Szemrevételezéses vizsgálat

Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

1. Az MSZ EN 13018 szabvány a megvilágítás erősségét mivel rendeli összhangba hozni?

a) felület színével
b) felület érdességével
c) felület reflektáló képességével
d) a vizsgált anyag minőségével

2. Mit ért makró hiba alatt az MSZ 17780 szabvány?

a) felületi hibákat
b) belső hibákat
c) felületi és belső hibákat
d) csak a maratással előhívható hibákat

3. Milyen két nagy csoportra osztja az MSZ 17780 szabvány a makró hibákat?
a) felületi és belső
b) szabad szemmel és nagyítóval észlelhető
c) térfogati és sík jellegű
d) veszélyes és közömbös

4. Milyen módon lehet eltávolítani a kovácsdarabok felületéről a hibákat?

a) hidegvágóval
b) lángvágóval
c) forgácsolással és/vagy köszörüléssel
d) nincs rá előírás

5. Melyik szabvány határozza meg a szabadon alakított kovácsdarabok mérettűréseit?

a) MSZ EN 10228-4
b) MSZ EN 13018
c) MSZ EN 10250-1
d) a megrendelés

6. Mik a süllyesztékben kovácsolt acél kovácsdarabok szokásos ellenőrző vizsgálatai az MSZ EN

10254 szabvány szerint?
a) adagelemzés
b) méret- és szemrevételezéses ellenőrzés
c) folyadékbehatolásos vizsgálat
d) szakítóvizsgálat

7. A szemrevételezéses vizsgálatot végző személyzettel szemben milyen követelményeket támaszt az

MSZ EN 13018 szabvány?
a) MSZ EN ISO 9712 szabvány szerinti 2. fokozatú tanúsítványt
b) orvosi alkalmasságot és MSZ EN ISO 9712 szerinti tanúsítványt
c) szabványismeretet, a gyártási technológia vagy az üzemelési körülmények ismeretét,
orvosi alkalmasságot évente ellenőrizve
d) gyakorlatot és MSZ EN ISO 9712 szerinti tanúsítványt

8. Melyik szabvány tárgya "a szemrevételezéses vizsgálat általános alapfogalmai"?

a) MSZ EN ISO 5817
b) MSZ EN 13018
c) MSZ EN 12062
d) MSZ EN ISO 3059
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

9. Milyen szempontok szerint osztályozza a szemrevételezéses vizsgálatokat az MSZ EN 13018

szabvány?
a) közvetlen és közvetett (direct and remote)
b) ellenőrző és dokumentáló
c) átvételi és állapotfelmérő
d) laboratóriumi és helyszíni

10. Milyen típusú eszközök alkalmazását engedi meg az MSZ EN 13018 szabvány a közvetlen
szemrevételezéses vizsgálat során?
a) fénykép, videofelvétel, automatizált képrögzítő rendszer
b) képanalizáló, képdigitalizáló
c) polaroid fénykép, digitális fénykép
d) tükör, nagyító, merev endoszkóp vagy üvegszáloptikás endoszkóp

11. Az MSZ EN 10250-1 szabvány szerint mi a teendő a szabadon alakított kovácstermékek felületén
kialakult kiválásokkal, repedésekkel, rétegződésekkel?
a) nem szabad átadásig hozzányúlni
b) a vevő által kért hibákat kell eltávolítani, javítani
c) el kell távolítani őket
d) nem rendelkezik róla a szabvány

12. Milyen módszerrel lehet javítani a szabadon alakított kovácstermékek felületi hibáit az MSZ EN
10250-1 szabvány szerint?
a) tetszőleges módszerrel
b) forgácsolással és/vagy köszörüléssel
c) felhegesztéssel
d) nem szabad javítani

13. Ha a kovácsolt darab javítása során a keletkező bemélyedés a felület alá metsződik, mi a teendő?
a) a gyártó dönt a javítás módjáról
b) a vevőt tájékoztatni kell utólag a javításról
c) csak ha "kényes helyen" van a javítás, akkor kell tájékoztatni róla a vevőt
d) a javítást csak a vevővel való konzultációt követően szabad elvégezni

