Műszaki információk

16.1471
16
 Külső kulcsnyílású csavarok, acél csavarok (hatlapfejű csavarok) 1

Belső meghajtású csavarok (belső hatlapú csavarok) 2

Menetes szálak, tőcsavarok, menetes csapok 3

Anyák 4

Hengeres szegek, kúpos szegek, rovátkolt szegek 5

reca sebS (önfúró-önmetsző csavarok), lemezcsavarok, lemezanyák 6

Menetes csavarok, szárnyas csavarok/-anyák 7

Facsavarok és faforgácslap-csavarok 8

Alátétek és biztosító elemek 9

Dübeltechnika 10

Szegecsek, vakszegecsek, vakszegecsanyák 11

Rozsdamentes kötőelemek 12

Műanyag és sárgaréz kötőelemek 13

Emeléstechnika 14

Egyéb rögzítéstechnikai- és kötőelemek 15

16.1473 Műszaki információk I 16

 INFÓ

16 16.4
 INFÓ

Csavarokra és kötőelemekre vonatkozó általános műszaki információk

1. Acél kötőelemek –50°C és +150°C közötti 3. DIN-ISO információk

hőmérséklet-tartományban való 3.1 Szabályzat
használatra 3.1.1 Termékmegnevezések és termék­
1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagai módosítások
1.2 Acélcsavarok mechanikai tulajdonságai, 3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás –
fogalom­meghatározások ISO-DIN összehasonlító szembeállítás
1.2.1 Szakító vizsgálat 3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve
1.2.2 Szakítószilárdság Rm (MPa) az ISO szabvány szerinti „laptávolság”
1.2.3 Folyáshatár Re (MPa) adataiban
1.2.4 0,2%-os nyúlási határ Rp0,2 (MPa) 3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános
1.2.5 Teljes csavarokon végzett szakító módosítások, szakterületek szerint rendezve
vizsgálatok 3.4.1 Aktuálisan érvényes szabványok
1.2.6 Szilárdsági osztályok 3.4.2 Metrikus kiscsavarok
1.2.7 Szakadási nyúlás A5 (%) 3.4.3 Szegek és csapok
1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati 3.4.4 Lemezcsavarok
eljárások 3.4.5 Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák
1.3 Csavarok szilárdsági osztályai 3.4.6 Hernyócsavarok
1.3.1 Vizsgálati erők 3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál
1.3.2 Csavarok tulajdonságai magas és hatlapú anyáknál
hőmérsékleteken 4. Csavarok és anyák gyártása
1.4 Anyák szilárdsági osztályai
4.1 Elvi gyártási eljárások
1.5 Csavarok és anyák párosítása
4.1.1 Hidegalakítás (hidegfolyatás)
1.5.1 Acél anyákra vonatkozó
4.1.2 Melegalakítás
megjegyzések
4.1.3 Forgácsolással történő gyártás
1.5.2 A ≥ 0,5 d és < 0,8 d névleges
4.2 Menetvágás
magasságú anyák szilárdsága
4.2.1 Szálfutás
(a DIN EN 20898, 2. rész alapján)
4.3 Hőkezelés
1.6 Metrikus csavarok meghúzási nyomatéka
4.3.1 Nemesítés
és előfeszítési ereje
4.3.2 Edzés
1.7 Csavarok és anyák jelölése
4.3.3 Megeresztés
1.8 Collmenet átszámítási táblázat (coll/mm)
4.3.4 Betétedzés
4.3.5 Lágyítás (temperálás)
2. Rozsda- és saválló kötőelemek 4.3.6 Temperálás
2.1 Mechanikai tulajdonságok
2.1.1 Rozsdamentes csavarok szilárdsági 5. Felületvédelem
felosztása 5.1 Korrózió
2.1.2 Folyási határterhelések menetes 5.2 Korróziófajták
csapokhoz 5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használt
2.1.3 Rozsdamentes csavarok tulajdonsá- módjai
gai magas hőmérsékleteken 5.3.1 Nemfémes bevonatok
2.2 A2 és A4 acélok korrózióállósága 5.3.2 Fémes bevonatok
2.2.1 Felületi vagy eróziós korrózió 5.3.3 Egyéb bevonatok
2.2.2 Pontkorrózió 5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek
2.2.3 Kontaktkorrózió szabványosítása
2.2.4 Feszültségkorrózió 5.4.1 Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042
2.2.5 A2 és A4 acélok kapcsolata korrozív szerint
közegekkel 5.4.2 Korrózióállósági irányértékek
2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelölése a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti
sópermetköd-vizsgálatban

16.5 16

5.4.3 Jelölési rendszer DIN 50979 szerint
5.4.4 A galvanikus bevonatok jelölése
5.4.5 Passziválások
5.4.6 Védőbevonatok
5.4.7 Minimális rétegvastagságok és
a vizsgálat időtartama
5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózió­
védelmi rendszerek szabványosítása
5.5.1 Cink-lamellás rendszerek
5.5.2 Nem elektrolitikus eljárással
felvitt korrózióvédelmi rendszerek
szabványosítása
5.6 Csavarok tűzihorganyzásának
szabványosítása DIN EN ISO 10684 szerint
5.6.1 Eljárás és alkalmazási terület
5.6.2 Menettűrések és jelölési rendszer
5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása
5.7.1 RoHS
5.7.2 ELV
5.8 Hidrogén miatti rideggé válás
6. A metrikus acélkötések méretezése
6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági
osztályainak hozzávetőleges megállapítása
(VDI 2230 szerint)
6.2 A meghúzási eljárás megválasztása és az
eljárás végrehajtása
6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése
irányértékekkel különféle anyagokhoz/
felületekhez és kenési állapotokhoz csavar-
kötések esetén (VDI 2230 szerint)
6.4 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási
nyomatékok metrikus normál métermenetű
menetes csapokhoz (VDI 2230 szerint)
6.5 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási
nyomatékok biztosítócsavarokhoz, peremes
csavarokhoz, anyákkal (VDI 2230 szerint)
6.6 Meghúzási nyomaték irányértékei ausztenites
csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint
6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási
nyomatékokat tartalmazó táblázatok
kezelésére
6.8 Különböző elemek párosítása/kontakt­
korrózió
6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhez
6.10 Tervezési javaslatok
6.11 Szerelés
16
INFÓ
7. Biztosítóelemek
7.1 Általános tudnivalók
7.2 Az előfeszítőerő-veszteség okai
7.3 Működési módok
7.3.1 Biztosítás kilazulás ellen
7.3.2 Biztosítás kicsavarodás ellen
7.3.3 Biztosítás elvesztés ellen
7.4 Biztosítóelemek hatásmódja
7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek
7.4.2 Elvesztés elleni biztosítók
7.4.3 Kicsavarodás elleni biztosítók
7.5 Csavarbiztosítási eljárások
7.5.1 Kilazulás
7.5.2 Önműködő kicsavarodás
8. Acélszerkezet
8.1 HV-kötések az acélszerkezetekhez
8.2 HV-csavarok, anyák és alátétek
8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások
a HV-kötésekhez DIN 18800-1 és
DIN EN 1993-1-8 szerint
8.3.1 DIN 18800-1 szerinti HV-kötések
(2008)
8.3.2 HV-kötések DIN EN 1993-1-8 szerint
8.4 Szerelés
8.4.1 Szerelés és vizsgálat DIN 18 800-7
szerint
8.4.2 Szerelés DIN EN 1090-2 szerint
8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák
használata esetén
9. Közvetlen csavarozások műanyagokba
és fémekbe
9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokba
9.2 Közvetlen csavarozások fémekbe
9.2.1 Metrikus önmetsző csavarok
9.2.2 Csavarkötések menetnyomó
csavarokhoz a DIN 7500 szerint
9.2.3 Közvetlen csavarozások fémekbe
a DIN 7500 szerinti menetnyomó
csavarokkal
9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok
9.3.1 Lemezcsavar-kötések
9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz
16.6
 INFÓ

10. Szegecseléstechnika
10.1 Szegecstípusok
10.1.1 Tömör szegecsek
10.1.2 Üreges szegecsek
10.1.3 Csőszegecsek
10.1.4 Bővülő szegecsek
10.1.5 Semi-csöves szegecsek
10.1.6 Kétrészes üreges szegecs
10.1.7 Vakszegecsek
10.2 Megmunkálási tudnivalók
10.2.1 Kemény anyagok puha anyagokkal
való összekötése
10.2.2 Saroktávolságok kötések esetén
10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők
10.4 Vakszegecsek megmunkálása
10.5 Beszegecselhető anyák
10.5.1 Beszegecselhető anyák
megmunkálása
10.6 Hibaelhárítás
10.6.1 Túl nagyra választott szorító­
tartomány
10.6.2 A szorítótartomány túl kicsi
10.6.3 Túl nagy furat
10.6.4 Túl kicsi furat
10.7 Fogalmak magyarázata
10.7.1 Serleg-vakszegecs
10.7.2 Szorító tartomány
10.7.3 Többtartományú vakszegecs
10.7.4 Szegecshüvely-átmérő
10.7.5 Szegecshüvely-hossz
10.7.6 Zárófej
10.7.7 Gyámfej
10.7.8 Előírt szakadási hely

16.7 16
 INFÓ

16 16.8
 INFÓ

1. ACÉL KÖTŐELEMEK –50°C ÉS +150°C KÖZÖTTI

HŐMÉRSÉKLET-TARTOMÁNYBAN VALÓ HASZNÁLATRA
1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagai Ezek a szabványok rögzítik a felhasználandó anyagot, a jelö-
A felhasznált anyag döntő mértékben befolyásolja a lést, a kész alkatrészek tulajdonságait, valamint a vizsgálato-
kötőelemek (csavarok, anyák és tartozékok) minőségét. Ha kat és a vizsgálati módszereket is.
a felhasznált anyagban hibák fordulnak elő, akkor az abból
készült kötőelem már nem képes a vele szemben támasztott A különböző szilárdsági osztályokhoz eltérő szerkezeti anya-
követelményeket teljesíteni. gokat használnak, amelyek a következő, 1. számú táblázatban
találhatók.
A csavarokra és anyákra érvényes legfontosabb szabványok:
• DIN EN ISO 898-1, Mechanikus kötőelemek, 1. rész:
Csavarok
• DIN EN 20898, 2. rész (ISO 898, 2. rész), Mechanikus
kötőelemek, 2. rész: Anyák

Szilárd- Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) Megereszt.

sági (darabelemzés)a hőmérséklet
osztály C P S Bb °C
min. max. max. max. max. min.
4.6c, d Szénacél vagy szénacél adalékokkal – 0,55 0,050 0,060 nincs –
4.8d megadva

5.6c 0,13 0,55 0,050 0,060

5.8d – 0,55 0,050 0,060
6.8d 0,15 0,55 0,050 0,060
8.8f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), 0,15e 0,40 0,025 0,025 0,003 425
hirtelen lehűtve és megeresztve
Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025
Ötvözött acél, edzve és megeresztve g
0,20 0,55 0,025 0,025
9.8f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), 0,15e 0,40 0,025 0,025 0,003 425
hirtelen lehűtve és megeresztve
Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025
Ötvözött acél, edzve és megeresztveg 0,20 0,55 0,025 0,025
10.9f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), 0,20e 0,55 0,025 0,025 0,003 425
hirtelen lehűtve és megeresztve
Ötvözött acél, hirtelen lehűtve 0,25 0,55 0,025 0,025
és megeresztve
Ötvözött acél, hirtelen lehűtve 0,20 0,55 0,025 0,025
és megeresztveg

16.9 16
 INFO
INFÓ

Szilárd- Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) Megereszt.

sági (darabelemzés)a hőmérséklet
osztály C P S Bb °C
min. max. max. max. max. min.
12.9f, h, i Ötvözött acél, hirtelen lehűtve 0,30 0,50 0,025 0,025 0,003 425
és megeresztveg
12.9f, h, i Szénacél adalékokkal (pl. bór, mangán, króm 0,28 0,50 0,025 0,025 0,003 380
vagy molibdén), edzve és megeresztve
a
Kétes esetekben termékanalízis alapján tudunk dönteni.
b
A bórtartalom elérheti a 0,005%-ot, feltéve, hogy a nem hatékony bórt titán- és/vagy alumínium-adalékok kontrollálják.
c
Hidegen alakított, a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályba tartozó csavaroknál a hidegalakításhoz használt huzal vagy a hidegen alakított csavar hőkezelése válhat szükségessé
ahhoz, hogy a kívánt duktilitást elérhessük.
d
Ezekhez a szilárdsági osztályokhoz az automata acél a következő maximális foszfor-, kén- és ólomhányadokkal megengedett: kén: 0,34%, foszfor 0,11%; ólom: 0,35%.
e
A bór adalékot tartalmazó és 0,25% alatti széntartalmú szénacéloknak (olvadék-analízis) a 8.8 szilárdsági osztályban legalább 0,60%, a 9.8 és 10.9 szilárdsági osztály-
ban legalább 0,70% mangántartalommal kell rendelkezniük.
f
Az ezekbe a szilárdsági osztályokba sorolt szerkezeti anyagnak megfelelően edzhetőnek kell lennie, biztosítandó, hogy a mag szerkezete a menetes részben edzett
állapotban megeresztés előtt körülbelül 90% martenzit-hányadot tartalmazzon.
g
Az ötvözött acélnak a következő ötvöző elemek közül a megadott minimális mennyiségben legalább egyet tartalmaznia kell: króm 0,30%, nikkel 0,30%, molibdén
0,20%, vanádium 0,10%. Ha két, három vagy négy elem kombinációját határozzák meg, és azok ötvözési aránya alacsonyabb a fent megadottnál, akkor az osztályozás-
hoz alkalmazandó határérték az érintett két, három vagy négy elemre fent megadott egyes szegmensek összegének a 70%-a.
h
A 12.9 szilárdsági osztálynál metallográfiailag megállapítható, foszforban dúsult fehér réteg azokon a felületeken nem megengedett, amelyek húzásra vannak igénybe
véve.
i
A 12.9/12.9-es csavarkötések alkalmazásakor legyünk figyelemmel a csavar gyártóinak előírásaira, az összeszerelés körülményeire és a környezeti hatásokra egyaránt.
Speciális környezeti hatások esetén mind a nyers, mind a felületkezelt csavaroknál feszültségi korrózió léphet fel.

1.2 Acélcsavarok mechanikai tulajdonságai A hengeres szárban bekövetkezett szakadásnál a szakító­

Ez a fejezet rövid áttekintést ad arról, hogy a csavarok me- szilárdság (lemunkált vagy egész csavarok):
chanikai tulajdonságait milyen módszerekkel lehet megálla- Rm = maximális húzóerő/keresztmetszeti felület = F/So [MPa]
pítani és meghatározni. Ebben az összefüggésben részletesen
foglalkozunk a leggyakoribb jellemzőkkel és névleges Szakítószilárdság a menetben bekövetkezett szakadásnál:
méretekkel. Rm = maximális húzóerő/feszültség-keresztmetszet =
F/As [MPa]
1.2.1 Szakító vizsgálat As Feszültség-keresztmetszet.
A szakító vizsgálat segítségével a csavarok olyan fontos
jellemzőit határozzák meg, mint pl. a szakítószilárdság
(Rm), a folyási határ (Re), a 0,2 %-os nyúlási határ (Rp0,2), és
a szakadási nyúlás (A5) (%). Ennek során megkülönböztetik
a „Szakító vizsgálat lemunkált próbatesteken” és a „Szakító
vizsgálat egész csavarokon” közötti módszereket. Az A1-A5
acélcsoportba tartozó rozsda- és saválló csavaroknál a szakító
vizsgálatot a DIN ISO 3506 szerint egész csavarokon kell
elvégezni.

1.2.2 Szakítószilárdság: Rm (MPa)

A szakítószilárdság (Rm) megadja, hogy a csavar milyen húzó
feszültség fölött szakadhat el. Ez a legnagyobb erőből és a
megfelelő keresztmetszetből adódik. A szakadás csak a szár-
ban vagy a menetben következhet be, de nem a fej és a szár
közötti átmenetben.

16 16.10
 INFÓ

1.2.3 Folyási határ: Re (MPa)

A DIN EN ISO 898 1. része szerint a pontos folyási határ csak
lemunkált próbatesteken állapítható meg (kivétel: rozsda- és
saválló csavarok, A1-A5 acélcsoport). A folyási határ megadja,
hogy a húzóerő növekvő nyúlás ellenére milyen feszültség
fölött marad először változatlan vagy lesz kisebb. Megmutatja
a rugalmasból a képlékeny tartományba való átmenetet. A 4.6
szilárdsági osztályú csavar (lágy acél) minőségi lefolyását
a feszültség-nyúlás diagram mutatja a C ábrán.

Szakító vizsgálat Szakító vizsgálat 4.6 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi)
lemunkált csavaron teljes csavaron C ábra
A ábra B ábra

16.11 16

1.2.4 0,2%-os nyúlási határ: Rp0,2 (MPa)
A rugalmasból a képlékeny tartományba folyamatosan át­
menő csavarokra (nagy szilárdságú csavarok, pl. 10.9) ezt
a jellemzőt használják, mivel a folyási határ csak nehezen ha-
tározható meg. A 0,2%-os nyúlási határ (Rp0,2) azt a feszültsé-
get mutatja, amelynél a csavar 0,2%-os maradandó nyúlást ér
el. A 10.9 szilárdsági osztályú csavar minőségi feszültség-ala-
kulását a feszültség-nyúlás diagram mutatja a D ábrán.
10.9 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi)
D ábra
1.2.5 Teljes csavarokon végzett szakító vizsgálatok
A lemunkált próbatesteken végzett szakító vizsgálat mellett
elvégezhetünk egy kissé munkaigényesebb vizsgálatot is
teljes csavarokon. Ilyenkor a teljes csavart a fejénél és a me-
neténél befogva szorítjuk be a vizsgálóezközbe. Mivel az ilyen
vizsgálatoknál – a próbatesttel végzett kísérletektől eltérően
– a vizsgált test hosszúság és átmérő aránya nem mindig
egyenlő, csak a szakítószilárdság Rm, a szakadási nyúlás Af és
a 0,004 8 d nyúlási határ Rpf határozható meg.
0,004 8 d nyúlási határ Rpf (MPa) az ISO 898-1 2009-08
szabvány 9.3 fejezete szerint.
16
INFO
INFÓ
1.2.6 Szilárdsági osztályok
A csavarokat a szilárdsági osztályok szerint jelölik, ezáltal
nagyon egyszerűen megállapítható a szakítószilárdság (Rm)
és a folyási határ (Re) (ill. a 0,2%-os nyúlási határ: Rp0,2).
Példa:
8.8 szilárdsági osztályú csavar
1. Rm meghatározása: Az első szám 100-zal szorzandó.
à Rm = 8 × 100 = 800 MPa
Az első szám a minimális szakítószilárdág MPa-ban kifeje-
zett értékének 1/100-ad része.
2. Re bzw. Rp0,2 meghatározása: Az első számot a második-
kal megszorozva és az eredményt 10-zel megszorozva
megkapjuk a folyási határt (Re), illetve a 0,2%-os nyúlási
határt (Rp0,2).
à Re = (8 × 8) × 10 = 640 MPA.
1.2.7 Szakadási nyúlás A5 (%)
A szakadási nyúlás egy fontos érték az anyag alakíthatósá-
gának megítélése szempontjából, és az a csavarszakadást
előidéző terhelésnél jelentkezik. A szakadási nyúlást meg­
határozott szárhosszúságú lemunkált csavaroknál határozzák
meg (kivétel rozsda- és saválló csavarok, A1-A5 acélcsoport).
A maradandó plasztikus nyúlást százalékban adják meg, és az
a következő képlettel számítható ki:
A5 = (Lu–Lo)/Lo × 100%
Lo a szakító vizsgálat előtt meghatározott hossz Lo = 5 × do
Lu a szakadás utáni hossz
do szárátmérő a szakító vizsgálat előtt
Példa egy arányos próbatestre
E ábra
16.12
 INFÓ

1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati eljárások Keménységi adatok összehasonlítása

A következő grafikon (F ábra) acélokra érvényes, és megfelel
Definíció: a DIN 50150 keménység összehasonlító táblázatainak. Ezek
Az az ellenállás, amelyet egy szerkezeti anyag egy másik támpontként szolgálhatnak, mert az eredmények pontos
anyag behatolásánál tanúsít. összehasonlítása csak azonos eljárással és azonos feltételek
mellett lehetséges.
A legfontosabb keménységvizsgálati eljárások a gyakorlatban
a következők: 1.3 Csavarok szilárdsági osztályai
A szilárdsági osztályok segítségével csavarok és anyák
Vizsgálati Vickers ke- Brinell Rockwell
eljárás ménység (HV) kemény- kemény- mechanikai és fizikai tulajdonságait határozhatjuk meg.
ISO 6507 ség (HB) ség (HRC)
ISO 6506 ISO 6508 Az alábbi táblázatban látható, hogy mindez 9 szilárdsági
Próbatest Piramis Golyó Kúp osztályba való besorolással történik, amelyek mindegyikéhez
a szakítószilárdság, keménység, folyáshatár, nyúlási határ, stb.
A Vickers keménység szerinti vizsgálati eljárás csavaroknál a adatok is hozzárendelhetők.
teljes szokásos keménységtartományra kiterjed.

A különböző keménységi skálák Vickers skálához való viszonyulása

Jelmagyarázat: 1 Keménységi tartomány nemvasfémek esetén

X Vickers keménység HV 30 2 Keménységi tartomány acélok esetén
Y1 Rockwell keménység 3 Keménységi tartomány keményfémek esetén
Y2 Brinell keménység a Brinell keménység, acélgolyós vizsgálattal meghatározva
(HBS)
b Brinell keménység, keményfém golyós vizsgálattal megha-
F ábra: kivonat a DIN EN ISO 18265 szabványból tározva (HBW)

16.13 16
 INFO
INFÓ

Csavarok mechanikai és fizikai tulajdonságai

Szilárdsági osztály
Nr. Mechanikai és fizikai tulajdonság 4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/
d≤ d> d≤ 12.9
16 mma 16 mmb 16 mm
1 Névl.szak.szilárdság, Rm, MPa nom.c 400 500 600 800 900 1.000 1.200
min. 400 420 500 520 600 800 830 900 1.040 1.220
2 Alsó folyási határ, ReLd, MPa nom.c 240 – 300 – – – – – – –
min. 240 – 300 – – – – – – –
3 0,2%-os nyúlási határ, Rp0,2, MPa nom.c – – – – – 640 640 720 900 1.080
min. – – – – – 640 660 720 940 1.100
4 0,004 8 d nyúlási határ egész csavaros nom.c – 320 – 400 480 – – – – –
vizsgálat, Rpf, MPa min. – 340e – 420e 480e – – – – –
5 Terhelőerő alatti feszültség, Spf, MPa nom. 225 310 280 380 440 580 600 650 830 970
Szilárdsági arány 0,94 0,91 0,93 0,90 0,92 0,91 0,91 0,90 0,88 0,88
Sp,nom/ReL min vagy
Sp,nom/Rp0,2 min vagy
Sp,nom/Rpf min
6 Lemunkált próbatest szakadási nyúlása min. 22 – 20 – – 12 12 10 9 8
százalékban, A, %
7 Lemunkált próbatest százalékos min. – 52 48 48 44
keresztmetszet-csökkenése, Z, %
8 Szakadási nyúlás, egész csavar esetén, min. – 0,24 – 0,22 0,20 – – – – –
Af (ld. még C melléklet)
9 Fej ütésállósága nincs törés
10 Vickers keménység, HV min. 120 130 155 160 190 250 255 290 320 385
F ≥ 98 N max. 220g 250 320 335 360 380 435
11 Brinell keménység, HBW min. 114 124 147 152 181 238 242 276 304 366
F = 30 D2 max. 209g 238 304 318 342 361 414
12 Rockwell keménység, HRB min. 67 71 79 82 89 –
max. 95,0g 99,5 –
Rockwell keménység, HRC min. – 22 23 28 32 39
max. – 32 34 37 39 44
13 Felületi keménység, HV 0,3 max. – h h,i h,j
14 A nem szénmentesített menetrész min. – 1/2H1 2/3H1 3/4H1
min. magassága, E, mm
A szénmentes rész mélysége, max. – 0,015
G, mm
15 Keménység csökkenése max. – 20
újramegeresztés után (edzés), HV
16 Szakító nyomaték, MB, Nm min. – az ISO 898-7 szabvány szerint
17 Ütőmunka vizsgálat, KVk, l, J min. – 27 – 27 27 27 27 m
18 Felület állapotára vonatkozó szabvány ISO 6157-1n ISO
6157-3
a Acélszerkezeti csavarokra nem vonatkozik.
b Acélcsavaroknál a határ 12 mm-nél van.
c A névleges értékek (nom.) kizárólag a szilárdsági osztályok jelölési rendszerében való besorolás céljából kerültek meghatározásra. Ld. még e fejezet 5. pontja.
d Amennyiben az alsó folyási határt (ReL) nem tudjuk meghatározni, megengedett a 0,2%-nyúlási határ Rp0,2 alkalmazása.
e A 4.8, 5.8 és 6.8 szilárdsági osztályra csak az Rpf min értékek származnak vizsgálatból. Az egyéb feltüntetett értékeket kizárólag a feszültség-arányok kiszámíthatósága miatt
tüntettük fel. Ezek azonban nem mért értékek.
f A terhelési erők mértéke az 5-ös és a 7-es táblázatban láthatók.
g A csavar végén mért keménységi érték legfeljebb 250 HV, 238 HB vagy 99,5 HRB lehet.
h A csavaron mért felületi keménységi érték a mért magkeménységi értéket maximum 30 Vickers ponttal haladhatja meg, amennyiben mindkét értéket HV 0,3 mellett határozzuk
meg.
i A felületi keménység a 390 HV értéket nem haladhatja meg.
j A felületi keménység a 435 HV értéket nem haladhatja meg.
k Az értékek −20°C-os hőmérsékleten végzett vizsgálatok alapján kerültek meghatározásra, ld. 9.14.
l d ≥ 16 mm esetén érvényes.
m A KV értékek ellenőrzés alatt.
n Az ISO 6157-1 helyett az ISO 6157-3 szabvány is alkalmazható a gyártó és a vevő megállapodása alapján.

2. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból

16 16.14
 INFÓ

1.3.1 Vizsgálati erők

A szakító vizsgálat során a vizsgálati erőt a 2. és 3. táblázat
szerint tengelyirányban kell a csavarra kifejteni és 15 s-ig
tartani. A kísérlet akkor sikeres, ha a csavarhossz a mérés
után megegyezik a kísérlet előtt mért hosszúsággal. Az erre
érvényes tűrés: ±12,5 µm. A következő táblázatok fontos
segéd­eszközöket jelentenek a felhasználó számára a meg­
felelő csavarok kiválasztásánál.

Metrikus ISO szabványmenet

Me­ Névleges Szilárdsági osztály

neta d feszültség- 4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/
kereszt­ 12.9
metszet
As, nomb mm2 Vizsgálati erő, Fp (As, nom × Sp), N
M3   5,03   1.130   1.560   1.410   1.910   2.210   2.920   3.270   4.180   4.880
M3,5   6,78   1.530   2.100   1.900   2.580   2.980   3.940   4.410   5.630   6.580
M4   8,78   1.980   2.720   2.460   3.340   3.860   5.100   5.710   7.290   8.520
M5  14,2   3.200   4.400   3.980   5.400   6.250   8.230   9.230  11.800  13.800
M6  20,1   4.520   6.230   5.630   7.640   8.840  11.600  13.100  16.700  19.500
M7  28,9   6.500   8.960   8.090  11.000  12.700  16.800  18.800  24.000  28.000
M8  36,6   8.240c  11.400  10.200c  13.900  16.100  21.200c  23.800  30.400c  35.500
M10  58  13.000c  18.000  16.200c  22.000  25.500  33.700c  37.700  48.100c  56.300
M12  84,3  19.000  26.100  23.600  32.000  37.100  48.900d  54.800  70.000  81.800
M14 115  25.900  35.600  32.200  43.700  50.600  66.700d  74.800  95.500 112.000
M16 157  35.300  48.700  44.000  59.700  69.100  91.000d 102.000 130.000 152.000
M18 192  43.200  59.500  53.800  73.000  84.500 115.000 – 159.000 186.000
M20 245  55.100  76.000  68.600  93.100 108.000 147.000 – 203.000 238.000
M22 303  68.200  93.900  84.800 115.000 133.000 182.000 – 252.000 294.000
M24 353  79.400 109.000  98.800 134.000 155.000 212.000 – 293.000 342.000
M27 459 103.000 142.000 128.000 174.000 202.000 275.000 – 381.000 445.000
M30 561 126.000 174.000 157.000 213.000 247.000 337.000 – 466.000 544.000
M33 694 156.000 215.000 194.000 264.000 305.000 416.000 – 576.000 673.000
M36 817 184.000 253.000 229.000 310.000 359.000 490.000 – 678.000 792.000
M39 976 220.000 303.000 273.000 371.000 429.000 586.000 – 810.000 947.000
a Amennyiben a menet méretjelölésében emelkedésre vonatkozó adat nincs megadva, úgy normál menetről van szó.
b Az As,nom érték kiszámításához ld. 9.1.6.1.
c Az ISO 965-4 szabvány szerinti 6az menettűrésű csavarokra, amelyeket tüzihorganyzásnak vetnek alá, az ISO 10684:2004, A melléklet szerinti csökkentett értékek
vonatkoznak.
d Acélszerkezeti csavarokra vonatkozó értékek: 50700 N (M12), 68800 N (M14) és 94500 N (M16).

3. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez

16.15 16
 INFO
INFÓ

Metrikus ISO finommenet

Menet Névleges Szilárdsági osztály

d × P feszültség- 4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/
kereszt­ 12.9
metszet
As, noma mm2 Vizsgálati erő, Fp (As, nom × Sp), N
M8 × 1    39,2   8.820  12.200  11.000  14.900  17.200  22.700  25.500  32.500  38.000
M10 × 1,25    61,2  13.800  19.000  17.100  23.300  26.900  35.500  39.800  50.800  59.400
M10 × 1    64,5  14.500  20.000  18.100  24.500  28.400  37.400  41.900  53.500  62.700
M12 × 1,5    88,1  19.800  27.300  24.700  33.500  38.800  51.100  57.300  73.100  85.500
M12 × 1,25    92,1  20.700  28.600  25.800  35.000  40.500  53.400  59.900  76.400  89.300
M14 × 1,5   125  28.100  38.800  35.000  47.500  55.000  72.500  81.200 104.000 121.000
M16 × 1,5   167  37.600  51.800  46.800  63.500  73.500  96.900 109.000 139.000 162.000
M18 × 1,5   216  48.600  67.000  60.500  82.100  95.000 130.000 – 179.000 210.000
M20 × 1,5   272  61.200  84.300  76.200 103.000 120.000 163.000 – 226.000 264.000
M22 × 1,5   333  74.900 103.000  93.200 126.000 146.000 200.000 – 276.000 323.000
M24 × 2   384  86.400 119.000 108.000 146.000 169.000 230.000 – 319.000 372.000
M27 × 2   496 112.000 154.000 139.000 188.000 218.000 298.000 – 412.000 481.000
M30 × 2   621 140.000 192.000 174.000 236.000 273.000 373.000 – 515.000 602.000
M33 × 2   761 171.000 236.000 213.000 289.000 335.000 457.000 – 632.000 738.000
M36 × 3   865 195.000 268.000 242.000 329.000 381.000 519.000 – 718.000 839.000
M39 × 3 1.030 232.000 319.000 288.000 391.000 453.000 618.000 – 855.000 999.000
a Az As,nom érték kiszámításához ld. 9.1.6.1.

4. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO finommenethez
1.3.2 Csavarok tulajdonságai magas
hőmérsékleteken
A megadott értékek csak támpontként szolgálnak olyan
csavarok folyási határának csökkentéséhez, amelyeket magas
hőmérsékleteken vizsgálnak. Ezek nem használhatók a csava-
rok átvételi vizsgálatához.

Szilárdsági osztály Hőmérséklet

+20°C +100°C +200°C +250°C +300°C
Alsó folyási határ ReL vagy 0,2%-os nyúlási határ Rp 0,2 MPa
 5.6   300   250 210 190 160
 8.8   640   590 540 510 480
10.9   940   875 790 745 705
12.9 1.100 1.020 925 875 825

5. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból

1.4 Csavaranyák szilárdsági osztályai

Csavaranyáknál a gyakorlatban a vizsgálati feszültséget és idomszerre vonatkoztatott vizsgálati feszültség adja meg,
az abból számított vizsgálati erőt adják meg jelzőszámként amit 100-zal kell osztani.
(04-től 12-ig), mivel a folyási határ megadásától el lehet
tekinteni. A 7. táblázatban mindenkor felsorolt vizsgálati erő- Példa:
kig a csavar húzó igénybevétele fenntartás nélkül lehetséges. M6, vizsgálati feszültség: 600 MPa
Az anya szilárdsági osztályát az edzett összehasonlító 600/100 = 6 à szilárdsági osztály 6

16 16.16
 INFÓ

Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák)

Menet Menet­ Névleges Szilárdsági osztály

emelkedés feszültség-ke-
resztmetszet / 04 05 4 5 6 8 9 10 12
idomszer. Vizsgálati erő (AS × Sp), N
AS
mm mm2 – – 1. típus 1. típus 1. típus 1. típus 2. típus 2. típus 1. típus 1. típus 2. típus
M3 0,5 5,03   1.910   2.500 –   2.600   3.000   4.000 –   4.500     5.200   5.700     5.800
M3,5 0,6 6,78   2.580   3.400 –   3.550   4.050   5.400 –   6.100     7.050   7.700     7.800
M4 0,7 8,78   3.340   4.400 –   4.550   5.250   7.000 –   7.900     9.150  10.000    10.100
M5 0,8 14,2   5.400   7.100 –   8.250   9.500  12.140 –  13.000    14.800  16.200    16.300
M6 1 20,1   7.640  10.000 –  11.700  13.500  17.200 –  18.400    20.900  22.900    23.100
M7 1 28,9  11.000  14.500 –  16.800  19.400  24.700 –  26.400    30.100  32.900    33.200
M8 1,25 36,6  13.900  18.300 –  21.600  24.900  31.800 –  34.400    38.100  41.700    42.500
M10 1,5 58,0  22.000  29.000 –  34.200  39.400  50.500 –  54.500    60.300  66.100    67.300
M12 1,75 84,3  32.000  42.200 –  51.400  59.000  74.200 –  80.100    88.500  98.600   100.300
M14 2 115  43.700  57.500 –  70.200  80.500 101.200 – 109.300   120.800 134.600   136.900
M16 2 157  59.700  78.500 –  95.800 109.900 138.200 – 149.200   164.900 183.700   186.800
M18 2,5 192  73.000  96.000  97.900 121.000 138.200 176.600 170.900 176.600   203.500 –   230.400
M20 2,5 245  93.100 122.500 125.000 154.400 176.400 225.400 218.100 225.400   259.700 –   294.000
M22 2,5 303 115.100 151.500 154.500 190.900 218.200 278.800 269.700 278.800   321.200 –   363.600
M24 3 353 134.100 176.500 180.000 222.400 254.200 324.800 314.200 324.800   374.200 –   423.600
M27 3 459 174.400 229.500 234.100 289.200 330.550 422.300 408.500 422.300   486.500 –   550.800
M30 3,5 561 213.200 280.500 286.100 353.400 403.900 516.100 499.300 516.100   594.700 –   673.200
M33 3,5 694 263.700 347.000 353.900 437.200 499.700 638.500 617.700 638.500   735.600 –   832.800
M36 4 817 310.500 408.500 416.700 514.700 588.200 751.600 727.100 751.600   866.000 –   980.400
M39 4 976 370.900 488.000 497.800 614.900 702.700 897.900 868.600 897.900 1.035.000 – 1.171.000

6. táblázat: kivonat az EN ISO 20898-2 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák)

A vizsgálati erő (FP) a vizsgálati feszültség (Sp) (DIN EN Ahhoz, hogy a szereléstechnika modern eljárásaival meg-
20898 2. rész) és a névleges feszültség-keresztmetszet (As) húzott csavaroknál a menetszakadás veszélyét elkerüljük, a
segítségével a következőképpen számítható ki: Fp = As × Sp csavaroknak és az anyáknak ugyanolyan a szilárdsági osztá-
lyúnak kell lenniük. Ezenkívül egy ilyen csavarkötés teljesen
A névleges feszültség-keresztmetszet a következőképpen terhelhető.
számítható ki:
( Megjegyzés:
As =
π
4 ( d2 + d3
2
2

Általában érvényes, hogy az alacsonyabb szilárdsági osztályú

anyák helyett a magasabb szilárdsági osztályú anyák hasz-
A képlet jelentése:
nálhatók. Ez a folyási határ fölötti vagy a vizsgálati feszültség
d2 a külső menet középátmérője (névleges méret)
fölötti terheléseknek kitett csavaranya kötés (nyúló csavar)
d3 a külső menet gyártási profiljának magátmérője (névleges
esetében ajánlatos megoldás.
méret)
H
d3 = d1 –
6
ahol
d1 a külső menet alapprofiljának magátmérője
H = a menet profil-háromszögének magassága

1.5 Csavarok és anyák párosítása

Szabály:
A 8.8 szilárdsági osztályú csavarhoz az anyát is a 8-as szilárd-
sági osztályból kell kiválasztani.

16.17 16
 INFO
INFÓ

Csavarok és anyák párosítása (névleges magasságok ≥ 0,8 D)

Az anya szilárdsági Hozzátartozó csavar Anya

osztálya 1. típus 2. típus
Szilárdsági osztály Menettartomány Menettartomány
4 3.6 4.6 4.8 > M16 > M16 –
5 3.6 4.6 4.8 ≤ M16 ≤ M39 –
5.6 5.8 ≤ M39
6 6.8 ≤ M39 ≤ M39 –
8 8.8 ≤ M39 ≤ M39 > M16 ≤ M39
9 9.8 ≤ M16 – ≤ M16
10 10.9 ≤ M39 ≤ M39 –
12 12.9 ≤ M39 ≤ M16 ≤ M39

7. táblázat: kivonat az EN ISO 20898 2. részéből

1.5.1 Acél anyákra vonatkozó megjegyzések
8.8-as szilárdsági osztályba tartozó csavart 8-as vagy
magasabb szilárdsági osztályba tartozó anyával párosítva
használjunk. Az ilyen csavarkötések a csavar folyási határáig
terhelhetők.
Korlátozott terhelhetőségű – pl. 04-es, 05-ös szilárdsági osztá-
lyba tartozó – anyák esetén a DIN EN 20898-2 szabvány által
előírt vizsgálati erők érvényesek (ld. alábbi táblázat); a 14H,
22H keménységi értékkel bíró anyák kivételek.
1.5.2 A ≥ 0,5 d és < 0,8 d névleges magasságú
anyák szilárdsága
(a DIN EN 20898, 2. része alapján)
Ha az anyát olyan csavarokkal használjuk, amelyek az
anyákénál magasabb szilárdsági osztályba tartoznak, fennáll
a menet elnyíródásának veszélye.
Az alábbi táblázatban feltüntetett irányértékek mindig a meg-
adott szilárdsági osztályra vonatkoznak.

Anyák szilárdsági Anya vizsgálati A csavarokban meglévő minimális feszültségi értékek elnyíródás előtt;
osztálya feszültsége a párosított csavarok szilárdsági osztálya N/mm2-ben
N/mm2 6.8 8.8 10.9 12.9
04 380 260 300 330 350
05 500 290 370 410 480

8. táblázat: kivonat a DIN EN 20898 szabvány 2. részéből

Korlátozott terhelhetőségűek a DIN 934 szabvány szerinti
anyák is, ha I8I, valamint I4I, I5I, I6I, I9I, I10I, I12I jelölésűek.
Ilyenkor a 8.8-as szilárdsági osztályú csavarok DIN 934 (névl.
magasság kb.0,8 x d) anyákkal való kombinált használa-
takor nem terhelhető a kötés a csavar folyási határáig. Az
ilyen anyák megkülönböztető jelölésére a 8-as helyett a I8I
(függőleges vonal a 8-as előtt és után is) jelölést használjuk.
1.6 Menetes csapok mechanikai tulajdonságai
(a DIN EN ISO 898 szabvány 5. része alapján)
A mechanikai tulajdonságok olyan menetes csapok és
hasonló – menetes, szakító igénybevételnek nem kitett –
rögzítőelemekre vonatkoznak, amelyek ötvözött és nem
ötvözött acélból készülnek.

16 16.18
 INFÓ

Mechanikus tulajdonság Szilárdsági osztály1)

14H 22 H 33 H 45H
Vickers keményság HV min. 140 220 330 450
max. 290 300 440 560
Brinell keménység HB, F = 30 D2 min. 133 209 314 428
max. 276 285 418 532
Rockwell keménység HRB min.  75  95
max. 105
Rockwell keménység HRC min.  30  33  45
max.  44  53
Felületi keménység HV 0,3 320 450 580
1)
A 14H, 22H és 33H szilárdsági osztályok a belső hatlapú menetes csapokra nem érvényesek.

9. táblázat: kivonat a DIN EN ISO 898-5 szabványból

1.7 Csavarok és anyák jelölése Belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok:

Hatlapfejű csavarok: A belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok gyártói jellel és
A hatlapfejű csavarok gyártói jellel és szilárdsági osztállyal szilárdsági osztállyal való megjelölése a ≥ 8.8 szilárdsági osz-
való megjelölése minden szilárdsági osztályra és a d ≥ 5 mm tályokra és a d ≥ 5 mm menetátmérőjű csavarokra kötelező.
névleges menetátmérőjű csavarokra kötelező.

A csavar jelölését ott kell elhelyezni, ahol azt a csavar formája

megengedi.

H ábra: P élda a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok

jelölésére

G ábra: Példa a hatlapfejű csavarok jelölésére

16.19 16
 INFO
INFÓ

Anyák jelölése

Szilárdsági osztály 04 05 4 5 6 8 9 10 12
Jelölés 04 05 4 5 6 8 9 10 12

10. táblázat: Anyák jelölése a DIN EN 20898 2. rész szerint

Csökkentett terhelhetőségű csavarok jelölése
Csökkentett terhelhetőségű csavarok esetén a már ismert
szilárdsági osztály jelölés elé egy „0“ (nulla) jelölést teszünk.
8 A számjegyek közti pontot nem is kötelező ilyenkor kitenni.
Pl. „8.8“ -> „08.8” vagy „088” is helyes jelölés. Ez a jelölés
8 minden szilárdsági osztályra érvényes.

I ábra: P élda a szilárdsági osztály jelzőszámával történő

megjelölésre

A hatlapú anyák gyártói jellel és szilárdsági osztállyal való

megjelölése minden szilárdsági osztály és a M5 ≤ menet
esetén kötelező.
A hatlapú anyákat a felfekvő felületen vagy az egyik kulcsfe-
lületen bemélyítve vagy a peremen kiemelve kell megjelölni.
A kiemelt jelölések nem nyúlhatnak túl az anya felfekvő
felületén.
A szilárdsági osztály jelzőszámának alternatív megjelölése az
óramutató rendszer segítségével is történhet
(a további információkat lásd a DIN EN 20898 2. részében).

1.8 Collmenet átszámítási táblázatok (coll/mm)

Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4" 7/8" 1" 1.1/4"
mm 6,3 7,9 9,5 11,1 12,7 15,9 19,1 22,2 25,4 31,8

Coll 1.1/2" 1.3/4" 2" 2.1/4" 2.1/2" 2.3/4" 3" 3.1/2" 4"
mm 38,1 44,5 50,8 57,1 63,5 69,9 76,2 88,9 102,0

Az 1”-ra eső csavarmenetek száma (UNC/UNF)

O-Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4"

Csavarmenetek UNC 20 18 16 14 13 11 10
Csavermenetek UNF 28 24 24 20 20 18 16

11. táblázat: Menetemelkedés értékek, UNC/UNF csavarok

16 16.20
 INFÓ

2. ROZSDA- ÉS SAVÁLLÓ KÖTŐELEMEK

2.1 Mechanikai tulajdonságok Példa:
Rozsdamentes csavarokra és anyákra a DIN EN ISO 3506 A2–70
szabvány érvényes. Sokféle rozsdamentes csavar létezik, A à ausztenites acél
amely a három acélcsoportba (ausztenites, ferrites és marten- 2 à ötvözés típusa az A csoporton belül
zites) van besorolva, de ezek közül az ausztenites acél terjedt 70 à Szakítószilárdság, min. 700 N/mm2, hidegen szilárdított
el a legjobban.

Az acélcsoportokat és a szilárdsági osztályokat négyjegyű

betű- és számkombinációval jelölik.

Acélcsoport Ausztenites Martenzites Ferrites

Acélfajta A1 A221 A3 A423 A5 C1 C4 C3 F1

Szilárdsági osztályok
Csavarok,
Anyák (1-es típus) 50 70 80 50 70 110 50 70 80 45 60

Alacsony anyák 025 035 040 025 035 055 025 035 040 020 030

puha hidegen nagy- puha nemesített puha nemesített nemesített puha hidegen
szilárdított szilárd- szilárdított
ságú

Az ausztenites acélcsoportok jellemzői (az ISO 3506 szabvány szerint)

Acélcsoport Kémiai alkotóelemek %-ban (maximum értékek)

C Si Mn P S Cr Mo Ni Cu
A1 0,12 1 6,5 0,2 0,15–0,35 16–19 0,7 5–10 1,75–2,25
A2 0,1 1 2 0,05 0,03 15–20 – 8–19 4
A3 0,08 1 2 0,045 0,03 17–19 – 9–12 1
A4 0,08 1 2 0,045 0,03 16–18,5 2–3 10–15 4
A5 0,08 1 2 0,045 0,03 16–18,5 2–3 10,5–14 1
Az A3 és A5 osztályú acélok a titán, nióbium vagy tantál alkotóelemeknek köszönhetően ellenállnak a kristályközi korróziónak.

Ausztenites acélok kémiai összetevői (az ISO 3506 szabvány alapján)

16.21
 INFÓ

A legfontosabb rozsdamentes acélok és azok összetétele

Szerkesztett anyag Szerk. anyag C Si Mn Cr Mo Ni Altri

megnevezés száma % ≤% ≤% % % % %
A1 X 8 Cr Ni S 18-9 1.4305 ≤ 0,10 1,0 2,0 17,0 ÷ 19,0 – 8 ÷ 10 S 0,15 ÷
0,35
A2 X 5 Cr Ni 1810 1.4301 ≤ 0,07 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 8,5 ÷ 10 –
X 2 Cr Ni 1811 1.4306 ≤ 0,03 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 10 ÷ 12,5 –
X 8 Cr Ni Ti 19/10 1.4303 ≤ 0,07 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 10,5 ÷ 12 –
A3 X 6 Cr Ni Ti 1811 1.4541 ≤ 0,10 1,0 2,0 17,0 ÷ 19,0 – 9,0 ÷ 11,5 Ti ≥ 5 X % C
A4 X 5 Cr Ni Mo 1712 1.4401 ≤ 0,07 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 10,5 ÷ 13,5 –
X 2 Cr Ni Mo 1712 1.4404 ≤ 0,03 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 11 ÷ 14 –
A5 X 6 Cr Ni Mo Ti 1712 1.4571 ≤ 0,10 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 10,5 ÷ 13,5 Ti ≥ 5 X % C
15. táblázat: Szokásos rozsdamentes acélok és azok kémiai összetétele

A1 acélfajta
Az A1 acélfajta speciálisan a forgácsoló megmunkálásra
készül. A magas kéntartalom miatt az ilyen acélfajtájú acélok
kevésbé korrózióállók, mint a normál kéntartalmú megfelelő
acélok.
A2 acélfajta
Az A2 fajtájú acélok a leggyakrabban használt rozsdamentes
acélok. Ezeket konyhaberendezésekhez és a vegyipari készülé-
kekhez használják. Az ilyen acélfajtájú acélok nem alkalmasak
nem oxidálódó savban és klórt tartalmazó közegekben,
pl. úszómedencében és tengervízben történő használatra.
A3 acélfajta
Az A3 fajtájú acélok titán, esetleg nióbium, tantál adalé-
kokkal stabilizált, az A2 acélok tulajdonságaival rendelkező,
rozsdamentes acélok (kristályközi korrózió ellen stabilizálva,
pl. a hegesztés után).
A5 acélfajta
Az A5 fajtájú acélok stabilizált, az A4 fajtájú acélok tulajdon-
ságaival rendelkező, „saválló acélok“ (lásd az A3 acélokat is).
2.1.1 Rozsdamentes csavarok szilárdsági
felosztása
A kötőelemekre ajánlott acélfajtákat a DIN ISO 3506
szabvány tartalmazza. Ezek közül főleg az A2 ausztenites
acélt használják. Fokozott korróziós igénybevételeknél ezzel
szemben az A4 acélcsoportba tartozó krómnikkel acélokat
használják.
Az ausztenites acélból készült csavarkötések méretezésénél
a következő 16. táblázat mechanikai szilárdsági értékeit kell
alapul venni.

A4 acélfajta
Az A4 fajtájú acélok Mo-ötvözésű „saválló acélok“, amelyek
sokkal jobb korrózióállósági tulajdonságúak. Az A4 fajtájú
acélt nagy mennyiségben használják a cellulóz-iparban, mivel
ezt az acélfajtát fővő kénsavakhoz fejlesztették ki (ezért
a „saválló“ megnevezés), és bizonyos mértékben klorid-tar-
talmú környezethez is alkalmas. Az A4 acélfajtát gyakran
használják az élelmiszeriparban és a hajógyárakban is.

16.22
 INFÓ

Az ausztenites acélcsoportokba tartozó kötőelemek mechanikai tulajdonságai

Acélcsoport Acélminőség Szilárdsági Átmérő-­ Csavarok

osztály tartomány Szakítószilárdság 0,2%-nyúlási határ Szakadási nyúlás
Rm1) Rp 0,21) A2)
MPa min. MPa min. mm min.
Ausztenites A1, A2, A3, A4 50 ≤ M39 500 210 0,6 d
és A5 70 < M243) 700 450 0,4 d
80 < M243) 800 600 0,3 d
1)
A húzó feszültség a feszültség-keresztmetszetre vonatkoztatva van kiszámítva (lásd az A mellékletet vagy az EN ISO 3506-1 szabványt).
2)
A szakadási nyúlást a 6.2.4 szerint a csavar mindenkori hosszán és nem a lemunkált próbatesteken kell meghatározni. d a névleges átmérő.
3)
A d > 24 mm névleges menetátmérőjű kötőelemekre vonatkozó mechanikai tulajdonságokról a felhasználónak és a gyártónak meg kell állapodnia. Ezeket az elemeket
a táblázat szerinti acélfajtával és szilárdsági osztállyal kell megjelölni.

16. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez

A nyúlási határ (Rp0,2) meghatározása a DIN EN ISO 3506-1 2.1.3 Rozsdamentes csavarok tulajdonságai
szabvány előírásai szerint, teljes csavarokon végzett szakí- magas hőmérsékleteken
tópróba alapján történik, mivel a szilárdsági tulajdonságok
részben a hidegalakítás következményei. 2.2 A2 és A4 acélok korrózióállósága
A rozsdamentes és saválló acélok, mint pl. az A2 és A4 az
2.1.2 Folyási határterhelések száras csavarokhoz „aktív“ korrózióvédelem kategóriájába tartoznak.
Az ausztenites krómnikkel acélok nem edzhetők. Magasabb
folyási határt csak hidegkeményedéssel lehet elérni, ami A rozsdamentes nemesacélok legalább 16% krómot (Cr)
hidegalakítás (pl. menethengerlő görgővel) miatt következik tartalmaznak, és ellenállnak az oxidáló agresszív szereknek.
be. A DIN EN ISO 3506 szerinti menetes csapok folyási határ­ A magasabb Cr-tartalom és a további ötvöző elemek, mint
terhelései a 17. táblázatban találhatók. pl. nikkel (Ni), molibdén (Mo), titán (Ti) vagy nióbium (Nb)
javítják a korrózióállóságot. Ezek az adalékok a mechanikai
Névleges átmérő DIN EN ISO 3506 szerinti A2 és tulajdonságokat is befolyásolják. Más ötvöző elemeket, pl.
A4 ausztenites acélok folyási
határterhelései N-ban nitrogént (N) vagy ként (S) csak a mechanikai tulajdonságok
Szilárdsági osztály 50 70 vagy a forgácsoló megmunkálás jobbítása érdekében adnak
M5   2.980   6.390 hozzá az anyaghoz.
M6   4.220   9.045
M8   7.685  16.470 Az ausztenites acélokból készült kötőelemek általában nem
M10  12.180  26.100 mágnesezhetők, a hidegalakítás után azonban bizonyos
M12  17.700  37.935 mértékű mágnesezhetőség lehetséges. De ez nem befolyásolja
M16  32.970  70.650 a korrózióállóságot. A hidegszilárdítás okozta mágnesezhe-
M20  51.450 110.250 tőség odáig mehet, hogy az acél alkatrész hozzátapadhat a
M24  74.130  88.250 mágneshez.

M27  96.390 114.750

M30 117.810 140.250
17. táblázat: Folyási határterhelések DIN ISO 3506 szerinti
száras csavarokhoz

16.23

Figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban egy sor eltérő
korróziófajta léphet fel. A következőkben a rozsdamentes
nemesacélnál leggyakrabban előforduló korróziófajtákat
soroljuk fel, és az alábbi J ábrán egy példát mutatunk be:
a Felületi korrózió, pontkorrózió
b Kontaktkorrózió
c Feszültségkorrózió
d Mechanikai hatások
K ábra: A csavarkötéseknél leggyakrabban előforduló korró-
ziófajták ábrázolása
2.2.1 Felületi vagy eróziós korrózió
Az eróziós korróziónak is nevezett egyenletes felületi korrózió­
nál a felület a korrodáló hatás következtében egyenletesen
és fokozatosan lekopik. Ez a korróziófajta a szerkezeti anyag
gondos kiválasztásával megakadályozható.
A gyártóművek laborkísérletek alapján megjelentettek olyan
ellenállósági táblázatokat, amelyek fontos tudnivalókat
tartalmaznak az acélfajták viselkedéséről különböző hőmér-
sékleteken és koncentrációknál az egyes közegekben (lásd a
2.2.5. szakaszt).
2.2.2 Pontkorrózió
A pontkorróziót felületi korróziós kopás jelzi, amit további mé-
lyedés- és lyukképződés kísér. Ennek során a passzív rétegen
helyenként áthatol a korrózió.
A klórtartalmú hatóközeggel érintkező rozsdamentes nemes­
acélnál különálló, a szerkezeti anyagot tűszúrásszerűen
16.24
INFÓ
roncsoló pontkorrózió alakul ki. Lerakódások és rozsda miatt
is kialakulhat a pontkorrózió. Ezért minden kötőelemet
rendszeres időközönként meg kell tisztítani a maradékoktól és
lerakódásoktól.
Az A2 és A4 minőségű ausztenites acélok jobban ellenállnak a
pontkorróziónak, mint a ferrites krómacélok.
Az ellenállóképesség mértékének felosztása különböző
csoportokba
Ellenálló­ Értékelés Súlyveszteség
képesség g/m2h-ban
A teljesen ellenálló < 0,1
B gyakorlatilag ellenálló 0,1–1,0
C kevésbé ellenálló 1,0–10
D nem ellenálló > 10
22. táblázat
2.2.3 Kontaktkorrózió
Kontaktkorrózió akkor jön létre, ha két különböző összetételű
szerkezeti elem fémesen érintkezik, és elektrolit formájában
nedvesség is jelen van. Ennek során a kevésbé nemes elemet
támadja meg és teszi tönkre a korrózió.
A kontaktkorrózió megakadályozása érdekében figyelembe
kell venni a következő pontokat:
• Az érintkezési helyen szigetelni kell a fémeket pl. gumival,
műanyagokkal vagy festéssel, hogy érintkezési áram ne
folyhasson.
• Lehetőség szerint kerülni kell a nem azonos minőségű
anyagok párosítását. Pl. a csavarokat, anyákat és alátéteket
illeszteni kell az összekötő szerkezeti elemekhez.
• Kerülni kell a kötés érintkezését elektrolitos hatóközeggel.
à lásd a 6.8-as fejezetben is
2.2.4 Feszültségkorrózió
Ez a korróziófajta általában ipari környezetben használt,
erős mechanikai húzó- és hajlító terhelésnek kitett szerkezeti
elemeknél lép fel. A hegesztéskor keletkező önfeszültségek is
okozhatnak feszültségkorróziót.
 INFÓ

A klorid-oldatokban jelentkező feszültségkorrózióval szemben 2.2.5 A2 és A4 acélok kapcsolata korrózív

különösen érzékenyek az ausztenites acélok. A hőmérséklet
jelentősen befolyásolja a korróziót. Kritikus hőmérsékletként
az 50 °C említhető.
közegekkel
A következő táblázatban áttekintést adunk az A2 és A4
minőségű acélok különböző korrózív közegekkel szembeni
ellenálló­képességéről. A megadott értékek csak kiindulási
pontként szolgálnak, de jó lehetőséget kínálnak az össze­
hasonlításra.

Az A2 és A4 minőségű csavarok kémiai ellenálló-képességének áttekintése

Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4

Aceton mind mind A A
Etiléter – mind A A
Etilalkohol mind 20 A A
Hangyasav 10% 20 A A
forrásban B A
Ammoniák mind 20 A A
forrásban A A
Mindenfajta benzin – mind A A
Benzoesav mind mind A A
Benzol – mind A A
Sör – mind A A
Kéksav – 20 A A
Vér – 20 A A
Bonderoldat – 98 A A
Klór: s záraz gáz – 20 A A
nedves gáz mind D D
Kloroform mind mind A A
Krómsav 20 A A
10% tiszta forrásban C B
20 B B
50% tiszta forrásban D D
Előhívó (fénykép) – 20 A A
Ecetsav 10% 20 A A
forrásban A A
Zsírsav technikai 150 A A
180 B A
200–235 C A
Gyümölcslevek – mind A A
Csersav mind mind A A
Glicerin konc. mind A A
Ipari levegő – – A A
Káliumpermanganát 10% mind A A
Mésztej – mind A A
Széndioxid – – A A
Rézacetát – mind A A
Réznitrát – – A A
Rézszulfát mind mind A A

16.25
 INFÓ

Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4

Magnéziumszulfát kb. 26% mind A A
Tengervíz – 20 A A
Metilalkohol mind mind A A
Tejsav mind A A
1,5% 20 A A
10% forrásban C A
Nátriumkarbonát hideg telített mind A A
Nátriumhidroxid 20 % 20 A A
forrásban B B
50% 120 C C
Nátriumnitrát – mind A A
Nátriumperklorát 10% mind A A
Nátriumszulfát hideg telített mind A A
Gyümölcs – – A A
Olajok (ásványi és növényi) – mind A A
Oxálsav 10% 20 B A
forrásban C C
50% forrásban D C
Petróleum – mind A A
Fenol tiszta forrásban B A
Foszforsav forrásban A A
10% 20 A A
50% forrásban C B
20 B A
80% forrásban D C
20 B A
konc. forrásban D D
Higany – 50-ig A A
Higanynitrát – mind A A
Szalicilsav – 20 A A
Salétromsav 40%-ig mind A A
50% 20 A A
forrásban B B
90% 20 A A
forrásban C C
Sósav 0,2% 20 B B
50 C B
2% 20 D D
50 D D
10%-ig 20 D D
1% kénsav 70%-ig B A
forrásban B B
2,5% 70-ig B A
forrásban C C
5% 20 B A
> 70 B B
10% 20 C B
70 C C
60% mind D D
Kénessav vizes oldat 20 A A
Kéndioxid – 100–500 C A
900 D C
Kátrány – forró A A
Bor – 20 és forró A A

16.26
 INFÓ

Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4

Borsav 10%-ig 20 A A
forrásban B A
100% felett 20 A A
50%-ig forrásban C C
75% forrásban C C
Citromlé – 20 A A
Citromsav mind A A
10%-ig 20 A A
50% forrásban C B
Cukoroldat – mind A A

Idegen rozsda
Az idegen rozsda valamely szénacélnak („normál acél“)
a nemes­acél felületre erősen rátapadó részecskéje, amely
azután oxigén hatására rozsdává alakul át. Ha ezeket a helye-
ket nem takarítják le és nem távolítják el, akkor ez a rozsda
nemes­acélnál is elektrokémiai pontkorróziót idézhet elő.

