Download as doc, pdf, or txt
Download as doc, pdf, or txt
You are on page 1of 15

15/1

Mágnesezhető poros vizsgálat tesztkérdések


általános eljárástól függő kérdések
1-2. fokozat

Fizikai kérdések:

1. Az állandó mágnesek ...


a) lágymágnesek, mert ezek az anyagok könnyen telítésig mágnesezhetők.
b) lágymágnesek, mert ezek az anyagok nehezen veszítik el mágnességüket.
c) keménymágnesek, mert ezek az anyagok könnyen telítésig mágnesezhetők.
d) keménymágnesek, mert ezek az anyagok nehezen veszítik el mágnességüket.
(X)

2 Melyik állítás nem igaz?


a) A mágneses pólusok mindig párosával, ún. dipólok formájában fordulnak elő.
b) A különnemű pólusok vonzzák egymást.
c) Az egynemű pólusok taszítják egymást.
d) A Föld É-i mágneses pólusa a földrajzi É-i sarok mellett van. (X)

3. A ferromágneses anyag ...


a) mindig rendezett mágneses struktúrájú.
b) nem mágnesezhető.
c) csak a mágnesezési folyamat alatt rendezett mágneses struktúrájú.
d) mágnesezhető. (X)

4. A folytonossági hiánnyal párhuzamos erővonalak ...


a) behatolnak a folytonossági hiányba.
b) a folytonossági hiánynál megszakadnak.
c) számottevően nem szóródnak. (X)
d) erősen szóródnak.

5. Egyenes vezetőben folyó elektromos áram mágneses tere a vezető környezetében


a vezetőtől mért ...
a) távolsággal fordítottan arányos nagyságú. (X)
b) távolság négyzetével fordítottan arányos nagyságú.
c) távolságtól független.
d) távolsággal egyenesen arányos nagyságú.

6. Melyik állítás igaz a jobbkézszabályra?


Egyenes vezető környezetében
a) a vezetővel párhozamos irányítottságú, jobbsodrású mágneses tér alakul ki.
b) homogén, jobbsodrású mágneses tér alakul ki.
c) az áram irányától független jobbsodrású mágneses tér alakul ki.
d) a kialakuló mágneses tér iránya határozható meg segítségével. (X)

7. Mekkora a térerősség egy 50 A-el átjárt egyenes vezetőtől 20 cm távolságban?


a) kb. 20 A/m,
b) kb. 200 A/m,
c) kb. 40 A/m, (X)
d) kb. 400 A/m.
15/2
8. Mekkora áramerősség folyik egy egyenes vezetőben, ha tőle 10 cm-re 2kA/m
térerősség mérhető?
a) kb. 250 A,
b) kb. 1250 A, (X)
c) kb. 125 A,
d) kb. 2500 A.

9. Mekkora egy 10 cm sugarú hurok tengelyvonalában a mágneses tér, ha benne


200A erősségű áram folyik?
a) 1 A/m,
b) 500 A/m,
c) 1 kA/m, (X)
d) 100A/m.

10. Egy tengelyt körülvevő tekercs a tengelyben ...


a) keresztirányú mágneses teret gerjeszt.
b) forgó mágneses mágneses teret gerjeszt.
c) hosszirányú mágneses teret gerjeszt. (X)
d) egyenáramú tekercsáramnál keresztirányú, váltakozó áramú tekercsáramnál
hosszirányú mágneses teret gerjeszt.

11. Ha egy tekercsbe váltakozó áramot vezetünk, akkor


a) a belsejében inhomogén mágneses tér fog kialakulni.
b) a tekercs két vége - felváltva - É-D, ill. D-É-i pólusú lesz. (X)
c) a tekercsben keresztirányú mágneses tér fog kialakulni.
d) a tekercs egyik vége É-i, másik vége D-i pólusú lesz.