14. Ha a vevő hozzájárult a kovácsdarab hegesztéssel való javításához, miként kell a gyártónak eljárnia?
a) a gyártói gyakorlat szerint
b) a töltőanyag hőtágulása legyen megegyező az alapanyagéval
c) szívós, képlékeny ömledéket kell létrehozni
d) a hegesztési műveletek során be kell tartani az MSZ EN 287-1, MSZ EN 288-1, 2, 3
szabványokat

15. Milyen állapotban kell szállítani a süllyesztékben kovácsolt terméket egyéb megállapodás
hiányában az MSZ EN 10254 szabvány szerint?
a) kovácsolt állapotban
b) nagyolt állapotban
c) finoman kikészített állapotban
d) csiszolt felülettel
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

16. Mi nem tartozik süllyesztékben kovácsolt acél termékek alakeltérései közé az MSZ EN 10243-1
szabvány szerint?
a) körkörösségtől való eltérés
b) hengerességtől való eltérés
c) párhuzamosságtól való eltérés
d) felületi érdesség, revebenyomódás mélysége

17. Mi az egyetlen elfogadható dokumentum a kovácsdarab ellenőrzéséhez az MSZ EN 10243-1

szabvány szerint?
a) MSZ EN 10250-1 szabvány
b) MSZ EN 10254 szabvány
c) az alkatrész megrendelő által jóváhagyott rajza
d) MSZ EN 10243-2 szabvány

18. A kovácsolás milyen alaptípusait ismeri?

a) hosszirányú, keresztirányú, ferdeirányú
b) lapos, hosszú, lyukasztott
c) alakító, termikus, eróziós
d) szabadalakító, süllyesztékes

19. A kovácsolás során…

a) változik a fém alakja és anyagszerkezete
b) változik a fém sűrűsége, alakja és mechanikai tulajdonságai
c) változik a fém összetétele
d) nem változnak a fém tulajdonságai

20. Mi a durvalemez gyártás kiinduló anyaga?

a) temperöntvény
b) lemezbuga
c) folyamatos öntésű tuskó
d) kovácsolt tömb

21. Mi a hengerelt acélok leggyakoribb belső hibája?

a) felületi revésedés
b) szélrepedés
c) rétegesség
d) kardosság

22. Mi a rálapolás?
a) szövetszerkezet torzulás
b) felületre kifutó belső folytonossági hiány
c) alakítás irányában elnyúlt, az alapanyaggal részben kapcsolatban lévő, finom,
pikkelyszerű hiba
d) a túltöltött, eltolódott szelvény anyagtöbbletének ráhengerlése a felületre

23. Melyik szabványsorozat tárgya a süllyesztékben kovácsolt acél kovácsdarabok mérettűrése?

a) MSZ EN 10250
b) MSZ EN ISO/IEC 17025
c) MSZ EN ISO 377
d) MSZ EN 10243
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

24. Mely anyagok munkálhatók meg egyszerűen képlékeny alakítással?

a) külső erő hatására deformálódó
b) nagy szilárdságú, szívós
c) ötvözött, nemesíthető
d) fémvegyületek

25. Mi a célja a szabadon alakító kovácsolásnak?

a) szakítószilárdság növelés
b) alakmegadás
c) kristályszerkezet átalakítás
d) alakmegadás és kristályszerkezet homogenizálás

26. Milyen falvastagságú lemezt nevezünk durvalemeznek?

a) s≤3mm
b) s >3mm
c) a felület minősége alapján osztályozzák
d) attól függ, hogy a buga melyik részéből lett hengerelve

27. Mi okozhatja, ha a süllyesztékben kovácsolt darab a fánc-osztásnál el van csúszva?

a) a süllyesztékek pontatlan vezetése
b) hő zsugorodás
c) túltöltés
d) kihűlés alatti vetemedés

