Mágnesporos vizsgálat

Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

1. Mágnesezhető poros vizsgálattal...

a) csak a diamágnesek, azaz a =1 körüli permeabilitású anyagok ellenőrizhetők.
b) bármilyen acéltermék ellenőrizhető.
c) csak ferromágnesek, azaz 1-nél jóval nagyobb permeabilitású anyagok ellenőrizhetők.
d) csak a paramágnesek ellenőrizhetők.

2. Egy mágnesezhető poros vizsgálatot követően a vizsgált alkatrész...

a) mágnesesen rendezett struktúrájú marad.
b) mágneses rendezettsége megszűnik.
c) ferromágneses lesz.
d) összetételétől és hőkezeltségétől függően megőrizheti vagy elveszítheti mágnességét.

3. A mágneses térerő nagyságát egy adott pontban...

a) az erővonalak íveltsége jellemzi.
b) az erővonalak sűrűsége jellemzi.
c) az erővonalak irányítottsága jellemzi.
d) az erővonalak irányítottsága és sűrűsége jellemzi.

4. Melyik állítás nem igaz?

a) a felületi hibák minden esetben hibaindikációt okoznak.
b) az alapanyagtól jelentősen eltérő permeabilitású hibahelyek hibaindikációt okozhatnak.
c) az erővonalakra merőleges irányítottságú felületi hibák hibaindikációt okozhatnak.
d) hibaindikációt felület alatti hibák is okozhatnak.

5. Járommágnessel...
a) a pólusokat összekötő egyenes irányára közel merőleges hibák detektálhatók.
b) a pólusokat összekötő egyenes irányával párhuzamos hibák detektálhatók.
c) az alkalmazott áram típusától függően (egyen, vagy váltakozó áram) kereszt-, vagy hosszirányú
hibák detektálhatók.
d) felület alatti hibák nem detektálhatók.

6. Egyenes vezető mágneses terének iránya...

a) az indukció-törvénnyel határozható meg.
b) a jobbkéz-szabállyal határozható meg.
c) az ohm-törvénnyel határozható meg.
d) a balkéz-szabállyal határozható meg.

7. Pólusmágnesezésnél hol mérhető a legnagyobb térerő?

a) valamelyik pólus közvetlen közelében.
b) a két pólus között, középen.
c) a pólusoktól távol.
d) a két pólus között, az erősebb pólustól számított 1/3 pólustávolságban.

1
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

8. Mekkora áramot kell egy 50 cm hosszúságú, 20 menetes tekercsbe vezetni, ha a tekercs

belsejében 2 kA/m térerőt kívánunk létrehozni?
a) 1000 A.
b) 50 A.
c) 500 A,
d) 100 A.

9. Melyik eljárás jelent nagyobb beégés veszélyt?

a) a közvetlen, egyenáramú áramátvezetés,
b) a közvetlen, váltakozó áramú áramátvezetés,
c) a segédvezető használata impulzusárammal,
d) ólompapucson át történő áramátvezetés.

10.Mi a helyes sorrend függőleges felület vizsgálata esetén?

1: mágnesező áram indítása,
2: elektródák ráhelyezése a vizsgálati darabra,
3: vizsgálófolyadék locsolásának megkezdése.
a) 3-2-1,
b) 3-1-2,
c) 1-2-3,
d) 2-1-3.

11. Nagyobb maradék mágnességet...

a) kisebb (0,2 %-nál kisebb) széntartalmú anyagok mutathatnak.
b) nagyobb (0,2 %-nál nagyobb) széntartalmú anyagok mutathatnak.
c) bármilyen széntartalmú, de csak edzett anyagok mutathatnak.
d) széntartalom nélküli anyagok mutathatnak.

12. A vizsgálószer megválasztásánál...

a) a vizsgálószer szemcsemérete és színe a meghatározó.
b) a vizsgálati darab remanenciája a meghatározó.
c) a vizsgálati darab széntartalma a meghatározó.
d) a vizsgálószer szemcsemérete, színe és szavatossága a meghatározó.