12. Mekkora gerjesztőáram állít elő egy 20 menetes, 20 cm hosszú tekercsben


800A/m térerőt?
a) 80 A,
b) 2 A,
c) 40 A,
d) 8 A. (X)

13. Hány menetes tekercsben jön létre 400A/m térerősség, ha a 10 cm hosszú


tekercsben 4A-es áram folyik?
a) 500,
b) 10, (X)
c) 100,
d) 50.

14. Egy árammal átjárt vezető körüli erővonalkép jellegét a vezetőben folyó
áramnem (egyen vagy váltakozó áram) ...
a) nem befolyásolja. (X)
b) befolyásolja, de csak a vezetőtől távol.
c) teljesen átalakítja.
d) befolyásolja, de csak a vezető közvetlen környezetében.

15. A relatív permeabilitás ...


a) két anyag egymáshoz viszonyított mágnesezhetőségét fejezi ki.
b) a térerősség és az indukció arányát fejezi ki.
c) a remanens mágnességet meghatározó viszonyszám.
d) az abszolút permeabilitás és a levegő permeabilitásának hányadosa. (X)
15/3
16. A relatív permeabilitás értéke ...
a) állandó.
b) csak anyagtól függő.
c) anyagtól és a gerjesztő mágneses térerősségtől is függ. (X)
d) kizárólag a gerjesztő mágneses térerősségétől függ.

17. A mágnesezési görbe azon térerősség étéknél a legmeredekebb, amelynél a


permeabilitás ...
a) minimális.
b) a legnagyobb meredekségű.
c) állandó.
d) maximális. (X)

18. A telítési mágnesezés elérése után a mágneses indukció ...


a) lineárisan nő.
b) állandó marad. (X)
c) csökken.
d) exponenciálisan nő.

19. Melyik állítás hamis?


a) A lágymágnes könnyen veszíti el mágnességét.
b) A keménymágnes már kis külső térben is telítésig mágnesezhető. (X)
c) Az állandó mágnesek keménymágnesből készülnek.
d) A lágymágnes nem alkalmas állandó mágnes készítésére.

20. A maradék mágnesség oka, hogy ...


a) az anyagban nem következik be a teljes visszarendeződés a mágnesező hatás
megszűnése után. (X)
b) a relatív permeabilitás H = 0 (A/m) térerősségnél is nagyobb, mint 100.
c) az abszolút permeabilitás értéke nagyon magas.
d) az anyagban tejes lesz a visszarendeződés a mágnesező hatás megszűnését
követően.

21. A fényforrástól mért távolsággal a megvilágítás erőssége ...


a) lineárisan csökken.
b) exponenciálisan csökken.
c) négyzetesen csökken. (X)
d) nem változik.

22. Miért előnyösebb szórt fény használata kiértékeléskor?


a) kisebb teljesítményű lámpát is elegendő használni.
b) csökkenti a kontrasztosságot.
c) növeli a megvilágítható felület nagyságát.
d) csökkenti az árnyékképződés veszélyét. (X)

23. Mi a hibakimutatás fizikai alapja a mágnesporos vizsgálatoknál?


a) a hibahely és az alapanyag vezetőképességének jelentős eltérése,
b) a hibahely és az alapanyag relatív permeabilitásának jelentős eltérése, (X)
c) a hibahely és az alapanyag hővezető képességének jelentős eltérése,
d) a hibahely és az alapanyag relatív permeabilitásának hasonlósága és
vezetőképességének jelentős eltérése.

24. Melyik anyagminőség mágnesezhető?


a) kobalt, (X)
15/4
b) alumínium,
c) ausztenites acél,
d) réz.

25. Mekkora áramot kell egy 50 cm hosszúságú, 20 menetes tekercsbe vezetni, ha a


tekercs belsejében 2 kA/m térerőt kívánunk létrehozni?
a) 1000 A.
b) 50 A. (X)
c) 500 A,
d) 100 A.