28. Milyen előnyei vannak a süllyesztékben kovácsolásnak? Jelölje a hamis választ!

a) pontos, egyenletes méret
b) azonos tömeg, azonos anyagszerkezet
c) bonyolult alakú darabok is lekovácsolhatók
d) éles sarkú kiképzés is előállítható

29. Kézi kovácsolási művelet a tűzi forrasztás. Melyik állítás nem igaz?
a) a forrasztás hőfoka 1300 °C körül van
b) a kötés ütéssel vagy nyomással jön létre
c) tűzi forrasztás közben is képződik, ömledék
d) a varrat szakítószilárdsága az alapanyag szakítószilárdsága

30. A szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete a nyújtás. Miért forgatják 90°-kal a

munkadarabot ütésenként?
a) hogy szabályos alakú legyen a kovácsolt termék
b) mert a szélesedés majdnem akkora, mint a hosszabbodás
c) megszokásból, mert ütemesen könnyebb dolgozni
d) nem forgatják

31. A szabadalakító kovácsolás főbb eljárásai

a) zömítés, nyújtókovácsolás
b) sorjamentes kovácsolás, kovácsolás sorjával
c) előrefolyatás, zsugorítás
d) forma, mag, minta
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

32. Melyik állítás nem igaz?

a) hidegalakításkor keményedik az anyag
b) melegalakításkor az újrakristályosodással járó kilágyulás megszünteti az alakítási
keményedést
c) minél nagyobb az alakítás hőmérséklete, annál kisebb erő szükséges az alakításhoz
d) az alakítási hőmérséklet növelésének csak kedvező hatása van

33. Az alakításokat hidegen és melegen való alakításokra osztjuk. Mit jelent itt a hidegen alakítás
kifejezés?
a) szobahőmérséklet alatti hőmérsékleten történő alakítást
b) a K-ban kifejezett olvadáspont 80%-a alatti hőmérsékleten történő alakítást
c) olyan alakítási hőmérsékletet, ahol az alakváltozás következményei a fémben,
ötvözetben utólag teljes mértékben megtalálhatók
d) azt, hogy az alakító szerszám hűtött vagy sem

34. Milyen kohászati képlékenyalakító eljárásokat ismer?

a) hengerlés, húzás, kovácsolás, sajtolás
b) öntés, hengerlés, zsugorítás, hegesztés
c) öntés, hegesztés, forrasztás, hőkezelés
d) zsugorítás, hengerlés, kovácsolás, húzás

35. Mit értünk az átkovácsolás mértékén?

a) a darab hosszváltozását
b) a darab vastagság-változását
c) az eredeti és az átkovácsolás utáni keresztmetszet arányát
d) a hossz- és keresztirányból kimunkált próbatestek között felfedezhető anizotrópiát

36. A kovácsolt termékek vizsgálatát melyik szabványsorozat tartalmazza?

a) MSZ EN 10243
b) MSZ EN 10250
c) MSZ EN 10228
d) MSZ EN 288

37. Melyik állítás hamis?

a) a fánc segíti a süllyeszték teljes kitöltését
b) a fánc-vastagságnál vékonyabb rész a süllyesztékbe vert munkadarabon nem lehet
c) a fánc segíti a darab kivételét a szerszámból
d) a fáncot, fáncoló szerszámmal távolítjuk el

38. Milyen összetételű acélból készülnek a süllyesztékek?

a) Mn
b) Cr, Mo, V
c) Cr, Ni
d) Cr, Mo, Ni, W

39. Mi a fánc?
a) félkész gyártmány sorjája
b) vágás során keletkező, legyúrt anyag
c) osztott süllyeszték réseibe kifolyó felesleges anyag
d) éles saroknál feltorlódó anyag
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

40. Milyen mértékű átkovácsolásnál alakul ki határozott szálirány?

a) 1,2 – 1,5-szörös
b) 2,5-szörös
c) 2,5 – 3,5-szörös
d) 3,5-szörös feletti

41. Mi a nyomókúp?
a) alakító szerszám
b) technológiai anyagvizsgálat eszköze
c) a gőzpöröly alkatrésze
d) kovácsolás során a megfolyó és kitérő részecskék határfelülete

