Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 345

A jövő koponyája

írta: Radu Cinamar

fordította: Veres Anita-Adrien


szerkesztette: Barabás Attila

1
Tartalomjegyzék

I.fejezet: Az állambiztonságra való tekintettel

II.fejezet: Nulladik Osztály

III.fejezet: Az első konfrontáció: a gonosz a

mélyből

IV.fejezet: A második konfrontáció:

létfontosságú információ

V.fejezet: A nagy felfedezés

2
I.fejezet
Az állambiztonságra való tekintettel

Nem szeretném sem elhúzni, sem pedig eltúlozni az események


beszámolóját ebben a könyvben, hanem egy elegáns irodalmi
stílust szeretnék teremteni, ezért nem fogom ismertetni a
szöveg hipotetikus művészi értékét. A szándékom az, hogy a
lehető legegyszerűbben és legtömörebben fejezzek ki bizonyos
tényeket, eseményeket, amelyek elsöprő jelentőséggel bírnak
az ország és a nép számára egyaránt, mivel már nagyon sok jel
és bizonyíték utal arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett
„rejtett méreg” egyre jobban összezúzza a lelkiismeretet.
Valójában ugyanezt a véleményt támasztja alá az ország sok
más magas pozicíót betöltött személyek is, akik gazdasági,
vallási és kultúrális apparátusában foglalnak helyet.
Romániában a legtitkosabb államtitok, a kapcsolatok és
találkozók jellege miatt amelyek a világ legfőbb
államhatalmának vezető képsviselőivel készültek, talán
mondhatjuk, hogy a bolygónk legszőrnyübb titkai is. A
könyvben bemutatott szempontok önmagukban is figyelemre
méltó minőségi ugrásnak számítanak az emberi létben, ami
végül megsemmísíti a rejtőzködés és hazugságok vastag falát ,

3
amelyet a felelősségi tényezők és bizonyos szervezetek és
egyének okkult érdekei tartanak fenn az országban és
külföldön. Éppen ezért lehetséges, hogy a történetemnek néha
nyers karaktere van, amely megközelítheti az újságírói stílust,
viszont mégis ezt a kifejezésmódot tartom a legmegfelelőbbnek
ahhoz, hogy a kiadók és az olvasóim számára ismerté tegyem a
bizonyos egyedi aspektusaim, hogy milyen dolgok is vannak a
„színfalak mögött”.

A politika és az állam jelenlegi hírszerző szolgálata a


„ROMÁN HÍRSZERZŐ SZOLGÁLAT” (SRI) világában az a
célom, hogy időrendi sorrendben feltárjam az elképzelések és a
valóság közti összefüggések sorozatát az ehhez értő emberek
számára, akiknek ez nagyon fontos a jövő szempontjából.
Valójában ez egy olyan személy életrajza ( 2003-ig frissítve),
akiről sokan azt fogják hinni, hogy el van szakadva egy
legendától, vagy egy tudományos-fantasztikus könyvtől.
Megengedem magamnak, hogy figyelmeztessem az olvasót
már az elején, hogy ne essen bele a kételyek és a
bizalmatlanság csapdájába, hanem először alaposan ítélje meg
az általam bemutatott tényeket és igazságokat és majd csak a
végén vonja le az általa megfelelőnek ítélt következtetéseket.

4
Volt lehetőségem megismerni a történeteim főhősét és
bevallom őszintén, hogy nem írtam volna meg ezt a könyvet ha
ő maga nem lendítette volna az eseményeket ebbe az irányba.
A hosszas beszélgetések amelyeket vele folytattam a titkos
helyeinken, meggyőztek arról, hogy a túloldalon létezik egy
olyan valóság, amelyről nem is gondolnánk, viszont különböző
szituációk keretein belül volt alkalmam betekintést nyerni
ezekbe. Ami a leginkább segített rávenni arra, hogy ezt a
könyvet megírjam az a megdöbbentő felfedezés volt, amit a
Bucegi-hegységben tettem egy évvel ezelőtt (2003
augusztásában), amelyen nekem is ugyanolyan részem volt egy
rendkivüli versenynek köszönhetően, ahol eldöntöttem, hogy ki
lesz a könyvem főhőse. Talán ezért is szerette volna ő
eloszlatni a kételyeimet arra vonatkozóan, hogy őt válasszam
vagy sem. Mostmár tudom, láttam, azért választottam, aki ott ő
volt, amiket ott tett. A jelenben elmondhatom, hogy már a
könyv megírása előtt áttekintettem a valódi történetet már a
kezdetekkor úgy Romániára mint az egész világunkra
vonatkozóan. Őszintén szólva nagyon nehéz lesz átadnom
önöknek mindazt a meglepett, feldúlt sőt pánikba esett embert
akik épp akkor ott voltak.
Amit elmondhatok, hogy ez csak a felfedezésem kezdete volt,
mivel nekem nem volt hozzáférésem az összes elemhez, nem
5
engedték meg, hogy mindent megnézzek, viszont aki
irányította az összes kutatást és az aki ugyanakkor felajánlotta,
hogy megmutatja azt a helyet, ahol a korszak felfedezése volt,
mesélt nekem a hely rejtélyes részéről, ahová ugyancsak nem
volt esélyem bejutni biztonsági okokból.

Na de ne szaladjunk ennyire előre. Mindent lefogok írni


önöknek a megfelelő időben , úgy ahogyan az valójában
történt. Kételyek nélkül alátámaszthatom, hogy akkor az egy
hatalmas fordulópont volt a törekvéseimben és a karrieremben
amit folytattam. Megkérem az olvasókat, hogy legyen türelmük
és először is engedjék meg, hogy bemuttassam azt az
eseményszálat , ami a Bucegi-hegység rendkivüli
felfedezéseihez és eseményeihez vezetett.

Lényegében ez az eseményszál bemutatja a könyv főhősének


rendkivül titokzatos és nyugtalanító létét, akivel a sors
bonyolult fogaskereke kötött össze furcsa módon, éppen ezért
személyes okokból egy kódolt névvel fogom őt illetni minden
eseményszállban ahol róla lesz szó.
Ismerem Cezar Bradot már szinte öt éve, abban az időben
amikor többször találkoztam és beszéltem vele teljes
mértékben meggyőződtem arról, hogy milyen erős és
rendkivül karakteres ember is ő valójában. Különleges

6
helyezete az államhatalom bonyolult fogaskerekében még
hitelesebbé teszi őt abban amit töredékesen kifejtett nekem
arról mindig nagyon tömören és következetesen abban a
néhány találkozóban amikor volt lehetőségünk összefutni,
amelyek legtöbbször csak futtában történtek.

Ami azonban még mindig egy rejtély marad, hogy miért engem
választott ki, hogy leírjam az elveit és ezt bemutassam más
embereknek is. Lehet, hogy ez nagymértékben a
komolyságomnak és az érdeklődésemnek köszönhető, amellyel
mindig figyeltem amiket mesélt. Vannak dolgok amiket elég
nehezen lehet megemészteni egy hétköznapi ember számára.
Napjainkban ezek a dolgok nagyon különlegesnek számítanak,
mivel régen számomra csak álomnak tűntek vagy csak a
képzeletemben léteztek, viszont ma valósak.
Az utolsó találkozásunkkor, Cezar pontosította számomra,
hogy a döntés miszerint megírom-e és kiadom-e azokat az
információkat amelyeket ő megosztott velem, az kizárólag az
én kezemben van. Akkor éreztem, hogy ő maga egy hatalmas
felelősség számomra, ami a vállamat nyomja, és bevallom,
hogy szinte egy évnek kellett eltelnie ahhoz, amíg sikerült
letisztáznom minden szempontot magamban és, hogy össze
tudjam foglalni a tényeket abban a sorrendben, és a lehető
legvilágosabban ahogyan azt ő bemutatta.
7
A könyv kiadása olyan volt számomra, mint egy egyszerű
levegővétel, amelyet a lehető legtermészetesebb módon veszek,
mert amikor kiadtam olyan természetes benyomásom volt,
mintha ezzel tartoznék az olvasóimnak és ha nem tettem volna
meg úgy éreztem volna, hogy majd azt gondolják az emberek,
hogy félelemből vagy más okokból nem mertem volna
megtenni.

Egy furcsa szülés

Az F... város szülészeti osztályán csak Doktor Nenu volt


ügyeletben. A két szolgálatban lévő asszisztensnő nagy
siettségben készítették elő a szülészasztalt. Egy fiatal nő
egyszerű de kellemes megjelenessél érkezett nem sokkal
azelőtt a korházba és vitték is a műtőbe, mert már kezdődtek a
szülés előtti összehúzódásai. Nem kiabált, de nagyon meg volt
ilyedve. A két nővéren látszott, hogy unják ezt a megszokott
tevékenységi rutint és persze kissé fáradtan egy hosszú
éjszakazás után nem is nagyon érdekelte őket a szegény
vajjúdó nő. Mellesleg a hetvenes években teljes
„multilaterális”, kommunista fejlődésben voltunk, amikor
minden a néppel és a népért volt, amikor még egyenlőség és az

8
igazságosság volt a fő mottó, oly módon, hogy már nem
lehetett megkülönböztetni a széket az embertől.
Végül néhány óra vajjúdás után, amely egy véget nem érő
századnak tünhetett a leendő kismama számára, Doktor Nenu
fáradtan kereste a páciense korlapját, hogy beleírhassa a
kismama szülés előtti állapotát: a magzatvíz elfolyt, jelenlegi
állapot stabil, vérnyomás normális, ritka méhösszehúzódások,
kis tágulat. Mindent úgy tűnt, hogy a megszokott szülés előtti
fázisokban zaljik.
Észrevettem, hogy az orvos egyre inkább a korlapot nézi,
mintsem a páciensét, majd közelebb ment a szülészasztalhoz
megrázva a fejét a gondolattól, hogy a fáradtság trükközik vele
és figyelmetlenné teszi. Nem is sejtette azonban, hogy milyen
gyorsan le fogja ütni a fáradtság és a kábultság. Ezután tett egy
gyors pillantást, hogy hogyan is áll a szülés, a küszöbön állva.
A kismama egyre jobban kezdett tágulni és Doktor Nenu ennek
nagyon örült, mert ez azt jelentette, hogy nem fog kelleni
használjon szikét.
Egyszer aztán a kismama vajjúdásának talán legfájdalmasabb
pillanataiban, kezdett látszani a kisbaba feje, majd a kis szelíd
és engedelmes teste. A Doktor úr finoman megfogta a
kezecskéit, ezzel segítve, hogy kijöjjön. Az első felmerülő
probléma a köldökzsinór hossza volt. Nenu sok ilyet látott már
9
életében, de akkor pár pillantig csodálkozva bámult maga elé,
mivel a köldökzsinór hossza jóval meghaladta a megszokott
szabványokat, mert a hossza majdnem másfél méter volt. Az
időnek azonban ára volt és a szülésnek jól kellett befejőződnie.
Nenu hamar magához tért a párt pillanatos elcsodálkozásából
és gyorsan kivedte az ollót az aszisztense kezéből majd levágta
a köldökzsinórt, jobban mondva ő el akarta vágni azt a zsinórt,
úgy ahogyan ezelőtt már vagy százszor tette az orvosi
pályafutása során, de az olló pengéi a fémtányérra csúsztak! Az
orvos csak bámult, nem jött, hogy elhidje mi történik éppen,
mialatt az asszisztensnők is szó szerint elképedtek, a következő
másodpercekben Nenu kicserélte az ollót két másikra és
azokkal próbálta, de ugyanaz lett az vége mint az előzővel: a
zsinórt nem tudta elvágni. Nagyon rugalmas volt, mint a gumi
legkeményebb darabja.
Doktor Nenunak már sok éves orvosi szakmai tapasztalat volt a
háta mögött és tudott uralkodni az érzelmein, ezért aztán
pontos mozdulatokkal megragadta a szikét teljes erővel és
bekötve a zsinórt végül sikerült elvágnia és nem sokkal később
már halattszott is a kisbaba első sikolya, az élet jele. A kisbaba,
egy telt kisfiú volt, szokatlanul tiszta és nyugodt arcvonásokkal
és egy rendkivül furcsa köldökzsinórral. Mindez egy tavasz
hajnalán történt 1970-ben. Ezután felgyorsultak az események:
10
- Amália, hívd gyorsan az ezredest, hogy jöjjön be amilyen
gyorsan csak tud a kórházba!- utasította az orvos az egyik
aszisztensnőt. Aztán odafordult a másik nővérhez és ezt
mondta:
- Te pedig tedd a köldökzsinórt a megőrzőbe, a nőről meg én
gondoskodok, hozd a korlapját!- tette hozzá.
Datcu ezredes körülbelül húsz perc múlva már ott is volt a
kórházban, volt egy rövid beszélgetése Doktor Nenuval,
miután telefonon beszélt a bukaresti felettesével. Dél körül
az F szülészet előtt megjelent egy fekete limuzin
kormányrendszámmal, amelyből kiszállt két józan és
csendes egyén. Az egyik közülük egy diplomata táskát
tartott a kezében. Ezután Doktor Nenu, Datcu ezredes és a
két személy beszélgettek körülbelül egy fél órát a kórház
egyik irodájában. Nenu kitöltött egy kérvényt amelyet
átadott a biztonságiaknak, miután megkérték, hogy várjon
egy kicsit odakinnt. Pár perccel később a két furcsa egyén
elment, az ezredes pedig szólt az orvosnak, hogy nagyon
zaklatott:
- Ez a dolog felülmúl minket, Nenum! Ezek az első
irányelvek, amelyeket a hivatalba lépésemkor kaptam,
éppen ezért ilyen esetekben nagyon szigorú és titkos
protokolt kell követnem. Veled kölönösebben nem történt
11
semmi különös ma és nem láttál semmi szokatlant,
megértettél ugye?
Datcu ezredes elgondolkodva rágyújtott egy cigire, aztán pár
pillanat múlva anélkül, hogy a dokira nézett volna , azt mondta:
- És még valami! A kisfiúnak nincsen személyes orvosi
okirata! Azonnal el fogod tűntetni! Ne legyen semmi az
archívumban ezzel a szüléssel kapcsolatban! A többi pedig
hidd el túl bonyolult ahhoz, hogy minket érdekeljen!
Ezután barátságosan megveregette a doki vállát, majd Datcu
elhagyta a kórházat és Nenu doktor csak értetlenül nézett ki a
fejéből, mialatt a kórteremben fekvő anya mit sem sejtve az
egészről, a mellkasához szorítva ölelte az újszülött kisfiát.

Néhány rendkivüli képesség

A kis Cezar mit sem sejtett arról, hogy mennyi figyelmet és


törődést kapott és persze a biztonsági felügyelet módjáról sem,
ahogyan őt védték. Ebben a korai életszakaszban melyben ő
volt, még nem tudta megérteni annak az okát, hogy miért is
keltette fel ennyire az érdeklődést másokban és mellesleg
ugyanezt lehetett elmondani a szüleiről is, akik ugyancsak
semmit sem sejtettek erről az egészről. A kisbaba normális
körülmények között született ( az édesanyának a szülészeten
12
nem mondtak semmit, hogy mi történt szülés közben), és a
szülést követő hónapokban sem vettek észre semmi szokatlant,
az egyszerű és szerény házukban, melyben élt a Brad család.
Azonban idővel a kisbaba viselkedésében kezdtek megjelenni
furcsaságok, mint például szinte soha nem sírt, és a kezén lévő
ujjait néha különös pozíciókban tartotta különböző módon
megéritnve őket, amelyeket egy bizonyos idő után azonos
módon ismételgetett. A szülei meglepetten nézték ijedtség
nélkül mivel úgy gondolták, hogy nem lehet semmi rosssz
abban, hogy egy kisbabának szokatlan elfoglaltsága van, épp
ellenkezőleg egy bizonyos idő után élvezet volt számukra,
hogy kövessék gyermekük „játékát” a kis ujjacskáival, egy
játékot amely mellesleg nagyon elegáns volt és amelyet Cezar
természetes módon csinált. Néha a kisgyermek volt, hogy
percekig meg sem mozdította az ujjait is abba a pozicióba
hagyva, amelyek vagy egy kört alkottak vagy pedig úgy tűntek
mintha ki lennének törve vagy pedig erőteljesen megvoltak
szorítva a mutató ujjával egy jól meghatározott pozícióban.
Cezar szülei azonban nagyon elégedtek voltak a picivel, aki
ugye szinte soha sem sírt, na meg éjszaka sem okozott
problémát nekik, de főként azért mert nem volt még egy apró
megbetegedése sem.

13
Idővel azonban a lelkük a rejtett szenvedés csíráit áztatta, mivel
beárnyékolta a csendes hétköznapjaikat ez az állapot. Nem
sokkal később a kis Cezar betöltötte az egy évet de még nem
jött ki egy aprócska szó sem a száján. A probléma nem volt
olyan vészes, hisz még találkoztak hasonló helyzettel, de a
szülei már azon gondolkodtak, hogy el kellene vinniük Cezart
egy logopédushoz.
Abban a hónapban amelyben Cezar betöltötte az egy évet, egy
nap az ajtón becsöngetett két idegen egyén, akik nagyon
magasak voltak, szürke szemekkel, rideg tekintetűek akár az
acél, elegáns modor és kedves hangvétel mögé bújva, amelyet
a szülei felé mutattak és beszélgetést kezdeményeztek velük.
Az embert azonban nem lehet olyan könnyen megvezetni, a
szülők hamar észrevették, hogy ez nyilvánvalóan fenyegetés ha
a fenti parancsokat nem teljesítik. A két alak úgy mutatkozott
be mintha az Állam Társadalom Biztonsági Osztályáról
érkeztek volna: gesztusaik nyilvánvalóan közömbösek voltak,
de furcsa módon mégis egyfajta félelmet keltettek azokban,
akik hallgattak rájuk, azokban a napokban a Kommunista
Biztonság már szomorú hírnévnek örvendett a cselekvési
módok és a megfélemlítés tekintetében, de a Brad család
részéről a viselkedés velük szemben emberibb formát öltött.

14
A találkozó rövid volt és lényegre törő, gyarkorlatilag abból a
monológból állt, amit a két idegen folytatott, mialatt a szülők
mozdulatlanul csak álltak.
A fő gondolat az volt, hogy kell kövessék azt az utasítást amit
ők ott adtak nekik, szegény ártatlan emberek mit sem tudva
arról, hogy a fiúk szemet szúrt egy ilyen gonosz szervezetnek,
akik nagy állami érdeket érintettek, melyet ők nem kellett,
hogy megismerjenek. A szülőknek az volt a küldetésük, hogy
lehető leghamarabb és semmi kifogás nélkül értesítsék őket
(mindketten nagyon ragaszkodtak ehhez a feltételhez),
akármilyen furcsa dolgot is észre vesznek ami nem mindenapi
jelenség, vagy ami a kisgyerek visélkedésében keletkezik vagy
kibontakozik. Adtak nekik egy űrlapot, melyet ki kellett
töltsenek, aztán mindketten kellett írjanak egy beleegyező
nyilatkozatot a kértekkel kapcsolatban, ugyanebben a
nyilatkozatban szerepelt a kötelező jelentésadás, melyet
hónaponta kellett benyújaniuk Datcu ezredes számára. Nem
engedték, hogy bármilyen kérdést feltegyenek a nyilatkozattal
kapcsolatban és azt sem, hogy megtudják a nyilatkozat
kitöltésének okát. Végül azonban egyfajta kárpótlásként a
furcsa helyzetért, amelyet erőszakkal kényszerítettek rájuk,
felajánlottak egy igen nagy pénzbeli összeget ami
meglehetősen jelentősnek számított azokban az időkben és azt
15
mondták, hogy ezt minden hónapban fogják kapni, közvetlenül
utána pedig a két idegen személy távozott.
Itt ki kell emelnem néhány fontos szempontot, melyek
megmagyarázzák a szülők viselkedését. Nicolae Brad harminc
év fölötti fiatalember volt, aki egy csendes,viszonylag
visszahúzodó és lelkiismeretes a munkahelyén ( hivatalnok volt
a városházán). Engedelmes volt a legtöbb esetben, de képes
volt bizonyos kompromisszumokat kötni, melyeket a pszichés
zavara elnyomása miatt tett. Valószínűleg, hogy a Titkos
Hírszerző Szolgálatnak már volt pszichológiai előzménye belső
tendenciáinak felmérésére,mivel később kiderült, hogy a
készpénz jutattás fő célja Brad úr elégetlenségének biztosítása
és csillapítása, illetve őszinte együttműködésének biztosítása.
Valójában a pszichológusok helyesen mérték fel az érzelmi
profilját, mivel bebizonyosodott, hogy érzékeny az anyagi
biztonságra főként az erkölcsi javak tekintetében. Ez volt a
Biztonsági Szolgálat célja, hogy megszerezzék Brad úrat, mert
tudták, hogy viszonylag könnyelmű személy.
A túloldalon ott volt Smaranda, Cezar anyukája, akinek
romantikus és temperamentumos természete volt, már
gyermekkorától kezdve nem tulajdonít túl nagy jelentőséget az
anyagi javaknak és az élet aspektusainak, szenvedélye a
rajzolás, amelyet spontán módon végzett és egyfajta biztonság
16
érzetett nyújott számára. A tájaktól kezdve a gyermeke furcsa
kézzel történő játékáig mindent lerajzolt. Sajnos nem volt
energiája kezelni az élet ellentmondásos helyzeteit, melyek sok
szenvedést okoztak neki, mint például az az viszonylag feszült
helyzet a családjában, amit azok a furcsa egyének teremtettek
elő, mivel kénytelen volt „kémkedni” a saját fia után és ezt ő
valahogy nem tudta elfogadni, és ez legbelül nagyon felörölte.
Szerette volna visszautasítani mindezt amire rákényszerítették
őket, de tehetetlennek érezte magát, mivel a férje akkor a gyors
és praktikus megoldás mellett döntött mert ez tűnt a
legegyszerűbbnek.
- Végtére is nem kérnék tölűnk semmit rosszat, -
ismételgette Nicolae, hogy megnyugtassa feléségét. Azt
sem tudjunk mire számíthatunk, de az idő mindent
megold,- bejezte be filozófikus szokása szerint.
Miután ezek a szavak elhangzottak az volt az a pillanat,
amikor elkezdődött a szakítás a két házastárs között, nem
feltétlenül világi hanem inkább érzelmi vonatkozásban.
Cezar Brad egy szót sem ejtett ki a száját három és féléves
koráig. A szülei egy ideig az hitték, hogy néma, de aztán
gyorsan rájöttek, hogy nem ez az oka, mivel a gyerek néha
nevetett, sikoltott, sőt nagyon ritkán kiabált is az ő nyelvén,

17
ezért egyértelmű bizonyiték volt számukra, hogy az
állapota nem kóros.
Datcu ezredessel a két furcsa biztonsági őrrel lévő
találkozást követő hónapban ismerkedtek meg, amikor is az
aláírt kötelességvállalás szerint meg kellett jelenniük nála
és benyújtaniuk a jelentést minden hónap elején. A szülők
számára Datcu ezredes egy tapintatos, komoly és megértő
embernek tűnt, aki azt a látszatott keltette miszerint amit
csinál azt kötelességből teszi. A küldetését azonban nagyon
lelkiismeretesen hajtotta végre, részletesen megbeszélve a
szülőkkel a gyermek viselkedését gondosan megjegyezve
mindent amit ezzel kapcsolatosan mondtak neki. A pénzt a
mindenhónapos jelentésért, ő személyesen adta át Nicolae
Bradnak minden hónap elején, de a találkozók végén sosem
felejtette el hozzátenni, hogy:
- Ne beszéljenek senkivel erről a dologról és főként ne
forduljanak orvoshoz ha esetleg megbetegedne a gyerek,
hanem egyből hívjanak engem és én majd megteszem a
szükséges intézkedéséket!
Három éves koráig a gyereknek nem volt semmilyen baja,
ritka eset de ez másrészről megkönnyítette szülei feladatát,
hogy ne vigyék kórházba és először mindig értesítsék a
biztonsági hatóságokat. Ugyanennyi idős volt Cezar,
18
amikor a szülei kapcsolata között hatalmas változás
következett be, ekkor mesélte el azt is, hogy édesanyja
milyen nagy rajongással rajzolt, tehetsége e tekintetben
nyilvánvaló volt. A szíve mélyén még festeni is szeretett
volna, de emiatt anyagi nehézségekbe ütköztek volna,
mivel ez egy különleges munkaszobát, rengeteg időt és sok
minden mást felölelt volna, éppen ezért le korlátozta
magában, hogy csak egyszerű, mulatságos vázlatokat
készít, amelyek felvidítják magányos pillanataiban. A
rajzlapokat a ház körül tartotta, vagy néha a
legsikeresebbeket a falra akasztotta, amíg azok le nem estek
vagy amíg le nem cserélte őket. Smaranda azonban
hajlamos volt az absztrakt rajzolásra, ami körök vagy
görbék kombinációját jelentette, viszont nem volt
megfelelő elképzelése arra vonatkozóan, hogy megfelelő
sorrendben rajzolja ezeket. Mindig mondogatta férjének,
hogy a rajz által spontánnak és szabadnak érzi magát.
Egy nap Smaranda Brad el kezdett rajzolni egy
körsorozatot, amelyek párhuzamosan a vázlatfüzet fehér
lapjának közepén helyezkedtek el. Jól szórakozott
miközben összehasonlította alkotását az előzőekkel. Mivel
a körök szinte tökéletesen sikerültek a lapot a szoba
központi falára ragasztotta. Az egész néhány órával később
19
kezdődött, amikor meglátta Cezart, aki a rajz előtt ült
mozdulatlanul, még a szempillája sem rebbent meg, csak a
rajzot bámulta. Ez nem volt valami természetes dolog, de
édesanyja nem tulajdonított különösebb jelentőséget a
dolognak, inkább folytatta a ház körüli teendőket. Nem
sokkal később amikor Nicolae Brad hazaért a munkából, a
kis Cezar még mindig ott ült meredten a rajzot bámulva
csendben és mozdulatlanul. Ez a jelenség elég furcsa volt
számára, mivel: egy három éves kisgyermek az ágyon ül és
órákon keresztül csak egy bámulatos rajzot bámul,
miközben az édesanyja csak csendben sirdogálva ül a kisfia
mellett a kezét fogva és nem tudja mit tegyen. Az anyuka
próbálta erővel elhúzni a rajz mellől, de hiába, ha hozzáért
a gyerek hangosan sikoltani kezdett. A két szülő sokáig
nézte gyermekét, aztán nem sokkal később így szólt az
édesapa:
- Itt az idő, hogy értesítsük őket! Ki tudja, mi fog következni
ezután?!
- Állj, várj egy kicsit!- szólt rá a férjére Smaranda. Még
hadjuk, hogy teljen el egy kis idő. Lehet, hogy ez csak a
gyerek pillanatnyi hangulata.
Smaranda nagy nehezen meggyőzte férjét, hogy még ne fedjen
fel semmit. Feszülten töltötték a nap hátra lévő részét
20
próbálgatva elterelni Cezar figyelmét a rajzról, mindenféle
módozatokkal. Remélték, hogy így a gyerekük visszatér a
normalitáshoz, de minden hiába való volt, amint megzavarták,
Cezar mindig ordítani kezdett és annyira sírt, hogy már
semmiféle képpen nem értettek szót vele. Aztán feladták és
ismét csak hosszasan nézték őt és azon gondolkodtak, hogy
ilyesmi hogy létezhet: a gyermekük csak bámulja a rajzot egy
szó, mozdulat és pillantás nélkül. Nem eszik semmit és azt se
veszi tudomásul ami körülötte zajlik, és, hogy senki és semmi
nem tudja kizökkenteni őt abból az állapotból.
Este nyolc óra körül, Nicolae Brad felhívta Datcu ezredest és
elmesélte neki a helyzetet, ő pedig azt tanácsolta nekik, hogy
ne essenek pánikba és ne cselekedjenek semmilyen módot
amíg ő és néhány feljogosult személy oda nem ér. Az igazságot
megvallva reggel hat óra lehetett, amikor megérkezett három
furcsa személy és velük az ezredes. Kettő közülük biztonsági
őr, akik ugyanazt a félreérthetelen viselkedést mutatták,
akárcsak az előző kettő, aki a házba látogatott ( rideg arcok,
rendezett öltöny, jeges tekintet). A harmadik személy
lenyűgözte szüleit, mivel már egy öreg ember volt, ázsiai
vonásokkal, akinek hosszú fehér szakálla volt és menése már
lassú volt. Angolul beszélt az egyik biztonsági emberrel. Datcu
ezredes úgy mutatta be mintha egy tudós lenne aki Kínából
21
érkezett, aki szakértő ezekben az esetekben, ezért azt
tanácsolta a szülőknek, hogy ne idegeskedjenek.
A kínai orvos alaposan megfigyelte Cezart, megmérte a
pulzusát, különleges módon megérintette , majd a kezét a
fejbőrére, két ujját pedig a homloka középére helyezte, ügyelve
arra, hogy ne essen a gyermek látókörébe. Mindez alatt Cezar
ugyancsak csak mozdulatlanul ült mélyen elmerülve az előtte
lévő rajzban. Az orvos mondott valamit angolul, majd gyors
léptekkel kisietett a házból:
- Minden rendben van, nem kell aggódniuk,- fordította le az
egyik őr amit az orvos mondott neki. Tartjuk a kapcsolatot
önökkel Datcu ezredesen keresztül. Miután mindenki
elment a két szülő úgy érezte magát mint egy marioenett
bábú egy érthetetlen játékban akiket rángatnak ide-oda, de
a körülmények még nem kínáltak más lehetőséget így hát
aggódva a gyermekük mellett maradtak az álmossággal
küzködve. Másnap délben szinte huszonnégy óra elteltével,
Cezar annak a jelét mutatta, hogy fel szeretne onnan állni.
A gyermek továbbra is elmerült magában, de legalább már
jó étvággyal evett aznap. A szülők egy kicsit felsóhajtottak
és megkönnyebülten értesítették az ezredest.
Ez lenne a kezdete egy különleges eseménysorozatnak,
amely örökre megörökíti Cezar életét. Nicolae és
22
Smarandra egy másik tervhez folyamodtak, ami az ők
javukat szolgálta, mivel a belső élet és a rendkivüli
élmények amelyeket Cezar megélt, néhányat közülük el is
mesélt nekem, hogy itt a könyvemben megemlítsem őket,
hogy mélyen megjelölhessem jövőbeli sorsát.
Ezután a szokatlan esemény után Cezar néha csukott
szemmel percekig mozdulatlan maradt. Ez a nap
legváratlanabb pillanataiban történt, még akkor is amikor
játszott. Egyszer miközben az anyukája etette őt, hirtelen
becsukta a szemét és úgy maradt tíz percen keresztül,
miután újra enni kezdett mintha mi sem történt volna.
Ezek a dolgok már beékelődtek a mindennapi életükbe és
már a gyermek szülei is hozzászoktak, anélkül, hogy
megértették volna ennek okait vagy magyarázot kaptak
volna rájuk, mert Cezar egészen addig egy szót sem szólt.
A nagy esemény azonban két hónappal a rajzzal törént
incidens után történt amikor is Cezar kimondta élete első
szavait. Mindenki ámultan nézte, aki a házban volt mind a
beszéde könnyűsége és egyértelműsége, mind pedig az érett
elképzelései tekintetében.
Aznap a Brad családhoz rokonok érkeztek látogatóba, akik
nagyon szerették a kisgyermeket. Cezar mivel zárkozótabb
volt, keresett magának egy helyet ahol egyedül maradhatott
23
egy kis időre. Becsukta a szemét, de körülötte lévő túl sok
beszéd, túl sok zaj, és sok kérdés tevődött fel. Mindenki
mozgolódott valamerre mivel most nem ő volt a
középpontba helyezve, mert az asztal előkészítése sok
mozgást, beszélgetést, nevetést és zajt vont maga után.
Amikor odamentek hozzá, hogy levigyék a nappaliba, ahol
az asztal meg volt terítve, Cezar egyértelműen azt mondta,
hogy:
- Gondolkodni szeretnék!
Gyorsan áthaladok a nagy meglepetésen és a házban lévők
boldogságán amiért Cezar folyékonyan és nehézség nélkül
kezdett beszélni bemutatva azt a nagy érettséget amit mutatott
mindenben amit mondott ( hozzátenném, hogy nem egy négy
éves kisfiúhoz hasonló gondolkodást tanusított, hanem inkább
egy kész felnőttét). Négy évesen már olyan témákról beszélt,
amelyek a felnőtteket is összezavarták. Az egyik téma amihez
igazán ragaszkodott és rengeteget beszélt, az az elme volt.
Ilyen kérdéseket tett fel, hogy: „Honnan jönnek a gondolatok?
Hová tartanak azok? Miből tevődnek össze a gondolatok?
Miért nem gondolkodik az összes ember egyformán?”- ezek
csak a kérdesek töredékei amelyeket Cezar fel szokott tenni a
körülötte lévőknek. A szülei már sokszor nem is volt mit
válaszoljanak ezért inkább kiküldték játszani, vagy témát
24
váltottak, de legtöbbször Cezar nagyon határozott volt. A vele
egykorú gyermekek tevékenységei helyett, ő jobban szerette
elmélyíteni gondolatait. Furcsának tűnik, de szülei gyakran
megkérték, hogy meséljen érzéseiről és gondolatairól azokban
a pillantokban, de ő makacsul sosem volt hajlandó
megmagyarázni semmit. Azonban nagy ritkán elmondta, hogy
mindig amikor becsukja a szemét azt érzi, hogy hirtelen elhadja
a szobáját, de arra a helyre ahová akkor érkezik nem tudja
szavakba önteni.
Hat éves koráig Cezart évente kétszer meglátogatta a két őr és a
titokzatos kínai orvos. Az orvos mindig röviden megvizsgálta
és elégedetten bólogatott minden egyes alkalomkor és egyfajta
tűzet látott a fiú szemében. Cezar elmesélte nekem, hogy
sosem tudja elfelejteni azt a nézést ahogyan a kínai orvos
minden látogatásakor a szemébe nézett ( hosszasan méregette
mindig alig látott mosollyal az arcán). Szeretette volna őt évek
múltán felkeresni és gyanútlanul megtanulni tőle az élet
számos rejtélyét mert tudta, hogy a sors nem véletlenül hozta őt
az életébe. Talán már sosem fogjuk megtudni, hogy mit
gondolt Doktor Xien, amikor nézegette Cezart és, hogy hogyan
értelmezte azt a sok különleges képességet amit észrevett rajta.
De mindenképp alátámaszthatom, hogy ő egy nagyon
különleges szerepet töltött be a fiú életében és ehhez megvolt a
25
kellő felkészültsége. Az is lehetséges, hogy neki is voltak
hasonló szupererői, mivel Cezar diákként elért eredményei neki
köszönhetően minden kétséget felülmúltak és ezt a szülei is
kétségkivül meg tudták erősíteni.
Ha Doktor Xien határozottan szeretett volna részt venni már
egy pár évvel korábban is, a kisfiú különleges felkészítésében.
Nincs különösebb információm ezzel a rejtélyes személlyel
kapcsolatban, csak annyi amennyit Cezar osztott meg velem,
megértettem, hogy abban az időszakban Nicolae Ceausescu,
Románia akkori diktátora nagyon érdekelt volt egy úgynevezett
„parapszichológiai program” és az ehhez kapcsolodó tárgyak
felhasználása iránt amelyeket fel tudna használni a nemzeti
érdekű ügyekben. Úgy tűnik, hogy nagyon befolyásolták őt a
titkos kémeitől szerzett információk, amelyek felhívták a
figyelmét az intenzív kutatásokra és a parapszichológiai
kísérletekre melyeket az Amerikai Egyesült Államokban és a
Szovjetunióban végeztek abban az időszakban amikor a
legfőbb államfői pozíciójában volt, Ceausescu a biztonsági
szolgálaton belül parancsba adta, hogy hozzanak létre egy
olyan szociális osztályt, ahol kizárólag az emberi tárgyak
felfedezését, oktatását tanulmányozzák illetve szokatlan emberi
képességeket mutatnak ki. Ez a parancs ugyanakkor szigorúan
titokban is kellett maradjon a biztonsági szolgálatban, a
26
médiában és a nép előtt. Hogyha nem merültek fel nehézségek
az osztály titokban tartásával kapcsolatban, a személyzetre és a
technikai adottságokra vonatkozó információk blokkolásának
alkalmazása miatt sok mindent kellett még tenni. Szinte
minden kommunista kezdeményezés ami a beruházásokról
szólt különösen olyan területen ahol senki sem tudta fellálítani
a szabályokat a dolgok nehézkesen mentek. Nem lehet tudni,
hogy Ceausescu milyen céllra akarta felhasználni ezt az új
parapszichológiai irányzatot, de gyaníthatjuk, hogy nagyrészt
foglalkozott ilyen és ehhez hasonló manipulációs eljárásokkal
is különösen nemzeti célból, vagy különféle szélszőséges
konfliktusok megoldása érdekében is.
Ceausescu 1968-ban elrendelte ennek a különleges osztálynak
a megalapítását, nem sokkal azután, hogy nagy hatalomra tett
szert, hogy teljes kizsákmányolhassa Nyugatot, aki abban az
időszakban nővekvő felértékelődési kvótát regisztrált. A
messzemenő diplomáciai sikere két fontos szempont
eredményeként jelent meg: egyrészt az ellenséggel,
Moszkvával való együttműködése és a fegyveres fellépés
megtagadása a híres „ prágai tavaszban” 1968-ból.
A különleges tanulmányokra való hajlandóságát, hogy
kísérletekkel foglalkozzon a kivételes témákban azokban az
években szerezte, mert volt néhány dolog melyekre kíváncsi
27
volt és csak így tudta felfedni azokat, amelyek elvezethetnek
minket ahhoz, hogy ez nem feltétlenül szerepel a prioritásának
listáján, mégis valami belső ösztön arra késztette, hogy ezt létre
kell hoznia. Azonban mint minden hozzá hasonló ravasz
személyiség paranóiás hajlamokkal, Ceausescu minden áron
szeretett volna minél többet felfedni bármilyen módon a
vitathatatlan hegemóniáról, azaz a hatalmi fölény
problémamentes biztosítása érdekében. Természeseten nem
volt ahogy kifejlessze minden elképzelését ugyanolyan
mértékben, de időnként visszatért mindegyikhez, csak úgy mint
a rügyek melyek alig kibújnak de később megnőnek, ő is olyan
szintű energiát kapott az ötletei által újra és újra.
Mellesleg 1968-ban a Román Biztonsági Szolgálat szembesült
egy rendkivül fontos parancsal, amely nem tartotta tiszteletben
a szokásos kibocsájtási díjakat: ez augusztus 28-án történt
Ceausescu személyes beleegyezésével és aláírásával karöltve.
A rendelet a szociális osztály létrehozását írta elő, amelyet
„Nulla osztálynak” neveztek el függetlenül a többi osztály és a
Biztonsági Igazgatóság akkori tevékenységétől közvetlen
információval szolgálva csak és kizárólag a biztonsági
főnököknek és a az ország elnökének (ez a megjegyzés
kizárólag Ceausescu írásos jegyzetét tartalmazta, amely
felkeltette a figyelmet a titkos parancsra illetve azokra a
28
megállapodásokra amelyeket ezen belül be kellett tartani),
emelett pedig egy rövid személyzeti ütemtervet ami a fő
cselekvési irányokra vonatkozik amely kezdetben a jövőbeli
témák felfedezésének és megfigyelésének módszereit foglalta
magába, a rendelet viszont nem tartalmazott több információt.
Éppen ezért akkor ő nagyon összekuszálta az ország biztonsági
vezetését, mivel egyrészről viszonylag új és tapasztalatlan
cselekvési területre utalt, másrészről pedig nem tudta belevonni
a szokásos finanszírozási rendszert, mert teljes titoktartásra volt
szükség.
A „Nulla osztály” elindulása elején szükség volt Ceausescu
együttmüködésére egy másik országgal, akinek megvoltak a
hagyományai ezen a területen: Kína. A diplomáciai kapcsolatai
viszonylag jók voltak és 1972-ben a két ország hatóságai
megegyeztek egy kissé furcsa „cserében”: Doktor Xien kellett
volna vezesse és irányítsa technikai szempontból az Osztályt
Romániában tizenöt éven át, amikor Ceausescu azzal volt
elfoglalva, hogy szinte száz kínai csere diák ösztöndíját
támogassa Romániában, ugyanabban az időszakban. Kína
felajánlotta ugyanakkor, hogy a „Nulla Osztályban” dolgozók
rendelkezésére áll ( a rövidítéssel ismert DZ), az egyik jelentős
parapszichológiai kísérletben ahogyan a tevékenység más
hasznos módjaiban is, így alapították meg Románia egyik
29
legtitkosabb és legszörnyűbb emberi tevékenységét: a
paraszichológiai módszert.
Cezar Brad volt az egyike az első ilyen alanyoknak, akik a Dz-
hez tartoztak. Azonban még sem Doktor Xien, sem pedig azok
akik az Osztály felelős pozicióit tölttöték be akik megkapták a
szülőktől kért nyilatkozatokat sem ismerték fel, hogy honnan
lehet a kis Cezarnak ilyen mértékű tudása és tapasztalata ebben
a korban, melyről Cezar másnak nem beszélt soha. Az
intézkedés által elfogadott rendszer először az úgynevezett
„szondázás” időszakát foglalta magába szem előtt tartva a
központi témát miután ez valóban kivételes pszichikai
képességeket mutatott, beiktatták a DZ osztály szerkezetébe.
Néha ez az „szondázás” és ellenőrzés akár évekig is eltartott,
épp ahogyan Cezar ügye is, máskor pedig a „alanyt”
közvetlenül az információ megszerzése után integrálták.
Cezar egy saját mentális kíserleti terepet hozott létre, ahol
mélyebben szeretett elmerülni és ahonnan mindig rendkivüli
szenzációkkal és felfogásokkal gazdagodva tért vissza. Nem
volt az ő saját világa, mivel akkor azt lehetett volna hinni, hogy
Cezar valamiféle menedéket keresett a pszichikai
alkalmazkodási nehézségei illetve a bizonyos mentális
elidegenedése miatt. Az igazság az, hogy másról volt szó. A
tény, miszerint mi nem tudjuk megérteni ami felülmúlja az
30
aktuális képességeinket, még nem jelenti azt, hogy a viselkedés
egy negatív elítélendő szempont, vagy ami mégrosszabb, hogy
ő nem létezik. Cezar Brad esete furcsa volt főként azokban az
időkben, mivel akkor kevésbé értették meg és fogadták el az ő
helyzetét a Nulla Osztályban. A helyzete mégis beékelődött az
alanyok toborzásához szükséges mintához ami a Nulla Osztály
részét képezte.
Be kell vallonom, hogy magam is csak néhányat ismerek
azokból a csodálatos eredményekből és tapasztalatokból
amelyeket Cezar birtokolt gyermekkora zsenge éveiben.
Általánosságban beszélve egy öntudatos embernek tartom
magam, viszont Cezar ismeretei és törekvései felülmúlták
minden képzeletemet. Persze amikor a beszámolóit hallgattam,
nem tartottam szem előtt, hogy ő egy lelkileg
kiegyensúlyozatlan ember, sem pedig azt, hogy ő egy irodalmi
feltaláló és azt sem, hogy egy paranóiás személy. Azok akik
ismernek néhány ezoterikus és beavatási szempontokat,
amelyek betöltenek néhány kulcsfontosságú funkciót az állami
apparátusban vagy akiknek joguk van hozzáférni néhány
szigorúan titkos információhoz és archívumhoz, azoknak talán
nem lesz nehéz megértenie e könyv főbb gondolatait.
Másoknak, vagyis a legtöbb embernek akiknek nics tudomásuk
ilyen jellegű információkról, amelyek szinte mindig ilyen
31
jellegű bombázásnak vannak kitéve az ellentmondó adatokkal
szemben, melyekből viszonylag nehéz aktuális és józan
véleményt alkotni.
A kormányzati tisztség hatalma révén amely egy pár évvel
ezelőtt a tulajdonomban volt, végeztem néhány diszkrét
kutatást a saját megfigyeléseim alapján és teljes mértékben
meggyőzödtem arról, hogy Cezar Brad egy kivételes
karakternek bizonyul. Azzal az alázattal, mellyel elmesélte
nekem az első tapasztalatait és tevékenységeit és néhány apró
tanulságos eseményt, amelyekben szembe kellett néznem
magammal a jelenlétében, lassan meggyőztek egy
tagadhatatlan valóságról, vagyis arról, hogy léteznek olyan
emberi lények, akik messze meghaladják a fogalmi és mentális
normáinkat valamint a cselekevéseink hatékonyságát. Az a
természet feletti erő és képesség mellyekkel a hozzá hasonló
emberek rendelkeznek, megtudják változtatni, akár a saját
maguk és mások sorsát is egyaránt.
Az egyik vitathatatlan bizonyítéka, hogy milyen képességei is
vannak, már az első találkozásunkkor szemtanúja lehetettem
néhány évvel ezelőtt. A találkozásunk bizonyos megbízható
emberek közötti megállapodások eredménye, de a célja még
egy rejtély volt akkor számomra. Én akkor még csak halványan
hallottam arról a bizonyos „Nulla Osztály” szervezetről az
32
akkori Román Hírszerző Szolgálat publikációin belül, de több
információm nem volt róla. A találkozóra egyből a
munkahelyről mentem a céges autóval. Kinnt este volt és úgy
esett az eső ahogy csak lejöhetett, ezért egy kicsit bennt
maradtam és nyugodtan cseverésztem az ottani sofőrrel.
Néhány perccel később hirtelen kinyílt az autó ajtaja és Cezar
ott termett mellettem. Beszállt a hátsó ülésre és kedvesen meg
nagy nyugodtsággal kezdett beszélni hozzám, egyből rátérve a
találkozás lényegére. Nagyon hamar érdekelt lettem a
beszélgetés témájában oly módon, hogy a sofőr már indította is
be az autót, csendben vezetve egy ismeretlen cél felé, anélkül,
hogy én vagy Cezar ezt kértük volna tőle. Amikor
megértkeztünk a Sofitel Hotel elé, ahol Cezar kivett egy
szobát, zavartan és meglepedten bámultam magam elé és
próbáltam felfogni, hogy épp mi történik. Mialatt közeledtünk
a szobájához, Cezar azt magyarázta, hogy bizonyos esetekben
beszélni haszontalannak bizonyul és a mentális funkció amikor
jól van kontrollálva és a külső zavaroktól van megtisztítva,
ugyanolyan hatékonyan tud hatni mint a kimondott szavak.
Más szavakkal beszélt még akkor a telepátia előnyeiről is,
először azt hittem csak viccel de mindjárt, ahogy el kezdte
magyarázni a feltévéseit, már nem is tűnt olyan viccesnek a
dolog, mert akkor megértettem,hogy : abban a pillanatban
33
amikor beszállt mellém az autóba, akkor ő gondolatban
továbította az úticéllal kapcsolatos szándékát illetve az érkezés
helyszínét a söfőrnek. A sofőr meggyőződve arről, hogy
hallotta a szóbeli választ, pontosan betartotta azt.
- Amikor az ilyen irányú edzés intenzív és kitartó, a
gondolatok telepatikus továbbadása már nem válik
problémává- mondta Cezar könnyedén mosolyogva.
Miután a szobájába értünk, egy lapra lerajzolta a következő
ábrát, megadva előtte a szükséges információkat számomra:
- Feltételezzük, hogy egy „A” ember egy más közösségben
találja magát. A gondolatai, amelyek nem erősek
összekeverednek a más emberekével, ez egy úgynevezett
„mentális ködöt” eredményez, mert ezek a gondolatok
általában szegények, nincs bennük semmi meghatározott és
konkrét, csupán csak töredékei a felszínes elképzelésnek
melynek nincs mélysége. Mondhatjuk, hogy akkor az
egyének mindegyike viszonylag elszigetelten él egy saját
mentális világban, de amelyet ennek ellenére kisebb-
nagyobb mértékben befolyásol a befogadóképesség
függvényében amelyet az adott személy a körülötte lévők
gondolatai számára nyilvánít ki.

34
„Mentális” köd:
Leggyakrabban öntudatlanul észlelik ezeket a
változásokat,külső hatásokat mentális vagy belső
hangulatváltozásként. Éppen azért használtam a „mentális köd”
kifejezést, mert ezen a szinten az emberek nem úgy látják
egymást mint egy hajó amely csendesen lebeg a tengeren,
mérföldkő nélkül.
Cezar elhallgatott egy kis ideig, rajzolva egy újabb ábrát.
- Hogyha pedig egy ember előre megfontolt gondolatot
bocsát ki, az olyan lesz, mint egy koncentrált fénysugár,
akár egy „lézer”- magyarázta nekem tovább. Ezen
túlmenően ha szellemi sugárzását egy „B” személyre
irányítja, akkor észlelni fogja a mentális erőt, melyet
35
fénynek tekint a körülötte lévő ködben, mint egy
vilagítótorony, amely szórja fénysugarát a közelgő hajók
parta vezetéséhez. Tehát a folyamat egyszerű, csak
rendszeres gyakorlást igényel.

„A mentális fókusz”:
- De mit akartál mondani a „lelki megtisztulással”
kapcsolatban?- kérdeztem én indokolt ártatlansággal, mert
a magyarázatok amiket nekem adott,akkor teljesen újnak
tűntek számomra és nem egészen értettem őket.
- Nos, amit mi elmének vagy észnek nevezünk valójában
egy nagyon összetett és kifinomult fogaskerék ami sok
megosztottságot és funkciót foglal magába, ugyanakkor
különböző rezgési energia részekre van tagolva,- válaszolta

36
Cezar jószándékkal. Sokan ezt frekvencisávoknak,
„képességeknek” vagy „erőnek” nevezik. Éppen ezért nem
tud az összes ember egyforma dolgot végezni, mivel az
összes ember nem rendelkezik ilyen „erővel”. Például
„A”nagyon tud koncentrálni amikor tanul, „B” jól
kontrollálja az érzelmeit, „C”-nek sokkal jobb memóriája
van a többiekhez képest, de ezek is csak apró lehetőségek
sokaságát mutatják, melyek a rendelkezésünkre állnak. Még
akkor is ha ők kiemelik a környező szellemi
középszerűséget de még nem elszigeteltek vagy megfelelően
képzettek. Bizonyos módszerekkel az emberi agy
képességeit nagyon sokat lehet fejleszteni, amitől később
nagy hatékonysággal fog cselekedni. Ezt nevezem én
„megtisztulásnak”, mert akkor a gondolkodás metafórikusan
szólva haszontalan „ballasztot” hagy maga után, amelyet
másodlagos gondolatok képviselnek, gyakran rossz
szándékokkal, melyeknek vagy nincs valódi tartalma vagy
gyengék és erőtlenek. Az elméjük óvatosan behatolhat az
úgynevezett „mentális ködbe”, mint ahogy a nyíl átszúrja a
füstöt. Az ember csak ettől a szinttől kezdve fedezi fel és
tapasztalja meg egyidejűleg azt a tényt, hogy az elme mint
csökkentett energetikai forma az anyagban aláveti magát és
irányítja azt. Így jelennek meg a paranormális erők., de
37
magukba foglalják az egyéni tudat nagyfokú felébredését is,
mert akkor nagyon nagy a felelősség. A természet feletti erő,
amellyel egy egyén rendelkezhet, önző és büszke
cselekedetekre késztetheti, megnehezítve ezzel az ő sorsát.
Ez olyan mint amikor egy labdát dobsz a fallhoz, az
visszafordul hozzád és ugyanolyan erővel üt meg téged mint
amilyennel te dobtad neki a fallnak. Akkor neked éretten kell
cselekedned és meg kell különböztetned a körülötted lévők
javára is nem csak a magad számára. Sajnáltos módon
néhány ember másképp fejleszti az ilyen „erőit”ahhoz, hogy
bizonyos önző, egyéni vagy csoportos érdeket szolgáljon.
Sok esetben a probléma sokkal súlyosabb mint gondolnád,
mivel a cél az emberek tömegének befolyásolása annak
érdekében, hogy minél nagyobb hatalmat szerezzenek
egymás fölött. Pontosan ezért hívtalak ide: szeretném ha
felfednéd ezeket az igazságokat és te tudsz segíteni a
nyilvános ismereteik megismerésében.
Teljesen ledöbbentem a hallottakon, egyik pillanatról a másikig
, néhány percig már olyan ötletekkel szembesültem
amelyekről azelőtt még csak el se tudtam képzelni, hogy
létezhetnek. Az egyik énem fellázzadt, mondván, hogy
kétségkivül egy hazuság céltáblája vagy egy játszma része
vagyok. Az egész forgatókönyv kissé fantáziaszerűnek tűnt
38
számomra: túl hamar, túl sok minden, túl váratlanul. Emelett
mégis egy belső megérzés azt súgta, hogy teljes mértékben
megbízhatok Cezar Bradban, sőt a feltétel nélküli
együttmőködés vágya is tombolt bennem. Az ilyen helyzetre
vonatkozó természetes gyanúm nem győzte le azt a mély
megérzést, hogy amit csináltam az jó és nemes cselekedet volt.
Az előttem álló férfi teljes bizalmat és belső biztonságot
tanusított felém, amely kiküszöböli az elhajlás és a lázadás
szinte minden hajlamát, az én „normális” elveimet, kinyítva
előttem egy új titokzatos kaput, ugyanakkor lenyügöző a
vonzalma miatt melyet rám gyarolt.
Cezar nem akart elveszíteni egyetlen egy pillanatot sem
fölösleges beszélgetésekkel vagy összetett és hosszadalmas
bevezetőkkel. Az elszántsága azt a benyomást keltette bennem,
hogy nem szereti ha meggátolják az általa tett javaslatokban,
hanem kitérések és halasztások nélkül szeret eljutni a célig.
Azonban egyetlen pillanatig sem éreztem azt, hogy kötelezve,
vagy nyomás alatt lennék az ajánlata által. Számomra ez egy
nagyon meghatározó tényező volt. Cezar Bradnak többek
között elképesztő képessége volt arra, hogy túláradó
lelkesedést válthasson ki bizonyos irányba, hogy könnyedén
felkeltse az érdeklődést és a figyelmet, ami nyilvánvalóan

39
teljesen spontán, természetes hatás volt a részéről még akkor is,
ha ez volt az ő finom manipulálása, ami teljesen körülölelt.
Türelmetlenül várom, hogy minél hamarabb felfedjem azokat a
lenyügöző dolgokat, amik ezután következtek, de az én
„küldetésem” még mindig fokozatosan fog következni, mert
különben megkockáztatom, hogy bizonyos gyanúkat ébresszek
az olvasók számára, akik a tények és történetek kaotikus és
látszólag nem kapcsolódó zűrzavarával néznének szembe.
Visszatérek, tehát Cezar Brad élete fő eseményeinek időrendi
sorrendben történő ismertetésére, azért, hogy az olvasó jobban
megértse azt a módot ahogyan sikerült behatolnia bizonyos
okkult karakterek és cselekvési módok alá, amelyek világszerte
tevékenykednek vagy alattomos módon szétterítették csápjaikat
Romániaban is. Mint látni fogjuk azonban ez látványos
helyzetváltozáshoz fog vezetni, melynek főszereplője szintén
Cezar lesz.
Mint ahogy mondottam is, a tetőpont a Bucegi-hegységben
lévő lenyügöző felfedezést foglalta magában, amely a jelenben
a világ több államat és régióját is tartalmazza, főként az
államhatalmat és az amerikai diplomáciát. Az ismereteim erről
a témáról, meghatározzák, hogy megerősítsem mindjárt a
hegyekben történt felfedezés után, hogy 2003-ban Románia és
az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatai nagyon
40
bonyolultá válltak és az egymás közti ellensúlyuk is
meglehetősen komplexé vállt. A helyzetet bizonyos
feszültségek okozták az eltérő szándék miatt, melyek a
hegyekben tett rendkivüli felfedezésekből adódtak. Többek
között ezek a szándékok az emberiség jelenlégi állapotát
érintették, de az ezt követő hónapokban ez a korszak alkotó
eseményei miatt enyhültek a feszültségek, mivel rá voltak
utalva, hogy közösen dolgozzanak a cél érdekében, amely
később a két állam diplomáciájának legmagasabb szintjét
eredményezte. Befogom mutatni önöknek részletesen ezeket a
dolgokat a kellő időben. Egyenlőre pontosítani fogom, hogy a
Románia és az Amerikai Egyesült államok közötti
megállapodás nem felelt meg bizonyos belső politikai
tényezőknek az országon belül, amely sokkal progresszívebb
nézetekkel rendelkezett ezzel új feszültségeket keltve sőt
ellentmondásos véleményt alkoltva a romániai politikai
létráról. A legfrissebb információim szerint, melyeket e könyv
nyomtatása előtt kaptam, megerősíti, hogy a jövőben még
fogok találkozni Cezar Braddal ( majdnem egy év elteltével az
utolsó találkozásunk után), ahol megtudok majd más titkos
szempontot is az „expedícióval kapcsolatban”,amit ő egy
vegyes amerikai-román csapattal tett a valóságból kiindulva a
Bucegi-hegységben. Már ismerem az utazás főbb részleteit,
41
melyeket még nem szeretnék egyenlőre felfedni, hanem inkább
szeretnék következetesen és részletesen bemutatni néhány
értékes infomárciót önöknek. Ezt a megközelítést azért tartom
szükségesnek, mivel az embereknek joguk van megtudni a
történelmi igazságot és ugyanakkor megismerni, hogy ki és
miért igyekezett ezt az igazságot manipulálni ez idő alatt. E
könyv megírásának vezetőfonala, ami vagy vízhangzani fog az
emberek között vagy pedig ellenkezőleg iróniával és
bizalmatlansággal fogadják majd, de én még mindig hiszek
abban, hogy e könyv megírása és kiadása rendkivül előnyös és
pozítiv dolognak minősült, mert felvet bizonyos kérdéseket az
emberek tudatában, illetve felkelti az érdeklődést az önismeret
okkult, finom dimenzióihoz.
Hét éves korában Cezart beiratták az iskolába, de ott ő nem
jeleskedett egy tantárgyból sem. Egy normális diák volt
közepes iskolai teljesítménnyel. Semmi sem tudta elterelni
gondolatait és aggódalmait, de a jegyei jobban tükrözték, hogy
mennyire figyelt az órán, mert szinte soha sem tanult otthon.
Azonban amikor harmadik osztályos lett, a tanítónője behívatta
szüleit az iskolába, aki nagyon zaklatott és értetlen volt vele
kapcsolatban. Szerette volna megtudni szüleitől, hogy vettek-e
észre valami szokatlant a gyerekük viselkedésében, de Nicolae
és Smaranda Brad határozottan letagadta, úgy ahogyan azt
42
kérték tőlük a Biztonsági Szolgálat képviselői. A tanítónő
ismertette akkor, hogy mi is zajlott aznap az iskolában, mialatt
a gyerekeknek kiadta, hogy szóról szóra tanuljanak meg egy
néhány versszakból álló verset, melyet ezelőtt már hangosan
felolvasott az osztálynak. Nem sokkal ezután azt vette észre,
hogy Cezar szórakozottan néz kifele az ablakon, mialatt a
többiek szorgalmasan tanulták a kiadott verset. Akkor
mérgesen ránézett de nem sokkal ezután már megint
ugyanabban a helyzetben találta.
- Cezar azonnal állj fel!- szólt rá a gyerekre. Miért nem
tanulod a verset,ahogyan azt a többiek is teszik?
A fiú egyáltalán nem tűnt ijedtek a tanárnője fenyegető
hangjától sem, inkább nyugodt maradt.
- De én már tudom tanárnő,- válaszolta csendesen.
- Hogy, hogy már tudod? Miért hazudsz?
- Nem hazudok. Hallottam amikor fel tetszett olvasni és
azóta már megjegyeztem.
A tanítónő felháborodott a gyermek bátorságán, de ugyanakkor
meg szerette volna tudni az igazságot is, ezért azt kérte tőle,
hogy mondja fel szóról szóra a verset az egész osztály előtt.
Cezar hiba nélkül elmondta az egész verset.
- Először azt hittem, hogy megtanulta előre otthon, de
rájöttem, hogy ez nem lehetséges mivel aznap vettük fel, új
43
lecke volt. És mint tudják ő nem igazán jeleskedik az
otthoni tanulásban, - magyarázta tovább izgatottan a
meglepett tanárnő a szüleinek. Aztán odta tettem, hogy
mondjom fel még két hosszú verset amelyek nem voltak
benne a tankönyvben hanem szintén én olvastam el nekik
egyszeri alkalommal és ezeket is szintén hiba és szünet
nélkül felmondta nekem, ezért is hívattam be önöket, hogy
ezt megbeszéljük mert én még ehhez hasonlót nem láttam a
pályám során.
Az eset azonban hamar feledésbe merült, mivel Cezar tudta,
hogy miért ne mutasson semmi szoktalant amikor a többiek
közt van elkerülve mások gonoszságát, irigykedését vagy
bosszúságát amely főként a társaitól származott.
- Abban a törékeny korban éreztem, hogy nagyon fontos
nem felhívni magamra a figyelmet. Voltak ennél fontosabb
dolgok is amelyek akkor lekötték a figyelmemet és az
érdeklődésemet, akkor amikor mindig hazatértem az
otthonomba és bementem a szobámba, - mesélte Cezar
mosolyogva.
Természetesen a rejtélyes felfedezéseire utalt, amiket magában
elmerülve tett mindenféle külső hatástól függetlenül. A szülei
már feladták, hogy különféle kérdéseikel zaklassák
viselkedésével kapcsolatban. Számukra ez már hétköznapivá
44
vállt és már hozzászoktak a hónapónta írandó nyilatkozathoz
illetve a Biztonsági Szolgálathoz tett látogatásokhoz is. Mielőtt
betöltötte volna a tíz évet környezete még egyszer láthatta őt
„furcsa” embernek, amikor is megfenyegette a saját
nagynénjét, aki eljött hozzájuk látogátoba.
Cezar nem tudott a nagynénje érkezéséről, és akkor amikor
betoppant a házukba meglepődve nézte, mintha az előtte álló
nő a testén keresztül nézne. Mind észrevették, hogy valami
nincs rendben és megkérdezték, hogy nem történt-e vele
valami baj, vagy nem érzi-e rosszul magát, de a fiú nem
válaszolt semmit és felment a szobájába. Aztán később estefele
kijött a szobából és megkérdezte a nagynénjét, hogy: mikor áll
szándékába hazamenni Bukarestbe?! Amikor megtudta, hogy
másnapra már vett jegyet a vonatra, már nyugodtabb lett tőle.
Azonban megkérte, hogy ne autóval utazzon, ami nem igazán
érdekelte a körülötte lévőket.
Emilia, Cezar nagynénje másnap éppen idulni készült haza a
testvérével Nicolaeval, hogy megoldjanak egy életbevágó
családi ügyet paradox módon, de nem keltek fel aznap reggel
időben, mivel az ébresztőóra nem működött , ezért lekésték a
vonatot. Emilia jelenétére sürgősen szükség volt aznap reggel
Bukarestben így hát bérelnie kellett egy autót ahol éppen el
tudta foglalni az utolsó szabad helyet. Nicole hazament a
45
csomagjáért, és sietett is vissza, hogy elérje a következő
vonatot a fővárosba.
A rossz hír azonban nem sokkal azelőtt érkezett meg, mielőtt
elindult volna az állomásra. Az autó amelyben Emilia volt egy
súlyos balesetet szenvedett Bukarest közelében. Az autóban
ülők közül csak ő halt meg a többiek megúszták pár apró
serüléssel.
Smaranda Brad volt az egyetlen aki emlékezett Cezar szoktalan
viselkedésére ahogyan arra is amiket mondott a nagynénjének,
Emiliának. Megemlítette ezt a viselkedést az a hónapi
jelentésben, de még ennek az esetnek sem volt akkora
jelentősége azzal az eseménnyel szemben ami ezután nem
sokkal következett, hogy elűzte Cezart a családjából örökre.