26. Egyenes vezető mágneses terének nagysága a vezetőtől 12 cm-re 200 A/m.
Hány amper erősségű áram folyik a vezetőben?
a) 1500A,
b) 75A,
c) 750 A,
d) 150A, (X)

27. Mekkora áramot kell egy 20 cm hosszúságú 10 menetes tekercsbe vezetni, ha a


tekercs belsejében 200 A/m térerőt kívánunk létrehozni?
a) 4 A, (X)
b) 8 A,
c) 40 A,
d) 80 A.

28. Mi a mágneses fluxus mértékegysége?


a) Weber (Wb), azaz V*s, (X)
b) Tesla (T), azaz Wb/m2,
c) Henry (H), azaz V*s / A*m,
d) Oersted (Oe).

29. Egy anyag telítési mágnességének elérése után az indukció…


a) lineárisan növekszik,
b) exponenciálisan csökkenni kezd,
c) konstans marad, (X)
d) lineárisan csökken.

30. Mekkora egy 5 cm sugarú hurok tengelyvonalában a mágneses tér, ha benne


100 A erősségű áram folyik?
a) 1 A/m,
b) 100A/m,
c) 500A/m,
d) 1 kA/m. (X)

31. Mekkora áramerősségnek kell folynia egy egyenes vezetőben, ha tőle 5 cm-re 4
kA/m térerősség mérhető?
a) kb.1250 A, (X)
b) kb.125 A,
c) kb.2500 A.
d) kb. 250 A.

32. Hány menetes tekercsben jön létre 4000 A/m térerősség, ha hossza 20 cm és 8 A-
es áram folyik benne?
15/5
a) 400,
b) 10,
c) 100, (X)
d) 20.

33. Mekkora gerjesztőáram állít elő egy 10 menetes, 20 cm hosszú tekercsben 2000
A/m térerőt?
a) 40 A, (X)
b) 20 A,
c) 200 A,
d) 4 A.

34. Mit nevezünk remanenciának?


a) a nulla indukciós állapotot,
b) a lemágnesezéshez szükséges térerőt,
c) a telítési mágnességet,
d) mágnesezés után visszamaradó mágnességet. (X)

35. Milyen mértékegységben mérjük az UV fény intenzitását?


a) lux,
b) lumen,
c) W/cm2, (X)
d) W/cm*s.

36. Melyik anyagtípus mágnesezhető föl könnyebben?


a) lágymágnes, (X)
b) keménymágnes,
c) diamágnes,
d) paramágnes.

37. Miben mérjük az UV fény intenzitását közvetett módszernél?


a) W/cm2,
b) V*s,
c) lux, (X)
d) candela.

38. Mikor beszélünk túlmágnesezésről?


a) akkor, ha a kívántnál jelentősen nagyobb a gerjesztő térerő, (X)
b) akkor, ha a mágneses indukció telítésbe ment,
c) akkor, ha már a hajszálrepedések is kimutathatókká válnak,
d) akkor, ha 8 s-nál hosszabb ideig történik a mágnesezés.

39. Mekkora áramot kell vezetni egy 400 A/m belső terű tekercsbe, ha a tekercs
hossza 25 cm, mentszáma 10.
a) 10 A, (X)
b) 100 A,
c) 20 A,
d) 400 A.

40. Mit ír le a jobb kéz szabály?


a) a mágneses indukció jelenségét,
b) a mágnespólusok körül kialakuló mágneses tér irányát,
15/6
c) egyenes vezető mágneses terének irányát, (X)
d) a hiba-kimutathatósági irány megállapítását.

Készülékismereti kérdések:

1. Mi a szerepe az állandó mágneseket összekötő acélkábelnek?


a) Bizonyos határok között változtatható pólustávolságot biztosít.
15/7
b) Biztosítja, hogy a vizsgálati darabra ellentétes és kb. azonos erősségű pólusok
kerüljenek.
c) Mágnességet erősítő hatása van.
d) Az "a" és "b" válasz is igaz. (X)

2. Alapvetően milyen okra vezethető vissza a beégésveszély áram-átvezetéses


mágnesezéskor?
a) a nem megfelelően letisztított felület,
b) nagy felületi érdesség,
c) Az elektróda és a vizsgált darab között, a különböző okokra visszavezethető túl
kis keresztmetszetű kontaktus miatt helyileg megnő az áramsűrűség (X)
d) laza rozsdaréteg a felületen.

