1.

Az átjárható légút biztosításának és fenntartásának módjai és a lélegeztetés, formái,

indikációja, szövődményei
LÉGÚT ÁTJÁRHATÓSÁGA ÉS FENNTARTHATÓSÁGA
 Légút átjárhatósága
o nézni
 teljes elzáródás esetén paradox légzés
 belégzésben=> mellkasi bordaközök behúzódnak, a has kiemelkedik
 kilégzéskor => fordított kitérések (hajóhinta légzés)
 hasizomzat lökésszerű összehúzódása közelgő hányásra utalhat
o hallani
 inspiratorikus stridor => laryngealis vagy magasabb légúti elzáródás
 expiratórikus stridor => ziháló légzés esetén a légúti elzáródás a hangrés alatt
található
 szörcsögés => folyékony és félhíg aspirátumra utal a nagy légutakban
 horkoló hang => a lágy szájpad vagy az epiglottis által részleges elzáródásra utal
 krákogás => laryngospasmus első jele
 Légzőhang hiánya => teljes légúti elzáródásra utal
 Túl hangos légzési hang => részleges légúti elzáródás jele
o érezni
 a szájból és/vagy az orrból, légzés közbeni légmozgás érzékelése
 vezetett légzési zörejek kézzel is tapinthatóak
 teljes elzáródás: manuális lélegeztetés során jelentős ellenállás érzékelhető
o Átjárható? Elzáródott? Veszélyeztetett?
o Veszélyeztetett => idegentest, hátraeső nyelv, gyomortartalom regurgitációja
 Kóros légzésmintázatok
o dyspnoe
 objektív tünetek (légzésszám, légzés hangja, légzési segédizmok igénybevétele,
cyanosis, PaO2-szint, oxigénszaturáció mértéke, pulzus, vérnyomás, stb.)
 okok
 különböző testhelyzetek
 exspiratios dyspnoe: a kilégzés nehezített, vagyis a levegő a fiziológiásnál lassabban
áramlik ki a légutakból
 inspiratios dispnoe: a belégzés nehezített, vagyis a levegő a fiziológiásnál lassabban
áramlik be a tüdőbe
 effort dyspnoe: terhelésre (effort) jelentkező nehézlégzést
 orthopnoe: vízszintes testhelyhetben, többnyire rövid idejű alvást követően alakul ki a
nehézlégzés
 paroxismalis nocturnalis dyspnoe: éjszakai rohamokban jelentkező nehézlégzés
 platypnea-orthodeoxia: álló testhelyzetben kialakuló nehézlégzés
 trepopnea: a beteg egyik oldalára fordulva fekszik, míg a másik oldalára fordulva a
nehézlégzés nem jelentkezik
o bradypnoe: ritmusos, lassú légzés, alacsony légzésszám
o tachypnoe: ritmusos, gyors, felületes légzés, magas légzésszám
o hyperpnoe: gyors, mély légzés
o hypopnoe: a légzés átlagos térfogatának 50%-át meghaladó légzéscsökkenéssel járó
túlságosan felületes légzés vagy alacsony légzésszám
o apnoe: a légzés átmeneti hiánya
o hyperventillatio: ritmusos, szapora, erőltett, mély légzés

