TÖRÖKNÉ BORKA EDIT LAURA

BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ
OKLEVELES ADÓTANÁCSADÓ
IGAZSÁGÜGYI ADÓ ÉS JÁRULÉKSZAKÉRTŐ
NEMZETKÖZI ADÓSZAKÉRTŐ

1
2017.03.01.

2
3
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Az adóügyi illetőség meghatározása
A kettős adóztatás lehetőségének vizsgálata akkor merül fel,
amikor egy magyar magánszemélynek külföldről származik
jövedelme.

Az illetőség mutatja meg, hogy az adott magánszemélynek

melyik állammal áll fenn olyan szoros kapcsolata, ami a
jövedelmeinek adott állam általi adóztathatóságát alátámasztja.
Az Szja tv. rendelkezéseiből kiindulva egy magánszemély összes
jövedelme ott adóztatható, ahol belföldi adóügyi illetőséggel bír.

4
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Az Szja tv. 3. § 2. pontjának rendelkezései alapján belföldön bír
adóügyi illetőséggel az a magánszemély, aki:
- magyar állampolgár (kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek nincs
Magyarországon bejelentett lakóhelye); továbbá az a magánszemély,
- aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
rendelkezései alapján a szabad tartózkodás jogát egy naptári évben
legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; illetve
- az előző pontba nem tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
rendelkezései alapján letelepedett jogállással rendelkező
magánszemély, továbbá
- a hontalan személy.

5
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Az előzőekben fel nem sorolt magánszemély akkor bír
hazánkban belföldi illetőséggel, ha
- kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye;
- vagy akkor, ha a magánszemély létérdekeinek központja
Magyarország (azaz a magánszemélyt a legszorosabb
személyes, családi és gazdasági kapcsolatok Magyarországhoz
fűzik) abban az esetben, ha a magánszemélynek egyáltalán
nincs, illetve, ha Magyarországon és más államban is van
állandó lakóhelye;
- vagy a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, ha az
előzőek alapján az illetősége nem állapítható meg.
6
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Az illetőségütközés
Az egyezmények vonatkozó cikkének rendelkezései jellemzően a
következő fontossági sorrendet követik az illetőségütközés
feloldása során:
- állandó lakóhely,
- a létérdekek vagy más néven az életvitel központja,
- a szokásos tartózkodás hely, illetve az állampolgárság.

Amennyiben ezek alapján sem lehet egyértelmű döntésre jutni,

akkor az államok illetékes hatóságainak kell egyeztetés útján
megállapodniuk.

7
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Illetőségváltás
Egy adott évben a magánszemély belföldi illetősége akár
változhat is.
Egyezmények a kettős adóztatás elkerüléséről
Az adóegyezmények három csoportra osztva rendezik az
egyes jövedelmek adóztatási jogait:
- vannak, amelyek csak abban az országban adóztathatók ahol a
jövedelmet szerző belföldi illetőségű,
- vannak, amelyek csak a jövedelem forrásának országában,
és
- vannak olyanok, amelyeknél az adóztatás joga megosztott.

8
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
A kettős adóztatás elkerülésének adóegyezményben megjelenő módszerei:
- a mentesítés és
- a beszámítás.
Mentesítés alapján, amennyiben az egyik államban belföldi illetőségű
személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely az
egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható a másik államban, akkor az
elsőként említett állam mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az
adóztatás alól.

Ez a módszer jelenik meg az Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pontjában,

miszerint „a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a
törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés
alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet
egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani.”

9
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
A beszámítás módszere szerint az egyik államban belföldi
illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek az
egyezmény meghatározott rendelkezései (jellemzően az
osztalékra, kamatra és a jogdíjra vonatkozók) szerint
megadóztathatók a másik államban, az elsőként említett állam
megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét
terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a
másik államban megfizetett adóval.
Ez tükröződik az Szja tv. 8. § (2) bekezdésében, miszerint:
„Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön
adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után
külföldön megfizetett adó”.

10
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
A beszámítás megjelenik az Szja tv. 32. § (1) bekezdésében is,
ami úgy rendelkezik, hogy „ha az adóévi összevont adóalapnak
olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély
külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, – ha
nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított
adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90
százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó
mértékével megállapított adó.”

11
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Ingatlanvagyon hasznosításából származó jövedelem
Önálló tevékenységből származó jövedelem:
- a vállalkozási nyereség, valamint a szabad foglalkozás
E jövedelmek főszabály szerint a magánszemély illetősége
szerinti államban adóztatható.
A tevékenység végzésének országában is megadóztatható,
amennyiben a magánszemély a tevékenységét részben vagy
egészben egy ott lévő telephelyen vagy állandó bázison
keresztül fejti ki.
Ebben az esetben a telephelynek, illetve állandó bázisnak
betudható jövedelem csak ott adóztatható.

12
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Nem önálló tevékenység jövedelme
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények főszabálya
szerint egy magyar magánszemély külföldön végzett, nem
önálló tevékenységből (munkaviszonyból) származó
jövedelme külföldön adóztatható.

13
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
A főszabálytól eltérő rendelkezések vonatkoznak a munkavégzés alábbi
esetére, mivel a következő három feltétel együttes fennállása esetén
a munkaviszonyból származó jövedelem Magyarországon (az
illetőség államában) lesz adóztatható, annak ellenére, hogy a munkát
külföldön végzik:
a) A külföldi államban történő tartózkodás időtartama nem haladja
meg a 183 napot bármely adóévben/naptári évben/12 hónapos
időszakban (a vonatkozó egyezmény rendelkezései függvényében);
és
b) a munkavállaló díjazását olyan munkáltató fizeti (vagy olyan
munkáltató nevében fizetik), ami nem bír illetőséggel a
munkavégzés helye szerinti államban; és
c) a díjazás költségét nem a munkáltatónak a munkavégzés helye
szerinti államban lévő telephelye viseli.

14
A kettős adóztatás elkerülése az Szja-ban
Nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók, légi járművek
A munkavégzésre vonatkozó speciális szabályok
- az igazgatói tiszteletdíjak,
- a művészek és sportolók által kapott díjazás, valamint
- bizonyos esetben a tanulók, tanárok és kutatók egyes
jövedelmei.

15
2017. Január 1-jétől hatályos módosítások
 A kiküldetés (Tbj. 11. § (2) bekezdés a) pontja – Tbj. 11. § b) pontja)
„a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által
Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával
rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre
kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve,
hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem
alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés
befejezésétől számítva három év nem telt el;
 Tbj. 4. § z) pontja: akinek államával nem áll fenn szociális biztonsági
egyezmény, illetve nem EGT tagállam állampolgára.
3. Állam
munkavégzés
helye, ahol
biztosított

Állampolgársága
Magyarország
szerinti állam
16
A mentesítési szabály olyan kiküldött személy
esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban
fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy
a kiküldött személy állampolgársága szerinti
állammal Magyarországnak hatályos szociális
biztonsági egyezménye áll fenn.
 És olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is
alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló
biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális
biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.
 Ez már 2016. január 1-jétől visszamenőleg
alkalmazható

17
2017. január 1-jétől hatályos módosítások
 A társadalombiztosítási kötelezettség alóli mentesülés speciális esete (Tbj. 11/A. §)

„11/A. §(1) A 11. §b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés
esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési
kötelezettség alól, ha
a) A kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan
körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy
várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő
legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az
állami adóhatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött -
külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.”
 Ebben az esetben a munkavállaló mentesül a biztosítási és járulékfizetési
kötelezettség alól, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót a kiküldetés első
napjától kell megfizetni
 2017. január 1-jével hatályát veszti
 Átmeneti rendelkezés értelmében, ha a 2016. december 31-én hatályos Tbj. 11/A. §-a
alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és
járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig áll fenn.
18
2017. január 1-jétől hatályos
módosítások
 A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése (Tbj. 56/K. §)

Két évnél hosszabb munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése

akkor lehetséges:
- ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés kezdetekor előre nem látható
olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése
ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik,
- és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után
következik be.
- ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak

Szocho és járulékfizetés ebben az esetben:

- a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év
végétől áll fenn
Ezzel összhangban a szociális hozzájárulási adót is a második év végétől kell megfizetni, ha a
Tbj. szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentését alkalmazzák

19
Osztalék- és kamatjövedelmek
 Az osztalék a forrás és az illetőség szerinti államban is megadóztatható,
ezért az egyezmény rendezi a kettős adóztatás elkerülésének kérdését
is.

 A forrásállamban levont adó beszámítható az illetőség államában

fizetett adóba.

 Ahhoz, hogy a forrásállamban az osztalékot kifizető az alkalmazandó

adóegyezményben szereplő forrásadó mértéket alkalmazza, ismernie
kell az osztalékot kapó magánszemély illetőségét. Ehhez a
magánszemélynek kell rendelkezésre bocsátania illetőségigazolását,
amit kérelmére a magyar adóhatóság állít ki. Amennyiben a
magánszemély nem igazolja a külföldi illetőségét a kifizetőnek, akkor
az az adott országban szokásos adómértéket fogja alkalmazni és az
adózó a különbözetet utólag tudja ott visszaigényelni.

20
Jogdíj
 A jogdíj – vagy egyes egyezményekben licenszdíj – az
OECD Modellegyezményének főszabálya szerint csak
az illetőség államában adóztatható, így tehát egy
magyar magánszemély által külföldről kapott jogdíj
(például szerzői jogokból származó díjazás) csak
Magyarországon adóztatható.

21
Elidegenítésből származó
jövedelem
 A különböző javak elidegenítéséből származó nyereség
adóztatási szabályai részben tükrözik a korábban
tárgyalt cikkek rendelkezéseit.
 Ezen túl a nemzetközi forgalomban üzemeltetett
hajók vagy légi járművek, illetve ezek üzemeltetését
szolgáló ingó vagyon elidegenítéséből származó
nyereség csak abban az államban adóztatható, ahol a
vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye van.
 Az ingó vagyon elidegenítéséből származó nyereség
csak abban az államban adóztatható, ahol az
elidegenítő belföldi illetőséggel bír.

22
Nyugdíj
 Magyarország újonnan kötött adóegyezményeiben az
az elv jelenik meg, hogy a nyugdíjak adóztatásának
joga azt az országot illeti, amelyiknek a
társadalombiztosítási rendszere terhére az adott
jövedelmet kifizetik. Az, hogy ezzel a joggal az adott
állam milyen formában él, az adott állam
diszkrecionális joga eldönteni.
 A nemzetközi gyakorlatban a nyugdíjak adóztatási
jogát általában ahhoz az államhoz rendelik, ahol a
magánszemély belföldi illetőségű.

