3A2 Öntvény termékterület UT2 tesztkérdések

"A" Vizsgálati eljárástól független kérdések

A1. Az öntvény melyik részén várható melegrepedés keletkezése?

a) Bárhol jelentkezhet ez a repedésfajta
b) A legvékonyabb öntvényrészekben
c) Az utoljára megdermedő öntvényrészekben *
d) A felöntéstől legtávolabbi helyeken
A2. Hol keletkezhetnek fogyási üregek?
a) Az öntvény felületén vagy belsejében a legutoljára megdermedő, vastag falú
részekben *
b) Bárhol keletkezhetnek fogyási üregek
c) A legvékonyabb öntvényrészekben
d) A felöntéstől legtávolabbi helyeken
A3. Az öntvény melyik részén várható hidegrepedés keletkezése?
a) A felöntés közelében
b) A beömlők közelében
c) A maggal kialakított üregek felületén
d) Vékonyabb falak, bordák által közrefogott vastagabb öntvényrészekben *
A4. Hol jelentkezhet porozitás az öntvényben?
a) Nagyjából egyenletes falvastagságú, utoljára dermedő öntvényrészekben *
b) Bárhol előfordulhat
c) Vékonyfalú öntvényrészekben
d) Hűtővasakkal hűtött öntvényfalakban
A5. Az öntvény melyik részén várható a szilárd zárványok megjelenése?
a) Nincs kitüntetett hely, bárhol megjelenhetnek az öntvényben *
b) Az öntési helyzetet tekintve csak az öntvény alsó részén
c) A felöntések közelében
d) Anyaghalmozódás, falvastagság változás környezetében
A6. Az öntvény melyik részében várható gázzárványok megjelenése?
a) Anyaghalmozódás, falvastagság változás környezetében
b) A felöntések közelében
c) Az öntvény felületén és belsejében egyaránt bárhol megjelenhetnek *
d) Csak a homokformával érintkező felületeken
A7. Az öntvény melyik részében számíthatunk több fajta hiba együttes megjelenésére?
a) Sarkok, szögletek környezetében *
b) A beömlő rendszer környezetében
c) Az öntési helyzetet tekintve csak az öntvény alsó részén
d) Az öntési helyzetet tekintve csak az öntvény felső részén
A8. Melyik öntvénygyártási mód esetén számíthatunk nagyobb mértékű gázzárvány
képződésre?
a) Kéregöntés esetén
b) Kokillaöntés esetén
c) Precíziós öntés esetén
d) Nyersformában történő öntés esetén *
A9. Melyik szabvány tartalmazza az öntvényekre vonatkozó általános követelményeket?
a) MSZ EN 1560
b) MSZ EN 1780-1
c) MSZ EN 1559-1 *
 d) MSZ EN 10025
A10. Melyik szabvány tartalmazza az acélöntvények műszaki követelményeit?
a) MSZ EN 1559-2 *
b) MSZ EN 1780-1
c) MSZ EN 10025
d) MSZ EN 10027
A11. Melyik szabvány tartalmazza a vasöntvények kiegészítő műszaki követelményeit?
a) MSZ EN 10027
b) MSZ EN 1560
c) MSZ EN 1559-3 *
d) MSZ EN 1559-1
A12. Melyik szabvány tartalmazza az alumínium öntvények megnevezési rendszerét?
a) MSZ EN 1780-1 *
b) MSZ EN 10027
c) MSZ EN 1560
d) MSZ EN 1370
A13. Lehet-e következtetni a minőségi jelölésből az öntöttvas fontosabb tulajdonságaira?
a) Nem, mert semmiféle összefüggés nincs a jelölés és a tulajdonságok között
b) Csak az öntvény szilárdságára lehet következtetni
c) Igen, mert a betűk és számok meghatározott kombinációja jelzi az öntöttvas
fontosabb jellemzőit *
d) Csak a grafit alakjára ad felvilágosítást
A14. Miről lehet felismerni az anyagminőség jeléből az öntöttvas esetében az ötvözés
tényét?
