7. A. Ismertesse a nyak izmait!

Jellemezze a nyak leggyakoribb ortopédiai és

reumatológiai betegségeit!
Vázolja fel az egészségügyi etika alapelveit,
jellemezze az etikai kódex által közvetített
értékeket!
Szempontok a válaszadáshoz:
- nyakizmok
- a nyak ortopédiai betegségei: veleszületett és szerzett ferdenyak, Klippel-Feil szindróma,
nyaki borda
- a nyak reumatológiai betegségei: scalenus szindróma, nyaki porckorongsérv, spondylosis
cervicalis, cervicobrachialgia
- az egészségügyi etika alapelvei
- az egészségügyi etika kialakulása és alapjai
- etikai értékek az egészségügyben

Nyakizmok

• Elülső csoport

• Felületes nyakizmok

• nyaki bőrizom (platysma)

• fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus)

• nyelvcsonti izmok

• Nyelvcsont feletti izom

• állkapocs- nyelvcsonti izom (m. mylohyoideus)

• kéthasú állkapocsizom (m. digastricus mandibulae)

• Íróvesszőnyúlvány- nyelvcsonti izom (m. stylohyoideus)

• állcsúcs- nyelvcsonti izom (m. geniohyoideus)

• nyelvcsont alatti izom

• szegycsont- nyelvcsonti izom (m. sternohyoideus)

• szegycsont- pajzsporc izom (m. sternothyroideus)

• pajzsporc- nyelvcsonti izom (m. thyrohyoideus)

• lapocka- nyelvcsonti izom (m. omohyoideus)

 • mély nyakizmok

• elsülső csoport

• hosszú fejizom (m. longus capitis)

• elülső egyenes fejizom (m. rectus capitis anterior)

• hosszú nyakizom (m. longus colli)

• oldalsó csoport

• elülső ferde nyakizom (m. scalenus anterior)

• középső ferde nyakizom (m. scalenus medius)

• hátulsó ferde nyakizom (m. scalenus posterior)

• hátulsó csoport

• nyaki leghosszabb izom (m. longissimus cervicis)

• feji leghosszabb izom (m. longissimus capitis)

• nyaki- csípő-borda izom (m. iliocostalis cervicis)

• feji féltövises izom (m. semispinalis capitis)

• nyaki szíjizom (m. splenius cervicis)

• feji szíjizom (m. splenius capitis)

A nyak leggyakoribb ortopédiai betegségei

• Veleszületett (torticollis congenitus) szerzett ferdenyak:

Lényege:

• a m. sternocleidomastoideus zsugorodása okozta ferde fejtartás. A csípőficam

és a dongaláb után a harmadik leggyakoribb fejlődési rendellenesség.

• általában egyoldali, de ritkán kétoldali is lehet

Etiológia/ oka: (veleszületettnél)

• Szülés alatt következik be a sérülés

• Méhen belüli téraránytalanság
• Méhen belüli érellátási zavar
Etiológia/ oka (szerzettnél):
• degeneratív vagy gyulladásos nyaki gerinc betegség
• nyaki gerinc sérülése
• központi idegrendszer sérülése
• daganat
• pszichés ok
Klinikai tünetek:
• születéskor csomó tapintható az izomban.
• később a csomó eltűnik, izomrövidülés megmarad,
• húrszerűen feszülő izom  FÁJDALMAS, a fej az érintett oldalra dől.
• arc aszimmetria, érintett oldalon a fül kisebb, szemrés szűkebb.
• scoliosis funkcionális a nyakon
Kezelés:
• konzervatív: passzív torna gyakorlatok, feszülő izmok LAZÍTÁSA
• műtét: izom leválasztása eredésről, vagy tapadásról.
• Schanz-gallér. (Nyak rögzítése)
• torna: naponta, rendszeresen. Normál testnevelés.
• nem javasolt: nyakizmokat erősen igénybe vevő gyakorlatok,
• javasolt: úszás, speciális nyak-nyakorlatok
Klippel-Feil syndroma
Lényege:
• nyaki gerinc, vállöv veleszületett fejlődési rendellenessége.
Klinikai tünetek:
• Rövid nyak
• Scapula magas állása
• Hajvonal mélyen leér
• Beszűkült nyakmozgások
• Ideggyöki izgalom  a deformált nyakcsigolyák a nyaki gyököket és a
gerincvelőt is irritálja
 • Fájdalom
Kezelés:
• Neurológiai tünetek kezelése
• Pszichés karbantartás serdülő kor végéig
• Tilos: fejállás, gurulóátfordulások

Costa cervicalis (nyaki borda)

Lényege:
• az utolsó nyaki csigolya (C7) kis kinövése, amely a nyaki ereket,
karidegfonatot nyomhatja.
• Nem okoz mindig panaszt, általában középkorúak betegsége
Klinikai tünetek:
• Senzoros: fájdalmas, égető érzés ulnarisan a kézen, ujjakon
• Motoros: parézis (bénulás) izomatrophia a kéz kisizmaiban, szorítóerő
gyengül
• Vasomotoros tünet: végtagon cyanosis, bőr hűvös, ujjakon érzészavar
Kezelés:
• Konzervatív: vállizomzatot erősítő torna, fiziotherápia
• Műtéti: I. borda resectiója, nyaki borda eltávolítása
• a nyaki borda az ún. mellkaskimeneti szindrómát okozhatja (TOS- Thoracic outlet
syndrom)
•  (kezelése u.a.)

A nyak leggyakoribb reumatológiai betegségei

Nyaki csigolyatest anatómiai jellegzetességei:

• vertebrae cervicalis= nyaki csigolyák (7db)

• nyaki lordosis (előre hajlás) ->kb 1 hónaposan alakul ki fej felemelésnél

képletei:

• a csigolyatest téglalap alakú és kicsi

• a foramen háromszög alakú és nagy

• kettős harátnyúlvány: bennük egy lyuk (foramen transversarium) ->ebben

 fut az arteria vertebralis, a nagyagy hátsó lebenyének vérellátásáért felelős
ér.

