Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

1. Melyik szabványban található az acél öntvények minőség jelölési rendszere?

a) MSZ EN 10025
b) MSZ EN 10002
c) MSZ EN 10027
d) MSZ EN 10045

2. Melyik szabvány tartalmazza az öntöttvasak megnevezési rendszerét?

a) MSZ EN 1560
b) MSZ EN 1559-1
c) MSZ EN 1559-2
d) MSZ EN 1559-3

3. Az anyag minőségjelében mi utal az öntöttvasra?

a) Az öntvény gyártója egyedi jelölést alkalmaz
b) A "GJ" betű kombináció jelöli az öntöttvasat
c) Az "öv" rövidítés jelöli az öntöttvasat
d) A szilárdságot jelző számokból lehet az öntöttvasra következtetni

4. Hogyan jelölik az acélöntvényt minőségjel segítségével?

a) A minőségjelben nincs acélöntvényre utaló jelzés; ugyanaz, mint az acél jelölése
b) A legkisebb folyáshatárt jelző számokból lehet az acélöntvényre következtetni
c) Az öntvény gyártója egyedi jelölést alkalmaz
d) Az acél minőségjele "G" betűvel kezdődik

5. Mit neveznek melegrepedésnek?

a) Olyan repedést, amelyik a szilárd, nem teljesen lehűlt öntvényben keletkezik
b) A kristályosodás közben a még folyékony részek feszültség hatására bekövetkezett
szétválását
c) Hőkezelés közben keletkezett repedést
d) Javítás során felmelegített öntvényben keletkezett repedést

6. Mit neveznek fogyási üregnek?

a) Magok segítségével üregesre képzett öntvényrészeket
b) Kevés folyékony fém miatta nem teljesen kitöltött öntvényrészeket
c) Forgácsolással kialakított üregszerű öntvényrészeket
d) A megszilárdulás során a folyékony fém fajtérfogatának csökkenése miatt kialakuló üregeket

7. Mit neveznek hidegrepedésnek?

a) A zsugorodás miatt fellépő feszültségek hatására szilárd állapotban bekövetkező repedéseket
b) Gondatlan szállítás, tárolás következtében keletkezett repedéseket
c) Gyors hűlés következtében kialakuló repedéseket
d) Az öntvénynek teljesen kihűlt állapotában keletkezett repedéseket

8. Mi a porozitás?
a) Halmozottan jelentkező salakzárványok
b) Finom homokszemcsék bezáródása az öntvény anyagába
c) A dermedés során a szemcsék között kialakuló kisméretű üregek
d) A folyékony fém tisztítását elősegítő anyagok visszamaradását az öntvényben
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

9. Mi a zárványosság?
a) Az öntvénytől idegen fémes vagy nemfémes anyagok bezáródása az öntvénybe
b) Az öntvénygyártás során a felületen megtapadó szennyeződés
c) Az ötvöző elemek dúsulása az öntvény megszilárdulása során
d) Az öntvények feszültségmentesítő hőkezelése során létrejövő inhomogenitás

10. Mi a gázzárványosság?
a) Az oldott gázok miatt létrejövő egyfajta elridegedés
b) A felszabaduló gázok miatt az öntvényben keletkező kerekded, sima falú üregek
c) Homokformában felgyülemlő, el nem távozott gázok
d) A folyékony fémben oldott gázok

11. Mit neveznek hideghegedésnek?

a) Folytonosság megszakadását fémes kötés nélküli rádermedés formájában
b) Folytonosság megszakadását meg nem olvadt ötvöző anyag mentén
c) Az öntvény javítása során keletkezett repedéseket
d) Az öntvény felületén szilárdan megtapadt reve réteget

12. Az öntvény melyik részén várható melegrepedés keletkezése?

a) Bárhol jelentkezhet ez a repedésfajta
b) A legvékonyabb öntvényrészekben
c) Az utoljára megdermedő öntvényrészekben
d) A felöntéstől legtávolabbi helyeken

13. Hol keletkezhetnek fogyási üregek?

a) Az öntvény felületén vagy belsejében a legutoljára megdermedő, vastag falú részekben
b) Bárhol keletkezhetnek fogyási üregek
c) A legvékonyabb öntvényrészekben
d) A felöntéstől legtávolabbi helyeken