Idegen rozsda az alábbiak miatt keletkezhet:

• Rozsdás tárgyaknak nemesacél felülettel történő
érintkezése.
• Sarokköszörűvel vagy csiszolóporral végzett munkáknál
vagy hegesztési munkáknál kirepülő szikrák.
• Rozsdával kevert víz lecsepegése nemesacél felületre.
• Olyan szerszámok használata, amelyekkel előzőleg
szénacélt munkáltak meg.

16.27
 INFÓ

Herkunfszeichen
Származási jel

XYZ
XYZ A2-70

A2-70
A2-70 XYZ

A4
Alternative jelölés
Alternatív Kennzeichnung
belsô-
Szilárdsági
Stahlgruppe
Acélcsoport Festigkeitsklasse für Zylinderschrauben
kulcsnyílású hengeres
osztály
mit Innensechskante
fejû csavarokhoz

XYZ

A2-70

XYZ
Kennzeichnung
Olyan csavarokvon Schrauben,
jelölése, melyek
die aufgrundkialakításuk
geometriai ihrer Geometriekövetkeztében
die Anforderungen an die
nem teljesítik a szakítószilárdságra
Zug- oder Torsionsfestigkeit
vonatkozó követelményeket – pl. ala-
nicht erfüllen
csony hengeresz.B. fejû
niedrige Zylinderköpfe
csavarok
A2

L ábra: kivonat a DIN EN ISO 3506-1 szabványból

2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelölése
A rozsdamentes csavarok és anyák jelölésének tartalmaz-
nia kell az acélcsoportot és a szilárdsági osztályt, valamint
a gyártói jelet.
Csavarok jelölése a DIN ISO 3506-1 szerint
A hatlapfejű és a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarokat
M5 névleges átmérő fölött a jelölési rendszernek megfelelően
egyértelműen meg kell jelölni. A jelölést lehetőség szerint
a csavarfejen kell elhelyezni.
Anyák jelölése a DIN EN ISO 3506-2 szerint
Az anyákat 5 mm névleges menetátmérő fölött a jelölési rend-
szernek megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.
A jelölés csak az egyik felfekvő felületen megengedett, és azt
csak bemélyítve szabad elhelyezni. A jelölés a kulcsfelületen is
megengedett.
XYZ
XYZ

A2-50

Festigkeitsklasse nur bei

Szilárdsági osztály
Muttern geringer csak alacsony szilárd-
Festigkeit
ságú anyáknál (lásd 3.2.3 szakasz
(siehe Abschnitt 3.2.3)

M ábra: kivonat a DIN EN ISO 3506-2 szabványból

16.28
 INFÓ
3. DIN-ISO INFORMÁCIÓK
MŰSZAKI SZABVÁNYOSÍTÁS – ÁTÁLLÁS AZ ISO SZABVÁNY-RA
3.1 Szabályzat
A műszaki szabványosítás a műszaki területen végzett
egységesítési munka, amelyet az érdekelt csoportok közösen
végeznek. Célja a fogalmak, termékek és eljárások stb. meg-
határozása, rendezése és egységesítése a technika területén.
Ezáltal pl. a különböző konstrukciókhoz optimális megoldások
találhatók, miközben a szükséges szerkezeti elemek megren-
delése igencsak jelentően leegyszerűsödik.
Ezt az egységesítési munkát Németországon belül a múltban
nemzeti szinten a Német Szabványosítási Intézet (DIN) végezte.
Ezenkívül regionális szinten léteznek a Európai Szabványok
(EN szabványok), valamint nemzetközi szinten az ISO szabvá-
nyok, amelyeket a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ad ki.
A Nemzeti Szabványokat (DIN) messzemenőkig nemzet-
közi / európai szabványok váltják / váltották fel. A DIN szab-
ványokat a továbbiakban csak olyan termékekre alkalmazzák,
amelyekre nincs ISO vagy EN szabvány.
A Nemzetközi Szabványok (ISO) az 1946-ban alapított
ISO feladata és célkitűzése értelmében a műszaki szabályok
világméretű egységesítését szolgálják, ezáltal egyszerűsítik az
árucserét, és megszüntetik a kereskedelmi akadályokat.
Az Európai Szabványok (EN) célja a műszaki szabályok
és törvények harmonizálása az 1995.1.1. óta megvalósult
közös európai belső piacon (EU/EGK). Alapvető célkitűzés,
hogy a meglévő ISO szabványokat amennyire lehetséges
EN szabványként változatlan formában átvegyék. Az ISO és
az EN szabványok közötti különbség abban áll, hogy az EN
szabványokat az Európai Tanács határozata értelmében a
tagországokban nemzeti szabványként haladéktalanul és
változatlanul át kell venni és be kell vezetni – és a megfelelő
nemzeti szabványt ezzel egy időben vissza kell vonni.
3.1.1 Termékmegnevezések és termékmódosítások
Az európai szabványok bevezetését gyakran áttekinthetetlennek
és kaotikusnak nevezik. Ez azonban, alaposabban megnézve,
nincs így. Sok DIN szabvány alapul szolgált az ISO szabványok-
hoz. A régi DIN szabványok az új ISO szabványokra változtak.
16.29
Ha egy ISO szabványt változtatás nélkül átvesznek a nemzeti
szabványelőírásokba, akkor a nemzeti szabvány ugyanolyan
elnevezést kap, mint a megfelelő ISO szabvány. Egy ISO
szerinti csavaranya elnevezése ennek megfelelően az egész
világon ISO 4032-M 12-8.
Alapjában véve sok esetben nem lehet „DIN-ről ISO-ra“ való
átállásról beszélni, mert az ISO szabványok a múltban már
sok DIN szabványt átvettek. Az egyes szabványelőírások har-
monizálásánál változik ugyan néhány elnevezés, de magukon
a termékeken nem sok minden változik.
Időközben az ISO szabványoknak az európai szabályzatba
(EN) való átvételénél a 20-ezres számot hozzáadták az ISO
számhoz (pl. DIN EN ISO 24034). Ezt a jelölési rendszert
azonban néhány évvel ezelőtt ismét megszüntették és a most
szokásos „DIN EN ISO . . .“ formával helyettesítették.
Az elnevezés-módosítások a gyártási dokumentációk és
a rendelési adattárak tekintetében bizonyára nagyon bos�-
szantóak, mivel ezeket előbb-utóbb meg kell változtatni. Egy
dologgal azonban tisztában kell lennünk: Minél gyorsabban
megvalósítjuk az európai szabványok megfelelőségét, annál
gyorsabban élvezhetjük a kereskedelmi, ill. beszerzési akadá-
lyok leküzdésének a hasznát Európán belül.
Mint ahogy említettük, sok DIN szabvány tartalma már meg-
felel az ISO szabványnak, mert azokat már akkor bevezették,
amikor az „ISO-átállás“ még nem volt aktuális.
A csavarokra és anyákra vonatkozó, nyilvánvalóan legfonto-
sabb ISO 898-1 „Kötőelemek mechanikai tulajdonságai“ c.
szabvány esetében az európaizálás után semmilyen válto-
zások nem várhatók, mivel ezt a szabványt kezdettől fogva
változatlan tartalommal átvették a német szabványgyűjte-
ménybe.
A szabályzatok harmonizálásánál az egyik, valószínűleg leg-
jelentősebb termékmódosítás mindenesetre még előttünk áll.
Ez pedig a kulcsnyílásokat érinti az összes hatlapú terméknél.
 INFÓ

Ide tartoznak az M 10, M 12 és M 14 méretű csavarok és
anyák (ezeknél a kulcsnyílások 1 mm-rel csökkennek), vala-
mint az M 22-es csavarok (2 mm-rel nagyobb kulcsnyílás).
Ezt a négy méretet leszámítva az összes többi csavarméret
már teljesen azonos az ISO szabvánnyal. Ez azt jelenti,
hogy például egy DIN 933 M 16 x 50-8.8 csavar méretét és
műszaki tulajdonságait tekintve teljesen azonos az ISO 4017
M 16 x 50-8.8 csavarral. Itt tehát csak a megnevezést kell
módosítani a gyártási dokumentációkban vagy a rendelési
adattárakban.
Ezzel szemben az ISO az új műszaki ismeretek alapján a hat-
lapú anyáknál növelte a magasságot, mert felismerték, hogy
különösen az új meghúzási eljárások alkalmazásánál a le-
szakítási szilárdságot már nem lehetett biztosítani. Ebben az
esetben a kötés már nem lenne biztonságos. Már csak ezért
is nagyon ajánlatos az ISO szabványok szerinti csavaranyák
használata.

3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás ISO-DIN összehasonlító szembeállítás

DIN ISO DIN ISO DIN ISO ISO DIN ISO DIN ISO DIN
  1 2339  931  4014  6914  7412 1051  660/661 4036   439  8673  934
  7 2338  933  4017  6915  7414 1207   84 4161  6923  8673  971
 84 1207  934  4032  6916  7416 1234   94 4762   912  8674  971-2
 85 1580  934  8673  6921  8102 1479 7976 4766   551  8676  961
 94 1234  960  8765  6923  4161 1481 7971 7040   982  8677  603
125 7089  961  8676  6924  7040 1482 7972 7040  6924  8733 7979
125 7090  963  2009  6925  7042 1483 7973 7042   980  8734 6325
126 7091  964  2010  7343  8750 1580   85 7042  6925  8735 7979
417 7435  965  7046  7343  8751 2009  963 7045  7985  8736 7978
427 2342  966  7047  7344  8748 2010  964 7046   965  8737 7977
433 7092  971-1  8673  7346 13337 2338    7 7047   966  8738 1440
438 7436  971-2  8674  7971  1481 2339    1 7049  7981  8740 1473
439 4035  980  7042  7972  1482 2341 1434 7050  7982  8741 1474
439 4036  980 10513  7973  1483 2342  427 7051  7983  8742 1475
440 7094  982  7040  7976  1479 2936  911 7072 11024  8744 1471
551 4766  982 10512  7977  8737 4014  931 7089   125  8745 1472
553 7434  985 10511  7978  8736 4016  601 7090   125  8746 1476
555 4034 1440  8738  7979  8733 4017  933 7091   126  8747 1477
558 4018 1444  2341  7979  8735 4018  558 7092   433  8748 7344
601 4016 1471  8744  7981  7049 4026  913 7093  9021 13337 7346
603 8677 1472  8745  7982  7050 4027  914 7094   440  8750 7343
660 1051 1473  8740  7983  7051 4028  915 7412  6914  8751 7343
661 1051 1474  8741  7985  7045 4029  916 7414  6915  8752 1481
911 2936 1475  8742  7991 10642 4032  934 7416  6916  8765  960
912 4762 1476  8746  9021  7093 4034  555 7434   553 10642 7991
913 4026 1477  8747 11024  7072 4035  439 7435   417 10511  985
914 4027 1481  8752 7436   438 10512  982
915 4028 6325  8734 8102  6921 10513  980
916 4029

16.30
 INFÓ

3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve az

ISO szabvány szerinti „laptávolság“ adataiban

Hatszögletű kulcsnyílások DIN ISO

M10 17 mm 16 mm
M12 19 mm 18 mm
M14 22 mm 21 mm
M22 32 mm 34 mm

3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve

3.4.1 Aktuálisan érvényes szabványok – kiadás: 1997. november / Műszaki szállítási feltételek

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
267 20. rész – DIN EN ISO 6157-2 Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek
267 21. rész – DIN EN ISO 10484 Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek
DIN ISO 225 225 DIN EN 20225 Mechanikus kötőelemek, csavarok és anyák, nincsenek
méretezés (ISO 225:1991)
DIN ISO 273 273 DIN EN 20273 Mechanikus kötőelemek átmenő furatok csavarokhoz nincsenek
(ISO 273: 1991)
DIN ISO 898 898-1 DIN EN ISO 898 1. rész Kötőelemek, csavarok mechanikai tulajdonságai nincsenek
1. rész (ISO 898-1: 1988)
267 4. rész 898-2 DIN EN 20898-2 Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, nincsenek
meghatározott vizsgálati erők (ISO 898-2: 1992)
DIN ISO 898 898-6 DIN EN ISO 898 6. rész Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, nincsenek
6.  rész meghatározott vizsgálati erők, finommenet
(ISO 898-6: 1988)
267 19. rész 6157-1 DIN EN 26157 1. rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános nincsenek
követelményekre (ISO 6157-1: 1988)
267 19. rész 6157-3 DIN EN 26157 3. rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános nincsenek
követelményekre (ISO 6157-3: 1988)
DIN ISO 7721 7721 DIN EN 27721 Süllyesztett fejű csavarok; süllyesztett fejek kialakítá- nincsenek
sa és vizsgálata (ISO 7721: 1983)
267 9. rész – DIN ISO 4042 Menetes alkatrészek – galvánbevonatok nincsenek
267 1. rész – DIN ISO 8992 Csavarokra és anyákra vonatkozó általános követel- nincsenek
mények
267 5. rész – DIN EN ISO 3269 Mechanikus kötőelemek nincsenek
Átvételi vizsgálat
267 11. rész – DIN EN ISO 3506 Rozsdamentes acélból készült kötőelemek – Műszaki nincsenek
1,2,3. rész Szállítási Feltételek
267 12. rész – DIN EN ISO 2702 Acélból készült, hőkezelt lemezcsavarok – Mechanikai nincsenek
tulajdonságok
267 18. rész 8839 DIN EN 28839 Nem vasból készült kötőelemek, csavarok és anyák nincsenek
mechanikai tulajdonságai (ISO 8839: 1986)

16.31
 INFÓ

3.4.2 Metrikus kiscsavarok

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
84 1207 DIN EN 21207 Hengeres fejű hornyos csavarok; részben fejmagasság
termékosztály: A (ISO 1207: 1992) és fejátmérő
85 1580 DIN EN 21580 Lapos fejű hornyos csavarok; termékosztály: A részben fejmagasság
és fejátmérő
963 2009 DIN EN 22009 Süllyesztett fejű hornyos csavarok, forma: A részben fejmagasság
és fejátmérő
964 2010 DIN EN 22010 Süllyesztett fejű lencsefejű hornyos csavarok, részben fejmagasság
forma: A és fejátmérő
965 7046-1 DIN EN 27046-1 Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; ter- részben fejmagasság
mékosztály: A, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej) és fejátmérő
965 7046-2 DIN EN 27046-2 Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; ter- részben fejmagasság
mékosztály: A, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej) és fejátmérő
966 7047 DIN EN 27047 Süllyesztett lencsefejű kereszthornyos csavarok részben fejmagasság
(egységes fej); termékosztály: A és fejátmérő
7985 7045 DIN EN 27045 Lapos fejű kereszthornyos csavarok; részben fejmagasság
termékosztály: A és fejátmérő

3.4.3 Szegek és csapok

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
1 2339 DIN EN 22339 Kúpos szegek; edzetlen (ISO 2339:1986) I hossz süveggel együtt
7 2338 DIN EN 22338 Hengeres szegek; edzetlen (ISO 2338:1986) I hossz süveggel együtt
1440 8738 DIN EN 28738 Alátétek csapokhoz; termékosztály: A részben külső átmérő
(ISO 8738: 1986)
1443 2340 DIN EN 22340 Fej nélküli csapok (ISO 2340:1986) nincsenek
1444 2341 DIN EN 22341 Fejes csapok (ISO 2341:1986) nincsenek
1470 8739 DIN EN 8739 Hengeres hasított szegek bevezető véggel nincsenek
(ISO 8739:1997)
1471 8744 DIN EN 8744 Kúpos hasított szegek (ISO 8744:1997) nincsenek
1472 8745 DIN EN 8745 Hasított illesztőszegek (ISO 8745:1997) nincsenek
1473 8740 DIN EN 8740 Hengeres hasított szegek leélezéssel nincsenek
(ISO 8740:1997)
1474 8741 DIN EN 8741 Dugós hasított szegek (ISO 8741:1997) nincsenek
1475 8742 DIN EN 8742 Rovátkolt keresztszegek nagyobb nyíróerők
– a hossz 1/3-a behasítva (ISO 8742:1997)
1476 8746 DIN EN 8746 Hasított félgömbfejű szegek (ISO 8746:1997) nincsenek
1477 8747 DIN EN 8747 Hasított süllyesztett fejű szegek (ISO 8747:1997) nincsenek
1481 8752 DIN EN 8752 Feszítő szegek; hornyolt (ISO 8752:1997) Az élletörés szöge törölve
6325 8734 DIN EN 8734 Hengeres szegek; edzett (ISO 8734:1997) A/B alak megszűnt
7977 8737 DIN EN 28737 Kúpos szegek menetes csappal; edzetlen nincsenek
(ISO 8737:1986)
7978 8736 DIN EN 28736 Kúpos szegek belső menettel; edzetlen nincsenek
(ISO 8736:1986)
7979 8733 DIN EN 8733 Hengeres szegek belső menettel; edzetlen nincsenek
(ISO 8733:1997)
7979 8735 DIN EN 8735 Hengeres szegek belső menettel; edzett nincsenek
(ISO 8735:1997)

16.32
16.32
 INFÓ

3.4.4 Lemezcsavarok

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
7971 1481 DIN ISO 1481 Laposfejű hornyos lemezcsavarok részben fejmagasság
(ISO 1481: 1983) és fejátmérő
7972 1482 DIN ISO 1482 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság
és fejátmérő
7973 1483 DIN ISO 1483 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej részben fejmagasság
és fejátmérő
7976 1479 DIN ISO 1479 Hatlapfejű lemezcsavarok teilweise Kopfhöhe
7981 7049 DIN ISO 7049 Kereszthornyos lemezcsavarok, lencsefej részben fejmagasság
és fejátmérő
7982 7050 DIN ISO 7050 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság
és fejátmérő
7983 7051 DIN ISO 7051 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett részben fejmagasság
lencsefej és fejátmérő

3.4.5 Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
439 T1 4036 DIN EN 24036 Hatlapú anya leélezés nélkül (ISO 4036: 1979) 4 kulcsnyílás
439 T2 4035 DIN EN 24035 Hatlapú anya leélezéssel (ISO 4035: 1986) 4 kulcsnyílás
555 4034 DIN EN 24034 Hatlapú anyák; termékosztály: C Anyamagasság és
4 kulcsnyílás
558 4018 DIN EN 24018 Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás
601 4016 DIN EN 24016 Hatlapfejű csavar anyával 4 kulcsnyílás
931 4014 DIN EN 24014 Hatlapfejű csavar szárral 4 kulcsnyílás
933 4017 DIN EN 24017 Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás
934 ISO-Typ 1 4032 DIN EN 24032 Hatlapú anya metrikus szabványmenettel Anyamagasság és
4 kulcsnyílás
934 ISO-Typ 1 8673 DIN EN 28673 Hatlapú anya metrikus finommenettel Anyamagasság és
4 kulcsnyílás
960 8765 DIN EN 28765 Hatlapfejű csavarok szárral és metrikus finom- 4 kulcsnyílás
menettel
961 8676 DIN EN 28676 Hatlapfejű csavarok 10.9, tövigmenetes 4 kulcsnyílás

3.4.6 Hernyócsavarok

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
417 7435 DIN EN 27435 Hernyócsavarok horonnyal és csapos véggel nincsenek
(ISO 7431: 1983)
438 7436 DIN EN 27436 Hernyócsavarok horonnyal és vágóéllel nincsenek
(ISO 7436: 1983)
551 4766 DIN EN 24766 Hernyócsavarok horonnyal és kúpos véggel nincsenek
(ISO 4766: 1983)
553 7434 DIN EN 27434 Hernyócsavarok horonnyal és csúcsos véggel nincsenek
(ISO 7431: 1983)
913 4026 DIN 913 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok kúpos nincsenek
véggel

16.33
 INFÓ

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve Cím Módosítások

DIN EN
914 4027 DIN 914 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csúcsos nincsenek
véggel
915 4028 DIN 915 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csapos nincsenek
véggel
916 4029 DIN 916 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok vágóéllel nincsenek

3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál és hatlapú anyáknál

Névl. méret d Kulcsnyílás s Anyamagasság m min. – max.

Kerülendő DIN ISO DIN 555 ISO 4034 DIN 934 ISO 4032 (NM)
méretek ISO-1 típus 8673 (FM)
ISO-1 típus
M1 2,5 – – 0,55–0,8 0,55–0,8 –
M1,2 3 – – – 0,75–1 –
M1,4 3 – – – 0,95–1,2 –
M1,6 3,2 – – 1,05–1,3 1,05–1,3
M2 4 – – 1,35–1,6 1,35–1,6
M2,5 5 – – 1,75–2 1,75–2
M3 5,5 – – 2,15–2,4 2,15–2,4
(M3,5) 6 – – 2,55–2,8 2,55–2,8
M4 7 – – 2,9–3,2 2,9–3,2
M5 8 3,4–4,6 4,9–5,6 3,7–4 4,4–4,7
M6 10 4,4–5,6 4,6–6,1 4,7–5 4,9–5,2
(M7) 11 – – – 5,2–5,5 –
M8 13 5,75–7,25 6,4–7,9 6,14–6,5 6,44–6,8
M10 17 16 7,25–8,75 8–9,5 7,64–8 8,04–8,4
M12 19 18 9,25–10,75 10,4–12,2 9,64–10 10,37–10,8
(M14) 22 21 – 12,1–13,9 10,3–11 12,1–12,8
M16 24 12,1–13,1 14,1–15,9 12,3–13 14,1–14,8
(M18) 27 – 15,1–16,9 14,3–15 15,1–15,8
M20 30 15,1–16,9 16,9–19 14,9–16 16,9–18
(M22) 32 34 17,1–18,9 18,1–20,2 16,9–18 18,1–19,4
M24 36 17,95–20,05 20,2–22,3 17,7–19 20,2–21,5
(M27) 41 20,95–23,05 22,6–24,7 20,7–22 22,5–23,8
M30 46 22,95–25,05 24,3–26,4 22,7–24 24,3–25,6
(M33) 50 24,95–27,05 27,4–29,5 24,7–26 27,4–28,7
M36 55 27,95–30,05 29,4–31,9 27,4–29 29,4–31
(M39) 60 29,75–32,25 31,8–34,3 29,4–31 31,8–33,4
M42 65 32,75–35,25 32,4–34,9 32,4–34 32,4–34
(M45) 70 34,75–37,25 34,4–36,9 34,4–36 34,4–36
M48 75 36,75–39,25 36,4–38,9 36,4–38 36,4–38
(M52) 80 40,75–43,25 40,4–42,9 40,4–42 40,4–42
M56 85 43,75–46,25 43,4–45,9 43,4–45 43,4–45

16.34
INFÓ

Névl. méret d Kulcsnyílás s Anyamagasság m min. – max.

(M60) 90 46,75–49,25 46,4–48,9 46,4–48 46,4–48
M64 95 49,5–52,5 49,4–52,4 49,1–51 49,1–51
>M64 – M100*6-ig – M100*6-ig –/–
Anyagmagasság-tényező m/d kb. ≤ M4 – – 0,8 0,8
M5–M39 0,8 0,83–1,12 0,84–0,93
≥ M42 ~0,8 0,8
Termékosztály C (durva) ≤ M16 = A (közepes)
> M16 = B (közepesen durva)
Menettűrés 7H 6H
Szilárdsági Magtartomány 5 6,8,10
osztály ~M5–39 M16 < d ≤ M39 = 4,5 (ISO 8673 = Sz.o. 10 ≤ M16)
Acél >M39 megállapodás szerint megállapodás szerint
Mechanikai tulajdonságok DIN 267 ISO 898 2. rész DIN 267 ISO 898 2. rész
szabvány szerint 4. rész (NM) d ≤ M39 4. rész (NM) 6. rész (FG)
NM – normál menet, FM – finommenet

16.35
 INFÓ

4. CSAVAROK ÉS ANYÁK GYÁRTÁSA

4.1 Elvi gyártási eljárások A végtermék minőségénél döntő szerepet játszik az előanyag
A kötőelemek gyártására elvileg több lehetőség is rendelke- (huzal) megválasztása és minősége. A csavargyártók általában
zésre áll. olyan tárcsákra felcsévélve kapják a huzalt, amelyek súlya
gyakran több, mint 1.000 kilogramm.
A gyakorlatban a hidegalakítási technika terjedt el. A csavarok
túlnyomó részét ezzel a technikával gyártják. De éppenséggel Ahhoz, hogy a huzalt kifogástalanul fel lehessen dolgozni
a többi eljárásnak is van létjogosultsága; a melegalakítást és a szerszámkopás minimális legyen, az normál esetben
például a nagyobb átmérő-tartományokban, a forgácsoló foszfátozva van.
alakítást pedig különleges csavaroknál és rajzos alkatrészek-
nél alkalmazzák: Egy csavar vagy egy kötőelem tervezője már a fejlesztés során
megpróbálja összhangba hozni a különböző anyagok előnyeit
és hátrányait a kötőelemmel szemben támasztott követelmé-
Csavarok és anyák gyártása nyekkel. Az anyagoknál a rozsdamentes acélok mellett meg­
különböztetünk ötvözetlen és ötvözött acélokat. Ha pl. fokozott
szilárdságokra van szükség, akkor alkatrészeket a sajtolás után
Forgácsoló Forgácsmentes
alakítás alakítás kötelező hőkezelési eljárás alá vetni ahhoz, hogy a mechanikai
tulajdonóságokat célirányosan lehessen befolyásolni

Melegalakítás Hidegalakítás Hatlapfejű csavar gyártási állapotszakaszainak

képe

N ábra: a különböző gyártási eljárások áttekintése

4.1.1 Hidegalakítás (hidegfolyatás)

A mai kötéstechnikában a kötőelemek nagy részét hideg­
folyatási eljárással állítják elő.

A kötőelem formázása többnyire többfokozatú eljárások során

zömítéssel, folyatással és redukálással vagy ezen eljárások Huzal- Elő- Közbenső Készre Kalibrálás Menet-
kombinálásával történik. A gyártás ezen módjához alkották levágás zömítés zömítés zömítés hengerlés

meg a masszív- vagy hidegalakítás fogalmat.

Normál körülmények között az anyák előállítása is hideg-
Ezt az eljárást általában nagy darabszámok esetén alkalmaz- vagy melegalakítási eljárással történik. Az, hogy a két eljárás
zák, mivel gazdasági szempontból ez a legésszerűbb. közül melyiket használják, egyrészt a nagyságtól, másrészt
a szükséges darabszámtól függ.
Az alkalmas átalakítógépek kiválasztása a kötőelem nagysá-
gától és az átalakítási fok mértékétől függ. Minél nagyobb az
átalakítási fok, annál több átalakítási fokozatra van szükség.
A hidegalakításhoz az éles sarkú átmenetek vagy a vékony
profilok kedvezőtlenek és fokozott szerszámkopáshoz
vezetnek.