23
Közszolgálat
 Egy állam, illetve annak politikai alegységei,
költségvetési szervei számára végzett munkáért kapott
jövedelmek adóztatási jogát az egyezmények az adott
államhoz rendelik. A háttérben meghúzódó érvelés
egyszerű: az államok nem szeretnék, ha saját
költségvetési forrásaikat egy másik állam
megadóztatná és abból saját bevételre tenne szert.

24
Egyéb jövedelmek
 Az adóegyezmények rendelkezései által nem tárgyalt
jövedelmek adóztatási jogát az OECD-tagállamok, és
jellemzően a fejlett országok kizárólagosan a
jövedelem keletkezésének országához kapcsolják,
ugyanakkor a fejlődő országok által követett gyakorlat
ezzel ellentétes, ők a jövedelem megszerzőjének
illetősége szerinti országnak biztosítanák ezt a jogot.

25
26
A kettős adóztatás elkerülése
adóegyezmény hiányában
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
Az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén az Szja tv.
32. § (1) bekezdése alapján, ha az adóévi összevont adóalapnak
olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély
külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett.

A magyarországi számított adót csökkenti a jövedelem után

külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb az e
jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.

27
A kettős adóztatás elkerülése
adóegyezmény hiányában
Az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdései alapján, az általános
rendelkezésektől eltérően az összevont adóalapba tartozó
jövedelem kategóriába sorolható:
- az alacsony adókulcsú államban bejegyzett ellenőrzött külföldi
társaság által vagy annak megbízásából fizetett kamat és osztalék,
- az ilyen társaság értékpapírjainak árfolyamnyeresége, illetve a
társaságból bármilyen formában (jegyzett tőke leszállításával
történő tőkekivonással, jogutód nélküli megszűnés esetén) kivont
jövedelem is.
Az Szja tv. 32. §-a alapján nem vehető figyelembe külföldön
megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi
szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

28
A kettős adóztatás elkerülése
adóegyezmény hiányában
Külön adózó jövedelmek
A külön adózó jövedelmek esetében az Szja tv. 8. § (2) bekezdése
alapján, a külföldön megfizetett adó beszámításának általános
szabálya szerint a belföldi illetőségű magánszemély által
megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a
jövedelem után külföldön megfizetett adó, de a fizetendő adó
ilyen esetben sem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az

összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy
külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a
magánszemély részére visszajár.
29
A kettős adóztatás elkerülése
adóegyezmény hiányában
Eljárási szabályok
Amennyiben egy magyar magánszemély külföldről jövedelmet kap,
akkor előfordulhat, hogy az nem a hazai adószabályok által
meghatározott „kifizetőtől” fog származni. Ebben az esetben a
magánszemély köteles a jövedelmei után az adót önállóan
megállapítani és megfizetni.

Az olyan jövedelmek esetében, amelyek adóját adóelőlegként kell

megfizetni (ilyenek például az összevont adóalapba tartozó
jövedelmek), a magánszemélynek – kifizető hiányában – adóelőleg-
megállapítási és -fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ezt a
kötelezettséget az Szja tv. 46. §-a alapján a negyedévet követő hónap
12. napjáig kell teljesíteni, azonban nem kell adóelőleget fizetni
mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy amely
negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 000 forintot.
30
A kettős adóztatás elkerülése
adóegyezmény hiányában
Nem kell bevallani a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett
nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon
mentesített azon jövedelmet az Szja tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja
szerint, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene
beszámítani, ha a magánszemély más okból nem köteles az szja-
bevallási kötelezettség teljesítésére.

Az Szja tv. 46. § (2) bekezdés e) pontja alapján nem kell adóelőleget
fizetni abban az esetben, ha a magánszemélynek olyan országból
származik összevont adóalapba tartozó jövedelme, amellyel
Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezménye. Az ilyen jövedelmek adóját a magánszemély az
adóhatóság közreműködése nélkül készülő adóbevallásában
állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig
fizeti meg.

31
32
Külföldi pénznemben szerzett jövedelmek
átváltása
Az Szja tv. 5–6. §-ai alapján a külföldi pénznemben keletkezett
jövedelmet (illetve kiadást) a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
devizaárfolyamának, illetve olyan külföldi pénznem esetében,
amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az
MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével
kell forintra átszámítani.

A magánszemély – választása szerint – az adó megállapításához a

külföldi pénznemben keletkezett bevétel átszámítására a
bevételszerzés napján (kiadás esetén a teljesítés napján) vagy
adóelőleg számítása esetén a bevétel megszerzésének napját
megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alkalmazhatja.

33
Külföldi pénznemben szerzett jövedelmek
átváltása
Az Szja tv. a dolog, a pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, a
vásárolt követelés, értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz értékének
átszámítására különös rendelkezéseket tartalmaz.
Speciális szabály vonatkozik a külföldi pénznemben megszerzett
kamatjövedelem és az osztalékból származó jövedelem
átszámítására is, ugyanis az ilyen jövedelmek adóját ugyanazon
külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem
megszerzésének időpontjában érvényes MNB-árfolyamon
átszámítva kell megfizetni.
A magánszemély – választása alapján – a külföldi pénznemben
megfizetett adót vagy a teljesítés (adóbefizetés) napján vagy az
adóév utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon számíthatja át az
éves bevallása során.

34
35
Külföldiek Magyarországon
Az Szja tv. 2. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján a
Magyarországon külföldi illetőségű magánszemély
adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján
belföldről származó vagy egyébként nemzetközi szerződés,
viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére
terjed ki, ez az ún. korlátozott adókötelezettség elve.

Ha egy külföldi illetőségű személynek kizárólag külföldről

származik jövedelme, akkor arra az szja tv. hatálya nem terjed ki,
így Magyarországnak nincs adóztatási joga.

36
Külföldiek Magyarországon
A külföldiek belföldről származó jövedelmei esetén vizsgálni
kell az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmények rendelkezéseit. Ha az adott egyezmény kizárólag
Magyarországnak biztosítja az adóztatás jogát, akkor a külföldi
illetőségű személynek itt kell teljesítenie az adókötelezettségét, a
magyar szabályok szerint.
Például, ha egy luxemburgi illetőségű személynek a
Magyarországon lévő ingatlanja bérbeadásából jövedelme
származik, akkor az kizárólag az ingatlan fekvése szerinti
országban, azaz Magyarországon adóztatható.

37
Külföldiek Magyarországon
Az Szja tv-ben meghatározott egyes jövedelmek (például a
kamatjövedelem) esetén a kifizető kötelezett a külföldi
illetőségű személynek kifizetett összegből az adóelőleget és az
adót megállapítani, levonni és befizetni a kifizetést követő hónap
12-éig.

Az adóegyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés

időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély a megfelelő
igazolásokat (illetőségigazolást) és nyilatkozatokat bemutatta.

38
39
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Az uniós szabályok alapján a több tagállamban tevékenységet
folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított.

Időtartam
A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre vagy
váltakozva) tevékenységet folytató személy magyarországi
biztosítási kötelezettség esetén addig marad a magyar
társadalombiztosítási szabályok hatálya alatt, amíg párhuzamos
tevékenységét változatlan körülmények között folytatja.

40
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Igazolás
A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított
lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű
igazolást legfeljebb egyszerre 24 hónapos érvényességgel adja ki,
amely azonban kérelemre ismételten hosszabbítható a
körülmények megváltozásáig vagy a tevékenység végéig.

Az A1 igazolás az erre rendszeresített - a www.oep.hu honlapon

elérhető - nyomtatványon, illetve a szükséges adatokat és
nyilatkozatokat tartalmazó kérelemmel igényelhető.

41
A1 nyomtatványról
(Korábban E 101 / E 103)

Rendeltetése:
Az alkalmazandó jogszabályok ismertetése. Hasznos annak
igazolásához, hogy ha valaki egy másik uniós országban
fizeti a társadalombiztosítási járulékokat – ha valaki
kiküldött munkavállaló, vagy egyidejűleg több országban
dolgozik.

Kiállító hatóság és használat:

A nyomtatványt az a társadalombiztosítási szerv állítja ki,
amelynél az adott illető nyilvántartásba van véve saját
országában.
42
A biztosítási kötelezettség elbírálása
- Biztosítási jogviszony ellenőrzése
 Hogyan történik a jogviszony-ellenőrzés Magyar-
országon?
 A szolgáltató – (orvos)
 a szolgáltatás igénybevételét megelőzően
 a beteg TAJ számának megadásával
 az OEP nyilvántartási rendszerén keresztül (on-line)
végzi el az ellenőrzést.
 Ilyenkor 5 színű válasz érkezhet: zöld (igen), piros
(nem) kék, barna, sárga

43
Egészségügyi szolgáltatási járulék
 Tbj. 39.§. (2) bek. meghatározott személy fizeti
 járulék havi összege 7 110.-Ft
 belföldi magyar lakóhely legalább 1 éve
 eü. szolgáltatásra egyéb jogon nem jogosult
 ügyintézés adóhivatal T1011 nyomtatvány
 a magánszemély a Tbj. 39.§. (2) bek. alapján keletkezett
fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon
belül jelenti be a NAV-nak

44
 Az egészségügyi szolgáltatás jogosultsági feltételnek a
megszűnését követően
 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a
megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45
napig fennállt
 amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az
időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen
időtartammal meghosszabbodik

45
 45 napig marad fenn, az utolsóként megszűnt
jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de
megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45
napnál hosszabb ideig állt fenn és a két jogosultsági
feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el
 ha szünetel az egyéni vállalkozás, akkor fizetni kell a 7
110.-Ft/hó és nincs 45 nap türelmi idő

46
Egészségbiztosítás
 TAJ számmal rendelkező személy, aki
 valamely EGT tagállamban, ill. Svájcban, Norvégiában,
Liechtensteinben, valamint a Mo által kötött
nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban
biztosított
 köteles a külföldön, szociális biztonsági rendszerében
létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon
belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.
 Nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés
 TAJ száma nyilvántartásában érvénytelen
 E. alapot terhelő költségek megtérítése

47
TAJ igénylés
 Azon személyek, - ide nem értve a Tbj. 5.§.-a szerint biztosított
személyeket -, akik a TAJ igénylés előtt EGT tagállamban,
Svájcban, ill. nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
államban rendelkeztek biztosítási jogviszonnyal, kötelesek a
TAJ igénylést közvetlenül megelőző biztosítás helye szerinti
tagállam biztosítója által kiadott, a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek szerinti formanyomtatványt, vagy hatósági igazolást
csatolni a biztosítási időszakról.