3. Melyik állítás hamis? Váltakozó áram alkalmazásakor...


(Fejezze be a mondatot!)
a) van visszamaradó mágnesség.
b) a felületen mérhető mágneses térerő a vizsgált darab keresztmetszetével
fordítottan arányos. (X)
c) a felületen mérhető mágneses térerő a vizsgált darab kerületével fordítottan
arányos.
d) érvényesül a szkinhatás.

4. Mi a deutro-tekercs?
a) speciális kialakítású, mágneses tér gerjesztésére szolgáló tekercs, (X)
b) hárompontú árambevezetésre szolgáló tekercs,
c) lemágnesezésre kifejlesztett tekercs,
d) nagy áramerősségek előállítására szolgáló transzformátor szekunder tekercse.

5. Automata üzemmódnál melyik az a munkafázis, amelyet rendszerint a


vizsgálószemélynek kell elvégezni?
a) pneumatika oldása,
b) mágnesezési módok közötti átváltás,
c) munkadarab forgatása kiértékelés közben,
d) mindhárom fenti válasz igaz. (X)

6. Megtörténhet-e bizonyos esetben a lemágnesezés az indikáció kiértékelése előtt?


a) Igen, de csak nagy remanenciájú daraboknál.
b) Igen, mert a hibahelynél már egy korábbi munkafázisnál alakul ki az indikáció.
(X)
c) Nem, mert ez eltünteti a hibaindikációt.
d) Nem, mert csökken a kontraszthatás.

7. A remanencia eljárás alkalmazásánál előfeltétel, hogy a vizsgálati darab


széntartalma ...
a) min. 0,2 % legyen, (X)
b) max. 0,2 % legyen,
c) max. 0,1% legyen,
d) érje el a 2 %-ot.

8. A fluoreszkáló porok közül a "normál" minőségűek átlagos szemcseméretei:


a) 2-7 m,
b) 10-100 m,
c) 0,1-0,5 m,
15/8
d) 3-15 m. (X)

9. Milyen anyag fedi a Berthold-tárcsa lágyacél szegmenseit?


a) réz vagy alumínium, (X)
b) nikkel,
c) ferromágneses acél,
d) állandómágneses anyag.

10. Mi a rendeltetése a mágnesező berendezéseknek?


a) szórt mágneses fluxus létrehozása,
b) mágneses erőtér gerjesztése, (X)
c) a szórt mágneses fluxus detektálása,
d) a mágneses anyagok újra mágnesezése.

11. Mi a szerepe a vizsgálópornak?


a) a szórt mágneses fluxus detektálása, (X)
b) a felületre kiszóródott mágneses tér homogenizálása,
c) a mágneses fluxus szóródásának előidézése,
d) a vizsgálati felület zsírtalanítása.

12. Mekkora a permanens mágnesek jellemző pólustávolsága?


a) 250-400 mm,
b) max.: 500 mm,
c) max. 100 mm,
d) 100-300 mm. (X)

13. A mágnesporos vizsgálatoknál használatos vizsgálóporok ...


a) általában paramágnesek,
b) általában ferromágnesek, de nagy remanenciájú vizsgálat tárgyaknál lehetnek
paramágnesek is,
c) általában diamágnesek,
d) csakis ferromágnesek, (X)

14. Az UV intenzitás közvetett mérésekor mi a mért érték mértékegysége?


a) W/cm2,
b) lumen,
c) candela,
d) lux. (X)

Vizsgálattechnológiai kérdések:

1. Egy anyag mágneses tulajdonsága az anyag


a) hőkezelési állapotától,
b) vegyi összetételétől és hőkezelési állapotától, (X)
15/9
c) a felületi keménységétől,
d) vegyi összetételétől és felületi keménységétől függ.

