2.

A teremtő kelme

A vándorló
népek hajléka,
a kerek nemez-
sátor az ókortól
napjainkig
1. Nemezsátor a nyári szálláson. Kirgizisztán, 2009.
 A kerek nemezsátrat belső-ázsiai lovas pásztor-
népek – köztük a magyarok is – használták igen
régóta. Ezt a lakhelyet az Ázsia középtengelyében
húzódó füves pusztaság természeti viszonyainak
megfelelően a nagyállattartó lovas népek életta-
pasztalata formálta ki; igényeiknek megfelelően
alakult, és az ázsiai puszták szélsőséges termé-
szeti viszonyaiban tökéletesen megfelelt a célnak.
Elterjedése egybeesett a lovak használatával a
Kínai Nagy Faltól egészen a Kárpát-medencéig a
vándorló pásztornépek körében.

2. Kazak vándorok tevéjükre málházott nemezsátrukkal. Kína, 2006 (Balázs István felvétele)
 A kerek sátor egy család lakhelye, általában a
menyasszony nászajándéka a vőlegény családjá-
tól. Szerkezete az évezredek során változatlan ma-
radt: fából készült, összecsukható oldalrács nyers-
bőr szegekkel, tetőrudak, tetőkarika, mindezt
szövött szalagok és kötelek tartják össze. Erre ke-
rül a gyapjúból gyúrt nemezborítás. E hajlék szét-
szedve könnyen szállítható, néhány ember egy óra
alatt képes felállítani. Ilyen kupola alakú, rácsos
falú, nemezzel borított sátrakban élnek a vándorló
török és mongol népek Közép-Ázsiában, Mongóli-
ában, az Altaj-hegységben, a Tian-Shan-hegység-
ben, nyugaton Iránban és délen Afganisztánban.
Több európai nyelven a jurt szót és annak vál-
tozatait használják a közép-ázsiai sátorra. Ez való-
színűleg egy tévedés folytán alakult ki a yurt szó-
ból, mely a kir­gizeknél, kazakoknál és más török
nyelvű népeknél sátorhely, házhely, haza és anya-
föld jelentéssel bír. Azoknak a közép-ázsiai népek-
nek, melyek ilyen sátrakban élnek, mindegyiknek
van saját szavuk rá. A kir­giz szó bozüj; a türkmen öj;
a mongol ger. Azonban a legtöbb európai szótárba
a jurt vagy yurt szó került, de ez az európaiak szava,
nem pedig a sátorhasználóké.
A hajlék a nemez legnagyobb felhasználása
a hagyományos kultúrákban, sok nagyméretű
nemez szükséges a falak, a tető és a padló borí-
tására, párnáknak és tárolóknak. A szeles, kopár
közép-ázsiai síkságon a kerek sátor igen célszerű.
Ívelt alakja miatt az erős szél is kikerüli. A vastag
nemezborítás menedéket nyújt a nap, az eső, a hó
ellen, és jó szigetelőképessége miatt egy kis tűz-
hely segítségével télen melegen tartható a belső
tér, nyáron viszont hűvös.

3. Kirgiz család sátra. Kirgizisztán, 2009

 Középen állandóan tűz ég, így a belső tér télen
gyorsan felmelegszik, nyáron pedig, mivel a füst-
lyukon kimenő meleg levegő helyébe alulról – az
oldalnemezek aljának felhajtásával – hidegebb
áramlik, az egész légteret érintő levegőkicseré-
lő berendezésnek tekinthető. Igen pihentető egy
forró nyári napon a hűvös nemezsátorban szőnye-
geken és párnákon ülve teázni.
Amióta a közép-ázsiai vándorló népeknek már
van állandó lakása, a nemezsátrat lényegesen ke-
vesebben használják. Ennek ellenére még ma is a
lakás egyik fontos formája, különösen azok köré-
ben, akik juhnyájat tartanak, és lovakkal mennek
a nyári legelőkre. A városi házak udvarán is állíta-
nak ilyen hajlékot, elsősorban nyári konyhának és
vendégháznak. Ezek leggyakoribbak Mongóliában
és Dél-Szibériában, és vagy egész évben használ-
ják, vagy csak ünnepek alkalmával állítják fel, pl.
nemezkészítéskor. E hajlék fontos szerepet kap
a különleges események alkalmával, a kirgizek a
hagyományőrző vidékeken ebben ravatalozzák fel
halottaikat.