• kettős processus spinosus: fecskefarokszerű; rézsútosan, cserepesen

illeszkednek

(C.VII.-es kivétel: ->gumós, felületesen tapintható, kiemelkedik: vertebrae

prominens)

C.I.: Atlas:

• módosult: a fej hordozására szolgál

• nincs teste, az idegrendszer a canalisban folytatódik ->a canalis nagy kör alakú

• a test helyett 2 db massa lateralis található; ezt a kettőt az arcus anterior atlantis
köti össze elől-hátul ívben

C.II.: Dens axis

• a testen található egy „ fognyúlvány ” képlet (apex dentis), ami az atlas elülső
ívébe csatlakozik, ezt a ligamentum atlantis rögzíti oda

• nyaki porckorongsérv (discus hernia) lényege, tünetei

lényege:

• legtöbbször hirtelen erőbehatásra a porckorong rostos gyűrűje átszakad és a

benne lévő nucleus pulposus kidomborodik.

a sérv nyomás alá helyezi a gerincvelői ideggyököket, ezért a következménye:

• fájdalom,

• végtagba sugárzó zsibbadás,

• érzéskiesés,

• a gerinc mozgásának beszűkülése, súlyosabb esetben bénulás lehet

• a leginkább terhelt szakaszon fordul elő leggyakrabban a sérv ->a C.V.-ös és a

C.VI.-os porckorongon

tünetek:

• nyaki gerinc mozgásai beszűkülnek, fájdalmasak

• végtagba sugárzó zsibbadás

• a gerincmenti izmok kötöttek, spasztikusak

 • a beteg kényszertartásban tartja a fejét

Scalenus szindroma:

lényege:

• a scalenushasadék beszűkülése pl. nyaki borda miatt

oka:

• a scalenus izmok (mély nyakizom oldalsó csoportja, elülső-, középső-, hátulsó

ferde nyakizom) rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása

• egyoldalú megterheléssel járó munkavégzés (pl. festők)

• intenzív sportolás

• helytelen testtartás

tünetek:

• felső végtagi zsibbadás

• érzéskiesés

• fájdalom

• gyenge pulzus ( nyomja az ereket is)

Spondylosis cervicalis:

lényege:

• porckorong degeneráció következtében (discopathia) a csigolyák peremein

osteophyták nőnek (szűkíthetik az intervertebralis forament és a
gerinccsatornát)

• Nyaki gerinc degeneratív elváltozásai irritálhatják az arteria vertebralist, ezért

következménye lehet:

• cervicalis migrén

• cervicalis szédülés

• Drop-attack (= átmeneti vázizom tónusvesztés)

tünetek:

• Fájdalom
 • Paravertebralis izomspazmus

• Mozgáskorlátozottság

• Gyöki fájdalom

Kezelés:

• Kímélet, ízületvédelem, ergonómia

• Életmódváltoztatás

• Fogyás

• Fájdalom csökkentése

• Ízületi mobilitás és izomerő megőrzése

• Rendszeres torna

• Gyulladáscsökkentés

• Fizikoterápia

Cervicobrachialgia:

Lényege:

• a nyaki gerinc rendellenesség következtében létrejövő karba sugárzó

fájdalom

oka:

• nyaki gerinc rendellenessége pl. spondylosis cervicalis

tünetek:

• vállba, karba sugárzó fájdalom, zsibbadás

• fájdalmas nyaki merevség/ nyaki izom merevség

• érzéskiesés, attól függően, hogy melyik ideggyök érintett

kezelés:

• személyre szabott gyógytorna

• gyulladáscsökkentők

• fizikoterápia
 Egészségügyi etika

az etika egy szakága;

• magába foglalja a bioetika, az orvosi etika klasszikus erkölcsi értékeit, gyakorlati
kihívásait, döntéshozatali és morális konfliktushelyzeteit.
• A bioetika – alkalmazott normatív etika: a modern biológia és orvostudomány által
felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálataként határozható meg.
• az eü. etika alapja: a beteg, hozzátartozó jóllétének biztosítása (pszichés, szociális,
szomatikus).

Az egészségügyi etika alapelvei:

• Az autonómia tiszteletének elve:
• = önállóság elve; az ember döntései , illetve tettei nem korlátozhatóak addig, amíg más/
mások anatómiája nem sérül.
szempontjai:
• gondolkodás: értelmi képesség (felfogja-e tetteinek súlyát?)
• akarat: ki mennyire befolyásolható, önállóan dönt-e; pl. pszichiátriai beteg
• cselekvés: kiskorú, felnőtt, cselekvőképes, vagy korlátozott cselekvőképesség

A „Ne árts!”elve:
alapelve azonos a Hippokratész elvével; 3 fő eleme:
• az orvosnak mindig a beteg javát kell szolgálnia
• az orvosnak mindig gondosan kell eljárnia, szakmai tudásának legjava szerint
• beavatkozás előnyeit, hátrányait mérlegelni kell (beleegyezés szóban és írásban is!)

A jótékonyság elve
• előzd meg a rosszat, szüntesd meg a rosszat és tegyél jót
• mérd fel , hogy egy tett mennyire hasznos, pl. a beavatkozás eredménye jobb-e, mint a
vele járó kockázat

Az igazságosság elve
• egy társadalomban az előnyöket és a hátrányokat hogyan kell megosztani, pl.
mindenkinek egyenlően, vagy szükséget szerint, vagy egyéni teljesítmény szerint stb.

