4/1

Mágnesezhető poros vizsgálat tesztkérdések

öntvények - eljárástól függő kérdések
2. fokozat

1. Melyik az a hibatípus, amelyik már egy, tetszőleges irányú mágnesezéssel

kimutatható? (Nem kombinált mágnesezésről van szó!)
a) egyenes repedés,
b) hidegrepedés,
c) felületi karc,
d) több irányba szétágazó repedés. (x)

2. Melyik hibatípus mágneses indikációja jellegzetesen szerteágazó, zegzugos?

a) melegrepedés, (x)
b) hidegrepedés,
c) hideg berágódás,
d) felületi salakosság.

3. Bugavizsgálathoz alkalmazott átlagos szemcseméret:

a) 0.1 - 0.2 mm,
b) 0.2 - 0.4 mm, (x)
c) 0.06 - 0.2 mm,
d) 0.05 - 0.1 mm.

4. Történhet-e egynél több ponton a mágnesező áram bevezetése egy alakos öntvény
vizsgálatakor?
a) nem, mert az ellentétesen folyó áramok mágneses terei leronthatják egymást,
b) igen, de csak előre megtervezett, kísérleti úton ellenőrzött helyeken, (x)
c) nem, mert a mágneses tér homogenitása romolhat,
d) igen, de csak egyenáram alkalmazásakor.

5. Az alábbi öntött alkatrészek közül melyiket vizsgálná áramindukciós

térgerjesztéssel?
a) csapágyház,
b) turbinaház,
c) motorblokk,
d) csapágyfedél. (x)

6. Az alábbiak közül melyik szabvány tartalmaz öntvények mágnesporos

vizsgálatával kapcsolatos átvételi szinteket?
a) MSZ EN 1369:1999, (x)
b) EN 1291:1998,
c) MSZ 17733:1968,
d) EN 1290:1998.

7. Milyen szempontok alapján osztályozza a folytonossági hiányok indikációit az

MSZ EN 1369:1999 jelű szabvány?
a) méreteik (hossz, szélesség, felület) és az indikációk közötti távolság szerint,
b) formájuk és méretük szerint,
c) referencia ábrák alapján,
d) az „a” és „c” is igaz. (x)
 4/2
8. Melyek a vizsgálati felület érdességét jellemző kategóriák az MSZ EN 1369:1999
jelű szabvány szerint?
a) finom, sima, durva,
a) finom, durva,
b) sima, közepes, durva,
c) nincsenek ilyen kategóriák. (x)

9. Öntvények esetében melyik az a felületi hiba, amelyiket feltétlenül el kell

távolítani a mágnesporos vizsgálat előtt?
a) karc,
b) rozsdahártya,
c) rálapolás,
d) durva rozsdaréteg. (x)

10. Mi a teendő öntvény vizsgálatánál, ha nem egyértelmű a hibaindikáció?

a) ismételt vizsgálatot és szükség esetén egyéb, kiegészítő vizsgálatot kell végezni,
(x)
b) hibaként regisztrálom,
c) folydékbehatolásos vizsgálattal kell meggyőződni az indikáció valódiságáról,
d) nem kell regisztrálni.

11. Milyen gyakorisággal kell ellenőrizni áramátfolyásos készülékek villamos egységeit

az MSZ EN 1369:1999 jelű szabvány szerint?
a) évente,
b) 6 havonta,
c) két évenként,
d) nincs konkrét utalás a szabványban erre vonatkozóan. (x)

12. Milyen speciális problémát vet fel egy "melegüzemi" vizsgálat?

a) balesetvédelmi és munkavédelmi előírások fokozott betartása, (x)
b) a vizsgálati darabok vizsgálat utáni tárolása,
c) speciális, vízbázisú vizsgálószer alkalmazása szükséges, tekintettel a
munkadarabok meleg / forró állapotára,
d) a vizsgálati darabok azonosítása.

13. Lehetséges-e egyirányú mágnesezés öntvényvizsgálat esetében?

 nem,
 igen, ha ismert a feszültségi irány az öntvényben, és a megrendelő időtakarékosság
miatt így kéri a vizsgálatot,
 igen, ha ismert a feszültségi irány az öntvényben, (x)
 igen, ha a repedések véletlenszerű irányítottságúak.

14. Változhat-e egy adott öntvény különböző tartományain az átvételi szint az MSZ
EN 1369:1999 jelű szabvány szerint?
a. igen, a szabvány erre lehetőséget ad, (x)
b. nem, mert egy adott öntvény egy egészként kezelendő,
c. nem, mert a szabvány erre nem ad lehetőséget,
d. igen, attól függően, hogy a felület előkészítése hogyan sikerült.
 4/3
15. Hány csoportra osztja és hogyan jelöli a folytonossági hiányokat a MSZ EN
1369:1999 jelű szabvány?
 7 csoport, I...-…VII jelöléssel,
 3 csoport, I...-…III jelöléssel,
 7+1 csoport, A, B, C, D, E, F, H,+K jelöléssel, (x)
 6 csoport, A, B, C, D, E, F jelöléssel.

