc1\u337Xben
    K�n�ban nagy hangs�lyt}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fektetnek az innov�ci�ra �s a technol�gi�ra, a k�nai n�veked�s alapj�t a
    m�r l�tez\uc1\u337X technol�gi�k}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�tv�tele �s a gyors befektet�sek jelentik, nem a teremt\uc1\u337X
    rombol�s. Ennek egy fontos aspektusa, hogy a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tulajdonjogok v�delme m�g nem teljesen biztos�tott. Id\
    uc1\u337Xr\uc1\u337Xl id\uc1\u337Xre el\uc1\u337Xfordul, hogy - ak�rcsak T�jt�l -}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyes v�llalkoz�kt�l
    elveszik a c�g�ket. A munkaer\uc1\u337X mobilit�sa m�g mindig szigor�an
    szab�lyozott,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�s a
    legalapvet\uc1\u337Xbb tulajdonjog, az ember joga ahhoz, hogy a saj�t munkaerej�nek
    �ruba bocs�t�s�r�l}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {saj�t maga d�nts�n, m�g mindig nem teljes. Hogy a gazdas�gi int�zm�nyek
    milyen messze vannak}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {att�l, hogy val�ban befogad�ak legyenek, azt j�l illusztr�lja az a t�ny,
    miszerint csup�n n�h�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�zletember �s �zletasszony mer v�llalkozni b�rmilyen �zleti
    tev�kenys�gre a helyi p�rtvezet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {t�mogat�sa n�lk�l, �s - ami m�g fontosabb -
    Peking t�mogat�sa n�lk�l. A p�rt �s az �zleti vil�g}\par\pard\li0\ri0\sl-
    400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {kapcsolata igen j�vedelmez\uc1\u337X -
    mindk�t f�l sz�m�ra. A p�rt t�mogat�s�t �lvez\uc1\u337X v�llalkoz�sok kedvez\uc1\
    u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {felt�telek
    mellett kapnak megb�z�sokat; megtehetik, hogy kilakoltatj�k az embereket �s
    elveszik a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {f�ldj�ket;
    �s b�ntetlen�l szeghetik meg a t�rv�nyeket �s a szab�lyoz�sokat. Mindenkit
    eltaposnak, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az
    �tj�ban �ll �zleti terv�knek, s\uc1\u337Xt ak�r be is b�rt�- n�zhetik, vagy meg is
    �lethetik.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Az,
    hogy a kommunista p�rtnak �s a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszernek ilyen s�lya van
    K�n�ban, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {hasonl�s�gok miatt esz�nkbejuttatja az 1950-60-as �vek szovjet n�veked�s�t
    - b�r az�rt vannak}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {felt\uc1\u369Xn\uc1\u337X
    k�l�nbs�gek is. A Szovjetuni� egy kizs�km�nyol� gazdas�gi �s
    kizs�km�nyol� politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {int�zm�nyrendszerben az�rt tudott n�veked�st el�rni, mert a
    k�zponti, parancsuralmi rendszerben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {megtehette, hogy az er\uc1\u337Xforr�sokat er\uc1\
    u337Xszakosan �tcsoportos�tsa az iparba, f\uc1\u337Xleg a hadiiparba �s a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {neh�ziparba. Ekkora
    n�veked�s r�szben az�rt volt megval�s�that�, mert az orsz�g gazdas�ga
    �ri�si}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {lemarad�sban
    volt. A kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben k�nnyebb n�veked�st gener�lni,
    amikor}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nincs sz�ks�g a
    teremt\uc1\u337X rombol�sra. A k�nai gazdas�gi int�zm�nyek egy�rtelm\uc1\u369Xen
    befogad�bbak, mint}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    szovjet int�zm�nyek voltak, de K�na politikai int�zm�nyei m�g mindig er\
    uc1\u337Xsen kizs�km�nyol�}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\
    marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn26\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {jelleg\uc1\u369Xek. A teljhatalm� kommunista p�rt