• a Hippokratészi eskü az ókori Görögországban keletkezett orvosi eskü, az orvosi etika

máig ható hivatkozási alapja. (Hippokratesz volt az első orvos, aki rendszerbe foglalta és
leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit.)
• A Hippokratészi eskü 3 alapelve:
• nem ártani elve= Primum nil nocere”elve
• titoktartás kötelezettsége
• jogtalanságot nem elkövetni

7. B. Részletesen ismertesse a svédmasszázs

klasszikus alapfogását, a dörzsölést!
Szempontok a válaszadáshoz:
-fajtái
- célja
- hatása (mechanikus, élettani, általános, távolhatás)
- ritmusa
- nem kívánt hatások
- iránya-intenzitása- tempója-kivitelezése (helye-módja)

Dörzsölés (friction)
Hatása: erős ingerhatás
Felületes hatása:
• az elhalt hámsejtek leválása
• mélyben fekvő sejtek fejlődése felgyorsul elindul a bőr regenerációja
• fokozza a bőr rugalmasságát.
• A faggyúmirigyek kivezető csatornái megnyílnak, így fokozza a faggyú- és
verejték elválasztást- ezzel a szervezet hőszabályozó folyamatai
kiegyensúlyozottak lesznek.
• A masszázs mechanikai hatására a bőrben és a kötőszövetben lévő hisztamin és
bradykinin (értágító anyagok) felszabadulása fokozódik.
Hisztamin hatása:
• az erek falát alkotó simaizomrostokat ellazítja→
• értágulat (vazodilatáció) (arteriolákban és kapillárisokban)→
• vérbőség(hyperaemia) →
• vérkeringés fokozódik→
• a szövetek tápanyag és O2-ellátása javul →
• a regeneráció beindul, 
• spazmolitikus hatás,
• fagocitózis fokozódik  több immunanyag szállítódik az adott területre,
→
• gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus hatás) →
• szöveti felmelegedés,
• ischaemia,
• hypoxia csökken , vagy megszűnik.

Bradykinin hatása:
• értágító hatáson kívül:
• a sejtfal áteresztőképességét (permeábilitását) növeli→
• az intersticiális térből a kórosan felszaporodott folyadékgyülem
visszaáramlik az érpályába (a masszázs nyomó hatására).
• A vazoaktív anyagok távoli helyeken is kiválthatnak vazodilatációt. Nagyobb
testfelületet masszírozva nagyobb mennyiségű hisztamin kerül a vérbe →
nagyobb területen kialakult értágulat a vérnyomás csökkenéséhez, a szívvel
szembeni perifériás ellenállás csökkenéséhez, szív tehermentesítéséhez vezet.
• A mélyebb rétegek dörzsölése esetén:

• a bőr alatti kötőszövetre, izmokra, izom-ín átmenetre, inakra és az

idegvégződésekre hat.
• Az irha hajtű alakú kapillárisai kitágulnak és a nyugalomban zárt állapotban
lévő hajszálerek megnyílnak és részt vesznek a keringésben- shunthatás.
• A kötőszövetben lévő idegreceptorokat ingerelve távoli hatást váltunk ki.
 • Gyors fájdalomcsökkenést vált ki, ellenirritációval zárja a kaput (gate
kontroll) a fájdalomingerület előtt.
• Érzékeljük a fájdalmas pontokat(triggerpontok), és a myalgiás csomókat.
• Tonizáló (edző, erősítő) hatás.
• Masszázs hatására a fájdalomérző receptorok (nociceptorok) fájdalomküszöbe
emelkedik → fájdalomcsillapító (analgetikus) hatás.

Mivel:
• Egy vagy két kézzel
• Ujjbeggyel
• Kéztővel
• Ököllel
• Kisujjszéllel
Hogyan: A kéz a bőrfelszínnel szöget zár be (30 -70 fokos szög)
• Felületi technika: a kezeket a bőrön gyorsan , ellentétes irányban mozgatjuk→ a
felület felmelegszik.
• Mélytechnika: kis felületen körkörösen, egyre mélyebben dörzsölve nyomja a
kezelt izmot→ értágító hatású szöveti hormonok szabadulnak fel (pl. hisztamin).
• Célzott mélyreható dörzsölés: az inak és szalagok lefutási irányára merőleges,
erőteljes dörzsölő fogás → letapadásokat, összenövéseket oldja
Dörzsölés intenzitása:
• A hosszabb ideig tartó gyengébb dörzsölés: csökkenti a helyi érzékenységet
• Gyors, erélyesebb dörzsölés: serkenti a központi és a perifériás idegrendszer
működését / reflexes hatás /

Fajtái:
• Körkörös ujjbegyes dörzsölés hüvelykujjal, 3.-4. ujjal,
4 ujjbeggyel, kétoldalt egyszerre és külön is,
• tenyérgyökös, ököllel
• Fenyőfa: 3. 4. ujjal, hüvelykujjal, 4 ujjal
• Váltott hüvelykujjas dörzsölés kétoldalt egyszerre és
külön
• hüvelykujjas feltolás, 4 ujjbegyes feltolás
• fésű -nyolcujjas dörzsölés,
• gitárhúrpengetés
• Vasaló, Gyalu, Fűrész, PIP ízületes dörzsölés, PIP-es
feltolás
• karomfogás, Smith
• Lapocka kezelése

7. C. Ismertesse a gerinc ortopédiai betegségeit!

Szempontok a válaszadáshoz:
- a scoliosis lényege
- funkcionális és strukturális scoliosis
- a gerinc tartáshibái
- Scheuermann-féle megbetegedés
- fejlődési rendellenességek
- coccygodynia

A scoliosis és a gerinc fejlődési rendellenességei

A scoliosis lényege, a kompenzált és a dekompenzált scoliosis jellemzői:

Scoliosis (gerincferdülés): a gerincnek a frontalis síkban bekövetkezett elhajlása.
Scoliosis társulhat torzióval, a háton bordapúp alakul ki ,
a mellkas aszimmetrikussá válik, a gerinc mozgásai beszűkülnek ,
az érintett csigolyák mozgékonysága lényegesen lecsökken.
A scoliosis - függetlenül annak mértékétől – lehet:
⇒ kompenzált
•a koponya a medence közepe felett helyezkedik el (gyakorlatban függőónnal mér
hető)
•a vállakat és a csípőtarajokat összekötő képzeletbeli egyenesek párhuzamosak
⇒ dekompenzált
• a koponya lateral felé eltér a medence közepétől
• a törzs-kar háromszög aszimmetrikus.
Az oldalirányú elhajláshoz társulhat
⇒ kyphosis (kyphoscoliosis),
⇒ lordosis
A scoliosisok jellemzésére használják
⇒ a görbületeket, valamint
⇒ azok szögét (Cobb-szög).
A scoliosisok két alapvető típusa:
⇒ funkcionális
⇒ strukturális (szerkezeti)