2. Mágnesesen kemények a …
a) kis karbontartalmú és edzett vagy nemesített acélok.
b) kis karbontartalmú, hőkezelt acélok.
c) nagy karbontartalmú és edzett vagy nemesített acélok. (X)
d) nagy karbontartalmú és lágyított acélok.

3. Melyik a meghatározó paraméter a vizsgálat eredményessége szem-pontjából?


a) A mágnesező tekercs feszültsége.
b) A mágnesezési idő.
c) A mágnesező áram.
d) A vizsgálati darabban gerjesztett térerősség és az átlagos mágnesezési idő. (X)

4. A vizsgálati eljárás kiválasztásánál legfontosabb a munkadarab


a) gyártási módjának ismerete.
b) várható igénybevételének ismerete.
c) "előéletének" pontos ismerete (alakítási eljárás, hőkezelés, igénybevétel, stb.)
(X)
d) pontos vegyi összetételének és permeabilitásának számszerű ismerete.

5. Egy vizsgálati feladat …


a) bizonyos esetben egyetlen mágnesezési módszerrel és iránnyal is elvégezhető.
(X)
b) minden esetben kétféle, egymásra merőleges mágneses tér létrehozásával
oldható csak meg.
c) min. kétféle, különböző mágnesezési módszerrel oldható meg biztonságosan.
d) biztonságosan csak kombinált mágnesezési módszerrel oldható meg.

6. Mi a helyes sorrend?
1: alapozó festék felhordása
2: felület előkészítése
3: szemrevételezés (nem kiértékelés!!)
4: vizsgálati eljárás kiválasztása.
a) 2-4-3-1
b) 2-3-4-1
c) 3-2-4-1
d) 3-4-2-1(X)

7. Mi a helyes sorrend pólusmágnesezésnél, ha a vizsgálati felület függőleges?


1: a vizsgálófolyadék locsolásának indítása
2: a mágnesezés megkezdése
3: a mágnesezés leállítása
4: a locsolás megszüntetése.
a) 1-4-2-3.
b) 2-1-3-4.
15/10
c) 2-1-4-3. (X)
d) 2-3-1-4.

8. Melyik állítás nem igaz?


Segédvezetékes eljárásnál …
a) hosszirányú mágneses tér alakul ki. (X)
b) nincs beégésveszély.
c) körkörös mágneses tér alakul ki.
d) gyűrűszerű testek vizsgálhatók.

9. Egy segédvezetőre felfűzött munkadarabon …


a) az áram irányára merőleges repedések mutathatók ki.
b) az alkalmazott áram típusától függően vagy hosszirányú, vagy keresztirányú
repedések észlelhetők.
c) az áram irányával megegyező irányú repedések mutathatók ki. (X)
d) nagy remanenciával kell számolni.

10. Mekkora térerősséget hoz létre egy segédvezetőben folyó 100 A erősségű áram a
vezetőtől 8 cm-re ?
a) 200 A/m, (X)
b) 20 A/m,
c) 2 kA/m,
d) 1 kA/m.

11. Mekkora áramot kell vezetni egy segédvezetőbe, hogy tőle 30 cm-re 160 A/m
legyen a térerősség?
a) 300 A, (X)
b) 150 A,
c) 1500 A,
d) 30 A.

12. A munkadarabot körülvevő tekercs …


a) hosszirányú (tekercs tengelyével párhuzamos) hibák kimutatását teszi lehetővé.
b) hosszirányú mágneses teret kelt. (X)
c) a tekercsben folyó áram típusától függően a vizsgálati darabban hossz- és
keresztirányú mágneses teret is kelthet.
d) keresztirányú (tekercs tengelyére merőleges) mágneses teret kelt.

13. Egy 50A egyenárammal táplált, 10 menetű, 40 cm hosszú tekercs belsejében …


a) 1kA/m a mágneses térerősség.
b) 1250A/m a mágneses térerősség. (X)
c) 200A/m a mágneses térerősség.
d) 2 kA/m a mágneses térerősség.