Az elválasztás:
Cezar mindössze tíz éves volt, de a felfogási szintje,
ítélőképessége és a viselkedése messze meghaladta ezt a kort.
Nagyon ismeretlen volt az utcájukban lakó többi gyerek
számára, mert csak ritkán ment ki játszani velük. Amikor ki is
ment, ezek a gyerekek furcsán néztek rá, mert az utcában sok
gonosz történetet találtak ki vele kapcsolatban. Cezar nem
tulajdonított különösebb jelentőséget ennek. Szenvédelye az
volt, hogy sokáig maradjon magában elmerülve órákig,
46
becsukott szemmel, mélyen felszívodó valóságokról, melyekről
a szüleinek halvány fogalma sem volt.
Ahogy hallgattam ezeket a történeteket, felmerült bennem,
hogy ez lenne a legmegfelelőbb pillanat, hogy megkérdezzem
arról, hogy miket élt ő meg azokban a különleges pillantokban,
ami mások számára teljesen érthetetlennek tűnt.
Cezar elmerült pár pillanatra, hogy megtalálja a megfelelő
szavakat, a válaszához:
- Nehéz megmagyarázni a reáliatás számos feltételeit
amelyek nem tartoznak a normalitás logikai tipológiájába,
amely a jelenben különösen uralkodik főként a nyugati
életszemléletben. Ez a világ inkább a hindu misztikusok
lelki világához kapcsolódik, akik a lelki tapasztalatokra
helyezik a hangsúlyt, csak úgy mint amiket magam
tapasztaltam.
Ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor Cezar mesélt nekem
a rejtélyes érzéseiről és állapotairól melyeket megélt, amelyek
szokatlannak és idegennek tűnhettek a hétköznapi ember
számára.
- Egyszer teljesen zavarodottan tértem vissza a fizikai
valóságba, percekig nem ismerve fel a helyet, ahol voltam,-
folytatta a mesélést. Nos tehát amikor a szemeim nyitva
voltak,olyan volt, mintha egy ködben lennék, vagyis
47
jobban mondva nem vettem észre a körülöttem lévő
tárgyak kontúrját, aztán fokozatosan el kezdtem vissztérni
a valóságba: akkor értettem meg, hogy köztem és az
érzéseim közt valamiféle kapcsolat van. Olyan mélyen
elmerültem ezekben a bizonyos finom dimenziókban, hogy
sokkal túlszárnyaltam ezeket a kapcsolatokat. Általában
viszonylag nehéz elszakadni az obiektív valóságtól, vagyis,
hogy minél jobban befele koncetrálj, kizárva a külső
érzéseket, amelyek az érzelmekből jönnek, amely
számomra már nem jelentett különösebb problémát, inkább
az volt a nehézségem, hogy újra teremtsem a kapcsolatot
az elmém és az érzelmeim között, hogy újra
visszatérhessek a külső információs körforgásomba.
Kétségtelen a látásom nagyon jó volt, a szemeim nyitva
voltak de amelett nagyon nehéz volt vissztérnem a
megszokott kerékvágásba. Hogy jobban megértsd próbáld
elképzelni, hogy egy metropoliszban éltél, aztán egy kis
elhagyatott szigeten az óceán közepén, ahol csupa sziklás
táj uralkodik és az életkörülmények primitívek. Az
akaratlan ugrás óriási, és szükség van egy kis időre, amíg
beállítódik.
Ez alkalmommal rájöttem, hogy az emberi elme szorosan
kapcsolatban van a testi érzésekkel, de ennek ellenére
48
megszabadulhatsz tőlük amikor kitartóan kontrollálod,
irányítod ezt. Néha beleestem olyan mély transzba, hogy
anyámnak fel kellett pofoznia, ahhoz, hogy visszatérjek a
realitásba. Néha elöntött egyfajta „eufórikus öröm”, melyet úgy
éltem meg mintha kiléptem volna egy meditációból és olyankor
őszintén próbáltam elmagyarázni szüleimnek amiket ott
megéltem azokban a pillanatokban, és melyek nagyon
kifinomult állapottal jártak együtt a realitásba való visszatérést
követően. Sajnos a szavak nem elegek ahhoz, hogy kifejezzem
az állapotaim gazdagságát, amelyek a finom megnyilvánulásra
jellemzőek, mert felülmúlják a fizikai síkokat. Egyszer aztán
miután visszatértem egy ilyen „meditációs” állapotból csak
megpróbáltam szavakban kifejezni a szüleimnek, az
észrevételeimet amik ott voltak, mivel nagyon ragaszkodtak
hozzá, hogy megtudják. Elmondtam nekik, hogy a formák
egyetlen egyesülete és színe amelyek eszembe jutottak és amik
a legjobban illeszkedtek volna annak leírásához, nagyon
kifinomult világok melyekhez hozzáférhettem, olyan volt mint
a szabálytalan zenekarok vastag piros és sárga indigófája.
Nagyon boldog voltam, hogy ihletet kaptam és megtaláltam azt
a műanyag képet, amelyen keresztül a legjobban produkálljuk a
jellemzőket arra a világra, de a lelkesedésem azonnal csődbe
ment, amikor megláttam a hosszú, együttérző pillantásaikat
49
amiket rám szegeztek. Akkor jöttem rá, hogy minden
erőfeszítésnek ebbe az irányba nem lenne figyelemre méltó
eredménye.
A tudatlanság egy szörnyű tényező, amely korlátozza az
emberi evoluciót, így egyszer és mindenkorra feladtam, hogy
megpróbáljam kifejezni azt, amit gyakorlatilag lehetetlen
reprodukálni. Akkor amikor mély meditációba léptem és
gyakorlatilag elvesztem abban a világban az a jelentős érzés
amiket azokban a pillanatokban éreztem egy olyan hatalmas
cselekvési vágy és egyértelmű érzés fogott el, amely által azt
hiszem meg tudom érteni minden hely vagy cselekedet titkát
ezen a bolygón. Idővel megtanultam tereket felfedezni, de ezt
ne úgy képzeld mintha ez egy közlekedési eszközzel történő
utazás lett volna ( igazából abban a pillanatban, hogy ilyen
ehhez hasonló élményt képzelhessek el mentális szinten, és
elképzeltem, hogy összefüggésbe hozható egy űrhajó oldaltéri
berepülésével. De Cezar gyorsan átformálta a gondolataimat és
mély együttérzéssel javított ki).
- A mentális és oksági világot más törvények és jellemzők
szabályozzák, amelyek sokkal nagyobbak, mint amiket a
fizikai sík szintjén ismerünk. Elég ha annyit mondok, hogy
az „utazásaim” során a finom dimenziókon keresztül,
melyeken soha nem éreztem magam egyedül, annál is
50
inkább vezényelt egy belső erő, amelyet én gigantikus
élménynek tekintek , de teli szeretettel, amely néha
megmagyarázta számomra a rejtélyeket amelyekben
találtam magam. Ennek a fajta védelemnek köszönhetően
sikerült átjutnom a gyermekkorom első évein és azokon a
szokatlan tapasztalatokon melyeket akkor éltem át.
Cezar néhány pillanatra elhallgatott. Azokban a pillantokban
titokban én is arra vágytam, hogy eljussak az ehhez hasonló
világ rejrélyeihez, amelyben választ kaptam volna arra
vonatkozóan, hogy mi a küldetésem ezen a világon.
Nyilvánvalóan mindenki életében egyszer érzi ezt a belső
késztetést, de sajnos a legtöbb esetben a sors kínálja fel az utat
melyet követünk vagy sem. Ami engem illet eldöntöttem, hogy
a sorsom „hangja” maga Cezar Brad és türelmetlen voltam,
hogy a segítségével megtanuljak minél több különböző kezdeti
szempontot, melyek legtöbbször rejtve vannak.
1980-ban bekövetkezett az első nagyobb változtás Cezar
életében. A Brad család furcsa nevet szerzett magának a
szomszédság körében főként azért mert azok szinte semmiféle
kapcsolatot nem tartottak velük, és mindig kitértek a válasz alól
ha ők valamit kérdeztek tőlük. Másrészről pedig Cezar a
legtöbb idejét a szobájában töltötte, belemerülve a
meditációiba. A dolgok nagy gyorsasággal zajlottak, az
51
állambiztonságra jellemző stílusban melynek elnyomása és az
emberekkel való bántalmazása már ismert volt abban az
időben.
Ez év januárjában egy nyugodt téli napon, amikor a hópelyhek
ragyogó fehérségükkel beborították a hegy lábánal lévő
kisvárost, Cezar nagy belső elmérelüsében tért haza az
iskolából, melynek okát még ő maga sem értette. Alig csak
hazaért már szaladt is fel a szobájába és elhelyezkedett az
ágyon, hogy felvegye kedvenc pozícióját: a lábait
összekulcsolta, hogy így a legmélyebb meditációs állapotba
kerülhessen. Az anyukája ismerve ezt a szokását, nem zavarta,
csak figyelmeztette, hogy ne töltsön el sok időt ezzel mert
mindjárt asztalhoz kell jönnie vacsorázni. Ami az ezt követő
órákban történt, nagy próbatétel elé állítja egy ember
jóhíszeműségét. Azon törekszem, hogy a lehető
legpontosabban mutassam be a helyzetet, használva azokat a
szavakat amellyekkel ezt Cezar mesélte nekem több mint húsz
évvel azután, hogy ő ezt az emlékezetes eseményt átélte:
- Elég gyorsan behatoltam a mentális tér hatalmasságába,
ami akkor már számomra ismerős volt és elmélyedtem
néhány elvont szempont szemlélésében, amelyek
kapcsolatban voltak az úgynevezett „levegő” archetipikus
energiájval. Amikor beleméllyedek a meditálásba, a
52
körülöttem lévő világ teljesen megváltozik. Mindig
körülvesz egy kimeríthetetlen energia, és ugyanakkor
nagyon szabadnak érzem magam és amikor ezeket
mondogatta alig vártam, hogy mindent megtudjak ezzel
kapcsolatban.Olyan tudásra gondolok, amely felülmúlja a
profán tudást, amit a könyvekből és tankönyvekből nem
kaphatunk. A modern tudományos ismeretek önmagukban
meglehetősen korlátozottak, mert hatásokon alapulnak,
nem lehet érteni ennek kiváltó okait. Én egy olyan tudásra
gondolok, amely nem egy diszkurzív megismerés, hanem
inkább mélyen intuitív és lelki. Ezt elméletben nem olyan
egyszerű megérteni de asszimilálható egy közvetlen
kísérlet által. A fizikai test határait a tudat már nem
érzékeli mert ez ezután csak árnyaltan rezeg a
meditációhoz választott témától függően, így elmerültem
egy hang magasztos világában, amely mindenhonnan jött:
valójában egy fényes, tiszta hangnak éreztem magam,
amely tele volt egy rendkivül kifinomult energiával. Az az
általános érzés amit ott éreztem, olyan volt mint a végtelen
nagyság, korlátok nélkül. Nem tudom pontosan mennyi idő
telhetetett el azóta mióta eluralkodott rajtam az a fényes
hang, de nem hiszem, hogy meghaladta volna az egy órát.
Nagyon homályosan voltam tisztába a környezetemmel és
53
a testemmel és egyik pillantban éreztem, hogy megremeg a
lábam és a testem enyhén kileng, amit furcsa mód kivülről
tudtam megfigyelni. A relatív instabilitás érzése volt de
nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, hisz már
korábban is tapasztaltam hasonló érzéseket. Mégis volt
valami szokatlan benne mert egyszer csak nem éreztem
semmimet, még az ágyról sem tudtam megmozdulni. Félig
kábult állapotban kinyítottam a szemem és önkéntelenül
összerezzentem, mert a levegőben találtam magam az ágy
felett körülbelül fél méterre. A lábaim ugyanúgy voltak
összekulcsolva mint ahogyan a meditáció kezdetén csak
egy kicsit lennebb engedve. A testem lassan lengett a
levegőben nagyjából ugyanazon a területen maradva. Nem
voltam megijedve, sokkal inkább izgatottság és egy erős
érzelem fogott el amit az egész lényemmel éreztem. Azt
hittem, hogy a jövőben nagyon jól kell tudnom uralni ezt a
jelenséget, ahhoz, ha nem akarok komoly problémákat és
bonyodalmakat okozni az életemben.
Azokban a pillanatokban amikor ezeken merengtem,
édeasnyám hirtelen kinyította a szobám ajtaját, hogy hívjon
enni. Azt hiszem nem nehéz rájönnöd, hogy mi történt
ezután: nem ájjult el de nagyon megijedt a falhoz volt
tapadva és elképedten bámult engem. Akkor én ahogy
54
meghallottam, hogy hirtelen nyílik az ajtó, és anyám
kiabálásától attól az ijedtségtől sokkal durvább módon
tértem vissza a realitásba mint amit el tudsz képzelni az ágy
egyik oldalára esve. Homályosan éreztem magam,
hányinger és torokfájás kerülgetett.
Cezar azt a pillanatot a lehető legegyszerűbben próbálta
elmesélni nekem, anélkül, hogy meg akart volna győzni az
igazáról. Ugyanabban az időben igyekezett megértetni velem,
hogy egy különleges szempont kinyilatkozása, vagy a
valamiben való hit általában nem a banális kiváncsíság
kielégítésének közvetlen eredménye. Teljesen megértettem a
célzását, mivel ha egy ilyen helyzetben találtam volna magam,
biztos, hogy egy udvarias elutasítással szembesültem volna a
részéről.
Más alkalmakkor Cezar elmagyarázta, hogy akik természeti
fölötti erővel rendelkeznek és akik megértették ennek okait és
céljait azok soha nem fognak büszkén cselekedni, hogy
bemutathassák különleges képességeiket és nem fogják
természet feletti erőiket önző, személyes célokra használni.
Éppen ezért ezek az emberek soha nem akarják, hogy
elismerjék őket és nem fognak egy olyan hírnevet követni,
amely múlandó. Emellett, azok akik valóban hitelesek a
tudásukban, tapasztalatukban és erőikben amellyekel
55
rendelkeznek, nem fogják erőltetni meggyőzni a
gyanúlatlanokat, a materialistákat és bizalmatlanokat, mert az
igazi hitnek előbb kell származnia a belsőben, hogy stabil
maradjon és később gyülmöcsöt teremjen.
A legtöbb ember elméje gyenge és felkészületlen a bizonyos
megdöbbentő valósággal való szembenézésre. E hiányosság
pótlása érdekében a legtöbb esetben az emberek egy arrogáns
és irónikus hozzáállást tanusítanak ami a „tiltott” területeket
illeti azaz , azokhoz melyek az anyagiasság és a Teremtés
finom határain állnak. A hitetlenségük valójában elfedi a tudás
akaratának hiányát, melynek lényege mélyen érzékelhető, mint
az ismeretlentől való félelem. Sok esetben mindig keresik,
hogy mikor tudják becsapni a körülöttük lévőket, sőt néha még
magukat is, kijelentve, hogy tanúi lesznek e paranormális
hatalom demonstrációjának, amely ne a megtévesztés legyen,
akkor elhiszik, hogy a világ sokkal többet jelent, mint csupán
fizikai univerzum. Az ilyen típusú esetekben azonban a
tapasztalat azt mutatja, hogy annak a sokknak amit a
felkészületlen elme kap néha hirtelen nagy ereje tud lenni az ő
szintjén levő megértésnek, általánosan fogalmazva az ilyen
kutatások két nézőpont szerinti utat fognak követni: egyrészt
tagadják továbbra is, sőt hevesen ezt a tényt, majd amikor a
saját szemükkel látják, hogy létezik, akkor olykor hisztériás
56
rohamok is kialakulhatnak náluk ezáltal: vagy pedig a pillanat
formális elfogadásához folyamodnak, ami a valóságban
nélkülözi a belső meggyőződést. Ez az elfogadás hamar
helyettesíti a bizalmatatlanságot amely úgynevezett pszichés
védőfalként szemben áll azzal amit nem lehet megérteni vagy
ami kizökkenthet a mindennapi élet unalmas hétköznapjaiból.

Megértettem ugyanakkor azt is, hogy a gyakorlás idővel a


hithez vezet, mivel azt az erőfeszítést amit akkor beleteszünk,
az bizonyos értelemben egyfajta hit elvégre az emberek
többségének van hite, amely még mindig szilárd, romboló és
elvetemült más dolgokkal szemben. Azonban sokan erőteljesen
hiszik, hogy nekik nincs hitük, és ez elég ahhoz, hogy félelmet
és kétségeket ébresszenek magukban, szorongással és
előítéletekkel megfosztva magukat a dolgok megértéséről való
kapacitástól. Emelett pedig talán a legnagyobb hátrány az,
hogy lelkileg bezárkóznak, szinte észre sem véve ezeket.
Felszínessé és önzővé vállnak és az érzések kezdenek akkor
elhalványúlni, mivel a hiteles élmény hiányában kezdi
elveszíteni erejét. Leggyakrabban az ember saját magának
alkotja meg e korlátokat.
Valószínűleg Smaranda Brad még nem volt felkészülve, arra
amit látott, de aznap a tűrőképessége nagy próbatétel elé volt
57
állítva, de úgy tűnik, hogy nem volt elég ereje ahhoz, hogy
túllendűljön az ismeretlen érzelmein. Amikor Nicole Brad
hazatért a munkából, felesége mindent elmesélt neki az aznap
történtekről. Közös megegyezés alapján arra jutottak, hogy
értesíteniük kell az új kapcsolattartó személyt, Datcu ezredest (
akit éppen akkor egy másik városban léptettek elő).
Késő este a ház előtt megjelent két személyautó, melyből
kiszállt két biztonsági személy. Ezzel az alkalommal Doktor
Xien már nem volt jelent. Az esemény ami a jelentésben volt
más fajta intézkedéseket vont maga után és cselekvési
protokollja is teljesen mást foglalt magában. Egy különleges
ellenőrzés ürügyén melyben Cezarnak alá kellett vetnie magát,
az őrök fogták és berángadták az autóba és elviharzottak vele
az éjszaka ködében.
Ez volt az utolsó alkalom amikor Cezar látta a szüleit.

II. fejezet
Nulla Osztály
58
1980-ban 13 évvel a Biztonsági Szolgálat „okkult”
szakaszának létrehozása után a JJ keretein belül számos
célkitűzést sikerült elérni annak érdekében, hogy egyértelműen
meg lehessen határozni azokat a célokat, amelyekért ezt
létrehozták. Az első években a Ceausecsu által okozott
zűrvarnak köszönhetően az Osztály felállítása sok konfliktust
és valódi nehézségeket generált a tevékenysége megkezdése
miatt, de a kilencedik életévére már olyan mértékben
felfejlesztették, hogy úgy külsőleg mint belsőleg egy igazi
labóratoriumnak nézett ki. Azonban kezdetben az anyagi
finanszírozásra éppen csak, hogy volt keret, mivel Ceausescu
megmagyarázhatatlan módon „elfelejtette” pontosítani, hogy
hogyan is lesz ez az egész anyagilag támogatva. Másrészről
pedig senkinek nem volt bátorsága a „köd fényévé” tenni a
kezdetet, mert a nagy kommunista diktátor előtt egy ilyen
kérdés önfejűséget vagy hozzá nem értést jelentett volna.
Mindkét dolog a karrierje megsemmisülését, illetve más nagy
problémát jelentett volna a „nagy vállakozó szellemű”
diktátornak. A folyamat ugyanaz volt, mint amelyet az ilyen
különleges esetkeben szoktak alkalmazni: kizárólag az államfő
parancsára hivatkoztak, de a finanszírozási költségek egyre
csak halmozódtak, így más állami pénzeszközökből vontak ki
59
emiatt: mint például a nyugdíjak, államok támogatások. Három
évig ez volt az ideiglenes megoldás a szervezet anyagi
fenntartására.
Idővel a dolgok lassan helyre álltak, a két munkabázis
kontúrjának megszerzésére: az egyik a B város közelében
helyezkedett el és a másik pedig a Retyezát-hegységben, egy
kis távolságra A Medve Völgytől ( ez egy kódnév). Amiatt,
hogy a szervezet felálllítása előtt már létezett egy hasonló
logisztikai szervezet, ezért a Nulla Osztály 1972-től áttért egy
más taktikai felépítésre amely az alapok megismétlésétől a
diplomáciái beavatkozásokig tolódott, melyet maga Ceausescu
ihletett meg. Meggyőződve azokról a lehetőségekről, melyeket
ki tudtak bontakoztatni a szervezeten belül, a Biztonsági
Szolgálat elérhetővé tette, hogy a Nulla Osztály legyen
szponzrizálva két idegen Uruguay-i cég által, amelyek
hivatalos dokumentunok közvetítőiként jelennek meg az
olajüzletágban, de a valóságban pénzmosással fogalkoztak, a
Latin Maffia ügyleteiből. A cégek nevei „Revita Unio” és
„Nann & Co”, ők voltak az a két cég akik horrobilis összegeket
szereztek a Ceusescu családnak, akik akkoriban „mesterként”
igazgatták ezt a területet. Meres tábornok, akit volt alkalmam
személyesen is megismerni az egyike azoknak az embereknek
akik jóval az utolsó szakasz előtt sejtették az európai
60
kommunista rendszer kimenetelét, ahogy Ceausescu bukását is,
jobban mondva az visszaesését amellyet e szervezet létrehozása
miatt szerzett.
- Hallgass rám, Radu! Létezik egy olyan gyanútlan erő,
amely ennek a népnek az alapját őrli és táplálja a tömeg
szemébe vetendő „port”. Ceausescu a megalomániás
impulzusai miatt (ami a személyiség tulajdonságának saját
önbecsülését jelenti),a gazdaságot szépen lassan csődbe
vitte. Én személy megalapoztam a jövőmet, magamnak és
a családomnak. A Hírhedt Bizottság tudja, de túl jó
helyzetben vagyok ahhoz, hogy ezt meggátolhassák. Nem
hiszem, hogy ez a helyzet tartana még két-három évig is
ezentúl.
Ez a beszélgetés 88-ban történt és be kell vallanom,hogy az
akkori mondása prófétai volt, mivel a tábornok egy akkori
szónoklatában kinyílvánitotta, hogy Ceausescunak nincs ahogy
„tisztán” megmeneküljön a nép haragjától és, hogy azok az
okkult erők ( amelyet ő nem szeretett volna megnevezni),
titokban előkészítik nem csak az ő bukását, hanem az
államhatalma fokozatos elfoglálását is.
Az ország politikai és gazdasági fejlődése bőségesen
alátámasztotta az ő szavait. Meres 1989-ben egy kicsivel a
Háború után hirtelen eltűnt: még arra sem volt lehetősége, hogy
61
kiválasszon egy megfelelő alkalmat, melyben kiönti a
„mérgét”, az akkori romániai kommunizmusról, melyet
felkarolt Európa. Azokban az időkben nem úgy működött,
hogy kellő időt adtak minden nyomozásra, ahhoz, hogy
megtalálják a „tettest”, ahogyan ez általában lenni szokott.
Tehát az ő óriási befolyására és rejtett erejére támaszkodtak,
amely mindig a háttérben tevékenykedett, Meres tábornok a
családjával együtt azonban sosem tudott megmenekülni
semmilyen módon a visszavonulása helyéről. A tábornok
komplex személyisége révén elhatározta, hogy rejtve marad
mint egy kém akit nem ismer és nem lát senki.
Egyike voltam azoknak az embereknek akik hozzáférhettek
közeli kíséretéhez, de akkor abban a helyzetben nem ismertem
semmit róla vagy az életéről, amely nagyon dikszrét volt.
Kivélteles üzleti érzéke és a büszkesége miatt figyelemre méltó
pénzügyi sikereket ért el a két vállalát irányításában, amelyeket
különböző diplomáciai kapcsolatainak köszönhetően indítottak
el, és amelyekhez maga Ceausescu is fellebezett különböző
célok elérése érdekében. A kezdetektől fogva kettős utalványok
voltak, ami most már biztosan ismert a hatalom magas körében
is, hogy Meres volt a felelős a Ceausescu család
ellentmondásos pénzügyi számlájának megnyitásáért és
táplálásáért amelynek értékét körülbelül egymilliárd dollára
62
becsülték fel. Csak a tábornok és még talán két-három másik
ember ismerte pontosan a számla pontos összegét és jelenlegi
sorsát, mivel az ez irányú érdekek óriásiak.
De könnyű azt feltélezni, hogy a tábornoknak teljes szabadsága
és bizalma volt Ceausescu részéről hogy e két Uruguay-i
fantomcéget irányíthatssa és a számláját kezelje, viszont
ugyanakkor nagyösszegű valutákat akart fordítani a saját
zsebébe is. Valószínűleg sejtette ezt Ceausescu, de ugyanakkor
tudta, hogy Merestől függöt , hogy alkalmaz-e büntető
intézkedéseket vele kapcsolatban mert tudott minden piszkos
üzletéről és tudta, hogy a pénzügyi érdeke forog kockán és azt
is, hogy Meres helyére nehéz munka lenne valakit találni ezért
inkább nem szólt semmit ezügyben.
Sejthetjük azonban, hogy Meres és Ceausescu között volt
valamiféle hallgatólagos és kölcsönösen előnyös megállapodás
, amelyben mindketten úgy tettek mintha nem érdekelné, hogy
mit gondol a másik. Éppen ezért volt ilyen fontos Meres
tábornok politikai-gazdasági poziciója ennek az országnak,
azoknak akik őt bizonyos módon a hatalom egyfajta
kiemelkedőjének tekintintették, mivel Meres bevehetetlen volt
és tudomásom szerint ez volt az egyetlen olyan eset melyet
Ceausescu megjegyzés nélkül hagyott egész kommunista
diktátori pályafutása során.
63
Valószínűleg, a jelenben a tábornok az „arany korát” éli
valahol a Baleár-szigeteken, amely Kréta egyik pompás
szigete,huncut mosolyával figyelve az árnyékból a hatalom
felvolnulását Bukarestben. Egy másik nézőpontból, Románia
elvesztett egy olyan embert, akinek kivételes szervezési és
döntési képességei voltak. Lehetséges, hogy Meres tábornok
lett volna az állam egyik alappillére, és ugyanakkor szinte
biztos, hogy ismert néhány olyan titkot is, ami miatt idő előtt”
nyudjíjba vonult”. Az intuiciója és diplomáciai tapasztalata
segített abban, hogy a lehető legjobb időben vonuljon vissza.
Ceausescu elrendelte a Nulla Osztály nagylelkű finanszírozását
a tábornoktól nyert két külföldi cégtől befolyó összegből.
1968-tól 1980-ig A Nulla Osztály vezetését nem kevesebb mint
öt főnök irányította, akik közül Obadea ezredes különösen
kiemelkedett ( az 1979-ben történő befektetése után) néhány
innovatív ötletével és kezdeményező szellemével, amelyek
optimalizálták az osztály számos tevékenységét. Mivel e
biztonsági részleg cselekvési területe ekkor még viszonylag
homályos volt és mivel senkinek nem volt sok tapasztalata e
tekintetben, Obadeának nagy esélye volt, hogy megkapja az
osztály döntési szabadságát, tevékenységi típusának
besorolását a nagy államtitkok kategoriájában. Ezt azt
jelentette, hogy Obadea ezredes funkciója egyénértékű lett az
64
államhataloméval, mint minisztelnök. Az állambizottsági
apparátusban való különleges részvétele miatt, az ezredes
funckiójának még nagyobb súlya és befolyása lett, mivel közel
állt az államtitkárhoz, de ezt nem lehetett a politikai
környezetben gyakorolni.
Az osztály struktulását Obadea ezredes egyszerű módon
vezérelte és a következőket foglalta magába: az információ
történjen direkt módon ( legalább közepesen), és a személyzet
legyen lecsökkentve a minimálisra, ugyanakkor szükséges volt,
hogy akik itt dolgoznak legyenek profik és megfelelőek a
szakmájukban. Ahhoz, hogy ezek működhessenek az ezredes
érzékeltette velük, hogy e fölött nem lehet kompromisszumot
kötni: tehát speciális technikára és egy elit félkatonai csapatra
van szükség, akiket kifejezetten szokatlan beavatkozásokra
képeztek ki.

Obadea ezredes a titkos protokli funkciója révén, mellyel


rendelkezett, azon kevés emberek közé tartozott, akiknek
közvetlen és azonnali hozzásférése volt Ceausescuhoz,
szituációtól függetlenül. A nyilatkozatok személyesen Obadea
által voltak bemutatva, melyek ugyancsak általa voltak átadva
aznap maximális biztonsággal, melyek egyetlen gépelt
válztozatban voltak meg, és az ezredes által voltak aláírva és
65
leragasztva. Obadeanak olyan nagy funkciója volt, hogy nem
kellett magyarázkodjon döntéseiről és tevékenyégeiről
senkinek az államfő és Bizntonsági Szolgálat vezérein kivül.
Másrészről pedig meg volt a kellő hatalma ahhoz, az ország
bármely intézményének segítségét és támogatását kérje
bármiben. Magán telefonvonalakat hoztak létre, melyeket
kizárólag az osztály és Ceausescu irodája közt létesítettek,
illetve azok az információk és nyilatkozatok melyeket onnan
kaptak, az ORSZÁG TITKAI közé sorolták- ötödik fokozat.
Ezekhez kizárólag Ceausescunak, az állam biztonság
főnökének és természetesen Obadeanak volt hozzáférése.
Az ezredes kezdetben bemutatott a diktátornak ( nem sokkal
azután, hogy a osztály főnöke lett), egy tizenhét ajánlatból álló
listát, amely az osztály kifogástalan működésének
infrastruktúráját mutatta be. Ceausescu az összeset jóváhagyta.
Később aztán ravaszsága és Obadea erejétől rettegve, hogy ne
hozzon létre veszélyes precedenseket létrehozott, ezért néhány
kibúvót tett. Így az ezredes nem tudott már beleavatkozni és
részt venni az összes intézmény vezetésében, csak azokban
melyekben hatásköre volt, amelyek kizárólag az osztály
vezetéséhez kapcsolódtak, tehát ezen előírások korlátai nagyon
homályosak voltak. Egy másik korláztozás Obadea számára az
volt, hogy nem férhetett hozzá más állami vagy
66
állambiztonsági titokhoz, kivéve a saját osztályán belüliekhez,
végül el kellett fogadnia, amikor felkérték, az állambiztonsági
szolgálat ellenőrzésére, anélkül, hogy választási joga lett volna,
csak megállapító jelentést kellett készítsen Ceausescu számára.
Azonban az osztály munkájának szokatlan sajátosságai miatt
ezek az apró módosítások nem igazán zavarták Obadea
ezredest. Az ezt követő években végzett kiváló munkája
bebizonyította profizmusát és képességét a beosztottjaival való
gyakran bonyolult kapcsolataiban.
Ezek a rendkivüli biztonsági intézkedések nagyon hatékonynak
bizonyultak a forradalmat követő években is amely
bebizonyította azokat a nagyon szilárd, vastag alapokra
melyekre a Nulla Osztályt felépítették. Úgy gondolom, hogy
még a hadsereg vagy a tikos hírszerző szolgálat aktáit sem
őrzik jobban mint a Nulla Osztályét. Ezek mindig be voltak
mutatva Ceausescunak és rá voltak írva több mérföldköjű
dátumok, ahogy az alábbi ábrán

AZ ÁLLAMTITOK ARCHÍVUMA
00345789-ES SZÁMÚ- I. SZAKASZ

67
AZ INFORMÁCIÓ
SZINTJE: 5
AZ ÁLLAMELNÖK
SZIGORÚAN TITKOS ÉS
BIZALMAS
A NULLA OSZTÁLY 9-ES SZÁMÚ
NYILATKOZATA- EGYETELN REGISZTRÁCIÓ A
BARLANGKÖTŐ GALÉRIÁRÓL
Miután az államfő tudomást szerzett a nyilatkozat tartalmáról,
volt egy összetűző vitája az ezredessel, mivel a doszár be volt
zárva egy széfbe Obadea irodájában, amely a Medve-völgy
tövében volt miután korábban széles vörös kartoncsíkkal volt
leragasztva és ólompecséttel volt lepecsételve. A kartonra ez
volt ráírva:
KORLÁTOZOTT HOZZÁFÉRÉS: 1. AZ
ÁLLAMFŐ
2. A NULLA
OSZTÁLY VEZETŐJE
3. A
BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT VEZETŐJE

A biztonsági szakaszok és irányok pókhálójában a


Belügyminisztérium Hadserege, a Nulla Osztályt külön
68
szigetként tüntette ki, amely szinte nyugati típusú, ami
elválasztja sajátosságát az állami appartátus többi
tevékenységétől. Ez volt az az általános keret, amikor Cezart
1980-ban a titkos bázisra hozták a B közelében. Az otthoni
szülői ház életszínvonalához képest itt minden kényelemhez és
kivételés technikai felszereltséghez jutott hozzá. A bázis
különleges terveit és építési munkáit egy speciális amerikai
cégre bízták, de a technikai felszereléseket és berendezéseket
Hollandiából rendelték és hozták be. A komplexumot csak nem
egy évvel azután vették használatba miután Obadea ezredes
átvette a vezetését. Az épület két fő testületből állt: az első
épület amely a személyzet és a rutintevékenységek
elvégzésésre volt felállítva, és egy második nagyobb és
kifinomultabb épület, amelyet a kiválasztott és odahozott
embereknek szántak beleértve számos lakást is, melyekben
volt: egy konyha, egy étkezde, és egy különálló rész a
laboratóriumnak való különleges kísérleteihez. A bázis
alapterületét nagyfokú betonréteg vette körül, és 100 m sugarú
hatótávolságon belül tilos volt a bejutás, mivel a militarizált
gárda egy nyílvánvalóan banális egységhez hasonlított, ami
nem keltett gyanút vagy különös érdeklődést. Az ellátás
hetente egyszer történt annak érdekében hogy minimálisra
korlátozzák a külső kapcsolatokat.
69
Amikor Cezar megérkezett a bázisra, még rajta kivül volt négy
alany: három gyerek és egy felnőtt. Mindegyikőjüknek volt egy
„lakása” a fő épületben, ahonnan nem volt megengedve, hogy
kijöjjenek csak a meghatározott órákban. A program könnyű
volt,de az őrség szigorú. A személyzet tíz személyből: kilenc
férfiból és egy 35-40 év körüli nőből állt, aki a rejtélyes Doktor
Xien tanácsadója volt. Itt egy kicsit megállok, néhány egyéb
részlet megadása miatt, amit Cezar részletesen leírt nekem az
ott történő tevékenységről. Később egy körülményeknek
kedvező verseny keretén belül megengedték, hogy
meglátogassam ezt a helyet, és be kell vallanom, hogy nagyon
mély nyomot hagyott bennem. Még akkor is ha a bázisnak nem
ugyanaz volt a rendeltetési helye mint a 80-as években, de a
tevékenységük egy titkos szerveren keresztül folyatódott.
Cezar öt évet töltött ebben a komplex militarizált rendszerben.
Ott akkor megértette, hogy a szüleivel való kapcsolata
valószínűleg örökre megszakadt, de ott legalább különleges
lehetőségei voltak arra, hogy kibontakoztathassa rendkivüli
képességeit. A többi alannyal a rekreációs és sport órákon
keresztül találkozott, illetve azon a különleges kurzuson melyet
Doktor Xien tartott. Mindegyikük rendelkezett valamilyen
különleges erővel, amiket Cezar röviden és viccesen mesélt el
nekem.
70
Például az egyik gyerek, egy 14 éves fiú volt, akinek a köldöke
fedte a hasa nagy részét, kb. tíz centiméter átmérőben. Nem
számított, hogy milyen idő van a fiú csak egy pár pamut
rövidnadrágot viselt. Eduardnak hívták, a pszichés sugárzása
olyanannyira erős volt, hogy aki a közélébe ment eluralkodott
rajta a félelem érzése, amelynek nincs konkrét miértje, és ez
egy rövid időn belül túlnyomóan érződött.
Ezek az érzések, akkor voltak leginkább észlelhetők amikor
Eduárd nyugodt és ellazult állapotban volt, de ha valamilyen
oknál fogva felmérgesítette volna valaki, még a kis villánsait is
szikrának lehetett tekinteni, amelyek megjelentek a teste körül,
főként a feje közelében. Ezekben a pillantokban a közelében
lévő tárgyak eltörtek vagy megváltoztak. Éppen ezért, az a tér
ahol lakott, többnyire fa és műanyag tárgyakkal volt
felszerelve, mert ezek könnyen helyettesíthetőek voltak. A nyár
folyamán a lakásában be volt állítva egy speciális
léghűtőrendszer, mivel a fiú nem bírt meg 20 Celsius foknál
nagyobb hőmérsékletet. A légkondiciónáló berendezés nem
volt elég számára, mert Eduárd kijelentette, hogy bár a levegő
hűvös volt, mégis nélkülöznie kellett emiatt a létfontosságú
energiaössztetételét, más szóval “halott levegő” volt számára,
amely jóval több rosszat csinált neki mint jót.

71
A fiú elsődleges paranormális képessége a telekinézis volt,
vagyis olyan képesség, hogy képes mozgatni az anyagi
tárgyakat anélkül, hogy hozzá érne, csupán
akaraterőfeszítéssel. Eduard képes volt a levegőbe emelni
különböző dolgokat ott tartva és mozgatva azokat néhány
percig. Habár nem volt annyira lenyűgözve kollégája
képességein, Cezar azonban mégis elmesélte, hogy Eduard
személyre szabott legnagyobb képessége az volt, hogy
felemelt a levegőbe egy vízgömböt és tartotta a levegőben
amelyet aztán áthelyezett a szobájába.
Egy másik fiú aki hasonló korú lehetett Cezarral, látszólag nem
rendelkezett semmi különleges erővel, azonban egy adottsága
kivételes volt, miszerint előre látta azokat a dolgokat, amelyek
a következő 10-20 órán belül fognak megtörténni a jelen
pillanatától a jövőig. Megtudtam, hogy Octavian megtudta
változtatni 28-óránként a jövő eseményeit a pontos jóslatainak
köszönhetően. Azonban ahogy Cezar elmésélte, Octavian nem
volt képes ezt az időkorlátot meghaladni, tehát csak a
következő 28 óra eseményei megváltoztatására volt képes. A
tisztviselők érdeklődése a fiú iránt különleges volt és
elintézték, hogy különleges bánásmódban részesüljön az
intézeten belül. Még akkor is amikor pihenés idő volt és a többi
gyerek játszhatott, őt akkor is egy szilárd, józan egyén
72
kísérgette, akinek az volt a dolga, hogy vigyázzon a fiúra, hogy
ne jósoljon semmit a társainak. Ez az óvatósság mindenképpen
fölösleges volt, mivel Octavian annál is inkább visszahúzodó
és magában elmerengő fiú volt, mintsem, hogy ilyeneket
tegyen. Sovány alkatú volt és a szemei mindig be voltak esve,
legtöbbször mindig magába roskadva gondolkodott, kizárva a
külvilágot. Cezar úgy írta le mint a legkülönlegesebb személyt
az intézetben szemben a többiekkel akiknek természetifeletti
erejük volt. E különleges adottsága miszerint előre látta a jövőt
egy bizonyos ideig nem csak egy intuició volt mint a legtöbb
ember esetében akik kávéból, kártyából vagy a könyvekből
való találgatásokhoz társítják a jövőt.
- Minden ami ebben a világban zajlik, minden ami ebben az
univerzumban fut, minden dolog, minden cselekvés,
gondolat, érzés hűen „rögzítve” marad valamiféle finom
„adathordozóra”, - magyarázta Cezar válaszolva a
természtes zavarom keltette kérdéseimre. Analógiai
szempontból- magyarázta tovább, ez egy olyan „felvétel”,
amelyeket bizonyos határokon belül össze lehet hasonlítani
azzal hogy a te vagy valaki más pillanatképei, hogyan
vannak kinyomtatva egy érzékeny fényképre, olyan mint
amikor lefotóznak ezzel megörökítve egy eseményt.
Másként nem lehet felkutatni múltat és a jövőt.
73
Aztán félénken de feldúltan közbeszóltam:
- Akárhogy is, hogy lehetséges a jövőképet megváltoztatni,
ami még el sem telt?
Cezar sikítva felnevetett.
- Látszólag, a logikád egészséges. Valószínűleg azt nem
tudod, hogy az idő önmagában egy illuzórikus elképzelés.
Létezik, persze az idő finom energiája de különleges
módon van modulálva mindanyiunk tudatában vagy
észlelésében.
Lásd például abban az időszakban, mondjuk egy óra szubiektív
módon érezhető több emberen is, mivel sokuk számára úgy
tűnik, hogy az idő „nehezen akar telni”, mások számára pedig
„nagyon gyorsan és könnyen.” Néhányan azt is alá tudják
támasztani, hogy „eltelt egy másodperc”. A feltételezések
különbözőek, még ha az időtartam ugyanaz is, de az ember
fejében csak a felvetés jelenik meg, hogy van múlt, jelen és
jövő, mivel ezek a fogalmak sorrendjükben esedékesek
mindennapjainkban, az a töredezett felfogás, amely a
hétköznapi embernek idővel lesz. Most pedig képzeld el, hogy
ez a természeti energetikai forma, amit időnek hívsz-
metafórikusan szólva mint egy film vagy fotósorozat
folytatódik újra és újra és soha nem ér véget.

74
Cezar ezután felvázolt nekem egy egyszerű rajzot egy papírra,
azért, hogy mégjobban megértsem a magyaráztokat amelyeket
ad. Türelmetlenül vártam, hogy megtudjak néhány valóságot az
életünkből, amelyekről eddig nem is tudtam, hogy léteznek.
Cezar többször észre vette ezt a fajta érdeklődést a részemről,
és elfogadta, hogy hallgatólagosan egy igazi mestérkent
vezessen, az igazi tudást rejtő árnyakon keresztül.
- Az idő tengelye folytatólagos, de az emberek darabokra
szakítva érzékelik ezt, számszerűsítve a múltat és jövőt és
ebben a hagyományos felfogásban, a jelen relatív, mivel a
jelenben lévő pillanat múltá válik pár percen belül:
sorrendben követi ezt az új jelen, mivel egy pillanattal
később már beköszönt a jövő. Folytatva az idő olyan mint
egy végtelen „idősáv”. Az emberek ebben az idősávban
élnek épp ezért tudnak azonosulni sokszor a részleges
aspektusaikkal, vagyis: már nem rendelkeznek e időbeli
sáv folyamatos felfogásával, hanem észreveszik az időbeli
jelenségek töredékeit, melyek a múlt és a jövő, mivel a
tudatuk is lekorlátozódik a tudás töredékére. Feltélezzük,
hogy ez az ismeret idővel bővül, alkot egy óriási szférát és
magába foglalja a tudási és felfogási szintet az egész
világon. Ez elég ahhoz, hogy átlépjük az időkorlátot,
amelyet akkor úgy fogsz fel mintha egységes és örök jelen
75
lenne. A múlt és jelen elvesztik a relatív jelentésüket.
Akkor amikor valaki ezt a tudossági szintet megtapasztalja
egyfajta független megfigyelővé válik aki e „megtekintés”
igen széles körével rendelkezik. Analógiailag
megfogalmazva, úgy képzeld mintha egy turista lennél egy
idegen városban amelynek régi megőrzött hagyománai
vannak: először kimész az utcára sétálni, és meglátogatod
az érdekes helyeit egyenként mivel egyszerre nem tudod az
összeset megnézni: az épületeit, az embereket, az autókat, a
fákat amelyek lekötik a figyelmedet. Mindjárt ahogyan
függőlegesen felemelkedsz a levegőbe, a nagy
magasságba, például egy léghajó belsejében, lehetőséged
van megnézni az egész várost egyetlen pillantással.
Akármelyik hely legyen is az amit látni szeretnél hozzá
tudsz férni azonnal, mert a város egész élete és nyüzsgése
és különböző lakói megjelennek egyszerre előtted.
Remélem, hogy ezzel az analógiai példával sikerült
megértetnem veled az idő problémáit.

76
Az időben való utazás nem mutat mást mint a tudat bővítését
amelynek akkor hozzáférése van az idő energiájának
valóságához. Ez egy nagyon nehéz dolog és kevés ember jut el
ahhoz, hogy ezt uralja és megfelelően kontrollálja. Vannak
azonban közép utak is: ezek között az utak között volt Octavian
is. Sajnos 1984-ben egy másik helyre vitték el és azóta soha
nem láttam őt.
Nos tehát lényegében megértettem a magyarázatait, azonban
mégis volt néhány tisztázatlan dolog. Például nem volt
egyértelmű számomra, hogy hogyan lehet kiterjeszteni a
tudatosságot és azt sem, hogy hogyan lehet véghezvinni az
akaratunkban egy bizonyos töredék észlelését. Mindjárt, ahogy
a fejemben végig futottak ezek a gondolatok és rákészültem,

77
hogy megkérdezzem erről Cezart, ő már spontán módon
válaszolt:
- Ahhoz, hogy a tudat szintjén egy valódi mozgást el
lehessen érni, szükséges az érzekelés és a tudás nagyfokú
finomítása. Miután a „cél” temporálisan rögzül mentális
szinten, a mentális energia is arra a területre fókuszál és ez
meghatározza a rezonanciai folyamat elindítását, amelyen
keresztül eljutsz ahhoz, hogy hatékonyan éld meg ezt az
időszakot és tökelétesen azonosulni tudj a hangulatoddal,
érzéseiddel és jellemzőiddel azokból az időkből, csak úgy
mint egy film nézője, aki bizonyos módon „belelép” annak
valóságába. Más szóval látsz, hallasz , észlelsz,
megkóstolsz és érintesz, csak úgy mint ahogyan azt a
mindennapokban is tesszük a saját „időszeletünkben”,
csakhogy az érzelmek egyfajta megérzést fejeznek ki,
amelyekn ott és akkor sajátosak, mert ezután már
megtörténté nyilvánulnak. Ez azonban azt bizonyítja, hogy
az időutazás élménye igaz és nem csak a túlcsorduló
szellemi képzelet illúzórikus eseményét öltötte magára.
Természtesen van lehetőség arra, hogy a fizikai testünkkel
időben mozogjunk de annak a módja, hogy ezt egyénileg
megtudjuk tenni komplexebb magyarázatot igényel:

78
ezenkivül az ilyen lépéshez tett motivációnak nagyon
erősnek kell lennie mert akkor az interferencia is erős lesz.
Egyenlőre elégedett voltam ezekkel az információkkal és
magyarázatokkal de legbelül mélyen azt akartam, hogy
egyszer én is megtapasztalhassam ezeket a lenyügöző
valóságokat.
Abban az időszakban amit Cezar a B bázisban töltött
figyelemre méltó lépéseket tett, annak érdekében, hogy
kibontakoztathassa képességeit és finom cselekvéseit.
Néhány rendkivüli spirituális élménye ismert volt Doktor
Xien által is, aki ez idő alatt nagy hozzáértéssel és
figyelemmel vezette Cezart, ahol nehézségekbe ütközött.
Doktor Xien aztán egyszer rejtélyes módon eltűnt az
aszisztensével együtt, nem sokkal az 1989-es forradalom
után, de senki nem tudta, hogy ez miért történhetett.
Általános nézőpontból tekintve ő volt az aki hosszú
együttműködési szerződést kötött az intézettel, de szinte
biztos vagyok benne, hogy Cezar tudta a valódi okát az
eltűnésének, de néhány ok miatt nem kívánt adni erről több
információt adni számomra.
Cezar és a létesítmény többi lakója között nagyon kevés
kapcsolat volt, amelyek kizárólag konjukturálisak voltak, mivel
ebben az értelemben nagyon szigorú szabályok voltak.
79
Mellesleg 1986-ig ő volt az egyetlen aki azon a helyen maradt,
anélkül, hogy elvitték volna máshová. Még azok sem maradtak
akikkel néha találkozott mert 1980-ban elvitték őket is és még
az ő távozása messze volt attól. Ez idő alatt a többiek el voltak
küldve más helyekre, de az az ok amiért elküldték őket
tisztázatlan maradt. Az elküldtek helyébe mindig másokat
hoztak, akikről azonban Cezarnak nem volt lehetősége
megtudni többet, mert azokat is nagyon hamar elvitték
máshová.
Az 1986-os év egy „fordulópont” volt Cezar életében, mivel
gazdagodott egy újabb lenyügöző spirituális élménnyel. Az
akkori időszak eseményei azonban szorosan összefüggtek az
osztályvezető jelenlétével és tetteivel, aki ugye Obadea ezredes
volt. Ő nagyon felnézett Cezarra és nem kevés alkalommal
beszéltek az intézet tevékenységeinek szempontjairól. Habár
Cezar már kamaszkorában járt, ez azonban mégsem felelt meg
a személyiség és érettség számos mintáinak, melyek ehhez a
korhoz kapcsolódtak. Az életének és tapasztalatainak a B
bázisban más mércéje volt, sokkal nagyobb mint a külső
társadalomban: a hely olyan volt mintha elszakadt volna a
párhuzamos világtól, amelyben a fizika törvényei már nem
tartják tiszteletben az egyhangúlag ismert normákat. Az igaz,
hogy a DZ parancsnokaként Obadea ezredes elsősorban
80
katonai, biztonsági, adminisztratív és politikai kérdésekre
kellett összpontossítson, amelyek az általa vezetett intézmény
szervezéséről szóltak, azonban ő ugyanakkor pontosan ismerte
az összes „alany” rejtett doszárját is részben és nagy
figyelemmel követte azok tevékenységeit és eredményeit.
Obadea volt az egyike azoknak az embereknek, akik
kivételesen nyitott elmével és erkölcsi magatartással
rendelkeztek. Ugyanakkor nagyon ügyes volt a politikai
játszmákban is, amelyek még bizonyos erővel és érdekekkel
szembesültek, és a későbbi események bebizonyították, hogy
az ezredes tervei és ötletei alkalmazhatónak is hasznosnak
bizonyulnak. Na de ne szaladjunk ennyire előre!
1986-ban Obadea parázsló érdekkonfliktusba került az
Állambiztonság vezetőjével, aki nem értett egyet az intézet
„függetlenségével”. Több olyan ellenőrzést is végzett az
intézetben, amelyek nem voltak indokoltak, de lehetővé tették,
hogy fokozatosan rontson Obadea pozicíóján Ceasescu előtt, a
jelentéseken keresztül egy kedvezőtlen záró megjegyzéssel,
amelyet átadott a diktátornak. Az volt a terve, hogy leváltsa
Obadeat a poziciójáról és, hogy az intézetet a biztonság
általános strukturájához igazítani, ami lehetővé tette volna
számára a döntéshozatalt az intézet szintjén. A biztonsági
főnök terve azonban kezdetleges és lojalitástól mentes volt:
81
még a gyanújáról ismert Ceasescu sem tulajdonított neki túl
nagy figyelmet, de a feszültségek azonban továbbra is
fennálltak. Éppen ezért Obadea rá volt utalva, hogy óvatosan
és a törvények betartása nélkül cselekedjen, hogy becsapja
felettese éberségét, aki a biztonsági főnök volt.
Abban az évben az ezredes, azt a meglepő döntést hozta, hogy
Cezar látogassa meg a családját, azzal az indokkal, hogy egy
úgynevezett „érzelmi instabilitásba” került amit feltétlenül
otthon tudnak majd enyhíteni.
- Valójában- mesélte Cezar mosolyogva, Obadea szándéka
teljesen más volt. A látogatás amit a szüleimnél kellett
volna tennem, csak egy védőpajzs, egy elterelés volt, hogy
ezáltal elrejtsen az érdekeltség elől egy sokkal fontosabb
intézkedést, ami engem illet jól ismertem a családom
helyzetét, még ha látszólag fizikailag el is voltam zárva
tőle. Például azt is tudtam, hogy édesapám két évvel ezelőtt
meghalt egy szerencsétlen autóbalesetben és azt is, hogy
édeasanyám nagyon nehezen viselte az elvesztését. Most
fel tehetnéd a kérdést, hogy mindezt honnan tudhattam
anélkül, hogy elhagytam volna a bázist és anélkül, hogy
valaki értesített volna engem az esetről, így elmondom: nos
tehát csak a fizikai testem volt jelen az ő

82
tevékenységükben, de a gondolataim szabadsága és a
másik „finom” testemben lévő cselekvés nagyon nagy volt.
Az elhangzottak hallatán történő meglepettségemet és
bizalmatlanságomat látva, Cezar türelmesen és jószándákkal
folytatta a magyaráztot:
- A kétségeid néhány alapvető valóság ismerete hiányában
vannak. Ez olyan mintha lenne egy ruhád tele pénzzel,
amelyet a bélésedben dugdosol és amelyről nem tudsz
azonban semmit: te továbbra is viseled azt a ruhát, de
mégis mindennap sarokról sarokra keresed a betevőd. Azt
hiszem megértetted, hogy nem vagyunk annyira messze
ettől a fizikai testtől. A gyakorlati tapasztalat ezt mélyen
alá fogja támasztani számodra minden kétség nélkül.
Akkor más testtel fedezheted ezt fel, amely sokkal
„rugalmasabb” és „könnyedebb”, hogyha kifejezhetem
magam másképp, akkor ez rendelkezésedre áll, hogy
megtudj minden más egyéb titkot és rejtélyt.
Természetesen ez a test sokkal finomabb, mint a fizikai
test, mivel bizonyos törvények és korlátok szerint
működik, mivel a létünknek vannak folyamatai, melyek
még rafináltabbak ennél is de összevetve a fizikai testtel ez
egy felsőbb dimenzióban van, amelyet az okkultisták és a
beavatottak „asztrálisnak” neveznek.
83
A saját testképed tudatos képességének elsajátítása érdekében,
ahogyan a fizikai testedé is, néhány ember számára viszonylag
egyszerű folyamat de bizonyos fokú megtisztulást és a
tudatosság eme szintre való felemelését jelenti. Nagyon sok
emberi lény létezik aki már élt meg hasonló élményt, amelyet a
speciális művekben „ tudatos asztrális megduplázódásnak”,
illetve „testen kivüli tapasztalatnak” neveznek. Egy ilyen
élménykor egy nagyon erős hatásra véletlenül előfordulhat
például álomalvás közben ami hosszabb-rövidebb ideig tart,
tudatosítod, hogy álmodsz: vagy bármilyen kívánságot amit
akármelyik pillanatban szeretnél megkapni, amit ugyanakkor
nagyon nehéz megkapni. Néhány ember aki elért arra a magas
szintre, hogy kibontakoztassa pszichikai képességeit és a
spiritualitásuk tökéletesen tisztában van az asztrális testük
cselekedeteivel, még akkor is ha a fizikai testben szokásosan
élnek és cselekednek, de azonban ez egy nagyon magas szintet
jelent az egyéni tudat emelkedett fejlődésében, ezért erről most
nem fogunk beszélni. Általánosságban, akik megélik ezt az
asztrális duplázódást szeretnének több információt vagy, hogy
legyen hozzáférésük vagy speciális körülményük, kicsinyes
vagy egoista érdeküknek köszönhetően, melyet követnek. A
módszer arra volt és arra van használva, hogy bizonyos katonai
érdekeknek eleget tegyen a világ nagyhatalmai által végzett
84
gazdasági vagy politikai kémkedés tekintetében. Azonban akik
ezt a pszichikai erőt alkalmazzák egoista módon, azoknak
ismétlődő kudarcokkal, csalódásokkal és stagnálással kell
szembenézniük a gondolkodás alacsonyabb szintjén, mert nem
ismernek vagy figyelmen kivül hagynak bizonyos törvényeket,
amelyek leírják a cselekvés és annak kimentele közti harmóniát
és viszonyt. Analógiai tekintetben olyan mint egy cső melyen
keresztül a víz szabadon és akadálytalanul áramlik, ami aztán
valami oknál fogva fokozatosan eltömődik egyéb
szennyedőzések miatt, végül amíg teljesen el nem záródik:
éppen ezért eleinte sokan megörültek, hogy különböző
pszichikai erőket szereztek, vagy már eleve azzal
rendelkeznek, idővel rájöttek, hogy ezek fokozatosan
csökkennek vagy némelyiküknél el is tűnnek.
Ennek fontosságát különösen meg kell értsd, ahhoz, hogy
rájöjj, hogy milyen nagy felelősség szükséges ezekhez a
cselekvésekhez. Csak hogy tudd, hogy nagy többségük
különösen tudatlanságból és kényelemből inkább olyan
dolgokat vagy tetteket tagadnak meg , amelyekhez az
érzékszerveik vagy közvetlen tapasztalataik révén nincs
közvetlen hozzáférésük. Kevesen vannak akik az elért bizonyos
fokú emelés miatt sejtik, hogy a cselekvési szabadság amelyet
akkor élveznek, mint például a tudatos asztrális kettősítés
85
révén, hogy egy olyan valóság, amelyet konstruktívan kell
használniuk és nem önzően. Aztán észre lehet venni és
felismerni a mindennapi élet viszonylag gyakori vonatkozásait
is, de ugyannakor ezáltal lehetséges megtudni és megismerni
olyan titkokat, amelyeket mások meg szeretnének tudni de
sosem lesz rá lehetőségük.
Tehát az asztrális síkban csak úgy mint a fizikaiban léteznek
bizonyos „akadályok”, amelyek megakadályozzák a
hozzáférést néhány hellyel vagy üggyel kapcsolatos
információhoz, de mégis az a cselekvési szabadság és az
elmozdulás összehasonlíthatatlan a fizikai síkéval. Az asztrális
síkban lévő akadályoknak az a szerepük, hogy kiválasszák
azokat akik meg akarnak ismérni rejtélyeket mindkettő
jellemző rezgésfrekvenciája szerint és azt a szándékot, melyet e
cselekvés szerint követnek. Az asztrális síkban a mozgás
teljesen más elvek szerint történik, mint a fizikai világéban, itt
tetszés szerint történik bizonyos sebességel- általában nagyon
nagy sebességről legyen szó a bolygó bármely szegletében: a
víz alatt, a föld alatt, vagy a földfelszínén vagy a levegőben.
Különlegesebbek a mozgások a világűrben, más bolygókon
vagy égitesteken, amikor az első fázisban lévő tapasztalatokat a
Naprendszerünkre kell korláztozni. Csak később, fokoztosan
néhány dolog helyes megértése az univerzum titokzatos
86
vonatkozásai és törvényei, vagyis az elmozdulások
kiterjeszthetők erre a galaktikus szintre, így fedezzük fel
galaxisunk egyes területeit.
Ami az egyéni tudatunk intergalatikus vetületeit illeti, azok
más testekkel készülnek, sokkal finomabbak mint az asztrális
de ezzel a témával itt és most nem foglalkozunk- tette hozzá
Cezar.
Amit elsősorban megszerettem volna értetni veled, az az, hogy
a fizikai sík egyátalán nem befolyásolja az asztráltest
mozgását, ehelyett ezt a mozgást bizonyos finom erők és
entitások akadályozzák, amelyek bizonyos „kulcspontokban”
vagy „kulcsfontosságú területeken” vannak jelen, mind az
asztrális mind a fizikai síkon, ahol az infomációhoz való
hozzáférés blokkolva van. Például ilyenfajta korlátozásokkal
találkozhatunk bizonyos kincsek vagy különleges és titkos
természetű raktárak védelmében, bizonyos kapuknál,
galériáknál, vagy a bolygó más részeire vagy más világokhoz
való gyors hozzáférés esetén. Néha az asztrális „akadályok”
lekorlátozzák az elülső hozzáférést bizonyos okkult
beavatkozásokhoz vagy rejtélyekhez, amelyeket speciálisan
megidézett védő szervezetek védenek.
Nem szeretném, hogy ezalatt azt értsd, hogy ezek a
korlátozások megváltoztathatlanok, de különösen aggasztják
87
őket az alulfejletlenek, akik még nem állnak készen bizonyos
rejtélyek megfejtésére, anélkül, hogy személyes és önző
felhasználásukra használnák ezeket. Még sokat lehetne beszélni
a tudatos asztrális kettőzés hatalmának elsajátításának
gyakorlati módjairól, valamint egyéb részletekről, amelyek
valójában a kettőzés gyakorlati tapasztalataihoz kapcsolódnak,
de eljön majd az az idő amikor még lesz alkalmunk beszélgetni
mindezen szempontokról.
Most pedig visszatérve elmondom, hogy Obadea ezredes
eredeti szándéka nem az volt, hogy elküldjön a családomhoz-
hogy meglátogassam anyukámat, természetesen különleges
őrséggel kísérve, hanem, hogy tegyen egy titkos látogatást a
Cernica-i kolostorban, amely Bukarest mellett található. Azt
hiszem megérted azt a tényt, miszerint abban az időben a
politikai vagy katonai tisztviselőknek az ország vezetéséből az
istentiszteleti helyre történő mozgása nagyon veszélyes volt. A
kommunista rezsim tanítása szerint ateista viszont a megfelelő
büntetések fenyegetésével a kezdektől fogva megszüntette ezt a
megközelítést. Nem tudtam semmit mozgalmunk célpontjáról,
egészen addig amíg nem értünk a templom kapujához. Obadea
ezredes kíséretében voltam, és az utazást az éjszaka közepén
tettük meg, a bázistól- Bukarestig helikopterrel és onnan
egészen Cernica-ig egy terepjáró autóval mentünk. Az úton
88
Obadea ezredes elmondta, hogy szeretné, ha találkoznék és
beszélgetnék egy egyházi arccal, egy rendkivüli pappal, akiről
elmondta, hogy egy igazi szent az életben, akinek nagy ereje és
isteni tehetsége van.
A kolostor udvarán nagyon sok autót láttam, amelyek azoké az
embereké voltak, akik az ország összes szeglétéről jöttek
meglátogatni a kolostort, vagy, hogy hittel imádkozzanak.
Tulajdonképpen Obadea elmagyarázta nekem, hogy szinte
mindenki aki az úton várakozott, azért volt ott, hogy tudjon
beszélni ezzel a szerzetessel, akit Arsenie Boca-nak hívtak. Az
ezredes pár nappal ezelőtt már lebeszélte vele a találkozót.
Mialatt sétáltunk a kolostor udvarán és az aszkéta cellájához
vezető úthoz közeledtünk, két civilruhás őrt láttunk a cellaajtó
két oldalán. Ezeknek az volt a feladatuk, hogy biztosítsák a
terepet, ami azt jelentette, hogy minket ne zavarjanak a
beszélgetés lefolyása alatt. Bár a hajnal még nem volt eljőve, és
odakint nagyon hideg volt néhány szerzetes mozgott az
udvaron, gyorsan és hang nélkül, valószínűleg a reggeli imájuk
megtételéhez sietve.
Mielőtt beléptünk volna a cellába, Obadea ezt mondta:
- Az egyetlen dolog, amit kérek tőled az az, hogy nagyon
nyitottan beszélj Arsenic atyával. Csak mi ketten leszünk a

89
szobában és az atya éppen ezért ennek a beszélgetésnek
titokban kell maradnia! Sok ellenségünk van!
Hallgatólagosan beleegyeztem. Az ezredes egy intelligens és
okos ember volt, aki tudta, hogyan kell besurrani a „Ceausescu
által elrendelt” kommunista rendszer kanyarulatai közé és aki
sejtette, hogy a diktátor napjai meg vannak számlálva. 1986-
ban jártunk, ebben az időszakban az ezredes feladata abból állt,
hogy kifogástalan tevékenységek benyomását keltve, ezzel
párhuzamosan előkészítve a talajt az „új szakasz” számára. Hét
évet bírt ki az intézet vezetésében, amely nagyon ritka esetnek
számított azokban az időkben, és nem akart ejteni egyetlen egy
hibát sem pont akkor amikor az egész ország számára új
kezdetet fog tudni teremteni. Minden mozzanat ebbe az irányba
ki kellett legyen tervelve percnyi pontossággal és nagy
figyelemmel kellett történjen a lebonyolítása. A változás
amelyre szinte az egész világ törekedett,- (a nép, a hadsereg és
a politikai vezetők), a küszöbön volt, ezért a lehető legnagyobb
biztonságban kellett lezajlonia az esetleges hibák felmerülése
érdekében. A cselekvések csoportosítása veszélyesnek
bizonyult, a másokba vetett bizalom szinte lehetetlen volt, így
Obadeanak meglehetősen keskeny cselekvési folyosója marad
a DZ tevékenységének sajátosságai közül, amelynek ő volt a

90
vezetője. Ha intelligens módon használták volna, ez a
cselekvés továbbra is hatékony lett volna.
Az ezredesnek nem voltak politikai törekvései és nem akart
belefólyni az üzleti életbe sem, habár nagyon érdekelte az
átmenet az intézeten belül elért legjobb feltételek fenntartása és
fejlesztése érdekében. Különleges gyakorlati elképzelése volt a
környező eseményekről és mély tiszteletet és nagy bizalmat
adott az okkult jelenségeknek és beavatási szempontoknak,
mellyel célja az volt, hogy a fizikai élet elemeit és
konjunktúráit, valamint a finom cselekvési módszereket is jól
és hasznosan kombinálja. Obadea ezredes minden lépést előre
kitervelt előzetesen, mielőtt ez végzetesnek bizonyulna. Az ő
helyzetében és poziciójában, nem azt általa betöltött pozició
volt a nagy veszteség számára, hanem a saját élete. Még akkor
is ha a Ceusescuval való kapcsolata igen jó volt, nem véthetett
egy hibát sem, mivel tudta, hogy a diktátor egy pillantig sem
habozna kivégzésében, ha a szándékai nyilvánosságra
kerülnek. „ A farkasok mindig falkában járnak”- mondogatta
nekem mindig.
Obadea terve egyszerű volt: ha esetleg közbeszólna néhány
meglepett „hang” vagy kérdés merülne fel a Cernica-i
látogatással kapcsolatban, akkor azzal indokolná, hogy minden
az intézetben zajló sajátos tevékenységek keretein belül történt,
91
hogy fejlesszék ezt és elindítsanak néhány új kísértletet vele
kapcsolatban. Ha minden a tervek szerint haladt volna, akkor
az Arsenie Bocaval folytatott beszélgetésünk rejtélye csak
három ember számára lett volna ismert. A szerzetes azonban
három évre rá 1989-ben meghalt, nem sokkal a forradalom
után: ezért még mindig én voltam az aki képviselte a külvilág
viszonylag blokkolt forrását. Természesetesen egy nyomozás
keretén belül a dolgok egyáltalán nem lettek volna egyszerűek
de az ezredes számára ez a lehetőség tűnt a legegyszerűbbnek.
- Azt is szeretném ha megértenéd, hogy Obadea számára el
kellett telnie szinte hat évnek, ahhoz, hogy megbízzon
bennem.
Teljesen biztos vagyok benne, hogy tanulmányozta az
aktáimat, melyet Doktor Xien állított össze és diszkréten
figyelt engem különböző helyzetekben és közvetve bizonyos
teszteknek vetett alá. Ez megmagyarázza azt a tényt is, hogy
soha nem voltam elküldve máshová a B bázistól, ahogyan az a
többi társammal történt akik ott azokon a helyeken
elpusztultak. Cernicaban spontán tudatosult bennem, hogy
Obadea arra törekszik, hogy titokban előkészítsen engem a
jövőbeli terveihez. Ezt a kezdeményézést elősegítette, hogy
szimpatizáltam az ezredessel és ismertem a természetét:

92
legbelül őszinte és ugyanakkor jó háttérel rendelkező személy
volt.
Mindazt amit Cezar ezekről mesélt nekem váratlan gyanút
keltett bennem. Hallottam én is ezelőtt a nagy szent Artenie
Boca atyáról, Erdélyből és a Szombati Kolostorról és azt is
tudtam, hogy ő nagyon menekült a kommunista rezsimtől is.
Isteni kegyelmének és hatalmának híre már rég keringett az
országban, de elfolytották ezeket a tipikus kommunista
ideológiák és törekvések. Annak megakadályozása érdekében,
hogy az emberek ne jöjjenek áldásra a szerzeteshez, a
hatóságok gyakran kitelepítették őt más különböző
kolostorokba, vagy itt őrizték nem engedve, hogy beszéljen egy
emberrel sem. Néha nagyon ritkán Boca atya a Cernicai
kolostorba is visszatért. Volt néhány olyan pletyka, hogy a
szerzetes alkalmi jelenléte e szent helyen az akkori politikai
személyiségeknek volt köszönthető, még az ország vezetésének
részéről is, hogy meglátogatssák és személyesen
beszélhessenek vele, anélkül, hogy a nyilvánosságra hozzák
ennek kockázatát. Még akkor is ha nem a politikus személyek
vitték volna el Cernicaba, Bukarest mellé, azonban az a tény
mégis ismert volt, hogy éveken keresztül jártak oda és titkos
beszélgetéseket folyattak az atyával.

