NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEKKEL FOGLALKOZÓ

IV. IDŐKÖZI BIZOTTSÁG

JELENTÉSE
(Róma, 2002. március 11-15.)
FAO
NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
NEMZETKÖZI SZABVÁNYAI
IRÁNYELVEK A FA CSOMAGOLÓANYAG
SZABÁLYOZÁSÁRA A NEMZETKÖZI
KERESKEDELEMBEN
(15. számú kiadvány
2002. március)
Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete
Róma, 2002.
BEVEZETÉS
TÁRGY
Ez a szabvány ismerteti a tűlevelű és nem tűlevelű nyersfából készült csomagolóanyagokhoz
(beleértve az alátétfát is) kapcsolódó zárlati károsítók behurcolása és/vagy elterjedése
veszélyének csökkentésére kidolgozott növény-egészségügyi intézkedéseket.
HIVATKOZÁSOK
Az Egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedések Alkalmazásáról Szóló Szerződés,1994.,
Kereskedelmi Világszervezet, Genf.
Export tanúsítási rendszer, 1997., ISPM 7. sz. kiadvány, FAO Róma.
Növény-egészségügyi szakkifejezések gyűjteménye, 2001., ISPM 5. sz. kiadvány, FAO Róma.
Növény-egészségügyi igazolványokról szóló irányelvek, 2001. ISPM 12. sz. kiadvány, FAO
Róma
Irányelvek a meg nem felelés és a sürgősségi intézkedések bejelentéséről, 2001., ISPM 13. sz.
kiadvány, FAO Róma.
ISO 3166-1-ALPHA-2 CODE ELEMENTS
(http://www.din.de/gremien/nas/nabd/iso3166ma/codlstp1/en listp1.html)
Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, 1997., FAO, Róma
A növényi karantén elvek és a nemzetközi kereskedelem, 1995. ISPM 1. sz. kiadvány, FAO
Róma.
DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
Kéregmentes fa
(bark-free wood): Olyan fa, amelyről a kérget teljesen eltávolították, a
kambium, a gubacsok körül kifejlődő kéreg és
az évgyűrűk között kialakult kéregmélyedések
kivételével [ISPM, 15. sz. kiadvány, 2002.]
Kémiai impregnálás
(chemical pressure impregnation): A fa vegyi tartósítószerrel történő kezelése nyomással, a
hatóságilag elismert műszaki specifikációnak
megfelelően [ISPM, 15. sz. kiadvány, 2002.]
Bizonyítvány
(certificate): Hatósági dokumentum, amely a növény-egészségügyi
előírások által érintett bármely szállítmány növényegészségügyi
helyzetét igazolja [FAO, 1990.]
Termék
(commodity): Kereskedelmi vagy más céllal szállított növény, növényi
termék vagy egyéb ellenőrzésköteles cikk [FAO, 1990;
ICPM, 2001.]
Szállítmány
(consignment): Egyik országból egy másikba szállított és egyetlen
növény-egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott
növények, növényi termékek és/vagy más
ellenőrzésköteles áruk bizonyos mennyisége (a
szállítmány egy vagy több tételből állhat) [FAO, 1990.
ICPM 2001.]
Kéregtelenítés
(debarking): Kéreg eltávolítása a hengeres fa felületéről (nem lesz a
fa szükségszerűen kéregmentes) [ FAO, 1990.]
Alátétfa
(dunnage): Áru biztosítására vagy megtartására használt fa
csomagolóanyag, amely azonban nem marad
kapcsolatban az áruval [FAO, 1990., ISPM 15. sz.
kiadvány, 2002.]
Sürgősségi tevékenység
(emergency action): Azonnali növény-egészségügyi tevékenység, amelyet
egy új vagy váratlan növény-egészségügyi helyzetben
folytatnak [ICPM, 2001.]