16.36
 INFÓ
Anya gyártási állapotszakaszainak képe
A hidegalakítás előnyei:
• Optimális anyagkihasználás
• Igen nagy mennyiségi teljesítmény
• Nagy méretpontosság és felületminőség
• A szilárdsági tulajdonságok javulása a hidegalakítás okozta
szilárdságnövekedés miatt
• A szálak igénybevételnek megfelelő futása a sajtolt alkat-
részekben
4.1.2 Melegalakítás darabokat is hidegalakítási eljárással gyártják, hogy azután
Ezzel a gyártási eljárással főleg nagy átmérőjű, kb. M27-től
kezdve, valamint nagy hosszúságú, kb. 300 mm-től kezdve,
elemeket állítanak elő. Továbbá olyan alkatrészekről van szó,
amelyek nagyon kis darabszámuk miatt vagy nagyon nagy
átalakítási fok miatt hidegalakítás-technikával nem állíthatók
elő.
Ennél az eljárásnál a kiindulási anyagot (általában rúdanyag)
egészen vagy esetleg csak részben hevítik fel kovácsolási hő-
mérsékletre. Ez a felmelegítés teszi lehetővé, hogy bonyolult
geometriákat vagy igen nagy átalakítási fokokat is meg lehes-
sen valósítani. Egy melegalakítású alkatrész tipikus jellemzője
az érdes felületszerkezet. Melegalakításkor hidegalakítás
okozta szilárdságnövekedés nem történik.
A melegalakítás előnyei:
• Bonyolult geometriák előállítása lehetséges
• Alacsony darabszámok
• Nagy átmérők és hosszak
4.1.3 Forgácsolással történő gyártás
Forgácsolással történő gyártás alatt az olyan szokásos
megmunkálási lépések értendők, mint esztergálás, marás,
16.37
köszörülés vagy dörzsölés, csiszolás.
A kötőelemek vonatkozásában leghasználatosabb módszer az
esztergálás, azonban a hidegalakításban rejlő műszaki lehető-
ségek miatt igen nagy mértékben vesztett a jelentőségéből.
Az esztergáláskor a szerkezeti elem kívánt kontúrja eszter-
gakéssel forgácsolva kerül le a kiindulási anyagról. A kiindu-
lási anyag átmérőjét a szerkezeti elem legnagyobb átmérője
határozza meg. Általában max. 6 m hosszú rúdanyagot hasz-
nálnak. Ennél a gyártási eljárásnál a hideg vagy a melegalakí-
tással ellentétben a kiindulási anyag szálfutása elromlik.
Ez a gyártási eljárás akkor kerül alkalmazásra, ha vagy
a darabszámok nem nagyon nagyok, vagy ha az alkatrész
geometriája éles szélek, kis rádiuszok vagy akár az illesztési
méretek a hideg- vagy a melegalakítási eljárással nem
tarthatók be. Ennél a gyártási eljárásnál problémamentesen
elérhetők Ra 0,4 vagy Rz 1,7 felületi érdességek.
Igen nagy darabszámok esetén nagyon gyakran a nyers
forgácsolással történjen az utánmunkálás.
4.2 Menetvágás
Csavarok tömeggyártása során a menetet szokás szerint
formázzák vagy görgőzik. Ennél az eljárásnál a csavar 2
menetmetsző lap (lapos menetmetsző pofák) – melyek közül
az egyik fix, a másik szabad – között lesz görgőzve, melynek
során kialakul a menet (lásd a szemléltető ábrát). Ennél
a menetvágási módnál percenként több száz csap látható el
menettel. A menet rávitele általában még a nemesítés előtt
történik. Ha a menetet különleges követelmények miatt a hő-
kezelési folyamat után viszik rá, akkor véggörgőzött menetről
beszélünk.

fix menetmetsző-lap
a menet külső
átmérője
szabadon mozgó
menetmetsző-lap
További menetvágási eljárások Beszúró eljárás
Az azonos fordulatszámmal hajtott szerszámgörgőknek
azonos a forgásirányuk. A munkadarab forog, anélkül,
hogy tengelyirányban eltolódna. Ezzel az eljárással igen
nagy menetemelkedési pontosságú menetek állíthatók elő.
Áteresztő eljárás
A menetemelkedés létrehozása a görgőtengelyeknek az
emelkedési szöggel való döntésével történik. A munkadarab
tengelyirányú lökést kap és egy teljes fordulat esetén egy
tengelyirányú menetemelkedéssel mozog. Ezzel túl hosszú
menetek is készíthetők.
Menetmetszés
Ennél az eljárásnál a menet elkészítése menetfúró vagy
csavarmenetmetsző fej segítségével történik. Ez az eljárás
csavarok esetén általában csak nagyon kis darabszámok vagy
forgácsolással készített alkatrészek esetén kerül alkalmazásra.
Anyamenet készítésekor azonban más a helyzet. Itt a menet
vágása menetfúróval vagy anyamenetfúróval történik.
16.38
INFÓ
Menetvágás anyamenetfúróval ellátott automatán
4.2.1 Szálfutás
Mindkét ábrából nagyon szépen láthatók a különbségek egy
görgőzött és egy metszett menet között. A menetformázáskor
az anyag még egyszer kiegészítőleg hidegalakítás okozta
szilárdságnövekedést ér el és nem szakad meg a szálfutás.
A csap kimenő átmérője itt kb. a középátmérőnél van.
A menetvágáskor a csap kimenő átmérője azonos a menet
névleges átmérőjével. A szálfutás a vágás következtében
megszakad.
Szálfutás Szálfutás
menetvágáskor menetformázáskor
4.3 Hőkezelés
4.3.1 Nemesítés
Az „edzés“ és az ezt követő „megeresztés“ kombinációját
nemesítésnek nevezzük.
A nemesítés a DIN EN ISO 898 1. rész szerinti csavarokra a 8.8
szilárdsági osztálytól felfelé és a DIN EN 20898 2. rész szerinti
anyákra a 05, 8 szilárdsági osztálytól felfelé (> M16) előírás.
4.3.2 Edzés
A csavart egyebek mellett a széntartalomtól függően egy
meghatározott hőmérsékletre felmelegítik, és hosszú ideig
ezen a hőmérsékleten tartják. Eközben az anyag szerkezete
átalakul. Az ezt követő hirtelen lehűtéssel (víz, olaj stb.) nagy
keménységnövekedés érhető el.
 INFÓ

4.3.3 Megeresztés a galvanikus felületkezelés befejezése után el kell végezni.

Az üvegkemény és ezáltal rideg anyag ebben az állapotban A minimális hőmérsékletet a szilárdsági osztályok, illetve
a gyakorlatban nem használható. Az anyagot ismét fel kell a felhasznált anyagok szerint kell megválasztani.
melegíteni a szabványban meghatározott minimális hőmér-
sékletre, hogy az anyag szerkezetében lévő feszültségek
csökkenjenek. Ezzel a művelettel ugyan csökken az előzőleg
nyert keménység (ez azonban még jelentősen meghaladja
a kezeletlen anyag értékeit), de nagyobb szívósság érhető el.
Ez az eljárás fontos segédeszköz a gyártó számára ahhoz,
hogy a csavarokat úgy gyártsa, hogy azok a gyakorlatban
megkövetelt igényeknek megfeleljenek.

4.3.4 Betétedzés
Ezt az eljárást a többi között lemez- és fúrócsavaroknál,
menetnyomó- és önfúró csavaroknál alkalmazzák. Ennél
döntő jelentősége van a nagy felületi keménységnek, hogy
ezek a csavarok képesek legyenek a menetet önállóan
létrehozni.

A gyártáshoz 0,05–0,2%-os széntartalmú acélokat használ-

nak. Ezeket felmelegítik és szenet leadó környezetben
(pl. metán) hosszabb ideig hőntartják. A szén a peremzónák-
ba diffundál, és ezáltal helyileg növeli a széntartalmat. Ezt
a folyamatot felszenesítésnek nevezzük. Az anyagot ezután
hirtelen lehűtik, és ezáltal a peremzónákban megedzik.
Ennek az az előnye, hogy a felület nagyon kemény lesz, de
ennek ellenére a csavarmagban elegendő szívósság marad.

4.3.5 Lágyítás (temperálás)

Egy sor különböző lágyítási eljárás létezik, amelyeknek elté-
rő hatása van az anyagszerkezetre és az anyagban uralkodó
feszültség-állapotokra. A kötőelemekkel összefüggésben
a feszültségszegény lágyítás egy nagyon fontos eljárás (fel­
melegítés kb. 600 °C-ra és hosszabb idejű hőntartás).
A hidegalakításnál kialakuló hidegkeményedés a feszültség-
szegény lágyítással visszafordítható. Ez különösen fontos
a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályú csavaroknál, mivel itt
a csavarnak nagy nyúlással kell rendelkeznie.

4.3.6 Temperálás
Temperálás alatt a nagy szilárdságú alkatrészek (szilárd-
ságok ≥1.000 MPa vagy keménységek ≥320HV) termikus
kezelése értendő a hidrogén-elridegedés veszélyének
minimalizálása céljából. A temperálást legkésőbb 4 órával

16.39
 INFÓ

5. FELÜLETVÉDELEM
5.1 Korrózió 5.2 Korróziófajták
Egy nyugati ipari állam bruttó társadalmi termékének mint-
egy 4%-át megsemmisíti a korrózió.

Ennek kb. 25%-a a jelenlegi tudásunk alkalmazásával

elkerülhető lenne.

A korrózió egy fémes anyag reakcióba lépése a környezeté-

vel, amelynek hatására egy anyag mérhetően megváltozik
és amely egy szerkezeti elem désének akadályozásához
vezethet. A legtöbb esetben ez a reakció elektrokémiai
Felületi korrózió, pl. rozsda
természetű, néhány esetben azonban kémiai vagy fémfizikai
természetű is lehet.

Minden ember megfigyelheti a mindennapi életében

a korróziót:
• Rozsda a járműveken, a korlátokon és a kerítéseken
• Közúti építmények, hidak, épületek lassú tönkremenetele
• Acélból készült vízvezetékek és fűtéscsövek

A korrózió elkerülhetetlen – a korrózió okozta károk azon-

ban alkalmas korrózió elleni védelmi intézkedések helyes
Réskorrózió
tervezése esetén elkerülhetők.

A „csavarkötés korróziós rendszere“, az adott használati

feltételek mellett, legalább olyan korrózióálló legyen, Elektrolyt
elektrolit
mint az összekötendő alkatrészek.
+
A tervező feladata a szükséges korrózióvédelmi intézkedé-
sek meghatározása. Ennek keretében egy korrózióvédelmi
–
rendszer elhasználódási tartalékát, valamint a környezeti
feltételeket kell figyelembe venni.

Kontaktkorrózió
A korrózió megjelenési formái nagyon különbözőek lehet-
nek. (Korróziófajták: lásd DIN 50900).

16.40
 INFÓ

Elhordási ráták, irányértékek µm-ben évente

Közeg Cink, nem Sárgaréz Ms 63 Vörösréz CuNi 1,5 Si Ötvözetlen acél,

kromátozott védelem nélkül
Falusi levegő 1–3 ≤4 ≤2 ≤ 80
Városi levegő ≤6 ≤4 ≤2 ≤ 270
Ipari levegő 6–20 ≤8 ≤4 ≤ 170
Tengeri levegő 2–15 ≤6 ≤3 ≤ 170
1. táblázat

5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használta módjai

5.3.1 Nemfémes bevonatok

Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság

Beolajozás Munkadarabokat olajba merítik
Barnítás A munkadarabokat savba vagy
(DIN 50938) alkáli oldatokba merítik. A reakció
révén (barnás)fekete színű oxid­
rétegek keletkeznek.
Nincs rétegvastagság
Cél: Vékony védőréteg képződik
a felületen. Nincs hidrogén miatti
rideggé válás.
Foszfátozás Megkülönböztethetők
(DIN EN 12476) vas-/cink-/mangán-foszfátozások.
A munkadarabokat fémfoszfát-
fürdőbe merítik.
Rétegvastagság 2–15 µm
(rendszerfüggő)
2. táblázat
Csupasz acél alkatrészek nincs definiálva
Rövid idejű korrózióvédelemre
alkalmas, pl. szállításkor
Fegyveralkatrészek Sópermetköd-tesztelés kb. 0,5 óra.
Idomszerek és méréstechnika Korrózióvédelmi olaj növelheti
a korrózióállóságot.
Acél hideg átalakítása korrózió­ Sópermetköd-tesztelés kb. 3 óra.
védelmi szerekkel Korrózióvédelmi olaj növelheti
Kopáscsökkentés mangán-foszfá- a korrózióállóságot.
tozásnál
Lakkréteg tapadóalapja (megaka-
dályozza az alsó rozsdásodást)

5.3.2 Fémes bevonatok

Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság

Galvanikus horgany- Fémleválasztás galvanikus Csekély és közepes korróziós igény- Korrózióállóság 200 óráig alap-
zás (ISO 4042, fürdőben. Utánkezelés passzi- bevételű területeken pl. általános fém-korrózió (vörös rozsda) ellen
DIN 50979) válással. gépgyártás, elektrotechnika – ter- a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti
Opcionálisan védőbevonattal mikus terhelhetőség rendszerfüggő sópermet-vizsgálatnál (rétegvas-
80 °C–120 °C tagságok és rendszerfüggő)
Galvanikus Fémleválasztás galvanikus Maximális korróziós igénybevételű Maximális katódos korrózió-véde-
cink beötvözött fürdőben. Utánkezelés passzi- területeken pl. a motortérben vagy lem – már 5 μm rétegvastagságtól
réteg (cink-vas) válással. a fékeknél használt olyan szerkeze- (fontos az illesztésekhez) Nincse-
(cink-nikkel) Opcionálisan védőbevonattal ti elemeknél, ahol mind a hagy hő, nek terjedelmes korróziós termékek
(ISO 4042, mind pedig a téli sószórás okozta cink-nikkel esetén. Korrózióállóság
DIN 50979) hatás miatt a normál galvanikus 720 óráig alapfém-korrózió (vörös
horganyzás túl sokat követel rozsda) ellen a DIN 50021 SS
(ISO 9227) szerinti sópermet-vizs-
gálatnál (rétegvastagságok és
rendszerfüggő)

16.41
 INFÓ

Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság

Galvanikus Fémleválasztás galvanikus Nagyon kis mértékű korróziós A nikkel az elektrokémiai tulajdon-
nikkelezés fürdőben igénybevételű területeken pl. deko- ságai miatt, az acéllal ellentétben
(DIN EN 12540) Opcionálisan impregnálással rációs alkalmazások belső térben nem képes felvenni egy fogyóanód
Többrétegű rendszer alkotóeleme, funkcióját.
pl. vörösréz-nikkel-króm
Galvanikus Fémleválasztás galvanikus Nagyon kis mértékű korróziós A króm az elektrokémiai tulajdon-
krómozás fürdőben igénybevételű területeken ságai miatt, az acéllal ellentétben
(DIN EN 12540) Többnyire bevonatként nikkele- pl. dekorációs alkalmazások belső nem képes felvenni egy fogyóanód
zett felületeken térben funkcióját.
A krómréteg vastagsága általá- Többrétegű rendszer alkotóeleme,
ban 0,2 és 0,5 µm közé esik pl. vörösréz-nikkel-króm
Mechanikus Fémport kalapálnak rá a Nagy szilárdságú rugózó szerkezeti Korrózióállóság 144 óráig alap-
horganyozás szerkezeti elemekre, az üveg�- elemek biztosítótárcsái (nem áll fém-korrózió (vörös rozsda) ellen
(DIN EN 12683) gyöngyök „ütközőanyagként“ fenn a hidrogén-indukálás veszélye a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti
szolgálnak. a rétegfelhordási folyamat alatt) sópermet-vizsgálatnál (réteg-
A rétegfelhordás kémiai közeg vastagságok és rendszerfüggő)
segítségével történik, nem
alkalmaznak áramot
A rétegfelhordás helyiséghő-
mérsékleten történik
3. táblázat

5.3.3 Egyéb bevonatok

Eljárás Magyarázatok Maximális

alkalmazási
hőmérséklet
Alisonizálás Speciális keménynikkelezés.
Rezezés A sárgaréz bevonatokat főleg dekorációs célokra használják. Ezenkívül azért is rezeznek
acél elemeket, hogy javítsák az acélon a gumi tapadószilárdságát.
Vörösrezezés Ha szükséges, közbenső rétegként a nikkelezés, krómozás és ezüstözés előtt. Fedőréteg-
ként dekorációs célokra.
Ezüstözés az ezüst bevonatokat dekorációs és műszaki célokra használják.
Ónozás Az ónozást főleg a forraszthatóság (lágyforrasztás) biztosítása, ill. javítása érdekében
alkalmazzák. Egyidejűleg a korrózióvédelmet is szolgálja. Termikus utókezelés nem
lehetséges.
Eloxálás Az anódos oxidálással az alumíniumnál védőréteget képeznek, amelynek korrózióvédő
hatása van és megakadályozza a foltosodást. Dekorációs célokra gyakorlatilag minden
színárnyalat elérhető.
Ruspert Kiváló minőségű lamellás cink-alumínium bevonat, a legkülönbözőbb színekben előállít-
ható. Rétegvastagságtól függően 500 óra vagy 1000 óra a permetködvizsgálatban. (DIN
50021).
Barnítás Kémiai eljárás. Fürdő-hőmérséklet kb. 140°C ezt követő olajozással. Dekorációs célokra,
(feketítés) csak csekély korrózióvédelem.
Feketítés Kémiai eljárás. Ezáltal az A1–A 5 minőségű acélok korrózióállósága csökkenhet. 70 °C
(rozsdamentes) Dekorációs célokra. Kültéri felhasználásra nem alkalmas.
Polyseal Hagyományos merítési eljárással először egy cinkfoszfát réteget visznek fel. Ezt egy
szerves védőréteg követi, ami kb. 200°C-on kikeményedik. Végezetül még egy réteg
rozsdavédő olajat visznek fel. Ez a védőbevonat különféle színekben készülhet
(rétegvastagság: kb. 12 µm).
Impregnálás A viaszt tartalmazó, vízkiszorító folyadékban végzett utókezelésnek köszönhetően
főleg a nikkelezett alkatrészeknél a mikropórusok viasszal zárhatók le.
Ezáltal lényegesen javul a korrózióállóság. A viaszfilm száraz és láthatatlan.
4. táblázat

16.42
 INFÓ

5.4 Galvanikus
 korrózióvédelmi rendszerek Bevonó fém/-ötvözés Betűjelzés
szabványosítása Rövid jel Elem
5.4.1 J elölési rendszer DIN EN ISO 4042 szerint CuAg Réz-ezüst N
A legszokásosabb rendszer a kötőelemeken lévő galvanikus ZnNi Cink-nikkel P
felületek rövid jelöléséhez a DIN EN ISO 4042 szabvány. ZnCo Cink-kobalt O
Ez a szabvány elsősorban a méretbeli követelményeket ZnFe Cink-vas R
határozza meg azokon az acél és vörösréz-ötvözetű
5. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból
kötőelemeken, amelyeket galvanikus bevonattal kell
ellátni. Rétegvastagságokat határoz meg és ajánlásokat ad
a hidrogén-elridegedés veszélyének csökkentéséhez nagy B táblázat: Rétegvastagságok (teljes rétegvastagság)
szilárdságú vagy keménységű kötőelemeknél vagy felület­
edzett kötőelemeknél Rétegvastagság, µm Jelzőszám
Egy bevonó fém Két bevonó fém
A DIN EN ISO 4042 szabvány nem tesz különbséget a krómot Nincs rétegvastag- – 0
ság előírva
(VI)-tartalmazó és a krómtól (VI)-mentes felületbevonatok
3 – 1
között.
5 2+3 2
8 3+5 3
Jelölési példa
10 4+6 9
12 4+8 4
A felületjelölésnek mindig az A táblázat szerinti betűjelzés
+ a B táblázat szerinti jelzőszám + a C táblázat szerinti 15 5+10 5
betűjelzés megadásából kell állnia. 20 8+12 6
25 10+15 7
X X X 30 12+18 8
Bevonó fém 6. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból
A bevonat min.
vastagsága
C táblázat: Utókezelés és passziválás kromátozással
Fényesség foka
és utókezelés Fényesség Passziválás kromáto- Betűjelzés
foka zással / Saját szín
A táblázat: Bevonó fém/-ötvözés matt nincs szín A
kékestől kékesen irizálóig B
Bevonó fém/-ötvözés Betűjelzés sárgásan csillogótól C
sárgásbarnáig, irizáló
Rövid jel Elem
olajzöldtől olajbarnáig D
Zn Cink A
nyers nincs szín E
Cd Kadmium B
kékestől kékesen irizálóig F
Cu Réz C
sárgásan csillogótól G
CuZn Réz-cink D
sárgásbarnáig, irizáló
Ni b Nikkel E
olajzöldtől olajbarnáig H
Ni b Cr r Nikkel-króm F
fényes nincs szín J
CuNi b Réz-nikkel G
kékestől kékesen irizálóig K
CuNi b Cr r Réz-nikkel-króm H
sárgásan csillogótól L
Sn Ón J sárgásbarnáig, irizáló
CuSn Réz-ón K olajzöldtől olajbarnáig M
Ag Ezüst L tükörfényes nincs szín N

16.43
 INFÓ

Fényesség Passziválás kromáto- Betűjelzés

foka zással / Saját szín
tetszés mint B,C vagy D P
szerint
matt barnásfeketétől feketéig R
nyersv barnásfeketétől feketéig S
fényes barnásfeketétől feketéig T
Összes fé- kromátozás nélkül U
nyességi fok
7. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból

5.4.2 Korrózióállósági irányértékek a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban

Eljárás-csoport Kromátozás- A kromát réteg ISO 4042 szerinti Névleges réteg- Fehér Vörös
jelölés saját színe jelölés vastagság rozsda h rozsda h
Passziválás A átlátszó A1A, A1E, A1J 3  2  12
színtelen A2A, A2E, A2J 5  6  24
A3A, A3E, A3J 8  6  48
Passziválás B kék irizáló A1B, A1F, A1K 3  6  12
A2B, A2F, A2K 5 12  36
A3B, A3F, A3K 8 24  72
Kromátozás C sárga irizáló A1C, A1G, A1L 3 24  24
sárga A2C, A2G, A2L 5 48  72
A3C, A3G, A3L 8 72 120
Kromátozás D olívazöld A1D, A1H, A1M 3 24  24
olívazöld A2D, A2H, A2M 5 72  96
A3D, A3H, A3M 8 96 144
Kromátozás BK barnásfeketétől A1R, A1S, A1T 3 12  36
fekete feketéig A2R, A2S, A2T 5 12  72
A3R, A3S, A3T 8 24  96
8. táblázat

5.4.3 Jelölési rendszer DIN 50979 szerint

Ez a szabvány galvanikusan leválasztott és króm(VI)-mente-
sen passzivált cink-bevonatokra és cinkötvözet-bevonatokra
érvényes a vasanyagoknál. A cinkötvözet-bevonatok ötvöző
komponensekként nikkelt vagy vasat tartalmaznak (cink/
nikkel, cink/vas).
Ez a szabvány definiálja a következőkben megadott bevonó
rendszerekhez a jelöléseket, és határozza meg a minimális
korrózióállóságokat az ismertetett vizsgálati eljárásokban,
valamint az ehhez szükséges minimális rétegvastagságokat.

A bevonatok, ill. bevonatrendszerek alkalmazásának fő célja

a vasanyagokból készült szerkezeti elemek korrózió elleni
védelme.

16.44
 INFÓ

5.4.4 A galvanikus bevonatok jelölés

A galvanikus bevonatok cinkből vagy cinkötvözetekből
állnak.

Rövid jel Definíció

Zn Cink-bevonat hozzáadott ötvözőpartnerek
nélkül
ZnFe Cinkötvözet-bevonat, 0,3% ... 1,0% tömeg-
hányadú vassal
ZnNi Cinkötvözet-bevonat, 12% ... 16% tömeg­
hányadú nikkellel
9. táblázat: Kivonat a DIN 50979 szabványból

5.4.5 Passziválások
Passziválásnak nevezik konverziós rétegeknek alkalmas,
króm(VI)-mentes oldatokkal való kezeléssel történő elő­
állítását, a bevonatok korrózióállóságának javítása céljából.
Beszíneződések lehetségesek.

Passziválási, ill. Rövid név A felület kinézete Megjegyzés

eljárási csoport
Átlátszó passzivált An Színtelentől színesig irizáló Gyakran „vékony rétegű passziválásnak“ nevezik
Irizálóan passzivált Cn Színesen irizáló Gyakran „vastagrétegű passziválásnak“
Fekete passzivált Fn Fekete
10. táblázat. Kivonat a DIN 50979 szabványból

5.4.6 Védőbevonatok
A védőbevonatok növelik a korrózióállóságot és szokás A védőbevonatokkal többnyire a passziválás által képződött
szerint max. 2 µm rétegvastagságúak. A védőbevonatok interferencia-színek (irizálások) is megszüntethetők.
króm(VI)-mentes szerves és/vagy szervetlen kötésekből
állnak. Rövid jel Leírás
T0 Védőbevonat nélkül
A hidegtisztítóval eltávolítható termékek, pl. olaj-, zsír-, viasz- T2 Védőbevonattal
bázisú termékek ezen szabvány keretében nem tekintendők 11. táblázat.: Kivonat a DIN 50979 szabványból
védőbevonatoknak. A védőbevonatoknak a szerkezeti elem
funkcionális tulajdonságaira gyakorolt befolyását, mint pl.
átmeneti ellenállás, hegeszthetőség, üzemi anyagok el­
viselése, ragasztott kötések, szerkezeti elemtől függően kell
megítélni. A felület funkcionalitásával szemben támasztott
különleges igények esetén a védőbevonat használatában,
valamint a védőbevonó szer fajtájában megállapodásra kell
jutni, mivel a védőbevonatok okozta lehetséges felület­
módosítások tartománya meglehetősen nagy.

16.45
 INFÓ

5.4.7 Minimális rétegvastagságok és a vizsgálat időtartama

A felületvédő réteg fajtája Kivitel fajtája Eljárásmód Bevonat- Min. vizsg. időtartam órában
korrózió Alapanyag-korrózió nélkül
nélkül (a Zn vagy a Zn-ötvözet réteg-
vastagságának függvényében)
5 µm 8 µm 12 µm
galv. cinkbevonat, átlátszóan dob   8  48  72  96
Zn//An//T0
passzivált állvány  16  72  96 120
galv. cinkbevonat, irizálóan dob  72 144 216 288
Zn//Cn//T0
passzivált állvány 120 192 264 336
galv. cinkbevonat, irizálóan dob 120 192 264 360
Zn//Cn//T2
passzivált és védőbevonattal állvány 168 264 360 480
galv. cink-vas ötvözetű bevonat, dob  96 168 240 312
ZnFe//Cn//T0
irizálóan passzivált állvány 168 240 312 384
galv. cink-vas ötvözetű bevonat, dob 144 216 288 384
irizálóan passzivált és védőbe- ZnFe//Cn//T2
vonattal állvány 216 312 408 528
galv. cink-nikkel ötvözetű bevo- dob 120 480 720 720
ZnNi//Cn//T0
nat, irizálóan passzivált állvány 192 600 720 720
galv. cink-nikkel ötvözetű dob 168 600 720 720
bevonat, irizálóan passzivált és ZnNi//Cn//T2
védőbevonattal állvány 360 720 720 720
galv. cink-vas ötvözetű bevonat, dob 120 192 264 360
feketén passzivált és védőbevo- ZnFe//Fn//T2
nattal állvány 168 264 360 480
galv. cink-nikkel ötvözetű dob 168 480 720 720
bevonat, feketén passzivált és ZnNi//Fn//T2
védőbevonattal állvány 240 600 720 720
galv. cink-nikkel ötvözetű bevo- dob  48 480 720 720
ZnNi//Fn//T0
nat, feketén passzivált állvány  72 600 720 720

12. táblázat: Kivonat a DIN 50979 szabványból

Jelölési példák: a rétegfelhordási anyag egy része le lesz választva. Ezáltal

Cink/nikkel-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen
(Fe), legkisebb 8 µm rétegvastagságon (8) és irizálóan
passziválva (Cn), védőbevonat nélkül (T0)
Fe//ZnNi8//Cn//T0
Cink/vas-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen (Fe),
egy legkisebb 5 µm rétegvastagságon (5) és feketén passzi-
válva (Fn), védőbevonattal (T2) Fe//ZnFe5//Fn//T2
5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt
korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása
5.5.1 Cink-lamellás rendszerek
A bevonandó alkatrészeket egy centrifuga-kosárba helyez-
ve bemerítik a rétegfelhordási közegbe. Centrifugálással
messze­menően egyenletes réteg keletkezik. A felhordott
réteg ezután egy tolókemencében 150–300 °C-on beégetésre
kerül (rendszerfüggő). Ahhoz, hogy egyenletes és befedő
réteget kapjunk, az szükséges, hogy a bevonandó alkatrészek
két rétegfelhordási műveletben vegyenek részt. A nagyobb
alkatrészek rétegfelhordása a rétegfelhordási anyag ráfújásával
is elvégezhető.
Ez az eljárás ≤M6 menetes alkatrészekhez és kis belső hajtá-
sú vagy finom kontúrú kötőelemekhez nem alkalmas.
Itt ugyanis nem megfelelő méretű menetekkel és nem hasz-
nálható belső hajtásokkal kell számolni.
A cink-lamellás rendszerek nagy szilárdságú szerkezeti ele-
mek rétegfelhordására alkalmasak. Hidrogén által indukált

16.46
 INFÓ

korrózió a rétegfelhordási folyamatnál, alkalmas tisztítási 5.6 C

eljárás használata esetén, kizárt.
5.5.2 N
 em elektrolitikus eljárással felvitt korrózió­
védelmi rendszerek szabványosítása
Jelölések DIN EN ISO 10683 szerint
• flZn-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság RR
480 óráig pl. Geomet 500A, Geomet 321A, Dacromet 500A,
Dacromet 320A, Delta Tone/Seal
• flZnL-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, beépített kenőeszközzel pl. Geomet 500A,
Dacromet 500A
• flZn-480h-L = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, utólag felszerelt kenőeszközzel pl. Geomet
321A+VL, Dacromet 320A+VL
• flZnnc-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, kromát nélkül pl. Geomet 321A, Geomet
500A, Delta Protect, Delta Tone/Seal
• flZnyc-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, kromáttal pl. Dacromet 500A, Dacromet 320A
 savarok tűzihorganyzásának szabványo­
sítása DIN EN ISO 10684 szerint
5.6.1 Eljárás és alkalmazási terület
A tűzihorganyzás olyan olvasztásos-merítéses eljárás,
amelynél a kötőelemeket alkalmas előkezelési folyamat
után bemerítik egy fémolvadékba. Utána a felesleges cink
leválasztásra kerül, a korrózió elleni védelemhez szükséges
cink-rétegvastagság beállítása céljából. Ezt követően a kötő-
elemeket általában vízfürdőben hűtik le.
A tűzihorganyzás a 10.9-es szilárdsági osztályig megengedett.
A DIN EN ISO 10684 olyan tudnivalókat közöl az előkezelési
és a horganyzási folyamatokhoz, amelyek minimalizálják a
rideg törések kockázatát. Különösen a 10.9-es szilárdsági osz-
tályú csavaroknál van szükség olyan továbbmenő előírásokra,
amelyek a német Horganyzási Közösségi Választmány bejegy-
zett egyesület (GAV) és a Német Csavarszövetség bejegyzett
egyesület (DSV) egyik műszaki irányelvében került ismerte-
tésre. Az M24 menetméret felett csak a normál hőmérsékletű
horganyzási eljárást kell alkalmazni.

DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti korrózióállóságok a rétegvastagság függvényében

A helyi rétegvastagság minimális értékei

(ha a megrendelő előírja)
Vizsgálati időtartam órákban Bevonat kromátozással (flZnyc) Bevonat kromátozás nélkül (flZnyc)
(sópermetködvizsgálat) µm µm
240 4  6
480 5  8
720 8 10
960 9 12
Amennyiben a megrendelő a felületegységre eső rétegsúlyt g/m² mértékegységben írja elő, akkor az a következőképpen számít-
ható át rétegvastagságra:
• Bevonat kromátozással: 4,5 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak
• Bevonat kromátozás nélkül: 3,8 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak
A megrendelő előírhatja, hogy a bevonatot kromátozással (flZnyc) vagy kromátozás nélkül (flZnnc) kívánja-e; ellenkező esetben
az flZn rövid jel érvényes.

13. táblázat: Kivonat a DIN EN ISO 10683 szabványból

16.47
 INFÓ

Az olyan belső menetes alkatrészeknél mint az anyák,
a menetvágásra csak a horganyzás után kerül sor.
M12-nél kisebb menetnagyság esetén a párosított menetek
elektromos teherbírása korlátozott lehet, mivel a cink-bevonat
a maga átlagosan legalább 50 µm vastagságával a menetát-
lapolás csökkentéséhez vezet.
5.6.2 Menettűrések és jelölési rendszer
Ahhoz, hogy a csavar és az anya menetpárosításában ele­
gendő helyet biztosítsunk a helyes vastagságú bevonatnak,
két különböző eljárásmód bizonyult megfelelőnek. A menet-
tűrési rendszer nullavonalától kiindulva lesz kialakítva a
bevonat helye vagy a csavarmenetben vagy az anyamenetben.
Ezeket az eljárásmódokat nem szabad keverni. Ezért nagyon
tanácsos tűzihorganyzott, metrikus kötőelemeket garnitúra-
ként beszerezni. Az építésügyben ezt ráadásul szabványok
írják elő.
5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása
5.7.1 RoHS
2006. július 1-től az újonnan forgalomba hozott elektro-
és elektronikus készülékeknek nem szabad ólmot, higanyt,
kadmiumot hatértékű krómot, polibrómozott bifenilt (PBB),
illetve polibrómozott difenilétert (PBDE) tartalmazniuk.
Kivételek többek között.
• Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig
• Ólom ötvözőelemként alumíniumban max.
0,4 súlyszázalékig
• Ólom ötvözőelemként vörösrézötvözetekben
max. 4,0 súlyszázalékig
A fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig (kadmiumnál
0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként megengedett.

A 15. táblázatban bemutatott 1. és 2. eljárásmód keverése

vagy a kötés teherbírásának jelentős csökkenéséhez vezet,
vagy szerelési problémákat okoz.

Az anya menettűrése A csavar menettűrése

a horganyzás előtt
„1“ jelű eljárás 6AZ/6AX 6g/6h
Különleges jelölés „Z“ vagy „X“ nincs
„2“ jelű eljárás 6H/6G 6az
Különleges jelölés nincs „U“
14. táblázat: Tűrési rendszerek tűzihorganyzott csavarok és anyák párosítása esetén kell felvinni.

A különleges jelölést a szilárdsági osztály jelölése szerint kell

felvinni. A megrendelési jelölésben a tűzihorganyzás a „tZn“
kiegészítéssel fejezhető ki.

Példa: Hatlapfejű csavar ISO 4014 M12x80 - 8.8U - tZn

16.48
 INFÓ

Érintett termékek: A szerkezeti elemeknek közvetlenül a rétegfelhordási folya-

• Nagy és kis háztartási készülékek mat után elvégzett temperálási kezelése elősegíti a kockázat
• Információ- és kommunikációtechnikai készülékek minimalizálását. A rideg törés veszélyének teljes megszün-
• Szórakoztató elektronikai készülékek tetése, a technika mai állása szerint, azonban nem garantál-
• Világítótestek ható. Ha csökkenteni kell hidrogén által indukált rideg törés
• Elektromos és elektronikus készülékek, a helyhez kötött kockázatát, akkor alternatív rétegfelhordási rendszereket
nagy ipari szerszámok kivételével célszerű előnyben részesíteni.
• Játékszerek
• Sport- és szabadidős készülékek A biztonság szempontjából fontos szerkezeti elemek részére
• Gyógyászati termékek olyan korrózió elleni védelmet és rétegfelhordási rendsze-
• Felügyelő- és ellenőrző műszerek reket kell választani, amelyek a rétegfelhordáskor az eljárás
• Automatikus kiadókészülékek jellegéből adódóan kizárják a hidrogén-indukciót, mint pl. a
mechanikus horganyzás, valamint a cink-lamellás rétegfel-
5.7.2 ELV hordások.
Régi járművekre vonatkozó irányelv
(3,5 t megeng. összsúlyig) A kötőelemek alkalmazója jól ismeri a mindenkori használati
2007. július 1-től a járművek részére újonnan forgalomba ho- célokat és az abból eredő követelményeket, így a legalkalma-
zott anyagoknak és szerkezeti elemeknek nem szabad ólmot, sabb felületkezelési rendszert kell kiválasztania.
higanyt, kadmiumot és hatértékű krómot tartalmazniuk.

Kivételek többek között

• Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig
• Hatértékű króm korrózióvédelmi rétegekben
(2007. július 1-ig)
• Ólom ötvözőelemként vörösréz-ötvözetekben
max. 4,0 súlyszázalékig

Megengedett a fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig

(kadmiumnál 0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként,
amennyiben Ön nem szándékosan fűzi hozzá.

Érintett termékek:
Minden jármű max. 3,5 t megengedett összsúllyal

5.8 Hidrogén miatti rideggé válás

Húzó feszültség alatt álló, Rm ≥1000 Mpa húzószilárdságú
vagy ≥320 HV keménységű acél szerkezeti elemek galvanikus
rétegfelhordása esetén fennáll a hidrogén által indukált rideg
törés veszélye.

16.49
 INFÓ

6. METRIKUS CSAVARKÖTÉSEK MÉRETEZÉSEDUNGEN

A gépgyártásban használt, különösen nagy szilárdságú 1 2 3 4
csavarkötések méretezéséhez alapvető tudnivalók találhatók Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben
a 2003. évben kiadott 2230 sz. VDI-irányelvben. Szilárdsági osztály
12.9 10.9 8.8
Egy csavarkötés számítása abból az FB hajtóerőből indul ki,   1.600 M3 M3 M3
amely kívülről hat a kötésre. Ez a hajtóerő és a szerkezeti ele-
  2.500 M3 M3 M4
meknek az általa okozott deformálódásai egy tengelyirányú
  4.000 M4 M4 M5
FA hajtóerővel, egy FQ nyíróerővel, egy Mb hajlító nyomaték-
  6.300 M4 M5 M6
kal és adott esetben egy MT forgatónyomatékkal hatnak a
 10.000 M5 M6 M8
csavarkötési helyre.
 16.000 M6 M8 M10
 25.000 M8 M10 M12
A szükséges csavarméret számítással történő meghatáro-
 40.000 M10 M12 M14
zásakor, az előbbiekben ismertetett terhelési viszonyokból
 63.000 M12 M14 M16
kiindulva, figyelembe kell venni, hogy az ülepedési folyamatok
100.000 M16 M18 M20
és a hőmérséklet-változások miatt előfeszítőerő-veszteség
160.000 M20 M22 M24
léphet fel.
250.000 M24 M27 M30
400.000 M30 M33 M36
Továbbá az is figyelembe veendő, hogy a választott szerelési
630.000 M36 M39
eljárástól és a súrlódási viszonyoktól függően az FM szerelési
előfeszítő erő többé-kevésbé tág határok között szóródhat. 1. táblázat

Az alkalmas csavarméret első kiválasztásához gyakran A Válaszd az 1 oszlopban a csavarkötést támadó terhelés-
elegendő a hozzávetőleges méretezés. Az alkalmazási esettől hez legközelebb eső nagyobb erőt. Ha kombinált terhelés
függően ilyenkor a VDI 2230 irányelv szerinti kritériumokat (hossz­irányú és nyíróerő) esetén FAmax<FQmax/µTmin érvényes,
kell ellenőrizni. akkor csak FQmax értéket kell használni.

6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági B A szükséges minimális előfeszítő erő FMmin azáltal adódik, hogy
osztályainak hozzávetőleges megállapítása ettől a számtól a következő lépésekkel továbbmegyünk:
(VDI 2230 szerint)
B1 Ha FQmax nyíróerővel kell tervezni: Négy lépés a statikus
A fent nevezett ismeretek alapján az első lépésben történik vagy a dinamikus nyíróerőhöz
statikus vagy a dinamikus nyíróerőhöz meg a csavar előzetes
méretezése az alábbi táblázat szerint
FQ

1 2 3 4 FQ
Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben
Szilárdsági osztály
12.9 10.9 8.8
    250
    400
B2 Ha FAmax-szal kell tervezni: Két lépés a dinamikusan és az
    630
excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz
  1.000 M3 M3 M3

16.50
 INFÓ

vagy
FA

Egy lépés a nyomatékkulccsal vagy precíziós csavarbehajtóval

történő meghúzáshoz, amely a csavar dinamikus nyomaték-
mérése vagy hosszmérése segítségével lesz beállítva

vagy
FA

Nincsenek lépések szögellenőrzéssel történő meghúzáshoz a

vagy túlzottan elasztikus tartományban vagy számítógép-vezérlésű
folyási határ ellenőrzés segítségével történő meghúzáshoz
Egy lépés dinamikusan és centrikusan vagy statikusan és
excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz D A megtalált szám mellett a 2.-4. oszlopban található a
csavar választott szilárdsági osztályához szükséges csavar-
méret mm-ben.
FA FA
Példa:
Egy kötésre dinamikusan és excentrikusan 9.000 N nagyságú
tengelyirányú erő (FA) hat.
A szilárdsági osztály előzőleg már FKL 10.9-cel lett meghatá-
rozva. A szerelés nyomatékkulccsal történik.
A 10.000 N a következő nagyobb erő az 1. oszlopban
FA FA az FA erőhöz
B ­További két lépés excentrikusan és dinamikusan ható
tengelyirányú erő miatt Leolvasás: 25.000 N (=FMmin)
vagy C Egy további lépés ezután a nyomatékkulccsal történő
meghúzási eljárás miatt
Nincsenek lépések statikusan és centrikusan terhelő tengely­ Leolvasás: 40.000 N (= FMmax)
irányú erőhöz D Most leolvasható ehhez az erőhöz a FKL.10.9-hez tartozó
3. oszlopban az M12 csavarméret.

FA
6.2 A meghúzási eljárás megválasztása és
az eljárás végrehajtása
αA meghúzási tényező (a meghúzási bizonytalanság figyelembevétele)
Minden meghúzási eljárás többé-kevésbé pontos. Ennek okai
az alábbiak:
• a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási
FA
tartománya (a súrlódási tényezőket a számításhoz csak
durván lehet megbecsülni),
• különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor (pl. a csavar
C Az eltűrhető maximális F előfeszítő erő abból adódik, hogy gyors vagy lassú meghúzása)
ettől az FMmin erőtől továbbmegyünk a következőkkel: Két
lépés csavarnak egyszerű forgó csavarbehajtóval történő
meghúzása, amely utánhúzási nyomatékkal lesz beállítva

16.51
 INFÓ

Az αA meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani, A meghatározás így a meghúzási és a beállítási eljárás, vala-
hogy a fent említett hatások miként ellenőrizhetők. mint adott esetben a súrlódási tényező osztályok figyelembe-
vételével történik az alábbi táblázat szerint.
Irányértékek az αA meghúzási tényezőhöz

αA meghúz. tény. Szórástart. Meghúzási eljárás Beállítási eljárás Megjegyzés

1,05 – 1,2 ±2% – Hosszabbodás- Hang-működési idő • Kalibrálási értékek szükségesek
±10% vezérelt meghúzás • lK/d<2 esetén progresszív hibanövekedés
ultrahanggal figyelembe veendő
• Kisebb hibák közvetlen mechanikai
hozzákapcsolás, nagyobbak közvetett
hozzákapcsolás esetén
1,1 – 1,5 ±5% – Mechanikus Beállítás • Szükséges a csavar tengelyirányú elaszti-
±20% hosszmérés hosszméréssel kus hajlékonyságának pontos megállapí-
tása. A szórástartomány jelentősen függ
a mérési eljárás pontosságától.
• lK/d<2 esetén progresszív hibanövekedés
figyelembe veendő
1,2 – 1,4 ±9% – Folyásihatár- A relatív forgató­ Az előfeszítő erő szórását nagy mértékben
±17% vezérlésű meghúzás, nyomaték-forgásszög a folyási határ szórása határozza meg
motoros vagy kézi tényezők megadása a beépített csavartételben. Csavarokat itt
1,2 – 1,4 ±9% – Forgásszög-vezérlésű Előzetes meghúzási FMmin értékre kell méretezni. A csavaroknak
±17% meghúzás, motoros nyomaték és forgás­ az aA meghúzási tényezővel FMmax-ra történő
vagy kézi szög (fokozatok) méretezése ezért ezekhez a meghúzási
meghatározása módszerekhez elmarad.
kísérlettel
1,2 – 1,6 ±9% – Hidraulikus meg- Beállítás hossz-, illet- • Alacsonyabb értékek hosszú csavarokhoz
±23% húzás ve nyomás-méréssel (lK/d≥5)
• Magasabb értékek rövid csavarokhoz
(lK/d ≤2)
1,4 – 1,6 ±17% – Forgatónyomaték- Az előírt meghúzási Alacsonyabb értékek: Kisebb értékek: Kis
±23% vezérlésű meghúzás nyomaték kísérlettel sok beállítási, illetve forgásszögekre,
nyomatékkulccsal, történő meghatá- ellenőrzési kísérletre azaz aránylag
jeladó kulccsal vagy rozása az eredeti (pl. 20) van szükség. merev kötésekre Az
dinamikus forgató- csavarkötési alkat- A leadott nyomaték ellenoldal viszonylag
nyomaték-mérésű részen, pl. a csavar kisebb szórása (pl. kis keménységére
forgó csavarbehaj- hosszmérésével. ±5%) szükséges. Ellenoldalak, amelyek
tóval „berágódásra“ nem
1,6 – 2,0 ±23% – Forgatónyomaték- Az előírt meghúzási Alacsonyabb értékek: hajlamosak, pl. fosz-
(B surlódási­ ±33% vezérlésű meghúzás nyomaték megha- mérő nyomatékkulcs- fátozottak vagy kellő
tényező ostály) nyomaték- kulccsal, tározása a súrlódási ra egyenletes meg- kenés esetén.
jeladó kulccsal vagy tényező becslésével húzáskor és precíziós Magasabb értékek:
1,7 – 2,5 ­ ±26% – Nagy forgásszögek-
(A súrlódási­ ±43% dinamikus forgató- (felületi és kenési forgó-csavarbehajtó-
nyomaték-mérésű viszonyok) ra Magasabb értékek: re, azaz viszonylag
tényező osztály) hajlékony kötésekre,
forgó csavarbehaj- jeladó vagy kihajló
tóval nyomatékkulcsra valamint finommenet-
re, az ellenoldal nagy
keménységére, egyút-
tal nyers felülettel.
2,5 – 4 ±43% – Meghúzás ütvecsava- A csavarozó beál- Kisebb értékek:
±60% rozóval vagy impul- lítása utánhúzási • nagyszámú beállítási kísérlethez
zuscsavarozó-val nyomatékkal, ami az (utánhúzási nyomaték)
előírt nyomatékból • a csavarozó karakterisztika
(becsült súrlódási vízszintes ágára
tényezőhöz) és egy • játékmentes impulzusátvitelre
hozzáadott értékből
képezhető.

16.52
 INFÓ

A csavar- vagy az anya-felfekvés felületi és kenési állapotá-

tól függően különböző „µ“ súrlódási tényezőt kell választa-
ni. Sokféle felületi és kenési állapot esetén gyakran nehéz
meghatározni a helyes súrlódási tényezőt. Ha a súrlódási
tényező nem pontosan ismert, akkor a legkisebb feltétele-
zett súrlódási tényezővel kell számolni ahhoz, hogy a csavar
ne legyen túlterhelve.

6.3 S úrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/felületekhez

és kenési állapotokhoz csavarkötések esetén (VDI 2230 szerint)

Súrl. tényező- µG és µK tartománya Tipikus példák kiválasztása az alábbiakhoz

osztály
A 0,04 – 0,10
B 0,08 – 0,16
C 0,14 – 0,24
D 0,20 – 0,35
E ≥ 0,30
3. táblázat
Anyag/felület
fémes megmunkált nemesített fekete
foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn,
Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok
fémes megmunkált nemesített fekete
foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/
Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok Al-
és Mg-ötvözetek
tűzihorganyzott
szerves rétegfelhordás
ausztenites acél
ausztenites acél
fémes megmunkált, foszfátozott
galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni
cink-lamellás bevonatok ragasztó-
anyag
ausztenites acél
galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe tűzihor-
ganyzott
galv. bevonatok pl. Zn/Fe, Zn/Ni ausz-
tenites acél Al-, Mg-ötvözetek
Kenőanyagok
szilárd kenőanyagok pl. MoS2,
grafit, PTFE, PA, PE, PIin siklólakkok,
Top-Coats formában vagy pasztákban;
viaszolvadékok; viaszdiszperziók
szilárd kenőanyagok pl. MoS2,
grafit, PTFE, PA, PE, PIin siklólakkok,
Top-Coats formában vagy pasztákban;
viaszolvadékok; viaszdiszperziók;
zsírok, olajok, kiszállítási állapot
MoS2; grafit; viaszdiszperziók
integrált szilárd kenőanyaggal vagy
viaszdiszperzióval
szilárd kenőanyagok, viaszok,
Viaszdiszperziók, paszták
kiszállítási állapot (kissé beolajozva)
nincs
olaj
nincs
nincs

Célszerű a B súrlódási tényező-osztályra törekedni, hogy a le-
hető legnagyobb előfeszítő erőt lehessen kifejteni egyidejűleg
kisebb szórástartomány esetén. (A táblázat szobahőmérsék-
letre érvényes)
6.4 FM Tab szerelési előfeszítő erők és MA meghúzási nyo-
matékok az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os
nyúlási határ 90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262
szerinti metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz;
DIN EN ISO 4014 – 4018 szerinti hatlapfejű csavarok fejmé-
rete, DIN 34800 szerinti félgömbfejű külső hatlapú csavarok,
illetve DIN EN ISO 4762 szerinti hengeres fejű csavarok és
DIN EN 20 273 szerinti „közepes“ furat (VDI 2230 szerint)

16.53
 INFÓ

Normál métermenetek

Mé- Szil. FM Tab szerelési előfeszítő erő MA meghúzási nyomatékok

ret osz- kN-ban μG = esetre Nm-ben μK = μG = esetre
tály
0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24
M4  8.8 4,6 4,5 4,4 4,3 4,2 3,9 3,7 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 4,1 4,5
10.9 6,8 6,7 6,5 6,3 6,1 5,7 5,4 3,3 3,9 4,6 4,8 5,3 6,0 6,6
12.9 8,0 7,8 7,6 7,4 7,1 6,7 6,3 3,9 4,5 5,1 5,6 6,2 7,0 7,8
M5  8.8 7,6 7,4 7,2 7,0 6,8 6,4 6,0 4,4 5,2 5,9 6,5 7,1 8,1 9,0
10.9 11,1 10,8 10,6 10,3 10,0 9,4 8,8 6,5 7,6 8,6 9,5 10,4 11,9 13,2
12.9 13,0 12,7 12,4 12,0 11,7 11,0 10,3 7,6 8,9 10,0 11,2 12,2 14,0 15,5
M6  8.8 10,7 10,4 10,2 9,9 9,6 9,0 8,4 7,7 9,0 10,1 11,3 12,3 14,1 15,6
10.9 15,7 15,3 14,9 14,5 14,1 13,2 12,4 11,3 13,2 14,9 16,5 18,0 20,7 22,9
12.9 18,4 17,9 17,5 17,0 16,5 15,5 14,5 13,2 15,4 17,4 19,3 21,1 24,2 26,8
M7  8.8 15,5 15,1 14,8 14,4 14,0 13,1 12,3 12,6 14,8 16,8 18,7 20,5 23,6 26,2
10.9 22,7 22,5 21,7 21,1 20,5 19,3 18,1 18,5 21,7 24,7 27,5 30,1 34,7 38,5
12.9 26,6 26,0 25,4 24,7 24,0 22,6 21,2 21,6 25,4 28,9 32,2 35,2 40,6 45,1
M8  8.8 19,5 19,1 18,6 18,1 17,6 16,5 15,5 18,5 21,6 24,6 27,3 29,8 34,3 38,0
10.9 28,7 28,0 27,3 26,6 25,8 24,3 22,7 27,2 31,8 36,1 40,1 43,8 50,3 55,8
12.9 33,6 32,8 32,0 31,1 30,2 28,4 26,6 31,8 37,2 42,2 46,9 51,2 58,9 65,3
M10  8.8 31,0 30,3 29,6 28,8 27,9 26,3 24,7 36 43 48 54 59 68 75
10.9 45,6 44,5 43,4 42,2 41,0 38,6 36,2 53 63 71 79 87 100 110
12.9 53,3 52,1 50,8 49,4 48,0 45,2 42,4 62 73 83 93 101 116 129
M12  8.8 45,2 44,1 43,0 41,9 40,7 38,3 35,9 63 73 84 93 102 117 130
10.9 66,3 64,8 63,2 61,5 59,8 56,3 52,8 92 108 123 137 149 172 191
12.9 77,6 75,9 74,0 72,0 70,0 65,8 61,8 108 126 144 160 175 201 223
M14  8.8 62,0 60,6 59,1 57,5 55,9 52,6 49,3 100 117 133 148 162 187 207
10.9 91,0 88,9 86,7 84,4 82,1 77,2 72,5 146 172 195 218 238 274 304
12.9 106,5 104,1 101,5 98,8 96,0 90,4 84,8 171 201 229 255 279 321 356
M16  8.8 84,7 82,9 80,9 78,8 76,6 72,2 67,8 153 180 206 230 252 291 325
10.9 124,4 121,7 118,8 115,7 112,6 106,1 99,6 224 264 302 338 370 428 477
12.9 145,5 142,4 139,0 135,4 131,7 124,1 116,6 262 309 354 395 433 501 558
M18  8.8 107 104 102 99 96 91 85 220 259 295 329 360 415 462
10.9 152 149 145 141 137 129 121 314 369 421 469 513 592 657
12.9 178 174 170 165 160 151 142 367 432 492 549 601 692 769
M20  8.8 136 134 130 127 123 116 109 308 363 415 464 509 588 655
10.9 194 190 186 181 176 166 156 438 517 592 661 725 838 933
12.9 227 223 217 212 206 194 182 513 605 692 773 848 980 1.092
M22  8.8 170 166 162 158 154 145 137 417 495 567 634 697 808 901
10.9 242 237 231 225 219 207 194 595 704 807 904 993 1.151 1.284
12.9 283 277 271 264 257 242 228 696 824 945 1.057 1.162 1.347 1.502
M24  8.8 196 192 188 183 178 168 157 529 625 714 798 875 1.011 1.126
10.9 280 274 267 260 253 239 224 754 890 1.017 1.136 1.246 1.440 1.604
12.9 327 320 313 305 296 279 262 882 1.041 1.190 1.329 1.458 1.685 1.877
M27  8.8 257 252 246 240 234 220 207 772 915 1.050 1.176 1.292 1.498 1.672
10.9 367 359 351 342 333 314 295 1.100 1.304 1.496 1.674 1.840 2.134 2.381
12.9 429 420 410 400 389 367 345 1.287 1.526 1.750 1.959 2.153 2.497 2.787
M30  8.8 313 307 300 292 284 268 252 1.053 1.246 1.428 1.597 1.754 2.931 2.265
10.9 446 437 427 416 405 382 359 1.500 1.775 2.033 2.274 2.498 2.893 3.226
12.9 522 511 499 487 474 447 420 1.755 2.077 2.380 2.662 2.923 3.386 3.775
M33  8.8 389 381 373 363 354 334 314 1.415 1.679 1.928 2.161 2.377 2.759 3.081
10.9 554 543 531 517 504 475 447 2.015 2.322 2.747 3.078 3.385 3.930 4.388
12.9 649 635 621 605 589 556 523 2.358 2.799 3.214 3.601 3.961 4.598 5.135
M36  8.8 458 448 438 427 415 392 368 1.825 2.164 2.482 2.778 3.054 3.541 3.951
10.9 652 638 623 608 591 558 524 2.600 3.082 3.535 3.957 4.349 5.043 5.627
12.9 763 747 729 711 692 653 614 3.042 3.607 4.136 4.631 5.089 5.902 6.585
M39  8.8 548 537 525 512 498 470 443 2.348 2.791 3.208 3.597 3.958 4.598 5.137
10.9 781 765 748 729 710 670 630 3.345 3.975 4.569 5.123 5.637 6.549 7.317
12.9 914 895 875 853 831 784 738 3.914 4.652 5.346 5.994 6.596 7.664 8.562

5. táblázat

16.54
 INFÓ

FM Tab szerelési előfeszítő erők és MA meghúzási nyomatékok

az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os nyúlási határ
90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262 szerinti metrikus
finommenetű menetes csapokhoz; DIN EN ISO 4014 – 4018
szerinti hatlapfejű csavarok fejméretei, DIN 34800 szerinti
félgömbfejű külső hatlapú csavarok, illetve DIN EN ISO 4762
szerinti hengeres fejű csavarok és DIN EN 20 273 szerinti
„közepes“ furat (VDI 2230 szerint)

Finommenetek
Mé- Szil. FM Tab szerelési előfeszítő erő MA meghúzási nyomatékok
ret osztály kN-ban μG = esetre Nm-ben μK = μG = esetre
0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24
M8  8.8 21,2 20,7 20,2 19,7 19,2 18,1 17,0 19,3 22,8 26,1 29,2 32,0 37,0 41,2
x1 10.9 31,1 30,4 29,7 28,9 28,1 26,5 24,9 28,4 33,5 38,3 42,8 47,0 54,3 60,5
12.9 36,4 35,6 34,7 33,9 32,9 31,0 29,1 33,2 39,2 44,9 50,1 55,0 63,6 70,8
M9  8.8 27,7 27,2 26,5 25,9 25,2 23,7 22,3 28,0 33,2 38,1 42,6 46,9 54,4 60,7
x1 10.9 40,7 39,9 39,0 38,0 37,0 34,9 32,8 41,1 48,8 55,9 62,6 68,8 79,8 89,1
12.9 47,7 46,7 45,6 44,4 43,3 40,8 38,4 48,1 57,0 65,4 73,3 80,6 93,4 104,3
M10  8.8 35,2 34,5 33,7 32,9 32,0 30,2 28,4 39 46 53 60 66 76 85
x1 10.9 51,7 50,6 49,5 48,3 47,0 44,4 41,7 57 68 78 88 97 112 125
12.9 60,4 59,2 57,9 56,5 55,0 51,9 48,8 67 80 91 103 113 131 147
M10  8.8 33,1 32,4 31,6 30,8 29,9 28,2 26,5 38 44 51 57 62 72 80
x 10.9 48,6 47,5 46,4 45,2 44,0 41,4 38,9 55 65 75 83 92 106 118
1,25 12.9 56,8 55,6 54,3 52,9 51,4 48,5 45,5 65 76 87 98 107 124 138
M12  8.8 50,1 49,1 48,0 46,8 45,6 43,0 40,4 66 79 90 101 111 129 145
x 10.9 73,6 72,1 70,5 68,7 66,9 63,2 59,4 97 116 133 149 164 190 212
1,25 12.9 86,2 84,4 82,5 80,4 78,3 73,9 69,5 114 135 155 174 192 222 249
M12  8.8 47,6 46,6 45,5 44,3 43,1 40,6 38,2 64 76 87 97 107 123 137
x 1,5 10.9 70,0 68,5 66,8 65,1 63,3 59,7 56,0 95 112 128 143 157 181 202
12.9 81,9 80,1 78,2 76,2 74,1 69,8 65,6 111 131 150 167 183 212 236
M14  8.8 67,8 66,4 64,8 63,2 61,5 58,1 45,6 104 124 142 159 175 203 227
x 1,5 10.9 99,5 97,5 95,2 92,9 90,4 85,3 80,2 153 182 209 234 257 299 333
12.9 116,5 114,1 111,4 108,7 105,8 99,8 93,9 179 213 244 274 301 349 390
M16  8.8 91,4 89,6 87,6 85,5 83,2 78,6 74,0 159 189 218 244 269 314 351
x 1,5 10.9 134,2 131,6 128,7 125,5 122,3 155,5 108,7 233 278 320 359 396 461 515
12.9 157,1 154,0 150,6 146,9 143,1 135,1 127,2 273 325 374 420 463 539 603
M18  8.8 122 120 117 115 112 105 99 237 283 327 368 406 473 530
x 1,5 10.9 174 171 167 163 159 150 141 337 403 465 523 578 674 755
12.9 204 200 196 191 186 176 166 394 472 544 613 676 789 884
M18  8.8 114 112 109 107 104 98 92 229 271 311 348 383 444 495
x2 10.9 163 160 156 152 148 139 131 326 386 443 496 545 632 706
12.9 191 187 182 178 173 163 153 381 452 519 581 638 740 826
M20  8.8 154 151 148 144 141 133 125 327 392 454 511 565 660 741
x 1,5 10.9 219 215 211 206 200 190 179 466 558 646 728 804 940 1.055
12.9 257 252 246 241 234 222 209 545 653 756 852 941 1.100 1.234
M22  8.8 189 186 182 178 173 164 154 440 529 613 692 765 896 1.006
x 1,5 10.9 269 264 259 253 247 233 220 627 754 873 985 1.090 1.276 1.433
12.9 315 309 303 296 289 273 257 734 882 1.022 1.153 1.275 1.493 1.677
M24  8.8 228 224 219 214 209 198 187 570 686 796 899 995 1.166 1.311
x 1,5 10.9 325 319 312 305 298 282 266 811 977 1.133 1.280 1.417 1.661 1.867
12.9 380 373 366 357 347 330 311 949 1.143 1.326 1.498 1.658 1.943 2.185
M24  8.8 217 213 209 204 198 187 177 557 666 769 865 955 1.114 1.248
x2 10.9 310 304 297 290 282 267 251 793 949 1.095 1.232 1.360 1.586 1.777
12.9 362 355 348 339 331 312 294 928 1.110 1.282 1.442 1.591 1.856 2.080
M27  8.8 293 288 282 276 269 255 240 822 992 1.153 1.304 1.445 1.697 1.910
x 1,5 10.9 418 410 402 393 383 363 342 1.171 1.413 1.643 1.858 2.059 2.417 2.720
12.9 489 480 470 460 448 425 401 1.370 1.654 1.922 2.174 2.409 2.828 3.183