14. Hány menetet kell képezni 50A és 25 cm-es tekercshossznál, ha benne 3000A/m
térerősséget kívánunk előállítani?
a) 6,
b) 15, (X)
c) 60,
d) 150.

15. A maradék mágnességen alapuló vizsgálat …


a) nagy (0,2%-nál nagyobb) széntartalmú anyagoknál alkalmazható. (X)
15/11
b) kis (0,2%-nál kisebb) széntartalmú anyagoknál alkalmazható.
c) nagy mangántartalmú (5 %-nál magasabb) anyagoknál alkalmazható.
d) széntartalomtól mentes anyagoknál alkalmazható.

16. A szárazporos eljárást elsősorban …


a) lágymágneses anyagoknál alkalmazzák.
b) hőkezelt és szemcseszórással tisztított anyagoknál alkalmazzák.
c) keménymágneses anyagoknál alkalmazzák.
d) nagy remanenciájú, vagy forró anyagoknál alkalmazzák. (X)

17. Hajszálrepedések kimutatása …


a) fluoreszkáló vizsgálószerrel a legeredményesebb.
b) fekete-fehér vizsgálószerrel a legeredményesebb.
c) finomszemcsés vizsgálóporral a legeredményesebb. (X)
d) csak kombinált mágnesezési eljárással lehetséges.

18. Durva felületű darabok vizsgálatához célszerű …


a) nagy szemcseméretű vizsgálószert és fekete-fehér eljárást alkalmazni. (X)
b) fekete-fehér kontrasztú eljárást és finom szemcseméretű vizsgálószert
alkalmazni.
c) finom szemcseméretű fluoreszkáló vizsgálószert alkalmazni.
d) fluoreszkáló durva szemcseméretű vizsgálószert alkalmazni.

19. A leghatékonyabb demagnetizálás …


a) váltakozó áramú járommágnessel végezhető.
b) egyenáramú tekerccsel végezhető.
c) hőkezeléssel végezhető.
d) alacsony frekvenciájú váltakozó áramú tekerccsel végezhető. (X)

20. A demagnetizálás …
a) csak a vizsgálati jegyzőkönyv elkészítése után végezhető.
b) bizonyos esetekben végezhető a vizsgálófolyadék felhordása előtt is.
c) csak a hibaindikációk rögzítése után végezhető.
d) bizonyos esetben az indikációk kiértékelését megelőzően is végezhető. (X)

21. Kis remanenciájú anyagok esetében, a merítéses vizsgálati eljárásnál, magát a


merítési műveletet …
a) a mágnesezés után kell végezni.
b) a mágnesezési alatt kell elvégezni.
c) a mágnesezés előtt kell elvégezni. (X)
d) a mágnesezés előtt is és az után is el kell végezni.

22. Melyik állítás nem igaz?


a) A felületi hibák minden esetben hibaindikációt okoznak. (X)
b) Az alapanyagtól jelentősen eltérő permeabilitású hibahelyek hibaindikációt
okozhatnak.
c) Az erővonalakra merőleges irányítottságú felületi hibák hibaindikációt
okozhatnak.
d) Hibaindikációt felület alatti hibák is okozhatnak.

23. Melyik eljárás jelent nagyobb beégésveszélyt?


a) a közvetlen, egyenáramú áramátvezetés, (X)
15/12
b) a közvetlen, váltakozó áramú áramátvezetés,
c) a segédvezető használata impulzusárammal,
d) ólompapucson át történő áramátvezetés.

24. Nagyobb maradék mágnességet...


a) kisebb (0,2 %-nál kisebb) széntartalmú anyagok mutathatnak.
b) nagyobb (0,2 %-nál nagyobb) széntartalmú anyagok mutathatnak. (X)
c) bármilyen széntartalmú, de csak edzett anyagok mutathatnak.
d) széntartalom nélküli anyagok mutathatnak.

