MT1 Elméleti vizsgakérdések

1-es kérdéscsoport

1. Milyen jelenségek utalnak a Föld mágnesességére?

É-i és D-i mágneses pólusok, az iránytű ezek felé fordul a földrajzi északon van jelenleg a mágneses D-i pólus
2. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésére egy pólus mágnes térerejének a növelésére?
Amennyiben a pólus mágnes gerjesztőjén nem változtatható az áramerősség a pólusok közelebb rakása. Amennyiben
változtatható, úgy az áramerősség növelésével.
3. Ismertesse az alakos öntvények mágnesezhető poros vizsgálatának lehetőségeit! Milyen
hibák előfordulása várható?
Nem teszi lehetővé az egy fogásban történő vizsgálatot. általában nem telepített gépen, hanem inkább hordozható
áramátfolyásos géppel történik a vizsgálat. A mágnesezési pontokat többnyire kísérletek útján határozzuk meg részben a
megfelelő irányok, részben a géppel létrehozható térerősség korlátai miatt.
Meleg- és hidegrepedéseket, zárványokat, salakosságot stb. keresünk
4. Milyen felületet ír elő az MSZ EN 1290 jelű szabvány a hegesztések mágnesezhető poros
vizsgálatához?
A vizsgálandó felületnek revementesnek, olajtól, zsírtól, fröcsköléstől, forgácsolási nyomoktól szennyeződésektől tapadó
és laza festéktől és egyéb a vizsgálat érzékenységét befolyásoló idegen anyagoktól mentesek legyenek. Bizonyos
esetekben szükséges lehet a felület állapotának javítása például csiszolópapírral vagy helyi köszörüléssel annak
érdekében, hogy a hibajelek egyértelműen értékelhetőek legyenek. A felület tisztítása és előkészítése következtében az
anyag a felületi minőség vagy a mágneses vizsgálóanyag ne károsodjon.

2-es kérdéscsoport
1. Milyen mágneses tér alakul ki egyenes vezető körül? Hogyan számítható ki a tér nagysága?
A mágneses tér a vezető körül a vezetőre merőleges síkú koncentrikus körök (keresztirányú, iránya jobbkéz-szabály).
I
H= {A/m}
2 πr
2. Sorolja fel a mágneses vizsgálat munkafázisait a helyes sorrendben!
tisztítás, eszközök ellenőrzése, vizsgáló szerek ellenőrzése, mágnesezés, vizsgáló anyag felhordása, értékelés, szükség
esetén 90°-kal elforgatva ismételni, takarítás, szükség esetén demagnetizálás
3. Milyen felületi hibák keletkezhetnek köszörülés, hőkezelés és dinamikus igénybevétel
hatására?
repedések (hőkezelési, köszörülési), fáradásos repedések
4. Milyen anyagfolytonossági hiányokat különböztet meg az MSZ EN ISO 23278 jelű
szabvány?
Lineáris (olyan hibajel, amelynek hossza nem nagyobb a szélessége háromszorosánál), Nem lineáris (hossza kisebb,
vagy egyenlő a szélessége háromszorosánál) illetve mindkettőnél lehet csoportos

3-as kérdéscsoport
1. Milyen mágneses tér alakul ki egy hurok belsejében? Hogyan számítható ki a tér nagysága?
I
A hurokra merőleges mágneses tér alakul ki (hosszirányú). H= {A/m}
2r
2. Mi a „fekete-fehér” eljárás lényege?
Színkontraszt. Fehér alapozófesték fekete kontrasztanyag. Főleg világos és szabad helyeken.
3. Hogyan ellenőrizhető a megfelelő mágneses tér megléte?
Térerő mérővel (Berthold kereszttel csak az irányát mutatja)
4. Milyen mágnesezési és megvilágítási módot alkalmazna csővezetékek varratainak helyszíni
vizsgálatakor?
Világosban fekete-fehér, sötétben fluoreszcens módszer, minden esetben járom mágnes a könnyebb hordozhatóság és
hozzáférhetőség miatt

4-es kérdéscsoport
1. Milyen mágneses tér alakul ki egy tekercs belsejében? Hogyan számítható ki a tér nagysága?
I∗N
A tekercs síkjára merőleges (hosszirányú) H= {A/m} (I=áramerősség, N=menetszám, L=tekercs hossza
L