16.55
 INFÓ

Mé- Szil. FM Tab szerelési előfeszítő erő MA meghúzási nyomatékok

ret osztály kN-ban μG = esetre Nm-ben μK = μG = esetre
0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24
M27  8.8 281 276 270 264 257 243 229 806 967 1.119 1.262 1.394 1.630 1.829
x2 10.9 400 393 384 375 366 346 326 1.149 1.378 1.594 1.797 1.986 2.322 2.605
12.9 468 460 450 439 428 405 382 1.344 1.612 1.866 2.103 2.324 2.717 3.049
M30  8.8 353 347 339 331 323 306 288 1.116 1.343 1.556 1.756 1.943 2.276 2.557
x2 10.9 503 494 483 472 460 436 411 1.590 1.912 2.216 2.502 2.767 3.241 3.641
12.9 588 578 565 552 539 510 481 1.861 2.238 2.594 2.927 3.238 3.793 4.261
M33  8.8 433 425 416 407 397 376 354 1.489 1.794 2.082 2.352 2.605 3.054 3.435
x2 10.9 617 606 593 580 565 535 505 2.120 2.555 2.965 3.350 3.710 4.350 4.892
12.9 722 709 694 678 662 626 591 2.481 2.989 3.470 3.921 4.341 5.090 5.725
M36  8.8 521 512 502 490 478 453 427 1.943 2.345 2.725 3.082 3.415 4.010 4.513
x2 10.9 742 729 714 698 681 645 609 2.767 3.340 3.882 4.390 4.864 5.711 6.428
12.9 869 853 836 817 797 755 712 3.238 3.908 4.542 5.137 5.692 6.683 7.522
M39  8.8 618 607 595 581 567 537 507 2.483 3.002 3.493 3.953 4.383 5.151 5.801
x2 10.9 880 864 847 828 808 765 722 3.537 4.276 4.974 5.631 6.243 7.336 8.263
12.9 1.030 1.011 991 969 945 896 845 4.139 5.003 5.821 6.589 7.306 8.585 9.669

6. táblázat

6.5 Az alábbiak meghúzási nyomatéka és

előfeszítő ereje:
• Biztosítócsavarok anyákkal
• Peremes csavarok anyákkal
Az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os nyúlási határ
90%-os kihasználása esetén (gyártóművi adatok szerint)

Párosított FVmax előfeszítő erők (N) MA meghúzási nyomaték (Nm)

anyag
M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16 M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16
Orroscsavar-szi- Acél 9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 11 19 42 85 130 230 330
lárds. osztály 100 Rm < 800
és anya-szilárds. MPa
osztály 10
Acél 9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 10 18 37 80 120 215 310
Rm = 800
– 1.100
MPa
Szürke 9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 9 16 35 75 115 200 300
öntvény

Irányértékek

16.56
 INFÓ

6.6 Meghúzási nyomatékok irányértékei auszteni- Súrlódási tényező µges 0,20

tes csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint
FVmax. előfeszítő erők [KN] MA meghúzási nyomaték
[Nm]
Az egyes csavarkötési esetekhez szükséges meghúzási FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK 80
nyomaték a névleges átmérő, a súrlódási tényező és a szilárd­ M3   0,60   0,65   0,95     1,00   1,10   1,60
sági osztály (FK) függvényében irányértékként a következő M4   1,12   2,40   3,20     1,30   2,60   3,50
táblázatokban található. M5   1,83   3,93   5,24     2,40   5,10   6,90
M6   2,59   5,54   7,39     4,10   8,80  11,8
Súrlódási tényező µges 0,10 M8   4,75  10,2  13,6    10,1  21,4  28,7
M10   7,58  16,2  21,7    20,3  44,0  58,0
FVmax. előfeszítő erők [KN]] MA meghúzási nyomaték M12  11,1  23,7  31,6    34,8  74,0 100,0
[Nm]
M14  15,2  32,6  43,4    56,0 119,0 159,0
FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80
M16  20,9  44,9  59,8    86,0 183,0 245,0
M3   0,90   1,00   1,20   0,85   1,00   1,30
M18  26,2  56,2  74,9   122,0 260,0 346,0
M4   1,08   2,97   3,96   0,80   1,70   2,30
M20  33,8  72,4  96,5   173,0 370,0 494,0
M5   2,26   4,85   6,47   1,60   3,40   4,60
M22  41,0  88,0 118,0   227,0 488,0 650,0
M6   3,2   6,85   9,13   2,80   5,90   8,00
M24  47,0 101,0 135,0   284,0 608,0 810,0
M8   5,86  12,6  16,7   6,80  14,5  19,3
M27  61,0   421,0
M10   9,32  20,0  26,6  13,7  30,0  39,4
M30  75,0   571,0
M12  13,6  29,1  38,8  23,6  50,0  67,0
M33  94,0   779,0
M14  18,7  40,0  53,3  37,1  79,0 106,0
M36 110,0   998,0
M16  25,7  55,0  73,3  56,0 121,0 161,0
M39 133,0 1.300
M18  32,2  69,0  92,0  81,0 174,0 232,0
M20  41,3  88,6 118,1 114,0 224,0 325,0
Súrlódási tényező µges 0,30
M22  50,0 107,0 143,0 148,0 318,0 424,0
M24  58,0 142,0 165,0 187,0 400,0 534,0
FVmax. előfeszítő erők [KN] MA meghúzási nyomaték
M27  75,0 275,0 [Nm]
M30  91,0 374,0 FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80
M33 114,0 506,0 M3   0,40  0,45   0,70     1,25   1,35   1,85
M36 135,0 651,0 M4   0,90  1,94   2,59     1,50   3,00   4,10
M39 162,0 842,0 M5   1,49  3,19   4,25     2,80   6,10   8,00
M6   2,09  4,49   5,98     4,80  10,4  13,9
M8   3,85  8,85  11,0    11,9  25,5  33,9
M10   6,14 13,1  17,5    24,0  51,0  69,0
M12   9,00 19,2  25,6    41,0  88,0 117,0
M14  12,3 26,4  35,2    66,0 141,0 188,0
M16  17,0 36,4  48,6   102,0 218,0 291,0
M18  21,1 45,5  60,7   144,0 308,0 411,0
M20  27,4 58,7  78,3   205,0 439,0 586,0
M22  34,0 72,0  96,0   272,0 582,0 776,0
M24  39,0 83,0 110,0   338,0 724,0 966,0
M27  50,0   503,0
M30  61,0   680,0
M33  76,0   929,0
M36  89,0 1.189
M39 108,0 1.553

8. táblázat

16.57
 INFÓ

6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyo- • különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor

matékokat tartalmazó táblázatok kezelésére (pl. a csavar gyors vagy lassú meghúzása),
• magának a nyomatékkulcsnak a szórása.
Az eljárás a következő:
A αA meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani, hogy
A) A teljes súrlódási tényező (µössz.) meghatározása: a fenti hatások miként ellenőrizhetők.
A csavar- vagy anyafelfekvés felületi és kenési állapotától
függően eltérő „µ“ súrlódási tényezőt kell kiválasztani. Példa:
A felületek és a kenési állapotok sokfélesége miatt nagyon Ha a csavart egy kereskedelemben kapható, elektronikus
nehéz a helyes súrlódási tényezőt meghatározni. Az egysze- kijelzővel felszerelt nyomatékkulccsal húzzák meg, akkor a
rűség kedvéért azoknál a csavaroknál, amelyek nem kaptak αA = 1,4–1,6 meghúzási tényezővel kell számolni.
további utókezelést, a 0,14-es µössz. értékből indulunk ki. Gewählt wird:
αA = 1, 4 (Lásd a 9.2 „Irányértékek a meghúzási tényező-
höz...“ c. fejezetet.)
Példa:
Kiválasztás az enyhén olajozott, kékre horganyzott felületi
D) Előfeszítési erő: FVmin
állapotú csavarokhoz és anyákhoz:
µges = 0,14
Példa:
(Figyelem: a csavarméret megválasztásakor mindig a legki-
Válassza ki az 1.6. fejezetben (szabványmenet: µössz. = 0,14)
sebb várható súrlódási értékkel számoljunk, annak érdekében,
a „Méret“ oszlopból az M12-nél az „Előfeszítési erő“ sávban
hogy a csavart ne terhelhessük túl.)
a „Szilárdsági osztály 8.8“ alatt az értéket.
FVmax = 41,9 KN
B) Meghúzási nyomaték: MA max.
Az előfeszítési erő FVmin minimumát úgy kapjuk meg, hogy a
A maximális meghúzási nyomaték a 0,2%-os nyúlási határ
maximum értéket FVmax elosztjuk a meghúzási tényezővel αA.
(Rp0,2), ill. a folyási határ (Rel) 90%-os kihasználása körül van.
41,9 KN
Előfeszítési erő FVmin =
Példa: 1,4
Hatlapfejű csavar, DIN 933, M12 x 50, szilárdsági osztály:
FVmin = 29,92 KN
8.8, horganyzott, kék passzíválás: Keresse ki az 5. fejezetben
a 6. táblázatban (szabványmenet µössz. = 0,14) a jobb oldali
E) Eredmény-ellenőrzés
legszélső oszlopban az M12-es méretet és válassza ki a
Tegye fel magának a következő kérdéseket!
„Meghúzási nyomaték MA [Nm]“ sávban a „Szilárdsági
• Elegendő a maradék szorítóerő?
osztály 8.8“ alatt a kívánt értéket.
• Elegendő a minimálisan várható FVmin előfeszítési erő a
MA max = 93 Nm
gyakorlatban fellépő maximális erőkhöz?

 eghúzási tényező αA
C) M
(a meghúzási biztonság figyelembevétele)
Többé-kevésbé minden meghúzási eljárás pontos, aminek a
következő okai vannak:
• a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási
tartománya
(a súrlódási tényezőket a számításhoz csak durván lehet
megbecsülni)

16.58
 INFÓ

6.8 Különböző elemek párosítása / kontakt­ Különböző kötőelem- / szerkezeti elem anyagok párosí-
korrózió tása korrózió szempontjából
A kontaktkorrózió elkerülésére a következő szabály
Szerkezeti elemek
érvényes:

Acél, horg., fekete passzíválás

anyaga / felülete*

Acél, horg., sárga passzíválás

Acél, horg., kék passzíválás

A kötőelemeknek az adott alkalmazási esetben lega lább
ugyanolyan korrózióállósággal kell rendelkezniük, mint az

Nemesacél A2/A4
összekapcsolandó alkatrészeknek.

Acél, fényes
Alumínium

Sárgaréz
Ha nem lehet azonos értékű kötőelemeket választani, akkor
Összekötő elem
azoknak az összekapcsolandó alkatrészekhez képest maga-

Réz
anyaga / felülete
sabb értékűnek kell lenniük. Nemesacél A2/A4 +++ +++ ++ ++ ++ ++ ++ ++
Alumínium ++ +++ ++ ++ + + + +
Réz + + +++ ++ + + + +
Sárgaréz + + ++ +++ + + + +
Acél, horganyzott, – – – – +++ ++ ++ +
fekete passzíválás
Acél, horganyzott., –– –– –– –– + +++ ++ +
sárga passzíválás
Acél, horganyzott., –– –– –– –– + + +++ +
kék passzíválás
Acél, fényes ––– ––– ––– ––– –– –– –– +++
+++ Párosítás nagyon ajánlott
++ Párosítás ajánlott
+ Párosítás mérsékelten ajánlott
– Párosítás kevésbé ajánlott
–– Párosítás nem ajánlott
––– Párosítás semmilyen körülmények között nem ajánlott
* Ez a feltételezés 1:10 és 1:40 közötti felületi arány mellett érvényes
(a kötőelem és az összekapcsolandó alkatrészek közötti arány).

9. táblázat

6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhez

Feszítőszegek (feszítőhüvelyek), nehéz kivitel az ISO 8752 (DIN 1481) szerint

8 mm névleges átmérőtől 10 mm névleges átmérőtől

Anyag:
420 – 560 HV-re nemesített
rugóacél
AU ábra AV ábra

Névleges átmérő [mm] 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 6 8 10 12 13 14 16 18 20

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,35 0,79 1,41 2,19 3,16 4,53 5,62 7,68 8,77 13 21,3 35 52 57,5 72,3 85,5 111,2 140,3
kétnyírású 0,7 1,58 2,82 4,38 6,32 9,06 11,2 15,4 17,5 26 42,7 70,1 104,1 115,1 144,1 171 222,5 280,6

Tab. 10

16.59
 INFÓ

Spirális feszítő szegek, normál kivitel az ISO 8750 (DIN 7343) szerint

Anyag:
420 – 520 HV-re nemesített
rugóacél
AW ábra

Névleges átmérő [mm] 0,8 1 1,2 1,5 2 2,5 3 3,5 4 5 6 8 10 12 14 16

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,21 0,3 0,45 0,73 1,29 1,94 2,76 3,77 4,93 7,64 11,05 19,6 31,12 44,85 61,62 76,02
kétnyírású 0,40 0,6 0,90 1,46 2,58 3,88 5,52 7,54 9,86 15,28 22,1 39,2 62,24 89,7 123,2 152

11. táblázat

Spirális feszítő szegek, nehéz kivitel az ISO 8748 (DIN 7344) szerint

Anyag:
420 – 520 HV-re nemesített
rugóacél
AX ábra

Névleges átmérő [mm] 1,5 2 2,5 3 4 5 6

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,91 1,57 2,37 3,43 6,14 9,46 13,5
kétnyírású 1,82 3,14 4,74 6,86 12,2 18,9 27

12. táblázat

Feszítőszegek (feszítőhüvelyek), könnyű kivitel az ISO 13337 (DIN 7346) szerint

8 mm névleges átmérőtől 10 mm névleges átmérőtől

Anyag:
420 – 560 HV-re nemesített
rugóacél
AY ábra AZ ábra

Névleges átmérő [mm] 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 6 7 8 10 11 12 13 14 16 18 20

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,75 1,2 1,75 2,3 4 4,4 5,2 9 10,5 12 20 22 24 33 42 49 63 79
kétnyírású 1,5 2,4 3,5 4,6 8 8,8 10,4 18 21 24 40 44 48 66 84 98 126 158

13. táblázat

16.60
 INFÓ

F 2F
nyíródó nyíródó
felületek felületek
száma 1 száma 2

F F F

BA ábra

6.10 Tervezési javaslatok Z kereszthorony (Pozidriv) ISO 4757 szerint

Belső csavarbehajtások
A műszaki haladás és a gazdasági megfontolások világszerte
azt eredményezik, hogy az egyenes hornyú csavarokat telje-
sen felváltják a belső kulcsnyílású csavarok.

Belső kulcsnyílás

AT ábra

A kereszthoronyban lévő négy „meghúzó fal”, amelyre

a csavar­húzó becsavarozásnál felfekszik, függőleges. A töb-
bi fal és borda ferde. Ez az optimálisan gyártott kereszthor-
nyoknál valamennyire javítja a szerelhetőséget. A Pozidriv
AS ábra csavarhúzó derékszögű szárnyvégekkel rendelkezik.

Jó erőátvitel a többpontos erőhatásnak köszönhetően. A belső

kulcsnyílású csavarok kisebb kulcsnyílással rendelkeznek, mint
a külső hatlapfejű csavarok, azaz gazdaságosabb konstruk­
ciók alakíthatók ki a kisebb méretekkel.

16.61
 INFÓ

H kereszthorony (Phillips) ISO 4757 szerint
Az előzetes meghúzási nyomaték létrehozása az előzőekben
ismertetett két eljárás valamelyikével történik. Az anya
helyzetének jellemző adata egyértelműen és tartósan függ
a csavarszártól és a szerkezeti elemtől, úgyhogy az anyának
az ezután létrehozott továbbforgatási szöge könnyen meg­
állapítható. A szükséges továbbforgatási szöget a minden-
kori eredeti csavarkötéseken elvégzendő eljárásvizsgálattal
kell megállapítani (pl. csavarhosszabbítás segítségével).

AU ábra

Normál kereszthorony, amelynél minden fal és borda ferdén

lejt, miközben a csavarhúzó trapéz alakú szárnyvégekkel
rendelkezik.

6.11 Szerelés
Forgatónyomaték-eljárás
A szükséges előfeszítő erőt egy mérhető MV forgatónyomaték
hozza létre. Az alkalmazott meghúzó készülékeknek (pl. nyo-
matékkulcs) 5%-nál kisebb bizonytalansággal kell működniük.

Impulzusnyomaték-eljárás
A kötések meghúzása egy 5%-nál kisebb bizonytalansággal W ábra
működő impulzus- vagy ütvecsavarozóval történik. A meghúzó
készülékeket ekkor alkalmas módon (pl. utánhúzó módszerrel
vagy hosszmérési módszerrel) lehetőleg az eredeti csavarköté-
sen kell beállítani.

Utánhúzó módszer: A csavarkötést először a csavarozóval kell

meghúzni, majd egy precíziós nyomatékkulccsal kell utána-
húzni/megvizsgálni. Hosszmérési módszer: Meg kell vizsgálni
a csavar szerelés okozta nyúlását (mikrométerrel), melynek
során a csavar nyúlását előzőleg egy csavar-vizsgálópadon
kalibrálni kell.

Forgásszög-eljárás
Előfeltétel az összekötendő alkatrészek messzemenően sík
alapja.

16.62
INFÓ

7. BIZTOSÍTÓELEMEK
7.1 Általános tudnivalók
Az alkalmas biztosítóelem kiválasztásához a csavarkötést
teljes egészében figyelembe kell venni. Különösen a feszí-
tendő anyagok keménységét és lehetőleg a csavarkötésekre
ható dinamikus terheléseket kell figyelembe venni egy
biztosító­elem kiválasztásakor.

7.2 Az előfeszítőerő-veszteség okai

7.3 Működési módok

7.3.1 Biztosítás kilazulás ellen
A csavarkötések kilazulása alkalmas szerkezeti megoldásokkal
megakadályozható. Ez nyúló csavarok vagy hosszú csavarok
használatával éppúgy lehetséges, mint az előfeszítő erőnek
nagyobb szilárdságú csavarokkal történő növelése. Különösen
az utóbbi esetben a felfekvésre ható felületi nyomásra kell
különös figyelmet szentelni. Egy peremes csavar vagy egy
alkalmas kemény alátét aláhengerlése vagy aláhelyezése
csökkenti a felületi nyomást és megakadályozza a kilazulást. Kombicsavar

16.63
 INFÓ

Kombicsavar Bordás csavar

Záróalátét Zárófogú csavar

7.3.2 Biztosítás kicsavarodás ellen

A kicsavarodás elleni biztosítók a legszigorúbb dinamikus
terhelések mellett is hatásosan akadályozzák meg az önműködő
ki­csavarodást. Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési
értékekig fenntartható marad az előfeszítő erő a kötésben.
A kicsavarodó kötéseknél a következő biztosítások különböztet-
hetők meg:
• a felfekvő felülethez rögzítés
• beragasztás a menetbe
Ékbiztosítású alátét
A felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik
a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsavarodási
irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába, vagy pedig
szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek kemény és lágy anya-
gokon egyaránt hatásosan megtartják az előfeszítő erőt.

A menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént nem

igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal dolgozni,
vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztóanyagos csavarokat
használni. A mikrotokos előbevonatos csavarokra a DIN 267
szabvány 27. része vonatkozik. Mikrotokozás

16.64
 INFÓ

Menetbetét

7.4 Biztosítóelemek hatásmódja

Egy biztosítóelem hatása egy rázó-próbapadon (Junkerstest)
tesztelhető.

Folyékony ragasztóanyagok

7.3.3 Biztosítás elvesztés ellen

Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek
tartoznak, amelyek ugyan először nem akadályozhatják meg
az önműködő kicsavarodást, viszont többé-kevésbé nagy
előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes ki­
csavarodást és ezáltal a kötés szétválását.

Teljesen fém biztosítóanya

Biztosítóanya műanyag gyűrűvel

A vizsgálatok révén három kategória adódik.

16.65
 INFÓ

7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek 7.4.3 Kicsavarodás elleni biztosítók

A következőkben felsorolt termékek semmilyen biztosító
jellegű hatással nem rendelkeznek, sem a kilazulás, sem pedig
a kicsavarodás vonatkozásában. ≥ 8.8 szilárdsági osztályú
csavarokkal együtt történő használatuk nem ajánlott.
• Rugós gyűrűk DIN 127, DIN 128, DIN 6905, DIN 7980
• Rugós alátétek DIN 137, DIN 6904
• Fogazott alátétek DIN 6797, DIN 6906
• Legyező-alátétek DIN 6798, DIN 6907
• Alátétek külső orral, ill. 2 szárnnyal DIN 432, DIN 463
• Koronás anyák DIN 935, DIN 937 sasszegekkel DIN 94
7.4.2 Elvesztés elleni biztosítók
Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek
tartoznak, amelyek először nem akadályozhatják meg az ön-
működő kicsavarodást, viszont egy meghatározhatatlan nagy
előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes kicsa-
varodást és ezáltal a kötés szétválását. Ehhez a kategóriához
tartoznak például a poliamid gyűrűs betéttel ellátott anyák
(leállító anyák), a teljesen fém biztosítóanyák vagy a DIN 267
szabvány 28. része szerinti szorítórésszel ellátott csavarok.
A kicsavarodás elleni biztosítók dinamikus terhelések mellett
is hatásosan akadályozzák meg az önműködő kicsavarodást.
Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési értékekig fenn-
tartható marad az előfeszítő erő a kötésben. A kicsavarodó
kötéseknél a következő biztosítások különböztethetők meg:
• a felfekvő felülethez rögzítés
• beragasztás a menetbe
A felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik
a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsava-
rodási irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába,
vagy pedig szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek
kemény és lágy anyagokon egyaránt hatásosan megtartják
az előfeszítő erőt.
A menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént
nem igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal
dolgozni, vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztó-
anyagos csavarokat használni. A mikrotokos előbevonatos
csavarokra a DIN 267 szabvány 27. része vonatkozik.

7.5 Csavarbiztosítási eljárások

7.5.1 Kilazulás

Biztosítási Működési mód Biztosítóelem Alkalmazási tudnivalók

Kilazulás Csavarok/anyák Alátétek
elleni Szilárdsági osztály Keménységi osztály
biztosítás
200 HV 300 HV
Együtt feszítve Alátét: 8.8/8 Igen Igen
felületi nyomás DIN EN ISO 7089 10.9/10 Nem Igen
csökkentő DIN EN ISO 7090 A2-70/A2-70 Igen Nem
DIN 7349
DIN EN ISO 7092
DIN EN ISO 7093-1
Együtt feszítve DIN 6796 szerinti Illesztési értékek csökkentéséhez max. 20 µm rugóerőt össze
rugózó feszítőalátét, profi- kell hangolni az előfeszítő erővel.
lozott feszítőalátét
kontaktalátét

Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához tartoznak a menet-

barázdált csavarok is.

16.66
 INFÓ

7.5.2 Önműködő kicsavarodás

Biztosítási mód Működési mód Biztosítóelem Alkalmazási tudnivalók

Kicsavarodás Reteszelt, részben Bordás csavar, bordás anya
elleni biztosítás együtt feszített Profilozott feszítőalátétek Éka-
látét-pár Záróalátét Profilgyűrű
(A2 anyag)
Ragasztó Mikrotokozott ragasztóanyag
DIN 267-27-nek megfelelően
Folyékony ragasztóanyag
Elvesztés elleni Szorító Szorítórésszel ellátott anyák DIN
biztosítás EN ISO 7040,
DIN EN ISO 7042,
Menetbetétek DIN 8140
Csavarok műanyag bevonattal
a menetben DIN 267-28 szerint
Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített
csavarkötések váltakozva nyíró terhelésnek
vannak kitéve.
Edzett felületeken nem használható.
A felfekvési felület keménységének kisebbnek
kell lennie, mint a csavar és az anya, illetve az
együtt feszített elemek felfekvési felületének.
A biztosítóelemek csak akkor hatásosak, ha
azok közvetlenül a csavarfej és az
anya alatt helyezkednek el. Elektromos
Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csa-
varkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak
kitéve, és az edzett felületek nem engedik meg
záró kötőelemek használatát.
Hőmérsékletfüggő.
Elektromos alkalmazásoknál a használata nem
ajánlott.
Ragasztóanyagok használata esetén a menete-
ket nem szabad kenni.
Az alkalmazásra kerülő ragasztók hőmérsékleti
határértékeit feltétlenül figyelembe kell venni.
Elektromos alkalmazásoknál a használata nem
ajánlott.
Ragasztóanyagok használata eseté a menete-
ket nem szabad kenni.
Ott használandó, ahol csavarkötéseknél
elsődlegesen az a feladat, hogy megőrizzünk
egy maradék előfeszítő erőt és hogy a kötés
biztosítva legyen szétválás ellen. Műanyag
betétes anyáknál és csavaroknál figyelembe
kell venni a hőmérsékletfüggőséget. Elektromos
alkalmazásoknál nem szabad előfordulnia
teljes fém anyák okozta szilánkképződésnek.