14. Az öntvény melyik részén várható hidegrepedés keletkezése?

a) A felöntés közelében
b) A beömlők közelében
c) A maggal kialakított üregek felületén
d) Vékonyabb falak, bordák által közrefogott vastagabb öntvényrészekben

15. Hol jelentkezhet porozitás az öntvényben?

a) Nagyjából egyenletes falvastagságú, utoljára dermedő öntvényrészekben
b) Bárhol előfordulhat
c) Vékonyfalú öntvényrészekben
d) Hűtővasakkal hűtött öntvényfalakban

16. Az öntvény melyik részén várható a szilárd zárványok megjelenése?

a) Nincs kitüntetett hely, bárhol megjelenhetnek az öntvényben
b) Az öntési helyzetet tekintve csak az öntvény alsó részén
c) A felöntések közelében
d) Anyaghalmozódás, falvastagság változás környezetében

17. Az öntvény melyik részében várható gázzárványok megjelenése?

a) Anyaghalmozódás, falvastagság változás környezetében
b) A felöntések közelében
c) Az öntvény felületén és belsejében egyaránt bárhol megjelenhetnek
d) Csak a homokformával érintkező felületeken
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

18. Az öntvény melyik részében számíthatunk több fajta hiba együttes megjelenésére?
a) Sarkok, szögletek környezetében
b) A beömlő rendszer környezetében
c) Az öntési helyzetet tekintve csak az öntvény alsó részén
d) Az öntési helyzetet tekintve csak az öntvény felső részén

19. Melyik öntvénygyártási mód esetén számíthatunk nagyobb mértékű gázzárvány képződésre?
a) Kéregöntés esetén
b) Kokillaöntés esetén
c) Precíziós öntés esetén
d) Nyersformában történő öntés esetén

20. Az acélöntvényekben mennyi lehet a karbon?

a. 0,5%
b. 0.015%
c. 5%
d. 1.5%

21. Mit ért szürke öntöttvason?

a. Lemezes grafitú, nem modifikált öntvényt.
b. Modifikált öntvényt
c. Cementit tartalmú vasöntvényt
d. Magas Si tartalmú öntvény

22. Mit ért modifikálás alatt?

a. Mn tartalom növelés ferro-mangánnal
b. Széntartalom növelés grafittal
c. Ferro-szilíciummal történő ötvözés
d. Alumínium adagolás

23. A gömbgrafitos öntvény milyen elemek adagolásával állítható elő?

a. Al, Mg
b. Mg, Ce
c. Al, Si
d. Cs, Co

24. A vas és acélöntvények után melyik fémöntvény a leggyakoribb?

a. Alumínium
b. Titán
c. Ón
d. Ólom

25. Melyik a leggyakoribb színesfém öntvény?

a. Sárgaréz
b. Horgany
c. Bronzok
d. Ezüst

26. A vas, acélöntvények olvadási hőmérséklete hány Celsius fok felett van?
a. 600
b. 1500
c. 1100
d. 2100
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

27. Az alumínium öntvények olvadási hőmérséklete hány Celsius fok felett van?
a. 200
b.450
c. 600
d.1000

28. Mi határozza meg alapvetően egy öntvény geometriáját?

a. Az elkészített minta
b. A formázás
c. A magtámaszok elhelyezése
d. A megtáplálás helyes meghatározása

29. Miért hagynak többletméret ráhagyást az öntvények mintáinál?

a. Hogy biztosan kiadja a darab a méretet
b. A zsugorodási veszteséget veszik figyelembe
c. Hogy ne repedjen az öntvény
d. Hogy a kéreg lemunkálása után is megmaradjon a készméret

30. Hol keletkezhetnek az öntvényekben melegrepedések?

a. Általában a nagymértékű falvastagság átmeneteknél
b. A felöntéseknél
c. Magtámaszoknál
d. Tápfejeknél

31. Milyen zárványtípus a leggyakoribb az öntvényeknél?

a. Homokzárvány
b. Salakzárvány
c. Fémes zárvány
d. Karbid zárvány

32. Milyen öntési eljárás adja a legpontosabb készméretet?

a. Homokba öntött
b. Mintaszekrényben formázott
c. Öntőgödörbe öntött
d. Precíziós eljárás

33. Hogyan hagyja hűlni az öntvényeket?

a. A formában
b. Frisslevegőn
c. Vízben
d. Olajban

34. Milyen művelet következik a lehűlés után?

a. Vizsgálat szemrevételezéssel
b. Folyadékbehatolásos vizsgálat
c. Tisztítás
d. Előnagyolás