Sürgősségi intézkedés
(emergency measure): Növény-egészségügyi előírás vagy eljárás, amelyet
sürgősség esetén hoztak új vagy váratlan növényegészségügyi
helyzetben. A sürgősségi intézkedés
ideiglenes intézkedés is lehet [ICPM, 2001.]
Mentes ( szállítmánnyal, táblával
vagy termőhellyel kapcsolatban)
(free from [of a consignment, field,
or place of production]): Ahol növény-egészségügyi eljárások alkalmazásával
sem deríthető fel a károsító (vagy egy adott károsító)
száma vagy mennyisége [FAO, 1990; FAO, 1995;
CEPM, 1999.]
Gázosítás
(fumigation): A termék teljesen vagy elsődlegesen gáz halmazállapotú
kemikáliával való kezelése [FAO, 1990; FAO, 1995.]
Hőkezelés
(heat treatment): Folyamat, melynek során a terméket addig hevítik, amíg
egy minimális időszakra egy minimális hőmérsékletet
elér, egy hatóságilag elismert szakmai specifikáció
szerint [ISPM 15. sz. kiadvány, 2002.]
Fertőzés (terméké)
(infestation [of a commodity]: Az adott növény vagy növényi termék élő károsítójának
jelenléte egy áruban [CEPM, 1997; CEPM, 1999.]
Feltartóztatás (károsítóé)
(interception [of a pest]): Károsítók felderítése egy import szállítmány
vizsgálatakor [FAO, 1990; CEPM, 1996.]
Kiln-szárítás
(kiln-drying): Folyamat, amelynek során a fát zárt kamrában hő
és/vagy nedvesség ellenőrzése mellett szárítják, annak
érdekében, hogy a szükséges nedvességtartalmat elérjék
[ISPM, 15. sz. kiadvány, 2002.]
Jel
(mark): Ellenőrzésköteles árura alkalmazott nemzetközileg
elismert hatósági pecsét vagy márkanév, az áru növényegészségügyi
helyzetének igazolására [ISPM, 15. sz.
kiadvány, 2002.]
Nemzeti Növényvédelmi
Szervezet
(NPPO): Nemzeti Növényvédelmi Szervezet [FAO, 1990; ICPM,
2001.]
Hatósági
(official): A Nemzeti Növényvédelmi Szervezet által létesített,
engedélyezett vagy végzett [FAO, 1990]
Károsító Veszélyesség Elemzés,
PRA
(Pest Risk Analysis): Biológiai vagy más tudományos és gazdasági
bizonyítékok értékelésének folyamata annak
meghatározására, hogy egy károsítót szabályozni kell-e,
illetve az ellene foganatosítandó növény-egészségügyi
intézkedések mértékének meghatározására [FAO, 1990;
NNE, 1997.]
Növény-egészségügyi tevékenység
(phytosanitary action): A növény-egészségügyi előírások vagy eljárások
megvalósítására foganatosított hatósági művelet, mint
pl. vizsgálat, tesztelés, felügyelet vagy kezelés [ICPM,
2001.]
Növény-egészségügyi intézkedés
(phytosanitary measure): Bármely törvény, előírás vagy hatósági eljárás, melynek
célja a zárlati károsítók behurcolásának és/vagy
terjedésének megakadályozása vagy ha a ellenőrzésköteles
nem zárlati károsítók gazdasági hatásának
korlátozása [FAO,1995; NNE, 1997; ISC 2001.]
A „növény-egészségügyi intézkedés” kifejezés elfogadott értelmezése a növény-egészségügyi
intézkedéseknek az ellenőrzésköteles nem zárlati károsítókkal való kapcsolatára vonatkozik.
Ezt a kapcsolatot nem megfelelően tükrözi a NNE II. cikkében található definíció (1997).
Növény-egészségügyi eljárásrend
(phytosanitary procedure): Hatóságilag előírt módszer növény-egészségügyi
előírások megvalósítására, beleértve az ellenőrzésköteles
károsítókkal kapcsolatban végzett vizsgálatokat,
teszteket, felméréseket vagy kezeléseket is [FAO,1990;
FAO, 1995; CEPM, 1999; ICPM, 2001.]