13. Alapozó festék felhordása csak...

a) színes eljárásnál szokásos.
b) fluoreszcens eljárásnál szokásos.
c) nedves eljárásnál szokásos.
d) száraz eljárásnál szokásos.

14. Az újra felhasznált szuszpenzió érzékenysége azért romolhat, mert...

a) a vizsgálópor részecskéi felmágneseződhetnek.
b) csökken a vizsgálópor koncentrációja a szuszpenzióban.
c) a vizsgálópor részecskéi elveszíthetik mágnességüket a többszörös használat során.
d) a vizsgálópor nem lesz homogén eloszlású a szuszpenzióban.

2
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

15. Melyik mennyiség meghatározó a mágnesezhető poros vizsgálat eredményességében?

a) a mágneses térerősség, átlagos mágnesezési idővel,
b) a mágnesező áram,
c) a mágnesezési idő,
d) a pólustávolság.

16. Mi lehet a célja egy hegesztési varrat vizsgálat közbeni megköszörülésének?

a) túlzott varratdudor egyenetlenségek simítása hamis indikációk elkerülése érdekében,
b) észlelt repedés kimunkálása,
c) hegesztési fröcskölések eltüntetése,
d) mindhárom eset elképzelhető.

17. Melyik kódcsoportba sorolható egy ömlesztő hegesztéssel készült varrat szélbeégése az
MSZ EN ISO 6520-1 szabvány szerint?
a) 400,
b) 500,
c) 100,
d) 200.

18. Az MSZ EN ISO 6520-1szabvány szerinti 100-as kódszám a ...

a) repedések,
b) kötéshibák,
c) soros zárványok,
d) alakhibák gyűjtő-kódszáma.

19. Az MSZ EN ISO 6520-1 szabvány szerinti 400-as kódszám a ...

a) repedések,
b) alakhibák,
c) felületi hibák,
d) kötéshibák gyűjtő-kódszáma.

20. Melyik varrattípusnál célszerű a kézi járommágneshez állítható járomszárat alkalmazni?

a) sarokvarrat,
b) nagyméretű cső körvarrata,
c) tompavarrat,
d) tartály hosszvarrata.

21. Milyen pozícióban kell a járommágnes pólusait a hegesztési varrat mentén felhelyezni, ha
hosszirányúak a várható hibák?
a) lehetőleg a varrattengely irányában,
b) a varrat tengelyére merőlegesen,
c) a varrat tengelyével 45°-os szöget bezáróan,
d) a varrat tengelyével 30°-os szöget bezáróan.

3
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

22. Milyen pozícióban kell az árambevezetésre szolgáló elektródákat a hegesztési varrat

mentén felhelyezni, ha hosszirányúak a várható hibák?
a) a varrat tengelyére merőlegesen,
b) a varrat tengelyével 45° -os szöget bezáróan,
c) lehetőleg a hossztengely irányában,
d) a varrat tengelyével 30°-os szöget bezáróan.

23. Egy hegesztési varrat hőhatás övezete ...

a) már nem tartozik a hegesztési varrathoz.
b) mágnesporos eljárással nem vizsgálható.
c) nem tartalmaz varrathibákat, ezért nem vizsgálandó,
d) is a vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze.

24. Hegesztési varrat koronáját köszörüléssel munkálják síkba. A munkafolyamat során

repedések keletkezhetnek. Ezek kimutatásához melyik vizsgálószer biztosítja a legnagyobb
érzékenységet?
a) finomszemcsés, fekete-fehér nedves eljárással,
b) normál szemcseméretű, vízbázisú fluoreszkáló eljárással,
c) normál szemcseméretű, olajbázisú fluoreszkáló eljárással,
d) finomszemcsés, olajbázisú fluoreszkáló eljárással.

25. Az alábbi esetek közül melyiknél jöhet létre fluxus-szóródás?

a) hirtelen keresztmetszet átmeneteknél,
b) ausztenites- és szénacél összehegesztése mentén,
c) nagy anyagvastagságok mentén,
d) az „a” és „b” válasz is igaz.