25. A vizsgálószer megválasztásánál...


a) a vizsgálószer szemcsemérete és színe a meghatározó.
b) a vizsgálati darab remanenciája a meghatározó.
c) a vizsgálati darab széntartalma a meghatározó.
d) a vizsgálószer szemcsemérete, színe és szavatossága a meghatározó. (X)

26. Az újra felhasznált szuszpenzió érzékenysége azért romolhat, mert...


a) a vizsgálópor részecskéi felmágneseződhetnek.
b) csökken a vizsgálópor koncentrációja a szuszpenzióban. (X)
c) a vizsgálópor részecskéi elveszíthetik mágnességüket a többszörös használat
során.
d) a vizsgálópor nem lesz homogén eloszlású a szuszpenzióban.

27. Az alábbi esetek közül melyiknél jöhet létre fluxus-szóródás?


a) hirtelen keresztmetszet átmeneteknél,
b) ausztenites és szénacél összehegesztése mentén,
c) nagy anyagvastagságok mentén,
d) az „a” és „b” válasz is igaz. (X)

28. A lágymágneses anyagok ...


a) remanencián alapuló eljárással nem vizsgálhatók, (X)
b) nagy széntartalmúak,
c) csak remanencia eljárással vizsgálhatók,
d) egyáltalán nem mágnesezhetők.

29. Vizes eljárásnál a vizsgálati érzékenység szempontjából legfontosabb adalék ...


a) a habzásgátló,
b) a felületi feszültség csökkentő, (X)
c) a rozsdagátló,
d) lobbanáspont növelő.

30. Egy kimutatandó repedés várható szélessége meghatározó ...


a) a vizsgálópor átlagos szemcseméretének megválasztásánál. (X)
b) az alkalmazandó mágneses térerő szempontjából.
c) a vizsgálópor fajsúlyának megválasztásánál.
d) az kiértékelésnél használt nagyító megválasztásánál.

31. Mit takar a „munkadarab etalon” fogalom?


a) hibátlan, mintaszerű munkadarab,
b) a munkadarab pontos rajza,
c) a vizsgálati darabbal megegyező, mesterséges, vagy természetes hibát
tartalmazó etalon, (X)
15/13
d) a vizsgálatkor alkalmazott indikátor.

32. Történhet-e a lemágnesezés az indikációk kiértékelése előtt?


a) nem, mert a lemágnesezés "eltünteti" az esetleges indikációkat,
b) nem, mert a lemágnesezés nem mindig követelmény,
c) igen, de csak remanencia módszer esetében.
d) igen, gyakran az automata rendszerek mágnesező tekercsei mellett a
lemágnesező tekercsek is helyet kapnak. (X)

33. Melyik szabvány foglalkozik a mágnesporos vizsgálattal?


a) MSZ 7875:1968,
b) MSZ 4310-2:1985,
c) MSZ 25817:1993,
d) MSZ EN ISO 9934-1 (X)

34. Melyek a vizsgálati felülettel szemben támasztott legfontosabb követelmények?


a) festékréteg ne legyen rajta,
b) az átlagos felületi érdessége nem lehet nagyobb mint 2μm
c) színe biztosítsa a megfelelő színkontrasztot,
d) A felület ne legyen revés, olajos, zsíros és legyen hozzáférhető a mágnesezés és
a kiértékelés elvégzéséhez. (X)

35. Egy alakos munkadarabban a kialakuló mágneses tér iránya …


a) mindig megegyezik a külső tér irányával,
b) mindig merőleges a külső tér irányára,
c) nagyjából megegyezik a külső tér irányával, de bizonyos mértékig követi a
munkadarab felületét, (X)
d) teljes mértékben követi a munkadarab felületét.

36. Hogyan nevezzük a hiszterézis hurok "0" térerőhöz tartozó pontját?


a) abszolút permeabilitás,
b) remanencia, (X)
c) telítési pont,
d) koercitív térerő.

37. Mi a következménye a telítési mágnesezésnek?


a) a hajszálrepedések is láthatókká válnak,
b) erősen felmelegszik a árambevezetés helye,
c) túlzottan megtapad a vizsgálópor a munkadarab felületén, így nehezebben jut el
a hibahelyekhez, (X)
d) könnyebbé válik a lemágnesezés.