35. Az öntvények felületét általában mikor vizsgálják?

a. Tisztítás után
b. Előnagyolás után
c. Készre munkálás után
d. Tisztítás után is és előnagyolás után is
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

36. Mikor végzik az öntvények hőkezelését?

a. Előnagyolás után
b. Tisztítás után
c. Készre munkálás után
d. Előnagyolás és javítás után

37. Mi a tisztítás első művelete?

a. Tápfejek levágása
b. Szemcseszórás
c. Köszörülés
d. Forgácsolás

38. Hogyan végzik az öntvények javítását?

a. Forgácsolással
b. Köszörüléssel
c. Ív gyaluval
d. Feltárással és hegesztéssel

39. A hegesztéssel történő javítás után szükséges-e a felületi vizsgálat?

a. Nem
b. Csak ha előírják
c. Minden esetben
d. Csak a végső hőkezelés után

40. Milyen felületi hibák kimutatására törekszik vasöntvények esetében?

a. Pelyhesség
b. Melegrepedés
c. Homokzárvány
d. Gázzárvány

41. Öntött csapágybronz esetében milyen felületi hibák kimutatására törekszik?

a. Melegrepedés
b. Pelyhesség
c. Elválás, kötéshiba
d. Porozitás

42. Nemesített acélöntvény esetében milyen felületi hibák kimutatására törekszik?

a. Edzési repedések
b. Melegrepedés
c. Homokzárvány
d. Porozitás

43. Al-Cu-Mg ötvözésű öntvény esetében milyen felületi hibák kimutatására törekszik?
a. Porozitás
b. Gázzárvány
c. Pelyhesség
d. Edzési repedések

44. Az Al öntvényeknél milyen öntési hőmérsékletre kell törekedni?

a. Magas
b. Technológia szerinti hőfokra
c. A lehető legalacsonyabbra, mert az Al hidrogénoldó képessége a hőfokkal rohamosan nő
d. Nincs jelentősége
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

45. A Mg ötvözésnek milyen veszélyei vannak?

a. nincsen semmi nehézség
b. A forró alumíniumban belobban
c. Nem elegyedik jól
d. Kiválásokat okoz

46. Milyen roncsolásmentes vizsgálati nehézséget okozhat a durva öntött szövetszerkezet?

a. Nem okoz gondot
b. A szóródás megnehezíti az ultrahangos vizsgálatot
c. Az átsugárzásos technikák kiküszöbölik a problémát
d. A durva szövetszerkezet hamis indikációkat reflektál

47. A nagyméretű kristályok dermedése hamis vizsgálati indikációkat eredményezhet. Hogyan

határozná meg az indikáció jellegét?
a. Más roncsolásmentes vizsgálati módszerrel
b. Felület köszörülésével
c. Alapos, kézi nagyítós szemrevételezéssel
d. Egyértelmű eldöntése csak metallográfiai módszerekkel lehetséges

48. Forgó gépek üzemelő öntvényein, milyen jellegű hibákat keresne?

a. Melegrepedéseket
b. Zárványokat
c. Fáradásos repedéseket
d. Korróziós repedéseket

49. Hol keletkezhetnek fogyási üregek? *

a) Az öntvény felületén vagy belsejében a legutoljára megdermedő, vastag falú részekben
b) Bárhol keletkezhetnek fogyási üregek
c) A legvékonyabb öntvényrészekben
d) A felöntéstől legtávolabbi helyeken

50. Melyik szabvány tartalmazza az öntvényekre vonatkozó általános követelményeket?

a) MSZ EN 1560
b) MSZ EN 1780-1
c) MSZ EN 1559-1
d) MSZ EN 10025

51. Melyik szabvány tartalmazza az acélöntvények műszaki követelményeit?

a) MSZ EN 1559-2
b) MSZ EN 1780-1
c) MSZ EN 10025
d) MSZ EN 10027

52. Melyik szabvány tartalmazza a vasöntvények kiegészítő műszaki követelményeit?

a) MSZ EN 10027
b) MSZ EN 1560
c) MSZ EN 1559-3
d) MSZ EN 1559-1
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