16. Egy acélöntvény akkor tekinthető ferromágnesesnek, ha a mágneses indukció

nagyobb, mint 1 T (Tesla), miközben a mágneses térerősség:
a) 1,8 kA/m,
b) 1 kA/m,
c) 2,4 kA/m, (x)
d) 6 kA/m.

17. Mely esetekben értelmezett a "soros indikáció" mint az MSZ EN 1369:1999 jelű
szabvány egyik indikáció-típusa ?
a) lineáris és nem-lineáris indikációk esetében egyaránt, (x)
b) csak lineáris indikációk esetében,
c) csak nem-lineáris indikációk esetében,
d) lineáris és nem-lineáris indikáció esetében egyaránt, ha legalább 5 indikáció áll
egymás mellett.

18. Öntvények vizsgálata során egy indikáció akkor tekinthető "soros indikációnak"
"lineáris indikációk" sorba rendeződése esetén, ha két indikációk közötti távolság
a) kisebb, mint leghosszabb indikáció 1,5-szerese,
b) kisebb, mint leghosszabb indikáció 3-szorosa,
c) kisebb, mint leghosszabb indikáció 4-szerese,
d) kisebb, mint leghosszabb indikáció. (x)

19. Öntvények vizsgálata során egy indikáció akkor tekinthető "soros indikációnak"
"nem-lineáris indikációk" sorba rendeződése esetén, ha két indikációk közötti
távolság
a) kisebb, mint 2mm,
b) kisebb, mint 4mm,
c) kisebb, mint 2mm, és legalább 3 indikáció áll egymás mellett, (x)
d) kisebb, mint 4mm, és legalább 5 indikáció áll egymás mellett.

20. Mely adatokat kell figyelembe venni az észlelt "nem-lineáris" indikációk

súlyosságának megítélésekor az MSZ EN 1369:1999 jelű szabvány szerint?
a) a legkisebb indikáció legnagyobb mérete (hossza), egy adott területen (105mm x
148mm) belüli indikációk összes felülete, valamint a legnagyobb egyedi
indikáció-hossz, (x)
b) a legkisebb indikáció szélessége, egy adott területen (105mm x 148mm) belüli
indikációk összes felülete, valamint a legnagyobb egyedi indikáció-hossz,
c) egy adott területen (105 mm x 148 mm) belüli indikációk összes felülete,
valamint a legnagyobb egyedi indikáció-hossz,
d) a legkisebb és legnagyobb egyedi indikáció-hossz.

21. Mely adatokat kell figyelembe venni az észlelt "lineáris" és "soros" indikációk
súlyosságának megítélésekor az MSZ EN 1369:1999 jelű szabvány szerint?
 4/4
a) a legkisebb és legnagyobb egyedi indikáció-hossz,
b) a legkisebb indikáció legnagyobb mérete, a legnagyobb egyedi indikáció-hossz,
valamint egy adott területen (105mm x 148mm) belüli indikációk összes hossza,
(x)
c) a legnagyobb indikáció hossza,
d) a legnagyobb indikáció hossza, és egy adott területen (105mm x 148mm) belüli
indikációk összes felülete.

22. Hová kell elhelyezni az öntvény felületén a 105mm x 148mm-es mérőkeretet a

folytonossági hiányok osztályozásához az MSZ EN 1369:1999 jelű szabvány
értelmében?
a) a legkedvezőtlenebb helyre, azaz, ahol az indikációkat a legsúlyosabbnak ítéljük
(x)
b) véletlenszerűen, bárhová,
c) a legkedvezőbb helyre, azaz, ahol az indikációkat a legenyhébbnek ítéljük,
d) a keresztmetszet-átmenetek közelébe, mert ott a legvalószínűbb az indikációk
előfordulása.

23. Hogyan kell eljárni nem-lineáris indikációk esetében az MSZ EN 1369:1999 jelű
szabvány értelmében akkor, ha a vizsgált öntvény felülete kisebb, mint mérőkeret
mérete?
a) ebben az esetben ez a szabvány nem alkalmazható,
b) nem kell figyelembe venni, változatlanul kell alkalmazni a szabvány vonatkozó
előírásait,
c) az egyedi indikációk legnagyobb megengedhető hosszát arányosan csökkentek
kell,
d) az indikációk legnagyobb megengedhető összegzett felületének nagyságát
arányosan csökkenteni kell. (x)

24. Lehet-e egyidejűleg több, maximális, azaz még éppen megengedhető indikáció a
mérőkereten belül az MSZ EN 1369:1999 jelű szabvány szerint?
a) igen, bármennyi, (x)
b) igen, de csak 3 db,
c) nem,
d) igen, de csak külön megállapodás esetén.

25. Mikor tekinthető egy öntvény "nem megfelelőnek" a MSZ EN 1369:1999 jelű
szabvány értelmében?
a) akkor, ha valamennyi észlelt indikáció súlyosabb a megrendelésben rögzítettekhez
képest,
b) akkor, ha legalább 1 észlelt indikáció súlyosabb a megrendelésben rögzítettekhez
képest, (x)
c) akkor, ha olyan indikációt is észlelünk, amiről a megrendelésben nincs szó,
d) akkor, ha legalább 2 észlelt indikáció súlyosabb a megrendelésben rögzítettekhez
képest.