26. Melyik az az alkatrész, melynek vizsgálata után szükséges lehet a demagnetizálás?

a) marótárcsa,
b) cső körvarrata,
c) vizsgálatot követően hőkezelt fogaskerék,
d) lágyvasból készült csapágyház.

27. Milyen következménye lehet egy rosszul végrehajtott hőkezelésnek hegesztési varratok
esetén?
a) belső gázzárványok keletkezhetnek,
b) szegélybeégés keletkezhet,
c) repedések keletkezhetnek,
d) szilárdság javító hatása van.

4
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

28. Az alábbiak közül melyik szabvány foglalkozik hegesztési varratok mágnesporos

vizsgálatával?
a) MSZ EN ISO 17638
b) MSZ EN ISO 5817
c) MSZ ISO 4986
d) MSZ EN ISO 6520

29. Az alábbiak közül melyik szabvány tartalmazza hegesztett kötések mágnesporos

vizsgálatával kapcsolatos átvételi szinteket?
a) MSZ EN ISO 17638
b) MSZ EN ISO 9712
c) MSZ EN ISO 23278
d) MSZ ISO 4986

30. Mikor kell a vizsgálóanyagot a vizsgálati felületre felhordani az MSZ EN ISO 17638
szerint? Mi a helyes sorrend?
1. felületi előkészítés
2. mágnesezés megkezdése
3. mágnesezés befejezése
4. vizsgálóanyag felhordásának megkezdése
5. vizsgálóanyag felhordásának befejezése
a) 2-1-4-5-3
b) 1-2-4-3-5
c) 1-2-4-5-3
d) 1-4-5-2-3

31. Foglalkozik-e az MSZ EN ISO 17638 szabvány a vizsgálóanyagok hatékonyságának

ellenőrzésével?
a) nem
b) igen, de csak szuszpenziók esetén
c) igen
d) igen, de csak szárazpor esetén

32. Mutat-e be jellemző mágnesezési módszereket kézi járommágnes alkalmazására az MSZ

EN ISO 17638?
a) igen
b) nem
c) igen, de csak lemezek tompavarratának vizsgálatára mutat példát
d) igen, de csak sarokvarratok vizsgálatára mutat példákat

33. Bemutat-e jellemző mágnesezési módszereket tekercs mágnesezés alkalmazására az MSZ

EN ISO 17638?
a) nem

5
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

b) csak tompavarratok esetére

c) igen, de csak keresztirányú repedések kimutatására
d) igen, de csak hosszirányú repedések kimutatására

34. Foglalkozik-e az MSZ EN ISO 17638 a kimutatható folytonossági hiányok irányaival?

a) nem
b) igen, de csak szövegesen
c) igen, de csak rajzban utal rá
d) igen, mind szövegesen, mind pedig ábrán is foglalkozik vele

35. Tárgyalja-e az MSZ EN ISO 17638 a mágnesezés igazolásának témáját?

a) igen, két lehetőséget is leír
b) igen, egy lehetőséget ad erre
c) nem
d) igen, négy különböző lehetőséget ad rá

36. Az MSZ EN ISO 17638 foglalkozik-e a szerződő felek közötti megállapodás tartalmi
részével?
a) igen
b) nem
c) Igen, de csak a vizsgálati módszerben és a terjedelemben kell megállapodni
d) igen, de a c, válaszon kívül még a vizsgálók tanúsítási követelményeiben is meg kell állapodni

37. Milyen szempontból foglalkozik a felület állapotával és az előkészítéssel az MSZ EN ISO

17638 A melléklete?
a) érzékenységi szempontból
b) a szabványnak nincs A melléklete
c) az A mellékletben nem foglalkozik a szabvány a felület állapotával és az előkészítéssel
d) a vizsgálati darabra gyakorolt hatás szempontjából