 Ha az igazolás becsatolására nem kerül sor, a TAJ nem állítható

ki addig, amíg azt a magyar egészségbiztosítási szerv az igénylő
által megadott másik tagállami illetékes hatóságtól be nem
szerzi

48
Munkavállalás az EU-ban
 „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar
állampolgár részére, aki EGT tagállamban biztosított
személy” nyomtatvány
 illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási
szervéhez kell benyújtani
 egészségügyi szolgáltatási járulék?
 külföldön kiváltott Európai Egészségbiztosítási
Kártyával veheti igénybe Mo-on az ellátást
 megtérítés (magyar EU kártya)

49
Magyar biztosítási jogviszony alapján az
EU-ban (EGT) járó egészségbiztosítási
ellátások
 Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az átmeneti
jelleggel egy másik uniós (EGT) tagországban
tartózkodó személy számára az orvosilag szükséges
ellátások igénybevételére jogosít.
 S1-es igazolás (Anglia kivétel, EU kártya van)
 Kérdés: USA – magyar egyezmény, nyugdíjas eü
szolgáltatási járulékfizetése
 „hegyi mentés” térítése nem jár EU kártyára!

50
S1 nyomtatvány
(Korábban E 106, E 109 és E 121 – néhány társadalom-biztosítási
szerv továbbra is kiállít ilyen nyomtatványt)

Rendeltetése:
Egészségügyi ellátásra való jogosultság igazolása, ha valaki nem
abban az országban él, ahol biztosítottnak minősül. Hasznos a
kiküldött munkavállalók, a határ menti ingázók, a nyugdíjasok, a
köztisztviselők és eltartott hozzátartozóik számára.

Kiállító hatóság és használat:

 Érdeklődni az adott személy hazája egészségbiztosítási
hatóságánál kell arról, hogy hol tudja beszerezni az S1
nyomtatványt.
 Az űrlap bármelyik egészségbiztosítási hatósághoz benyújtható
abban az országban, ahol él.
51
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban

A lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak alkalmazása:

- a jelentős tevékenység
A munkáltató székhelye szerinti tagállam jogának
alkalmazása

52
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Munkaviszony az egyik és önálló tevékenység a másik
államban
Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban
munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban
önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége mindig a
munkavégzés helye szerinti államban áll fenn – függetlenül a két
tevékenység egymáshoz viszonyított arányától.
Amennyiben a munkaviszony alapján a munkavégzés egyszerre
több tagállamban is fennáll, a párhuzamos munkavégzésre
irányadó szabályokat kell alkalmazni.

53
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Amennyiben a munkavállalót kizárólag egy munkáltató
foglalkoztatja egyszerre vagy váltakozva több tagállamban, az A1 jelű
igazolást a munkáltató is igényelheti.
A munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő
munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony
létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e
tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot
igazoló okiratot.
Az egészségbiztosítási szerv a foglalkoztató kérelmét a kérelem
benyújtását követő 30 napon belül bírálja el.
Amennyiben a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki, a
kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben
jogorvoslatnak van helye.

54
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása
A magyar szabályok szerinti biztosítási kötelezettség ideiglenes
megállapítása esetén a foglalkoztatás helye vagy a biztosított
lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv A1 jelű
nyomtatványt ad ki 6 hónapos érvényességgel, melyen feltünteti, hogy
a biztosítási kötelezettség megállapítása ideiglenes jellegű.

Az egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvány egy példányát

megküldi azon tagállam intézményének, amelynek területén a
biztosított szintén végez kereső tevékenységet.
Amennyiben a másik tagállam szerve az ideiglenes döntés
kézhezvételtől számított 2 hónapon belül kifogással nem él, a
biztosítási kötelezettség meghatározása véglegessé válik.

55
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Kiküldetés
Amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam
területére munkavégzés céljából kiküldi, akkor a másik
tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is
a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított.

Ez azt jelenti, hogy a kiküldött személyt úgy tekinteni, mintha

kiküldetésének ideje alatt továbbra is a kiküldő államban
foglalkoztatnák. A kiküldetés időtartama maximum 24 hónap
lehet.

56
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Önálló vállalkozók esetében alkalmazandó szabály
Önálló vállalkozó – a koordinációs rendeletekre tekintettel –: az egyéni
vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak
megfelelő személy.

Önálló vállalkozóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében –

tevékenységet folytató személyek azon állam jogszabályai alá
tartoznak, ahol a kereső tevékenységüket végzik.

Az a személy, aki különböző tagállamokban munkavállalóként és

önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam
jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet
munkavállalóként végzi.
57
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Külföldi munkáltató magyarországi képviselete
A külföldi foglalkoztató – aki Magyarországon nincs bejegyezve –,
Magyarországon foglalkoztatott biztosított járulékalapot képező
jövedelme után nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási

kötelezettséget képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját
maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget
közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles
bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami
adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
58
Párhuzamos tevékenység az Európai
Gazdasági Térség tagállamaiban
Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem
rendelkezik képviselővel, és a fenti bejelentkezést elmulasztja, az
általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő
bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott
személynek kell teljesíteni.
Ez esetben a foglalkoztatott személy viseli a járulékkötelezettségek
elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is, kivéve a mulasztási
bírságot és az adóbírságot. A biztosítási jogviszonyt a xxT1041INT
adatlapon kell bejelenteni.

A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot

követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített
xx08INT jelű bevallásban kell teljesíteni.

59
60
 Amikor egy magyar nyugdíjas elhagyja hazánkat
külföldi letelepedés céljából, vagy éppen ilyenkor válik
nyugdíjra jogosulttá Magyarországon, akkor ezt a tényt
a nyugdíjasnak – saját érdekében – be kell jelentenie a
NYUFIG-hoz. A belföldi nyugdíjfolyósítási
lehetőségektől ugyanis több ponton eltér a külföldön
élő, vagy tartózkodó személyek részére történő
nyugdíjfolyósítás.

61
Tny és Tnyvr
 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI törvény (Tny) 79.§.(2) bek és a Tny
végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm. Rendelet
(Tnyvr) 75.§.-a a következő választási lehetőségeket
tartalmazza:
1) Belföldi meghatalmazott esetén, a külföldön élő, vagy
tartózkodó személy nyugellátását kérelmére belföldi
meghatalmazottja részére postai kézbesítés útján, vagy
magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett
fizetési számlára kell folyósítani. A folyósítás mindkét
esetben utalási költségtől mentes!

62
2) Választható a jogosult magyarországi pénzforgalmi
szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára való
folyósítás. Ez is költségmentes
3)További lehetőség az EU/EGT állam területén élők
részére valamely EU/EGT államban pénzforgalmi
szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő
nyugdíjfolyósítás kérése. Ez is költségmentes

63
4) Az úgynevezett „egyezményes állam” (azaz
Magyarországgal szociálpolitikai, vagy szociális
biztonsági egyezményt kötött ország ) területén élők
kérhetik az egyezményes államban pénzforgalmi
szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő
nyugdíjfolyósítást. Az utalás ez esetben
költségviseléssel érintett!
 Magyarországnak jelenleg 15 állammal van ilyen
egyezménye

64
5) Áthidaló, segítő megoldásként, ha a külföldön élő
jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál
vezetett fizetési számlára kérné az ellátást utalni, ilyen
számlával azonban nem rendelkezik és számlanyitás
céljából nem tud Mo-ra utazni, az előző kifizetési
módokon felül lehetősége van arra, hogy az Erste Bank
Hungary KFT-nél postai úton számlanyitási szerződést
kössön.
 Más külföldön élő nyugellátásra jogosultak részére
nincs lehetőség közvetlen postai úton történő
nyugdíjkifizetésre

65
 A nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál gyakran
előforduló eset, hogy az érintett személy Mo-on a
nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időnek
csak egy részét szerezte meg, a nyugellátás a magyar és
külföldi szolgálati idők összeszámításával kerül
megállapításra, időarányos számítással, Mo által az
összes szolgálati időn belüli magyar szolgálati idő
arányában történő nyugdíjrész fizetésével.

66
 Rövid magyar jogosultsági idő esetén nem ritka, hogy a
magyar nyugdíjrész kis összegű, különösen, ha a
folyósításhoz kapcsolódó számlavezetési, kezelési
költségekhez viszonyítjuk. Ennek a problémának a
kezelését szolgálja az a megoldás, mely szerint a Tny. 79.§.
(3a) bekezdése alapján, a külföldön élő jogosultak (akár
EU/EGT, akár egyezményes, akár bármely más külföldi
államban élnek), kérhetik a Mo-on érvényes öregségi
nyugdíjminimum összegét meg nem haladó havi ellátásuk
(2017-ben 28 500.-Ft) negyedévente, félévente, vagy évente
történő folyósítását a belföldön egyébként érvényes
havonkénti utalás helyett. Ebben az esetben azonban a
nyugdíjkifizetés utólag történik.
67
 Pl: negyedéves utalásnál a január 1 – március 31-ig esedékes
ellátás márciusban kerül kifizetésre, éves utalásnál a január
1 – december 31 közötti időszakra decemberben történik a
kiutalás.
 Ez a fizetési módszer írásban kérhető. Ha a kérelemben a
havonkénti fizetéstől eltérő utalási időszak (n.éves, fél-,
éves idő) pontosan nem kerül meghatározásra, erre
vonatkozó nyilatkozatig éves utalást teljesít a
nyugdíjfolyósító szerv.
 Mo-i pénzintézeti számlára történő utalás, ill. postai
kézbesítéssel történő kifizetés kizárólag forintban történik

68
 Külföldre, EU/EGT állam, ill egyezményes állam
területén vezetett pénzintézeti számlára utalásnál a
Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott
devizanemekben kérhető az utalás, feltéve, hogy az
adott devizafajtát a kért ország pénzintézete fogadni
tudja. A nyugellátás külföldre utalásához számos adat
(pl. SWIFT kód) is szükséges, a jogosultnak ezeket
meg kell adnia és vigyázni kell ezek pontos
megadására.

69
 Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy külföldön élő,
tartózkodó jogosult esetében szükség van az évente
történő adategyeztetésre, a Tny. Végrehajtási
rendeletének 76.§. (1) bek. Szerint.
 A Nyufig a külföldön élő, vagy tartózkodó személyre
nézve naptári évenként – március hónapban -
adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött
nyomtatványt megfelelően kitöltve, aláírva és
közjegyző, vagy külföldi hatóság, ill. Mo.
külképviseleti szerve által hitelesítve 1 hónapon belül
vissza kell küldenie!