4. Kirgiz nemezsátor belső szerkezete, Kirgizisztán, 2009

 A közép-ázsiai és a dél-szibériai vándorló népek
ehhez hasonló hajlékokban éltek legalább há-
romezer éve. A petroglipszi füves pusztán a Kr.
e. 7. századból találtak rács­szerkezetű sátrakra
emlékeztető ábrázolásokat. Hérodotosz vándorló
pásztornépek által használt nemezsátras szekerek
használatáról ír Kr. e. 460-ból, és nála olvashatjuk
azt is, hogy a szkíták egy csoportja fehér nemez-
sátrakban él. Az örményországi és azerbajdzsáni
pusztákról ismerünk Kr. e. 1000 körül készült já-
tékokat, melyek kupolástetejű szekér-lakásokat
formáznak. Nem tudjuk, mikor készültek az első
rácsos falú sátrak, de az elmúlt 2500 évben már ta-
lálkozunk olyan írásokkal és képi ábrázolásokkal,
melyek ezt bemutatják.

5. Hajlékokat ábrázoló sziklafaragványok. Boyar, Jenyiszej-völgy, Dél-Szibéria, Kr. e. 500

 Az egyik legsokatmondóbb korai leírás a sátorban
való életről egy Kr. előtt 150-110 között keletke-
zett vers, melyben Liu-Xijun kínai hercegnő írja le,
hogy O-sun fejedelem ezer lóért cserébe vette el
őt feleségül, és így száműzetésben él:

Kerek sátor a palotám,

A falai nemezből készültek,
Szárított hús csak az étkem,
Kumisz az italom,
Mindig a hazámról álmodom.

Sze-Ma Csien, kínai történész is írt a kupola ala-

kú nemezsátorról a Kr. u. 2-3. században. Később,
a 8. században egy kínai utazó írja az „északi bar-
bárok” által menedékként használt sátorról:

Több ezer juh adta finom gyapjú,

Több száz feszesen illeszkedő ív,
Fűzbotok erősítik a kerek oldalfalat.
…
Még a legerősebb szél sem kap bele,
Feszesen ellenáll az esőnek.
Középen emelkedik a tető,
Nincs sarka, kerekedik négy irányba.
…
Puha és meleg nemezlapok borítják,
Szalagok és kötelek rögzítik.
Különösen jól szolgál, ha fagy borítja
a földet.

6. Zarándokok nemezsátra Mekkában, Iskender Szultán krónikájából, Shiraz, Irán, 1410-1411. Brit Könyvtár
 Az ujgurok „arany sátra” is híres volt. Tamim ibn
Bahr arab utazó leírja az ujgur kán fővárosát, való-
színűleg Karabalgaszunt. „A kán arany sátra a pa-
lota lapos tetején áll, és száz ember fér el benne.”
A kirgiz kán, aki később legyőzte az ujgurt, híres
bejelentése: „A sorsod bevégeztetett, mert el-
foglaltam az arany sátradat.” Az ilyen arany sátor
nem volt egyedülálló az ujguroknál. Egy 9. századi
tibeti uralkodónak is volt, akárcsak több más törzsi
vezetőnek, köztük Dzsingisz kánnak is. Az „arany”
jelző az ujguroknál a brokátborításra utalhat, de
más hasonló sátrakon is volt arany díszítés. Xu
Ting, a song kínai nagykövet írja ezt az 1235-36-os
mongol sátrakról:
„Amikor én, Ting megérkeztem a pusztába, a
fekete tatárok már felállították az arany sátrat.
Egy nagy nemezt készítettek a pusztában görget-
ve. Ez a nemez borítja a sátrat tetejétől az aljáig.
A tetején, ahol a fűzbotok összeérnek, van egy
nyílás a fénynek. Ezt több mint ezer kötél rögzíti.
Van egy ajtaja. A küszöb és az ajtófélfák teljesen
arannyal borítva. … A trón, amelyre a tatár uralko-
dó ül, olyan, mint a vallási vezetőé a buddhista ko-
lostorban. A császár feleségei ülnek sorban, rang
szerint.”
Amikor Anonymus a szkítákról ír, érdekes
ok-okozati összefüggésre hívja fel a figyelmünket
az erkölcs és a nemezhasználat között: „A szittyák
valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem
műveltek, és majdnem semmiféle bűn nem fordult
elő közöttük. Ugyanis nem voltak mesterséggel
épült házaik, csupán nemezből készült sátraik.”