93
Cezar és Obadea ezeredes hozzálátogatásának esete egy kicsit
különbözött ettől: nem Cezar volt az aki annyira szeretett volna
találkozni Boca atyával, és nem is szeretett volna tőle semmit
különlegeset megtudni. Ő már megélt jó néhány rendkivüli
spirituális élményt, amit az aszkéta azonnal megérzett, amikor
meglátta, a találkozás minden bizonnyal a legfurcsább és
legrejtélyesebb volt mint amit Cezar valaha elképzelt.
Cezar folytatta a mesélést:
- Valójában aznap Cernicában, nagyon furcsa fényben
jelentek meg a dolgok. Senki nem tudta, hogy mi
következik, hogy ki jön ide vagy, hogy mi fog történni
ezután. Ez a viszonylagos izgatottság viszont csak kinnt
létezett a hivők között, akik arra vágytak, hogy
beléphessenek a kolostorba és ezeket a feltételeséseket és
pletykákat megszüntessék magukban. Később aztán
megtudtam, hogy ez azért volt, mert sok hívő azt hitte,
hogy Artenie atyát letartóztatják és elviszik innen. Az
emberek tömegének pszichéje nagyon instabil és havi
rendszereséggel nagy befogadóképességre tesznek szert
ezáltal. Néhány ember és okkult szervezet pontosan ismeri
azokat a módszereket, eljárásokat amelyekkel
befolyásolhatja az emberek nagy részének gondolatait és
tendenciáit. Valójában az emberi tömegek relatív
94
öntudatlanságának ezen jellegzetessén alapulnak a pletykák
és a manipuláció elméletei. Ha ezen kivül a technológiai
befolyás és a manipuláció támogatja őket- például az
energiahullámok kibocsájtásával egy bizonyos
gyakorisággal, akkor a hatások szinte garantáltak. Nem
akarom azonban, hogy ez által azt értsd, hogy a
sponteneitás hiányzik az emberek életéből, de a probléma
viszont ennél bonyolultabb, mivel azok a manipulációs
módszerek melyeket a fizikai síkon belül használnak
ellensúlyozhatók és kiküszöbölhetők bizonyos tiszta
spirituális cselekvésekkel, különösen akkor amikor azt a
lehető legtöbb ember egyhangúan hajtja végre.
Ha a gonosz manipuláció esetén az emberek kissé robotossá és
mechinikussá vállnak, akkor az általuk végrehajtott
cselekvések során elméjük gyakorlatilag elfeketedik és szinte
tehetetlen, valamint a pozitív manipulálás esetén a mélyen
előnyös cselekedetek az elme megvilágosodik és átjut a
spiritualitásba különféle beavatási módszerekkel, melyeket az
egyéni csodalátos horizont szabadsága és nyitottsága hordoz
magában. Aztán az emberek kezdik igazán megérteni a szabad
akarat alapvető fontosságát: pontosan ezt nevezik az okkult
gonosz csapatok harcának, amely magába foglalja az ember
szabad akaratának minden lehetséges eszközzel való
95
elnyomását , a közvetlen választási lehetőségeit, valamint
önmaga mélyreható megismerésének és az egzistenciális
igazságának képességét.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy legalább részben elemezd a világ
jelenlegi társadalmi információs rendszerét, vezetését és
adminisztrációját, akkor látni fogod, hogy ezekben az
irányokban minden létezik az elfojtás és a bezárás érdekében,
amely lekorlátozza az egyént és annak fejlődését, nyitottságát
és szabad tudását, amint azt perverz módon állítják különböző
hamis szlogenekkel. Most nem áll szándékomban ezt a témát
feszegetni, amitől végül is az emberiség jövője függ, de majd
később más részletekről is szolgálok, amelyek sokkal
mélyebben érintik a világuralom összetett rendszerét.
Pillanatnyilag elég, ha annyit mondok, hogy a „mikroba”,
amely az ember életében nagy végzetés „betegséget” okoz, az a
bizonyos tudatlanság, amelyet bizonyos okkult csoportok
felforgatva tartanak fenn, valamint az egyéni akarat hiánya e
„betegség” leküzdésére.
Most pedig visszatérek az Artenie Boca atyával való
találkozásomra: Cezar a beszámolájára összpontosítva
megváltoztatta a széken lévő pozocióját és folytatta:
- Zárójelben elmondtam már ugye, hogy az emberek kezdtek
már tévhiteket terjeszteni. De az igazság sokkal egyszerűbb
96
volt ennél. Nem tudom átadni szóról szóra a beszélgetést,
de annyit mondhatok, hogy valójában több mint három
órán át tartott.
Az ezredes megtudva létéről néhány jövőbeli dolgot,
felhagyott a merevség és a rugalmatlanság álarcával,
amelyet a szakmai deformálódás közben szerzett. De
elárulhatom, hogy Arsenie Boca atya azon bölcs emberek
közé tartozott, akiknek bár fizikai testük van a Földön, de
lelkük már a mennyben van. Ez az ember akkor abban a pár
órában nagyon mély nyomot hagyott bennem. Minden erő
és hatalom amit másokban láttam még egy fikarcnyit sem
ért azzal szemben, ami ott az atya lényéből fakadt. Az ő
szentsége és ereje, hogy behatolt az ember lelkébe és
elméjébe, rendkivüli volt és ezek nem csak olyankor
jelentkeznek, amikor a jelentében voltam, hanem úgy
képzeld, hogy az egész lényemben óriási örömöt és törkvést
váltott ki, amelyek azt késztetést adták számomra, hogy
teljes mértékben felfedezzem ennek az embernek a tudását.
Ez egy olyan kifejezhetetlen érzés volt, amit elmondani nem
tudok, mivel ezáltal közvetlen kapcsolatba éreztem magam
lényem lelki forrásával, amely örök, tiszta és
elpusztíthatatlan.

97
Átvitt értelemben ha a létünkben lévő titkos forráshoz
vezető utat, kút ásásással próbálod megtalálni, akkor
tudhatod, hogy az a hideg, tiszta és csodalátos víz, melyet el
fogsz érni, az a élet vize, melyet az örökkévalóságban fogsz
inni. Arsenie Bocanak rendkivüli hatása volt arra, hogy
spontán érzékelje a víz jelenlétét, a lénye mélyéről, jóval
azelőtt, hogy elérné azt. Bennem akkor a felemelő szeretet
és odaadás érzése kavargott és talán ez volt a legbiztosabb
próbája a szellemi szint hitelességének és annak az isteni
kegyelemnek, melyet a szerzetes elért. Annak a ténynek
köszönhetően, hogy magam is képes voltam széles körben
érezni és megismerni azokat az embereket akikkel szemben
állok, meglehetősen egyszerű volt felismernem Boca atya
által megnyilvánuló rendkivüli pszichikai sugárzás finom
árnyalatait. A tudása pillantnyi de olyan mély volt, hogy
gyakran a mellette állóban igazi katarktikus érzéseket
idézett elő, de még ezek az érzelmek is megjelentek az
egyes lehetőségnek és törekvéseknek megfeleően.
Az érzés, amit ott tapasztaltam, miután belépett a cellájába,
a tudás mélységes mélységének érzése volt, amely nem
szakadt el a tiszta szeretettől.
Nem kívánok azonban a metafizikai megfigyelések elvont
területére lépni; nem hiszem, hogy ebben a szakaszban sokat
98
segítene neked, és azt sem tudom, hogy megértenéd -e őket
teljesen. Általában az ő idejük akkor jön, miután néhány
fontos lépést megtettek már ebbe az irányban. A legtöbb
ember azonban berögzül a napi rutinjába és a társadalmi
tevékenységekben való részvételében, így az ilyen
elképzelések - mint például a tudás és a szeretet
kapcsolatának elképzelései - egyenesen aberráltnak és
őrültnek tűnnek. A legjobb esetben a végén néhány
megjegyzéssel illesd a körülötted lévők egyes
kommentárjait és megfigyeléseit amelyek úgynevezett
"felsőbbrendű" pozícióból származnak, hogy megértsék,
hogy tévednek, hivatkozz az előző példára, hogy észre
vegyék ezt.
Erre Arsenie atya volt az élő példája annak, aki valóban a
legtisztább boldogságban élt. Az egyéni megértés és
befogadóképesség mértéke szerint a körülötte lévők maguk
is érezhettek néhány morzsát ebből a boldogságból, tehát
összegezve: mivel egy hangvilla magától rezeg, amikor a
zongora mellett teszi a hangvillára jellemző hangzást, vagyis
a finom jótékony hatás, a türelem és az együttérzés még a
legsötétebb lelkeket is átalakíthatja.
Ami Obadea ezredest illeti, szinte kezdettől fogva
megoldotta az elismerést az atya titokzatos, finom
99
befolyása alól Arsenie Boca végtelen kedvességgel
tanácsolta neki, hogyan ezután kerülje el az azt követő
zűrzavaros időket. Ami engem illet, miután beléptem a kis
szobába, észrevettem, hogy jóval azután az atya nem is
nézett rám, mintha ott sem lennék. Körülbelül másfél
órával később, mialatt az ezredes csodálkozva hallgatta a
szent szavait, felém fordult és azt mondta, hogy az én
esetemben nem szükséges, hogy bármit is mondjon nekem,
mert már megtaláltam a utat a fény felé és segíteni fog,
hogy továbbra is habozás nélkül kövessem azt.
Ezt követően részlegesen rámutatott arra, hogy Obadeanak
és nekem együtt kell dolgoznunk a nagyon fontos jövőbeli
cselekvések sikeréért, azáltal, hogy felfedünk bizonyos
bizonyítékokat, amelyek az egész világot kísérteni fogják, és
amelyeket majdnem húsz év múlva fedeznek fel majd. Bár
abban az időben mély belső felszívódási állapotban voltam,
amikor az atya ezt megjósolta, és erős borzongás rázta meg
az egész testemet, ami a fejemben nagyon összetett
megérzések és összefüggések sorozatát jelentette.
Itt Caesar egy pillanatra megállt, elgondolkodva. Én kicsit
izgatott és feszült lettem emiatt és megkérdeztem:
- Ez azt jelenti, hogy Arsenie atya is rólam beszélt, vagyis
arról, hogy te
100
találkozni fogsz velem, hogy mindezt elmond nekem, és
javaslatot tegyél nekem egy könyv kiadására ezekkel az
eseményekkel? - kérdeztem Cezartól.
Kissé elmosolyodott, de továbbra is összpontosított.

- Azt mondta nekünk, hogy először megtaláljuk a


megfelelő módszereket a magok elültetésére, és majd ennek
a népnek a lelki átalakulásának virágait növeszteni és
fejleszteni fogjuk. Igen, azt kijelentette ,hogy olyan
információkat tesznek közzé, amelyek fontos szerepet
játszanak ebben a folyamatban, de a kérdéseket
másodlagosak ennek a ténynek a felismerésében, ideértve a
te választásodat és a többi elemet, kapcsolódnak a
tervezéshez, melyet magam csináltam és ahogyan ennek
módját kigondoltam.
- Mondott valamit a nagy felfedezésemről és igen honnan
tudta?- ragaszkodva tettem fel a kérdést.
- Nem, ezzel kapcsolatban nem részletezett semmit; azt
mondta, hogy hazánkban biztosan meg fog történni valami
megismételhetetlen, és olyan hatása lesz, hogy jobb ha nem
tudunk meg további részleteket De többször ismételgette,
hogy heves csata lesz, de azt nem tudom, hogy ezzel
kapcsolatosan mire gondolt.
101
Kicsit előre elmondhatom, hogy Arsenie Boca atya jóslata
nagy pontossággal valóra vált. Amint azt az alábbiakban látni
fogjuk, e csodálatos felfedezés 2003 -ban történt, tizenhét évvel
az emlékezetes találkozó után a Cernica kolostorban.
Hatékonyan megrendítette a mai legnagyobb hatalom, az
Egyesült Államok politikai, tudományos és vallási állványait.
Azonnal megállapította a világ legszörnyűbb titkát, és az
ország belekeveredett egy szörnyű diplomáciai harcba és
rendkívüli politikai elnyomásba, mert Románia ezt a
felfedezést az egész világnak meg akarta mutatni. Sajátossága
miatt a felfedezés veszélyezteheti a Vatikán politikai-ideológiai
befolyását, és helyrehozhatatlanul tönkre teheti mindkettő a
modern tudomány antropológiai felfogását, valamint bolygónk
és az emberiség történetéről szóló elképzeléseket. Amikor
mesélt az Arsenie Bocával folytatott beszélgetésről, Caesar
sem ismerte még igazán a felfedezés jellegét, mint például,
hogy hol és mikor kerül rá sor, mert beszélgetésünkre 2002
elején került sor. Azonban az események kiváltságának módja,
a hihetetlen összefüggések és a felfedezésért felelős források
lehetőséget adtak arra, hogy most amikor már ismerem az
összes érintett elemet, lenyügöző és átfogó képet kapjak az
egész felszerelésről, amely az egész korszakos felfedezés
pillanatáig vezetett. Egyfajta fókuszpontként jelenik meg, mint
102
az „első” állomás, amely nagyon fontos az emberiség
tudatának átalakítása útján és számomra még figyelemre
méltóbbnak és sejtetőbbnek tűnt, hogy ez Romániában történt.

Amint látható lesz, a felfedezés valójában egy "előszoba" más,


még aggasztóbb valóságokhoz, amelyet Cezar az Egyesült
Államok és Románia képviselőiből álló szakembergárdájával
együtt vizsgált meg "nagy expedíciókon", egy éven át (2003
októberétől 2004 júliusáig).
Mivel a felfedezés helyszínén voltam, ismerem ennek az
expedíciónak az egészét és jellegét.
Tudom, hogy Cezar hamarosan felveszi velem a kapcsolatot, és
megtudok minden szükséges részletet, de ezen információk
közzétételének kérdése továbbra is nagyon ellentmondásosnak
bizonyult számomra.
Kezdetben a román állam ezt a felfedezést az egész világnak
be akarta jelenteni, és elérhetővé tenni a kutatók számára is.
Úgy ítélték meg, hogy ez már nem feltétlenül
nemzeti de globális érdek is egyránt. A kulisszák mögötti
küzdelmet, hogy megakadályozzák az emberiség számára
kiemelkedően fontos kinyilatkoztatást, az Egyesült Államok
jelentős beavatkozása határozta meg. Diplomáciai
tanácskozások, előnyök és hátrányok, valamint ígéretek a
103
fenyegetések körülbelül két hónapig tartottak (2003. augusztus-
szeptemberében), a megállapodást követően.
A két állam között aláírt rendkívül titkos megállapodás után,
Románia vállalta, hogy nem mutatja be az egész világnak e
felfedezést a területén. Valószínűleg többek között 2004
tavaszán a NATO -ban elhamarkodott fogadtatás is része volt
ennek a döntésnek a "kompenzációs" titkos csomagjához,
ebben az összefüggésben néhány amerikai katonai bázis
Románia területén történő elhelyezése azt ezt következő
években bizonyossággá válik, és erős "pajzsot" jelent a Bucegi
-hegységben. A szempontok nagyon bonyolultak és titkosak.
Azt még nem tudom, hogy milyen előnyei voltak hazánknak az
Egyesült Államokkal való két oldalú kapcsolatával de ennek a
furcsa „jóakaratnak” már diplomáciai szinten már kezdett jó
néhány világos jele lenni.
Az Egyesült Államok „ kulisszái mögötti mozgalmait”, nagyon
óvatosan kell végrehajtani, hogy ne vonzódjanak túlságosan a
világ más államaihoz és hatalmaihoz, amelyeket megfigyelnek,
azonban mégsem értik Amerika Románia iránti érdeklődését.
A feltételezés titka gyakorlatilag egyszerű. Ilyet még soha nem
láttam, hogy e „feladat” biztosítását nagyrészt az amerikaiak
vegyék át. Majd a kellő időben le fogom írni ezeket a dolgokat,
de már előre elmondhatom, hogy nincs az a írott dokumentum
104
vagy forgatott film, amely elhagyta volna ezt a területet. Egy
hatalmas földalatti hangár volt építve a technikai eszközök és
biznyítékok tárolására és kezelésére. Olyan volt, mint egy igazi
teljesen felszerelt gyár és annak az ötlete, aki ezt felépítette
nagyon inspirált engem.
Nos tehát a rendelkezésemre álló információ alapján, Románia
nem vállalt végleges elköteleződést a nagy felfedezés titkának
megőrzése mellett, de a szerződés feltételei még nem voltak
ismertek számomra. Jelenleg olyan módszereket használnak,
amelyekkel megsemmisíthetnek minden féle kísérletet, azért,
hogy mások nehogy bármit is megtudjanak ezzel kapcsolatban
ls mindenféle tárgyi bizonyítékot és eltűntetnek ezügyben. A
feladat nem könnyű tudom, de sikeresnek bizonyult,
véleményem szerint, viszont ez az állapot nem tarható sokáig.
De ezeket az elemeket majd utána elemezzük, miután
bemutattam minden olyan elemet, amely fokozatosan a
kivételes felfedezés megvalósításához vezetett Románia
területén:
- A terv az volt, hogy ne tegyünk rossz lépéseket pont abban
az időben amikor a diktátor kezdte úgy érezni, hogy
„sarokba szorítják”- folytatta a mesélést Cezar. Arsenic
atya ezután elmondta nekünk, hogy Ceausescu ezelőtt
kétszer is meglátogatta őt titokban és minden kellő
105
óvintézkedéssel, elmondása szerint utoljára néhány
hónapja járt ott, mivel tudni akarta hatalmának alakulását
az államban, mert az instabilitás néhány aggasztó jele már
akkor felmerült az állam politikai, gazdasági és társadalmi
rendszerében mind a kommunista blok más területein.
Viszont a szerzetes akkor közölte vele, hogyha továbbra is
ezekkel az embertelen módszerekkel fogja vezetni az
országot, mint korábban, akkor hirtelen erőszakos módon
el fogja veszíteni az életét. Ceausescu amikor mindezt
megtudta, rettenetesen ideges lett és egy igazi
hisztériaválságba került, ami nem igazán nyűgözte le
Arsenie atyát. Ezután nem sokkal megfenyegette az atyát,
majd dühösen távozott a kolostorból. Az atya elárulta
nekünk, hogy tudja, hogy Ceausescu halála kívánatos és,
hogy az ezzel kapcsolatos aljas tettek közvetlenül a
diktátorral folytatott találkozásuk után fognak elkezdődni.
Azt is bevallotta nekünk, hogy nincs sok idő ahhoz, hogy ő
is felmenjen a Mennyei Atya Királyságába, viszont
Ceasescu addig nem fogja elhagyni ezt a világot, amíg egy
huncut cselekmény áldozata nem lesz, amelynek célja az
lenne, hogy megmérgezzék. Ezt azonban Arsenie atya nem
tudja már megakadályozni, mert lelki küldetése a földön
arra már véget.
106
Aztán egy ládából elővett egy vastag és nagyon kopott
könyvet, amelyet ókori-görög nyelven írtak és amely az
Athosz-hegyi keresztény szentektől származott: „ Ebben-
mondta nekünk Arsenie atya, a mérgező hidra leírása található,
amely minden eszközzel megpróbálja megakadályozni Isten
világosságát és akaratát. Bölcsen kell szembenéznétek ezzel a
fenyegetéssel, és még sok bölcsességet fogtok kapni ti és sokan
mások ezen a világon, hogy ledöntsék a Gonoszt. Majd
megfogjátok látni és érteni azt a mocskot, ami körülötettek
zajlik: a munkahelyen, az üzletekben, az állami
intézményekben és azok vezetésében és különösen a
politikában. Sajnos néha a templomba is besurran néhány lelket
megszennyezve. Az emberek már majdnem elvesztik a
reményt, csak azok menekülnek meg akik megtartják valódi
hitüket és nagy lesz Isten dicsősége felettük.”
Aztán Arsenie atya kifejtette a témát és elmondta, hogy „az
ördög műve” nem a mi korunkban kezdődött, hanem már az
ókortól létezik, sőt már több százezer éve tart, lassan
előkészítve a talajt a csatához. Az „ördög munkájának terve”
aprólékos, a pénz és a bűnök ereje révén, amelyek között az
áltszentség, az ármánykodás és a gyilkosság a legfontosabb és
azok akik ezt elkövetik, egészen közel kerülnek fő céljához,
amely az ellenőrzés és az egész világ uralma. Itt azonban az
107
atya váratlan kijelentést tett, melynek az volt az oka teljesen le
tudjon sokkolni minket. Azt mondta, hogy paradox módon és
rövid időn belül a világ figyelme a mi országunkra fog
irányulni, a rendkivüli változások miatt melyekre sor fog
kerülni illetve a konkrét jelek miatt, amelyek meghaladják a
materialista tudás megértésének korlátozott erejét. Arsenie
Boca azt is pontosította, hogy mindez az Isten akarata szerint
fog történni, mert minden ciklikus és vissza kell térnie oda ahol
elkezdődött.
Teljesen ledöbbenve hallgattam Cezar szavait, mert
beszámolója teljesen ellentmondott a logikának, és minden
hétköznapi embert arra késztetett volna, hogy ezt óvotosan
fogadja be, de ami engem illet még akkor is ha nagyon bíztam
Cezarban és az ő hitelességében, de az állításai nehezen tudtak
beférkőzni az elmémbe. Először is mivel nem volt alapom
elfogadni és megérteni őket, másodszor pedig azért, mert a
hitem még nem volt túl erős és ezért eleinte azt a késztetést
éreztem, hogy Arsenic atya jóslatai tévesek és fantáziaszerűek.
Azonban valahol a szívem mélyén fény ragyogott, amely
reményt adott és az eljövendő idők felemelő belső izgalmát.
Véletlen módon, miután ezeket Cezartól megtudtam, volt
lehetőségem néhány röpiratot elolvasni ezzel a témával
kapcsolatban, amelyek különböző szerzők által voltak írva.
108
Bizonyos szomorúsággal kellett megjegyeznem, néhány e
témát érintő személlyel és nagyéletű emberekkel folytatott
beszélgetés után, akik tagjai voltak a román értelmiségi elitnek
azt a tény, hogy a hozzáállásuk különösen ironikus vagy jó
esetben óvatlan volt. Nyílvánvalóan nem várhatjuk el, hogy
ezek a jóslatok felébresszék „zsibbadásukból”, azokat akik a
luxus, kényelem, a gazdagság és a befolyás és a hatalom
körülményeinek rabszolgái. Más szóval van rá esélt, hogy ők
éretebbé és felelősségtudatosabbá válljanak, mivel köztudott,
hogy egy nemzet létfeltételeinek átalakulása mindenek előtt
magába foglalja az alkotó tagok egyéni tudatának átalkítását.
Ez különösen a magasabb pozíciókból való életlátás és
felfogás révén érthető el, amelyeket teljesen más elvek és
eszmék határoznak meg mint ami tisztátalan, aljas és durva.
A tudatállapot gyors átalakulásának elérésének legfontosabb
módjai, akár nemzeti, akár globális szinten, a szeretet és az
önzetlenség tiszta és leplezetlen formái. Az érzékenyek
számára, akiknek tiszta szívük és nagylelkű szándékaik
vannak, ez az egyszerű megfigyelés józan ész érvet jelenthet,
amely hallgatólagosan támogatja és
megerősíti azt a hitet, amelyet lelkükben hordoznak. De a
büszke, materialista és önzők számára egy ilyen ötlet legfeljebb
vicc lehet, ha nem a "rosszul alkalmazkodás jele".
109
A jelenlegi valóság "azoknak, akik mindenekelőtt azt állítják,
hogy őszintén szeretnek, és szükség esetén segítenek másokon,
anélkül, hogy bármit is követelnének cserébe, ellentmondanak
az elképzeléseiknek az életről és arról, hogyan szoktak hozzá
ezek az emberek az élethez. Gyakorlatilag Istennek és a szent
dolgoknak nincs helyük az életünkben. Másodsorban pedig az
istentiszteletek, a vallások és az egyház lelki kérdéseit,
általában a nagy többség egyfajta „tölteléknek”tekinti, ami a
társadalom egyensúlyához szükséges tényezőinek számít.
Amíg még ezeken a kérdéseken merengtem magamban,
Cezar folytatta a mesélést:
- Arsenie atya továbbá rávilágított azokra a fő problémákra,
melyek Romániában be fognak következni a közeljövőbe,
de azt tanácsolta, hogy ne adjuk fel az elindult utunkat,
attól függetlenül, hogy milyen nehézségekkel kell majd
szembe néznünk. Ekkor döbbentem rá, hogy mindig
amikor ezeket mondta, többes számban beszélt, hogy én és
Obadea együtt, ezt természetesnek tekintette. A jövő bőven
megerősítette, hogy teljes mértékben igaza volt. A hirtelen
véget érő találkozó végén, figyelmesen megnézte az
ezredest és ezt mondta neki: „ Örülök, hogy hallgattál a
szívedre és álmodban követted az elhívásomat. Menjetek
most békével és Isten dicsősége legyen veletek.”
110
Miután elmentünk onnan, Obadea ezredes elmondta nekem,
hogy egy héttel ezelőtt egy nagyon furcsa álmot látott,
amelyben Arsenic atya megjelent neki vakító fénytől
körülvéve, és határozottan elhívta őt velem a Cernica
kolostorba. Abban a pillanatban különleges impulzust és hitet
éreztem a szívemben, valamint egy olyan állapotot (egy olyan
finom boldogságot, amely soha nem tűnt el ). Ami a B bázis
titkos kiképzésén következett ... csak nagymértékben
készítettek fel arra, amik bekövetkeztek az életembe a
következő tizenöt éven keresztül. Caesar ekkor félbeszakította
a mondandóját, mert fontos telefonhívást kapott, és bizonyos
esetekben sürgősen hívták.
El telt több hónap az utolsó találkozónk óta, mialatt elkezdtem
kidolgozni egy munkatervet ezekről az eseményekről. Több
könyvet is kiolvastam az ezoterikus és spirituális világról, hogy
kiegyensúlyozott poziciót tudjak fenntartani a bemutatott
különféle elképzelések értékelésében, ezért fokozatosan
felépítettem az adatbázisomat és a kezdeti szempontokat,
amelyek rejtélyük és eredetiségük révén felbecsülhetetlen
gazdagságú aranybányák mindazok számára, akik érdeklődnek
e felfedezés iránt.
2003 júniusáig két alkalommal találkoztam Cezarral. E
történetek tartalma messze a legmegdöbbentőbb bizonyítékai
111
annak, hogy írnom kell ezt a könyvet. Valójában azokat tartom
a „legizgalmasabb” beszélgetéseknek, amelyben Cezar
megdöbbentő igazságokat tár fel előttem a világ uralkodásának
okkult módjairól. Ugyanakkor sokkal mélyebben sikerült
megértenem a jó és a rossz közötti finom árnyalatokat is, amit
eddig szinte teljesen figyelmen kivül hagytam. Cezar
türülmesen és kitartóan közölte az összes ténybeli, erkölcsi és
pszichológiai következményeket, még akkor is ha sokszor
további tisztázásra volt szükségem, mivel ő ezeket a
szempontokat tartotta a legfontosabbnak közvetíteni minden
ember számára, aki elolvassa ezt a könyvet. Viszont úgy
véltem, hogy a jelenlegi helyzetben, nemzeti és globális szinten
is, a rettegett okkult szervezet egyes terveinek és
intézkedéseinek részletes bemutatása szinte erkölcsi kötelesség
és természetes lendület kell legyen a részremről.
Véleményem szerint az embereknek tudniuk kell és
figyelmeztetni kell őket a Szervezet által jelentett óriási
veszélyre, amely pestisként terjed az egész világon. Tudniuk
kell a Szervezet sajátos cselekvési módszereit, , hogy ezek,
hogyan valósulnak meg a mindennapi életben, és hogy tudják
ellensúlyozni ezeket a cselszövéseket, és trükköket, amelyek
szinte minden szabadság iránti tendenciát elfojtanak. Mivel az
emberek felépítése más és más, ezért máshogy éreznek,
112
máshogy gondolkodnak másképp cselekszenek. Éppen ezért az
alábbiakban bemutatott információk, vagy óvatossá,
bizalmatlanná, irónikussá vagy hitetlenné teszi őket, vagy
lényük mélyére ráznak és megértik az emberiséget valaha
fenyegető legszőrnyübb csapás cselekedeteinek hátterét. Az
okkult Szervezet, amely valójában egyfajta szabadkőművesség,
mint egy súlyos betegségként őrli az emberiség testét, azzal
fenyegetve, hogy teljesen legyőzi.
A szabadkőművesség világa, lándzsaként használja a
véleményáramlás módszerét,, amelyet a kívánt irányba terel, ha
érdekei veszélyben vannak. A „fegyvert” azonban még a
támadó ellen is el lehet és kell is fordítani. Amikor megtörténik
a valóság helyes és mély megértése, amely látszólag szép ruhát
ölt fel, az emberek gondolatai és cselekvési szabadsága valódi
boldogságforrássá válik számunkra. Valójában a gondolat és a
cselekvés szabadsága a szabadkőművesség legszörnyűbb és
legfenyegtőbb aspektusa, mert ez a szabadság lehetővé teszi az
emberek számára, hogy felvilágosultak legyenek, mind a az
egzisztenciális állapotukról, mind pedig a rendszerről,
amelyben a kortárs szabadság felépül. Az emberek gondolati és
cselekvési szabadsága elkerülhetetlenül e hatalmas állványzat
leleplezéséhez és összeomlásához vezetne, amelyet a
szabadkőművesség generációk óta fáradságosan építgetett. Az
113
emberiség e szükszéges felébresztése „a valóságra”, amelyben
találja magát, korrelál az egész bolygó nagy átalakulásával és
egy új korszakba való átmenetelével: az igazsággal és a
szellemi tudássa.

III.fejezet
Az első konfrontáció: A gonosz a mélyből

114
Az 1989-es forradalmat követő évek, Cezar számára egy
intenzív felkészülést és próbatételek sorozatát jelentették. Ezek
egy speciális munkarend szerint zajlottak, beleértve Obadea
ezredest is. Különböző kísérletek mellett, a program lehetővé
tette az oktatást, információ szerzést ellenőrizve a fiút a
közgazdaságtanban, a politikában és a modern szociológiában
lévő fogalmairól. Ugyannakkor az ezredes el kezdett némi
szabadságot is hagyni neki és némi befolyást is a bázis keretén
belül, amely eleinte néhány egyszerű feladat kiosztását
jelentette számára.
- Az ezredes a szíve mélyén tiszta és őszinte volt- mesélte
Cezar. Ő tényleg az ország és a román nép javát akarta
szolgálni és ezért követett el néhány „jogsértést” a
kommunista rendszerben, ami majdnem odajutott, hogy
elfojtsa az emberek életét. Mint ahogy én is, úgy Obadea
ezredes is erős elhatározottsággal mentünk a Boca Atyával
történő találkozóra, majd ezután megfogadta az atya
szavait és arra az elhatározásra jutott, hogy pontosan úgy
fog eljárni, ahogyan azt ő tanácsolta neki. 1988-ig az
ezredes mindent elmagyarázott nekem az intézet
felépítéséről és az összes célkitűzéseit, ahogyan a titkos
akció terveit is, amit elő kellett készítenie Ceausescu
hatalomból való buktatása érdekében. Habár nem ő volt az
115
egyetlen aki a kommunista rezsim leváltására törekedett,
de Obadea ezredes végül úgy döntött, hogy inkább csak az
intézeten belül „lép akcióba”. Hamar rájöttem ennek
indokoltságára: gyakorlatilag az ezredest csak potenciális
„emberi fenyegetések” vették körül, mert minden ember a
legkisebb beosztottól a kabinetfőnökökig, vagy akár maguk
a miniszterek elárulták vagy kiszivárogtatták volna az
információkat. Természetesen voltak olyan emberek is
akikben teljes mértékben lehetett volna bízni, de
Obadeanak szinte kifogástalan ismerete volt az emberekeől
akikkel együttműködött. Ők támogatták őt mindenben,
voltak tanácsadói és összekötői akik felett nagy befolyása
volt, de a kapcsolatait a körülötte lévőkkel, csak olyan
szinten tartotta fenn, amelyet „ periférikus hajtóműnek”
lehetne nevezni, nem engedve őket, hogy hozzáférjenek a
probléma mélypontjához, vagyis a tervezett akció
középpontjához.
Mivel Obadea ezredes a lehető leghatékonyabb akart lenni,
ezért rájött, hogy egyedül nem fogja tudni véghez vinni ezt a
komplex tervet. Ugyanakkor fizikailag ideje sem lett volna
erre, mivel az intézet vezetése kemény munkával járt. Ezért
tehát szüksége volt valakire akiben teljes mértékben megbízik,
aki nem volt „romlandó”, de aki azonban elhívatott egy nemes
116
ügyre és el tud szakadni a kulisszák mögötti játéktól. Az ötlete,
hogy formáljon egy ilyen együttműködő személyt, néhány
évvel ezelőtt pattant ki a fejéből, amikor észrevette, hogy a
gyerekek többsége akiket az intézetbe vittek, és ott pusztultak
el mind gyerek volt. Obadea hosszas megfigyelés után úgy
vélte, hogy én megfelelek minden követelménynek és
szándéknak ami ehhez kellett, így a forradalom előtti
időszakban nagymértékben fokozta a képzésemet.
Mondhatnám, hogy a kettő közti kapcsolat jóval meghaladta a
főnök-beosztott határait, mivel ez már a lelkünk érzékenyebb
pontjait érintette. Valójában az őszinte barátság, a bizalom és a
kölcsönös tisztelet kapcsolatává fejlődött, mert nem voltak
köztünk nézeteltérések, vagy eltérendő ötletek és célok.
Azonban nagy óvatosságra volt szükség a részünkről, abban az
instabilitás, terror és korrupciós időszakban, mert különben
meglepetések érkezhettek onnan ahonnan nem is várnánk.
Az állambiztonság szintjén a tendencia az volt, hogy
asszimilálják a DZ-t a többi igazgatóságon és szekción belül
mert bár a DZ szerkezeti része ennek az apparátusnak a része
volt, azonban az intézetnek még mindig saját autonómiája volt
és ez a tény zavarta bizonyos emberek büszkeségét és érdekeit.
Obadea ezredes pontosan tudta, hogyha megtörtént volna a DZ
„felosztása” az Állambiztonság többi struktúrája között, akkor
117
az általa vezetett intézet politizáláshoz vezetett volna. Érezte,
hogy ez lesz a legbiztosabb út az intézet csökkenő
hatékonysága felé az általa végrehajtott cselekvésekben,
ráadásul vezetését különböző politikai tényezők kivülről
befolyásolták volna és a korrupció gyorsan összerombolta
volna az alapjaitól kezdve.
A „Nulla Osztály” jelentősége óriási lett, különösen a az elmúlt
években, főként az ország különböző részein való felfedezések
sorozata miatt, amelyekről most csak általánosságban tudok
beszélni. A témákkal kapcsolatos parapszichológiai vizsgálatok
mellett, Románia területén a paranormális adottságokkal
rendelkező emberek „óvodájának” szerepével felruházva a Dz
átvette a nagy stratégiai tudományos jelentőségű ügyekben
folytatott vizsgálatokat és az ultra titkos beavatkozásokat is.
Ehhez egy hatalmas specifikus adatbázist hoztak létre, valamint
egy félkatonai beavatkozási csoportot, akik speciális technikai
felszerelésekkel rendelkeztek. Akkor amikor megjelent a
„vörös kód” eset, megszólalt a riasztó és a beavatkozásnak
rendkivül gyorsan és pontosan kellett történnie, néhány jól
megalapozott szakasz után, amelyek célja egy adott helyre
költözés, a terület biztosítása, a felfedezés sajátosságaival való
érintkezés, tudományos elemzés, és a terület bezárása. A „
vöröskód” beavatkozások , amelyek bizonyos szempontból a
118
leglátványosabbak voltak és itt különösen a végrehajtásukra
gondolok, amelyek csak bizonyos előzetes ellenőrzések után
zajlanak, hogy a fontosabb esetekben elkerüljék a sok mozgást
az intézeten kivül. A „ vöröskód” akciók nagy államtitoknak
számítottak, ezért bizonyos szabványos eljárásokat hoztak létre
a különleges beavatkozási csoportba tartozó személyek
bevonásával kapcsolatban.
Az idő folyamán különféle támadások történtek néhány
politikai személy részéről, sőt hamis feljelentések is történtek a
minisztérium részéről, amelyek Ceausescu tudomására jutottak,
de az ilyen esetekben még sem tettek mást, mint, hogy kiváló
kezdeti intézkedéseket tettek, amelyekről csak Obadea és a
diktátor tudhatott ( érintőlegesen erre is felhívta a biztonsági
főnök figyelmét). Ezért azok a kísérletek, melyeket Obadea
meg akart vonni, a DZ hozzá nem értő vezetőségétől,
egyenként kudarcot vallottak, mivel már a kezdetektől fogva
hamisnak tűntek. Az „amatőrök” nem tudtak egy életképes
taktikai forgatókönyvet felépíteni, annál az egyszerű oknál
fogva, hogy az információszivárgások szinte nem léteztek,
ezért mindig kitalálniuk és hazudniuk kellett róla. Azonban
több oldalról zaklatottan ( a legmérgezőbb intrikák még az
akkori biztonsági főnöktől érkeztek), és egyre kényesebb
helyzetben az európai kommunista több megrázó információi
119
miatt Ceausescu váratlan döntést hozott. Ezért az ezredes
gondoskodott róla, hogy a legfontosabb és legtitkosabb
felfedezéseit és elemeit nagyon világos, őszinte és közvetlen
fényben mutassa be, ami miatt az államfő továbbra is szabad
kezet adott neki.
Miután a Ceausescu féle bizalom kérdése megoldódott,
Obadea összpontosíthatott a rendszerváltást követő átmeneti
időszak gondos előkészítésére az ország vezetésében, mert már
tudta, hogy csak idő kérdése és bekövetkezik. 1989 nyarától
kezdve Obadea ezredes tevékenysége lázas és nagyon összetett
lett: jómagam is csak párszor találkoztam vele az év végéig.
Bár nem volt hozzáférésem a külső információkhoz, ő mégis
elmondta nekem, hogy nemsokára valami nagy változás fog
bekövetkezni nemzeti szinten. De ezek olyan szempontok
amelyeket már nagyon jól ismersz, ezért nincs értelme most
tovább részleteznem, inkább most a továbbikban az intézet fő
cselekvési módjainak leírására fogok összpontosítani.
Amikor egy nagyon fontos felfedezésre kerül sor, az
információk befogadása nagyon gyorsan megtörténik, mert az
ilyen esetekben elsőként felkeresett intézmények: a Román
Rendőrség, és a Hírszerző Szolgálat ( SRI). A nagyon szigorú
protokoll miatt, amely egyértelműen behatárolja a felfedezések
jellegét és fontosságát a DZ azonnal értesítve lesz és csapatai
120
ezen a területen kezdenek mozogni. Az ilyen esetekben történő
intézkedések nagyon pontosan meg vannak határozva, 1988-tól
kezdve én is a fő beavatkozási csapat tagja lettem, és együtt
mentünk a titkos helyszínekre, ahová hívtak minket. Az ebbe a
csoportba való felvételem egy Obadea ezredes által közvetlenül
kiadott parancs eredménye volt, melyben az én szerepem az
volt, hogy felmérjem a kockázat mértékét és a fontos
felfedezések esetén konkrét javaslatokat tegyek a vizsgálat
eljárásának biztonsága érdekében. A főcsapatban volt egy
biztonsági kapitány is, aki a vezető volt, és akinek a helyszínen
kellett meghoznia a szükséges döntéseket, miután bemutattam
neki a javaslataimat. Habár a helyzet nagyon szokatlan volt, ő
volt az, aki azonnal jelentette a helyzetet Obadea ezredesnek, a
döntésére várva. Csapatunkban még három jól képzett katona
érkezett, akiket a nyomozás kezdetekor az „élcsapatnak”
tekintettek.
A második csapat négy tagú volt, akik tudósok és kutatók
voltak, viszont a létszámúk a felfedezés területétől függően
változhatott. Ők voltak azok, akik később beléptek a
felfedezést határoló terület kerületébe és elvégezték az ott talált
elemek első tudományos elemzését.
A harmadik és egyben az utolsó csapat húsz katonából állt,
akinek feladata a terület biztonságának, kerítésének biztosítása,
121
az objektum és a szükséges logisztikai védelme, a felfedezés
fontosságától tekintve ezt mindig kellett értesítsék az ezredest
is , aki mindig megérkezett amilyen gyorsan csak tudott.
Néha azonban előre nem látott tényezők és felmerülhettek.
Például 1981-ben, amikor a csapatbeavatkozási rendszer még
nem létezett, és az együttműködési protokollok még
bizonytalanok voltak, a DZ-t felkérték, hogy avatkozzon be
egy hegyvidéki területen, Bodzaforduló közelében, a Kárpátok
hegységének kanyarulatában. A terület nagyon félreeső és
szinte lakatlan volt. Két hegymászó testvér egy sziklára
felmászva edzett, amely viszonylag elszigeteltnek tűnt a
hegyvonulatoktól. Falai nagyon meredekek voltak, ami nagy
kihívást okozott a két hegymászó tesvér számára. Az egyikük
felmászott a szikla magasságának háromnegyedére, ahol észre
vett néhány furcsa kőbe vésett és az idő múlásával szinte
teljesen lerombolt jelzést. Amikor felért a csúcsra, a szikla
keskeny emelvényére, lehajolt és fölkapott egy furcsa sárga
tárgyat, amely úgy nézett ki mint egy lánc, de a következő
pillanatban hirtelen eltűnt a földön fekvő bátyja észrevétele
után a sziklák tövében. Riasztották a helyi rendőrséget és
értesítették szüleiket is, akik Brailaban laktak. Kezdetben a
hatóságok azt gyanúsították, hogy aki felhívta őket eltitkolja
előlük az igazságot, még meg is fenyegették gondolván, hogy
122
gúnyt űzött belőlük. De az apjuk aki szintén egy volt
hegymászó, felmászott, elvette a tárgyat és ő is eltűnt több mint
szemtanú előtt.
Az ügy veszélyes fordulatot vett: több bukaresti tiszt is
megérkezett a helyszínre és még aznap este értesítették a DZ-t
is. A területet egy katonai csapat izolálta a szikla körüli száz
méteres körzetben. Egy másik biztonsági szolgálat képviselői a
napokban a falusiak téves tájékoztatásának lecsendesítésével és
a szemtanúk megnyugtatásával foglalkozott. Mindezeket a
részleteket az esemény szigorúan titkos aktájából ismerem,
melyet később a forradalom után tanulmányoztam. Húsz évvel
ezelőtt még mindig nem tudtam hozzáférni az ilyen
műveletekhez mivel még csak egy gyerek voltam, aki a B
bázisról érkezett nemrég.... Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos
információk csak évekkel később „izzadtak” a sajtóban,
valószínűleg annak köszönhetően, hogy annak idején számos
politikai és tudományos személyiség érkezett erre a helyszínre.
Az ilyen helyzeteket amelyeket a kezdetektől fogva nem lehet
informálisan blokkolni, speciális kóddal rögzítik és „ K” típusú
eseményeknek nevezik el őket. Ezek általában olyan
szélsőséges helyzetek, amelyeket nem lehet teljesen előre
megjósolni, vagy amelyek különféle egyéb szövődményekhez
vezethetnek. A következő napokban helikopterrel repültek át a
123
sziklán: a tárgy egyfajta emelőkar volt a sziklában, de nem
lehetett megállapítani, hogy ki, hogyan és miért tette. A
sziklafalon lévő írás teljesen ismeretlen maradt, annak ellenére,
hogy számos fényképet küldtek róla a világ legrangosabb ilyen
profilú intézményeinek. Bár volt némi hasonlóság a formában,
senki sem talált azonban egyszerű egyezést egyik ősi írással
sem. Hozzáférhettem az összes fényképhez, amelyek
különböző szögletből készültek és személyesen meg tudtam
győzni magam a jelek nagyon furcsa természetéről. Nagyon
öregnek tűntek, de mégis könnyen észrevehetőek voltak, mivel
többnyire kőmohával voltak beborítva. Mivel annak idején
nagyon tapasztalatlanok voltak az emberek, ezért nyomást
gyakoroltak a pánikra és úgy döntöttek, hogy inkább
felrobbantják a sziklát, de később kiderült, hogy ezt a parancsot
Bukarestben adták ki . A jelenben, húsz évvel a drámai
esemény után a hely teljesen megtisztult lett, viszont a két
eltűnt testvérpár soha nem tért vissza. Nagyon érdekes volt az a
tény is, hogy a kőzet helyén továbbra is tiszta zöld körvonal
maradt, akár egy könnyű gőz. Néhány nap múlva azonban az is
eltűnt.
Ez csak egy példa a „K események” sorozatából a DZ
archívumában. Fontosságuk nagyon nagy és a benne lévő

124
információk nagyon titkosak. Sok más incidens történt még
ami ebbe a „K” kategóriába tartozott, különösen 1992 után.
Cezar ezután még két elképesztő esetet mesélt nekem, de
megkért, hogy ezeket ne említsem a könyvemben, mivel ezek
az ország talajainak erőforássaihoz kapcsolódtak és ezek nagy
államtitkoknak számítanak.

A forradalom utáni „ugrás”


- Paradox módon a forradalom zűrzavara alig volt érezhető a
Nulla Osztály munkájában, Cezar folytatta életének ezen
időszakában zajló eseményeinek mesélését. Ennek a
helyzetnek két oka lehet: egyrészt az elszigeteltég, amelyet
Obadea ezredes biztosított a minisztérium számára illetve
az autonómia amely a szigorú titkok megőrzésére irányuló
intézkedések közvetlen eredménye, másrészt pedig
Ceausescu államhatalmi összeomlásának küszöbe már
régóta ismert volt a intézeten belül, még akkor is ha nem
közvetlenül fejezték ki. Azonban ez nem a megfelelő hely
és idő arra, hogy most itt az 1989-es romániai forradalom
okkult vonatkozásairól csevegjünk. Most csak arra fogok
hivatkozni, amit a forradalom után belépett évtized hozott
nekem újdonságként.