1
MT1 Elméleti vizsgakérdések
2. Hogyan történhet a vizsgálószer felhordása a vizsgálati felületre?
Flakonból szórással, locsolással (automatáknál), szárazporos felhordása elektrosztatikusan örvényfazékban,
3. Milyen esetekben alkalmazható a segédvezetékes vizsgálati eljárás?
Ha a keresett hibák hosszirányúak, gyűrűszerű alkatrészek vagy melléhelyezve pl. rudak
4. Az acélöntvények mágnesezhető poros vizsgálatára vonatkozó (MSZ EN 1369) szabvány
milyen anyagfolytonossági hiányokat különböztet meg?
Lineáris (LM) – hossza nagyobb, vagy egyenlő mint a szélesség háromszorosa
Nem lineáris (SM) – hossza kisebb, mint a szélesség háromszorosa
Soros (AM) nem lineáris: az indukciók közötti távolság kisebb, mint 2mm és legfeljebb 3 hiba áll egymás mellett -
lineáris: a két indukció közötti távolság kisebb, mint a leghosszabb hiba hossza

5-ös kérdéscsoport
1. Definiálja és értelmezze az alábbi fogalmakat: relatív permeabilitás, permeabilitás.
Egy anyag azon tulajdonságaira jellemző szám, hogy a mágneses térerősséget hányszorosára növeli meg egy tekercs
belsejében a levegőhöz, vagy légüres térhez képest. Viszonyszám, mértékegysége nincs. Jele: μr
2. Ismertesse a szárazporok, ill. szuszpenziók alkalmazásának sajátosságait!
Szárazporokat elektrosztatikusan hordjuk fel, örvényfazékban, nincs alapozó, szuszpenzió flakonos (többféle
szemcseméret), vagy saját keverés.
3. Ismertesse csővezetékek (ívek, varratok) mágnesezhető poros vizsgálati lehetőségeit!
Világosban fekete-fehér, sötétben fluoreszcens módszer, minden esetben járom mágnes a könnyebb hordozhatóság és
hozzáférhetőség miatt
4. Mekkora a hatásos vizsgálati felület hegesztések mágnesezhető poros vizsgálatánál az MSZ
EN 17638 jelű szabvány szerint?
Hosszúsága a pólusok belső éle közötti távolság, mínusz 25-25 mm mindkét oldalon. Szélessége a pólusok belső éle
közötti távolság a fele.

6-os kérdéscsoport
1. Hogyan viselkedik a lágy- és a kemény mágnes külső mágneses térben?
A lágy mágnes könnyen felmágneseződik és könnyel el is veszti a mágnesességét, a kemény mágnes nehezen
mágneseződik, és nehezen is veszti el. Hiszterézis görbék.

2. Mikor kell számolni a beégés veszélyével és hogyan csökkenthető?

Egyenáramnál, nagy áramerősségnél. Áramerősség csökkentéssel, ólompapucsok használatával, pólusok teljes
felületével feküdjenek fel.
3. Hogyan történhet a vizsgálószer felvitele a vizsgálati darabra?
Flakonból szórással, locsolással (automatáknál), szárazporos felhordása elektrosztatikusan örvényfazékban
4. Milyen kapcsolat van az MSZ EN ISO 5817, az MSZ EN ISO 17635 és az MSZ EN ISO
23278 szabványok között?
Az MSZ EN ISO 17635 harmonizálja a különböző vizsgálati eljárások átvételi szintjeit az MSZ EN ISO 5817-el.
MSZ EN ISO 17635 szabvány Annex A – A4 táblázat
Quality levels in accordance Testing techniques and levels in Acceptance level in accordance
with ISO 5817 accordance with ISO 17638 with ISO 23278
B 2X
C Level not specified 2X
D 3X

7-es kérdéscsoport
1. Milyen hatást fejt ki külső mágneses tér a ferromágneses anyagokra?
Felmágnesezi.