38. Mi az alulmágnesezés következménye?


a) elmosódottak lesznek az indikációk, (X)
b) nő a hibakimutatási érzékenység,
c) hamis indikációk nem fognak megjelenni, így biztonságosabbá válik a
vizsgálat,
d) erősebb megvilágítást kell alkalmazni.

39. Hogyan kell kiszámítani egy ideális tekercs belsejében a „H” mágneses térerőt?
(I: áramerősség, N: menetszám, l: tekercshossz.)
a) H=I / N*l,
15/14
b) H=I / 2*N*l,
c) H=I * N / l, (X)
d) H=N/I*l

40. Mekkora egy hurok közepén a „H” mágneses térerő?


(I: áramerősség, r: a hurok sugara.)
a) H=I*r / 2,
b) H=I / 2r, (X)
c) H=I / 2  r.
d) H=2r/I

41. Hogyan számítható ki egy egyenes vezetőben folyó áram „I” erőssége, ha tőle
"r" távolságban "H" térerő mérhető?
a) I=H * 2  r, (X)
b) I=H / 2  r,
c) I=H / 2 r,
d) I=2  r/H.

42. Mire kell ügyelni a vizsgálati felület előkészítésekor?


a) kerülni kell az erős mechanikai hatásokat, (X)
b) törekedni kell a minél erősebb mechanikai hatások elérésére a jó tisztítás
érdekében,
c) az erős hőhatás intenzívebbé teszi az előkészítés hatékonyságát és nem káros a
felületre
d) törekedni kell arra, hogy intenzív maróanyagokkal meggyorsítsuk a tisztítást.

43. Hogyan fokozható a vizsgálati darabban gerjesztett mágneses tér nagysága?


a) a mágnesezési idő növelésével,
b) egymás utáni többszöri mágnesezéssel,
c) a mágnesező tér növelésével, (X)
d) a maradék mágnesség teljes megszüntetésével, majd az újra mágnesezéssel.

44. Mekkora áramot kell egy 20 cm hosszú 10 menetes tekercsbe vezetni, ha a


tekercs belsejében 5 kA/m térerősséget akarunk létrehozni?
a) 10 A,
b) 100 A, (X)
c) 20 A,
d) 200 A.

45. Mekkora mágneses tér keletkezik egy 150 A árammal átjárt, egyenes segéd-
vezetőtől 10 cm-re?
a) kb.: 240 A/m, (X)
b) kb.: 2400 A/m,
c) kb.: 480 A/m,
d) kb.: 4800 A/m.

46. Mekkora sugarúra kell elkészíteni egy 25 A-rel átjárt hurkot, ha a hurok
közepén 250 A/m térerőt kívánunk létrehozni?
a) 15 cm,
b) 60 cm,
c) 25 cm,
15/15
d) 5 cm. (X)

47. Mi a helyes sorrend?


1:mágnesezés megkezdése,
2:vizsgálószer locsolásának befejezése,
3:vizsgálószer locsolásának megkezdése.
4:lemágnesezés
a) 1-3-2-4, (X)
b) 1-3-4-2,
c) 1-4-3-2,
d) 3-1-4-2.

48. A mágnesporos indikáció az alábbiakkal jellemezhető:


a) szemcsézettség,
b) mélység,
c) irányítottság, megjelenési forma, gyakoriság (X)
d) az észlelés időpontja.

49. Mit mérünk a fluxaméterrel?


a) a maradék mágnességet,
b) a mágneses fluxust,
c) a vizsgálószer minőségének változását, (X)
d) az UV fény intenzitását.

50. Hogyan befolyásolja a túlmágnesezés a vizsgálati érzékenységet?


a) rontja, (X)
b) nem befolyásolja,
c) javítja, mert a nagyobb mágneses tér segíti a vizsgálószer áramlását a hiba-
helyhez,
d) javítja, mert kontrasztosabb lesz az indikáció.

You might also like