7. Kirgiz család sátra. Kirgizisztán, 2009


8. Kirgiz család sátra. Kirgizisztán, 2009
„A magyarok sátrakkal rendelkeznek, és együtt
vonulnak a takarmánnyal, valamint a zöldellő le-
gelővel” – írja Ibn Ruszt 930 körül, Ibn Hajján pe-
dig megjegyzi, hogy az állataikat legeltető ma-
gyarok „nemezházakban szétszórva élnek”. Bölcs
Leó bizánci császár szerint „a magyarok lovaikat
béklyóba verve sátraik mellett tartják”; a magya-
rok hajlékát „türk sátor” néven nevezi. A magyarok
sátrát Jakubi 891-ben így jellemzi: „a török kupola
hajlított bordázatú, ló- és ökörbőrből készült szíjak
fogják össze, és nemezzel van befedve”.
Al-Bakri a 11. században „a magyarok sátrairól és
házairól” így emlékezik meg: „a magyar olyan nép,
melynek nemezházaik vannak… sok lovuk, lábasjó-
száguk és jó szántóföldjeik vannak…”
Őseink hajlékának berendezéséről Gardizi tu-
dósít, aki sok szőnyeget, prémet és brokátot em-
lít. A mai hazájukból „kalandozó” magyaroknál is
a sátor nemez anyagára céloz 958-962 között írt
munkájában Liudprand cremonai püspök: „...Miu-
tán a Brenta folyó mellett felütötték kis sátraikat
és nemezponyváikat”.
A legrégibb orosz évkönyv, az ún. Nesztor-kró-
nika is ugyanazzal a kifejezéssel (vezsa = mozgat-
ható szállás) illeti a magyarok sátrát, mint a többi
vándor (török, kazár, kun, besenyő, tatár) népét,
amikor a 898. év eseményével kapcsolatban a
magyarokról ír. Bölcs Leó bizánci császár is türk
sátornak mondja a magyarok hajlékát.
Később a nemezsátor a helyhez kötött foglal-
kozások és a rendeletekkel is kierőszakolt letele-
pítés hatására a lakóházhoz hasonló jellemvonást
vesz fel. A lakásra vonatkozó magyar eredetű sza-
vakból és a történelmi kútfők tudósításai alapján
tudjuk, hogy a magyarok a honfoglalás után is
egy ideig nemezsátorban és kerek, sárral tapasz-
tott sövényvázú házban laktak.
 Minden népre sajátos sátorforma jellemző, a kir­
gizeknél magasabb, kazakoknál alacsonyabb a
tető, míg a mongolok gerje laposabb, és több tu-
lajdonságában is eltér a török típusú sátraktól.
A rácsos oldalfal, a kanat egyenesen, a talajra
merőlegesen áll. A fából készült ajtó jellemzően
faragott és festett. A tetőkarikát (toono) földön
álló, függőleges oszlopok tartják. A mongol sá-
tortető kevésbé ívelt, mint a kirgiz bozüjé, és vi-
szonylag lapos. A tuurga nagy nemezlap, mely
a kanatot borítja. Ezek vastagok, a szélein és a
sarkoknál gyakran zsinórokkal megerősítve. Eze-
ket több rétegben is rakhatják a ger favázára,
hogy megfelelő védelmet nyújtsanak és szige-
teljenek. A deever a tetőrudakat fedő nemezlap.
A huszadik század közepéig a fából készült ajtó-
keretet is nemez borította, melynek neve üüd.
A kirgiz bozüj kívülről ívesebb, mint a mongol
ger. A kirgiz farács, a kerege hajlított fából készül,
így középen kifelé domborodikk, felül S alakban
visszahajlik, ahol az ükkhöz (a tetőrudakhoz) van
kötözve. A hajlított falak nagyobb belső teret
eredményeznek, a falakon zsákok lógnak. A teteje
meredekebb, így formája hegyesebb. A tetőkarika
(tündük) hajlított fából készült, közepén négy vagy
több hajlított rúd merevíti, egymásra merőlege-
sen. Ezek keresztet alkotnak a tündük közepén.
A másik fontos különbség a mongol ger és a
kirgiz bozüj között a kirgizek által használt, csí
nevű növényből hímelt szőnyegek. Ezek a kerege
magasságával megegyeznek, és az oldalrácshoz
vannak rögzítve a nemez alatt. Melegebb időben
a nemezborítást fel lehet tekerni, így jár a levegő,
miközben a sátor védelmet nyújt, és rejtve marad
a magánélet.