42. A melegen hengerelt acéltermékekre vonatkozó MSZ EN 10163-1 szabvány mit ért befolyásolt
terület (zóna) alatt?
a) az eltérés kíméletes kiköszörülése által létrejött friss felületet
b) az eltérés felületét
c) a különálló eltéréstől 20 mm távolságra húzódó folytonos határvonal, vagy olyan
befoglaló téglalap, amelynek oldalai 20 mm-re vannak az eltérés oldalától
d) a befoglaló kör területét

43. Az MSZ EN 10163-2 szabvány szerint hibának számítanak:

a) a felületi tökéletlenségek, amelyek mélysége nem haladja meg az előírt határértéket
b) a repedés és rálapolás
c) a hegesztéssel sem javítható felületi tökéletlenségek
d) a csak hegesztéssel javítható felületi tökéletlenségek

44. Az MSZ EN 10163-3 szabványsorozat az anyagokat a felületi követelmények és a javítási

körülmények szempontjából miként osztályozza?
a) három kategóriába
b) két osztályba
c) két osztályba és három alosztályba
d) négy osztályba

45. Mi alapján osztályozza az MSZ EN 10163-3 szabványsorozat az anyagokat alosztályokba?

a) a felületi minőség
b) a hegesztéssel történő javíthatóság
c) a megengedhető eltérések
d) a megengedhető hibák

46. Melyik szabvány tárgya a „felület tisztaságának szemrevételezéssel történő értékelése”?

a) MSZ EN 10228
b) MSZ EN ISO 2808
c) MSZ EN ISO 8501
d) MSZ 17780

47. Az MSZ EN ISO 8501 szabvány hány rozsdásodási fokozatot határoz meg?
a) hatot
b) négyet
c) ötöt
d) hármat
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

48. Az MSZ EN 10243-1 szabvány szerint a süllyesztékben kovácsolt acél kovácsdarabok mérettűrései
közé tartozik-e a felületi érdesség?
a) ha nem fér bele a mérettűrésbe
b) igen
c) nem
d) ha nem javítható hegesztéssel

49. Melyik szabvány tartalmazza a „Képlékenyen alakított acélgyártmányok felületi és belső

makróhibái”-t?
a) MSZ EN 13018
b) MSZ EN ISO 6520
c) MSZ 17780
d) MSZ 12374

50. Melyik szabványsorozat tárgya a „Szabadon alakított acél kovácsdarabok általános gépészeti
felhasználásra”?
a) MSZ EN ISO 377
b) MSZ EN 10250
c MSZ EN 13018
d MSZ EN 10254

51. Melyik szabvány tartalmazza a „Süllyesztékben kovácsolt acél kovácsdarabok általános műszaki
szállítási feltételei”-t?
a) MSZ EN 10254
b) MSZ EN 10002
c) MSZ EN 10250-1
d) MSZ EN 970

52. Hány tűréscsoportot ismer az MSZ EN 10243 szabványsorozat?

a) 2
b) 3
c) 4
d) 5

53. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti második tűréscsoport tartalmazza a

a) vastagsági tűréseket
b) egyenesség és síklapúság tűréseit
c) átmérők, lépcsők, hosszúság, elcsúszás és egytengelyűség tűréseit
d) alakeltérések tűréseit

54. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti harmadik tűréscsoport tartalmazza az

a) egyéb tűréseket
b) egyenességre és síklapúságra vonatkozó tűréseket
c) átmérőre és hosszúságra vonatkozó tűréseket
d) vastagságra vonatkozó tűréseket

55. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti negyedik tűréscsoport tartalmazza az

a) átmérő és elcsúszás tűréseit
b) középpontok közötti távolság tűréseit
c) a vastagság tűréseit
d) nyírt végek és mély lyukak egytengelyűségének mérettűréseit
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