A funkcionális scoliosis

Funkcionális scoliosis lehet:
⇒ Elsődleges (primer) funkcionális scoliosis
Meghatározása: ismeretlen eredetű korrigálható oldalirányú gerincelhajlás.
Fő klinikai tünetek:
• balra konvex nagy ívű scoliosis
• torsio nélkül
Előfordulás:
• gyakorisága a 15%-ot is elérheti
• főleg lányokon észlelhető a 10-15 éves korban
Igen gyakori, valójában tartási rendellenesség, melynek oka a gyenge hátizomzat.
Ha az oldalirányú elhajlást nem követi torzió , nem alakul ki bordapúp.
Nem alakul át strukturális scoliosissá!!!!!Nagyon fontos elkülöníteni a strukturáli
s scoliosistól.
Előrehajlított vagy fekvő helyzetben a görbület eltűnik.
Oka:
• a mozgásszegény életmód
• a gyenge hátizomzata gerinc oldalirányú elhajlása az általános rossz
izomállapot részjelensége.
 Jellemzi:
• nagy ívű, balra konvex, dorsolumbalis görbület
• a görbület aktív izomerővel, valamint passzívan korrigálható
• bordapúp nincs
• a görbület oldalán a derék, a csípő és a kar által határolt ív (törzs-kar három
szög) kisebb
• a gyermek fáradékony, aktivitása csökken
• gyakori a hanyagtartás
Az állapot rögzítésére röntgenfelvételek készítendők (felvételt a gyermek álló hel
yzetében
kell készíteni, mert fekvő helyzetű röntgenfelvételnél elsimul, csökken a görbület).
A terápia célja: a hátizomzat megerősítése (1-2 év alatt gyógyul)
• gyógytorna
• úszás
• az iskolai testnevelésen részt vehet
• versenyszerűen sportolhat.
⇒ Másodlagos (ismert etiológiájú) funkcionális scoliosis
Oka:
• az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése (ún. statikus vagy
kompenzatórikus scoliosis)
• csípőízületi kontraktúra (ízületi mozgástartomány beszűkülése)
Következmény:
• a rövidebb oldali medencefél lejjebb kerül
• ferde medenceállás:
kompenzálólag kialakul a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis.
Torsio itt sincs, tehát nincs bordapúp, illetve nem emelkedik elő a paravertebrális 
izomzat.
A görbület megszűnik:
• ha a rövidülést kiegyenlítik
• előrehajláskor
• hason fekvő helyzetben
Terápia:
•a végtaghosszkülönbség korrekciójával (sarokemeléssel) a scoliosis 
„gyógyítható”.
A strukturális scoliosis, a bordapúp kialakulásának oka :

Jellemzői:
⇒ nem korrigálható (sem a beteg, sem a vizsgáló)
⇒ a rossz testtartás állandósul
⇒ progrediál a gerincnövekedés befejeztéig
Eredete lehet
⇒ Primer (idiopathiás) strukturális scoliosis
Ismeretlen etiológiájú, a csigolyák aszimmetrikus növekedése következtében kiala
kuló oldalirányú gerincgörbület
A csigolyák olyan növekedésének olyan zavara, amelyben a csigolyatestek ékalakja 
a frontalis síkban jön létre, vagyis egyik oldalon a csigolyatest magasabb, mint a másik
oldalon - a gerinc oldalirányban elhajlik.
Főbb klinikai tünetek:
 • a gerinc oldalirányú elhajlása
• bordapúppal
Előfordulás:
• gyermekkorban, leggyakrabban a pubertáskorban
• görbület a népesség 5%-ában észlelhető
• lányoknál hétszer gyakrabban fordul elő
Leggyakoribb scoliosis típus.
Különböző életkorokban alakulhat ki, és eszerint is csoportosítható (prognosztikai
lag különbség van az egyes csoportok között).
Jellemzi:
• a gerinc oldalirányú elhajlása
• a szomszédos csigolyák közötti rotáció
• következményes bordapúp
Formái:
• infantilis scoliosis (születéstől 3 éves korig),
• juvenilis scoliosis (4-9 év között),
• adolescens scoliosis (10 éves kor után)
Az idiopathias strukturalis scoliosis négy lokalizációja:
• jobbra konvex dorsalis scoliosis
• jobbra konvex dorso-lumbalis scoliosis
• jobbra konvex háti és balra konvex lumbalis scoliosis
• balra vagy jobbra konvex ágyéki scoliosis

⇒ Ismert eredetű strukturális scoliosisok
Más betegség, állapot következtében alakulnak ki.
Congenitalis scoliosis
Veleszületett, nem öröklődő, izolált csigolya- vagy bordafejlődési zavar.
Gyakran társulhat a mellkasi szervek egyéb fejlődési rendellenességeivel.
A csigolyák fejlődési zavara mind a frontális, mind a sagittalis síkban okozhat
rendellenességet. Leggyakoribb a lumbalis gerincen és a nyaki gerincen.
Már csecsemőkorban felismerhető.
Fokozatos rosszabbodást mutat, mely a serdülőkorban felgyorsul, majd a
növekedés befejeztével leáll.
Kezelésében a gyógytorna és fűző alkalmazása jön szóba, de műtét is indokolt l
ehet.
Paralytikus scoliosis
Kialakulásában szerepet játszik:
• a gerinc izomzatának részleges vagy teljes, általában aszimmetrikus 
bénulása(leggyakrabban a járványos gyermekbénulás {Heine-
Medin-betegség} következménye volt)
Következmény:
- a bénulás folytán megbomlik az izomegyensúly
o a bénult izmokkal ellentétes (antagonista) izmok normál működése
a gerinc oldalirányú elhajlása
o gerincferdülés mértéke attól függ, hogy az izomegyensúly milyen
mértékben áll vissza.
Kezelés:
- a bénult izomzat aszimmetrikus tornakezelése,
 - ingeráram kezelés
- magas fűző viselése
- ha eredménytelennek és a folyamat progrediál :
műtéti megoldás.
Rachitikus scoliosis
A D-vitamin hiányos állapotnak a statikus következménye.
Kezelés:
- az alapbetegség kezelése
- a csigolyák mésztartamának elégtelensége esetén gipszágy, műanyag fek
tető.