9. Mongol és kirgiz típusú sátor. Mongol kultúra napja, Püspökladány, 2010

 A nemezsátor három fő szerkezeti elemből áll, a
favázból, a vázat rögzítő és összetartó kötelekből,
szalagokból, és az egészet borító nemezből. A fa-
váz önmagában is megáll. A kirgiz sátrak szerkeze-
te fűzből vagy kőrisfából készül könnyű hajlítható-
sága végett.
A faváz fő részei (zárójelben a részek általános
kir­giz/kazak elnevezése): Az ajtó (esik/jeszik) sok-
szor csak ajtókeret (boszogo), melyre mozgatható
nemezborítás kerül, az ajtókeret és lap egyaránt
díszesen megmunkált. Az oldalrács (kerege) álta-
lában 4-6 db harmonikaszerűen összecsukható
rács (kanat), melyek nyersbőrszögekkel (gök) ös�-
szekapcsolt hajlított rudakból állnak. A tetőrudak
(uuk/ujk) szintén hajlítottak, egyik vége hegyes,
másik, íves végébe bojttal díszített kötél van fűz-
ve, mellyel a keregéhez erősítik. A tetőkarika
(tündük/sanirak) egy fából hajlított karika, melyet
általában kereszttel osztanak (és merevítenek), a
tűzhely füstje ezen át hagyja el a sátrat.
A rácsok számától függően egy sátor átmérője
lehet 4-6 métertől egészen 30-40 méteresig. 1995-
ben, a nemzeti hőskölteményük, a Manasz ezredik
évfordulója tiszteletére a kirgizek ötemeletes ne-
mezsátrat építettek. A másik véglet, hogy néhány
sátorkészítő lekicsinyített sátrakat készít gyerekek
részére, melyek átmérője egy méternél is kisebb
lehet.
A jó farács 50 évet is kibír, az oldalrács alját
hosszabbra hagyják, és ha elkorhad, levágnak be-
lőle néhány centimétert. A váz védelmét szolgálja
állatvérrel való átitatása, mely a vöröses színét is
megadja.