    ir�ny�t�sa alatt tartja az eg�sz �llami b�rokr�ci�t, a}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fegyveres er\uc1\u337Xket, a m�di�t �s
    a gazdas�g nagy r�sz�t. A k�naiak politikai szabads�ga meglehet\uc1\
    u337Xsen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tozott,
    �s csak nagyon kis m�rt�kben vesznek r�szt a politik�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Sokan sok�ig azt hitt�k, hogy a
    n�veked�s elhozza a demokr�ci�t, �s nagyobb pluralizmust val�s�t}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100 {meg. 1989-ben val�ban
    elk�pzelhet\uc1\u337X volt, hogy esetleg a Tienanmen t�ri demonstr�ci�k}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredm�nyek�nt K�na
    nyitottabb� v�lik, s\uc1\u337Xt tal�n a kommunista rezsim is �sszeomlik. De a
    p�rtvezet�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {tankokat
    k�ld�tt a tiltakoz�k ellen, �s b�k�s forradalom helyett a
    t�rt�nelemk�nyvek ma ezt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {esem�nyt a Tienanmen t�ri v�rengz�sk�nt emlegetik. Ezek ut�n
    a k�nai politikai int�zm�nyek sok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {szempontb�l kizs�km�nyol�bb� v�ltak; az olyan reformereket, mint
    Csa� Ce-jang, aki a kommunista}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {p�rt f\uc1\u337Xtitk�rak�nt t�mogat�s�r�l biztos�totta a
    Tienanmen t�ren t�ntet\uc1\u337X di�kokat, elt�vol�tott�k, �s a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {p�rt m�g nagyobb h�vvel csapott
    le az �llampolg�ri jogokra �s a sajt�szabads�gra. Csa� Ce-jang t�bb}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {mint 15 �vre h�zi \uc1\
    u337Xrizetbe ker�lt, �s lassan minden nyilv�nosan hozz�f�rhet\uc1\u337X
    inform�ci�t t�r�ltek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {r�la, hogy nyoma se maradjon annak, aki a politikai v�ltoz�sokat t�mogat�k jelk�pe
    lehetett volna.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Ma
    p�lda n�lk�l �ll� az, hogy a p�rt milyen m�rt�kben fel�gyeli a m�di�t, bele�rtve az
    internetet is.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Ennek
    jelent\uc1\u337Xs r�sze egyfajta �ncenz�ra: az �js�g�r�k �s a
    h�r�gyn�ks�gek tudj�k, jobb, ha eml�t�st}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {sem tesznek olyan szem�lyekr\uc1\u337Xl, mint Csa�
    Ce-jang vagy Liu Hsziao-po, a korm�ny kritikusa, aki}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagyobb demokratiz�l�d�st k�vetel, �s
    aki mind a mai napig b�rt�nben van, pedig m�g Nobel-}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {b�ked�jat is kapott. Az �ncenz�r�t
    t�mogatja egy orwelli appar�tus is, amely le tudja hallgatni a}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {besz�lget�seket, az
    �zenetv�lt�sokat, be tud z�ratni honlapokat �s napilapokat, �s k�pes
    ak�r}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {egyes�vel is
    letiltani a cikkeket az interneten. 2009-ben ez a gyakorlat a figyelem
    k�z�ppontj�ba}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ker�lt,
    amikor a 2002 �ta f\uc1\u337Xtitk�ri posztot bet�lt\uc1\u337X Hu Csin-tao
    fi�r�l az eg�sz vil�g megtudta, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {korrupci�val v�dolj�k. A p�rt cenz�rag�pezete azonnal
    akci�ba lend�lt, �s nemcsak hogy azt tudta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megakad�lyozni, hogy a k�nai sajt� kiteregesse az �gy
    r�szleteit, de m�g a The New York Times �s a}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Financial Times honlapj�n is siker�lt letiltania az
    ezzel foglalkoz� cikkeket.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-466\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Mivel a gazdas�gi int�zm�nyek a
    p�rt ir�ny�t�sa alatt �llnak, a teremt\uc1\u337X rombol�s meglehet\uc1\
    u337Xsen}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {korl�tozottan
    tud �rv�nyes�lni, �s ez mindaddig �gy is marad, am�g nem ker�l sor a
    politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek
    radik�lis reformj�ra. A kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben
    megval�sul�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {n�veked�st, ahogy kor�bban a Szovjetuni�ban, �gy K�n�ban is, nagym�rt�kben
    megk�nny�ti, hogy igen}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {nagy a lemarad�s, amit be kell hozni. Az egy f\uc1\u337Xre jut� j�vedelem m�g
    mindig t�red�ke az amerikai �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {a nyugat-eur�pai j�vedelmeknek. Term�szetesen a k�nai
    n�veked�s sokkal diverzifik�ltabb, mint a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {Szovjetuni�� volt; nem csup�n a hadiiparra �s a
    neh�ziparra t�maszkodik, �s a k�nai v�llalkoz�k}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {nagyon j� �zleti �rz�kr\uc1\u337Xl tesznek
    tan�bizonys�got. Mindezek ellen�re ez a n�veked�s is ki fog}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fulladni, hacsak a kizs�km�nyol�
    politikai int�zm�nyek nem adj�k �t a hely�ket a befogad�}\par\pard\li0\ri0\
    sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyeknek. Am�g a politikai
    int�zm�nyrendszer kizs�km�nyol� marad, addig a n�veked�s}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {eredend\uc1\u337Xen korl�tozott lesz, ahogy
    azt m�r t�bb, hasonl� esetben is l�ttuk.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\
    cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {K�na esete sz�mos �rdekes k�rd�st vet fel a j�v\
    uc1\u337Xbeni n�veked�ssel kapcsolatban, �s ami m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fontosabb, a tekint�lyelv\uc1\u369X n�veked�s
    k�v�natoss�g�val �s �letk�pess�g�vel kapcsolatban is. Ez a fajta}\par\pard\sect\
    sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn173\
    margbsxn106\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s
    n�pszer\uc1\u369X alternat�v�ja lett a \uc1\u8222Xwashingtoni konszenzusnak\uc1\
    u8221X, amely a piac �s a kereskedelem}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {liberaliz�l�s�nak, valamint bizonyos int�zm�nyi reformoknak
    a fontoss�g�t hangs�lyozza, mondv�n,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {ezek kellenek ahhoz, hogy beinduljon a gazdas�gi n�veked�s
    a vil�g fejletlenebb r�sz�n. �s, b�r a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {tekint�lyelv\uc1\u369X n�veked�s r�szben az�rt vonz�
    alternat�va, mert szembehelyezkedik a washingtoni}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {konszenzussal, val�di vonzerej�t tal�n az adja
    - a kizs�km�nyol� int�zm�nyek felett uralkod� vezet\uc1\u337Xk}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m�ra mindenk�pp -, hogy szabad kezet
    ad abban, hogyan tartj�k fenn, s\uc1\u337Xt er\uc1\u337Xs�tik meg hatalmukat,}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {valamint hogy legitimiz�lja
    a kizs�km�nyol�st.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {Amint azt elm�let�nk is kiemeli, egy kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben is
    lehets�ges az effajta}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {n�veked�s, k�l�n�sen azokban a t�rsadalmakban, ahol m�r megval�sult egy bizonyos
    m�rt�k\uc1\u369X �llami}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {k�zpontos�t�s, s\uc1\u337Xt - Kambodzs�t�l Vietnamon, Burundin �s Eti�pi�n �t
    Ruand�ig - sok orsz�gban ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {lehet a legval�sz�n\uc1\u369Xbb forgat�k�nyv. De a
    kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {megval�sul� n�veked�s, ahogy m�shol, �gy ezekben az
    orsz�gokban sem
    lesz tart�s.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {K�na
    eset�ben a felz�rk�z�son, a k�lf�ldi technol�gia importj�n �s az olcs�,