A strukturális scoliosisok kezelése

A kezelés
⇒ célja: a kompenzált gerinc létrehozása
⇒ lényege:
• a gyógytorna,
• az úszás,
• egyes esetekben fűző használata
• súlyos elváltozásban műtét
Konzervatív kezelés:
⇒ 3 éves kor alatt gipsz vagy műanyag ágy
⇒ később fűző gyógytornával (a fűzőben fokozottabban sorvadhat az izomzat).
Műtét (konzervatív kezelés eredménytelensége esetén)
⇒ pubertás korhoz közeli életkorban
⇒ a műtéti javallatok között szerepel a scoliosis szögekben megadott súlyossága (a nag
yfokú
ferdüléshez társuló mellkasdeformitás a szív, a tüdő munkáját is zavarhatja).

A gerinc fejlődési rendellenességei

1. Csigolyaív-szakadás és csigolyacsúszás (spondylolysis és spondylolisthesis )

Meghatározás: a csigolya interarticularis részének megszakadása, a cranialisan lévő csig
olya előrecsúszása
Fő klinikai tünetek:
⇒ deréktáji fájdalom
⇒ mozgáskorlátozottság
Előfordulása:
⇒ serdülőkorban a derékfájás egyik leggyakoribb oka
⇒ gyakran észlelhető spina bifidával együtt

a. Spondylolysis: a csigolyaív ízületek közötti részén (itt a legvékonyabb a csigolyaív) 
a csont folytonosságának megszakadása.
Lehet
⇒ egyoldali vagy
⇒ kétoldali (a csigolya gyakorlatilag kettéválik).
b. Spondylolisthesis: a csigolyatest - a felette lévő gerincszakasszal együtt - az alatta lévőn
előrefelé csúszik
Csak kétoldali spondylolysisnél fordulhat elő elcsúszás, leggyakoribb az L. V. csigolya e
setében
(oka: az ágyéki csigolyák mozgásának döntő része a lumbosacralis átmenetben történik).
Az elcsúszás mértéke terjedhet
⇒ néhány millimétertől
⇒ cm-es nagyságrendig
Tünetei
A beteg panaszait okozza
⇒ a másodlagosan túlterhelt izmok fájdalmassága
⇒ a kórosan feszülő ligamentumok enthesitise
A beteg panaszai:
⇒ állandó vagy visszatérő fájdalom (krónikus nyaki myalgia, lumbago),
⇒ mozgáskorlátozottság
⇒ esetleges a felső- (cervicobrachialgia) illetve alsó végtagba (lumboischialgia) kisug
árzó fájdalom
⇒ gyakran nem okoz semmilyen panaszt (mellékleletként kerül észlelésre)
⇒ gyermekkorban és serdülőkorban derékfájás, akut lumbago esetén mindig gondol
ni kell rá!
⇒ deréktáji fájdalom fokozódik
•aktivitásra (pl. evezés, torna előrehajolt testhelyzetben történő tartós fizikai mu
nka)
• hosszabb állás után
⇒ a fájdalom csökken
• ágynyugalomra
• fizikai aktivitás csökkentésére
⇒ gerinc mozgásbeszűkülése
⇒ lumbalis lordosis fokozott
⇒ idegi kompressziós tünetek (lehet bénulás is)
⇒ porckorongsérvvel is társulhat az állapot.
⇒ jellemző a lépcsőtünet (az elcsúszott és az alatta lévő csigolya tövisnyúlványa közöt
ti tapintható lépcső)
⇒ tövisnyúlványok összeérhetnek, dörzsölődhetnek : álízület jön létre (Baastrup
szindróma)
⇒ egymás feletti csigolyák között félficam, ízületi blokk (az intervertebralis ízületek bi
zonyos irányú reverzibilis mozgáskorlátozottsága)
Kezelés
⇒ panaszmentes, nem progrediáló elváltozás kezelést nem igényel
⇒ a gyermekkorban észlelt eseteket rendszeresen ellenőrizni, illetve követni kell.
⇒ néhány milliméteres elcsúszás : konzervatív kezelés
• fájdalomcsillapítás
• izomlazítás
• a gerinc melletti izomzat erősítése
• kiegészítő kezelésként
- úszás
- gerinckímélő életmód
- várhatóan nagyobb megterhelések esetén- "tűzoltó öv" viselése.
 ⇒ nagyobb fokú elcsúszás+ társuló porckorongsérv+kezdődő bénulás műtét

2. Sacralisatio és lumbalisatio

A lumbosacralis átmenetnek számos fejlődési variációja létezik (az anatómusok a gerinc
"nyugtalan pontjának" nevezik).
A két legtisztább forma:
⇒ Sacralisatio
• V. ágyéki csigolya a keresztcsonthoz, illetve az első szegmentumhoz válik
hasonlóvá
• harántnyúlványai kiszélesednek (lepkeszárnyszerűen), meghosszabbodnak
•részben vagy teljesen a sacrumhoz csontosodik
(4 lumbalis csigolya észlelhető)
• a kétoldali, szimmetrikus forma általában nem okoz panaszt,
• az egyoldali elváltozás , egyenlőtlen terhelés gyakran panaszt okoz (a
megnyúlt harántnyúlvány, valamint a sacrum massa lateralisa között kialakult 
álízület (neoarthrosis) miatt).
⇒ Lumbalisatio
A sacrum I. szegmentuma nem csontosodik a keresztcsonthoz részben vagy te
ljesen
különálló marad (6 lumbalis csigolya észlelhető).
Az elváltozás évtizedekig fennállhat anélkül, hogy észlelésre kerülne vagy panaszt 
okozna.
Kezelés
• az esetek többségében csak konzervatív kezelés szükséges
- átmeneti pihenés
- gyógyszeres terápia
- fizioterápia
- lumbalis fűző viselése
• nem szűnő panaszok esetén műtéti kezelés