70
 Az egészségi állapota, vagy szociális helyzete miatt
szociális, vagy egészségügyi intézményben tartózkodó,
ill ellátásban részesülő személy esetében az említett
intézmények vagy azok orvosa által, ill. a külföldi
közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató,
nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) által igazolt
adatokat és tényeket – az ellenkező bizonyításig –
hitelt érdemlően bizonyítottnak, igazoltnak kell
tekinteni.

71
72
Témaválasztás indokoltsága
- Határon árnyúló ügyletek számának növekedése
- A jogalkalmazók értelmezésbeli nehézségei
- Az adókijátszás lehetősége, az ügyletek célzottan
mesterséges jellege
- AZ EUB jogértelmező szerepének előtérbe kerülése, az
ítéletek értelmezésbeli nehézségei

73
Közösségi szabályozás
- 67/227/EGK, 67/228/EGK irányelvek kötelezővé tették a
Héa rendszerének alkalmazását az EGK-ban
- 77/388/EGK (hatodik irányelv) nem tartalmazott
definíciókat az „állandó telephely”-et illetően
- 2006/112/EGK héa-irányelv
- 282/2011/EU vhr. tartalmazza először a definíciót
Cél: az egységes jogalkalmazás, a gyakorlati
alkalmazhatóság segítése, világos és objektív
feltételrendszer kialakítása

74
Szolgáltatásnyújtás teljesítési helye
Az adófizetés nem osztható meg a tagállamok között,
konkrét helyhez kell kapcsolódnia. A költségvetési
érdekeken kívül fontos a kettős adózás elkerülése is.
Az irányelv szerint:
 Az adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye
az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye,
állandó telephelye.
 Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás teljesítési
helye a nyújtó székhelye, állandó telephelye

75
Adóalanyiság kérdése
- Akinek héa-azonosítószáma van, azt adóalanynak kell
tekinteni (akkor is adóalany, ha azonosítóval rendelkeznie
kellene) kivéve, ha az ellenkezőjéről van tudomása
- A szolgáltatás nyújtónak be kell szereznie az
érvényességre nevére címére vonatkozó információt.
Rendes kereskedelmi ellenőrzési eljárásokkal el kell
végezni az adatok ellenőrzését
Dilemmák:
- Jóhiszeműség fontossága
- Mik azok a „rendes kereskedelmi eljárás”-ok?
76
A letelepedettség
Székhely a központi ügyvezetés helye (az általános
irányításra vonatkozó döntések meghozatalának helye,
létesítő okirata szerinti hely, az ügyvezetés üléseinek
helye)
Elsődleges az általános irányításra vonatkozó
döntések meghozatalának helye.

Állandó telephely olyan telephely, amely a személyi

és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó
jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a
szolg. nyújtásához, igénybevételéhez.

77
Értelmezésbeli problémák
Székhely:
Többféle fogalomértelmezés képzelhető el:
- Létesítő okirat szerinti székhelyen nem biztos, hogy
működik. Mi a postacím, mi indokolja a
„székhelyszolgáltatás” létjogosultságát?
- Milyen alapvető döntéseket kell ott hozni? Cégjogilag,
vagy héa szempontjából relevánsakat?
- Hol lehet az ügyvezetés üléseinek helye? Kis cégek, nem
„üléseznek”. Telekommunikációs technológia fejlődése

78
Értelmezésbeli problémák II.
Állandó telephely:
Személyi tárgyi feltételek megléte, elegendő volta.
Ha a telephely erőforrásait nem használják a szolg. nyújtáshoz,
akkor nem az nyújtotta. Kizárólag adminisztratív oldalról részt
vehet. Mi tekinthető adminisztratív közreműködésnek?
A Vhr. kisegítő szabálya szerint, ha a számlán a telephely
adószáma van, akkor úgy kell tekinteni, mint ami részt vett a
szolgáltatásnyújtásban – kivéve ha ennek az ellenkezőjét
bizonyítják. Kinek kell (lehet) bizonyítani? A szabály
gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a felek megválaszthatják
az adófizetés helyét.
79
Értelmezésbeli problémák III.
Összetett szolgáltatásoknál mi az a határ, ami eldönti, hogy a
telephely részt vesz-e a szolg. nyújtásban?
Mit lehet kezdeni a nem hagyományos (elektronikus)
szolgáltatásokkal?
Lehet-e külső forrásból biztosítani a feltételek meglétét?
Mi (illetve milyen időtartam) biztosítja a „kellően állandó jelleg”-
et?
Lehetséges, hogy több releváns telephely is van, a szolgáltatás
pedig komplex. Hogyan érvényesül a fő-, illetve
mellékszolgáltatás viszonya?
Mi az a szolgáltatás-komplexitás, ami indokolja a kisegítő
szabály alkalmazását?

80
Az EB joggyakorlata
A releváns, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyével
összefüggő ügyek:
- C-168/84 Berkholz ügy
- C-231/94 Faaborg-Gelting Linien A/S ügy
- C-260/95 DFDS ügy
- C-190/95 ARO Lease ügy
- C-605/12 Welmory ügy
- C-419/14 WebMindLicences Kft. ügy

81
Egyes ügyek
Berkholz ügy (automaták üzemeltetése hajón):
A székhely az elsődleges adóztatási pont, az állandó
telephely csak akkor számíthat, ha a székhely szerinti
adózás nem vezetne racionális eredményre, illetve
konfliktust okozna a tagállamok között. Az alapvető
személy-tárgyi feltételek a hajókon hiányoznak.
Faaborg-Gelting ügy (éttermi szolgáltatás hajón):
Állandó telephely nincs, ellenkező esetben a hajó
üzemeltetője gyakorlatilag maga választja meg az adózás
helyét.
82
Egyes ügyek II.
DFDS ügy (Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása
leánycég által):
Az állandó telephely csak akkor lehet releváns, ha a
székhely elsődlegessége nem ésszerű, vagy konfliktust
generál a tagállamok között. Ha székhelye szerint adózna,
akkor torzulna a verseny. Bár a leányvállalat jogilag
független, a valóságban (tulajdonlás, szerződéses kötelmek)
mégsem az. A leányvállalat teljesíti a kellő „személyi-tárgyi
feltétel” kritériumokat is.

83
Egyes ügyek III.
ARO Lease ügy: (nyíl végű lízingbeadás):
A holland társaság által nyújtott szolgáltatás komplex, amelyhez
Belgiumban erőforrása nem volt. A független ügynökök személye
nem elég.
WELMORY ügy (online árverés):
A székhely objektív. Nincsenek meg Lo.-ban a személyi – tárgyi
feltételek. A közös tulajdonlás nem releváns.
WML ügy (online szolgáltatás): kakukktojás
A közös tulajdonlás nem releváns, azt kell bizonyítani, hogy a
szolg. nyújtónak nincsenek meg a személyi-tárgyi feltételei.

84
Összegzés
- az értelmezésben igazán fejlődés nincs, az egyes
szolgáltatások szempontjából vizsgálták a feltételeket
- a tagállamok közötti különbségek kihasználására
szerveződött mesterséges struktúrák száma érezhetően
növekszik
- költségvetési érdekek – adókijátszásra szerveződött
struktúrák
- az elégséges feltételek csak a konkrét szolgáltatás
szempontjából értelmezhető

85
Összegzés II.
- adóztatási racionalitás, adókijátszás elleni küzdelem
- együttműködés fejlesztése, rugalmasabb értelmezés
lehetősége
- a személyi feltétel túlhangsúlyozása(?) az online
szolgáltatások terén (annak kerülése)

86
87
Számlázási szabályok más tagállambeli vagy
harmadik országbeli vállalkozások részére
teljesített ügyleteknél
A téma keretében olyan gazdasági események
számlázásáról beszélünk, amelyeknél a termék
eladója, a szolgáltatás nyújtója belföldi adóalany, a
termék vevője, a szolgáltatás igénybevevője más
tagállambeli, vagy harmadik országbeli vállalkozás.
 A számla magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven is
kiállítható, sőt annak sincs akadálya, hogy két nyelvű
legyen.

88
 Minden teljesített ügylet számlázását megelőzően azt
kell tisztázni, hogy az ÁFA törvény szerint hol van a
teljesítés helye.
 Amennyiben belföld,akkor az ügylet az ÁFA tv. hatálya
alá tartozik.
 Ha a teljesítés helye nem belföld, akkor nem tartozik
az ÁFA tv. hatálya alá, tehát nem adóztatható.

89
Számlázásnál irányadó jogszabály
 ÁFA tv. 158/A. §. szabályozza:
 Ha a belföldi adóalany a más tagállambeli
állandótelephelyéről nyújtotta a szolgáltatást, ekkor
azt kell vélelmezni, hogy belföldi székhelyéhez
kötődik a szolgáltatás, tehát belföldi adóalanyisága
alatt köteles számlázni
 Ha nem létesített ott állandó telephelyet, és az adó
fizetésére a terméket beszerző, vagy a szolgáltatást
igénybevevő kötelezett

90
Számlázásnál irányadó jogszabály
(folytatás)
 Amennyiben a teljesítési hely az EU-n kívül van,
valamint a teljesítéssel legközvetlenebbül székhelye,
vagy belföldi állandó telephelye érintett, akkor a
számlát a magyar ÁFA tv. szerint kell kiállítani
 Az ÁFA tv. X. Fejezete akkor nem irányadó, ha más
tagállamban, vagy harmadik országban lévő gazdasági
letelepedése határozza meg a teljesítés helyét. Emiatt a
teljesítés nem belföldön fennálló adóalanyisághoz
kötendő

91
Számlázási kötelezettség alóli
mentesülés esetei
 Nem kell számlát kiállítani a kapott előlegről, ha az a
89.§. alapján mentes értékesítéshez kapcsolódik

 A 85.§.(1)bek. és 86.§.(1)bek.–hez tartozó gazdasági

eseményeknél számviteli bizonylat is kiállítható, nem
kötelező a számla.

 Egyéb esetekben kötelező a számla kiállítása

92
Számla típusa
 Normál számla
 Egyszerűsített számla:
 Más tagállamban teltesített termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás esetén, ha a nyújtó adóalanynak
gazdasági célú letelepedési helye belföldön van és az
adófizetésre kötelezett személy a vevő.
 3.államban történő teljesítés esetén, ha a nyújtó
adóalanynak letelepedési helye belföldön van.
 Gyűjtőszámla alkalmazható, ha az ÁFA tv. 164.§ -ában
foglalt feltételek fennállnak.