1
 o hypoventillatio: ritmusos, felületes légzés, alacsony légzésszám
o Cheyne – Stokes légzés: periodikus légzés, néhány másodpercig tartó apnoet felületes, majd
mélyülő és utána ismét felületessé váló légzés követ
o Kussmaul légzés: ritmusos, rendellenesen mély légzés, magas légzésszám
o Biot-légzés (ataxiás légzés; cluster légzés): szabálytalan ritmusú, hirtelen váltakozó felületes
és mély légzés szabálytalan időközönként megjelenő apnoeval
o Paradox légzés: a mellkas belégzéskor befelé, kilégzéskor kifelé mozdul el
o Apneuziás légzés: szabálytalan ritmusú, változó mélységű légvételek után, a kilégzés kezdete
előtt néhány másodperces légzésmegállás belégzési állapotban (néhány vagy akár 10-20
másodpercig), rövid idejű kilégzésre ritkán kerül sor, melyet apnoe követ
o Hüppögő légzés: mellkaskitéréssel járó, belégzéskor hangot adó, elégtelen légzési volument
eredményező légzés
o Gaspolás: folyamatos kilégzési állapot, amit időközönként gyors, rövid idejű belégzés szakít
meg
o Abnormális légzési hangok
 szörtyzörej
 horkoló
 hörgő (stridor)
 ziháló (szuszogó) csuklás köhögés tüsszentés
 HTCL => fej reklinációja és az áll emelése
 Esmarch műfogás
 Oropharyngealis tubus
 COPA
 SAFAR
 WEINMMANN
 Nasopharyngealis tubus
 Leszívás
 Kitisztítás
 Hátiütés
 Heimlich
 Stabil oldalfektetés
 LMA
 iGEL
 Laryngealis tubus
 Combitubus
LÉLEGEZTETÉS INDIKÁCIÓI
 akut tüdőkárosodás
o ALI, ARDS, trauma
 apnoe és légzés leállása, így például klinikai halál vagy mérgezés esetén
 krónikus obstruktív tüdőbetegség
 akut respiratórikus acidózis, amennyiben pCO2 > 50 Hgmm és/vagy pH <7,25
o rekeszizom bénulás
o Guillain-Barré-szindróma
o gerincvelő-sérülés
o iatrogen: érzéstelenítő vagy izomrelaxans hatás
 fokozott légzési munkát jelző tachypnoe, valamint egyéb, a légzési nehezítettség jelei (fokozott
légzési segédizom-használat)
2
  hipotenzió
o szepszis, sokk, pangásos szíveégtelenség
 Idegrendszeri betegségek
o izomsorvadás, ALS
LÉLEGEZTETÉS FORMÁI
 emberi erővel működtetett lélegeztetés
o szájból-szájba, szájból-orrba, szájból-eszközbe
o lélegeztető ballon
 mechanikai eszközökkel (gépi lélegeztetés)
 Ballon-szelep-maszk
 Lélegeztetők trigger szerinti csoportosítása
o Gép-triggerelt lélegeztetés
 kizárólag a lélegeztetőgép indítja a belégzést
 kontrollált lélegeztetés
 a beteg spontán légzéskísérleteit teljes mértékben felülvezérli
o Páciens-triggerelt lélegeztetés
 nyomás-trigger
 áramlás-trigger
 volumen-trigger
 nem mechanikai triggerek
o Kombinált módok vagyis aszisztált lélegeztetés
 Lélegeztetők kontroll szerinti csoportosítása
o Áramlás-kontrollált lélegeztetés (FCV)
o Volumen-kontrollált (VCV)
o Nyomás-kontrollált (PVC)
o Konszekutív nyomás és áramlásgenerálás
 Lélegeztetők kilégzési trigger szerinti csoportosítása
o Gépi triggerek
 idő-trigger
 volumen-trigger
 áramlás-trigger
 nyomás-trigger
o páciens-triggerek
 áramlás-trigger
 nyomás-trigger

3
 Gépi lélegeztetés paraméterei
Paraméter Megjegyzés Érték/mód Speciális beállítások
Vezérlési mód Aszisztált Légzésleállás esetén
kontrollált
Légzési térfogat A tüdő állapotától 12 ml/ ideális ttkg COPD: 10ml/ttkg
függően ARDS:6-8 ml/ttgg
Légzésfrekvencia 10-12/perc
Belélegzett levegő O2 100%
koncentrációja FiO2
PEEP Csak az első Amennyiben a shunt Ha
vérgázelemzés után nagyobb 25%-nál, -FiO2=60% mellett
titrálva PaO2>60% nem érhető
el vagy
-25%-nál nagyobb
becsült shunt, akkor
vérgáz nélkül is PEEP
kezdhető
Be-/lilégzés aránya 1:2
Belégzési nyomás 15-25 H2Ocm,
cscsnyomás maximum
40 H2Ocm