125
1990 tavaszán , néhány hónappal a hatalomváltás után először
helyeztek át a B bázisról a Medvevölgyi bázisra, amely a G
hegység lábánál helyezkedett el, a Retyezát-hegység
közelében. Azzal a bázissal ellentétben, amelyben tíz évig
laktam ez csak két szintet terjesztett ki a föld alatt. A technikai
felszereltsége kifogástalan , és a személyzet is nagyon jól
képzett volt. Az év vége fele az ezredes a tudtomra adta, hogy
Doktor Xien bizonyos személyesen okok miatt elhagyta
Romániát. Ez egy olyan hír volt számomra, ami bizonyos
értelemben nagyon elszomorított. Doktor Xien nagyon
hatékonyan vezetett végig engem a valóság megismerésének
bonyolultságain, amit mások nem is sejtenek, hogy létezik.
Cselekvési módszerei furcsák voltak de mindig csendben
zajlottak. Ő egy nagyon hozzáértő lelki vezető volt, és
felbecsülhetetlen segítséget nyújtott számomra nagyon sok
helyzetben: valójában ő maga is egy nagyon különleges okkult
lény volt, akiről a román hatóságok nem sokat tudtak ezért
állandóan figyelték őt.
Doktor Xien váratlan és megmagyarázhatatlannak tűnő
távozása azonban esélyt adott egy jelentős változásra az
életemben. Huszonegy éves voltam, de már széles körű
tapasztalattal rendelkeztem az intézet munkáját tekintve,amihez
bizonyos személyes mentális képességek is társultak,
126
amelyeknek köszönhetően sok kényes és veszélyes helyzetet is
megoldottam. Figyelembe véve azokat a szempontokat és
ugyanakkor követve a tanácsokat, amelyeket Arsenie atya adott
neki, csak nem öt évvel ezelőtt, Obadea ezredes felajánlotta
nekem a Nulla Osztály műszaki vezetését. Tudtam, hogy ezt az
ezredes már rég tervezgeti velem, ezért elfogadtam.
Az új pozícióm nagy erős és mérvadó volt. Az egyetlen és
közvetlen főnököm Obadea ezredes volt, fölötte pedig csak
Ceausescu és bizonyos mértékig a román biztonsági főnök.
Valószínűleg Obadeanak sok szálát meg kellett mozgatnia,
ahhoz, hogy én legyek az a személy aki elfoglalhatja ezt a
pozíciót. Erőfeszítései dícséretesek voltak az intézet
finanszírozásának folytatása tekintetében is, mivel egyfajta
„fantomként” tekintette a biztonsági részleg többi tagja. Nem
voltak külső archívumok, iratok, információk, tehát semmi
külső tényező nem tanusította az intézet létezését, minden a
Medvevölgyi bázisban volt központosítva, ahová senki nem
férhetett hozzá, aki nem a személyzet tagja volt. Éppen ezért
szinte senki nem tudott létezéséről és még kevésbé arról a
helyről amelyre építették.
A DZ műszaki igazgatójává történő kinevezésem során
gyakran kellett kirándulnom az ország különböző területeire,
amellett, hogy részt vettem a „K” típusú eseményekben is. A
127
rendelkezésemre mindig állt egy limuzin vagy egy helikopter,
ami az intézet tulajdonában volt a szállításhoz, sőt közvetlen
kérésre két testőr is el kísért.
1992-ben tisztázódott a Nulla Osztály és az elnökség közötti
viszony. Ceausesu halála után szinte senki nem tudott az
intézet létezéséről, ezért az államfő elrendelte a DZ teljesen
alárendeltségét és politizálását azzal a szándékkal, hogy a
Román Hírszerző Szolgálat valamennyi strukrúrája
központosított irányítást érjen el. Elkísértem Obadea ezredest
az államfővel való titkos találkozójára, amely négy óránál is
tovább tartott. Az államfő meg is akarta változtatni az intézet
szerkezetét, és a diktatúra elején hagyatékként akart még egy
szakaszt egységesíteni a DZ-vel. Miután azonban bemutattam
néhány felfedezett megdöbbentő valóságot, valamint az ország
politikai és gazdasági stabilitatására gyakorolt óriási
következményeit, az elnök tanácstalansága helyébe lépett a
régióhoz hasonló megállapodás a forradalom előtt, ugyanakkor
a SRI tájékoztatását és kérték. Ez a megbeszélés vele kb. egy
hónap múlva történt és nem okozott semmi különös problémát,
sőt épp ellenkezőleg még adminisztratív és speciális vonalon
még eljárási feltételeket is végrehajtott.
Az egyik javaslat az volt, hogy hozzanak létre egy olyan
szekciót, amely úgynevezett „pufferként” szolgál a biztonsági
128
szolgálat és az intézet között. Valójában ennek a szakasznak
még mindig az volt a feladata,hogy összegyűjtse és „rendezze”
a specifikus információkat, amelyek a furcsa események és
felfedezések titkos tartományába tartoznak mivel nem mind
ezek az események és és információk képezték a DZ
tevékenységének tárgyát, ezek a „puffer” nevű furcsa
események át voltak helyezve egy másik helyre, amelyek a
benne levő szakaszban való utasítást kapták, és amelyeket A
FURCSA BIZOTTSÁG ESEMÉNYEIVEL FOGLALKOZÓ
BIZOTTSÁGKÉNT” neveztek el. Mindazon által
megallápodást nyert az a tény is miszerint az intézetünk tagja
lesz a bizottság vezetője is e területen szerzett tapasztalatai
miatt. Ezt a pozíciót én is megkaptam a Nulla Osztály
álláspontjának kiterjesztéseként. A SRI vezetője egy darabig
tiltakozott a koromra való tekintettel, amely azonban messze
menően túlszárnyalta a velem egyidős gyerekek képességi
normáit. Jogosan mondta, hogy egy fiatal ember, hogy tudna
vezetni ilyen nagy szabású akciókat, de Obadea ezredes végül
lenyugtatta a kedélyeket és teljes felelősséget vállalt értem.
A már meglévő különleges státuszunk miatt a cselekvés
szabadságának maximálisnak kellett lennie. Ez a feltétel még a
parlamenti jogokat is meghaladta, mivel nagy államtitoknak
volt nyílvánítva. Mivel a feladataimat nem politizálták, az
129
abszolút hozzáférés formáját egy különleges kártyafajta
képviselte, melyet az elnök személyesen írt alá és amelyen a
„DZ...A-O” kód szerepelt és a személyek számától volt kiadott.
Ezek nagyon kevesen tudták, csak a SRI és a hadsereg titkos
szerverei férhettek hozzá.
1992 és 1993 között átnéztem az intézet összes aktáját, hogy
megtudjam az akkori jelenlegi helyzetünket. A legtitkosabb
eseteket sikerült tanulmányoznom ezek keretén belül és
egyúttal nagyon szép és rejtett helyeken járhattam ezáltal.
Mindez azonban egy titkos tartomány része, amelyeket
egyenlőre nem tudok felfedni előtted. A Medve-völgy bázisán
létrehoztunk egy központot és ezzel párhuzamosan készítettünk
egy második speciális beavatkozási csoportot is a kevésbé
fontos esetekre.
2001-ig sikerült megerősítenünk a „partnerségi”
kapcsolatainkat a SRI-vel és alapvető információkat
szolgáltattunk a NEMZETVÉDELEM LEGFELSŐBB
TANÁCSÁNAK is . Obadea ezredes teljes mértékben bízott
bennem és bár gyorsan közeledett a nyugdíjkorhatárhoz,
nagyon elegedett volt az intézet működésével is. Ezalatt az idő
alatt előléptették az általános SRI rangra is és azt mondta, hogy
ezzel nagyon sok terve megvalósult, amit véghez szeretett
volna vinni a karrierjében.
130
Nagyvonalakban ennyi lenne az intézet jelenlegi helyzetének
felvázolása. A 2002-es év egy fontos pontot jelentett az
életemben, ami a részvételemet jelenti különböző speciális
keretekben, amely azt foglalta magában, hogy nagy jelentőségű
kérdésekkel foglalkoztam, melyek mélyreható hatást tettek
mind nemzeti, mind globális szinten, de ezekről a következő
találkozón fogok mesélni neked, mert nagyon fontos, hogy
figyelmünket csak erra a témára összpontosítsuk, mivel ezt
kizárólag a te számodra szeretném bemutatni. Ezáltal majd
megfogod érteni, hogya körülöttünk lévő valóság teljesen más
megvilágításba kerül, mint ahogyan azt a hétköznapi emberek
felfogják.
Mély lélegzetet vettem, mintha egy hosszú transzból jöttem
volna ki. Fogalmam sem volt, hogy milyen lesz a következő
kinyilatkozás, de éreztem, hogy elértem a probléma
„csomópontját”, a jelenlegi helyzet középpontját. Cezar akkor
vallotta be nekem, hogy ez volt a fő oka annak, hogy
nyilvánosságra akarta hozni ezeket a beszámolókat. Ezután
még csak kétszer találkoztam vele és ezek alatt részletesen
elmagyarázta nekem az ország szempontjából döntőnek
tekinthető eseményeket. Az utolsó találkozásunkra 2003-ban
júniusában került sor, majd meglepődve tudtam meg, hogy
hogyan került a mód a titkos helyszín felfedezésére, a Bucegi-
131
hegységben, amelyre két hónappal később került sor. Annak
ellenére, hogy az események felgyorsultak, Cezar mégis
megadta azt a váratlan esélyt számomra, hogy
meggyőződhessek a hegy titkos szerkezetéről és jellegzetes
elemeiről. Ez egy különleges beavatkozást igényelt a részéről
és főként Obadea ezredesétől, pont azokban az időkben amikor
úgy tűnt számukra, hogy a dolgok kiesnek a kezükből. A
döntés, hogy szinte azonnal a felfedezés után odahívtak,
nagyon inspiráló volt számomra, mivel néhány nappal később a
helyzet rendkivül bonyolultá vállt az amerikai diplomáciai
nyomás miatt, amely megkövetelte azonnali jelenlétüket azon a
helyen, felkészült csapatokkal és félelmetes technológiákkal.
Ettől a pillanattól kezdve senki nem léphetett be azokba az
ellenőrzési pontokba, akiket az elnökség szintjén nem
engedélyeztek és amelyeket a román és az amerikai hadsereg is
biztosított. Éppen ezért nagyon szerencsésnek és
kiváltságosnak tartom magam, hogy lehetőségem nyílt
megtalálni azt ami sokaknak lehetetlennek fog tűnni, abban a
néhány órában, amely a felfedezés területén zajlott a
jelenlétemben, Cezar elmésélte a felfedezés tényleges
módjáiról való szempontokat (néhányuk drámai), és röviden
rámutatott azokra a következményekre, amelyeket azonnal
kiváltott, valamint az amerikai beavatkozás fő eseményeire
132
ebben a kérdésben. Ugyanez év szeptemberében (2003), új
híreket kaptam tőle egy különös futár személyében, aki egy
közvetítő volt a találkozásaink megszervezésében az elmúlt
években. Ezúttal azonban a futár elősegített egy
telefonbeszélgetésemhez Cezarral egy különlegesen védett
privát vonalon és egy különleges eszköz segítségével. Cezar
akkor beszélt nekem a román-amerikai „tárgyalások” néhány
különleges aspektusától, amelyeket nemrég tanult meg és azt is
elmondta, hogy néhány nap múlva elutazik egy „nagy titkos
expedícióra”, amelyről néhány általános adatot is közölt velem.
Nem tudta pontosan, hogy mennyi ideig fog tartani ez a
kirándulás, de megígérte, hogy amint visszatér, fel fogja venni
velem a kapcsolatot és beszámol a részletekről. Rövid
tétovázás után azt javasolta, hogy mivel már rendelkezem
elengendő információval ahhoz, hogy írjak és kiadjak egy
könyvet ezért tegyem meg, mivel hozzám hasonlóan ő is úgy
gondolta, hogy az embereknek joguk van tudni e valós
helyzetről és jogukban áll maguk dönteni jövőjükről. Ez volt az
utolsó alkalom, amikor verbális kapcsolatot létesítettem
Cezarral.
Néhány héttel ezelőtt, majdnem egy évvel a telefonbeszélgetés
után, amikor éppen a könyv utolsó részét írtam, kaptam
néhány jelzést arról, hogy visszatért „a nagy expedícióról”, ami
133
nagy izgalmat keltett bennem, mivel arra gondoltam, hogy
ezáltal új lehetőségem lesz számos új felfedezés
felülvizsgálatára, amelyekről azt gyanítottam, hogy kivételes
jellegűek.
Hadd térjek vissza azonban a Cezarral való utolsó előtti
találkozásunk beszámolójához. Azok az elemek amelyeket
aztán részletesen feltárt előttem, kétségtelenül valóságos
információ bányát képeztek a szabadkőműves világszervezet
kulisszatitkairól. A szabadkáművesség felfogása, áltálános
elképzelése, szándékai és cselekvési módjai, ahogyan Cezar
elmésélte nekem, hogy kapcsolatban állt egyik vezető
képviselővel, akivel lefolytatott egy különleges beszélgetést,
hogy jobban megértsem az állítás finom jelentőségét, szó
szerint idézte: „Az alma kivülről szép, belülről üreges”, ami
nagyon jól alkalmazható a világ szabadkőművességére.
Másrészt, paradox módon, a szabadkőművesség ezen
kezdeményezése nélkül nem tudom, hogy történt volna meg e
kivételes felfedezés a Bucegi-hegységben. Néha a sors-
különösen egy nemzet, vagy akár emberiség szála, túlságosan
bonyolult és fáradságos ahhoz, hogy az emberi elme teljes
összetettségében ezt megértse. Így hát nem maradt más
számunkra, minthogy meglepődséggel feltárjuk és elemezzük a
tények, kapcsolatok, lények és egyéni sorsok hihetetlen
134
pókhálóját, amelyek úgy egyesülnek, hogy az emberiség
végeredménye valódi előre lépéssé válljon. Még akkor is, ha
egyenlőre nem tudjuk részletesen megérteni a finom erők e
nagyon bonyolult kombinációit és cselekedeteit, legalább
tudunk tájékozódni e figyelemre méltó hatásoknak
megfelelően, amelyeket bizonyos konjunkturális tényezők által
pontosan körülhatárolt pillanatokban váltanak ki. Ezek a
konjunkturális tényezők azonban azokat az idő-térbeli
feltételeket képviseléik, amelyek szükségesek ahhoz, hogy még
globális szinten is jelentős események induljanak el.
Amikor néhány hónappal később újra találkoztam Cezarral,
pontosan ott folytatta a mesélést, ahol abban hagytuk az utolsó
találkozásunkkor, mintha csak annyi szünet telt volna el, hogy
egy kis vizet ivott volna.
- 2002 májusában a Medve-völgy bázisán voltam, melynek
kódneve: Alpha. Ez volt az az időszak amikor intenzíven
tudtam tanulmányozni az intézet titkos dossziéit,amelyek
több mint húsz éves kutatási és helyszíni időszakot ölelnek
fel, amelyeket a különleges beavatkozási csoportok
végeztek- egy nyugodt csendes délutánon amikor egyedül
voltam az irodámban. Amikor mélyen elmerültem a
tanulmányban, kaptam egy telefonhívást egy biztonságos
privát és közvetlen vonalon, Obadea ezredestől.
135
Meglepődtem a hívásán, mivel csak az azt megelőző nap
találkoztam vele illetve azért is mert ezt a titkos
telefonvonalat csak nagyon sürgős esetekben használtuk.
Azt mondta, hogy a következő órákban meg fog látogatni
valaki, aki privát beszélgetést szeretne folytatni velem.
Meglepett az ezredes kissé bizonytalan hangja, mivel amit
akkor a hangjában észrevettem nem voltak rá jellemzőek és
ahogyan még nem hallottam őt beszélni. Elmondta, hogy
bővebb adatai nincsenek erről a személyről, nem tudja ki
az, csak annyit, hogy a találkozót a SRI-n keresztül kérte,
egy beavatkozás eredményeként. Az illető külföldi
állampolgár volt, de ismerte Romániát és nagyon jól is
beszélt románul. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) csak
annyit tudott, hogy egy nagyon fontos szabadkőműves
páholy tagja Olaszországban, aki magas nemesi ranggal
rendelkezik és akinek nagy pénzügyi befolyása van
Romániaban. Valószínűleg a politikai kapcsolatait és
nagyon magasra tette, hiszen sikerült behatolnia a SRI
„falába”, illetve elérnie a DZ szerkezeti felépítését is. Az
azonban egy rejtély, hogy honnan ismert engem és, hogy
hogyan szerzett tudomást az intézet létezéséről, amelynek
műszaki igazgatója én voltam. Ekkor jöttem rá, hogy ennek
az embernek a befolyása nagyon félelmetes még akkor is
136
ha ezt nem titkolta. Ami engem illet el kellett fogadnom a
találkozót, bár akkor még nem értettem a célját és sok
furcsa dolog volt ebben az egészben. Legbelül azért
egyfajta „súlyt” és „ nyomást” éreztem, amelyek
nyílvánvalóan a személyt illetően korreláltak, aztán intuitív
módon rájöttem a találkozó lényegére. Nehéz „harcnak”
igérkezett, mert éreztem ennek a lénynek a nehéz
„sugárzását”, olyan volt mint egy kellemetlen felhő, amely
beborítja és elrejti eredeti szándékait. Még volt néhány óra
e bizonyos személy érkezéséig, így elszigeteltem magam
egy szobába és mély meditálásba kezdtem, hogy
megtudjam e személy egyes tulajdonságait.
Teljesen ledöbbentem. Bár tudtam róla, hogy Cezar különleges
pszichikai képeségekkel rendelkezik, amelyekről csak a
legszükségesebbeket említette nagy szerénységgel és a lehető
legtermészetesebb módon. Ezenkívül csak kétszer-háromszor
nyílvánitotta ki hatalmát előttem, és akkor is bizonyos
kulcsfontosságú esetekben és azt is csak azért, hogy
bebizonyítsa számomra, hogy amiket mond nekem, azok nem
csak üres szavak, hanem igazak. Cselekedetei már akkor is
tökéletesen integrálódtak a megfelelő konjunktúrába, hogy ne
okozzanak túl nagy felfordulást. Arról azonban még fogalmam
sem volt, hogy arra is képes volt, hogy különböző
137
információkat megtudjon, akkor amikor a meditáció során
kifejezte akaratát ez irányba. Nem tudtam felfogni, hogy ez
hogyan lehetséges. Mivel többet akartam megtudni erről a
rejtélyről, megkérdeztem tőle, hogy hogyan tud hozzáférni
ilyen információkhoz, amelyekről korábban sosem tudott.
- Mondhatni az a tudásmező, amit a meditációk során
felidézek, amikor bizonyos információkat akarok
megtudni, egy nagyon kiterjedt típusú éter, de nem az az
éter, amelyre a kortárs tudomány hivatkozik.- folytatta a
magyarázatot Cezar. Ebből a finom valóságból származó
dolog, jelenség és gondolat, vagyis általánosan beszélve
bármilyen olyan információ, amely névként vagy
formaként frissül a fizikai síkon gyakorlatilag minden
sajátos „kódból álló” szándékunk, gondolatunk,
elképzeléseink materializálódni kezdenek, amelyek így
világos formát öltenek a hétköznapi emberi megismerés
szintjén és a fizikai világban tárgyiasulnak.
- Képzelj el például egy felfüggesztett gőzasztalt, amely
vízgőzből áll, és amelyet nagyon finom részecskék
képeznek a levegőben. Ha a környezeti hőmérsékletére
hatunk és azt csökkentjük, akkor a vízgőz lecsapódik és
folyadékcseppé alakul, azaz a anyag aggregációs
állapotába durvább lesz, mint azoké a gőzöké amelyek
138
gázállapotúvá vállnak a víztől. Ha még tovább csökkentjük
a hőmérskletet, a folyakony víz, jéggé, az az szilárd
anyaggá vállhat- ami a legdurvább aggregációs állapot.
Egyszerű megérteni: ugyanazok a vízatomok, amelyeket
eredetileg gőzök formájában vannak, egymást követően
átalakulások révén, jéggé válnak. Hasonlóképpen ugyanazt
az utat ha felülről lefelé bármilyen információ követi,
amely a fizikai síkban valósul meg, elsődleges látens
szakaszában az információ nem más mint a vibrációs
energia egy bizonyos formája, amely részben mindegyikre
jellemző szempont. Az a környezet amelyben, az ötletek,
gondolatok, szándékok és lehetőségek végtelensége
fennáll, az az egyetemes finom tér, amelyről korábban is
beszéltem. Mindez tehát a saját regzésszintre vonatkozó
információkhoz való hozzáférést teremt, amely része az
univerzális éter energetikai frekvenciájának végtelen
óceánjának. Ezt a legnehezebb elérni, mivel először
megfelelő tudatossággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy
tisztában legyen az univerzális finom éterrel és nagyon
pontosan kell tudnia választani az energetikai
rezgésfrekvenciák sokasága közül.
Cezar ezután egy elővett egy papírt és rajzolt egy vázlatot,
hogy jobban megértsem, majd folytatta:
139
- Egy jól összpontosított elme, amely jól felkészült és
megtisztult az ördögi és élősködő gondolatoktól, képes
arra, hogy egymás után átszúrja a megnyilvánulás finom
terveit az egyetem éter szinjére, amelyről beszéltem, ami
olyan mint egy óriási tér.
Az ötletek objektivitása a fizikai sík szintjén

Az ötletek megvalósítása a fizikai sík szintjén


140
A fizikai sík szintje nagyon különleges, ebben a rendkivül
hatalmas térben azonosítható konkrét „nyoma” vagy bármely
aspektus, lény, tárgy, jelenség sajátos rezgésfrekvenciája. Az
igazi művészet az adott tárgy helyes kiválasztásából álló
rezgésfrekvencia, akárcsak amikor egy rádióállomást
szeretnénk befogni és a kurzort a rádió-frekvencia skáláján
mozgatjuk.
Feltehetnéd a kérdést, hogy az elme, hogyan választ ki csak
egy frekvenciát, a létező végtelenből? A folyamat egyszerű,
mivel egyetemes törvényen alapul. Mindennek az
univerzumnak létezik egy különösen meghatározott lénye,
dolga, jelensége, érzelme vagy „rezgő lenyomata”, egy olyan
sajátos összetéveszthetetlen „jel”, ami az univerzumban bárhol
azonosítható. Ez egy úgynevezett személyes hullámhossz,
ahogyan a DNS –spirál is minden lény számára. Csak át kell
kapcsolni a „hullámhossz” gombot arra, amit tudni szeretnénk.
Ez a fizika egyik alapelve, és „rezonanciának” hívják.
Természetesen mindez megfelelő és kitartó munkával jár, de az
eredmények kiválóak lesznek. Én sem tettem mást, minthogy
pontosan alkalmaztam ezt az elvet, az „eljövendő karakter”
finom képére vagy hullámhosszára összpontosítva, noha még
sosem láttam őt, azonban volt néhány információm róla
Obadea ezredestől. Ez a kevés információ viszont elég volt
141
számomra. Akaratom erőteljes és összpontosított
megnyilvánulása elég volt ahhoz, hogy rövid idő alatt
meghatározzam, a rezonancia- feltételek megvalósulását az
adott személy „finom lenyomatával” kapcsolatban. Azonban el
kell mondanom, hogy a jelenség nem épp olyan egyszerű, mint
ahogy most leírom neked. Jobban mondva, inkább intenzív
gyakorlást igényel ami a tudatosság különleges elmélkedésével
jár együtt.
A tudni kívánt információ pontossága egyrészt a saját elméd
tisztaságától függ- amelynek ezután olyannak kell lennie, mint
egy hegyi tó mozdulatlan felszíne, másrészről pedig képesnek
kell lennie elérni a rezonancia sajátos feltételeit, annak élénk és
erőteljesen felfedezéssel jár arra vonatkozóan, amit szeretnél
megtudni. Gyakorlatilag ezekben a pillantokban kisebb-
nagyobb finomsággal „hangolódsz” az általad felidézett lény
sajátos rezgésfrekvenciájához. Ha ezt sikeres módon eléred,
akkor közvetlen és intuitív módon tudni fogod a finom
domináns eredményt az adott személy minden vonatkozásában,
még akkor is, ha úgy véled, hogy ezek a szempontok számodra
ismeretlenek.
Igaz, hogy amint mondtam- a probléma összetettebb, mert sok
változója van, amelyek többek közt személyes erőfeszítést és
ez irányú erőfeszítéseket is magukba foglalnak, de a lényeg az,
142
hogy minden egészséges ember, aki kitartó, megszerezheti ezt
az erőt.
De visszatérek a titkos találkozóra, amely egy titkos mobilt
rejtett, de fontos tudnod, hogy ez számomra még az első
szakaszban nem volt világos.
Aztán Cezar elmesélte nekem azt a furcsa találkozót a Alpha
bázison, amelynek jelentősége mélyen megrázott és
végérvényesen meggyőzött engem arról, hogy megírjam ezt a
könyvet. Annak érdekében azonban, hogy ezek az elbeszélések
gördülékenyen menjenek és megkönnyítsék az olvasókban az
ötletek kifejezését, ezt a találkozót, amely Cezar és a
szabadkőművesség elitjének titokzatos karatere között zajlott,
párbeszéd formájában adom át önöknek , hogy hűségesen
tiszteljem a számomra elmondottakat és még a találkozó egyes
finom árnyalatait is jól reprodukáljam. Előre is elnézést kérek
az olvasóktól a kifejezesék esetleges következetlenségeiért, de
amint hamarosan látni fogják, itt inkább az információ tartalma
a fontos mintsem a megjelenítés formája.
Kompromisszumos megoldás
Délután három körül megjelent a Román Hírszerző Szolgálat
helikoptere a Medve-völgyi bázison, ahonnan egy józan,
magas, fekete öltönybe öltözött, elegáns de arrogáns ruhát
viselő férfi szállt ki. Jobb kezében egy nyéllel elátott
143
elefántcsontból készült botot tartott, nagyon bonyolult
aranyberakásokkal. Arca keménységet fejezett ki, zöld szemei
furcsa hatást keltettek, szokatlan hideget sugároztak. Ezt a
benyomást még felerősítette a meglehetősen ívelt és
körvonalazott szemöldöke, egy viszonylag korban lévő férfi
számára. Bemutatkozott a tiszteknek, akik Senior Massini
néven várták őt a bázison és türelmetlenül várta Cezar
érkezését. Az impozáns, hozzászokva, hogy magas nemesi
körökben forog, Senior Massini hatvanöt éves korában igen
magabiztos csábítással rendelkezett és egy olyan személy
benyomását keltette, aki hozzá volt szokva, hogy parancsokat
adjon. Valójában Európa egyik szabadkőműves páholyának
tiszteletreméltó vezetője volt, és tagja volt a világ
legbefolyásosabb szabadkőműves szervezetének is: a
Bilderberg -csoportnak.
Senior Massinit a bázis egyik szintjére vezették, ahol Cezar
várt rá. A szükséges üdvözletek után Cezar meghívta egy
protokollszobába, de a tiszteletreméltó uraság elutasította.
Értetlenül azonban az a stílus, ahogyan ő kifejezte magát
pompás volt, enyhe arhaikus árnyalattal. Valójában Senior
Massini egy nagyon régi nemesi és királyi származású
családból származott, Olaszországból.

144
- Lenyűgöző és ugyanakkor örölük a javaslatának, de
fenntartom a legkisebb kiváltságomat is, hogy megvédjem
magam az esetleges kísérletektől vagy, hogy felvétel
készüljön a beszélgetésünkről. Különösen hálás lennék
önnek ha ezt nem venné sértésnek de ne feledjük el, hogy a
Román Hírszerző Szolgálattal van dolgunk- magyarázta a
tiszteletreméltó a szándékát.
Cezar alig észrevehető módon mosolygott magában. Még
mindig nem értette, hogy Senior Massini tényleg ilyen
közönségesen fejezi-e ki magát vagy a szavai rejtett iróniát
fednek. A második lehetőség hihetőbb volt számára, de ez
különös képpen nem zavarta őt és kedvesen válaszolt:
- Teljes mértékben megértem félelmeit uram és bizonyos
mértékben jogosnak is találom őket. De ez a bázis a státusz
révén nagyon magas biztonsággal rendelkezik és csak
együttműködési kapcsolatban áll a SRI-vel, azaz nincs
alárendelve a román szolgálatnak. Nyugodtan és félelem
nélkül beszélhetünk a protokollteremben.
Senior Massini azonban ugyancsak rugalmatlan maradt a
kérésében. Udvariasan ragaszkodott ahhoz, hogy a beszélgetés
a szabadban, kényelmes bázistávolságban történjen. Szerinte ez
mindkettőnk érdeke volt.

145
Mivel nem volt túl nagy extravagáns kérés, ezért Cezar
beleegyezett. Egy kis tisztást választottak, amely kb. 250
méterre volt a bázis feletti épülettől. Egy asztlat és két széket
szállítattak oda, és Cezar körbe bizonyos távolságra tőlük
elhelyeztetett egy nyolc főből álló őrséget, akik magasabb
szintű őrszolgálatra és védelemre szakosodtak. Valójában a
„K” típusú események harmadik beavatkozási csapat részei
voltak. Még egy csúcstechnológiás elektrónikus zavaró
készüléket is felszereltettek. Az előkészületek csak nem egy
óráig tartottak, mialatt a tiszteletreméltó Massininek csak
néhány mondat és kissé irónikus mosoly hagyta el a száját.
Időről időre Cezarra meredt és gyorsan de alaposan
megvizsgálta őt a szemével.
Délután négy óra körül befejezték az előkészületeket és leültek
a rét asztalához. Cezar bevalotta nekem, hogy bizonyos
szempontból elég bizarr volt a helyzet. A legmagasabb
körökben forgó, bizonyos befolyással rendelkező úriember,
nagyon titkos találkozót kért a román titkosszolgálatok
legrejtettebb cselekvési osztályának műszaki és ügyvezető
igazgatójával, vagyis Cezarral. Az összes „ajtót” könnyedén
kinyították és az összes kérést azonnal jováhagyták. Mi lehet az
a titokzatos hatás, amely még az állam politikai köreit is
áthatja? Mi volt valójában Massini célja azzal, hogy elkerülje a
146
SRI beavatkozását , amelyen keresztül érkezett? A kormánytól
kapott kifejezett utasítás megtiltotta a SRI bármilyen
beavatkozását, hivatkozva az államtitokra, a DZ cselekvési
területén. A helyzet azonban viszonylag furcsa volt, mert egy
külső hatalom benyomását keltette, amelyet a román államnak
„diktáltak”. Sőt a kettejük közti beszélgetést sem engedték
rögzíteni és Cezar be akarta tartani a Senior Massininek adott
igéretét. Másrészt még akkor is, ha a SRI rendelkezett a
beszélgetés lehallgatásához szükséges technikai eszközzel, de
a tiszteltre méltó Massini érkezését sietve jelentették be és nem
volt elég idő egy ilyen kényes akció megszervezésére. Amelett,
hogy Senior Massini nagy hatást gyakorolt a román állam
legmagasabb politikai köreire, a vele való esetleges
elégedetlenség következményei nagyon kellemetlenek lehettek
azoknak akik ilyenfajta döntést hoztak volna a SRI-ben.
Bármilyen furcsának is tűnik de Senior Massininek sikerült
gyorsan és erőfeszítés nélküli felépéssel rekord idő alatt
megszereznie a Cezarral folytatott beszélgetése maximális
biztonságát. A kettejük közti konfrontáció az egyik
legszenzációsabb beszomolót tartaná a nagyon rejtett
igazságokról, amelyek azonban napjainkban egyre inkább
megnyílvánulnak e bolygón élő emberek életében.

147
A tesztelés
- Azért vagyok itt, Brad úr, hogy önnel lefolytassak egy igen
komoly beszélgetést- lépett közvetlenül témába a
tiszteletreméltó Massini kevésbé hétköznapi és
konjunkturális módon. Véleményem szerint az emberek két
nagy kategóriába sorolhatók: vannak azok akik
manipulálhatók és vezethetők, akik hozzáteszem az
emberiség túlnyomó részét képviselik, és azok akik
bizonyos erénnyel, hatalommal és nagyon erős
személyiséggel rendelkeznek.
- Félbe szakítom egy rövid pontosítás erejéig: valójában
kinek a véleményét képviseli itt?- lépett közbe Cezar
látszólag nagy naivsággal.
Senior Massini szélesen elmosolyodott és súlyát a szék
támlájára helyezve, egész hozzáállása és hatalma büszke
tudatát fejezte ki:
- Brad úr, ön egy virágkorát élő fiatalember és egy olyan
intézet főnöke, amely paradox módon az állampolgári
szabadságok börtöne, de ugyanakkor egyfajta feléledést
jelent maga számára, mivel olyan dolgokat ismer meg és
kutat fel, amelyekről szinte senki nem tud semmit. Ilyen
pozíciót egyébként sem kapna senki, mert a

148
figyelemreméltó belső kapacitások garanciáját kell
vállalnia ezek fölött.
- Köszönöm- mondta kedvesen de ugyanakkor óvatosan
Cezar.
- Azonban még egy nagyon tehetséges fiatalembernek is
mint maga, sok ismeretlen aspektusa van és néhányuk
rendkivül vonzó lehet. Az a csoport amelyet én képviselek
és amelynek a nevében idejöttem, a legmagasabb
szabadkőműves rend része, akik nagyon kiváncsiak a
kettőnk közt lezajló beszélgetés kimenetelére.
- Ismerem a szabadkőművesség néhány aspektusát-mondta
Cezar. A szervezet a piramismodell szerint nagyon
hierarchikus, nagyon rejtett beavatási rutiálékkal
rendelkezik és valódi szándékai, az emberiség többsége
számára nagyon homályosnak bizonyulnak.
- Az általad mondott két-három mondatot én sem
fejezhettem volna ki másképp, kedves!- nevetett fel kissé
irónikusan és fölényesen a tiszeletreméltó Massini. Én
vagyok a mestere a világ legerősebb szabadkőműves
páholyának, amely a legtöbbek számára muszáj titokban
maradjon, de ez a te esetedben fölösleges lenne, mert az a
téma, amellyel e beszélgetés keretén belül foglalkozni
szeretnék, messze meghaladja a rejtőzködésem fontosságát.
149
Épp ellenkezőleg, szerettem vona ha már kezdettől fogva
tudnád kivel beszélsz.
Mesélve a beszélgetést, Cezar bevalotta nekem, hogy pontosan
ez volt az a pillanat, amikor megsejtette Massini látogatásának
célját, valamint azt az általános módot, ahogyan ez
kibontakozik majd. Ugyanakkor azt is tudta, hogy hogyan
tovább és, hogy milyen stratégiát válasszon annak érdekében,
hogy a lehető legtöbbet megtudja és jobban megértse a
szabadkőművesség működési mechanizmusait, a kettős
éberséget, az intelligenciát és a képességet. Az ötletek, tervek,
felajánlások és válaszok verbális szembesítése, amelyeket
mesteri módon kellett véghezvinni, mert a tétben lévő erők és
következmények kolosszálisak voltak, ezért Cezar az első
szakaszban a terület talajvizsgálatának kérdésére szánta el
magát, amiben már észrevette, hogy a tiszteletreméltó Massini
gyenge: a büszkeség és a feljett ego-érzés stratégiailag
csökkenthette belső éberségét és erejét.
- Tehát a páholyban elfoglalt pozíciója az egyik
legmagasabb. Tudtam, hogy a rangsorolás az úgynevezett
„előléptetési fokozatok” szerint történik, amelyből
harminchárom van: a Bilderberg- csoport nem csak egy
páholy, ennel sokkal többet jelent, de ezt most nem
szükséges részletezni, sőt a páholyok szintjén van ez a
150
hierarchia harminchárom fokban, amelynek meg kell
felelnie néhány világos kritériumnak, de tudnia kell, hogy
ők egyfajta „homlokzatok” a külvilág számára. Az igazi
hatalom messze túlmutat a harmincharmadik hierarchikus
fokon és más feltételekhez kapcsolódik, amelyek azonban
csak bizonyos konjunktúrában tárhatok fel ön előtt. Magán
múlik, hogy fogékony-e ilyen helyzetekre. Képzeljen el
egy nagy házat, amelyet a lehető legszebb megjelenés
érdekében elegánsan kell festeni a részletekre való nagy
odafigyeléssel. Analógiai szempontból ezek a beavatási
szempontok hasonlóak. A nagy gazdaság és a titkok
azonban a házon belül vannak, amelyek áthatatlanok és
ismeretlenek, csak a tulajdonosai tudnak róla, valamint
nagyon kevesen azok akik háttérből irányítják az egész
épület zavartalan működését: gondozását, igazgatását és
jólétét. Ehhez azonban nem szükséges, hogy más emberek
ismerjék őket és nem szükséges megismerniük
cselekvéseik módját sem. Ön okos, ezért könnyedén
megérti, hogy mire gondolok.
Cezar észrevette, hogy Senior Massini áttért egy
megszokottabb, közvetlenebb megszólítási formára. Ez előny
lehet, mivel a beszélgetés bizonyos ismerete sok titok
felfedését segítheti elő. Természesetesen a kettejük közti nagy
151
korkülönbség is hozzájárult ehhez a megszólításhoz. A
tiszteletreméltó Massini kétségkivül nagy életerőt és szokatlan
szellemi erőt is mutatott, tekintélyis korával ellentétben. Sajnos
finom sugárzása-mellyel a tiszteletreméltó uralni tudta a
hétköznapi, többnyire gyenge vagy fizikailag instabil vagy
pszichés embereket- hatalmas büszkeség, arrogancia és mások
fölötti felsőbbrendűség köré összpontosult, amit valószínűleg a
nemzetisége nemessége indokolt. Ezért hiába volt érdeme
Cezarnak és akármennyire is jók voltak a referenciái is,
amelyekről feltételezhetjük, hogy a Bilderberg-csoport elitje jól
ismert, azonban ezek mégsem voltak elégségesek ahhoz, hogy
a tiszteletreméltó Massini megfékezze büszkeösztönét.
- Azért kértük ezt a találkozót, a bennünk lévő hatalommal
és erővel amellyel rendelkezünk, mert ismerjük erősségeid
és képességeid, és ezt nagyra értékeljük, különösen ha az
érdekeinket szolgálja.
E válasz kimondása utána tiszteletreméltó megtette az első
fontos kettejük játékára vonatkozó lépést. Amint látni fogjuk, a
kulisszák mögötti mozgások és rejtett tervek, sokkal
bonyolultabbnak bizonyulnak, mint egy egyszerű viszonylag
közvetett javaslat, a legmagasabb szabadkőműves szintű
együttműködésre.

152
- Massini úr, ha valamit meg kell értenem és ha a probléma
különleges, akkor kérem mondja el azt az elejétől fogva.
Például, mi a fő célja azzal, hogy a Bilderberg- csoport
tagja legyek?
A tiszteletreméltó türelme hirtelen kihűlt és a hangja nagyon
durva ragozásokat öltött:
- Ez valóban problémát jelent önnek Brad úr? Azt képzeli,
hogy szabadon dönthet, vagy feltételeket szabhat? És ki
mondta önnek, hogy a Bilderberg- csoport tagja lesz? Van
fogalma arról, hogy kik alkotják ezt és, hogy milyen
hozzáférési kritériumok vannak ezen a szinten? Hát
mondom önnek, hogy nagyon messze vagy ettől a híres
pozíciótól sőt még ezen túlmenően sosem fog tudni belépni
e csoport intim körébe, olyan okok miatt, amelyeket ha
felfednék, teljesen bosszantóak lennének az ön számára.
Ők nem részei ennek a világnak! Térjen vissza tehát
valamelyest humánosabb elképzelésekhez, és értse meg,
hogy az önnek tett közvetlen javaslatom valójában arra
utalt, hogy beléptessem a világ egyik legmagasabb
szabadkőművesi páholyába, amely közvetlenül a
Bilderberg-csoportnak van alárendelve. Szervezetünknek
szüksége lenne az ön közreműködésére. Az a tény, hogy
magam jöttem ide, hogy önnel folytassam le ezt a privát
153
beszélgetést, megértheti, hogy nagyon nagyra
értékelődésünk ön iránt.. A rendelkezésünkre álló
információk alapján el kell ismernem, hogy az ön erősségei
és cselekvési lehetőségei lenyűgözőek. Ahogy mondtam,
nagyon érdekelne minket az önnel való együttműködés.
Ennek a páholynak a szintjén létezik egy titkos tanács,
amely a világ fő cselekvési arányait javasolja és ezeket a
Bilderberg-csoport elemzi. Ez egyfajta visszacsatolás.
Nagyon fontos tag lehet ebben a tanácsban és
megszerezhet mindent amit valaha is elképzelt ezen a
világon és mindent elsajátíthat amit csak akar:
gazdagságot, embereket, luxust, törvényeket és még más
kormányokat is. Semmi és senki sem fog az útjába állni!
Mi nem szoktunk tárgyalni sem ajánlgatni, mert amit
kínálunk az óriási. Mi értelme más szükségszerű vitának,
amikor a dolgok ennyire jól meghatározottak? Valójában
őszintén szólva nincs más választása mint elfogadni az
együttműködést.
Rendíthetetlen bizonysággal kimondva ezt, a tiszteletre méltó
Massini két konkrét gesztust tett kinyújtott kezével és
elhalgatott. Valószínűleg egy másik személyt Cezar helyében
megrémítettek és zavarodottá tettek volna ezek a dolgok, attól a
gyorsaságtól, mellyel elmondta az általa kínált mesés
154
kilátásokat. Cezar elárulta nekem, hogy ez volt a találkozó
legkritikusabb pillanata. Bár a látszólag összetett probléma, két
alternatívát vont maga után: elfogadni az együttműködési
lehetőséget amely magába foglalta a szabadkőműves
társadalomba való belépést, és a gyors hatást e hierarchia
szintjén, illetve, hogy utasítsa el ezt a javaslatot, amely később
kiszámíthatatlan következményekkel való láncolathoz vezetne,
mind az intézet, mind pedig a saját maga munkájában. Ekkor
Cezar még nem ismerte a szabadkőművesség „csúcsán” lévő
érdekeiről szóló főbb tényeket, de különösen érdekelte, hogy
megtudja e világszervezet okkult motivációit és a céljainak
megvalóstási módjait. A helyzet kedvezőnek tűnt számára és a
vita elérte azt a szintet, amikor fokozatosan elvezette őt az
érdeklődéshez ösztönözve azt a büszkeséget és hatalomérzetet,
mellyet mindenekelőtt Massini nyilvánított ki. A feladata
azonban csöppet sem volt könnyű, mivel a tiszteletreméltó
nagyon ügyes és ravasz beszélgetőpartner volt, akinek nagy
intelligenciája és szellemi ereje is volt. Sajnos már igen csak
mélységesen negatív irányba orientálódtak.
Cezar intuitív módon érzékelte, hogy ha azonnal elutasítja a
javaslatot, akkor a „játék” lezárul és a tiszteletreméltó uraság
távozik, anélkül, hogy meggyőzné. Ezért arra az elhatározásra
jutott, hogy becsapja Massini éberségét és javaslatának
155
elfogadása révén leleplezi a lehető legtöbbet a
szabadkőművesség kulisszatitkairól. Bizonyos szemszögből
„titkos kamikázé” küldetést vállalt, de volt annyia magabiztos a
képességeiben, hogy megbirkozzón ehhez hasonló szituációval
is.

A Szabadkőműves Szervezet okkult igazsága


- Izgalmas amit mond Massini úr, de szeretném azonban
megérteni, hogy lehetséges ilyen nagy befolyást
gyakorolni? Bevallom ezt nagyon érdekesnek találom.
Megelégedve a beszélgetés fordulatával, Massini kérlelően
válaszolt, természetesen beleesve a viszonylag egyszerű
„csapdába”, melyet Cezar állított fel számára:
- Ó kedvesem!- sokféle képpen lehet befolyást szerezni és itt
el kell mondanom neked, hogy ebben igazi mesterek
vagyunk. Ebben a tekintetben a legfontosabb dolog a
türelem. Nem építhetsz nagy és elengáns palotákat, hogy
élvezhesd a vele járó örömöket, anélkül, hogy szívós, éber
és különösen türelmes lennél, még a látszólagos kudarcok
ellenére is. Minden idővel formálódik és néha ez az

156
időszak nagyon hosszú lehet. A múlt tiszteletre méltó
mesterei nagyszerűen, összességében ráláttak a végső
helyzetre, amely ma már nagyon közel van. Nem áhítoztak
kicsinyes, önző érdekekből, hanem kétségbeesetten akarták
megerősíteni és megszilárdítani a szabadkőművesség
alapjait, igazítva ezek vezérelveit az idők során az emberi
evolució sajátosságainak megfelelően adaptálva annak
alapelveit, sőt miért törődnének velük és családjaikkal?
Nem náluk volt egyébként a legtöbb pénz , a vagyon és az
életkörülmények? Nem tettek határozott fogadalmat, hogy
szükség esetén segítik és támogatják egymást? Nos hát
elárulom, hogy ők voltak az igazi építészek, akik
kezdeményezték, majd megállapították azokat az elveket,
melyek szerint a jelenlegi társadalmi rendszer működik.
Azokkal az „építészekkel” kapcsolatban, akik több ezer
évvel előzött tervezték meg az egész tervet, jelenleg nem
árulhatok el többet, mert ez egy rettenesen titok, amiről
még a Bilderberg- csoport sem tud- ezalatt azt értem, hogy
az elmúlt kétszáz-háromszáz évben, a tiszteletreméltó
mesterek nem tettek mást, mint intelligensen alkalmazták a
már kialakult alapelvekhez és alkalmazkodtak azokhoz az
időszerkezetekhez, amelyekben éltek. Cselekedeteiket
egyik generációról a másikra feljeszlették megtartva
157
ugyanazt a lendületet és ugyanazokat a kezdeti
elképzeléseket, de el kell mondanom, hogy a hierarchiánk
csúcsán csak a leszármazottak vannak királyi vonalon, több
száz sőt több évezreden keresztül. Nagyon vigyázunk erre
a szempontra, hogy ne keverjük össze a többi fajtával.
Ennek ellenére volt néhány kivétel, de idővel sikerült
megszűntetnünk ezeket a géneket.
- Valószínűleg Európa királyi csalájairól és a késő középkor
nagy bankáirjairól beszél, ha jól sejtem?!- kérdezte Cezar,
ezzel is teret biztosítva a téma további kifejtéséhez.
- Természetesen. Nem voltak forradalmárok: nem
támogatták a merev ideológiát vagy a sajátos és kiforgatott
filozófiát. Erejük sosem a karjuk erejében, vagy a fejlett
szellemükben rejlett, soraikból sosem emelkedtek fel a
társadalom hősei, vagy vezetői, ehelyett rájöttek, hogy a
sikerhez vezető úthoz egy másik algoritmusra van
szükségük, ahhoz, hogy erejüket, energiájukat az emberi
döntésekből és cselekedetekből nyerjék el. Kiváló
pszichológusok voltak és már a kezdetektől fogva lényeges
észrevételeket tettek, például a közösségi élet rendszeréről,
vagy akár a monarchiára, köztársaságra vagy bármilyen
más típusú kormányra épülő vezetésre. Ez a valóság két
úgynevezett „csoportot” érintett: egyrészt a nép nagy
158
tömegét, vagyis a többségi lakosságot, másrészt pedig az
uralkodói elitet, akik így vagy úgy igyekeztek fenntartani a
„juhnyáj” zavartlan működését. Ez az egyszerű
megállapítás jelentette az alapot, amelyre egész tervüket
felépítették.
- De miért volt olyan fontos számukra, hogy ez a két
lakóssági kategória létezzen? – kérdezte Cezar gyorsan.
Valódi kőművesmesterként avatott be a szerveztet sötét
titkaiba, amelynek ő tagja volt, és Senior Massini lassan kezdte
felfedni a rangos világszervezet ideológiai szervezet magját is.
- Ez a helyzet nagyon fontos volt, annál is inkább mert e két
lakossági csoport között mindig is voltak ellen érdekek. A
dolgokat úgy kellett intézni, hogy ezek az ellenérdekek
soha ne tűnjenek el teljesen, vagyis más szóval azért, hogy
soha ne legyen béke az emberek között. Ehhez különböző
módszerekkel kellett szolgálni mint a „táboroknak”, mind a
„csoportoknak”, anélkül, hogy ezt tudták volna.
Felvilágosult embereink odáig eröltették az ilyen eszközök
készségeit és képességeit, mintha két csónakban csak egy
lábat sétáltatnának , ami mégsem esik a vízbe.
Cezar nem szalasztotta el a lehetőséget, hogy ismét a hálóba
emelje a labdát:

159
- De hogyan csinálták? Milyen módszereket alkalmaztak?-
kérdezte.
- Erős „karokra” volt szükségük és a cselekvéseik kezdetén,
ezekből csak kettő volt: a pénz és az ember alsőbbrendű
természete, aki engedett a neki kínált kísértéseknek. Ez a
kombináció mindig biztosította a sikereiket, mert ami nem
illeszkedett az egyik oldalra, a másikon üdvözlendő volt és
így történt, hogy ez a „recept”, amely az ármánykodást,
hazugságot, kísértést és képmutatást használt lehetővé tette
befolyásunk gyors terjedését az egész világon.
Természetesen a jelenlegi időszakban számos más tényezőt
is figyelembe kell vennünk, melyek közül a
legfontosabbnak a bolygó lakóinak számát és a figyelemre
méltó technológia fejlődését tartjuk. Lényégeben azonban
szabadkőműves szervezetünk alapjait már régen
lefektették és ezek annyira szilárdak, hogy olyan mélyen
behatoltak az emberek tudatába, hogy programunk teljes
sikere most csak idő kérdése,hogy teljes mértékben
megvalósuljon.
Ezzel Senior Massini elégedetten elmosolyodott és hosszú
cigarettázásba kezdett. Nyilvánvalóan várta, hogy hogyan
hatnak szavai Cezarra. Ő pedig annak érdekében, hogy a lehető
legjobban játszhassa a szerepét, megkérdezte tőle:
160
- De nem értem, hogy mi a fő oka annak, hogy ez a
hatalamas erőfeszítés évezredek óta zajlik?
Óvatosan kifújva a cigarettafüstöt, Senior Massini, félig
kinyított szemhéján keresztül Cezarra nézett és óriási
büszkeségében már azt gondolta, hogy teljesen sikeres volt
abban, amit felajánlott. Másrészt Cezar nagyraértékelte, hogy e
téves vélemény gyengíti a tiszteletreméltó uraság éberségét,
ami miatt készségesen új és gazdag magyarázatokba kezd.
- Kedvesem, itt a dolgok nagyon egyszerűek! A fő ok
mindig is a hatalom elfogalalása lesz! Mit gondol mi más a
célunk e hatalmas idő alatt? Gyerünk mondja el ne
szégyelje! Pénz? A világ szinte minden pénzügye a miénk,
köszönhetően az elmúlt néhány évszazadban szőtt banki
„póknak”. Ahogy a civilázió egyre jobban fejlődött,
törekedtünk egy olyan társadalmi rendszer létrehozására,
amelyben az emberek teljesen függnek anyagi
jövedelmüktől. Pénz, pénz és egyre több pénz! Rögzített
elképzelés, melyet mindenhol el lehet terjeszteni. De
ahhoz, hogy pénze legyen, termelnie kell és ahhoz, hogy
termeljen sok munkára is időre van szüksége.
Kialakítottam tehát egy egyenletet, amely egy ördögi kör,
gyakorlatilag megoldhatatlan, mert soha senki nem juthat a
végére. Az eredmény az volt, hogy az emberek
161
kimerültségig jöttek hozzánk dolgozni, mert mindig
vonzotta őket az egyre több pénz megszerzésének
„délibábja”, amelyet valójában nagyon gyorsan
elhasználnak a világ gyors tempójában és mindenféle
kísértésében, ami jellemzi.
- Mindazonáltal, függetlenül, hogy mennyit pénzt kapnak a
munkára, a valódi gazdagság és a hatalmas pénzösszegek
továbbra is a mi birtokunkban vannak, amelyeket a
bankjainba vagy a különféle ingatlanokba fektetnek be.
Még ha tíz vagy száz nagyon gazdag ember is van a
világon, akik nem tartoznak a páholyunkba, nem jelentenek
veszélyt, mert különálló személyek, akik nem követnek
messzemenő, pontos célt. Természeseten vigyázunk arra,
hogy a legtöbbet a ragyogó pályafutásunkat e Szervezetben
kivitelezzük és így erőnk egyre csak növekedik. De azok
akik visszautasítják, nem bírják sokáig egyedül. Ha
valamilyen módon fenyegetést jelentenek számunkra,
akkor egyesítjük az erőinket és csődöt okozunk számukra
bizonyos veszteségek kockázatával a saját táborunkban,
viszont az általunk felépített hatalmas pénzügyi eszközök
lehetővé teszik, hogy nagyon gyorsan egyensúlyba hozzuk
a pénzügyi esensúly máshol történő növekedését. A cél az,
hogy az illető vereséget szenvedjen. Általában arra
162
törekszünk, hogy még egyszer megadjuk neki azt az esélyt,
amit először elutasított, amikor a teljes összeomlás szélén
áll, és amikor reménytelenül elveszettnek érzi magát. Az
üzletember legtöbbször elfogadja. Természetesen van
látványos visszatérés a személyes ügyekhez, de az
illetőnek már tiszteletben kell tartania bizonyos szilárd
feltételeket részünkről, amelyeket már nem tud elkerülni.
Mindig van nyereségünk. Legyen szó befolyásos politikus
érdekeink támogatásáról; ez a leggyakoribb eset, és szinte a
legegyszerűbb előállítani, legyen szó akár egy nagy
üzletemberről, akinek a pénzét nagyrészt saját
csatornáinkon keresztül kezeljük.
- Ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy minél több ilyen
„ördögi kört” hozzunk létre, amelyek alapján felépítettük a
modern társadalmat és megalakítottuk az úgynevezett
„társadalomsejtet”, vagyis a családot, amelyet szorosan
összekapcsoltunk a végtelen függőségek láncolatában:
szolgáltatás, pénz, kényelem, autó, banki kölcsön,
szerződéses kötelezettségek nagyon hosszú időre, amelyek
néha az adott család további egy-két generációjára is
kiterjednek.
- Az „ördögi körök” szerepe a függőség létrehozása, mert
amikor függőség van a szabadság hiányzik. A függőség
163
automatikusan vonz egyfajta rabszolgaságot,
korlátozottságot és szükségünk van arra, hogy az emberek
a lehető legkorlátozabbak és gépiesek legyenek. Ez volt a
fő ötlet, amiért fokozatosan a lehető legtöbb területre és
alterületre osztva vetettük elő a munkát. Ha a munka
követelménye egyszerű, szinte minimális, de ismértlődő,
akkor ettől a férfi hamarosan egy „robottá” válik, aki
meghallgatja az elhangzottakat és elvégzi a kiosztott
parancsot.
- Nem szükséges, hogy az emberek túl sokat
gondolkodjanak, mivel: veszélyessé vállhat és céljainkkal
ellentétes nézetet szűlhet. Ezért arra törekszünk, még
szabad időnkben is, hogy kiterjesszük az ellenőrzést a
növekvő népesség felett. Így lehetővé tettük, hogy a
technológia és a találmány bizonyos eszközökkel
megragadja az emberek tömegeit, melyek hiánya most a
katasztrófa szinonímájának tűnhet: televízió, telefon,
számítógép. Elképzelésünk óriási sikert aratott, mert
amelett, hogy megeteremtette a lakósság függését e
technológiai eszköztől és így felajánlotta nekünk az
információnk terjesztésének ellenőrzését is.
- Napjainkban a saját korunk jellemzői miatt, az információ
helyet foglal el a világban használt „fegyverek”
164
tekintetében. A következő lépés egyszerűen volt
értelmezve: a média és az intézmények irányítása,
amelyeket hallgatólagosan irányítunk az információ
minőségének és tartalmának megfeleően. Ezért az egyik
alapvető célunk az volt, hogy a világ megszerezze a
legnagyobb média, rádió és televízió „trösztjeinek”
irányítását.
- Tehát azt mondja, hogy mindez elég volt a világ
irányításához?- kérdezte Cezar.
- Nyilvánvalóan nem, a média csak a világ korlátozott
területein terjedt el. Ezért volt szükség az alávetés bizonyos
módszereire amelyek során szintén sokakat meg kellett
kísértenünk. Az „árnyékból” keztük el támogatni a „szürke
eminenciát” vagyis a kábítószerek különösen szintetikus
drogok forgalmazásának elterjedését. Tudva,hogy ezek
alkohollal, kávéval és dohányzással elpusztítják az emberi
testet, fentartottuk a „harcuk”, amely csak fokozta ezen
anyagok fogyasztásának függőségét. Óriási aggodalmakat
keltettünk a cigaretta-alkohol-és kávé gyártásban. Ezen
üzleti világ tagjai számos tiszteletreméltó úr, elnök és
pártfogoltjaik a szervezetünk legmagasabb páholyaiban-
tette hozzá Senior Massini hálásan.

165
- Mindez nekem az ember elleni összehangolt
támogatásának tűnik!- folytatta Cezar, aki úgy tett mintha
éppen most pattant volna ki ez a gondolat a fejéből.
- Nézze kedvesem! Több mint hat milliárd embert nehéz
egyszerre kontrollálni és ellenőrizni! Meg kell értenie,
hogy a tömeget könnyebb irányítani ha szétszórt és zavart.
Ha ezen kivül nem haladja meg az emberek bizonyos
számát, akkor a dolgok valóban egyszerűnek bizonyulnak,
tekintettel a mai mentális manipulációs technológiára.
Tehát maga szerint mennyire fontos az a sok millió ember,
akik napont meghallnak kábítószeres mérgezések révén?
A tiszteletreméltó egy kis időre megállt a cinikus előadásából
és úgy tűnt elgondolkodott azon, amit Cezarnak mondott.
- Az egyik fő célunk az volt, hogy megallítsuk az emberek
szapordását e Földön. Sőt drasztikusan csökkentenünk
kellett a világ népességét. Ehhez olyan módszerekre volt
szükségünk, amely által rövid időn belül nagyon sok
embert megtudunk ölni. Szigorúan titkos kutatási
projekteket finanszíroztunk rendkivül virulens vírusok
előállítására. Néhány kísérlet kudarcot vallott, de a másik
részük meghozta eredményét.
- Vagyis az okozott károkat, „természetes bűnökön”
keresztül tették?- tette fel hirtelen a kérdést Cezar.
166
- Gyakorlati szempontból kell látnunk a problémát, mivel
csak így tudjuk alaposan azokat a célokat, véghezvinni
amelyeket kitűztünk magunk elé. Ha valami vagy valaki
ellenkezik sem állhat sokáig az utunkba! Mint mondottam
is olyan „fegyvereink” vannak amelyek nem szemtől
szembe kerülnek az arcba. Épp ezenkezőleg, mindig
mélyen humanitárius ruhát viselnek, de ez azokat a
gyengyeségeiket nyomja le, amelyeket mi is kialakítottunk
a rendszerben és amelyeket a lakosság többnyire nem
ismer. Az alap amely a népesség-manipuláció rejtett
forrásait biztosítja számunkra, az az állam alkotmánya.
Összetétele a pszichológia és az emberi manipuláció valódi
tudománya, és ezért gondoskodtunk arról, hogy
képviselőink részt vegyenek a világ legfőbb állam-
alkotmányainak koncepciójában. Az alkotmányoknak
humanitárius formát kell ölteniük, méghozzá pompásnak és
viszonylag bonyolultnak bizonyulniuk, ugyanakkor
mélységükben el kell rejteniük a lakosság elálásának és
ellenőrzésének hatékony módjait.
Talán a legelterjedtebb módszer, amelyet idővel közvetve
létrehoztunk és fenntartottunk, a konfliktusok, forradalmak és
háborúk a világ különböző részein. A fegyveres összecsapások
számunkra mindig valódi és hatalmas bevételi forrást
167
jelentettek, valamint a globális befolyás és hatalom
fenntartásának és irányításának finom módját is. Bármilyen
gazdasági vagy társadalmi nehézséggel spekulálunk, különösen
a kevésbé fejlett országokban, a banki befolyásunk miatt az
árnyékból cselekszünk az adott állam vezetésének szintjén, és
ugyanúgy cselekszünk az ellenkező állam esetében is.
Soha nem keveredünk egy irányba, mert az eredmény
bizonytalan lehet. De ha titokban mindkét oldalt megnyomjuk,
mi leszünk azok, akik nyernek, függetlenül a konfliktus
végeredményétől. A jelenlegi időszak különösen alkalmas az
etnikai és gazdasági konfliktusok létrehozására. Egyszerű
előállításuk sokáig tart, és sok más érdeket vonz be, más
erősebb de egymással versengő államokból, így végül a háború
háborúvá válik a világ nagyhatalmai között a kevésbé
korlátozott nemzeti ügy érdekében. Szinte minden nemzeti
szervezet vagy politikai, katonai vagy szabadkőműves eredetű.
Tiszteletreméltóink a kulcspontok közé kerülnek és pontosan
követik terveinket. Mondtam, hogy nagyon sok türelmünk van.
Caria lassan de biztosan rágcsálja meg a legvékonyabb
fatörzset is. Hogy csak a két legbefolyásosabb „fegyverünket”
említsem, az ENSZ és a NATO a legjobb döntésünknek
számított, hogy megalkodtuk őket.

168
- Massini úr ezt nem értem!- szólalt meg Cezar, közeledve
egy szándékosan felzaklatott eseményhez. Hogyan hihetné
bárki, hogy minden ami a világon legfontosabb, a
Szabadkőműves Világszervezet terveinek és tetteinek
közvetlen következménye? Ez tényleg abszurdum és
elképzelhetetlen!
Senior Massini jóízűen felnevetett és rágyújtott egy újabb
cigarettára. Csendben méregette Cezart a kék füstfelhők között,
amelyek lassan szétszórodtak a hűvös hegyi levegőben. Cezar
egy pillanatig azt hitte, hogy felfedte rejtett szándékait és, hogy
a tiszteletreméltó rájött szándékára. De félelmei hamar
eloszlottak.
- Kedvesem, ez a katicabogarunk leglényegesebb szerepe.
Ahogy bemutatom neked, a dolgok tényleg abszurdnak
tűnnek és olyan groteszk kabátot viselnek, hogy a vádak
amelyeket ellenünk fel lehet hozni valóban vidám fényben
jelennének meg! Bizonyos értelemben ez az ideológiánk
lényege: cselekedni a kialakított terv irányába, de
ugyanakkor játszani is kell, hogy a cselekedetek
ellentétesnek bizonyuljanak az ilyen jellegű tervekkel
szemben. Ily módon már könnyebben megértheti, hogy
miért nem akarjuk, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek,
vagy, hogy miért nem szeretnénk kitüntetést, hírnevet vagy
169
nyilvános elismerést,mert ezek csak múlandó dolgok,
emelett pedig mi magunk működtetjük őket a médiában
lévő vezérkarokon keresztül. Szervezetünk sikere
elsősorban abban rejlik, hogy csoportot alkotunk és nem
csak az egyéni érdekeknek megfelelően cselekszünk.
Cselekedeteink mindig korellálnak egymással és pontos
célt követnek, valamint az egymásnak felájánlott segítség
és teljes diszkréció elengedhetetlen a siker biztosításához.
Valójában rendünk szabályai és esküi nagyon szigorúak és
a büntetések is nagyon kemények... Valószínűleg most azt
kérdezi magában, hogy mi késztet engem arra, hogy ilyen
nyíltan és magabiztosan félelem nélkül beszéljek ezekről
magának? Biztosíthatom önt, hogy ezzel helyesen
cselekszek. Vagy azt képzeli, hogy ezeket hallva képes lesz
az egész világ számára ismerté tenni?
Itt Senior Massini jóízűen felnevetett, de a szemei rögtön
elhidegültek és kiélesedtek.
- Nincs sem hatalma, sem pedig külső befolyása, Brad úr!
Attól a pillanattól kezdve, ahogy felkeltette a figyelmünket,
már nem kerülheti azt! Az ön rendelkezésére álló
lehetőségek pontosak: vagy feltétel nélkül követ minket,
vagy pedig nem kívánatos személlyé válik a szemünkben.
Kicsit elemezze a helyzetét: egyedül van, nincs kapcsolata
170
a külvilággal és a legmagasabb biztonsági rendszer alá
tartozik. Úgy gondolja, hogy nekünk nehéz lenne az ön
eltávolítása ha úgy akarjuk? De miért tennénk ezt ha maga
is támogatja a terveinket? Ezenkivül pedig olyan dolgokat
fog tudni, amelyekről eddig még sejtése sem volt és
élvezni fogja az abszolút mentességet és védelmet.
Bizonyos szemszögből ön nagyon értékes, de azt vallom,
hogy ami értékes annak meg kell mutatnia hasznosságát is.
Éppen ezért kedvesem nem látok okot arra, hogy elrejtsem
ön elől a szabadkőművesség egyik alapelvét és módját. Ez
azt jelentené, hogy egy gyenge elmével rendelkező
közönséges követőnek tartanám önt, de ez nem igaz!
Ezenkivül, hogy ezt a megközelítést ne tartsa túl
brutálisnak, ami az ön esetében különleges, szeretnék
kölcsönös tiszteletet tanusítani és ezt a beszélgetést
civilizált módon folytatni. Tényleg nagyon szeretném
megteremteni a választás vagy döntés látszólagos kereteit
és időt adni a gondolkodásra. De a valóságban ismétlem,
erre semmi esély, mert mi vagyunk hatalmon!
Gyakorlatilag nem marad más választása, mint követni
minket!
- Nos tehát, hideg fejjel ítélje meg ezt a helyzetet! Mit
gondold mit tehetne? Maga szerint ki hallgatná meg
171
anélkül, hogy őrültnek hinné? A szabadkőművesség
mindig rejtve volt, valódi céljainknak teljesen
ellentmondana, ha magunknak tulajdonítottuk volna a nagy
eszméket, társadalmi és kultúrális áramlatokat, a világ
avantgárd ideológiáit vagy elveit, bár többnyire mi
teremtettük őket, rejtély, visszavonulás, árnyék vagy
cselekvés nélkül. Viszonylag kevesen hallotak a kőműves
vagy szabadkőműves nevekről és bár ez azok számára
homályosan ismeretesnek tűnik, azonban még mindig
fogalmuk sincs, hogy ez mit is jelent valójában. Ez a
rejtély, ez a titok, amelyet gondosan őrzünk, nagy
segítségünkre volt az idők folyamán. Ilyen körülmények
között képzeld el, hogy valaki egyszercsak hirtelen elindul
a nagyvilágban és terjeszti az információkat, amelyeket
megosztottam veled: ki hinne neki, ki hallgatna rá?
- Lehet, hogy igaza van, viszont ne hadja figyelmen kivül az
általános vélemnényáram erejét sem, amely tönkretehet
mindent amit eddig felépített- jegyezte meg Cezar
határozottan.
- Tudjuk, hogy már sokan vannak, különösen az
értelmiségiek, akik már pár igazságot tudnak rólunk és már
nem is hazudhatunk nekik, hanem a lakosság többi
részéhez, amelyet túlterhel az általunk létrehozott
172
társadalmi rendszer, mi és különösen az információ, melyet
szinte teljesen egészében irányítunk, ők ehhez képest
valóban kisebbségben vannak, ráadásul szétszórtan és
fenyegetve vannak közvetett figyelmeztetések által,
amelyeket ebben a helyzetben küldünk, még akkor is ha
egyesek tudják, hogy mi a szándékunk, passzív hozzállást
fog tanusítani, tekintve, hogy hiányzik belőlük az erő, a
lendület és a hatékony cselekvés lehetősége. Ezután
elfogadják az áldozat változatát, aki siránkozik: „ Tudom
de mit tehetek? Mit tehetünk? Kéz és láb kötözve vagyunk!
Mindent ellenőrzünk és felügyelünk! Azt hiszem nincs
esélyünk. Ily módon a lakosság egy fontos csoportja,
amely nagy nehézségeket és problémákat okozhat nekünk,
már korábban is letette a fegyvert.”
- Amikor azonban megjelenik valaki, aki támadni akar
minket és bemutatja tetteink valóságát azoknak akik nem
ismerik, akkor többféle képpen megnyugtathatjuk őt.
Megjegyzéseink ekkor jól árgondoltak és az emberi
pszichológia finom ismeretein alapulnak. Szinte mindig
azzal kezdjük hogy hamis, negatív híreket közlünk az adott
személyről, mert amint mondottam is nagyon jól irányítjuk
a médián keresztül történő információszerzés szektorát is.
Tegyük fel, hogy a hír több újságban is megjelenik,
173
amelyeket az egész országban elterjesztenek. Az olvasók
ily módon értesülnek arról, hogy a hamis hír negatív. Még
akkor is ha másnap, vagy a következő napokban hevesen
ellentmondanak neki, vagy ha esetleges tagadás is felmerül
a tény már elfogyasztásra került, mindenekelőtt egyáltalán
nem kötelező annak aki a hamis híreket olvassa aznap, így
marad egy negatív elképzelés arról a személyről, még
akkor is ha ez az elképzelés hamis. Másodsorban pedig a
lehető legtöbbet kell spekulálnunk a kortárs ember gonosz
hajlamával kapcsolatban is, hogy mindig szenzációs
hírekhez forduljon, amelyek kifejezetten negatív jelleget
mutatnak. Túl jól ismerjük az ilyen negatív javaslatokat
vagy azok szörnyű hatását az ember érzelmi természetére.
Tudjuk, hogy elpusztítják aurájában a harmónikus
energiastruktúrákat, tudjuk, hogy a stressz finom formáját
hozzák a pszichés szintre, és tudjuk azt is, hogy csökkentik
az ember pozitív felfogásainak és jótékony szándékainak
rezgését. Mindez azonban nagyon jól szolgálja
érdekeinket, mert ez fárasztja és összezavarja az
embereket, éberségüket és felületességüket okozza.
- Ezzel elérünk egy olyan célt, amelyre mindig kitartóan
törekedtünk: a társadalmi entrópia növekedését, még azt is
merem állítani, hogy mi vagyunk azok, akik
174
megközelítettük ezt az igazi tudományt a tökéletességhez.
E társadalmi entrópia elérése érdekében, amely szinte teljes
zűrzavart okoz, mindig egymásnak ellentmondó híreket
használunk, gyakran bajos mélyen negatív tartalommal;
támogatjuk és népszerűsítjük azokat a könyveket, amelyek
gyerekes vagy fantasztikus témákat mutatnak be, de
amelyek mégis vonzó megjegyzéssel képesek felkelteni a
gyenge elmék érdeklődését a szenzációs keresés
érdekében. Mi magunk indítottuk el ezt a mondatot, és
gondoskodtunk arról, hogy az ilyen szerkesztőségek
szaporodjanak, sőt a lakosság is elfogadja őket, sőt
mostmár nagyon értékesnek tartja őket.
Az általunk bevezetett gazdasági és társadalmi rendszer
diszharmónikus vonatkozásában nagymértékben ösztönzi,
serkenti a tisztességtelen versenyt és a lehető legmagasabb
árufogyasztást is sürgeti. Mindezt egy humanitárius érdek
indokolja, az ember képzése és arra ösztönzése, hogy átlépje az
élet „dzsungelét”, amely fulladással fenyeget, valójában
azonban ez az őrült aggodalom és izgatottság, amely mindig
elfoglalja és fészült, csak az életben valóban erkölcsös és etikus
értékek jelentős csökkenéséhez vezet, vagyis az emberi jellem
eltorzulásához.