Növény-egészségügyi előírás
(phytosanitary regulation): Hatósági rendelet a zárlati károsítók behurcolásának
és/vagy terjedésének megakadályozására vagy az
ellenőrzésköteles nem zárlati károsítók gazdasági
hatásának korlátozására, ideértve a növény-egészségügyi
bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárások
létrehozását is [FAO, 1990; FAO, 1995; CEPM, 1999;
ICPM, 2001.]
Növényi termék
(plant products): Növényi eredetű feldolgozatlan anyag (ideértve a
szemes terményt is) és azok a feldolgozott anyagok,
melyek természetüknél vagy a feldolgozás természeténél
fogva a károsító behurcolásának és terjedésének
veszélyét jelenthetik [FAO, 1990; NNE, 1997;]
Feldolgozott faanyag
(processed wood material): Termékek, amelyek ragasztó, hő és nyomás vagy ezek
kombinációja használatával létrehozott fából állnak
[ISPM, 15. sz. kiadvány, 2002.]
Zárlati károsító
(quarantine pest): A veszélyeztetett területen potenciális gazdasági
jelentőséggel bíró károsító, amely ott még nem fordul
elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági
védekezést folytatnak ellene [FAO, 1990; FAO, 1995;
NNE 1997.]
Nyersfa
(raw wood): Fa, amelyet ne dolgoztak fel vagy kezeltek [ISPM, 15.
sz. kiadvány, 2002]
Ellenőrzésköteles áru
(regulated article): Olyan növény, növényi termék, tárolóhely,
csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és
bármely egyéb szervezet vagy anyag, amelyben a
károsító megtelepedhet vagy amely a károsító terjedését
elősegíti, amelynek hatására növény-egészségügyi
intézkedést hoznak, különösen ott, ahol a nemzetközi
szállítás szerepet játszik [CEPM, 1996; CEPM, 199;
ICPM, 2001.]
Tesztelés
(test): Hatósági vizsgálat (nem vizuális) a károsítók
előfordulásának meghatározására vagy a károsítók
azonosítására [FAO, 1990.]
Kezelés
(treatment): Hatóságilag elfogadott eljárás károsító elpusztítására
vagy eltávolítására vagy terméketlenné tételére [FAO,
1990; FAO, 1995; ISPM, 15. sz. kiadvány, 2002.]
Fa
(wood): A hengeres fa, fűrészelt fa, fahulladék vagy alátétfa
termékkategóriája, kéreggel vagy kéreg nélkül [FAO,
1990; ICPM, 2001.]
Fa csomagolóanyag
(wood packaging material): Egy áru megtartására, megóvására vagy szállítására
használt fa vagy fatermék (papír termék
kivételével)(ideérte az alátétfát is) [ISPM, 15. sz.
kiadvány, 2002.]
A KÖVETELMÉNYEK VÁZLATOS ISMERTETÉSE
A feldolgozatlan nyersfából készült fa csomagolóanyag útvonalat képezhet a károsítók
behurcolásához és elterjedéséhez. Mivel a fa csomagolóanyag eredete gyakran nehezen
határozható meg, a károsítók terjedésének veszélyét jelentősen csökkentő általánosan
elfogadott intézkedéseket ír le ez a jelentés. A nemzeti növényvédelmi szervezetek feladata
olyan fa csomagolóanyag elfogadása, amelyet jóváhagyott intézkedésnek vetettek alá további
kritériumok nélkül. Az ilyen fa csomagolóanyag magába foglalja az alátét fát, viszont nem
tartalmazza a feldolgozott fa csomagolóanyagot.