38. Mivel foglalkozik az MSZ EN ISO 23278 szabvány?

a) mágnesezhető poros vizsgálattal, az általános alapelveket tárgyalja
b) hegesztési varratok mágnesezhető poros vizsgálatával
c) hegesztett kötések mágnesezhető poros vizsgálatával kapcsolatos átvételi szintekkel
d) hegesztett kötések mágnesezhető poros vizsgálatánál alkalmazott ellenőrző testekkel

39. Hány átvételi szintet különböztet meg az MSZ EN ISO 23278 szabvány?
a) 2
b) 3
c) 4
d) 5

40. Foglalkozik-e a csoportos hibajelekkel az MSZ EN ISO 23278 szabvány?

a) nem
b) igen
c) csak a lineáris hibák esetén

6
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

d) csak nem lineáris hibák esetén

41. Mivel foglalkozik az MSZ EN ISO 23278 szabvány A melléklete?

a) a felület előkészítés általános módszereivel
b) az ajánlott vizsgálati tényezőkkel
c) a szabványnak nincs A melléklete
d) a hegesztett kötésekben előforduló hibatípusokkal

42. Milyen szabvány szerinti fogalom meghatározások érvényesek az MSZ EN ISO 17638
szerint?
a) MSZ EN ISO 17635
b) MSZ EN ISO 6520-1
c) MSZ EN ISO 6520-2
d) MSZ EN 1330-6

43. Az alábbiak közül a szerződő feleknek miben kell megállapodni az MSZ EN ISO 17638
szerint?
a) a vizsgálók személyében
b) a vizsgáló készülék típusában
c) a vizsgálóanyagok típusában
d) az alkalmazandó átvételi szintekben

44. Az alábbiak közül miben nem kell feltétlenül megállapodni a szerződő feleknek az MSZ
EN ISO 17638 szerint?
a) az alkalmazandó vizsgálati módszerben
b) a nem megengedett folytonossági hiányok esetén a szükséges intézkedésekben
c) a vizsgálókra vonatkozó tanúsítási követelményekben
d) a vizsgálat helyszínében

45. Milyen szabvány szerinti minősítést ír elő a vizsgálók részére az MSZ EN ISO 17638?
a) kizárólag MSZ EN ISO 9712 (vagy EN ISO 9712) szerinti minősítések fogadhatók el
b) a vizsgálók legyenek minősítve az MSZ EN ISO 9712 (vagy EN ISO 9712) 1. vagy 2. szintje
szerint, vagy az érintett ipari ágazat egyenértékű szabványának megfelelő szintje szerint
c) a vizsgálók legyenek minősítve az MSZ EN ISO 9712 (vagy EN ISO 9712) megfelelő szintje,
vagy az érintett ipari ágazat egyenértékű szabványának megfelelő szintje szerint
d) MSZ EN ISO 9712 (vagy EN ISO 9712) illetve bármilyen vele egyenértékű szabvány szerint
legyenek a vizsgálók minősítve

46. Ha nincs egyéb megállapodás milyen mágnesező készülék alkalmazható az alábbiak közül
az MSZ EN ISO 17638 szerint?
a) mellé helyezett, vagy átmenő vezetők
b) indukciós mágnesezésre alkalmas készülék
c) egyenáramú áramátfolyásos berendezés
d) állandó mágnes

7
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

47. Az alkalmazott mágnesező készüléknek milyen szabványoknak kell megfelelnie az MSZ

EN ISO 17638 szerint?
a) bármilyen vonatkozó szabványnak
b) kizárólag a vonatkozó nemzeti szabványnak
c) a vonatkozó amerikai szabványnak
d) a vonatkozó európai szabványoknak, illetve ezek kiadását megelőzően a megfelelő nemzeti
szabványnak

48. Melyik módszer nem alkalmas a mágneses térerősség igazolására az MSZ EN ISO 17638
szerint?
a) természetes, kisméretű folytonossági hiányokat a legkedvezőtlenebb pozíciókban tartalmazó
próbadarab vizsgálata
b) a tangenciális térerősségnek a felülethez a lehető legközelebbi Hall-szondás mérése
c) a vizsgálati felületre helyezett térerősség jelző ellenőrző testek alkalmazása
d) a tangenciális erőtér közelítő számítása

