Az Amazonas

A dél-
amerikai Amazonas folyó a legbővizűbb és egyben a második
leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga
csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések
alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint
a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő
területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez
Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő
édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős
évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz
mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható
még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a
tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen
kisebb a szokásosnál.
Az Amazonas hosszáról
Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg
végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők
támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög
mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.
Öt országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon
más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo,
Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak
Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.
A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb
folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak”
6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil
felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült
eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk,
amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos
expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított
Torkolatrendszere
Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata
impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz
négyzetkilométeres hibridje.
Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is
sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres
árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai
tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan
(évtizedes távlatban) változik.
Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők
övezetében épült Macapá városát.