175
Ezek az ötletek és lehetőségek médián keresztül történő
terjesztését szinten minden szinten kihasználjuk. Ez arra
késztetett bennünket, hogy ösztönözzük és támogassuk a
szexuálitás kóros formáiban való terjedését és a pornógráfiát
szinte elképzelhetetlen határokig, mivel azt tapasztaltuk, hogy
egy férfi ereje és férfiassága, valamint a nő érzékenysége és
intuíciója nagyon gyorsan csökken ha ilyen helyzetekkel
szembesülünk ehhez hasonló „rossz gyakorlatokban”. Ilyen
körülmények között az ember instabillá válik, sokkal
gyorsabban enged a kísértésnek és ami a legfontosabb könnyen
irányítható lesz. Terveinkhez szükséges, hogy az ellenállás
minimális legyen: ezért első lépésben ötleteket és lehetőségeket
kínálunk az előnyös emberek számára, hogy aztán teljes
mértékben ki tudjuk használni gyengeségeiket vagy a
szerződések bizonyos rendelkezéseit, amelyekben vakon részt
vesznek.
A mai társadalom nagyon jól alkalmazkodik e cselekvés
modelljéhez. Egyre több kísértést kínálunk az embereknek
mert, megengedtük a technológia robbanásszerű fejlődését és
szinte mindenki kivétel nélkül beleesik a mindenféle ösztönök
és örömök csapdájába. Tudjuk, hogy ez őrli az akaratukat, és
az ember saját akarata nélkül olyan mint egy tudatlan állat,
amelyet lemészárolnak.
176
Különös figyelmet fordítunk itt a fiatalokra, mert ha azt
szeretnénk, hogy egy fa ne teremjen gyümölcsöt, akkor meg
kell szárítani, mivel csemete. Minden, ami felerősítheti a
gyermekek és serdülők ördögi kezdeteit, nagyon vonzó, csábító
módon kerül bemutatásra; így különösen azon filmek
elterjedésére irányulunk, amelyekben az erőszak fokozódik, a
horrorfilmekben, és azokban, amelyekben a szadista
impulzusok vagy a mélyen negatív jellemvonások
hangsúlyosak. A megtekintésük ösztönzésére sok hirdetést
használunk. Mondhatnám, hogy a reklám bizonyos értelemben
a kereskedelem szívévé vált. Ezért a legmagasabb szinten
ösztönöztük a lakosság fogyasztási hajlamát. Ez egyfajta
"kortárs betegséggé" vált az emberben; még ha nem is kell
valami konkrét, akkor is vásárolnia, fogyasztania és újra
vásárolnia kell, legtöbbször lényegtelen dolgokat, vagy akár
felesleges ellátást.
Másrészről szoros kapcsolat van a pénz kísértése és a
megszerzés módja között, mivel az általunk bevezetett
gazdasági jogrendszerben nem könnyű meggazdagodni, sőt
őszintén, szinte lehetetlen. Ezért a gazdag osztály nagyrészt
sértett és elvetemült társadalmi osztály. A gazdagok
becstelensége és elvetemültsége saját titkaik elfolytásához
vezette őket és amikor az embernek titkai vannak, akkor már a
177
mások iránti kötelezettsége is megjelenik, különösen a
zsarolás. Mi pontosan tudjuk, hogy hogyan kell kihasználni
ezeket a helyzeteket, mivel mi magunk vagyunk a
„kézművesei” ezeknek.
- Bár nem hiszem, hogy minden ember ezt teszi, de azért
megkérdezném, hogy mégis hogyan jár el ilyen esetekben
Massini úr?- érdeklődött Cezar.
A tiszteletreméltó vállat vont, majd így szólt:
- Túl kevés maradt, gyakorlatilag nem érdemes már róla
beszélni. Vegyük példaként az ön országát. Itt nagy
könnyedséggel telepítettük le népünket, mert tudtuk,
hogyan lehet spekulálni az átmenetről a totalitáris rezsimre,
amelynek alapjait ugyancsak mi fektettük le, a látszólagos
cselekvési szabadságra. Jól sejtettem például a kapzsiságot
és az erkölcstelen kételyt hiányát is mivel a férfi sokáig
félelemnek és nélkülözésnek volt kitéve ebben az
országban. Az ilyen ember olyan mint egy szomjas utazó a
Szahara- sivatagában, aki az oázishoz érve azonnal vízhez
rohan a forráshoz és nem törődik azzal, hogy meztelen és,
hogy mindenki őt figyeli. Az ön országában történt
forradalom után nem volt más dolgunk mint várni és
ösztönözni e gazdasági kataszrófát, különösen a román
korrupciót és a pénz ragyogásával szemben tűnő kísértést.
178
A sokáig tartó nélkülözés után, amelyek nagy szenvedést
okoztak nekik, várhatóan nagyon gyorsan engedtek ennek
a kísértésnek és valóban szinte mindegyikük beleesett ebbe
a csapdába. Ekkoz kezdtünk politikailag is cselekedni. De
ne aggódjon ezt a módszert szinte minden államban
használjuk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a Parlament és
a kormányfő posztjait idős emberek töltsék be, mivel azok
sokkal gyengébbek és könnyen manipulálhatók. Azok
számára, akik érettek és dinamikusak voltak, gondosan
ápoltam a lény büszke oldalát és különösen megtévesztő
hatalomérzetet, amely esetünkben nem volt az igazi
vezetők domináns jellemzője, ily módon fokozva bennük
az önzést, a kishitűséget és az álszentséget. Szükséges volt,
hogy a kulcsfontosságú pozíciókban olyan emberek
legyenek, akiket könnyen meg lehet zsarolni a nehéz
vállalkozásokkal és ugyanakkor mindent megtennének
azért, hogy megtartsák állásukat, pozícióikat, amely
nagyrészben sikerült is nekünk. Ebbe az irányba történő
erőfeszítéseink minimálisak voltak, mivel a kapzsiság és a
pénzéhség nagy kétszínűséggel és gyávasággal párosítva
politikusainknak nagy részét megvetendő gyűléssá tették.
Ez a helyzet nagyon kapóra jön számunkra, de most nem
szeretnék erről többet beszélni, térjünk át más témára.
179
Cezar sietett gyorsan kihasználni ezt a rövid szünetet és
gyorsan közbeszólt:
- És mindez miért Massini úr? Mire törekszik a
szabadkőművesség valójában? Abból, amit eddig
elmondott, nem látom, hogy hiányozna valami önöknek, de
mégis úgy tűnik számomra, hogy törekszenek egy
bizonyos cél elérésére?!
- Kedvesem, ez nagyon egyszerű. Mikor uralkodik egy
király uralma a népe felett? Természetesen akkor amikor
mindenekfelett hatalma lesz. Számunkra ez az egész
saroköve: az egész világ uralkodó hatalmának gyorsan el
kell érnie a kezünket. Végül is ez a hatalmi szomjúság sok
politikus, uralkodó és üzletember motivációja, akik
beleegyeztek, hogy csatlakozzanak hozzánk.
Mindenekelőtt azonban ott van a tiszteletreméltók elitje,
akiknek az a tervük, hogy mrghóditsák a világot és
tökéletes hatalmat érjenek el minden egyén felett e
bolygón. Olyan sok megvalósítási módja van ennek a
tervnek, hogy túl sokáig tartana, hogy beszéljek neked
róluk. Csak néhány magyarázatot adok, a többit meg majd
gyorsan megérti és megtanulja miután beilleszkedett a
szervezetünkbe és annak szabályaiba és koncepciójába.

180
- Az emberiség feletti teljes befolyás és ellenőrzés csak
akkor vállhat igazán aktívvá, ha sikerül mindent
felügyelnünk. A szervezetünk minden tagjainak szükséges
erői és hatásköre a totalitarizmus ezen változatához
vezethet, amikor az egyén szabadságát és autonómiáját az
egyén születésétől fogva elfojtjuk és felügyeljük. Annak
érdekében, hogy biztosak lehessük ebben az eredményben
és megtapasztalhassuk ennek érvényességét, kitaláltuk
kísérletként- a kommunizmust. Azt tapasztaltuk azonban,
hogy a hosszú távú hiányosságok, az emberek aggodalmai
és a személyiségkultusz, amelyek kivétel nélkül minden
kommunista államfőben megjelentek, bizonyos
feszültségeket keltettek sőt előnyben részesítették a helyzet
világos elképzelésének megjelenését egyes
tagországokban, a lakosság kellemetlen meglepetéseket
okozhat. A kommunista rendszer csak bizonyos időre, csak
néhány évtizedre bizonyult megfelelőnek. Ezt követően
azonban hatástalanná, sőt veszélytelenné vállt az érdekeink
számára. Amikor ezt megértettük, úgy döntöttünk, hogy
véget vetünk a kísérletnek és zöld utat adtunk a politikai
jellegű változásoknak. Szükséges volt a „más” illuziójának
megteremtése, de már jóval korábban tudtuk, hogy semmin
sem lehet változtatni „egy éjszaka folyamán”. Tehát sok
181
társadalmi görcsöt, mentalitást, gondolkodást és célt
vártunk. Mi vagyunk azok akik alattomosan terjesztették az
új társadalmi státusz alapgondolatait, különféle médiákon,
politikusokon keresztül és folyamatos új és új
hiányosságok kialakításával a pénzügyi rendszerben,
különösen azért, hogy feszülté tegyük az emberek és a
kormány közötti kapcsolatokat.
- A jólétet nem szabad általánosságban érezni, de szívesen
látja a korrupt emberek bizonyos takaróját, akik így
szolgálhatják érdekeinket, anélkül, hogy legcsekélyesebb
elképzelésük is lenne, épp ellenkezőleg a látszat mindig azt
mutatja, hogy valójában ők azok akik cselekszenek, akik
döntenek és hatalommal rendelkeznek, és mindezt a
látszatot mindvégig fenn kell tartanunk annak érdekében,
hogy e délibáb el ne pusztoljon.
- Amit most elmondok, a szabadkőművesség kevésbé ismert
aspektusainak része. Nem szabad elképzelni, hogy minden
tag ismeri titkainkat és terveinket. Az elképzeléseinkhez és
céljainkhoz való hozzáférés mindig szakaszosan és
kinyilatkoztatva történik. Az információ is egymást követő
fontossági lépésekben épül fel, általában véve mindig
három különböző szinten cselekszünk, amelyek nagyon
világosan hangsúlyozzák a szabadkőműves tag feladatait és
182
értékét. Bár első pillantásra ezek a szintek egymást átfedő
és független rétegeknek tűnnek, mégis tartalmazzák azokat
a linkeket, amelyek elengedhetetlenek globális tervünk
megértéséhez. Ezeket az összekötő láncszemeket azonban
csak elitünk, nagy felvilágosultjai ismerik.
- Az első lépcső vagy szint azokat foglalja magában, akik
most csatlakoztak szabadkőműves páholyainkhoz, vagy
akik nem különösebben rátermedtek arra, hogy nehéz
feladatokkal bízzák meg őket. Ők a "napszámosok", vagyis
azok, akik sok úgynevezett apró, de hasznos munkát
végeznek, amennyiben összességükben előkészítik a talajt
az általunk követett nagy csapásokhoz, mint például
katonai összecsapások, forradalmak, fizetésképtelenségek,
nemzeti szinten, azaz a"nehéz tüzérség", akiket
szervezetünk fontos stratégiai lépésként használ. Ezek a
nagyszabású akciók azonban csak az "anyag" előkészítése
után lépnek a színre, vagyis miután "napszámosaink" egy
bizonyos ideig cselekszenek az árnyékoktól, mi magunk
irányítjuk őket, anélkül, hogy túl jól felismernék a kitűzött
céltól. Ebbe a kategóriába tartoznak különösen azok, akik
rövid időn belül megérkeztek, akik gyorsan
meggazdagodtak, de akiknek ennek ellenére gyenge az
elméjük, azok, akik címeket, rangokat és társadalmi
183
elismerést szereztek. Általánosságban elmondható, hogy a
sznobok és azok, akiket bizonyos kisebbrendűségi
komplexusok jellemeznek, és amelyeket azzal kívánnak
kiegészíteni, hogy elképzelik, hogy a társadalom magas és
gazdag rétegének részeit alkotják. Büszkéknek,
képmutatónak és önzőnek kell lenniük, bizonyos anyagi
erővel, de még mindig nem kellően gazdagok, hogy
megmaradjon az igazi királyi élet iránti nosztalgiájuk,
amire titokban vágynak. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy
viszonylag fontos funkcióik legyenek az állami
apparátusban, mert szükségünk van rájuk úgy a tőkeáttétel
, a befolyáscserélés és a vezetés tetején, mind a helyi
közigazgatások alacsony szintjén, vagyis ott, ahol a
cselszövés kezdődik, amely elvágja a központot. Ezért ez a
tagkategória általában egyetemi tanárok, jogászok,
orvosok, ellenőrök, polgármesterek és bizonyos helyi
üzletemberek vonzását célozza. Mindegyikük számára
létrehoztunk néhány "kiskaput", néhány motivációt arra,
hogy megkísértsük és felhasználjuk őket később a
céljainkhoz. Vannak kiválasztott klubok, például a Rotary
vagy a Lion’s amelyek azt az érzést keltik bennük, hogy az
ország nagy arisztokráciájának részei és ezért a társadalom
élén állnak. A valóságban ezek a klubok egyfajta por a
184
szemünkben, sőt pajzs az esetleges külső támadások ellen,
mert a részükre eső emberek keményen harcolni fognak
azért, hogy a tagként megszerzett kiváltságokat ilyen
szinten tartsák – ez az úgynevezett: társadalom élete.
- Az elit társadalom komoly és válogatott homlokzatának
megjelenítésével vonzuk és ösztönözzük őket, amelyben
azt tapasztalják, hogy jó emberek lépnek be, olyan
emberek, akik csak a társadalom „krémjét” képviselik, és
akik hatalommal és befolyással rendelkeznek az állam
különböző szerveiben. Ezt a nagyon vonzó bemutatót a
luxus, a gyanús kapcsolatok lehetősége és a pénzügyi
segítség révén tartjuk fenn, ismétlem, mindez
kötelezettségeket ró.
- Érdekünk az, hogy a társadalmi rétegek, azaz a nagyon
gazdagok és a nagyon szegények között, nagyon nagy
különbségeket teremtsünk, amennyire csak lehetséges, a
közvetítő és támogató elem nélkül, amely a középső réteg,
így fenntartunk egy általános társadalmi állapotot, amelyen
keresztül az ember azt képzeli, hogy folyamatos
támadással kell szembenéznie és, hogy mindig harcolnia
kell, hogy biztosítsa mindennapi életét, vagy hogy tovább
növelje vagyonát. Ez a feszült és nagyon izgatott
lelkiállapot táplálja a félelem érzését, és amíg van félelem,
185
nem lehet béke, megbékélés, ellazulás vagy spiritualitás.
Ezért vagyunk érdekeltek abban, hogy megakadályozzunk
mindent, ami a jóhoz, a harmóniához és az igaz vallásos
hithez vezethet, mert különben az irányításunk és
hatalmunk már nem lesz hatékony.
- Mit akar ez jelenti? Hogy nincs vallásuk, sőt ellenkezőleg
az aláásását tervezik?- kérdezte Cezar idegesen.
- Vallás? Miféle vallás? Gondosan elemezze, mi is történik a
világban. Vegye figyelembe a faji gyűlöletet, a fanatikus
szekták eltérését egyetlen, de különleges Isten nevében, a
végtelen nemzetek közötti konfliktusokat, amelyek
többnyire vallási széthúzásokon, a keresztény egyház
korrupcióján és gyávaságán, az ortodox büszkeségén és a
katólikus manipuláció! Igaz, hogy mindezt árnyékból
rendeztük, különösen azért, hogy perverz intrikákat és
ötleteket hajtottunk végre az instabil emberek bizonyos
kulcspontjaiban és a megfelelő időben. Ehelyett felajánljuk
az embereknek az Univerzális Építész királyságát, aki
valóban képes gondoskodni róluk. A sötétség hercegének
nevezed? Mit számít? Nézze Brad úr, először is
mindenekelőtt következetesen törekednie kell a személyes
érdekei iránt. Ez nagy erőfeszítést és elkötelezettséget
igényel, néha nagyon keményen is. Például azt jelentheti,
186
hogy megtagadja a vallását, és akár a lelkedet is oda kell
add, de így megismerheted a rendkívüli hatalmat,
gazdagságot és befolyást a társadalom magas körében.
- Érdekes. Más volt a filozófiám, de még mindig nagyon
vonzó, amit mond nekem - jegyezte meg Caesar finom
iróniával, így követve az általa elképzelt kezdeti tervet.
- Nem szabad azonban azt képzelnie, hogy ezek a
szempontok mindenki számára ismertek - folytatta a
tiszteletreméltó Massini, jókedvűen. Messze áll tőle.
Három általános szintről meséltem önnek és ezek
fontosságáról a szabadkőműves szervezetünkben. Most
már világos ön számára, hogy a "napszámosok" első szintje
nem fér hozzá ezekhez az információkhoz, sem másokhoz,
amelyek a szabadkőművesség okkultabb vonatkozásait
érintik, különösen azokat, amelyek világszerte munkánkat
érintik. A második réteg tagjai azonban lehetőséget kapnak
arra, hogy megismerjenek néhány nemzetközi
mesterkedést, hogy aktívabban bekapcsolódhassanak a
kormányközi politikai erőfeszítéseibe, és befolyásos
páholyaink sokkal jobban támogassák őket, különösen
azok, akik számára a hierarchia bizonyos formáját
lépésekben vagy fokozatokban, a harmincharmadik fokig
alakítottuk ki. Fontos megfigyelni azonban, hogy emberek
187
mennyire ragaszkodnak a címekhez, rangokhoz ,
funciókhoz, elismerésekhez és mi intezíven spekulálunk
ezzel az előnnyel. Egy harmincharmadik fokú kőműves
alapvető gyalog lehet az általános szerkezetünkben. Idővel
igyekeztünk elterjeszteni azt a nézetet, hogy ez bizonyos
értelemben a szabadkőművességet irányító piramis-
hierarchia csúcspontja. Azonban bevallom önnek, hogy a
második lépés csak a kezdet a vikág szabadkőműves elitje
számára. Ezeket a dolgokat nagyon titokban tartjuk, de
ennek ellenére néhány pletyka is megjelent. Meg kell
azonban értenie, hogy minket a piramis tetején nem lehet
törvényesen megtámadni, és egyetlen más állami szerv sem
áll felettünk felettünk azon az egyszerű oknál fogva, hogy
szinte mindegyiket mi hoztuk létre.
- Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb szintű döntési jogkör-
mondta Cezar elgondolkodva. Hogyan van azonban az,
hogy a szabadkőművesség harmadik szakasza, amit ön
mondott nekem, valójában a világ szabadkőműves elitje és
ez meghatározó befolyással bír anélkül, hogy ismert lenne?
- Nem szükséges ismertnek lennünk azon a módon, ahogyan
te gondolod. Mi főként örökölt nemesi címek vagy
nagyszerű bankárokként jelenünk meg a világban, akik
üzletekkel foglalkoznak és mindig vigyázunk arra, hogy
188
általunk létrehozott alapítványokon keresztül csatoljuk a
jótékonysági cselekedeteket. Valójában ez lehetővé teszi
számunkra, hogy a törvényesség és a jótékonysági szándék
leple alatt cselekedjünk és óriási összegeket jutassunk
forgalomba. Mi vagyunk azok akik tulajdonképpen a
globális pénzügyi monopóliumot birtokoljuk és azok akik
irányítják a részvénypiacokat. Tudni illik, hogy a
világuralmi projekt egy nagyon jól kidolgozott terv.
- De hogyan sikerült ellenőriznie a világ pénzügyeit?-
kérdezte Cezar. Senki nem férhet hozzá az összes
forgalomba hozott pénzhez!
- Többnyire mi irányítjuk ezt a pénzt de a valódi befolyást
azonok a hatalmas kölcsönök gyakorolják, amelyekkel
gyakorlatilag arra kényszerítjük a világ különböző
kormányait, hogy a kívánt területen cselekedjenek, vagyis
a gazdasági és így a társadalmi területen is. Valójában ez a
fő cél amiért létrehoztuk a világ két legnagyobb pénzügyi
intézményét: a Világbankot és a Nemzetközi Valutalapot
(IMF). De a legfontosabb csapás és győzelem az Amerikai
Egyesült Államok eladósodottsága volt, amely most szinte
teljes egészében az általunk meghatározott pénzügyi
politikától függ. Amint mondtam, ennek a politikának a
lényege a kamatozó hitelek, és ebből adódóan a felmerülő
189
követelések, valamint a kötelezettségek vagy engedmények
minden egyéb formája, amelyet az államadóssággal
rendelkező államok hoznak létre. Ily módon irányítjuk a
gazdasági világot, és a kívánt irányba tereljük. Valódi
egyensúlyhiányokat vagy akár fizetésképtelenségeket
hozhatunk létre, ahol érdekünk van valamit elérni. A
csődországok a "különlegességeink", mivel gyakorlatilag
közvetett hozzáférést biztosítanak egy egész nép
vezetéséhez, ezeket a stratégiákat előzetesen előkészítjük
és korreláljuk a ránk tartozó nemzetközi médián keresztül
történő téves információkkal. Ez egy olyan rendszer, amely
idővel bebizonyította hatékonyságát, és amelyet nagyon jól
kontrolállunk. Ha valaki ellenzi, a politikai személy létráról
vagy társadalmi helyéről való eltávolítását, ez általában
nem jelent számunkra problémát a sok kapcsolatunk, a
korrupció és az általunk ellenőrzött pénzügyi rendszer
miatt, különleges esetekben, például az Egyesült
Államokban , nem engedhetünk meg általunk vétett
hibákat vagy külső cselekedeteket. Ezért minden amerikai
elnök a valóságban csak a választás és a szabadkőműves
céljaink kiváltója, illetve a páholyainknak áltálában a
második rétegnek prominens, vagyis a társadalom széles
körében ismert és népszerű tagja kell, hogy legyen.
190
- Annak érdekében, hogy a lehető legjobban elrejtsük az e
célból indított politikai és pénzügyi manővereket, a
leglátványosabb, de ugyanakkor a legvidámabb ötletet
használjuk amelybe az elmúlt kétszáz évben sikerült
behatolni az emberek tömegeibe. Ez valószínűleg az egyik
legértékesebb vásárlásunk, amely számos szolgáltatást
hozott számunkra, és ma is nagyon hatékonynak bizonyul.
Meg fogsz lepődni, de jól ismert neve van: demokratikus,
maga a fogalom nem tesz annyit sem mint egy fagyasztott
hagyma,azonban ez a legmegfelelőbb darab tervünk
fogaskerékében, amely nagyon sikeres a népszerű tömegek
körében. A fő ok az, hogy felébreszti bennük a büszkeséget
és a hatalom birtoklásának érzését, de a valóságban nem
tesz mást, mint egyfajta ellenségeskedést, küzdelmet és
kísértést produkál, így kínálva a manipuláció lehetőségét.
Nyilvánvalóan a rejtett politikai játékok és a nagy pénzügyi
és hatalmi érdekek a szavazók kezében vannak. Apró
kompromisszumokat kell kötniük ahhoz, hogy később
minden előnyét élvezhessék. Mit érünk el valójában az
úgynevezett demokrácia révén? A legtöbb esetben ez
elsősorban a népet alkotó különböző társadalmi kategóriák
közötti megosztottsághoz és a világ lakossága közötti
gyakran nyílt konfliktushoz vezet. Az az elképzelés,
191
amelyet felajánlunk a világnak, de amellyel valójában
minden valódi szándékunk és cselekedetünk egyetértésével
lefedjük, a szabad választás illúziójának megteremtését
minden egyes ember esetében. De amikor több tíz és
százmillió különböző, stresszes és elferdült emberről van
szó, úgynevezett "szabad" választásuk különböző
módszerekkel könnyen ellenőrizhető. Megtaláltuk a
legegyszerűbb és legbiztosabb módot a káosz és
megosztottság elérésére, mert hiába a magas humanitárius
megjelenés és erkölcsi értékek, amelyekkel csiszoltuk a
demokrácia eszméjét, nem tesznek mást, csak elrejtik azt a
magot,amit az idők folyamán kifejlesztettünk: társai
ellenségeskedése, vak harc a könnyű és ideiglenes
hatalomért, és az egység hiánya. Számunkra nagyon
veszélyes az embereket jótékony, pozitív ötletekbe és
koncepciókba egyesíteni, mert csak így válnak igazán
erőssé cselekvéseikben az emberek tömegei. Ez az oka
annak is, hogy gyakran törekszünk arra, hogy az állami
területek széttöredezettségét minél több etnikai csoportra
provokáljuk, mivel mindegyiknek megvan a maga érdeke,
kultúrája és vallási meggyőződése. Végső soron arra
törekszünk, hogy a különböző országok és lakosság
kulturális és vallási hagyományai elmosódjanak azon a
192
küszöbön, amelytől már nincs erejük az egyéniséghez, mert
akkor könnyen irányíthatóvá válnak és egyetlen
kormányformává asszimilálódnak, amelyet természetesen a
szabadkőműves elitünk fog uralni világszerte.
- Az egyik nagy akadály, amellyel szembe kell néznünk és le
kell küzdenünk az a népek eltérő hagyományai és a velük
való kapcsolatteremtés vágya. Célunk egy „kollektív
állatállomány” megszerzése, amely automatikusan
cselekszik, akinek csak szénát és vizet kell adni jól
meghatározott időpontokban és amely így feltétel nélkül
szolgál. Ehhez mint mondtam meg kell gyengíteni az ősi
hagyományok erejét, le kell lapítani sőt figyelmen kivül
kell hagyni az igazi népi értékeket és szimbólumokat, el
kell torzítani a lelket és bizonyos hamis elképzelésekkel,
hazugságokkal és különféle bűnök kísértésével mérgezni
meg a fiatal generáció érzelmeit. Ez nagyrészt sikerült is
nekünk! Amerika esete egész könnyű volt, mert neki
gyakorlatilag nincs is hagyománya, és a jelenben a lehető
legjobb hely, ahol megvalósíthatjuk tervünket, ami a: a
gazdasági rendszertől való teljes függőség, a teljes
ellenőrzés és a pénzügyi leigázás, mindezt a rendkivüli
technológiák délibábja és a világ első hatalmának kínos és
büszke ötletébe öltöztetve. A lakosságnak még a hamis
193
hatalom bizonyosságára is szüksége van, öntudatlanul
ragaszkodnia kell valamihez, ami élénk benyomást vagy
belső biztonságot teremthet. A hatalomnak ezt az
elképzelését őrizzük az amerikaiak fejében, mert nagyrészt
arra készteti őket, hogy ne lázadjanak a rendszer ellen,
amely valójában ezt a nagyon kényelmes fölényi
elképzelést biztosította számukra a büszkeség és a
felületesség mellett nagy hasznunkra válnak. A kevésbé
éberek és a könnyen manipulálhatók, gyakorlatilag
"fordulópontként" szolgálnak tervünkben, ahhoz , hogy
világszerte abszolút hatalmat szerezzünk.
Itt Cezar további részleteket akart megtudni:
- Ha kiderül, hogy csak egy blöff, akkor miért van ilyen
nagy hangsúly a demokrácián?- tette fel végül a kérdést.
- Kedvesem, a demokráciának csak egy előnyös aspektusa
van ami valójában lehetővé teszi a legnagyobb
konfliktusok vagy visszaélések megnyilvánulását-
válaszolta Senior Massini. Nincsenek olyan emberek akik a
demokrácia nevében halltak meg vagy halnak meg? A mai
civilizáció törvénye és elve nem a demokrácia törvényei
szerint épül fel? Nos ennek a pólusnak a megjelenése, ami
a demokrácia, az ellenkező elképzelés és a demokrácia
elleni küzdelem lehetőségének megjelenéséhez is vezett,
194
ily módon megszereztük a konfliktust. A konfliktus egy
olyan szilárd alap, amely által irányítani lehet a világot.
Ismét emlékeztetlek szabadkőműves módszerünk egyik
alapszabályára: titokban szolgálj minden tábort, legyél
résen a politikai és gazdasági törekvéseknek terén- minden
harcos oldalán és ezzel biztosítod a kívánt sikert! A
demokrácia „hamis szava” és fogalma tehát számos
kormány számára akadályt jelenthet abban, hogy
akadálytalanul cselekedjenek abban az értelemben,
ahogyan követik és ezzel valójában saját érdekeiket
szolgálják. Szinte minden állam adósságba süllyedt katonai
kiadásainak támogatása érdekében, még akkor is, ha nem
állnak háborúban. Mi megadjuk ezeket a kölcsönöket, de
kérjük a kormányokat, hogy garantáljanak számunkra
gazdagságot: bányák, erdők, vasutak vagy bizonyos fontos
ipari ágazatok. Ez a fő módja annak, hogy fokozatosan
megragadjuk egy állam gazdagságát és ellenőrizzük az
adott ország lakosságát.
- Számomra azonban úgy tűnik, hogy a demokrácia eszméje
jó, csak az alkalmazás módja bizonyul elferdültnek" -
mondta Cezar, és látni akarta a tiszteletre méltó Massini
reakcióját.

195
- Nagyon igaz, önmagában a demokráciának csak akkor van
értéke, ha a civilizáció már elérte a világegyetem és az élet
rejtelmeinek magas fokú megértését és alkalmazását. Még
akkor is azonban csak az emberek kis csoportjában szabad
használni, akik fontos döntéseket hoznak egy közösségben
vagy egy nemzet szintjén. A valódi értelemben vett
demokrácia nem tud hatékonyan működni nagy tömegek
esetén, amelyek heterogének. Tudjuk, hogy ez életképes
koncepció csak egy jótékonyan orientált társadalom
esetében, amelyben az emberek általában egyhangúan
gondolkodnak és cselekszenek, és magas tudatossággal
rendelkeznek, ami nem jellemző a modern civilizációra.
- De az egyháznak nincs semmi mondanivalója ezzel
kapcsolatban? Tudom, hogy a népi tömegek nagyon bíznak
az egyházban és követik a tanácsait- tett úgy Cezar mintha
érdekelné.
Senior Massini erre ideges gesztust adott ki:
- A keresztyén egyház az egyik legveszélyesebb
ellengségünk. Befolyása mindig meglehetősen nagy, de
kitartóan cselekszünk, hogy a lehető legnagyobb
mértékben csökkentsük ezt. Emiatt elsősorban a fiatal
generációra összpontosítunk akiket elképzeléseinkkel
igyekszünk eltéveszteni. Elsősorban arra törekedtünk, hogy
196
az emberek fejében beoltsuk a szabadság és a demokrácia
eszméit, amelyeket tudtunk, hogy a modern civilizáció
embere nem tudja helyesen megérteni és kezelni. Mindenki
a szabadságról és a demokráciáról beszél és támogatja, de
szinte senki sem csodálkozik azon, hogy hogyan van az,
hogy a jó szándék, a humanitárius és a békevágy ellenére
világszerte minden eddiginél több háború, konfliktus,
feszültség és félreértés van a világ minden részén. Ily
módon az uralkodó osztály álszentségét a legmagasabb
rangra emeltük, és teljes mértékben kihasználjuk ezt a
helyzetet. Támaszkodtunk továbbá a józan ész hiányára, az
emberek túlnyomó többségének büszkeségére és
rajongására, akik azt képzelik, hogy nagyon jól értik a
demokrácia és a véleménynyilvánítás szabadságának
aspektusait és mechanizmusait.
- Azáltal, hogy lehetőséget adnak számukra, hogy így
cselekedjenek, a hétköznapi emberek megszerezik az
önértékelés érzését, amelyet néha valóban nevetséges és
kínos szinten súlyosbítanak, a mindennapi és szűk
elfoglaltságok kicsinyességében és gyötrelmében úgy
gondolják, hogy ezért a politikai személyek felelősek, ők
azok, akik vezetik őket, támaszkodnak rájuk és
véleményükre. A politikusok így azt az érzést adják a
197
hétköznapi embereknek, hogy véleményük nagyon
hozzáértő, de valójában nem kíván mást, mint a választók
véleményét a lehető legnagyobb mértékben befolyásolni,
nem pedig abba az irányba, ami valóban szükséges és
hasznos számukra, hanem abba az irányba, amelyeket
leggyakrabban álcázott és leplezetlen ígéretek és politikai
platformok takarnak el, ily módon még azok is
megvédenek minket, akiket le akarunk igázni. Ha az
általános konglomerátumnak szándékainkkal ellentétes
álláspontja van, akkor képviselőjét a lehető leghamarabb el
kell távolítani, általában a médián keresztül történő
hiteltelenítés technikáját alkalmazzuk. Aztán folytatjuk a
szatírát és a gúnyolódást, gyanakvást és bizalmatlanságot
ébresztve az emberekben az illető viselkedésével és
kijelentéseivel kapcsolatban, így fokozatosan senki sem
fogja elismerni őt az általa elmondottakért. Mivel a
támadásunk összehangolt és kitartó, néha különböző irányú
zsarolási módszerrel jár együtt, az ember hamarosan
elhagyatottnak érzi magát, sőt azzal vádolják, hogy
bátorsága volt mondani vagy írni. Fenyegetni fogják,
zsarolni fogják szakmailag, marginalizálják a
társadalomban, így végül feladja, feladja kezdeti
bátorságát, vissza akarja szerezni a meglévő előnyöket,
198
tehát bizonyos esetekben szövetségesünk lesz. Ez
társadalmunk fő drámája: a legtöbb ember gyenge és
gyáva. Páran ellenállnak támadásainknak és
módszereinknek és akadályozzák tetteinket, és ami
számunkra kellemetlenebb, élvezik mások részvétét és
segítségét. Ez a kollektív vélemény egységét és erejét
jelenti, vagyis pontosan azt, amit meg akarunk
akadályozni. A legrosszabb az, hogy ezek közül néhány
ember vagy embercsoport nagyon jól ismer bizonyos
ezoterikus módszereket és technikákat, amelyeket a
tetteink ellensúlyozására alkalmaznak. Nem kevésbé igaz,
hogy elitünk, a nagy felvilágosodás,
titkos eljárásokat alkalmaz a fizikai síkon a pontos hatások
befolyásolására és meghatározására. De mégis zavarban
vagyunk, és sokszor még tervünkben is akadályoznak
minket a velünk szemben álló erők. Ezért fontos, hogy
vonzzunk sorainkba olyan személyt, aki már rendelkezik
bizonyos figyelemre méltó képességekkel, mint például,
ahogyan ön is. Hajlandóak vagyunk sokat ajánlani önnek
és majd csak akkor fogod igazán megismerni az életet.
- De vajon a szabadkőműves szervezet elleni támadások
nem mutatják -e be pontosan a terveit és szándékait a
világban? –kérdezte Cezar közvetlen választ várva.
199
- Vannak, akik határozottan ellenzik terveinket, tudják az
igazságot rólunk. Mivel a megsemmisítés szokásos
módszerei ilyen esetekben nehezebben működnek,
hozzáadtunk egy mesterséget: bizonyos tiszteletreméltó
módszerek, amelyeket ha választunk, különösen a második
szakaszból, bemutatják a világnak a szervezetünk néhány
aspektusát, ehhez a média eszközeit használva, melyeket
szintén mi uralunk. Ők interjúkat adnak és írnak néhány
könyvet vagy cikket, amelyekben a szervezetről van
néhány igaz dolog, de ártalmatlan a tevékenységünkre
nézve. Azon az elven vagyunk , hogy az igazság egy részét
és a hazugság négy részét elcsúsztatjuk, a bemutatott
adatok összevonásában tehát van némi igazság, amelyet
egyébként sem vitathatnánk, de amely így a világ előtt
jelenik meg, maguk a szervezet tagjai. Hogyan másként
gyanakszik valaki arra, hogy elrejtőzünk, amikor mi
magunk is kijövünk, hogy találkozzunk bizonyos
információkkal? Természetesen ezek az igazságok fel
vannak öltöztetve tele hazugságokkal, hogy senki se értsen
sokat, és ennek következtében lemondjon a téma kutatása
iránti érdeklődésről. Ebben a mozgalomban azonban mi
nyertünk, mert ellenfeleink már nem tudják elferdített
formában bemutatni azokat az igazságokat, amelyeket már
200
lelepleztünk, és ha megközelítik tevékenységünk más
aspektusait, akkor elnyomott és ártatlan áldozatok helyzetét
érik elérett és befolyásos emberek támogatásával. Most
kezdjük egyre gyakrabban alkalmazni ezt a módszert, mert
itt az ideje, hogy bizonyos mértékig kikerüljünk abból a
névtelenségből, amelyet évszázadok óta kényszerítettünk
magunkra: a küzdelem kiéleződése miatt a túlzott
rejtőzködés most több problémát okozna számunkra, mint
előnyöket. Éppen ezért az elmúlt tizenöt -húsz évben
kezdtünk diszkréten kiemelkedni azzal, hogy kimondtuk az
igazság egy részletét sok más hazugsággal keverve.
Viszont túlságosan jól tudtuk, hogyha túl sokat
ismételgetünk egy hazugságot, végül valóra válik, ami az
esetek többségében így is lett. A küzdelem azonban sokkal
szorosabb, mert a lakosság reakciója is korai lett. Azt a
benyomást kell keltenünk, hogy segítünk az embereknek,
hogy mellettük vagyunk a bajban és a szenvedésben.
Cselekvési irányaink, különösen a politikusokon keresztül,
az, hogy szimuláljuk az aktuális társadalmi problémák,
emberi bajok iránti nagy érdeklődést - főleg amit a
szervezetünk által vezetett globális gazdasági recesszió
okozott, és a "napszámosok" révén, akikről szintén
beszéltem önnek és ezek segítségével, beoltani azt a
201
gondolatot, hogy nagyon érdekelnek ezek a szempontok, és
hogy küzdünk a javulásukért.
Valójában ez a "látvány" csak az emberek tömegeinek
bizalmának elnyerésére irányul, hogy a megfelelő időben
és a legjobb konjunktúrában átvehessük az irányítást az
egész bolygó politikai és gazdasági vezetése felett egy
egyetlen világkormány, közvetlen és teljes irányítása alatt.
Ezért a lehető legnagyobb mértékben el kell nyernünk a
tömegek bizalmát, hogy az azt követő események
természetes megdöbbentésének, a szörnyű világválságnak
az illúzióját kelthesse, és kikerüljünk ebből az útból, a
felszínen, mint az emberiség megmentői, mert megvannak
az ehhez szükséges pénzügyi források, elvileg a feladat
nem olyan nehéz, mert a népszerű tömegek éberségét már
jócskán gyengítik más módszerek, amelyeket régóta
sikeresen alkalmazunk: a szolgálat napi rutinja, a televíziós
műsorok úgy strukturálva, hogy az emberek tudatalattijába
beoltják a passzív hozzáállást, valamint az ellenzék és a
belátás hiányát, vegyszerezett élelmiszerek, kábítószerek,
mindenféle betegségekkel való megijesztés révén.
Mondván ezeket, Senior Massini hirtelen a csuklóján lévő
elegáns, gyémánttal borított órára nézett. Már este volt, és a
hideg levegő reszketett.
202
- Azt hiszem, ideje abbahagyni - mondta a tiszteletreméltó
férfi. Bízunk az ön rendkívüli alkalmazkodó képességében, és
személy szerint azt hiszem, sikerült egészen jól megértetni
önnel szervezetünk tevékenységének alapvető vonatkozásait.
Ma este elmegyek Amszterdamba, ahol meg kell oldanom
bizonyos ügyeket, többek között értesítem a többi tagot arról a
benyomásról, amelyet bennem keltett.
Senior Massini még pár pillanatig végig nézett Cezaron,
mintha egy megnyugató levegővétel lenne számára, majd ezt
mondta:
- Pozitívnak értékelem a találkozónk eredményét, és elvárom
a megfelelő segítséget öntől. Szükséges volt, hogy a
legtöbb szempontból tudd az igazságot a szabadkőműves
szervezetről, hogy később elkerüld a fogantatás
elzáródását. Nemsokára jövök meglátogatni újra, és az
fontos pillanat lesz. Még azt is mondhatnám, hogy nehéz
próbatétel lesz számodra. Addig mindent előkészítünk,
hogy beilleszkedhessen szervezetünkbe.
A tiszteletreméltó uraság ezután feltápászkodott és a pompásan
berakott botjára támaszkodva felállt. Cezar elkísérte a
helikopterhez. Stratégiáján látszott, hogy meghozza
gyümölcsét, mert sikerült meggyőznie különösebb erőfeszítés
nélkül és anélkül, hogy bármire is kötelezte volna magát.
203
Igaz azonban, hogy Senior Massini olyan magabiztos volt
önmagában, és olyan dinamikus volt a magyarázataiban és
megközelítésében, hogy Cezar döntését gyakorlatilag szinte
természetesnek tekintette.
A tiszteletreméltó finom ereje félelmetes volt, és csak Cezar
különleges pszichikai egyensúlya és mentális energiáinak
szilárd elsajátítása tudott könnyen ellenállni az elképesztő aktív
hatásoknak, amelyekkel a nagy szabadkőműves rendelkezett,
amikor meg akart szerezni egy bizonyos dolgot. Cezar
bevallotta nekem, hogy azokban a pillanatokban a
tiszteletreméltó lelki sugárzása olyan erős és uralkodó volt,
hogy kétségkívül mély hipnotikus hatást váltott volna ki egy
hétköznapi emberből, aki nem tudja irányítani magasabb
mentális szintjét. Arany nézőpontból érezte annak a burkoló
energiának a kemény hatását, amelynek rezgése mélységesen
negatív volt, de ugyanakkor lénye és elméje átment magasabb
szintre. Határozott akarata határozta meg, hogy tökéletesen
uralja a helyzetet, és teljes tudatosságot mutasson a Massinivel
való szembenézés során.
Talán az olvasó hajlamos lesz felületesen mérlegelni a kettejük
közötti találkozás jelentőségét. Most, hogy már ismerem a
helyzet minden titkát, elmondhatom azonban, hogy még Cezar
számára is igazi meglepetés volt, amikor megtudta a
204
beszélgetés valódi okát és azt a ravaszságot, ami mindig
mögötte állt. A későbbi események azonban Cezar fölényét
adnák, amiért rendkívüli képessége van arra, hogy drámai és
nagyon feszült helyzetben "a kés élére"osonjon, ami még az
állami vezetés szintjén is nagyon fontos döntéseket hozott.

IV.fejezet
A második konfrontáció:létfontosságú információ

Néhány hónappal az utolsó találkozó után, amelyen Cezar


elmesélte nekem a tiszeletreméltó Massini megdöbbentő ,
kinyilatkozásait, ismét megkeresett, hogy találkozhasson
velem. 2003 június elején volt és ez egy rendkivül fontos
mozzanatot foglal magában azoknak az elemeknek az
elmélyítéséhez, amelyeket a világ szabadkőművességéről
tanultam. Cezar magyarázatai ezután olyan szempontokra
támaszkodtak, amelyek számomra még mindig tisztázatlanok
205
Senior Massinivel folytatott beszélgetésével kapcsolatban. Ez a
tisztázás szükséges volt ahhoz, hogy igazságosabb képet kapjak
az egész emberiség jelenlegi helyzetéről, bizonyos finom
mechanizmusokról és törrvényekről, amelyek elkerülik a
profán megértést, valamint a szabadkőművesség manipulációs
módszereiről és az illuzió közötti közvetlen kapcsolatokról. A
találkozó másik alapvető fontos vonatkozási szempontja a
szigorúan titkos informáck felfedezése volt, amelyeket Senior
Massini felfedett Cezar előtt. Valójában ez volt a
kiindulópontja annak a csodálatos felfedezésnek, amit a
Bucegi-hegységben tesznek meg nemsokkal az informéció
felfedezése után. Az események gyorsan kibontakoztak és én
néző szerepét játszottam, ami olyan volt, mintha elképedten
néznék egy ősi rejtély rednkivüli filmjét.
Több hónappal az első beszélgetésük után, Senior Massini
betartotta Cezarnak tett igéretét és ismét meglátogatta őt, de
ezúttal a találkozóra egy bukaresti fenyűző villájában került
sor, amely a magas szintű protokoll központja volt és amely
diplomáciai szinten a világ szabadkőműves elitjének
legerősebb központjai közé tartozott. A meghívást és az
előkészületeket Senior Massini különböző csatornákon az
állam tetején tette meg majdnem azokat a lépéseket, amelyeket
az első találkozásuk esetében is. A különbség az volt, hogy
206
nem Obadea ezredes értesítette Cezart erről a meghívásról,
hanem a kormány egyik államtitkára, az egyik miniszter
parancsára.
Az újratalálkozás jóval rövidebb volt mint az előző találkozó és
egy viszonylag furcsa javaslatból állt, amelyet a
tiszteletreméltó Cezarhoz intézett, majd egy rendkivül bizalmas
információt ajánlott fel cserébe azért, hogy biztosítsa a
szabadkőművesség képviselőihez való hozzáférést, amikor e
titkos információ lebonyolításakor kell megtenni, apránként a
tiszteletreméltó rejtett szándékainak fátylát félre akarták tenni.
Cezar ekkor már arra is rájött, hogy a Massinivel való első
találkozása valójában indíték volt arra, hogy előkészítsék a
második ülésen történő elfogadását és így ilyen körülmények
között nagyon valószínű, hogy a tiszteletreméltó csábító
javaslataia valóságban csak a szemébe dobott por volt, hogy
elnyerje Cezar bizalmát és, hogy megkönnyítse a
szabadkőművesség ellenőrzését Románia nagy államtitka
felett. A későbbi események meg is erősítették Cezar gyanúját.
A Senior Massinivel való második találkozóra 2003 májusában
került sor, amikor Cezar birtokába jutott a nagy kőműves által
szolgáltatott titkos adatoknak. A DZ-ben betöltött pozíciójának
köszönhetően és mivel az intézet volt az egyetlen, aki
felhatalmazást kapott arra, hogy beavatkozzon az ilyen
207
különleges helyzetekbe, Cezar gyorsan megértette a fő okát
amiért Senior Massini ennyire ragaszkodott hozzá. Mint
rámutatott, a szabadkőművesség képviselői világszerte
szőrnyen nagy halaommal rendelkeztek a bolygó szinte minden
kormányában, de befolyásuk nem léphette túl a cselekvés
bizonyos kereteit. Például „fabrikállhattak” és háborút
indíthattak az országot és a lakosság között, de nem
kényszeríthették magukat olyan irányokba, amelyek főként az
orszáh biztonsági és védelmi szerveinek belső szerkezetéhez és
működésének módjához kapcsolódtak. Más szóval könnyen
egy általános keretet adhatattak a kontinentális térség
konfliktusaihoz, viszont nem kényszeríthettek katonai akciókat
egy országon belül, hacsak nem volt olyan fő indíték, amely
szerinta nemzetek közötti küzdelmeket vagy új területek
meghódítását vonta maga után.
A Senior Massini által feljánlott rendkivüli fontosságú
információk esete teljesen más kategóriába tartozott. Ezek az
információk a Bucegi-hegység egy meghatározott helyére
vonatkoztak, de ugyanakkor hiányosak voltak. Amint Cezar
megtudta a tiszteletreméltótól, volt ott valami amit a lejújabb
technológiai eszközzel sem lehetett azonosítani és valójában ez
volt a probléma fő kérdőjele. Cezar rájött, hogy a
tiszteletreméltónak még van néhány további információja,
208
amelyeket nem árulta el. Bár nem tudta az okát, megértette,
hogy az információ bizonyára nagyon fontos a
szabadkőművesség vezetőinek számára, mivel minden
befolyásukat felhasználták ahhoz, hogy hozzáférést
biztosítsanak hozzájuk. Nyilvánvaló volt, hogy szó sem lehet
idegen fegyveres csapatok erőteljes leszállásáról Romániában,
függetlenül a megadott indoktól. Még ha például az Erdélyi
területi konfliktus is kiéleződött volna, akkor ez valószínűleg
hosszú időt, sok zavargást, háborút, pusztítást és különösen
nagy európai diplmáciai botrányt szült volna és természetesen
ezúttal a szabadkőművesek nem akartak ehhez hasonlót. A
szükséges következtetés az volt, hogy ami érdekli őket a
legmagasabb fokon kizárja a hatályos beavatkozást és
mindekelőtt a bizonyos személyek e szempont iránti ismeretét.
Többet között elmagyarázta azt alegfőbb titkot is, amelyeket a
két találkozó ügyében kért Senior Massini, valamint a
Bilderberg csoport vezető képviselőjének döntését, miszerint
ebben az ügyben csak Cezarhoz forduljanak! Az ok egyszerű
volt: meg kellett találni azt a személyt, aki nagyon magas
döntéshozói és beavatkozási funkcióval rendelkezik és akit sok
ígérettel kell megkísérteni és így elnyerni bizalmát. Végül el
kell határoznia, hogy elfogadja az együttműködést a
szabadkőművesekkel és lehetővé tegye számukra, hogy ezena
209
szinten gyakorolhassák az irányítást és a befolyást. Cezart
ideális személynek tartották ehhez a tervhez de az akciónak
gyorsan meg kelett történnie, nehogy túl sok idő legyen hagyva
neki a gondolkodásra és, hogy elkerüljék az esetleges
kiszámíthatlan reakcióját is. A missziót valószínűleg
létfontosságúnak tartották a szabadkőművesség világában és
ennek meg kellett valósulnia. Éppen ezért küldték a
Bilderberg-csoport fontos képviselőjét, a toborzáspszichológia
szakértőjét, aki ezen kivül rendelkezett a távoli befolyásolás
pszichikai erejével is.
Az akkor rendelkezésre álló adatokból Cezar rájött, hogy a
világ szabadkőművessége rövid időn belül igyeszik
megszerezni az irányítást egy titkos helyen, a Bucegi-
hegységben, kizárva a népszerűsítés minden formáját és a hely
fokozatos elrejtését is a bukaresti hatalom elől, miután e
hatalom elit képviselői hozzáférhettek volna.
Ezek a helyzetek a „kés szélén” álltak. Mint minden nagy
államtitok esetében az információszivárgások veszélyeztethetik
az akciót, mivel voltak rivális politikai formációk, amelyeket
nem teljesen a szabadkőművesek irányítottak. Ezért ezt a
műveletet különösen kényesnek nyílvánították. A befolyást, a
diszkréciót, az irányítást és a cselekvés erejét mesteri módon
kellett kombinálni. Az eset még a szabadkőművesek számára is
210
nagyon nehéz volt, különösen azért mert korlátozott volt a
hozzáférésük a Bucegi-hegység megfelelő területének kutatási
akcióival való összehangoláshoz.
Ez volt az általános helyzet, amelyet Cezar leírt nekem, a
találkozásunk kezdete óta. Az előző hónapokban
elgondolkoztam azon szempontok és következmények
sokaságán, amelyek Cezar és Senior Massini első
megbeszéléséből adódtak. Az a borzalom miatt, amit
átéltem,képtelen voltam megérteni az akkor tanult elemek
minden árnyalatát. Mivel már nem volt kitől információt
szerezenem, így megelégedtem azzal, hogy csak néhány
diszkrét kutatást végeztem és gondolatban elrendeltem néhány
tájékozódási pontot, amelyek még bizonyos egszistenciális
szempontot is felvettek, majd türelmesen vártam a Cezarral
való újratalálkozást, amikor is megtalálom a válaszokat rájuk.
Értelmes és értékes találkozónak kellett lennie, amelyn azt
kellett tetőznie, hogy Cezar felfedezte-e azt a titkot, amelyet
Senior Massini elárult neki.
A szokásokkal ellentétben a DZ műszaki igazgatója megkért,
hogy találkozzak vele, alig két héttel a tiszteletreméltó
Massinivel való második találkozása után. Bevalotta, hogy
azért szeretett volna találkoznia, mert a dolgok rendkivül
fontosnak bizonyultak és, hogyha nem a jövőbeli cselekvések
211
megfelelő csatornázására összpontosítanak, akkor
kikerülhetnek az ellenőrzés alól és a hatások katasztrófálissá
vállhatnak. Cezar nem tudta, hogy még a közeljövőben lessz-e
ideje és lehetősége találkozni velem, hogy mindent felfedjen
előttem, ezért inkább sietette velem a találkozót, hogy biztos
legyen abban, hogy én is minden szükséges információt
megkapok a könyv közzétételéhez.
A következő hónapok rendkivül feszültek és egyben
csodálatosak voltak a Bucegi-hegységben tett egyedülálló
felfedezés miatt. Ami viszont a 2003. augusztusi nagy
eseményt megelőző találkozásomat illeti Cezarral, az nagyon
jól integrálódott az oázisba a látóhatáron már megjelenő
“vihar” előtt.