49. Tetszés szerinti irányú folytonossági hiány kimutatására az MSZ EN ISO 17638 az alábbi
lehetőségeket írja elő:
a) két egymáshoz képest merőleges irányú mágnesezés. A két módszernek különbözőnek kell
lennie
b) két egymáshoz képest merőleges (legfeljebb 10 fokos eltéréssel) irányú mágnesezés
c) két, egymáshoz képest merőleges (legfeljebb 30 fokos eltéréssel) irányú mágnesezések. A
vizsgálathoz csak egy eljárás alkalmazható
d) két, egymáshoz képest merőleges (legfeljebb 30 fokos eltéréssel) irányú mágnesezés, egy vagy
több mágnesezési eljárással kivitelezve

50. Egy hegesztési varratban lévő folytonossági hiány kimutatása…

a) kizárólag a hibahely és az alapanyag közötti relatív permeabilitás különbség mértékétől függ
b) csak a hiba vizsgálati felülettől való mélységétől függ
c) csak az anyagban létrejövő fluxussűrűség mértékétől függ
d) a folytonossági hiány főtengelyének a mágneses térerő irányával bezárt szögétől is függ

51. Bizonyos esetekben hegesztési varrat vizsgálható-e egyirányú mágnesezéssel az MSZ EN

ISO 17638 szerint?
a) igen, ha a vizsgáló megbizonyosodik arról, hogy csak adott irányú hiba fordulhat elő a vizsgált
varratban
b) igen, ha erről a szerződő felek megállapodnak
c) nem, mert így nem biztosítható, hogy bármilyen irányultságú hiba biztonságosan kimutatásra
kerüljön
d) nem, mert minden esetben legalább kétirányú mágnesezést kell végezni a szabvány alapján

8
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

52. Hegesztési varrat elektródokkal való vizsgálata esetén, hogyan értelmezné a hatásos
vizsgálati felületet az MSZ EN ISO 17638 szerint?
a) a hatásos vizsgálati felület a két elektróda közötti 20-30 mm-es sáv
b) a hatásos vizsgálati felület a két elektródát összekötő 50 mm-es sáv középső harmada
c) a hatásos vizsgálati felület az elektródák közötti terület, melynek szélessége kb. az elektródák
távolságának fele. A hatásos vizsgálati felületbe nem tartozik bele az elektródák közvetlen
környezetének kb. 25 mm-es sávja.
d) a hatásos vizsgálati felület az elektródák közötti kb. 100 mm széles sáv, valamint az elektródák
köré írt kb. 50 mm sugarú körön belül eső területek

53. Mikor kell elvégezni a vizsgálóanyag alkalmasságának ellenőrzését az MSZ EN ISO 17638
szerint?
a) rendszeres időközönként
b) amikor a vizsgáló úgy érzi, hogy a vizsgálóanyag hiba kimutatási képessége romlik
c) Félévente
d) nem kell ellenőrizni, mert nem változik a minősége

54. Mikor kell átfogó teljesítmény vizsgálatot végezni az adott mágnesezési rendszer
érzékenységének tekintetében az MSZ EN ISO 17638 szerint?
a) ilyenre nincs szükség, ha előzetesen igazoltuk a mágneses tér nagyságát és az alkalmazott
vizsgálóanyag hatékonyságát
b) ha a szerződő felek megállapodtak benne
c) ha az anyagvizsgáló úgy érzi, hogy nem megfelelő nagyságú az alkalmazott mágneses erőtér
d) ha a vizsgáló nem gyári kiszerelésű szuszpenziót használ