2
MT1 Elméleti vizsgakérdések
2. Ismertesse a telepített berendezések főbb egységeit!
Befogópofák, kiegészítő tekercs, locsoló, szivattyú, tartály, keverő, UV forrás, kiegészítő fényforrás
3. Milyen mágnesezést ellenőrző eszközöket ismer? Röviden mutassa be használatukat!
Térerősség mérő, Berthold kereszt, MTU tárcsa, Remanencia mérő
4. Milyen vizsgálati módszerrel ellenőrizhetők a hegesztési varratok?
MSZ EN ISO 17638 alapján járom mágnes, pólus mágnes, áramátfolyásos berendezés elektródokkal, mellé helyezett
vagy átmenő vezetők, illetve tekercs

8-as kérdéscsoport
1. Mit nevezünk telítési mágnességnek? Mi a jelenség fizikai magyarázata?
Ha az anyag belső momentumainak összege eléri a maximumot, akkor beszélünk telítési mágnességről. A telítési
mágnesség elérése után a telítési mágneses indukció konstans (állandó marad).
2. Milyen eszközökkel és hogyan oldható meg a lemágnesezés?
Váltakozó áramú tekercs áramerősség fokozatos csökkentésével, vagy ha állandó áramerősségű a tekercs lassan
kihúzom belőle illetve hőkezeléssel
3. Milyen szempontok alapján kell kiválasztani a vizsgálószert?
Felület, fényviszonyok, várható hibák nagysága
4. Ismertesse a csövek mágnesezhető poros vizsgálatának lehetőségeit! Milyen hibák
előfordulása várható?
Nyitott cső esetén bevezetett segédvezetővel a hosszirányú hibák kimutatása, tekerccsel a keresztirányú hibák
kimutatása, járom mágnessel, egymásra merőleges mozgatással. Hosszirányú, húzásirányú hibák

9-es kérdéscsoport
1. Ismertesse a rúd mágnes darabolásának tapasztalatait!
Minden darab megőrzi az É-D-i pólusokat akárhányszor és akármilyen kicsire daraboljuk
2. Milyen áramfajták használatosak a mágneses vizsgálatoknál? Röviden írja le az egyes
áramfajták alkalmazásának előnyeit és hátrányait!
Váltóáram - a mágneses tér jobban követi a vizsgált darab felületét, csúcsos kiálló részeken nagy a térerősség. Szkin
hatás (100Hz-nél nagyobb frekvencia esetén), a mágneses tér erőssége fordítottan arányos a vizsgált darab kerületével,
kicsi remamencia, felület alatt lévő hibák (néhány tized mm-ig) detektálhatók
Egyenáram - a mágneses tér kevésbé követi a vizsgált darab felületét, csúcsos kiálló részeken kicsi a térerősség, a
mágneses tér erőssége fordítottan arányos a vizsgált darab keresztmetszetével, fokozott az érintkező felületek
beégésének a veszélye, magas remanencia, felület alatt lévő hibák (néhány tized, esetleg néhány mm) is detektálhatók
Fajtáik: egyenirányított váltakozó áram szűrés nélkül együtemű, egyenirányított váltakozó áram szűrés nélkül kétütemű,
egyenirányított váltakozó áram szűréssel kétütemű, impulzusáram – rövid idejű áramátfolyás, lökőáram
3. Hogyan határozható meg a hiba jellege, típusa az észlelt indikációk alapján?
Lineáris (olyan hibajel, amelynek hossza nem nagyobb a szélessége háromszorosánál), nem lineáris (hossza kisebb,
vagy egyenlő a szélessége háromszorosánál)
4. Hogyan értelmezzük az „X” jelet az MSZ EN ISO 23278 jelű szabvány szerint
Ha „X” jelet teszünk a 2-es és 3as átvételi szint után, akkor a lineáris hibát az 1es átvételi szint szerint értékeljük