Kezdetleges magyarázatok
Örülök, hogy lehetőségem van tisztázni kételyeimet a Cezar és
a Senior Massini közötti első beszélgetés egyes
vonatkozásaival kapcsolatban és, hogy megkérdezhettem, hogy
mi az oka annak, hogy a szabadkőművesek és a soraikban
felvett személyek gyakran tudatosan a gonoszt és a rá jellemző
cselekedeteket választják. Tudtam, hogy a jelen korban az
emberiség hajlama lecsúszik az erkölcsi, etikai és lelki

212
hanyatlás lépcsőjéről, de mégis meg voltam győződve arról,
hogy a jó képes legyőzni ezt az elgyendülést az emberekben.
Cezar akkor nagyon komoly arccal elmagyarázta nekem, hogy
az ember sorsának alapvető eleme a szabad akarat.
- Felépítése szerint az ember magába foglalja a jót és a
rosszat is. Ezért mondhatjuk, hogy az emberrel mind az
alsóbbrendű, mind a felsőbbrendű természete együtt el. A
fontos az, hogy e két aspektus közül melyik ébred fel majd
erősödik fel bennünk. Most lehet felmerül benned, hogy mi
a jó és mi a rossz?! Nem akarok filozófiai megjegyzésekbe
bocsátkozni de mégis elmondom, hogy a legegyszerűbb
módon, hogy a jó a gonosz hiányában is felfogható és
természetesen ugyanezt a logikát követve a rossz (gonosz)
a jó hiánya.
- Nem hiszem, hogy titok lenne számodra, hogy a keresztyén
hagyomány e két szemponttal társítja a mennyet és a
földet. De a hozzájuk tartozó finom szférákon vagy
megnyilvánulási síkokon túlmenően a menny és a pokol,
vagyis általában a jó és a rossz- összetett árnyalatokból
található meg a mindennapi életben. Ezért nem véletlen,
hogy egyes ember néha azt mondják, hogy „az életem egy
igazi pokollá vállt”, vagy épp ellenkezőleg, amikor

213
boldogok azt mondják, hogy „olyan életet élnek, mint a
paradicsomban”
- Világos, hogy attól függően, hogy az ember milyen
választást vagy döntéseket hoz, átvitt értelemben a
pokolva, a mennybe vagy a paradicsomba juthat. Ha az ő
választása az, hogy rosszat tesz, akkor kétségkivül a
pokolba kerül és bizonyos értelemben a pokol is
megnyilvánul ezáltal. Az ilyen személy befolyása általában
gonosz lesz és elűzi őt a jóság és a boldogság
birodalmából.
- Azok, akik a rosszat választják, nem értik a céljukat, hogy
tökéletesítsék magukat létezésükben, és ezért hevesen
harcolnak a jó, a harmónia, a szeretet és a szépség ellen.
Azt azonban tudni kell, hogy az ember teljesen szabadon
választhat e két véglet, vagyis a jó és a rossz között. Senki
nem kényszeríti, ez a saját választása. Itt természetesen
nagy hatással van a személyes sors és a tudatalatti elme
néhány nagyon mély tendenciája is, de még akkor is, ha
ezen impulzusok ereje és határozottsága legyőzhetetlennek
tűnik, bizonyos százalék marad a választási szabadság
mellett. A szabad akarat soha nem tűnik el teljesen! Ha ez
így lenne, akkor az ember nem lenne más mind pusztán
egy báb, aki teljesen alá van vetve a külső erőknek. Ezért
214
az ember a legdrámaibb helyzetben is szabadon választhat,
így lehetősége van választani a jót, ami váratlan esélyhez
vezet és innen közelebb viheti őt az élet teljes más
alapokon történő megismerésére.
- Ugyanilyen igaz azonban az is, hogy minden jóra irányuló
választás áldozatot jelent. Hallottál már olyat, hogy valaki
feláldozza magát, hogy kárt tegyen? A gonosz mindig
könnyű, csúszós, és a tehetetlenség, a lassúság és a
tudatlanság erején alapul, mert nem jár erőfeszítéssel. Ezért
mondják, hogy nagyon könnyű rosszat tenni, de nagyon
nehéz jót tenni. A fő gondolat, amit itt szeretnék ha
megértenél, az lenne, hogy amikor az ember "feláldozza" a
tehetetlenségét, és harmónikus módon cselekszik, akkor
már egy másik állapot felé halad. Fejlődik, mert feláldozza
magát, vagyis feladja az alsóbbrendűket, hogy hozzáférjen
a felsőbbrendűséghez. De sok embernek nincs meg a belső
ereje, amely szükséges ahhoz, hogy feladja rossz szokásait
vagy negatív tendenciáit, és ezért az emberiség globális
szintjén kifejezett tendenciája van a gonoszság és a
romlottság visszaszorítására és felerősítésére.
- Ez azt jelenti akkor, hogy a szabadkőműves elit pontosan
ezt a tehetetlenséget, lustaságot és a legtöbb ember

215
szellemi sötétségét használja a világ lakosságának
ellenőrzésére! –vágtam közbe én.
- Pontosan. A kőművesek könnyen kezelik a reakcióhiány, a
lassúság, a tehetetlenség és a homályosság energiáját,
amely a legtöbb emberben nagyon alacsony rezgésszinten
épül fel. Ilyen helyzetekben a szabadkőművesség
gyakorlatilag valódi kollektív „álmosságot” generál, ami
nagyon jól szolgálja érdekeiket. Ez a szempont nagyon
fontos a szabadkőművesség cselekvési módjainak helyes
megértéséhez. Gyakran ezeket a cselekvéseket, amelyek
bizonyos magas szabadkőműves körökben a fekete mágia
bonyolult rituáléinak végrehajtásával járnak együtt, még
távolról is végrehajtják, és azok, akik fogékonyak ezekre a
láncos, nyomasztó energiákra, könnyen áldozatul esnek
nekik, és belecsúsznak egyfajta „bizarr alvásba”, ami olyan
mint az ólom. Itt azonban nem csak a fizikai alvásra
gondolok, hanem egyfajta „abulikus” állapotra is, amelybe
az emberek belekerülnek és ami miatt nagyon
engedelmeskednek és bábokként viselkednek. Ez az ideális
állapot, amelyben ellenállás nélkül vezérelhetők és
vezethetők. Itt van tehát a szabadkőművesek egyik fő célja,
melyet igyekeznek általánosítani az egész bolygóra. Más
szemszögből nézve ugyanakkor tudnod kell, hogy az
216
emberek e furcsa „alvása”, a védelem egyik módja,
amellyel a démoni erők megvédik mgaukat bizonyos
szellemi igazságok kinyilatkoztatásától. Hogyha figyelmes
leszel és észreveszed az emberek reakcióját amikor nagyon
magas és spirituális szempontokat mondanak el nekik
létezésükről és evoluciójukról, nagy meglepetéssel
tapasztalják, hogy furcsa álmossággal szembesülnek és
emiatt nyilván a tehetetlenségi állapotuk kizár minden
magasabb megértést, reakciót és építő hozzáállást.
- Ahogyan elmagyaráztad, ebből azt értem, hogy a
szabadkőműves szervezetek a társadalom szinte minden
cselekvési karjával rendelkeznek, amelyeket a népek
megosztására és a hatékony ellenőrzésére használnak. Azt
mondanám, hogy hevesen támadnak mindent ami
spirituális, hiteles, magasztos, és igyekeznek az embereket
egyfajta élő mechanizmussá alakítani, akiket pontosan úgy
tudnak vezetni és akaratukat irányítani ahogyan csak ők
akarják.
Le voltam sokkolva. Egy tehetetlen düh kavarta fel lényemet és
nem találtam az ellenszerét. Belső állapotomat érzékelve Cezar
nagy kedvességgel szólt hozzám.
- Igazad van abban, amit mondtál! Sajnos az emberek
olyanok lettek mint a „robotok”, akik engedelmeskedtek a
217
kiadott parancsaiknak és pontosan végrehajták azokat.
Tudnod kell azonban, hogya jó ereje hatalmas és minden
ilyen tevékenység rendkivül hatékonynak bizonyulhat. A
remény mindig létezett és táplálni kell azt nagy hittel és
tisztasággal. Ez élesíti éberségét és ösztönzi a megfelelő
cselekvésre, és csak, hogy tudd a szabadkőműveseknek is
vannak gyengeségeik.
- Tényleg meg is akartam kérdezni, mert az elmúlt
hónapokban kicsit beleástam magam ebbe a témába és
meglepődve tapasztaltam, hogy a világ szabadkőműves
páholyai között nagyon sok az eltérő vélemény, leginkább
ellentmondás és félreértés van. Ha igen akkor azt jelenti,
hogy ebben az esetben ők maguk is megosztottak és
tehetetlenek.
Cezar együttérzően elmosolyodott és tisztázta a dilemmámat.
- A szabadkőműves elit egyik nagy trükkje az a benyomás
keltése, hogy két vagy több szabadkőműves páholy harcol
egymással. Valójában piramisszerkezetük tetején a
szabadkőművesség világának uralkodó elitjét alkotó nagy
szabadkőműves mesterek nagyon jól megértik egymást, de
alapjáraton ellenségként jelennek meg. Az ötlet az, hogy
zavartságot keltsenek, mert tudni illik „elaltatják” az
egyszerű ember éberségét. Valójában egy ördögi csalásról
218
van szó, aki tanács nélkül kerül a csapdájukba, akkor csak
az egyik páholyt fogja választani, amelyről azt hiszi, hogy
jó de valójában a rosszba esett bele. A dolgokat tehár csak
a látszatban mutatják be, mert a valóságban a
szabadkőművesség ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy
milyen „műalkotásokat” használ az egyszerű ember
megtévesztésére. Kitartónak kellett és biznod kell az
elvégezett jótékony cselekedetekben, mert végsősoron még
a gonosz erők is a jónak vannak alávetve. És mivel erről
van szó tudd meg, hogy a világegyetem nagy rejtélye, az
okkult szerep, melyet a gonosz erők játszanak az evolució
kontextusában, vagyis az, ahogyan a gonosz be akar
illeszkedni a teremtés gazdaságába.
Szótlan lettem a csodálkozástól. Az emberek nagy többségéhez
hasonlóan én is tudtam, hogy a fehér az fehér és a fekete az
fekete, viszont most tudtam meg, hogy ezeknek a végleteknek
is van értelme és összefüggése.
- Mit akarsz mondani? Hogy még a gonosznak is van célja a
mi életünkben?
- És még egy nagyon fontos dolog. Ahhoz, azonban, hogy
ezt a szempontot helyesen megértsd, nyitott és előítélet
nélküli elmével kell rendelkezned. A fanatizmus,

219
különösen a valáási vagy az ideológiai nem tesz jót a
spirituális evoluciónak.
Csendben bólintottam. Csak a szemeim és a füleim voltak
képesek meghallgatni Cezar értékes magyarázatait.
- Az a tény, hogy az univerzumban, mint ahogyan azt te is
láthatod, létezik a jó is és a rossz is. Sokatmondó
bizonyítéka van annak, hogy létezik az ember választási
szabadsága, vagyis az egyén akarata az élet szabad
akaratának gyakorlására. Gyakran ez a kényes szempont
arra készteti az embert, hogy a rosszat válassza, ami a
természeténél fogva önpusztító. Más szóval
tudatlanságában az embert úgy dönt, hogy elpusztítja
önmagát és ezt le tagadja magában. Ezért mélyebb
elemzésben a gonosz megválasztása mindenekelőtt azt a
választást jelenti, hogy harcolni kell saját lénye ellen, ami
végül önpusztító lesz. Ez elmélyíti a jó és a gonosz közötti
kapcsolat rejtélyét, mert magában foglalja a gonosz erők
jelenlétének rejtett célját a világegyetemben, ebből
következik, hogy ez jelen van minden ember életében.
Nem tudom, mennyire ismered a létezés értelmének és a
szellemi fejlődésnek az elképzeléseit, de elmondom neked,
hogy az ember fejlődése mindenekelőtt azt jelenti, hogy
visszatér az ős, tisztán spirituális forráshoz, ahonnan
220
származik. Egyelőre képzeld el, hogy ez az egész annak a
magasztos boldogságnak az örök valósága, amelyre
minden ember vágyik. Az emberi lénynek ez a visszatérése
a lelki eredetéhez de teljesen tudatában és mentesül minden
alsóbbrendű kísértéstől, mindattól, ami illúzióból,
kényszerből vagy előítéletetből ered. Ha helyesen megérted
ezt a szempontot, akkor azt mondhatod, hogy megértetted a
gonosz erők létezésének szükségességét a teremtésben.
Kicsit zavarban voltam, mert még mindig nem teljesen értettem
a probléma lényegét, de Cezar továbbra is türelmesen
magyarázta nekem:
- Ha a gonoszság nem létezne, te nem tudnád felismerni
annak szükségességét, hogy visszatérj a forráshoz és, így a
végtelenségig kellene elidőzz azon, hogy kitudja az
univerzum mely zugaiban találnád meg. Így a gonosznak
nagy szerepe van az emberi teremtésben, ily módon
gyakorlatilag próbára teszi az egyes egyén tudatának,
szellemi teljesítményének és szeretetre való képességének
szintjét a spirituális fejlődés útján, attól függően, hogy
milyen reakciókat és döntéseket hoz, meg lehet állapítani,
hogy sikeres volt-e a próbatétel vagy sem.
- Csak úgy mint az egyetemi vizsgákon én is párhuzamot
vontam.
221
- Pontosan. Akárcsak a főiskolai vagy szakmai vizsgákon,
azzal a különbséggel, hogy természetünknél fogva
illuzórikusak és mulandók vagyunk, tér-időre lekorlátozva.
Az élet próbatételei vagy vizsgái, amelyek spirituális
jelentéssel bírnak, nagyon fontos lépések a személyiség
fejlődésében. Az ilyen fajta tesztek teljesítésében fontos a
győzelem, az ember alacsonyabb természetének uralmáért
folytatott küzdelemben és e győzelem megvalósulhat az
élet egyes finom aspektusainak megértését fokoztott
képességekben és az érettség és a szellemi belátás
fokozatos megszerzésében, vagy még sok más előnyös,
pozitív szempont tekintetében.
Cezar egy pillantra megállt, mintha szünetet adott volt
számomra a gondolkodásra és a koncentrálásra.
- Biztos akarok lenni benne, hogy értem. Mit tesztelnek és,
hogyan ismerjük fel ezeket a teszteket?- kérdeztem
tapintatosan a beszélgetés új menetéről.
- - A legtöbb életvizsga próbára teszi a hitet és a belátást.
Gyakran azonban a tudatlanság miatt az emberek ezeket a
teszteket nagy szerencsétlenségeknek értelmezik, pestisnek
vagy gonoszságnak, amely erősen megüti őket és
megbénítja őket. Ilyen esetekben a gonosz elsősorban az
ember tesztelésében és megtisztításában nyilvánul meg. Az
222
evolúció során senki sem menekül meg mindenféle
életpróbák, leckék és vizsgák elől. Gyakorlatilag ezek a
tesztek a mi konfrontációnkat jelentik a gonosz erőkkel,
amelyek a teremtés finom démoni és sátáni tervei közé
tartoznak. A helyzet egyedi esetben is érvényes, és egy pár
vagy akár egy közösség vagy egy nemzet esetében is.
- Rendben, de gyakran segítenek nekünk mások, ha bajba
kerülünk, vagy amikor tanácsot kérünk tőlük egy nagyon
nehéz életkérdésben. Akkor ki teljesíti a próbát: mi vagy
azok, akik segítenek nekünk?
- Tudnod kell, hogy a segítség nem jelent nagy erőfeszítést.
Az ember kaphat tanácsot ami a helyes útra tereli, de ne
felejtsd el saját szabad akaratod van. A szabad akarat, más
szóval a választás lehetősége azonban azt jelenti, hogy az
ember maga felelős a szabadságáért és a
megnyilvánulásáért. Segítenu, támogatni, ösztönözni lehet,
de ezen túlmenően szabadon választhat a rendelkezésére
álló különféle lehetőségek közül. Ha mások arra
kényszerítenék, hogy egy úgynevezett utat járjon be, még
akkor is ha ez az út nagymértékben előnyös, azt jelentené,
hogy a szabadságot gyakorlatilag törölték. Éppen ezért
nagyon fontos, hogy az ember saját választási lehetőséget

223
kapjon, de a helyes választást az adott lény tudatossága és
belátása adja.
Mostmár eleget tudsz a szabadkőművesség következményeiről
világszerte, és tisztában vagy azzal, hogy ezen a bolygón már
szörnyű harc folyik a jó és a gonosz erői között. Azonban
bármikor szabadon dönthetsz arról, hogy melyik oldalon
szeretnél állni.
Ha belső struktúrája révén, mint nyilvánvaló, a jót választod,
akkor ennek megfelelően fogsz cselekedni, és kitartóan
küzdeni a szabadkőműves tervek megsemmisítéséért. Ugyanez
igaz más emberekre is, csakhogy sokan közülük nem is ismerik
a szabadkőművesség cselekvési módjának és befolyásának
valóságát a világban. Ezenkívül a gonosz erők játéka annyira
perverz, hogy alattomosan beszivárognak bárhová, ahol
„termékeny talajt” találnak, azaz bárhol, ahol gyenge vagy
inkább elferdült lelkiismeret jelenik meg, hogy nagy verbális
erőszakkal állítsák azt, hogy az mi emberek csak paranoiák
vagyunk , akik mindenütt csak támadásokat, összeesküvéseket,
manipulációkat vagy backstage játékokat látnak körülöttük és,
hogy valójában ezek közül semmi nem létezik, és hogy minden
rendben van, és a valóságban az ilyen viselkedés
természestesnek tűnik vagyis egy olyan lényre lényre jellemző,
aki több démoni hatással bír, amellyel játszik. Ha e személy az
224
értelmiségi elit része, ha tudós, újságíró vagy író, akkor a
szabadkőműves terveknek annál jobb. Az ilyen személy
sajnálatos véleménye, amelyről feltételezhető, hogy
rendelkezik bizonyos szellemi tekintéllyel, sajnos jelentősen
hozzájárul más emberek felfogásának befolyásolásához.
Valójában valószínűleg tudod, hogy a Sátán egyik legnagyobb
csalása az, hogy meggyőzze az embert arról, hogy az Ördög
,vagyis maga Sátán
nem létezik.
Nos, így működnek nagyjából a szabadkőműves
szervezetek, és azt a benyomást keltik, hogy csinálják
és akarják a jót. De minden látszat, mert a valóságban
többé -kevésbé nyíltan harcolnak a jó, a vallás, a hit és
a spiritualitás ellen.
- Nem értem, hogy hogyan lehet, hogy az emberek ebben a
hatalmas összesküvésben élnek de mégsem veszik észre!-
kiáltottam fel lázadozva.
- Miért vagy meglepdve? Ez idáig te is úgy éltél, hogy a
szabadkőművességről és annak szörnyű terveiről még a
legcsekélyebb fogalmad sem volt! Azt valószínűleg láttam,
mint mindenki más, hogy valami nem jól megy, de még
mindig nem foglalkoztál a témával komolyabban. Mostmár
tudod az igazságot és a belső háttered ami nagyon jó, arra
225
késztetett, hogy azonnal állást foglalj és szeretnéd
megosztani ezt másokkal is. Erre már meg van a remek
lehetőséged, hogyha közzéteszed azokat amiket tőlem
megtuttál egy könyv formájában. Az első lépés az, hogy
felhívjuk a nyilvánosság figyelmét a körülöttük lévő
valóságra.
Analógiai szempontból ez olyna, mintha vasárnap harangoznál
egy alvó vársoban, erre az emberek lassan felébrednének majd
további részleteket kérnének. De ami még ennél is fontosabb,
hogy sokkal figyelmesebbek lesznek mindenre, ami körülöttük,
sőt világszerte történik, mert akkor más szilárd információs
bázissal rendelkeznek. Az éberségük az első nagyon nehéz
csapás, melyet a szabadkőművesség kap, mert az éber embert
sokkal nehezebb manipulálni vagy irányítani. Ekkor
megszületik egy általános véleményáram, amely egyre erősebb
lesz és így sok szabadkőműves terv és kezdeményezés a
kezdetektől fogva blokkolva lesz.
Cezar egy pillanatra megállt és élesen rámnézett, hátha értem
amit mond.
- Azonban az emberek reakciói nagyon gyengének tűnnek
számomra és kíváncsi vagyok, hogyan fogjuk tudni elérni
azt amit kitűztünk?! mondtam.

226
- A legtöbb profécia azt jósolta, hogy végül a jó erő fog
győzni, másrészt viszont a küzdelem nagyon nehéz. A
világ szabadkőművessége, mint egy szörnyű hidra
megegyezett mindazzal a sátáni irányultsággal, amelyet a
bolygó körül élő emberek elviselnek. Például Romániában
különösen az utóbbi időben a szabadkőművesség szinte
akarata szerint cselekszik. A tudatlanságban tartott és
manipulált szegény emberek nem is sejtik, hogy mi az oka
a tragédiának, ami mindig a szemük előtt van de mégis
engedelmesen élnek tovább. Ha ezt a hidrát gyorsan
legyőznénk, akkor gyors regenerációról beszélhetnénk
minden szempontból, az egész bolygó szintjén. Sajnos a
nyugati emberek többsége nem figyel arra,hogy miként
manipulálja őket a szabadkőművesség, néhányuk pedig
nagyon is nyilvánvaló. Apatikusak és önzők, a legtöbbjük
inkább a városi „hibernáció” furcsa formájában
elszigetelődnek, azzal a téves benyomással, hogy ők
önállóan irányítják az életüket. Még ha meg is tudják a
szabadkőművesek által elkövetett ördögi cselekedeteket,
kényelmi okokból tagadja meg azokat, arra támaszkodva,
hogy úgy is mások fognak a helyükbe lépni. Sőt teljesen
tudatlansággal ragaszkodnak bizonyos sátáni
irányzatokhoz, amelyeket a szabadkőművesség áraszt és
227
bátorít a szabad rockzenével, drogokkal, alkohollal, a
dohányzással és a materialista felfogás fokozatos, de biztos
körülményei között megfosztják saját akaratától és
eltökéltségétől, ezért a szabadkőművességnek
meglehetősen könnyű megvalósítani a tervét.
Cezar hirtelen elhallgatott. Meglehetősen hosszú
szünetet tartottunk, melyben mindkétten mélyen a
gondolatainkba mélyültünk, aztán végül is Cezar
folytatta a beszédet, de a hangjában éreztem a
szomorúság enyhe hullámát.
- Sajnos nálunk a helyzet ugyanaz. Úgy tűnik, hogy az
emberek „alszanak”, nincsenek ébren, nem felvilágosultak.
Annak ellenére, hogy néhány alapvető adatot közzétettek a
szabadkőművességről és annak globális terveiről, az
emberek „álmosságának” tehetetlensége és drámai
állapota, ami az ész alvásával függ össze, annyira
felerősödött, hogy csak nagyon kevesen katapultáltak,
mint, hogy elhidjék, mindazt amit a szabadkőművességről
mondanak és, hogy ez a kegyetlen valóság. Mindent
szörnyűnek és hihetetlennek tartanak, de a félelem és az
önfenntartás tudatalatti impulzusaiban inkább azt hiszik,
hogy talán a helyzet nem is olyan rossz, mint ahogy leírták,
vagy, hogy talán az ilyen információ valójában a
228
destabilizáló erők meggyalázásának cselekedetei, ki tudja,
milyen homályos okok miatt ezért inkább visszazárják
magukat a „héjjukba” és ugyanúgy folytatják életüket
tehetetlenségükbe. Ez a helyzet még súlyosabb ahhoz
képest amikor még semmit sem tudtak a
szabadkőművesség sátáni terveiről, mert ha valamiről tudsz
de nem cselekszel, ez gyávaság ot és súlyos elterést mutat a
szellemi kódextől. Ilyen helyzetben nem az a bolond, aki
nem tud semmiről, hanem az aki úgy tesz mintha nem
tudna. Ezért az első és legfontosabb szakasz az, hogy
felébresszük az emberek tudatát ebből a szörnyű
"álmosságból". Ha nem válnak világossá, akkor nem
fogják megérteni, miért olyan nehezek az életkörülmények,
vagy miért történik annyi rendellenes dolog. Ez annak is
köszönhető, hogy a szabadkőműves cselekvések lényege
gyakran nagyon jól elrejtett szimbólumokban rejlik.
Ez volt az egyik „neuralgikus pont” amit tisztázni akartam,
mert elvégeztem néhány összefüggést, de még mindig
magyarázatra volt szükségem, ezért éltem a lehetőséggel és
megkérdeztem Cezart:
- Használnak bizonyos szimbólumokat rituális
cselekvésekben, hogy befolyásolják sátáni terveik
eredményét?
229
- Valóban vannak olyan szabadkőműves szimbólumok,
amelyek már nagyon jól ismertek, mint például az iránytű
és a simító. Mások azonban sokkal homályosabbak,
például a piramis, melynek tetején a „mindent látó szem”
van, nem véletlenül ábrázolva az amerikai dollár
bankjegyét. Például az egydolláros bankjegyen ott van az
„Epluribus Unum” latin mottó is,mely szintetikus
fordításban azt jelenti, hogy: „Káoszon keresztül,
rendben”, ami most sok összefüggést sugallhat. Ha világos,
társadalmi, gazdasági és politikai szempontból elemzed a
világ és Románia jelenlegi helyzetét, akkor könnyen
láthatod, hogy hogyan épül fel ez a káosz oly módon, hogy
fokozatosan biztosítsa az Új Világrend létrejöttét, amelyet
nem az új szabadkőműves rendnek hívnak, hanem csak Új
rend.
Egy másik alapelv, amelyet a szabadkőművesek szigorúan
alkalmaznak, különösen a szabadkőműves páholyokban és a
„Testvériségükben”, az a parancs, amely azt mondja: „Egy
mindenkiiért és mindenki egyért”. Furcsának tűnhet, de tudd,
hogy ennek az előírásnak a betartása az egység állapotát,
valamint az erő és a kitartás jelentős megnyilvánulását adja
számukra. Ebből a szempontból be kell vallanom, hogy ha a
romániai vagy máshol a világon élő emberek ugyanazt a
230
szívósságot, ugyanazt a cselekvési erőt és ugyanazt a
szisztematikus elkötelezettséget mutatják, mint a kőművesek
esetében - de természetesen orientáltak mélyen előnyös és
pozitív ,akkor az emberiség jelenlegi helyzete vagy legalábbis
egy része teljesen más lenne.
De ezt a szempontot is nagyon fontos megjegyezni, míg a
hétköznapi embernek mindig van választási szabadsága, a
szabadkőművesek mögött mélyen gonosz, sőt sátáni irányzatok
húzódnak, amelyek lenyűgözik ennek a szervezetnek a tagjait a
terror bizonyos állapotában, közel ahhoz az alárendeltséghez,
mint a hadseregben. Ezáltal azok, akik ezekben a
szabadkőműves csoportokban vagy páholyokban
tevékenykednek, szinte könyörtelenné teszik döntéseiket. A
szabadkőművességről szóló parancsot nem tárgyalják, mert a
szervezetbe történő beavatkozás pillanatában a befogadottak
szörnyű esküt tesznek, és perverz szertartást hajtanak végre,
amely gyakorlatilag teljes engedelmességre és elkötelezettségre
kötelezi őket, különben megölik.
- Tehát akkor ez azt jelenti, hogy a szabadkőművesek fizikai
tetteik mellett, néhány okkult és rituális eljárást is
alkalmaznak, amelyek gonoszak - mondtam.
- Gyakorlati és ideológiai rendszerünk szerves részét
képezik, de csak bizonyos szinttől felfelé. Hogy jobban
231
megértsd, a gonosz szertartásokat és felszólításokat csak
azok végzik, akik elértek egy bizonyos szintet vagy nagyon
magas hierarchikus pozíciójuk van a páholyon belül,
amelyhez tartoznak. Általában a szabadkőművességről
elárult információk nem ragaszkodnak ahhoz a finom vagy
paranormális hatáshoz amelyet e gonosz csoport gigantikus
befolyása köre gyakorol azokra, akik kapcsolatban állnak
vele. Ezért az egyszerű ember számára, aki megtud
bizonyos igazságokat erről, a szabadkőművesség inkább a
kölcsönös segítség csoportja, valami olyan, mint egy tolvaj
vagy sarlatánbanda. Az ember szabadkőművességhez való
tartozásának vagy integrációjának azonban erős, okkult
természetű negatív hatásai vannak, amelyek rezonálni
fognak a csoport megkülönböztető jellemzőivel. Valójában
ez az összeolvadás a szabadkőműves csoportokhoz való
csatlakozással olyan negatív változásokat fog okozni,
amelyek olyan mélyek a lényében, hogy a csatlakozás
előtti állapothoz képest fel kell ismernie a
szabadkőművesség orientációjának mélyen gonosz
természetét.
- Akkor hogyan magyarázod félelmetes erejüket a kortárs
élet alapvető területein, például a gazdaságban vagy a
politikában?- kérdeztem.
232
- Valóban, a szabadkőművesség ma az egyik legerősebb
csoport, mondhatnám, hogy az egyetlen olyan okkult
csoport, amelynek politikai célja van. Minden más létező
politikai csoportnak vagy szervezetnek, általában
spirituális célja van. Nem vállalnak politikai akciókat, mert
véleményük szerint ezek mulandók, de a
szabadkőművesség számára teljesen más a helyezet, mivel
nagy hangsúlyt fektetnek erre a politikai szerepvállalásra,
annak érdekében,hogy stagnálják azokat akik szervezetük
ezen szintjéhez ragaszkodnak, azzal a befolyással és
hatalommal kapcsolatban, amelyet az emberek tömegeire
gyakorolnák. A szabadkőművesség ördögi cselekedet vezet
az úgynevezett „ lélek megtörése”, annak aki belép soraiba.
Valójában természetes, hogy a szabadkőművesek így
cselekszenek, mert az okkult beavatás, melyhez
folyamodnak, semmiképpen sem törekszik a szervezethez
csatlakozó lelkek fejlesztésére és érzékenyítésére. Ha a
lélek felébredt abban az emberben, akkor már nem lehet
manipulálni és elhatározni, hogy számos nyilvánvalóan
gonosz és sátáni cselekedetet hajt végre. Ebből a
szempontból a szeretet, a kedvesség,és az együttérzés
érzése teljesen idegen a szabadkőművesektől, mivel akkor
már nem rendelkezhetnek minden felett. Az okkult
233
beavatás rituáléja révén, azok, akik ragaszkodnak a
szabadkőművességhez gyakorlatilag „kíirtódnak” ezekből
az érzésekből, mert finom nézőpontból, akkor egyességet
köt a démoni erőkkel, azaz a sötétség erőivel. Sajnos a
szóban forgó lény gyakran észre sem veszi ezt a szörnyű
regressziót, ami a létezésében történik.
- Amikor a szabadkőműves elit előléptetia páholy egyik
tagját a szervezet magas és nagyon fontos pozíciójába,
amely bizonyos finom kritériumokkal rendelkezik, melyek
alapján meghatározza, hogy az illető kellően „modellezett-
e” a démoni cselekvések irányába.
- Jómagam is később a Senior Massinivel való első
beszélgetésem után tudtam meg a szabadkőművességről
szóló ilyen sok kinyilatkozást. Szinte hihetetlen, hogy
mennyi emberi nyomorúság létezhet a hierarchikus
piramisuk csúcsán, de persze minden csiszoltnak és
fényesnek látszik, a mesés gazdagság, a kapcsolatok, a
befolyás és a rendkivüli irányítást révén. Tekintetettel arra,
hogy a szakértők a beérkezett személyek tesztelésében
vagy a szervezetükbe való nagyon magas pozíció
jutásában, naivul elképzeltem, hogy becsaptam a
tiszteletreméltó Massinit és elhitettem vele, hogy szó
nélkül elfogadom csatlakozási és együttműködési
234
javaslatát. Az öreg viszont nagyon ravasz volt. Az a
csodálatos információ, amelyet a cselekvési módszereikről
adott nekem, bizonyos értelemben része volt a „próbának”,
vagy jobban mondva a „fajnak” amelyben alávetett engem.
Valószínűleg már jóval korábban tudta, hogy szó sincs
arról, hogy elfogadok ilyesmit. Valóban nem feleltem meg
a lélekromlás mércéjének mivel nagy lelki erőm és
erőteljes belátásom volt ahhoz, hogy felismerjem a velük
kapcsolatos utálatos igazságot, anélkül, hogy
elcsábítanának javaslataik. Azonban, amint majd látni
fogod a „játék kártyája” túlságosan fontos volt és
kockáztatniuk kellett, de ezt nagyon összetett módon tették.
- A szabadkőművesek nem bolondok, sőt épp ellenkezőleg
nagy intelligenciával rendelkeznek, de Massininek
különösen perverz természete van, sőt gonosz is hogy
képes szogálni őket e gonosz terveik megvalósításában,
ráadásul hierarchiájuk magasabb szintjein bizonyos
energiák, a természet okkult okai, de csak a rosszakat vagy
az alacsonyrendűeket használják fel. Nem véletlen, hogy a
szabadkőművesség mint mondattam is az egyetlen olyan
csoport, amelynek politikai célja van.
- Habár egyáltalán nem hülyék, mégis bizonyos szélsőséges
esetekben egy célt követve, úgy tesznek mintha azok
235
lennének. Ez volt az a helyzet mind a két találkozóval is,
melyet Senior Massinivel folytattam. Nagyon valószínűnek
tartom azt is, hogy a tiszteletreméltó a talákozásunk előtt
már előrevetítette a teljes beszélgetést, amit velem
folytatott. Valójában ez az ő monológja volt, ami a
hipotézisemről mellett szólt. Pontosan tudta előre, hogy mit
mondjon nekem, hogyan viselkedjen, hogyan tegyem
nekem együttműködési javaslatot és, hogyan csábítson
arra, hogy ezt elfogadjam.
- Mindeneleőtt azonban tudta, hogy hogyan kell elhitetni
velem, hogy becsaptam magam, jelezve, hogy elfogadtam
a javaslatát. Tehát tudta, hogy hazudok, de nem hittem
volna, hogy tudja! Csak néhány hét elteltével voltam
meglepve, amikor megtudtam az igazságot a titkos SRI
hírszerzésen és a kémcsatornákon keresztül. Úgy tűnik,
hogy Massini büszkeséggel teli a velem folytatott
beszélgetés kapcsán, kapcsolatban állt néhány politikai
személyiséggel az európai hierarchiában és így megtudtam
az első találkozás valódi „pontszámát”.
- A helyzet azonban továbbra is nagyon bonyolult maradt.
Ha tudta, hogy hazudok neki és csak megjátszom maga,
akkor miért játszotta el ezt a maszlagot és mondta azt, hogy
másodszor is meglátogat, amikor is nagyon fontosat akar
236
majd mondani? Az első találkozón játszott szerepét
tökéletesen eljátszotta, elmesélve mindazokat a
megdöbbentő igazságokat a szabadkőművességről,
gyakorlatilag arra kényszerített, hogy „programozzam” a
hazugságstratégiámat, amire várt. Aztán meg kellett
győződnöm arról, hogy elhitte az elfogadásom hazugságát.
Sőt még második találkozóy is szervezett, mellyel úgy tett
mintha az elsőnél is fontosabb lenne. De mi volt az
összetett és nagyon rejtélyes terve? Mit követtek a
szabadkőművesek ha hajlandóak voltak megtévesztő
hozzáállást kockáztatni részemről? Ez azt jelentette, hogy a
cél valóban nagyon fontos volt számukra és, hogy nem
riadtak vissza semmitől annak elérése érdekében. Az első
következtetés az volt, hogy én voltam a főgyalogja
mindannak a rejtélyes problémának, amelyről még mindig
semmit sem tudtam. Nyilvánvaló, hogyha folyton engem
kérdeznek, akkor csak rám támaszkodhatnak. De mi volt
ez? A DZ-ben folytatott hosszú távú tevéjenységük
jellegégéből gyaníthattam, hogy érdeklődésüket valami
egészen kivételes dolog keltette fel, ami az intézet operatív
csoportjainak, vagyis az általam vezetett csoportoknak a
beavatkozásához kapcsolódik. Logikailag ez azt jelentette,
hogy olyan államtitokhoz akartak hozzáférni, amelyről én
237
nem is tudtam, de azt tudták, hogy ehhez csak rajtam
keresztül juthatnak el, az intézetben betöltött különleges
pozícióm miatt.
- Számomra ezek tűntek az egyetlen józan észből levont
következtetéseknek, amelyek összefüggésbe hozhatók a
tiszteletreméltó Massini hozzáállásával. Egyértelmű volt,
hogy a célja elérése érdekében ebben az esetben hajlandó
volt mindent kockáztatni. De mi késztethette erre a világ
szabadkőműveseit, hogy ilyen nagy érdeklődést
tanusítsanak Románia felé? Már tudtam, hogy léteznek
olyan rejtett proféciák, amelyeket két nagy keresztyén
szent mondott a múlt század elején és rájöttem, hogy ezek
Románia jövőjére utaltak, az egész emberiség jövőjének
összefüggésében. Azt is megtudtam, hogy létezik egy
nagyon értékes és szigorúan titkos pergamen a nagy
vatikáni könyvtárban, amely ugyanezt a problémát tárja fel
Románia területe kapcsán, ami szinte elképzelhetetlen a
világ nagy államai és hatalmai mentalitása és büszkesége
szempontjából . A bécsi Történeti Múzeum titkos
archívumában is található egy nagyon régi dokumentum,
amely leleplezi a román területen akkoriban létező
civilizáció rendkívül távoli és egyben mesés történelmi
múltját. Ezért mindezen források közül kettő nagyon régi,
238
amelyek nagyrészt ugyanazokra a dolgokra vonatkoznak,
ilyen körülmények között nehéz elhinni, hogy átveréssel
van dolgunk, ráadásul sok más probléma is összefügg.
Például a próféciák azt állítják, hogy csak néhány év
kérdése, hogy megjelenjenek a jelek, amelyek felhívják a
figyelmet erre a területre és a legnagyobb probléma a
szabadkőművesek számára, hogy bolygószinten jelen van
ez a hely. Ők maguk is nagyon jól ismerik a jövendöléseket
Románia közeljövőjéről, és tudják, hogy nekik lesz a
legtöbb problémájuk a földgolyó ezen a területén. Ezért
nagyon figyelmesek és érdeklődnek az iránt, ami
hazánkban történik. Ez megmagyarázza intrikáikat és a
kulisszák mögötti mesterkedéseiket az ország
gazdaságában és politikájában, pontosan azért, hogy ezt az
ellenőrzést biztosítsák és mindenféle csoportot
generáljanak, furcsa dolgokat támogatnak és gyakran
mesés pénzösszegekkel finanszíroznak. Ezekben a
csoportokban vonzották és vonzzák ma is a naiv
embereket, akik gyenge karakterűek, de vágyakoznak a
könnyű nyereségre, akik még a lelküket is hajlandók
eladni, hogy elérjék az úgynevezett magas és gazdag
társadalmat. Ezeknek a mini szervezeteknek a fő célja az,
hogy megakadályozzák a szellemi fejlődésre vagy a
239
lakosság társadalmi és gazdasági normális fejlődésére
irányuló kísérleteket, miközben azt a benyomást keltik,
hogy tevékenységük szorgalmas ezen a területen. Éppen
ezért, amikor megtudtam a Bilderberg-csoport elitje által
kidolgozott terv ravaszságát, mindezeket a szempontokat
korreláltam, mert a helyzet nyilvánvalónak tűnt számomra.
Ezen kivül tisztába voltam néhány fontos elemmel amelyek
ennek a népnek a jövőjére vonatkoznak és ezeket több mint
15 évvek ezelőtt megtudtam Arsenie Boca atyától. Aki
minimális józan ésszel, világos ítélőképességgel és
bizonyos megérzésekkel rendelkezik, gyakorlatilag nem
nehéz észrevennie azt a meghökkentő és bonyolult utat,
amelyben a legtöbb prófécia valóra válik.
- Az alapján amiket megtudtam és látva azt a ragaszkodást
amellyel Senior Massini cselekedett ebben az esetben,
beláttam, hogy a probléma rendkivül fontos mind a
szabadkőművesség mind az egész ország számára. Csak
annyit kellett tennem, hogy megvárom a következő
találkozót a tiszteletreméltóval, hogy megértsem mit is
akarnak tőlem valójában a szabadkőművesek. Alapvetően
egyáltalán nem számított, hogy hazudtam-e nekik vagy
sem, mert különben sose nem tartanák be extravagáns
ígéreteiket. Fontos volt számukra, hogy megkönnyítsék
240
maguknak a hozzáférést valamihez, amit még én sem
ismertem. Úgy tűnik azonban, hogy a probléma nagyon
kényes volt, mivel nem engedhették meg maguknak, hogy
beavatkozzanak a magasabb döntési jogkörrel rendelkező
emberek körébe, azaz a politika és az államvezetési
személyiségei közé.Ha diszkréciót és elrejtést akartak
pontosan azok elől, akikkel a legtöbb cselszövés és fárasztó
tervet vitték véghez, az azt jelentette, hogy a helyzet
szélsőséges és a maximális biztonsági paramétereken belül
van. Bevallom, hogy én magam is nagyon izgatott voltam
ezen szempont miatt, de akkoriban nem volt más kiegészítő
adatom. Már csak a logikus következtetésekre, intuíciókra
és a kapott biztonsági információkra hagyatkoztam, a
második találkozó minden gyanúmat megerősítette. A
politikai hatalmat megkerülték.
- Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a tiszteletreméltó uraság
miért nem döntött úgy, hogy nagyon magas diplomáciai
csatornákon keresztül avatkozik be ebbe az ügybe -
mondtam. Aztán megértettem, hogy a szabadkőműves elit
egyáltalán nem akart nyilvánosságot a tervükben, másfelől
viszont a nagyon magas, közvetlen parancs volt kiadva
Massininek a Cezarral folytatott találkozókra. A te
esetedben még a végső eredményben sem tudtak biztosak
241
lenni, míg a közvetlen kormányzati beavatkozás esetén ha
nagyon könnyen és azonnal nem jutnak hozzá ahhoz, amit
akartak-fejeztem be a gondolatom.
- Az észrevételeid nagyon helyesek. Ne felejtsük el azonban,
hogy a politkai befolyásnak is vannak bizonyos korlátai,
amelyek országonként eltérőek. Valószínűleg ezt az utat
nem tartották biztonságosnak Romániában, bár
nyilvánvalóan könnyebb lett volna. Még akkor ha ezt a
lehetőséget követték volna csak hozzáférésük, de nem
ellenőrizték azt ami őket érdekli. Illetve Senior Massini
nagyon pontosan meghatározta nekem az együttműködés
feltételeit, mivel a második találkozón azt mondta, hogy ott
lesznek az emberei is akikkel szorosan együtt kell majd
dolgoznom, követve a szabadkőműves elit irányelveit. Ha
néhány politikai személyiség is részt vett volna ebben a
kérdésben, a dolgok nem lehettek egyformák, a büszkeség
vagy a hatalom kiszámíthatatlan reakciói miatt, így teljesen
világos volt számomra, hogy ezzel kapcsolatban semmit
sem akarok kockáztatni. Ebből azt a következtetést vontam
le, hogy őket elsődlegesen az érdekli, hogy a lehető
legmagasabb fokon tartsam titokban az ügyet. Éppen ezért
részesítették előnyben a velem való kapcsolatfelvételt a
„meggyőzés” és a „toborzás” soraikban a legkitérőbb és
242
nehezebb felvélteli módot. Kizárólag diplomáciai
csatornákat használtak, hogy nagyon gyorsan elérjenek
engem, hogy elkerüljék a zavart más magas rangú emberek
részéről.
- A befolyásuk és a politikába caló beavatkozásuk azonban
nagyon nagy, így szükség esetén irányíthatnak vagy akár
blokkolhatnak olyan pletykákat vagy híreket, amelyek nem
illenek hozzájuk- mondtam el a megfigyeléseimet.
- Ezen kivül minden érdekük ahhoz fűződik, hogy ezt a
népet szinte hihetetlen szintet elérő szegénységben és
ostobaságban tartsák fenn. Tudd meg, hogy ezt maga a
tiszteletreméltó Massini vallotta be nekem. A politikájuk
azonban az utóbbi időben teljesen nyilvánvalóvá vállt.
Mostmár szinte nem törődnek ők sem azzal, hogy ezt
elrejtsék, mivel a látszatot a képmutatás tartja fenn, ami a
nemzet iránti határtalan dacról és a teljes tiszteletlenségről
tanúskodik. Nagyon furcsa és ravasz politikájuk arra
törekszik, hogy ezt a népet anyagilag elszívja és a totális
függőség abszurd állapotába jutassa, többek között
mindenféle külső segélyhiteleket róva ki, amelyek
kötelezettségek rónak maguk után. A fő cél az, hogy
embereket ebben a furcsa állapotban tartsák és sajnos mint
láthatjuk sikerül is nekik. Ha a dolgok így folytatódnak és
243
ha nem ébrednek fel a felelősség elemei, akkor lehetséges,
hogy ez a kritikus állapot, amelyet már senki sem tagadhat
le, az elkövetkező időszakban is folytatódni fog, sőt jobban
felerősödik. Ezért mondtam neked, hogy nagyon fontos az
embereknek megismerniük e országos sőt globális helyzet
valódi okait, mert akkor biztos lehetsz benne, hogy azok
akik szükségszerűen rendelkeznek bizonyos lelki
nyitottsággal, képesek lesznek „felébreszteni” a többieket
is. A ország lakosságának kb. 5%-a a fejlődés szintjén
exponenciális, melyet úgy képzelj, hogy eleinte olyanok
mint a hógolyók, gurulnak és aztán egyre több havat
gyűjtenek össze és nagyon gyorsan nagyok lesznek.
- Tudatlanságukban sokan önkételenül cselekszenek a
szabadkőműves irányelvek kontextusában és nem is sejtik,
hogy ily módon gyakorlatilag a szabadkőművesek piszkos
játékait játszák. Ezen közvetítők segítségével virulensekké
és árulókká válnak tudattalanul. A szabadkőművesség
akcióban a közvetítők alkalmazásának módja, mely akkor
olyan mint az „ágyúhús” nagyon régi és gyakran
alkalmazzák. Ezzel ezek felelősséget vállalnak és ha a
dolgok nem úgy alakulnak ahogyan azt eltervezték, mindig
a közbenső forrást fogják hibáztatni, ujjal mutogatnak
rájuk és őket vádolják az általuk elkövetett tettekért.
244
Vettem egy mély lélegzetet és elindultam a szék felé. Ez az
információ számomra szinte vidámnak tűnt, de mégsem
tagadhattam. Azt gondoltam azonban, hogy ennek a
győzelemhez vezet útnak kell lennie, még akkor is ha a
szenvedés nagyon súlyos volt. Ezért nagy érdeklődéssel
megkérdeztem Cezart:
- Mostmár eléggé világosak számomra a dolgok, de vajon mi
lenne a legjobb módja a szabadkőművesek gonosz erejének
és gonosz terveinek semlegesítésére?
Úgy éreztem, hogy Cezar elégedett a megállapításommal:
- Jó kezdet!-mondta mosolyogva. A legpraktikusabb
módszer a jelenlegi kontextusban az, hogy a
szabadkőművesség gonosz cselekedeteit nyilvánossűgra
hozzuk, akár közvetlen beszélgetés útján vagy pedig amit
inkább javasolnék, hogy tedd közé a beszámolóimat. Ez
közös frontot teremt azok számára, akik nem foglalkoznak
a Szabadkőműves Szervezetekkel, amelyek számos
szabadkőműves tervet és intézkedést lelepleznek azáltal,
hogy egyértelmű véleményáramot teremtenek ellenük.
Természetesen cselekedeteik mindig gonoszak és gyakran
nagyon alattomosak és elsősorban arra irányultak, hogy
megakadályozzanak például minden zseniális ötletet,
bármilyen rendkívüli találmányt, minden minőségi ugrást,
245
amely javíthatja az emberek életét. Ők azok, akik
jelzéseket adnak a találmány vagy az adott elképzelés
ellensúlyozására, valamint a feltaláló felháborodására és a
stagnálás, a stressz és a tehetetlenség teljes állapotába
juttatására. Ezért sokan inkább elhagyják az országot, és
felajánlják kivételes szellemi képességeiket a világ más
részein, valamilyen módon ez egy abszolút paradox
helyzet, amellyel szerintem más országok esetében nem
volt lehetőségük találkozni. Bár a kőművesek általában
törekednek a nem értékek népszerűsítésére, és
megsemmisítésére vagy akár megszüntetik azokat a
különleges embereket, akik nagy kezdeményezőkészséggel
és jótékony hatással rendelkeznek, mégis azt mondanám,
hogy hazánkban ez a tervük ,méginkább megvalósul.
Valójában az ország politikai és gazdasági helyezete azt
mutatja, hogy pontosan úgy járnak el, ahogy azt leírtam
őket, vagyis mindig törekszenek, hogy, hogy elősegítsék a
„szalmás” vagyis korrupr embereket, sőt, hogy
megteremtsék a korrupció általános légkörét, csak azért,
hogy biztosítani tudják ezt a szivárgást, hogy ezáltal
sikeresen véghez vigyék az általuk játszott piszkos
játékokat. Gondolj arra, hogyha a hajthatatlan és jóhiszemű
embereket kulcsfontosságú pozíciókba helyeznék, akkor
246
már nem lennének képesek engedni magukat azoknak a
cselszövéseknek, játékoknak és a kulisszák mögötti
nyomorúságnak, amelyek mint jól tudod jelenleg az ország
politikáját és gazdaságát sútják. Ezért nem követnék többé
a szabadkőműves irányelveket, és hamarosan rendkívüli
fordulat következne be az emberek életében minden
területen. Az tény, hogy éppen ellenkezőleg, a dolgok nem
ezt az irányt követik, annak ellenére, hogy évek óta
"próbák", változtatások, átszervezések vag
kötelezettségvállalások voltak, és mindenféle ígéretet
tettek, viszont ez megmutathatja a szabadkőműves befolyás
valódi arcát ,amely szándékosan nagyon feszült állapotot
tart fenn az országban, az igazság elrejtésével, hazugsággal
és képmutatással.
Minél felvilágosultabbak és tájékozottabbak lesznek az
emberek a szabadkőművesség terveiről, annak ellenzik a
piszkos játékokat. Ezután végre kell hajtani a
szabadkőművesség gonosz szándékainak nyilvános
leleplezését. A leleplezés nagyon hasznos elem a
szabadkőművesség elleni küzdelemben. Sok tettük már
nyilvánvaló mindenki számára, de nincs összefüggésben a
szabadkőműves szervezettel. Még ha csak egy példára is
hivatkoznék, a hírszerzés Romániából való kivándorlása elég
247
komolyan felhívná a lakosság figyelmét arra, hogy a
szabadkőművesség manipulálja az országot és a világot. Már
sokan észrevették ezt, akik írták, hogy aggódnak e jelenség
miatt, de még mindig nem tudják a valódi forrását annak, hogy
a román értelmeségiek miért „menekülnek” külföldre. Mivel
szinte semmit nem tudnak a szabadkőművességről, ezért ezt a
nagy szellemi készséggel rendelkező emberek az ország
szegénységének vagy a gazdagodás vágyának tulajdonítják.
Amikor azonban egy ilyen állapot hosszú évekig húzódik,
akkor már más szemszögből kell megvizsgálni a problémát. A
nyugaton működő kutatócégek, azáltal, hogy száz és ezer
„agyat” hagynak Romániának, végül végre tudják hajtani
ördögi tervüket, miszerint megsemmisítik a szellemi ébredés
hatását, amelynek ebben az országban meg kell történnie és
amelyhez a szellemileg tehetségesek akik más államokba
mentek, jelentőssen hozzájárulhattak volna. Ez a lelki ébredés
nagyon hasznos, mert lehetővé teszi az emberek számára, hogy
tisztában legyenek céljaikkal e nehéz körülmények között. Még
erőt is ad számukra, hogy elviseljenek bizonyos
viszontagságokat, amelyek Romániában vannak, és ott
maradnak, ahol csak vannak, hogy hozzájáruljanak más
emberek felgyorsult "felébredéséhez", de e különleges emberek
hatalmas kivándorlása, a lelki ébredés révén ha késleltethető
248
lenne, az aranyötvözet annál értékesebb, mivel a nemesfém,
azaz az arany mennyisége magasabb, és ha ez a mennyiség
csökken, akkor az ötvözet értéke és megszilárdsága is csökken.
- Ezzel azt akarod mondani, hogy végül lehetséges, hogy
gonosz szabadkőműves erők nyerjenek?- kérdeztem kissé
aggódva.
- Csak azt mondtam, hogy ennek a népnek a lelki ébredése
még fog késni egy ideig, de kétségtelen, hogy
győzedelmeskedhet még akkor is ha a szabadkőművesség
dühös küzdelme semmisé akarja tenni. Ez a lelki átalakulás
velejárója, még akkor is ha néhány szkeptikus ember, aki
rezonál a kőművesek negatív elképzeléseivel, kifejezi
kételyeit, sőt azt a hitetlenségét, hogy nem fogunk sikerrel
járni. Ennek a felforgató politikának, amelyet a
szabadkőművesek ördögi módon tartanak fenn, fő célja az,
hogy visszhangot keltsen az emberek reménytelenségében,
a bizalom hiányában, e nép rendkivüli jótékony erőiben
amíg az egész nemzet ezt el nem éri, addig egyáltalán nincs
remény, de amikor az emberiség reménye növeli, hogy ezt
nagy erővel és lelkesedéssel véghez viszik, ápolják
kreatívan és pozitívan gondolkodva, akkor ez óriási
spirituális áramot hoz létre, amely nagyon felgyorsítja az
emberek törekvését. Ezért mondom neked, hogy ha egy
249
mélyen előnyös és spirituális elképzelés magában foglalja
az emberek tömegeit, akkor ez egy hatalmas pozitív
energiahullámot generál, amely e nép átalakulásának
kulcsa lehet. Ez igaz a világ bármely más lakosságára is. A
hasznos ötletek közül a legfontosabb az lenne, hogy az
emberek felébredjenek a szabadkőművesek által kiszabott
"mély álomból", és felvilágosultan, határozottan
cselekedjenek teljesen más pozíciókból, és akkor jobban
megértenék az általános helyzetet. Másrészt azonban
szörnyű, amikor egy negatív elképzelés magában foglalja
az emberek tömegeit. A rezonancia elve ugyanaz, de az
energia természete, amelyet akkor felerősítenek,
mélységesen negatív, romboló és gonosz. Stagnáló
állapotot okoz az emberekben a remény hiánya, a saját
erősségekkel szembeni bizalmatlanság, és ami még ennél is
rosszabb, a rendkívül szennyező, indolencia, lustaság,
pozitív felszerelés hiánya, ilyen helyzetben egyértelmű,
hogy a kőművesek gonosz játékai elég könnyen
megvalósíthatók. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért
cselekszenek rendkívül virulensen és a legnagyobb
kitartással a médián keresztül, amikor egyes emberek vagy
spirituális csoportok az egész világ számára ismertté teszik
tetteikről és szándékaikról szóló ijesztő igazságot. A felső
250
kőművesek ezután minden eszközzel törekednek a
megfelelő személyek vagy szervezetek megsemmisítésére,
kihasználva a hétköznapi ember ostoba hiszékenységét,
amely könnyen manipulálható.
- - Igen, mélyen meglepődtem ravaszságukon és
árulásukon az emberek manipulálásában, különösen
azután, hogy meséltél a tiszteletreméltó Massini
összetett tervéről - mondtam. Elképesztő, mit tud
elképzelni gonosz intelligenciájuk.
Cezar helyeselt engem, és mivel az ideje nagyon korlátozott
volt, ezért elkezdte mesélni a nagy kőművessel folytatott
második beszélgetését.

Pánik a Pentagonban
- A második találkozó Senior Massinivel valahogy
kiegyensúlyozorabbá tette a helyzetet. Bár a találkozó az egér
és macska játék szellemében folytatódott, mint korábban, most
már tudtam valódi szándékait, a tiszteletreméltó azonban ezt
nem tudta. Igaz, hogy a vele szembeni kis előnyöm nem
változtatta meg túlságosan a probléma adatait, de legalább
sokkal éberebbé tett. Cselekedeteimnek nagyon relatívnak
kellett lenniük, hogy ne zavarjam a helyzet relatív egyensúlyát.
Ha például felháborodtam volna és azzal fenyegetőztem volna,
251
hogy mindent felfedek az állam tetején, akkor valószínűleg
azonnal zsákutcába kerültem volna és kiszámíthatlan
eredménnyel járnék a kőművesek által elkövetett cél irányába,
sőt leginkább ami az életemet illeti. Végső soron elmondható,
hogy gyakorlatilag nem is létezem ebben az országban, az
egyetlen regisztrációs fálj ami rólam van az Obadea ezredes
irodájában található. Nincsenek politikai kötelékeim,
diplomáciai kapcsolataim, gazdasági tevékenységem vagy
társadalmi kötelezettségeim. Ez egy nagyon különleges
helyzet, amelynek számos előnye van, de bizonyos
kockázatokkal is jár. Egyetlen előnye, hogy hozzájuthatok az
ország bizonyos felfedezéseihez vagy nagyon különleges
eseményeihez kapcsolódó legfontosabb adatokhoz és
államtitkokhoz. A „különleges események” alatt azokat a
helyzetek értem, amelyek hozzátartoznak a
megmagyarázhatatlan területhez, legalább is amodern
tudomány vagy a hétköznapi felfogás szempontjából. Hátránya
az, hogy kizárólag Obadea ezredesre számíthatok, aki
közeledik a nyugdíjhoz. Nincsenek ellenségeim, mert az intézet
további rejtett „terület” marad, amelyet csak a SRI igényelhet
és csak akkor merülhetnek fel problémák.
-A botrány tehát nem volt megoldás. Engem az érdekel, hogy
segítsek ennek az országnak, nem pedig a felmerülő kedvező
252
lehetőségek elszalasztása. Valószínűleg nem lett volna nagyon
nehéz a tiszteletreméltó Massini számára, hogy leváltsa a
pozíciómat még Obadea ezredes minden ellenkezése révén
sem, de ez nagyobb izgatottságot, bizonytalanságot jelentett
volna, és ami a legkellemetlenebb, hogy a nagy
szabadkőművesek számára, határozatlan halasztást okozott
volna. Úgy tűnik, ez zavarta őt a legjobban.
- Miért ilyen sietős, és főleg minek? - kérdeztem nyilvánvaló
érdeklődéssel.
- Azonnal elmondom, de kérlek, ne feledd, hogy sem én, sem
még a világ szabadkőműves elitje legalábbis amennyire én el
tudom mondani ,nem sokat tud róla.
- Ha jól értem, úgy tűnik, hogy elfogadtak egy
"kompromisszumos" megoldást: nem értenek egyet veled, bár
az ellenkezőjét vallják neked, de nem hajlandók komplikálni a
dolgokat,mert a pozíciódból való eltávolítás, valódi botránnyá
fajulhatna.
- Igen, most már világos, hogy ők már megtették volna, hogy a
helyemre állítsák az emberüket, ami teljesen és azonnal
megoldotta volna a problémájukat. De bár ezek miatt
elmozdíthatnak a tisztségemből, úgy tűnik, még mindig
hiányzik belőlük a főkar, hogy helyettesítsenek, akivel akarnak,

253
ezért döntöttek a kompromisszumos megoldás mellett, amelyet
"útközben" kell kiigazítaniuk.
- Ki határozza meg jelenleg a pozíciók változásait DZ szinten?-
kérdeztem ártatlanul. Ha ismerjük a diplomáciai láncot, akkor
szerintem nem túl nehéz kitalálni, hogy mik is az igazi
kulisszák mögötti játékok, és ki készíti őket. Sajnos a
kormányzati pozícióm nem tette lehetővé, hogy ilyen
információkhoz hozzáférjek.
Súlyos csend támadt a szobában. Végül Cezar halkan válaszolt
nekem:
- Hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak. Az a tény, hogy a
tiszteletre méltó Massini befolyása nem garantálta a probléma
megoldását, ahogy szerette volna, arra utalhat, hogy nem
mindenki korrupt. Ez jó dolog! Valószínűleg az első velem
való szembesülés után, miután beszámolt eredményeiről a
Bilderberg -csoportban, a tiszteletreméltó Massini azt javasolta,
hogy folytassák az eredeti tervet, amely bár viszonylag
kockázatos volt a kőművesek számára, mégis előnye volt a
cselekvés gyorsasága és félrevezetés, azonban értesültem a
tiszteletreméltó színleléséről, és újraterveztem az eredeti
tervemet. Ha az első találkozón arra gondoltam volna, hogy
játszani fogok a játékukkal, nyilvánvalóan beleegyezem, hogy
együttműködök velük viszont a második találkozón, már
254
ismerve áruló szándékaikat, úgy döntöttem, csak addig
színlelek, amíg el nem érem azt, ami igazán érdekli őket, utána
pedig megakadályozzák a hozzáférésüket azzal, hogy feltárják
ezt a problémát az államfőnek. Valójában ez volt az a kockázat,
amelynek ki voltak téve, de mint már elmondtam azt hitték,
hogy nagyrészt megsemmisültek.
- Ahogy mondani szokták, a könyvek már minden „táborban”
készültek - mondtam, nagyon érdeklődve Cezar beszámolója
iránt.
- Így van - mondta mosolyogva. Amikor egy hónapja közölték
velem, hogy a tiszteletreméltó Massini újra meglátogat, tudtam,
hogy eljött a csúcspont. Ezek az emberek soha semmit nem
tesznek ingyen vagy önérdek nélkül, ezért azt vártam, hogy
Senior Massini felfedi számomra a probléma "forró pontját".Az
a tény, hogy ismét bejelentette látogatását, megértette velem,
hogy döntéshozatali fórumuk tetején úgy döntöttek, hogy
továbbmennek azon a lehetőségen, amely közvetlenül érintett
engem, miután az első találkozón némileg tapogatták és
előkészítették a "talajt" illetve maga a tény, hogy a nagy
kőműves egy külföldi diplomata találkozójának adott otthont a
fényűző villában, ahol a biztonsági rendszerek tökéletesek
voltak, megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy amit
megtudok, nagyon fontos.
255
Remegtem a türelmetlenségtől. Könyörögtem Cezarnak, hogy
mi hamarabb árulja el a titkot. Kissé szórakozottan folytatta:
- A találkozó nem tartott sokáig, talán valamivel kevesebb volt
mint egy óra. Be kell vallanom azonban, hogy a Senior Massini
által adott információ zavarba ejtett. Ismét meg tudtam győzni
magam arról a hatalmas hatalomról, amely a
szabadkőműveseknek még a világ legmagasabb állami
szerveiben is van, és egyre jobban beszivárog, és
hozzáférhetnek az emberiség biztonsága szempontjából elsöprő
fontosságú információkhoz. Ezenkívül a szabadkőművesek
saját maguk javára akarják ellenőrizni és manipulálni ezt a
szigorúan titkos információt, annak érdekében, hogy a lehető
leghamarabb megvalósítsák tervüket az egész bolygó
ellenőrzésére és uralmára.
Ebben a villában találkoztam a tiszteletreméltóval, és néhány
perc barátságos beszélgetés és tréfálkozás után (mialatt
odafigyeltem arra, hogy fátyolosan ismételten megerősítsem,
hogy kész vagyok csatlakozni elitista szervezetükhöz), Senior
Massini belevágott a témába jellegzetes stílusának
megfelelően. Ezt követően elmondta, hogy szigorúan titkos
információi közvetlenül a Pentagon vezérkarától származnak,
és hogy ezek az információk egy bizonyos romániai helyre
vonatkoznak. Elmesélte, hogy a Bilderberg -csoportnak vannak
256
képviselői az USA legfontosabb politikai, gazdasági és védelmi
testületeiben, és, hogy ezek kapcsolatok elérnek egészen az
elnöki székhez is. Az amerikai elnök befolyási pozícióján túl
azonban számos olyan okkult csoport is létezik, amelyek
hatalma nagyon nagy, különösen az összetett, kölcsönös
kapcsolatok, érdekek és politikai kapcsolatok miatt, amelyek
bizonyos vezető személyiségekkel, államfőkkel és bankárokkal
vannak. A nemzetközi szervezetek szintje, végül, még ezeken a
nagyon erős szabadkőműves csoportokon kívül, még három
elit alakulat létezik, amelyek felügyelik a tudományos élet és a
technológia fejlődését az egész bolygón valamint a
világgazdaság irányát és a politikai áramlatokat és trendeket a
világ egyes részein. Mindenek felett a Bilderbeg-csoport áll és
ezen belül három olyan személy van, akik a legfőbb döntési
jogkörrel rendelkeznek, a világszerte megvalósítandó
legfontosabb cselekvések és ötletek felett. Itt azonban
valamiféle bizonytalanságot vettem észre Massini hangjában,
mintha mérgelné, hogy vallomást tesz-e nekem vagy sem.
Akkor úgy éreztem, hogy ez rendkivül fontos szempont, amely
felfedte volna számomra a szabadkőművesség alapvető titkát
az egész bolygón. A tiszteletreméltó Massini azonban rövid
tétovázás után feladta ennek az aspektusnak a feltárását, és
továbbra is beszélt nekem a Pentagon szigorúan titkos
257
adatairól. Azt mondta nekem, hogy ami fontos és ami ezen
bolygón feldezésre kerül, azonnal a világ elitjének tudomására
jut. Ez történt a román területre vonatkozó titkos
megfigyelések esetében is.
A Pentagon több titkos katonai és kémkedési programot futtat
párhuzamosan, és ehhez mesés összegeket fektetett be egy
olyan technológiába, amely messze meghaladja a tudomány
jelenlegi ismereteit. Ennek a mesés technológiának néhány
forrását azonban teljes titokban tartják. Fontos tudni, hogy a
rendelkezésére álló rendkívüli technológiai lehetőségek miatt,
és tudnod kell, hogy ezek körülbelül húsz évvel meghaladják a
mai lehetőségeket, a jelenlegi fejlődési ütem mellett pedig a
Pentagon számos geostacionárius műholddal is rendelkezik,
amelyek pontos megfigyelési feladatokat látnak el.
Egyikük, amely a bionikus technológián és az alakhullámok
technológiáján alapul, 2002 -ben egy különleges szerkezetet
észlelt hazánk területén egy hegyvidéki csoporton belül,
pontosabban a Bucegi -hegység egy bizonyos területén.
Kezdetben furcsa karsztképződésnek hitték, ahogy sok más
embert is azonosítottak az egész bolygón. Azonban, ahogy
Senior Massini elárulta nekem, a Pentagon titkos adatelemző
osztályának szakemberei később tájékoztatták feletteseiket

258
arról, hogy három különálló elem nagy kérdéseket vet fel a
rögzített adatokkal kapcsolatban.
Először is, a hegyek belsejében azonosított üres tér nem felelt
meg a külsőnek, hanem közvetlenül a hegyi formáció
belsejéből indult el, bizonyos távolságra annak lejtőjétől.
Másodszor pedig alagút alakú volt, amelyet az adatrekordok
nagyon szabályosnak mutattak, és élesen, 26 fokos szögben
kanyarodott a hegy középpontja felé, ráadásul az alagút pályája
tökéletesen sík volt, a referenciaként tekintett hegy
alapszintjéhez képest az alagút a bázis mintegy harmadából
indult, de tökéletesen vízszintes síkban bontakozott ki, viszont
harmadik elem okozta a legnagyobb fejfájást a személyzetnek,
amely a Pentagon volt. A hegy műholdfelvételei két nagy
elzáródást fedeztek fel a tömör kő belsejében, amely az alagút
elejét és végét határolta. A tiszteletreméltó ekkor megmutatta a
hegy belsejében található furcsa szerkezet számítógépes
vázlatának nyomtatott példányát, amely négyzet alakú volt, és
tele volt számos számmal és adatokkal. A blokkolt területeket
pirossal jelölték, és a tiszteletreméltó elmagyarázta nekem,
hogy egyszerűen elutasítanak mindenféle hangzást vagy
elemzést, mintha valamit védenének azon a helyen.
- Lehet, hogy mesterséges energiagátak voltak - mondtam
sóhajtva, csodálkozva azon, amit megtudtam.
259
- Pontosan ezt a következtetést vonták le, miután egyenként
megszüntették az összes többi lehetőséget, amelyek
magukban foglaltak az esetleges interferenciákat, fémeket
vagy más kompozitokat, de ez egy sokkal kényesebb
kérdést fontolgatott ...
- Valószínűleg ki készítette a szerkezet egészét, igaz?-
hadartam izgatottan.
- Igen. Ezeket az adatokat nagyon feldúlták, és azonnal a
maximumra emelték biztonságukat. Az első energia, az
alagút elején,a hegyen belül lapos volt, mint egy fal, amely
elzárja az alagút bejáratához való hozzáférést. De a
második energia hatalmas volt, mint egy kupola vagy egy
félgömb az alagút másik végén, a hegy közepének
közelében. A tiszteletreméltó elmagyarázta nekem, hogy
nyilvánvalóan valami rendkivül fontos dolog van ott,
amiért az alagút kezelése szintén nagyon jól védett, de
annak érdekében, hogy világosan ábrázoljam a látottakat,
lerajzolom az általam látott sokkal egyszerűbb sémát.