    alacsony min\uc1\u337Xs�g\uc1\u369X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�szterm�kek exportj�n alapul� n�veked�si folyamat egy ideig
    m�g val�sz�n\uc1\u369Xleg folytat�dni fog.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {Mindazon�ltal a k�nai n�veked�s �gy is, �gy is v�get cr
    egyszer - legink�bb akkor, amikor K�na el�ri}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {egy k�zepes j�vedelemszint\uc1\u369X orsz�g
    �letsz�nvonal�t. A legval�sz�n\uc1\u369Xbb forgat�k�nyv szerint a K�nai}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Kommunista P�rtnak �s az
    egyre er\uc1\u337Xsebb �s befoly�sosabb k�nai gazdas�gi elitnek m�g j�
    n�h�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�vtizeden �t
    siker�l a mark�ban tartania a hatalmat. Ez esetben a t�rt�nelmi el\uc1\u337Xzm�nyek
    �s elm�let�nk}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapj�n
    arra lehet k�vetkeztetni, hogy K�n�ban m�g j� ideig nem lesz teremt\uc1\u337X
    rombol�ssal �s val�di}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {innov�ci�val egy�tt j�r� n�veked�s, �s ez a l�tv�nyos n�veked�s lassan semmiv�
    lesz. De, persze, ez}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {sem t�rv�nyszer\uc1\u369X, s\uc1\u337Xt elker�lhet\uc1\u337X, ha K�na �tt�r
    egy befogad� politikai int�zm�nyrendszerre m�g az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\uc1\u337Xtt, hogy a kizs�km�nyol�
    int�zm�nyrendszerben zajl� n�veked�s el�rne a hat�r�t. Mindazon�ltal -}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {ahogy azt a k�vetkez\uc1\
    u337Xkben l�tni fogjuk - nincs igaz�n okunk azt v�rni, hogy egy ilyen
    int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talakul�s
    t�nylegesen bek�vetkezik, vagy hogy az majd automatikusan �s
    f�jdalommentesen megy}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {v�gbe.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-466\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {M�r a K�nai Kommunista P�rton bel�l is vannak
    olyanok, akik l�tj�k a vesz�lyeket, fel is h�vj�k r�juk}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a figyelmet, egy politikai reform
    sz�ks�gess�g�t hangoztatj�k, ami - saj�t sz�haszn�latunkkal �lve -}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {azt jelenten�, hogy K�na
    �tt�r egy befogad�bb politikai int�zm�nyrendszerre. A nagy hatalm�}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {minisztereln�k, Ven Csia-
    pao nemr�g arra figyelmeztetett, hogy a gazdas�gi n�veked�s elakadhat,}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hacsak nem indul meg
    a politikai reform. �gy v�lj�k, Ven helyzetelemz�se igen el\uc1\
    u337Xrel�t�, m�g ha}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {egyesek k�telkednek is a minisztereln�k j�hiszem\uc1\u369Xs�g�ben. De nyugaton
    sokan nem �rtenek egyet Ven}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {kijelent�seivel. Sz�mukra K�na a tart�s gazdas�gi n�veked�s
    egy m�sik alternat�v�ja, amely a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyek helyett a
    tekint�lyelv\uc1\u369Xs�gen alapul. De t�vednek. M�r}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�ttuk, hogy K�na sikere miben gy�kerezik:
    a gazdas�gi int�zm�nyek radik�lis �talak�t�s�ban. A}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {merev, kommunista int�zm�nyek hely�t olyan
    int�zm�nyek vett�k �t, amelyek a termel�kenys�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {n�vel�s�re �s kereskedelmi tev�kenys�gekre
    �szt�n�znek. Ebb\uc1\u337Xl a szempontb�l K�na esete}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {alapvet\uc1\u337Xen semmiben sem k�l�nb�zik
    azoknak az orsz�goknak az eset�t\uc1\u337Xl, amelyeknek siker�lt}\par\pard\
    sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\
    margbsxn13\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {h�trahagyniuk a
    kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket, �s elindulniuk a befogad� int�zm�nyek