Eljárás annak igazolására, hogy egy jóváhagyott intézkedést (pl. világszerte elismert jel
alkalmazása) hoztak, amelynek mind az exportáló, mind az importáló országban érvényben
kell lenni. Kétoldalú egyezményben elfogadott egyéb intézkedéseket is érint ez a szabvány. A
jelen szabvány követelményeinek meg nem felelő fa csomagolóanyagot elfogadott módon
kell megsemmisíteni.
HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK
1. A szabályozás alapja
A fa csomagolóanyagot gyakran olyan nyersfából készítik, amelyet nem vetettek alá
megfelelő eljárásnak vagy kezelésnek a károsítók eltávolítására vagy elpusztítására és ezért az
útvonalat képezhet a károsítók behurcolására és terjedésére. Továbbá a fa csomagolóanyagot
nagyon gyakran újra hasznosítják, újra feldolgozzák vagy újra gyártják (az import
szállítmánnyal érkezett csomagolóanyag újra használható más exportra szánt csomagolóanyag
kísérésére). A fa csomagolóanyag egyes részeinek valódi eredetét nehéz meghatározni, ezért
növény-egészségügyi helyzete sem állapítható egyértelműen meg. Vagyis a fa
csomagolóanyag esetében veszélyességi elemzés végzése annak meghatározására, hogy kell-e
és milyen mértékben intézkedni gyakran nem lehetséges, mert eredete és növényegészségügyi
helyzete nem biztos, hogy ismert. Ezért ez a szabvány azokat a világszerte
elfogadott intézkedéseket írja le, amelyeket jóváhagytak és amelyek alkalmazhatók
valamennyi országban fa csomagolóanyagra a legtöbb zárlati károsító okozta veszély
gyakorlati felszámolására, valamint a veszély jelentős mérvű visszaszorítására számos más
károsítók esetében, amelyek az anyaggal kapcsolatban lehetnek.
Az országoknak szakmailag indokolni kell, ha a jelen szabványban leírt jóváhagyott
intézkedések alkalmazását kérik az import fa csomagolóanyag esetében. A jelen szabványban
leírt jóváhagyott intézkedésen túl kért növény-egészségügyi intézkedéseket is indokolni kell
szakmailag.
2. Ellenőrzésköteles fa csomagolóanyag
Ezek az irányelvek olyan tűlevelű és nem tűlevelű nyersfa csomagolóanyagra érvényesek,
amely útvonalul szolgálhat az elsősorban élő fát veszélyeztető növényi károsítók számára. Az
irányelvek fa csomagolóanyagra vonatkoznak, pl. raklap, alátétfa, rekesz, csomagoló ládák,
dobok, rakodó lapok és alátétgerenda, amelyek csaknem minden import szállítmányban jelen
lehetnek, ideértve azokat a szállítmányokat, amelyek általában nem képezik a
növényegészségügyi
vizsgálat célját.
A teljesen faalapú termékekből készült fa csomagolóanyag (pl. rétegelt falemez, részecskék,
borítólemez, stb.), amely ragasztó, hő és nyomás vagy ezek kombinációja használatával
készült, megfelelően feldolgozott faanyagnak tekintendő ahhoz, hogy a nyersfával
kapcsolatos veszélyt felszámolják. Nem valószínű, hogy a nyersfa károsítóival fertőződik
használat alatt és ezért ezek nem ellenőrzésköteles károsítók.
A politúrozás melléktermékeként képződött fa csomagolóanyag, pl. a fűrészpor, a fagyapot
és hulladékai, (6 mm-es darabokra vágott) nyersfa nem képezheti a zárlati károsítók
behurcolásának útvonalát és ezért nem ellenőrzéskötelesek, kivéve ha szakmailag indokolt.
3. Intézkedések a fa csomagolóanyagra
3.1. Jóváhagyott intézkedések
A károsítók ellen szignifikánsan hatékony kezelések, feldolgozás vagy ezek
kombinációja hatásosnak tekintendők a szállításnál használt fa csomagolóanyaggal
kapcsolatos károsító okozta veszély csökkentésénél. A fa csomagolóanyagra hozott
intézkedések kiválasztása az alábbiaktól függ:
- a károsítók köre, melyeket érinthet
- az intézkedés hatékonysága
- szakmai és/vagy kereskedelmi megvalósíthatóság.