260
Döbbenten néztem, ahogy Cezar pontos mozdulatokkal
rajzolja le a Bucegi-hegység belsejében található furcsa
szerkezet hozzávetőleges rajzát.
- A Pentagon nem tudta megérteni, hogy miért cikázott az
alagút a hegy közepe felé, vagy miért épült 26 fokos szögben.
Az együttes a talajjal párhuzamos síkban volt, a félgömb alakú
energiagát pedig azon a függőlegesen volt, amely a Babelenek
nevezett gerincen lévő szikláknak felelt meg. Valójában, ahogy
261
méréseink később megállapították a Pentagon adatai alapján, a
függőleges körülbelül negyven méterre jött ki tőlük, a Bábok és
a Bucegi Szfinx között.
Cezar ezután egy másik lapra rajzolta az egész tervet.
- Senior Massini hagyta, hogy megértsem, hogy a Bucegi -
hegység belső, mesterséges szerkezetének elemei nem keltettek
volna nagy érdeklődést a szabadkőműves világ elitje iránt, ha a
Pentagon képviselői nem vették volna észre, hogy a félgömb
alakú energiagátnak pontosan ugyanaz a rezgési frekvenciája és
ugyanazt az alakja, mint egy másik szigorúan titkos földalatti
épületnek, amelyet néhány hónappal korábban fedeztek fel
Bagdad közelében. Olyan okok miatt, amelyeket még jelenleg
nem ismerek, és amelyeket a tiszteletreméltó Massini nem árult
el számomra, szabadkőműves elitjük rendkívül érdekelt volt
abban az időben a katonai kémkedés műholdjának titkos
adataiban tárolt iraki altalaj furcsa energiaszerkezetéről. Nem
sokkal később kitört a háború és néhány hónap múlva az
amerikaiak a legnagyobb titokban hozzáférhettek ahhoz a
területhez, amelyről az irakiak semmit sem tudtak. A
tiszteletreméltó bevallotta nekem, hogy bármennyire is
igyekeztek, nem sikerült behatolniuk az energiafalba, de más
részletet nem közölt velem, az egész műveletet a legszigorúbb
titokban tartották. Csak ezt mondta nekem
262
ami ott volt, összefüggésben a bolygó titokzatos múltjával, de
bizonyos értelemben a szervezetük történetével is. Ekkor
rájöttem, hogy Massininek más információi is vannak, talán
van még néhány dokumentum vagy bizonyíték is ezekről a
kérdésekről, de nem hajlandó beszélni róluk nekem.
Az a tény, hogy a vizsgálati adatok megállapították a Pentagon
hasonlóságát a Bagdad melletti földalatti szerkezet és a Bucegi-
hegység belső szerkezete között, nagyon izgatottá tette a
szabadkőműves elitet. Mint észrevehettem, kezdetben szinte
valódi pánikba torkolló izgalomat nagy részt az okozott, hogy a
szerkezet sokkal nagyobb és összetettebb volt, mint az iraki,
amely Románia területén volt. Maga a tény viszonylag
furcsának tűnik, de összefüggésben van bizonyos
szempontokkal, amit már elmondtam Románia jövőjéről, elég
pontos képet kaphatsz a nagy szabadkőművesek
aggodalmairól. Bármennyire is le akarják ezt leplezni, tetteik és
szándékaik az ellenkezőjét mutatják nekünk. A nagy sietség a
probléma megoldásában, az általuk vállalt kockázati tényező, a
kifejezett vágy, hogy hozzáférjenek és ellenőrizzék az adott
struktúrát, csak néhány olyan elem, amely megerősíti az ez
irányú belső meggyőződésemet.
Senior Massini rám bízta a Bucegi -hegységben található hely
nagyon titkos tereptárgyait, ahonnan a legjobban és
263
leggyorsabban el lehet jutni az alagút torkolatáig. Nagy rejtély
volt viszont az a mód, ahogyan azok, akik építették és sikerült
a szerkezetet és a réseket közvetlenül a hegy belsejében
elkészíteni, anélkül, hogy bármiféle levelezés lenne rajta kívül.
Mindketten azt feltételeztük, hogy ez a maximális védelem
mércéjeként történt az egész esetleges feltárása ellen. Az
alkalmazott technológia egyetlen magyarázata az lenne, hogy a
védő energia taktiválása után valahogy lefedték az alagút
főbejáratát, de hatalmas kőzetmennyiséggel járt volna, nem
beszélve az ilyen munkához szükséges felszerelésről.
Senior Massini a Pentagon szakemberei által kiszámított helyes
tervvel is ellátott, az alagút elérésére. A legközelebbi áttörést a
hegy előtt lehet megtenni, egy optimális irány után, amelynek
kiindulópontja a part volt, valahol mintegy hatvanhétven méter
távolságban az első energiagáttól a kőzet masszívumában. Bár
ez volt a leggyorsabb megoldás, azonban az alagút
torkolatánál lévő energiagát kényelmetlenséget okozott,
amelyről nem lehetett tudni, hogy be lehet -e hatolni. Még ha
nem is volt ugyanaz a rezgési frekvenciája, mint a nagy
félgömb alakú energiagátnak, mégsem sem tudhattuk, hogy
képesek leszünk -e legyőzni azt. Ennek elkerülése lehetséges
volt, de nehezebb technológiai problémákkal járt. A második
lehetőség is abból állt, hogy áttörik a hegy szikláját, de ezúttal
264
ferdén, valahogy az alagút felett, hogy a gát mögé kerüljenek.
A fúrási távolság hosszabb volt, mert bizonyos előrehaladási
szöget be kellett tartani, de legalább volt esély az energiagát
megkerülésére.
Ami engem illet, én viszonylag szkeptikus voltam ezzel a
megoldással kapcsolatban, mert jól el tudtam képzelni, hogy az
ókorban azok, akik ezt a konstrukciót készítették, meg tudják
ismerni ezt a lehetőséget, és megtehetnek bizonyos
óvintézkedéseket. A tiszteletreméltó azonban garantálta az
Egyesült Államok hadseregének rendkívül kifinomult
technológiai támogatását, és egy elképesztő nagysebességű
kőzetfúró berendezést biztosított, amely nagyon erős
plazmasugarat és forgó mágneses mezőt használt, így kevesebb
mint két nap alatt eléri az alagút falát, persze figyelembe véve a
szükséges előkészületeket. Ezért aztán megegyeztünk, hogy
először ezt a változatot választjuk, és ha nem sikerül
megközelíteni a rövidebb változatot, akkor az alagút
energiagátjához való közvetlen behatolást alkalmazzuk.
Az egész műveletet azonban a legnagyobb titokban kellett
végrehajtani. Ha a tiszteletreméltó biztosította számunkra a fő
technológiai eszközöket, akkor a többit úgy kellett
megszerveznünk, hogy minden csak a DZ hétköznapi
akciójának tűnjön. Ezen kívül az egyik lényeges feltétele a
265
a nagy kőművesnek az volt, hogy kivételesen ezt az akciót
tévesen jelentették az SRI -nek és az elnökségnek, mint pusztán
egy karsztos betörés felfedezését a hegyekben, ráadásul
Massini egy különleges csapatot akart elhozni az Egyesült
Államokból, Amerikából, a szabadkőműves elit néhány
képviselőjével karöltve, akik a saját csapatainkkal működnek
együtt a művelet során. Nem értettem egyet ezzel a kéréssel,
arra hivatkozva, hogy lehetetlen biztosítani az
információszivárgást kívülről, viszont javasoltam ezeknek a
csapatoknak a jelenlétét közvetlenül az alagút áttörése után. A
valóságban nem lett volna probléma a szigorú biztonság
biztosításával, még akkor sem, ha az amerikai csapat jelen lett
volna, de szándékosan eltúloztam a titok felfedésének
lehetőségét, pontosan azért, mert tudtam, hogy ez a
szabadkőművesek sebezhető pontja ebben a kérdésben.
Természetesen nem akarom, hogy velem lépjenek be oda, a
hegy belsejébe, de először meg akarok győzni magamtól, hogy
miről van szó, és attól függően, hogy mit fogok felfedezni, a
helyszínen kell dönteni. A helyzet a jelentések szerint nagyon
feszült, túl sok változóval, ezért mindig kiszámíthatatlanná, sőt
számunkra veszélyessé válhat. Fontos azonban elérni az
alagutat, majd a félgömb alakú energiagátat. Ehhez azt a
benyomást kell keltenem a tiszteletreméltónak, hogy nyíltan
266
fogok együttműködni, mert nagyon fontos technikai
eszközökkel lát el bennünket.

Nyomásai meglehetősen magasak, de másfelől pedig


korlátozottan cselekszik, mivel abszolút titkot akar tartani. Úgy
tűnik, egyikük sem tudja, mi van ott, de utána ahogy már
mondtam neked, azt sejtem, hogy a tiszteletreméltó ismer egy
lényeges elemet, amelyet nem fedett fel előttem és amelyet
kizárólag ellenőrizni kíván. Így magyarázom például azt a
ragaszkodását, hogy az áttörés idején ott kell lenni. Azt hittem,
álmodom. Valami kivételes fontosságú dolog készült történni
hamarosan, és mégis szinte valószerűtlennek éreztem.
- Soha nem beszéltél erről eddig senkinek?- kérdeztem
Cezartól.

267
- Privátban beszéltem róla Obadea ezredessel. Ő az
egyetlen, aki ismeri a probléma minden
következményét. Együtt állapodtunk meg, hogy
elhalasztjuk ennek az akciónak a bejelentését a
magasabb politikai struktúrában, mert különben a
szabadkőműves elit reakciója szörnyű lett volna. Nem
akartunk kockáztatni, különösen azért, mert szükségünk
volt a nagyon fejlett technológiára is, amelyet
hajlandóak voltak a rendelkezésünkre bocsátani. Ez egy
olyan intézkedés, amely magában foglalja a
nemzetbiztonságot és attól függően, hogy mit fedeznek
fel ott, ez lesz talán a legnagyobb államtitok. Ezért nem
engedhetjük meg magunknak, hogy vakon
cselekedjünk.
Elmélkedve bámultam Cezarra. Ennek az embernek a nagyon
furcsa sorsa arra késztetett, hogy nagy komolysággal
elemezzem az emberi kapcsolatok és érdekek bonyolult
felszerelését ezen a világon. Végső soron mindannyian olyanok
vagyunk, mint a többé -kevésbé kifinomult "váltók", amelyek
helyesen vagy helytelenül továbbítják az élet "információit".
Az akkori helyzet összetettsége, amelyet a felfedezés döntő
pillanatának közelébe oltottak, egész testemben egy nagyon
intenzív érzelem gyanútlan izgalmát keltették bennem.
268
- És most? Mi az akció szakasza?-kérdeztem hirtelen.
Belső fórumomban rejtett reményem volt, hogy talán láthatom
a titokzatos szerkezetet a hegyen belül, miután felfedezték.
Cezar észrevette a gondolatomat, és így szólt hozzám:
- Egyelőre az előkészületek közepén vagyunk, amit nagyon
óvatosan kell irányítanom. Először is biztosítottuk a terület
biztonságát, amely szerencsénkre nehezen megközelíthető
és viszonylag burkolatlan. A hadsereget is igénybe vettem,
még egy mini bázist is szerveztem a kerület-fókuszon
kívül, amelyet szakembereinkkel közösen azonosítottunk
és izoláltunk. Már körkörös biztonságot biztosítottunk a
területre, oda vittünk csaknem kétszáz katonát. Kis
bekötőutat is építettünk és a körkörösséget szögesdróttal
kerítettük. Több mint harminc biztonsági pikettet is
szereltünk. Belül létrehoztuk a második biztonsági kört,
amely az intézet harmadik csapatából állt. A rögtönzött
úton két akadály van, amelyek ellenőrzőpontokkal vannak
ellátva. Ezúttal a logisztika hatalmas és összetett,
különösen mivel az akció időtartama több hétig is eltarthat.
Obadea ezrdes foglalkozott a Hadsereg Minisztériumával
az anyagi támogatásról fenntartott kapcsolatok miatt,
sátortáborokat alakítottak ki a katonaság számára és
kommunikációs reléket állítottak fel. Az egész akcióra alatt
269
egy katonai alkalmazás látszólagos megjelenését akartuk
kelteni. Valószínűleg minden kész lesz a következő két -
három hétben. Július végén megérkezik a plazma
fúrótorony, utána már csak be kell mennünk a hegybe.
Bár senki nem lép be a kerületbe, kivéve az én vagy Obadea
ezredes beleegyezésével, én ezt úgy fogom megtenni, hogy te
is láthasd, hogy mit fogunk felfedezni. Ez persze attól függ,
hogy a tervek szerint alakulnak -e a dolgok. Sok más részlet is
van, de ezek nem túl fontosak. Most már tudod a lényeges
dolgokat, elvileg az első külső fúrás július utolsó napjaiban
kezdődik. Addig nem látjuk egymást, mert az események
egyenes vonalban mennek, és sajátosságuk különösen
megköveteli jelenlétemet azon a helyen. De ahogy ígértem,
felhívlak, ha minden biztonságban és jól elő lesz készítve.
Cezar ezeket mondva felállt, és elbúcsúzott tőlem. Abban a
reményben váltunk el, hogy rendkívüli körülmények között
hamarosan újra találkozunk. Úgy döntöttem,inkább
hazasétálok, mert számos gondolat és feltételezés támadt az
agyamban, a lehetőségek sokasága és az intrikák összetettsége
szinte fejfájást okozott. Aznap éjjel elaludtam, arra a rejtélyes
civilizációra gondolva, hogy kik és hogyan építethették ezt az
egészet a hegy belsejében e hihetetlen technológiát bizonyítva.
Kik voltak azok a lények? Milyen térdtől fogva közvetítették
270
nekünk üzenetüket? De nem sejtettem azt a hatalmas
meglepetést, amely több tízezer évig várt a felfedezésre a
hegyek szívében ...

V.fejezet
A nagy felfedezés

A Cezarral való találkozásom után az elmém még mindig a


Bucegi-hegységben azonosított szerkezet rejtélyeivel volt
elfoglalva. Nagyon szerettem volna én is részt venni minden
előzetes műveletben és szerettem volna ott lenni a nagy
alagútba való pillanatában is, de aztán rájöttem, hogy ez nem
lehetséges. Meg kellett elégednem azzal a lehetőséggel, hogy
271
egy rövid ideig hozzáférhetek majd a nagy felfedezés
helyszínéhez, abban az esetben ha addig nem bonyolódnak a
dolgok. Másfél hónapig a Cezarral folytatott beszélgetésem
után lázasan vártam, hogy végre jelentkezik. Mindenféle
forgatókönyvet lejátszodtam a fejemben, különféle
lehetőségeket képzeltem el és gyakorlatilag minden pillanat
egy intenzív vággyá vállt számomra, hogy eljuthassak arra a
hegyben rejlő helyre. Teljesen megbíztam Cezarban és tudtam,
hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy beléphessek a
terület „fő kerületébe”. Nem hagytam figyelmen kivül azt a
tényt sem, hogy annak az időszaknak a feszültsége óriási terhet
jelenhetett Obadea ezredes vállán, a nagyon bonyolult
kulisszatitka miatt, amelyet teljesen egyensúlyban kellett
tartania. Ami akkoriban a hegyekben történt valóban kivételes
helyzet volt,amelynek fontossága nem csak a
nemzetbiztonságot, hanem az egész emberiség helyzetét is
érintette, ha figyelembe vesszük azt a érdeklődést, amelyet ez
irányba a szabadkőművesek világelitje tartott fenn.
A helyszíni műveleteket és a Cezar által kidolgozott tervet
akadályozta az a tény, hogy ezzel párhuzamosan meg kell
tervezni Senior Massini és az elit többi tiszteletreméltó tagja
éberségét. Mindehhez hozzáadódott az a veszély is mint
információ, hogy elérjék az állam legfelsőbb strukturáit és
272
ilyen esetben nem valószínű, hogy a helyzetet hatékonyan
lehetne ellenőrizni. Cezar terve tartalmazta az állampolitika jól
meghatározott vezetésének időben történő tájékoztatását is.

Titkos bázis a hegyekben


A várva várt pillanat röviddel augusztus közepe után érkezett
el, egy napsütéses délelőttön. A megszokott ellátási láncon
keresztül vették fel velem a kapcsolatot, de hamar rájöttem,
hogy az óvintézkedések ekkor sokkal szigorúbbak voltak. Nem
részletezném a részleteket, amik egyébként nem túl érdekesek.
Nem sokkal dél után megérkeztem megérkeztünk az egyik
titkos katonai bázishoz, a hegyek lábához ahonnan a Nulla
Osztály helikopterével vittek minket, két egyenruhás katona
kíséretében akik fel voltak fegyverkezve egészen Bukarest óta.
Az ismert feljegyzések szerint az engem kísérő katonák közül
senki sem szólt egy szót sem. A járművet és az őrváltásokat
csak rövid parancsok kísérték, hogy az egész akció pontosnak
és gyorsnak bizonyuljon. Bár túl jól ismertem az ezzel
kapcsolatos intézkedéseket és az okokat, amelyek miatt
szükséges volt a maximális biztonság biztosítása, mégis
bevallom, hogy kissé felháborított a megtett biztonsági
intézkedések szigorúsága, túlzásnak tekintettem. De gyorsan
elengedtem, mert rájöttem, hogy értékelnem kell ez az egész
273
művelet valódi értékét, és hogy nagyon szerencsés fickónak
tudhatom magam, mert váratlan lehetőséget kaptam arra, hogy
hozzáférjek a modern idők legfontosabb felfedezéséhez. Az a
tény, hogy Cezar hívott, és hogy a biztonsági intézkedések
rendkívüliek voltak, bizonyosságot adott számomra, hogy
valóban hatalmas dolgokat fedezhetünk fel ott. Arra
gondoltam, hogy bár az emberek túlnyomó többsége a
mindennapi életét élte, gyakran nagyon hétköznapi módon, ez a
felfedezés azonban nagyon rövid idő alatt gyökeresen
megváltoztathatta mindenki elképzeléseit. Keserűen
elmosolyodtam a gondolattól, hogy a jelenlegi világban
véleményem valószínűleg túlságosan idealista. Annak
érdekében, hogy meghatározzuk az arányok átalakulását, amely
magában foglalja az emberiség múltjának és az élet mély
értelmének tisztességes elemzését és megértését, ügyes
diplomáciára, intelligenciára és nemes erényekre van szükség
ahhoz, hogy „belopakodj” egy mentális, pszichés vagy akár
anyagi természet, akadályába, amely még mindig uralja az
emberek tömegeit.
E gondolatokba merülve szinte észre sem vettem a helikopter
ereszkedését, amely a hegyekben épült új bázishoz közeledett.
Gondolataim elvarázsoltak, mintha varázsütésre ellállt volna a
lélegzetem az együttes látványától, ami néhány tíz méterrel
274
alattam volt. Bár én voltam az aki némileg ismeri a katonai
taktikai műveleteket és az ilyen alkalmakkor alkalmazott
technikát, de az, amit akkor láttam, messze felülmúlta minden
elképzelésem. Először is rájöttem az amerikai erők hatalmas
jelenlétére a rájuk jellemző nagyszámú terepjáró és hatalmas
együttesek miatt, ami néhány hatalmas ponyva alatt volt,
amelyekre az amerikai zászlót rajzolták. Láttam az egyetlen
aszfaltozott, meglehetősen széles utat is, amely a völgyből az
erdőn keresztül érkezett, valamint a bázishoz való hozzáférés
katonai biztonságának két övét, amelyek egyfajta széles
határokként jelentek meg, mindegyik majdnem teljes kört
alkotva . A hegy sziklás falában, egy nagy bejárat körül, a két
koncentrikus biztonsági öv között katonai teherautó-flotta, több
terepjáró és két-három jármű állt, amelyek alakját és
rendeltetését a helyszínen nem tudtuk azonosítani. Becslésünk
szerint körülbelül kétszáz katona állomásozott a két öv mentén.
A belső övön lévők különleges fekete egyenruhát viseltek, a
külső övön lévő katonák pedig rendes egyenruhát.
Mindegyiküknek volt automata fegyvere, és a távolság köztük
csak néhány méter volt. Láttam, hogy a katonák laktanyáját
elhelyezték a két határ között, és a különleges csapat tagjai
azonnal a második öv mögött voltak. Az utat minden öv előtt
masszív kettős sorompó zárta el, mindkét oldalon kettős
275
vezérlőpickettel. Nagyra értékeltem a távolságot a két
biztonsági öv között körülbelül ötven méteren. Úgy tűnik, hogy
a tevékenység eszeveszett volt, mert észrevettük a két parancs
közötti folyamatos oda-vissza mozgást, de különösen a kerületi
fókuszon belül, a hegyben levágott falig.
Általános megfigyeléseimet félbeszakította a helikopter
leszállása a fő kerületen belül, a második biztonsági öv után.
Leszálltam, és azonnal két katona vett körül, akik ezúttal
amerikaiak voltak. Csak körülbelül húsz méterre mozdultunk el
a helikoptertől, ketten a különleges csapatból előttem és az
amerikaiak mögöttem. Azt mondták, hogy álljak meg és ott
álltunk lábon állva mind az öten, körülbelül egy órát nyilván
várták az átvételi parancsomat.
Csak ekkor kezdtem igazán felismerni a területen zajló művelet
arányait és felfogni annak kivételes fontosságát. Eleinte
csodálkoztam a "bánásmódon", amelyben részesítettek és nem
azért, mert sértődöttnek éreztem magam, hanem főleg a
szigorúság miatt. Szinte hihetetlen az a mód amellyel az akciók
a bázison zajlottak, ránéztem a négyre, akik udvariasan, de
nagyon határozottan keretbe foglaltak, nem mozdultak el a
helyzetükből, nem lazultak el, nem beszéltek és szinte nem is
pislogtak egy órán át, amíg ott vártam. Teljesen közömbesen
inkább a robotok benyomását keltették bennem, mintsem az
276
emberekét. Mivel nem volt hová mennem, én is szinte
mozdulatlan maradtam közöttük és csak időnként hajoltam,
hogy el ne zsibbadjak. Próbáltam kideríteni a várakozásunk
okát, valamint egyéb részleteket, de mintha négy konkrét
pillérről beszéltem volna. Ekkor megértettem, hogy a
parancsok rendkívül szigorúak és súlyosáak voltak , aztán már
nem tettem fel további kérdéseket magamban, inább
lemondóan vártam Caesar eljövetelét.
Bár viszonylag fárasztó volt jó ideig ugyanott állni, ezt a
lehetőséget kihasználva alaposan megnéztem a körülöttem
lévőket. Az érzelem, amely Bukarest elhagyása óta elárasztott,
még jobban felerősödött bennem. Gyakorlatilag kevesebb, mint
egy mérföldnyire voltam az álmaim és feltételezéseim
célpontjától, egy fenomenális felfedezéstől, amely talán több
tízezer évig várt felfedezésre. A levegőben lebegő ismeretlen
izgalma mintha az egész bázist magába foglalta volna, legbelül
mélyen minden egyes emberben különleges, komoly titokzatos
belső fókuszt árasztva.
Előttem egy kicsit jobbra tőlem a hegyekben egy alagút széles
szája volt. Láttam a modern világítási rendszert, amelyet a
bejáratnál telepítettek amély az alagút bejáratánál folyatódott.
Sajnos, az a szög, amiben voltam, illetve egy nagy sátor és két
félgömb alakú, ultramodern moduláris épület jelenléte elzárta a
277
nézőpontomat. Ugyanazon a fő területen, ahol voltam, több
amerikai dzsip és jármű is volt és a sarokban a bal oldalamnál
két hatalmas együttes volt, mindegyiket ponyva borította, ami
alakjuk alapján azt sugallta, hogy hatalmas ládákat helyeznek
el bennük, amelyek tartalmát nem ismertem. Az alagút száját
széles fémkorlát akadályozta, két oldalán két amerikai katona
őrizte, egyenruhájukból arra lehet következtetni, hogy a
tengerészgyalogság elit csapataihoz tartoznak.
De ami különösen felkeltette a figyelmemet, az a hatalmas
hangár volt, amelyet a hegy kövébe vájtak, ami az őrzött
alagúttól jobbra volt. Hatalmas volt, körülbelül tíz méter
magas, és amennyire tudtam, körülbelül ötven méter mély.
Tökéletesen elkészült volt, befejezett falakkal és kifogástalanul
ívelt boltozattal. Kíváncsi voltam, milyen technológiát
használtak, ha körülbelül egy hónap alatt meg tudnak építeni
mindent, amit látok. Később csodálkozva tudtam meg, hogy a
fúrás a hangárban csak egy napig tartott.
A terem belsejében sok ládát halmoztak fel az egyik oldalon, a
másik oldalon pedig három különleges konstrukció volt, mint a
hosszú kamrák, amelyek célja szerintem csak elemzés és
kutatás lehetett. Valójában viszonylagos izgatottság volt a
hangár belsejében, mivel láttam, hogy a sok fehér köpenyes
ember sietve jön be vagy ki azokból a mini-laborokból,
278
kezében különféle tárgyakat vagy papírokat cipelve. Mind a
hangár középső folyosóján, mind azon kívül, az alagút
torkolata közelében több kis elektromos járművet láttam,
amelyekkel az ott tartózkodók közül néhányan belül mozogtak.
Sem az alagútnak, sem a hangárnak nem voltak tolóajtói,
valószínűleg építési bonyodalmak miatt, amelyekre akkor nem
volt szükség. A hangárnak azonban egy mechanikus "függöny"
rendszer volt a tetején, egy félig átlátszó anyagból, amely miatt
a bejárat magasságának csak egynegyede maradt.
A világítási rendszer kifogástalan volt, és észrevettem, hogy
két nagy generátor működik valahol lent, a hegyoldalban, a két
biztonsági és ellenőrző öv között. A nagy sátortól távol, tőlem
balra egy modern laktanya sora állt, mögöttük pedig több
közepes méretű sátor állt, amelyek minden bizonnyal éjszakai
menedékhelyek voltak a kutató személyzet és a katonaság
számára. De nem vettem észre azonban semmi olyat ami
hasonlítana az étel elkészítésének helyéhez (a konyhához),
ezért azt a következtetést vontam le, hogy bizonyára azt
minden nap teherautóval hozzák majd, valószínűleg nagyon
szigorú őrséggel karöltve. Később aztán megtudtam, hogy a
konyhát néhány mérfölddel lennebb hozták létre a völgyben és
valóban a DZ különleges csapatának katonái naponta utaztak
teherautóval, hogy élelmiszert hozzanak a bázisra. Ezt a
279
megoldást részesítették előnyben a személyzet perifériás
tevékenységének és további csökkentése és a biztonsági
kockázatok csökkentése érdekében. Az étkezéseket minden
katonai csoport külön-külön szolgálta fel a laktanyában. Az
ételt a kerületben a nagy sátorban szolgálták fel, mind a román
és amerikai hadsereg, mint pedig a kutatócsoportok számára.
Megtudtam aztán azt is, hogy az amerikaiak saját ételeikkel és
szakácsaikkal érkeztek, azonban mégis a románokkal együtt
elküldték őket a hegy lábánál lévő konyhába.
A két félgömb alakú konstrukció a román, illetve az amerikai
személyzet lakóhelye volt. Cezar később elárulta nekem, hogy
az egyikben, amely kisebb volt, ő és Obadea ezredes laktak, a
másikban pedig két Pentagon -tábornok és egy tanácsadó volt,
akik Washington nemzetbiztonsági kérdései vizsgálták.
Ezek a rendkívül ergonomikus épületek inkább más bolygók
kutatóállomásainak épületeire hasonlítottak de mégis egy
nagyon kellemes, kényelmes és biztonságos benyomást
keltettek. Az anyag, amelyből készültek, fehér volt és
hatszögletű felületekkel határolva, a teteje közelében pedig egy
sötétkék anyagból készült széles sáv. Ezen a csíkon egyfajta
hatalmas LED -fényeket helyeztek el, amelyekről azt mondták,
hogy amikor éjszaka világítanak, nyugodt és nagyon szép
hangulatot teremtenek.
280
Egy ideig követtem a kerületben végzett tevékenységet,
minden ember gyorsan mozgott, és azt az érzést keltette, hogy
pontosan tudja, mit kell tennie. Időről időre egy dzsip jött-
ment, vagy a katonaság kirakott valamit a ládákból a ponyva
alatt. Sajnos a távolság és az akadályok nem tették lehetővé,
hogy világosan megfigyelhessem a mozgó tárgyakat.
Meglepett azonban az amerikaiak viszonylag tömeges
jelenléte, mert Cezar csak azt tudatta velem, hogy ez csak egy
csapat lesz, aki kezeli a plazmafúrót.
Már amikor különféle feltételezéseket tettem ezzel
kapcsolatban, észrevettem, hogy az egyik román katona, aki
előttem volt, a jobb füléhez tette a kezét, figyelmesen
hallgatott, majd gyorsan mondott néhány szót. Rögtön ezután
az alagút sötét szája felé vettük az irányt, amely közeledve
nagyobbnak és fenyegetőbbnek tűnt.
Megálltunk ugyanabban a formációban a két félgömb alakú
konstrukció egyikének közelében, alig néhány méterre az
alagút oldalán. A szívem dübörögni kezdett, túl a széles gáton,
amelyet a két rugalmatlan amerikai katona őrzött, talán a
legborzasztóbb rejtély volt a bolygón. Mi történt a Cezarral
folytatott utolsó megbeszélésem óta eltelt másfél hónap
leforgása alatt? Mit fedeztek fel a hegy ezen a részén?- tettem
fel magamban a kérdést. Akkor vettem észre, hogy elől az
281
alagút belsejében és azon belül, egy körülbelül két méter széles
csíkon egy barázdált gumiszalag volt, amelyen több amerikai
gyártmányú elektromos jármű sorakozott. Most már láttam az
alagút belsejét, amelyet halványan világítottak a mennyezetre
és az oldalfalakra helyezett neon szerelvényeket, de az alagút
mindössze tíz méter után balra kanyarodott, így nem tudtam
többet észrevenni.
Aztán megjelent Caesar. A folyosóról jött, elektromos járművel
közlekedett. Mellette egy öreg, ősz hajú férfi volt, határozott
arccal. Mindketten komolyak és csendesek voltak. Cezar lejött
mellém, és a négy katona csak ekkor vonult vissza diszkréten,
miután tisztelgett. Találkoztam Obadea ezredessel,aki néhány
pillanatig élesen nézett rám, erősen kezet rázott velem és
néhány udvariasság lebonyolítása után visszavonult a
félgömbszerkezethez. Nyílvánvaló volt számomra, hogy az
ezredes mindent tud rólam Cezartól és, hogy a beleegyezését
adta, hogy engem odavihet a helyszínre. Ez a mozgalom
valószínűleg része volt a a szabadkőműves akciókat leleplező
tervüknek és szükségesnek tartották, hogy ezen én is jelen
legyek. Annak ellenére, hogy egy kicsit kivülállónak éreztem
magam ezekben a titokzatos elemekben, szempontokban és a
különleges felszerelések miatt, nagyon boldog voltam, hogy

282
megkaptam ezt az esélyt és elhatároztam, hogy a legnagyobb
felelőséggel teljesítem a vállalt feladatot.

A nagy galéria
- A helyzet meglehetősen kritikus-mondta Cezar aggódva.
Senior Massinivel feszült lett a kapcsolat és ami még
rosszabb, hogy minden az államhatalom csúcsán van.
Számítottunk erre de korántsem ilyen gyorsan. Szándékunk
az volt, hogy a jövőben valamikor bemutatjuk a probléma
adatait, amelyeknek sokkal kedvezőbbnek kell lenniük.
Most nagyon feszültek a dolgok, mind belsőleg, mind
külsőleg. Nem sokat tudsz arról, hogy mik történt az elmúlt
hónapban. Gyerünk, összefoglalom a főbb elemeket,
miközben átmegyünk az alagúton - mondta, és elindult a
bejárat felé.
Ily módon egy kis időt nyertem és nem elektromos járművel
mentem, csak, hogy Cezar röviden elmondhassa, hogyan is
zajlottak az események, ráadásul lehetőségem volt mindent
egyre közelebbről is megnézni.
Az alagútat vastag gumi fóliával "kövezték". Ennek mindkét
oldalán, a hegy kőszéleiig csak kőzet volt. A bejáratnál és
néhány méter múlva vízszivárgások voltak, de az alagút élesen
elfordult balra, körülbelül tíz méterre a bejárattól minden
283
tökéletesen kiszáradt, és meglepődtem a fúrás pontosságán, és
főleg a kőfalak befejezésén, amelyek szinte csiszoltnak tűntek.
A fehér fény pompásan kiemelte a különböző geológiai
képződmények különböző színeit, diszkréten megvilágítva az
alagút belsejét a szikrák és árnyékok irreális játékában.
Lépéseink hangját tompította a gumiszőnyeg, és rejtélyes, de
számomra nagyon izgalmas hangulat uralkodott a galériában.
Kicsit hideg volt az öltözködésemhez képest, de Cezar azt
mondta, hogy ez a helyzet nem tart sokáig.
- Az autó először fúrt a mágneses tér furcsa eltérése után.
Hamarosan azonban rájöttem a hibára, így a pályát kijavították.
Nézz csak ide - mondta Cezar, és megállt az alagút bal oldalán.
Én is megálltam, és gyönyörködtem a galéria elegáns
összekapcsolásában. A kanyar után tökéletesen egyenesen
húzódott körülbelül ötven méteren a metróalagúthoz nagyon
hasonló módon, bár talán valamivel szélesebb volt. Ennek a
távolságnak a végén, a hegy szívében láttam valamit, ami egy
hatalmas kapuhoz hasonlított, amely mintha balra csúszott
volna, és most a galéria szélességének kevesebb mint negyedét
foglalja el. Két fegyveres katona is volt, és a hely nagyon jól
meg volt világítva az alagút teljes kerületén. Volt egy modern
fülke is, keskeny, de elég hosszú a jobb oldalon, közvetlenül
egy másik galéria nagy bejárata előtt, amit már láttam, ezt a
284
bejáratot a hatalmas tolóajtó őrizte. Akkor már tudtam, hogy ez
a kaland, a nagy felfedezés kezdete. Eszembe jutott a vázlat,
amelyet Caesar rajzolt legutóbbi találkozásunkkor, és rájöttem,
hogy az megfelel annak a valóságnak, amit akkor láttunk,
legalábbis a titokzatos galéria hegyekben való elhelyezkedését
tekintve.
- Meglepődtem az amerikaiak rendelkezésére álló
technológián - mondta Cezar. A plazma fúrógép nem nagy,
de speciális felszerelést igényel a körülötte lévők és a
fúróhely számára. Ez olyan, mint az atomsugárzó
berendezés. Magam is ilyen különleges öltönyt viseltem, és
nagyon közelről figyeltem a fúrást. A látvány, amely
azután megjelent, a kifinomult védőanyagot tartalmazó
lencsék mögött, szinte hihetetlen volt. Meg van az az érzés
amikor a kő valóban „olvad” a plazmasugár hatására, de
valójában a kőzet nagy képlékeny közel az áramlási
ponthoz és azonnal kör alakúvá válik a forgásmező által
kifejtett nyomás, amely a plazmasugarakat is irányítja?!
Por egyáltalán nincs, a maradványok elhanyagolhatóak. A
behatolás sebessége kolosszális és egy ilyen munkánál, a
bejárat és az ott látható két katona közötti távolság
mindössze öt óra alatt volt lefedve. Minden úgy marad
hátra, mintha csiszoltak és nagyon tiszták lettek volna, így
285
a gumiszőnyeg és a szerelvények már készen álltak az
alagút torkolatánál, mielőtt kivették a fúrógépet.
Ahogy a nagy galériá fele mentünk, Cezar elmondta, hogy
kezdetben a hegy másik részében fúrtak, hogy elkerüljék az
energiagátat a főalagút bejáratánál a hegyen belül. Egy olyan
helyet választottak, amely a tengerpart felett, mintegy
háromszáz méterre van attól a területtől, ahol a bázist néhány
napig kiépítették és fúrták, mert az alagút távolsága sokkal
nagyobb volt, és a behatolás nem vízszintes, ami
megnehezítette sok technikai eljárást. Végül elérték az alagút
falát, de minden erőfeszítés áttörni hiába való volt. Nem
engedett a plazmasugárnak, a mágneses mezőnek vagy a
vágófogaknak sem. Le kell mondaniuk erről a lehetőségről és
el kellett zárniuk a galériába való bejáratot, amelyet éppen
fúrtak. Így visszatértek a kiindulási ponthoz és elkezdték a
sziklafal lapos behatolását, amíg el nem érték az energiagátat.
- A fúrást folyamatosan ellenőrizték a vezérlőmonitorokon, és
korreláltak az energiazónától való távolsággal. Néhány
méterrel ezelőtt a galéria elejére bukkantam, amit most látsz,
így csak a két alagutat kellett összekötnünk - magyarázta
nekem Cezar.
Közben megérkeztünk a bejárat elé, amelyet a két különleges
erő katonája őrzött. Az egyenruhájuk és a rajtuk lévő jelvények
286
szerint az egyik román, a másik amerikai volt. A katonák
köszöntötték Cezart, aki néhány méterre jobbra ment a
bódéhoz. Az amerikai bement, ahol valószínűleg volt egy
vezérlőpultja, mert az épület egyik réséből azonnal megjelent
egy hosszú fémkar, amelynek végén bonyolult eszköz volt. A
kar csuklós volt, Cezar a szem szintjére emelte, és néhány
másodperc múlva rövid hozzáférési hang hallatszott.
- Minden óvintézkedést megtettek - mondta nekem, és
visszatért hozzám. Az írisz ujjlenyomatomat elemezték és
kódinformációként tárolták. A biztonsági rendszer csak az
íriszem vagy Obadea ezredes lézeres leolvasására reagál.
Most például a nagyon bonyolult lézerérzékelő rendszert
deaktiválták és telepítették itt a bejáratnál. Láthatatlan, és ha
közvetlenül megyünk, automatikusan beindította volna a
riasztást a bázison. Elutasítottuk az amerikai tábornokok
iridológiai lenyomatát, és ragaszkodtunk ahhoz, hogy a Nagy
Galériába való belépés kizárólag ránk tartozzon. Valójában itt
kezdődtek az első problémák - mondta elgondolkodva.
Észrevettem, hogy a fülkében volt egy hosszabbítás a kapun
túl, a Nagy Galériában, ahonnan egy lézeres íriszolvasó is
kijött. Caesar elmagyarázta nekem, hogy ez a Nagy Galériából
való visszatérésre szolgál. Azt is megtudtam, hogy leállíthatja a
rendszert biztonságát ha az írisz, a tenyér és a jobb keze
287
ujjainak leolvasásával egyidejűleg speciális helyen alkalmazza.
A módszert akkor alkalmazták, amikor hatalmas szállításokat
kellett végrehajtani a Nagy Galérián keresztül.
Caesar néhány métert hátralépett, és magyarázni kezdte:
- Az energiagát megközelítőleg ezen a területen működött. Ez
alapvetően energiavetítés, de nem tudtuk felfogni, hogyan
történt. Azt sem tudjuk megérteni, hogy hogyan volt lehetséges
, hogy ez az energiagát folyamatosan évezredeken keresztül
fennmaradjon. Nem ismerjük az erőforrást, vagy ennek a
technológiai módját. Alapvetően, leszámítva azt, hogy sikerült
túllépnünk rajta, más tekintetben nem tisztáztuk, de leküzdése
tragikus tényt eredményezett.
Caesar mögött voltam, és a galéria mennyezetét néztem, ahol
létrejött a kapcsolat a nagy alagúttal. Valójában eleinte néhány
méter galéria volt a hegy sziklájában, nagyobb átmérővel, mint
az amerikai plazmaeszköz által ásott galéria, ezen
falak egy része nem befejezett, hanem szabálytalan, sok
sarokkal, ráadásul a galéria ezen, körülbelül hat méter hosszú
területe nem kör alakú, hanem négyzet alakú. A két galéria
összekötése csak a talaj szintjén történt, amelyet enyhén
csökkenő lejtőn, a galériánktól az ősi galériáig, nagyobb
méretekben kiegyenlítettek. A szintkülönbség körülbelül egy
méter volt, és nagyon jól láttam a mennyezeti területen, a két
288
alagút találkozásánál. A fúrás szinte koncentrikus volt az ősi
galériával, de senki sem tudta megmagyarázni, hogyan
lehetséges, hogy ez az alagút hirtelen elindul, a hegy
belsejéből. Nyilvánvalóan mesterséges munka volt.
Az a lehetőség, hogy a bejáratot körülbelül hatvan méter
távolságban lefedték, nem volt hiteles, mert a masszív
kőszerkezet azonos volt a környező sziklákkal. A
szintkülönbség körülbelül egy méter volt, és nagyon jól láttam
a mennyezeti területen, a két alagút találkozását. A fúrás szinte
koncentrikus volt az ősi galériával, de senki sem tudta
megmagyarázni, hogyan lehetséges,hogy ez az alagút
hirtelen indul, a hegy belsejéből. Nyilvánvalóan mesterséges
munka volt. Az a lehetőség, hogy a bejáratot körülbelül hatvan
méter távolságban lefedték, nem volt hiteles, mert a masszív
kőszerkezet azonos volt a környező sziklákkal.
Megkérdeztem Caesart, hogy mi történt, amikor elérték az
energiagátat.
- Akkoriban tárgyaltam Obadea ezredessel és a Pentagon
tábornokkal a bázis biztonságával kapcsolatos bizonyos
szempontokról. Tájékoztatást kaptunk, hogy a két galériát
megszegték és egységesítették. Mire megérkeztünk, a
katonaság már elkezdte kihúzni a plazma készüléket a
galériából. A minisztérium első speciális beavatkozási
289
csoportjából hárman besurrantak, hogy lássák a feltételeket az
új galériában. Ez nagy hiba volt, mert figyelmen kívül hagyták
a cselekvési protokollt. Felugrottak az egy méteres szintlépcsőn
a két galéria között, és elkezdték felfedezni a láthatatlan négy
gátos területet, amelyről tudták, hogy rendelkezésünkre áll.
Sajnos senki sem tudta megmagyarázni, hogyan történtek a
dolgok. Hárman valószínűleg nagyon közel kerültek az
energiagáthoz, mert néhány pillanattal később furcsa, de erős
zaj hallatszott, akár egy rövidzárlat.
Megállapítottuk, hogy a láthatatlan korlát alsó tövében
összeomlottak, testük furcsán összehúzódott, mintha a fal
pontos széle határolta volna. Mindhárman halottak voltak. Az
orvosok azonnali haláluk okát azonnali szívleállásnak
nyílvánították. Ez némi pánikot keltett, bár megpróbáltuk
rendezni az esetet. Amint azonnal rájöttem, a pánik
határozottabb volt az amerikai személyzet körében, és annak
volt köszönhető, hogy a tagjainak kezdeti félelmei valóra
váltak, sőt, akkoriban gyakorlatilag nem volt módom belépni
az ősi galériába. Az oldalfúrás meghiúsult az ismeretlen anyag
miatt, amely ellenállt minden áttörési kísérletnek, és az
energiagát bevehetetlennek bizonyult.
A tiszteletreméltó Massini is ott volt, és kikérte a
véleményemet, ekkor még nem jött az amerikai kommandós
290
különítmény. Csak a fúrási szakemberek, egy kutatócsoport és
Massini vezető képviselői voltak, akik továbbra is: két
Pentagon -tábornok és az elnöki tanácsadó. Nem vagyok
azonban olyan biztos abban, hogy az amerikai elnököt
értesítették erről a műveletről. Nyilvánvalóan egy belső
kulisszatitok volt, amiből a legtöbbet akarták kihozni. A
tiszteletreméltó többet tudott e felfedezés eredetéről, és amint
rájöttem, legalább egy olyan elemről tudott, amely a
nagyteremben van és hamarosan elérjük. A kőműves
türelmetlensége visszafogott volt, de határozott, abban a
pillanatban elrendelhettem volna eltávolításukat erről a
területről, de nem oldottam volna meg ezzel semmit, kivéve,
hogy a dolgokat csak mégjobban összekuszáltam volna. Senior
Massini befolyása olyan nagy, hogy végül ez ahhoz vezetett
volna, hogy engem és Obadea ezredest leváltson a műveletet
vezetéséről, amit persze egyikünk sem akart ezért inkább nem
tettem. A művelet még nem hívta fel a politikai hatalmak
figyelmét, természetesen minden engedélyünk és enyhítő
körülményünk megvolt de azért jól jött a
szabadkőműveseknek, hogy belső információkat tőlünk kapták
és nem az idegenektől. Egy teljesen előre nem látható elem
azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet, és egy nagyon
feszült és veszélyes lejtőn irányította, amely ma is létezik.
291
Remélem azonban, hogy ezek a feszültségek nem nőnek egy
bizonyos ponton túl, mert akkor nehéz lesz megmondani, mi
történhet ezután.
Caesar közelebb jött a hatalmas kőkapuhoz, amely a Nagy
Galéria bejáratát őrizte. Közeledett az alagút bal falához, ahol a
kapu becsúszott, és azt mondta nekem:
- Most az energiagát területén tartózkodsz, amikor az aktiválva
van. Látsz valamit a falon mellettem? Gondosan megnéztem,
és észrevettem az egyenetlen sziklában egy meglehetősen nagy,
négyzet alakú, körülbelül húsz centiméter hosszú, tökéletesen
elkészített részt, amely mintha a hegy falába ágyazódott volna,
egy egyenlő oldalú háromszög alakja felfelé mutató hegyével
pontosan meg volt rajzolva.
- Ezt a kulcsot hagyták ránk azok, akik felépítették ezt az
együttest. Enélkül teljesen tehetetlenek lettünk volna. A három
katona halála után pontosan oda jöttem, ahol most te vagy, és
szemeimmel alaposan megvizsgáltam a helyet, és figyeltem ezt
a nagyon jól csiszolt kőteret, amelyen a háromszög szimbólum
látható. Ekkor azonban a galériát elzárta az itt látható hatalmas
kapu. A probléma az volt, hogy nagyon közel voltam
az energiagáthoz, ami körülbelül két méterre volt a kapu előtt,
vagyis ahol most vagy. Mint láthatod, a csiszolt tér, amely a
hegy sziklájába van ágyazva, a hatalmas kőkapu és az
292
energiagát között helyezkedik el. Természetesen feltételeztem,
hogy az ő feladata, hogy parancsolja a kapu nyitását. De
hogyan jutok el hozzá, ha az utat elzárta a láthatatlan
energiafal?
Zavartan néztem Cezarra. A két katona már régen belépett a
fülkébe, magunkra hagyva minket a titokzatos ősi folyosó
bejáratánál. Mélyen meghatott az izgalom, amikor több ezer
éves titkokat tudtam meg, amelyek most fokozatosan tárultak
fel előttem. Az izgalom miatt a testem könnyebbnek tűnt, és
Cezar szavai kissé elhalványultak. Azonban rendkívüli
felvilágoultságot szereztem, és mindent nagyon gyorsan,
intuitív módon megértettem.
- Ez rezgésfrekvencia kérdése volt - mondtam, és azon
tűnődtem, milyen nyugodtan mondtam ki ezeket a szavakat.
Cezar meglepetten nézett rám.
- Pontosan - erősítette meg. A megoldást keresve lehunytam a
szemem, és az energiagátra koncentráltam. Egy idő után úgy
éreztem, hogy valójában "él", de nagyon különleges módon,
amit nem tudtam megmagyarázni a jelenlévőknek. Azt hiszem,
csak a tiszteletreméltó érthette volna meg, de ő volt az, akinek
nem akartam elárulni egyetlen olyan titkot sem, amelyet
tudtunk. Úgy éreztem, hogy bizonyos „kompatibilitás” van
köztem és a gát energiája között, olyas valami mint a kölcsönös
293
szimpátia és, hogy sikeresen teljesítettem a „személyes rezgés”
próbáját. Nem bírtam azonban leállni, hogy megtudjam,hogy
vajon milyen kivételes fokú technológiai és szellemi fejlődésen
mentek keresztül azok, akik létrehozták ezt az
energiaellenőrzés valódi "küszöbét", amelyet a jelenlegi
tudomány el sem tud képzelni, sőt gyakorlatilag el sem tud
elérni. Aztán leszedtem néhány kőtörmeléket, és az energia
láthatatlan falához dobtam. Amint a kő elérte az energiagátat,
finom porrá változott, amely a földre esett, egyenes vonalat
képezve. Egyéb tárgyakat kértem fémből, műanyagból, fából
vagy bőrből. A következtetés egyértelmű volt: minden, ami
amorf anyagból készült, azonnal porrá változott, és minden,
ami szerves anyagot reprezentált, elutasításra került, ha nem
volt bizonyos magas rezgési frekvenciája. A porokat elküldtem
a laboratóriumba elemzésre, majd a kezemmel enyhén
megérintettem az energiagát láthatatlan felületét. Csak finom
bizsergést éreztem a bőrömön, ami nagyon kellemes volt, ezért
egész testemmel haladtam előre, áthaladva az energiafal másik
oldalán. A vastagságát legfeljebb egy centiméterre értékelném.
Néztem az amerikai tisztviselők és a csapatom néhány tagja
döbbent arcát, akik az energiagát túloldalán voltak.
Közeledtem a falhoz, és rákattintottam a háromszögre az itt
látható tökéletesen csiszolt sziklatéren. Ami azt illeti, nem
294
csak érintés kellett hozzá, mert nincs játék, nincs mozgás, csak
a felülete van határolva a falban. A kőkapu, amelynek most
csak egy kis részét látod, azonnal simán és szinte némán
kezdett balra csúszni, és megállt a jelenlegi helyzetében. Ekkor
láttuk először a Nagy Galériát. Nagy érzelmi feltöltődés volt
ez, először is megdöbbentünk, hogy megvilágított, ahogy most
látod, anélkül, hogy fényforrást tartalmazna, legalábbis az
általunk ismert hagyományosak között.
Cezar rövid szünetet tartott. Ezalatt csodálkozva bámultam a
Nagy Galériát, és csak akkor jöttem rá, hogy nincs benne
fényforrás. Elragadtatva attól, amit Cezar mondott nekem, és a
két alagút közötti fúziós zónával kapcsolatos saját
megfigyeléseimen alapján, azt képzeltem, hogy a Nagy
Galériában a fény is a világítóberendezésekből származik,
amelyek valószínűleg az út mentén voltak felszerelve.Csak
most döbbentem rá, hogy a fénynek nincs forrása, bár kísértés
volt kimondani, hogy a galéria falait borító rendkívüli anyagból
származik. Ez a fény kevésbé volt intenzív, mint a
galériánkban, de nagyon kellemes volt, egyfajta ellazulási
állapotot, fizikai és szellemi ellazulást váltott ki.
- Akkor ez az összetett és nagyon mély érzés okozta a
folyosó méretét, az anyag színét és mintázatát, amelyből
készült" - folytatta Cezar. Innen alig látni az alagút végét,
295
de azt mondom, hogy az alagút élesen jobbra fordul,
körülbelül háromszáz méter után. Azonnal meg fogsz
győződni te is róla.. De hadd térjek vissza az
energiagáthoz.
- Újra megérintettem a csiszolt háromszöget, és a kapu
visszacsúszott, bezárta a bejáratot a Nagy Galériába. Csak
amikor újra kinyitottam a kaput, áthaladva az energiagát
területén, rájöttem, hogy törölték. Így az egyetlen parancs
eltávolította az energiagátat, és egyúttal kinyította a
kőkaput, amely elzárta a Nagy Galériába való belépést. Ezt
követően számos kísérletet végeztünk, különösen azután,
hogy pontosan körülhatároltuk a gát energiahatási területét.
Jött Obadea ezredes, és egyik ujjával megérintette az
energiagát láthatatlan felületét, de bár semmi komoly nem
történt, szédült és hányingere lett. Az amerikai elnöki
tanácsadót azonban hevesen verte a földre, bár a bőr és az
energiafal közötti érintkezés csak nagyon finom volt.
Elájult később, orvos felügyelete alatt állt. Ezt követően
senki sem akarta megpróbálni áttörni az energiafalat.
Valószínűleg a meghalt három katona egyidejűleg
érintkezett egy sokkal nagyobb felületen, ami végzetes volt
számukra.

296
- A probléma az, hogy még e láthatatlan gát mögött, azaz a
zárt kapu és az energiafal között sem maradhatnak túl
sokáig azok, akik nem tudnak átjutni rajta. Néhány
katonával próbáltuk, és miután bezártam a kaput és az
energiarendszert, azt mondták, hogy a fulladásérzet idővel
egyre hevesebb lesz. Tehát nyitva kellett hagynunk mind
az energiagátat, mind a bejárati ajtót, de amint láttad, két
biztonsági őrt helyeztünk el, és a riasztórendszerhez
folyamodtunk, ami megakadályozza az illetéktelen
belépést a Nagy Galériába. Az íriszazonosító rendszer
törlése után öt másodperccel visszaáll, ami elegendő a
galéria belépési vonalának átlépéséhez, a tolókapu
rendszeren túl. Gyere mellém, szeretném megmutatni,
hogyan működik a kapu.
Cezar könnyedén megérintette a csiszolt kő négyzetét. A
hatalmas kapu, amely körülbelül harminc centiméter vastag
volt, és a Nagy Galéria magassága, az több mint hat méter,
nagyon csendesen mozgott, köszönhetően egy fogaskerék -
rendszernek, amelyet nem tudtam azonosítani. Amikor a kapu
teljesen bezárta a bejáratot, észrevettem, hogy tökéletesen
csiszolt, de a felszínén semmilyen felirat nélkül, csak egy
hatalmas, szinte fényes sziklafal volt, amely valószínűleg több
mint húsz tonna lehetett. De mi késztette arra, hogy ilyen
297
könnyen és finoman mozogjon? Amikor erre a kérdésre
kerestem a választ, és alaposan megvizsgáltam az alsó szélét,
úgy éreztem, hogy kezdek nagy levegőket venni, és kissé
szédülök. Cezar, figyelmesen figyelve engem, ismét kinyította
a kaput, és a hatás olyan hirtelen tűnt el, mint ahogy
megjelent.A szememből kiolvasta a kérdésemet.
- Nem tudom, mi váltja ki ezt a konkrét hatást. Valószínűleg
ez egyfajta interaktív cselekvés a kapu felületén, amikor az
zárva van, és az energiagát között, amely megfelelően hat
minden élő szervezetre ebben a köztes térben. Nem sikerült
megfejtenünk a kapu mozgásának rejtélyét sem, amely
óriási. Ha alaposan megnézed, láthatod, hogy amikor
jobbra mozdul, tolja ezt a kőlapot, amely a kapu
vastagságát lefedi, amikor pedig balra csúszik, akkor a
csiszolt kőlap is visszatér, szorosan a kapu széléhez
ragasztva, mintha egy rugó tolná. Nem hiszem azonban,
hogy egy ilyen kissé primitív technológiai módszerről
lenne szó,mert minden túlságosan sima és csendes módon
történik. Teljesen más technológiának kell lennie. Az
amerikai tábornokok javaslatot tettek a kőküszöb
leverésére, hogy lássák, mi van alatta, de ezt nem fogadtuk
el. Gyerekes megoldásnak tűnt számomra. Óvatosan
figyeltem az átjárót, az ízületek hihetetlenül pontosak és
298
nagyon jól csiszoltak. Semmi sem hatolhatott beléjük, és
nem is látszott lent. A pontosan megformált kapu
egyszerűen "kijött" a galéria bal falából, és a jobb falhoz
csúszott, ahol tökéletesen összeolvadt vele.
- Míg ezeket a kísérleteket és megfigyeléseket végeztük az
energiagát kikapcsolása után, az egyik katonaőr a
csoportunkhoz érkezett, és közölte velünk, hogy az
amerikai technikusok a jelenlétünket kérik a bázison, hogy
valami különlegeset hirdessenek ki- folytatta Cezar. A két
amerikai tábornok egyike és Obadea tábornok gyorsan
kiment a szabadba, ahol az adatok értelmezésének technikai
központja volt. Egy idő után azt mondták nekem, hogy
furcsa módon, közvetlenül a Nagygaléria bejáratánál az
első energiagát kikapcsolása után a másik végén lévő
hatalmas félgömb alakú pajzs hirtelen aktiválódott,
magasabb rezgésszintre lépve, nagy fénysugárzást bocsátott
ki. Cezar ezt mondva, a katonai fülke felé vette az irányt.
- Most menjünk - mondta. Ideje belépni a Nagy Galériába.
Képes leszel meggyőzni magad arról, amit mondtam.
Az írisz felismerésével folytatta az eljárást, és így átléphettük a
kapu küszöbét, először rálépve az ókori alagút furcsa és nagyon
különleges anyagára, mögöttünk a két katona csendben
folytatta őrhelyét. Két elektromos jármű állt közvetlenül a
299
Nagygaléria bejáratánál, de mi inkább gyalog mentünk, hogy
Cezarnak legyen ideje elmondani, mi történt és amíg ő beszélt,
én érdeklődve tanulmányoztam a galériát.
Csak pusztán rá pillantva is elmondható, hogy falai és a talaj,
amelyen tapostunk, gondosan csiszolt hegyi kőből készültek.
Közelebb mentem a bal oldali falhoz, és megérintettem:
szintetikusnak tűnő anyaggal volt borítva, de ugyanakkor azt a
furcsa érzést keltette, hogy szerves rész van benne. Olaj színe
volt, de gyakran tükröződése zöld volt, sőt sötétkék. A víz
zavaró benyomását a szabálytalan csíkok adták, amelyek
minden irányba barázdálódtak. Elképesztő volt az a tény, hogy
mikor megmozdultunk a csíkok pozíciójukat, szélességüket és
színüket is megváltoztatták, de ez nagyon simán történt, azt a
benyomást keltve, hogy ez csak a falhoz való mozgásunk
relatív hatása. A színek árnyalatai mélyen pihentető hatást
gyakoroltak a pszichére, és jelentősen megváltoztatták a
távolság helyes felmérését. Amikor ezt észrevettem, Cezar azt
mondta nekem:
- Mi is észrevettük ezt a jelenséget. Meg kellett mérnünk a
galéria teljes távolságát és szegmenseit, sőt néhány mutatót
a szélére kellett helyeznünk. Valóban, a galéria jobb
oldalán olyan tereptárgyakat láthattál, amelyek méterben és
yardban is jelzik az alagút bejáratától való távolságot. Azt
300
is észrevettem, hogy az anyag némileg érdes tapintású volt,
de nem lehetett sem karcos, sem hajlított. Cezar azt mondta
nekem, hogy ellenáll minden törési, átszúrási, karcolási
vagy vágási kísérletnek, bármilyen éles legyen is a használt
eszköz, ráadásul furcsa módon a tűz lángjai felszívódtak
benne, gyakorlatilag a tűz nem tudta „túlélni” ezt az
anyagot.
- Amerikai kutatók nem tudnak nyilatkozni ennek az
anyagnak a jellegéről, mert nincs mintájuk az anyagából.
Csak annyit mondhatnának, hogy az anyag a szerves és a
szervetlen anyag furcsa kombinációja, de a belső
struktúrájuk megszervezése a legnagyobb rejtély számukra.
A kétszáznyolcvan méteres távolságot jelző terminálon a
galéria élesen jobbra fordult, éles szögben. Ennek a pályának
az okát sem sikerült megfejteni. Sokkal nagyobb távolságban, a
távolban elbűvölő kék fényt pillanthattam meg, amely
csillagként ragyogott. Látva az érzelmeket az arcomon, Cezar
elmosolyodott, és azt mondta:
- Ezzel véget ért utunk. De bizonyos értelemben ez egy kezdet
valami ennél is nagyszerűbbhöz, a most ismert adatok szerint.
Az a technológiai módszer, amellyel ezeket az adatokat
felfedték előttünk, kolosszális, de ettől sajnos te nem férhetsz
hozzá ezekhez az információkhoz. Jobban megérted, ha
301
eljutunk a Vetítőterembe, ahogyan megegyeztünk, hogy azt
elnevezzük.
- Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak is bejutottak oda -
mondtam.
- Amint sikerült megoldanom az első energiapajzs
problémáját, Senior Massini be akart lépni a folyosóra, hogy
elérje a nagytermet. A magas kockázatú kérdésekre
hivatkoztam, amelyek a három katona halálához is vezettek,
valamint a biztonsági és riasztórendszer szükségességére,
amelyet a főfolyosó bejáratánál kellett elhelyezni. Nem tetszett
neki, de nem volt mit tennie. A lehető legtöbb időt szerettem
volna eltölteni, de főleg, hogy minden nagykőműves
kíséretében eljussak a nagyterembe. Nem tudtam, mit akarnak
ott, de reméltem, hogy amint beléptem a szobába és leltárt
készítettem, rájövök. A műholdas felvételek hatalmas teret
mutattak a nagy galéria végén, de azt az energiaképernyő is
védte.
A szervezési szünetében, kihasználva az amerikaiak és Senior
Massini távollétét az alagútban, vettem egy elektromos
járművet, és egyedül sétáltam végig ezen a folyosón ,több mint
ötvenezer év után, ameddig elhagyatott volt ,addig mehettem
amíg a fényt észre nem vettem a távolban, előttem.