10. Kirgiz sátor belső képe szemmelverés elleni bojtokkal, a hátsó falon tuskiiz. Török Népek 11. A tetőkarikát tartó két festett oszlop egyike mongol sátorban. Mongol kultúra napja,
Múzeuma, Isztambul, 2015. Püspökladány, 2010
 Kívülről nemezborítás (kiiz/kijiz) véd a hideg és a
meleg ellen. Akár egy-kétszáz juh gyapja szüksé-
ges egy nagyobb lakósátor beborításához (külö-
nösen az őszi nyírású rövidebb gyapjút használják
nemezlapok készítésére). Az oldalnemez (tuurduk/
tujrlük) általában egy darabból áll. Az ajtónemezt,
mely rendszerint díszített, külön erősítik a tetőru-
dakra. A tetőnemez (uzuk/uzük) általában két rész-
ből áll, melyet megfelelő mozdulattal könnyen a
helyére tesznek, és szövött szalagpántokkal vagy
kötelekkel szorosan a vázra erősítenek. A füstnyí-
lást befedő nemez (tündük zabuu/örk) egyszerűen
elmozdítható a helyéről, általában négyzet alakú,
melynek sarkaiból hosszan lenyúló kötelek segítik
a kinyitását és a rögzítését.
A keregét felállítása után egy széles szövött
szalaggal körbefogják, melynek a díszítés mellett
igen fontos szerepe, hogy nem engedi a váz szét-
csúszását, miután a tetőrudak s a tetőnemez súlya
az oldalrácsra nehezedik. A tetőrudakra és a rá-
csok egymáshoz kötéséhez keskenyebb szalago-
kat használnak.

12. Kirgiz nemezsátor nemezajtaja. Kirgizisztán, 2009 13. Kirgiz sátorvázkészítő mester. Kizil-Tu, Kirgizisztán, 2009.
 A sátorállítás a terület kiválasztásával és a tájo-
lással kezdődik. Ügyelnek, hogy a terület lapos és
nagyobb kövektől mentes legyen. Kijelölik az ajtó
helyét a széliránnyal ellentétes irányba, lehetőleg
Kelet (a mongol törzseknél Dél) felé.
A munkát mindig egy tapasztalt személy irá-
nyítja, a többiek segítik. Egy kötéllel kimérik a
sátor sugarát, és két bot segítségével kört rajzol-
nak a földre. Az ajtókeret összeállítása után hoz-
zákapcsolják az első oldalrácsot, majd ehhez a
többit a Nap járásával megegyező irányban, míg
körbe nem érnek. (A sátor lebontása épp ellenke-
ző irányban történik.) A rácsokat szalaggal kötik
össze úgy, hogy a rács rúdjai szorosan illeszked-
jenek. Két kötéllel vagy szalaggal körbefogják az
oldalrácsot. Beállítják a sátor méretét, alakját.
Beemelik a tetőkarikát, amit a hagyomány sze-
rint soha nem szabad görgetni, majd úgy forgat-
ják, hogy az ajtóhoz kerüljön az eleje. A középen
álló segítő a tetőkarika két viharkötelét feszesen
tartja, a karikát egy Y alakú rúddal (bakan) vagy
két-három összekötözött tetőrúd segítségével a
magasba emeli.
A többiek néhány tetőrudat szúrnak a tető-
karikába különböző oldalról, hogy az egyensúly
meglegyen, majd a rudak végét az oldalrácshoz
rögzítik a rajtuk levő bojtos kötéllel. A többi rúd
beszúrása és rögzítése után a tetőrudakat szala-
gokkal körben megerősítik. Ezután kerül a sátor-
ra egy-két széles, rojtos szalag, ami a tetőrudak
alján fut körbe. Most következik a nemezek fel-
erősítése ebben a sorrendben: oldalnemezek, aj-
tónemez, tetőnemezek, füstnyílást záró nemez.
Ezután rendezik be a sátrat belülről nemeztaka-
rókkal és hordozható tárolókkal a hagyományok
által megszabott rend szerint.
14. Kazak sátorváz felállításaKokand, Üzbegisztán, 2019
 A nemezsátor belső terének felosztása megegye-
zik a használóik körében. Hagyományosan a csa-
lád legidősebb tagjai vagy a vendégek ülnek az aj-
tóval szemben a legmelegebb (vagy a leghűsebb)
helyen. Itt van a család értékeit tartó láda is, és
fölötte a házi istenek oltára. A sátor jobb oldala a
férfiak területe, ahol a nyerget és a vadászeszkö-
zöket tartják. A bal oldalon, a nők és a gyermekek
oldalán tartják a főzéshez, szövéshez és nemezké-
szítéshez szükséges eszközöket és alapanyagokat,
a rács­fal mellett a faágyat, a díszes ládákat, zsáko-
kat. (A jobb és a bal oldal nem az ajtótól, hanem az
ajtóval szemben lévő legszentebb helytől jelölődik
ki, így az ajtóból nézve épp ellenkező irányokat ka-
punk.)
A hagyományos mongol gerben a takarók az
ősi hit és az állatövi jegyek rendszere szerint van-
nak elrendezve. A ger ajtaja délre néz, az ajtón és a
tetőkarikán át beérkező fény napóraként működ-
teti, olvassa le a nemeztakarókon, a földön és a
falakon lévő jeleket.