10-es kérdéscsoport
1. Milyen feltételek mellett alakul ki szórt mágneses fluxus?
Ferromágneses anyag, mágnesező anyag
2. Melyek a megvilágítással kapcsolatos fogalmak? Ismertesse a mértékegységeiket is!
Fényerősség: a fényforrás a fényerősségét az a látható tartományba eső fényenergia adja meg, amelyet meghatározott
irányba, időegység alatt, az 1m sugarú gömb, egységnyi térszögébe sugároz. Jele: I, Mértékegysége: Cd (candella)
Fényáram: a tetszőleges nagyságú felületen, időegység alatt áthaladó fényenergia. Jele: Φ, Mértékegysége: lm (lumen)
Megvilágítás erőssége: A Φ fényáram A-felületre vonatkoztatott mennyisége. Jele: E, Mértékegysége: lux
(lx=lumen/m2), a fényforrástól mért távolsággal a megvilágítás erőssége négyzetesen csökken
3. Mi a szerepe a vizsgálati felület minőségének? Milyen felület előkészítési eljárásokat ismer?
Minél jobb a felület előkészítése annál jobb eredményt érhetünk el, annál biztosabb a hibakimutatás. Csiszolás,
drótkorongozás, zsírtalanítás, köszörülés, szemcseszórás, sörétezés
4. Ismertesse az alakos öntvények mágnesezhető poros vizsgálatának lehetőségeit! Milyen
hibák előfordulása várható?
Nem teszi lehetővé az egy fogásban történő vizsgálatot. általában nem telepített gépen, hanem inkább hordozható
áramátfolyásos géppel történik a vizsgálat. A mágnesezési pontokat többnyire kísérletek útján határozzuk meg részben a

3
MT1 Elméleti vizsgakérdések
megfelelő irányok, részben a géppel létrehozható térerősség korlátai miatt. Meleg- és hidegrepedéseket, zárványokat,
salakosságot stb. keresünk

11-es kérdéscsoport
1. Határozza meg a kimutatható folytonossági hiányok irányítottságát pólus mágnesezés és
közvetlen áramátvezetés alkalmazásakor
Pólus mágnes: hosszirányú mágneses tér, keresztirányú hibák. Közvetlen áramátvezetés: keresztirányú mágneses tér,
hosszirányú hibák
2. Ismertesse a hordozható mágnesezhető poros berendezések főbb egységeit!
Járommágnes, UV lámpa, vizsgálószer, hosszabbító, rongy, tisztítószer, stb.
3. Milyen módon ellenőrizhető a gerjesztett mágneses tér nagysága és iránya?
Nagysága térerő mérővel, iránya Berthold kereszttel
4. Ismertesse a sarokvarratok mágnesezhető poros vizsgálatának lehetőségeit!
MSZ EN ISO 17638 szabványban megrajzolt ábrák alapján. Minden esetben két, lehetőleg egymásra merőleges
mágneses tér kialakításával. Járom-, illetve pólusmágnesek alkalmazásával. Tekercset is lehet használni, de csak a
hosszirányú (varrat tengelyével párhuzamos) hibákat tudjuk kimutatni

12-es kérdéscsoport
1. Milyen módszerekkel hozható létre mágneses tér egy vizsgálati darabban?
Járom mágnes, állandó mágnes, pólus mágnes, tekercs, hurok - hosszirányú mágneses tér
Áramátvezetés, segédvezető – keresztirányú (körkörös) mágneses tér
2. Csoportosítsa és jellemezze a mágnesezhető poros vizsgálószereket!
Száraz, nedves, színkontrasztos, fluoreszcens
Szemcseméret szerint: finom, normál, durva
3. Ismertesse a tekercsmágnesezés sajátosságait és alkalmazhatósági körét!
Hosszirányú mágneses tér alakul ki, csak a keresztirányú hibák kimutatására alkalmas, csak olyan darab hibái
mutathatók ki, amik beleférnek a tekercsbe illetve nagyobb darabok esetén a tekercset kell a darab köré tekerni.
4. Ismertesse a bugák mágnesezhető poros vizsgálatának lehetőségeit! Milyen hibák
előfordulása várható?
Sík jellegű hibák, áramátvezetéssel (keresztirányú hibák), de ki kell egészíteni pl. járommágnessel (hosszirányú hibák)

13-as kérdéscsoport
1. Határozza meg a kimutatható folytonossági hiányok irányítottságát egyenes segédvezető és
tekercs alkalmazásakor!
Segédvezető keresztirányú mágneses teret hoz létre, ezért a hosszirányú hibák kimutatására alkalmas. Tekercs
hosszirányú mágneses teret hoz létre, ezért a keresztirányú hibák kimutatására alkalmas
2. Milyen tulajdonságúnak kell lennie a „nedves” eljárásnál használt folyadéknak?
Kicsi legyen a felületi feszültsége (jól terüljön), ne legyen túl sűrű, ne korrodálja az alapanyagot, ne lépjen reakcióba az
alapanyaggal
3. Ismertesse a lemágnesezés lehetőségeit!
Hőkezelés, ha egyébként is végeznék. Váltakozó áramú tekercs áramerősség fokozatos csökkentésével, vagy ha állandó
áramerősségű a tekercs lassan kihúzom belőle
4. Mik okozhatnak hamis hibajeleket a hegesztési varratok mágnesezhető poros vizsgálatakor?
Tisztítási hiányosságok, túl sűrű a vizsgálópor, ha különböző anyagok vannak összehegesztve (ferrit+ausztenit), durva
felület