56. Süllyesztékben lekovácsolt munkadarabon gerinc, gerincek képződtek. Mit lehet az oka?
a) lassú alakítás
b) alacsony hőmérséklet
c) elrepedt a süllyeszték
d) helytelen üregkialakítás

57. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti első tűréscsoport tartalmazza a

a) vastagsági tűréseket
b) egyenesség és síklapúság tűréseit
c) átmérők, lépcsők, hosszúságok, elcsúszás belső méretek tűréseit
d) felületek, mély lyukak, nyírt végek tűréseit

58. A szabadalakító kovácsolás egyik művelete a szélesítés. Melyik állítás nem igaz?
a) a szélesítő vas félgömbölyű
b) szélesítés közben a munkadarab alig nyúlik
c) szélesítés utolsó fázisaként sima felső üllővel a felületet simára vésik
d) a szélesítő vas fixen van a kalapácshoz rögzítve

59. Miért forgatják szabadalakító kovácsolás során 90°-kal el a munkadarabot alakítási lépésenként?
a) szabályos alakú legyen a kovácsolt termék
b) a nyomókúpok záródjanak, és a teljes keresztmetszet homogén legyen
c) a kézi kovácsolás során alakult ki
d) nem fordítják el

60. A szabadalakító kovácsolás egyik művelete a zömítés. Kézi kovácsolásnál miért csak rövid
munkadarabokat zömítenek?
a) ha a hossz nagyobb, mint a szélesség három és félszerese, a darab kihajlik
b) a hosszú munkadarab gyorsan alakítási hőmérséklet alá hűl
c) hosszú darab nem kovácsolható át
d) nehéz merőlegesen behelyezni a munkadarabot

61. Mi a nyakalás?
a) bevágás és nyújtás
b) négyoldali bevágás
c) zömítés és nyújtás
d) csavarás és nyújtás

62. Mi az áttörés?
a) a darab tengelyvonala síkban egymástól el van törve
b) lyukasztás
c) teljes keresztmetszetben történ bevágás
d) fúrás

63. Melyek a belső hibák?

a) felszakadás, fogyási vonal
b) hólyagosság, rálapolás
c) dekarbonizálódás, kagylósság, pelyhesség
d) kardosság, pikkely
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

64. Melyek a külső hibák?

a) dekarbonizálódás, dúsulás
b) fogyási üreg, gázhólyagosság
c) kagylósság, pelyhesség
d) felszakadás, hideg berágódás

65. Melyek a belső hibák?

a) zárványosság, rétegesség
b) rálapolás, repedés
c) őrlés, kitöredezés
d) kardosság, hullámosság

66. Mi a pikkely?
a) ráégett olajtól vagy emulziótól származó színes folt
b) a túltöltött, eltolódott szelvény anyagtöbbletének ráhengerlése vagy rányomása a felületre
c) az alakított acélgyártmány felületi rétegének az alapfémtől való részleges, leveles
elválása úgy, hogy az alapanyaggal részben még kapcsolatban van
d) tekercsek lecsévélésekor keletkezett keresztirányú megtörés

67. Mi a belső szakadás?

a) a karbontartalom csökkenése a acélgyártmány külső rétegében: töreten vagy maratott
metszeten a környezetnél világosabb színű réteg
b) a folyékony acél dermedésekor keletkező gázhólyagok maradványai az acélgyártmány
belsejében
c) az acélgyártmány – melegalakításra merőleges – töretén durvaszemcsés, sima felületű
bemélyedések formájában jelentkező, a kristályhatárokon húzódó repedés
d) az acélgyártmány közepétől a felület felé haladó folytonossági hiány

68. Milyen szempontok szerint osztályozza a makró hibákat az MSZ 17780 szabvány?
a) megjelenési helyük, eredetük, észlelhetőségük és előfordulási gyakorisága szerint
b) kohászati és hőkezelési
c) gyártási, szállítási
d) méretük szerint