93
Számlázási határidő
 Speciális határidő vonatkozik az ÁFA tv. 89.§. Szerint
adómentes termékértékesítésre és a más tagállamban
teljesített szolgáltatás nyújtására, mely után az adót a
megrendelő fizeti meg.

 Ilyenkor a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját

követő hó 15. napján ki kell állítani

94
A számla adattartalma
(ÁFA tv.169.§.)
 A teljesség igénye nélkül, a leggyakrabban felmerülő
esetekre vonatkozó előírások:
 MENTES számla esetében az ÁFA tv, vagy a 2006/112/EK
irányelv ide vonatkozó jogszabályi rendelkezését fel kell
tüntetni
 Szerepeltetni kell a vevő érvényes közösségi adószámát
 „Fordított adózás” kifejezést, amikor az ÁFA
megfizetésére a vevő kötelezett

95
Számla adattartalma
(folytatás)
 „különbözet szerinti szabályozás” ingóság értékesítése
esetén, mely a különbözet szerinti adózás szabályai
szerint adózott

 A számlán az értékadatok a felek megállapodása alapján

bármely hivatalos külföldi fizetőeszközben
szerepeltethetők. Az áthárított adót forintban kifejezve
ebben az esetben is fel kell tüntetni

96
97
A probléma gyökerei

 az adóztatás joga az államok szuverenitásának egyik

legfontosabb eleme – így biztosíthatók az állam
működéséhez szükséges bevétel
 államok érdeke az adóbevétel növelése – adózók érdeke az
adóterhek minimalizálása
 adózók vagyonukat, jövedelmeiket képesek globálisan
kezelni, - az államok adóztatással összefüggő mozgástere
korlátozott

98
 A nemzetközi adócsalás és adókikerülés vissza-szorítására
közös fellépés, nemzetközi sztenderdek kellenek

 Így az államok információkat gyűjthetnek a belföldi

illetőségű adózóik más államban folytatott tevékenységéről

 A nemzetközi adóügyi információcsere kérdésével ezért

mind a nemzetközi szervezetek, mind az EU és az egyes
nemzetállamok kiemelten foglalkoznak.

 Cél: világméretű információcsere, melyhez a legnagyobb

előrelépést az adatok automatikussá tétele teremtheti meg

99
Az adóügyi információcsere fejlődése
 1928: genfi modellegyezmény: célja, hogy a kettős
adóztatási egyezmények mintájaként szolgáljon
 Nemzetek Szövetsége, Egyesült Nemzetek Szervezete,
majd Európai Gazdasági Együtt-működési Szervezet
(„OEEC”) 1955: modell-javaslat
 Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
1963-ban fogadott el egy egyezménytervezetet, melynek 26.
cikke később az adóügyi információcsere
legfontosabb jogi alapjává vált.
 1977: közzéteszik a kettős adóztatás jövedelem- és
vagyonadózás terén történő elkerüléséről szóló
Modellegyezményt („OECD Modell”)

100
 1979: OECD kiadja az Adóügyi Kölcsönös Közigazgatási
Együttműködésről szóló Multilaterális Egyezményt (ok:
kettőnél több állam viszonylatában merül fel konfliktus).
Elsőként az OECD tagok számára nyílt meg aláírásra.
 1998: OECD jelentése a káros adóversenyre (tőkeimport-
befektetések).
 2000: OECD létrehozta a Globális Fórumot, mely
munkájának eredményeként az OECD közzétette a „TIEA”
modellt (adóügyi információcserére vonatkozó
modellegyezmény).
 2008: gazdasági világválság újabb lendületet adott a
globális átláthatóság iránti igénynek
 2010: Globális Fórum elindítja az ún. „Peer Review”
folyamatot. (országok megfelelésének a vizsgálata)
101
 Az USA információcsere törekvései, a FATCA (külföldi
Számlák Adómegfeleléséről Szóló Törvény)
 2011: OECD megnyitja a lehetőséget arra, hogy a nem
OECD országok is aláírják a Multilaterális Egyezményt.
 2011/16/EU irányelv elfogadása (Közigazgatási
Együttműködési Irányelv, „DAC”) lehetővé tette az spontán
információcserét.
 2012: Pénzügyi Intézkedések Munkacsoportja („FATF”)
elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
elleni küzdelem nemzetközi sztenderdjét.
 2014 OECD közzéteszi a banki számla információk adózási
célú automatikus cseréjére vonatkozó sztenderd főbb
elemeit (CRA Közös Jelentéstételi Sztenderd, CAA Illetékes
Hatóságok Közötti Megállapodás)
102
Az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem lehetséges
eszközei az ÁFA területén
 150 ország használja az áfát (USA nem)
 EU tagság egyik feltételét jelenti, 2009-ben az EU-ban a
tagállami adóbevételek 21 %-át teszik ki.
 Az adócsalás leggyakrabban az általános forgalmi adóra
történik.
 Okok: 1993. január 1: egységes uniós piac létrejötte, or-
szághatárokon megszűntek az ellenőrzések, csalásokat
elősegíti a Közösségen belüli termékértékesítés adó-
mentessége, míg a beszerzés áfája levonható
 Áfa csalás két csoportja: hagyományos adóelkerülés
technikái (bevétel eltitkolása) és az adó visszaigényléssel
kapcsolatos visszaélések(fiktív kereskedők)
103
 Az adóügyi együttműködés rendeletek

- Az áfa együttműködési rendelet

- A tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó
statisztikai adatszolgáltatás rendszere
- A jövedéki együttműködési rendelet
- Az adómegállapítási jogsegély irányelv
- A Közigazgatási Együttműködési Irányelv
- Az adóbehajtási irányelv
- A Fiscalis program

104
Az információcsere formái
Hagyományos formák:
- Kérésre
- Automatikus (pl. kamat, osztalék)
- Spontán ha egy ország illetékes adóhatósága olyan
információhoz jut, mely adóegyezményes partnerország
adóztatási jogára vonatkozik.
- Szimultán adóvizsgálat – mindkét adóhatóság területén
egyidejű vizsgálat
Nem hagyományos formák
- Iparágat átfogó: nem egy konkrét adózó, hanem ágazat
- Illetékes hatóságok meghatalmazott képviselőinek
látogatásaira „másik szerződő államban”, házigazda
hatóság engedélyével, bármelyik ország kezdeményezheti.

105
Következtetések
 Információcsere a szükséges eszköz az adóelkerülés
megakadályozására
 Egyenlő feltételeket teremt az adózók és hatóságok,
valamint országok között
 Automatikus információcsere lesz a globális szabvány
 Ehhez kapcsolódóan felmerülő költségeket minimalizálni
kell
 Adózói jogok tiszteletben tartása hogyan fog megvalósulni
 Hatóságoknak átláthatóbban kell működni az adózók
számára az információcsere során
 Nőni fog az információcsere mennyisége – más célokra
történő felhasználás kérdése
106
Az adócsalás és az adóelkerülés elleni fellépés
eszközrendszerei
 A 2006/112/EK áfa irányelv eszközrendszere
 Egyes termékértékesítések és szolgáltatások esetén a
tagállamok előírhatják, hogy az áfa megfizetésére az eladó
helyett a vevő adóalany legyen kötelezett. (FAD)
 A vállalkozás vagyonának átruházásához kapcsolódó
termékértékesítést a tagállamok úgy tekinthetik, mintha
nem történt volna meg, így az átruházás
kedvezményezettjét az átruházó jogutódjának tekinthetik.
 Kapcsolt vállalkozás- szabad piaci forgalmi érték
 Egyetemleges felelősség
 4200-ás felfüggesztett vámeljárás

107
Az adócsalás és az adóelkerülés elleni fellépés egyéb
eszközrendszerei

- Bejegyzett áfa alanyok regisztrációját megelőző – ún. pre-

regisztrációs – eljárás
- Fokozott adóhatósági felügyelet jogintézménye –
kockázatelemzés
- Adóalanyok adószámának felfüggesztése, törlése.
- Áfa kiutalás felfüggesztése, kiutalási határidő
meghosszabbítása
- Bírságok kiszabása

108
A Fiscalis 2013 program
- Három fő célkitűzés: adótisztviselők közösségi jogi ismeretek
bővítése, tagállamok közötti széleskörű együttműködés
biztosítása, adóigazgatási gyakorlat fejlesztése
- Időtartam: hat év, költségvetés 75 %-a az informatikai
rendszerek fejlesztésére irányult.
Fő informatikai alkalmazások
- Héainformációcsere-rendszer (VIES) és annak webes felülete
- A héa-visszatérítési, héa és közvetlen adózási elektronikus
információcsere-űrlapok
- Az adóazonosító számok (TIN) kezelésére irányuló webmodul
- A jövedéki árumozgást ellenőrző rendszer (EMCS)
- A jövedékiadatcsere-rendszer (SEED)