14-es kérdéscsoport
1. Melyek a mágnességgel kapcsolatos alapfogalmak és alapmértékegységek?
Mágneses indukció, jele: B, mértékegysége: T (tesla). Mágneses fluxus, jele: Φ, mértékegysége: Wb (weber). Mágneses
térerő, jele: H, mértékegysége: A/m (amper/méter). Relatív permeabilitás, jele: μr, mértékegysége: nincs
2. Mi a rendeltetése a telepített berendezések mechanikus, pneumatikus elemeinek?
A vizsgált darab befogása, az áram átvezetése (ebben az esetben maga a darab a szekunder tekercs).
3. Mi a deutro-tekercs eljárás lényege?

4
MT1 Elméleti vizsgakérdések
Olyan speciális tekercs, amely két egymásra merőleges tekercset tartalmaz, és egy időben két, egymásra merőleges
irányú mágneses tér létrehozható vele.
4. Milyen vizsgálati módszerrel ellenőrizhetők a gyűrűszerű alkatrészek?
Többnyire segédvezetős eljárással. felfűzzük a segédvezetőre és így könnyen kimutathatók a palást és a sugárirányú
hibák

15-ös kérdéscsoport
1. Csoportosítsa az anyagokat mágneses tulajdonságaik alapján!
Diamágneses (μr<1), paramágneses (μr>1), ferromágneses (μr>>1), ferrimágneses
2. Mi a fluoreszcens eljárás lényege?
Sötétben vizsgálunk (max 20 lux), nincs alapozófesték, fluoreszkáló vizsgálóanyag, UV fényben vizsgálunk, a szem
számára jobban láthatók az indikációk
3. Mely kohászati termékek esetében alkalmazható a maradék mágnességen alapuló vizsgálat?
Mi az eljárás lényege?
Öntvények, magas széntartalmú, keménymágnesek. Felmágnesezzük, örvényfazékba helyezzük, felhordjuk a
vizsgálóanyagot szórással, utána vizsgáljuk, ahol besűrűsödik az anyag ott indikációk lehetnek
4. Milyen vizsgálati módokat javasol az MSZ EN ISO 17638 jelű szabvány csőcsonk
hegesztések mágnesező poros vizsgálatához?
Minden esetben két, lehetőleg egymásra merőleges mágneses tér kialakításával. Járom-, illetve pólusmágnesek
alkalmazásával. Tekercset is lehet használni, de csak a hosszirányú (varrat tengelyével párhuzamos) hibákat tudjuk
kimutatni

16-os kérdéscsoport
1. Csoportosítsa az anyagokat mágneses tulajdonságaik alapján!
Diamágneses (μr<1), paramágneses (μr>1), ferromágneses (μr>>1), ferrimágneses
2. A vizsgálati darabnak mely tulajdonságai, jellemzői játszanak szerepet a mágneses vizsgálat
elvégezhetőségében?
Mágneses tulajdonság, alakja, hozzáférhetőség, felületi megmunkálás, előkészítés
3. Milyen kapcsolat van a felület minősége és a minőségi osztályok között az MSZ EN 10228-
1 jelű szabvány alkalmazásakor?
Ha a felületi érdesség (Ra≤6,3μm), akkor mind a 4 minőségi osztályban értékelhetünk, ha a felületi érdesség
(6,3μm<Ra≤12,5μm), akkor csak 1-es és 2-es minőségi osztályban értékelhetünk
4. Az MSZ EN 23278 jelű szabvány szerint melyek a csoportos hibajelek és hogyan kell ezeket
értékelni?
Ha valamely két szomszédos hibajel közötti távolság kisebb, mint a kisebb hiba legnagyobb mérete, akkor a hibákat
folytonos hibaként kell értékelni.