    fel�,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {m�g akkor is,
    ha mindez egy kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyrendszerben zajlik, ahogy
    K�n�ban.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {Teh�t K�na az
    elm�lt 30 �vben nem a kizs�km�nyol� politikai int�zm�nyek seg�ts�g�vel, hanem
    azok}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {ellen�re �rt el
    gazdas�gi n�veked�st; �s ehhez kellett egy radik�lis fordulat, hogy
    h�trahagyva a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {kizs�km�nyol� gazdas�gi int�zm�nyeket elinduljanak egy sokkal befogad�bb
    gazdas�gi}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {int�zm�nyrendszer fel�, amit nem seg�tett, csak nehez�tett az er\uc1\
    u337Xsen tekint�lyelv\uc1\u369X, kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai int�zm�nyek megl�te.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A tekint�lyelv\uc1\u369X n�veked�s
    h�veinek egy m�sik csoportja elismeri, hogy ez a verzi� cs�ppet sem}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vonz�, de azt �ll�tja,
    hogy a tekint�lyelv\uc1\u369Xs�g csup�n egy �tmeneti �llapot. Ez a
    gondolat a politikai}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {szociol�gia egyik klasszikus elm�let�re, Seymour Martin Lipset moderniz�ci�s
    elm�let�re vezethet\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {vissza. A moderniz�ci�s elm�let szerint minden t�rsadalom,
    ahogy n�vekszik, egy modernebb,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {fejlettebb, civiliz�ltabb l�tforma, legf\uc1\u337Xk�pp a
    demokr�cia fel� tart. Az elm�let k�vet\uc1\u337Xi k�z�l sokan}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {azt is �ll�tj�k, hogy - mint a
    demokr�cia - a befogad� int�zm�nyek is ennek a n�veked�si folyamatnak}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a mell�kterm�kek�nt fognak
    megjelenni. R�ad�sul, b�r a demokr�cia nem egyenl\uc1\u337X a befogad�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {politikai
    int�zm�nyrendszerrel, a rendszeresen megtartott v�laszt�sok �s a viszonylag
    akad�lymentes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs34\cf0\f0\charscalex100
    {politikai verseny val�sz�n\uc1\u369Xleg el\uc1\u337Xseg�ti a befogad�
    politikai int�zm�nyek kialakul�s�t. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\
    cf0\f0\charscalex100 {moderniz�ci�s elm�let egy�b verzi�i szerint egy
    iskol�zott, k�pzett munkaer\uc1\u337X-�llom�ny}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {term�szetszer\uc1\u369Xleg vezet el a demokr�ci�hoz �s
    egy jobb int�zm�nyrendszer fel�ll�t�s�hoz. Ugyanennek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az elm�letnek egy, mondhatni posztmodern
    v�ltozat�val �llt el\uc1\u337X a rIhe New York Times �js�g�r�ja,}\par\pard\
    li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Thomas Fricdman, aki m�g enn�l
    is tov�bb ment, �s azt �ll�totta, hogy ha egy orsz�gban m�r van kell\uc1\u337X}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {sz�m� McDonald\uc1\
    u8217Xs, ott automatikusan kialakul a demokr�cia �s a demokratikus
    int�zm�nyrendszer. A}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {fentiek mind nagyon optimista k�pet festenek el�nk. Az elm�lt 60 �vben a vil�g
    legt�bb orsz�g�ban -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {sok esetben m�g ott is, ahol az int�zm�nyrendszer kizs�km�nyol� -
    n�minem\uc1\u369X n�veked�s volt}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {tapasztalhat�, �s t�bbs�g�kben jelent\uc1\u337Xsen n\uc1\u337Xtt
    a munkaer\uc1\u337X iskolai v�gzetts�ge. Teh�t, ahogy}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folyamatosan n\uc1\u337Xnek a
    j�vedelmek, �s n\uc1\u337X az oktat�si sz�nvonala, �gy vagy �gy, de
    ezeket egy�b j�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {dolgok \uc1\u8212X demokr�cia, emberi jogok, �llampolg�ri jogok, v�dett