109
Az Európai Csaláselleni Hivatal, az OLAF
Feladatai
 EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a csalás és a
jogellenes cselekmények elleni küzdelem
 Az EU intézmények tagjai és dolgozói által elkövetett súlyos
szabálytalanságok kivizsgálása
 Együttműködés az Európai Bizottsággal a csalások
megelőzéséért és a felderítés hatékonyságának növeléséért
2015 eredményei:
- 304 vizsgálat lezárása (rekord szám), 219 új vizsgálat (a
vizsgálószemélyzet jelentős csökkenése ellenére)
- 364 ajánlás a tagállami és uniós hatóságok számára
- 1442 bejelentés 90%-át 2 hónapon befejezte
- 888 millió EURO visszatéríttetésére tett ajánlást
110
Magyarországi kitekintés
- Adóügyi információcsere 104 partnerrel lehet
- 78 állammal kötött a kettős adóztatás elkerüléséről
egyezményt, első Ausztriával 1975-ben
- 2013. évi XXXVII. Törvény („Aktv”) - az adó- és egyéb
közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól – biztosítja, hogy a hazai
jogban alkalmazott eljárások a nemzetközi információcsere
céljaira is alkalmazhatók legyenek.
- Háttérszabály az Art
- Az adópolitikáért felelős miniszter felel a nemzetközi
információcseréért
- NAV: 2015: megkeresések többsége áfa ügyekhez
kapcsolódott, főleg Szlovákia, Németország, Románia
111
Összegzés
 Globalizáció felgyorsulása, világgazdaság horizontális és
vertikális mélyülése, gazdasági folyamatok több országra való
kiterjedése
 A nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának
egyik leghatékonyabb eszköze a hatóságok közötti
együttműködések erősítése és az automatikus adóügyi
információcsere.
 DE! Minden résztvevő állam egységesen és azonos eljárási
szabályok mellett kell, hogy alkalmazza
 Meg kell találni az egyensúlyt az adatvédelmi, titoktartási
szabályok és az adózók, valamint az adatbirtokosok érdekei
között.
 Meglévő modellek összhangjának a megteremtése
 EU 2015: Közigazgatási Együttműködési Irányelv módosítása és a
Megtakarítási Irányelv hatályon kívül helyezése
112
 Kulcsfontosságú az automatikus adóügyi információcsere
globális, egyszerre történő bevezetése
 Fontos a kölcsönösség szerepe és minden államban
hasonló módon alkalmazzák.
 „Level playing field” megteremtése. (Hatékonyság és
egyenlő titoktartási és adatvédelmi szabályok alkalmazása)
 Információkat úgy kell kikényszeríteniük az államoknak,
hogy az csak a legszükségesebb mértékben érintse az
adózókat. Amennyiben megsértik az adózókat, annak
arányban kell állnia az elérni kívánt előnyökkel
(arányosság)
 Az államnak először ki kell merítenie a belső joga által
kínált lehetőségeket (szubszidiaritás)
 Az információcsere csak a megkeresésében meghatározott
célokra használható fel (célhoz kötöttség)
113
114
3018/2016 Útmutató
 Az uniós vámjogszabályok 2016 május 1-én
bekövetkezett változása az AEO státuszt is érintette.
 Tematika:
 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
 II. KRITÉRIUMRENDSZER
 III. KEDVEZMÉNYEK: KÖNNYÍTÉSEK ÉS EGYSZERŰ-
SÍTÉSEK
 IV. KÉRELEM BENYÚJTÁSA
 V. AZ AEO ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA, ENGEDÉLY
KIBOCSÁTÁSA
 VI. AEO STÁTUSZ KEZELÉSE

115
116
 Az „engedélyezett gazdálkodó” (AEO) az EU
programja, mely a vámhatóságok és a gazdálkodók
közötti együttműködésén nyugszik és az ehhez való
csatlakozás a gazdálkodón önkéntes vállalásán alapul.

 4 EU-s és 4 magyar jogszabály tartalmazza a

rendelkezéseket az AEO státusszal kapcsolatban

117
 1) Uniós Vámkódex
 2) Az EU Bizottságának rendelete (FJA)
 3) Végrehajtási rendelet (VA)
 4) Átmeneti szabályok (ÁFJA)

 1) Vámtörvény
 2) Korm. rendelet 485/2015.(XII.29.)
 3) NGM rendelet 11/2016.(IV.29.)
 4) NGM rendelet 40/2016.(XI.17.)

118
 Fontos információkat tartalmaz még a
TAXUD/B2/047/2011-Rev.6. című dokumentum is,
mely jogilag nem kötelező, ez egy Iránymutatás

 Amely gazdálkodó vámügyi szempontból

megbízhatónak minősül, kedvezményekben
részesülhet (könnyítések, egyszerűsítések)
 „vámügyi egyszerűsítések” (AEOC)
 „biztonság és védelem” (AEOS)
 aki mindkettővel rendelkezik, az (AEOF) engedélyt kap

 Az EU egy tagállama által megadott AEO státust

valamennyi tagállam vámhatóságai elismerik

119
120
 A kérelmezőnek gazdálkodónak kell lennie.

 Illeszkednie kell a nemzetközi ellátási lánc folyamatába,

ami az áru egy adott vámterületen való előállításától egy
másik vámterületre való kiszállításáig tart.

 A nemzetközi ellátási lánc tagjai különösen:

 gyártó
 exportőr
 szállítmányozó
 konszolidátor
 raktárengedélyesek és egyéb raktározási létesítmények
üzemeltetői
 vámügynök/vámjogi képviselő

121
  fuvarozó
 importőr
 terminálüzemeltető
 rakodási vállalkozó
 csomagoló

 Ezen gazdálkodási típusok meghatározását és

tevékenységük értelmezését az Iránymutatás, valamint
az Önértékelési Kérdőív Kitöltési útmutatója
tartalmazza.

122
Kis- és középvállalkozások
 A kérelmező gazdálkodónak a nemzetközi ellátási lánc
tagjának kell lennie tevékenysége alapján, a méretére
vonatkozóan azonban nincsen korlátozás megjelölve.
 A kritériumrendszer teljesítési módja az adott vállalkozás
méretéhez és eljárási metodikáihoz igazodik, figyelemmel
a folytatott tevékenység összetettségére és a
foglalkoztatottak létszámára.
 Az AEO eljárás lefolytatása megegyezik valamennyi
vállalattípus esetében, méretre való tekintet nélkül.
 Fő szempont annak a bizonyítása, hogy a gazdálkodó belső
folyamatai szabályozottak, nyomon követhetők,
nyilvántartási rendje alkalmas a visszakeresésre.

123
Vámügyi egyszerűsítések (AEOC)
 4 kritériumot kell teljesíteni:
1) vámjogszabályok, adójogszabályok betartása, gazdasági
feddhetetlenség
2) részletes és pontos nyilvántartások, szigorú belső
ellenőrzés
3) fizetőképesség
4) gyakorlati jellegű szakértelem, vagy szakmai
képesítések

124
Biztonság és védelem (AEOS)
 Az AEOS engedély esetében a gazdálkodó a
biztonsággal és védelemmel kapcsolatos
vámellenőrzésekre vonatkozó könnyítésekből részesül,
amikor az áruk belépnek az Unió vámterületére vagy
elhagyják azt.

 Ez akkor teljesül, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a

nemzetközi ellátási lánc biztonságát és védelmét
biztosító megfelelő intézkedéseket alkalmaz, pl. testi
épség, hozzáférés ellenőrzés, logisztikai folyamatok
kezelése, a személyzet és az üzleti partnerek
azonosítása tekintetében
125
Kombinált engedély feltételei
 A kombinált engedély esetében :

 mind az AEOC a vámügyi egyszerűsítések

 mind az AEOS a biztonság és védelem

 Feltételrendszerét teljesíteni kell!

126
127
 Az „engedélyezett gazdálkodó” státus (AEO) az azt
kérelmező gazdálkodóra és saját üzleti tevékenységeire
érvényes, a státussal járó kedvezményeket, melyek az
engedély típusához fűződnek, csak az AEO státussal
rendelkező gazdálkodó jogosult igénybe venni
 A kedvezmények uniós vámjogszabály, nemzeti
jogszabályok, nemzetközi és nemzeti megállapodások
és NAV rendelkezések alapján kerülnek alkalmazásra,
illetve vannak a státusból eredően ún. közvetett
kedvezmények

128
Uniós kedvezmények
1) Uniós kedvezmények AEOC engedély esetén

2) Uniós kedvezmények AEOC engedély egyes feltételei

esetén

3) Uniós kedvezmények AEOS engedély esetén

4) Uniós kedvezmények AEOC és AEOS engedély esetén

egyaránt

129
Uniós kedvezmények AEOC enge-
dély esetén
a) összkezesség nyújtási kötelezettség esetén
csökkentett összegű összkezesség engedélyezése a
felmerült vámtartozásokra és egyéb terhekre
b) engedélyezési követelmény esetén központi
vámkezelés
c) bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába, az áruk
vám elé állításának követelménye alóli mentességgel
d) önértékelés

130
Uniós kedvezmények AEOC enge-
dély egyes feltételei esetén
a) letelepedés szerinti tagállamtól eltérő tagállamban
szolgáltatásokat nyújtó vámjogi képviselő
b) az áruk vámértékére vonatkozó egyszerűsítés
engedélyezése
c) összkezesség nyújtása
d) az átmeneti tilalom hatálya alatt álló összkezesség
alkalmazását lehetővé tevő engedély
e) az illetékes vámhivataltól eltérő hely jóváhagyása
(áruk vám elé állítása)

131
 f) menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat
engedélyezése
 g) vámjogi státus igazolása
 h) engedélyes banánmérlegelő
 i) egyszerűsített vám-árunyilatkozat engedélyezése
 j) a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés
engedélyezése
 k) engedélyezett címzett
 l) árutovábbításra vonatkozó egyszerűsítések
engedélyezése

132
 Egyes esetekben az egyszerűsítéshez / engedélyezés-
hez kapcsolódó kritériumok az AEO kritériumával
egyenértékűnek minősülnek:

a) átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetésére

vonatkozó engedély

b) különleges eljárások engedélyezése

133
Uniós kedvezmények AEOS enge-
dély esetén
1) Amennyiben az AEO belépési gyűjtő árunyilatkozatot,
vagy átmeneti megőrzési árunyilatkozatot nyújtott be, vagy
számítógépes rendszerében hozzáférést engedett az
adataihoz, akkor az első belépési vámhivatal értesíti, ha a
szállítmányt kiválasztották fizikai ellenőrzésre.
2) Amennyiben a kérelmező „meghatalmazott ügynök, vagy
ismert szállító” és megfelel a 2015/1998 EU bizottsági
követelményeknek, akkor a biztonsági kritériumokat
teljesítettnek kell tekinteni azon helyszínek és műveletek
tekintetében, ahol „meghatalmazott ügynök, vagy ismert
szállító” státusát megszerezte.

134
Uniós kedvezmények AEOC és
AEOS engedély esetén egyaránt
1) Kevesebb fizikai és okmány alapú ellenőrzés
2) Előzetes értesítést kap
3) Ellenőrzésre kiválasztott szállítmányok kezelésénél
elsőbbséget élvez
4) Az ellenőrzés helyét az „engedélyezett gazdálkodói”
státussal rendelkező gazdálkodó (AEO) választhatja
meg

135
Nemzetközi kedvezmények AEOS
engedély esetén
1) Az EU által harmadik országos kereskedelmi
partnereivel kötött kölcsönös elismerési
megállapodásokból eredő könnyítések illetik meg az
AEOS engedély birtokosát
2) Működő megállapodás van érvényben Japánnal, USA-
val, Kínával és Svájccal. Ez az országokba való
belépésnél kedvezőbb elbánást jelent, mivel a
biztonsági kockázat alacsonyabbnak minősül
esetükben, ezért kevesebb ellenőrzés éri a
szállítmányaikat.