A jóváhagyott intézkedéseket (további kritériumok nélkül) a fa csomagolóanyag
beléptetésének engedélyezése alapjául valamennyi nemzeti növényvédelmi
szervezetnek el kell fogadnia, kivéve, ha feltartóztatással és/vagy károsító
veszélyelemzéssel meghatározzák, hogy adott forrásból származó bizonyos típusú fa
csomagolóanyaghoz társult adott zárlati károsítókhoz szigorúbb intézkedések
szükségesek.
A jóváhagyott intézkedéseket az I. sz. melléklet tartalmazza.
Ezeknek a jóváhagyott intézkedéseknek alávetett fa csomagolóanyagra a II.
mellékletben ismertetett külön jelet kell erősíteni.
A jelek használata a kezelésnek történő megfelelés igazolásával kapcsolatos működési
nehézségeket tünteti fel a fa csomagolóanyag esetében. Egyetemesen elismert, nem
nyelv-specifikus jel könnyíti az igazolást az exportnál, a belépő állomásnál vagy
máshol végzett vizsgálatkor.
A jóváhagyott intézkedésekről szóló dokumentációra való hivatkozások a Nemzetközi
Növényvédelmi Egyezmény Titkárságán szerezhetők be.
3.2. Jóváhagyás előtt álló intézkedések
Más kezeléseket vagy feldolgozásokat a fa csomagolóanyagra akkor fognak
jóváhagyni, ha kimutatható, hogy megfelelő növény-egészségügyi védelmi szintet
jelentenek (III. sz. melléklet). Az I. sz. mellékletben meghatározott jelenleg érvényes
intézkedéseket folyamatosan vizsgálják felül és az új kutatási eredmények más
hőmérséklet/idő arányt tehetnek szükségessé. Az új intézkedések azáltal is
csökkenthetik a veszélyt, hogy megváltoztatják a fa csomagolóanyag tulajdonságait. A
Nemzeti Növényvédelmi Szervezeteknek tudniuk kell, hogy az intézkedések
kiegészíthetők vagy megváltoztathatók és azoknak megfelelően rugalmas import
előírásokat kell tartalmazniuk a fa csomagolóanyagra, hogy jóváhagyásuk után azok
illeszkedjenek a változásokhoz.
3.3. Egyéb intézkedések
A Nemzeti Növényvédelmi Szervezetek elfogadhatnak az I. sz. mellékletben
felsoroltaktól eltérő intézkedéseket is kereskedelmi partnereikkel történt egyeztetést
követően, különösen akkor, ha az I. sz. melléklet intézkedései nem alkalmazhatók
vagy igazolhatók az exportáló országban. Az ilyen intézkedéseket szakmailag
indokolni kell és tekintettel kell lenniük azoknak az átláthatóság, a diszkrimináció
mentesség és egyenértékűség elveire.
Az importáló országok Nemzeti Növényvédelmi Szervezeteinek bármely országból
(vagy forrásból) történő export fa csomagolóanyagokra érvényes egyéb intézkedéseket
is szem előtt kell tartaniuk, ha egyértelműen bizonyított, hogy a károsító okozta
veszélyt megfelelően kezelik vagy az nem is létezik (pl. hasonló növény-egészségügyi
helyzetű területek vagy károsító-mentes területek).
Az importáló Nemzeti Növényvédelmi Szervezet úgy tekintheti a fa
csomagolóanyagok bizonyos mozgásait (pl. a mérsékelt égövi országokba irányuló
exporttal kapcsolatos trópusi keményfák esetében), hogy azok nem jelentenek
növényegészségügyi
veszélyt, vagyis az intézkedések alól mentesíthetők.