55. Min kell elvégezni az átfogó teljesítményvizsgálatot az MSZ EN ISO 17638 szerint?
a) nincs szükség ilyen vizsgálatra, ha előzetesen igazoltuk a mágnese tér nagyságát és az
alkalmazott vizsgálóanyag hatékonyságát
b) legmegbízhatóbban olyan próbadarabon lehet elvégezni, amelyen ismert típusú, elhelyezésű,
méretű és méretelosztású valódi folytonossági hiányok vannak
c) az összehasonlíthatóság miatt csak Bertold-tárcsán végezhető el
d) az összehasonlíthatóság miatt csak térindikátoron, vagy mesterséges folytonossági hiányt
tartalmazó próbatesten végezhető

56. Mi a célja az átfogó teljesítményvizsgálatnak az MSZ EN ISO 17638 szerint?

a) a mágneses erőtér nagyságának és irányának megállapítása
b) a berendezés, a mágneses erőtér nagysága és iránya, a felületi jellemzők, a vizsgálóanyag és a
megvilágítás megfelelősége állapítható meg belőle
c) a mágnesezéshez használt eszközök és a vizsgálóanyagok megfelelősége állapítható meg belőle
d) a vizsgálati tényezők teljes láncolatának megfelelő működése állapítható meg belőle, kivéve a
vizsgált darab felületi jellemzőit

9
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

57. Milyen vizsgálóanyag alkalmazása biztosítja a legnagyobb vizsgálati érzékenységet

nagyobb felületi érdességű, tagoltabb varrathernyójú hegesztés vizsgálatánál?
a) a fluoreszkáló szuszpenzió, mert ennek a legjobb a kontraszthatása
b) a fluoreszkáló szárazpor
c) a kiegyenlítő hatású, kontrasztanyaggal együtt alkalmazott színes vizsgálóanyag
d) durva szemcsézet színes vizsgálóanyag, kontrasztfesték alkalmazása nélkül

58. Milyen kötés kialakítások esetében nem célszerű kézi járommágnes alkalmazása a
vizsgálathoz?
a) minden vizsgálati feladat tökéletesen megoldható egy állítható járomszárú kézi elektromos járom
mágnessel
b) 90 foknál nagyobb szöget bezáró elemek között kialakított sarokvarratok esetén
c) 90 foknál kisebb szöget bezáró elemek között kialakított sarokvarratos kötések esetében kézi
járom mágnessel nem mindig lehetséges a mágnesezés
d) kézi járommágnessel csak lemezek tompavarratait lehet megfelelő biztonsággal vizsgálni, a
többi kötéstípus esetében más módszert kell alkalmazni

59. Kell-e regisztrálni a még elfogadható hibajeleket az MSZ EN ISO 23278 szerint?
a) sohasem
b) általában nem
c) mindig
d) ezt a vizsgáló dönti el a helyszínen

60. Eltávolíthatók-e a nem megengedett folytonossági hiányok a varratból az MSZ EN ISO

23278 szerint?
a) nem
b) csiszolóvászonnal meg lehet próbálni
c) csak nem lineáris hibajelek esetén lehet megkísérelni az eltávolítást
d) ha a termékre vonatkozó előírás megengedi, akkor helyi köszörüléssel eltávolíthatók a nem
megengedett hibajelet okozó folytonossági hiányok

61. Melyik szabvány foglalkozik a hegesztett kötések szemrevételezéses vizsgálatával?

a) MSZ EN ISO 17637,
b) MSZ EN ISO 6520-1,
c) MSZ EN ISO 5817,
d) MSZ EN ISO 17638

62. Hány fő hibacsoportot különböztet meg az MSZ EN ISO 6520-1 szabvány?

a) 3,
b) 6,
c) 5,
d) 8.

10
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

63. Hegesztési varrat hőhatás övezetében észlelt hiba varrathibának számít-e?

a) igen, de csak akkor, ha a hőhatás övezet a varratszélességnél nem nagyobb,
b) igen, minden esetben,
c) nem, mert a hőhatás övezet nem tartozik a varrathoz,
d) igen, de csak akkor, ha erről külön előírás rendelkezik.