 IPPV
o kontrollált (CMV) lélegeztetés alaptípusa
o intermittáló (belélegeztető) pozitív nyomású
lélegeztetés
o hátránya: spontán légzés figyelmen kívül
hagyása
o jellemzői
 konstans térfogatú kontrollált
lélegeztetés
 a lélegeztetési mintázatot a beállított
tárfogat (VT), légzési frekvencia
(Freq/RR), be-és kilégzési arány (I:E)
és a PEEP értéke határozza meg
 az áramlási fázis végén a kilégző-
szelep zárva marad a belégzési idő
(TINSP) a nyomásgörbe (Paw)
platójaként (PPLAT) azonosítható

 IPPVAssist (CMVAssist)
o intermittáló pozitív nyomás, kontrollált (CMV) lélegeztetési mód
o a beállított térfogatot mindenképpen leadja, ugyanakkor azt a beteg spontán
légzőtevékenységéhez igazítja
o hátránya => „pihegő” légzés (magas RR) esetén alveoláris hyperventilációt okoz
o jellemzői
 az IPPV funkció mellett az áramlási trigger beállításával aktiválható
 alacsony trigger=magas érzékenység

4
 ASB (PSV)
o nem önálló üzemmód
o felerősített (nyomástámogatott) spontán légzés
o Assisted Spontaneus Breathing
o Pressure Supported Ventilation
o beállítható a legtöbb asszisztált, illetve kevert
lélegeztetési üzemmód mellé (SIMV, CPAP,
BiPAP)
o A beteg a saját légzési ritmusában légzik
o A gép meghatározott nyomással segíti a
belégzést, a beállított belégzési nyomást tartja
o főleg a leszoktatásban, a légzés asszisztálásában
van szerepe
o paraméterezés
 trigger érzékenység
 nyomástámogatás mértéke
 nyomásemelkedési idő

 SIMV
o periodikusan kontrollált lélegeztetés, a
kontrollált légzések között a beteg spontán
légzik
o Szinkronizált Intermittáló Garantált
Lélegeztetés
o a kötelező légvételek igazodnak a beteg
légvételeihez, amelyet a belégzési
áramlástrigger tesz lehetővé: a belégzés
indítása a páciens belégzési erőfeszítéseivel
összhangban történik
o nyomástámogatás beállítható mellé
o előnyei
 megakadályozza az aszinkron légzést
(„harc a lélegeztetőgéppel)
 fenntartja a légzőizmok funkcióját,
koordinált mozgását
 csökkenti az O2-fogyasztást
 csökkenti a lélegeztetéssel összefüggésbe hozható szövődményeket (PTX, elégtelen
keringési perctérfogat)

5
  CPAP
o folyamatos pozitív légúti nyomás fenntartása
o CSV (folyamatos spontán légzés) üzemmód:
a beteg spontán légzésének megfelelőnek
kell lenni
o Gyakorlatilag: spontán légzés + PEEP ( a
légkörinél nagyobb végkilégzési nyomást
biztosít a légutakban pozitív nyomású
mechanikus lélegeztetés nélkül)
o nyomástámogatás beállítható mellé
o apnoe lélegeztetés: :ha meghatározott ideig
nincs spontán légvétel, a beállított üzemmód
lép életbe
 BiPAP
o kétfázisú pozitív nyomás: a CPAP-hoz
hasonló, csak itt két különböző nagyságú
CPAP-fázis váltja egymást előre beállított
paraméterek (idő, nyomás) alapján
o kevert lélegeztetési forma: a beteg spontán
légzése mindkét fázis alatt megengedett
o maga a nyomásváltozás is biztosít ventilatiot
o megfelelő beállítás (a két nyomásérték és a
frekvencia) mellett a teljes ventilációs igényt
tudja biztosítani,és bármikor spontán
„rálélegezhet” a beteg
o nyomástámogatás beállítható mellé
LÉLEGEZTETÉS SZÖVŐDMÉNYEI
 Levegőszökés a tüdőhöz a mellüregbe (pneumothorax)
o a szívburokba (pneumonpericardium)
o a gátorba (pneumomediastinum)
 Fertőzés (tüdőgyulladás, vérmérgezés
 Agyvérzés (kis súlyú koraszülöttek)
 Nyitott Botall vezeték következményes szívelégtelenség
 Oxigén toxicus hatása (bronchopulmonális dysplasia, ROP- kis súlyú koraszülöttek retinopathiája)