    tulajdonjogok - kellene, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {k�vess�k.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\
    ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {A moderniz�ci�s elm�letnek nemcsak tudom�nyos k�r�kben, de
    azokon k�v�l is sz�les t�bora van.}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {P�ld�ul �jabban az Egyes�lt �llamok K�n�hoz t�rt�n\uc1\u337X
    viszonyul�s�t is ez az elm�let form�lta. George}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {H. W. Bush �gy foglalta �ssze az Egyes�lt �llamoknak a
    k�nai demokr�ci�val kapcsolatos politik�j�t:}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs30\cf0\f0\charscalex100 {\uc1\u8222XKereskedj�nk szabadon K�n�val, �s az id\
    uc1\u337X nek�nk dolgozik!\uc1\u8221X Arra gondolt, hogy a Nyugattal}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {folytatott
    szabadkereskedelem r�v�n K�na gazdas�ga n�vekedni fog, �s ez a n�veked�s majd
    elhozza}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {K�n�ba a
    demokr�ci�t �s a jobb int�zm�nyeket, ahogy azt a moderniz�ci�s elm�let j�solta. De
    hi�ba;}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {az Egyes�lt
    �llamok �s K�na k�z�tt a kereskedelem m�r az 1980-as �vek k�zepe �ta
    rendk�v�l}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {gyorsan
    n�vekszik, ez azonban nem sokat tett a k�nai demokr�cia el\uc1\u337Xmozd�t�s��rt,
    �s az elk�vetkez\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {�vtizedben v�rhat�, m�g szorosabb integr�ci� sem sokat fog
    v�ltoztatni ezen.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {Szint�n a moderniz�ci�s elm�let sz�ml�j�ra �rhat�, hogy az amerikai
    megsz�ll�s ut�n sokan nagyon}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {bizakod�ak voltak az iraki t�rsadalom �s demokr�cia j�v\uc1\
    u337Xj�t illet\uc1\u337Xen. Annak ellen�re, hogy a}\par\pard\sect\sectd\
    sbkpage\pgwsxn12240\pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn200\margbsxn80\pard\
    li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Szadd�m H�sz�in vezette rezsim
    alatt az orsz�g gazdas�gi teljes�tm�nye katasztrof�lis volt, 2002-ben}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Irak nem volt annyira szeg�ny,
    mint sok afrikai orsz�g, �s lak�i is viszonylag iskol�zottak, ez�rt hitt�k}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {sokan, hogy meg�rett a
    helyzet a demokr�cia �s az �llampolg�ri jogok megteremt�s�re, s\uc1\u337Xt
    tal�n}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {valami
    olyasmire is, amit mi pluralizmusnak h�vunk. Ahogy kit�rt a k�osz �s
    kirobbant a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {polg�rh�bor�, ezek a rem�nyek hamar f�stbe mentek.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-
    266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A moderniz�ci�s elm�let egyr�szt t�ves,
    m�sr�szt nem seg�t abban, hogy r�j�jj�nk, az �sszeoml�ban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {l�v\uc1\u337X orsz�gokban hogyan kell
    kezelni a kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszer okozta legnagyobb}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {probl�m�kat. A legszil�rdabb
    bizony�t�k, amely al�t�masztja a moderniz�ci�s elm�letet az, hogy a}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {demokratikus
    berendezked�s, a polg�ri �s emberi jogok tiszteletben tart�sa, a m\uc1\
    u369Xk�d\uc1\u337X piacok �s}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs28\cf0\f0\
    charscalex100 {�ltal�ban a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek csak a gazdag
    orsz�gokra jellemz\uc1\u337Xek. De ha ezt az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�sszef�gg�st �gy �rtelmezz�k, hogy
    al�t�masztja a moderniz�ci�s elm�letet, akkor figyelmen k�v�l}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {hagyjuk a befogad� gazdas�gi �s
    politikai int�zm�nyeknek a gazdas�gi n�veked�sre gyakorolt}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {legjelent\uc1\u337Xsebb hat�s�t. A
    k�nyvben v�gig azt �ll�tottuk, hogy az elm�lt 300 �vben azok a t�rsadalmak}\par\
    pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {tudtak n�vekedni, �s
    lettek viszonylag gazdagok, amelyeknek befogad� int�zm�nyrendszer�k van.}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Hogy ez magyar�zatul
    szolg�l a vil�g mai �llapot�ra, azt egy�rtelm\uc1\u369Xen al�t�masztja, ha egy
    kicsit m�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {megvil�g�t�sban vizsg�ljuk a t�nyeket: am�g azok az orsz�gok, amelyek az
    elm�lt �vsz�zadokban}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100
    {fel�p�tettek egy befogad� gazdas�gi �s politikai int�zm�nyrendszert, tart�s
    gazdas�gi n�veked�st �rtek}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {el, addig a tekint�lyelv\uc1\u369X rezsimek, amelyek az
    elm�lt 60-100 �vben gyorsabban n�vekedtek -}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \
    fs28\cf0\f0\charscalex100 {ellent�tben azzal, amit Lipset moderniz�ci�s
    elm�lete �ll�t -, nem lettek demokratikusabbak. �s ez}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {val�j�ban nem meglep\uc1\u337X. A
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszerben pontosan az�rt lehets�ges a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s, mert az nem felt�tlen
    vagy nem automatikusan jelenti ezeknek az int�zm�nyeknek a}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {pusztul�s�t. Val�j�ban ezt a
    n�veked�st gyakran csak az teszi lehet\uc1\u337Xv�, hogy a kizs�km�nyol�}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyek urai nem a
    fenyeget�st l�tj�k a gazdas�gi n�veked�sben, hanem a rezsim t�mogat�s�t. Az}\par\
    pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {1980-as �vek �ta �gy
    volt ezzel a K�nai Kommunista P�rt is. Az sem meglep\uc1\u337X, hogy egy
    orsz�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {er\uc1\
    u337Xforr�sainak fel�rt�kel\uc1\u337Xd�se �ltal gener�lt n�veked�s - p�ld�ul az
    olajnagyhatalmakn�l: Gabonban,}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {Oroszorsz�gban, Sza�d-Ar�bi�ban �s Venezuel�ban - val�sz�n\uc1\
    u369Xleg nem ind�t el alapvet\uc1\u337X int�zm�nyi}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0
    \fs30\cf0\f0\charscalex100 {�talakul�st ezekben a tekint�lyelv\uc1\u369X
    rezsimekben.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-213\
    slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {A
    t�rt�nelem m�g sz\uc1\u369Xkmark�bban b�nik a moderniz�ci�s elm�lettel. Sz�mos
    olyan, viszonylag gazdag}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {orsz�g akad, amely beh�dolt egy elnyom� diktat�r�nak �s egy
    kizs�km�nyol� int�zm�nyrendszernek,}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\
    charscalex100 {�s t�mogatta is azt. A XX. sz�zad els\uc1\u337X fel�ben N�metorsz�g
    is �s Jap�n is a vil�g leggazdagabb �s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {legiparosodottabb orsz�gai k�z� tartozott, �s polg�rai viszonylag
    k�pzettek, iskol�zottak voltak. �m}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {ez nem akad�lyozta meg sem a n�met Nemzetiszocialista N�met
    Munk�sp�rt, sem a h�bor�s ter�leti}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\
    charscalex100 {terjeszked�st fontolgat� jap�n militarista rezsim hatalomra
    jut�s�t; ami mindk�t orsz�gban �les, a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� int�zm�nyek fel� mutat� fordulatot hozott
    a politikai �s a gazdas�gi int�zm�nyek}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\
    cf0\f0\charscalex100 {fejl\uc1\u337Xd�s�ben is. Argent�na a vil�g egyik
    leggazdagabb orsz�ga volt m�g a XIX. sz�zadban. Legal�bb}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {olyan gazdag volt, ha nem gazdagabb, mint Nagy-
    Britannia, mert Latin-Amerik�ban Argent�na volt a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {nagy \uc1\u8222Xer\uc1\u337X- forr�s-robban�s\
    uc1\u8221X haszon�lvez\uc1\u337Xje, �s az itt lak�knak volt a legmagasabb a
    k�pzetts�g�k. De}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {a
    demokr�cia �s a pluralizmus itt m�r nem volt olyan sikeres, s\uc1\u337Xt
    k�ts�gk�v�l sikertelenebb volt}\par\pard\sect\sectd\sbkpage\pgwsxn12240\
    pghsxn15840\marglsxn106\margrsxn13\margtsxn133\margbsxn666\pard\li0\ri0\sl-266\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {Argent�n�ban, mint Latin-Amerika t�bbi
    �llam�ban. Egym�st �rt�k a puccsok, �s - ahogy azt a 11.}\par\pard\li0\
    ri0\sl-400\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {fejezetben l�ttuk - m�g a
    demokratikusan v�lasztott vezet\uc1\u337Xk is kapzsi dikt�torr� v�ltak. �s
    m�g}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {mostan�ban is csak
    kis l�p�sekben h�dadnak a befogad� gazdas�gi int�zm�nyek fel�, �s - ahogy azt a}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {13. fejezetben
    bemutattuk - m�g a XXI. sz�zadi argentin korm�nyok is b�ntetlen�l
    megtehetik, hogy}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100
    {kisaj�t�tj�k polg�raik vagyon�t.}\par\pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\
    pard\li0\ri0\sl-213\slmult0 \fs18\cf0\par\pard\li0\ri0\sl-266\slmult0 \fs34\cf0\f0\
    charscalex100 {Mindebb\uc1\u337Xl t�bb, fontos gondolat is megvil�g�t�st
    nyer. El\uc1\u337Xsz�r is, a K�na tekint�lyelv\uc1\u369X,}\par\pard\li0\ri0\
    sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {kizs�km�nyol� politikai
    int�zm�nyrendszer�ben megval�sul� n�veked�s, b�r val�sz�n\uc1\u369Xleg m�g eltart}\
    par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {egy darabig, nem
    v�lik olyan tart�s n�veked�ss�, amelyet egy val�ban befogad� gazdas�gi}\
    par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {int�zm�nyrendszer �s
    a teremt\uc1\u337X rombol�s t�mogat. M�sodszor, mindazzal ellent�tben, amit
    a}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {moderniz�ci�s
    elm�let �ll�t, nem v�rhatjuk azt, hogy a tekint�lyelv\uc1\u369X n�veked�s majd
    demokr�ci�hoz}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {vagy
    befogad� politikai int�zm�nyekhez vezet. K�na, Oroszorsz�g �s sok m�sik,
    jelenleg �pp}\par\pard\li0\ri0\sl-400\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100
    {n�veked�st produk�l�, tekint�lyelv\uc1\u369X rezsim val�sz�n\uc1\u369Xleg m�g
    az el\uc1\u337Xtt el�ri a kizs�km�nyol�}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs28\
    cf0\f0\charscalex100 {n�veked�s
    hat�rait, hogy politikai int�zm�nyeit elkezden� befogad�v� alak�tani; s\uc1\u337Xt
    val�j�ban m�g az}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {el\
    uc1\u337Xtt, hogy az elitben meg�rne az ig�ny egy ilyen v�ltoz�sra, vagy
    valamilyen er\uc1\u337Xs ellen�ll�s}\par\pard\li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs30\cf0\
    f0\charscalex100 {r�k�nyszer�ten�. Harmadszor, a tekint�lyelv\uc1\u369X
    n�veked�s sem nem k�v�natos, sem nem �letk�pes}\par\pard\li0\ri0\sl-400\
    slmult0 \fs30\cf0\f0\charscalex100 {hossz� t�von, �gy a nemzetk�zi k�z�ss�gnek sem
    kellene azt t�mogatnia, hogy ez legyen a k�vetend\uc1\u337X}\par\pard\li0\ri0\sl-
    386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {minta Latin-Amerika, �zsia �s Fekete-
    Afrika orsz�gai sz�m�ra, m�g ha sok orsz�g pontosan az�rt}\par\pard\li0\
    ri0\sl-386\slmult0 \fs28\cf0\f0\charscalex100 {v�lasztja is ezt az utat, mert n�ha
    ez szolg�lja legink�bb az orsz�g �l�n �ll� gazdas�gi �s politikai elit}\par\pard\
    li0\ri0\sl-386\slmult0 \fs32\cf0\f0\charscalex100 {�rdekeit.}\par}

    You might also like