Szakmai indoklást követően az országok megkövetelhetik, hogy az import fa
csomagolóanyagot a jóváhagyott intézkedéseknek megfelelően kéregtelenített fából
készítsék, amit a II. sz. mellékletben feltüntetett jellel jelölnek
3.4. Az intézkedések felülvizsgálata
Az I. sz. mellékletben meghatározott jóváhagyott intézkedéseket és a III. sz.
mellékletben felülvizsgálat alá vett intézkedések jegyzékét az egyes tagországok
Növényvédelmi Szervezetei által a Titkársághoz eljuttatott új információk alapján
vizsgálják felül. Ezt a szabványt az ICPM-nek ennek megfelelően kell módosítani.
MŰKÖDÉSI KRITÉRIUMOK
A károsítók terjedésének megakadályozása érdekében az exportáló és importáló országoknak
igazolniuk kell, hogy e szabvány kritériumait betartották.
4. Alátétfa
Ideális viszonyok között az alátétfát a szabvány a II. sz. mellékletének megfelelően
kell jelölni, úgy, mint amire jóváhagyott intézkedést hoztak. Ha ez nem történik meg,
külön vizsgálni kell, és - minimum követelményként – károsítótól mentes és élő
károsító jeleitől mentes kéreg-mentes fából kell azt készíteni. Különben beléptetését
vissza kell utasítani vagy azonnal engedélyezett módon meg kell semmisíteni (6.
fejezet).
5. Az exportot megelőzően használt eljárás
5.1. Az exportot megelőzően alkalmazott eljárások megfelelésének ellenőrzése
Az exportáló ország Nemzeti Növényvédelmi Szervezetének a kötelessége annak
biztosítása, hogy az export szállítmányokért felelős rendszer e szabvány kritériumait
betartja. Az kiterjed a folyamatos figyelés igazolására (monitoring) és a jelölési
rendszerekre, amelyek igazolják a megfelelést, valamint a vizsgálati eljárások
létesítésére (ISPM 7. sz. kiadvány, Exporttanúsítási rendszer), az intézkedésért
folyamodó kereskedelmi vállalatok regisztrálását vagy akkreditálását és auditálását,
stb.
5.2. Az átmenő forgalomban érvényes eljárás
Az átmenő (tranzit) forgalomban lévő és a jóváhagyott intézkedések kritériumainak
nem megfelelő fa csomagolóanyag esetében a tranzit országok Nemzeti
Növényvédelmi Szervezetei az import országok kritériumain túl megkövetelhetik
annak biztosítását, hogy a fa csomagolóanyag ne jelentsen elfogadhatatlan veszélyt.
6. Az importra vonatkozó eljárások
A fa csomagolóanyagra vonatkozó szabályozás előírja, hogy a Nemzeti
Növényvédelmi Szolgálatok a fa csomagolóanyaggal kapcsolatos felelősségeik más
szempontjaira is rendelkezzenek stratégiákkal és eljárásrenddel.
Mivel a fa csomagolóanyagok csaknem valamennyi szállítmánnyal kapcsolatban
vannak (beleértve azokat is, amelyek általában nem céljai a növény-egészségügyi
vizsgálatnak), fontos olyan szervezetekkel való együttműködés, amelyek számára nem
kötelező a növény-egészségügyi export feltételek vagy import előírások betartása. Pl.
a vámhatóságokkal való együttműködést is felül kell vizsgálni, hogy hatékonyan
lehessen tanulmányozni az előírásoknak meg nem felelő fa csomagolóanyagokat. A fa
csomagolóanyagok előállítóival való együttműködést is fejleszteni kell.