302
Azonban amit villogni látsz, az csak a hatalmas csarnok alakú
csarnok védő energiapajzsának egy része, amelyet hamarosan
elérünk. Amint észre fogod venni, az utolsó részben a galéria
újabb rövid szögű könyököt készít. Reméltem, hogy ugyanúgy
átléphetem ezt az akadályt, mint az első energiagát esetében.
Amikor odaértem, le voltam nyűgözve. A galéria, amelyen
most megyünk, hirtelen egy hatalmas csarnokba nyílik,
közvetlenül a hegy szívében, amely hatalmas
félgömb alakú energiapajzs, ez a pajzs viszont lehatárolja a
vetítőtermet mindennel, amit tartalmaz. Az együttes mérete
páratlan volt, de éppen amikor a bejutás legjobb módjának
tanulmányozására készültem, sürgősen rádión keresztül hívtak
a bázisra. A hír, amit kaptam, még tovább bonyolította a
dolgokat. Ez egy döntő pillanat volt, amit még mindig nem
tudtam előre látni.

Nagy diplomáciai feszültségek


- Gyorsan visszaértem a bázisra, és beléptem az amerikai
szobába, ahol Obadea ezredes várt rám - folytatta Cezar.
Egy előre nem látható elem lépett közbe, ami felborította
mind a mi, mind pedig Seniot Massini terveit. Valójában a
tiszteletreméltó férfi egy széken ült, hátrébb, gondolataiba

303
mélyedve. Valószínűleg már végezte új számításait,
átgondolta álláspontját.
- A román sajtó megtudott valamit?- kérdeztem próbálkozva.
- Rosszabb. Emlékszel, hogy a tiszteletreméltó mesélt nekem
arról a felfedezésről, amelyet az amerikaiak tettek Bagdad
környékén? És hogy volt olyan energiagát is, amelyet nem
lehetett áttörni, de természete azonos volt a félgömb alakú
energiapajzséval, amely itt, a Bucegi -hegységben vette
körül a nagy termet?
Bólintottam. Az amerikaiak felfedezése egyáltalán nem
véletlenül történt, hanem bizonyos jeleket követett, amelyeket
ugyanaz a katonai kémkedő műhold kínált, amely a Bucegi -
hegység belsejében található szerkezet hozzávetőleges
térképének adatait is felfedte.
- Nos-folytatta Cezar- az amerikai nemzetbiztonsági
tanácsadó szigorúan titkos faxot kapott, amelyben
értesítették, hogy Bagdad pincéjében a félgömb alakú
energiapajzs hirtelen aktiválódott és nagy gyakorisággal
lüktetett. A megdöbbentő információ az volt, hogy előtte a
bolygó hologramja jelent meg, amely sorra és fokozatosan
bemutatta Európa kontinensét, majd délkeleti területét,
majd Románia területét, majd a Bucegi -hegységet és végül
a bennük lévő szerkezet elhelyezkedését, amely bemutatja
304
a Nagy Galéria folyosóját és a lüktető félgömb alakú
energiapajzsot. Nyilvánvaló volt, hogy a két félgömb alakú
energiapajzs közvetlen, de titokzatos kapcsolatban áll, így
az egyik aktiválása a másik aktiválásához vezetett. Ki
tudja, talán létezik még ilyen földalatti szerkezetek
hálózata szerte a világon?! A rossz hír azonban az volt,
hogy az Egyesült Államok elnökségét minderről
értesítették, és a titkosszolgálatokon keresztül felvették a
kapcsolatot a román diplomáciával. Alig néhány tíz perc
alatt kiderült az egész művelet. Már közölték, hogy
hamarosan érkezik Bukarestből egy eseti állami bizottság,
amely felméri a helyzetet a helyszínen.
Annyira magával ragadott, amit Cezar mondott nekem, hogy
észre sem vettem, hogy abbahagyta, és figyelmesen hallgattam
tovább. Száz méterre voltunk a folyosó utolsó kanyarulatától,
és a Nagygaléria falairól visszaverődő energiapajzs fénye most
sokkal világosabb volt.
- Át akarták venni a politikai testület irányítását? -
kérdeztem türelmetlenül.
- Először azt hiszem, ez volt a sorrend, de a probléma még
bonyolultabbá vált, amikor valóban látták, miről van szó.
Félelmeim valóra váltak, mert politikusaink - azok,
akiknek joguk volt tanácsot kapni ezekben a kérdésekben
305
bepánikolva léptek be. Nyilvánvaló volt, hogy nem tudnak
megbirkózni az eseményekkel, és a döntéseket nagy
valószínűséggel előrehozott stresszállapotban hozzák meg.
Obadea tábornokot Bukarestbe hívták és ez egy nagyon
kritikus pillanat volt, amely veszélyeztette a minisztérium vagy
legalábbis az önálló szerkezet létét. A tábornoknak indokolnia
kellett az állam tetején lévő politikai hatalom elleni fellépés
eltitkolását. Talán ez volt az egész művelet legfeszültebb
pillanata, mielőtt a fővárosba indult volna a bizottság tagjaival,
Obadea konzultált velem, és közös megegyezéssel úgy
döntöttünk, hogy felfedjük az elmúlt év összes aspektusát,
intrikáját és tervét, valamint a Senior Massinivel való
kapcsolatomat is. A legnehezebb probléma pontosan az
emberek megtalálása volt de persze helyénvaló volt, hogy ezt
a jelentést döntő fontosságúvá tegyük az ország számára, mert
különben minden szándékunk és tervünk, amelyet eddig
gondosan felépítettünk, nyilvánosságra kerültek volna, és a
következmények a legrosszabbak lehettek úgy számomra, mind
a tábornok számára, mind pedig a nemzetbiztonság
szempontjából , időközben felvételt készítettek a bázison,
minden munkát leállítottak.
Az amerikai csapatot egy sátorban izolálták és őrizniük kellett
az alagutat, a mieinket pedig a hadsereg speciális beavatkozó
306
zászlóalja vette át. A diplomáciai feszültségek fokozódtak,
mivel Washington nyomása sürgette, hogy kommunikáljanak a
Pentagon tábornokaival és különösen a biztonsági
tanácsadóval.
Ekkor még senki sem tudta, mi van a nagyteremben, amelyet
az energiapajzs véd. Minden kezdeményezés és minden
kutatási művelet megszűnt. A biztonsági őrökön kívül senki
sem mehetett át a bázison. Az új helyzetet a román hadsereg
két vezető tábornoka koordinálta, akik tartósan fenntartották a
kapcsolatot a legmagasabb politikai struktúrákkal Romániában.
Nos, ebben a rendkívül feszült helyzetben az egyetlen személy,
aki egy különleges bukaresti megrendelés eredményeként
"kiosonhatott" a bázisról, az nem más volt, mint Massini. Attól
a pillanattól kezdve sosem láttam többé, de hidj nekem, hogy
legbelül éreztem, hogy alakulnak a dolgok a későbbiekben. A
süket, de nagyon heves küzdelemre gondolok a román és az
amerikai diplomácia kulisszái mögött, valamint azokra a
politikai döntésekre, amelyek azután, a hegyvidéki hadművelet
kapcsán születtek. Minden nagyon gyorsan történt, már csak
nyolc nap van hátra az eseményekből.
Cezar beszámolóját hallgatva nagyon meglepődtem a dolgok
fordulatán, de különösen azért, mert még mindig ott voltam,
mintha a valóságban nem történt volna semmi.
307
- Ha itt vagyok, és ha ti, ahogy értem, sikerült bejutnok a
szűrőcsarnokba, akkor ez azt jelenti, hogy Obadea tábornoknak
sikere volt Bukarestben. Cezar rejtélyesen elmosolyodott:
- A válasz nagyrészt igen. A siker főként abból állt, hogy a
tényeket nagy erkölcsi bizonyossággal rendelkező emberek
figyelmébe ajánlották, akiket a hazafiság mély érzése is élénkít.
Összehívták a Nemzetvédelmi Legfelsőbb Tanács (CSAT)
rendkívüli ülését. A legtöbben megdöbbentek azon, amit
megtudtak. Az intenzív szimpátiahullám ekkor spontán módon
létrejött a tábornok és tettei iránt, és azonnal elhatározták, hogy
folytatják a kutatást a tábornok és jómagam teljes
parancsnoksága alatt. A diplomáciai válságot azonban még
nem oldották meg. Az amerikai személyzetnek másnap
megengedték, hogy elhagyja az országot, de a kutatókból és
szakemberekből álló csapatot, valamint az összes logisztikát és
felszerelést továbbra is őrizetbe vették. Egy pillanatig azt
hittem, hogy a dolgok rendeződtek, és majdnem örültem, hogy
ez megtörtént, mert nem volt szükség arra, hogy úgy tegyünk,
vagy engedjünk többé -kevésbé a tiszteletre méltó
szabadkőműves elit követeléseinek. Sajnos hatalmas volt a
befolyásuk és a diplomáciai nyomásuk.
Én és Cezar elértük a folyosó végét, amely ismét élesen
kanyarodott, ezúttal balra, és csak körülbelül négy méterre. A
308
látvány a szemünk előtt valóban grandiózus volt. Az
energiapajzs által alkotott gigantikus kupola pompás, irizáló
kék színű volt, és intenzív, fényes fehér villanások folytatták.
Bár Cezar azt mondta nekem, hogy a Vetítőtermet nem
szigeteli kívülről egy kapu, mint a Nagy Galéria esetében, az
energiapajzson keresztül semmi nem látszik benne. A folyosó
hirtelen véget ért egy hatalmas szobában, amelyet féltekénként
üregeztek ki a hegyi sziklából. A folyosó küszöbétől az
energiapajzsig nem volt több hét -nyolc méternél, ebben az
intervallumban a folyosó két oldalán négy elektromos jármű
sorakozott. Az energiapajzs kupolája a hegy félgömb alakú
üregébe került, de észrevettem, hogy a hátsó résznek közös
eleje van a sziklafallal. Becslésem szerint, a pajzs kupolája és a
szoba mennyezete közötti szintkülönbség körülbelül tíz méter
lehetett. Az energiapajzsból áradó varázslatos fény csodálatos
csillogásban és árnyékban tükröződött a hegy sziklás falain. A
festmény szépsége és nagyszerűsége földöntúlinak tűnt, és
megrémítette a szívemet az érzelmektől és az örömtől.
- Hogy kerültél be? - kérdeztem Cezart, mélyen zavartan az
élmény intenzitása miatt, amit ez a látvány váltott ki belőlem.
- Tudd meg, hogy sokkal egyszerűbb, mint gondolnád.
Valószínűleg azok, akik az egész együttest tervezték, az első
gátat valódi "próbakőnek" tartották a lehetséges versenyzők
309
számára, értékelve, hogy ez elég volt az egész szerkezet
biztonságához. Be kell vallanom, hogy igazuk volt: semmi sem
haladhat át az első energiagáton, ha nem egy mélyen előnyös
tudatosságról van szó.Még atomerőrobbanás esetén is az
egészet nagyon jól védi a hegy, talán ezért is kezdődik a Nagy
Galéria hirtelen, jóval bennebb. Nem értem, hogyan sikerült
hogy technológiailag véghezvinniük ezt az egész munkát.
Amikor megkaptam az új parancsokat Bukaresttől, nagyon
boldog voltam. Bár éreztem, hogy a harc még csak most
kezdődik, de legalább fontos politikai támogatásom volt,
valamint a kezemben volt a hadművelet vezetése, ugyanazon a
napon, amikor beléptem a Vetítőcsarnokba. Aztán egyedül
voltam, és rájöttem a szörnyű rejtélyre, amelyet ötvenezer éve
rejtettek. Alig tudod elképzelni, milyen érzéseket éltem át
azokban a pillanatokban. Bizonyos szempontokat azonban
nem tárhatok fel előtted.
- Ezt a számor már korábban is említetted- mondtam
Cezarnak. De honnan tudod, hogy ez az az időszak,
amelytől ezt számolják?
- Néhány adat későbbi tudományos vizsgálatok eredménye
volt, amit "ők" felajánlottak nekünk, és amelyet azonnal
látni fogsz, miután belépünk a csarnokba. Az elmúlt héten
történt minden esemény amelyekről most mesélek neked.
310
Sokuk nagyon gyorsan lezajlott, és a helyzet változásai
néha drámai formákat öltöttek. Mindent elmondok itt,
mielőtt belépnénk a csarnokba, mert ott nagyon elragadtat
majd az a látvány amit ott látni fogsz.
Megálltunk a Nagy Galéria és a hegy belsejében található
óriási csarnok közötti határvonalnál, amely a félgömb alakú
energiapajzsnak adott otthont, és hallgattam Caesart, mialatt
elbűvölve nézem a félgömb kék felületének földöntúli
pislogását.
- Miután a CSAT úgy döntött, hogy folytatja a kutatást a Nulla
Osztály vezetésével, többször bejutottunk a Szűrőterembe, és
mindent leltárba vettünk, szakembereinkkel együtt - mondta
Cezar. Másnap azonban elkezdtek érkezni az első
ellentmondásos jelek a politikai hatalom részéről. A parancsok
változóan követték egymást, néha hevesek, néha kitérőek és
nagy feszültséget keltőek voltak. Akkor már sejthettük, hogy ez
egy igazi csata színhelye. Felfedezéseink eredményét már az
átvilágítási teremben továbbítottuk egy biztonságos
telefonvonalon. Nyilvánvalóan ez volt a kanóc, amely
meggyújtotta a "bombát".
Obadea tábornok két nappal ezelőtt, miután visszatért
Bukarestből, elmondta nekem, hogy a CSAT tagjai folyamatos
értekezleten vannak, de azért tartják velünk a kapcsolatot. Úgy
311
döntöttek, hogy nyilvánosságra hozzák ezt a félelmetes
felfedezést Románia hegyei között, miután korábban minden
oldalról megvitatták a kérdést. Obadea tábornok bekerült a
CSAT rendszerében, és kemény szava volt a román államnak
az egész világnak tett nyilatkozata mellett. Elmondta, hogy a
CSAT néhány tagja hevesen ellenezte ezt, de ők kisebbségben
voltak. A lelkek annyira felforrósodtak, hogy egy ponton azok
az emberek felálltak és elhagyták a szobát. Az elnök tanácsadói
folyamatosan oda-vissza jártak, és továbbították a külföldi
diplomáciai kapcsolatok hivatalától származó információkat a
CSAT ülésére.
Amikor az amerikai diplomáciát arról tájékoztatták, hogy
Románia az emberiség számára döntő jelentőségű
világsajtóközleményt küld, minden egy nagy káosszá vált. A
tábornok elmondta, hogy ilyen izgatottságot és ekkora pánikot
soha nem látott közöttük diplomaták közt. Senki sem tudta az
okát, de mindenki sejtette, hogy valami nagyon komoly és
fontos dolog történik. Egy ponton az elnököt közvetlen
telefonbeszélgetésre hívták a Fehér Házból, ami nagyon
különleges és szigorúan titkos beszélgetés volt. Nem sokkal
később tért vissza, de elmondta, hogy egy amerikai küldöttség
már a legmagasabb diplomáciai szinten tart Bukarestbe.

312
Az információ gyorsan repült, néhány óra múlva már a román
állam összes tranzakcióját és megállapodását a nemzetközi
pénzügyi szervekkel blokkolták. A rendkívüli állapot
kihirdetésére vonatkozó parancsot a hegyvidéken és a
fővárosban is időnként várták. A honvédelmi miniszter
általános riasztási parancsot adott ki a tisztek számára. A
műveletben részt vevők között nagy pánik, sőt rémület
pillanatai voltak, mert senki sem tudta a valódi okot, ami ezt az
állapotot kiváltotta.
Az amerikai tisztviselők és a román fél közötti tárgyalások
fordító nélkül zajlottak. Annyira erőszakosak voltak, hogy sok
olyan válságpillanat volt, amikor a diplomaták a lehető
leghangosabban kiabáltak egymással, többszörös megtorlással
fenyegetve. A jó rész az volt, hogy a világ más államai még
semmit sem tudtak erről a problémáról, mert az amerikaiak jól
tudták, hogy még vannak nagyon erős országok, amelyek
azonnal szövetséget kötöttek volna Romániával, hogy
támogassák a nyilatkozatát.
- Mit akartak ezzel a kinyilatkozással mondani?- kérdeztem
kíváncsian.
- Lényegében magában foglalta volna a Bucegi-hegység
felfedezésével kapcsolatos fő adatokat, miközben
bizonyítékokkal, fényképekkel és egyéb lényeges
313
elemekkel látták volna el az egész világot, hogy tisztázzák
a hegyen belüli, ezzel a struktúrával kapcsolatos különböző
szempontokat. A legnagyobb tudósokat felkérték volna
tanulmányok és kutatások elvégzésére, és minden
erőforrást mozgósítanának a sok rejtvény megoldására,
amelyekkel most szembesülünk. De a legfontosabb
szempont az emberiség rendkívül távoli múltjáról és a
valódi történelemről szóló, szinte teljesen hamisított
kinyilatkoztatás lett volna, ráadásul még mindig volt
néhány nagyon kényes elem amelyeket csak részben fogok
tudni feltárni neked.
- De honnan tudták mindezt?
- Mindjárt meglátod. Legyen még egy kis türelmed. Az
amerikaiak hevesen reagáltak, mert ez a kijelentés egy
pillanat alatt szétzúzta volna a bolygójuk befolyását,
ráadásul valódi káoszba sodorta volna országuk, vagy
talán az egész világ gazdaságát és társadalmát. Valójában
ez volt a fő ok, amire hivatkoztak, hogy ne okozzanak
pánikot és ne idegesítsék fel a Földön élő embereket.
Azonban szem elől tévesztették azt a tényt, hogy ez a
lehetséges szorongás és társadalmi zavartság a hazugság és
a manipuláció közvetlen következménye lett volna,
amelyet az uralkodó osztályok és különösen a
314
szabadkőműves szervezet szándékosan fenntartott az
évszázadok során.
Egy egészen különleges diplomáciai csatornán keresztül még a
pápa személyes beavatkozását is fogadták, amely nagy
önmérsékletet sürgetett, mielőtt megtette ezt az alapvető lépést
az emberiség érdekében. A Vatikánt az amerikaiak már
értesítették, és lehetséges szövetségesüknek tartották a
kinyilatkoztatások megakadályozásában, furcsa módon, bár
ezeknek a szempontoknak az egész világnak való bemutatása
jelentősen csökkentette volna a Vatikán hatalmát és befolyását
a keresztény hívőkre, ezért a pápa határozottan ellenezte, de
sürgette az előnyök és hátrányok megfelelő mérlegelését a
nyilatkozat benyújtása előtt. Még azt is elmondta, hogy a pápai
vezetés titkos archívumából bizonyos ősi dokumentumokat
bocsát a román állam rendelkezésére, amelyek nagy
jelentőséggel bírnak Románia számára, és alátámasztják a
hegyvidéki felfedezés bizonyítékait.
Végül, majdnem huszonnégy órás megbeszélések és
tanácskozások után, végleges megállapodás született a román-
amerikai együttműködésről, pontos kifejezésekkel, amelyek
kiegyensúlyozták mindkét ország érdekeit. Ezeket a feltételeket
nem árulhatom el neked, de tudom, hogy a román állam
álláspontja az volt, hogy elhalasztja a kinyilatkoztatásokat,
315
vagy a jövőben fokozatosan bemutatja azokat az emberiségnek.
Másnap, miután az álló víz kicsit lecsillapodott, a két ország
közötti együttműködési megállapodás alapján a lehető
leghamarabb megérkezett egy amerikai kommandós csapat
minden szükséges logisztikával, amelyet már látottál a bázison
belül. A két tábornok és a nemzetbiztonsági tanácsadó velük
tért vissza, valószínűleg nagyon jól megtervezett feladatokkal.
Aztán a hatalmas hangárt fúrták a hegyben, amit ennek
megfelelően rendeztek el. Az egyetértési megállapodás révén a
legszigorúbb biztonsági, védelmi és megfigyelési
intézkedéseket hozták létre, amelyeket a következő napokban
dolgoznak ki. Ezért a Szűrőterem egyes területeihez nem fogsz
tudni hozzáférni, de röviden elmondom, mi is van ott.

A Szűrőterem
Cezar intett, hogy lépjek előre. A Nagy Galéria hirtelen véget
ért a hegy belsejében lévő hatalmas teremben, amelynek
magassága körülbelül harminc méter volt, és hossza körülbelül
száz méter volt. A vetítőcsarnok, amelyet gyakorlatilag az
energiapajzs határolt, mérete kissé kisebb volt, mint a hegyi
csarnoké, a vetítőcsarnok magassága körülbelül húsz méter,
talán még több is volt. A folyosó végétől az energiapajzsig
egyenes vonalban körülbelül hét -nyolc méter volt, ezt a
316
távolságot két, ugyanabból az anyagból álló szegély határolta,
amely a folyosót fedte. A szegélyek a pajzsig terjedtek,
pontosan a folyosó szélességében. E szegélyek két oldalán volt
a négy elektromos jármű.
Izgatottan lépkedtem végig a folyosó ezen részén, amely olyan
volt, mint egy rövid pálya, szegélyekkel határolva. Nekem ez
tűnt az igazság pillanatának. Be kellett lépnem egy több tízezer
évig rejtett rejtély szívébe, és azon kevesek közé tartoznom,
akik hozzáférhettek e rejtvényének kinyilatkoztatásához.
- Az energiapajzs szerepe az, hogy a szobát, mint egy falat,
elhatárolja a hegyi üreg többi részétől, és megvédi azt a
különféle káros külső hatásoktól is" - mondta Cezar, így
vissza kellett térnem a gondolataimból. -Csak egy feltétel
nélküli hozzáférése van, mint egy ajtó, közvetlenül előtted-
folytatta.
Valóban, amint közelebb értünk az energiafalhoz, a pajzsnak az
a része, amelyet a két szegély határolt, először világossá vált,
majd teljesen eltűnt, így pontosan megjelölve egy körülbelül öt
méter magas bejárat körvonalát. Beléptünk a nagyterembe,
szorosan Cezar nyomában voltam, majd mögöttünk a pajzs
ismét tömör lett.
Caesar elmagyarázta nekem, hogy a csarnok bejáratának ez az
egyetlen része. Bárhol is működtették a pajzs másik részét,
317
áthatolhatatlan falként taszított minden behatolási kísérletet. A
vele érintkező szerves vagy szervetlen anyag azonban nem
szenvedett, mint az első energiagát esetében, de nem tudott
áthatolni rajta. A pajzs olyan volt, mint egy tökéletes
holografikus vetület, de állaga tisztán energikus, ugyanazt az
élénk benyomást keltve, mint a folyosót borító anyag, belül a
pajzs felülete már nem volt ugyanolyan kék színű, hanem
aranyfehér, tiszta könnyű és intenzív, de egyáltalán nem
fárasztó a szemnek. Észrevettem, hogy az azt körülvevő nagy
hegycsarnokkal ellentétben a Szűrőterem szinte kör alakú volt.
Üres tekintettel bámultam azt a hatalmas teret, amely egy
furcsa optikai hatás révén gigantikusnak tűnt számomra, akár
mint a világűr. A padlót ugyanaz az anyag borította, mint a
Nagy Galériában, de itt a különleges fény határozza meg
összetételében a csodálatos türkiz árnyalatok tükröződését.
Olyan benyomásom volt, mintha egy másik világban lennék,
szinte semmi, amit láttam, nem felelt meg a civilizáció
szokásos értékeinek és dimenzióinak, amelyekben éltem és
amelyeket megszoktam.
Tekintetem a kezdetektől a szoba végéig húzódott, merőben
ellentétben azzal, ahol voltunk. A csarnok a kerület felénél
közös testet alkotott a hegy sziklafalával. Az energiapajzs már
nem ereszkedett le a talaj szintjére, mint azon az elülső
318
területen, amelyen beléptem, hanem kupola alakban ívelt a
talajtól mintegy tíz méter magasra, megállva a hegy falánál, így
a Vetítőcsarnok kerületének hátsó felét a hegy sziklafala
borította. Abban a hatalmas kőfalon, körülbelül tíz méter
magasan, három hatalmas alagútnyílást láttam: egyet
egyenesen elől, és a másik kettő szimmetrikusan, annak két
oldalán.
Halványan világítottak, zöldes árnyalatban. Ebből a
távolságból nem tudtam egyértelműen észrevenni a többi
szempontot, bár láttam, hogy a három galéria körül más
eszközök is vannak. Észrevehettem azonban, hogy ezt az alagút
száját is, valamint a Nagygaléria bejáratát két alagútonként két
katona őrizte.
Zavartan fordultam Caesar felé.
- Itt telepített biztonsági rendszereket? Miért? Hová vezetnek
ezek az alagutak?-kérdeztem
- Ez az a terület, ahová nem férhetsz hozzá. Ezt szigorúan tiltja
az a titkos protokoll, amelyet a román állam és az USA között
aláírtak. Általános információkkal szolgálhatok ebben az
irányban, de bizonyos dolgoknak legalább egy ideig rejtve kell
maradniuk. Kezdjük itt - mondta Cezar és jobb mutatott.
Megfordultam, és láttam egy hatalmas T-alakú kőasztal-sort,
amelyet a fal mentén, annak görbületét követve rendeztek el.
319
Egyik asztal sem volt kevesebb, mint két méter. A fenti lemez
vastagságán domborművel vágtak elképesztő pontosságal,
különböző jeleket egy láthatatlan írásból, amely némileg
hasonlított az ékírásra az ókorban. Az egyes táblák vastagságán
csak egy sor ilyen jel volt. Az írás bonyolult volt, de
tartalmazott általánosabb szimbólumokat is, mint például
háromszöget és a kört. Bár a jelek nem voltak festve, mégis
enyhe foszforeszkáló sugárzással tűntek ki, különböző
színekben egyik asztaltól a másikig.
A terem két oldalán öt asztal állt. Néhányukon különböző
tárgyakat láttam, amelyek hasznosságáról nem tudtam,
mindenesetre úgy tűnt, hogy technikai eszközök, bizonyos
tudományos alkalmazásokat szolgálnak. Sokuk közül áttetsző
fehér szálak sokasága ereszkedett le a földre, amelyek
négyszögletes dobozokban gyűltek össze az asztalon kívül,
közvetlenül a földön. A dobozok fényes, ezüst fémből
készültek, amelyet nem lehetett megkarcolni. Megpróbáltam
mozgatni az egyiket, de szilárdan a földhöz rögzítették. A
vékony kábelek rendkívül rugalmasak és könnyűek voltak, és
Odabent apró fényimpulzusokat láttam, amelyek teljes
hosszukban "megcsúsztak".Az asztalok közül kettő üres volt,
csak nagyon finom narancssárga porréteg borította. Cezar
elmondta, hogy a porból mintákat vettek, amelyeket előzetes
320
elemzésre küldtek a bázis laboratóriumába, de még nem
érkeztek eredmények.
Az igazi meglepetés azonban az a megkülönböztető elem volt,
amely meghatározta a kutatócsoportot, hogy megadja annak a
hatalmas kivetítőcsarnokának nevét a hegy közepén. Amikor
elhaladtam egy asztal mellett, egyidejűleg aktiválódott a
felületén egy holografikus vetület, amely egy bizonyos
tudományos terület szempontjait mutatta be. A
háromdimenziós színes képek tökéletesek és nagyon nagyok
voltak, majdnem két és fél méter magasak. A magas asztalok
miatt nem tudtam rájönni a hologram vetület forrására.
Cezartól megtudtam, hogy a csiszolt kőasztalok téglalap alakú
felületének közepén keskeny rés volt, néhány tíz centiméter
hosszú, párhuzamosan az asztal négy oldalával, holografikus
vetületek jelentek meg ebből a résből.
- Az alkalmazott technológia nagyszerű volt" - mondta
Cezar. A vetítések önmagukban futnak, ugyanakkor
interaktívak, és attól függenek, aki figyeli őket, és
megérinti az asztal felületét.
Egy asztalhoz mentünk, amely mellett egy állványlétra volt,
amelyet az alapcsapatok hoztak, és felkapaszkodtunk néhány
lépést, amíg a törzsünkkel felértünk az asztal tetejére. Majdnem
öt méter hosszú és másfél méter széles volt. Üvegszerű
321
anyagból készült film borította, amely nem átlátszó, de sötét
volt. Láttam a fejemet és a törzsemet, mint egy tükör
tükröződni azon fényes, sötétkék, füstös árnyalatú film
felületen. A filmet több nagy négyzetre osztották, egyenes,
függőleges és vízszintes vonalakkal határolva, amelyek
egyfajta rácsot képeztek. A központi résből a hologramot
alkotó sugarak jöttek ki, tökéletesen koherens sugárban. Úgy
tűnik, hogy az a terület biológiai volt, mert szemem előtt
növények és állatok képei voltak, amelyek közül néhány
teljesen ismeretlen volt számomra. Könnyedén megérintettem
az egyik négyzetet, amely a legnagyobb volt, és a hologram
kezdte ábrázolni az emberi test anatómiai szerkezetét, sőt,
hamar rájöttem, hogy ez a saját testem, egy konkrét jel után,
ami a karomat mutatta. Bár nem mozogtam mégis láttam a
holografikus képeimet testem különböző területeiről, amelyek
mindig forogtak és különböző szögekből kerültek bemutatásra.
Ha felemelnénk az ujjunkat arról a térről, a növények és állatok
képei visszatérnének, ha az ujjunkat a négyzeten belül
mozgatjuk, a kép behatolt a test belsejébe, és így a belső
szervek vetületét kínálta, attól függően, hogy az ujj milyen
helyzetben van a négyzet felületén. Azt tapasztaltam, hogy az
ujjam bizonyos módon történő mozgatásával a megfigyelt
terület nagyítását kapom. Meglepődésem nem ismert határokat,
322
mert hihetetlenül kicsi méretűvé fejlődtem, áthaladva az egyes
sejteken, a magjukon, elérve a molekuláris birodalmat. Azt
hittem, álmodom, de valójában a saját májam összetevőjét
láttam, amelyet hatalmas méretben mutattak be, ami pillanatok
alatt messze felülmúlta a kortárs tudósok legmerészebb álmait
is. A kép inkább egyfajta energiafelhő volt, amely mindig
megváltoztatja a színét, valószínűleg a valós időben zajló
energiacserék miatt, de különböző pontjain egyfajta
páralecsapódást látunk, amelyet egyfajta hidak kötnek össze,
amelyek folyamatosan vibrálnak. Azt hittem, ezek molekuláris
kávézók lehetnek. De amikor tovább mentem a felbontással, és
beléptem az atomi tartományba, a kép rögzült az egyik atomon,
de bizonytalanná és zárolttá vált. Láthattam akkor, hogy, amit
én atomnak értelmeztem olyan volt mint az energia szórt köd,
amely nagyon kicsi, világos központtal.
Csodálkozva megérintettem a rács többi négyzetét. A tér
minden alkalommal narancssárgán világított, és belül
ismeretlen írás jelek jelentek meg. Lenyűgözve sétáltam több
téren, és hihetetlen életkilátásokat figyeltem más égitestekről.
Azt találtuk, hogy ha egyszerre két különböző négyzet felületét
érintjük, a holografikus kép automatikusan specifikussá válik.
Egy nagyon összetett tudományos elemzés, amely bemutatja az
adott lények DNS -molekuláit és a köztük lévő kompatibilitási
323
lehetőségeket. A képeket oldalukon függőleges vonalak
kísérték a furcsa írásból, amelyek valószínűleg megfigyelések,
megjegyzések vagy jelzések voltak az elvégzett elemzéshez.
Ezek dinamikusak voltak és egymás után mutatták be a két
életforma keveredésének lehetséges fázisait, végül a
legvalószínűbb mutáns forma jelent meg, a két genetikai
információ kombinációjaként.
Remegve mentem le a lépcsőn. Az elmém nem volt hajlandó
koherensen ítélkezni, furcsa gondolatok jelentek meg bennem,
például, hogy bohózat terjedt rám, vagy hogy minden csak egy
álomjáték. Felismerve, hogy mi történik velem, Cezar
fokozatosan megnyugtatott azoktól a paranoiás tendenciákról,
amelyeket nagy valószínűséggel az a túl sokk váltott ki,
amelyet a technológiai fejlődés okozott, és amelyhez nagyon
rövid idő alatt hozzájutottam. Néhány perc alatt helyrejöttem
és azt mondtam:
- Itt éveket tölthetsz el anélkül, hogy unatkoznál! Alig hiszem
el, hogy ilyen fejlett technológiai szintet ért el a világunk.
Kik voltak ők? Nem létezik, hogy ne tudnád!
Amikor válaszolt nekem, Cezar nagyon komoly volt.
- Bármilyen furcsának tűnik is számodra, eddig fogalmunk
sincs. Mintha el akarták volna hagyni ezt a mérhetetlen
hozományunkat, de nem akarták, hogy tudjuk, kik ők. Csak azt
324
sejthetjük, hogy valószínűleg nagyon magasak voltak.
Ellenkező esetben nem tudjuk megmagyarázni az összes
objektum gigantikus méreteit. Büszke lehetsz azonban, mert az
elmúlt ötvenezer évben te voltál az első, aki a "biológia"
tömegét vizsgálta, és még mindig nagyon részletesen ezt teszi.
Különösen lenyűgözött a keresztezés módja. Érdekes módon
kutatóink még nem fedezték fel a négyzetek egyidejű
érintésének lehetőségét. Az azonban igaz, hogy nagyon rövid
idő alatt sokat kellett tennünk. Végül is csak öt -hat nap telt el
azóta, hogy beléptem ebbe a szobába, és csak három napig
tanulmányoztam effektív.
Tovább léptünk. A szoba két oldalán, legfeljebb felében, öt
hatalmas asztal volt elrendezve, mintegy hét méterre a
védőpajzstól. Gyorsan elhaladtam mindegyik mellett, mert
Cezar azt mondta, hogy a jelenlétem időben korlátozott.
Valójában a bázisra hozatalom Obadea tábornok nagyon
különleges beavatkozásának eredménye volt, mert még Cezar
sem rendelhette volna el ezt az intézkedést. A vetítőteremben öt
román és három amerikai tartózkodott. A csarnok mögötti
három hatalmas alagutat pár katona őrizte, két tiszt pedig
általános felügyeletet biztosított a teremben.

325
- Az utasítás az, hogy ne érintsenek meg semmit, és ne
vetítsenek ki semmit, amikor egyedül vannak - magyarázta
nekem Cezar.
- Rendben, de mit őriznek itt? Vagy inkább ki által? -
kérdeztem dühösen.
- Ez a protokoll, ráadásul, mint mondtam, vannak olyan
elemek, amelyeket nem árulhatok elemek és ezek éppen
ezekhez a biztonsági intézkedésekhez kapcsolódnak.
Gyorsan folytattam "zarándokútamat" minden táblázaton
keresztül. Voltak előrejelzések a fizika, a kozmológia, a
csillagászat, az építészet, a technológia területén, amely egy
olyan terület, amely bemutatta az intelligens lények több
fajának jellemzőit, amelyeknek nem mindegyike volt a látszat
és a vallás területe. Amennyire nagyon rövid időn belül meg
tudtam állapítani, az információ olyan hatalmas volt, hogy sok
tudóscsoport folyamatos tanulmányozását igényelte volna
hosszú éveken keresztül, anélkül, hogy félne, hogy elfogy.
Inkább minden az univerzum félelmetes könyvtárának
benyomását keltette bennem, amelyet egy rejtélyes civilizáció
remekül szintetizált, szellemileg és technikailag is rendkívül
fejlett.
Elindultunk a szoba közepére, ahol mintegy két és fél méter
magas pódium volt, öt lépcsővel, amelyek megkönnyítették a
326
felszínéhez való hozzáférést. Az egész konstrukció ugyanabból
az anyagból készült, mint a Nagygalériában. Cezarral
felmásztunk a lépcsőn, és egy olyan készülékre bukkantunk,
amely úgy nézett ki, mint egy kör alakú, árnyékolt kabin,
átlátszó anyagból. Körülbelül három és fél méter magas és
másfél méter széles volt. Valójában egy fél henger volt benne
több bonyolult szereléssel. Körülbelül egyharmaddal a henger
aljától egyfajta emelvény jött ki a falából, és fölötte néhány
fémrúd volt, amelyek végén egyfajta érzékelők voltak.
- Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez egy mentális
emissziós létesítmény" - mondta Cezar, a gondolat
energiájának lehetséges erősítője, egy igazi "gondolatgép".
Egyértelműen építői arányai szerint van felépítve. A fent
látható fémérzékelők tökéletesen illeszkednek egy
körülbelül három és fél méter magas férfi fejére, aki ezen
a platformon ül. Sajnos még nem sikerült rájönnünk,
hogyan működik. Néhány kiigazításra szükség van, de a
következő időszakban újabb amerikai szállítmányok
érkeznek a legmodernebb berendezésekkel és
szakembergárdákkal, hogy megkezdhessék a teljes
webhely szisztematikus keresését.
- Tudod mi volt ennek a szerkezetnek a célja?- kérdeztem
nagy érdeklődéssel. Azt hiszem, nagy jelentőséget
327
tulajdonítottak ennek, mivel a csarnok központi helyét
foglalja el- tettem hozzá
- Ez igaz, de még mindig nem tudjuk a valódi célját.
Valószínűleg az a lény, amely a henger belsejében lévő
érzékelőkhöz csatlakozott, képes volt nagyon nagy
pszichés energiákat irányítani és megfelelően kontrollálni,
de egyelőre képtelen vagyok rájönni, hogy pontosan mi
volt ezeknek az energiáknak a célja.
Lementünk a lépcsőn, és továbbmentünk, azon a dobogón túl.
Körülbelül tizenöt méter távolságban ugyanazon a
középvonalon láttuk, hogy jelenlegi értelemben mi tekinthető
központnak. Nem volt túl nagy, négyzet alakú, körülbelül egy
méter széles, és a földről kiálló középső lábon nyugodott. Nem
nagyon láttam, mi van a felszínén, mert ő, mint a szoba többi
tárgya, tekintélyes magasságú volt, kicsivel a fejem felett.
Hoztam egy másik állványlétrát, és felmásztam néhány lépést.
Meglepődtem a tervezésén. Nagyon bonyolult volt, egy
számítógépes táblatervezési hálózat benyomását keltve, és amit
gomboknak nevezünk, ott pontos geometriai szimbólumok
jelentek meg, különböző színekkel. Észrevettem a
háromszögeket, négyzeteket és spirálokat, amelyek a legtöbbek
voltak. A vezérlőpult közepén két párhuzamos rés helyezkedett
el, amelyekből körülbelül húsz centiméter magas két fémkar
328
állt, amelyeket két karhoz társíthattunk. Mindkettőt alul, a
rések alján hozták, és egyértelműen felfelé csúszhattak. Ami
különösen felkeltette a figyelmemet, az egy nagy négyzet volt,
amelyet a vezérlőpult jobb oldalán, az alsó sarok felé helyeztek
el. A közepén egy piros "gomb" volt, amelyet egy kör jelzett,
sokkal nagyobb, mint a táblán lévő többi jel. A kör átmérőjét
körülbelül tíz centiméterre becsültem. Bonyolult jelek sora
keretezte , amely ugyanannak az ismeretlen írásnak a része
volt, ez volt az egyetlen terület a festményen, amelyet így
jelöltek meg.
Caesar lenézett rám, és megkért, hogy ne nyúljak semmihez a
kezelőpanelen, főként, hogy ne hogy megmondjam a piros
"gombot", de azt javasolta, hogy futtassam végig a tenyeremet
a négyzeten, ahol található. Megtettem, amit kért és
közvetlenül előttem, körülbelül két méterre a képtől, megjelent
egy hatalmas hologram, amely a Föld légkörből vett képét
ábrázolja, körülbelül huszonöt mérföld magasan.
Elérzékenyülve ismertem fel a Kárpátok hegységének
láncolatát és sajátos görbületetét, de meglepedtem vettem
észre, hogy hatalmas mennyiségű víz áramlik a síkságra, amíg
a talaj szabaddá nem válik. Ezután a hologram kép fölé az
egyik oldalon az ezüst négyzet vetülete került, benne a nagy
piros gombbal, amely a vezérlőpulton volt. A gomb villogni
329
kezdett, mivel az oldalán lévő jelek gyorsan változtak,
folyamatosan változtatták a színüket. Láttuk, hogy fokozatosan
az egész Románia, valamint Magyarország és Ukrajna nagy
részét magába foglaló terület talajából egyre több vízfolyás
jelenik meg, akár az óriási folyókat és minden irányból a
hegyek felé az erdélyi fennsíkot. Aztán a kép jobban
összpontosult és nagy rövid idő alatt láthattam , hogy
gyakorlatilag az egész Románia új tengerré vállt, amelyből
csak egy bizonyos területen jelentek meg hegyek vagy apró
földdarabok, mint például: a szigetek.
Abban a pillanatban a négyzet vetülete a piros gombbal
villogás nélkül stabilizálódott a hologram képen. Azonnal
azonban a hologram bal oldalán megjelent a két központi rés és
a kezelőpanelen lévő karok vetülete, amelyek lassan kezdtek
lefelé csúszni. Ugyanakkor észrevettük, hogy a vizek kezdtek
visszahúzódni hazánk területéről, de furcsa módon csak egy
pontra tartottak dél felé, amelyet valahol a Retyezát-
hegységben, valószínűleg a Godeanu -hegységben helyeztek el.
Az egész víztenger a földbe ömlött ezen a helyen, és Románia
területe ismét száraznak tűnt, a ma ismert geológiai
képződményekkel. A Kárpátok hegységének görbületi területén
azonban tőlük egy bizonyos távolságra kelet felé, azaz a mai
Vrancea területén észrevettem egy sötét rést, amelynek hosszát
330
nagyjából harminc mérföldre becsültem, de nem tudtam
rájönni, mit jelent. Ezenkívül a Delta terület nem létezett, és a
Fekete -tenger helyén is egy hatalmas fennsík húzódott a Közel
-Keletre. Abban a pillanatban a hologram képe eltűnt, épp
amilyen hirtelen jelent meg. Csodálkozva néztem Cezarra.
- Még egy„ felhasználói kézikönyvet ”is hagytak nekünk,
ugye?” - mondta nevetve. Úgy tűnik azonban, hogy van
biztonsági rendszer, a kutatócsoport eddig három bonyolult
lépést határozott meg, amelyeket el kell végezni a tábla
kezelőszervein, így a piros gomb megnyomása kiváltja az
özönvizet és az általad követett kataklizmát. Az "oktatás"
módja nagyon praktikus, egyszerű és intuitív. Gyanítjuk,
hogy ezek a berendezések számunkra jelenleg teljesen
ismeretlen módon alapvető energiaegyensúlyt tartanak fenn
abban a tektonikus zónában, amelyben Románia található.
Láttad a kataklizmát, amely akkor fordulhat elő, ha ez az
egyensúly befolyásolja.
A kijáraton csodálkozva bólintottam. Aztán elmentem Cezarral
a szoba végére. A hatalmas "T" alakú vetítőasztalok után a
szoba oldalán láttam, hogy nagyon magas, fémes eszközök
vannak, amelyekből az oldalsó fémágak kerültek elő,
különböző és nagyon bonyolult formájúak. Cezar azt mondta
nekem, hogy eddig senki sem tudta kitalálni, hogy mi a
331
funkciója azoknak a hatalmas eszközöknek, amelyek inkább
óriási antennák benyomását keltették.
Körülbelül tíz méter távolságra a vezérlőpult után elértünk egy
nagyon nagy négyzetet, amelyet a talajban lévő anyag határol.
A tér oldala körülbelül három méter volt, felülete tökéletesen
sima, aranysárga. Középen egy kis, körülbelül tizenöt
centiméter magas kupola volt, amelynek tetején, a kupola előtt
egy rés volt, közvetlenül a tér felszínén, egy ősi amfora alakú
tartály, amely körülbelül fél méter magas.
- Az amfora tartalma a felfedezés egyik erőssége" -
magyarázta Cezar. Személy szerint hajlamos vagyok azt
hinni, hogy a tiszteletre méltó Massini ezt a lelkesedést
kívánta magának és a szabadkőműves elitnek.
Az amforának nem voltak mintái vagy feliratai. Nyilvánvaló
volt, hogy különleges, vöröses fémből készült, és nincs
fogantyúja. Az elegáns fedél nem engedte a tartalom
megtekintését. Cezar felvette, majd előrehajolva egy világos,
nagyon finom, fehér port láttam. Érdekes módon az amfora
belső falai diszkréten halvány kék fényt sugároztak, ami még
jobban kiemelte a fehér por szinte mágikus csillogását.
-Ennek a pornak a mintáját elemezték" - magyarázta Cezar.
Amerikai kutatók megdöbbenve tapasztalták, hogy ez egy egy
atomos arany ismeretlen kristályos szerkezete. Ez egy arany
332
származéka, amelynek fényes fehér színe és kétdimenziós
rácsba helyezett atomjai vannak, szemben a közönséges
aranyéval, amelynek sárga színe és háromdimenziós rácsba
helyezett atomjai vannak. Az egyatomi aranyport nagyon nehéz
beszerezni, különösen nagyon nagy tisztaságú képletében,
amint azt néhány ősi szöveg és a középkorból származó néhány
hiteles alkimiai utalás is mutatja. Gyakorlatilag a jelenlegi
tudomány eddig nem tudta megszerezni az egyatomos
aranypornak ezt a rendkívüli tisztaságát, de még ebben az
esetben is hihetetlen terápiás hatásokat figyeltek meg az élő
szöveteken, különösen azok regenerációs képességét tekintve.
Ez az oka annak, hogy még mindig nagyon kevés
információforrás áll rendelkezésre az egyatomos arany
megszerzésének technológiájával kapcsolatban, és amit az
egyik amerikai tudós részéről megértettem, a NASA nagy
érdeklődést mutat az ilyen irányú kutatások iránt, mivel
hatalmas pénzeket fektettek be.
Soha nem hallottam még addig a pillanatig az egyatomi
aranyról és számomra eddig sosem volt világos, hogy ez mire
használható.
- De miért mutatnak egyesek ilyen nagy érdeklődést e por
iránt? - kérdeztem Cezartól. Meséltél Senior Massininek az
arany létezéséről?
333
- A tisztelendőt még azelőtt, hogy ide belépett, értesítették az
amfóraporról. Nem tudom, hogyan, nem tudom, hogy a
szabadkőműves elit honnan szerzett ilyen
információforrásokat, de biztosan sokáig tudott az egyatomi
por létezéséről ezen a helyen. Azon is elgondolkoztam, hogy
Massinit miért érdekli annyira, hogy birtokba vegye ?!-mondta
elgondolkova. Beszéltünk tudósainkkal és az amerikaiakkal,
akik úgy tűnik, jobban foglalkoznak ezzel a témával. Azt
mondták nekem, hogy tiszta formában a por nagymértékben
stimulál bizonyos energiaáramlásokat és cseréket sejtszinten,
és különösen az idegsejtek szintjén. Más szavakkal, nagyon
felgyorsult fiatalítási folyamatot okoz. Elárulták számomra,
hogy elméletileg az ember több ezer évig élhet ugyanabban a
fizikai testben, feltéve, hogy bizonyos időközönként és jól
meghatározott mennyiségben fogyasztja ezt a port. Elképesztő
és szinte elképzelhetetlen a kortárs ember állapota és
mentalitása szempontjából, viszont ugyanakkor
megmagyarázza az emberi történelem számos rejtélyes
aspektusát, amelyek a fontos alakok hihetetlen hosszú
élettartamához kapcsolódnak, és megvilágítja a
szabadkőművesek világelitjének rejtett szándékait is.
A meglepettségtől elment a hangom ezért inkább ott maradtam
a helyemen és vártam Cezar további magyarázatait:
334
- A modern technológia még nem teszi lehetővé számunkra,
hogy megszerezzük az egyatomi por tisztaságát, ami
szükséges a test revitalizációjának és megújulásának
általános energiafolyamatának elindításához. Ezenkívül a
porban lévő minta elemzése azt mutatta, hogy az
aranyatomok lapos rácsban vannak elrendezve, de
egyesülnek egy másik, a Földön még nem ismert elem
atomjaival. Ez még tovább bonyolítja a helyzetet, mert
nem ismert az sem, hogy a pornak még milyen egyéb
tulajdonságai vannak, az ősi szövegekben említetteken
kívül, amelyeket a konzervatív tudósok teljesen figyelmen
kívül hagynak.
Caesar sürgetett, hogy menjek a tér felszínén, a közepén lévő
kis kupola előtt.
- Ez lesz az egyik nagy meglepetés ebben a szobában, ha
úgy gondolod, hogy még bármi más is lenyűgözhet most -
viccelődött.
Akkor láttam a kupola réséből kivetítve egy hatalmas
hologramot mozgó elemekkel, szinte azonnal megértettem,
hogy az emberiség rendkívül távoli múltjának főbb
vonatkozásait szintetikusan adták elő, már az eredete óta. Így
nagyon világosan meg tudtam győzni magam Darwin emberi
fajról szóló evolúciós elméletének hamisságáról. Alapvető
335
tévedése nem annyira az általa kihirdetett koncepcióban,
hanem különösen néhány konkrét elem tudatlanságában állt,
amelyek a Földön elképesztő távoli múltban játszódtak le,
olyan elemeket, amelyeket akkor láttam egy olyan
szintézisben, amelyet egy rendkívül intelligens és ugyanakkor
mélyen intuitív módon. Izgalmamban éreztem, hogy lábaim
ellágyulnak, és leültem a térdemre, miközben továbbra is
figyeltem az emberi történelem legfontosabb eseményeinek
valódi képeit, beleértve annak valódi eredetét is, amely ma
annyi vitát vált ki. Sajnos ebben a könyvben nem engedhettem
meg, hogy bolygónk múltjának bizonyos lényeges
vonatkozásait ismertessem, amelyeket sűrített formában láttam,
akárcsak tíz- és százezer évvel ezelőtt. Ezt a feltételt kérte
Cezar, hogy tartsam tiszteletben annak érdekében, hogy
megfeleljek a Románia és az USA közötti szigorúan titkos
kétoldalú megállapodás feltételeinek. Őszintén bevallom
azonban, hogy megítélésem szerint az emberiség történelméről
ma hivatalosan ismert adatok 90% -a hamis és hihetetlen, hogy
az, ami valóban megtörténtnek tekinthető, nagyrészt hazugság,
míg a mítoszok és legendák töltik ki a mesekönyveket, és a
legtöbb ember túláradó fantázia termékének tartja, azt ami
szinte teljesen igaz. Ez a furcsa "inverzió" sok problémát és
konfliktust okozott az emberek között az idők során.
336
A régészek és tudósok elképzeléseinek és feltételezéseinek
többsége hamis, még akkor is, ha a fennmaradó bizonyítékok
néha nagyon nyilvánvalóak, hogy megváltoztassák tévhitüket.
A tudósok és kutatók bizonyos "fantáziái", például a
dinoszauruszok hatvanötmillió évvel ezelőtti kihalásának
mulatságos elmélete, vagy Atlantisz és Lemúria ősi
kontinenseinek mítosznak minősítése, most teljesen
szertefoszlottak, mert ott és akkor láttam, a lehető
legtisztábban, hogy hogyan is történtek valójában a dolgok, de
valószínűleg sok tudós számára sokkal kényelmesebb békésen
"aludni", ahelyett, hogy elfogadná az ismeretlen kihívását és
elismerné a határokat.
Időről időre, amikor elért egy figyelemre méltó pillanatot, a
holografikus vetítés megtartotta az esemény képét, de a
háttérben megjelent az égbolt térképe, a főcsillagok és
csillagképek ekkor megjelölt pozícióival. Cezar elmagyarázta
nekem, hogy ez egy nagyon egyszerű módszer a történelmi
kormeghatározáshoz, mert a tudósoknak nem volt más dolguk,
mint egymásra helyezni az égi csillagok helyzetét a jelenlegi

337
helyzetük felett, és így megkapni a relatív időtartamokat, amik
bekövetkeztek. A probléma az volt, hogy a holografikus
előrejelzések által lefedett időszak óriási volt, több százezer év,
vagy a Föld 25 920 éves precessziós ciklusa a csillagképeket
bolygónkhoz viszonyított helyzetükben ugyanabba a helyzetbe
hozza,a 26 000 év többszöröse. A megoldás az volt, hogy az
elejétől a végéig követték a holografikus vetületet, és
megfigyelték, hogy hány (kb. 26 000 éves) „plátói-cien év” van

338
kiemelve. Így tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a
Bucegi-hegységben lévő együttes 50-55 000 évvel ezelőtt
épült, mert a Nagygaléria és a nagyterem képét úgy tervezték
meg, hogy minden tárgy pontosan olyan, mint amilyeneket mi
találtunk a háttérben a csillagképek helyzete a Föld felé. Ezt
követően a kép ismét megjelent, mint egy mérföldkő, amely a
napéjegyenlőségek két kozmikus precessziós időszakának
áthaladását jelzi.
A "leckék" könnyűek voltak, de tartalmukban rendkívül
zavaróak. Láttam az igazságot az ókori egyiptomi civilizációról
és az egyiptomi nagy épületek építésének módjáról. Láttam, mi
történt valójában az özönvíznél, és hol voltak az emberi
civilizáció csírái, amelyek a nagy áradást követően, majd
Európa, Ázsia és Afrika területét benépesítették, de még nem
engedték meg, hogy feltárjam ezeket a szempontokat, mivel
ezek bizonyos valóságokat is magukban foglalnak, amelyek
túlságosan megdöbbentőek a kortárs ember mentalitása,
elképzelései és tudása szempontjából.
Kezdetben azt hittem, hogy a holografikus vetület megmutatja
nekem az emberiség múltját, kezdve az eredetétől egészen az
együttes Bucegi-hegységben történő felépítéséig. Később
láttuk, hogy az előrejelzések bemutatják a bolygónkon lévő
különböző fajok evolúciójának főbb történelmi
339
vonatkozásainak fejlődését egészen az ötödik századig. Ez azt
jelentette, hogy az óriások, akik a teljes eszközt a hegy
belsejébe építették, nagyon jól ellenőrizték az időbeli klisékhez
való hozzáférést, vagy ami valószínűbbnek tűnik a
holografikus vetítés által lefedett hatalmas idő miatt
"frissítették" . Úgy tűnik, hogy az utolsó ilyen frissítésre i.e.
500 körül került sor. Senki sem tudta megmondani azonban,
hogy miért álltak meg a történelmi információk abban az
időben.
Láttam a képek zavaró kibontakozásában Jézus létezését és
kereszthalálát a kereszten, amit egyesek még ma is tagadnak.
Azt kell mondanom, hogy annak idején sokkal meghökkentőbb
tettek történtek, mint az evangéliumokban bemutattak. A
vetítések során sok olyan ember is szembetűnt előttem, akik
szemtanúi voltak a dombon Jézus kereszthalálának, akik nem
abból az időből származtak, hanem más történelmi
időszakokból érkeztek oda. Azok az emberek, akik
ruházatukban nem különböztek a keresztre feszítéskor
jelenlévő zsidóktól, még mindig teljesen más arcvonásokkal
rendelkeztek, mint az övék, ezért is igyekeztek arcukat a lehető
legnagyobb mértékben elrejteni ruhájuk redői alá.
A hologram egymás után bemutatta más kivételes személyek
életét és lelki küldetéseit is, akik valóban elképesztő isteni
340
adottságokat mutattak be az emberiség nagyon távoli
múltjából. Így nagy szellemi reformátorok cselekedeteit
láthattuk már körülbelül 18-20 000 évvel ezelőtt, akikről
abszolút semmit sem tudunk. Abban az időben azonban a
társadalmi rendszer és a lakosság eloszlása a bolygón teljesen
más volt, mint ma, és a régészeknek, antropológusoknak és
történészeknek alaposan át kellett vizsgálniuk az akkori
elképzeléseiket. Annyi elemet láttam akkor, és olyan tömör
módon mutatták be őket, hogy kétségkívül szükségem lenne
néhány száz oldalra, hogy legalább nagyjából leírjam őket. A
holografikus vetítés azonban csak másfél óráig tartott. Még a
két tiszt, aki a szoba biztonságát biztosította, és az alagutak
bejáratánál elhelyezett hat őrszem, mind csodálkozva és
csendben figyelték a képeket, bár nyilvánvalóan nem először
láttak ilyet.
A hologram eltűnése után sokáig álltam, és értetlenül
bámultam. Végül Cezar közölte velem, hogy ideje visszamenni
a bázisra, mert ez volt az a határ, amit elérhettem a
Szűrőteremben. Előre néztem. A téren túl, amelynek felszínén
még mindig álltam, csak a három rejtélyes alagút gigantikus,
szinte ijesztő nyílásai voltak a hegy falában, mintegy húsz
méterre. Mindegyikük előtt, hét -nyolc méter távolságban egy,

341
a nagy vezérlőpulthoz hasonló, középen elhelyezett vezérlőpult
volt, de kisebbek voltak nála.
Megkérdeztem Caesart, hogy mi a három alagút rendkívüli
rejtélye. Elmondta, hogy nem tudja felfedni számomra ennek
az ügynek az elemeit, de elmondhatta, hogy ami a hegy óriási
színéhez kapcsolódik, az a holografikus vetületeknek is
köszönhető, amelyen az alagút. Az egyetlen dolog, amit
elmondhatott nekem, az volt, hogy a három alagút több ezer
mérföldet fut a bolygó három különböző részén. A bal oldali
alagútban van a másik csatlakozási pont Egyiptomban, egy
titkos és még felfedezetlen együttesben, amely a homok alatt
fekszik, a Szfinx és a Nagy Piramis között a gízai fennsíkon,
Kairó közelében. A jobb oldali alagút egy szerkezetnek felel
meg, amely a Tibeti- fennsíkon, egy hegy belsejében található.
De kisebb, mint a hegyeinkben, és nem olyan bonyolult. Ebből
a második alagútból vannak másodlagos ágak, amelyek a
Buzau alagsorában, a Kárpátok kanyarulatához közeli területre
vezetnek, egy másik pedig Irak pincéjében, Bagdad közelében.
Innen még van egy ág a Góbi-fennsík alagsorába Mongóliában.
A harmadik alagút, amely központi helyen volt a
Vetítőteremben, ahogy Cezar elmondta nekem, egy
világméretű titok tárgya, amelyre az Egyesült Államok nagyon
határozott garanciákat kívánt. Ekkor sem Cezar, sem Obadea
342
tábornok nem ismerte a román-amerikai megbeszélések új
elemeit, de az biztos volt, hogy egyfajta kölcsönösen előnyös
"csere" zajlik. A két országról, gyaníthatom, hogy fokozatos
"hatalomátvétellel" "irányítja a bázist államunk érdekein kívüli
tényezőin. Szerencsére Cezar bevallotta nekem, hogy politikai
és közigazgatási apparátusunkban még mindig vannak nagyon
fontos emberek, akik most ismerik a világ
szabadkőművességének furcsa mesterkedéseit, és hevesen
ellenzik annak befolyását, különösen a Bucegi-hegység nagy
felfedezése feletti ellenőrzés tekintetében. Azt is elmondta,
hogy a központi alagút leereszkedik a bolygó kéregében, sőt
meg is haladja azt, de nem akart több elemet elárulni nekem.
Észrevette, hogy a hologram képei, amelyek ennek a gigantikus
hegyi folyosónak feleltek meg, szinte hihetetlenek, de
ugyanakkor választ adhatnak arra a szerkezetre, amely a hegy
belsejében keletkezett, ahol csak mi voltunk és azok, akik
építették.
Mielőtt elhagytuk volna a csarnokot, Cezar elmondta, hogy
intenzív előkészületek folynak, a legnagyobb titokban, egy
expedícióra először az alagúton keresztül Egyiptomba, majd a
Tibetihez, és csak végül szeretnék megszervezni a nagy
expedíciót Egyiptomba, központi alagúton keresztül. A román-
amerikai kétoldalú tárgyalások úgy döntöttek, hogy egy
343
tizenhat elitből álló csapatot hoznak létre, ami valójában egy
hat amerikai és egy tíz román csapat összeolvadásából jött
létre. A műveletet Cezarra bízták, aki azonnal SRI ezredesi
rangot kapott. Elmagyarázta nekem, hogy a rangba való
befektetés fontos, különösen a csapat pszichológiai kontextusa
tekintetében.
Az indulásnak 2003. szeptember végén kellett megtörténnie,
mivel az előkészületek bonyolultak voltak. Cezar semmit nem
árult el nekem abból, ami ezekben az alagutakban volt, bár
szerkezetük különbözött a Bucegi-hegység Nagy Galériájának
szerkezetétől. Azt sem mondta el, hogyan kell áthaladni az
alagutakon, tekintettel arra, hogy több ezer kilométert kellett
megtenni, és végül nem adott részleteket az egyes
célpontoknak megfelelő holografikus képekről.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az itt bemutatott elemek
legalább néhány mély elmélkedés tárgyát képezhetik, amelyek
felkészítenek bennünket a jövőbeli eseményekre. Nyilvánvaló
okokból szándékosan mellőztem olyan adatok megadását,
amelyek ahhoz a hegyvidékhez vezetnének, ahol a nagy
felfedezés történt.
Egy évvel azután, hogy ellátogattam erre a helyre, továbbra is
élénken élnek a fejemben és a szívemben azok a lenyűgöző
benyomások, amelyeket a jelenlétemben néhány óra alatt éltem
344
meg a szinte valószerűtlen légkörben, amelyet a hegy
belsejében található titokzatos szerkezet hozott létre. Mindezen
kinyilatkoztatások felett azonban lebeg az idő ősi rejtélye és
azok bölcsessége, akiknek sikerült irányítaniuk, türelmesen
várva több tízezer évet arra a pillanatra, amikor meg fogjuk
ismerni az igazságot ...

-VÉGE-

345

You might also like