A szóelemek (morfémák) típusai

A toldalékok fajtái

Képző

 új szót hoz létre

 megváltoztatja a szó jelentését
 megváltoztathatja a szó szófaját (az egyetlen toldalék, amely képes erre!)
o mindig az alapján nevezzük meg, amilyen szófajt létrehoz, pl. igeképző: igét hoz létre
(bár lehet, hogy az eredeti szótő is ige volt, tehát nem feltétlenül változik a szófaj)
 közvetlenül a szótő után áll
 több is állhat belőle egymás után
 jele: 2 (hiszen a szótő jele az 1-es)

Jel

 csak jelentésárnyalattal gazdagítja a szó jelentését (pl. múlt idő jele, birtokviszony jelei stb.)
 közbülső helyzetű: állhat előtte képző, de rag csak utána állhat
 egynél több is járulhat a tőhöz
 viszonylag kevés van belőlük – ezeket mind meg kell tanulni!
 jele: 3

Rag

 feladata a szavak egymás közti viszonyának és mondatbeli helyének jelölése

 a szó legvégén helyezkednek el, lezárják a szóalakot (nem követheti őket több toldalék)
 csak egy állhat belőle

+1: előhangzó: nem külön toldalék, csak a kiejtést segítő rövid magánhangzó

Kiegészítés

A jelek típusai:

 Igéhez kapcsolódó jelek

o időjel (múlt: -t,-tt; pl.: néz-ett, figyel-t) (a jövő időt összetett igealak fejezi ki: főnévi
igenév + fog segédige; pl.: nézni fog)
o módjel (feltételes: -na,-ne,-ná,-né – pl.: fut-na, fut-ná, néz-ne, néz-né ; felszólító: -j –
de gyakran hasonul! – pl.: mozog-j, jö-jj, fes-s, főz-z, lé-gy)
 Főnévhez kapcsolódó jelek
o többes szám jele: -k (pl.: macská-k)
o birtoklással kapcsolatos jelek:
  birtokjel: -é (pl.: kutyám-é, Simon-é)
 birtokos személyjel (pl.: ház-am, ház-ad, ház-a, ház-unk, ház-atok, ház-uk)
 birtoktöbbesítő jel: -i,-ai,-ei,-jai,-jei (pl.: úszó-i, ház-ai-m, kert-jei)
 Melléknévhez kapcsolódó jelek
o fokjel:
 középfok: -b,-bb (erős-ebb)
 felsőfok: leg- + -b/-bb (leg-erős-ebb)
 túlzófok: legesleg- + -b/-bb (pl.: legesleg-erős-ebb)
→ a felső- és túlzófok jele az egyetlen a magyarban, amelynek egyik tagja
megelőzi a szótőt
o kiemelőjel: -ik (pl.: kedvesebb-ik)

Néhány fontosabb képző, amelyekről gyakran megfeledkezünk:

 igeképzők:
o -hat/-het (hatóige képzője és NEM a feltételes mód jele, amivel gyakran
összekeverik!)
o -gat/-get (gyakorítóképző)
o -at/-et/-tat/-tet (műveltető képző)
 igenévképzők:
o főnévi igenév: -ni (pl. fut-ni, fut-n-om, fut-n-od)
o melléknévi igenév:
 folyamatos: -ó,-ő (pl.: fut-ó, vereked-ő)
 befejezett: -t,-tt (pl.: olvas-ott könyv, leír-t szavak)
 beálló: -andó,-endő (pl.: olvas-andó, megszívlel-endő)
o határozói igenév: -va,-ve,-ván,-vén (pl.: fut-va, kés-ve, olvas-ván)
 névszóképzők:
o -ász/-ész (foglalkozásnév-képző), -ság/-ség, -ka/-ke , -cska/-cske (kicsinyítő képző), -
tlan/-tlen (fosztóképző), -d (törtszámnévképző), -dik (sorszámnévképző) ……(és még
sok van)

Néhány fontosabb rag:

 igei személyragok – két ragozási sor:

o általános [… valamit]: lát-ok, lát-sz, lát-ø, lát-unk, lát-tok, lát-nak
o határozott [… azt]: lát-om, lát-od, lát-ja, lát-juk, lát-játok, lát-ják
 tárgyrag: -t (pl.: almá-t)
 birtokos jelző ragja: -nak,-nek (pl.: Péter-nek, asztal-nak)
 melléknevek ragjai: pl. -an,-en (piros-an, meleg-en); -ul/-ül (magyar-ul)
 határozóragok: pl.: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről, -nál/-nél, -
hoz/-hez/-höz, -tól/-től, -val/-vel, -kor….(és még sok van)