6.1. Az előírásoknak meg nem feleléssel kapcsolatos intézkedések a belépő
állomásokon
A fa csomagolóanyagon nincs rajta az előírt jel, intézkedni kell, kivéve, ha egyéb
kétoldalú egyezmények érvényesek. Az intézkedés lehet kezelés, megsemmisítés vagy
beléptetés visszautasítása. Az exportáló ország Nemzeti Növényvédelmi Szervezetét is
értesíteni lehet (Irányelvek a meg nem felelés és a sürgősségi intézkedések
bejelentéséről, 2001., ISPM 13. sz. kiadvány, FAO Róma). Ha a fa csomagolóanyagon
rajta van az előírt jel és élő károsítót mégis találnak, intézkedni kell. Intézkedés lehet
kezelés, megsemmisítés vagy beléptetés visszautasítása. Az exportáló ország Nemzeti
Növényvédelmi Szervezetét értesíteni kell azokról az esetekről, amikor élő károsítót
találtak és más esetekben is.
6.2. Megsemmisítés
A fa csomagolóanyag megsemmisítése olyan veszélyességre vonatkozó döntés,
amelyet az importáló ország Növényvédelmi Szervezete a csomagolóanyag
érkezésekor hozhat, amennyiben a kezelés nem kívánatos vagy nem lehetséges.
Szükség esetén az alábbi módszerek ajánlottak a fa csomagolóanyag
megsemmisítésére. A sürgősségi akciót igénylő fa csomagolóanyagot megfelelő
biztonságba kell helyezni kezelése vagy megsemmisítése előtt annak érdekében, hogy
a károsítók ne tudjanak kiszabadulni a veszélyt jelentő károsító észlelése és a kezelés
vagy megsemmisítés ideje között.
Elégetés
Teljes égetés
Elföldelés
Megfelelő hatóságok által engedélyezett helyen való mély elföldelés. (Megjegyzés:
termeszekkel fertőzött fa esetében nem megfelelő a megsemmisítés). Az elföldelés
mélysége a klímaviszonyoktól és a károsítótól függ, de legalább 1 méter. Az anyagot
az elföldelés után azonnal be kell fedni és elföldelt állapotban kell maradnia.
Feldolgozás
Az importáló ország Növényvédelmi Szervezete által jóváhagyott módon kell
felaprítani és tovább feldolgozni az adott károsító felszámolására ( pl. munkalap
gyártása ).
Egyéb módszerek
Az Nemzeti Növényvédelmi Szervezet által törvénybe iktatott eljárások, amelyek az
adott károsító ellen hatékonyak.
A módszereket a legkisebb késedelem nélkül kell alkalmazni.
I. sz. melléklet
A FA CSOMAGOLÓANYAGGAL KAPCSOLAOS JÓVÁHAGYOTT
INTÉZKEDÉSEK
Hőkezelés
A fa csomagolóanyagot olyan különös idő/hőmérséklet rendszernek megfelelően kell
hevíteni, hogy a fa belseje minimum 560 C fokon legyen legalább 30 percig.
A Kiln-szárítás (KD), a kémiai impregnálás (CPI) vagy más módszerek hőkezelésnek
tekinthetők, amennyiben a hőkezelés specifikációjának megfelelnek. Pl. a CPI gőz, melegvíz
vagy száraz hő alkalmazásakor megfelelhet a hőkezelés specifikációjának. A hőkezelés tényét
a „HT” jellel kell jelölni (2. sz. melléklet).
Metil-bromidos gázosítás
A fa csomagolóanyag metil-bromiddal kezelhető. A kezelés tényét „MB” jellel jelölik. A
metil-bromidos kezelés minimális követelményei az alábbiak:
Hőmérséklet Minimális koncentráció (g/m3)
Dózis 0,5 óra 2 óra 4 óra 16 óra
210C vagy fölötte 48 36 24 17 14
160C vagy fölötte 56 42 28 20 17
110C vagy fölötte 64 48 32 22 19
A minimális hőmérséklet nem lehet 100 C fok alatt és az expozíciós idő legalább 16 óra.