3. Baastrup-szindroma (arthrosis interspinosa)

Ismeretlen eredetű betegség.
Lényege:
⇒ az ágyéki csigolyák tövisnyúlványai már a születéskor a normálisnál hosszabbak
⇒ végeik közel vannak egymáshoz, össze is érhetnek
⇒ felnőtt-időskorra a nyúlványok között neoarthros (új ízület) kialakulása miatt arthro
sis alakul
ki
Tünetek:
⇒ terhelésre (gerinc rotatioja és hátrahajlása) bekövetkező fájdalom
⇒ az ágyéki lordosis kifejezettebb
Kezelés:
⇒ konzervatív kezelésre jól reagál
⇒ szükség esetén a processus végének műtéti eltávolítása is szóba jön.

4. Spina bifida occulta (fedett csigolyaív záródási hiány)
Spina bifida: gerinchasadék (a gerinccsigolyaívek záródási hiánya.
Spina bifida occulta: a csigolyaívek záródási hiánya felett a bőr záródott,a hiány nem látsz
ik.
Gyakori, általában mellékleletként észlelt fejlődési rendellenesség.
Előfordulhat
⇒ az L.V. csigolyán (a lumbago egyik oka lehet)
⇒ a S.I. csigolyán (klinikai jelentősége nincs, mivel statikai és egyéb zavart nem okoz).
Konzervatív kezelésre jól reagál, ha eredménytelen, a derékfájás oka valószínűleg más ered
etű.

A tartáshibák fogalma, formái:

1. A gerinc sagittalis irányú fiziológiás görbületei és kialakulásuk

A gerinc sagittális irányú fiziológiás görbületei kialakulnak
⇒ az ülés,
⇒ állás,
⇒ járás begyakorlásával és
⇒ a törzsizomzat kifejlődésével
A normális gerinc görbületei kb. 6-7 éves korban válnak jellegzetessé.

2. A hanyag tartás típusainak jellemzése, a hanyag tartás megelőzése

A tartáshiba fogalma:
⇒ a gerinc sagittalis görbületeinek a fiziológiástól való eltérése, amely
⇒ izomerővel korrigálható
Jellemzői:
⇒ a háti szakasz domborulata fokozott
⇒ a vállak csapottak, kissé előreesnek
⇒ a mellkas lapos (gyakran mellkas-deformitás )
⇒ általában az ízületek lazák
⇒ gyakori a genu recurvatum és a lúdtalp
⇒ fáradékonyság, teljesítőképesség csökkenése
A helytelen tartás létrejön: a gerinc sagittális irányú alakváltozásai révén.
Kialakulása összefügg: a törzsizomzat csökkent teherbíró képességével (laza törzsizomza
t).
Tartáshibák főbb típusai
⇒ Domború hát (dorsum rotundum): a háti kyphosis a normálisnál nagyobb, az ágyéki 
lordosis
a fiziológiásnak megfelelő.
⇒ Nyerges hát (kypholordoticus): a háti kyphosis és az ágyéki lordosis a normálisnál 
nagyobb
(ez a leggyakoribb típus, ha az izomzat fejlődése nincs arányban a gyermek
hossznövekedésével).
⇒ Lapos hát (dorsum planum): a háti szakasz csaknem teljesen lapos, az ágyéki lordos
is
normális (a gerinc rugalmassága nagyfokban csökken).
A hanyag vagy helytelen tartás jellemzője:
 ⇒ aktív izomerővel korrigálható
⇒ ha állandósul és aktív izomerővel már nem korrigálható gerincdeformitás

Scheuermann kór- hátmasszázs: (sejerman kór)

A Scheuermann - kór  a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara. Az érintett
szakaszon (oldalnézetben)a csigolya testek elülső részei elkeskenyednek és előrefelé ék
alakúváválnak.  Legtöbbször a háti szakaszérintett. Tipikus tünete a domború hát
(megnövekedett háti kifózis), a gerinc mozgásainak a beszűkülése. Jellegzetes a Schmorl-
csomó, amikor a porckorong kocsonyás magja a csigolyatest feltöredezett zárólemezén
keresztül bedomborodik, benyomul a csigolyatest állományába. Ritkábban az ágyéki
szakaszon is kialakulhat. A betegség szakaszai:  Első stádium,  a "hanyagtartási stádium"( 8-
10 éves kortól), ilyenkor a fájdalom még nem jellemző, csak a nagyobb fokú fáradékonyság.
A  második  "florid"stádiumban (kb.12 éves kortól)  az érintett gerincszakasz merevebbé
válik, ék alakú csigolya, és megjelenik a fájdalom is. Az erősebb görbületfokozódást már
nem tudja aktívan korrigálni a gyermek. A vállak előre esnek, fokozódik az ágyéki görbület.
A harmadik vagy késői stádiumban, a növekedés befejeztével a deformitás még jobban
rögzül. A betegség 18 éves korra lezárul. Fájdalom, jelentkezhet, ami végigkíséri az egész
életét. Terápia: A rendszeres gyógytorna, aktív gerinctorna, hátizom erősítő gyakorlatok-
„izomkorzett” erősítése, saját izmait erősítik, hogy az tartsa a hátát, hátúszás, masszázs, a
gyógytornász által javasolt sportokból érdemes választani, és kerülni kell a vertikális
terhelést pl. súlyemelést. A beteg gerincszakasz tehermentesítése: Milvóki-fűző-(kiejtés
szerint leírva). Ne cipeljen nehéz iskolatáskát! Mindig húzza ki magát, tartsa egyenesen a
hátát, vállai hátrahúzva, mellkas előre.
Hátmasszázs:előzetesen vizsgáljuk az izmok állapotát, ahol spasztikus (paravertebralis
izmok) ott lazító masszázsfogásokat alkalmazunk, máshol erősítjük az izmokat. Hason
fekvésben hátmasszázs