136
Magyarország által nyújtott
nemzeti kedvezmények

1) Mo által nyújtott nemzeti kedvezmények AEOC esetén

2) Mo által nyújtott nemzeti kedvezmények AEOC és

AEOS engedély esetén egyaránt

137
1) Mo által nyújtott nemzeti
kedvezmények AEOC engedély esetén
a) az engedély birtokosa mentes az ÁFA és az energiaadó
biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban
b) az ÁFA-t önadózással állapítja meg
c) okirat-bemutatási kötelezettségének pótlólag is eleget
tehet
d) a „megbízható adós a megbízható adómentes
felhasználó és a megbízható felhasználói engedélyes”
jövedéki státuszokhoz könnyebb a hozzájutás 2017.
március 31-ig

138
2) Mo által nyújtott nemzeti
kedvezmények AEOC és AEOS
engedély esetén egyaránt
a) A közúti árufuvarozással járó tevékenységet folytatni
kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében
a NAV-hoz való bejelentését egyszerűsített
adattartalommal teheti meg.
b) A NAV által lefolytatott áruátengedést követő
ellenőrzések esetében az AEO státus birtokosa a
véletlenszerű és alacsony vagy közepes kockázati szint
melletti kiválasztás alól mentességet élvez.
139
Közvetett kedvezmények
 Ezek a kedvezmények nincsenek jogszabályokban
megfogalmazva. Járulékos előnyként társulnak az AEO
státushoz. 7 pozitívumot sorolok fel:

1) biztonságos és megbízható ker-i partner

2) jobb kapcsolat a vámhatóságokkal és egyéb
kormányzati hatóságokkal
3) kevesebb késedelmes szállítmány, jobb tervezés, jobb
ügyfélszolgálat, nagyobb ügyfél-lojalitás

140
4) jobb készletgazdálkodás, nagyobb munkavállalói
elkötelezettség
5) a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos incidensek
csökkenése (kevesebb lopás és veszteség)
6) alacsonyabb költségek a szállítók ellenőrzésénél és
nagyobb méretű együttműködés
7) nagyobb fokú biztonság és jobb kommunikáció az
ellátási láncban részt vevő partnerek között

141
142
 Az „engedélyezett gazdálkodó” (AEO) státus iránti
kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, az
Önértékelési kérdőívvel együtt.
 Előzetes konzultáció kérhető az illetékes NAV-tól.
Mellékelni kell az előző 3 év mérlegét és főkönyvét,
fizetőképesség igazolásához szükséges könyvelési
dokumentációt, aláírási címpéldányt, stb.
 Ha volt már AOE engedélye, de visszavonásra került,
akkor új engedély kiadására csak 3 év elteltével van
lehetőség!

143
144
 A kérelem befogadásának időpontja az a nap, amikor teljes
körűen megkapott minden információt a vámhatóság.
Hiányosság esetén 30 napon belül pótlásokra van
lehetőség. 120 napon belül dönt a vámhatóság az engedély
kiadásáról, ez a határidő szükség esetén
meghosszabbítható.
 A kapcsolattartó személyen keresztül történnek az eljárás
során az egyeztetések, pl. a helyszíni látogatások
időpontjáról, az esetlegesen szükségessé váló kiegészítések
benyújtásáról , az ajánlások elfogadásáról, stb.
 Az engedély akkor kerülhet kibocsátásra, amikor
valamennyi feltétel teljesülése igazolást nyert.

145
 Magas kockázati szint esetén az engedély nem adható
ki számára. Erről a vámhatóság a konstruktív
együttműködés során folyamatosan tájékoztatja a
gazdálkodót és megteszi ajánlásait a megfelelés
irányába.
 Vannak esetek, amikor egy kombinált engedély iránti
kérelem helyett csak egy AEOC vagy AEOS kerülhet
kiállításra. Ebben az esetben a gazdálkodónak
ugyanúgy lehetősége van arra, hogy a másik szegmenst
is megszerezze, mint annak, aki elsőként csak az egyik
típust kérelmezte és kapta meg.

146
 Az engedély határozatlan időre szól, felfüggesztésig,
vagy visszavonásig érvényes.
 Lehetőség van az EU bármely hivatalos nyelvén
történő kibocsátására is, a szükséges illeték
megfizetését követően.
 A rendelkező határozat mellékleteként a gazdálkodó
megkapja az AEO engedélyét és egyúttal jogosulttá
válik az Európai Bizottság által készített és levédett
AEO logo használatára. A logo-t kizárólag az érvényes
AEO engedély birtokosa használhatja a vámhatóság
által részére átadott formában.

147
148
Változás bejelentés
 Az AEO köteles haladéktalanul értesíteni a Vámhatóságot,
ha olyan tényező merült fel, mely befolyásolhatja a státusa
fennmaradását. Az értesítést azonnal és írásban kell
megtennie
 Lista azokról a lehetséges változásokról, melyek esetén
mindenképpen értesítési kötelezettség terheli a határozat
jogosultját:
A) A kérelem és mellékleteinek tartalma (cégadatok,
tulajdonosok, vezető tisztségviselők, vámvezető, belső
ellenőr, biztonsági vezető, főkönyvelő, kapcsolattartó)
személyében bekövetkező változás
B) A cég közeljövőben bekövetkező, tervezett változásai pl:
tervezett szétválás, egyesülés, új helyszínek nyitása

149
C) Az Uniós Vámkódex 39. cikkében foglalt kritériumok
teljesülésében bekövetkező változás, így különösen:
Ca) új informatikai rendszerre való átállás
Cb) belső ellenőrzés rendszerében változás
Cc) fizetőképességet nagymértékben befolyásoló változás,
ügylet
Cd) vagyonvédelmi szervezet struktúráját, működését érintő
változás, új védelmi rendszer bevezetése, pl. élőerő őrség
mellett kártyás beléptető rendszer bevezetése
Ce) lényeges változás az ipari kamerás rendszerben

150
 Cf) külső határoló falak módosítása, beleértve külső kerítések
ideiglenes elbontását
Cg) AEO szempontból releváns tevékenységet az engedélyes
helyett ellátó kereskedelmi partnerekben bekövetkező
változások, stb.

További hasznos információk a változás bejelentéséről

az Iránymutatás 4. mellékletében találhatók.

151
Nyomon követés
 A 3 évnél rövidebb ideje alapított AEO esetében az első
évben szoros nyomon követést alkalmaz a vámhatóság

 A további évek során is bármikor megszólíthatja az

AEO-t a NAV, ill. a teljesen ki nem küszöbölt
kockázatok esetében azokat újra áttekintheti, helyszíni
ellenőrzést tarthat, okmányokat kérhet be.

152
Megsemmisítés, módosítás,
visszavonás
A) Az AEO engedély visszavonása érinti az ugyanarra a
személyre vonatkozóan hozott kedvező határozatot, ha
az AEO status a kedvező határozat feltétele volt, vagy
olyan kritériumon alapult, ami már nem teljesül.

B) az engedélyesre vonatkozó kedvező, egyéb határozat

visszavonása vagy módosítása nem befolyásolja
automatikusan annak AEO engedélyét

153
C) ha az AEO státus birtokosa AEOC és AEOS
engedéllyel is rendelkezik és a végzett tevékenységhez
közvetlenül kapcsolódó gyakorlati jellegű szakértelem,
vagy szakmai képesítés feltételek nem teljesítése miatt
vissza kell vonni az AEOC engedélyét, az AEOS
engedélye továbbra is érvényes marad
D) ha az AEO státus birtokosa AEOS és AEOC
engedéllyel is rendelkezik és a biztonsági és védelmi
szabályok feltételének nem teljesítése miatt az AEOS
engedélyét vissza kell vonni, az AEOC engedélye
érvényes marad (részleges visszavonások)

154
Újraértékelés
Hivatalból induló eljárás.
A) az uniós jogban olyan változások következtek be,
melyek kihatnak a határozatra

B) a nyomon követés eredményeképpen kell

C) ha a határozat jogosultja által vagy más hatóságok

által rendelkezésre bocsátott információk alapján
szükségessé válik

155
Felfüggesztés
A Vámhatóság felfüggeszti azokat a határozatokat,
amelyek nem megsemmisítendők, nem
visszavonandók vagy nem módosítandók.
A) ha az AEO engedélyt valamely kritérium nem
teljesül és e miatt fel kell függeszteni, úgy minden
olyan határozat felfüggesztésre kerül, amely az EO
statust megadó engedélyen alapul
B) az AEO-val kapcsolatban a vámjogszabályok
alkalmazása körében hozott határozat felfüggesztése
nem eredményezi automatikusan az AEO státust
megadó engedély felfüggesztését

156
C) ha a végzett tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó gyakorlati jellegű szakértelem, vagy
szakmai képesítési feltételek nem teljesülése miatt
olyan személyhez kapcsolódó határozat kerül
felfüggesztésre, aki a kombinált AEO státussal
rendelkezik, úgy az AEOC engedélyét a vámhatóság
felfüggeszti, de az AEOS engedélye érvényes marad
(részleges felfüggesztés)

157
D) ha a biztonsági s védelmi szabványok alkalmazása
feltételek nem teljesülése miatt olyan személyhez
kapcsolódó határozat kerül felfüggesztésre, aki
kombinált AEO státussal rendelkezik, úgy az AEOS
engedélyét a vámhatóság felfüggeszti, de az AEOC
engedélye érvényes marad. (részleges felfüggesztés)

158
159
160
 Amikor belföldi illetőségű adózó külföldi
vállalkozással – akár esetenként, akár rendszeresen –
ügyleteket bonyolít, a revizorok alaposan
megvizsgálják, hogy a számlákban foglalt gazdasági
események során az ÁFA mentesség érvényesítése a
törvény betartásával történt-e.

161
 Az adómentes közösségi termékértékesítésként
és/vagy adómentes termékexportként kezelt
ügyleteket vizsgálják, az adómentesség feltételeinek
meglétét ellenőrzik.

 Ennek alapvető eszköze az, hogy nemzetközi

egyezmény, vagy viszonosság, ill. az EU adóügyi
együttműködési szabályai alapján megkeresi a külföldi
adóhatóságot

162
 3. ország adóhatóságát is megkeresheti a revízió az
adómentesség tisztázása érdekében

 Ha az adózót, adómentesség, adókedvezmény illeti

meg, ezt okirattal, vagy más megfelelő módon köteles
bizonyítani.

 Az ART.99.§. (2) bek. alapján adózó köteles az adó-

mentesség igénybevételét igazoló dokumentumokat az
ellenőrzés részére benyújtani.
163
 Például: a Kúria Kfv.III.35.021/2016/5. sz. ítélete
szerint felperes a mentesség jogszabályi feltételeit nem
bizonyította, az adóhatóság erre nem kötelezett, ezért
jogosan utasította el at adómentesség érvényesítését a
NAV.