A hőkezeléssel és metil-bromiddal kezelhető legjelentősebb károsítók
Az alábbi károsító csoport egyedei gyakorlatilag felszámolhatók hőkezeléssel és
metilbromidos
kezeléssel:
Károsítók
Rovarok
Anobiidae
Bostrichidae
Buprestidae
Cerambycidae
Curculionidae
Isoptera
Lyctidae (néhány kivétel esetén HT)
Oedemeridae
Scolytidae
Siricidae
Fonalférgek
Bursaphelenchus xylophilus
17 A fa belsejének minimum 56 oC hőmérsékletét (legalább 30 percen át) azon károsítók
alapján választották ki, amelyekre ez a hőmérséklet/idő arány dokumentáltan letális és
kereskedelmileg kivitelezhető kezelés. Bár elfogadott, hogy egyes károsítók hőtoleranciája
magasabb, az ebbe a kategóriába tartozó zárlati károsítókat a nemzeti növényvédelmi
szervezetek eseti alapon vizsgálják.
18 Egyes országok megkövetelik, hogy az áru legalacsonyabb hőmérséklete magasabb legyen.
II. sz. melléklet
A JÓVÁHAGYOTT INTÉZKEDÉSEK JELÖLÉSE
Az alábbi jel igazolja, hogy a jelölt csomagolóanyagot a jóváhagyott intézkedésnek vetették
alá.

XX – 000
YY
A jelnek legalább tartalmaznia kell:
- az emblémát
- két betűs ISO ország-kódot, amit az ország Növényvédelmi Szervezete által a
csomagolóanyag gyártójához rendelt száma követ, az előállító felel azért, hogy
megfelelő fát használják és azt megfelelően jelöljék,
- az I.sz. melléklet szerint a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény rövidítése a
jóváhagyott intézkedésre (pl. HT, MB).
Az Nemzeti Növényvédelmi Szervezetek, termelők vagy szállítók - saját belátásuk szerint -
ellenőrző számot vagy egyéb információt használhatnak az adott tétel azonosítására. Ha
kéregtelenítés a követelmény a DB betűket kell az intézkedés rövidítése után írni. Más
információ is feltüntethető, ha az nem zavaró, félrevezető.
A jelölésnek:
- a fenti modellt kell követnie
- olvashatónak kell lennie
- állandónak és át nem ruházhatónak kell lennie
- láthatóan kell elhelyezni az igazolandó áru legalább két ellentétes oldalán.
Piros vagy narancssárga szín használatát kerülni kell, ugyanis ezek a színek a veszélyes áruk
címkézésénél használatosak.
Újra felhasznált, újra gyártott vagy javított fa csomagolóanyagot újra igazolni kell és új jellel
kell ellátni. Az ilyen anyag valamennyi elemét kezelni kell. A szállítóknak alátétfák esetében
megfelelően jelölt fát kell használni.
III. sz. melléklet
E SZABVÁNY ÉRTELMÉBEN ENGEDÉLYEZENDŐ INTÉZKEDÉSEK
Megfontolandó kezelések19, valamint azok a kezelések, melyek akkor engedélyezhetők, ha
megfelelő adatok állnak rendelkezésre, magukba foglalják, de nem korlátozódnak az
alábbiakra:
Gázosítás
Foszfin
Szulfuril fluorid
Karbonilszulfid
CPI (chemical pressure impregnation)
Magas-nyomás/vákuumos eljárás
Kettős vákuumos eljárás
Meleg és hideg nyitott tankos eljárás
Nedv helyettesítő eljárás
Besugárzás
Gammasugárzás
Röntgen
Mikrohullám
Infravörös
Elektronos kezelés
Ellenőrzött légtér
19 Egyes kezeléseket (pl. foszfinos gázosítás és néhány CPI kezelés) általában nagyon
hatékonynak hisznek, jelenleg azonban hiányoznak az ezt alátámasztó olyan kísérleti adatok,
melyek lehetővé tennék, hogy azok jóváhagyott intézkedések legyenek. Az adathiány
különösen jellemző a nyersfa károsítóira, melyek a kezelések végzésekor vannak jelen.