16.67

8. ACÉLSZERKEZET
8.1 HV-kötések az acélszerkezethez
„HV“ az acélszerkezetben 10.9-es szilárdsági osztályú nagy
szilárdságú csavarokkal létrehozott csavarkötés jelölése „H“
itt a nagy szilárdságú kivitelt jelenti a 10.9-es szilárdsági
osztályú követelményeknek megfelelően, a „V“ pedig „elő­
feszített“, vagyis azt a lehetőséget, hogy a kötés szabványosí-
tott eljárással definiált előfeszítő erőre legyen hozva.
Jóllehet az acélszerkezeti kötések több, mint 90%-ánál
számítási okokból kifolyólag nincs szükség előfeszítésre, mivel
a kötések nem csúszásmentesre vannak méretezve, azonban
többnyire az ilyen esetekben is szokás és ésszerű a kötéseket
előfeszíteni, a rések lezárása, a dinamikus terhelési hányaddal
szembeni ellenállás növelése vagy a teljes építmény deformá-
lódásának korlátozása céljából.
A HV-kötések ezért az acélszerkezetben előforduló, a kö-
vetkezőkben ábrázolt minden szokásos kötés kivitelezésére
korlátlanul alkalmasak.
A nyíró-lyukfal kötések (SL) a kívülről a csavartengelyre me-
rőlegesen támadó erőt közvetlen erőátvitellel viszik át a furat
belső faáról a csavar szárára (1. ábra). A szerkezeti elemek
ilyenkor úgy hatnak a csavarszárra, mint az olló szárai. Ez
a kötési mód lehet előfeszített (SLV) is, vagy pedig kivitelez-
hető illesztőcsavarokkal (SLP) vagy a két mód kombinálható
(SLVP) is. Különösen a csavar hossztengelyében jelentkező di-
namikus terhelések esetén szükség van a kötés előfeszítésére.
Terhelő-
erő FQ/2
Terhelő-
erő FQ/2
1. ábra
16.68
INFÓ
Alapvetően más a csúszásmentesen előfeszített kötések (GV)
hatásmechanizmusa, amelyek kivitelezése egyes esetekben,
pl.hídépítés esetén, illesztőszáras csavarokkal (GVP) is tör-
ténik. Az erőátvitel ilyenkor az előfeszített szerkezeti elemek
érintkező felületei közötti súrlódással történik. Ehhez az érint-
kező felületeteket szórással vagy megengedett csúszásmentes
festéssel csúszásmentessé kell tenni. A csavarok meghúzása-
kor a hajtóerők a csavartengelyre merőlegesen adódnak át,
amint az a 2. ábrán jól látható.
A csavarozás
irányára merőleges
erőhatás
FV
Terhelő-
erő FQ/2
Terhelő-
erő FQ/2
2. ábra
Az acélszerkezetben szokásos minden kötésnél természetesen
az csavar hossztengelyében ható hajtóerők is megengedet-
tek és például a DIN 18800-1 szabvány megfelelő számítási
képleteivel elkészíthető egy szilárdsági igazolás is.
A Würth-HV garnitúrák jó és kiváló minőségű korrózióvé-
delemmel rendelkeznek a 60–80 µm cinkréteg-vastagságú
tűzihorganyzásnak köszönhetően. Ezáltal agresszív légköri
viszonyok esetén is hosszú évekig tartó korrózióvédelem
érhető el. (3. ábra)
 INFÓ
nagyipari
környezet
nagyvárosi
környezet
tengeri
környezet
standard
szárazföldi
környezet
korrózióvédelem időtartama, évek száma
3. ábra
A horganyzás a DIN EN ISO 10684 szerint történik, olyan ezen
túlmutató előírások figyelembevételével, amelyek a technika
jelenlegi állása szerint megfelelnek a tűzi horganyzott csava-
rok előállításának. Az anyamenet vágása és az anyák kenése
folyamatfeltételek között a tűzi horganyzás után történik,
a menet illesztő képességének biztosítása, továbbá speciális
kenés segítségével egységes meghúzási viselkedés garantá-
lása céljából. A horganyzás nélküli anyamenetben a szerelés
után a menetes csap cinkbevonata veszi át a korrózióvédel-
met katódos korrózióvédelem révén. Ezen okok miatt csak egy
gyártótól beszerzett komplett garnitúrákat (csavar, anya és
alátétek) szabad használni.
8.2 HV-csavarok, anyák és alátétek
Az építési termékekre vonatkozó európai irányelv átülteté-
sének folyamán az acél- és a fémszerkezeteknél használt
kötőelemekhez harmonizált európai szabványokat dolgoztak
ki, amelyek a korábbi német DIN szabványok nagy részét
leváltották. Csak alárendelt termékekre, mint pl. a DIN 6917
és DIN 6918 szerinti HV-ékalátétek maradtak meg a német
szabványok. Ezekre továbbra is érvényes az A jelű építés­
szabályozási jegyzék szerinti megegyezéses igazolási eljárás,
azaz a termékek az ú.n. Ü-jellel ellátva kerülnek piacra. A
szabványok átállításának áttekintését az 1. táblázat tartal-
mazza.
16.69
DIN DIN EN
Számítás DIN 18 800-1 DIN EN 1993-1-8
kialakítás DIN EN 1993-1-9
Kivitelezés DIN 18 800-7 DIN EN 1090-2
Termékek DIN 7968, DIN 7969 DIN EN 15048-1/-2 +
DIN 7990 műsz. termékspecif.
DIN EN ISO (DIN EN ISO 4014)
4014/4017 DIN EN 14399-1/-2
DIN 6914, DIN 6915, DIN EN 14399-4
DIN 6916 DIN EN 14399-6
DIN 7999 DIN EN 14399-8
1. táblázat: Átállás európai szabványokra
A kötések számításához és kialakításához a jövőben a DIN
EN 1993-1-8 szabvány, a kifáradás-igazoláshoz pedig a DIN
EN 1993-1-9 szabvány érvényes. A kivitelezéshez a DIN EN
1090-2 szabvány érvényes. A nem előfeszített, kis szilárdságú
kötőelemek részére kidolgozták a DIN EN 15048 európai
szabványt, amely a CE jel megszerzésének eljárásmódját és
követelményeit ismerteti. Az ehhez tartozó műszaki leírások
lehetnek például a hatlapfejű csavarokhoz már meglévő
szabványok, pl. a DIN EN ISO 4014.
A nagy szilárdságú kötőelemekhez elkészült a DIN EN 14399
harmonizált szabvány. Ennek 1. és 2. részében szintén csupán
a CE-jel megszerzése követelményeinek és eljárásmódjának
ismertetésére kerül sor. A CE-jellel rendelkező termékekre
Európában nem szabad kereskedelmi korlátozásoknak fenn-
állniuk vagy ilyeneket létrehozni. A Németországban szokásos
HV-csavarok, továbbá a hozzájuk tartozó anyák és alátétek,
valamint HV-illesztőcsavarok ezen szabvány 4., 6. és 8. részé-
ben szintén megtalálhatók. A DIN termékek itt messzemenően
átvételre kerültek, úgyhogy csak kevés változtatás történt,
amelyeket a következőkben külön ismertetünk.
• A HV-anyák az európai szabvány szerint a felvitt korrózió-
védelemtől függetlenül mindig egy speciális kenőanyaggal
vannak kezelve. A DIN 18800-7 szerinti kötések előfeszítése
esetén a forgatónyomaték-eljárás segítségével tehát min-
dig ugyanazok a meghúzási nyomatékok alkalmazhatók,
ami egyszerűsítést jelent a régi helyzethez képest.
• A szabványban található befogási hossz táblázat definiálja
a befogási hosszt, beleértve a felhasznált alátéteket is (2a
és 2b táblázat). Ezenkívül a befogási hossz kiszámításának
 INFÓ

kritériumai a DIN EN 1993-1-8 szabvány speciális köve-
telményei szerint kis mértékben megváltoztak, úgyhogy
további csekély különbségek adódtak. Mindenesetre, ha
egy DIN 18800 szerinti építményt terveztek, akkor az
ott betervezett DIN szerinti HV-garnitúrák pótolhatók
ugyanilyen névleges hosszúságú DIN EN szerinti elemekkel
anélkül, hogy a csavarkötési helyekhez új hozzárendeléssel
kellene foglalkozni. Ennek oka az a tény, hogy a DIN 18800
nem tartalmazza a DIN EN 1993-1-8 előbb említett speciá-
lis követelményét.

HV- és HVP-csavarok méretei1)

Névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36
P1)  1,75  2  2,5  2,5  3  3  3,5  4
c min.  0,4  0,4  0,4  0,4  0,4  0,4  0,4  0,4
max.  0,6  0,6  0,8  0,8  0,8  0,8  0,8  0,8
da max. 15,2 19,2 24 26 28 32 35 41
ds nom. 12 16 20 22 24 27 30 36
min. 11,3 15,3 19,16 21,16 23,16 26,16 29,16 35
max. 12,7 16,7 20,84 22,84 24,84 27,84 30 37
dw2) min. 20,1 24,9 29,5 33,3 38,0 42,8 46,6 55,9
e min. 23,91 29,56 35,03 39,55 45,20 50,85 55,37 66,44
k nom.  8 10 13 14 15 17 19 23
min.  7,55  9,25 12,1 13,1 14,1 16,1 17,95 21,95
max.  8,45 10,75 13,9 14,9 15,9 17,9 20,05 24,05
kw min.  5,28  6,47  8,47  9,17  9,87 11,27 12,56 15,36
r min.  1,2  1,2  1,5  1,5  1,5  2  2  2
s max. 22 27 32 36 41 46 50 60
min. 21,16 26,16 31 35 40 45 49 58,8
h nom.  3  4  4  4  4  5  5  6
min.  2,7  3,7  3,7  3,7  3,7  4,4  4,4  5,4
max.  3,3  4,3  4,3  4,3  4,3  5,6  5,6  6,6
m nom. = 10 13 16 18 20 22 24 29
max.
min.  9,64 12,3 14,9 16,9 18,7 20,7 22,7 27,7
Megjegyzés: Tűzi horganyzott csavarokhoz, alátétekhez és anyákhoz a horganyzás előtti méretek érvényesek
1)
P = menetemelkedés (normál métermenet)
2)
d w.max.= stényl.

2. táblázat

16.70
 INFÓ

Befogási hosszmin.∑t és ∑t
max.
HV- és HVP-csavarokhoz1)
l névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36
30  11– 16
35  16– 21  12– 17
40  21– 26  17– 22
45  26– 31  22– 27  18– 23
50  31– 36  27– 32  23– 28  22– 27
55  36– 41  32– 37  28– 33  27– 32
60  41– 46  37– 42  33– 38  32– 37  29– 34
65  46– 51  42– 47  38– 43  37– 42  34– 39
70  51– 56  47– 52  43– 48  42– 47  39– 44  36– 41
75  56– 61  52– 57  48– 53  47– 52  44– 49  41– 46  39– 44
80  61– 66  57– 62  53– 58  52– 57  49– 54  46– 51  44– 49
85  66– 71  62– 67  58– 63  57– 62  54– 59  51– 56  49– 54  43– 48
90  71– 76  67– 72  63– 68  62– 67  59– 64  56– 61  54– 59  48– 53
95  76– 81  72– 77  68– 73  67– 72  64– 69  61– 66  59– 64  53– 58
100  81– 86  77– 82  73– 78  72– 77  69– 74  66– 71  64– 69  58– 63
105  86– 91  82– 87  78– 83  77– 82  74– 79  71– 76  69– 74  63– 68
110  91– 96  87– 92  83– 88  82– 87  79– 84  76– 81  74– 79  68– 73
115  96–101  92– 97  88– 93  87– 92  84– 89  81– 86  79– 84  73– 78
120 101–106  97–102  93– 98  92– 97  89– 94  86– 91  84– 89  78– 83
125 106–111 102–107  98–103  97–102  94– 99  91– 96  89– 94  83– 88
130 111–116 107–112 103- 108 102–107  99–104  96–101  94– 99  88– 93
135 116–121 112–117 108–113 107–112 104–109 101–106  99–104  93– 98
140 121–126 117–122 113–118 112–117 109–114 106–111 104–109  98–103
145 126–131 122–127 118–123 117–122 114–119 111–116 109–114 103- 108
150 131–136 127–132 123–128 122–127 119–124 116–121 114–119 108–113
155 136–141 132–137 128–133 127–132 124–129 121–126 119–124 113–118
160 141–146 137–142 133–138 132–137 129–134 126–131 124–129 118–123
165 146–151 142–147 138–143 137–142 134–139 131–136 129–134 123–128
170 151–156 147–152 143–148 142–147 139–144 136–141 134–139 128–133
175 156–161 152–157 148–153 147–152 144–149 141–146 139–144 133–138
180 161–166 157–162 153–158 152–157 149–154 146–151 144–149 138–143
185 158–163 157–162 154–159 151–156 149–154 143–148
190 163–168 162–167 159–164 156–161 154–159 148–153
195 168–173 167–172 164–169 161–166 159–164 153–158
200 173–178 172–177 169–174 166–171 164–169 158–163
210 183–188 182–187 179–184 176–181 174–179 168–173
220 193–198 192–197 189–194 186–191 184–189 178–183
230 203–208 202–207 199–204 196–201 194–199 188–193
240 213–218 212–217 209–214 206–211 204–209 198–203
250 223–228 222–227 219–224 216–221 214–219 208–213
260 233–238 232–237 229–234 226–231 224–229 218–223
1)
befogási hossz ∑ mindkét alátétet is magában foglalja

2. táblázat
16.71
 INFÓ

A DIN 18800-1:2008-11 szerint a VI lyukfal-igénybevéte-

kw sorozat. lek méretezési értékeinek nem szabad túllépniük a VI,R,d
X sz.
határ-lyukfalerőket.
Ø ds

Ød

e
u
VI
ls ≤1
s
15° – 30° lg VI,R,d
k l
Menet vége DIN 78-K szerint
u = nem teljes menet = max. 2P A VI,R,d határ-lyukfalerő kiszámítása:

VI,R,d = t · dSch ·σI,R,d

4. ábra
fz,k
= t · dSch · al ·
YM
csavar: csavar: DIN EN
DIN EN 14399-4
Ø dw

c 14399-6
t a szerkezeti elem vastagsága
Ø da
r

anya: dSch a csavar szárátmérője

DIN EN 14399-4
a1 Tényező a lyukfal-terhelhetőség megállapításához,
h
X részlet befogási hossz Σt m
a lyukképtől függően
fy,k a szerkezeti elem anyagának jellemző folyási határa
része van a nyírási hézagban.
5. ábra YM = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz

Az a1 tényező itt a teljes csavaros csatlakozás geometriájától

8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások HV-kö-
függ, különösen a csavaroknak a szerkezeti elem peremei-
tésekhez DIN 18800-1 és DIN EN 1993-1-8
től mért és az egymás közötti távolságoktól. A számítások
szerint
elvégzéséhez itt többnyire táblázati értékek vagy megfelelő
8.3.1 DIN 18800-1 szerinti HV-kötések (2008)
szoftver állnak rendelkezésre.
A Va nyírási igénybevétel méretezési értékeinek a DIN
18800-1:2008-11 szerint nem szabad túllépniük a Va,R,d
A csavarok tisztán húzási terhelés melletti határ-húzóerejének
határ-nyíróerőket.
a kiszámításához a DIN 18800-1 egy esetmegkülönböztetést
Va közöl. A 10.9-es szilárdsági osztály folyásihatár-viszonyai
≤ 1 A Va,R,d határ-nyíróerő kiszámítása
Va,R,d alapján HV-csavarokhoz a menetben történő tönkremenetel a
fu,b,k mérvadó. A határ-húzóerő ezért hozzászámítandó:
Va,R,d = A · T,R,d = A · aa ·
Ym
ASp · fu,b,k
NR,d =
A Asch szárkeresztmetszet, ha a sima szár van a nyírási 1,25 · YM
hézagban. ASp feszültségi keresztmetszet
ASp feszültségi keresztmetszet, ha a szár menete fu,b,k 10.9-es szil. oszt.-hoz = 1.000 N/mm²
a a 0,55 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz, 1,25 = tényező a húzószilárdsággal szembeni fokozott
ha a sima szár van a nyírási hézagban. biztosításhoz
0,44 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz, YM = 1,1
ha a menetes rész van a nyírási hézagban
fu,b,k a csavaranyag jellemző szakítószilárdsága, Ha egy csavarra egyidejűleg hat húzó és nyíróerő, akkor még
HV-csavaroknál: 1.000 N/mm² a DIN 18800-1 előírásai szerinti kölcsönhatási igazolást is kell
YM = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz vezetni.

16.72
 INFÓ

A csúszásmentes kötéseknél (GV és GVP) a használati alkal- 8.3.2 HV-kötések DIN EN 1993-1-8 szerint
masság határállapotában a Vg igénybevételeknek nem szabad Az európai szabvány a csavarkötéseket a 3. táblázat szerint
túllépniük a Vg,R,d határ-csúszóerőket. osztja fel és alapvető megkülönböztetést tesz a külső erő
Vg irányától függően.
≤1
Vg,R,d

Nyíró-/lyukfal- és csúszásmentes kötések

Kategória
A Nyíró-/lyukfal-kötés
B Csúszásmentes kötés (GdG)
C Csúszásmentes kötés (GdT)
Húzó igénybevételnek kitett kötések
Kategória
D Nincs előfeszítve
E Előfeszítve
Megjegyzés Összehasonlítva a DIN 18800-1 szab-
vánnyal
GdG GdT
Nincs szükség előfeszítésre, SL ill. SLP SL ill. SLP
de a legtöbb esetben előnyös,
4.6 – 10.9-es szilárdsági osztályok
Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. GV ill. GVP SL ill. SLP
oszt. csavarok, előfeszítve
Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. GV ill. GVP GV ill. GVP (nettó)
oszt. csavarok, előfeszítve
Megjegyzés Összehasonlítva a DIN 18800-1
szabvánnyal
Nincs szükség előfeszítésre, Nincs osztályozva, azonban igazolási krité-
4.6 – 10.9-es szilárdsági rium adott
Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil.

3. táblázat

A Vg,R,d határ-csúszóerő A lyukfal igazolása itt a kiindulásnál különbözik a DIN 18 800-

μ · Fv 1 szerinti eljárástól, úgyhogy nem lehet átvinni a számítási
Vg,R,d = , ha nem hat külső húzóerő eredményeket vagy a táblázati értékeket. Itt új számítást kell
(1,15 · YM)
végezni a DIN EN 1993-1-8 adatai szerint. Sok esetben az EN
a HV-csavarra,
szabvány szerinti terhelhetőség nagyobb, mint a DIN szerinti.
N
μ · Fv · (1 – ) Az EN szabvány szerinti csavarok nyírására vonatkozó igazo-
Fv
Vg,R,d = , wenn eine äußere Zugkraft auf lás csak kis mértékben különbözik és az elméleti kiindulástól
(1,15 · YM)
kezdve azonosan van felépítve. Ha a szár a nyírási hézagban
die HV-Schraube einwirkt.
található, akkor a terhelhetőségek közel azonosak. A nyírási
hézagban lévő menet esetén egyenlőek.
Itt
µ a súrlódó felületek előkezelés utáni súrlódási tényezője
A csavar hossztengelyébe eső húzó terhelés mellett a
DIN 18800-7 szerint
HV-csavaroknál a számítás kiindulása alig különbözik a DIN
Fv a DIN 18800-7 szerinti előfeszítő erő
szerintitől és az eredmények is közel azonosak. A külső húzó
N a részarányosan a csavarra jutó húzóerő
terhelés nélküli csúszásmentes kötések egyszerű eseténél a DIN
YM = 1,0
és az EN szerinti kiindulások szintén hasonlóak, mindenesetre
ezen a helyen jelentősebb különbségre kell számítani, ami az
Ezenkívül a GV- és a GVP-kötésekre egy, az SL- és az SLP-kö-
alkalmazandó előfeszítési eljárásra is hatással lesz.
tésekéhez hasonló tartásbiztonsági igazolást kell vezetni.

16.73
 INFÓ

A DIN EN 1993-1-8 a csúszásmentes kötésekhez (és csak
ezekhez) nagyobb előfeszítőerő-szintet irányoz elő, mint az a
DIN 18 800-7 szerinti előfeszített HV-kötéseknél szokásos. Az
előfeszítő erő a csavar szakítószilárdságának a 70%-a legyen:
Fp,C = 0,7 fub AS
Ez az előfeszítőerő-szint a súrlódási zavarok miatt a forga-
tónyomaték-eljárással már nem érhető el biztonságosan,
úgyhogy itt olyan alternatív eljárásokat kell alkalmazni,
amelyek csökkentik a súrlódás befolyását.
forgatónyomaték-eljárással előfeszíteni. A szerelési értékek
a DIN 18800-7 szabványban megtalálhatók és azokat a 8.4.
fejezet tartalmazza.
8.4 Szerelés
8.4.1 Szerelés és vizsgálat DIN 18 800-7 szerint
Az előfeszítéshez elsősorban a forgatónyomaték-eljárást kell
alkalmazni. A 4. táblázat szerinti szabályozott előfeszítő erő a
csavar-folyásihatár 70%-ának felel meg és egy MA meghúzási
nyomaték hatására jön létre. Ilyenkor a meghúzási nyomaték
a kötőelemek minden felületi állapotához azonos.

Méretek FV szabályozott előfeszítő erő Forgatónyomaték-eljárás

[kN] (megfelel Fp,C*= 0,7 · fyb ·AS) M alkalmazandó meghúzási nyomaték az F
A v
szabályozott előfeszítő erő eléréséhez [Nm]
Felületi állapot: tűzi horganyzott
és kenta és mint előállított és kenta
1 M12 50 100
2 M16 100 250
3 M20 160 450
4 M22 190 650
5 M24 220 800
6 M27 290 1250
7 M30 350 1650
8 M36 510 2800
a
Az anyák kiszállítási állapotban a gyártó részéről molibdénszulfiddal vagy azzal egyenértékű kenőanyaggal vannak kezelve. A korábbi szabályozásokkal ellentétben
a meghúzási nyomaték a szállítási állapottól függetlenül mindig azonos.

5. táblázat. Előfeszítés forgatónyomatékkal

Mindenesetre minden olyan csavarkötéshez, amelyeket nem
csúszásmentes alkalmazásra számolnak ki, ugyanakkor más
okok miatt elő kell feszíteni őket, mint például a kifáradási
szilárdság növeléséhez, kisebb Fp,C előfeszítőerő-szint* is
megengedett. Ez lehet például a DIN 18800-7 szerinti előfe-
szítőerő-szint.
Fp,C = 0,7 fub AS
Azaz az előfeszítő erő a csavar-folyásihatár 70%-a. Ez
azt jelenti, hogy minden olyan DIN EN 1993-1-8 szerinti
előfeszített csavarkötést is, amelyeket nem csúszásmentesen
kell előfeszíteni, szabad lesz a csavarkötéseknél szokásos
A forgatónyomaték-eljárás segítségével előfeszített csavarkö-
tések rendkívül egyszerű módon egy, a meghúzási nyoma-
tékkal szembeni 10%-kal megnövelt vizsgálati nyomaték
rávitelével ellenőrizhetők.
A nem tervszerűen előfeszített kötésekhez nincs szükség
ellenőrzési intézkedésekre. A tervszerűen előfeszített kötések-
hez nem túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett kötések
esetén az elkészített csatlakozás garnitúráinak legalább
10%-át meg kell vizsgálni, a túlnyomóan nyugvó igénybe-
vételnek kitett kötéseknél pedig az elkészített csatlakozás
garnitúráinak legalább 5%-át (a 20 csavarnál kevesebből álló

16.74
 INFÓ

csatlakozásoknál legalább 2 kötést, ill. 1 kötést). A garnitúrát

a jelölés (az anyának a csavarszárhoz viszonyított helyzete)
szerint arról az oldalról kell ellenőrizni, amely felől meg lett
húzva.

Aszerint, hogy milyen továbbforgatási szögek fordulnak elő,

az 5. táblázat szerint kell eljárni. Amennyiben nincs lehetőség
kétség nélküli vizsgálatra (más eljárások használata), a
kötések legalább 10%-ánál felügyelni kell a munkamódszert.
Ha ennek során a mindenkori eljárásvizsgálatban megha-
tározott előírásoktól való eltérések adódnának, akkor a
helyesbítés után az egész csatlakozás teljes kivitelezését felül
kell vizsgálni.

Az előfeszítés ellenőrzése szabályozott előfeszítő erők esetén

Továbbforgatási szög Értékelés Teendő

< 30° Előfeszítés elegendő volt Nincs
30° bis 60° Előfeszítés feltételesen volt elegendő Hagyja a garnitúrát és ugyanabban a csatlakozásban
vizsgáljon meg két szomszédos
> 60° Előfeszítés nem volt elegendő Cserélje ki a garnitúrát1 és ugy anabban
a csatlakozásban
1
Csak túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett, járulékos húzó igénybevétel nélküli SLV- vagy SLVP-kötések esetén szabad ezeket az ellenőrzött kötőelemeket a szerke-
zetben hagyni.

5. táblázat

A szabványban megnevezett további eljárások az impul-

zusnyomaték-eljárás, a forgásszög-eljárás, valamint egy
kombinált eljárás, amely itt csak említésre kerül, mivel csak
ritkán használják. Szükség esetén itt elő kell venni a szab-
ványszöveget.

16.75
 INFÓ

8.4.2 Szerelés DIN EN 1090-2 szerint 8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák

Minden olyan előfeszített kötéshez, amelyeket nem csúszás-
mentesre méreteztek, az előfeszítés a csavar-folyásihatár
70%-a és ezzel a DIN 18800-7 szerinti forgatónyomaték-
eljárás korlátozás nélkül, EN-konform módon alkalmazható.
Azokban az esetekben, amelyekben a kötés csúszásmentesre
lett méretezve, a DIN EN 1993-1-8 szerint az előfeszítést:
Fp,C = 0,7 fub AS
értékűre kell méretezni. Ez más eljárások alkalmazását teszi
szükségessé, ilyenkor praktikusnak látszik a kombinált eljárás.
Ennek során a kötéseket a csavargyártó által ajánlott előzetes
meghúzási nyomatékkal kell meghúzni, vagy pedig az
Mr,1 = 0,13 d Fp,C
képlet szerinti becsléssel is lehet, ha nincs gyártóművi ajánlás.
Utána mindig a szabványban meghatározott továbbforgatási
szögekkel kell meghúzni. A 6. táblázat tartalmazza a DIN
EN 1090-2 szerinti kombinált eljáráshoz előírt meghúzási
paramétereket.
használata esetén
• A HV-csavarokat, anyákat és alátéteket tároláskor védeni
kell korrózió és elszennyeződés ellen.
• A csavarfej forgatásával történő előfeszítéskor alkalmas-
fejoldali kenést kell alkalmazni és eljárásvizsgálatot kell
végezni.
• Ha az előfeszített garnitúra később kiold, akkor azt ki kell
szerelni és újjal kell pótolni.
• A meghúzás után a csavar menetes részének általában egy
teljes csavarmenettel ki kell nyúlnia az anya fölé.
• A befogási hossz kiegyenlítéséhez a garnitúra nem forga-
tott oldalán max. három alátét felhelyezése megengedett,
max. 12 mm összvastagságig.

Kombinált társaság
Méret M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36
Fp,C előfeszítő erő = 0,7 · fub ·AS [kN] 59 110 172 212 247 321 393 572
MA előzetes meghúzási nyomaték [Nm] 75 190 340 490 600 940 1240 2100
Továbbforgatási szög, illetve továbbforgatási méretbefogási hosszhoz ∑t
Az összekötendő alkatrészek „t“ teljes névleges Továbbforgatási szög Továbbforgatási méret
vastagsága (minden béléslemezt és alátétet is
beleértve) d = csavarátmérő
1 t < 2d 60 1/6
2 2d ≤ t ≤ 6d 90 1/4
3 6d ≤ t ≤ 10d 120 1/3
Megjegyzés: Ha a csavarfej vagy az anya alatti felület (az esetleg behelyezett ékalátéteket is figyelembe véve) nem merőleges a csavartengelyre, akkor a szükséges tovább-
forgatási szöget kísérletekkel kell meghatározni.
1)
példaszerű gyártóművi ajánlás

6. táblázat. Előfeszítés a kombinált eljárással

16.76
 INFÓ

9. KÖZVETLEN CSAVAROZÁSOK MŰANYAGOKBA ÉS FÉMEKBE

9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokba Optimalizált menetemelkedés
A műanyagok használata az új alkalmazási köszönhetően
egyre növekvő jelentőséggel bír.

Ennek előnyei többek között a súlycsökkentés és a fokozott

kémiai ellenálló képesség területén, valamint a szerkezeti

P
elemek újrahasznosításánál jelentkeznek.

A műanyagok menetformált fémcsavarokkal történő közvet-

len csavarozása a maga gazdaságos szerelési lehetőségével,
a visszabonthatóságával és az olcsó beszerezhetőségével
előnyöket kínál a más összekötési eljárásokkal szemben.
Speciálisan a műanyagokba történő csavarozáshoz kifej- • Nagyfokú önzáródás a kötés önműködő oldása csökkenthető
lesztett kötőelemek a kisebb csúcsszögükkel és a nagyobb • Anyagkímélő a csavarkötés nagyobb terhelhetősége
menet­emelkedésükkel nagyobb eljárási biztonságot tesznek
lehetővé más csavartípusokhoz képest. Optimalizált magátmérő

Ügyfeleinknek a műanyagokban történő megmunkálásra

alkalmas menetformált fémcsavarok raktári választékát
kínáljuk. A több mint 150 féle méret gyártása az autóipari
szabványok szerint történik..

Menetgeometria
30° fok

• Nincs anyagtorlódás/jobb anyagáramlás

Nincs anyagkárosodás és így növekszik a szerelési bizton-
30º

ság
• Kisebb becsavarási nyomatékok
Biztos csavarozás a becsavarási és a túlcsavarási nyomaték
közötti nagyobb különbségnek köszönhetően

Ezen jellemzők révén biztosított lesz az eljárásbiztos több­

• Sugárirányú feszültségek csökkenése fokozatú csavarozás.
Vékony falvastagságú szerkezetek költség- és súlymegtaka-
rítást tesznek lehetővé
Nem sérül a csavarkupola
• A menetoldalak közötti nagyobb átfedés és a nagyobb
kitépő erejű anyagok növelik az eljárási biztonságot.

16.77
 INFÓ

Tubuskialakítás: Építésmód:
A tulajdonságok lehetővé teszik a tubus vékony falú és
külső átmérő
építésmódját.
d = névleges átmérő
te = a csavarozás mélysége
s = falvastagság Tehermentesítő furat:
A furat felső végén kialakított tehermentesítő furat csökkenti
a feszültség-szuperponálódásokat, megakadályozva ezzel a
tubus felpattanását.
Ezenkívül a csavar megvezetésére is szolgál a szerelési
folyamat során.