 Az ellenőrök a költségek és a ráfordítások

elszámolásait is alaposan ellenőrzik.

164
Az ellenőrzés kiemelten vizsgálja a
következőket
 alvállalkozói díjak
 közvetített szolgáltatások
 jogdíj és ilyen jellegű kifizetések
 menedzsment – díjak
 bérleti díjak
 tanácsadói íjak
 közvetítői (ügynöki) díjak

165
…folytatás
 kamat jogcímén teljesített kifizetések
 kártérítések, kárátalány (pl. kötbér, késedelmi kamat)
jellegű kifizetések
 kutatási-fejlesztési tevékenység költségei között
figyelembe vett tételek

A Tao tv értelmében ellenőrizni fogják, hogy az

ügyletben érintett külföldi vállalkozás ellenőrzött
külföldi társaságnak minősül-e

166
Az ellenőrzés eszközei
 Kötelezheti adózót az ügyletre vonatkozó
dokumentumok benyújtására
 Nyilatkozattételre hívhatja fel adózót az ügylet
körülményeivel összefüggésben
 Nyilatkozattételre kötelezheti azokat a személyeket,
akik a külföldi vállalkoz6ással bonyolított ügylettel
összefüggésbe hozható ügyletre vonatkozóan
szerződéses kapcsolatot létesítettek az ellenőrzés alá
vont adózóval

167
 A nyilatkozat megtételére kötelezett személyeket
kötelezheti a szerződéses kapcsolattal összefüggő
dokumentumok benyújtására

 Tanúvallomásra kötelezheti azokat a személyeket, akik

ugyan nem létesítettek szerződéses kapcsolatot az
ügyletre vonatkozóan, viszont azzal összefüggésben
információkkal rendelkezhetnek, valamilyen tényről,
körülményről tudomással bírhatnak.

168
 A tanúvallomás megtételére kötelezett személyeket
kötelezheti a szerződéses kapcsolattal összefüggő
dokumentumok benyújtására

 Szakértőt rendelhet ki

 Belföldi jogsegély útján más hatóságtól adatokat

szerezhet be a külföldi vállalkozással bonyolított
ügylettel összefüggésben

169
Az ellenőrzésre való felkészülés
 A külföldi vállalkozással bonyolított ügyletek esetében
az ellenőrzésre való felkészülés elmulasztása jelentős
adókockázatokat generálhat: a revízió az ügylettel
összefüggő dokumentumok hiányosságaira hivatkozva
a belföldi vállalkozás terhére adóhiánynak minősülő
adókülönbözetet állapít meg és késedelmi pótlékot
szab ki.

170
 Gyakori probléma, hogy a külföldi vállalkozástól utólag
már nem szerezhetőek be olyan dokumentumok, melyeket
korábban még nem kért el a belföldi partner.

 A szerződéses kapcsolat megszűnését követően a külföldi

vállalkozástól nem, vagy jelentős költséggel szerezhetőek
be az ügylettel kapcsolatos dokumentumok.

 Lásd: a Kúria Kfv.35.021/2016/5.sz.ítélete: az adóellenőrzés

nem szerzi be a belföldi vállalkozás helyett a külföldi
partnerétől a hiányzó dokumentumokat

171
172
Ellenőrzési határidő
 A nemzetközi ügyletek ellenőrzése során alapvető
kérdés, hogy mit és hogyan tud a NAV ellenőrizni?
Hogyan történik az EU tagállami adóhatóságok közötti
együttműködés

 Az információáramlás bonyolultsága és hossza miatt

előfordulhat késedelem.

 Az általános szabályok szerint az ellenőrzés határideje

fő szabály szerint : 30 nap
173
 A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés,
ill. az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt
ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb
adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120
nap.
 A költségvetési támogatás kiutalását megelőző
ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő.
 ÁFA esetében a „megfizetettségi” nyilatkozatnak, vagy
annak hiányának van jelentősége.
 A megbízható adózók, valamint a cégbejegyzésre nem
kötelezett adózók esetében 180 nap
174
 Ellenőrzési határidő meghosszabbodást okozhat más
(külföldi) adóhatóság megkeresése. Ez történhet:
 nemzetközi egyezmény alapján
 viszonosság alapján
 EU adóügyi együttműködési szabályai alapján
A megkeresésről történő értesítés postára adásától
számított 15. napig eltelt időtartamot a határidő
számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az ellenőrzés
folyik tovább. Ha eltelik 180 nap, s nincs válasz, akkor
válasz hiányában is befejezhető az ellenőrzés
 Beépítésre került egy maximális, ½ éves határidő az
elhúzódások megakadályozása érdekében.
175
 Az ellenőrzési határidő esetleges túllépése miatti
meghosszabbításra vonatkozóan is vannak
rendelkezések. A törvényi határidők differenciáltak és
meghosszabbíthatók.

 Ez a felettes szerv közreműködését teszi szükségessé,

melynek célja az I. fokú adóhatóság ellenőrzése feletti,
intenzívebb törvényességi felügyelet kialakítása

176
Az ellenőrzési határidő
meghosszabbításának 3 esete
1) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az
ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer,
legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja
2) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a
felettes szerv egyszer, max 90 napig terjedő
időtartammal meghosszabbíthatja
3) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a NAV
vezetője egyszer, max 120 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja

177
 Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról
végzésben kell dönteni.
 A felettes adóhatóság – ha nem tartja indokoltnak a
meghosszabbítást -, az eljárás lezárására utasítja az
ellenőrzést lefolytató adóhatóságot.
 Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát
követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet.
Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának
hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és
határidőben le kell zárni.

178
ÁFA (HÉA) együttműködés az EU
tagállamok között
 Az együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza,
jelenleg a 904/2010/EU tanácsi rendelet szabályozza. A
Rendelet a HÉA együttműködésről szól, melybe bele
tartozik a magyar ÁFA is.

 A Rendelet I. cikke rögzíti az együttműködés

részleteit, s azt is, hogy ez elektronikus úton történik.

 A Rendelet hatálya nem terjed ki a bűnügyi

jogsegélyre
179
 A Rendelet szabályozza a kapcsolattartás intézményi
rendszerét.
 E szerint minden tagállam kijelöl egy illetékes
hatóságot, amely közvetlenül, vagy delegált
hatáskörben eljárva az együttműködés szabályait
alkalmazza.
 Az együttműködés főfelelőse a központi kapcsolattartó
iroda (KKI)
 Az együttműködés egyik formája a megkeresésre
történő információcsere. Ennek kérése forma-
nyomtatványon történik.
180
 A Rendeletben meghatározott határidő: 3 hónap, azaz
3 hónap a válaszadási határidő, kivéve, ha az
információ a megkeresett hatóság nyilvántartásában
már rendelkezésre áll, ekkor 1 hónap.
 Különleges esetekben, pl. „körhintacsalás”, vagy
bonyolult esetek, eltérő határidőkben is
megállapodhatnak.
 Létezik automatikus és spontán információcsere is,
melynek három esete van.

181
Esetek
1. az adóztatásra a célországban kerül sor és az ebben
folytatandó ellenőrzéshez szükséges a származási
ország információja pl: új közlekedési eszköz Uniós
értékesítése, vagy a nem a származási országban
adóztatott távértékesítés

2. egy tagállam alapos indokkal feltételezi, hogy egy

másik tagállamban a HÉA szabályozás megsértésére
került sor. Pl: nincs számlázás a szolgáltatást
igénybevevője részére

182
Esetek
3. automatikusan kell továbbítani az info-kat, ha egy
másik tagállamban adóbevétel-kiesés veszélye áll fenn
(a gyakorlatban ilyen állhat fenn pl. az ún. főnix-
társaságok esetén, akik tevékenységük első
időszakában nagyszámú uniós ügyletet bonyolítanak
más tagállambeli üzletfelekkel; más tagállamban
letelepedett adóalany részére történő HÉA visszatérítés
esetén: közösségi HÉA azonosító szám más
tagállamban letelepedett adózó részére történő
kiadásánál; más tagállamban HÉA csalásért
elmarasztalt adóalanyok esetében

183
 A fentieken túlmenően létezik az ún. VIES adatbázis
is, melyhez minden tagállami hatóságnak hozzáférése
van.
 Ennek keretében közvetlenül hozzáférhet azon
adóalanyok HÉA azonosító számához, akik a
Közösségen belüli értékesítést és szolgáltatást HÉA
azonosító számmal rendelkező személyek részére
végezték, s azon Közösségen belüli értékesítések és
szolgáltatások teljes összegéhez, amelyek a HÉA
azonosító számmal rendelkező adóalanyok között
valósult meg

184
1.2 Az általános forgalmi adó elkerülésének jellemző
módszerei
1) Fiktív számla kiállítása.
2) Bevétel eltitkolás.
3) Cég bedöntés adófizetési kötelezettség elkerülése
céljából.
4) Láncértékesítésen alapuló adó kijátszási módszerek.
a) Közösségen belüli beszerzéssel való visszaélés (az áru
„beföldiesítése”)
b) Közösségen belüli beszerzéssel való visszaélés (az áru
„beföldiesítése”) – többszereplős változat
c) Körhinta csalás (karusszel)
d) Közösségen belüli adómentes értékesítéssel való visszaélés
e) Termék előállítója, gyártója (termelő, tenyésztő...) számla
nélkül értékesített árujának a legalizálása
185
a) Közösségen belüli beszerzéssel való visszaélés (az áru „beföldiesítése”)

[forrás: nav.gov.hu/data/cms381931/Lancugyletek_vizsgalata.pdf; letöltés dátuma: 2016.11.17.]

186
 b) Közösségen belüli beszerzéssel való visszaélés (az áru
„beföldiesítése”) – többszereplős változat

[forrás: nav.gov.hu/data/cms381931/Lancugyletek_vizsgalata.pdf; letöltés dátuma: 2016.11.17.]

187
 c) Körhinta csalás (karusszel)

[forrás: nav.gov.hu/data/cms381931/Lancugyletek_vizsgalata.pdf; letöltés dátuma: 2016.11.17.]

188
 d) Közösségen belüli adómentes értékesítéssel való visszaélés

[forrás: nav.gov.hu/data/cms381931/Lancugyletek_vizsgalata.pdf; letöltés dátuma: 2016.11.17.]

189
e) Termék előállítója, gyártója (termelő, tenyésztő….) számla nélkül
értékesített árujának a legalizálása

[forrás: nav.gov.hu/data/cms381931/Lancugyletek_vizsgalata.pdf; letöltés dátuma: 2016.11.17.]

190
Köszönöm a megtisztelő
figyelmüket!

191