15. Mongóliai kazak nemezsátor belseje, bal oldalon a tündükön beérkező fény világítja meg a férfi oldalt. Kun Péter tulajdona

16. Kazak nemezsátor belseje. Kokand, Üzbegisztán, 2019
A kerek sátor működése jó példa az ősi Naptisz-
telet kialakulására, és teljes egyensúlyt teremt a
környezettel és az egész világmindenséggel. Egy-
szerre az állandó mozgás, az örök körforgás, a ter-
mészeti ciklusok, a család egységének és a közös-
ség működésének jelképe, mivel egy ember nem
tudja elkészíteni és összeállítani, egy közösség
összehangolt munkájára van szükség ehhez.
A tetőkarika engedi be a napfényt, szerepével
és alakjával a Nap jelképe, és egyszerre átjáró a
középső és a felső világ között. Több törzsnél hos�-
szú ideig öröklődött nemzedékről nemzedékre, itt
a nemzés jelképe lett. Arra is tudunk példát, hogy
a tündüköt a családfővel együtt eltemették. Mivel
a sátorban nincsenek ablakok, a kifelé tájékozódás
leginkább az ég irányába történik.
A kirgizek szerint a nemezsátor, ahogyan a
világ maga is, háromrétegű. Az alsó rész, a rács­
szerkezet (kerege), amely hegyére állított rom-
buszokból áll, az asszonyokat jeleníti meg, akik
vállukon hordják a család gondját. Az asszonyok
két lábbal állnak a földön, kezeiket az égre emelik.
A rácsok külső oldala a közösség idősebb asszo-
nyait, az anyákat, a belső oldal a lányokat jeleníti
meg. A rács részeit, a két nemzedéket bőrszegek
(gök) fogják össze. E rövid bőrdarabok mindkét
végére csomót kötnek, ugyanúgy, mint a szüle-
téskor levágott köldökzsinórra.
A második szinten a rudak a férfiakat idézik
meg. Figyelmeztet ez arra, milyen fontos a férfi-
aknál a tartás, és hogy csak ők érhetnek fel a Te-
remtőig, ám csak akkor, ha ehhhez az asszonyok
hozzásegítik őket.
Legfelül a tetőkarika, a körben lévő kereszt
(tündük) a felső világba vezető átjáró, a Teremtő-
vel való találkozás lehetőségét adja.
17. Kazak nemezsátor belseje rontáselhárító bojtokkal. Kokand, Üzbegisztán, 2019
 A teremtő kelme
Digitális tananyag a hagyományos
nemezkészítés oktatásához
A mesterség oktatásához szabadon felhasz-
nálható. A teljes tananyag, illetve részleteinek
áruba bocsátása tilos. Egyéb célra felhaszná-
lásához a szerző engedélye szükséges.
Fotó, szöveg és szerkesztés: Vetró Mihály

A Magyar Művészeti Akadémia

támogatásával kiadja a

18. Nemezsátor a nyári legelőn. Kirgizisztán, 2009

2020