A tubusgeometria a különböző anyagokhoz illeszthető.

a furat kúpossága 0,5º–1º

Anyag Lyuk-Ø Külső-Ø Ajánlott becsavarási mélység

mm mm mm e
ABS akrilnitril/butadién/sztirol 0,8x d 2x d 2x d
ASA akrilnitril/sztirol/akrilészter 0,78x d 2x d 2x d
PA 4.6 poliamid 0,73x d 1,85x d 1,8x d
PA 4.6-GF30 poliamid 0,78x d 1,85x d 1,8x d
PA 6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PA 6-GF30 poliamid 0,8x d 2x d 1,8x d
PA 6.6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PA 6.6-GF30 poliamid 0,82x d 2x d 1,8x d
PA 30GV poliamid 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PBT polibutilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PBT-GF30 polibutilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PC polikarbonát 0,85x d 2,5x d 2,2x d*
PC-GF30 polikarbonát 0,85x d 2,2x d 2,2x d*
PE (lágy) polietilén 0,7x d 2x d 2x d
PE (kemény) polietilén 0,75x d 1,8x d 1,8x d
PET polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PET-GF30 polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PETP polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PETP 30GV polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PMMA polimetil-metakrilát 0,85x d 2x d 2x d
POM polioximetilén 0,75x d 1,95x d 2x d
PP polipropilén 0,7x d 2x d 2x d
PP-TV20 polipropilén 0,72x d 2x d 2x d
PPO polifenilénoxid 0,85x d 2,5x d 2,2x d**
PS polisztirol 0,8x d 2x d 2x d
PVC (kemény) polivinilklorid 0,8x d 2x d 2x d
SAN sztirol/akrilnitril 0,77x d 2x d 1,9x d
* TnP-teszt
** TnBP-teszt feszültség okozta repedésre érzékeny anyagok

16.78
 INFÓ

Szerelési tudnivalók 9.2.1 Metrikus önmetsző csavarok

A becsavarási folyamat vázlatos diagramja Ezeket a csavarokat átmenő lyukakban és nagyon gyakran
öntött központfuratokban (alumínium vagy cink présöntvény
alkalmazzák.
Túlcsavarási nyomaték MÜ
A műanyag
menet
szakadása Itt a DIN 7500 szerinti a legrégebbi és legelterjedtebb kivitel
Meghúzási nyomaték, Nm

Meghúzási nyomaték és ez a szabvány definiálja a meneteket és a műszaki szállítási

szükséges mértéke MA
Az előfeszítő erő feltételeket. De az olyan csavarok is mint a Taptite, Duo-Tapti-
felvitele
te vagy a Taptite 2000 manapság nagyon keresettek a piacon.
Becsavarási
nyomaték ME Fej külső
átmérője
A csavarok a becsavaráskor barázdálva, forgácsmentesen
Súrlódási hagyományos csavar becsavarható.
nyomaték MReib
Menetalakítási
nyomaték MForm
Általában ezek a csavarok betétedzettek, ami azt jelenti, hogy
A csavarozás mélysége te a felületük rendkívül kemény, a csavarorsómag pedig lágy, ill.
szívós.
Meghúzási nyomaték:
Egy eljárásbiztos csavarozás előfeltétele a becsavarási és a A könnyebbség kedvéért az önmetsző menetfúrásnál a csavar-
túlcsavarási nyomaték közötti nagy különbség. keresztmetszetek a teljes hosszon vagy esetleg csak a csavar
végénél speciális alakúra (trilobular = háromkaréjú) vannak
A szükséges meghúzási nyomaték elméletileg a következő formálva.
képlettel hatásozható meg:
A központfuratba történő behelyezéshez a csavarmenet a DIN
MA = ME + 1/3 … 1/2 (MÜ – ME) 7500 szerint max. 4 x P menetemelkedésen túl kúpos.

A becsavarási és a túlcsavarási nyomatékot kísérleti módon
kell megállapítani.
A műanyagba történő biztos közvetlen csavarozás csak
forgatónyomaték- és forgásszög-vezérelt szerelőkészülékekkel
végezhető el. A becsavarási sebességet 300 ford/perc és
800 ford/perc között kell megválasztani.
Az ennél nagyobb fordulatszámok a hőhatás miatt a műanyag
károsodását, valamint az előfeszítő erő arányosnál nagyobb
mértékű csökkenését okozza.
A lemezcsavarokhoz képest kisebb menetemelkedés és a nagy
menetátfedés bizonyos biztonságot nyújt a csavaroknak az
önműködő kilazulás ellen.
9.2.2 Csavarkötések menetnyomó csavarokhoz
a DIN 7500 szerint (Gefu-1 és Gefu-2)
Az ideális furatátmérőt a magfuratokhoz kísérletekkel kell meg­
határozni. A következő két táblázat jó kiindulási pontokat ad.

Mind a tubusos kialakítást, mind pedig a meghúzási nyomaté-

kot a gyakorlatban ellenőrizni kell a szerkezeti elemen.

9.2 Közvetlen csavarozások fémekbe

Fémekhez alkalmas önmetsző csavarok alatt metrikus menetű
önmetsző csavarok és lemezcsavarok értendők. Ezek a csava-
rok az ellentétes emelkedésű menetüket

16.79
 INFÓ

Gefu-1: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok hidegen alakítható anyagokhoz a becsavarozási hossz függvényében
Menet d M3 M4 M5 M6
A becsavarási hossz Ajánlott tűrésmező
anyag­vastagsága St Al Cu St Al Cu St Al Cu St Al Cu
1,0 2,7
1,2 2,7
1,5 2,7 3,6 4,5
1,6 2,7 3,6 4,5
1,7 2,7 3,6 4,5
1,8 2,75 2,7 3,6 4,5
2,0 2,75 2,7 2,7 3,6 4,5 5,4
2,2 2,75 3,6 4,5 5,4
2,5 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,4
3,0 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,45
3,2 2,75 3,65 3,6 3,6 4,55 4,5 4,5 5,45
3,5 2,75 3,6 4,55 5,45
4,0 2,75 3,6 4,55 5,5 5,45 5,45
5,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5 5,45 5,45
5,5 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5
6,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5
6,3 2,75 4,65 5,5
6,5 2,75 4,65 5,5
7,0 2,75 4,65 5,55 5,5 5,5
7,5 4,65 5,55 5,5 5,5
8 bis ≤ 10 4,65 5,55
>10 bis ≤ 12
>12 bis ≤ 15

Gefu-2: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok nyújtható anyagokhoz
Menet d M5 M6 M8
A becsavarási hossz Ajánlott tűrésmező
anyag­vastagsága St Al Cu St Al Cu St Al Cu
1,0
1,2
1,5 4,5 4,5 4,5
1,6 4,5 4,5 4,5
1,7 4,5 4,5 4,5
1,8 4,5 4,5 4,5
2,0 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4
2,2 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25
2,5 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25
3,0 4,5 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25
3,2 4,55 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25
3,5 4,55 4,55 4,55 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25

16.80
 INFÓ

Menet d M5 M6 M8
A becsavarási hossz Ajánlott tűrésmező
anyag­vastagsága St Al Cu St Al Cu St Al Cu
4,0 4,55 4,55 4,55 5,5 5,45 5,45 7,3 7,3 7,3
5,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,45 5,45 7,4 7,3 7,3
5,5 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3
6,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3
6,3 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35
6,5 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35
7,0 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4
7,5 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4
8 bis <= 10 4,65 4,65 4,65 5,55 5,55 5,55 7,5 7,4 7,4
>10 bis <=12 7,5 7,5 7,5
>12 bis <=15 7,5 7,5 7,5

9.2.3 Közvetlen csavarozások fémekbe a

DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal
A DIN 7500 szerinti csavarok becsavarásánál az ellenme-
netet forgácsmentesen, az alapanyag (acél, HB max. 135,
könnyűfémek, színesfémek) képlékeny formázásával nyom-
ják be az anyagba. Az A2 minőségű csavarokat rendszerint
csak könnyűfémekbe lehet becsavarozni.

Szilárdsági tulajdonságok, magfurat-geometria

A csavarhossz kiválasztásánál a nem teherviselő kúpos csa- A = max. 4 P
B = lehetséges teherviselő menethossz
varvég hosszát figyelembe kell venni! Keményebb anyagnál a C = teljes hossz, tűrés: js 16
lyukátmérőt kísérleti úton kell megállapítani. s = anyagvastagság

AB ábra

Műszaki adatok Névleges menetátmérő

M2 M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8
Menetemelkedés P [mm] 0,4 0,45 0,5 0,6 0,7 0,8 1 1,25
Meghúzási nyomaték max. a törési nyomaték kb. 80%-a
Törési nyomaték min. [Nm] 0,5 1 1,5 2,3 3,4 7,1 12 29
Húzóerő min. [kN] 1,7 2,7 4 5,4 7 11,4 16 29
Anyagvastagság s [mm] Magfurat-átmérő d – H11 acélhoz, HB max. 135; fúrva és sajtolva
2 és kisebb 1,8 2,25 2,7 3,15 3,6 4,5 5,4 7,25
4,0 1,85 2,3 2,75 3,2 3,65 4,5 5,45 7,3
6,0 2,35 2,8 3,25 3,7 4,6 5,5 7,35
8,0 3,3 3,75 4,65 5,55 7,4
10,0 4,7 5,6 7,45
12,0 5,65 7,5
14,0 7,5
16,0 7,55

16.81
 INFÓ

Magfuratok présöntvényekhez
Minden ajánlást mindig gyakorlat-közeli szerelési kísérletekkel
kell ellenőrizni.

Általános tudnivaló
t1 [mm]: Felső furattartomány, erősebb kúpossággal az
öntéstechnikailag előnyös lekerekítésekhez, a kúp
megerősítése, csavar-központosítás, az anyag
összenyomódásának megakadályozása és hozzáigazítás a
kedvező költségű, szabványos csavarhosszokhoz.
t2/t3 [mm]: Teherviselő magfurat-tartomány, maximális meg-
húzási szög: 1°

Zsákfurat Átmenô furat

AC ábra

Névleges menetátmérő M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8

dH12 [mm] 2,7 3,2 3,7 4,3 5,3 6,4 8,4
d1 [mm] 2,36 2,86 3,32 3,78 4,77 5,69 7,63
d2 [mm] 2,2 2,67 3,11 3,54 4,5 5,37 7,24
d3 [mm] 2,27 2,76 3,23 3,64 4,6 5,48 7,35
Tűrés d1, d2, d3-ra [mm] +0 +0 +0 +0 +0 +0 +0
–0,06 –0,06 –0,075 –0,075 –0,075 –0,075 –0,09
t1 [mm] változó, minimum 1x menetemelkedés P
t2 [mm] 5,3 6 6,9 7,8 9,2 11 14
Tűrés t2-re [mm] +0,2 +0,2 +0,6 +0,5 +0,5 +0,5 +0,5
–0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0
t3 [mm] 2,5 3 3,5 4 5 6 8

16.82
 INFÓ

9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok

9.3.1 Lemezcsavar-kötések
A következő, csavarkötésekre vonatkozó példák a DIN EN ISO
1478 szerinti menettel ellátott lemezcsavarokra érvényesek.
Ezek közül előnyösen használhatók a csúcsos (keresőcsúcsnak
is nevezett), C formájú lemezcsavarok. Ez különösen érvényes
több lemez összecsavarozásánál, ahol furateltolódással kell
számolni.

Az összecsavarozandó lemezek teljes vastagságának

minimális értéke
Az összecsavarozandó részek lemezvastagságának összesen
nagyobbnak kell lennie, mint a kiválasztott csavar menet­
emelkedése, mivel ellenkező esetben a csavarfej alatti
menetkifutás miatt nem fejthető ki elegendő nagyságú meg-
húzási nyomaték. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a 3–6.
képeknek megfelelő lemezcsavar-kötések alkalmazhatók.

16.83
 INFÓ

1. kép: Egyszerű csavarozás (két magfurat) 4. kép: Magfurat áthúzva (vékony lemezek)

2. kép: Egyszerű csavarozás átmenő furattal 5. kép: Sajtolt furat csavarozás

3. kép: Magfurat feltágítva (vékony lemezek) 6. kép: Csavarozás szorító anyával

16.84
 INFÓ

Magfurat-átmérő Magfurat-átmérő db ST 3,5 menetmérethez

A következő táblázatban megadott magfurat-átmérők Lemez­ Anyagszilárdság Rm
a következő feltételek mellett érvényesek: vastagság N/mm2
s
100 150 200 250 300 350 400 450 500
• Egyszerű lemezcsavar-kötés a Z ábrának megfelelően
1,3 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,7 2,7 2,8
• Fúrt magfurat
1,4 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8
• Lemezcsavar betétben edzett és bevonat nélkül
1,5 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9
• Becsavarási nyomaték ≤ 0,5 × minimális törési nyomaték 1,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9
• Csavarozás csak a sajtolás irányában 1,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9
• Esetleg 0,1–0,3 mm-rel nagyobb sajtolt furatok kiválasztása 1,8 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 2,9
1,9 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0
Más csavar- vagy lemezanyagoknál előzetesen saját kísérlete- 2,0 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0
ket kell végezni. 2,2 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,0
2,5 2,7 2,7 2,9 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1

Irányértékek magfurat-átmérőkhöz 2,8 2,7 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,1

Magfurat-átmérő db ST 2,2 menetmérethez Magfurat-átmérő db ST 3,9 menetmérethez

Lemez­ Anyagszilárdság Rm Lemez­ Anyagszilárdság Rm
vastagság N/mm2 vastagság N/mm2
s s
100 150 200 250 300 350 400 450 500 100 150 200 250 300 350 400 450 500
0,8 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,3 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0 3,1
0,9 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,4 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,1 3,1 3,1
1,0 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,5 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2
1,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,6 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2
1,2 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,7 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2 3,3
1,3 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3
1,4 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3
1,5 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 2,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3
1,6 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 2,2 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4
1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9 2,5 3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4
1,8 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9 2,8 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4
3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,5
Magfurat-átmérő db ST 2,9 menetmérethez
Lemez­ Anyagszilárdság Rm Magfurat-átmérő db ST 4,2 menetmérethez
vastagság N/mm2
Lemez­ Anyagszilárdság Rm
s
100 150 200 250 300 350 400 450 500 vastagság N/mm2
s
1,1 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 1,4 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,2 3,3 3,4
1,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 1,5 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4
1,4 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 1,6 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4
1,5 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 1,7 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4
1,6 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 1,8 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,5
1,7 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,4 1,9 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,4 3,5
1,8 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5 2,0 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,5 3,5 3,5
1,9 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5 2,5 2,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,5 3,5 3,5 3,6
2,0 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5 2,5 3,2 3,2 3,4 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6
2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5 2,5 2,8 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6
3,0 3,2 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7
3,5 3,3 3,5 3,6 3,6 3,7 3,7 3,7 3,7 3,7

16.85
 INFÓ

Magfurat-átmérő db ST 4,8 menetmérethez Magfurat-átmérő db ST 8 menetmérethez

Lemez­ Anyagszilárdság Rm Lemez­ Anyagszilárdság Rm
vastagság N/mm2 vastagság N/mm2
s s
100 150 200 250 300 350 400 450 500 100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 2,1 6,3 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,7 6,8 6,9
1,7 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0 2,2 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,8 6,8 6,9 7,0
1,8 3,6 3,6 3,6 3,6 3,8 3,8 3,9 4,0 4,0 2,5 6,3 6,3 6,5 6,7 6,8 6,9 7,0 7,0 7,1
1,9 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0 2,8 6,3 6,4 6,7 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2
2,0 3,6 3,6 3,6 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1 3,0 6,3 6,5 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2
2,2 3,6 3,6 3,7 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1 3,5 6,4 6,8 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3
2,5 3,6 3,7 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1 4,1 4,2 4,0 6,7 6,9 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3
2,8 3,6 3,8 4,0 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2 4,5 6,8 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3 7,4
3,0 3,7 3,9 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 5,0 7,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4
3,5 3,8 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 5,5 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4
4,0 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,3 4,3 6,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4
6,5 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4
Magfurat-átmérő db ST 5,5 menetmérethez
Lemez­ Anyagszilárdság Rm
vastagság N/mm2
s
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,8 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6
1,9 4,2 4,2 4,2 4,2 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7
2,0 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7
2,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 4,7 4,8
2,5 4,2 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8
2,8 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9
3,0 4,2 4,5 4,6 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9 4,9
3,5 4,4 4,6 4,7 4,8 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9
4,0 4,6 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0
4,5 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0 5,0

Magfurat-átmérő db ST 6,3 menetmérethez

Lemez­ Anyagszilárdság Rm
vastagság N/mm2
s
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,3 5,4
1,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4
2,0 4,9 4,9 4,9 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4 5,5
2,2 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,4 5,5 5,5 5,6
2,5 4,9 5,0 5,2 5,4 5,4 5,5 5,6 5,6 5,6
2,8 4,9 5,2 5,3 5,5 5,5 5,6 5,6 5,7 5,7
3,0 4,9 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7
3,5 5,2 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7 5,8
4,0 5,3 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8
4,5 5,5 5,6 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8
5,0 5,5 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8

16.86
 INFÓ

9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz

ST menet Menetprofil

Élek enyhén lekerekítve

Csavarvégek

csúcsos C forma *) csapos F forma

(korábban AB forma (korábban B forma

A lemezcsavarok méreteltérései, mint pl. menetemelkedés és át-

mérő, az ST 1,5 – ST 9,5 menetekhez a 48. táblázatban láthatók.

Menetméret ST 1,5 ST 1,9 ST 2,2 ST 2,6 ST 2,9 ST 3,3 ST 3,5

.
P ≈ 0,5 0,6 0,8 0,9 1,1 1,3 1,3
d1 max. 1,52 1,90 2,24 2,57 2,90 3,30 3,53
min. 1,38 1,76 2,1 2,43 2,76 3,12 3,35
d2 max. 0,91 1,24 1,63 1,90 2,18 2,39 2,64
min. 0,84 1,17 1,52 1,80 2,08 2,29 2,51
d3 max. 0,79 1,12 1,47 1,73 2,01 2,21 2,41
min. 0,69 1,02 1,37 1,60 1,88 2,08 2,26
c max. 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1
y C forma 1,4 1,6 2 2,3 2,6 3 3,2
Segédméret1) F forma 1,1 1,2 1,6 1,8 2,1 2,5 2,5
Szám2) 0 1 2 3 4 5 6

Lemezcsavarok menetméret-eltérései

Menetméret ST 3,9 ST 4,2 ST 4,8 ST 5,5 ST 6,3 ST 8 ST 9,5

P ≈ 1,3 1,4  1,6  1,8  1,8  2,1  2,1
d1 max. 3,91 4,22  4,8  5,46  6,25  8  9,65
min. 3,73 4,04  4,62  5,28  6,03  7,78  9,43
d2 max. 2,92 3,10  3,58  4,17  4,88  6,20  7,85
min. 2,77 2,95  3,43  3,99  4,70  5,99  7,59
d3 max. 2,67 2,84  3,30  3,86  4,55  5,84  7,44
min. 2,51 2,69  3,12  3,68  4,34  5,64  7,24
c max. 0,1 0,1  0,15  0,15  0,15  0,15  0,15
y C forma 3,5 3,7  4,3  5  6  6,5  8
Segédméret1) F forma 2,7 2,8  3,2  3,6  3,6  4,2  4,2
Szám2) 7 8 10 12 14 16 20
1)
A nem teljes menet hossza.
2)
Csak tájékoztatásként.

Kivonat a DIN EN ISO 1478 szabványból

16.87

10. SZEGECSELÉSTECHNIKA
10.1 Szegecstípusok
10.1.1 Tömör szegecsek
Egyre kevésbé használnak tömör szegecseket. Ezeket
gyakran a hegesztéssel vagy a ragasztással is helyet-
tesítették.
A leggyakoribb fejforma a félgömb alakú fej (DIN 660
(8 mm-ig), DIN 124 (10 mm-től), amelyet alkalmanként
még használják az acélszerkezeteknél. Azonban már itt
is gyakran helyettesítik a szegecselést HV-elemekkel
történő csavarkötésekkel.
Félgömbfej
Süllyesztett fejű szegecseket DIN 661 (8 mm-ig), DIN
302 (10 mm-ig) ott használnak, ahol nem szabad
kiállnia a szegecsfejnek. A kötés azonban kevésbé
terhelhető.
Süllyesztett fej
Lencsefejű szegecseket (DIN 662) még gyakran
használnak lépcsőknél, fellépőknél és folyosóknál,
ha a felületnek jól megfoghatónak és balesetveszély
nélkül járhatónak kell lennie.
Lencsefej
16.88
INFÓ
Lapos süllyesztett fejű szegecseket (DIN 675) a nagy
140°-os süllyesztési szög miatt, nagyon gyakran hasz-
nálják puha anyagok, pl. bőr, filc, gumi összekötéséhez
(nem szakad ki).
Lapos süllyesztett fejű szegecs
10.1.2 Üreges szegecsek
A tömör szegecsekkel ellentétben az üreges szegecsek
most is nagyon keresettek. Mindenekelőtt a vakszege-
csek iránti kereslet ugrott meg rendkívüli mértékben,
mivel aránylag egyszerű azok megmunkálása.
Félgömbfejű vakszegecs
Süllyesztett fejű vakszegecs
A szegecsszegek egyszerű hengeres acélcsapok, ame-
lyek homlokfelülete 120°-ra van süllyesztve vagy egy
rövid furattal vannak ellátva. A homlokfelületek csak
kissé vannak felhajtva, a csapok kiesés elleni biztosítá-
sa céljából. Ezért a használata is csak nyíró terhelésre
megengedett.
10.1.3 Csőszegecsek
A csőszegecsek (DIN 7339 (szalagból), 7340 (csőből)
hengeres hüvelyek, amelyeknek az egyik végükön
 INFÓ

lapos peremük van. A másik végüket a megmunkálás- 10.1.6 Kétrészes üreges szegecs
kor egy speciális szerszámmal peremezik. Ezt a fajtájú Ezt a szegecsfajtát nagyon gyakran használják aláren-
szegecset többnyire fém alkatrészeknek érzékeny delt célokra. A szegecsrész alakja szerint megkülönböz-
anyagokkal (bőr, karton, műanyagok) való összekö- tethető:
téséhez használják az elektrotechnika területén és a
játékszeriparban. Ezen csőszegecsek további előnye: az
Nietteil
szegecsrész Kopfteil
fejrész
üreges részen keresztül kábeleket lehet vezetni.

A alak, szegecsrész nyitott

Egyrészes üreges szegecs

10.1.4 Bővülő szegecsek

Bővülő szegecsek (kalapácsütés-szegecsek) Ezeknél
a szegecseknél nincs szükség különleges szerszámra.
Egy kalapáccsal egy rásajtolt hasított szeget vagy egy
rovátkolt tágító tüskét kell beütni az üreges testbe.
Ezáltal egy, a rezgésekkel szemben jó tulajdonságokkal
rendelkező, fix szegecskötés keletkezik.
Megmunkálva

Nietteil
szegecsrész Kopfteil
fejrész

Bővülő szegecs

10.1.5 Semi-csöves szegecsek B alak, szegecsrész zárt

Ez a szegecsfajta (DIN 6791 und DIN 6792) azáltal tű-
nik ki, hogy már csak a szegecsvéget kell megmunkálni.
Ugyanúgy használhatók, mint a szegecsszegek.
Félgömbölyű fej
Semi-csöves szegecs
10.1.7 Vakszegecsek
Ez a szegecsfajta igen nagy jelentőségre tett szert,
különösen vékony falú lemezek összekötésénél vagy
üreges profilú szerkezeteknél. Az a nagy előnye, hogy
egy oldalról helyezhető be, tehát vak jellegű a szere-
lése. A szegecs a szegecshüvelyből és egy tüskéből áll.
Alapvetően kétféle alak különböztethető meg: A zárt
vakszegecsek (serleg-vakszegecsek) fröccsenő víz ellen
védett kötések előállítására alkalmasak.

16.89
 INFÓ

Ehhez az alkalmazási esethez ajánlottak a lágykörmös

vakszegecsek, a recézett szegecsszárú vakszegecsek,
az univerzális vakszegecsek (sajtolt fülű szegecsek).

10.2.2 Saroktávolságok kötések esetén

A lehető legnagyobb kötési szilárdság eléréséhez a
szegecs középtengelye és a munkadarab széle közötti
távolság ne legyen kisebb, mint a dupla hüvelyátmérő.

Vakszegecs, nyitott (standard alak)

d
mind. 2 x d

10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők

rögzítendő
elem 1
Vakszegecs, zárt (serleg-vakszegecs)

10.2 Megmunkálási tudnivalók

10.2.1 Kemény anyagok puha anyagokkal való rögzítendő
összekötése elem 2
A puha- és kemény részeket gyakran a hüvelyfejre
helyezett külön alátét segítségével lehet rögzíteni,
amelyet a puha anyaghoz kell nyomni. Ennél sokkal
jobb módszer, ha nagy lencsefejű szegecset használ- dk fejátmérő
nak, és a hüvelyfej a kemény anyagra támaszkodik. FZ a hüvelyre ható húzóerő
FQ a hüvelyre ható nyíróerő

✘ Ütközőlemez-összekötés

16.90
 INFÓ

2. ábra

Az anyagban lévő furaton belül a hüvely nekipréselődik

d1 hüvelyátmérő a lyuk falának, és egyúttal a „vakoldalból“ kialakul a
d3 tüskeátmérő zárófej. A tüske az előre meghatározott előírt szakadási
dk fejátmérő helyen leszakad, miközben a szegecshüvelyben maradó
l hüvelyhossz maradék szegecstüskét fixen bezárja a szegecshüvely
Id tüskehossz (2. ábra).
k fejmagasság
A szegecskötés elkészült és semmilyen utómunkálatot
10.4 Vakszegecsek megmunkálása nem igényel (3. ábra).
A szegecset a szegecstüskével be kell vezetni a meg-
munkálószerszám befogónyílásába, majd a szegecshü-
vellyel a furatba. A szerszám működtetésekor a szorító-
pofák megfogják és visszahúzzák a tüskét (1. ábra).

3. ábra

10.5 Beszegecselhető anyák

Ezeket az anyákat főleg üreges testeknél használják,
mert azok csak egy oldalról helyezhetők el (vaksze-
relés). A nagyon univerzális tartomány 0,5–7,5 mm
anyagvastagságok közé esik.
1. ábra

A húzó mozgás révén a szegecsfej elkezdi átalakítani

a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az összekötendő
munkadarabok szilárd összepréselése (2. ábra).

Lapos fejű vakszegecsanya

16.91

A beszegecselhető anyák 2-féle rögzítési módot kombi-
nálnak: vakszegecs-kötés és kiegészítő csavarkötés.
Süllyesztett fejű vakszegecsanya
Ezáltal mindenekelőtt az a lehetőség áll fenn, hogy
csavarkötések viszonylag vékony falú szerkezeti ele-
mekbe is beépíthetők.
10.5.1 Beszegecselhető anyák megmunkálása
A beszegecselhető anyák feldolgozása a vakszegecse-
kéhez hasonló módon történik.
A vakszegecsanyát rá kell csavarni a megmunkálószer-
szám menetes tüskéjére.
Ezután az anyát be kell vezetni az előkészített furatba.
A szerszám működtetésekor vissza lesz húzva a mene-
tes tüske. A húzó mozgás révén a menetes tüske elkez-
di átalakítani a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az
összekötendő munkadarabok szilárd összepréselése.
16.92
INFÓ
10.6 Hibaelhárítás
10.6.1 Túl nagyra választott szorító tartomány:
• A tüske nem szakad le az előírt szakadási helyen,
ezért előfordulhat, hogy tüske a megmunkálás után
a meghúzott hüvelyből kiáll.
• A kötés semmilyen vagy csak csekély húzó-, illetve
nyírószilárdsággal rendelkezik.
10.6.2 A szorító tartomány túl kicsi:
• A kötés a húzó- és nyírószilárdsági tartományban
gyenge pontokkal rendelkezik.
• A szegecstüske leszakad ugyan az előírt szakadási
helyen, de kiáll a hüvelyből.
10.6.3 Túl nagy a furat:
• A szegecset ugyan be lehet vezetni, de nem alakul
ki magas kötési szilárdság, mivel a hüvely anyaga
nem elegendő a furat kitöltéséhez.
10.6.4 Túl kicsi a furat:
• A szegecshüvelyt nem lehet az anyagba bevezetni,
mivel a szegecshüvely átmérője nagyobb, mint
a rendelkezésre álló furat.
További szerelési hibák léphetnek fel a befogónyílás
vagy a megmunkálószerszám helytelen kiválasztásá-
nál.
10.7 Fogalmak magyarázata
10.7.1 Serleg-vakszegecs:
Tömítő vakszegecsnek is nevezik. A vakszegecs-hü-
vely serleg alakban kapcsolódik a fejhez és a nyitott
vakszegecsekkel ellentétben fröccsenő víz elleni
védettséggel rendelkezik.
10.7.2 Szorító tartomány:
Az a tartomány, amelyben egy vakszegecs a meg-
adott szegecshüvely-hosszal kifogástalanul teljesíti
szegecselési feladatát.
A szerkezeti elemek szorító tartománya az összes
összekapcsolandó szerkezeti elem összege.
 INFÓ

10.7.3 Többtartományú vakszegecs:

Olyan vakszegecs, amely egy szegecsben több szorító
tartományt egyesít (max. 20 mm-es szorító tartomány
lehetséges).

10.7.4 Szegecshüvely-átmérő:
A szegecshüvely külső átmérője. Gyakran szárátmérő-
nek is nevezik.

10.7.5 Szegecshüvely-hossz:
A lencsefejű vakszegecs-kivitelnél a szegecshü-
vely-hosszt a lencsefej kezdetéig kell mérni.

A süllyesztett fejű kivitelnél a szegecshüvely-

hossz a teljes hossz, beleértve a süllyesztett fejet és
a hüvelyt is.

10.7.6 Zárófej:
A vakszegecshüvely azon része, melyet a megmunká-
lás után a szegecstüske feje alakít ki.

10.7.7 Gyámfej:
A vakszegecs-hüvelyen gyárilag kialakított fej, ami
nem megy át alakváltozáson. A szegecsfej félgömb-
vagy süllyesztett fejű kivitelben készül.

10.7.8 Előírt szakadási hely:

Minden tüskén bemetszések vannak, amelyek mentén
a tüske a szegecshüvely maximális alakváltozásakor
leszakad.

16.93
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek