Összefoglalás

A nyelvi jelek

A jel általunk érzékelhető dolog, amely valamilyen információt hordoz, jelentése van.

A jel keletkezése szerint lehet természetes jel vagy konvencionális jel.

A természetes jelek a környezetünkben fordulnak elő (pl. a mennydörgés, villámlás vihart jelez).

A konvencionális jel mesterséges, közmegegyezésen alapuló jel (pl. egy fehér zászló, a nyelvi jelek).

A jelek három részre tagolhatók.

1. a jelölő = a hangsor vagy hangalak vagy annak írott képe.

2. A jelölt = a hozzá kapcsolt fogalom (elvont és általános),
3. a jeltárgy = az a valóságdarab, amire a jel utal.

A nyelvi rendszer és a rendszerszintek

RENDSZER = ELEMEK + SZABÁLY(OK)

A nyelv, más rendszerekhez hasonlóan elemekből és szabályokból épül fel.

A nyelv olyan jelrendszer, amely részrendszerekből, rendszerszintekből áll.

Három rendszerszintet különböztetünk meg, a fonémák, a morfémák (szóelemek) és a szintagmák

A fonémák /Hangalak/

 a nyelv legkisebb elemei,

 nincs je-lentésük,

A morfémák

 már jelek, azaz jelentéssel rendelkező elemek.

 A fonémákból épülnek fel

A nyelv kettős tagolódása : a nyelvben minden közlést jelek-re oszthatunk, ezek viszont jelentés
nélküli elemekre bonthatók

Hangalak és jelentés

1. motivált szavak : amikor a hangalakból következtetni tudunk a jelentésre (pl. a hangutánzó

szava: vau-vau, kot-kot).
2. motiválatlanok : a hangalak és jelentés viszonya önkényes
3. egyjelentésűek : Egyes szavak látszólag csak egy jelentést idéznek fel (pl. fodrász),
4. többjelentésű szavak : egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés
kapcsolódik (pl. csiga, levél, kormány, toll).
5. Az azonos alakú szavak esetében a két szó hangalakja megegyezik, de jelentésük különbözik,
nincs köztük semmilyen összefüggés (pl. fog, török, vár).
6. A rokon értelmű szavak (szinonimák) olyan kifejezések, amelyek esetében a két eltérő
hangalakhoz hasonló jelentés kapcsolódik (pl. bicikli - kerékpár, mond - szól).
7. A hasonló alakú szavaknak, amelyek többnyire közös tőből származnak, két típusa van:
a. Az alakváltozatok = nyelvjárási változatok (pl. repül - röpül).
b. Az alakpárok = a hangalak és a jelentés is eltér (pl. helység - helyiség).
8. ellentétes jelentésű szavak egymással szemben álló fogalmakat jelenítenek meg (pl. lassú -
gyors, hideg - meleg).
9. A hangutánzó szavak hanghatásokat próbálnak visszaadni motivált szavak formájában (pl.
sistereg, zümmög, kuruttyol).
10. A hangulatfestő szavak hangzásuk által stílusbeli többletet hordoznak. (pl. ballag, cammog,
bamba).