64. Melyik a keresztirányú repedés kódszáma az MSZ EN ISO 6520-1 szabvány szerint?
a) 102,
b) 101,
c) 104,
d) 100.

65. Melyik típushiba gyűjtő kódszáma az MSZ EN ISO 6520-1 szabvány szerinti 500-as
kódszám?
a) salakzárványok,
b) repedések,
c) kötéshibák,
d) alakhibák,

66. Mi a teendő akkor, ha hegesztési varratvizsgálat során mágnesporos indikációt ugyan

nem észlelünk, de geometriai szabálytalanságot tapasztalunk?
a) a geometriai szabálytalanságot hibaként regisztrálom,
b) nem regisztrálom hibaként, de jelzem a vizsgálatot megrendelő cég felé,
c) el kell végezni a teljes varrat vizuális vizsgálatát,
d) regisztrálom és megteszem a szükséges intézkedéséket a javításra.

67. Ausztenites acél és szénacél összehegesztésekor létrejövő varrat vizsgálata milyen

"veszélyt" rejt magában?
a) az ausztenites rész hőhatásövezete nem vizsgálható,
b) a vizsgálat különösebb nehézség nélkül elvégezhető,
c) a két anyag átmeneti zónáiban fluxus-szóródás jön létre, és ez hamis indikációt okoz, az
ömledék azonban vizsgálható mágnesezéssel
d) az ilyen varrat ömledéke bizonytalan és változó mágneses tulajdonságú, az átmeneti zónában
pedig hamis indikációk jelentkeznek, ezért nem szabad mágnesezéssel vizsgálni.

68. Hegesztési varratban milyen igénybevétel hatására keletkezhetnek hálószerűen futó

repedések?
a) dinamikus terhelés,
b) hőkezelés,
c) köszörülés,
d) fárasztó igénybevétel.

69. Mi jellemző a fáradásos repedésekre?

a) hálószerűek,
b) vékony keresztmetszetű helyeken fordulnak elő,
c) feszültséggyűjtő helyeken, keresztmetszet átmeneteknél, ciklikus igénybevétel hatására jönnek
létre,

11
 Mágnesporos vizsgálat
Hegesztett kötések vizsgálata (w) tesztek (75)

d) vastag keresztmetszetű helyeken fordulnak elő.

70. Okozhatja-e a varrat hőkezelése repedések kialakulását?

a) igen, melegrepedések keletkezhetnek,
b) igen, fáradásos repedések keletkezhetnek,
c) nem, mert a hőkezelés oldja az anyagban lévő feszültséget,
d) igen, ún. hőkezelési repedések keletkezhetnek.

71. Nyílt területen húzódó csővezeték körvarratát milyen eljárással vizsgálná?

a) fluoreszkáló, nedves,
b) fekete-fehér, nedves,
c) szárazporos,
d) örvénydobos, elektrosztatikus porfölhordással.

72. Varratvizsgálat esetén kötelező-e a Berthold-tárcsa használata ellenőrzés céljából?

a) nem, helyette fluxa-méter is használható,
b) igen, minden esetben,
c) nem, helyette más térindikátor is használható
d) igen, de csak a különleges igénybevételű alkatrészek vizsgálatakor.

73. Mit kell feltétlenül tartalmaznia egy vizsgálati jegyzőkönyvnek az alábbiak közül?
a) a vizsgálóeszköz kalibrálási bizonyítványát,
b) a vizsgálatot végzők gyakorlati idejét,
c) a vizsgálat helyszínét,
d) a vizsgálószer minőségi bizonyítványát.

74. Hegesztési varrat vizsgálatánál melyik az a felületi hiba, amelyiket feltétlenül el kell
távolítani a mágnesporos vizsgálat előtt?
a) karc,
b) fátyol rozsda
c) túlzott varratdudor,
d) durva rozsdaréteg,

75. Hegesztési varrat vizsgálatánál mi a teendő, ha nem egyértelmű a hibaindikáció?

a) ismételt vizsgálatot és szükség esetén egyéb, kiegészítő vizsgálatot kell végezni,
b) hibaként regisztrálom,
c) folyadékbehatolásos vizsgálattal kell meggyőződni az indikáció valódiságáról,
d) nem kell regisztrálni.

12