Coccygodynia:
A farokcsont gyulladását a szakirodalom coccydynia vagy coccygodynia néven ismeri.
A coccydynia a farpofák közötti, úgynevezett farokcsont érzékenységével és
fájdalmával jelentkezik, mely fájdalom ülés hatására gyakran tovább erősödik.
Mi okozza?
A farokcsont-fájdalom leggyakoribb kockázati tényezője valamiféle sérülés, de látszólag
spontán módon is kialakulhat. Oka lehet többek között isiász, pilonidalis ciszták
(fenékvájatban keletkező tályog), sacroileitis (gyulladásos ízületi betegség, mely a
sacroiliacalis ízületet érinti) és csonttörés is.
Melyek a coccygodynia rizikófaktorai?
Kialakulásának legfőbb kockázati tényezője a medencecsont, illetve a farokcsont sérülése.
Mik a tünetek?
A coccygodynia legjellemzőbb tünete a farokcsont (a végbélnyílás felett, a farpofák között
található csontos terület) és környékének érzékenysége vagy fájdalma, mely ülés vagy
súlyos esetben akár érintés hatására is erősödik.
Hogyan diagnosztizálható?
A coccygodynia gyakran csak a tünetek alapján is diagnosztizálható. A fizikális vizsgálat a
coccygodynia diagnosztizálása mellett az egyéb kóros állapotok kizárását is szolgálja. A
terület egyéb csontjainak és szöveteinek betegségét kizárandó a röntgen mellett
esetleg CT vagy MRI vizsgálatot is kérhet az orvos.
Kezelési lehetőségek
Konzervatív módszerekkel általában jól kezelhető. A coccydyniában szenvedő betegeknek
kerülniük kell a hosszú ideig tartó ülést, illetve ajánlott a jól párnázott ülőhely, vagy
fenékpárna használata. Amennyiben a fájdalom súlyosbodik, vagy tartósan zavaró, orvoshoz
kell fordulni, hogy a fájdalom pontos okát megállapítsa, különösen, ha azt sérülés okozta,
vagy kiütéssel jár.
Pihenjen, hogy elkerülje az érintett terület újra sérülését! Gyulladáscsökkentő és
fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazásával a tünetek hatékonyan enyhíthetők. A tartós
coccygodyniát helyi kortizon injekcióval szokták kezelni, mely jelentős mértékben csökkenti
a beteg fájdalmát és egyéb tüneteit, emellett a fizikoterápia is sokat segíthet a gyógyulásban.
Ritkán, ha a beteg elviselhetetlen fájdalomra panaszkodik, műtéti úton eltávolítják az irritált
csontot.
Prognózis
A betegek jelentős többsége a fentiekben leírt konzervatív kezelési módszereknek
köszönhetően teljesen meggyógyul.
Megelőzhető a coccygodynia?
Mivel a fájdalom legfőbb rizikófaktora a sérülés, a farokcsont traumájának elkerülése a
legjobb módszer a coccygodynia megelőzésére.

7. D. Ismertesse a secunder nyiroködémát!

Szempontok a válaszadáshoz:
- nyirokdrenázs célja, hatásai
- a másodlagos nyirok ödéma okai
- tünetei
- szövődményei
- stádiumai

A nyiroködéma azt jelenti, hogy a szövetekben felszaporodik a fehérjedús (1g%-nál

magasabb fehérjetartalmú) folyadékgyülem és a krónikus gyulladásra jellemző sejtes
infiltrátum. A nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer (nyirokerek, nyirokcsomók)
elégtelenné válik arra, hogy elszállítsa azt az anyag- és folyadékmennyiséget a szövetekből,
melyet a vénák nem képesek reszorbeálni. Ezt nyirokköteles anyag és folyadékmennyiségnek
nevezzük

A nyirokdrenázs célja:

A nyirokerek aktiválása, a nyirokkeringés fokozása, kapilláris shunt-ok megnyitása,a

pangó folyadék visszajuttatássa az interstitiumból- szövetközti térből – a
nyirokrendszerbe, a nyirokköteles folyadék terelése az ép testfél nyirokutai felé a
kollateralis ereken keresztül

Hatásai:

A nyirokkeringés fokozása, a szövetközti – interstitialis – folyadék csökkentése,

oedemareductio, feszítő oedema miatti fájdalom megszüntetése, lymphangionok
működésének fokozása

Tünetei:

• kéz illetve lábfej cipószerű duzzanata

• csecsemőráncok (ráncok a kéz-, vagy lábujjak 3. percének és a kéz _és lábközép

csontok találkozásánál valamint a csuklónál és a bokánál)

• Stemmer-féle jel (bőrránc képzés vagy annak hiánya) pozitivitása

• kéz-, vagy lábujjak hurkaszerű duzzanata

• normál bőrszín

• narancshéj tünet

• bőr papillomatosis

Másodlagos (szekunder) nyiroködéma:

Akkor alakul ki, ha valamilyen károsodás éri a nyirokrendszert (nyirokerek, nyirokcsomók),

ami által a képződött nyirokfolyadék a szövetekből nem tud eltávozni. A leggyakoribb okok:

-Daganat : a nyirokcsomók primer daganatos megbetegedése (pl. lymphoma) vagy egyéb

szervek daganatos betegségeinek metastasisa következtében a nyirokcsomókon keresztül
lehetetlenné válik a nyirokáramlás.

-Irradiáció : ionizáló sugárzás (leggyakrabban terápiás céllal adott) következtében

roncsolódott nyirokcsomók zárják el a nyirokelfolyás útját.

-Gyulladások : recidiváló erysipelas károsítja a nyirokereket.

-Sudeck syndroma : leggyakrabban az alsó végtagon distalisan kialakuló vérkeringési zavar

és gyulladás jelenti a kezdeti tüneteket, mely izomatrophiához és osteoporosishoz vezet. A
krónikus nyiroködéma ugyancsak a szövődményekhez tartozik (idős betegek lábfájása).

-Angiodysplasia : arterio-venosus shunthöz társulhat a nyirokerek fejlődési rendellenessége

is.

-Műtétek után (post surgical) : a leggyakoribb forma a malignus daganatok radikális

sebészi kezelésénél végzett nyirokcsomó block-dissectio következtében kialakuló
nyiroködéma. Post-mastectomiás nyiroködéma (az operáltak 35-40%-a) a felső végtagon,
háton képződik. A kismedencei és a külső nemi szervek rosszindulatú daganatainak radikális
sebészi műtétei után a betegek 4-5%-ánál jelenik meg nyiroködéma az alsó végtagon és a
genitáliák területén. Angiológiai műtétek (varicektomia, bypass) alkalmával sérülhetnek a
nyirokplexusok (gyakran primer nyiroködéma rizikó áll fenn), és a műtét után rövidesen
ödéma jelenik meg az operált végtagon. Zsírleszívás után kialakult ödéma annak a
következménye, hogy a beavatkozáskor roncsolódtak a nyirokkapillárisok.

-Krónikus vénás elégtelenség, obliteratív érbetegség, diabeteses angiopathia fennállása a

mikrocirkuláció károsodásához, nyiroködémához vezet.

-Arteficialis ödéma : a beteg stranguláció révén gátolja a normális nyirokelfolyást. Általában

primer nyiroködéma rizikó áll fenn, amit az illető valamilyen előny reményében (táppénz,
leszázalékolás, figyelemfelkeltés) a keringés művi akadályozásával betegséggé fokoz.

-Filariasis : A Filaria sanguinis hominis nevű parazita a nyirokerekbe jut, azokat elzárja,
ezáltal progresszív nyiroködéma alakul ki. A trópusokon endemiás.

A nyiroködéma stádiumai

Stádium I : ujjbenyomatot tartó, reverzibilis, pihenésre visszafejlődő ödéma.

Stádium II : ujjbenyomatot tartó, spontán irreverzibilis, pihenésre nem fejlődik vissza,

szövődményként erysipelas kísérheti.

Stádium III : ujjbenyomatot nem tartó (non pitting), irreverzibilis ödéma, különböző
szövődmények kísérik.

Stádium IV : elephantiasisnak nevezett klinikai kép, szövődmények kísérik, irreverzibilis

állapot.
 A nyiroködéma pathologiája

Krónikus nyiroködémában a pathologiai elváltozások azáltal jönnek létre, hogy az

extravascularis térben tartósan felszaporodik a fehérjedús nyirokfolyadék. A lymphostasis
károsítja a mikrocirkuláció másik két elemét, az artériákat és a vénákat is (lymphostaticus
hemangiopathia). Az intercellularis alpanyag mennyisége megnő, a kötőszöveti collagén és
elasticus rostok károsodnak. Az angiogén növekedési faktorok (VEGF) érburjánzást
eredményeznek, az epidermalis növekedési faktorok (EGF) a hám megvastagodását,
burjánzását okozzák (acanthosis, papillomatosis).

Szövődmények nyiroködémában

• Erysipelas: gyakori a recidiváló orbánc, ami súlyosbítja a nyiroködémát

• Az akut tünetek (láz, hólyagképződés) megszűnte után krónikus lágyrészgyulladás

maradhat vissza (cellulitis). Kezelés: elhúzódó antibiotikum kúra.

• Nyirok-fisztula: közvetlenül a hám alatt lévő nyirok cysterna a felszínre nyílik,

nyirokcsorgást, fehérjevesztést és fertőzési kaput jelent. Kezelés: konzervatív, és a
fisztula szájadék koagulációs elzárása.

• Papillomatosis: karfiolszerű növedékek a kötőszövet és a hám proliferációja

következtében. A mély recesszusokból eltávolíthatatlan váladék és a szétesett
hámsejtek miatt igen bűzös. Állandó fertőzésforrást jelent. Kezelés: váladék
eltávolítása, konzervatív kezelés.

• Ekzema: mikrobás ekzéma gyakori. Kezelés: helyi bőrgyógyászati ellátás, ritkán

szükséges szisztémás (kortikoszteroid, antibiotikum) kezelés.

• Fertőző bőrbetegségek: az ödémás bőr sérülései és a csökkent helyi immunvédekezés

következtében nem ritkák a baktériumok (impetigo, abscessus) és gombák (fonál-,
sarjadzó- és penészgomba) által okozott bőr- és körömbetegségek. Kezelés: a kiváltó
oknak megfelelő helyi vagy/és szisztémás antimikrobás kezelés.

• Ulcus cruris: nyiroködémában ritka. Akkor alakul ki, ha a nyiroködéma

phlebödémával, arterioscelrosis obliteranssal, diabeteses mikroangiopathiával társul.
Kezelés: sebkezelés mellett a társuló betegség megállapítása és komplex kezelése.
 • Angiogen tumorok: a fokozott angiogenesis következtében alakulnak ki.

• Lymphangio-hemangio sarcoma (Stewart-Treves syndroma).

A manuális drainage abszolút kontraindikációja:bőrmetasztázisokkal járó malignus

folyamat, kifekélyesedett mellrák, mélyvénás thrombosis, thrombophlebitis, akut gyulladás
(pl. cellulitis), bőrfertőzések.

A manuális drainage relatív kontraindikációja:malignus nyiroködéma, dekompenzált

kezeletlen szívbetegség, súlyos szívritmuszavar, kezeletlen hypertonia, kezeletlen
hyperthyreosis, terhesség, a beteg együttműködésének a hiánya.