a) Nem lehet felismerni, az ötvözés jellegét és mértékét megállapodásban rögzítik
b) Az "X" jel és az ötvözők vegyjele utal erre *
c) Nem lehet felismerni, mert a gyártó egyedi jelölést alkalmazhat
d) Nem szokták az ötvözést a minőségjelben feltüntetni
A15. Mi a nyers öntvény?
a) Olyan öntvény, amely az öntés után öntvénytisztítás műveletein kívül nem lett
utánkezelve *
b) A formából még ki nem vett öntvény
c) Hőkezelés nélküli öntvény
d) A folyékony fém kezelése nélkül gyártott öntvény
A16. Mi a szállítási állapotú öntvény?
a) Mindenféle kezelés nélküli öntvény
b) A felesleges anyagrészektől (pl. felöntés) megtisztított öntvény
c) Megmunkálás nélküli öntvény
d) A megrendelés szerinti szállítási állapotnak megfelelő öntvény*
A17. Melyik szabvány tartalmazza az öntvények felületi minőségének összehasonlító
ellenőrzését?
a) MSZ EN 1560
b) MSZ EN 970
c) MSZ EN 1370 *
d) MSZ EN 1780-1
A18. Miért fontos az öntvény felületi minőségének ismerete?
a) A felület minőségétől erősen függ a hibák kimutathatósága *
b) A vizsgáló anyagok és eszközök megválasztása miatt
c) Ennek alapján a vizsgáló megválaszthatja a vizsgálati eljárást
d) Megkönnyíti a vizsgálat után következő felület tisztítási módszer kiválasztását
A19. Melyik öntési eljárás eredményezi a legegyenetlenebb felületet?
a) Héjformába történő öntés
b) Kokillaöntés
c) Nyomásosöntés
d) Homokformába történő öntés *
A20. Az öntvénygyártás folyamatában mikor célszerű a roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzése?
a) Megszilárdult állapotban a vizsgáló döntése alapján bármikor végezhető
b) A formából való kirámolás után
c) Az öntvénytisztítás után, de még az utókezelések előtt *
d) Az öntvény készre történő megmunkálása után
A21. Előfordul, hogy az öntvény anyagától eltérő hegesztő anyaggal történik az öntvény
javítása. Miért kell ezt a vizsgálatnál figyelembe venni?
a) A javítás az eredetitől eltérő folytonossági hiányokat okozhat
b) Az öntvény és a hegesztő anyag eltérő tulajdonságai befolyásolhatják a
vizsgálatot *
c) Nincs jelentőségük nem kell figyelembe venni
d) Nem lehet egyértelműen megállapítani a javítás során esetleg keletkező hibák
jellemzőit
A22. Milyen roncsolásmentes vizsgálati eljárással kell vizsgálni az öntvény javított részeit?
a) A javítás előtt alkalmazott vizsgálati eljárással *
b) Bármilyen vizsgálati eljárással
c) Csak a felületi hibák kimutatására alkalmas vizsgálati eljárás egyikével
d) Az öntvény gyártója határozza meg az alkalmazandó vizsgálati eljárást
A23 Nagy tömegű javítás után hőkezelik a javított öntvényt. Mikor kell a roncsolásmentes
vizsgálatot elvégezni?
a) Csak a hőkezelés előtt kell vizsgálatot végezni
b) A vizsgáló választja meg a vizsgálat idejét
c) Csak a hőkezelés után szükséges a vizsgálat elvégzése
d) A hőkezelés előtt és után *
A24. Milyen átvételi szintek vonatkoznak a javított öntvényekre?
a) Különleges, a javítás módját is figyelembevevő követelmények
b) Az átvételi szint megegyezik a javítás előttivel *
c) 3. szintű minősítéssel rendelkező vizsgáló személy határozza meg
d) A vizsgálati eredmények függvényében a vizsgáló határozza meg utólag