53. Melyik szabvány tartalmazza az alumínium öntvények megnevezési rendszerét?

a) MSZ EN 1780-1
b) MSZ EN 10027
c) MSZ EN 1560
d) MSZ EN 1370

54. Lehet-e következtetni a minőségi jelölésből az öntöttvas fontosabb tulajdonságaira?

a) Nem, mert semmiféle összefüggés nincs a jelölés és a tulajdonságok között
b) Csak az öntvény szilárdságára lehet következtetni
c) Igen, mert a betűk és számok meghatározott kombinációja jelzi az öntöttvas fontosabb
jellemzőit
d) Csak a grafit alakjára ad felvilágosítást

55. Miről lehet felismerni az anyagminőség jeléből az öntöttvas esetében az ötvözés tényét?
a) Nem lehet felismerni, az ötvözés jellegét és mértékét megállapodásban rögzítik
b) Az "X" jel és az ötvözők vegyjele utal erre
c) Nem lehet felismerni, mert a gyártó egyedi jelölést alkalmazhat
d) Nem szokták az ötvözést a minőségjelben feltüntetni

56. Mi a nyers öntvény?

a) Olyan öntvény, amely az öntés után öntvénytisztítás műveletein kívül nem lett utánkezelve
b) A formából még ki nem vett öntvény
c) Hőkezelés nélküli öntvény
d) A folyékony fém kezelése nélkül gyártott öntvény

57. Mi a szállítási állapotú öntvény?

a) Mindenféle kezelés nélküli öntvény
b) A felesleges anyagrészektől (pl. felöntés) megtisztított öntvény
c) Megmunkálás nélküli öntvény
d) A megrendelés szerinti szállítási állapotnak megfelelő öntvény

58. Melyik szabvány tartalmazza az öntvények felületi minőségének összehasonlító ellenőrzését?

a) MSZ EN 1560
b) MSZ EN 970
c) MSZ EN 1370
d) MSZ EN 1780-1

59. Miért fontos az öntvény felületi minőségének ismerete?

a) A felület minőségétől erősen függ a hibák kimutathatósága
b) A vizsgáló anyagok és eszközök megválasztása miatt
c) Ennek alapján a vizsgáló megválaszthatja a vizsgálati eljárást
d) Megkönnyíti a vizsgálat után következő felület tisztítási módszer kiválasztását

60. Melyik öntési eljárás eredményezi a legegyenetlenebb felületet?

a) Héjformába történő öntés
b) Kokillaöntés
c) Nyomásos öntés
d) Homokformába történő öntés
 Öntészettel kapcsolatos általános, eljárástól független tesztkérdések

61. Az öntvénygyártás folyamatában mikor célszerű a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzése?

a) Megszilárdult állapotban a vizsgáló döntése alapján bármikor végezhető
b) A formából való kirámolás után
c) Az öntvénytisztítás után, de még az utókezelések előtt
d) Az öntvény készre történő megmunkálása után

62. Előfordul, hogy az öntvény anyagától eltérő hegesztő anyaggal történik az öntvény javítása. Miért
kell ezt a vizsgálatnál figyelembe venni?
a) A javítás az eredetitől eltérő folytonossági hiányokat okozhat
b) Az öntvény és a hegesztő anyag eltérő tulajdonságai befolyásolhatják a vizsgálatot
c) Nincs jelentőségük nem kell figyelembe venni
d) Nem lehet egyértelműen megállapítani a javítás során esetleg keletkező hibák jellemzőit

63. Milyen roncsolásmentes vizsgálati eljárással kell vizsgálni az öntvény javított részeit?
a) A javítás előtt alkalmazott vizsgálati eljárással
b) Bármilyen vizsgálati eljárással
c) Csak a felületi hibák kimutatására alkalmas vizsgálati eljárás egyikével
d) Az öntvény gyártója határozza meg az alkalmazandó vizsgálati eljárást

64. Nagy tömegű javítás után hőkezelik a javított öntvényt. Mikor kell a roncsolásmentes vizsgálatot
elvégezni?
a) Csak a hőkezelés előtt kell vizsgálatot végezni
b) A vizsgáló választja meg a vizsgálat idejét
c) Csak a hőkezelés után szükséges a vizsgálat elvégzése
d) A hőkezelés előtt és után

65. Milyen átvételi szintek vonatkoznak a javított öntvényekre?

a) Különleges, a javítás módját is figyelembevevő követelmények
b) Az átvételi szint megegyezik a javítás előttivel
c) 3. szintű minősítéssel rendelkező vizsgáló személy határozza meg
d) A vizsgálati eredmények függvényében a vizsgáló határozza meg utólag