69. Mi a beszakadás?
a) az acélgyártmányok felületéhez közel lévő, alakításkor részben vagy egészben a felületre
kerülő gázhólyagokból vagy nemfémes zárványokból származó hosszirányú folytonossági
hiány
b) az acélgyártmányok belsejébe hatoló, különböző irányú, viszonylag széles
folytonossági hiány
c) az acélgyártmány felületének szabálytalan alakú kiemelkedése
d) hőkezeléskor a fémes felületen keletkező vékony oxidhártya

70. Mi a különbség a megmunkálási hozzáadás és a mérettűrés között?

a) a két fogalom azonos
b) a megmunkálási hozzáadás nagyobb
c) a mérettűrés nagyobb
d) a megmunkálási hozzáadás egy méretelőírás a darab elkészítéséhez, míg a
mérettűrések meghatározzák, hogy a megadott kovácsolási méretek milyen határok
között tartandók be
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

71. Melyik szabvány tárgya a nem-vasfémekből és ötvözetükből készült előtermékek és félgyártmányok

felületi hibáinak fogalom-meghatározása?
a) MSZ 1778
b) MSZ 12374
c) MSZ EN 13018
d) MSZ EN 10254

72. Mik a folyási vonalak?

a) hőkezeléskor a fémes felületen keletkező, sárgától a szürkéig terjedő színű, vékony oxid
hártya
b) lágyított vagy öregített acélgyártmányok hidegalakításkor keletkező felületi rajzolatok
c) a helyenként durva vagy repedezett felületű henger szakaszosan vagy folyamatosan
jelentkező vonalas vagy hálós rajzolata
d) túlpácolásból származó folytonossági hiányok

73. Melyik szabvány tárgya a kovácsolt acéltermékek folyadékbehatolásos vizsgálata?

A. MSZ EN 10228-2
B. MSZ EN 10250-2
C. MSZ EN 13018
D. MSZ EN ISO 6520

74. Melyik szabvány tárgya a ferrites vagy martenzites kovácsolt acéltermékek ultrahangos vizsgálata?
A. MSZ EN 13018
B. MSZ EN 473
C. MSZ EN 10243-2
D. MSZ EN 10228-3

75. Melyik szabvány tárgya az ausztenites és ausztenites-ferrites kovácsolt rozsdamentes acéltermékek

ultrahangos vizsgálata?
A. MSZ EN 1330-1
B. MSZ EN 473
C. MSZ EN 10228-4
D. MSZ EN ISO 377

76. Melyik szabvány tárgya kovácsolt acéltermékek mágnesezhető poros vizsgálata?

A. MSZ EN 970
B. MSZ EN 10228-1
C. MSZ EN 10250-1
D. MSZ EN ISO 377

77. Az MSZ EN 10250-1 szabvány szerint milyen kovácsdarab felületen végezhető roncsolásmentes
vizsgálat?
A. Pácolt
B. Sörétezett
C. Homokolt
D. MSZ EN 10228 szabványsorozatban az adott eljárásra előírt minőségű felületen
 Szemrevételezéses vizsgálat
Alakított és kovácsolt termékek vizsgálata tesztek (wp-f)

78. Melyik szabvány foglalkozik az acéltermékekből mechanikai vizsgálatra kivett próbatestek kivételi
helyével és előkészítésével?
A. ISO 3059
B. MSZ 12374
C. MSZ 17780
D. MSZ EN ISO 377

79. Mi alapján sorolja MSZ EN 13018 szabvány közvetlen (direct) és közvetett (remote) osztályba a
szemrevételezéses vizsgálatot?
A. A vizsgálat célja alapján
B. A vizsgálat helyszíne alapján
C. A fényút hossza alapján
D. Megszakított vagy folyamatos a fényút

80. Milyen erősségű megvilágítást ír elő az MSZ EN 13018 szabvány helyi (local) vizsgálat esetén?
A. legalább 160 lx
B. legalább 350 lx
C. legalább 500 lx
D. legalább 1000 lx

81. Hol találhatók megkötések a gyártmány méretére és alakjára?

A. a termékszabványban
B. anyagvizsgálati szabványban
C. az MSZ 17780 szabványban
D. a rendelésben és a termékszabványban